1
Hírlevél III. évfolyam, 2014. február 10.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Elfogadták a paksi bővítésről szóló megállapodást a Parlamentben Sikerült megállapodni a paksi beruházás pénzügyi szerződéséről A kormányfő és a miniszter is beszélt az Országgyűlésben az atomerőműről A szakbizottságok támogatása Varga Mihály további nyilatkozatai az új paksi blokkokról Martonyi János: a paksi bővítésnek nincs geopolitikai jelentősége Aszódi Attila: a tervezett új blokkok függetlenek lesznek a régiektől Medián: a megkérdezettek több mint fele egyetért a bővítéssel MAVIR: rövid távon 3000 megawatt új erőművi kapacitás szükséges Meghatározó szerepre készül a Ganz Pakson Megjelenhetnek a Tolna megyei cégek az orosz piacon Gazprom: átcsoportosították a gázszállításokat
2 3-4 4-5 5-6 5-6 7-8 8-9 9 10-11 12 13 13-14
Alternatív energia Energia a föld mélyéről Épül a világ legnagyobb naperőműve Európai bioetanol-termelők panasza Amerika ellen
14-15 15-16 16
A hazai energiaszektor hírei Elfogadta a parlament a harmadik rezsicsökkentést Évente több tízezer energiafogyasztó tűnik el Magyar nukleáris oktatóprogram a legjobbak között Hosszabb ideig használhatják a frekvenciákat a szolgáltatók
17 17-18 18-19 19-20
Külföldi energiaszektor Csehországnak szüksége van atomerőművekre Brit-francia tervek nukleáris együttműködésre Litvánia egyedül is épít atomerőművet? Új reaktorok épülnek Dél-Koreában Lehet, hogy Ukrajna nem tud idejében fizetni Új részecskegyorsító lehetőségét tanulmányozza a CERN
20-21 21 21-22 22-23 23 24 Hírek röviden 24-25 A pécsi Pollack Expón is téma lesz az atomerőmű bővítése - Fejlesztések az atomerőmű egyik beszállítójánál - Az Atomenergetikai Múzeum is bekapcsolódik a múzeumok népszerűsítésébe
2
Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról
Elfogadták a paksi bővítésről szóló megállapodást a Parlamentben 2014. február 6. (fotó: parlament.hu)
Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást az Országgyűlés 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett, név szerinti szavazáson. Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, illetve több független képviselő. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban - ismertették a voksolás eredményét a hírműsorok, portálok és a lapok, köztük a Kossuth Rádió Krónikája, az m1 híradó, az InfoRádió, az Energiainfó, az mfor.hu, a Figyelő Online, a napi.hu, a Paksi Hírnök, a Tolnai Népújság, a Metropol stb. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad. Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bővítéséhez. Az államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele emlékeztettek a beszámolók. A kormány január 31-én nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. Az Országgyűlés február 3-án és 4-én tárgyalta, 6-án pedig azért szavazhattak róla, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító indítványt sem támogatott - írta a hirado.hu portál.
3
Sikerült megállapodni a paksi beruházás pénzügyi szerződéséről 2014. február 5.,6.,7.
(fotó: Varga Mihály, mno.hu/hirtv)
Sikerült megállapodnia Magyarországnak Oroszországgal a paksi atomerőműberuházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről - ezt a parlamenti szavazás előtti estén jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Varga Mihály közölte: a szerződést néhány napon belül alá tudják írni. A miniszter elmondta: az orosz fél arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 milliárd eurós hitelkeretet ad a beruházáshoz. 80-20 százalékos felosztásban állapodtak meg, vagyis 20 százalékot kell hozzátennie a költségekhez a magyar félnek. Közölte, hogy megállapodtak a kamatszintben és abban is, hogy mikor kell megkezdeni a törlesztést. Az elkészült erőmű beüzemelése után fél évvel, körülbelül 21 éven keresztül kell majd törleszteni a hitelt. „Olyan megállapodást tudtunk kötni, ami az orosz fél számára is megfelelő, és a magyar félnek kedvezőbb, mint amit a piacon el tudott volna érni” - hangsúlyozta Varga Mihály. A megállapodást be fogják nyújtani a parlamentnek. Orbán Viktor is úgy nyilatkozott utóbb egy szegedi eseményen, hogy hamarosan benyújtják a parlamentnek a nukleáris energiával kapcsolatos beruházás pénzügyi finanszírozásáról szóló nemzetközi szerződést is. (szegedma.hu) A moszkvai megállapodás további részleteiről a nemzetgazdasági miniszter február 6-án az M1 Ma reggel című műsorának nyilatkozott. Az első tizenegy évben négy százalék alatti eurókamatról beszélt, (a NGM tájékoztatása szerint pontosan 3,95 százalék), a második szakaszban 4,5 százalékos lesz a kamat, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos. Tíz évig épül majd a két blokk - beleértve a tervezésre, előkészítésre szánt első öt évet -, egy féléves beüzemelési idő van még 2025-ig, és a 21 éves törlesztési idő 2046-ig tart, tehát 36 évre szóló megállapodásról van szó - hangsúlyozta Varga Mihály. A szerződés előtörlesztésre is lehetőséget ad. A miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: nem kell a 10 milliárd eurónyi hitelkeret teljes összegét
4
felhasználni. Mivel tenderen dől el több ár is a beruházáshoz, várható, hogy a keretösszegnél kisebb lesz a ténylegesen felhasznált pénz - mondta. Az orosz Vnyesekonombank vezetőivel találkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A megbeszélésen áttekintették a Pakssal (a Dunaferrel és a Malévval) kapcsolatos kérdéseket - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a távirati irodával. (kormany.hu, napi.hu, Portfólió, Tőzsdefórum) A kormányfő és a miniszter is beszélt az Országgyűlésben az atomerőműről 2014. február 3.
(fotó: Orbán Viktor, kormany.hu)
Az elmúlt időszak kormányzati döntéseit, köztük a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló orosz-magyar megállapodást ismertette Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján. Napirend előtt a következőket mondta: „A 2005-ös, 2009-es és 2011-es parlamenti döntéseknek megfelelően államközi szerződést kötöttünk Oroszországgal, a nukleáris együttműködésről. A kormány a maga munkáját elvégezte, a végső döntés az önöké. A nemzetközi szerződést, melyet önök elé terjesztettünk, a parlamentnek kell végül is jóváhagynia úgy, ahogyan az egy alkotmányos demokráciában szokás” - a kormányfő beszédét a HírTV élőben közvetítette. A kormany.hu, az Orientpress, a Duna Tv Híradója, az m1 híradó ismertette az ellenzéki kritikákra adott válaszát is. Szerinte a nukleáris energiát a szocialisták mindig is támogatták, és szerinte április 6. után (a parlamenti választás után) is támogatni fogják. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az atomenergia részarányának növelése áremelkedést okozna, ehelyett - a két új blokk beüzemelésével - 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára. A nukleáris energia a függőséget sem növeli - fűzte hozzá -, az országnak pedig a gázfüggőség okoz problémát. Közölte azt is, hogy egy éven belül elkészül Szlovákia felé az a gázvezeték, amely összeköti a magyar rendszert a nyugat-európaival. "Hamarosan eljut Magyarország oda, hogy teljes energiafüggetlenséget fog élvezni a következő évtizedekben" - jelentette ki Orbán Viktor.
5
A nemzetgazdasági miniszter szerint a paksi atomerőmű bővítése Magyarország nemzeti szuverenitásának újabb építőkockája, amely olcsó energiát, új munkahelyeket, a gazdasági növekedés gyorsulását, növekvő adóbevételeket és energiafüggetlenséget hoz az országnak. Varga Mihály a paksi bővítésről szóló előterjesztés általános parlamenti vitájában mondta ezt, melyről a Magyar Nemzet is beszámolt. A tárcavezető hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben kifejezetten indokolt, hiszen Paks I. is orosz technológiával épült és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei, hiszen Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erőműre. Varga Mihály elmondta: számításaik szerint az építkezés önmagában a hazai GDP 0,7-0,8 százalékos növekedését jelenti és százmilliárdos adóbevételt. Kiemelte: már most is van megfelelő kapacitás a hazai beszállításra: jelenleg is 160 olyan cég van az országban, amely képes partnerként részt venni a bővítésben, de 290-300 olyan cég is van, amely technológiai megújulással képes lesz erre. Emellett a beruházás munkahelyek tízezreit teremeti meg, amelyek ráadásul magasan kvalifikált, jól fizetett munkahelyek lesznek. A szakbizottságok támogatása 2014. február 3.,4.
(fotó: atomeromu.hu)
Még a plenáris ülés előtt általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága - erről az OrientPress, az Inforádió, a figyelo.hu is tudósított. A magyar és az orosz kormány közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 18 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el. Hasonló arány volt a számvevőszéki és költségvetési bizottságban is, egy tartózkodással. A parlament fenntartható fejlődés bizottságában a fejlesztési miniszter a következő időszak legjelentősebb beruházásának nevezte a paksi atomerőmű bővítését. A szerződést a kormány nevében aláíró fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné azt mondta: az oroszok
6
építik a legbiztonságosabb atomerőműveket, az orosz állami hitel pedig kedvezőbb, mintha Magyarország a piacról vett volna fel. Az egyezmény lehetőséget ad arra is, hogy a magyar cégek új piacokra lépjenek, hiszen a Roszatom a következő években mintegy 20-22 erőmű építésében, bővítésében kíván részt venni - idézte a miniszter által elmondottakat a HírTv Déli Híradója, a Magyar Nemzet Online, a hirado.hu/MTI. A fenntartható fejlődés bizottsága másnap nem támogatta az ellenzéki módosító javaslatokat - közölte az InfóRádió.
Varga Mihály további nyilatkozatai az új paksi blokkokról 2014. február 3.,5.,6. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az új paksi erőmű megépítéséhez annyi kölcsönt kívánnak felvenni Oroszországtól, amennyibe az kerül. A tárcavezető az m1 Az este című műsorában emlékeztetett arra, hogy a költségek 80 százalékát finanszírozza az orosz fél és 20 százalékát a magyar - ez a 20 százalék a beruházás későbbi szakaszában is kifizethető. Ez azt jelenti, hogy ha „10 milliárd eurót veszünk kölcsön az oroszoktól”, akkor nagyjából 5,5 milliárd euróba kerül egy erőművi blokk megépítése. Ez az ár nagyjából annyi, amennyi a nagy-britanniai vagy a finnországi erőműveké. Arra a felvetésre, hogy az előszerződés egy biankószerződés lenne, azt felelte: abból a szempontból tekinthető annak, hogy ez egy olyan szerződés, amely még olcsóbb lehet. Közölte: a kormány meggyőződése szerint a magyar gazdaság és a költségvetés számára megtérül a beruházás, amelyet az utóbbi tíz év leginkább előkészített beruházásaként jellemzett. Arra a felvetésre, hogy a jövőbeni gáztárgyalásokon az üzlet megkötése előnyösebb pozíciót jelent-e az országnak, azt válaszolta: a Magyarországhoz földrajzilag legközelebbi nyersanyagforrás Oroszország, amit nem lehet „átlépni” - ismertette az interjút a Tőzsdefórum, az Orientpress Hírügynökség, a hvg.hu, a Portfólió stb. A nemzetgazdasági miniszter a fidesz.hu portálnak adott interjújában arról beszélt, hogy a paksi bővítés adósságnövelő hatása nem veszélyezteti azt a célt, hogy az államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon.
7
(fotó: kormany.hu)
A paksi erőmű bővítése biztonságosabbá teheti a magyar gazdaság növekedési kilátásait, mivel az energiatermelő kapacitások bővülésével a hazai gazdasági szereplők olcsó, versenyképes áramhoz jutnak - ezt az Eximbank exportélénkítési hitelprogramjának bővítése alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón mondta Varga Mihály. Kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az a feladata, hogy a partnerintézményekkel együtt olyan programot dolgozzon ki, amely lehetővé teszi azt, hogy a megvalósuló többletkapacitások által előállított villamos energiát exportcélú hasznosításra is alkalmassá tegyék. Ezt egyrészt közvetlen exporttal, másrészt olyan iparágak fejlesztésével lehet megtenni, amelyek képesek lesznek az elektromos energia fokozottabb felhasználására - erről a hirado.hu mellett a Magyar Hírlap is beszámolt.
Martonyi János: a paksi bővítésnek nincs geopolitikai jelentősége 2014. február 5.
(fotó: Martonyi János és Frank-Walter Steinmeier, kormany.hu)
A paksi atomerőmű bővítésének nincsen geopolitikai jelentősége - mondta Martonyi János Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után, melyről a kormany.hu számolt be. A két miniszter közösen tartott sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy tárgyaltak-e a paksi bővítésről, Martonyi János hangsúlyozta: a döntés célja az energiaellátás biztonságának fenntartása, világpolitikai háttere, tartalma és jelentősége pedig nincsen. "Szó sincs arról, hogy ezzel a döntéssel Magyarország Oroszország felé fordul" - tette hozzá Martonyi János. „A megállapodás Oroszországgal mindkét félnek jó” címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap közölt interjút Martonyi Jánossal
8
berlini látogatása kapcsán. A külügyminiszter azt mondta, hogy a paksi atomerőmű bővítése jelentősen csökkenti a függőséget az orosz gáztól. Ő is megerősítette, hogy "a piacon soha nem tudtuk volna ilyen feltételekkel finanszírozni" a fejlesztést. A megállapodás mindkét félnek jó és csak törvényhozási jóváhagyással válhat érvényessé - így fogalmazott még a parlamenti szavazás előtt. Arra a kérdésre, hogy jelez-e egy új, keleti irányultságot a paksi megállapodás és a Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatban Oroszországgal folytatott együttműködés, Martonyi János elmondta: a budapesti vezetés a Nabucco-projektet támogatta, de az „elhalt”, a Déli Áramlatról szóló megállapodást pedig az előző kormánytól örökölte tudósított a kormány portálja a távirati iroda nyomán.
Aszódi Attila: a tervezett új blokkok függetlenek lesznek a régiektől 2014. február 4.,5.
(fotó: atomeromu.hu)
A paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak elfogadottsága egyértelműen 70 százalék fölött van évek óta. A bővítésnek a megítélése sokkal bonyolultabb, de önmagában az atomenergia magyarországi felhasználásának az elfogadottsága kiemelkedően magas az Európai Unió országaihoz képest - erről is beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a tv2 Mokka című műsorában. A tervezett új blokkokról elmondta: azok a jelenlegiektől északra helyezkednének el, hiszen a '80-as évek végén kialakítottak egy területet két új egységnek. Ám akkor a munka az előkészítési szakaszban megállt, tehát a telephely rendelkezésre áll. Az igazgató azt is megemlítette, hogy a tervezett blokkoknak technológiailag nem lesz kapcsolatuk a régiekkel. Azok majd más útvonalon kapnak hűtővizet, a villamos hálózathoz is úgy kapcsolódnak, hogy ne érintsék a jelenlegi blokkokat. „Tehát ilyen értelemben függetlenek lesznek, és ez szükséges is, hiszen (…) ha valamikor a '20-as évek közepén ezek az új blokkok elindulnak, akkor lesz hét-nyolc év, amikor még átfedésben fognak működni, és ezt követően, 2032 után a mostani blokkok le fognak állni, és azokat a későbbiekben le kell majd szerelni. Tehát azért is szükséges, hogy teljesen függetlenek legyenek az új blokkok a régiektől, hogy
9
amikor 2032 után leállnak a mostani blokkok, akkor ne érinthesse ez az új egységeknek a működését - mondta a tévéműsorban Aszódi Attila. Az oroszok már most negyedik generációs erőművek fejlesztésén dolgoznak, amelyek képesek lesznek az uránban még gazdag fűtőelemek továbbhasznosítására: ha az új erőműtípus a 2020-as évekre üzembe áll, a legjobb befektetés számukra a magyar hulladékot átvenni és kisajtolni, majd visszaküldeni Magyarországra. Nem kizárt persze, hogy az új paksi blokkok közül az egyik negyedik generációs lesz, ekkor a haszon is nálunk maradhat - erről Szentgyörgyi Zsuzsa nukleáris szakmérnök nyilatkozott a Rádió Orientnek.
Medián: a megkérdezettek több mint fele egyetért a bővítéssel 2014. február 3.,4.,8.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Bár a többség ellenzi a projektben történő orosz szerepvállalást, támogatja a paksi erőmű bővítését - a Medián kutatásának eredményeit a Magyar Nemzet, a Metropol, a vg.hu is ismertette. A kutatás szerint a lakosság 82 százaléka tudott a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítésének tervéről. A megkérdezettek 51 százaléka egyetértett azzal, hogy Pakson új erőmű épüljön a meglévő mellett, azt viszont, hogy ezt oroszok építsék orosz hitelből, 34 százalék támogatná, 56 százalék ellenzi. 2012 nyarán még csak 25 százaléknyian rokonszenveztek az orosz részvétellel - ez az arány nőtt most 34 százalékra. A Tolnai Népújság a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás alelnökének, Gáncs Istvánnak a véleményét ismertette: eszerint az atomerőművi blokkok építéséről szóló döntést a Paks környékén élők többsége várta és örömmel fogadja. Hangsúlyozta: nem várható el minden embertől, hogy ismerje ennek a nemzetgazdasági szempontból óriási beruházásnak a jelentőségét, éppen ezért a TEIT legfontosabb feladata, hogy továbbítsa az információt a lakosságnak, hiszen rengeteg a tévhit és a csúsztatás.
10
MAVIR: rövid távon 3000 megawatt új erőművi kapacitás szükséges 2014. február 8.
(fotó: mavir.hu)
A hazai erőműpark több mint 9000 megawattos kapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a selejtezések miatt, ezért rövid távon 3000, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás válik szükségessé a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. elemzése szerint. A honlapon is olvasható tanulmányból idéztek a gazdasági portálok, egyebek közt a vg.hu, a napi.hu, a Tőzsdefórum, a Portfólió, a Privátbankár. Az elemzők azzal számolnak, hogy Magyarországon a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következő tizenöt évben - rövid átmeneti időszak után évente átlagosan 1,5 százalék lesz, emellett a villamos csúcsterhelés évente 70 megawattal növekszik. A fogyasztás növekedése mellett azonban elsősorban a pótlás igénye teszi szükségessé az új kapacitások létesítését. A tanulmány megállapítja, hogy a magyar villamosenergia-rendszer termelői oldalán továbbra is meghatározó a paksi atomerőmű, amely 2012-ben a hazai termelés 45,9 százalékát adta. A Mátrai Erőmű 17,8, a Dunamenti Erőmű 6, a Csepeli Erőmű 4,7 százalékkal járult hozzá a hazai termeléshez, a többi nagyerőmű részesedése ez alatti volt.
(logó: mavir.hu)
Az elemzés szerint a gazdasági válság a hazai erőművek jelentős részét hátrányosan érintette 2008-tól: az áram nagykereskedelmi ára 40 százalékkal csökkent. Nőtt a behozatal, így több, rossz hatásfokú hazai erőmű szinte teljesen kiszorult a villamosenergia-piacról. A hőszolgáltató erőművek közül nagymértékben visszaesett a Csepeli Erőmű, az Újpesti Erőmű, a Kispesti Erőmű, és a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű kihasználása. A 2013. januári állapot szerint a hazai nagyerőművek bruttó beépített teljesítőképessége 7621 megawatt volt, a kiserőműveké pedig 1458 megawatt. Tartósan nem vett részt az áramtermelésben 495 megawattnyi kapacitás. A MAVIR elemzői szerint a több mint 7600 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 5500 megawatt maradhat meg, 2030-ra pedig legfeljebb 4100 megawatt. A már
11
jelenleg sem fiatal nagyerőművek névleges beépített kapacitásának tehát több mint felét helyettesíteni kell. A jelenlegi kiserőműveknek 2030-ig a kétharmada, mintegy 1000 megawatt lesz még üzemképes. A jelenlegi, összességében csaknem 9100 megawattból eszerint tíz év múlva nem egészen 6700 megawatt, 2030-ra nagyjából 5100 megawatt maradhat meg. Ez alapján, valamint a prognosztizálható fogyasztásból az elemzők úgy számolnak, hogy a hosszú távú biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartására nagy valószínűséggel 10 év alatt mintegy 4000, 15 év alatt pedig majdnem 6500 megawatt új kapacitást kell létrehozni. A MAVIR konzervatív előrejelzése szerint a hazai erőműpark 2013. januári 9079 megawatt bruttó névleges villamos teljesítőképessége 2030-ra 10 500 megawattra növekedhet. Az új kapacitásból 3600-7000 megawattot tehetnek ki a nagyerőművek. Nagyerőművek létesítésénél két primer energiahordozóra lehet alapozni: a földgázra és a hasadóanyagra. Elemzők szerint az ellátás szempontjából nagy kérdés, hogy mikor helyezik üzembe az első és a második új paksi blokkot. Úgy vélik, a húszas évek második felében feltétlenül számolni kell velük, az elsőre legkésőbb 2026-ban szükség lehet. A tanulmány konzervatívabb előrejelzésében is két új blokkal számol 2030-ra. További 1600 megawatt új kapacitást elsősorban a megújuló forráson alapuló kiserőművek jelenthetnek, ezekek közül főleg a szélerőművek és a biomassza-tüzelésűek bővülhetnek. Nagy valószínűséggel legfeljebb 180 megawattnyi új földgáztüzelésű, kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésű kiserőmű is épül 2030-ig, többségük várhatóan a mostani évtizedben. A tanulmány vizsgálta az import távlati lehetőségeit is. A magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége ugyan lehetővé tenné a tisztán hazai erőművekből történő áramellátást, azonban az erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2012-ben a bruttó fogyasztás 19,9 százalékát tette ki. Az importkínálatot befolyásolják a térségben folyó erőművi beruházások. A következő években számolni kell azzal, hogy Szlovákiában 2015-ben várhatóan megkezdi a kereskedelmi üzemet a Mohi Atomerőmű két új blokkja. A Jászlói/Apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) Atomerőműbe tervezett beruházás megvalósulása 2025 előtt egyelőre nem lehet reális. Csehországban a Temelíni Atomerőmű két blokkjának bővítése 2023-ra, illetve 2024-re készülhet el. Romániában bizonytalan a Cernavodăi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának megvalósulása. Szlovénia a 20-as évekre tervezi a Krskói Atomerőmű újabb blokkjának építését. Ausztria és Németország inkább szivattyús-tározós erőművek létesítésében gondolkodik, Németországban az atomerőművek fokozatosan leállnak 2022-ig.
12
Meghatározó szerepre készül a Ganz Pakson 2014. február 4.
(fotó: ganz.info.hu)
Meghatározó beszállítói szerepre készül a paksi atomerőmű bővítésében a várhatóan az új blokkokat szállító orosz Roszatom gépgyártó holdingja, illetve a Ganz Holding Zrt. közös cége, a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. - mondta a Napi Gazdaságnak Szitár-Csanádi Attila, a társaság igazgatója. Leszák Tamás cikkében felidézte, hogy a Ganz EEG 51 százalékban az orosz Atomenergomas (a Roszatom leánycége) és 49 százalékban a Ganz Holding tulajdona, amely az elmúlt években több atomerőművi fejlesztéshez szállított berendezéseket. Pakson várhatóan AESZ-2006-os típusú, 1200 megawattos blokkok épülnek - az oroszországi, hasonló típusú erőműveknek nagy teljesítményű szivattyúkat gyártott a vállalat, eddig összesen 18-at. A rosztovi 2es erőmű 3-as és 4-es blokkja számára 2012-ben és 2013-ban több tízmillió dollár értékben szállított ilyen eszközöket a cég (a berendezések másodpercenként 17 köbméter vizet továbbítanak, folyamatos üzemmódban). A szivattyúk motorjai is Magyarországon készültek a Ganz egyik partnercégénél, amely szintén részt vehet a paksi szállításokban. A Ganz EEG a Szentpétervár melletti, leningrádi atomerőmű 2-es reaktorához átrakó berendezést is gyártott, amely szintén szükséges lesz az új paksi erőműben. A budapesti gyárat kapacitása és szakembergárdája, technológiája, illetve orosz tulajdonosi háttere képessé teszi arra, hogy a berendezések jelentős részét helyben gyártsa le az új magyar atomerőmű számára - hangsúlyozta Szitár-Csanádi Attila. A cégnél ennek érdekében a tulajdonosok jelentős fejlesztésekre számítanak, aminek része lehet a létszámbővítés is, növelve a jelenleg 40 százalékra becsült itthoni beszállításból kihasított részét. A cégvezető szerint a paksi erőmű-beruházásnak is köszönhetően vissza lehet építeni a korábban világszerte elismert Ganz-gyárak és a magyar ipar elvesztett kapacitásait és képességeit. A Ganz EEG 2009 és 2012 között több mint duplájára, 1,8 milliárdról 3,9 milliárd forintra növelte árbevételét, ami 332,3 millió forintos adózott és mérleg szerinti eredménnyel párosult tavalyelőtt.
13
Megjelenhetnek a Tolna megyei cégek az orosz piacon 2014. február 4.
(fotó: teol.hu)
Azt tanácsolta az érdeklődőknek Mazin Andrej, a Roszatom magyarországi képviselője, hogy vegyék fel a kapcsolatot a cég leányvállalatával, a Rusatom Overseas Zrt-vel. Legalábbis azok a kis- és középvállalkozások, amelyek beszállítóként szeretnének részt venni a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésében. A Tolnai Népújság Online tudósítása szerint a megyei iparkamara tájékoztatóján Mazin Andrej arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt már csak azért is érdemes megtenni, mert a Roszatom jelenleg 42 blokk létrehozásában érdekelt, ebből több mint húsz épül, és a cég esetleg bevonná a magyar, illetve Tolna megyei vállalkozásokat más országokban zajló beruházásaiba is. Leszögezte: mivel nagyon komoly biztonsági előírásoknak kell megfelelni, a beszállítók több ellenőrzésen esnek át. Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke is arra buzdította az érdeklődőket, hogy jelentkezzenek a Rusatom Overseas-nél, keressék az ottani piaci kapcsolatokat. Úgy vélte: ha a kkv-szektor támogatást kapna ahhoz, hogy kijusson Oroszországba és gyorsabb lenne a projektfinanszírozás, nemcsak a vállalkozások száma duplázódna meg, hanem 11,5 milliárd dollárral lehetne emelni az orosz exportot. Füzesi Attila, a Creative Expert Consult Kft. ügyvezető igazgatója szerint „felvezető cég” nélkül szinte lehetetlen betörnie egy vállalkozásnak a számára ismeretlen piacra. Gazprom: átcsoportosították a gázszállításokat 2014. február 7.,6.
(fotó: Alekszandr Medvegyev, napi.hu)
A Magyarország által leszerződött gáz egy részét csak a következő években szállítja a Gazprom - írta a Napi Gazdaság. A Gazprom Export adatai szerint tavaly 161,5 milliárd köbméter gázt exportált Európába a cég, Magyarországra is 13
14
százalékkal több érkezett. A lapnak Alekszandr Medvegyev, az orosz cég alelnöke elmondta, hogy a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződések kapcsán nem változtak a viszonyok azzal, hogy az E.ON helyett az MVM érdekeltsége lett a nagykereskedő cég. "Az MVM, a Gazprom Export és a Panrusgáz Zrt. tárgyal. Minden árat úgy alakítunk ki, hogy azok összhangban álljanak a piaci feltételekkel és egyben versenyképesek is legyenek. Abban is megállapodtunk, hogy 2013 és 2014 vonatkozásában a leszerződött mennyiség egy részének szállítását későbbi időszakra halasztjuk" - mondta Medvegyev. Jelezte azt is, hogy a Gazprom a közeljövőben nem tervezi erőmű vásárlását, illetve áramtermelő egység működtetését Magyarországon, széles körben együttműködik azonban az MVM-mel. Ez egyrészt a Déli Áramlat-projektet jelenti, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatásáról biztosított a közelmúltban - emlékeztetett Medvegyev. A közös munka másik potenciális területe lehet a földgáz motorhajtó-anyagként való felhasználása, az ezt célzó fejlesztések végrehajtása Magyarországon. Ezt nagyon ígéretes területnek látják, és Európa-szerte részt kívánnak venni a hasonló fejlesztésekben - tette hozzá. Az MVM Zrt. folyamatosan dolgozik azon, hogy a gázbeszerzés költségét a minimumon tartsa, rendszeresen egyeztet az orosz féllel a hosszú távú szerződésről - közölte a társaság a Napi Gazdaság érdeklődésére.
Alternatív energia Energia a föld mélyéről 2014. február 6.
(fotó: metropol.hu/IDDP)
Izlandon létrehozták a világ első olyan geotermikus erőművét, amely magmával működik - írta a Metropol című lapban Kálmán Gábor, felidézve az előzményeket: az Icelandic Deep Drilling Projectben (IDDP) még 2008-ban lyukat
15
fúrtak a Krafla geotermikus erőmű számára, 2100 méter mélyen 900-1000 Celsius-fokos magmát találtak (ez rendkívül ritka a felszínhez ennyire közel, egyetlen hasonló eset ismert, a Hawaii-szigeteken). A kutatók ahelyett, hogy betemették volna a lyukat, úgy döntöttek: kipróbálják, lehet-e a magmával geotermikus erőművet működtetni. Először egy acélburkolatot rögzítettek a furat belsejébe, amelynek az alja perforálva volt. A lyuk elárasztása után az ezen keresztül felfelé áramló, a magma miatt nagy nyomású és forró, 450 Celsiusfokos gőzzel a kutatók 2012 júliusáig kísérleteztek. A gőzt a közeli Krafla erőműbe vezették, és a mérések szerint 36 megawattnyi elektromosságot sikerült a magma segítségével termelni. Összehasonlításképp: a Krafla geotermikus erőmű, amely Izland legnagyobb ilyen létesítménye, 33 darab, 4-5 kilométer mélyre fúrt lyuk segítségével 60 megawattnyi elektromosságot képes termelni (egyszerre mindig csak 15 lyukat használnak). A kutatás bebizonyította, hogy működőképesek lehetnek az olyan geotermikus erőművek, amelyek magmával működnek.
Épül a világ legnagyobb naperőműve 2014. február 4.
(fotó: wsj.com)
India megépíti a világ legnagyobb naperőművét, amely 4000 megawattos teljesítményre lesz képes. A The Wall Street Journal korábban írt már erről, az Index pedig most sorolta a részletek között, hogy az erőmű területe több mint 77 négyzetkilométer lesz, vagyis nagyobb, mint Manhattan. A 4,4 milliárd dolláros beruházást hét évig építik majd Rajasthan provinciában, a Sambhar tó közelében. Élettartama nagyjából 25 év lesz, évente 6,4 milliárd kWh energiát termel majd, így akár évi négymillió tonnával is csökkentheti India szén-dioxidkibocsátását. Indiának van már naperőműve évi 2208 MW kibocsátással, de azt is bővítenék: 2022-re elérnék a 22 ezer megawattot. Indiában az elmúlt években felére esett a napenergia ára, melyért kilowattonként 17 rúpiát (0,27 dollár) kérnek. De még így is jóval drágább, mint a szén, amelynek ára csak 2,5 rúpia kilowattonként. Környezetvédők szerint nem éri meg olyan területen építeni
16
ilyen hatalmas erőművet, ahol amúgy is elvész az energia húsz százaléka. Ráadásul az indiai falusi lakosság felének nincs áram a házában. Szerintük inkább több kicsi erőműre lenne szükség. Európai bioetanol-termelők panasza Amerika ellen 2014. február 7.
(fotó: ethanolproducer.com)
Az európai bioetanol-termelők panaszt tettek az USA ellen a Norvégián keresztül történő behozatal miatt. Az Energiainfó cikke szerint az európai bioetanol-termelők szervezete, az ePURE felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot és lépjen fel az USA üzleti gyakorlata ellen, amely kikerüli az Európába importált etanolra kirótt vámteher megfizetését. Az európai gyártók az árak leszorítása miatt az elmúlt időszakban hátrányos helyzetbe kerültek, ami a piaci életképességüket veszélyezteti. Miután egy éve az EU vámtehet rótt ki az USA-ból dömpingszerűen érkező import etanolra, az amerikai gyártók új módszert találtak ki. Hirtelen nagy mennyiségben kezdtek Norvégiába szállítani, így egy év alatt megtízszereződött az országba érkező etanol mennyisége. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt az etanol exportja Norvégiából az uniós országokba - mindez 48%-os etanollal kevert benzin formájában, amire már a piacvédő vám nem vonatkozik. Az ePURE szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az amerikai beszállítók kerülik a vámot. A szervezet felhívta az EB figyelmét arra, hogy előzze meg az uniós költségvetésből ennek a többmilliós jövedelemnek a kiesését.
17
A hazai energiaszektor hírei
Elfogadta a parlament a harmadik rezsicsökkentést 2014. február 6.
(fotó: napi.hu)
Idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi, miután az Országgyűlés elfogadta a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt. A gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken - ismertette a már korábban bejelentett számokat az OrientPress, az Energiainfó, a ProfitLine, a napi.hu, az mfor.hu/MTI stb. A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A törvény része, hogy a szociális intézményekben, például nyugdíjas otthonokban, az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is kiterjesztik a víz- és a szemétszállítási díjak korábbi tízszázalékos csökkentését, náluk ugyanis korábban ez nem érvényesült. A fogyatékossággal élők Braille-írással nyomtatott, illetve könnyen érthető elektronikus gáz- és villanyszámlát kapnak, később ilyenek lesznek a távhő-, a víz-, a csatorna-, a szemétszállításról szóló számlák is. Az is része lett a törvénycsomagnak, hogy október 1-jétől a MEKH elnöke rendeletben dönthet az áramot és földgázt szállító vagy elosztó vezetékre való csatlakozás részletszabályairól, például a díjakról. Jelenleg ez a jogosultság miniszteri és energiahivatali elnöki jogkör.
Évente több tízezer energiafogyasztó tűnik el 2014. február 6.
(fotó: google.hu/delmagyar.hu)
Évente 60-70 ezer nem fizető fogyasztó tűnik el végleg, ők soha többé nem jelentkeznek a szolgáltatás visszakapcsolásáért - az egyik energiaszolgáltató cég
18
magas beosztású munkatársa nemrég egy szakmai háttérrendezvényen fakadt ki. Miután egy közepes városnyi emberről van szó, a Figyelő hetilap körképet készített, amely megerősítette, hogy a rezsicsökkentés ellenére szűnnek meg szerződések három társaság - az E.ON, a TIGÁZ és a GDF Suez - tapasztalatai alapján. Baka F. Zoltán cikkéből kitűnt: csak az E.ON-nál évente 30-40 ezer szerződést kell felbontani a gázüzletágban, s további 5-7000 szűnik meg az árampiacon. A kikapcsolások száma egyébként 2011 óta valamelyest mérséklődött, a védett fogyasztói státus bevezetése miatt (télen ugyanis nem lehet elzárni a szolgáltatást). Cégtől függ, hogy mennyien térnek vissza a szolgáltatóhoz. Általában a gáz miatt nagyobb a hajlandóság erre, mert sok helyen gázzal fűtenek. A lekapcsolt ügyfelek 60 százaléka rendezi pár héten belül gázszámláját, míg áramtartozását 30-40 százalékuk. A GDF Suez gázszolgáltatási területén a lekapcsolt fogyasztók 30 százaléka csak később tudja rendezni tartozását. Tehát több tízezer olyan fogyasztó van, aki évente kiszáll a legális energiaszolgáltatásból: ők főként a nagy munkanélküliséggel, mélyszegénységgel sújtott országrészeken laknak, ahol az eladósodás sokkal gyakoribb, mint máshol. A társaságok szerint nem jellemző, hogy a nem fizetők szolgáltatót váltanának, hiszen akkor sem lesz pénzük a számlák kiegyenlítésére.
Magyar nukleáris oktatóprogram a legjobbak között 2014. február 6.
(fotó: reak.bme.hu)
A tekintélyes Nuclear Energy International Journal különdíját nyerte el a BME Nukleáris Technikai Intézet részvételével zajló nemzetközi EERRI oktatási program - erről a Nukinfó számolt be. Az elmúlt években több fejlődő ország jelezte, hogy atomenergiát is szeretne használni növekvő áramigényének fedezésére. Ennek azonban előfeltétele az üzemeltető személyzet megfelelő minőségű képzése, amelyhez az oktatást és az üzemi gyakorlatot is biztosítani kell - hangsúlyozta Sükösd Csaba, a Nukleáris Technika Tanszék címzetes egyetemi tanára. Sok országnál nehézségekbe ütközik az oktató- vagy kutatórektorokhoz történő hozzáférés, akár egyetemi, akár alacsonyabb szintű
19
képzéséről van. Ezt az igényt felismerve jött létre 2008-ban a European Research Reactor Initiative (EERRI) - a Közép-Európai Kutató Reaktorok Együttműködési Kezdeményezése - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezési és anyagi támogatásával. Azóta már hat sikeres tanfolyamot szerveztek. A program folytatódik, 2014-re már újabb két kurzusra lehet jelentkezni. A Nuclear Energy International évente öt kategóriában díjazza a nukleáris területen legjobbnak ítélt oktatási és tréningprogramokat. A 2013-ban érkezett 40 pályázat értékelésekor a rangos nemzetközi zsűri különdíjjal jutalmazta az Eastern European Research Reactor Initiative képzési programot, amelynek résztvevői négy ország hat kutatóreaktorában, egyebek között a BME Oktatóreaktorában is tanulnak. Hosszabb ideig használhatják a frekvenciákat a szolgáltatók 2014. február 4.,6. Az eredetileg tervezett 15 év helyett várhatóan 20 évig használhatják majd a 800, a 900, az 1800 és a 2600 MHz-es, valamint a 26 GHz-es frekvenciasávok nem használt részeire kiírt pályázat nyertesei a megszerzett frekvenciákat tudta meg a Világgazdaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól. Az NMHH tavaly november végén tette közzé a pályázati dokumentáció tervezetét, amelyben még az szerepelt, hogy 2029. február 15-ig lesznek érvényesek a jogosultságok. A szolgáltatók észrevételei alapján döntött úgy a hatóság, hogy meghosszabbítja a jogosultság időtartamát. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a polgári célra használható frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló rendelet módosítása, melynek előkészítését megkezdték - közölte a hatóság. Az NMHH a beérkezett észrevételek alapján aktualizált pályázattervezetről ismételten nyilvános konzultációt folytat a hírközlési szolgáltatókkal, majd a jelenlegi terv szerint április végén közzéteszi a végleges pályázati dokumentációt. A frekvenciavagyon egy másik elemének értékesítése is folyamatban van: a 450 MHz-es tartományban 10 évre jogosultságot elnyerő cég kötelezettsége elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztése lesz. Erre a tenderre csak az MVM NET Zrt. adott be pályázatot, amelyet az NMHH már nyilvántartásba is vett - emlékeztetett a Világgazdaság, amely utóbb azt is írta: már március-
20
áprilisban meglehet a 450 MHz-es frekvenciatendert lezáró döntés. A nyertesnek legkésőbb 18 hónapon belül biztosítania kell az előírt adatátviteli kapacitásokat - jelezte cikkében Kalocsai Zoltán, forrásként a hatóságot megnevezve.
Külföldi energiaszektor Csehországnak szüksége van atomerőművekre 2014. február 7.
(fotó: atominfo.cz)
Csehországnak szüksége van atomerőművekre, így a cseh politikusoknak azon kellene dolgozniuk, hogy a formálódó európai uniós energiapolitikában megvédjék a nemzeti érdekeket - Daniel Benes, a Cseh Energetikai Művek vezérigazgatójával a Lidové Noviny közölt interjút, melyben kifejtette: "Meggyőződésem, hogy Csehország az energetikában megvédi nemzeti érdekeit. És ha ez sikerül, akkor biztosan megépülnek nálunk az új atomenergetikai blokkok is" - jelentette ki. A napi.hu, az Energiainfó, a ProfitLine, az Index/MTI is felidézte, hogy Csehországban vita folyik az atomerőmű bővítésének szükségességéről. A temelíni atomerőmű két új blokkjára kiírt pályázat ugyanakkor a végső szakaszába érkezett, a pályázat győzteséről idén kellene dönteni. Jan Mládek, az új ipari és kereskedelmi miniszter nemrégiben azt mondta, hogy a kormánynak el kellene halasztania a döntést. Bohuslav Sobotka miniszterelnök a parlamentben egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az állam nem fogja garantálni a CEZ-nek a stabil áramárakat. Daniel Benes, a CEZ vezetője szerint Temelín bővítése nincs veszélyben, csupán a mostani pályázat sorsa kérdéses. Arra a kérdésre, hogy a CEZ - hasonlóan Magyarországhoz esetleg pályázat nélkül építené meg az új energiablokkokat, Benes kifejtette: "Nem tudom elképzelni, hogy a CEZ - mint üzleti társaság - pályázat nélkül választaná ki az építőt. A magyar útról eddig kevés az információ, ezért értékelésével várni kell még. Idővel talán megmutatkozik, hogy ebben az esetben nem probléma-e éppen az építő kiválasztása. Ráadásul ott kormányközi megállapodásról van szó, a CEZ számára ez az út nem járható." A vezérigazgató
21
szerint nyilvánvaló, hogy 2030 körül Csehországnak már szüksége lesz az új energiablokkokra. A Hospodárské Noviny megjegyezte: nagy kérdés, hogy hajlandó lenne-e várni a két versenyben maradt pályázó, az amerikai Westinghouse, illetve a MIR1200 orosz-cseh konzorcium. A két csoport cseheknek tett ajánlata 2015 júliusáig érvényes. Brit-francia tervek nukleáris együttműködésre 2014. február 3.
(fotó: Cameron és Hollande, world-nuclear-news.org)
Nagy-Britannia és Franciaország együttműködik új atomerőművek építésében, a kis és közepes vállalkozások számára megteremtik a feltételeket, hogy beszállítók lehessenek, képzési központokat finanszíroznak a nukleáris ipar számára. A Nukinfó a NucNet nyomán írta, hogy a megkötött megállapodás megerősíti a két kormány közös álláspontját az atomenergiáról, miszerint az fontos szerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelésben. A két kormány közösen kíván fellépni az Európai Bizottsággal szemben a Hinkley Point C atomerőmű állami támogatásával kapcsolatos ügyben, hogy bizonyíthassa: betartja az állami támogatásról szóló szabályokat. 2013 decemberében a bizottság vizsgálatot indított, hogy megállapítsa: NagyBritannia az uniós szabályokkal összhangban nyújt-e állami támogatást a Hinkley Point atomerőmű megépítéséhez. A vizsgálódás egyik fő szempontja az a garantált áramár, amelyet a brit kormány kínál a francia EDF-nek.
Litvánia egyedül is épít atomerőművet? 2014. február 3.
(fotó: atomenergiainfo.hu/vae.lt)
Miután Lettországgal és Észtországgal elakadtak a közös beruházásról folytatott tárgyalások, Litvánia egyedül is belevághat a visaginasi atomerőmű építésébe - Dainius Kreivys volt gazdasági miniszter úgy látja, hogy az ország
22
pénzügyi rendszere stabil, két-három év múlva még inkább az lesz, az euróövezetbe belépve pedig a mostaninál is olcsóbban juthat majd pénzhez, vagyis képes lenne felépíteni a reaktorblokkot. Az Atomenergiainfó hírlevele ismertette a volt miniszter egyik rádióinterjúját. Ebben a szakember úgy vélekedett, hogy az atomerőmű üzletileg is kifizetődő lehetne. Litvánia energiafelhasználásának 60 százalékát szerzi be importból, amely az Európai Unióban a legnagyobb arányt jelenti. A lakosság többsége azonban ennek ellenére sem tartja célszerűnek az atomerőmű építését. Legalábbis erre utal a január eleji felmérés: a megkérdezettek 65 százaléka válaszolt úgy, hogy a balti államnak nincs szüksége atomerőműre, míg 31,6 százalék támogatná azt. Az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására készülhet Spanyolország. Az ABC napilap értesülése szerint az energetikai minisztériumban az európai országok és az USA tapasztalatait tanulmányozzák, miután több államban is 70-80 évben szabták meg a reaktorok működésének időtartamát. Spanyolország egyelőre 50-60 évre hosszabbítaná meg a jelenleg 40 évben megszabott periódust. A minisztériumban nem erősítették meg, de nem is cáfolták az értesülést - írta egy másik cikkében a szakportál.
Új reaktorok épülnek Dél-Koreában 2014. február 3.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A dél-koreai kormány jóváhagyta a Shin Kori atomerőmű bővítésének tervét: az 5. és 6. reaktorblokk építése idén szeptemberben kezdődik, és 2020 decemberében fejeződik be. Az Atomenergiainfó a szöuli energetikai minisztériumot idézte, miszerint a két, egyenként 1400 megawattos egység kialakítása 7,1 milliárd dollárba kerül. A beruházást mind a helyhatóságok, mind a nagy erőműveket üzemeltető KHNP társaság támogatja. A végleges döntés előtt közmeghallgatásokat is tartottak. A Shin Kori első két, egyenként 1000 megawattos, nyomottvizes reaktorát 2011 februárjában és 2012 júliusában adták át. A 3. és 4. blokk építése már a záró szakaszánál tart, ezekben APR-1400as reaktorok működnek majd. Szöulnak jelenleg 23 atomreaktora van, de 2035re további tízzel akarja növelni számukat. Öt energiablokk már épül, és a Shin
23
Kori most bejelentett egységei mellett más telephelyeken három másik kialakítását is tervezik. Dél-Koreában a nukleáris szektor ma az ország energiatermelő képességének 19 százalékát adja, de az elképzelések szerint 2035-ig 29 százalékra kell emelni ezt az arányt. Ám ez valamelyest visszafogott terv, öt évvel ezelőtt ugyanis 41 százalékos részesedést terveztek. Az óvatosságot az is indokolja, hogy csökkent a közvélemény bizalma a nukleáris energia iránt. Súlyos botrányt kavart ugyanis, hogy három blokkot is le kellett állítani, mert hamisnak bizonyult több, a berendezésbe beépített ellenőrző kábel minőségi tanúsítványa. A Shin Kori atomerőmű bővítéséről a Nukinfó is írt a NucNet alapján.
Lehet, hogy Ukrajna nem tud idejében fizetni 2014. február 3.
(fotó: naftogaz.com)
Az ukrán Naftogaz jelezte, hogy esetleg nem lesz képes idejében rendezni orosz gázszámláját, mert vevői sem fizetnek határidőre. Előzőleg a Gazprom közölte: felszólíthatja Kijevet arra, hogy előre rendezze gáztartozását, mert január végére az ukrán adósság elérte a 3,35 milliárd dollárt. Döntés erről azonban még nincs nyilatkozott a Gazprom szóvivője a Vedomosztyi orosz lapnak. Ukrajna 2,452 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországtól januárban 658,4 millió dollárért. Dmitrij Peszkov, Putyin államfő szóvivője a Reutersnak azt mondta, hogy a Kreml figyelemmel követi a kétoldalú megállapodások végrehajtását. Nem fűzött megjegyzést ugyanakkor ahhoz, hogy Ukrajna esetleg nem lesz képes idejében rendezni gáztartozását. A problémamentes orosz-ukrán gázkapcsolatok már csak azért is fontosak Európának, mert Oroszország fedezi gázszükségletének mintegy negyedét. A Gazprom tavaly 161,5 milliárd köbméter fölgázt exportált Európába. Az elmúlt években Ukrajna többször elmaradt a gázszámla kifizetésével, ezért Moszkva csökkentette a szállítást Ukrajnába. (napi.hu, mfor.hu, Tőzsdefórum, figyelo.hu, hirado.hu/MTI)
24
Új részecskegyorsító lehetőségét tanulmányozza a CERN 2014. február 6.
(fotó: arcinfo.ch)
Egy száz kilométer kerületű részecskegyorsító Svájc és Franciaország területén való megépítésének lehetőségét tanulmányozza az Európai Nukleáris Kutató Szervezet (CERN). A megvalósíthatósági vizsgálatok a napokban kezdődnek, február 11. és 13. között a világ minden tájáról csaknem száz kutató gyűlik össze a Genfi Egyetemen, hogy útnak indítsák a várhatóan öt évig tartó projektet. A jövőbeni gyűrű válthatja majd fel a CERN nagy hadronütköztetőjét, a 27 kilométeres LHC-t, amelyet 1980-ban álmodtak meg, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez azonban 25 évre volt szükség. Az egyelőre FCC-ként (francia nevén Futur Collisionneur Circulaire) emlegetett 80-100 kilométeres részecskegyorsító az LHC mostani 14 TeV-es (teraelektronvoltos) kapacitásával szemben akár a soha nem látott 100 TeV-es teljesítménnyel is képes lenne működni. A most induló projekt mellett már évek óta tart egy lineáris részecskegyorsító, a szintén Franciaország és Svájc területére tervezett CLIC megvalósíthatóságának vizsgálata is. A két projekt célja feltárni a különböző gyorsítók előnyeit és hátrányait, valamint 2018-2019-re felmérni az építés költségeit. A részecskefizikai kutatások egyre inkább globálissá válnak: az amerikai, ázsiai és európai kutatók rendszeresen információkat cserélnek. (metropol.hu/MTI)
Hírek röviden 2014. február 7. A Pollack Expo egyik témája az atomerőmű bővítése lesz. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar nyolcadik alkalommal rendezi meg szakkiállítását és konferenciáját a pécsi expo centerben 2014. február 27-28-án. Az újonnan épülő blokkok megvalósításáról szóló előadás kitér az engedélyezés menetére, a megvalósítás szakaszaira és a projekt műszaki, szervezési, környezettel kapcsolatos kihívásaira is. (Electronet)
25
2014. február 7. Korszerű mérőtermet adtak át a Losonczi Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi Vállalkozás békéscsabai új üzemcsarnokában. A társaság mintegy 2-3 ezer fajta megmunkáló szerszámot gyárt, megrendelői köréhez tartozik a Paksi Atomerőmű Zrt., az Audi Hungária, a GE Hungary, a SANDVIK Ausztria, az IWKINA Németország. (viharsarkihirek.hu) 2014. február 3. Az Atomenergetikai Múzeum is részt vesz Magyarország eddigi legnagyobb múzeumnépszerűsítő kampányában, a Mozaik Múzeumtúrában. Háromszáz hazai múzeum és kiállítóhely részvételével február elsején indult a program. Célja, hogy növelje a hazai múzeumok látogatottságát, megismertesse a nyilvánossággal sokszínű kulturális kínálatukat. (Paksi Hírnök)
Összeállította: László Judit
