Szent László Ünnepe 2011 Magyar-Lengyel Hagyományırzı Fesztivál
Szent László Ünnepe 2011’ Magyar-Lengyel Hagyományırzı Fesztivál
"Szent László Őrláng Testület" Köszöntı:
A lengyel költı Stanislaw Worcell, a magyar és a lengyel nép történelmi kapcsolatát két örökélető tölgyfához hasonlította, amelyek gyökerei a mélyben szorosan egymásba fonódtak. Ilyen erıs kapocs Szent László király, aki Lengyelországban született. Édesapja I. Béla magyar király, édesanyja Richeza hercegnı (II. Mieszko leánya) volt. László király magyar és lengyel királyok vérébıl sarjadva lett az európai lovagkor példaképe, és a keresztény világ szentje. Szent László ünnepe egyúttal a Magyarországi lengyelség napja is. Az ünnep tökéletes alkalom arra, hogy a magyarok és lengyelek együtt ünnepeljenek! Éljen Szent László! Éljen a Magyar-Lengyel Történelmi Barátság! Magyarország és Lengyelország 2011-ben közösen látja majd el az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. Magyarország ezt június végén adja át a lengyeleknek. Éppen a Szent László ünnepségekkel egy idıben… Lobbantsuk fel Szent László királyunkra emlékezı lángot!
„Szent László hermája”
Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevık, és ott volt a nemzet életének minden jelentıs eseményénél, így a csaták mezején is. Az ereklyetartó 1406-ban, egy tőzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felsı részén érinthetı maga a koponyacsont. A Herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya. László Gyula történész-professzor szerint – akinek alkalma volt a Hermát tüzetesen megvizsgálni -, az ereklyetartó arcvonásai megának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik. Az ezüstötvözetbıl készült Herma késıbb a Báthori család kincstárába került. Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja - aki veszprémi, majd gyıri püspök lett - hozta magával 1606-ban. Prágában restauráltatta a Hermát. A koronán ekkor kicserélték az igazi drágaköveket. A Hermát Telekesy István a törökök elıl az ausztriai Borostyánkı várába vitte és a törökök elvonulása után került vissza Gyırbe.
A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában ırzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában ırzik. Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Hédervári kápolnában helyezte el a Hermát. Szép oltárt készíttetett és díszes üveggel borított tartóba helyezte. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétıl mentse meg Gyırt. Nem is érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettıl kezdve minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét. Elıször a város falain tették ezt, majd azok lerombolása után az utcákon tartják a körmenetet. A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a Hermát. 1919-ben a kommün idején azonban a gyıri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik és azóta ez a hagyomány él tovább. 1950-1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a Székesegyház falain belül tartották meg azt. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között, katonasággal és zenekarral kísérik a gyıriek Szent László hermáját a város utcáin. A Herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a Szentkoronát és a Szent Jobbot követıen. A világ minden részérıl felkeresik a látogatók. 1971-ben a Hédervári kápolna restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották és a Hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték. Gyújtsuk meg a Szent Gyertyát és emlékezzünk a Szent királyra!
Országos mozgalmat hirdetünk, amely során: -
felhívjuk a magyarországi Szentlászló nevő településeket és a Szent László király emlékhelyeket a csatlakozásra,
-
a lehetı legtöbb helyen szentmise keretében emlékezünk Szent László királyra,
-
nemzetközi barátság-mozgalmat hirdetünk, kiszélesítve és elmélyítve a keresztényi erkölcsöket,
-
felhívunk minden települést, hogy június 26-án, vasárnap egy idıben közösen emlékezzünk a szent láng fellobbantásával.
Az ünnep alkalmából a következı programok lesznek:
„I. Szent László” Történelmi Zarándoklat: 2011. Június 18.-27. A zarándoklat jelmondata: „Szent László királyunk nyomában: határokon át, a bölcsıtıl, a sírig!” A zarándoklat díszzászlajának egyik oldalán mindkét nemzet örökös királynéja, a Madonna látható a kisdeddel, a másikon pedig Szent László ikonképe. A zarándoklat Visegrádról indul. Krakkóban, a lengyel királyok nemzeti emlékhelyén bomlik ki a zászló. Krosnóban érjük el az évszázados lengyel-magyar bor utat. Kassa útba ejtésével érkezünk Tokajba. Itt ünnepélyes bevonulásra kerül sor. (A fıtéri templomban lengyel nyelvő szolgálattal.) A résztvevık Tiszán hajóznak majd majd föl Szabolcsra. Itt kétnyelvő szabadtéri Istentisztelettel vár mindenkit. Ez Szent László király történelmi zarándokhelye. Végállomásunk: Nagyvárad (Szent László királyi sírhelye) lesz.
II.- Kulturális programok: Tokaj, 2011. Június 23.-24.-25. (csütörtök – péntek – szombat) Tokaj városában „Castrum Ladislaie /Szent László Tábora” – címmel magyar-lengyel katonai hagyományırzı tábor épül! 2010-ben Lengyelországot a kielcei Ochotniczy Szwadron Kawalerii kiváló huszárcsapata képviselte Szabolcson. Így emlékeztek, hogy Szent László király trónra kerülésében nagy szerepet játszottak a seregében harcoló lengyel vitézek! 2011-ben: -
Magyar és lengyel néptánccsoportok fellépése,
-
középkori templomi koncertek,
-
szakrális témájú képzımővészeti kiállítások és
-
magyar-lengyel bajuszverseny is szerepel a programkínálatban!
III.- Bor és Gasztronómia ajánlat: Tokaj, 2011. Június 23.-24.-25. A Tokaji bor a magyar és a lengyel nép kapcsolatának meghatározója, hiszen évszázadokon át indultak Lengyelországba a borral megrakodott társzekerek. Az Aszú megjelenésével pedig, a lengyel vitézek már nem is voltak hajlandóak más borát meginni! Az egykori magyar-lengyel történelmi borútra hagyományırzı szekérkaraván felvonulásával és pincelátogatásokkal emlékezünk majd. Mősorral egybekötött bórkóstolókkal, és igazi királyi lakomával várja vendégeit az ısi Rákóczi Pince és Udvarház, amely a világörökség címét is elnyerte. A középkori lakoma résztvevıit mutatványosok, bajvívó lovagok, és udvari zenészek szórakoztatják majd László király jelenlétében! A Tisza-parti Halászcsárda teraszán a magyar-lengyel nemzeti estekre kerül sor: népi táncosokkal és népzenészekkel!
2011. június 26. „I. Szent László”- láng fellobbantása a gyıri Hédervári-kápolnában. Ünnepi szentmise. Feladatok: 1. - Gyakorlati: A gyıri Herma elıtt, a központi emlékláng fellobbantása és ırzése. 2. - Szimbolikus: Az emlékezet lángjának megırzése, hogy az emlékezet lángjai ki ne aludjanak.
Országos megemlékezések.
Szent László – megemlékezés Zágrábban Zágráb (horvátul Zagreb, németül Agram, latinul Zagrabia, olaszul Zagabria) Horvátország fıvárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján. Magyar történészek szerint 1091-ben vagy elıtte, a horvátok szerint 1093-ban vagy 1094-ben alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István-székesegyházat.
Alapítók Szent László Összefogás Fórum Buskó András Kollár János Sándor Nagy Géza Woth Imre parancsnok Dessewffy Zsolt ……
Szent László Ünnepe 2011’ Visegrád -Krakkó – Krosno - Kassa - Tokaj – Szabolcs - Nagyvárad Felvidék és Erdély védszentje tiszteletében érintett partnervárosok: Kassa és Nagyvárad ( Lengyel – Szlovák – Magyar – Román: határokon átívelő partnerségben. ) A történelmi zarándoklat Visegrádról indul, Szent László édesapjához híven, I. /Bajnok/ Béla királyunk életútjához hasonlóan, a zarándokzászló is kiutazik Lengyelországba, a Lengyel királyok nemzeti emlékhelyére. László herceg Lengyelországban látja meg a napvilágot, édesanyja Richeza hercegnő, II. Mieszko lengyel király leánya. Krakkóban bomlik ki a zászló, melyet a királyi katedrálisban szentelnek föl a lengyelek, magyarok kíséretében. Kassán keresztül vezet az út Magyarországra, a Kassai Dómban megemlékezünk Felvidék szent védelmezőjéről. Tokaj városa lesz az a hely, ahol a zászló alatt gyülekező lengyel kísérősereg tábort ver. Táboruk neve: Castrum Polonia! A király díszes fogadtatására Szabolcs városában készülődik a magyarok serege, a Castrum Ladislaie falai között. Hajóval érkezik majd Tokajból a Szent Korona, Szent László legmagasztosabb jelképeként. Szabolcs nagy szabadtéri népünnepéllyel ünnepli meg a találkozást, közös istentisztelettel. Szent László napján, dicső királyunk temetkezési helyén, a Nagyváradi Székesegyházban ér véget a zarándokút…
Tervezett menetrend: Június 18. szombat / Visegrád - Búcsúztató: Szent László zászlaja tokjában kiutazik Magyarországból. Június 19. vasárnap vasárnap / Krakkó - A Lengyel királyok székvárosában, a királyi katedrálisban kibomlik a zászló, a lengyel szentmisén megáldatik a zászló. Június 20. hétfı / Krosno - utazás Június 21. kedd / Kassa – Felvidék védıszentje elıtti tisztelgés, hálaadó szentmise a Kassai Dómban. Június 22. szerda / Tokaj – „Castrum Polonia”: Lengyel tábor nyílik Tokaj városában, kulturálisgasztronómiai- és turisztikai programokkal. Június 23. csütörtök / Tokaj – „Castrum Polonia” Június 24. 24. péntek / Tokaj – Szabolcs Tokaj: „Castrum „Castrum Polonia” Szabolcs: „Castrum Ladislaie” – Hagyományırzı tábori gyülekezı, este megnyitó kulturális programokkal. Június 25. szombat / Tokaj – Szabolcs Június 26. vasárnap / Szabolcs – Szabadtéri népünnepély Szabolcs városában, ökumenikus istentisztelettel, hagyományırzı programokkal, lovagi tornával, koncerttel, gyermek programokkal stb. (Tokajból érkezés hajóval a Tiszán.) Június 27. hétfı / Nagyvárad – László Napja! Ünnepi szentmise és megemlékezés a Szent László által alapított Váradi Székesegyházban, Szent László nyughelyén. A zarándoklat ünnepélyes bezárása.
Szent László királyunk nyomában: határokon át, a bölcsıtıl, a sírig!
Ájtatosság Szent László forrásainál /néplegenda/
Mátraverebélyi Szentkút völgyében, Hol Mária képe tündöklik szent fényben, Szent László királynak van egy szép emléke, Melyrıl az ének szól – figyeljetek ide. A Cserhát völgyében, hol most a szent kút áll, Egykor itt menekült a hıs magyar király. Vele van egynéhány hőséges embere, Nyomukban száguld a pogány vad serege. -
-
Mi csak húszan vagyunk -, szól a király búsan, Az üldözık pedig vannak száznyolcvanan. De ha a szent hitért ontjuk ki vérünket, Jézusért örömmel adjuk életünket! Ajka imát rebeg, s forgatja a kardot, Legyen meg Uram, a Te szent akaratod! A pogány zajától hangzik a hegy orma, Jaj, nemsoká lecsap a magyar csapatra!
De mint hajnalfény a sötét, borús éjben, Az égi Szőzanya megjelenik dicsfényben. Glória sugárzik szent koronájáról, Szent László királyhoz szelíd hangon így szól: -
Nézzétek itt ezen szétszórt apró követ, Ezekbıl mindenki szedjen minél többet! S várjátok be bátran a vad ellenséget, És szórjátok közé a felszedett követ! Míg a követ szedték, az üldözı csapat
Addig megérkezett, és már szemközt állnak. Húsz magyar kezébıl a kı repülve száll, Mit látva a pogány, csodálkozva megáll. Bámul az ellenség, s nem gyız álmélkodni, Mit szemeivel lát, nem akarja hinni, Mert az elszórt kövecs, amely földre hullott, Mind ragyogó tiszta arannyá változott! A kincsszomj tölté el az ellenség szívét: A rendet megbontva az aranyat szedték. Ezalatt pedig az üldözött kis csapat Sötét sziklák közé menekülve haladt. Az ellenség pedig felszedi a kincset, De abban sokáig nem gyönyörködhetett, Mert midın számíták, kinek mennyi jutott, A bosszúság tüze bennök felgyulladott. Felháborodtak rá, amit tapasztaltak, Az aranydarabok újra kıvé váltak! Felzúg az ellenség: - Utána, utána! Halál a magyarra, halál a királyra! Az égetı Napnak izzó tőzgolyója Lángsugarait a sziklák közé szórja. Mintha a levegıbe be lett volna főtve, Forrás, patak ki van száradva és égve. Lászlót s vitézeit szomjúság epeszti, Ellankad erejük, s nem bírnak már menni. Leroskadva dılnek egy szikla tövébe, Pedig az ellenség itt zúg már a völgyben.
De újra megjelent az égi Szőzanya, Szent mosolyra nyílik hajnalszínő ajka, S hófehér ujjával egy sziklára mutat. Így szólott Lászlóhoz: - Vedd elı kardodat! -
Sújtsd meg vele ezen barna sziklafalat, Annak oldalából friss forrásvíz fakad. Szent Fiam kegyelme megoltalmaz téged, Mert szüksége van rád a magyar nemzetnek.
Most meghátráltatja fehér paripáját, Tágabbra ereszti aranyos kantárát. És ragyogó kardját jobb kezébe vevé, Amellyel keresztet vetett az ég felé. Ekkor mint a villám pillanatnyi fénye, Meglendült aranytól tündöklı köntöse, S a roppant mélységet a királynak lova, Mint a sebes vihar, keresztülugrotta. Megrendült a szikla, melynek oldalába Mélyen bevágódott a lónak patkója. Amely azt hirdette, s azt hirdeti mindég, Hogy az Isten elıtt nincs lehetetlenség!
Aranyfelhı fogta körül a Szőzanyát, László felemelé ragyogó, szent kardját, Drága gyémántkıbıl készült szent olvasó Volt a markolatán, mint csillagkoszorú. Megcsendül a szent kard, szikrádzik a szikla, Friss forrásvíz fakad a második csapásra, De alig olták el égetı szomjukat, Az üldözık, mint a sas, reájuk csaptak.
Véget ért az ének, csak még azt mondjuk el, Hogy mi történt a vad, pogány ellenséggel. Éppen lement a Nap, melynek sugaránál Látta, hogy nem messze menekül a király.
A királynak lova ijedten elnyargalt, Oda, hol legpusztább vala a sziklapart, Látja ıt a pogány, rohan mind utána, Kézre keríteni mind csak ıt akarja.
Melyet az esthomály még jobban elfedett: Ködfátyol borong sötét mélység felett, Hajh! De ık találtak borzadalmas halált: Rohan az ellenség, halált és vészt kiált.
Egyedül fut László fönn a bérc tetején, Kezd már tünedezni szívébıl a remény. S amint így menekült menteni életét, Útját kettévágta egy szédítı mélység.
A sötét éjben a mélységet nem látva, Az lett az üldözık hideg sziklasírja; Mert mind belerohant akarata ellen, Ott voltak meghalva a saját vérökben.
Sötét éj látszik a mélységnek fenekén, Csak a halál virraszt a sötétség ölén. S oly messze egymástól a mélység két széle, Hogy azon átmenni szárnyakkal lehetne.
Zúgó vízáradat testüket elhordta, A barna szikláról véröket elmosta. Így semmisült meg a vad, pogány ellenség, Elvették tettüknek méltó büntetését.
Megrendül a király, s megdobban hıs szíve, De a hő keresztény nem esik kétségbe: - Jézus és Mária, élet avagy halál? Istenem, segíts meg! – így szólt a szent király.
De a forrás megvan, melyet László vágott, És a patkó helye, hová lova ugrott. Mária kegyének fényes tanúsága, Szentkútnál a László király ugratása.
Könyörögjünk! Imádkozzál érettünk Szent László király, hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire!
(Gál Péter gyűjtése)
