HÍRLEVÉL 2008. DECEMBER
A tartalomból I. MÉDIA...................................................................................................................................... 2 1. Médiatörvény .................................................................................................................. 2 2. Digitális műsorszolgáltatás ............................................................................................. 2 3. Kormányzati kommunikációs költségek ......................................................................... 3 4. Külföld ............................................................................................................................ 3 II. CÉGTÖRVÉNY ......................................................................................................................... 3 III. MOBILTENDER ....................................................................................................................... 4 IV. KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY .................................................................................................... 4 V. HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL .............................................................................. 5
1
I. MÉDIA 1.
Médiatörvény
A parlamenti pártok kihátráltak az eredetileg öt párt szakértőiből álló bizottság által elkészített médiatörvény-tervezet mögül, így továbbra is marad a jelenlegi – immáron elavult – rendszer, illetőleg egyelőre nem áll fel a versenyhatóságéhoz hasonlóan erős jogkörrel létrehozni tervezett médiahatóság. Az új Médiatörvény bukásával azonban a digitális átállásra vonatkozó újítások – mint például új csatornák indításának lehetősége -, vagy a Sláger Rádió és a Danubius Rádió jövőre lejáró műsorszolgáltatási szerződésének törvényi meghosszabbítása is meghiúsultak. Ami a két kereskedelmi rádió frekvenciaengedély-hosszabbítását illeti, az országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a műsorszolgáltatási szerződés egy alkalommal történő, pályázat kiírása nélküli meghosszabbítását, amennyiben a műsorszolgáltató nem szegte meg súlyosan a szerződését. A hosszabbításért cserébe a kereskedelmi rádiók szerződéses kötelezettséget vállalnak arra, hogy felmennek a digitális rádiós multiplexre, és analóg adásaikban reklámidőt biztosítanak a digitális átállás népszerűsítésére. 2.
Digitális műsorszolgáltatás
Az Antenna Hungária (AH) által üzemeltetett, előfizetési díj nélküli csatornákat tartalmazó digitális földfelszíni televíziós szolgáltatás, a MinDig Tv, 2008. december 1-jével megkezdte a digitális műsorok terjesztését Budapest, Kabhegy és Szentes vételkörzetében. Azonban az első multiplex platformban résztvevő közszolgálati televíziók közül az AH eddig csupán a Duna Tv-vel kötött szerződést, amely egyetlen adóként zárta le időben a sugárzás kapcsán kötelezően kiírandó közbeszerzési eljárást. Az M1 és az M2 által kiírt közbeszerzési eljárások jelenleg folyamatban vannak, míg a Magyar Rádió még ki sem írta a pályázatot, így szerződést sem köthet az AH-val. Ami a két legnagyobb kereskedelmi televíziót, az RTL Klub-ot és a TV2-t illeti, ők az eredeti tervek szerint a második platformban vennének részt, azonban a sugárzás feltételeiről még nem sikerült megállapodást kötniük az AH-val, ugyanis az új Médiatörvény módosítási javaslatának bukása következtében nem lesz mód új csatornák létrehozására a korlátozott számú analóg csatorna mellett - ami a feltétele lett volna a csatlakozásnak. A digitális átállásról szóló törvény értelmében azonban kötelező szerződést kötni az AH-val, de ennek feltételeiről a törvény hallgat. Továbbá a törvény azt is kimondja, hogy amennyiben december 1-jéig nem sikerül megállapodást kötni a műsorterjesztővel az országos analóg hálózaton fent lévő adóknak, akkor többet már nincs lehetőségük arra, hogy csatlakozzanak a digitális földfelszíni rendszerhez. Mivel a megállapodás nem született meg, a jogértelmezési kérdések megoldása érdekében a TV2 keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a digitális műsorterjesztési szolgáltatási szerződés létrehozatala és tartalmának megállapítása iránt. Az RTL Klub is bírósághoz fordul annak megállapítása érdekében, hogy az AH egyoldalúan előnyös szerződéseket kíván ráerőszakolni a csatornákra. Ezen kívül az RTL Klub Alkotmánybíróságnál is eljárást kezdeményez, mivel úgy véli, hogy a digitális átállásról szóló törvény által december 1-jei határidővel előírt szerződéskötési kötelezettség sérti az Alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezéseit, hiszen a többi – nem országos kereskedelmi csatornára nem vonatkozik a fenti határidő. 2
A Viasat3 pedig egyrészről az AH által szabott túl szigorúnak talált szerződéskötési feltételek miatt döntött úgy, hogy nem megy fel a platformra a tavasszal megírt szándéknyilatkozat ellenére, másrészről a televíziós csatorna képviselőjének véleménye szerint az AH nem rendelkezik megfelelő háttérrel ahhoz, hogy felmérje, valóban népszerű lenne-e a nézők körében a digitális műsorszolgáltatás. A csatorna vezetői azonban nem zárták ki, hogy a fenti problémák orvoslása után később csatlakozzanak a platformhoz. 3.
Kormányzati kommunikációs költségek
A gazdasági válság következtében csökkenti a kormány a kommunikációs költségekre fordítható összegeket, és kizárólag a válsággal kapcsolatos kommunikációra költene, a tömegkommunikációra már nem. Ennek következtében leállították az Új tulajdonosi Programot – annak kommunikációs kampányával együtt. Visszavonta továbbá a kormány a szociális ellátórendszerekről szóló, őszre tervezett kampányát, valamint az Új Magyarország Kiadvány legújabb számát is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kampányai közül pedig csupán kettőt, a „Tudta-e hogy…” kampányt és a Fejlesztési fotópályázatot tartják meg. 4.
Külföld
A francia közszolgálati médiumokban 2009-től kezdődően fokozatosan kiszorulnának a reklámok, 2011-ben pedig teljesen megszűnnének. A tervezett újítás ellen a közszolgálati televízió és rádió munkatársai munkabeszüntetéssel tiltakoztak, ugyanis attól tartanak, hogy a reklámmentesség következtében kieső bevételek – amelyek pótlására, mint mondják, nem lesz elegendő az internetes és a mobiltelefon-szolgáltatók forgalmára kivetendő 0,9 százalékos adó, valamint a kereskedelmi csatornák hirdetési bevételeinek háromszázalékos hozzájárulása miatt sokan elveszíthetik állásukat. II. CÉGTÖRVÉNY 2008. december 15-én elfogadta a Parlament a számviteli beszámolók közzétételi rendjével, valamint a TEÁOR-számokkal összefüggésben benyújtott, a Cégtörvény módosítását célzó javaslatokat. Ami a számviteli beszámolókat illeti, azokat ezentúl nem a céginformációs szolgálatnak, hanem a Cégközlönynek kell megküldeni elektronikus formában, amelyeket napi feltöltés útján tesznek közzé a Cégközlöny honlapján. A törvény új rendelkezéseit azokra a beszámolókra kell alkalmazni, amelyek mérlegforduló napja 2009. április 30. utáni időpontra esik. 2009. április 30-ig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni. Amennyiben egy cég az adóhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget a beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségének, az adóhatóság 60 napra felfüggeszti a cég adószámát. Ha a mulasztás ezen időszakot követően is fennáll, az adóhatóság kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszüntetését! A törvény hatálybalépését követően (ami a kihirdetést követő 8. nap; a kihirdetés pedig remélhetőleg hamarosan megtörténik) a társasági szerződésben nem szükséges a 3
főtevékenység feltüntetése, hanem azon tevékenységeket kell csupán jelezni, amelyeket a cégjegyzékbe be kíván jegyeztetni az adott cég. Fontos újítás, hogy ezekhez a tevékenységekhez sem kötelező hozzárendelni a TEÁOR számokat! Azonban a KSH illetve az adóhatóság felé fennálló, a cég által folytatott tevékenységekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek továbbra is fennmaradnak. Azokat a tevékenységi köröket, amelyeket a törvény hatálybalépéséig még nem kódoltak át a ’08-as TEÁOR-nak megfelelően, a 2009. évi első adó-megállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg – költség- és illetékmentesen – kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. Az állami adóhatóság erről adatot szolgáltat a KSH részére. A TEÁOR számokat a cégbíróság 2009. március 1-jéig automatikusan, hivatalból törli a cégnyilvántartásból, és a törlés nem keletkeztet a cég részére bejelentési kötelezettséget, illetőleg nem igényli a társasági szerződés módosítását sem. Nincs helye szankció alkalmazásának, ha a vállalkozás nem tett eleget a TEÁOR számok átforgatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és e törvény hatályba lépésének napja közötti időszakban. A cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörében e tárgyban meghozott határozatát hivatalból megsemmisíti. III. MOBILTENDER A Nemzeti Hírközlési Hatóság által 2008. október 22-én kiírt mobilpályázat leadási határidejét az eredeti november 20-ai időpontról december 12-ére módosította az NHH egy utolsó pillanatban kiadott minisztériumi rendelet nyomán. A pályázat kiírását megelőző napon hatályba lépő minisztériumi rendelet kizárta a 3400-3600 megahertzes sávban már frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező (azaz wimax szolgáltatást nyújtó) vállalkozásokat a versenyből, így olyan versenyképes, alternatív távközlési szolgáltatókat fosztott volna meg a piacra lépés lehetőségétől, mint az Invitel, az Antenna Hungária, a GTS Datanet. A GVH kifogása nyomán azonban a minisztérium megváltozatta a rendeletet és kivette belőle a versenykorlátozó passzust. IV. KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY A Parlament elfogadta a Közbeszerzési törvény módosítását célzó törvénycsomagot, amely jelentős újításokat vezet be a közbeszerzések területén (megj.: jelenleg még aláírásra vár, azt követően kihirdetése és hatálybalépése hamarosan várható). Könnyítést jelent majd a jövőben az ajánlattevők részére, hogy az ajánlatkérők nem kérhetik majd azon adatok, tények igazolását, amelyhez maguk is hozzájuthatnak a közhiteles elektronikus nyilvántartásokból. A jövőben nemcsak a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat, hanem az ennél kisebb mértékben közreműködőket is meg kell jelölni az ajánlatban. Egyúttal közölni kell azt is, hogy a közbeszerzés mely részében működnek közre. Szintén meg kell jelölni az erőforrást nyújtó szervezeteket is.
4
Új szabály, hogy ha kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlat, akkor az ajánlatkérő köteles arra – írásbeli – magyarázatot kérni. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevő indoklását nem tartja a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, akkor köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot. Különösen ilyen az az ajánlat, amely nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, a kollektív- illetve az ágazati kollektív szerződésben foglalt munkabérre, illetve annak közterheire. V. HÍREK A JOGALKALMAZÁS TERÜLETÉRŐL Fogyasztók megtévesztése 5 millió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Metro Kereskedelmi Kft-re fogyasztók megtévesztése miatt, ugyanis egy idén januárban meghirdetett akciós terméket több áruházban nem lehetett megvásárolni a már az akció indulásának kezdetén sem, míg más áruházakban az induló készlet irreálisan alacsony volt, így már a reklámozási időszak elején hiány alakult ki. 26 millió forintos bírsággal sújtotta a Hervis sportáruház-láncot a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztók megtévesztése miatt, ugyanis nem valóságos kedvezménnyel voltak megvásárolhatók egyes akciós termékek az üzletekben: az eredetiként feltüntetett, majd áthúzott, a kedvezmény alapjául feltüntetett fogyasztói áron a vállalkozás sohasem forgalmazta őket. A versenyhatóság határozatában kimondta, hogy a feltüntetett kedvezmény nem sugallhatja fiktív vagy túlzott megtakarítás lehetőségét. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2008. december 16.
Pánszky Ügyvédi Iroda
5
