HÍRVIVŐ A M A G Y A R K O A L Í C I Ó PÁ R T J A K Ö Z L Ö N Y E
8. SZÁM
2005 JÚNIUS
INTERJÚ
A KORMÁNYPROGRAMOT BE KELL TARTANI Az MKP parlamenti frakciójának vezetője naponta szembesül a kisebbségi kormányzás hátulütőivel, a koalíciós partnerek torzsalkodásaival. Bárdos Gyula szerint hiába látszanak megnyugodni a kedélyek, a kenyértörésre a parlamenti szavazások során kerül majd sor.
Miben gyökerezik az ANO és a KDH közötti feszültség, amely az elmúlt időszakban már nyílt pengeváltásokba, vádaskodásokba és ultimátumok kinyilatkoztatásába csapott át? Azon kívül, hogy ideológiai ellentétek is munkálnak -- lévén, hogy liberális és konzervatív pártokról van szó --, a kormánykoalícióban kialakult áldatlan állapot eredendő okait az ANO és az SDKÚ képviselőinek hűtlenségében látom. Amikor a koalíció emiatt elvesztette a többségét, új hely-
zettel volt kénytelen szembenézni a kormány és a parlament. Egy kormány működésének ugyanis az a legfőbb feltétele, ha a kabinet javaslatait a parlamenti többség támogatja. Mivel mi nagyon korán elveszítettük a kormánypárti többséget, ez a mostani választási időszak teljesen sajátos, nehezen hasonlítható az elmúlt periódushoz. Az SDKÚ-ban Ivan Šimko menesztésével elindult egy folyamat, ezt megelőzően pedig az ANO képviselői hagyták el folytatás a 2. oldalon
NEM TŰRHETJÜK A KORRUPCIÓT! Sokkoló esetre derült fény május végén. A Nagyszombati Kerületi Földhivatal vezetőjét, az MKP által jelölt Gál Lászlót másfél millió korona kenőpénz átvételének gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség. A hivatalnok a pénzt egy vállalkozótól kapta annak fejében, hogy 266 ezer négyzetméternyi mezőgazdasági földterületet építkezési területté minősítsenek, amelyen később ipari parkot hozhatnak létre. Az ügynek valószínűleg további gyanúsítottjai is lesznek. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter államtitkára révén a május 31-i kormányülésen javasla-
tot tett a korrupció gyanújába keveredett hivatalnok azonnali hatállyal történő menesztésére. Berényi József, az MKP galántai járási elnöke június 1-jére összehívta a járási elnökség ülését, amely javasolta a galántai etikai bizottságnak, hogy zárják ki Gál Lászlót a párt soraiból. -- Nyilvánvaló, hogy súlyos vétséggel állunk szemben, ezért nem késlekedhettünk, azonnal kezdeményeztem a kizárási eljárás elindítását – nyilatkozta Berényi József. Bugár Bélát is mélyen felháborította az eset. -- Ilyen még nem fordult elő az MKP történetében, és remélem, hogy ezután sem fog. Gál László esete mindenki szá-
mára tanulság, miszerint a pozícióval való visszaélést, a korrupciót nem lehet büntetlenül megúszni ebben az országban. Az MKP mostanáig meg tudta őrizni tisztaságát. Nem engedhetjük, hogy önmagukról megfeledkezett emberek csorbát ejtsenek a párt hosszú évek óta épített becsületén – jelentette ki az MKP elnöke. Gál László a galántai helyi szervezetbe csupán fél évvel ezelőtt lépett be, közvetlenül pozíciója elfoglalása előtt. Június 1-jén ülésezett az MKP Galántai Járási Elnöksége. Az elnökség javasolta az MKP Járási Etikai Bizottságának Gál László kizárását a pártból. Az etikai
bizottság ezt követően megszüntette Gál László tagságát az MKPban. Az MKP galántai járási elnöksége és járási etikai bizottsága azonban e döntésével nem kívánt véleményt mondani Gál László bűnösségéről, hanem állásfoglalását egyfajta politikai erkölcs képviseletének tekinti, amely természetes része kellene hogy legyen a szlováki politikai életnek. A járási elnökség és etikai bizottság tagjai reményüket fejezték ki, hogy Gál László bírósági pere átlátható és igazságos lesz, összhangban a Szlovák Köztársaság érvényes jogrendjével. (poli)
EGY GONDOLAT „Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam valakivel, akinek nincs lába.“ (perzsa közmondás)
INTERJÚ
A KORMÁNYPROGRAMOT BE KELL TARTANI folytatás az 1. oldalról
frakciójukat, ennek következtében veszítettük el a többségünket. Ez a helyzet rányomta bélyegét a parlamenti politizálásra, ezért a legnagyobb feszültség a parlamentben van. Miért ott, és miért nem a kormányban? Azért, mert a kormányban tulajdonképpen nincs a szó szoros értelmében vett ellenzék, a parlamentben viszont a kormánykoalíciónak nincs meg a kellő többsége. Ha tehát az ellenzék is jelen van a tanácskozásokon, a törvények elfogadtatásánál a független képviselők körében kell támogató szavazatokat szereznünk, mivel a „parlamenti matematika” különben nem tenné lehetővé a tárgyalt jogszabályok elfogadását. A kereszténydemokraták részéről nagyon nagy visszatetszést váltott ki például, amikor az ANO beterjesztette a terhesség-megszakításról szóló törvénytervezetet, amely egyébként nem volt része a koalíciós szerződésnek. Újra felerősödtek azok az ellentétek, amelyek az első pillanattól kezdve érezhetők voltak. A legutóbbi időszakban ez az ellentét elsősorban a felsőoktatási törvény tárgyalásakor tetőzött, amikor is példátlan viselkedésről tett tanúbizonyságot az ANO. Nemcsak hogy a kormány programot nem teljesítette, hanem megszegte a koalíciós szerződést is. Az ANO különben is egyetlen vezér pártjaként viselkedik. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a párt támogatottsága nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, akkor döntötték el, hogy olyan témát keresnek, amely-lyel képesek lesznek megszólítani választóikat. Nagyon jól kihasználták eztán azokat a médiákat is, amelyekre az ANO vezetőinek befolyása van. Az oktatási miniszter, Martin Fronc és államtitkára, František Tóth konfliktusait, amelyek tulajdonképpen kicsiben kopírozták a két
2
párt közötti ellentéteket, illetve a felsőoktatási törvényt használták fel erre a célból, hogy azt terjeszthessék: Mi voltunk azok, akik megakadályozták a tandíj bevezetését. Ez olyan populista hozzáállás, amely egy korrekt, jól olvasható párt esetében elképzelhetetlen. Még egyszer hangsúlyozom, itt tulajdonképpen a kormányprogram be nem tartásáról van szó, ezért reagált nagyon keményen a koalíció többi pártja. A kereszténydemokraták egyenesen előrehozott választásokról és kormányátalakításról kezdtek beszélni. Az előrehozott választások témája azonban minden esetben a parlamenten kívüli és az ellenzékben lévő pártok malmára hajtja a vizet. Főként pedig a legerősebb ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Smer szekerét tolják, ez a párt ugyanis azt szeretné, hogy minél előbb legyenek előrehozott választások, lehetőleg addig, amíg a népszerűségük viszonylag nagy. Mi az MKP álláspontja? Mi ebben az ügyben középen állunk. Egyértelműen elítéltük az ANO viselkedését, amit a koalíciós szerződés megszegésének minősítettünk, ám a KDH-val szemben is megfogalmaztuk álláspontunkat. Az MKP továbbra is arra törekszik, hogy a kormánykoalíció térjen vissza saját játékszabályainak betartásához. Az elfogadott koalíciós szerződés és a kormányprogram szellemében kell a hátralévő időszakban politizálnunk. A kereszténydemokraták javaslata az volt, hogy ha még egyszer ilyesmit elkövet az ANO, felszólítják a kormányt, hogy hívja vissza az ANO elnökét. Ez egyértelmű ultimátum. Igen, de olyan ultimátum, amelyet tulajdonképpen nem is neveznék annak. Az ugyanis, hogy szerződést kötök valakivel, és a szerződésben foglaltakat be akarom tartatni, az egyáltalán nem ultimátum. A koalíciós szerződés
persze nem jogi, hanem politikai dokumentum, amelynek megszegését jogilag nem lehet szankcionálni. Ennek a szerződésnek a betartását a választók kérhetik majd az egyes pártokon számon. Ilyen helyzetben viszont elég nehéz lesz betartani a kormányprogramot… Így van, ezért nyilván nagy gondban leszünk a bennünket közvetlenül érintő két törvény, a kisebbségek jogállásáról szóló, illetve a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvények esetében. Természetesen kísérletet teszünk ennek a két jogszabálynak az elfogadtatására, én azonban nem nagyon látom reálisnak, hogy ebben a választási időszakban olyan törvények születhetnének, amelyek megfelelnek a mi elvárásainknak is. Az, hogy elveszítettük a többséget, nagyon nehézzé teszi a támogató szavazatok szerzését. Kollégáink a kelleténél óvatosabbak, nem akarnak gyengébb szlovákoknak látszani az ellenzékieknél, ezért ismét előkerülhet a magyar kártya. Sajnos a huszonegyedik századra sem kristályosodott ki annyira a szlovákiai politikai paletta, hogy értékek és programok alapján lehessen politizálni. Egyre inkább erősödik az ún. pragmatizmus, az ad hoc hozzáállás a politikában, és ebben sajnos a kormányfő jár az élen, mert minden mindegy alapon, lehetőleg a saját pozícióját stabilizálandó viselkedik. Úgy érzem tehát, hogy a parlamentben egyre rosszabb lesz a helyzet, és nincs okunk optimizmusra. Sovány vigasz, hogy az ellenzék sem tud
Ekkor még minden rendben volt…
többséget szerezni a parlamentben. Szlovákiában jelenleg stabilitásra lenne szükség, azonban nem hiszem, hogy ezt az áhított stabilitást hangzatos kijelentésekkel és sajtón keresztül történő üzengetéssel lehetne elérni. Sokkal inkább a kormányprogram és a koalíciós szerződés betartásával. Május végén Brüsszelben jártak, ahol találkoztak Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével is. Gondolom, tájékoztatták őt a Szlovákiában kialakult politikai helyzetről is. Brüsszelt nem is a jelenlegi helyzet érdekelte a leginkább, hanem a következő időszakban várható események. Elég kritikusan kellett szólnunk, mert az ősz folyamán regionális választásokra kerül sor, amellyel kapcsolatban elmondtuk, nem tartjuk pozitív fejleménynek, hogy a Néppártban tömörülő három politikai párt és mozgalom egymás ellenében indul a választásokon. Lesznek ugyanis olyan régiók, ahol néppárti kollégáink velünk szemben, nagy szlovák koalícióban indulnak. Bárkivel összeállnak, csak hogy regionális szinten hatalomra kerülhessenek. Jelenlegi koalíciós partnereink tényleg azt tesztelik, hogyan lehetne az MKP nélkül kormányt létrehozni a jövőre esedékes parlamenti választások után. Nem panaszkodni mentünk tehát Brüsszelbe, hanem valós tényekről tájékoztattuk tárgyalópartnereinket. Valószínűnek tartom, hogy az őszi regionális választást és az azt követő együttműködéseket is éberebben fogja figyelni az Európai Néppárt. Juhász László
ÁLLÍTÓLAG
ODAFIGYELNI A KÖRNYEZETÜNKRE
A PRAVDA SZERINT A múlt év végén igen nagy vihart kavart a környezetvédelmi alap újbóli létrehozása. Az alap céljairól és működéséről Miklós László környezetvédelmi miniszterrel beszélgettünk. Miért volt szükség a környezetvédelmi alap létrehozására? A környezetvédelmi alap 2005. január 1-től jött létre képviselői törvényjavaslattal a önkormányzatok hathatós támogatása mellett. Célja, hogy rajta keresztül valósuljon meg a környezetvédelem állami támogatása. A küldetése elsősorban az, hogy az önkormányzati szférát támogassa, főleg a kis településeket, azok környezetvédelmi infrastruktúráját, az ivóvízellátást, a szennyvíztisztítást, a szemétlerakatok rekultivációját vagy felszámolását, a középületek fűtőanyagának cseréjét, stb. Egyáltalán miért került sor ezt megelőzően az alap megszüntetésére, hiszen egy jól működő intézményről volt szó? 1991-ben jött létre az Állami Környezetvédelmi Alap, amely gyakorlatilag központosította az államkasszát környezetszennyezés jogcímén gyarapító bevételeket, s azokból projektek alapján
finanszírozta a környezetvédelmi beruházásokat. Ez egy teljesen természetes, az európai országokban is jól bevált gyakorlat. A pénzügyminisztérium azonban – a kormányprogramra hivatkozva – két éven keresztül e bevételeket is az állami költségvetés közös kasszájába olvasztotta be. Ezt úgy kompenzálták, hogy a költségvetésből bizonyos összeget (amelyet minden évben külön kellett kiharcolni) a minisztériumunkban létrehozott szekció irányította. Ez azonban megnyirbálta az alapelvet, miszerint a környezetszennyezésből befolyó bevételeket kizálólag környezetvédelemre fordíthatjuk, azonkívül ez az összeg évről évre csökkent pl., míg 2001-ben kb. 1,2 milliárd korona jutott ilyen célra, 2005-re ez már csak 200 millió korona lett volna. Ezt az áldatlan állapotot a képviselők, a környezetvédelmi bizottság tagjai oldották meg a parlamentben törvényjavaslatukkal, amely az ellenzék és az MKP képviselőinek támogatásával megfelelő számú szavazatot kapott. Milyen az alap szervezeti felépítése, hogyan működik? A három szakosztállyal működő alapot a környezetvédelmi minisztérium igazgatja. A környezetvédelmi támogatási szakosztály a környezetvédelmi projektek megítélésével foglalkozik. A bevételi források szakosztálya értelemszerűen az alap bevételi forrásainak nyilvántartását végzi, amelybe a környezetszennyezés, a környezetvédelmi törvény megszegése és a pénzügyi fegyelem megsértése miatti gazdasági szankciók következményeként futnak be pénzek az alap kasszájába. A gazdasági és üzemeltetési szakosztály feladata a támogatások kifizetését és az alap belső tevékenységével kapcsolatos pénzügyi műveleteket végzi. Milyen pénzből gazdálkodik az alap? Az alap legfontosabb bevételi forrását a környezetszennyezésért kirótt, illetve az általánosan köte-
Fotó: Archív
ZÖLDÜGYEINK Jozef Beňa, a Comenius Egyetem Jogi Tanszékének tanára a lap május 24-i számában megállapítja: a Beneš-dekrétumok komoly jogkövetkezményekkel jártak azokkal szemben, akik Csehszlovákia, polgárainak életére, vagyonára és szabadságára törtek. Nem irányultak azonban a köztársaság lojális polgárai ellen, vagy valamennyi kisebbségi ellen, ahogy ezt az MKP szeretné beállítani – jelenti ki a szerző. A felelősségre vonásnak ugyan volt vagyonjogi következménye is. „Az 1947-es békeszerződés alapján a katonailag legyőzött ‚agresszor‘ Magyarország kötelezettséget vállalt, visszaadja a győztes államoknak mindazt a vagyont, amelyet törvényellenesen eltulajdonított (pl. Dél-Szlovákia lerohanásával)“. Beňa szerint Budapest egyetértett, hogy a békét visszaállító államoknak joguk van „elkobozni, megtartani, felszámolni, vagy egyéb módon rendelkezni“ a magyar polgárok vagyonával. A szerző azt állítja: Magyarország egyetértett azzal, hogy e vagyon likvidációja és felhasználása az adott győztes állam jogrendje alapján történjen. Márpedig Csehszlovákiában ezt abban az időben az elnöki dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei jelentették. A lényeg azonban a jelen szempontjából is – állítja a Pravda cikkírója – az a nemzetközi jogi kötelezettség, amely a békeszerződésben foglaltatik, nevezetesen: „A magyar kormány kötelezettséget vállal a magyar illetőségűek kárpótlására, akiknek vagyonát a jelen cikkely alapján elkobozzák és azt nem kapják vissza.” Az általa idézett passzusból a szerző arra a következtetésre jut, hogy Magyarországnak kellene kárpótolnia a Beneš-dekrétumok kárvallottjait is. Majd konstatálja: bonyolult nemzet a magyar. Saját történelmi lelkiismeret-furdalásának leküzdését mély történelmi sérelemérzete lehetetleníti el. (poli)
lező érvényű rendeletek megszegése miatti pénzbírságok képezik. Ezek szerint a támogatások finanszírozása egy fillérjébe sem kerül az államnak? Ezek a pénzeszközök kizárólag az alap saját forrásai, amelyek nem az állami költségvetés közvetítésével érkeznek. Az ez évre tervezett bevétel 1,3 milliárd koronát tesz ki. Milyen kérvények érkeztek az alaphoz? 2005 január 1-től 1311 támogatási kérvény kompletizálása és szakmai elbírálása zajlott le. A legtöbb kérelem az állami környezetvédelmi politika céljainak megvalósítását célozza országos, regionális vagy helyi szinten, elsősorban a vizek felhasználása és védelme területén, a hulladékgazdálkodás területén, a légkör védelme területén, illetve a természetvédelem területén. Az alaphoz beérkezett kérvények összértéke ebben az évben 7,5 milliárd koronát igényelne. Mikor várható a kérelmek kielégítése? A 2005-ben a támogatást vissza nem térítendő dotáció formájában fizetjük ki. A támogatás odaítéléséről szakmai munkacsoportok és az alap tanácsának ajánlása alapján döntünk. Ebben az évben még nem volt döntés, ennek időpontját majd csak az alap bevételeinek előzetes és pontosított ismeretében hozzuk nyilvánosságra. Pokstaller Lívia
3
EGY TISZTA EMBER Május utolsó vasárnapján a szlovákiai magyar közélet képviselői a komáromi Tiszti Pavilonban gyűltek össze az idei Pro Probitate Díj átadására. A sorrendben 12. Helytállásért Díjat egyhangú döntés eredményeként Koncsol László irodalmár, költő, publicista, helytörténész kapta. A díjazott személyéről és Nagy pályája méltó az Esterházy János János kisplasztikájának odaítélésé- által megfogalmazott életcélhoz: ről az MKP parlamenti képviselői „Sorsunk Isten kezében van és a által létrehozott Helytállás Társa- mi feladatunk, hogy mindenkor ság döntött a beérkezett javaslatok megálljuk a helyünket ott, ahova az alapján. Az MKP Országos Taná- Isten akarata vezet“. Bárdos Gyula csának elnöke, Komlósy Zsolt mél- beszédében rámutatott a magyarok tató beszédében elmondta, jóval évszázadok óta tartó hányattatásákorábban is kijárt volna az elisme- ra. Persze a huszonegyedik század rés Koncsol Lászlónak, aki egysze- elején is az önerőből építkezésről, mélyes intézménynek is tekinthető. az önfegyelem gyakorlásáról szól Bárdos Gyula, az MKP parlamenti az élet. Bárdos Gyula kiemelte, frakcióvezetője szerint egy percig nemcsak a választások közeledtésem volt kétséges, hogy ki kapja ez vel egyre nacionalistábbá váló évben az elismerést, a vita talán ellenzéki pártok, hanem a széthúinkább csak akörül zajlott, hogy zó kormánykoalíció is nehézségeeddig miért nem kapta meg. Szavai ket gördíthet mind az MKP munszerint Koncsol László egész élet- kája, mind a magyarság érvénye-
Koncsol László Bárdos Gyulától vehette át a Pro Probitate Díjat
sülése elé. Ezt a helyzetet csak önfegyelemmel lehet leküzdeni, nem pedig meghátrálással. Bárdos beszédében szóba kerültek az elmúlt év sikerei és kudarcai is. Utóbbiként a fájdalmas kimenetelű magyar kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazást említette, sikerként pedig kétségkívül az első szlovákiai magyar egyetem létrejöttét könyvelhetjük el. Koncsol László egész életében merte vállalni az Úr akaratát, gyakran csak erős hite segítette át az élet egyik-másik buktatóján és ennek köszönhetően tudott mindig helytállni. Ezáltal lett életpályája gyönyörű és tiszta. Koncsol László meghatottan vette át a kitüntetést, és csak a nagy emberekre jellemző egyszerű és őszinte szerénységgel ennyit mondott: „Nem tettem semmit, ami miatt kitűntem volna. Úgy érzem, nem tettem mást, mint nemzedékem többi tagja.“ Elmondása szerint a nehéz időkben édesapja szavai csengtek fülében, miszerint „Miféle pásztor az, aki a bajban elhagyja nyáját?“ Koncsol László életét megismerve alázatot tanulhatunk, hogy mindenkor vállaljuk sorunkat és minden pillanatban a maximumot tudjuk kihozni magunkból. Sosem menekült, sosem hátrált meg. Ehelyett szembeszállt a megpróbáltatásokkal, kihívásokkal. Élete példa és ösztönzés kell legyen minden magyar számára. (szk)
EGYSZERŰSÖDIK A KISAJÁTÍTÁS Júliustól várhatóan felgyorsul és egyszerűsödik a kisajátítás folyamata a közérdekű beruházások esetében, miután a törvényhozás néhány módosító javaslattal jóváhagyta az építésügyi törvény módosítását július 1-től, így ennek értelmében az egymilliárd koronánál nagyobb értékű és nagy mennyiségű munkahelyet eredményező – vagyis a közérdekűnek nyilvánított – beruházások esetében a községi önkormányzatok helyett ezentúl a kerületi építési
4
hivatalok dönthetnek az építési telkek kisajátításáról. A törvény előterjesztője, Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter azzal indokolta a törvénymódosítást, hogy segítségével megelőzhető lesz a kisajátítási folyamat ellehetetlenítése, a telekspekuláció és a fölösleges időhúzás. A kisajátítás módja egyébként nem változik, mindössze arról van szó, hogy eztán ezt a hatáskört más gyakorolja majd.
A parlamenti vita során képviselői módosító indítvány útján bekerült a jogszabályba az a kitétel, hogy ha a földtulajdonos fellebbez a kisajátítás ellen, az ügyben illetékes bíróságnak három hónapon belül döntenie kell. A közérdekből történő kisajátítások egyszerűsítésével elejét lehet majd venni annak a veszélynek, hogy a nagy értékű közművesítési és útépítési munkálatok során veszélybe kerülhessen a beruházás. (jéel)
BEMUTATJUK PELLE TIBORT
2005. április 1-től új vezetője van a Földművelésügyi Minisztérium szolgálati hivatalának. A változásra azért került sor, mert a posztot eddig betöltő Angyal Bélát a Közbeszerzési Hivatal elnökévé nevezte ki a kormány. Pelle Tibor 1944-ben született a rimaszombati járásbeli Gömörpéterfalván. 1968-ban szerzett diplomát a pozsonyi Műszaki Főiskola cukor- és élelmiszerkémiai tanszékén. Ezt követően 31 éven át, 1999ig, a rimaszombati Középszlovákiai Cukorgyár (később Gemercukor Rt.) alkalmazottjaként dolgozott a legkülönbözőbb beosztásokban (műszakvezető, vízgazdász, laboratóriumvezető, termelési főosztályvezető), 1991 és 1999 között ő volt a társaság vezérigazgatója. 1999-től 2004 januárjáig a Rimaszombati Járási Hivatal Régiófejlesztési Osztályának helyettes vezetője, majd 2004 áprilisáig a Besztercebányai Kerületi Földhivatal elöljárója. Pelle Tibor megalakulásától tagja az MKP-nak. Jelenleg a párt rimaszombati vezetőségében, valamint a besztercebányai kerületi tanácsban tevékenykedik. Járási szinten a párt etikai bizottságának elnöke. Ezen kívül önkormányzati képviselő és városi tanácstag Rimaszombatban. Nős, egy lánya, valamint egy unokája van.
EGYETEMISTÁK LÁTOGATÁSA A PARLAMENTBEN Egyre nagyobb az érdeklődés a parlamenti látogatások iránt. Különösen az év végi iskolai kirándulások idején sokasodnak meg az ilyen kérelmek. A magyar tannyelvű alap- és középiskolákból érkező csoportok Bugár Bélával is találkozhatnak. Az MKP elnöke parlamenti alelnökként gyakran és szívesen fogadja a magyar diákokat parlamenti második emeleti irodájában.
Ez év májusa-júniusa sem kivétel, most is több látogatásra került, kerül sor. Legutóbb a szlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági szervezeteként működő Diákhálózat is jelezte érdeklődését és látogatásukra 2005. május 19-én került sor. Elsőként Bugár Bélával találkoztak, aki ismertette vendégeivel a parlament működését, és röviden beszélt a parlamentben jelenleg tárgyalt legfontosabb kérdésekről. Ezután a diákok arról érdeklődtek, milyen a politikus élete, milyen az ideális politikus, és mi motiválta a parlament alelnökét, hogy politikusi pályára lépjen. A beszélgetés közvetlen hangulatú volt. Ezt követően a csoport átvonult a tárgyalóteremi erkélyre. A látogatás időpontját szándékosan úgy alakítottuk, hogy az a csütörtökönkénti rendszeres kérdések
Bugár Béla „átadta a székét.“ órájára essen. Az egyetemisták örömmel vették, hogy a tárgyalóterem erkélyéről figyelemmel kísérhették ezt a minden alkalommal nagy érdeklődésre számottartó programpontot, ami-kor nem csupán a parlament vezetősége és a parlamenti képviselők, de a kormányfő és más kormánytagok is megjelennek. A tárgyalási
rendnek megfelelően a kormány tagjai ilyenkor egy órán keresztül a kisorsolt, képviselői kérdésekre válaszolnak. A parlamenti látogatások részét képezi a parlamenti épület, ezen belül a parlament büszkesége, a fára festett Brunovský-képek, valamint a földszinten kiállított állami jelképek bemutatása, megtekintése.
A szlovákiai magyar diákszövetség tagjai reményeink szerint jó érzéssel távoztak a törvényhozás épületéből. Ügyes, érdeklődő fiatalokról lévén szó, nem kizárt, hogy egyikük-másikuk kis idő múltán akár majdani munkája kapcsán is átlépi majd az épület küszöbét. Méry Éva
PARLAMENTI NAPLÓ Bizalmatlan törvényhozás A parlament ülésterme a KDH és az ANO harcmezejé vált. Míg a kormányfő, Mikuláš Dzurinda Japánban volt, mélyült a kormányválság. A HZDS, amint azt előre jelezte, a plénum utolsó előtti napján indítványozta az oktatásügyi miniszterrel szembeni bizalmi szavazást. Fronc elleni tiltakozásuk jeléül az ANO képviselői egységesen felálltak és kivonultak az ülésteremből. Az eredmény: mindössze 59 képviselő biztosította bizalmáról az iskolaügyi minisztert a szükséges 76 helyett. A szavazást
követően Róbert Fico (Smer) felkérte Martin Froncot, mondjon le, amit többek közt a befejezetlen felsőoktatási reformmal is indokolt. A kereszténydemokraták azonban továbbra is kiállnak miniszterük mellett és Rusko leváltásával fenyegették meg a kormányt. Gyorsabb kisajátítási eljárás Az építésügyi törvény módosító javaslata július 1-től meggyorsítja a közérdekű kisajátítást. A folyamat gyorsítását az segíti, hogy az elfogadott tervezet szerint a kerületi építési hivatalok döntenek majd
a kisajátításról a községi önkormányzatok helyett. A fellebbezés továbbra is lehetséges, ami ugyan felfüggeszti a kisajátítás végrehajtását, de a döntés felülbírálatáról 3 hónapon belül dönteni kell. A törvény sürgősségét nem csak a KIA zsolnai gyára indokolja, hanem az a tény is, hogy a kisajátítás intézménye addig szükséges, míg a közérdekű beruházások zajlanak. Átgondoltabb nyugdíjemelés A tavaly elfogadott nyugdíjreform szerint a nyugdíjakat a statisztikai hivatal áremelkedési és
bérnövekedési adatai alapján kell valorizálni. Mivel azonban nagy a különbség a 2004. január elseje előtt, illetve után megszabott nyugdíjak között, az MKP kezdeményezésére a parlament elfogadott egy hétkategóriás nyugdíjtáblázatot, amely megszabja az egyes kategóriákban lévő járadékok növekedésének mértékét. Így például azok a személyek, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 3906 koronát, júliustól 10,2 százalékkal többet kapnak. (bsz)
5
BRÜSSZELBŐL JELENTJÜK
AZ UNIÓ JÖVŐJÉRŐL TÁRGYALTAK Bugár Béla és Bárdos Gyula május 30. és 31. között brüsszeli munkalátogatáson vett részt, ahol az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel találkoztak. A látogatás során fogadta őket Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője, és Lorenzo Ceza, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának a nemzeti parlamentekkel való kapcsolatért és a bővítési folyamatért felelős alelnöke. Bugár Béla és Bárdos Gyula találkozott a néppárti frakcióban helyet foglaló szlovák képviselőkkel is, akik megosztották velük az eltelt időszak parlamenti tapasztalatait és tanulságait. Az MKP elnöke és frakcióvezetője találkozott Ján Figellel, az Európai Bizottság szlovákiai biztosával és Szájer Józseffel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának alelnökével. Bugár Béla és Bárdos Gyula tájekoztatta az európai vezetőket az Európai Alkotmányos Szerződés szlovákiai ratifikációjáról és érdeklődött a francia népszavazás következményeiről. Az Európai
Néppárt frakcióvezetője és alelnökei a ratifikációs folyamat folytatása mellett álltak ki. Az európai alkotmányozási folyamattal kapcsolatban Bugár Béla kiemelte és a francia elutasítás nyomán különösen fontosnak tartotta, hogy az emberi és kisebbségi jogok területén elmozdulás történjék, mivel az EU-n belül jelenleg nincs olyan összefoglaló dokumentum, amelyre hivatkozni lehetne. A találkozók témája volt a Szlovákia számára kiemelt fontosságú 2007 és 2013 közötti időszakra tervezett pénzügyi perspektíváról szóló vita állása is, ahol az MKP számára elfogadható lenne az Európai Bizottság által javasolt 1,27 százalék és a nagy befizető tagállamok által javasolt 1 százalék közötti kompromisszumos megoldás, 1,1 százalék felett. A pénzügyi perspektíva megszavazása, mivel ez az Európai Unió hét éves költségvetési kereteit adja meg, kiemelten fontos Szlovákia számára, mivel ennek elutasítása járna a legkatasztrofálisabb következménnyel. Szlovákiának semmiképpen sem érdeke egy pénzügyi provizórium bevezetése.
Az MKP képviseletében Bárdos Gyula frakcióvezető, Bugár Béla pártelnök és Bara Zoltán külügyi titkár Hans-Gert Pöttering társaságában Az MKP elnöke és frakcióvezetője ismertette az Európai Néppárt vezetőivel a szlovákiai belpolitika aktuális kérdéseit, kiemelve a regionális és parlamenti választások fontosságát az elkövetkező időszakban. Az Európai Néppárt komoly érdeklődést mutatott a fehéroroszországi
ellenzéki pártokkal folytatott szoros együttműködés iránt, ahol az MKP közvetítő szerepet vállalt az EPP és a fehérorosz jobboldali pártok között. Ezt az Európai Néppárt vezetői rendkívül pozitívan értékelék és a jövőben is támogatják. Bara Zoltán
SIKERES PÉLDA EGY MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁRA Az Európai Parlament májusi közgyűlésén tartotta aktuális havi ülését a Hagyományos Kisebbségek Intergroupja. Az Intergroup elnöke Tabajdi Csaba képviselő, tagjai többek közt Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád is. A májusi ülésen az autonómiáról, annak formáiról volt szó. Az Intergroup neves vendéggel is büszkélkedhetett: Christoph Pan, az dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója fogadta el Tabajdi meghívását. Beszédében rámutatott arra, hogy Európára sajnos máig jellemzőek a nemzetiségi problémák. Kontinensünkön több mint 200 nemzeti kissebségnek is tartott népcsoport létezik, létszámuk százmillió. Pan meggyőződése, hogy az autonómia a legjobb eszköz a kisebbségek jogainak bizto-
6
sításához. Utalt arra, hogy az autonómia nem a szeparatizmus kezdete – ahogyan attól sokan tartanak – hanem éppen annak megelőzése. Konkrét példával is élt. Dél-Tirol 1948-tól küzdött kisebbségei jogainak biztosításáért, végül 1971-ben nyerte el az autonómia mai formáját (Autonom Provincia Bozen). Az olasz alkotmány Dél-Tirolra ruházott át egy sor autonóm hatáskört, amelyek törvényes rendezése saját helyi parlament útján történik, gyakorlásukat pedig saját végrehajtó szerv látja el a hozzá tartozó közigazgatási struktúrával. A déltiroli autonómia fő célja a német és a ladin népcsoport védelme volt, az olaszok emberi és alapvető szabadságjogaik korlátozása nélkül. Az 1991-es népszámlálás
alapján az autonómiában 64% német, 25% olasz és 4% ladin él. A német mint hivatalos nyelv minden közhivatalban az olasszal egyenrangú, ezen túlmenően a ladin a zárt ladin településeken (116-ból 8 település) kommunális szinten a két másik tartományi nyelvvel egyenrangú. Tehát három hivatalos nyelv van: a nemzeti (olasz), a regionális (német) és a lokális (ladin). Ennek értelmében a törvény minden közintézményt kötelez a kétnyelvűségre, a ladin településterületen pedig a háromnyelvűségre. A második nyelv ismeretéért kétnyelvűségi pótlék jár, ami a fizetés kb. 10%-át teszi ki. A ladinok, akiknek közalkalmazottként háromnyelvűeknek kell lenniük, két másodnyelvért kapják a pótlékot, és ezzel kb.
20%-kal javítják fel jövedelmüket. A népcsoportok identitásának megőrzése alapvetően az iskolarendszeren nyugszik. Minden népcsoport számára biztosítva van az anyanyelvi óvoda és iskolai oktatás. Sőt, a német népcsoport tagjai egyetemi kiképzésüket Ausztriában, anyanyelvükön végezhetik. A dél-tiroli autonómia sikere lényegében az ún. „fontos javak” három Dél-Tirolban élő népcsoport közötti igazságos elosztásán alapul. Fontos javaknak számítanak bizonyos politikai tisztségek, közhivatali állások, vasút, kórházak, iskolák, lakásépítésre, valamint kulturális célokra fordított állami támogatások, melyekből részarányosan részesülnek az egyes nyelvcsoportok. (Száraz Krisztina)
JUNIÁLIS NAGYCSALOMJÁN
RÉGIÓINK HÁZA BRÜSSZELBEN
Csáky Pál volt a díszvendége annak az ünnepségnek, melyet a Csemadok rendezett június 5-én. Az MKP miniszterelnök-helyettese mint a régió szülötte köszöntötte a résztvevőket, akiket a Középső Ipoly Mente hagyományőrző és folklórcsoportjai szórakoztattak.
Gyurovszky László nyitotta meg Brüsszelben a Szlovák Régiók Házát. A szlovákiai megyék információs irodáit összefogó intézmény avatásán az építésügyi és régiófejlesztési miniszteren kívül részt vettek a megyei elnökök és a régiók képviselői is.
ELKÖLTÖZÖTT A MINISZTÉRIUM
Az építésügyi és régiófejlesztéi minisztériumot már hiába keresnék régi helyén. A Gyurovszky László vezette tárca június közepétől már ebben az impozáns pozsonyi irodaházban székel. A minisztérium postacíme is megváltozott: MVRR SR, Prievozská 2/B, 825 25 Bratislava 26.
FELÚJÍTJÁK A BŐSI ALAPISKOLÁT
A csaknem ötszáz tanulót oktató iskola épülete negyven éves, most nyerges tető kerül rá, megoldják a fő- és melléképületek hőszigetelését, ablakokat és bejárati ajtót cserélnek, padlózatot újítanak az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumtól kapott 18 millió koronás támogatásból. A felvételen Sebő Renáta igazgatónő, Fenes Iván polgármester Gyurovszky László miniszter társaságában.
7
ÍGY IS LEHET
Kisebbfajta csoda alakulásának lehetnek tanúi a bodrogköziek. Kiskövesd és Nagykövesd határában magánrepülőtér, környékén pedig ipari zóna alakul. Fülöp Zoltán vállalkozó (aki egyben társadalmi munkában az MKP járási titkári feladatait is vállalta) magyarországi barátja révén került kapcsolatba Viliam Rambolt német gyártulajdonossal, akinek egyik cége Sátoraljaújhelyen működtet alumíniumöntödét. A gyár autóalkatrészeket, háztartási gépek tartozékait és egyéb technikai eszközöket állít elő. A német vállalkozó ide-oda utazgat Európában – mondja Fülöp Zoltán – van egy kisebbfajta repülőgépparkja, hiszen különböző érdekeltségeinek helyszíneit Németországban, Csehországban, Magyarországon, sőt Kínában is csak így érheti el. Eddig Kassáról kellett repülőútjaira indulnia, ez azonban különféle bonyodalmakkal járt. Eldöntötte ezért, hogy létesít egy teherforgalmat is bonyolító kis magánrepülőteret a határ mentén, s mivel a magyar oldalon nem talált alkalmas területet, hozzánk fordult – meséli Fülöp Zoltán. Nos, a helyiek sem voltak restek, először a kiskövesdi régi leszálló-
pálya épületét és területét ajánlották föl, ám az nem bizonyult alkalmasnak. Végül más területet választottak ki, amelyre a két község képviselőtestülete is rábólintott, így a telkek felvásárlása után, nyár végén, koraősszel elkezdődhet a beruházás, s reményeik szerint egy éven belül be is fejeződhet. S mindez a helyieknek nemcsak hogy egy fillérjébe sem kerül, hiszen a német gyártulajdonos állja a teljes költséget, de az ígéret szerint egyik üzemrészlegét a határ innenső oldalára telepíti, amellyel többszáz munkahelyet teremthet az ország egyik legnagyobb munkanélküliséggel küzdő szegletében. – Viliam Ramboldt igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik – tárja fel a további lehetőségeket az itteni szervezést magára vállaló Fülöp. – Így nem kizárt, hogy rövid időn belül további olasz, francia és amerikai cégek telepszenek meg nálunk, 1500-2000 munkahelyet létesítve a régió lakosai számára – tette hozzá. A pékséget és húsboltot is üzemeltető Fülöp Zoltán újabb tevékenységet is magáénak mondhat. Pásztor István parlamenti képviselővel és Németh Istvánnal, a király-
Hírvivő-felvétel
AIRPORT KISKÖVESD?
Jövőre már repülőgépek szállhatnak a kiskövesdi templom fölött. helmeci régiófejlesztési ügynök- úr személyesen járt nálunk és ség munkatársával együtt – aki a biztosított arról, hogy minden lemegvalósíthatósági tanulmányt is hető segítséget megadnak. Ez elkészítette – alapító tagja a HUSK nagyon fontos nekünk – mondja Kft.-nek, amely a szlovákiai szer- Fülöp Zoltán. Bugár Béla kövesvezési feladatokat végzi. – A Bod- di látogatásakor még az a trérogközben húsz éve semmi sem fás megjegyzés is elhangzott, történik. Hát most itt az ideje, hogy eljöhet még az az idő, amihogy megtörjön a jég – osztja kor a pozsonyi repülőtéren jemeg lelkesedését a királyhelmeci gyet váltván azt a kérdést teszik vállalkozó. A helyiek örülnek, fel a gyanútlan utazónak: Kishogy számíthatnak Bugár Béla és kövesdre vagy Nagykövesdre az MKP támogatására, hiszen itt kéri a jegyet? Pokstaller Lívia létkérdésről van szó. – Az elnök
FÁKAT A TÁTRÁBA 2005. május 16-án ülésezett a Fákat a Tátrába kezdeményezés kibővített tanácsa. A résztvevők értékelték a gyűjtés eredményét és eszmecserét folytattak a pénz leghatékonyabb felhasználásáról. Mivel az állami segítségnyújtás elsősorban az állami és községi tulajdonú erdőrészeket érinti, a Fákat a Tátrába kezdeményezés leghatékonyabban az úrbéri közösségek által kezelt erdők újratelepítésére irányulhatna. „A befolyt összeggel, amely a június 1-jei bankszámlakivonat alapján 5,5 millió koronát tesz ki, az
úrbéri erdőtulajdonosok igényeinek 50%-át tudnánk lefedni” – közölte Angyal Béla, a tanács alelnöke. A támogatást két részletben nyújtanák, mivel nem lehet valamennyi facsemetét még az idén kiültetni. A második részletet 2006-ban kaphatnák meg az igénylők. A Fákat a Tátrába kezdeményezés június 18-án ünnepélyes keretek között nyújtja át a támogatások első részét a tátrai vihar áldozatául esett erdők tulajdonosainak. Május végén az is kiderült, hogy az Európai Unió Szolidaritási
HÍRVIVŐ 8
NAPTÁR
Alapjából Szlovákia 5,67 millió eurót kap a 20 ezer hektárnyi megsemmisült erdő pótlására.
Az MKP járási konferenciáinak időpontjai: Pozsony – 2005. június 16., 18.00, az MKP székháza Nagyrőce – 2005. június 17., 15.00 Csemadok-épület Kassa-környék – 2005. június 17., 16.00 – Szepsi Nyitra – 2005. június 17., 17.00 – Alsóbodok Rozsnyó – 2005. június 18., 8.00 – a Rozsnyói Városi Hivatal Dunaszerdahely – 2005. június 24., 16.30 - Perfects Galánta – 2005. június 24., 17.00. Léva – 2005. június 24., 17.00, Reviczky-ház Rimaszombat – 2005. június 24., 18.00 Érsekújvár – 2005. június 25., 9.00 – Sző-gyén, kultúrház Szenc – 2005. június 26. 16.00 - Nosztalgia Étterem Kassa - 2005. június 26., 16.00 - Márai-stúdió
A Magyar Koalíció Pártja közlönye. Megjelenik havonta. Kiadja az MKP Központi Irodája. Čajakova 8, 811 05 Bratislava, tel.: 02/52 49 51 64, fax: 02/52 49 52 64, www.mkp.sk, e-mail:
[email protected] Felelős szerkesztő: Juhász László. Szerkesztőbizottság: Vörös Péter, Pokstaller Lívia, Czajlik Katalin.
