1
Hírlevél III. évfolyam, 2014. január 20. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Moszkvában tárgyaltak a Déli Áramlatról Pécsen készítik elő a Déli Áramlat beruházást Orosz-EU munkacsoport a Déli Áramlattal kapcsolatos vita rendezésére Mentőöv hazánk legnagyobb gázerőművének?
3 3-4 4-5 5-6
A cégcsoport hírei Megállapodás Moszkvában - Oroszország hitelt ad két új reaktor építésére Lázár János: nő Magyarország energetikai függetlensége Az államtitkár a moszkvai bejelentés indoklásáról Moszkva régóta tárgyal Magyarországgal a hitelről Magas szinten egyeztetett Budapest és Brüsszel Lázár megerősítette: Brüsszel nem emelt kifogást Orbán Viktor: Paks nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság Támogató vélemények a megállapodásról Kritikai vélemények a megállapodásról Komáromban folytatódott az MVM Paks II. beszállítói programja Száz százalékon üzemel a paksi atomerőmű hármas blokkja Nem bocsát szén-dioxidot a paksi atomerőmű Az OVIT is közreműködött egy új transzformátorállomás építésében
6-7 8-9 9 10 10-11 11-13 13-14 15-16 16-17 17-18 18 18 19
Szponzorálás MVM Koncertek hétvégéje
20
Alternatív energia itthon és külföldön Szélerőmű-parkot épít az E.ON az Északi-tengeren Szélenergia-rekordok Ausztriában Energiatakarékos bölcsőde Szigetszentmiklóson
20 21 21
A hazai energiaszektor hírei Lezárult az algyői gáztárolót üzemeltető cég értékesítése Automatizált rendszer a közüzemi fogyasztási adatok feldolgozására Indulhat a mecseki szénvagyon UCG-technológiás kitermelése A kormány vizsgálja a recski bányatelkek újrahasznosítását
22 23 23-24 24
Külföldi energiaszektor Több reaktor épült tavaly, mint korábban A Roszatom építene Szlovákiában atomerőművet? Kitartanak a britek atomenergia mellett - Vizsgálják a Hitachi reaktorát Belga atomerőművet újít fel az EDF és a GDF Nem épül tovább a temelíni atomerőmű? Megismétlik Fukusimát kicsiben - A TEPCO Újraindítási tervei Magyarország a Gazprom harmadik legnagyobb vevője a térségben Bukarest régiós gázexportőr lenne - Újabb nehézségek a lengyeleknél
25 25-26 26-27 27 28 28-29 29 30
2
31 A Fővárosi Vízművek Azerbajdzsánban - Orosz piacra készül egy segesdi cég - Az ENSZ szakbizottságához fordul a horvát kormány - A székesfehérvári önkormányzat veszi meg a helyi fűtőművet - 25 milliós bírság a Shell Hungary Zrt.-nek
3
Hírek az MVM-ről Moszkvában tárgyaltak a Déli Áramlatról 2014. január 14.
(fotó: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, kormany.hu)
Magyarország teljesíti a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeit, a szerződésben előírt minden tételt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban folytatott megbeszélése után. A magyar miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat gázvezeték ügyében Magyarország elkötelezett (a beruházás az MVM érdekeltségébe tartozik). A gazdasági kérdéseket illetően Magyarország jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosak az orosz-magyar kapcsolatok, ezek elérik a stratégiai jelentőség szintjét - hangoztatta Orbán Viktor. Kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszország egyre több beruházással lehessen jelen, ezért megállapodtak Vlagyimir Putyinnal abban, hogy bátorítani fogják az orosz ipar jelenlétét Magyarországon - erről számolt be a kormány saját honlapján, jelezve: a tárgyalásokon részt vett Alekszej Miller, a Gazprom elnöke is. Pécsen készítik elő a Déli Áramlat beruházást 2014. január 15.
(fotó: Hargitai János, pecsiujsag.hu)
Megtartották Pécsen az első egyeztetéseket a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszainak megépítésével kapcsolatos előkészületekről jelentette be a hazai beruházások koordinálását végző Baranya megyei kormánymegbízott - erről számolt be a PécsMa, a Pécsi Napilap Online. A pecsiujsag.hu egyben jelezte: a teljes hazai szakasz építéséhez, üzemszerű működéséhez kapcsolódó közigazgatási ügyek koordinációjával a kabinet Hargitai János baranyai kormánymegbízottat jelölte ki. Ő közleményében
4
emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta: Magyarország teljesíti a földgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeit. A kormánymegbízott közölte: a kabinet kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését, amely érinti Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területét. Január 15-én, Pécsen volt az első megbeszélés, amelyen részt vett a beruházó, a tervezésre létrejött konzorcium képviselője, a környezetvédelmi hatóság vezetői és a közreműködő szakhatóságok szakemberei, az érintett megyék koordinátorai. A kormánymegbízott kérte a résztvevőket: azonnal indítsák meg a hatósági eljárásokat és az engedélyeztetést, és azokat minél előbb, akár jóval a megszabott határidők előtt zárják le. Hozzátette: mint minden kiemelt beruházás esetében, garantálni kell a soronkívüliséget. Hargitai János kitért arra is, hogy a beruházás nemzetgazdasági érdek, "hatására csökkenni fog Magyarország egyoldalú energiafüggősége és a várhatóan a kormány is nagyobb ráhatással lesz a földgáz fogyasztói árára". Orosz-EU munkacsoport a Déli Áramlattal kapcsolatos vita rendezésére 2014. január 17.
(fotó: gazprom.ru)
A Déli Áramlat európai földgázgázvezetékkel kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére Moszkva és Brüsszel munkacsoportot hoz létre - erről egyezett meg az orosz fővárosban Günther Öttinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és az orosz szakminiszter. A napi.hu, a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a Portfólió, a hirado.hu/MTI uniós biztos részt vett az úgynevezett Oroszország-Európai Unió energetikai partnerségi állandó bizottság VIII. ülésén, majd külön is tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel. Minderről az orosz szaktárca szűkszavú közleményt adott ki, de azt előre tudni lehetett, hogy a megbeszélések egyik legfontosabb témája a Déli Áramlat körüli vita lesz. Brüsszelben tavaly év végén jelentették be, hogy az EB az európai uniós joggal ellentétesnek tartja a gázvezeték megvalósításában résztvevő uniós tagállamok kormányai és Oroszország között született megállapodásokat és szükségesnek tartja azok felülvizsgálatát. Erről december elején az
5
energiaügyi biztos levélben értesítette az orosz szaktárca vezetőjét, Moszkvában pedig közölték, hogy készen állnak a párbeszédre. Az érintett uniós tagállamok - Bulgária, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - ugyancsak tavaly decemberben Brüsszelt hatalmazták fel az Oroszországgal való tárgyalásokra. Moszkva arra számít, hogy az Európai Unió a saját energetikai előírásait fogja módosítani, és nem a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének programjában részes uniós tagállamok Oroszországgal kötött kétoldalú szerződéseit kívánja az EU-szabályokhoz igazítani - ezt napokkal korábban Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet hangoztatta Brüsszelben. Alekszej Miller, a Gazprom elnöke szerint a kormányközi megállapodások felülírják a nemzetközi szerződéseket. Az orosz állami cég vezetője a minap kijelentette: "Megkaptuk az engedélyt az építkezés megkezdésére minden országtól, mindent egyeztettünk, megkezdtük a munkálatokat, és a beruházás az előre eltervezett menetrend szerint folyik. A projektet meg kell valósítani és az határidőre működni fog". Alekszej Miller Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi munkalátogatását követően nyilatkozott az orosz Kommerszant lapnak. Egy másik orosz lap, a Nyezaviszimaja Gazeta szerint Ukrajna kihasználhatja az Oroszország és az EU közötti vitát, hogy egy számára kedvezőbb megállapodásra jusson Moszkvával. Eszerint az ukrán gázvezetékrendszer irányítására konzorciumot hoznának létre, amely évente legalább 100 milliárd köbméter földgázt továbbítana az ukrán rendszeren az unióba. Így a Déli Áramlatnak csak egy ágát kellene megépíteni három helyett, és annak teljesítménye is csak 15 milliárd köbméter lenne a tervezett 63 milliárddal szemben - idézte a cikket az Origó/MTI. Mentőöv hazánk legnagyobb gázerőművének? 2014. január 17.
(fotó: napi.hu)
A Dunamenti Erőmű Zrt. közgyűlésén a részvényesek bizalmat szavaztak az erőmű menedzsmentjének a társaság további működtetésére - erről tájékoztatta a Dunamenti Erőmű Zrt. folytatólagos közgyűlésén a fő tulajdonos GDF Suez szóvivője a napi.hu portált. Korányi G. Tamás felidézte, hogy a 74
6
százalékban a GDF Suez-csoport, 25,1 százalékban az MVM Zrt. tulajdonában álló, 33 milliárdos jegyzett tőkével és több mint 6 milliárdos bankhitellel rendelkező erőműcég december 20-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjén a csőd bejelentése is szerepelt. Akkor a fő tulajdonos javaslatára felfüggesztették a közgyűlést, amely januárban folytatódott. A színfalak mögötti egyezkedések eredményeként a csőd veszélye elhárult, de megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben akár a társaság tulajdonosi szerkezetét érintő változások is történhetnek.
A cégcsoport hírei Megállapodás Moszkvában - Oroszország hitelt ad két új reaktor építésére 2014. január 14.
(fotó: kormany.hu)
A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás Magyarország és az Oroszországi Föderáció között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői. Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében közölte honlapján a magyar kormány. Orbán Viktort elkísérte Varga Mihály nemzetgazdasági, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Baji Csaba, a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. (hirado.hu)
(fotó: Vlagyimir Putyin, ria.ru)
Az orosz elnök bejelentette: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg - az MTI nyomán minden hírműsor beszámolt az eseményről a közmédiától a kereskedelmi csatornákig, politikai és gazdasági lapokig, internetes portálokig. Idézték Vlagyimir Putyint, aki azt mondta, hogy a paksi
7
atomerőmű a magyar áramtermelés 40 százalékát adja és hogy az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége. Az orosz elnök jelezte, hogy ez egy sajátos megállapodás abból a szempontból is, hogy a beruházásnál a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt (csaknem 700 milliárd forintot) fordítanak magyar munkahelyek teremtésére. A költségvetés plusz bevételét tekintve ez 1 milliárd dollár lesz - mondta az orosz elnök. Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
(fotó: Szergej Kirijenko, rus.ruvr.ru)
Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű két új reaktorának megépítéséhez - ezt Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője jelentette be. A kölcsön összegéről még nem született döntés - mondta újságíróknak. Emlékeztetett, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni és ezzel párhuzamosan már az utolsó simításokat végzik a pénzügyminisztériumokban a hitelszerződésen. Egyelőre 10 milliárd euróban (háromezer milliárd forintban) állapították meg a hitel felső határát, de ennél alacsonyabb lesz a végleges összeg. A projekt pontos költségét a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat mondta Szergej Kirijenko. A Roszatom a Napi Gazdasággal azt közölte: a találkozón a Rusatom Overseas, az MVM Zrt. és a projektcég MVM Paks II. Zrt. vezetői szignálták az építésre, az üzemanyag-ellátásra és a majdani blokkok karbantartására vonatkozó dokumentumokat, az ezekre alapuló kereskedelmi szerződéseket pedig az év végéig köthetik meg - írta cikkében Leszák Tamás.
8
Lázár János: nő Magyarország energetikai függetlensége 2014. január 14.,15.
(fotó: Lázár János, kormany.hu)
Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami energetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár beszélt Budapesten. A ProfitLine, a magyarhirlap.hu, az mno.hu, az InfoRádió, a hirado.hu, a kormany.hu/MTI, a másnap megjelent lapok beszámolója szerint azt közölte: az első új paksi blokk leghamarabb 2023-ban kezdhet működni. Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek, az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év. Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással évente akár egy százalékkal is bővülhet a GDP, tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat. Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek - közölte. Elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát. Jelezte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyagszállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz
9
partner. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható. Lázár János emlékeztetett: a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.
Az államtitkár a moszkvai bejelentés indoklásáról 2014. január 14. A megállapodás indoklásául Lázár János kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, ami energiahiányt okozna. Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát fedezi - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. Prognózisa szerint hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz. Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta: a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből. A kormány mindezt figyelembe véve írta alá Oroszországgal a nukleáris energetikai megállapodást közölte Lázár János, aki többször is kiemelte: a bővítéssel nő Magyarország energiabiztonsága, energiafüggetlensége. Jelezte: a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót. Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az orosz bázison működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét
10
csinálja". Kérdésre azt válaszolta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon. Moszkva régóta tárgyal Magyarországgal a hitelről 2014. január 15.,18.
(fotó: dp.ru)
Régóta folynak tárgyalások Oroszország és Magyarország között a paksi erőmű két új blokkjának megépítésére nyújtandó orosz hitelről - közölte Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Orosz portálok (dp.ru, kommersant.ru, gazeta.ru, vedomosti.ru,) hírét itthon az InfoRádió, a napi.hu, a ProfitLine, a hirado.hu/MTI ismertette. A miniszter megerősítette: a Magyarországnak nyújtandó hitel feltételeiről még folynak a tárgyalások, de reméli, hogy az év első felében meghozzák a végső döntést. Azt mondta, hogy Oroszország 9-10 milliárd eurós (mintegy 2,7-3 ezer milliárd forint) hitelt tud nyújtani Magyarországnak. Ezt tíz év alatt lehet lehívni, a törlesztési idő pedig 21 év. Elismerte, hogy az orosz állami költségvetésnek jelenleg nincs 10 milliárd eurója a hitelre. "Mivel azonban minden évben keletkeznek bizonyos hitelkeretmaradványok, ezek átcsoportosításával megoldható a dolog, még akár 2014-től kezdve is" - tette hozzá. A hitel előnyös Oroszországnak is, mert az megrendelésekkel látja el az orosz vállalatokat, amelyek kiszolgálják az erőművet. Szerinte előnyösek az adott futamidőre vonatkozó várható hitelköltségek is. Az orosz pénzügyminiszter lehetségesnek nevezte, hogy a nemzeti jóléti alapból támogassák a Roszatom orosz ipar szempontjából ígéretes beruházásait. Erről a Rosszija 1 állami televízió hírműsorában beszélt, amikor az idei költségvetésről faggatták. Sziluanov nem pontosította, hogy a Roszatom milyen beruházásaira gondol, csak annyit mondott, hogy "ezek nagyon kifizetődő projektek a vállalati kapacitásaink kihasználása és a magas képzettséget igénylő munkahelyek létrehozása szempontjából”. (Figyelő Online, napi.hu) Magas szinten egyeztetett Budapest és Brüsszel
11
2014. január 17.,15. Mind a tagállamok, mind az uniós intézmények részéről nagy érdeklődést keltett a Magyarország és Oroszország között létrejött megállapodás a paksi atomerőmű bővítéséről - közölte egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás a távirati irodával. A Tőzsdefórum, a ProfitLine/MTI tudósítása szerint a tisztviselő arról is beszámolt, hogy az ügylet nem okozott teljes meglepetést Brüsszelben, a magyar hatóságok ugyanis magas szinten előre egyeztettek a megállapodás részleteiről az uniós intézményekkel, ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány nem akar konfliktust ebben az ügyben. Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője január 15-én megerősítette, hogy a magyar hatóságok kötelességüknek eleget téve előre eljuttatták a tervezett megállapodás szövegét Brüsszelbe, viszont még nem tudták olyan mélységben tanulmányozni, hogy megállapítható legyen, közbeszerzési szempontból is megfelel-e az uniós szabályoknak a magyar-orosz megállapodás. Egy bizottsági forrás szerint ugyanakkor nemcsak Brüsszel emelhet szót, erre azoknak a vállalatoknak is lehetőségük adódhat, amelyek úgy érzik, jelentős hátrány érte őket a közbeszerzésben, például a tendereztetés elmaradása miatt, ők az uniós jogorvoslati irányelvek alapján bírósághoz fordulhatnak. Ezek az irányelvek azt segítik elő a közösségi szabályokkal, hogy az érintettek gyors és hatékony jogorvoslati lehetőséggel élhessenek, ha úgy vélik, egy szerződést, megbízást méltánytalanul ítéltek oda. Előzőleg a Bruxinfó írta, hogy az Európai Bizottság illetékes szóvivője cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a testület bármilyen módon állást foglalt volna arról, hogy a magyar kormánynak tendert kellett volna kiírnia vagy sem a két új paksi reaktor megépítésére. Budapest ugyanakkor az Euratom szerződés rendelkezéseinek megfelelően előzetes tájékoztatást adott a magyar-orosz megállapodás szövegtervezetéről. Lázár megerősítette: Brüsszel nem emelt kifogást 2014. január 16.,17.
(fotó: Lázár János és Giró-Szász András, kormany.hu)
12
Kifejezetten jó áron épít két új erőműblokkot Pakson a Roszatom a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint. Lázár János Budapesten ismét kijelentette: Brüsszel nem emelt kifogást az nukleáriserőmű-bővítésről szóló orosz-magyar szerződés ellen, amelyet január 22-én tárgyal a kormány. Az államtitkár Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen jelentette be, hogy miután a kabinet megvitatta az orosz-magyar megállapodást, a következő héten azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormany.hu portál az MTI nyomán részletesen beszámolt a tájékoztatóról, de hírt adott róla az m1 híradója, a Lánchíd Rádió, a Tőzsdefórum, az OrientPress, a Metropol, a Magyar Nemzet is, a Portfólió pedig percről percre közölte a bejelentéseket. Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is - a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító - paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét. Az államtitkár a mintegy nyolcvanperces tájékoztatón reagált arra is, hogy az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület soha nem foglalt állást abban a kérdésben, kelle tendereztetni vagy sem a paksi erőmű bővítésének ügyében. Erre válaszolva Lázár János felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig január 14-én hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz-magyar szerződés megkötése ellen. Közölte ugyanakkor azt is, hogy az együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi főigazgatósággal, de nemzetközi jogi tanácsadókra hivatkozva megismételte álláspontját: a két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait. "Minden vizsgálat elé állunk", mert a kormány szerint az előkészített konstrukció minden szabálynak megfelel - fűzte hozzá. Lázár János természetesnek nevezte, hogy a 10-12 milliárd eurós paksi projekt megvalósításakor minden hatályos magyar és európai jogszabálynak meg kell felelnie a Roszatom cégnek. A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi - nem pedig vállalati -, tízmilliárd eurós hitelkeretről az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál (egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál) kedvezőbb kamatot és harmincéves
13
lejáratot ajánlott Budapestnek. Ezzel "az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni Magyarország", amely a paksi beruházással és így az olcsó árammal Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet - fogalmazott, kijelentve, hogy a kölcsön a magyar büdzsé által finanszírozható lesz, és nem kell miatta módosítani az alkotmány államadósság-plafonját. A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész - amit Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon -, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának. Lázár János többször is egyértelművé tette, hogy mindez nem üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása. Szavai szerint a Roszatom - más országok beruházásait figyelembe véve - kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat. Ha az orosz cég megkezdi a reaktorok építését, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EUban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy "egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni". Szólt arról is, hogy az orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába, "a hitel visszafizetéséért a teljes magyar költségvetés vállal garanciát", nem pedig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vagy önmagában a paksi erőmű. Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár János azt felelte: "a felek közösen viselik" a hitelszerződésben foglalt aránnyal megegyező mértékben. A VG Online azt írta az államtitkárra hivatkozva, hogy nemcsak Paksról, hanem egy nemzetközi pénzügyi szerződésről is lesz egyezség az oroszokkal.
Orbán Viktor: Paks nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság 2014. január 17.,19.
(fotó: Orbán Viktor, kormany.hu)
14
A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az interjút részletesen ismertette a kormany.hu portál is. A kormányfő szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak, de ehhez fenn kell tartani a nukleáris energetikai együttműködési megállapodást Oroszországgal. Mint mondta, Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függőségét nem érinti. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Paks nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak. Azt a holnapután kérdésének nevezte, hogy ha Magyarországon több energiát tudnak előállítani, mint amennyit felhasználnak, akkor hogyan kereskedjenek a fennmaradó résszel. Megerősítette azt az indiai látogatásán tett célkitűzést, hogy 4-5 év múlva egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb az áram. A miniszterelnök a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés "elektromos alapra helyezését" is a nukleáris energiából biztosítják majd. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások. Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerőművi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez nem része a hamarosan a parlament elé kerülő orosz-magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással nincs összekapcsolva. Oroszországgal "egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni" jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy "ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak". Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az oroszmagyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és mint mondta - amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották.
(fotó: Baji Csaba, mvm.hu)
15
„Tavaly villamosenergia-igényünk csaknem 30%-a származott importból és az import aránya folyamatosan nő. A nukleáris kapacitás fenntartása szükségszerű Magyarországon, hiszen ha nem gondoskodunk arról, hogy termelő kapacitások rendelkezésre álljanak, akkor Magyarország teljesen kiszolgáltatottá válhat” - nyilatkozta Baji Csaba, az MVM Zrt. elnökvezérigazgatója az m1 A Lényeg című műsorának. Támogató vélemények a megállapodásról 2014. január 14.,15.,16. Ha a projektet jó ütemezéssel, a költségtervnek megfelelően valósítják meg, az új termelő egységekből olyan villamos energiát lehet kapni, amely tíz év múlva versenyképes lesz - mondta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Utalt arra is, hogy a Roszatomnak jók a referenciái az atomerőművek építésében. Aszódi Attila az InfóRádiónak azt is elmondta: elfogadhatónak tartja, hogy az ország hosszú távon az atomenergia mellett is elkötelezi magát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévé Az Este című műsorában is amellett érvelt, hogy tendereztetéssel sem tudtak volna jobb konstrukciót kialkudni a finanszírozásra, a megállapodást pedig előnyösnek nevezte a magyar gazdaság számára. A hitelt a beruházás befejezése és az üzembe helyezés után Magyarországnak kell törlesztenie 21 éven keresztül. Varga Mihály szerint ilyen piaci konstrukciók nincsenek a világban, 10 vagy 15 éves futamidejű hitelek vannak általában. "Ezért volt nagy szükségünk arra, hogy az orosz fél ebben a helyzetben belépjen finanszírozóként" - fogalmazott. Az m1 műsorában arról is beszélt, hogy az öt szerződésből négyet alá tudtak írni, a pénzügyi rész folyamatban van: szeretnének olyan megállapodást kötni, amely a magyar adófizetőknek a legkevesebbe kerül, hiszen egy olyan hitelkeretről van szó, amit Magyarországnak majd törlesztenie kell. Suppan Gergelyt, a TakarékBank elemzőjét a Paksi Hírnök az MTI nyomán idézte: ő azt hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hasonlóképpen nyilatkozott a Gazdasági Rádiónak is. Szerinte a finanszírozás biztosított, ezért nem kell aggódni a beruházás miatt. Jelezte, hogy sok a bizonytalansági tényező, de az, hogy harmincéves hitellel biztosítja Oroszország ennek a megvalósítását, mindenképpen biztonságot ad.
16
A Magyar Mérnöki Kamara üdvözölte a paksi nukleáris erőmű-kapacitás fenntartásáról szóló megállapodást, hiszen a hazai áramellátás forrásai között nélkülözhetetlen az atomenergia. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint melyet a Figyelő Online, a napi.hu, a Tőzsdefórum is átvett - nagy lehetőség és nagy kihívás a hazai mérnöktársadalom számára a részvétel a megvalósításban. A kamara szerint a kormányközi megállapodás megszünteti a bizonytalanságot a paksi erőmű termelőkapacitásának hosszú távú fenntartását illetően.
(teol.hu)
A Paks környéki települések alkotta Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás elnöke, Gáncs István azt mondta: örömmel fogadták hírét, hogy „a józan, hosszú távú gondolkodás” nyert teret - írta Vida Tünde a Tolnai Népújságban. A megállapodás szerinte mindent felgyorsít, a környező településeknek, vállalkozásoknak fel kell készülniük és a TEIT-re is fokozott teher hárul. A beruházásnak a környező települések életére pozitív és negatív hatása is lesz, s a településvezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy az előbbieket erősítsék, utóbbiakat csökkentsék. Az, hogy 40 százalékos lesz a hazai beszállítói arány, komoly felkészültséget kíván - mondta Gáncs István, aki arra is kitért, hogy az orosz technológia bevált, a négy paksi blokk biztonságosan működik, a világ legjobbjai között tartják számon. Az Energiapolitika 2000 Társulat szintén üdvözölte a megállapodást. A szervezet szerint a leállított vagy leállítandó elavult kapacitások pótlása, a regionális árampiac majdani forráshiánya miatt van szükség erőműépítésre. Magyarország adottságait figyelembe véve a nukleáris alapú villanytermelés nem nélkülözhető, mert az energetika legfontosabb alapkövetelményeinek leginkább ez felel meg - közölte a társulat az Országos Sajtószolgálaton keresztül.
Kritikai vélemények a megállapodásról 2014. január 15.,16.
17
Az Együtt-PM népszavazást akar a paksi bővítésről, az LMP közérdekű adatigényléssel kényszerítené ki a Moszkvában kötött szerződés nyilvánosságát. Az MSZP szerint nem volt felhatalmazás a szerződés megkötésére, így az nem is létezik. (vs.hu) A DK parlamenti vitanap kezdeményezését jelentette be. (vg.hu) A Greenpeace szerint a megállapodás a következő legalább 70 évre rossz irányba tereli és bebetonozza hazánk energiapolitikáját. (teol.hu) A Magyar Természetvédők Szövetsége szintén népszavazást sürgetett, mert a megállapodás tovább erősíti hazánk energiafüggőségét, évtizedekre eladósítja az országot és veszélyezteti a lakosságot. (alternativenergia.hu) A tavaszi parlamenti ülésszak első hetében tematikus ülést kezdeményez a paksi erőmű bővítéséről Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. (hirado.hu)
Komáromban folytatódott az MVM Paks II. beszállítói programja 2014. január 16.,14.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Komáromban folytatta a tavaly elindított beszállítói programsorozatot. Nagy Sándor vezérigazgató a technikai kihívásokat mutatta be a vállalkozóknak, illetve a beruházás jövőbeni kereteiről tájékoztatott. A találkozón elhangzott, hogy az új blokk(ok) építésekor 40 százalékos hazai beszállítói arány elérése a cél. Az évszázad beruházása jelentős lendületet adhat a gazdaságnak és növelheti az ország energiabiztonságát tudósított az OrientPress Hírügynökség a Komárom-Esztergom, valamint GyőrMoson-Sopron megyei vállalkozóknak tartott fórumról. „A nukleáris építés követelményeit, a minőségirányítási rendszert, a vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket…meg kell ismertetnünk a vállalkozókkal ahhoz, hogy fel tudjanak erre a munkára készülni és eséllyel tudjanak pályázni” mondta Nagy Sándor az atv híradójának. Eddig 158 magyar céget minősített alkalmasnak a paksi atomerőmű beruházását lebonyolító társaság - hangzott el a HírTV híradójában. Leginkább építő- és villamosipari cégekre lesz szükség. Kovács András, a Kópis és Társa projektigazgatója a Gazdasági Rádió Délutáni
18
monitor c. műsorában úgy nyilatkozott, hogy „meg kéne tanulni egy kicsit összefogni, több kisvállalkozásnak együttesen kéne tudni pályázni”. Az MVM Paks II. Zrt. tavaly beszállítói találkozót rendezett Pakson, Kalocsán és Veszprémben, 2014-ben Komárom után Debrecenben és Miskolcon tájékoztatja azokat a vállalkozásokat, amelyek részt szeretnének venni a beruházásban.
(fotó: paksihirnok.hu)
Közben újabb településeken járt a Jövőnk Energiája Interaktív Kamion. Az elmúlt napokban Tevel, Döbrököz, Dalmand, Kaposszekcső és Nagymányok lakói ismerkedhettek meg a mozgó kiállítással - erről a Paksi Hírnök adott hírt.
Száz százalékon üzemel a paksi atomerőmű hármas blokkja 2014. január 13.
(fotó: Paks Press, facebook.com)
Befejeződött a hármas blokk karbantartása a szokásos éves feladatokon túl, az üzemidő-hosszabbításra való felkészülés jegyében - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központja. A Paks Press ezt idézve írta, hogy sikeresen elvégezték a reaktor berendezéseinek anyagvizsgálatát, a turbinalapátok cseréjét, a pihentető medence hűtőkörének vizsgálatát, a főtranszformátor cseréjét, a generátorok védelmének modernizációját. A 3. blokk generátorait január 11-én kapcsolták a hálózatra, és a blokk 2014. január 13-án éjszaka érte el a névleges 500 MW-os teljesítményt. Ezzel az atomerőmű minden blokkja névleges teljesítményen üzemel.
Nem bocsát szén-dioxidot a paksi atomerőmű 2014. január 14. Tavaly rekordértéket, 36 milliárd tonnát ért a világon a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott szén-dioxid-kibocsátás, amely a klímaváltozás első
19
számú felelőse. Az eredményre a Global Carbon Project (GCP) nemzetközi kutatócsoport jutott a Kelet-Angliai Egyetem Tyndall Klímaváltozás-kutató Központjának közreműködésével. Az Atomenergiainfó time lapse videója bemutatta a magyarországi helyzetet a hazai erőművek összehasonlításával, kapacitásuk és szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A legjobb eredmény a paksi atomerőműé: Magyarország legnagyobb teljesítményű erőműve nem bocsát ki szén-dioxidot. A 2012-es adatok szerint a legnagyobb kibocsátó Visonta, több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal - igaz, teljesítménye a második legnagyobb, 950 MW. Az OVIT is közreműködött egy új transzformátorállomás építésében 2014. január 15.,16.
(fotó: facebook.com/ovitzrt)
Átadták az ELMŰ Hálózati Kft. legújabb transzformátorállomását Vecsésen, amely egyebek mellett a Liszt Ferenc repülőtér energiaellátását szolgálja. A Figyelő Online, az InfoRádió, a Metropol által is ismertetett közlemény szerint az M0-s körgyűrű miatti ipari fejlesztések, a környező települések lakóinak energiaigényei és a repülőtér biztonságos „harmadik betáplálása” miatt szükségessé vált egy elosztóhálózati alállomás megépítése. A helyszínkiválasztás szempontjai között szerepelt a meglévő hálózatra csatlakozás költséghatékony megvalósítása és a repülőtér közelsége is. A mintegy 3 milliárd forintos beruházás első üteme, a transzformátorállomás 16 hónap alatt, 2012 decemberére készült el. A második fázis, a 120 000 voltos csatlakozó kábel kiépítése újabb egy évet vett igénybe. Az eredeti tervek szerint a csaknem 6 kilométer hosszúságú nyomvonal jelentős része szabadvezetékes hálózat lett volna, és csak az utolsó másfél kilométeren került volna föld alá, kábelbe. Tekintettel Vecsés önkormányzatának szempontjaira, végül alig 2 kilométer lett a szabadvezeték hossza, a vezeték többi része a föld alatt halad. A beszerzési eljárás magában foglalta a tervezést, az építészetet, a különböző feszültségszintű berendezések szállítását, valamint a teljes szerelési és üzembe helyezési munkákat. Az eljáráson négy cég indult, és az árverseny lefolytatása után a nyertes a legjobb ajánlatot adó MVM OVIT Zrt. - CG Ganz Zrt. konzorcium lett.
20
Szponzorálás MVM Koncertek hétvégéje 2014. január 19.
(logó: mvm.hu)
Hétvégén 4 rendezvény is lesz a Festetics Palotában az MVM Koncertek keretében: január 25-én délelőtt 11 órakor Farkas Mira hárfakoncertje, este 7 órakor Szenthelyi Miklós hegedűestje lesz, ahol Dvorak és Mendelssohn művei csendülnek fel. 26-án délelőtt Balázs János ingyenes hangszerbemutató koncertet tart gyerekeknek, este 7 órakor pedig Érdi Tamás zongoraestje várja a közönséget Schubert, Chopin, Liszt műveivel - közölte a Jakobi Koncert Kft. hírlevele.
Alternatív energia itthon és külföldön
Szélerőmű-parkot épít az E.ON az Északi-tengeren 2014. január 15.
(fotó: eon.com)
21
Megkezdődött az E.ON part menti szélerőmű-parkjának építése az Északitengeren - közölte a német energiaipari konszern. Az Amrumbank-Nyugat szélkerékpark alapkövét a Németországhoz tartozó Helgoland szigettől 37 kilométerre északnyugatra rakták le. A beruházás számítások szerint egymilliárd euróból (300 milliárd forintból) valósul meg. Összesen nyolcvan szélturbinát helyeznek üzembe egy 32 négyzetkilométer - több mint 4700 futballpályányi területen. A szélkerekek együttes teljesítménye évi 288 ezer kilowatt lesz, vagyis 300 ezer háztartást láthatnak el árammal. A tengeri szélerőmű-parkot a tervek szerint 2015 nyarának végén helyezik üzembe - jelezte a Tőzsdefórum, a hvg.hu/MTI. Szélenergia-rekordok Ausztriában 2014. január 16. A Figyelő hetilap újabb rekordot valószínűsített az osztrák szélenergiahasznosítás fejlesztésében, de csak az ország keleti felén, Burgenlandban és Alsó-Ausztriában. Az idei tervek reálisan 130 szélturbina létesítéséről szólnak, ami további 380 megawattal növeli az energiatermelő képességet. A költség 630 millió euró. Az ágazatban a foglalkoztatottak száma 4600-ra bővül. Tavaly összesen 113 szélkereket telepítettek, ezek összteljesítménye 308,6 MW. A beruházások összértéke meghaladta a félmilliárd eurót. Az országban már 872 ilyen minierőmű működik, összesen 1684 megawattos kapacitással - ez azt jelenti, hogy jelenleg az áramfelhasználás csaknem 6 százalékát lehetne ebből a forrásból fedezni. A további kiépítésnek gátat szab, hogy az EU módosítani akarja a tarifákat, mert a szélenergia jelenleg kétszer annyiba kerül, mint a piaci átlagár. Energiatakarékos bölcsőde Szigetszentmiklóson 2014. január 17. Több mint negyven kisgyermek elhelyezésére alkalmas, zöldenergiás bölcsődét építettek Szigetszentmiklóson. A Pest megyei városban évente több mint 400 gyermek születik, és a betelepülők között is sok a kisgyermekes család, ezért a meglévő 182 fős önkormányzati bölcsődébe nem tudnak minden jelentkezőt felvenni - indokolta az új intézmény építését a Cédrus Alapítvány. A több mint 166 millió forintból készült, 90 százalékban uniós forrásból
22
finanszírozott intézmény fűtését és hűtését hőszivattyú segíti, a meleg vizet a tetőn elhelyezett napkollektorokkal állítják elő - az alapítvány közleményét az AltEnerg is ismertette.
A hazai energiaszektor hírei Lezárult az algyői gáztárolót üzemeltető cég értékesítése 2014. január 14.,15.
(fotó: algyo.hu)
Lezárult a MOL részesedésének értékesítése az Algyőn 2009-ben létesült 1,9 milliárd köbméter kapacitású gáztárolóból, amely Magyarország biztonsági gázkészletén felül kereskedelmi célú készleteket is tárol - közölte a MOL a Budapesti Értéktőzsde és a saját honlapján is. Eszerint az MFB Zrt. 51 százaléknyi, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 21,46 százaléknyi részesedést vásárolt a MOL-tól az MMBF Földgáztároló Zrt.-ben. Az értékesítési ár alapját - a márciusban aláírt szándéknyilatkozat szerint - független könyvvizsgálókkal történt vagyonértékelés képezte. Az értékesítés a MOL és az MMBF közötti hitelek teljes rendezésével együtt történt. A - készpénz alapú tranzakció illeszkedik a MOL portfoliófejlesztési stratégiájába, miszerint a csoport fő üzleti tevékenységeinek növekedési lehetőségeire kíván koncentrálni. A cég a befolyó összeget a fő tevékenységi körébe tartozó területeken új projektekbe fekteti be - áll a közleményben. Tavaly márciusban közölte a fejlesztési tárca, hogy állami tulajdonba kerül a biztonsági gáztároló. A
23
kormány felhatalmazása alapján a fejlesztési miniszter, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a MOL képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá 2013. március 22-én arról, hogy tárgyalásokat kezdenek az algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. tulajdonjogának átruházásáról. Másnap az OTP Bank tudatta: az MMBF Földgáztároló Zrt. 114 millió euró és 60 milliárd forint főösszegű hitelszerződést írt alá hitelintézetek egy csoportjával. A Portfólió, az Energiainfó, az mfor.hu, a Privátbankár emlékeztetett arra, hogy a tavaly december 23-án aláírt szerződés értelmében a hitel 7 éves futamidejű és refinanszírozási célra használható fel. Az érintett hitelintézetek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az ING, az MKB, a Raiffeisen és az OTP szerepelnek. Az MMBF tulajdonában és üzemeltetésben áll a Dél-Magyarországon található Szőreg-1 gáztároló, amelynek 1,9 milliárd köbméter mobilkapacitása van stratégiai és kereskedelmi célú földgáztárolására. Automatizált rendszer a közüzemi fogyasztási adatok feldolgozására 2014. január 14.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Automatizált közüzemi fogyasztási adatokat fogadó rendszert fejleszt a Nextent Informatika Zrt. Az egy éve indult programot az Új Széchenyi Tervben az Európai Unió 90,7 millió forinttal támogatja. A Tőzsdefórum mellett a ProfitLine is átvette a cég közleményét, miszerint a kutatás-fejlesztési projekt célja egy telefonos, beszédvezérelt kommunikációs rendszer kifejlesztése, amellyel a mérőóra-állás bejelentése automatizálttá válik. Egy beszédfelismerő modul fogadná és dolgozná fel a bediktált adatokat, majd ellenőrzi azok helyességét és rögzíti az adatokat. A technológia gyors és pontos munkavégzést tesz lehetővé, párhuzamosan, korlátlanul képes fogadni és rögzíteni a bejelentéseket. A Nextent - az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter egyik tagja - 2014-ben tervezi a rendszer piaci bevezetését, jelenleg több közüzemi szolgáltatóval tárgyal. A technológia más területen is használható, minden olyan szolgáltatónál, amelynek az ügyfelek adatairól folyamatos információra van szüksége. A megoldással a cég a nemzetközi piacon is meg szeretne jelenni. A k+f projekt a cég miskolci térségben található innovációs központjában valósul meg.
24
Indulhat a mecseki szénvagyon UCG-technológiás kitermelése 2014. január 14.
(fotó: proactiveinvestors.co.uk)
Új fejezet nyílik a Wildhorse Energy magyarországi beruházása előtt a felszín alatti szénelgázosítási technológia (Underground Coal Gasification, UCG) alkalmazását lehetővé tévő törvénymódosításnak köszönhetően - a proactiveinverstors.co.uk portál hírét a PécsMa, a pecsinapilap.hu, az Orientpress/MTI is közreadta. "Üdvözöljük ezt a Közép-Európában elsőként meghozott törvényt és bízunk benne, hogy ezzel új fejezet nyílik meg az UCG technológiát alkalmazó különféle fejlesztési projektjeink előtt a Magyarországon és az egész régióban" - mondta Matt Swinney, a Wildhorse ügyvezető igazgatója. A Mecsek UCG projekt a Wildhorse Energy ausztrál érdekeltségű bányaipari vállalat legelőrehaladottabb magyarországi UCG projektje. A cég szintetikus gáz termelésének beindítását tűzte ki célul a szén helyi elgázosításával. A vállalat másik magyarországi UCG projektje a Dorog melletti Izabella kutatási projekt. A terület közelében található három erőmű és egy földgázvezeték is. A korábbi sajtóhírek szerint évek alatt összesen 76 milliárd forintot költene el a mecseki szénkészletre alapuló beruházásokra az ausztrál Wildhorse Energy. A beruházásokról készített egy tanulmányt is, amely egy több mint 400 megawatt kapacitású energiatermelő projekt megalapozását szolgálja: ennek első lépcsője a 130 megawattos bemutató üzem, illetve egy erre települő 61 megawattos kombinált gázciklusú erőmű. A társaság úgy számolt, hogy mindkét egység 2014 negyedik negyedévében kezdheti meg működését a Pécstől északnyugatra található Váralja régióban. A kormány vizsgálja a recski bányatelkek újrahasznosítását 2014. január 15.
25
(korábbi fotó: heol.hu)
Felmérik a recski bányatelkek újrahasznosításának lehetőségét és júliusig elkészül az erről szóló előterjesztés is - a Heves Megyei Kormányhivatal közleményét a Borsod Online mellett egyéb portálok, köztük az mfor.hu, a hvg.hu/MTI is átvette. Eszerint a kormány a múlt év végén hozott határozatot a recski "rézérc", valamint "nemes- és színesfémérc" védnevű bányatelkek újrahasznosíthatóságának vizsgálatáról. A fejlesztési miniszter kapta a feladatot, hogy április 30-ig gondoskodjon a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, az ásványvagyon-értékelés aktualizálásáról. Ez alapján várhatóan június 30-áig készül el az a kormányelőterjesztés, amely a bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit tartalmazza. A Heves megyei Recsken az 1970-es években mintegy 1300 ember dolgozott a bányában, amelyet elárasztásos technológiával ideiglenesen lezártak. Újraindítására több privatizációs kísérlet is kudarcba fulladt.
Külföldi energiaszektor Több reaktor épült tavaly, mint korábban 2014. január 13.
(fotó: fehéroroszországi építkezés, atomenergiainfo.hu/seogan.ru)
Tavaly a korábbinál gyorsabban bővült a világ nukleáris energetikai potenciálja - derül ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett működő Reaktorinformációs Rendszer adataiból, melyekből az Atomenergiainfó hírlevele idézett. Ezek szerint 2013-ban - az egy évvel korábbi héttel szemben tíz új nukleáris energiablokk építése kezdődött meg: egy Belaruszban, egy az Egyesült Arab Emirátusokban, egy Dél-Koreában, három Kínában és négy az Amerikai Egyesült Államokban. Míg tavalyelőtt egy, 2013-ban összesen négy energiablokkot kapcsoltak az elektromos hálózatra, közülük három Kínában, egy pedig - az orosz közreműködéssel épült kudankulami létesítményben Indiában lépett működésbe. Ugyanakkor tavaly négy reaktorblokkot állítottak le
26
véglegesen, mindegyiket az USA-ban. Így ma a világban összesen 437 reaktor üzemel 373,3 gigawattos összteljesítménnyel.
A Roszatom építene Szlovákiában atomerőművet? 2014. január 17.
(fotó: spravy.pravda.sk)
Már nem ragaszkodik a villanyáram felvásárlási áráról nyújtandó állami garanciához a Roszatom, így valószínűbbé vált, hogy megépülhet Apátszentmihályban (Jaslovské Bohunice) az új szlovák atomerőmű, amelyben az orosz energetikai vállalat kulcsszerepet játszhat - írta a pozsonyi Pravda, melynek információt a hirado.hu, a Tőzsdefórum, a Figyelő Online/MTI ismertette. A többéves terv azután vált aktuálissá, hogy Szlovákiának az uniós csatlakozás egyik feltételeként le kellett állítania az ott működő erőmű négy reaktora közül kettőt. A szlovák lap szerint Pozsony úgy számol, hogy 2025 körül indíthatja a 10-12 milliárd eurós beruházást igénylő új erőmű próbaüzemét. A projekt jelenleg előkészítési stádiumban van. A kivitelezésben jelentős szerepet kíván vállalni a Roszatom, amely már korábban ismertette elképzeléseit a pozsonyi kabinettel. A tárgyalások azt követően rekedtek meg, hogy az orosz fél állami garanciát kért a villanyáram minimális felvásárlási árára. A szlovák kormány a megawattóránkénti 65 eurós minimális árat nem volt hajlandó elfogadni, mondván: az csaknem kétszerese a piaci árnak. Ám hosszú távon a villanyáram árának emelkedésével számolnak a szakértők, így az előre megszabott felvásárlási árral Szlovákia jól is járhat. A változást most az jelentette, hogy az orosz energetikai óriás lemondott a korábban általa kért állami garanciáról - számolt be a pozsonyi Pravda az orosz cég szlovákiai kirendeltségének megerősítésére hivatkozva. "Az orosz fél kész fontolóra venni bármilyen, a szlovák fél által ajánlott támogatási formát, amely biztosítja, hogy a projekt gazdasági szempontból megvalósítható legyen a befektetők és a hitelezők számára is" - fejtette ki Andrea Krajniaková, a Roszatom szlovákiai leányvállalatának szóvivője. Az új atomerőművet a Szlovák Atomenergetikai Társaságnak (JESS) kellett volna elkészíttetnie. A Pravda szerint a Roszatom
27
megvásárolhatja a cégből a csehek tulajdonrészét. Ha megegyezés születik, az atomerőmű építése már 2021-ben megkezdődhet. Kitartanak a britek atomenergia mellett - Vizsgálják a Hitachi reaktorát 2014. január 14. Míg az atomenergia továbbra is a legkevésbé támogatott áramtermelési mód, jelentősen csökkent a lakosság ellenállása és aggodalma az atomerőművekkel szemben a fukusimai baleset óta: jelenleg nagyjából ugyanannyi brit támogatja (32%), mint amennyi ellenzi (29%). A Nukinfó a brit Energiakutató Központ (UK Energy Research Centre) által kiadott jelentést ismertette, amely egy 2013 márciusi felmérés eredményeit összegezte. A korábbi felmérésekkel összehasonlítva az is kiderült, hogy jelentősen csökkent a megújuló energiaforrások, azon belül a szél- és napenergia támogatottsága. A szélenergia kedveltsége a 2005-ös 85%-ról mostanra 64%-ra, míg a naperőműveké 87%-ról 77%-ra csökkent. A földgáz az egyetlen energiaforrás, amely 2013-ban nagyobb támogatottságot élvezett (59%), mint 2005-ben (56%). Azon válaszolók aránya, akik szerint az atomerőművek kockázatai kissé vagy jelentősen meghaladják az előnyöket, a 2005-ös 41%-ról 2013-ra 29%-ra esett. A korábbi tanulmányokkal összhangban az új jelentés is megállapítja, hogy nagyobb támogatásra hajlandóak az emberek, ha közlik velük, hogy az atomenergia segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben és javítja az energiaellátás biztonságát. Az ilyen, feltételes támogatók aránya azonban csökkent az elmúlt években, különösen a fukusimai baleset óta. A tanulmány szerint a jelenség oka a lakosság „klíma-szkeptikusságának” növekedése lehet az atomenergiával kapcsolatos hozzáállás változása mellett. A brit lakosság továbbra is úgy gondolja, hogy a megújulók megfelelőbbek a klímaváltozás elleni küzdelemben, de az elmúlt években elfogadottabbá vált az atomenergia.
(makett: world-nuclear-news.org/NN-ABWR)
A brit nukleáris és a környezetvédelmi hatóság közölte, hogy megkezdték a Hitachi-GE Nuclear Energy vállalat Nagy-Britanniába javasolt UK ABWR (UK Advanced Boiling Water Reactor) típusának általános vizsgálatát. A Hitachi leányvállalata, a Horizon két telephelyen (Wylfa, Oldbury) szeretne ilyen
28
blokkot létesíteni. A vizsgálat várhatóan négy évet vesz igénybe. Ezzel párhuzamosan elindul a véleményezési folyamat is, amely bárkinek lehetővé teszi, hogy megjegyzéseket vagy kérdéseket juttasson el a vállalathoz. A III+ generációs ABWR típusból már négy blokk épült fel Japánban, a típust az Egyesült Államokban és Tajvanon is engedélyezték - írta másik cikkében a nukinfo.reak.bme.hu portál. Belga atomerőművet újít fel az EDF és a GDF 2014. január 14. Élettartamot meghosszabbító beruházást végez a francia EDF és GDF Suez a belgiumi Tihange 1 atomerőműben. A francia Les Echos lap értesülése szerint az atomenergiai infrastruktúrát máshol leépítő belga kormány profitmegosztási szerződést készül kötni a francia energiaipari vállalatokkal a Liege melletti atomerőmű 600 millió eurós felújításáról. A francia lap szerint a beruházás tíz év alatt 1,25 milliárd euró bevételt hoz majd a belga államnak. Mindezt sem az EDF, sem a GDF nem kommentálta. (hirado.hu, Gazdasági Rádió/MTI) Nem épül tovább a temelíni atomerőmű? 2014. január 15. Megszakítja a Cseh Energetikai Művek a temelíni atomerőmű kibővítéséről szóló versenytárgyalásokat, amelyeket még 2009-ben írt ki az állami többségű óriásvállaltat. Mindez az Ekonóm hetilap fórumán derült ki - írta az ihned.cz portál, melynek cikkét az Index ismertette. A hivatalba lépő új cseh kormány nem akarja garantálni a 200-300 milliárd koronás beruházás megtérülését, amely a ČEZ-nek kulcsfontosságú, mert állami garancia nélkül nem épül meg a temelíni reaktor tervezett 3-as és 4-es blokkja. A versenytárgyalásokon az Areva (francia), a MIR.1200 (orosz-cseh), a Westinghouse (amerikai-japán) cégek pályáztak. A francia résztvevőt a ČEZ kizárta a további küzdelmekből a pályázati anyagban talált súlyos kötelezettségszegések miatt. Megismétlik Fukusimát kicsiben - A TEPCO újraindítási tervei 2014. január 14.,16.
29
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Japán tudósok arra készülnek, hogy modellezik a fukusimai reaktorbalesetet. A Tokiótól mintegy 80 kilométerre fekvő Tokai kísérleti reaktorába egy, mintegy 30 centiméteres nukleárisfűtőanyag-rudat helyeznek el (az atomerőművekben ezek mérete 4,5 méter körül van). Ez hűtés nélkül gyorsan felmelegszik 2000 fokra és megtörténik a reaktorolvadás, amely a fukusimai katasztrófát is okozta. A folyamatot videóra veszik, a sérült fűtőelem-darabon pedig további vizsgálatokat végeznek. A kísérlethez áprilisban kezdik meg az előkészületeket. A cél az, hogy javítsák a Fukusimában történtek elemzésének pontosságát mondta Szugijama Tomojuki, a japán atomenergetikai ügynökség főmunkatársa, a testület szóvivője pedig arról beszélt az AFP francia hírügynökségnek, hogy tanulmányozni akarják, pontosan miként megy végbe a reaktorolvadás. Az így szerzett tudást az ilyen balesetek megelőzésére és kezelésére akarják felhasználni - írta az Atomenergiainfó és utalt arra is, hogy Fukusimában közben a normát csaknem nyolcszor meghaladó sugárzást mértek. A TEPCO szerint ez azzal függ össze, hogy az erőmű speciális tározóiból szivárog a sugárszennyezett víz. A japán kereskedelmi tárca jóváhagyta a TEPCO tervét a fukusimai atomerőmű újraindítására. A mostani már az üzemeltető cég második előterjesztése, amelyben elsősorban amellett érvel, hogy a reaktorok újbóli üzembe helyezésével jelentősen csökkenthetnék az energiaköltségeket. Motegi Tosimicu gazdasági és ipari miniszter a tervezetet ugyan formálisan jóváhagyta, de kijelentette: az atomerőmű újraindítása nem több, mint egy pénzügyi tervre épített feltételezés. A jelenlegi elképzelés szerint két reaktort már 2014 júliusában üzembe helyeznek. Motegi szerint változatlanul a fukusimai katasztrófa közvetlen érintettjeinek kártalanítása a prioritás - jelezte a napi.hu. Magyarország a Gazprom harmadik legnagyobb vevője a térségben 2014. január 17.,13.
(fotó: gazprom.ru)
30
Hatmilliárd köbméter földgázt szállított a Gazprom 2013-ban Magyarországra, ezzel Budapest a cég harmadik legnagyobb partnere volt Kelet-KözépEurópában. A régió tíz országába szállított 34,4 milliárd köbméter gáz több mint 80 százaléka négy országba irányult, Lengyelországba (9,80 milliárd köbméter), Csehországba (7,32 milliárd köbméter), Magyarországra (6,00 milliárd köbméter) és Szlovákiába (5,42 milliárd köbméter) - az adatokat a Tőzsdefórum, a hvg.hu, a hirado.hu/MTI ismertette. Nyugat-Európában 11 ország vásárolt földgázt a Gazpromtól, összesen 127,05 milliárd köbmétert. A négy legnagyobb vevő Németország (40,18 milliárd köbméter), Törökország (26,61 milliárd köbméter), Olaszország (25,33 milliárd köbméter) és NagyBritannia (12,47 milliárd köbméter) volt. A Gazprom európai gázszállításai a 2012-es visszaesés után mindenütt nőttek 2013-ban, de néhány kivételtől eltekintve nem érték el a 2011-es szintet. A Gazprom 162,7 milliárd köbméter földgázt exportált tavaly Európába, ami 16 százalékkal több az előző évinél - néhány nappal korábban ezt közölte Alekszej Miller, az orosz gázipar cég vezérigazgatója. Alekszej Miller azt mondta, hogy tavaly 487,4 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, ez 0,1 százalékkal (400 millió köbméterrel) több a 2012. évinél. A Gazprom messze maximális kapacitása alatt termelt tavaly, ugyanis évi 617 milliárd köbméter földgáz kitermelésére képes - tette hozzá a vezérigazgató. (napi.hu, Tőzsdefórum/MTI) Bukarest régiós gázexportőr lenne - Újabb nehézségek a lengyeleknél 2014. január 14.,15.
(korábbi fotó a tiltakozásról, naturalgaseurope.com)
Románia a fekete-tengeri gázlelőhelyek és az alternatív források kiaknázásával függetlenítené magát az orosz gázimporttól. A fölösleget a környező országoknak értékesítené - a Napi Gazdaságban Túrós-Bense Levente emlékeztetett arra, hogy környezetvédők és helyi lakosok tiltakozása közepette kezdte el felépíteni első fúrótornyát az amerikai Chevron Romániában, Pungesti település határában. A tét óriási: az amerikai energiaügyi hivatal (EIA) 1444 milliárd köbméterre becsüli Románia palagáz-készletét. Értéke 550 milliárd dollár, csaknem száz évig fedezné a belső igényeket és akár 25 százalékkal
31
mérsékelné a lakossági és a nagyfogyasztói árakat. A gázszükségletei 20-25 százalékát ma orosz importból beszerző Románia a régió egyik legfontosabb gázexportőrévé válna: a román kormány úgy számol, hogy pár éven belül gázt exportál a Moldovai Köztársaságba, Bulgáriába és Magyarországra. A Romániát Moldovával összekötő 26 km-es vezeték elkészült és évi 500 millió köbméter gáz szállítására alkalmas. Ezt később 1,5 milliárd köbméterre tervezik növelni, így bőven fedezni tudják Moldova évi 1,3 milliárd köbméterre becsült gázigényét. Bukarest 24 millió euróból építené meg az országot a Duna alatt Bulgáriával összekötő kétirányú gázvezetéket, a Magyarországot Romániával összekötő vezetéket 2010-ben adták át. Közben újabb cég hagyta ott a lengyelországi palagáz-mezőket: az olasz ENI is felhagy a kutatással, nem hosszabbította meg három lejáró koncesszióját. A napi.hu szemlézte a varsói Puls Biznesu lapot, amely szerint a döntésnek több oka is van: legfőképp a próbafúrások kedvezőtlen eredménye, a második a bizonytalan jogi környezet (még mindig nem módosították a bányatörvényt), a harmadik pedig a kitermelés nehézsége. Már csak a Chevron és a ConocoPhillips maradt az országban. Előzőleg a Napi Gazdaságban Barabás T. János felidézett egy korábbi kormányzati véleményt, miszerint már idén megindulhatna a palagáz-kitermelés, a realitások azonban messze vannak ettől. A hatóságok 2013 végéig 99 koncessziót adtak ki 34 lengyel és külföldi vállalatnak, ezek összesen 51 próbafúrást hajtottak végre és 2021-ig 336-ot terveznek.
Hírek röviden 2014. január 16. Víztározókat építhet a Fővárosi Vízművek és a Magyar Vízipari Klaszter Azerbajdzsánban - tájékoztatta Szijjártó Péter sajtófőnöke a távirati irodát. Fülöp Judit közölte: a két vállalat már jelen van az azeri piacon és együttműködik az AZERSU állami vízügyi vállalattal. (Napi Gazdaság/MTI) 2014. január 15. Az orosz piacra akar betörni a segesdi Ferrokov Kft., amely megrendelésre vár: erőművekhez szállítana hűtőtornyot. Tallián Attila ügyvezető igazgató elmondta: egy német-amerikai energetikai projektben vennének részt. A másfél millió eurós üzlet nagyot lendíthetne a forgalmukon: a mintadarabot már eljuttatták, a cég képviselője személyesen is tárgyalt Németországban. (Világgazdaság)
32
2014. január 17. Az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságához (UNCITRAL) fordul a horvát kormány, hogy rendezze a MOL-nak az INA horvát olajipari vállalatban meglévő részesedésével kapcsolatos vitát - jelentette a horvát közszolgálati televízió a zágrábi kormányra hivatkozva. (hirado.hu) 2014. január 17. A székesfehérvári önkormányzat megvásárolja a helyi fűtőerőmű kft.-t. A Cser-Palkovics András polgármester és Kissné Ágics Ilona felszámolóbiztos (Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.) által aláírt adásvételi szerződés értelmében az önkormányzat lesz az egyedüli tulajdonosa a korábban privatizált, majd felszámolás alá kerülő Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft.-nek. (InfóRádió/MTI) 2014. január 16. 25 millió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Shell Hungary Zrt.-re, mert megtévesztette a fogyasztókat. A Shell Hungary Zrt. a Shell FuelSave Euro 95 és Diesel üzemanyagokat népszerűsítő kampányában azt ígérte, hogy a termékek használatával minden gépjárműnél csökken a fogyasztás, a fogyasztók nagy része nem tapasztalta ezt. (Energiainfó/MTI)
Összeállította: László Judit
