Híradó Siffer Balázs (háttal) és Németh Miklós a pécsi táncssoport tagjainként együtt ünnepelték velünk a SMOSZ-évfordulót. A kép montázs.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
XXIII. évf. 93. szám 2004. december
Ungerska Riksförbundets medlemstidning
30 éves a SMOSZ Sor került a jubiláló SMOSZ gálamûsorára valamint a régiós találkozókra. Beszámoló, kiértékelés és képgaléria.
Nyílt levél
• Gálamûsor • Önkormányzati találkozók
A SMOSZ nevében nyílt levelet írt Gyurcsánynak Bihari Szabolcs amiért nem. szavazotkra szólította fel a polgárokat (7 old.)
Mesterke Gergely A csángó dudásról készült portré folyatása (11 old.)
Az igen ami nem Nem volt kétmillió választópolgár Magyarországon, aki igent mondott volna a nemzetre (16 old.)
HÍRADÓ
2
Tipp tapp… Nej, den här gången är det inte Tomten som smyger. I Ungern har Jultomten ingenting med själva julafton att göra – han kommer i stället den sjätte december och lägger godis i barnens skor som de ställt i fönstret efter den noggranna rengöringen. Det är trots allt den sjätte december som är helgonet St. Claus dag, som ursprungligen är förebilden för den nuvarande Jultomten. Lucia firas, som i Sverige, den 13:e december, men traditionen är, eller åtminstone var, helt annorlunda. Det är ingen som väcks av någon sjungande blondin med ljus i håret. I stället gör man en stol av sju olika träslag. Sägnen är den, att om man sedan på julafton ställer sig på denna magiska stol, får man se vilka som är häxor i rummet. På julafton är den ungerska familjen upptagen med att ta in och smycka granen. Efter denna möda följer en lätt (till skillnad från det svenska julbordet) måltid. På det ungerska julbordet hittar man bland annat friterad fisk eller fisksoppa för de mer försiktiga. Valnötter är någonting som starkt förknippas med jul i Ungern, då man äntligen får frossa i beigli, en slags kaka med valnötsfyllning, eller krossad vallmo för den delen. Ingen jul utan beigli, lyder många husmödrars motto. När granen står där, smyckad i all sin prakt, och ingen är i rummet, kan det plötsligt ringa i en liten klocka. Ängeln har kommit med julklapparna! Alla skyndar sig in i rummet för att få se presenterna, och helst även någon skymt av ängeln själv. Attan, hon hann precis bakom kröken. Presenterna står i alla fall kvar, och barnen gläds som sällan annars. I Ungern är det vanligt att man, efter klapputdelningen, besöker en midnattsmässa. På gatorna sprider sig doften av rostade eller friterade valnötter som säljs runt gathörnen. Nästa gång du ser en ängel försvinna bakom kröken, då vet du att ett snällt, ungerskt barn fått sina klappar. Andrea Niman
Ungerska pristagare i höst Hershko får Nobelpriset i kemi
Hans fru sedan 40 år, Judit, är yrkeskollega, och de har tre söner och sex barnbarn tillsammans. En av sönerna studerar för närvarande medicin vid Semmelweis-universitetet i Budapest. Avram Hershko har släktingar och bekanta kvar i Ungern, men själv har inte besökt landet på många år. Han uppger dock att han fortfarande talar andra språk med ungersk brytning. Efter att han blivit utsedd till årest Nobel-pristagare i kemi har Hershko Avram Hershko föddes 1937 i Ungern accepterat en inbjudan från den ungerska som Ferenc Herskó. Familjen hade vetenskapskademien att besöka Budapest turen att överleva nazisternes deportatio- under början av nästa år. Vid samma tillner under andra världskriget, och kort fälle vill hans födelsestad, Karcag, utse därefter emigrerade Hershko till Israel. honom till stadens hedersmedborgare. En av de tre Nobel-pristagrna för årets kemipris är ungerskfödde israelen Avram Hershko. Han tilldelas priset för sin forskning om nedbrytningen av proteiner.
Miklós Maros årets Christ Johnson-pristagare
i fem år. När han fick möjlighet att resa till Wien med ett stipendium tog Tonsättaren Miklós Maros är årets Christ Johnson-pristagare. Han får det stora priset han tillfället i akt att resa vidare till på 180 000 kronor för sin fjärde symfoni. Stockholm 1968. Maros får musiklivets prestigefyllda Arvet från den pris för att han, enligt motiveringen, är ungerska musiken en "mycket framträdande och mångsidig profil i det svenska musiklivet", och att han har Maros egentligen aldrig lämnat. "lyfter verkets dramatik till det yttersta". Långtifrån att förMiklós Maros föddes i Pécs den 14 november 1943. Han utbildade sig i kompo- svagas på senare år har det i stället gjort sig sition vid Franz Liszt-akademin i Budapest starkare påmint.
Ferenc Göndör får Illis Quorum
Författaren och folkbildaren Ferenc Göndör får medaljen Illis Quorum, har regeringen beslutat. Ferenc Göndör föddes den 18 april 1928 i östra Ungern och är av judisk härkomst. Hela hans familj utplånades i koncentrationsläger under andra världskriget. Göndör internerades som 16-åring i Auschwitz. Om denna tid vittnar
han i den självbiografiska boken A-6171 – ett judiskt levnadsöde. Göndör överlever med en vikt på 34 kg och sjuk i tyfus. Han återvänder då till Ungern, men tvingas 1949 att fly till Sverige. Som föreläsare besöker han varje vecka skolor för att vittna om Förintelsen. Medaljen lämnas över i samband den internationella minnesdagen för Förintelsen den 27 januari 2005.
Är man ungrare bosatt i Sverige sä är det självklart att man hejar på Sverige i landslagskamper. Det finns dock ett undantag: stavas motståndarlaget Ungern så tar man givetvis plats i ungerska hejaklacken. Men denna mulna oktoberdag var det inga hejarop i världen som kunde bära fram det ungerska laget. I landskampen Sverige-Ungern den 9 oktober vann svenskarna en välförtjänad seger med 3-0.
HÍRADÓ
3
Megünnepeltük a 30 évet
Tartalom
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének a munkaévét az idén a szervezet fennállásának 30 éves évfordulója körüli szervezõmunka fémjelezte. A jubileum mellett egyúttal Magyaroszág Európai Uniós tagságát is megünnepeltük, és – valóra váltva a SMOSZ által fevállalt híd szerepét a két ország között – regionális találkozóval kötöttük egybe az ünnepet. Október 6-án így 120 fõs vendégsereg érkezett Magyarországról azzal a céllal, hogy bemutassák Baranya régiót valamint Mátészalkát és kistérségét Svédországnak.
Híradó
nek keretében Hauser Adrienn mátészalkai zongoramûvésznõ elõadását élvezhettük, Greksa Andrea és lánya népdalcsokrot adott elõ, a Szatmár néptáncegyüttes szinte minden magyarlakta területrõl bemutatott egy-egy táncot , a zempléni karikázótól a szatmári verbunkig. Gyönyörködhettünk a háromtagú Mahala Hora népzeneegyüttes valamint a Canticum Pécsi Nõi Kamarakórus elõadásában is. A házigazdák részérõl Tálas Ernõ, a Stockholmi Királyi Operaház nyugalmazott tenorja lépett fel. Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke, köszöntõ beszédében összefoglalta a szövetség 30 éves történetét, és vázolta a jövõre háruló feladatokat, amelyek közül kiemelte a svédországi magyarság megmaradása Regionális találkozó feltételeinek a biztosítását. A bemutatkozóra és a regionális tárgyalások– Fontos, hogy úgy Svédországban mint ra, a terveknek megfelelõen, október 7-én az óhazában olyan jogi alapokon nyugvó került sor, amikor is Mátészalka képviselõit biztosítékok szülessenek, amelyek elõsegíOsbyben, Baranyáét pedig Malmöben fogadtik nemzeti megmaradásunkat. A jövõ nagy ták az önkormányzati partnerek. Másnap feladata, hogy ezt elfogadtassuk és megérKristianstadban közös bemutatkozást tartott tessük minden döntéshozóval úgy Svéda magyar csoport az egész Skåne régió országban, mint Magyarországon – mondta – botrányosan kis létszámú – képviselõi elõtt, Bihari Szabolcs. majd este kultúrprogrammal léptek fel. A gálamûsorra érkezett vendégek közül A regionális rendezvénnyel párhuzaszámosan köszöntötték a fennállásának 30. mosan üzletember-találkozó volt, azaz évét ünneplõ SMOSZ-t. Beszédében gratulett volna, Kristianstadban október 7-én. lált a szövetségnek Dr. Szõke László, a MaMagyar részrõl a két régióból összesen gyar Köztársaság svédországi nagykövete, 14 vállalat jött el, akik a hosszadalmas és Pátkai Róbert Angliában élõ püspök, aki aprólékos szervezõ munka ellenére a svéd Dr. Deák Ernõ, az ausztriai magyar szerérdeklõdés teljes hiányával szembesültek; vezet valamint a Nyugat-Európai Országos a találkozó többé-kevésbé kudarcba fulladt. Magyar Szervezetek Szövetsége elnökének írásban küldött üdvözletét is felolvasta. Magyarországi vendégeink közül Bíró Miklós, Mátészalka polgármestere, Tasnádi Gálamûsor Péter, Baranya megye önkormányzatának Stockholmban az alelnöke valamint Szabó Tibor, a HatáVendégeink október 9-én Stockholmba utaz- ron Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke tak, ahol egy nagyszabású gálamûsor, majd szólalt fel. Svéd részrõl Gunnar Haglund, fogadás zárta a jubileumi ünnepségeket. a svéd külügyminisztérium képviselõje Az elõadásra a Socialhögskolan aulájában köszöntötte a SMOSZ-t. Az ünnepély a svéd és a magyar himkerült sor, amelyet a nagyszámú – fõként nusz eléneklésével zárult, amely talán még magyar, de részben svéd – közönség dugig soha ilyen szépen nem csengett, a népes töltött. közönségnek és a számos tisztahangú Magyarországi vendégeink színvonalas zenésznek köszönhetõen. kulturális mûsort hoztak magukkal, amely-
•
•
FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, 178 32 Ekerö E-POSTACÍM:
[email protected] MEGJELENIK: negyedévenként NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: 1103-7679
•
•
4 30 év ünnepet 5 Hullámvasúton 7 Levél Gyurcsányhoz 8 Jubileum képekben 10 Elnöki beszéde 11 Csángó arcképek 14 Pályázat 16 Igen, de nem 6 12
Egyesületek Hírvilág
Következõ számunk lapzártája 2005. február 15.
• TP •
ELEFON/FAX:
08-38 48 60 2000
ÉLDÁNYSZÁM:
•
•
A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal.
POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg. 497 67 25-4 gyûjtõszámla; pg. 441 40 44-0 Duna-tv
HÍRADÓ
4
Köszöntik a SMOSZ-t Tisztelt Elnök Úr! Kedves Barátaink! Alapítványunk névadója és Márton Áron, Erdély szentéletû mártír püspöke együtt jelentik azt a szellemiséget, amely az emberi humánumot, a magyarság szolgálatát, a kisebbségek védelmét a legnehezebb idõkben is példaszerûen képviseli. Ennek a szellemiségnek megfelelve; magas szintû, áldozatos tevékenységet végzõ egyének és közösségek nyerhetik el e kitüntetést, a Márton Áron-emlékérmet. Örömmel értesítjük, hogy – a svédországi magyarok három évtizedes szolgálata, az ottani diaszpóra lelki és kulturális gondozása, valamint a szovjet diktatúra alatt a Kárpát-medencei magyarok segélyezésében végzett munkájuk alapján – kuratóriumunk ebben az esztendõben a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének ítélte oda az egyik Márton Áron emlékérmet, melyhez ezúton is szívbõl gratulálunk. Budapest, 2004. szeptember 24. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel: Bakos István a kuratórium elnöke
A fennállásának 30. évét ünneplõ Svédországi Magyarok Országos Szövetségét számtalan helyi és külföldi hivatalos intézmény, politikai szervezet és magánember köszöntötte. A gálaesten elhangzott beszédekbõl, a kézhez vett levelekbõl és az átvett kitüntetésekbõl teszünk itt közzé néhány ízelítõt. Lehség, hogy egyek mindezt kétkedve, fejcsóválva, nán acsarkodva vzik tudomásul, ellenben nem ártana tudniuk: a SMOSZ szükségszerû intézmény, mert az õ kerein belül, egyedül rajta kerztül tapinthatók ki azok az erõvonalak, amik a holnapba veznek. Mint a NYEOMSZSZ elnöke fõhajtal mondok köszön mindazoknak, akik történelmi léptékkel mérték be a távlatokat, lerakták az alapokat minden visszavonás közepette cselekedtek ma is törlen hittel végzik dolgukat. Munkájuk eredmény, mert van jövõje. Fogjatok össze továbbra is, gondolkodjatok kimérten, kövkezen, cselekedjek emelt fõvel, hidszen harminc év teljítménye egyben jutalmatok is, amit nem vitathat el tõlek senki sem. Fogadjátok baráti ölelem! Pátkai Róbert:
Örökség és feladat Ma, amikor ezen az ünnepi alkalmon a Svédországi magyarok országos SzövDr. Deák Ernõ sége harminc év fennállására tekintünk vissza, amelyben amely mögött A 30 éves SMOSZ köszöntése ott van a kétezer év kerzténység a töb mint ezer év szentistváni magyar Honfoglalás sokfélekéen meh végbe, maga a kifejez viszont nem államalapítás, hálát köszön mondunk a népek Istenének, teremtõ véllen vagy kényszerû sodródást jelent, hanem tudatos, távlatokban Urunknak, hogy az európai népek közöégében a magyar nép is kegyelmen gondolkodó vállalkozást vállalást. Ha valamit elfoglalok, birtokomba megtartotta annyi vzély megpróbáltatás után. (...) vzem, akkor nem sodródom tovább, hanem megkapaszkodom benne, Nos, az egyems magyar az itteni, svédországi magyar múltból mi berendezkedem, lakhatóvá tzem. Ilyen értelemben a svédországi az, amit, mint tanulságot, összegezni tudunk? A magam számára is így magyaroknál is végbement egyfajta honfoglalás, ellenben a közöégi szándék, fogalmaztam meg: örökség feladat. (...) cél, vagyis olyan föld kere, ahol megfelelõ éltmód kínálkozott nekik, csak Lan úgy tûnik, kezdünk nemzettudatban gondolkodni. Szellemi léprõl-lépre tudatosodott bennük. (…) határokat védeni. Istenadta jogot formálni az Anyaorszáal a bárhol A svédországi magyarok nyugat-európai mértekben példát mutattak máshol élõ magyarokkal való találkozásra, kapcsolattartásra. Jogot mutatnak. (…) Az egyem magyarságért munkálkodni termzen nyelvünk ápolására, gyermekeink ilyén való nevelére, tanintézeink nem leh archimédzi pontok nélkül. A SMOSZ a sokszáz magyar alapítására. Történelmünk kultúránk egymal való megosztására. Nem támogatásából tulajdonába került stockholmi Magyar Házzal az azért, hogy a múltba meneküljünk, de azért, hogy abból a jelenre a jövõre nézve erõt merítsünk. Mert meghal az a nép, halálra méltó az a nemz, idõközben vásárol otthonokkal archimédzi pontként tud fellépni amely nem ápolja, óvja vigyázza õsei emlékét. Ehhez kérjük Isten áldását érvelni. A szórványmagyarság ugyanis nem létezh hosszú távon országos segítségét. hídfõk, támaszpontok nélkül. A kölcsönöég elve azt parancsolja, hogy A múltat bízzuk Isten kegyelmébe. A jelent szerébe. A jövõt csakis élkép együli élen felépülõ országos szövségek járulhatnak gondviselébe. (Ágoston atya) hozzá a szórványmagyarság fennmaradásához. (…)
Kellem Karácsonyi ünnepek é s boldog új év kívánunk minden kedv Olvasónak!
HÍRADÓ
5
tudták, mit kell elhozni, mit kell bemutatni és elmondani. Költségekbe verték magukat, idõáldozatokat hoztak, és megfelelõ anyaggal jöttek el. De az, amit itt találtak, ami számukra a dolog veleje lett volna, a partnerkeresés és -találás, mindnyájuk számára csalódást hozott. Mert sikerrõl Összességében nézve jól sikerült a konkurrencia, ha innen mennek el turisták. beszélni nemigen lehet, még akkor sem, ha jubileumi rendezvény. A terveket már 2003. Mindkét fél kinyilvánította, hogy akarják abból indulunk ki, hogy amit terveztünk, nyarán elkezdtük szõni, és a gyakorlati a konkrét projektekben való együttmûködést. végül is létrejött. Ez – bár ha tagadhatatlan kivitelezésnek is nem sokkal azután, az Megállapodtak, hogy Baranya 30 napon is – önmagában még nem siker. õsz folyamán nekifogtunk. A baranyaiak és, belül küld egy javaslatot (már a tárgyalás Ma már tudjuk, hogy a helyi svéd úgy gondolom, a skåneiak is, kimondottan vállalkozók nem látnak két magyarországi elégedettek voltak a találkozóval, úgy ítélték során négy konkrét projektet említettek), amire majd Skåne válaszol. Lapzártakor meg, hogy komoly együttmûködési lehetõrégió látogatásában akkora lehetõséget érkezett a hír, hogy az együttmûködési ségek vannak, a konkrét eredmények már a maguk és régióik fejlesztésére, mint rajtuk múlnak. Hogy nem csak mi gondoljuk szerzõdés aláírásra kész. amekkorára azt mi felfestettük magunknak. így, arra bizonyíték a régiós vendégeink Osbyben a rendezõk nagyon felkészül- Sem a médiákra, sem a megkeresett (hát véleménye, amit nem nekünk mondtak, tek. A délelõtti bemutatkozások, a tárgyamég a meg nem keresett) vállalatokra nem hanem egymásnak: a svédországi magyarok lások, a látogatási programok igen jól gyakorolt 14 tulajdonképpen ismeretlen a lelküket is kitették, hogy mi jól érezzük sikerültek. A délutáni fogadás, majd a kulmagyar cég nagyobb vonzerõt. De talán magunkat, és a rendezvények sikerüljenek. turális mûsorok sikere után méltán érezte azért sem, mert mi nem tudtuk számokban, Ám az örömbe üröm is vegyül, ugyanis a mindenki úgy, hogy ezért érdemes volt (olvasd milliókban, esetleg tíz- vagy régiók közösre tervezett bemutatkozását dolgozni. Ahogy egy helyi magyar fogalma- százmilliókban) kimutatni, hogy mekkora Kristianstadban, valamint az üzletemberek zott: ma érdemes és nagyon jó magyarnak lehetne Skåne gazdaságának a haszna abból, találkozóját nemigen lehet másnak nevezni, lenni itt. Kitettek magukért az osbyiak; a ha néhány magyar vállalat bemutatkozik, mint kudarcnak. két magyarországi régió, és – úgy gondolés felajánlja termékeit, szolgáltatásait, és juk – mi is megfeleltünk az elvárásoknak. Elsõ nap abból sem, amit két messze földrõl ellátogató Az együttmûködési szándékot mindkét fél Vendégeinket Osbytõl nem messze, Hästrégió magáról mondani tud. Talán ez búvik megerõsítette, s mára már itt is aláírásra vedán szállásoltuk el, ahol az elsõ esti, meg az ürességtõl kongó terem mögött. kész az együttmûködési szerzõdés. kicsit kaotikus állapotokat leszámítva, az Kiküszöböljük a csorbát A rendezvények fõ célját, a regionális ellátás zökkenõmentes volt. Nehezítette együttmûködés létrehozását elértük. Amit jelen pillanatban tehetnénk annak érdea személyzet dolgát, hogy két helyszínen kében, hogy az esett csorbát valamelyest kellett fõzni és tálalni, gyakran több idõA kudarc kiküszöböljük, az lehetne, ha a csalódott mapontban. Nem könnyítette az itt dolgozók Ezzel a két programmal párhuzamosan gyar vállalkozók felé utólag segítõ kezet nyújmunkáját az sem, hogy vendégeink négy zajlott Kristianstadban az üzletemberek tanánk, és elküldenénk nekik egy pár svéd különálló helyiségben voltak elszállásolva; találkozója, majd másnap, 8-án, a régiók cég nevét és címét, olyan cégekét, amelyekmég szerencse, hogy nem volt esõs idõ. bemutatkozója. Illetve zajlott volna, ha lett nek a tevékenysége számukra lehetõségeket Mindenki el tudott volna képzelni szebb volna svéd részrõl érdeklõdés, mert azt a nyújthatna, akikkel felvehetnék a kapcsolatot. és jobb szállást, de az anyagiakból ennyire néhány svédet, akik mégis megjelentek, Ezen túlmenõen fel tudnánk talán nekik futotta. Egyébként le a kalappal azok elõtt, nem lehet érdeklõdésnek nevezni. Hogy akik itt dolgoztak, az étel finom és bõséges ennek mi az, oka azt csak találgatni tudjuk. ajánlani sorainkból egy-egy referens személyt is, aki esetleg segítségükre lehetne a kapcsolatvolt, igyekeztek minden kérésnek eleget Svéd részrõl hangzott el, hogy ezt az tartás különbözõ fázisaiban. tenni, és a lehetõ legrugalmasabban kezelni eseményt valaki(k) egyszerûen elszabotálNekünk és a résztvevõknek maradt a kuaz eseményeket. ták. Hogy szabotázs történt-e vagy sem, azt darc élménye meg a szégyen, mert szégyelltük megint csak találgatni lehet, de az viszont Csütörtök magunkat a magyarországi üzletemberek elõtt, tény, hogy sem 7-én, sem 8-án a regionális Október 7-én három helyszínen zajlottak a magyarországi régiók elõtt és a helyi magyabemutatkozókon nem volt jelen senki a az események, nem kis szállítási feladat kristianstadi kommun részérõl. Skåne régió rok elõtt. Rengeteg ember állt derekasan helyt, elé állítva bennünket, amelyet sikeresen sokan dolgoztak, idõt és energiát nem sajnálva, kérésére Kristianstad még május végén megoldottunk. A malmöi, Skåne és Baranya azért, hogy minden rendben menjen, és minmegígérte, hogy a gálára biztosítja vagy a közötti találkozóhoz a svédek jó programot színházat, vagy a koncerttermet. Két héttel dent elkövettek a siker érdekében. Rájuk csak állítottak össze, és azt a rájuk jellemzõ hálával és köszönettel tudunk gondolni. a rendezvény elõtt derült ki, hogy semmit pontossággal végig is csinálták. A tárgyalánem csináltak. Ünnepély Stockholmban sok három csoportban zajlottak: turisztika, Néhány nappal az üzletemberek taAz utolsó helyszín Stockholm volt, a SMOSZ felsõoktatás és a két régió vezetõsége között. lálkozója elõtt még attól tartottunk, hogy 30 éves gálája, majd az azt követõ fogadás, Az oktatási találkozó inkább informális azért maradunk szégyenben, mert túl kevés és a másnapi városnézés a vendégeink jellegû volt, a felek ismerkedtek egymással. magyarországi üzletember jön. Végig úgy A baranyai tárgyaló véleménye, hogy komoly tudtuk, hogy svéd részrõl komoly érdeklõdés számára. Itt is voltak apró hibák, például hideg volt a terem, de összességében nagyon együttmûködési lehetõséget lát, a pécsi van. Ennek ellenére mi sem bíztuk a jószejól sikerült az emlékmûsor. A stockholmiak tudományegyetem vezetõsége dönti majd rencsére, több mint 350 svéd vállalat kapott nagyon kitettek magukért, szépen és ügyesen el, hogy milyen együttmûködést javasol levélben külön meghívót, kétszer jelent meg a malmöieknek. A turisztikai tárgyalások a hirdetés a Företagarförbundet újságjában, szervezték meg, igyekeztek minden apró kicsit furcsák voltak, hisz a skånei tárés 18 helyi és környékbeli újságnak, rádió- részletre odafigyelni, minden kérésnek eleget tenni. Vendégeink is, és a közönség gyalópartner egybõl kijelentette, hogy õt nak és TV-adónak küldtünk értesítést. csak az érdekli, mennyi turistát tudnak a Ahhoz, hogy az üzletemberek alaposan is elégedetten távoztak. magyarok ide küldeni, egyébként neki az Bihari Szabolcs és Neufeld Róbert felkészültek, nem fér kétség. Mindnyájan
A jubileumi rendezvények kiértékelése:
Öt nap hullámvasúton
HÍRADÓ
6
Egyesületek
Új tagegyesület a SMOSZ-ban:
A Tavaszi szél gyermekcsoport Sok szeretettel
köszöntök minden kedves Olvasót a Tavaszi szél nevében. Tavaszi szél... címû kedves népdalunk kezdősora már igen sokra enged következtetni, ami bennünket illet. Úgy gondolom, igen találóan választottak nevet azok a szülők, akik valamikor tíz évvel ezelõtt gyermekcsoportot alapítottak. A név asszociálja a gyermekek, méghozzá a magyar gyermekek fogalmát, a népzenét, a néptáncot, és ugyanakkor szimbolikus értelmet is kap: friss kis emberéletek játszadoznak a vasárnapi foglalkozásokon, máskor színpadon, mint valamennyi tavaszi szellő. Még azt az állítást is meg merném kockáztatni, hogy ennek a névnek varázsereje van, hisz egyre vonzza az új gyermekeket. Nem a múltunkról szeretnék mesélni nektek, hisz egy korábbi számunkban Sall László már írt az indulásról, sikerekről, meglátásokról. Én sokkal inkább arról szeretnék írni, hogy kik vagyunk ma, mivel foglalkozunk, és mik a céljaink. A TAVASZI SZÉL családok egyesülete, s a SMOSZ legifjabb tagja. A Göteborgban élő magyar gyermekek oktatása céljából alakult. Eredeti célunk az volt, hogy megadjuk az esélyt ezeknek a gyermekeknek arra, hogy magyarok maradjanak, ezért a magyar kultúra különböző területeit emeljük be a foglalkozásokba. Tevékenységeink elméleti és gyakorlati jellegûek. Működésünk folyamán azonban egyre tágítanunk kellett a körön: először valóban azokat a gyermekeket vonzotta a tevékenység, akik a magyar nyelvet anyanyelvükként beszélik, aztán érkeztek olyanok, akiknek a magyar másodnyelvük. Eme gyerekek
esetében igen nagy fejlődést lehet tapasztalni: amint megértik, hogy van értelme annak, hogy ismerik ezt a nyelvet, és jól érzik magukat a magyar pajtások között, hamar bővül a szókincsük, és egyre ügyesebbek. Most már egy harmadik kategóriával is bővültünk, mert van olyan harmadik generációs gyermek, aki egyáltalán nem beszéli a nyelvet, de megragadta a magyar zene pergő ritmusa, a néptánc szépsége, s bizony, figyelmesen végigülik a tanítást, miközben anyukájuk fordít nekik. MIVEL IS FOGLALKOZUNK konkrétan? A legkisebb korosztályt a játékok érdeklik leginkább, ezért zenés-énekes-táncos régi, magyar népi játékokkal ismertettük meg a csoportot. Ma már 15-20 ilyen játékot ismernek, egy olyan műfajt, amely nem különösebben elterjedt a svéd gyerektársadalomban. A magyar szókincs bővítésére, illetve megtartására a csoportban való beszélgetés módszerét alkalmazzuk. Minden alkalommal egy ilyen beszélgetéssel indítunk. Minden félévnek megvan a maga témája, így a szókincsbővítés különböző területekre kiterjed. Körbejártuk már a következő témaköröket: érdekességek a növényvilágban és az állatvilágban, magyar ünnepeink, az emberi test felépítése és működése, a rovarok világa. Az ünnepek témájánál igyekszünk valóban megülni az ünnepet, hogy a gyermekek minél
inkább átélhessék: húsvétkor locsolunk, tojást ajándékozunk, még húsvéti locsolóverseket is költött az iskolás korosztály, farsangkor fánkot sütöttünk, anyák napján alkalomhoz illő verssel, énekkel és ajándékkal köszöntöttük az anyukákat, karácsonykor ajándékozunk, és a protestáns egyháznál fellépünk a karácsonyi istentiszteleten. Az idén a pünkösdi ünnepkört hagyományos pünkösdi játékkal ünnepeltük, ami maradandó élményt hagyott a gyermekekben. És nem csak a gyermekekben, hiszen háromszor léptünk fel vele, különböző közönség elõtt, így terjesztenünk is sikerült e szép népi játékot. MÁRIS ÁTCSÚSZTUNK egy másik műfajba. Színpadra írt, és saját fantáziánk által szült darabokat, történeteket, meséket játszunk, amelyek szereplői lehetnek maguk a gyerekek, vagy a nagyon jópofa bábukollekciónk: huszárok, asszonyok, állatok, de ott van köztük a török basa , Piroska és a boszorkány is. Utazunk velük hetedhét országon túl, a mesék világába, de megfordulunk a Lisebergben is, a virágos réteken, vagy magunkkal ragadjuk őket a magyarországi nyári utazásra. Dolgozunk feladatlapokkal: Magyarországról beszerzett könyvek és füzetek segítségével. A gyakorlatok korosztálytól és nyelvi készségtől függően különbözőek. Oldunk logikai
feladatokat, számolunk, festünk, és oldunk szókincsbővítésre kifejlesztett feladatokat. Kézimunkálunk: készítettünk többek között piros almából Mikulást, tulipános könyvjelzőt, és különböző témájú képeket. Legutóbb a nemezelés mesterségével ismerkedtek a gyerekek, hogy elképzelésük legyen róla, milyen hosszantartó munkával készülhettek el ősmagyarjaink gyapjúsátrai. TEVÉKENYSÉGÜNK FONTOS mozzanata a néptánctanítás, ami nagy sikernek örvend. Számos fellépésünk ösztönzi a gyermekeket a tanulásra. Ünnep számukra a nap, amikor szép magyar ruhában színpadra állhatnak. Legtöbb fellépésünk magyar közönség elõtt történik, de nyitunk a svéd körök felé is, így részt veszünk minden évben a Lisebergben rendezett nemzetiségek napján, vagy a Nemzetközi Gyermekfesztiválon. Három gyermekcsoport működik jelenleg, korosztálytól függõen. A legnagyobbaknak Moulavi Márti oktat néptáncot, valamint Némethy Sándor és Kasza Imre grafikát és festészetet. A rajz is a magyar kultúrával való megismerkedést szolgálja, hisz a népmesék világába kalauzol, a képeket kacsalábon forgó paloták és hétfejű sárkányok népesítik be. A középső csoport a legterjedelmesebb, itt valóban zajlik az élet. Ezzel a csoporttal Némethy Erzsébet valamint jómagam foglalkozunk. A legkisebb korcsoportba egyéves kortól fogadja a csöppségeket László Edith, azzal a jelszóval, hogy „jó idejében elkezdeni”! Mindenkit szívesen fogadunk, és szeretettel várunk. Köszönjük a SMOSZ-nak, hogy megkaptuk az esélyt a bemutatkozásra.
László Patrícia
HÍRADÓ
7
Nyílt levél Gyurcsány Ferenchez, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez és Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! az Európai Únióban tetten érhetõ a „nemzeti önzés”. Ez így igaz. Döbbenettel értesültünk arról, hogy Önök arra szólították fel a híveiket, Minden állam, minden nemzet – a hangzatos globalizációs szólamokkal ellentétben – igyekszik olyan pozíciót és elõnyöket kivívni szavazzanak nemmel december 5-én a kettõs állampolgárságról tartandó népszavazáson. Döbbenet számunkra már az is, hogy Önök magának, amelyek legjobban szolgálják az érdekeiket. Nem számít az ideológia, nem számítanak a korábbi ígéretek és egyezségek. a nem mellett foglaltak állást; ám ennek a nemnek a cinikus, önzõ és minden valót nélkülözõ ténnyekkel történõ megindokolása egyenesen Csak az számít, hogy a pozíciók és elõnyök kivívása minél nagyobb hasznot hajtson az ország, a nemzet számára. Ennek érdekében mozmegrökönyödést váltott ki bennünk. Érthetetlen számunkra az is, gósítanak mindent és mindenkit, igyekeznek összevonni értékeiket, hogy a Magyar Köztársaság két vezetõ politikusa egy ilyen nagy jelentõségû kérdésben úgy foglal állást, hogy a nemzet és Magyar- mert csak így lehetnek sikeresek. Önök viszont azt mondják: NEM! Ami annyit jelent, hogy Magyarországnak nincs szüksége a több ország érdekei elé helyezi az olcsó szavazatszerzõ célokat. milliónyi határon túli magyarságra, nincs szüksége az összefogásra; Önök úgy mondanak nemet a kettõs állapolgárság lehetõségéebben a nagy globalizált világban boldoguljon mindenki úgy, ahogy nek a megteremtésére, hogy egyszerûen figyelmen kívül hagyják tud. Önök szerint ez a hozzáállás szolgálja Magyarország érdekeit? az elmúlt 84 évet. Ezek szerint Önöket nem érdekli, hogy az elÖnök az érveik közé sorolták, hogy a kettõs állampolgárság csatolt területeken élõ magyarok nem saját szándékukból kerültek felgyorsítja majd a szülõföldrõl való eltávozást. Szeretném, ha abba a helyzetbe, amiben vannak; figyelmen kívül hagyják azt a megértenék és elfogadnák, hogy a szülõföldrõl való eltávozást tengernyi szenvedést, amiben részük volt és van csupán amiatt, nem a kettõs állampolgárság segíti elõ, hanem a kilátástalanság, a mert magyarok. De Önök azt sem értékelik, hogy a határon túli jogtalan bánásmód és a nyomor. Ha Önök komolyan veszik aggomagyarság úgy maradt meg egyenes gerincû magyarnak – még dalmaikat, akkor igyekezzenek orvosolni ezeket a problémákat, és akkor is, amikor ennek a felvállalása fizikai létüket fenyegette –, hogy közben rengeteg értéket teremtett a nemzet és Magyarország ebben a folyamatban a kettõs állampolgárság erõt adó tényezõként fogja a munkájukat segíteni. számára. Mint ahogy az sem számít Önöknek, hogy a nyugatra Önök többször kijelentették, hogy a határon túli magyarságot került több mint két millónyi magyar megannyi „nagykövetként” érintõ határozatok esetében minden esetben kikérik és meghatározó szolgálta a nemzet és az ország érdekeit, jelentõsen hozzájárulva módon figyelembe veszik véleményüket. A kettõs állampolgárság Magyarország jelenlegi pozitív megítéléséhez. És most, amikor megadása ügyében kivétel nélkül minden határon túli magyar szervevégre lehetõség nyílna arra, hogy ne csak lélekben és szólamokban, de jogi formában is együvé tartozzunk, akkor Önök azt mond- zet és közösség az igen mellett foglalt állást. Jogos a kérdés, szavaják a határon túli magyarságnak: NEM! Rögtön hozzáteszik: nem, hihetõség szempontjából, hogy milyen módon tudják Önök összeegyeztetni korábbi többszörös ígéreteiket a határon túli magyarok mert egy igen gazdaságilag tönkretenné az országot. egységes véleményével és a nem szavazásra buzdító álláspontjukkal? Önök nem érzik ennek az álláspontnak a fonákságát? Nem November 4-én Önök azt nyilatkozták, hogy elsõsorban érzik, hogy ez úgy hangzik, mintha egy gyermek arra kérné a hazafiak, azután demokraták és csak azután jön a párt. Gyönyörû, mamáját, „édesanya, végy ölbe”, és az anya elutasítaná a gyermenemzet és ország vezetõihez méltó, üdvözlendõ vallomás. A kérket azért, mert az emelés következtében esetleg megfájdulhat a désem csak az, hogy az Önök nemje ebben a sorban hova illik be? dereka, és túl drága lenne rá a gyógyszer? Hát ide jutottunk mi Mert hogy mennyire nem a haza és az ország érdekeit szolgálja, magyarok is? Mi is mindent, a szeretetet, a családot, a tesvérieskövetkeztetésképpen hazafiatlan, azt a fentiekben kifejtettem. De séget, az együvé tartozást csak pénzben és érdekekben mérünk? demokratikusnak sem mondható, hisz attól az alapvetõ emberi jogáMert az Önök nemje ezt sugallja a magyar választópolgároknak. tól fosztanák meg a határon túli magyarságot, hogy egyénenként Ha elfogadnánk az Önök gondolatmenetét, és mi is a gazdasági oldaláról közelítenénk meg a kérdést, akkor is azt állítom, hogy maga dönthesse el, akar-e jogilag is kötõdni a nemzethez, vagy sem. A december 5-i szavazáson egy esetleges nem hosszú idõre Önök tévednek. Gazdasági szemszögbõl a kiadások és a bevételek egyenlegét kell megvizsgálnunk. A kiadások közé sorolhatjuk azokat kettészakítaná a nemzetet. Jogosan éreznék úgy a határon túli magyarok, hogy Magyarország megtagadta õket, nincs rájuk szükség, a költségeket, amelyekkel a kettõs állampolgárság járna Magyarország számára, bevételként elkönyvelhetjük mindazokat a kulturális, magyarországi többségi vélemény szerint a nemzet fogalmába csak az ország határain belüli állampolgárok tartoznak. Következménye mûvészeti, gazdasági és egyéb értékeket, amelyeket a határon túli magyarság teremtett és teremt az ország számára. Túl hosszú volna lesz a csalódottság, a hitvesztés és az asszimiláció erõs felgyorsulása. Magyarország is vesztes lesz, hisz több millió értékteremtõ egyént lajstromot írni mindarról, amit a határon túli magyarság „tett le a nemzet asztalára”, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy többszöröse fog elveszíteni, akik segítségével sokkal sikeresebben tudna megfelelni a jövõ kihívásainak. annak, mint az, amit az anyaországtól kapott. Merem állítani, hogy egyetlen határon túli magyarnak soha eszébe nem jutott volna, hogy Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! A svédországi mindaz, amit eddig tett és remélhetõleg tenni fog a nemzet és az magyarok nevében, a nemzet, az ország és a határon túli magyarország érdekében, egy ilyen dicstelen alku tárgya lesz. Hasonló nemság érdekében kérem, hogy a fentiek figyelembevételével szíveszetközi eseteket vizsgálva sem találunk egyetlen olyan példát, ahol kedjenek jelenlegi álláspontjukat felülbírálni, és támogatóikat az egy ilyen jogi lehetõség megteremtése a nemzet gazdaságának az összeomlásához vezetett volna. Gondoljunk csak Romániára, Horvát- igen szavazására buzdítani. Ez szolgálja a nemzet és az ország országra, Szlovákiára, de a sor folytatható Franciaországtól kezdve érdekeit, és ezt várja el Önöktõl minden nemzeti felelõséggel Németországon keresztül szinte egész Nyugat-Európával. Gazdasági gondolkodó magyar. okora hivatkozni ezért téves, és nem egyéb, mint az átlag magyar Tisztelettel, választó riogatása, hasonló módon ahhoz, mint amikor 23 millió Bihari Szabolcs románnal ijesztgették õket néhány évvel ezelõtt. Horn Gyula volt miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke
Jubileum
8
HÍRADÓ
A jubileum
Lindberg Katalin és Kormos László már a gálamûsor elõtt is nagyszerû hangulatban voltak, és szívesen álltak a lencse elé.
Az elõcsarnokban rendezett iparmûvészeti kiállításon szívesen megosztotta az érdeklõdõkkel mestersége titkait Ilovay Zsuzsanna ékszerkészítõ, Behán Ildikó csuhé- és szalmafonó, valamint Kõszegi László népihangszer-készítõ.
A pezsgõbõl a bevétel az árvák támogatására gyûlt, így sokan feláldozták magukat a jó ügyért. Szendvicset, tortát, kávét és hûsítõt is vásárolhatott az éhesebbje. Nem bánta meg, aki megtette – egyrészt nagyon finom volt minden, másrészt hosszú estébe nyúlt az elõadás.
Dr. Szõke László nagykövet úr Blénessy Zoltán társaságában várta az elõadás megkezdését. Az ünnepi mûsor keretében beszédben köszöntötte a 30 éves SMOSZ-t.
Két magyarországi vendégünk, Szonntag József, a harkányi gyógyfürdõ gazdasági igazgatója és Tasnádi Péter, Baranya megye alelnöke erõt gyûjtenek megtartandó beszédükhöz.
m képekben
A frissen házasodott Lõcsei Samu és Gyöngyi két nyelven, svédül és magyarul konferálta a mûsort, sõt, tolmácskodni is beugrottak.
9
Nagy sikert arató sárközi üveges táncot járt a Szatmár néptáncegyüttes.
Telt ház volt a Socialhögskolan aulájában. A Stockholmi Királyi Operaház nyugalmazott tenorja, Tálas Ernõ is beült a közönség soraiba, amíg rá került a sor. Erkel Ferenc Bánk bánjából énekelte a Hazám, hazám... címû dalt.
A Szatmár néptáncegyüttes zempléni karikázót, mezõségi legényest, rimóci sarkantyúst és csárdást, györgyfalvi férfitáncokat, valamint szatmári verbunkot és csárdást is táncolt.
A meghívottak számára fogadással zárult az est a Magyar Ház termeiben. Az ínycsiklandó vacsora elõtt Dávid István a finnországi magyarok nevében ajándékátadással köszönti a SMOSZ-t..
Jubielum
HÍRADÓ
10
HÍRADÓ
Bihari Szabolcs SMOSZ-elnök ünnepi beszéde a 30 éves évfordulón:
Tisztelt ünneplõ Közönség! Hölgyeim és uraim, kedves barátaink! Tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves jelenlevõt, akik voltak jogi feltételeit, valamint hídként mûködni az óhaza és az általunk választott szívesek és eljöttek a mai gálaelõadásra, hogy együtt ünnepeljük a Svédúj otthonunk között. Ez utóbbi törekvésünk egyik állomása az elmúlt két országi Magyarok Országos Szövetségének harminc éves fennállását. nap eseménysorozata, amikor Baranya megye Skåne régióval, a mátészalkai Egy ember életében nagy idõ 30 év, és természetesen nagy idõ egy kisrégió pedig Osby onkormányzatával kezdte meg a szakmai alapokon szervezet életében is, különösen akkor nagy idõ, ha figyelembe vesszük azt, nyugvó együttmûködést. Ennek köszönhetjük, hogy ma vendégeinkként hogy sokan kétkedtek abban, hogy Országos Szövetségünk kiállja-e az idõk köszönthetjük a két magyarországi régió majd 100 fõs küldöttségét. A TÁRGYI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSÉNÉL szólnom kell a stockholmi Magyar próbáját. Az eltelt harminc év és a mai ünnepség csattanós válasz minden Ház és a kristianstadi Magyar Ház megvételérõl. Óriási eredmény mindkét kétkedõnek: a SMOSZ alakulását követõen fokozatosan fejlõdött, becsülettel ellátta az alapszabályban lefektetett célkitûzéseket, feladatokat és ma büszkén vétel, az összefogás, az áldozatvállalás, a megmaradni akarás gyönyörû példája. állapíthatjuk meg, hogy tevékenysége és munkássága révén megbecsült és A két ház és a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet tångagärdei elismert szervezetként emlegetnek bennünket a svédországi magyarok, a helyi otthona, már most egy fajta bástyarendszerként mûködik, amelyek köré nagy és magyarországi hivatalos szervek, valamint a világ magyarsága is. körzetekben élõ magyarság programjait és szervezeti életét lehet építeni. KEREK ÉVFORDULÓK KAPCSÁN illik visszagondolni az elmúlt idõre, felOrszágos Szövetségünk egy nyolc pontból álló stratégiai tervet fogalmazott idézni az eseményeket, a hibákból tanulni, és a sikerekbõl erõt meríteni az meg, amely a fentiek mellett tartalmazza az anyanyelvi oktatás, a svédországi elõttünk álló feladatok elvégzéséhez. Néhány perces ünnepi köszöntõben magyar cserkész- és ifjúsági élet megszervezését illetve tovább való bõvítését, lehetetlen felsorolni mindazt a sok eseményt, amely az elmúlt 30 évben kultúránk ápolását, az idõsek gondjainak a kezelését, hogy csak a fontosabbakat történt. Ezért csak azokra szorítkozom, a teljesség igénye nélkül, amelyek említsem. Csináltuk, csináljuk mindezt úgy, hogy közben évente 1200-1300 mérföldkõként jelentek meg szövetségünk életében. központi és helyi program valósul meg, segélyek és segélyszállítmányok Mint tudjuk, a ma Svédországban élõ 33-35 ezer magyar több hullámban tömkelege ment és megy az óhazába, segítettünk az árvizek idején, erõnkérkezett. Már 1945 után megalakultak az elsõ magyar egyesületek, de az igazi höz mérten segítjük a rászorulókat és az árvákat. Kultúránk ápolásáról sem fellendülést az 1956-os forradalom leverése után érkezõ magyarok egyesületi feledkeztünk meg. Könyveket adtunk és adunk ki, évente négyszer megtevékenysége jelentette. Õk rakták le annak az egyesületi életnek az alapjait, jelenõ újságunk van, képzõmûvészeti tárlatok sorát rendeztük meg. amelyre épülve, és fokozatosan fejlõdve, alakult ki a mai szervezeti formánk. Az imént jogi feltételeket is említettem. Fontos, hogy úgy SvédországCsak hálával gondolhatunk rájuk, hisz az általuk lerakott erõs alapoknak ban mint az óhazában olyan jogi alapokon nyugvó biztosítékok szülessenek, köszönhetõ, hogy eljutottunk oda, ahol ma vagyunk. Kezdetben ezek amelyek elõsegítik nemzeti megmaradásunkat. Sajnálattal kell megjegyezaz egyesületek önállóan mûködtek, majd a 70-es évek elejére megérett a nem, hogy – úgy Svédországban mint Magyarországon – a politikai elitbõl nagyon kevesen értették meg, hogy milyen értéket, közös értéket, jelent helyzet, elsõsorban a svéd hivatalos bevándorlópolitika megváltozásával, mindkét ország számára a svédországi magyarság. A mindkét kultúrában hogy a már meglevõ egyesületek országos szervezetbe tömörüljenek. otthonosan mozgó, mindkét nyelvet jól beszélõ, itt is, ott is kapcsolatokkal Pákh Ervin södertäljei barátunk két éves áldozatos munkájának köszönhetõen 1974. február 16-án megalakult a Svédországban élő magyarok rendelkezõ svédországi magyarság katalizátorként mûködhetne olyan országos szövetsége: Magyar Bizottmány Svédországban néven. A szövetséget gazdasági, kulturális és egyéb együttmûködéseknél, amelyek aztán konkrét 18 egyesület hozta létre, amelyekre nagy hálával gondolunk. Létrejöttekor gyakorlati haszonnal járnának úgy Svédország, mint Magyarország számára. alapelvként és célkitűzésként a következőket szögezték le az alapszabályban: A jövõ nagy feladata, hogy mindezt elfogadtassuk és megértessük minden ,,A Bizottmány ápolni és fenntartani óhajtja azt a szabad társadalmi szellemet, döntéshozóval úgy Svédországban, mint Magyarországon. melyet a magyar nép 1956-ban kívánt saját magának létrehozni. A Bizottmány Országos Szövetségünknek az elmúlt 30 évben csupán három elnöke meggyőződése, hogy a fenti szabadságigény univerzális és minden ember volt. Elõdeim, Dr. Rezsõfi Alajos, mindenki szeretett Lojzija, és Jakabffy egyenlő jogok birtokosa nemre, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Ez képezi Ernõ a svédországi magyarság kiemelkedõ egyéniségei voltak. A magyar a szabadság, igazságosság és béke alapját. A Bizottmány leszögezi, hogy min- ügy iránti elkötelezettségük és tenni akarásuk mindnyájunk számára példaden állam kötelessége az őt képező többségi vagy kisebbségi népcsoportok értékû. Mindkettõjüknek meghatározó szerepe volt a SMOSZ életében, szociális haladásának, magasabb életszínvonalának és kultúrájának demokszellemiségük ma is érezteti hatását. Sajnos, õk már nem érték meg a mai, ratikus biztosítása, mert ez az emberi személyiség kibontakozásának egyik ünnepi napot. A „nagy kaszás” közbeszólt. Ha van mennyország, akkor fontos előfeltétele. A Bizottmány feladatának tekinti, hogy a svédországi biztos, hogy ott megelégedéssel gondolnak vissza munkásságukra, és remélmagyar kisebbséget a befogadó nemzet előtt képviselje, úgyszintén a svédhetõleg úgy ítélik meg, hogy az utódok is viszik tovább azt a szellemet és országi magyar kisebbség kulturális és nyelvi hagyományai ápolásában munkatempót, amely õket jellemezte. RENGETEG MUNKA, RENGETEG ESEMÉNY és sok-sok siker van mögöttünk. végzett munkáját elősegítse, támogassa, számon tartsa és összeegyeztesse, Sikereinket közösen értük el. Sorsunk úgy hozta, hogy svédországi magyarok méltányolva a Bizottmányt alkotó egyesületek önrendelkezési jogát". 1976-ban a Magyar Bizottmány Svédországban nehezen átfordítható lettünk. Közösen bizonyítottuk: kerülhetünk bárhova, csak rajtunk múlik, hogy és nem túlságosan kifejező nevét, Ungerska Riksförbundet-re, magyarul megmaradjunk azoknak, akik voltunk – megbecsült, másokat is megbecsülõ Svédországi Magyarok Országos Szövetsége névre változtatták át. Azóta magyar embereknek. Tettük mindezt úgy, hogy közben lojális állampolgárai ezen a néven fejti ki az alapszabályában leszögezett tevékenységét. voltunk választott hazánknak; tettük mindezt úgy, hogy kettõsségünket értékORSZÁGOS SZÖVETSÉGÜNK 30 ÉVES mûködését két részre osztotta az ként éljük meg! Mindez a közös munka gyümölcse. Sokan, nagyon sokan 1989-90-es években földrengés erejû közép-keleteurópai változás. Az elsõ járultak aktívan hozzá az elért eredményekhez. Sokan „kövezték” azt a néha periódusnak a közösséget megtartó és összefogó szervezeti építés, a megerõ- göröngyös utat, amely a mához vezetett. Mindnyájunk nevében köszönet érte! södés volt a legfontosabb feladata. Ebben a periódusban, különösen a 80-as Köszönjük az alapítók merészségét és vállalni akarását, a mindenkori tagság évek második felében, nagy számú menekült honfitársunk érkezett Svédoraktív munkáját. szágba. Erõnk és lehetõségeink szerint igyekeztünk segíteni, hogy sikeresen Külön köszönet illeti a svéd államot és társadalmat, hogy akkor nyújtottak segítõ kezet, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá; köszönjük, hogy induljanak neki az új életnek, hogy sikeresen vegyék az elõttük álló nehézségeket, akadályokat. Nagyon fontos szellemi feladat volt a magyar szabad- lehetõséget adtak mindnyájunk számára egy új élet elkezdéséhez, köszönjük, hogy támogattak, támogatnak nemzeti gyökereink ápolásában és megõrzésében. ságláng életben tartása, a Kárpát-medencei önkényuralmak leleplezése, a Köszönjük a közép-európai rendszerváltást követõ idõszak Magyar NagyköMagyarország határain túl rekedt nemzettársaink elnyomásának ismertetése és tudatosítása a svéd társadalomban. Számtalan tüntetés, beadvány született, vetsége munkatársainak a támogatást és a segítõkészséget! Köszönjük a nyugatamelyeknek az volt a céljuk, hogy ráirányítsák Svédország figyelmét a Kárpát- európai magyar közösségeknek az együttmûködést és egymás megsegítését! Végezetül: mit tartogat számunkra a jövõ? Céljainkat, feladatainkat megfomedencei áldatlan állapotokra, a szovjetmegszállásra. Késõbb, amikor erre galmaztuk, a járható útról van elképzelésünk. Fohásszal fordulok a fennvalóhoz: már lehetõség volt, feladatunknak tekintettük az elnyomó rendszerben élõ - Adj Uram erõt, egészséget és kitartást közösségünknek, hogy mindazokat másképp gondolkodók támogatását és vendégül láttását. a célokat, feladatokat, amelyeket maga elé tûzött, sikeresen megvalósítsa! A 90-es évektõl számított második periódus számtalan új feladat elé ÉN HISZEK KÖZÖSSÉGÜNK EREJÉBEN. Hiszem, hogy a rá jellemzõ követállított bennünket. Akkor egy pillanatra úgy tûnt, a nyugati magyar szervekezetességgel, kitartással és munkával meg is fogja valósítani! Boldog zetek betöltötték történelmi feladatukat és nincs már rájuk szükség. Az élet, vagyok, hogy része vagyok ennek a nagyszerû közösségnek! mint már annyiszor, most is mást hozott. A közép-európai kibontakozás Hölgyeim és uraim! Köszönöm, hogy jelenlétükkel megtiszteltek, és sokkal lassabban ment, mint ahogy azt azokban az eufórikus pillanatokban együtt ünnepelhetjük ezt a számunkra oly fontos eseményt. Köszönöm gondoltuk. Továbbá elmaradt a svédországi magyarság tömeges visszateletürelmüket; köszönöm, hogy meghallgattak. pedése. Ebben a légüres térben kellett a SMOSZ-nak újragondolnia feladaStockholm, 2004. október 9. tát és céljait. Az alapszabályunkban foglaltak mellett ez nem lehetett más, mint megteremteni a svédországi magyarság megmaradásának tárgyi és
Bihari Szabolcs
HÍRADÓ
11
Csángó arcképek:
Mesterke Gergely, 2002. Fényképezte Stuber György
Mesterke Gergely – az utolsó csángó dudás sok más eleme sem. 1973-ban már csak három dallamot tudott Gergely bácsi: „Édes Gergellem, kedves Gergellem...”, de doi vagy mokanyászka és doina (Dorul vailor). Amikor 1976ban Moldvában jártam, már nem vehettem föl többé Gergely bácsit. Egy „gyűjtő” megvásárolta a dudáját. 1990-ben sikerült hosszas Mesterke Gergely gyakorlott, tapasztalt dudás volt, hangszerének kitűnő mestere. rábeszélésre sokszoros feláron vissza1973-ban elmondta, hogy legalább tizenöt vásárolni. Elvittem neki, egy magyarországi éve nem fújta, a bőr használhatatlan volt, dudába illesztve az eredeti sípszárat. Mintha de a sípszáron mégis tapasztalt dudás el sem telt volna 17 esztendő! Ugyanazt módján játszotta el azt a három dallamot, a három dallamot, ugyanúgy játszotta el, amelyekre még emlékezett. mint 1973-ban. Ezután eldöntöttem, hogy Hazatértemkor megmutattam a felvételeket legyárttatom Gergely bácsi dudáját és a jó, Domokos Pál Péternek, Keszi Kovács László használható dudát visszajuttatom a gazdájánéprajztudósnak és Martin György néptánchoz, akit megillet. kutatónak. Mindhárman az akkor még élõ Megható élmény volt átadni a „sípot” duda-szaktekintélyhez, Manga Jánoshoz Gergely bácsinak. Csak nézte, nézte, szeme küldtek. Manga János meglepődött azon, megnedvesedett. Majd fújni kezdte. Sokáig. hogy Moldvában még van duda. Mesterke Örömmel hallottam a következő nyáron, Gergelyt kitűnő dudásnak minősítette. hogy két héttel azután, hogy átadtam a dudáját, Évente meglátogattam Mesterke Gergelyt, Gergely bácsi, az utolsó moldvai „sípos”, már és minden alkalommal új felvételeket készíMagyarországon fújta, egy csángó fesztiválon. tettem, hogy a változásokat dokumentáljam. Még a TV-ben is szerepelt! Meghatódottan Meglepődtem, amikor Gergely bácsi mesélte el magyarországi útját, mint élete „sípját” először megláttam. A magyar dulegnagyobb élményét. „Még az ételért sem dáknak egy egyszerűbb, feltehetőleg régies vettek el parát (pénzt). Egy nap háromszor formáját véltem fölismerni benne. Kettős adtak enni! Milyen jófajta pálinkájuk van sípszár, dallam és kontrasíppal, igaz, hogy azoknak!” A tábor ideje alatt még át-átment „bolhalyuk” nélkül, igaz, hogy a kontralyuk a szomszédokhoz kaszálni, hogy hozzánem jobb, hanem bal oldalon van, igaz, keressen egy kis pénzt. hogy a sípszár jóval kisebb, mint a magyar A tánccsoporttal való utazás elõhozott dudák sípszára, igaz, hogy nincs kecske-, néhány elfelejtettnek vélt dallamot. 1994menyasszony- vagy juhfeje, csak egy egyben már az említett hármon kívül polkát és szerű csapba van befogva, mint a bulgár musamát (az „Estve jõ, szürkül bé, tûzhevagy egyéb balkáni dudák, de mégsem volt lyeket seper bé” kedvelt csángó népdalt) is kétséges előttem: egy magyar dudát látok játszott. A 2000-es években urálást és meditt. Az ólomöntéses díszítés, a megmunkávést is muzsikált dudán, és a „szépasszonyok lás jellege és igényessége is feltétlenül a (boszorkányok) táncát” is eljátszotta furulyán magyarországi dudákra emlékeztet. MoldMesterke Gergely bácsi sípjának hasonvában találkozik a kárpát-medencei kettõs mását Tobak Ferenc akkor Veszprémben, ma sípszárú duda a balkáni egyes sípszárúval. Amerikában lakó dudakészítővel gyártattam Gyanítható, hogy a csángók a magyar duda le az általam létrehozott Petrás Incze János archaikus, egyszerûbb változatát õrzik, és Csángó Alapítvány költségére. Ekkor hogy az ún. bolhalyuk segítségével kromaközöltem vele a moldvai csángó dudások tikus skálát adó, fejlettebb magyar dudák már (Folytatása a 15. oldalon) nem jutottak el hozzájuk, ahogy kultúránk
A Petrás Incze János Csángó Alapítvány alapítója, Stuber György átadja Mesterke Gergelynek a svédországi magyarok adományaiból újragyárttatott moldvai „sípot”. 1993, Dumbrovény, Moldva. Fényképezte Dobos Mihály.
Mesterke Gergely a medvést fújja, fia magyarul mondja a szövegét és táncolja a táncát. Dumbrovény, 2001.
Mesterke Gergely, Dumbrovény, 2003. A szerzõ felvételei.
HÍRADÓ
12
Hírvilág • Hírvilág • Hírvilág • Hírv Avram Hershko kémiai Nobel-díjas Magyarországi születésû izraeli tudós a kémiai Nobel-díj három idei kitüntetettjének egyike.
Avram Hershko, továbbá izraeli honfitársa és kollégája Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose a test fehérjéinek lebomlásával kapcsolatos kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért kapta a kémiai Nobel-díjat. Avram Hershko Karcagon született 1937-ben, Herskó Ferenc néven. Családja nem sokkal a második világháború után vándorolt ki Izraelbe. Avram Hershko, azaz Herskó Ferenc Izraelben szerzett diplomát, majd négy évvel később doktori fokozatot is, és ma Haifában dolgozik. Bár orvosi diplomát szerzett, és fiatal korában két évig gyakorló katonaorvos volt az izraeli hadsereg kötelékében, alapvetően nem betegek gyógyításával foglalkozik, hanem a fehérjekutatással.
• Fogy a határon
tartása akkor volna nekik könnyű döntés, ha bizonyosak lehetnének túli magyarság benne, hogy a magyar anyanyelv Egyre kevesebb magyar él a nem csökkenti, hanem bővíti, Magyarországgal szomszédos megkétszerezi gyermekük bolországokban, és számuk egyre dogulási esélyeit. Ez növelhetné gyorsabban fogy. Erdélyben 1992 meg a gyors fogyásnak indult óta 190 ezerrel csappant meg a határon túli magyar közösségek magyarok száma. Ennek legfőbb nyelvmegtartó és népességmegoka az asszimiláció és a gyer- tartó erejét. mekszám csökkenése, valamint (www.nol.hu/cikk/342963/) néhány ország, mint Románia • Vizsgálat a vajdasági és Szerbia, esetében az elvándorlás, illetve az erősen terjedő atrocitásokról vegyes házasságok – főképpen, Az Európa Tanács (ET) parlamende nem kizárólag – a nagyobb ti közgyûlését aggasztja a Vajdavárosokban és értelmiségi körök- ságban élõ magyar kisebbség elben. É. Kiss Katalin, az MTA leni atrocitások ügye. Január 29Nyelvtudományi Intézetének 31-e között utazik a Vajdaságba tudományos tanácsadója és a az Európai Parlament tényfeltáró közelmúltban megjelent Anya- delegációja, amely a magyarok nyelvünk állapotáról címû kötet elleni atrocitásokat vizsgálja. szerzõje szerint növeli a kisebbsé- Az ET-jelentés elsõ verziója emgek megmaradási esélyeit, ha az lítette, hogy Szerbiában sérülnek anyanyelvnek megnő a presztízse. a nemzeti kisebbségek jogai, Amikor a kisebbségi sorban élő ugyanakkor nem tartotta bizonyímagyar szülők magyar iskolát és tottnak, hogy az utóbbi idõben a ezzel lényegében magyar identi- Vajdaságban történt atrocitások tást választanak gyermeküknek, etnikai indíttatásúak lennének. nehéz örökséget adnak nekik to- A négypárti magyar parlamenti vább. Nemcsak a magyar kultúra, delegáció egységes fellépése az elődökkel és a nemzettársakkal és határozott kiállása azonban való összetartozás élményét, ha- átformálta a jelentés szövegét. A nem a kisebbségi sors, a másság vajdasági atrocitásokat elbagatelterhét, gyakori hátrányos megkü- lizáló jelentéstervezet a szöveglönböztetést, megaláztatásokat. módosítások hatására markánsan Ez a választás, a magyarság meg- felhívja a szerb hatóságokat,
Az utóbbi években Hershko az ubikvitin sejtosztódásban, illetve a daganatos betegségek kialakulásában játszott szerepével foglalkozott. Legfontosabb felfedezése, hogy a sejtek a „halál csók”-jával, egy ubikvitin nevû molekulával jelölik meg azokat a fehérjéket, amelyekre már nincs szükségük, amelyeket el kell pusztítaniuk. A sejtek a hibás fehérjéket is az ubikvitinrendszer segítségével pusztítják el, aminek az idegsejtek tömeges pusztulásával járó betegségek – Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szivacsos agyvelõsorvadás – kialakulásában van szerepe. Ezen folyamatok megértésében és az új gyógyítási stratégiák kidolgozásában is alapvetõ az amerikai és a két izraeli tudós felfedezése. Az Egyesült Államokban a tavaly vezették be az elsõ olyan rák elleni gyógyszert – egyes csontvelõdaganatok kezelésére –, amelynek kidolgozása az ubikvitinnel kapcsolatos alapkutatások eredményeinek köszönhetõ. Avram Hershko negyven éve nős, felesége, Judith, szakmabeli. Három fia és hat unokája van. Fiai közül az egyik Magyarországon tanul – másodéves hallgató a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, az angol nyelvű képzésen. Karcag városa díszpolgári címet adományoz híres szülöttjének, amelyet várhatóan jövőre, Avram Hershko magyarországi látogatása alkalmával adnak majd át. hogy kezdjék meg a magyarverések kivizsgálását, folytassák le a bírósági tárgyalásokat, és alkalmazzanak szankciókat az elkövetõkkel szemben.
• Románia fizeti az
áttelepülők nyugdíját
A román országos nyugdíjpénztár osztályvezetője szerint előrehaladott állapotban van az új román-magyar nyugdíjegyezmény, amely szabályozni fogja a két ország között a betegségi, anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi járandóságok megadását. December 6. és 10. között Budapesten tartják azokat a tárgyalásokat, amelyeknek az a célja, hogy megállapodjanak a kétoldalú társadalombiztosítási egyezményről, valamint az egyezmény alkalmazására vonatkozó adminisztratív vonatkozásokról. A készülő egyezmény előírásainak megfelelően az áttelepülő személy nyugdíjának a Romániában ledolgozott évek arányában járó részét Románia köteles fizetni.
• Autonómia-törekvések A területi autonómia-kezdeményezések felkarolását és az 1991-es kárpátaljai népszavazáson született döntések megvalósítását javasolta az Ukrajnai Magyar
Demokrata Szövetség elnöksége abban az állásfoglalásban, amelyben az ukrajnai belpolitikai helyzetről, a kettős állampolgárságról, az autonómiatörekvésekről és a szülőföldön való megmaradásról fejtette ki nézeteit. Az elnökválasztási viszály tovább mélyítette a kárpátaljai magyar szervezetek közötti ellentéteket is. Az UMDSZ és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfőt tekintik törvényesen megválasztott államfőnek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség viszont úgy ítéli meg, hogy a hatalom csalással vette el az európai orientációjú Juscsenko győzelmét.Az UMDSZ elnöksége emlékeztetett arra, hogy a szövetség kiáll a kettős állampolgárság ügye mellett. Felhívta a figyelmet, hogy e kérdésben Janukovics pozitív, támogató álláspontra helyezkedett, míg Juscsenko a választást megelőző napokban időszerűtlennek, megvalósíthatatlannak minősítette a kettős állampolgárságot. Elismerve, hogy a magyar kisebbséget megosztotta az elnökválasztás, az UMDSZ elnöksége hangsúlyozta: célja a magyar kisebbség egységének megteremtése. Ennek egyik lehetséges eszköze a megfelelő tartalommal rendelkező kárpátaljai magyar területi autonómia.
HÍRADÓ
13
világ • Hírvilág • Hírvilág • Hírvilág • Büntetés
nem akar a PRM-mel (Nagy Románia Párt) összeállni. Eurómagyarellenességért pában azonban senki nem fogadMagyarellenes megnyilvánulá- na el egy ilyen szövetséget. Az sért ötven millió lejes büntetéssel RMDSZ mindenesetre jó összetésújtotta a bukaresti Europa FM telű, felkészült és erős parlamenrádióállomást a román országos ti csoporttal rendelkezik, amiért médiatanács, mert egyik novem- köszönet illeti a romániai magyar beri műsorában a műsorvezető közösség választópolgárainak magyarellenes viccet mondott egységes kiállását minden mega hallgatóknak. Magyarelle- osztó kísérlettel szemben”. nes megnyilvánulásért ekkora összeggel még senkit nem bün- • Nagydíj magyar tettek Romániában. muzsikusnak
• Bukaresti választások
A Híradó lapzártájakor befejeződött már a szavazatok számlálása Romániában, de a Központi Választási Iroda az óvások elbírálásáig és a szavazókörzeti jegyzőkönyvek begyûjtéséig végleges eredményt nem közöl. A nem végleges eredmények szerint a megmérettetést Adrian Nastase és a szociáldemokratahumanista tömörülés nyerte. Az RMDSZ az eddigi eredmények alapján 22 képviselői és 10 szenátori mandátumra számíthat. (A most befejeződő ciklusban az RMDSZ-nek 27 képviselője és 12 szenátora volt.) Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a szavazatok több mint 5 százalékát megszerző államfőjelöltje kijelentette: „Bizonyos értelemben jobb helyzetben vagyunk, mint eddig bármikor, mert nélkülünk nem lehet kormányt alakítani, hacsak valaki
Maros Miklós Stockholmban élő zeneszerző (ld. Híradó 2004. márc.) nyerte el idén a Svéd Királyi Zeneakadémia legrangosabb elismerését, a Christ Johnson-nagydíjat. A komponista a Svéd Királyi Akadémia rendes tagja. Maros Miklós már évek óta a svéd komolyzene egyik legjelentősebb képviselője, de idén nyáron a Kastrater című operájának premierje után egyértelműen az élre került. A Drottningholmsteaterben bemutatott remekmű minden képzeletet felülmúló sikert aratott, és a kritika a nemzeti operairodalom egyik legfényesebb csillagának nevezte.
• Megalakult az
megőrzi eddigi szerepét, hiszen a párt megalakítására csupán azért volt szükség, mert az ukrán törvények szerint kizárólag pártlistákon szereplő jelölteket lehet indítani a választásokon. A legközelebbi választások 2006ban lesznek, akkor a helyhatóságok összetételéről döntenek Ukrajnában.
• Bíróság előtt a kamionos
November 26-án tárgyalták a malmői bíróságon annak a magyar kamionosnak az ügyét, aki ittasan 5 halálos áldozatot követelő balesetet okozott október 19-én Svédországban. Az ügyész hat évre szóló börtönbüntetést követel. A vizsgálat szerint a 45 éves férfi rossz úton indult el szállítmányával, majd amikor ezt észrevette, egyszerűen megfordult az autópályán, de a saját oldalán maradva szembement a forgalommal. A kiérkező rendőrök azonnal vért vetettek a magyar sofőrtől: az alkoholszintje 1,82 ezrelék volt, és egy órával később is 1,63 ezrelék.
• Kertésszel
Ukrajnai Magyar Párt
reklámoz a Gripen
Pártot alapított novemberben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ukrajnai Magyar Párt néven. Kovács Miklós elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség
Svéd cégek, a stockholmi kormánnyal karöltve, külföldi művészeket használnak fel, hogy tudtuk nélkül közvetve reklámozzák a svéd hadiipar termékeit.
A Gripeneket többek között Kertész Imre Nobel-díjas íróval népszerűsítik. Felháborodottan reagált a hírre Torgny Lindgren író, aki a közös svéd-magyar kulturális program, a Svédületes keretében Kertész Imre Nobel-díjas magyar íróval együtt lépett föl Budapesten. Sem neki, sem Kertésznek nem volt halvány fogalma a hadiipari üzlet hátteréről – jelentette ki Lindgren, aki a királyi akadémia tagjaként részt vesz a Nobel-díjasok kiválasztásában. Szerinte politikusok és üzletemberek szemérmetlenül megpróbálják prostituálni a kultúra képviselőit.
• Diplomahonosítási
botrány a Vajdaságban
Kilenc különbözeti vizsgához köti az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke a világszerte elismert anyaországi diploma honosítását. A magyar Oktatási Minisztérium ugyanakkor a minőségben, szakmai színvonalban a magyarországi képzés javára billenő mérleg ellenére is egyetlen különbözeti vizsga nélkül honosítja az újvidéken szerzett magyartanári okleveleket. Közel 1300 vajdasági értelmiségi írta alá azt a memorandumot, mely szerint elvárják, hogy az újvidéki magyar tanszék különbözeti vizsga nélkül és automatikusan honosítsa az anyaországi magyartanár-okleveleket.
Illis Quorum érdemrend Göndör Ferencnek A svéd kormány az Illis Quorum érdemrend nyolcadik fokozatát adományozza Göndör Ferencnek, az iskolákban végzett népnevelõ munkásságáért.
Göndör Ferenc 1928. április 18-án született Kelet-Magyarországon, zsidó család gyermekeként. Egész családja elpusztult Auschwitzban. Õt magát 16 évesen hurcolták el a haláltáborba, ahonnan 34 kilósan és súlyos tífusszal szabadult, de életben maradt. A koncentrációs táborban eltöltött évekrõl és túlélésérõl szól A6171- egy zsidó sors címû könyve. Svédországba 1949-ben menekül, 1959 óta svéd állampolgár. Hosszú évekig hangmérnökként dolgozott a svéd rádiónál. Mai napig is aktív, hetente tart elõadást tart Svédország valamelyik iskolájában a Holocaustról.
Munkájáért 2004-ben Tage Danielssondíjjal tüntették ki. 1986-ban Torgny Segerstedt-díjban részesült, 1993-ban pedig a „Liberala Invandrarförbundet” kultúradíját vehette át. Az 1785-ben alapított Illis Quorum érdemrendet a svéd kormány adományozza olyan személyiségeknek, akik kiemelkedõ munkát végeznek kulturális, társadalmi vagy mûvészeti területeken. A kitüntetést Lena Hallengren miniszterasszony adja majd át Göndör Ferencnek január 27-én, a Holocaust emléknapon.
HÍRADÓ
14
„Mint oldott kéve, széthull nemzetünk” Tompa Mihály ezeket a borúlátó sorokat a XlX. század végén vetette papírra. Pedig mit tudhatott akkor még a XX. század csapásairól, a két világháborúról, '56-ról, és mindenekelőtt Trianonról! Ezek a kataklizmák valóban oldott kéveként szórták szét a magyarságot a nagyvilágban, a Kárpátmedencében maradtak közé pedig sokszor alig átjárható falakat emeltek. S az anyaország sem mindig bizonyult „jó gazdának”, nem igyekezett újra egy kévébe kötni a szétszóratott szálakat. A kommunista diktatúra arra törekedett, hogy a határokon túl, illetve az emigrációban élő magyarok létéről is megfeledkezzünk. A Kárpát-medencei magyar közösségek kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett nemzeti elnyomásban is volt részük. Nagy feladat hárult ekkor a nyugati magyarságra. Az emigráció volt a letéteményese a magyar demokráciának és a nemzeti gondolatnak is. Segítségért hozzájuk – Önökhöz – fordulhattak a magyarországiak és a Kárpát-medence más országaiban élő magyarok is. Önök őriztek meg számunkra olyan eszményeket, amelyeket a kommunista propagandában éppúgy , mint az iskolában igyekeztek kiölni a mi lelkünkből.
Az anyaország a rendszerváltozás után sem mindig bizonyult „jó gazdának” . Önök ritkán hallhatták a hála szavát, de talán ennél is elszomorítóbb ugyanazokat látni a demokratikus, szabad ország kormányfõjénél, akik elüldözték Önöket. Pedig a nemzet hálával tartozik azoknak, akik az oldott kéve néhány szálát összeszedegetve 30 évvel ezelőtt létrehozták a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét. Létrehozták, megőrizték 30 éven keresztül, és egy életerős közösséggé szervezték. És a munkát nem fejezték be a rendszerváltozás után sem. Tovább kötögetik a kéve szálait, hiszen nem véletlen, hogy három évvel ezelőtt itt, Stockholmban jött létre a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! A polgári kormány meghirdette a határok feletti nemzeti újraegyesítés programját. Ennek nemcsak a Kárpát-medencei magyarok, hanem Önök is részesei. Az uniós csatlakozás azt is jelenti számunkra, hogy a nyugat-európai magyarsággal – így Önökkel is – egy politikai közösség tagjai lettünk. A magyar nyelv az Európai Unió
hivatalos nyelve lett. A magyar érdekérvényesítést az EU-ban Önök is segíthetik, ugyanúgy, ahogy a magyar kormány is segíthet Önöknek. Olyan új együttműködési lehetőségek nyílnak meg, amelyeket még nem is térképeztünk fel. Régi kívánság, hogy a nyugati magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot, attól függetlenül, hogy mely országból vándoroltak ki. Szűnjön meg az elfogadhatatlan különbségtétel magyarok és magyarok között! A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség nevében ígérem, azon leszünk, hogy ez minél hamarabb megvalósulhasson. Csak így köthetjük újra össze a széthullott kéve szálait! Budapest, 2004. október 7. Üdvözlettel: Németh Zsolt
Pályázati felhívás A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Fõosztálya és a Balassi Bálint Intézet pályázatot hirdet a kulturális és nyelvi azonosságtudat megõrzésének és erõsítésének érdekében magyar állami ösztöndíjra, nyugati diaszpórában élõ, 18-26 év közötti magyar származású személyek számára magyarországi felsõfokú tanulmányokra elõkészítõ képzésre vagy magyar nyelvi és hungarológiai képzésre. A FELSÕFOKÚ TANULMÁNYOKRA ELÕKÉSZÍTÕ KÉPZÉS esetében a magyar nyelv ismerete nem kötelezõ; az oktatás a nyelvtudás szintjének meghatározása után megfelelõ csoportokban történik. Az ösztöndíj elnyerésének feltételei közé tartozik a nem magyar állampolgárság, valamint a nyugati magyar közösségekben végzett eredményes munka. 40 személynek juttatnak az idén ösztöndíjat a képzésre, ebbõl Svédországnak valószínûleg öt hely jut. A tanév 2005. szeptemberének elsõ napjaiban kezdõdik. A pályázat beküldési határideje 2005. február 15. Az érdeklõdõk az alábbi telefonszámot hívhatják: • Wurst Erzsébet, Ausztria, telefon: 0043-1-8873908 (fax is) vagy 0043-664-4649505.
A MAGYAR NYELVI ÉS HUNGAROLÓGIAI ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJ célja a nyugati diaszpórában élõ magyar származású fiatalok magyar nyelvtudásának és magyarságismeretének fejlesztése. A pályázat magyarul beszélõ, 18. életévét betöltött, külföldi állampolgársággal rendelkezõ magyar származású fiataloknak szól (20 hely). Az elbírálásnál figyelembe veszik a magyar nyelvtudást, társdalmi körökben folytatott közösségi munkát, egyetemi ajánlást, valamint magyar kultúrával, mûvészettel vagy más területtel kapcsolatos tevékenységet. A pályázatkról a döntést a Külföldi Magyar Cserkészszövetség javaslata alapján hozzák meg. A képzés és az ösztöndíj idõtartama 10 hónap (2005. szeptember – 2006. június). A beküldési határidõ 2005. január 30. Az érdeklõdõk az alábbi telefonszámokon kaphatnak további információt: • Dr. Némethy Kesserû Judit, USA, telefon: 001-212-5059658, e-postacím:
[email protected] • Szórád Gábor, USA telefon: 001-973-2080450, fax: 001-973-2081451.
A pályázati kiírás és a jelentkezési lapok a következõ webboldalakról tölthetõk le: www.om.hu, valamint www.bbi.hu.
HÍRADÓ
15
Budapest, 1956. október 23 Kilián laktanya, este 9 óra Ezen a gyönyörû, napsütéses délutáCsoportunk, amelynek többsége egyenon mi, egyetemisták, átsétáltunk a temista volt, a kaszárnyához vette Petõfi térre, ahol Sinkovits Imre a útját, ahol kiegészültünk több fiatal Talpra magyart mélységes átérzésés idõsebb munkással, diákokkal, sel szavalta el, majd a Himnusz lányokkal. Itt a sorkatonák teljesen eléneklése után Bem apó szobrához új puskákat – még zsírozottak voltak vonultunk, vidáman, felszabadultan, – és 60 darab éles töltényt osztottak megmozdulásunk sikerében bízva. ki számunkra, gyõzelmet kívánva. Utunk alatt "ruszkik haza!” kiáltással Ezzel kezdetét vette hõsies fegyadtuk tudtára mindenkinek, hogy veres forradalmunk, amelynek minmi is békés tüntetésünk célja. Este den napja halálos áldozatokat követelt. 8 óráig örömmámorban úszott 25-én a Kossuth téren bajtársamat, Bali Budapest és az ország! Imrét mellettem érte a halálos golyó. Bródy Sándor utca, este 8 óra Magyarország, 2004. október 23 A Rádió épületéhez igyekvõ fegyver- Otthon élõ bajtársaim felkérésére Bali telen tüntetõkre, akik a 16 pontot Imre sírjánál én mondtam emlékakarták beolvasni, sortüzet nyitott beszédet, amelyet így fejeztem be: mi, az 1956-os forradalom még az ott állomásozó ÁVH egysége. Itt élõ katonái, arra kérünk benneteestek el és haltak mártírhalált forraket, hogy soha ne felejtsétek el azt, dalmunk elsõ áldozatai. Ezért lett hogy az 56 vérével öntözött napok örömünkbõl a fájdalom és a gyász adták meg 1989-ben országunk gyógyíthatatlan érzése!
Válasz: A Södertäljei Magyar Egyesület augusztus végén állította össze és küldte ki a tagoknak az õszi programot. A szüreti bált október 9-re terveztük, a forradalomra való megemlékezést október 23-ra, és a SMOSZ-ünnepségek akkor még október 16-ra voltak betervezve. Aztán jött a változás, ami újabb változást hozott magával. A SMOSZ ünnepi mûsora október 9-re lett áttéve. Ezen mi is részt akartunk venni, így a bált kénytelenek voltunk október 23-ra halasztani, abban a tudatban, hogy ha jönnek is vendégszereplõk a megemlékezésre, nem biztos, hogy éppen 23-án lesznek nálunk. A zenészek már le voltak foglalva a bálra, amikor kiderült, hogy az ünnepi elõadók is ezen a napon jönnek. (Folytatás a 11. oldalról
szabadságát, nyitották meg a kaput Nyugat felé, ahova nekünk menekülni, nem disszidálni kellett. Södertälje, 2004. október 23 48 év a forradalom után! Este 8-kor a magyar egyesület szüreti bált rendezett. Morális kötelességemnek tartom, hogy a hõsi halált halt bajtársaim és a még élõ forradalmárok nevében felemeljem a hangom és tiltakozzam ez ellen a mulatság ellen! Nem zenével és tánccal, hanem igazi hazafias érzésekkel, mély tisztelettel emlékezzen meg minden magyar otthon is és itt is október 23-ról. Abban a reményben – nem haraggal, de mélységes csalódással – fejezem be a levelemet, hogy soha többé nem lesz szüreti bál október 23-án. Tisztelettel,
Móré Imre
Az 56-os forradalom egyik volt fegyveres katonája
A vezetõség megvitatta a helyzetet, és úgy döntött, hogy mind a két rendezvényt 23-án tartjuk meg, egy sok embert befogadó teremben és kulturált környezetben. Az ünnepség 18 órakor kezdõdött, és befejezésképpen egy magyar zenekar kíséretével énekeltük el a Himnuszt . Este 8 órakor vacsoráztunk, és a bál ezután kezdõdött el. Hozzávetõleg 70 személy volt jelen az esten, és mindenki részt vett mind a két rendezvényen. Az ünnepség, a fantasztikus elõadóknak köszönhetõen, érzelmileg messze meghaladta a bál élményét. Ilyen színvonalas ünnepségen én személy szerint még eddig soha nem vettem részt A tervezés nem könnyû, az egyesület programja másokétól is függ. Jüretics István, a Södertäljei Magyar Egyesület elnöke
elvitte a sípjait, amikor ő nem volt otthon. adatait és az ott nyert tapasztalataimat. Így Ugyanezt kellett Dima Mihálytól is értesült a moldvai dudások létéről. Akkor hallanom, tőle az egész dudát vitte el a még nem sejtettem, hogy ez a jövőben Tobak megbízottja. Egy másik dudástól, szomorú következményekkel fog járni. Palack Antaltól pedig elkunyerálta az 1998-ban maga is Moldvába ment, majd utolsó eredeti moldvai dudát. „Addig csalta, 1999-ben új hangszert vitt Dima Mihálynak addig csalta, míg elcsalta. Kucsák vagyunk” Ploszkucénbe és Mesterke Gergelynek Dum- – mesélte Anti felesége. Mi a moldvai brovénybe. Ennek azonban az volt az ára, csángó dudakultúra újraébresztésérõl hogy másnak nem játszhattak. Körlevélben álmodoztunk, Tobak annak elsorvasztását szólított fel sokunkat, hogy ne készítsünk indította el. felvételeket velük. Amikor 2000 nyarán Gergely bácsi több alkalommal meglátogattam Mesterke Gergelyt – akkor készített bõrt kecskébõl a nagyapjától 27 esztendeje évente eljártam – szomorúan örökölt hangszerhez. Elmondta, hogy apja közölte, hogy Tobak Ferenc megbízottja búzadercét tartalmazó sósvízben áztatta a
bőrt s azután kaparta le, de ő maga sokszor kihagyta ezt a lépést a bőr készítésekor. Az egynyelvű nádsípokat minden dudás maga készítette megfelelően kemény nádból kés segítségével. Mesterke Gergely meg is „pergelte”, azaz rövid ideig, (néhány percig) vajban megsütötte a sípokat. Ez a bolgár dudásoknál is szokás, akik alighanem a világ legjobb sípjait készítik. Valóban, Gergely bácsi sípjai is működtek úgy 30 évig. A többi általam talált moldvai dudás nem sütötte ki a sípokat. (Folytatás következik)
Stuber György
Levelesláda
Nyílt levél a Södertäljei Magyar Együlhez
Híradó
XXIII. évfolyam, 93. szám 2004. december ISSN: 1103-7679
Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma
Igen, de hiába
Hihetetlen, de igaz: Magyaroszág igent mondott Trianonra A csoda most is elmaradt, s a magyar nemzet végképp beszorult a trianoni határok közé. A kettõs állampolgárságról tartott december 5-i népszavazáson nemet mondtak Magyarország választópolgárai a nemzetre. Az anyaországról jövő mostoha bánásmódot eddig lehetett magyarázni azzal, hogy csak a politikusok mondtak le a határon túli magyarokról, de most a nép döntött így.
Lapzártakor a szavazókörök 99,99 százalékának adatai alapján 2,9 millió választópolgár szavazott a kérdésben. Hozzávetõleg másfél millióan szavaztak a határon túli magyarok kedvezményes honosítása mellett, 100 ezerrel kevesebben a nem mellett tették le a voksukat. A szavazásra jogosultak több mint hatvan százaléka otthon maradt – nem ért meg nekik egy tízperces sétát az a kérdés, hogy magyar-e a (határon túli) magyar. Nem akadt kétmillió igen egy olyan kérdésben, hogy magyar-e a magyar. Az erdélyi Kós Károly írta 1911-ben: „Mai helyzetünk az, hogy a zárt sorokban, egységes vezetés mellett és öntudatosan előrenyomuló románsággal szemben az erdélyi elszegényedett, fáradt és reményvesztett magyar társadalom lépésről lépésre, lassan, de folyamatosan kénytelen visszavonulni minden téren. Sorsunkat előre látjuk, és csodára nem számíthatunk. Mi magunk gyöngék vagyunk, és segítségre nem jön sem a magyarországi társadalom, sem az állam”. Ez alkalommal is elmaradt a csoda. Magyarország rólunk döntött nélkülünk, és nem kellünk neki. A szavazást hosszas vita, népriogatások és hagyományos választási kampányok elõzték meg. A kérdés, amelyre a több mint nyolcmillió választópolgárnak igennel vagy nemmel kellett felelnie, a következõképpen hangzott: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti „Magyar Igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” A népszavazás akkor lett volna eredményes, ha legalább kétmillió szavazó a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad.
Igen – nem A kabinet és kormánypártok kivételével az összes fél az igennel szavazást támogatta. A parlamenti pártok megosztottak a kérdésben; az MSZP és az SZDSZ nem támogatta a kettős állampolgárság megadását, az MDF és a Fidesz viszont igen. Mádl Ferenc köztársasági elnök egyértelműen az igennel való szavazásra buzdította az ország lakóit: „Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal.” Mádl 15 millió magyarról beszélt és kijelentette: sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság megadását, letelepedés nélkül. Kivétel nélkül a kettős állampolgárság megadása mellett foglaltak állást ugyanakkor a határon túli magyar szervezetek. Bár többen elmondták, hogy a kezdeményezéssel nem értenek egyet, de ha már szavazásra kerül a sor, akkor nyilvánvalóan az igeneket támogatják.
Sorsunkat magunk kell intéznünk
A Magyarországgal határos országok magyar politikusai így nyilatkoztak a szavazást követõ éjszakán: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke: „Minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve”. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke: „A nemmel szavazóknak el kell gondolkodniuk tettükön. Nem kívánok nekik semmi rosszat mondani. Továbbra is egy nemzet vagyunk, függetlenül attól,hogy más a véleményünk. Õk félre lettek vezetve, s most szembe kell nézniük lelkiismeretükkel”. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke: „kicsi volt az igenek gyõzelme, de ilyen ellenpropaganda mellett ez jó eredménynek mondható”. Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint a kormány erőteljes ellenkampánya elbizonytalanította az embereket, sokan bedőltek a riogatásoknak. A szomszédos országok többségi nemzetei ezután könnyen a magyar közösségek fejéhez vághatják: még az anyaországiak felének sem kellenek.
