Híradó. A negyedszázados Híradó 100. számát tartja kezében az olvasó

Híradó

100 A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja

A negyedszázados Híradó 100. számát tartja kezében az olvasó. Az újság történetérõl szól összeállításunk a 11. oldalon.

XXV. évf. 100. szám 2006. június

Ungerska Riksförbundets medlemstidning

Andra sidan Året var 1956 då de flesta av Ungerska Riksförbundets grundare kom till Sverige. Vittnesmål om 1956 finns denna gång att läsa på andra sidan.

(sid 2)

Anyagi gondok Egyre kevesebb támogatást kap a SMOSZ a svéd államtól. A megoldás vagy a költségek csökkentése, vagy a bevételek növelése. De a kettõt kombinálni is szabad. (4. old.)

Linkajánló Új rovatot indítunk, azzal a nem rejtett céllal, hogy az internetes generációt is megszólítsuk. (6. old.)

SMOSZ arcképtár Portrésorozat indul a vezetõség új tagjairól. Bitay Zsolt mutatkozik be. (21. old.)

Bozóky Lili: „Amire

a magyarságtudat fejlõdéséhez szükség van, az a destruktív önkritikának a föloszlatása.” (17. old.)

andra sidan

·

I korthet Vittnesmål om Ungern 1956

Framför mig, i bibliotekets korridor, gick en ung dam. I handen hade hon en bok som hon plötsligt tappade. – Förlåt mig, sa jag till damen, medan jag tog upp den tappade boken. När jag överlämnade den, tittade jag på bokens titel: Sándor Kopácsi: Den ungerska tragedin (Norstedts, 1979). Det gick en varm våg genom min kropp, ty bokens författare var ungrare, som jag. Jag presenterade mig för damen, och sa att jag också var ungrare, precis som bokens författare. – Jag är just på väg att lämna tillbaka boken till biblioteket, sa damen. – Och säg, var boken intressant och Detta är det hundrade numret av spännande? medlemsbladet Híradó som har givits –Ja, för det är en ögonvittnesskildring ut i Sverige. Tidningens historia och av en som har genomlevt händelserna. några av redaktörerna porträtteras a, ni vet kanske att boken är Kopácsis på sidorna 11–14. självbiografi. Han var Budapests polischef under 1956, revolutionens NationalEn av UR:s äldsta och bäst gardes vicebefälhavare. Det var János Kádár fungerande föreningar finns i Ljungby. som räddade honom från att avrättas. Under Om föreningens 20-åriga historia rättegången erkände han sig skyldig. Han finns att läsa på sidorna 18–19. kan tacka detta ”erkännande” att han överlevde och senare kunde berätta om vad som 1949 års världsmästare i skridskohände i de politiska processerna, om den åkning, Kornél Pajor porträtteras på obarmhärtiga hämnden på ungerska revosista sidan. Som arkitekt har han lutionens ledare. ritat några av det moderna Sveriges I Imre Nagy-processen blev Kopácsi kultplatser bl. a. Mörby-centrum, ”enbart” dömd till livstids fängelse. Under Obs! Bäckebol. 1963 års amnesti blev han utsläppt. 1975 åkte han till Kanada, där hans dotter redan I detta nummer av Híradó bodde, och under tiden hade propagerat för presenteras konstnären Ágnes Miski sin far i västlig massmedia. Török med ett par av sina senaste I den 360-sidiga boken är det ungefär verk. Hon har föreläst på Konstfack. 80 sidor som behandlar händelserna under I dag jobbar Ágnes som frilansare. Imre Nagys process. Kopácsis berättelse är unik, eftersom det inte finns någon annan källa att tillgå. Kopácsi vet väldigt mycket. Det är precis som om han nu plötsligt vill avslöja allt på en gång om det som censurerades bort ur pressen under Rákosi-regimen. Bokens läsare kan titta bakom kulisserna och se arbetarklassens fångar i koncentrationslägren. opåcsi vet vad han pratar om, för han var arbetslägrens övervakare. Från början av 50-talet var han Budapests polischef. Det som hände efter det, är historia. Den 23 oktober 1956 bröt Ungerns revolution ut. Nu gick Kopácsi över till frihetskämparnas sida. Den 5 november blev han ryssarnas fånge. Hans vidare öde är: Sashaloms ryska kasern. Efter det, sovjetambassadens källare i Budapest. Sedan till Fő utca (Huvudgatan) i Budapest. Här träffar han åter Imre Nagy och Pál Maléter. Deras rättegång den 9 juni 1958 och de efterföljande dagarna, deras domslut och avrättning. Kopácsis bok är en omskakande upplevelse för alla läsare. Året var 1956 då de flesta av Ungerska Riksförbundets (UR) grundare kom till Sverige. Femtio år har nu gått, och UR förbereder att på olika sätt uppmärksamma jubileet. Större minnesarrangemang kommer att hållas i Kristianstad, Göteborg och Stockholm med inbjudna från både Ungern och Sverige. En viktig detalj i dessa planer är att på olika sätt uttrycka tacksamhet mot de svenskar som 1956/57 hjälpte ungrarna att få fotfäste i landet.

· · ·

J

·

K

Ágnes Miski Török: Bokomslag.

HÍRADÓ

V

idare kan jag rekommendera följande böcker: ”Vi kämpade för Ungern” (Mullsjö, 1957). Det är flyktingar som kom från Ungern 1956-57 till Sverige, som berättar om orsakerna till den ungerska revolutionen, om hur hemliga polisen arbetade i Ungern. En sexårig ungersk flicka berättar om hur hon upplevde oktoberrevolutionen i skolan. En annan flykting berättar om det ryska nederlaget vid Kiliankasernen. En annan om den holländska Röda Korskonvojen. Till slut kan vi läsa om den sista frihetssändaren och om hur folk flydde undan den ryska invasionen, till bland annat Sverige. En annan intressant bok som är värd speciell uppmärksamhet är Ungersk tragedi av Peter Fryer (Tidens förlag, 1957). Författaren blev utsänd till Budapest av Daily Worker, det Brittiska kommunistpartiets tidning. Hans troget precisa iakttagelser blev aldrig publicerade av tidningen och han själv uteslöts ur partiet. Hans bok är utan tvekan den bästa journalistiska rapporten över händelserna i Ungern 1956. László Beke: Studentens dagbok (Stockholm, 1957). Det är troligen en ung universitetsstuderande i Budapest som är författare. Han berättar om hur han upplevde dagarna mellan 16 oktober och 1 november 1956. Paul Karlsson: Dömd på förhand (Viken, 1983). Boken handlar om ”att avslöja en skådeprocess, vad den syftar till och hur den genomförs, i avsikt att förvanska verkligheten och hindra vår klarsyn, är lika angeläget i dag som i Budapest 1957. Läsaren förs in i en fascinerande verklighet. Slutet är känt för alla. Ilona Tóth mötte sin död 28 juli 1957”. ch till slut för dem som tycker om poesi kan jag rekommendera ”Mot våldet” (Bonniers, 1956); svenska dikter publicerade med anledning av Ungernrevolten 1956, i urval av Bo Setterlind. I Sverige har det hittills (1986) givits ut ungefär 40 böcker som handlar om ungerska revolutionen 1956. Jag hoppas att du hittar böckerna på ditt bibliotek. Jag önskar dig en trevlig lässtund och tackar för din uppmärksamhet.

O

*

Artikeln har tidigare publicerats i Gneten, Föreningen Ordfronts tidskrift (Stockholm), Årg. 12. Nr. 6. 1986 – s. 34-36, i samband med 30-årsjubileet av den ungerska revolutionen. Sedan dess har flera nya böcker tillkommit som i någon form handlar om 1956. Några exempel: Neufeld, Robert: Där åkrarna grät. Boken om flykten från Ungern 1956; 1996 Hansson, Carola: Steinhof, Norstedts, 1997 Márky, Ildikó: Första kontingenten, Norstedts, 1999

Anton Szöllősi

HÍRADÓ

3

Álljunk meg egy számra! Jó néhány évszázada már, hogy az emberek egy „gyorsuló világban” élik le életüket. Az elmúlt két-három nemzedék sem maradt ki ebbõl az élménybõl. Az idei év azonban a svédországi magyar egyesületek köreiben többszörösen is megállásra és emlékezésre hív.

Tartalom

4 5 6 7 9 11 16 17 20 24

Sándor akkori elnök írta, míg Pákh Ervin, a Södertäljei Magyar Egyesület elnöke, az ott történtekről számolt be. Az ötödik számtól tovább bővül a vidéki egyesületek listája, megjelenik a Botkyrkai Magyar Művelődési Társaság beszámolója is. 1985-től a solnai Móra Ferenc Egyesület és a Svédországi Magyar Szülői Munkaközösség is rendszeresen tájékoztatja saját és a SMOSZ tagságát a történtekről.

Híradó

A kiemelkedõ nemzeti évforduló a Híradó õszi számának lesz a témája. Különbözõ cikkek, riportok, portrék vagy hirdetések formájában azonban már eddig is, és ebben Változó idõk, változó világ a számban is, foglakozunk vele. Az 1956-os forradalom 25 éves évforduMa azonban a Híradó jubileumára for- lójának hangulata tükröződik a második dítjuk figyelmünket. 25 éve jelenik meg a évfolyam őszi számában. Nyomon követSvédországi Magyarok Országos Szövetsé- hető azután a következő nagyobb megemlégének (SMOSZ) kiadványa. kezések hangvételében a változó idő és a A svédországi emigráció szervezeti éle- változó külvilág nyoma is. Különös érdetének kezdeti szakaszában kereste a helyét, kesség, a mába mutató jelként is felfogható kereste az intézményi formákat. A 32 éve az 1985-ben (21. szám) megjelent újság. megalakult SMOSZ fokozatosan fejlõdött, Igazi újságpapírra nyomtatták, színe nem új feladatokat talált, és tevékenységét az sárga és nem is fehér, inkább vajszínű, s új idõk kihívásainak megfelelve alakította. nem is ez volt az érdekessége: az újság első Az országos szövetség lapjában természerészében a MHH, a második részében pedig tesen nyomon követhetõ a megtett út. a SMOSZ-Híradó volt olvasható. Egyszeri próbálkozás volt, költségmegtakarítás célVidéki egyesületek lapja jából tett kísérlet. A Ljungby-i Petőfi Magyar Egyesület Az évtizedek során számos változáson megalakulásáról 1987. márciusában számol ment keresztül a Híradó. Kezdetben be az újság. Az idén 20 éves egyesületrõl e három nagy vidéki egyesület hírei és az országos vezetőség „vezércikkei” jelentet- számunkban a 22. oldalon írunk bõvebben. ték a Híradót. A stockholmi egyesületek Három szerkesztõ beszámolói és hirdetményei a Magyar Ház Híradójában (MHH) jelentek meg, A Híradónak eddig három szerkesztője, szinte kezdettől Kalocsi Margit szerkeszilletve főszerkesztője volt. Jakabbfy Ernő az tésében. (Erről részletes – adatokkal és első tíz évben, majd az ő felkérésére Lázár nevekkel bőven megtűzdelt – beszámolót a Oszkár a második tíz évben, míg az utóbbi MHH utolsó, századik számában Szöllősi hat évben Újvári Tünde. A lap két utóbbi Antal írt.) Jakabbfy Ernő ugyanis az első szerkesztõjével és a SMOSZ elnökével készínéhány szám után teljesen átállt a SMOSZ- tett beszélgetésekből állítottunk össze egy Híradó szerkesztésére. rövid visszaemlékezést. A két vidéki egyesület a Södertälje-i A Híradó 100. számát tartja kezében az és a göteborgi volt. A Göteborgi Magyar olvasó. Egyesület híreit minden bizonnyal Polgáry Sall László

• •

•

··

Akarunk-e valamit? Felhívás A szekuritáté karmaiban Könyvszemle Bartókra emlékeztünk A Híradó 100. száma Az én hazám... Magyarországon tanulni Büszke magyar vagyok Portré: Pajor Kornél



Egyesületi beszámolók Levelesláda Következõ számunk lapzártája 2006.augusztus 20.

E számunkat Miski Török Ágnes (8 o.) munkái illusztrálják.

•

FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs FÕSZERKESZTÕ: Újvári Tünde SZERKESZTÕ: Sall László POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, 178 32 Ekerö TELEFON/FAX: 08-38 48 60 E-POSTACÍM: [email protected] HONLAP: www.smosz.org MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Sjuhäradsbygdens Tryckeri, Borås ISSN: 1103-7679 A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát.

•

•

•

•

•

•

Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal.

POSTACSEKKSZÁMLA: pg. 497 67 25-4.

HÍRADÓ

4

Akarunk-e valamit, vagy nem? Ez itt a kérdés „Lenni, vagy nem lenni – ez itt a kérdés.” A nagy angol költö által feltett kérdés talán túlságosan drámai idézet lett volna címként, így egy kicsit átdolgoztam. De mint az övé, ez is válaszra vár; olyan válaszra, amelyet a SMOSZ tagságától lenne jó megkapni.

Szakmai ismereteim révén, hasonló problémával már találkoztam. Igaz ugyan, hogy inkább kereskedelmi, mint egyesületi téren, de a probléma tényezői, mondhatni, ugyanazok. Tehát, fennálló, esetleg növekedő költségtömeg, kontra csökkenő bevételek. Ha az ember egy felborulófélben lévő gazdasági mérleget egyensúlyba akar hozni, bizonyos módosítások végrehajtására van szükség. Más szóval: vagy a költségeket kell csökkenteni, vagy a bevételeket növelni. De a kettőt kombinálni is szabad.

fokozottabb mértékben a tagegyesületek részéről is. A csoport tehát megismétel egy, az egyesületek felé már korábban is intézett felhívást: keressétek meg a pénzforrásokat. Lehetséges hathatós támogatást – magyarán pénzt – kapni több alapítványtól és intézménytől úgy, hogy gondosan, a tevékenységeknek megfelelően összeállított beadványt nyújtunk be az illetékes szervezethez. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a kért összeget vagy annak részét a kérvényező meg is kapja. De a rendszeresen, különböző helyekre benyújott kérvények előbb-utóbb gyümölcsöznek. Svédországban sok ideális alapokon mûködő szervezetnek fizetnek ki milliókat évente, miért maradjon ki ebből éppen a SMOSZ és a tagegyesületek? Különösképpen most, amikor az állami támogatás egyre jobban csökken? A másik javaslat a tagdíj emelése volt. Számokról most nem volt szó, de egy bizonyos nagyságú emelés javaslata pozitív visszhangra talált. Például olyan formában, hogy az egyesületi tagok az egyesülethez fizetnék be az emelt tagdíjat az illető egyesületi tagdíjjal együtt, és az emelésnek megfelelő összeget az egyesület továbbítaná a szövetséghez.

Körülbelül négy éve kapcsolódtam be az országos szövetség működésébe, közgazdászati ismereteimnek köszönhetően. Mint az egykor megalakult Kamara, később a Svédországi Magyar Vállalkozók Egyesülete név Két munkacsoport dolgozik alatt működő tagegyesület képviselőjét, az A Tångagärde-i ülés után a SMOSZ vezeországos szövetség közgyûléseire meghívtői éppen ezt az utóbbi variációt választotnak sőt, a legutóbbi, tisztújító közgyűlésen mint póttagot a vezetőségbe is beválasztottak. ták. Kineveztek két munkacsoportot. Az egyiknek feladata átnézni a költségmegtakarítási lehetőségeket, a másiké pedig az Fogy az állami támogatás A 2005 őszén Tångagärdén megtartott köz- utánajárás, hogy miként lehetne az országos szövetség bevételi forrásainak számát gyűlésen felvetődött, hogy a szövetség a növelni, és az azokban rejlő lehetőségeket svéd államtól egyre kevesebb támogatást (jobban) kihasználni. kap. Ez, a mondottak szerint, rövidesen Az ezt illető munkáról a két csoport az komoly anyagi problémákat okozhat a április 22-én megtartott vezetőségi ülésen SMOSZ működését illetően. Más szóval beszámolt. A jövõre nézve tettünk javasveszélyeztetve lehet a szövetség eddigi latokat, amelyek bizonyos változásokat elvállalásainak, feladatainak folyamatos idéznek majd elő, amennyiben végrehajtáellátása, a svédországi magyarság összeVitassátok meg a javaslatokat sukról határozat születik. Az esetleges fogásának elősegítése, a tagegyesületek határozatok az érintettek véleményezése A munkacsoport nevében, az országos szötámogatása, a magyar kultúra felkarolása, után fognak megszületni. Az ez évi terve- vetség nevében kérek minden egyesületi az anyanyelv ápolásához nyújtott anyagi ket a javaslatok természetesen nem érintik. tagot, hogy gondolkozzon a két javaslaton, segítség, valamint a gyermekfoglalkozáA bevételi munkacsoport részéről két sőt, ha van saját javaslata, közölje velünk. sok ösztönzése, a kárpátmedencei károkonkrét javaslat hangzott el. Az egyik a Az egyesületi vezetőket pedig felkérem, sultak megsegítése, és még sorolhatnám támogatást célzó pályázatok számának hogy bocsássák a fentieket nyílt vitára. azokat a fontos feladatokat, amelyeket növelése, nem csak a szövetség részéről, de Javaslataink talán nem mindenütt fognak nélkülözhetetlennek ítélünk. pozitív visszhangra találni. De a fenti kérdés valamiféle válaszra vár. Mit akarunk? Életben tartani egy országos szövetséget, amely itt idegenben már évtizedek óta sikeresen viszi a magyar ügyet, amely eddig is komoly és jó munkát végzett, és amelynek a szándé2006-ban 50 éves évfordulót ünnepelünk. Ez alkalomból szeretnénk kai a jövőre nézve is hasonlóak, vagy egy kapcsolatba lépni valamennyi Svédországban élõ 56-os honfitársunkkal. olyan szövetséget, amely csökkenő anyagi lehetőségei miatt kénytelen egyre kevesebbet Tisztelettel kérjük mindazokat, akik 1956 kapcsán hagyták el tenni a mi értékes, svédországi kisebbségünMagyarországot, írják meg nevüket és címüket a SMOSZ által kért? A külvilág körülményei, sajnos, ide jutmegbízott munkacsoport tagjainak az alábbi címek valamelyikére. tattak minket, de kiút nélkül mégsem állunk. „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépésAzokat az ötvenhatosokat, akik részt vettek a forradalmi eseményekben, sel”, szól a közmondás. Barátaim, a jelenlegi szabadságharcban, külön kérjük, hogy errõl tegyenek említést. helyzetben erre a lépésre van szükség. Aki Köszönjük! a dologról beszélni szeretne, vagy kérvényezéssel kapcsolatos tanácsot kér, forduljon munkacsoportunkhoz. Tagjai: Kalocsi Margit Blénessy Zoltán Neufeld Róbert: [email protected] Tullingebergsvägen 4c Box 20 Nadler Marianne: [email protected] 146 45 TULLINGE 250 53 HELSINGBORG Aluuan Gabriella: [email protected] Markó László: [email protected]

Ötvenhatosok!

Kovásznay Ádám Lillekärr södra 204 425 31 HISINGS KÄRRA

Molnár Gergely Linnégatan 13 294 34 SÖLVESBORG

Üdvözlettel Neufeld Róbert, a „bevételi” munkacsoport nevében

HÍRADÓ

5

1956–2006 50 esztendõ

"Tekints reánk, tekints, szabadság ismerd meg mostan népedet: Midõn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked.“ (Petõfi Sándor)

Hozzád szólunk, Honfitársunk! Hozzád, aki büszke vagy arra, hogy volt egy 1956, arra, hogy a nemzet ismét felkelt a Szabadságért. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nagyszabású megemlékezésre készül a forradalom harcosainak, áldozatainak és magának a világraszóló eseménynek a tiszteletére most, a nagy évforduló évében. Emlékprogramjainkat három svéd régióban fogjuk megrendezni, Dél-Svédországban, Göteborgban és Stockholmban. Ez egy olyan feladat, amely komoly költségekkel jár. Ezek oroszlánrészét mi magunk fedezzük, de Rád is szükségünk van.

1956 mindannyiunk szívügye. Kérünk, ha lehetõségeid megengedik, segíts nekünk a nagy évfordulót méltón megünnepelni. A három eseményre két számlán gyûjtünk:

Handelsbanken: 6814-270-012-508 Plusgirot: 497 67 25 – 4 (Befizetésedet jelöld meg: „1956”)

Hozzájárulásodat elõre is köszönjük.

Honfitársi üdvözlettel, a SMOSZ vezetõsége

HÍRADÓ

6

A szekuritáté karmai között

tást, a börtönrendszert és azon belül a politikai foglyok börtönéletét, a szabadulást, majd az azutáni zaklatásokat. A könyv még tartalmazza a külföldre való kitelepedésünket, az ottani tapasztalatokat, a visszatelepedést és a romániai politikai életben való részvételemet. A könyv 2004 őszen jelent meg 700 példányban, de két alkalommal még utána kellett nyomtatni Buzás László májusban, a SMOSZ központi meghívottjaként, 500-500 példányt. – Tud-e még újat monsorra járta a svédországi magyar egyesületeket. A képen a dani ez a könyv azoknak, Ljungby-i Petõfi egyesületben mutatja be a börtönéveirõl akik Erdélyből menekültek? szóló könyvét. Fotó: Újvári Tünde – A könyv elsősorban Buzás Lászlót 1982-ben harmadmagával az igazi magyaroknak szól, lehet az letartóztatta a hírhedt romániai biztonerdélyi, magyarországi vagy a szórványsági szolgálat, a szekuritáté, államban élő személy. Aki elolvassa a könyveellenes tevékenység vádjával. Az ok az met, megismerheti a román államvédelem Erdélyi Magyarok Egyesülete elnevezésû embertelen módszereit, azokat a módszeszervezet létrehozása és azon belül kifej- reket, amelyeket az utcáról nem lehetett tett tevékenysége volt. Buzás Lászlót megismerni vagy kitalálni, hanem csak az hat évi börtönfogságra ítélték. Húsz év tapasztalta, aki bekerült a szeku falai közé. után tollat ragadott, hogy a nagyvilág Viszont a könyv egyik legnagyobb erénye, elé tárja a román titkosszolgálat sötét, szerintem és az olvasók szerint is, hogy magyarellenes világát. megtanít küzdeni és nem elcsüggedni az életben. A szerzõ május folyamán a svédországi – Miért kellett ennyit várni a megírására? magyarok vendége volt, és meghívottként – Ennek több oka is van. Elsősorban rekordott döntött – soha még ennyi egyesület az, hogy Romániában a váltás nem történt nem jelentkezett egy elõadó fogadására. A Híradó szerkesztõsége a maga nemé- meg, csak bizonyos jelei mutatkoznak. ben egyedülálló könyvrõl beszélgetett el a Ennek következtében az ilyen vállalkozók, mint én, ki vannak téve a megtorlás veszészerzõvel. lyének. Egy másik tényező, hogy meg – Miről szól a könyv? – A könyvem, a Ceausescu által oly gon- kellett várjam annak a lehetőségét, hogy a dosan kiépített szekuritátét (államvédelmet), perrendtartási dossziénkat át tudjam tanulannak munkastílusát, felépítését mutatja be. mányozni, mert az állításaim bizonyítékaiAz olvasó viszont megismerkedhet azzal a nak tetemes része a dossziéban található kálváriával is, amelyet megjárt egy személy, aki valamilyen formában próbálta felemelni szavát a diktatúra szülte embertelenség ellen. Én két társammal, Borbély Ernővel és Március 18-án a tisztújító közgyûlésünk titkos Bíró Katalinnal együtt, a nyolcvanas évek szavazással a következõ személyeket bízta meg az egyesület vezetésével: Nagy Margit (elnök), elején – folyóiratokon át – meg szerettük továbbá Kecskés Andrea, Kovács Klára, Ondruvolna mutatni a külföldi médiának, a különsek Julianna, Rajz Anna, Tittenberger József és böző követségeknek, nemzetközi emberjogi Erzsébet, Vidmár Katalin és Widh Ilona. szervezeteknek, hogyan történt az általáAz új vezetõségnek eredményes, jó munkát nos románosítás, a magyarok elnyomása kívánunk az egyesületünkért, és mindnyáErdélyben. Ez sajnos nem sikerült, mert junkért. Az eredmény ismertetése után, vacsobesúgtak a szekuritáténak. Letartóztattak, rázás közben meghallgattuk az Öves együttes és a román szocialista rendszer elleni államnégytagú zenekarának koncertjét. Április 30-án megtartottuk a valborgi ellenes összeesküvés vádjával illettek. kerti nyársalást, este pedig elfogyasztottuk a A könyvben egyszerűen leírtam mindmár megszokott gulyáslevest. Ebben az évben azt, ami velem történt, miután rájött a szokatlanul sokan jöttünk össze, mivel fél hat szeku, hogy mit szerettünk volna csinálni. órai kezdettel borkóstolót tartott Vilhelm Emese Leírtam, hogyan hajtották végre a vallaés Blénessy Zoltán, amin húsz vendégünk vett

meg, amelyből mellékletként is közlök a könyvben néhány igen fontosat. A könyv megírását nem lehetett elkezdeni a vádirat, a tárgyalás lefolyásáról írt jegyzőkönyv, az ítélethozatali dokumentumok és a különböző, szekusok által írt akták nélkül. – Miért egyedüli ez a könyv még mindig, ennyi év elteltével is? – A tények azt bizonyítják, hogy a hetvenes, nyolcvanas évek folyamán kevés embert zártak börtönbe. De ez nem a szeku kegyességének volt köszönhető, hanem annak, hogy olyan munkamódszerük volt, amellyel a hálózatuk már a kezdet kezdetén, még csírájában elfojtott mindennemű cselekedetet. Börtönbevetés helyett más módszereik voltak a megtorlásra. Ilyen volt például, hogy az illetőt kötelezték, dolgozzon nekik, vagyis legyen besúgó. Több személyt idegszanatóriumba küldtek, vagy kirúgták az állásából, és nehezebb munkára kötelezték, és így tovább. – Hogyan fogadták a könyvet Romániában és Magyarországon? – A könyv úgy Magyarországon, mint Erdélyben több helyen is bemutatásra került, sőt még Ausztriában és most éppen Svédországban is. Azt tapasztaltam, hogy mindenütt nagy volt az érdeklődés iránta, sőt, a svédországi magyarok fölvetették azt is, hogy hasznos lenne lefordíttatni angolra, hogy legyen hozzáférhetőbb, főleg az EU tagállamainak képviseletei számára. Két román személy is elolvasta, és õk a könyv objektivitását emelték ki. – Becslése szerint, a menekültáradattal hány szekus juthatott ki Nyugatra vagy például Svédországba? – Még csak megközelítő számot sem tudnék mondani, viszont egyet tudok biztosan: azt, hogy jöttek ki szekusok Romániából és telepedtek le külföldön, így bizonyosan Svédországban is.



Stockholmi Magyar Katolikus Kör részt. A borkóstoló hangulatát nem csak a nemes ital fogyasztása emelte, hanem az a verseny is, amelynek a kiértékelése után egy-egy üveg formájában díjkiosztásra is sor került. Június 25-én 16 órától nyársalással köszöntjük a nyarat, majd vacsora következik. Meghívót nem küldünk, de annál nagyobb szeretettel várunk mindenkit. A nyári hónapokban nem készítünk vacsorát péntekenként, de ott leszünk a Magyar Házban, és a múlt évekhez hasonlóan ügyeletet tartunk. A nyárra kívánunk mindnyájatoknak jó pihenést, kellemes szórakozást! Vigyázzatok magatokra, hogy jó erõben viszontláthassuk egymást az õszi évadnyitónkon, amelyet augusztus 25-én tartunk meg.

Ondrusek Julianna

HÍRADÓ

7

Magyarok a Népek Házában Anders Svensson: Ungrare i folkhemmet címû könyve figyelmének középpontjában a svéd menekültpolitika változásainak feltárása áll, s ehhez a szerzõ a magyar bevándorlók esetét vette alapul, tekintettel arra, hogy a II. világháború utáni bevándorlási hullámok legnagyobb, egyazon országból érkezõ csoportját az 1956-57-ben befogadott kb. 8000 magyar alkotta. A világban szétszóródott magyaroknak a befogadó ország lakosságához viszonyított arányát tekintve Svédország Svájc, Kanada, Ausztrália és Izrael után az ötödik helyen állt. Az 1956-os magyar menekültek befogadása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Svédország kialakítsa menekültpolitikáját: egyenlőség, a kulturális identitás megválasztásának szabadsága, együttműködés, azaz tolerancia és szolidaritás a többségben és a kisebbségben lévők kapcsolataiban.

Svédországban a Munkaerőpiaci Igazgatóság (Arbetsmarknadsstyrelsen) felügyelte a kiválasztást, működtette az átmeneti táborok nagyrészét, és szervezte a munkahelykeresést stb.

Segítség a beilleszkedéshez

A műben több alrészből álló fejezet tárgyalja a magyarok beilleszkedését a svéd társadalomba, amely komoly erőforrásokat mozgósított a befogadott – egyébként általában szakképzett, munkaképes, fiatal – magyarok iskoláztatására, átképzésére. Göteborgban magyar gimnáziumot nyitottak, ahol a tanítás magyar nyelven folyt, és intenzíven oktattak svédet és angolt is. A svéd hatóságok támogatták a magyaNagyrészt gazdasági rok szervezeteinek létrejöttét, nem titkoltan azért is, mert így könnyebben jutottak menekültek információkhoz a magyar közösségek Anders Svensson különböző források és életéről. feldolgozások alapján megállapítja, hogy Az 1956-os magyar menekültek, az ötvenhatos menekülteknek csupán egy ideológiai megfontolásból is, a korábbi része tekinthető politikai menekültnek, a bevándorlókhoz képest kedvezményezett legnagyobb csoportot a gazdasági motivá- helyzetet élveztek Svédországban, ahol a ciójú kivándorlók alkották. Önálló fejezet tanuláshoz, az új egzisztencia megteremszól arról, milyen reakciót váltottak ki téséhez nagyon komoly segítséget kaptak a svédországi közélet különböző szerepa társadalomtól. Noha az esetek többsélőiből a magyarországi események és a gében alacsonyabb kvalifikációt igénylő meginduló menekültáradat. Nem meglepő, munkakörökben kezdték tevékenységüket, hogy a Svéd Kommunista Párt és annak mint amilyenre szakképzettségük feljogofő sajtóorgánuma, a Ny Dag kivételével sította volna őket, az ötvenes évek végére valamennyi lap és testület elítélte a szovjellemző konjunktúra és optimizmus, valajet beavatkozást, a menekültek támogamint a társadalom gondoskodó odafigyetásában és segítésében pedig az egész lése megkönnyítette számukra a teljesen új, társadalom egységes volt. szokatlan körülményekhez való igazodást, A befogadott magyar menekültek a társadalomba való beilleszkedést. Ebből kiválogatásának szempontjait elemző a szempontból könnyebb helyzetben fejezetből kiderül, hogy – jóllehet az embe- voltak az 56-os magyarok, mint a mai riességi megfontolások lényeges szerepet bevándorlók. játszottak, így számos beteg, öreg ember Makkay Lilla, is otthonra lelt Svédországban – a kiváa Magyar Köztársaság korábbi lasztásnál erőteljesen szem előtt tartották stockholmi kultúrattaséja a svéd munkaerőpiac aktuális igényeit is. A befogadott menekültek tudatos összeAnders Svensson: Ungrare i folkhemmet. válogatására utal az a körülmény is, hogy Svensk flyktingspolitik i det kalla krigets számos más nyugati országtól eltérően, skugga (Magyarok a Népek Házában. Svéd ahol önkéntes és jótékonysági szervezetek menekültpolitika a hidegháború árnyékában.) foglalkoztak a menekültek elhelyezésével, Lund, Lund University Press, 1992.

Linkajánló Kedves szülõk, gyerekek, fiatalok!

Új rovatot indítunk, azzal a nem rejtett céllal, hogy az internetes generációt is megszólítsuk, s ha még valaki nem jött volna rá miféle (nyelvi) kincsek rejlenek a hálón, őt is arra buzdítsuk, hogy mielőbb fedezze fel annak lehetőségeit. Való igaz, hogy veszélyek is rejlenek az Internet használatában, de okosan használva (s ki tudná ezt jobban, mint a számítógéppel felnevelkedett csemetéink!), csak nyerhetünk vele. A hálót is mi, emberek töltjük meg tartalommal, s amilyen az ember, olyan a háló. Néha okos, néha kedves, néha meg rosszindulatú. De leginkább kíváncsi! A linkeknek se szeri, se száma. Ezért arra kérünk mindannyiótokat: írjatok nekünk, ha valami érdekes honlapra bukkantatok! Osszuk meg egymással a tapasztalatainkat, mert ahogy mondani szokás: Több szem többet lát! Íme néhány személyes kedvenc: www.egyszervolt.hu – Van itt minden, mirõl külföldre szakadt kisgyerekes családok korábban csak álmodhattak: interaktív játéktár magyarul, esti mese (szómagyarázattal!), cikkgyűjtemény, a pszichológus válaszol, gyermekorvos, történelmi-, sport-, zenei-, földrajzi- és irodalmi kvízjátékok, újonnan megjelent gyerekkönyvek böngészdéje, gyermekújság-ajánló, mese-tv stb. forum.index.hu/Article/showArticle? t=9101111 – Gyermeknevelés külföldön, két nyelven. Magyar nyelvű beszélgető fórum. Itt megbeszélhetitek minden ügyes-bajos dolgotokat, legyen szó házasságról, eltérő szokásokról, gyermeknevelésről, a gyerekek nyelvhasználatáról, a nagyszülők hozzáállásáról stb. www.teveklub.hu – Humoros tevetervező és -tenyésztő honlap. Mindenki tag lehet, aki kedvet érez ahhoz, hogy legyen egy saját, különbejáratú tevéje. Egy ilyen teve roppant praktikus dolog ám! Lehet például tanítani neki mindenféle jó dolgot, mondjuk vízibiciklizést. Ha megtanítasz a tevédnek valamit, akkor azt bármikor meg is csinálja neked, ha megkéred rá, sőt, némelyik tudás esetében még téged is bevon a játékba! De ez még mind semmi! Ha a tevéd megismerkedik más tevékkel a farmon, akkor közösen akár egy TeveKaravánt is alapíthatnak, hogy együtt játsszanak tovább a sivatagban. Szóval, ha lesz neked is egy tevéd a farmon, valószínűleg elég sokáig nem fogsz unatkozni! Jó szórakozást kívánok! És ha tetszett, küldjétek el nekünk a ti kedvenceiteket!

· · ·

Üdvözlettel, György-Ullholm Kamilla

HÍRADÓ

8

Ajánlom

Számunk képzõmûvésze:

Miski Török Ágnes

· · · · ·

Gergely Tamás

é rck

M

i isk

Tö

rö

g kÁ

ne

s:

a Ön

„Vot eccer e nyuleska. S annak vot három kicská nyula. Eccer mikor az anyik álment vadászni, mág hagyta a kicská nyuleskának, hoj jól kocsologyanak be. Senkit nohogy bé árászának.” – Többek közt ezt olvashatjuk Gábor Felicia Csángó vagyok címû könyvében, amely a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatalnál jelent meg 2005-ben. Aki a mese folytatására kíváncsi, megrendelheti a könyvet a stockholmi „Internationella biblioteket”-tõl. A megrendelés egyszerû: bemegy a magyar hosszúnagy Svédország bármelyik közkönyvtárába, és kifejezi az igényét, hogy ezt vagy más magyar könyvet meg akar rendelni; meghozatják neki. Ha egyedi címet kér, a szolgálatért tíz koronát fizet, ha csak általában rendeltet magyar könyveket, a szolgáltatás ingyenes. Hogy milyen könyvek vannak a könyvtár könyvelosztó állományában, a www.interbib.se címen lehet megtudni, vagy kérésre segít az illetõ könyvtár könyvtárosa. Igyekszünk mindenféle igényt kielégíteni – a lehetõségekhez képest. Ilyen új címeink vannak például: Tio-tio-tio-tinx (Madároszág szólamai – Bettes István versei); Esterházy Péter: A szavak csodálatos életébõl; Dr. Robert S. Medelsohn: Gyermekorvos nélkül; Viorel Achim: Cigányok a román történelemben; Márai Sándor: Szindbád hazamegy – hangoskönyv Mácsai Pál elõadásában.

p

Tio-tio-tio-tinx

Magyarországon a Budapesti Képzõés Iparmûvészeti gimnáziumba jártam. Itt kezdtem el 14 évesen komolyan rajzolni, festeni. 1976-ban költöztem Svédországba. Itt felvettek a Mûvészeti Fõiskola (Konsthögskola) formatervezés és rézmetszés szakára, amit sikerrel el is elvégeztem. A fõiskolai tanulmányok befejezése után 17 évig a svéd pénzjegynyomdában dolgoztam mint rézmetszõ és formatervezõ. Megrendelõim között a legkülönbözõbb országok és világrészek voltak. Nagy szakmai elismerés volt számomra, amikor néhány éve a Konstfack meghívott vendégelõadónak.

Gondolatok Miski Török Ágnes mûvészi pályafutásáról Mindannyian, akik Svédországban élünk, jól ismerjük az itt használatos pénzérméket, papírpénzeket. Naponta számtalan alkalommal vesszük kezünkbe a fényes érméket, a ropogós vagy éppen gyûrött bankjegyeket, számoljuk le a fizetendõ összeget a pénztáraknál. Megszoktuk a külsejüket, és már a méretükrõl, színükrõl felismerjük õket.

az 1555-ből származó aratási képben? Olaus Magnus „Az északi népek történelme” című munkájában található az eredetije. A középkori festményt tökéletes hűséggel adja vissza a gondos művészi kéz. Ha nincs ezerkoronásod, akkor elővehetsz egy ötvenkoronást is. Jenny Lind bájos arca, kecses vállai, finom nőies vonáEszünkbe sem jut, hogy elmélyedjünk a sai szinte fotográfiai hűséggel jelennek pénzjegyek rajzolatainak bonyolult szöve- meg a rajzoló aprólékos kezemunkája nyovényeiben, hogy művészi alkotásként mán. A nemzet csalogányának portréját szemrevételezzük a ránk tekintő arcképe- egy 1845-ből származó litográfia alapján ket, hogy addig soha nem észrevett, apró készítette el a mai kor ismeretlen művésze. díszítéseket, mindig látott, de mégis mindig A húszkoronás mellékmotívumán egy rejtve maradt érdekességeket fedezzünk lovaskocsi látható. Hogy mi okból került fel rajtuk. ez a kép Selma Lagerlöf arcképe mellé? A pénzérme, a papírpénz soha nem a Mert az ekipázs egyik utasa maga az írónő. művészi alkotás képzetét kelti fel bennünk. A képet nézegetve szinte hallani lehet a paták Pedig ezeknek a motívumoknak a megálmo- kopogását, a kocsi merev fakerekeinek gördása, aprólékos kidolgozása bizony nem dülését a kavicsos úton. A lovak ábrázolása hétköznapi munka, hanem bonyolult, idő- mozgást, lendületet sugároz; az egyik ló félreigényes és fáradságos művészi tevékenység fordított feje szinte játékosságot is érzékeltet. eredménye. A pénzrajzoló éppúgy művészi Az ötszázason a főalak arcképe mögött, alkotást hoz létre, mint a festő vagy a szobrász. mint mellékmotívumot, az 1668-ban alapított Vedd csak a kezedbe, kedves olvasó, a első nemzeti bankházat jeleníti meg a művész. svéd ezerkoronás pénzjegyet. Gustav Vasa Nos, elég a rejtélyeskedésből. Az eddig tekintélyt parancsoló, méltóságot sugárzó említett képeknek, de nagyon sok más, arcképe néz rád. Végy egy nagyítót, és meg- ismert vagy kevésbé ismert pénzmotívumlátod a leheletfinom vonalakat is, amelyek nak, bélyegnek, festménynek, könyvborítónem csak az arcot, hanem a korhű ruházat nak alkotója egy honfitársunk, Miski Török legkisebb részleteit is megjelenítik. Nézd Ágnes, akire méltán lehetünk büszkék. (Folyt. a 22. oldalon) meg a hátoldalát is. Elmélyedtél-e valaha is

HÍRADÓ

9

Bartókra emlékeztünk Göteborgban a hatalmas munkát, amit a magyar népi kultúra megmentése érdekében végeztek. Gyermekként (mint kórustag) saját otthonában találkozhattam az akkor 70 évesként ünnepelt Kodály Zoltánnal és első feleségével, Emma asszonnyal, s felnőttként bemutatkozhattam Bartók idősebbik fiának (Béla, gépészmérnök), aki külsőre pontos mása volt apjának. Micsoda boldogság lett volna e két zene-óriásnak ott Akik azonban eljöttek hozzánk ezen ülni ezen a Bartókra emlékező az estén a göteborgi Kulturhuset estén és hallgatni a Petőfi Sándor Underjorden színháztermébe, tudták, Magyar Klub kórusát (Ljungby), hogy elsősorban nem zenehallgatni amint karnagyuk, Benczédi Zsuzsa jönnek, hanem egy olyan hazánkfia intésére szerényen elkezdték énekelni életművét megköszönni, aki a magyar, a zeneileg képzett kórustagoknak román és szláv népek zenéjének is nehéz műveket. Nem volt semmi többségét mentette meg úgy, hogy baj! A legnagyobb hálával gonezek még életében felkerültek a világ dolok rájuk! Öröm volt hallgatni legrangosabb Benczédi Fruzsina zongorajátékát, koncertBartókunk zenéje mindvégig magyar volt... jelen lehetett Tóth Zsuzsanna és Péter versmondását, termeinek Bármerre kalandolt, átgondolt és szép volt, volna – maga valamint Hilda Hamrin és Joel műsorára, s is Berglund hegedű-kettősét; a színpadi Átgondolt és népi; éjjel, ha harang szólt... Bartók nem csupán meghatódott jelenetek, népdalok csak még kellemesorra elhanvolna a fellé- sebbé tették ezt az összejövetelt. gozhattak, hanem a mai napig is hozzá- pők rendkívüli igyekezetén. Bartók Béla születése 125. évfortartoznak a világ összes valamire való Eljött hozzánk és Bartók Béláról dulójának megünneplésében köszönet szimfonikus zenekarának, zeneművé- beszélt Magyarország kulturális és illeti Magyarország stockholmi nagyszének repertoárjához. sajtóattaséja, Tábori György. Amellett, követségét, a Petőfi Sándor Magyar A szervező, aki az elmúlt évben hogy ismertette Bartók életét, elmeKlubot, s a göteborgi Kőrösi Csoma igen nagy sikerrel hívott össze sokun- sélte a nagy művészhez fűződő kapMűvelődési Kört. József Attila szülekat József Attilára emlékezni, most csolatának formálódását és kialakulá- tése 100. évfordulójának éjszakába nagyobb feladatra vállalkozott. Bartók sát is. Ettől éreztem annyira személyes nyúló ünneplése után írt cikkemben zenéje más, mint a Csárdáskirálynő hangvételűnek azt, amit elmondott. mintha említettem volna, hogy Sall közismert fülbemászó melódiái. Ezért A svéd vendégeknek a házigazda, Lacinak újabb ötlete van... Ez volt az! volt egy rövid megtorpanás. Talán jobb Nilsson Gyöngyvér olvasta föl a beszéd Biztosan most is közeledik az is volt így. Nem volt szükség hatalmas fordítását. ideje, hogy egy másik nagy magyarra sztereó berendezésre, képek, írások, Én, aki e sorokat írom, Bartók emlékezzünk. Laci ezeket figyelemmel szövegek kivetítésére. Kaptunk helyette és Kodály Zoltán zenéjén nőttem föl, kíséri... egy bensőséges (szívesebben írnám: s az ő zeneoktatási módszerükön Maróti László családias) hangulatú estet, ahol – ha keresztül tanultam meg becsülni azt Nagyszerû érzés volt a tanár, a népdalgyûjtõ, a zeneszerzõ és zongoramûvész Bartók Béla születése 125. évfordulójáról éppen születése napján, március 25-én megemlékezni. Magam részérõl kissé féltem, hogy az ünnepelt zenéje, amely nem kimondottan fülbemászó dallamosságával hat hallgatójára, letompítja majd az érdeklõdést.

Vérpezsdítõen húzta a Száztagú Cigányzenekar Május 6-án, szombaton, koncertezett a száz tagú Budapest Cigányzenekar a göteborgi Koncertházban. A zenekarból, mely általában 80-120 tagból áll, 82-en jöttek el, és fergeteges virtuozitásukkal lebilincselték a göteborgi közönséget.

A közönség nagy része magyar volt, és magyarul hangzottak a kiáltások, hogy “Vissza! Vissza!, sőt, “hajrá, magyarok!”.

A repertoáron többek között Hubay, Szentirmay, Bizet és Strauss szerepelt, valamint hagyományos csárdások és jiddis zenék is. A koncert több, mint három óra hosszú volt, sose hanyatló intenzitással. Vérpezsdítő élmény volt látni és hallani e zseniális zenészeket!

Tóth Zsuzsa

HÍRADÓ

Egyesületek

10

A Stockholmi Magyar Iskola Június harmadikán megtartottuk az évzárót, és két „vén diákunk”, Békefy Roni (Veronika) és Bozóky Lili (Felicia) ballagását. A gimnazista osztály még nem végzõs diákjai mellett a közép-felsõ tagozatosok és az óvodás csoport is végigkísérte õket a Magyar Ház termein. Népdalok csendültek fel, s a kisebb diákok furulyáztak is a ballagók tiszteletére, és Ady Endre Üzenet egykori iskolámnak címû versével zártuk a búcsúztatást. Ezután az óvodás csoport grillezésre látta vendégül az iskolásokat a Magyar Ház kertjében. Ezúton is sikeres, eredményes továbbtanulást kívánunk. Mindkét végzõsünk kitûnõ tanuló volt, nem csak a magyar, hanem a svéd iskolában is. Mindketten aktív cserkészvezetõk, és mindig ott vannak, amikor igényes magyar munkára van szükség. Számos korábban végzett diákunkhoz hasonlóan mindkettõjükben felmerült a magyarországi tanulás gondolata is. Ez a gondolat a kisebb gimnazisták között is egyre inkább felmerül. Nagy örömömre legtöbbjük készül a nyáron magyarországi táborokba, vagy a tångagärdei anyanyelvi táborba. Ezúton is szeretném felhívni a figyelmet a Katedra Oktatássegítõ Alapítvány Nemzetközi Magyar-Magyar Kapcsolatépítõ Program Felcsút Noll-tanya-i táborára június 26. és július 4. között a Fejér megyei Felcsúton. A jelentkezési lap és minden egyéb információ megtalálható a www.katedra-alapitvany.hu honlapon. A gimnazistákkal a két világháború közötti idõszakot és az azt követõ orosz megszállás idõszakát, 1956-ot és az azt

Vár a nagyvilág! Bozóky Lili és Békefy Roni a két idei végzõse a stockholmi hétvégi magyar iskola gimanzista csoportjának. Párizs, London vagy Budapest? Lili érvelése Magyarország mellett a 17. oldalon meggyõzõ. Fotó: Stuber György követõ megtorlást, a kádári gulyáskommunizmust boncolgattuk irodalomban és történelemben egyaránt, eljutván a rendszerváltás korához. A néprajz és népzene terén ez évben elsõsorban Erdélyen volt a hangsúly. Száz fölé rúg a tanult népdalok száma. A középsõ-felsõ tagozatosokkal Mária Terézia koráig jutottunk. Õk is ötvennél több népdalt tudnak már a legkülönbözõbb magyar népzenei dialektusokból. Szeretettel várjuk magyarul tudó 9-19 éves diákok jelentkezését. Minden második szombaton magyarságismeret és zenei anyanyelv órákat tartunk.

Figyelj!

Csak egy kékszínû virág…

Az órákat a cserkészettel összehangoltan tartjuk a Magyar Házban. Az alsó-középsõ tagozatos gyermekek 9:30-tól 12-ig tanulnak, utána cserkészfoglalkozás van 14:45-ig, majd a felsõs és gimnazista diákokkal foglalkozunk. A diákok koruknak megfelelõ osztályokban magyar olvasást, írást, irodalmat, nyelvtant, földrajzot, néprajzot és népzenét tanulnak. Lehetõség van furulya-tanulásra is. Jelentkezni Stuber Györgynél lehet a 08/7027709-as telefonszámon, vagy a [email protected] e-postacímen.

Stuber György, a Magyar Otthon és Iskola tanára



Magyar anyanyelvû gyermektábor Tångagärdén, augusztus 4-13 között, 6-15 éves, magyarul beszélõ gyermekek számára. Ismét dalolunk, tanulunk, játszunk, táncolunk.

Jelentkezni Cseh Andreánál lehet e-postán: [email protected], vagy levélben a következõ címen: Tompa Anna, Smedstorp 10, 523 91 Ulricehamn Jelentkezési határidõ: minél hamarabb! A jelentkezõknek részletes tájékoztatót küldünk.

HÍRADÓ

Minden egyesület, közösség életében szükség van arra, hogy tagságát valamilyen formában tájékoztassa; meghívók, beszámolók formájában. Az emigrációban, ha egy városban, országban több egyesület mûködik, akkor hasznos és célszerû egy közös kiadványban tájékoztatni a tagságot.

ban, a SMOSZ levélpapírján, név nélkül jelent meg 4 oldalon a Híradó első száma, amelyből megtudjuk, hogy „Sajtó hiányában, ez az első bátortalan kísérlet a magyarság szélesebb rétegeinek közvetlen bekapcsolására és tájékoztatására, s a továbbiakban is ebben a formában kísérelünk meg majd – évente négyszer – tevékenységünkről A Svédországi Magyarok Országos Szövet- nagy vonalakban beszámolni”. Az első számban a SMOSZ bemutatkoségének (SMOSZ) (1974. február 16-i) megalakulása után így szükségesnek látszott zásán kívül a Helsingborgi Magyar Egyesület (1979-1982), a Södertäljei Magyar Svédországban is egy központi folyóirat megjelentetése. Erre azonban majd csak az Egyesület és a Göteborgi Magyar Egyesület 1980. március 1-én megtartott évi közgyűlé- beszámolója volt olvasható. A harmadik szám már „A Svédországi sen került sor, ahol Ásvány-Pakrócz Endre Magyarok Országos Híradója” néven jelenik (1924-1992), a Délsvédországi Magyar Egyesület (Malmö) elnöke „megemlítette meg, és a beszámolókon kívül egy gyermekverset is közöl. A kilencedik szám (1983. egy svédországi magyar újság kiadásámájus) a szokásos egyesületi hírek mellett nak”(1) fontosságát. Értesülése szerint hírt ad Illyés Gyula haláláról is. az Állami Bevándorlási Hivatal (Statens Invandrarverk) komoly anyagi támogatást ad a bevándorlók által kiadott lap(ok)ra, ha 1989-ig azt az Országos Szövetség adná ki. Mivel Az ezt követő számokban az egyesületi hírek mellett a Bevándorlási Hivatal tájéa pontos feltételeket és az anyagi támokoztatóiból szemelvények jelentek meg, és gatás összegét nem tudta senki, ezért a közgyűlés Szöllősi Antalt bízta meg, hogy néha egy-egy vers. Az 1-10. számig egy oldalon másolva tájékozódjon a feltételekről. A közgyűlésen jelent meg a Híradó, majd a 11. számtól elhatározták, hogy a következő közgyűmindkét oldalát kihasználták a lapoknak. lésig a SMOSZ vezetősége dolgozza ki egy központi magyar újság „programját”. Így a postaköltség kevesebb lett, s az egyesületek közlési lehetősége nagyobb. A 19. 1980-1983 számtól egy darabig rendszeresen közölte Az 1980. október 25-i vezetőségi gyűlésen az újság a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet istentiszteleti naptárát és a a vezetőség leszögezi, hogy fontosnak Svédországi Magyar Katolikus Lelkésztartja „egy információs lap kiadását”. Rezsőfi Alajos (1918-1997) javasolta, hogy ség mise-naptárát is. A 19. számban megjelenik az első a már meglévő Magyar Ház Híradóját bővítsék ki az Országos Szövetség vidéki hirdetés. A 20. számtól megjelennek az egyetagegyesületeinek bevonásával. Így ez az sületi beszámolók mellett egyéb beszámolók is, hírek más lapok cikkeiből ollózva; ezeket új lap „egyben kellő információ lenne a fénymásolatban közölte a Híradó. 1986. szórványmagyarság számára is” (2). februári száma beszámol a magyar demokra1981. február 12-én Ásvány-Pakrócz tikus ellenzék felhívásáról, amelyet az EuróEndre levelet intézett a SMOSZ vezetőségi tagjaihoz, amelyben javasolja, hogy pai Kulturális Fórumhoz intézett, és közli az „az újságot a helyi egyesületek szerkesztik. Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseit. (...) A munkatársak összehívása a felada- Egyre több hírt közöl a román terrorról, és a tok összehangolása végett elengedhetetlen. hazai ellenzékről. A 25. (1987. május) számban közli a (...) Szente Imrét és Szöllősi Antalt főszerkesztőként javaslom. Az újság kiadási költ- lap Jakabffy Ernőnek, a SMOSZ elnökének Kádár Jánoshoz intézett levelét, amelyben ségei az OSZ-re hárulnak”(3). Javasolta még, hogy a svéd személyekkel készített kéri, hogy „a Magyar Kormány hivatalosan és nyíltan tegyen lépéseket magyar riportot svédül hozza a lap, és „az illető kisebbségeink javára (...), hasson oda, hogy egy példányt kapna, amelyben a szöveg az 1956-os forradalom áldozatainak sírhitelességét ellenőrizheti”(4). Az 1981. március 7-i évi közgyűlésen jait – beleértve Nagy Imre és társaiét is – hozzák rendbe és tartsák emberi halottaka jelenlévők „elfogadták a vezetőség javaslatát, hogy a Magyar Ház Híradója nak kijáró tiszteletben!”. mellett az Országos Szövetség tájékoztatóját is évente négyszer”(5) adják ki. (Folyt. a 13. oldalon) Ilyen előzmények után, 1981. januárjá-

Kedves olvasó! A 25 éve folyamatosan megjelenõ Híradó századik számát tartod a kezedben. Az újság múltjáról, történetérõl, hûséges szerzõirõl, a szerkesztés gyakorlati folyamatáról, az országos szövetség és a szerkesztõség együttmûködésérõl adnak képet a négyoldalas összeállításunkban megszólított személyek: Bihari Szabolcs a felelõs kiadó szemszögébõl, Lázár Oszkár korábbi szerkesztõi tapasztalata tükrében, Kalocsi Margit a Magyar Ház Híradója szerkesztõjeként, Szöllõsi Antal pedig a levéltáros szemével tekint vissza a lapra. E sok év alatt három szerkesztõje volt a Híradónak. Az elsõ tíz év után Lázár Oszkár vette át a stafétabotot a néhai Jakabffy Ernõtõl, majd 2001. márciusától jómagam „csinálom” a lapot. Az utóbbi egy évben másodmagammal; tavaly júniustól Sall László is bekapcsolódott a szerkesztõi munkába. Az elsõ, általam szerkesztett újság beköszöntõjében úgy fogalmaztam, hogy „az új csapásra ráállt Híradó (...) azon iparkodik, hogy ne csak informatív és olvasmányos újság legyen, de egyesületi életünk tükrözése mellett tükre legyen sorsunknak és életünknek is. Igyekszik érdemlegesen megfelelni annak a társadalmi szerepnek, amelyet közösségünk ráruház”. Ezt ma is így gondolom. Hogy ez eddig sikerült-e vagy sem, abban minden bizonnyal nem ért egyet velem minden olvasó. Kora, neme, értékrendszere stb. függvényében mást-mást „hall ki” a mindenkori olvasó egyazon szövegbõl. Vannak, akik túl liberálisnak tartják a lapot, mások meg túl konzervatívnak. Egyesek szerint túlontúl befele forduló, mások szerint nem eléggé egyesület-centrikus. Valószínûleg igazuk van. Kedves olvasó, remélem ezután is legalább annyi élményben, örömben és bosszúságban lesz részed a Híradó olvasása során, mint nekem volt ez alatt a néhány év alatt. Örülnék neki, hiszen csak arról van véleményünk, ami fontos. Újvári Tünde fõszerkesztõ

100. Híradó

Századik szám

11

HÍRADÓ

100. Híradó

12

A Híradó a svédországi magya A Svédországi Magyarok Országos Szövetségét (SMOSZ) és a Híradót nem lehet különválasztani: a kettõ egy, a Híradó a mi tükrünk! A SMOSZ történetében bekövetkezett minden fontos esemény szerepel a Híradóban.

Mikor 1994-ben megválasztottak elnöknek, úgy gondoltam, hogy a Híradó körüli személyi és jogi kérdéseket rendeznünk kell. Azt javasoltam, hogy válasszuk külön a szerkesztői és a törvény szerint előírt felelős kiadói szerepet. Ekkortól szerepel Lázár Oszkár, aki már 1991-tõl szerkesztette a lapot, a Híradó szerkesztőjeként, én pedig felelős kiadóként. – A lap szerkesztésébe úgy kerültem bele, mint Pilátus a krédóba, valószínűleg azért, mert az egykori stockholmi Magyar Intézetet vezető Szabó Ödön főszerkesztősége alatt jó tíz éven át kiadott Magyar Tudósító/ Északi Tudósító szerkesztőgárdájába tartoztam, illetve annak (svéd) nyelvi rovatát én vezettem. – A Híradó-szerkesztés átvétele úgy történt, hogy egy dél-svédországi, lundi villámlátogatása alkalmából Jakabffy Ernő barátom megkért, hogy vegyem át a szerkesztést. Ez 1991-ben történt, ha jól emlékszem, a 41. számmal, és a 2000. decemberi 78. számmal ért véget, emlékezik vissza Lázár Oszkár abban a levelében, amelyet a szerkesztõség kérésére írt a Híradóval kapcsolatos munkájáról. A Híradót abban az idõben egy olyan lapnak képzeltük, amely az Országos Szövetség és a tagegyesületek munkájáról ad hírt. Önálló cikkek gyakorlatilag nem jelentek meg, vagy legalábbbis nagyon kevés. – A lapot egyedül szerkesztettem. Az anyagot részben az egyesületektől kértem-kaptam, részben magam szedtem össze, a magyar nyelvű és külföldi sajtó és tömegtájékoztatás rendszeres figyelésével. Ernővel közösen kialakított célunk az volt, hogy a lehető legtisztességesebb, felhangoktól mentes, tárgyszerű tájékoztatást nyújtsunk – elsődlegesen a fiataljainkra való tekintettel minél kifogástalanabb anyanyelvi szinten és akadémiai helyesírással. Tudatában voltunk sokrétű felelősségünknek, fûzi hozzá Lázár Oszkár. Egy idő után rendkívül fontosnak tartottuk, hogy rendszeresen hírt adjunk közgyűléseinkről is, ezért 1994-től a Híradó szerkesztője, többé-kevésbé rendszeres résztvevője volt a gyűléseinknek. Ekkortól jelentek meg a meghívott vendégeinkről előzetes portrék, bemutatkozó cikkek. Hosszú ideig volt egy nagyon fontos segítője a Híradónak, aki a háttérben dolgozott, de akinek a nevét nagyon ki szeret-

A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Komlós Attila elnök kitüntetésben része évfordulója és századik számának megjelenése alkalmából. Lázár Oszkár, Kalocsi magyarság szolgálatában, a nemzeti önazonosság megõrzése érdekében kifejtett k elismerésben. Az oklevelet a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövete, dr. Iklód keretében a nagykövetségen. Fotó: Stuber György ném emelni: Vajna Julianna, aki – viccesen azt mondtuk: – korbáccsal a kezében körbetelefonálta az egyesületeket minden lapzárta előtt, hogy ne feledkezzenek meg a feladatukról, és írjanak magukról. Az együttműködésünk Lázár Oszkárral rendkívül zökkenőmentes volt , soha semmilyen konfliktus kettőnk között nem volt. Oszkár nem csak nagytudású ember, de rendkívüli személyiség is.

– A technika számítógépes szedés és tördelés volt. A készre kiírt oldalakat egy stockholmi (solnai) nyomdába küldve történt a nyomtatás. A Magyar Házban Kalocsi Gitta irányítása alatt fürge önkéntes kezek rakták felcímzett borítékba a lapot, írja Lázár Oszkár. 2000 végén a bejelentés, hogy Oszkárnak munkáját, orvosi javaslatra, csökkentenie kell; hideg zuhanyként ért. Mivel Az a tény, hogy tíz éven át együtt dolgoz- nagyon fontosnak tartottam, és tartom mai hattam Oszkárral, adomány az élettõl. Ami- napig is a Híradót, nem volt mindegy, hogy kor a megmaradásunk érdekében komolyan ki kerül az élére! Az Országos Szövetelkezdtünk gondolkozni a SMOSZ stratégiá- ségtől kaptam egy felhatalmazást, hogy jának a megfogalmazásán, abban Oszkárnak nézzek utána, kik jöhetnek számításba. Öt rendkívül komoly szerepe volt. A szerkesztői név került fel a listára, és ezek közül én munkája nem csak abból állt, hogy az újságot magam próbáltam eldönteni, ki volna az, összeállította, hanem kiterjedt arra is, hogy akit a legszívesebben látnék a Híradó élén. Újvári Tündét, akit nem igazán ismera beszédeimet stilizálja. Minden beszédemet tem addig, de tudtam a munkásságáról meg saját magam írom, a leveleimet is, viszont mielőtt nyilvánosságra hozom, mindig meg- az ajánlásokról, felhívtam. Rendkívül meglepte a hívásom; elmondtam, hogy öt név kérek valakit, hogy nézze át azokat. volt a tarsolyomban, és közülük õt szeretInternet nem volt abban az időben, de volt fax! Előfordult, hogy mielőtt egy szám ném javasolni. Azt is mondtam, hogy ne hamarkodja el, gondolja át, majd néhány nap megjelent, kaptam negyven oldal faxot múlva visszatérek. Egy tízperces, negyedOszkártól. Ilyen vagy olyan okból kifoórás beszélgetés után azt mondta, hogy vállyólag, többnyire későn beküldött cikkek lalja; ezen meg én lepődtem meg! Nem azon, miatt újra kellett tördelni, s akkor megint hogy igent mondott, hanem hogy azonnal. átküldte; ez technikailag így működött.

HÍRADÓ

13

A 32-33. (1989. dec.) szám irodalmi és művészeti mellékleteként 4 oldalon jelenik meg az Olvasólámpa. Az irodalmi mellékletet az Erdélyből Békéscsabára átköltözött Banner Zoltán szerkesztette a 49. (1993. június) számig.

A számítógépes korszak

esítette a Híradó szerkesztõit a lap 25 éves Margit és Újvári Tünde „a svédországi kiemelkedõ tevékenységéért” részült az dy Gábor adta át egy kisebb ünnepség A következő vezetõségi gyűlésen ez már napirendi pont volt. Tünde bemutatkozott, a vezetőség pedig meghozta a döntést. Így utólag, a hat év távlatából visszagondolva, nála jobb szerkesztőt az akkori ötből nem találhattunk volna. Tünde gyakorlatilag átvette Oszkár szerepét abban is, hogy a megjelenő beszédeimet, írásaimat ő stilizálja. Tünde és Oszkár között nem szívesen vonok párhuzamot, de néhány dolgot meg kell jegyezni. Tünde egy „profi” újságíró; Oszkár pedig egy „profi” professzor. Tünde rögtön a külalakot célozta meg, aminek nagyon örvendtünk, mert – ha már ennek a sajnálatos szerkesztői váltásnak meg kellett történnie, és jött egy dinamikus, jó tollú, jó meglátású szerkesztőnk – akkor meg is adtuk neki a lehetőséget. Ekkor lett a sárga újságból zöld, s ekkor lett a Híradónak lap formája, hiszen addig inkább szórólap jellege volt. A fejlécben található címer maradt a régi. – A Híradó címlapját ma is díszítő magyar és svéd címert és zászlót, kérésemre, malmöi honfitársunk, Dagmar Hellstam készítette el színesben, derül ki Lázár Oszkár levelébõl. A szerkezeti, formai s bizonyos értelemben tartalmi változtatást az Országos Szövetség asztalára Tünde tette le. (Folyt. a 14. oldalon)

A 37. (1990. május) számtól javul a lap minősége. A lap számítógépen való elkészítése szebb külsőt ad az újságnak. A 38. és a 39. szám új néven, A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Híradója címmel jelenik meg. A 40. (1991. március) számtól a már egyszerűbb és rövidebb Híradó néven adják ki. A lap ekkor közli, hogy a felelős szerkesztő Jakabffy Ernő, de a lap tévesen a Magyar Ház Híradójának az ISSNszámát használja. Az 52. (1994. április) számtól a lap felelős kiadója Bihari Szabolcs, és a műszaki szerkesztő Lázár Oszkár lett, de az 53. számtól már mint szerkesztő szerepel a 78-ik számig. Az újabb egyesületeknek a SMOSZhoz való csatlakozása után a lap szerkesztése egyre több munkát adhatott a szerkesztőnek, és Lázár Oszkár a lap összeállításán kívül még más SMOSZmunkában is részt vett, talán ezért nem tudta tovább vállalni a Híradó szerkesztését. Mindenki sajnálattal vette tudomásul Lázár Oszkár döntését, amely ugyanakkor megadta a lehetőséget arra, hogy egy fiatalt kérjenek meg erre a szép, de nem könnyű feladatra. A SMOSZ 2001. évi közgyûlésének határozata értelmében a 79. számtól Újvári Tünde vette át a Híradó szerkesztését, de Veress Zoltán javaslatára egy szerkesztő bizottságot hoztak létre, hogy az új szerkesztő munkáját ezzel is megkönnyítsék. A szerkesztő bizottság tagjai voltak: Bihari Szabolcs (felelős kiadó), Dugántsy Mária, Kalocsi Margit, Kormos László, Lázár Oszkár, Újvári Tünde (szerkesztő) és Veress Zoltán. A Híradó szerkesztő bizottsága csak a 88. számig szerepelt a lapban, de a gyakorlatban az Újvári Tünde szerkesztésében szépült és javult minden megjelent száma után. Ennek egyik szép példája a Híradó 2003. decemberében kiadott irodalmi melléklete. A Közérzetünk évszakai címmel megjelent melléklet szerzői: Gergely Tamás, Lipcsey Emőke, Neufeld Róbert, Sall László, Sulyok Vince, Szabó Zoltán, Szente Imre, Tar Károly, Telegdi Magda, Tölgyessy B. Zoltán, Újvári Tünde és Veress Zoltán voltak. Hiányoltam a mellékletből legalább pár sorban a szerzők

bemutatását, akik Sulyok Vince (Norvégia) kivételével mindannyian Svédországban élő „svédmagyarok”. A világossárga papírra nyomott Híradót egyszerűen csak „sárga újság”nak nevezte mindenki. A fehér alapon való „színváltás” megjelenése azonban a 79. számtól nem csak új tartalmat és külsőt adott a folyóiratnak a szerkesztője, hanem két színnyomással és bőven fekete-fehér képekkel illusztrálta a cikkeket.

A visszapillantás ürügyén 2005. tavaszán századik számával a Magyar Ház Híradója (1979-2005), sajnos, megszűnt, illetve beolvadt az Országos Szövetség Híradójába. Így 2005 nyarától a lap szerkesztőjére még több munka hárult. Még egy kis egyesületi lap szerkesztése sem könnyű, még akkor sem, ha bármilyen őszinte magyarság-tudattal készíti is azt szerkesztője. Sok embernek minden bizonnyal nehéz megérteni, hogy Svédországban vannak emberek (és remélem, a jövőben is lesznek), akik ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül működtetik egyesületeiket, és adják ki, szerkesztik azok lapjait. A Híradó nem egy kis egyesület lapja, hanem a SMOSZ majdnem hatezret számláló tagságának igen színvonalas folyóirata. A Híradó szerkesztőjének az egyesületi tudósítók mellett szüksége lett egy társszerkesztőre. Ezért a SMOSZ vezetőségének kérésére 2005-ben a folyóirat szerkesztésébe bekapcsolódott Sall László, mint szerkesztő; míg Újvári Tünde főszerkesztőként folytatja tovább munkáját. Köszönjük a lap első szerkesztőinek, dr. Rezsöfi Alajosnak, Jakabffy Ernőnek, Lázár Oszkárnak, a felelős kiadónak, Bihari Szabolcsnak, és köszönet a lap „tudósítóinak” és szerkesztőinek, Újvári Tündének és Sall Lászlónak, hogy lapunk a századik számot megérte.

Szöllősi Antal Jegyzetek: 1. Jegyzõkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyûlése, 1980. március 1. – p. 3 2. Jegyzõkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségén vezetõségi gyûlése, 1980. október 25. – p. 2. 3. Javaslat. Ásvány-Pakrócz Endre (1924-1992) hat oldalas levele a SMOSZ vezetõségi tagjaihoz. 1981. február 12. 4. Ásvány-Pakrócz Endre levele, 1981. február 12. 5. Jegyzõkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyûlése, 1981. március 7. – p. 2.

100. Híradó

arság tükre

(Folyt. a 11. oldalról)

HÍRADÓ

A Híradó 100 számának rövid története 1956 novemberében kerültem Svédországba szüleimmel és két öcsémmel. Apám, sváb származása ellenére, a legnagyobb magyar volt a szememben. Õ már 1957 márciusában a Szabad Magyarok Tömörülésének tagja volt. Így nagyon hamar belecsöppentem a magyar egyesületi életbe, emlékezik vissza Kalocsi Margit, aki 25 évig szerkesztette a Magyar Ház Híradóját. 1961-ben megalakítottam a stockholmi 61. sz. Gizella királyné leánycserkész csapatot. Ebben is apám volt a legnagyobb támogatóm! A cserkészet mellett a hetvenes években a stockholmi Katolikus Kör vezetőségében dolgoztam. 1976-77-ben megalakult a Magyar Ház Közösség, amelynek Jakabffy Ernő lett az elnöke, és ahol én a titkári teendőket láttam el. 1985-ben lettem a Magyar Ház Közösség elnöke, valamint az Országos Szövetség alelnöke. Tagja vagyok a Magyar Ház Közösség mellett a stockholmi Önképzőkörnek, a cserkészcsapatnak, a Katolikus Körnek, a LTBT baráti társaságnak, az EKÉ-nek, a södertäljei Magyar Egyesületnek és a Svéd-Magyar Segélyszervezetnek, és támogatom a Magyar Protestáns Gyülekezetet. Elmondhatom, hogy mindegyik egyesület megalakításánál részt vettem. 1964 óta (férjem 1966 óta) Kalocsi Miklós becsületesen kiveszi a részét az egyesületi magyar munkákból. Nélküle és az ő aktív támogatása nélkül természetesen nem tudnám csinálni azt, amit csinálok. Két lányunk, Gyöngyi és Szilvia is dolgoznak a magyar egyesületi életben. Természetesen jól beszélnek magyarul. A Híradó gondolata akkor született meg, amikor mint titkár a Magyar Ház Közösségében tapasztaltam, hogy az akkor a Magyar Házban működő egyesületek, mennyi erőt és pénzt (Folyt. a 13. oldalról)

Hamar ráérzett a munkára, és átvette a SMOSZ gondolatmenetét, azt a célt, amit az Országos Szövetség a Híradón keresztül próbál elérni. Ugyanakkor azt is, hogy vannak bizonyos elvárások és bizonyos korlátok is: terjedelmi, anyagi stb. Kettõnk együttmûködése is zökkenőmentes; gyakorlatilag folytatjuk azt a rendszert, amit annak idején Oszkárral kialakítottunk: ahogy a lap készül, azt Tünde átküldi, én meg átnézem. Ennek kizárólag jogi háttere van; egyébként – akárcsak Oszkárnak –Tündének is szabad keze van az újság megszerkesztésében. Jómagam is, a SMOSZ vezetősége is – és nagyon merem remélni, hogy a tagság is – a Híradónak a szerepét a múltban is, a

költenek külön-külön arra, hogy a tagságot értesítsék a különböző programokról. Azt javasoltam, hogy a tudatni valónkat gyűjtsük egybe, egy kiadványba. Így született meg a lap. 1979 õszén megjelent az első szám, Magyar Házi Híradó néven, amivel nem voltunk megelégedve, és a második szám már Magyar Ház Híradója fejléccel jött ki. Az első szám fehér papíron jelent meg. Ez azért nem tetszett az akkori vezetőségnek, mert nagyon hasonlított az általánosan kiküldött levelekhez. Több színről tárgyaltunk, mielõtt megegyeztünk a sárgában, mivel azon volt a legjobban olvasható a szöveg. Nem szerettem, ha „sárga újság” néven becézték a Híradónkat, mert Stockholmban van egy ún. „Gula Tidningen”, amiben a használt dolgaikat árusítják a stockholmiak. A Magyar Ház Híradója mindig csak egy egyszerű tagértesítő akart lenni. Hírt akartunk adni a már elvégzett munkánkról, és hirdetni kívántuk az elkövetkező műsorokat. Az első számokat Szöllõsi Tóni lakásán másoltuk kb 350 példányban, és a Magyar Ház Közösség tagságának küldtük ki. Ahogy nőtt az egyesület taglétszáma, úgy nõtt a Híradó példányszáma is, így hamarosan elérte a 800-at. Amikor az Országos Szövetség Híradója is elindult, 2000 példányban jelent meg. Eleinte szép magyar motívumokat is tettem a cikkek közé, mert így akartam a magyar kultúrkincseket megismertetni. Néha az évszaknak, ünnepkörnek megfelelő vers is került az oldalakra. Szente Imre izgalmas „nyelvleckéi” a későbbi években minden számban gazdagították a mondanivalónkat. A csángókról, úgy éreztem, hogy kutya kötelességünk hírt adni. Ezt Stuber György, a csángók stockholmi „tudósa” biztosította. Az elsõ években a számokat főleg Jakabffy Ernővel raktam össze. Írógépen kopogtattuk, vagy összevágtuk a készen jelenben is és a jövőben is nagyon fontosnak tartjuk. Nem véletlen, hogy a költségvetésünknek gyakorlatilag az egy ötöde a Híradóra megy. Még a mai elektronikus világban is a Híradó az egyedüli olyan megjelenési formánk, vagy köldökzsinórunk, amely a svédországi magyarok munkájáról tudósítja elsősorban a tagságot. De rendkívül fontos a Híradó nemzetközi szempontból is, hiszen néhány testvérszervezetünk, valamint Magyarországon és a Kárpát-medencében is megkapják a lapot. Ezáltal adunk hírt magunkról, a munkánkról, az elképzeléseinkről, és úgy érzem, hogy a SMOSZ pozitív megítélésében a Híradónak nagyon jelentős szerepe volt, van és remélem lesz a jövőben is.

Bihari Szabolcs

kapott cikkeket. Miután az Országos Szövetségben Pákh Ervin felvetésére beindult az Országos Szövetség Híradója, Jakabffy Ernő azt írta és szerkesztette, míg a Magyar Ház Közösség lapjának a megírása és összeállítása az én munkám lett. Ebben mindig kaptam segítséget. Szentkirályi Csaga évekig lektorált, majd Szente Imre vette át ezt a nem könnyû feladatot. 15 évig Lőcsei (Kalocsi) Gyöngyi tette számítógépbe az anyagot. Terjedelme eleinte négy A4-es oldal volt, később nyolcra gyarapodott. Az Országos Szövetséggel mindig súrlódásmentesen ment a Híradók írása, szerkesztése és postázása, hiszen egy vezetőségben voltunk, és egyszerre csináltunk mindent, mindig egyeztettünk, akkor is, amikor Lázár Oszkár Lundban szerkesztette az Országos Szövetség Híradóját. A két Híradót mindig együtt jelentettük meg, és egyszerre postáztuk. Az anyagiakat, úgy a nyomtatást mint a postázást, mind a két Híradóra az Országos Szövetség fedezte. Ennek fejében a Magyar Ház Közösség vállalta a borítékolás és a postázás megszervezését, lebonyolítását valamint azt, hogy a Magyar Ház Közösség nem kért működési támogatást az Országos Szövetségtől. A borítékoláshoz mindig felhívtunk 20-25 tagtársat. Ebből 10-15-ön jöttek el, és öt-hat órát dolgozva jutott el a két összerakott Híradó, plusz a mellékletek – meghívók és befizetőlapok a postára. Nagyon sok évig borítékba raktuk a küldeményt. Néhány évvel ezelőtt, mivel a boríték nagyon megdrágult, nyitott csomagot csináltunk. Ezzel pénzt takarítottunk, de nagyon sok munkát igényelt az összerakás és a leragasztás. Viszont mindent mellékelni tudtak az egyesületek, és így közös küldeményben ment ki a Híradó, a stockholmi Magyar Házból, a tagság széles rétegeihez.

Kalocsi Margit

Miski Török Ágnes: Lolo.

100. Híradó

14

HÍRADÓ

15

Ághegy – Liget Baráti Társaság: Virtuális egyesület Az Ághegy-Liget Baráti Társaság április végén tartotta elnökségi ülését Lundban, amikor rögzítette tagjainak egyöntetű határozatát a Társaság további tevékenységének korszerűsítését illetően. A Társaság honlapjának segítségével lebonyolított virtuális közgyűlésén a véleménycsere és a vezetőségválasztás eredményeit összegezve, az elnökség nyilvánosságra hozta az ALBT szervezeti szabályának módosított változatát, és a három évre megválasztott vezetőség névsorát. Újdonság az is, hogy a Társaság anyagi lehetőségeit tekintve, az elkövetkezőkben a skandináviai fiókszervezetek választmányi tagjainak segítségével bővíti szervezeti tevékenységét, amelynek középpontjában továbbra is „a magyar nyelv és kultúra, az irodalom és képzőművészeti alkotás népszerűsítése” célkitűzés áll. A módosított szervezeti szabályzatot, a választmány és az elnökség névsorát lásd a www.aghegy-liget.hu honlapon. Az elnökségi határozat értelmében a Társaság a jövőben tovább folytatja az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi

és művészeti lap, valamint a Magyar Liget A közelmúltban közel négyszáz magyar című dél-svédországi családi lap népszerű- család kapott a Társaságtól ismertetőlevelet. sítését, amelynek támogatására alakult, és Folytatva ezt, sziszifuszi munkára vállale célból igyekszik újabb tagokat toborozni. kozik a Társaság, amikor az elkövetkező Svédországi tevékenységi tervében szereévekben igyekszik minden északon élő pel a lapok bemutatása Stockholmban: a magyarok Önképzőkörében, az Idős Magyarok Klubjában, a Tájfutó Nők rendezvényén és a Magyar Nagykövetségen. A SMOSZ segítségével pedig, a meghívott Határon Túli Magyarok Hivatala elnökémagyar családot levélben vagy telefonon vel, jelen lesz mindazokban a svédországi megszólítani. Ezért kérem, ne lepődjenek magyar szervezetekben, amelyek igényt meg, amikor Tanászi Mária, a Társaság tartanak az anyaországgal közös ügyeink- titkára, telefonon érdeklődik majd, hogy ről szóló kiadós beszélgetésre, és az otthoni kívánnak-e nyomtatott tájékoztatót kapni segítséggel nyomtatott Ághegy második tevékenységünkről, támogatnák-e az kötetének bemutatására. Ághegy nyomtatását befizetéseikkel a Plus Az elnökség fontolóra vette, hogy Girot 404 86 10-2 bankszámlánkra. minden lehetséges módon elősegíti a skanA Társaság eddigi bevált gyakorlatát folydináviai magyarok számítógépes levelezése tatva, a két lap tartalmának gyors ismertetése magyar helyesírását, folytatja a Magyar céljából nem csak a világhálón teszi közzé Ligetben évekkel ezelőtt meghirdetett a két lap internetes változatát (www.hhrf. Tudnunk kell egymásról! akciót, felhívja a org/aghegy és www.hhrf.org/magyarliget), figyelmet az északon élő magyarok szüksé- hanem CD-lemezen is eljuttatja tagjaihoz. ges összeszámlálására. Összetartozásunkat erősítendő, jelvényt készítünk, amelynek kialakítására pályázatot hirdetünk.

MEGHÍVÓ

A Stockholmi Önképzõkör 2006. június 21. és 25. között rendezi 19. nyári táborát Tångagärdén. A tábor fõ témája az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója. Meghívottaink-elõadóink: WITTNER MÁRIA, 1956-os forradalmár, Budapest, VETÉSI LÁSZLÓ, református lelkész, Kolozsvár; valamint VERESS ZOLTÁN, MOKOS IMRE, MOKOS MAGDOLNA, SALL LÁSZLÓ, BIHARI SZABOLCS, JORDÁKY BÉLA. Folytatjuk a zenei vetélkedõk sorozatát. A Protestáns Gyülekezeti Közösséggel együttmûködve istentiszteletet tartunk az Intakan-i templomban vasárnap, június 25-én. A részletes tábori program a SMOSZ honlapján (www.smosz.org/aktualis.htm) is megtalálható. Napi részvételi díj felnõtt személyenként 120:- kr. Jelentkezni lehet május közepétõl június 18-ig Went Idánál a (+46)-8-66 246 88-as telefonszámon vagy az [email protected] drótpostacímen, illetve Sántha Juditnál a (+46)-8-91 72 23-as telefonszámon vagy a [email protected] drótpostacímen.

Mindenkit nagyon sok szeretettel vár az Önképzõkör vezetõsége.

Mi újság az Ághegy és a Magyar Liget háza táján?

Az újság: a Magyar Liget. Az Ághegy folyóirat, amelynek internetes változatát lapfolyamnak neveztük. A Magyar Liget legközelebb ősszel jelentkezik összevont számmal, amelyben ezúttal is nagyobb terjedelemben, gazdagon illusztrált, olvasmányos Nyári történeteket közlünk. Várjuk olvasóink írásait. A Magyar Liget továbbra is igyekszik a Dél-Svédországban élő magyarok mindent kibeszélő lapja lenni. Időszerű közügyünkről szól idén elkezdett sorozatunk az anyanyelvi oktatás színvonaláról, amelyhez számos, a valóságot feltáró írást és javaslatot remélünk. Elkészült az Ághegy 11-15. számát tartalmazó III. kötete. Nyomtatásához, a társaság tagjain, a magyar egyesületek és ezek szövetségén (SMOSZ) kívül, további segítséget remélünk a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságától és a Határon Túli Magyarok Hivatalától. A kötet tartalmából kiemelkedő néhány tekintélyes skandináviai magyar alkotó kerek évfordulós köszöntése, Szente Imre zárt ë-vel átírt, dicséretes Kalevala-fordításának, Hegedűs Zsolt olvasmányos Svédcsavar című könyvének és a Bartha István (és munkatársai) által svédből fordított regény (Bernhard Nordh: A hódtavi telepesek) folytatása. A Páholy rovatban olvasható a szerkesztő új, Az ismert katona című tragédiája. A Rügyek rovatban többek között bemutatjuk: Bartha Magda vízfestményeit, Csillag János verseit, Tóth Ildikó svéd-magyar témájú rövid írásait.

Ligeti Pál

HÍRADÓ

16

Az én hazám...

Én elég biztos vagyok abban, hogy ki vagyok. Hogy hány éves vagyok, hol nõttem fel, mit szeretek tenni. De hogy hova tartozom? Melyik kulturális közösséghez? Erre a kérdésre nem tudok mindig válaszolni! „A régi szokás szerint a Károlyi Egyetemen Prágában eljátsszák azt a himnuszt, amelyik nemzetből származik az, aki egy kitüntetést vár. Mikor tőlem megkérdezték a szervezők, hogy számomra melyik himnuszt játsszák el, nem találtam erre a kérdésre egy könnyű választ. Lengyelországban nőttem fel, de az életem nagy részét Angliában töltöttem!” Ezt írja a szociológus Bauman Az identitás című könyvében. Magam részéről ilyen helyzetbe még nem kerültem, de hasonló gondolatokkal már sokszor küzdöttem. védországban nőttem fel. Anyám hároméves korában került ide Magyarországról. Apám 15 éves korában érkezett Svédországba, Angliából. Én itt, Svédországban nőttem fel, itt jártam iskolába, a legtöbb barátom svéd, de ha máshonnan is származnak, svédül beszélünk egymással. Ha elgondolkozom a dolgon, a svéd himnuszhoz kellene kötődnöm. A svéd kultúrának kellene a legfontosabbnak lennie számomra, nyelv szempontjából pedig a svédnek. Azon kívül, mivel az angolt ingyen kaptam apámtól, a spanyol vagy a francia iránt kellene érdeklõdnöm, egy világnyelv iránt.

S

Sok olyan ismerősöm van hasonló helyzetben, hasonló korban, akik már alig értik azt a nyelvet, amelyet a szüleiktől tanultak! Sok esetben kis nyelvekről van szó, amelyekben nem találnak sok hasznot, és ezért nem is használják. z érdekes az, hogy egyik himnuszszal sem tudom magam identifikálni. Őszintén szólva sem a svéd, sem a magyar, sem az angol himnusszal nem tudom magam teljesen azonosítani. Számomra a svéd nyelv a legfontosabb, mivel ezt használom a leggyakrabban. A svéd kultúra közel áll hozzám, de mégsem mondanám azt, hogy a legfontosabb. A magyar nyelv, kultúra meg politika szintén nagyon fontos, de az angol nem kevésbé. Egyik sem fontosabb, mint a másik, de mindegyik nagyon fontos, közel áll hozzám, felháborít, örömmel tölt el, meg fejleszt. Életemben sokat voltam Magyarországon. Kiskoromban a nagymamám nővérénél laktunk, de mikor vége lett a kommunizmusnak és elkezdődőtt a rendszerváltás, a nagyszüleim vettek maguknak Magyarországon egy házat. Nyaranta ott voltunk, bejártunk Pestre, elmentünk a sódertóba fürdeni, rokonokkal szalonnát sütöttünk. Két hónapig nagyon éltem az életet! De én is felnőttem, és rájöttem arra, hogy egyre inkább tőlem függ, hogy mennyire marad meg bennem a magyar nyelv és a kultúra, amihez megkaptam az alapokat a családomtól. Az a tény, hogy mennyire fogom magam identifikálni

A

Magyarországgal, ezentúl tőlem függ. Ditt fosterland i mina ögon – A te hazád az én szememben. Ez volt a hu.se.t április 8-i göteborgi találkozójának az elnevezése. Svédül folyt a rendezvény nagyobb része. Magyarok, magyar származású fiatalok és idősebbek tartották. Szavaltak, énekeltek, különböző művészeteket mutattak be. Lényegében azt lehet mondani, hogy kultúrával foglalkoztak. Politikával nem, hanem magyar kultúrával! Magyarul nem nagyon beszéltem ezen az estén. Természetesen váltottam egy-két szót egy pár ismerőssel, de lényegében nem volt nagyon jellemző erre az estére a magyar nyelv. Ami elég érdekes, ha elgondolkozik az ember azon, hogy magyar kultúrával foglalkoztunk. Erre az estére a kultúra volt jellemző. Méghozzá olyan kultúrával foglalkoztak ezen az estén, amelyik lényegében nem a múlthoz kapcsolódik, hanem a mai emberekkel és társadalommal foglalkozik. De akik mind valahogy kapcsolódnak Magyarországhoz, és élni akarják a magyarságukat. hu.se.t rendezvényen úgy éreztem, hogy olyan magyar lehetek, amilyen valójában vagyok. Én nem 56-os magyar vagyok, sem erdélyi magyar, aki a Ceausescu-rendszerből menekült, de amerikai magyar sem. Vonzódom Magyarországhoz, de nem azért, mert egyszer onnan elmenekültem, hanem azért, mert részese akarok lenni a mai magyar társadalomnak. Fontos számomra, mint általában minden svédországi magyar számára, csak máshogy. Én fesztiválokra akarok elmenni, sörözni akarok, könyveket vásárolni. Az én Magyarországom természetesen a múlthoz is kapcsolódik, hisz ezért élek Svédországban. Fontos számomra a magyar történelem, de valójában nem amiatt ragaszkodom ahhoz, hogy megtartsam a magyarságomat. indenki különböző okból él itt, Svédországban. A magyar kulturális szervezetek mindenki igényének meg kell, hogy feleljenek. Nem csak egy réteg gyökereivel szabad, kell foglalkozni. Különböző országokból, nemzetekből származunk; különbözõ sorsokkal, vallásokkal és társadalmi elképzelésekkel élünk. Egyiket sem szabad kihagyni. Ha kihagyjuk, 15 év múlva nem él már Svédországban a magyar kultúra vagy nyelv! A svédországi magyarok között csak akkor tud megmaradni a magyar nyelv, ha van mire használni. Most nem arra gondolok, hogy lehessen szülőkkel, nagyszülőkkel vagy magyarországi rokonokkal beszélni. Hanem egy művelt magyar nyelvről beszélek, amellyel részt tudunk venni a mai magyar társadalomban. 

A

Miski Török Ágnes: Grafika.

M

HÍRADÓ

17

Miért szeretnék Magyarországon tanulni A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a budapesti Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet évek óta pályázatot hirdet magyarországi felsõfokú tanulmányokra elõkészítõ képzésre külföldön élõ magyar fiatalok számára. A pályázat elnyerésének egyik feltétele egy rövid beszámoló arról, hogy a pályázó miért szeretne Magyarországon tanulni. Bozóky Lili, stockholmi végzõs diák így vall róla:

De akárhányszor átgondolom, mindig rájövök, hogy mindenek ellenére mégis magyar vagyok. Sok magyar ismerõsöm, akikkel nyaranta szoktam együtt lenni, meglepõen nehezen érti meg válaszomat, mivel fölnéznek a gazdaságilag fejlettebb Svédországra, és a tipikus magyar önkritikájuk válaszomat érthetetlenné teszi számukra. Annak ellenére, hogy Magyarország még nem érte el azt a fejlettségi szintet, hogy a nyugat leggazdagabb, legnagyobb vagy legmodernebb országának mondhassa Mióta meg tudom különböztetni a magyart magát, az értékeket nem csupán az anyagiakban kell keresni, hanem az emberek és a svédet – a nyelvet, a kultúrát, az embereket és a szokásokat –, mindig nagy kedvességében, a népzenében, a történelem során szerzett dicsõségekben és a terméizgalommal érdeklõdöm a gyökereim, a magyarság iránt. Különösen a magyaroknak szet gyönyörûségeiben. Mint szegedinek, (fõként a svédekéhez képest) viharos törté- mások számára talán még érthetetlenebbül szoros érzelmi kötõdésem van a Tiszához nelme fogott meg nagyon. és a kopár Alföldhöz. Nyaranta, amikor ott Kisiskolás koromban, amikor olyan hideg volt, hogy alig lehetett kimenni a ház- vagyunk, órákat sétálok a töltésen, és olyan ból, újra és újra megnéztem az „Egri Csilla- fajta odatartozást érzek, amit sem Bodenben, sem Umeåban, és – a nyáron pedig oly gok”címû filmet, amely a kevés magyar gyönyörû – Stockholmban sem éreztem még. nyelvû videónk egyike volt. Tátott szájjal Angol, német és magyar tudásom figyeltem azt a kitartást és önfeláldozó fejlõdésével kezdek rájönni, hogy minden küzdelmet, amit az egri vár magyar hõsei nyelv egy új kaput nyit egy másik kultanúsítottak a török janicsárok ellen, azt a túra és életfelfogás felé. Csak a nyelven szenvedést, amit az elzártság és a hazától keresztül lehet valamit teljes egészében való távolság okozott Török Bálintnak, és megismerni. Ezért is szeretnék Magyara végsõ gyõzelem dicsõségét. A hazától való távolság ellenére bizonyított magyar- országon tanulni, mert úgy érzem, hogy a magyar nyelvtudásomat, a szókincsemet ságérzet és a magyarok iránti együttérzés ki kell bõvítenem ahhoz, hogy sikeresen egy fajta küzdelmet váltott ki bennem. A hovatartozás nagy kérdése nem egy- elvégezhessem a magyar orvosi egyetemet. Az angol nyelvû nemzetközi gimnászer merül föl bennem. Hova is tartozom igazából? Valahányszor magyar vagy svéd ziumban sok más külföldivel volt módom barátaim fölvetik ezt a kérdést, mindig el- megismerkedni. Itt, a volt iskolámmal gondolkozom rajta. Svédül jobban beszélek, ellentétben, nem vagyok furcsa, hogy nem mint magyarul. Személyiségem, stílusom, svéd vagyok. Itt én svédebbnek számítok a svéd származásúaknál, akik életük legnakulturális hátterem és zenei ízlésem is gyobb részét Kenyában, Kínában vagy a valószínûleg inkább svéd, mint magyar.

világ más távoli részein töltötték. Az angol itt a köznyelv, ami segít mindenkinek megtalálni a maga helyét és hovatartozását. Már-már kezdem megszokni a nemzetköziség identitását, de furcsa módon, ennek ellenére, még inkább a magyarság után vágyok. A globalizáció miatt belátom az angol nyelv és a nemzetközi kapcsolatok fontosságát. De mindezek mellett a kultúra az, ami minket azzá tett, akik valójában vagyunk. A magyarságnak a múltja visszhangzik népzenénkben, népszokásainkban és tükrözõdik az emberekben. Ez ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint az angoltudás. Érdekes módon ahhoz, hogy ezt az ember észrevegye és hogy ez tudatosuljon benne, külföldi magyarnak kell lenni. Amire a magyarságtudat fejlõdéséhez szükség van, az a destruktív önkritikának a föloszlatása, és egy új, nemzeti értékeinket ismerõ és kihangsúlyozó gondolkodásmód kialakítása. Úgy érzem, hogy hozzáállásommal, tapasztalatommal nyújthatnék is valamit magyarországi tanulmányaim alatt Magyarországnak (segítenék nekik megmutatni, hogy ha a magyarság összefogna, minden lehetséges lenne), és nem kevésbé én is öntudatosabb, igazabb magyar lehetnék, bárhol folytatódjék is majd életem a világban. A KMCSSZ (Külföldi Magyar Cserkész Szövetség) tavaly nyári fillmori jubileumi táborában, ahol hatszáz, különbözõ kulturális háttérrel, de egyazon szellemben, egyazon akarattal és összetartással rendelkezõ magyar vett részt, beláttam, hogy nekik ezáltal nem csak hogy sikerült megtartaniuk a magyarságukat, de ápolni is tudják azt, amit a magyarországi magyarok nem: a Magyar Büszkeséget.

 Úgy gondolom, hogy az én generáció-

leszteni tudjam az én magyarságomat.

mon belül ezt csak úgy lehet elérni, hogy filmeket nézünk, könyveket meg újságokat olvasunk, és részt veszünk a mai művészetben. Hosszú listát lehetne errõl összeállítani, de a lényeg az, hogy a mai társadalommal is kell foglalkoznunk, nem csak a politikával! Schöpflin György (magyar társadalomtudós) azt állítja, hogy egy olyan társadalom, amelynek nincs történelme, múltja – vagy nem emlékszik rá –, nem tud a jövőbe belépni. Ezért nagyon fontosnak tartom én is, hogy foglalkozzunk a történelmi eseményekkel, a régi költőkkel. De ez nem jelenti azt, hogy mai kultúrával nem kell foglalkoznunk. Ellenkezőleg, még fontosabbá teszi azt! Volt egyszer Közép-Európáról egy elképzelés, amelyről Konrád György ír.

Egy olyan elképzelés, amely ma is létezik az értelmiségiek között, és amely arról szól, hogy Közép-Európa egy olyan része legyen a világnak, ahol mindenki részt vehessen a társadalomban. hu.se.t, az én véleményem szerint, ezt próbálja elérni. Azt, hogy én is azt érezhessem, hogy a magyar társadalomhoz tartozom. Mikor nyaranta Magyarországon vagyok, mindig úgy érzem, tényleg oda tartozom. Mikor aztán egy ideje Svédországban vagyok, és különböző magyar rendezvényekre járok, nem igen érzem úgy. Lehet, hogy tényleg nem tartozom oda. De az is lehet, hogy az itteni rendezvények csak egy bizonyos rétegnek szólnak. A hu.se.t az én igényeimre válaszol. Segít abban, hogy megtarthassam, és fej-

A

Bozóky Lili

* A hu.se.t művészcsoport első ízben 2005-ben, a József Attila megemlékezésen szerepelt együtt. Idén, 2006. április 8-án önálló műsorral lépett közönség elé, A te hazád az én szememben címmel. A csoport tagjai: Ungváry Tamás, Csikós Tibor, Berglund Ove, Urbán Csabi, Urbán Attila, Lipcsey Emőke, Kasza Imre, Andersson Niklas, Pázsit Marika, Maros Miklós, Simai Pavol, Kádár Péter, M. Veress Mária, Markos Imi, Sall László, Straszer Boglárka, Gaál Zoltán és Gaál Plengiér Agneta, Szeles Judit valamint Gaši Bekim mv.

Mossop Péter

HÍRADÓ

Egyesületek

18

Ljungbyben otthonra leltünk Minden helynek megvan a lelkisége. Minden helységnek megvan az a két-három egyénisége, akik évekre, kedvezõ esetben évtizedekre meghatározzák az egyesület életét. Melyik az igaz? És mitõl, milyen tevékenységtõl válik, válhat vonzóvá, sikeressé egy egyesület? Mi érdekli az embereket, és milyen szinten? Hogyan egyeztethetõ össze a kultúra és a szórakoztatás? Ljungbybe indultunk kérdéseinkkel, ahol húsz éves egyesületi tanulságokkal találkoztunk.

Nagycsoportos gyermekfoglalkozás 2006 tavaszán. Kajsa (vendéggyerek), Szász Jessika, Péter Szilvia,

A svédországi magyar emigrá- Vass Márta, Péter Szilárd, Nyisztor Kristoffer, Tudorache Rebeka, Maki Gizella. Fényképezte Szász Csilla. ció fiatal. Létszámát tekintve is, és az itt eltöltött éveket számolva „szeretet, összetartás, megértés és testvé- tevékenységének célja olyan közösségbe is. A kezdeti bizonytalanságokat riség”, hogy „békítsük ki önmagunkat való tömörülés, amelyben szervezett leküzdve, azokon a helyeken, ahol az önmagunkkal, a magyart a magyarral”. formában ápolhatják anyanyelvünket, emigráció létszáma elért egy bizonyos A Ljungby-i Petõfi Egyesület a kultúránkat, és megõrizhetik hagyomá„kritikus tömeget”, és a megindított SMOSZ legsikeresebb közösségei közé nyainkat. Egy fedél alatt kapott itt helyet tevékenységek láncreakcióként terjed- tartozik. Magyar és svéd kitüntetések minden tevékenység, s így a helyiséget tek és terebélyesedtek, ott még húsz, és oklevelek sokasága bizonyítja, hogy jól ki is tudják használni. Tevékenységeik harminc vagy akár ötven év elmúltáa közösségteremtõ munkát az óhazában közt megtaláljuk a futballt, táncot, énekval is van magyar egyesületi élet. és a választott hazában is elismerik. Az kart, színjátszást és gyermekfoglalkozást. Az amerikai, német, osztrák vagy egyesület azon kevesek közé tartozik, A SMOSZ-nak megalakulásuk óta tagjai. akár a francia emigráció is joggal sorol- ahol az utánpótlás is biztató. Az aktív résztvevõk száma nagyon ható az érett, kialakult külhoni közös–Van néhány 30-40 év körüli házas- változó. Az énekkarban 25 személy ségek közé. A Svédországba menekült pár, akik elõbb-utóbb talán átveszik vesz részt, futballozni 10–12-en járnak, magyaroknak azonban többnyire egy, a felelõsséget, reménykedik Bokor táncpróbákra négy-öt pár, a színjátszó illetve az elsõ emberöltõ alatt kellett Domokos, ez egyesület elnöke, míg csoportba pedig 10-12-en; a gyermekkiépíteniük nemzeti önazonosságuk felesége, s egyben az egyesület titkára, foglalkozások alkalomtól függõen megtartását szolgáló közmûvelõdési Zsuzsa, csak somolyog a háttérben. vonzzák a kicsinyeket és szüleiket. intézményeiket. Mára már nem csak az egyesület –Különösen örülünk annak, hogy a Az 1986. június 6-án megalakult találta meg a szerepét, feladatait, hanem nagyobb rendezvényeinken, mint amiLjunby-i magyar egyesület nem többet, a Ljungbyben élõ magyarok is idetalál- lyenek a bálok, a résztvevõk nagyrészét de nem is kevesebbet tûzött ki céljául, tak, és a városban rendszeres magyar a fiatalok teszik ki, mondja Domi. mint hogy körükben meghonosodjon a közmûvelõdési élet folyik. Az egyesület A gyerekekkel Vass Márta és Maki

A Lungby-i kórus a legtöbb tagot számláló tevékenység. Minden héten próbálnak, s már számos egyesületben vendégszerepeltek.

Az egyesület minden évben részt vesz a bevándorlók fesztiválján, s a szüreti bál is már sokéves hagyomány.

Június 3-án húsz éves jubileumot ünnepelt a Petõfi egyesület, s az esti vacsorához sok szorgos kézre volt szükség a konyhán.

HÍRADÓ

19

I Ljungby hålls kulturens fana högt!

Gizella foglalkozik, a sportolókkal Kelemen József és Vass Zoltán. A színjátszók csoportját Drahos Margit és Vass Márta irányítja. A táncosokat Vass Márta, az énekkart Benczédi Zsuzsa vezeti. Az egyesületnek hozzávetõleg 300 tagja van. Tevékenységeik sokaságát, intenzitását igazolja a Ljungby-iek nagy költségvetése is. Támogatást az ABF-tõl, a SMOSZ-tól és a helyi önkormányzattól kapnak, ez tavaly 55.000 kr volt. Tagdíjakból 25.550 koronát, belépõdíjakból, tombolából és egyéb forrásokból megközelítõleg további 50.000 kr jön be. Kiadásaik is ugyanezen a szinten mozognak (lakbér, terembérlések, sport, gyermekcsoportok és énekkar részére). Június 3-án teltházas születésnapi bulit rendeztek az egyesület állandó helyiségében. A hajnalig tartó mulatságon a Pál József „Jocó”, Sebestyén Éva (képünkön) és Vicsai Sándor alkotta Pál Trió szórakoztatta a közönséget. A köszöntõben elhangzott a kezdeményezõ és alapító tagok neve: Erõs Árpád, Galambos Katalin, Miklós Miklós és Tóth Zsuzsa. Az egyesületet alkotó egyének közül is sokak életében sorsfordulók voltak a két évtizeddel ezelõtt történt események. Õk többszörösen is ünnepeltek, emlékeztek azokra, akiket elhagytak, vagy köszönettel gondoltak azokra, akik segítettek nekik sokszor életveszélyes vállalkozásukban, elhagyni szülõföldjüket, s új hazát keresni. Sokuk épp húsz éve érkezett Svédországba és talált otthonra az egyesületben.

–Együvé tartozásunk tudatában még a nagyobb családi ünnepeket is az egyesületünk székházában tartjuk, mondta köszöntõjében az elnök. Az ifjakat felnõtté válásukkor egy csokor virággal és meleg, befogadó szavakkal köszönti az elnök.

Benedek Mónikát 18 éves születésnapja alkalmából virágcsokorral és jókívánságokkal köszönti az elnök, Bokor Domokos.

Nem csak a fiatalokat ünneplik meg felnõtté válásuk alkalmával az egyesületben, hanem a különbözõ tevékenységi csoportok tagjait is. A képen Pál Gizellát köszöntik a kórustagok.

I Ljungby har ABF och ungerska föreningen Petõfi utvecklat ett bra samarbete. Egentligen började det för 26 år sedan, redan innan Petõfi bildades. Då startade ett samarbete som senare blev den i kommunen numera mycket populära ”Internationella festen”. Redan då fanns en livaktig ungersk grupp som tillsammans med andra invandrargrupper visade sin kultur och bjöd på hemländers mat och kultur. Ännu idag anordnas festen som brukar ha olika teman. I år gästades den av ca 300 ljungbybor. Petõfis kör och dansgrupp framträdde, och fick mycket uppskattning. Magdans var ett annat uppskattat inslag. Och inte en matbit fanns kvar till de hungriga arrangörerna, som skulle äta efter festens slut!

(...) Det här är ett alld e l e s utmärkt sätt att visa ländernas kultur och göra vårt A 75 éves dr. Antal Imrét is felköszöntöt- samhälle lite bättre att bo och leva i. Samarbetet med ABF har under åren utvecklats ték, és megköszönték eddigi segítségét, och omfattar nu cirka 30 studiecirklar per år och többek között az egyesületrõl öt évvel många kulturprogram. Föreningen har otroligt många aktiviteter på gång. Man dansar, målar, ezelõtt írt Emlékkönyvet. anordnar hemspråksundervisning, tränar Igaz ugyan, hogy a SMOSZ valamen- sjunger, teater och matlagning, samt har olika barnnyi tagegyesülete helyi sajátosságokkal és verksamheter. Allt för att bevara ungersk kultur för eltérõ összetételû tagsággal rendelkezik, barn och vuxna och sprida den vidare till oss andra. Zsuzsanna Bokor från Petõfi sitter sedan de a ljungbyiek tanácsa mindenütt és minmånga år med i ABF-avdelningens styrelse och den vezetõségnek megszívlelendõ: olyan är en av drivkrafterna i studie – och kulturarbetet. légkört teremteni az egyesületben, hogy a Tillsammans utformar vi idéer och förverkligar dem. Vi har verkligen god nytta av vårt samarbete! passzív tagokból is aktívak legyenek! Domokos Bokor fick i år mottaga ABF:s Sall László kulturstipendium för sitt arbete med att sprida Az egyesület vezetõsége: Bokor Domokos ungersk kultur i Sverige. Om någon annan förening inte har kontakter (elnök), Bokor Zsuzsanna (titkár), Gera Péter med ABF – ta den i så fall snabbt, det finns så (pénztáros), Kelemen Erzsébet (szervezõ), mycket vi kan göra tillsammans. Kelemen József (sportfelelõs), Vass Márta (kultúrfelelõs) és Maki Gizella (vezetõségi tag). Inga-Lill Åhlander

HÍRADÓ

20

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok dolgoznak, az egyik prof. Johan Gieseke, kiemelkedõ epidemiológus, aki egy kiváló egyéniség. A többi munkatársam az unió országaiból való, hiszen egy európai intézmény építésérõl van szó. Nincsenek tudományos kutatóintézeteink, saját laboratóriumaink. Szerintem ez egy bölcs döntés volt, hiszen Európában legalább harmincezer laboratórium van. Nem érdemes újabb pénzeket felhasználni erre. Van egy egységünk, amely tudományos és szakmai tanácsokat dolgoz ki; ezen belül irányelveket, hogy ezek az európai országok sokkal koordináltabban reagáljanak a fertőző betegségekre. Informatikai rendszert állítunk fel, publikációkat adunk ki arról, hogyan alakulnak a trendek a fertőző betegségekben, és folyamatosan építjük fel a belső kapacitást arra, hogy az összes fertőző betegséggel tudjunk egyformán foglalkozni.

kimaradunk! Ezekben a dolgokban otthon még iszonyú nagy a rendetlenség. Mikor a strukturális alapokra kellett pályázni, otthon mindenki azt hitte, hogy az elbírálás itt is politikai alapokon történik, mint ahogy a magyar pénzek fölött. Aztán nagy volt a döbbenet, amikor rájöttek arra, hogy hiába lobbiztak az mszp-nek az akárkicsodájánál, az nem fog számítani az elbírálásban. Másrészt ki kell tölteni az anyagokat angol nyelven, megfelelõ minõségben, s ezt otthon nem tudják még az emberek. Mint ahogy azt sem, hogy interjún hogyan kell szerepelni. Ezt tanulni kell!

Az elmúlt három évet otthon töltöttem, egy nagyon izgalamas munkakörben. Jakab Zsuzsanna, a Stockholmban Az egészségügyi, szociális és családügyi mûködõ Európai Betegségmegelõminisztériumban voltam közigazgatási zési és Ellenõrzési Központ (ECDC) államtitkár 2002-től 2004-ig. Azelőtt az igazgatója az Önképzõkör vendége ENSZ-ben voltam igazgató, a WHO-nál, volt, ahol munkájáról számolt be. Koppenhágában dolgoztam 12 évig. Ez mindig egy nehéz döntés, hogy az 2005 március elsejétõl neveztek ki az új ember egy ilyen szintű nemzetközi karriert Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési feladjon-e vagy sem. De olyan ritkán fordul Központ élére. Öt évre szól a kinevezésem, elõ, hogy valakit hazahívnak. Általában az és azt egyszer hosszabbíthatják meg, tehát szokott történni, hogy ha az ember elmegy tíz évig lehetek az intézet vezetője. külföldre dolgozni, akkor elfelejtik. ÚgyJelenleg a hatáskörünk az unió orszáhogy azt gondoltam, hogy nem szabad gaira és az EFTA-tagokra terjed ki, de önzõnek lennem, ha a kis hazának egyszer sokat dolgozunk már most is a határon túli, szüksége van rám, akkor haza kell menni! tehát az EU határain túli országokkal is. Nagyon lényeges terület a hiv/aids Ezek voltak azok az évek, amikor MagyarAz intézet felépítésénél választásom kérdése. Elindult a betegség heteroszexuális ország csatlakozott az EU-hoz, s ez volt az a Tomtebodaskolan épületére esett, mert terjedése. Egy másik fontos terület, amivel az idõszak, amikor a legtöbbet lehetett tenni. ennek az épületnek önálló identitása van. elkezdtünk foglalkozni, az antibiotikumKésõbb a magyar népegészségügyi 2007 január elsejére lesz kész teljesen az épület. Svédország már nagyon régen szere- rezisztencia kérdése. Sok betegség már nem program vezetõjeként dolgoztam az Egészreagál ezekre az antibiotikumokra, egyrészt ségügyi Minisztériumban. Ekkor vezettük be tett volna egy Uniós intézményt (teljesen más intézményt akartak), kb 10 éve dolgoz- azért, mert hozzászoktunk, másrészt azért, a mellrákszűrést Magyarországon, és azóta mert bizonyos betegségek ellen, mint pélmeglepõen magas szinten tudtuk tartani. nak ezen. Annak idején Magyarország dául a tuberkulózis ellen Oroszországban, Bevezettük a méhnyakrákszűrést és a vastagis aktívan lobbizott ebben az ügyben, mi össze-vissza szedték az antibiotikumokat, bélrákszűrést. Kevés olyan ország van Euróaz európai élelmiszerbiztonsági hivatalt nem az előírásnak megfelelően. 2006 végéig pában, ahol ez a három szűrés párhuzamosan szerettük volna, de azt az olaszok „elhappolták” az orrunk elõl, az Pármába került. az összes betegségekre, az állati és az élelmi- folyik. Ezt a programot 2002-ben a parlament szer eredetű, a víz és levegő által terjesztett 95 százalékos többséggel hagyta jóvá. A svédek nagyon kiszámítható betegségekre vonatkozó programjainkat Hadd mondjam még el, nagyon büszke tárgyaló partnerek, nem ígérnek üresen, szeretném felépíteni. vagyok arra, hogy magyarként tudom és ha valamit megígérnek, azt be is tartják. Minden nap nézzük, figyeljük, hogy csinálni itt Stockholmban ezt a nagyon Svédország Európában mindig jelentõs melyek a létezõ, illetve az újonnan felmerülõ izgalmas feladatot. Amikor egy ilyen szerepet töltött be az egészségügypolitiegészség-kockázatok. Van egy állandó, külföldi munkakörben dolgozom, mindig kában. Ezt elmondhatom az elõzõ munka24-órás ügyeleti rendszerünk. Ha bármi mindent elkövetek annak érdekében, hogy körömbõl nézve is, amikor az Egészségtörténik, hívnak bennünket a kollégáink, Magyarországnak az imázsát növeljem, és ügyi Világszervezetnél (WHO) voltam, s akkor ott vagyunk a helyszínen. amennyire tudom, mindig segítem kicsi ahol nagyon sok tevékenységet a svédek Az intézetben rajtam kívül még a géphazámat szakemberekkel, intézményekkel; vezettek; és ugyancsak vezetõ szerepet kocsivezetõ magyar, de hamarosan lesz egy egy ilyen feladatkör erre lehetőséget ad. töltöttek be a népegészségügyben is, nem újabb magyar munkatársam is. Nagyon Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, is beszélve a környezetvédelemrõl. Ilyen törekszem arra, hogy az új tagországokból és magyarként tudom ezt csinálni. szempontból a svédek a mi intézetünk hozzak be embereket. Kevés jó pályázó számára egy hihetetlenül fontos inspiráJakab Zsuzsanna van közöttük! Nem tudják, hol és hogyan ciós forrást jelentenek. kell pályázni, hogy a határidõket be kell Két kiváló svéd munkatársat odavetAz Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központ honlapcíme: www.ecdc.eu.int tartani, mert ha nem, akkor lekésünk és tem az elején, akik a menedzsmentben

HÍRADÓ

21

Új vagyok a csapatban. Mielőtt pár szóban bemutatkoznék, szeretném megköszönni a bizalmat azoknak, akik beválasztottak. A magam részéről azon leszek, hogy ezt később is jó döntésnek tartsák. Kolozsváron születtem 1973. május 21-én, középiskolás tanulmányaimat is itt végeztem Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a piaristák alapította, jelenleg Báthory líceumban, amely már betöltötte a 400-at, mire elkezdtem az iskolát. Néhány évvel később kitelepedtem Svédországba, és itt MCSE (Microsoft Certified Systems Engineer) képesítést szereztem. Boråsban lakom, ahol az Ericsson AB-nek vagyok alkalmazottja. Otthon elég korán beleütköztem azokba a korlátokba, amiket körénk húztak, és a többség agressziójába, amivel minket, a kisebbséget kezeltek. Első ilyen élményeimet gimnazista koromban szereztem,

amikor megütöttek azért, mert magyarul beszéltem az utcán, és megtapasztaltam azt is, milyen nyomokat hagy rajtam a rendőr gumibotja egy mondvacsinált ok miatt. Igaz, hogy az előző rendszer szigorú hatósága szemében már a hosszú hajam miatt is rendbontónak számítottam – de ezt még megértettem volna, hiszen a nővérem is, saját bevallása szerint, ezért – meg a hangos rockzenéért – szívesen lekent volna néha egyet. Viszont azt, hogy a saját hazámban ne beszélhessek magyarul, akár az utcán is, azt nem. Svédországba 1992 karácsonyán kerültem, ahol – mivel hiányzott a Kolozsváron megszokott magyar ifjúsági élet – azonnal az itteni magyar fiatalok felkutatásába kezdtem. 1994 májusában meghívót kaptam Tångagärdére a svédországi magyar fiatalok találkozójára, ahol felmértük, hogy jó nekünk együtt, és szeretnénk, ha mások is ránk találhatnának, így megalapítottuk a Svédországi Magyar Ifjak Társaságát (SOMIT). A SOMIT vezetőségi munkájában a kezdetektől a mai napig aktívan részt veszek, jelenleg titkára vagyok. Az eddigi közel negyven táborunk mindegyikén ott voltam.

Belátom, hogy az ifjúság nem örökkévaló. Eddigi tevékenységem természetes folytatásának tartom a SMOSZ munkájában való részvételt, ahol közvetítőként szeretnék működni két nemzedék között. Szabadidőmben leginkább az informatika, asztrológia, zene és irodalom érdekel, időnként magam is foglalkozom versírással

Bitay Zsolt. A SMOSZ 2006. márciusi 4-i közgyûlésén részben megújult az országos szövetség vezetõsége. A jelenlegi vezetõség a következõ tagokból áll: Bihari Szabolcs (elnök), Blénessy Zoltán, Fülöp Géza, Kalocsi Margit, Kovásznay Ádám, Markó László, Mihály Ferenc, Pálmai Tibor, Stuber György, Szentkirályi Csaga, Tompa Anna, Tóth Árpád, Vilhelm Emese. Vezetõségi póttagok: Politidou Mária, Bitay Zsolt, Neufeld Róbert. Könyvvizsgálók: Aluuan Gabriella és Nádler Mariann. Etikai bizottság: Kollarik György, Mokos Magdolna, Vánky Farkas. Jelen számunkkal kezdõdõen portrésorozatot indítunk a vezetõség új tagjairól. Ma Bitay Zsolt mutatkozik be az olvasóknak.

Svédországi Magyar Ifjak Társasága Szevasztok fiatalok! Újra itt a nyár! Újra sátortábor a SOMIT-tal! Nyári Szabadidõs Sátortábor: Lekeryd, 2006. június 22-25. A program A szabadidõ-táboroknak nincs elõre megtervezett, kötött programja. Elsõsorban az a cél lebeg a szemünk elõtt, hogy lehetõleg mindenki jól érezze magát, ezért nagy súlyt fektetünk a spontán tevékenységekre. Lényeg a kikapcsolódás és a magyar fiatalokkal való megismerkedés. Az idei tevékenységekrõl honlapunkon, a www. somit.net címen olvashattok.

és villanyáram. Az étkezésrõl mindenki saját maga gondoskodik. Jó idõ esetén közös bográcsgulyás vagy halászlé készül a SOMIT jóvoltából.

Jelentkezés

A résztvevõk létszámának számontartása érdekében jelentkezni kell táborszervezõinknél:

A forma

Blénessy Péter: 0705-686209 Kovács Sándor: 0739-997204 Epostacímük: [email protected]

A nyári tábor sátortábor. Ezért az alváshoz szükség van sátorra, hálózsákra stb. Ezzel szemben minden egyéb kényelem adott. A táborhelyen van konyha, fürdõszoba,

A tábordíj: tagoknak 50 kr, nem tagoknak 70 kr naponta. A jelentkezés a befizetett tábordíjjal lép életbe. A SOMIT PG száma: 364038-0.

Gyertek minél többen, hiszen mindig jó valahova tartozni, és ne felejtsétek otthon a jókedveteket sem!

Egyesületek

Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Bitay Zsolt

Egyesületek

22

Csángó akció

bezárását eredményezte. A férfiak, akik addig Bákóban dolgoztak, ma munkanélküliek. Akik közülük nem tudnak külJúliusban újra Moldvába indulunk, hogy földön szerezni munkát, azok nyomorban személyesen adjuk át a Petrás Incze János tengődnek. Az árak – a siettetett EU tagság Csángó Alapítvány által összegyűjtött elnyerése ürügyén – az egekbe szöktek. támogatásokat a rászoruló moldvai csángó- Társadalmi szociális segélyezési rendszer magyar családoknak. A jól bevált parabola- pedig nem létezik. antennák beszereltetése és javíttatása mellett Anyagi támogatást továbbra is a Petrás idén számítógépeket is szeretnénk eljuttatni Incze János Csángó Alapítvány 636 25 57 – 8 a csángókkal foglalkozó iskoláknak. számú postacsekkszámlájára lehet küldeni, Sajnos, egyre gyakoribb az is, hogy Csángó Fonden Petrás Incze János címzéssel. nyári moldvai utunkon nyugdíj nélkül, Előre is szívből köszönjük a csángóság vagy éhbéren tengődő öregeknek vagy nevében. egyedülálló, sokgyermekes anyáknak Kiadványaink teljes bevételét is a vagyunk kénytelenek gyorssegélyt adni. csángóság támogatására fordítjuk: Stuber A piacgazdálkodás a környező gyárak György gyűjtéseit három kazettán (Moldvai

HÍRADÓ csángó énekek, Moldvai csángó hangszeres népzene és Gyímesi csángó népzene) és CD-n (Moldvai csángó magyar síposok – dudamuzsika) árusítjuk 70 illetve 140 koronáért. Alapítványunk szívesen küld bárkinek egyegy másolatot a Néprajzi Múzeum számára összevágott csángó dudás-filmünkről 200 koronás áron. Megrendelni Stuber Györgynél lehet e-postán: [email protected] vagy telefonon: 08/57027709. Ezúton mondunk hálás köszönetet minden kedves adakozónknak: Haraszthy Teréznek, Szentkirályi Csagának, és Pap Ivánnak. A Petrás Incze János Csángó Alapítvány nevében,

Stuber György, elnök

Miski Török Ágnes méltó folytatója az arcképei, fordulópontot jelentő történelmi évszázados technikának. A szakmai tökély eseményei díszítik. De az sem ritka, hogy elérése után sorban jöttek a megbízások, az országra jellemző ipari vagy mezőgazfelkérések. A francia posta megrendelésére dasági munkát vagy munkaeredményeket 1993 és 1998 között bélyegsorozatokat akarja a megrendelő megörökíttetni. A metszett. Majd ismét bankjegyeket kompo- technikai hitelesség vagy a korhűség miatt nált és metszett, többek között Venezuela, olykor hosszas kutató, felderítő munkára Namíbia, Tanzánia, Jemen és Kongó megvan szükség, hogy az ábrázolt motívum rendelésére. minden részletében megfeleljen a valóság– A bankjegykészítés igen felelősségtel- nak. Mindezt megálmodni és rézlemezbe jes munka; ez a kis grafikai lap sokmilliók metszeni nem kis feladat. kezébe eljut. Olyanok kezében is forog nap – Én a mai Svédországban elterjedt mint nap, akik életükben soha nem voltak művészeti irányzattal szemben, ahol nem egy múzeumban, és soha nem is fognak túl fontos a szépség és a szakmai tudás, más grafikát látni. Ezért, amikor dolgozom, mégis a szépet és harmonikusat keresem érzem a fontosságát annak, hogy a tudásom és próbálom megvalósítani. A saját belső legjavát adjam. szükségletemből indulok ki, meg abból, Évtizedes szakmai képzés hogy én nem szeretnék valamit sokáig nézeAz év legszebb bankjegye Ez egyszerűnek hangzik, de ne tévessze getni, ami elborzaszt. Ha meghökkentő is meg az olvasót. Sok munkába, fáradságba Miski Török Ágnes munkáját szakmailag kell legyen néha a téma, de valahol valami telt, mire Ágnes kitanulta a szakma minden is sokra értékelik. Nemzetközi elismerése- szépet szeretnék belevarázsolni. Goya a ket is kapott, de ezekről a természeténél csínját-bínját. A rézmetszési technika háború borzalmait csodálatosan szép grafifogva szerény Ágnes nem szívesen nyilatko- kai technikával tudta ábrázolni, amit ma is tökéletes elsajátítására legalább tíz évre zik. Annyit mégis hadd áruljunk el, hogy az szívesen megnézünk, de mennyire lesz maravan szükség, és nagyon fontos a magas szintű rajztudás is, mivel ezt a munkát ma általa tervezett új kanadai húszdolláros tavaly dandó az, ami csak kizárólag elborzaszt, és is ugyanúgy művelik, mint évszázadokkal elnyerte az év legszebb bankjegye címet. még technikailag sincs szépen megoldva? A ezelőtt. Maga a technika a 16. században – Szabad teret hagytam a művészi divat elmúlik, és a kép lassan lekerül a falról. fejlődött ki; Dűrer volt a rézmetszés techalkotó kedvemnek is, nagy előszeretettel Az alma nem esik... nikájának kidolgozója és mestere. festek és rajzolok portrékat és alkotok kompozíciókat is. – A technika elsajátítása egy izzadságos Hét évvel ezelőtt ön- munka, amit egyre kevesebben akarnak állósítottam magam, végigcsinálni. A tiszteletreméltó kevesek és most mint szabad- közé sorolnám Mónika lányom, aki a legnagyobb büszkeségem, és aki már ilyen fiaúszó dolgozom. talon a festészet technikájában el is hagyott. Továbbra is rajzolok Hadd áruljuk el azt is, hogy Mónika kitűnő pénzjegyeket, de eredménnyel végezte el a budapesti Képzőfőképpen különféle művészeti Egyetem ötéves restaurátori szakát. grafikai formaterAz alma nem esik messze a fájától... Egy vezést csinálok. Élvezem a munkám, újabb alkotó, aki a magyarok, a magyarság jó ha újra kéne kezdeni, hírét terjeszti, öregbíti szerte a világban. Ehhez a munkához kívánunk Ágnesnek és ma is ezt választanám. Mónikának további jó egészséget és sok sikert! A bankjegyeket, bélyegeket gyakran Perger Dénes az illető ország A kanadai húszdolláros, amely a tavaly elnyerte az év legszebb nemzeti hőseinek Szitás László bankjegye címet. Miski Török Ágnes munkája; részlet. (Folyt. a 8. oldalról)

Nem csak mi, svédországi magyarok, de minden magyar, bárhol is éljen ezen a földgolyón. – Minden egyes feladat egy új kihívás, amit meg kell oldani, mondja Ágnes. – Élvezem a sokféleségét, sokoldalúságát, minden feladattal tanulok valamit. Akkor is, ha elolvasok egy könyvet, és ki kell hozzá találjak egy borítót, illusztrációt, vagy ha egy vállalatnak egy új cégjelet, logót kell kitaláljak. Meghallgatom a megrendelő kívánságát, és megpróbálok ráérezni arra, hogy mi a legmegfelelőbb, úgy, hogy az ugyanakkor szép is és harmonikus is legyen.

HÍRADÓ

23

SMOSZ-tagegyesületek

Lundi Magyar Kultúrfórum Boross Kálmán [email protected] 040 – 46 55 81

A Híradó minden számának megjelenése után számos levél érkezik a szerkesztõségbe, amelyben arról panasz- Magyar Duna Klub Patay András kodnak az olvasók, hogy vagy téves címre küldjük az [email protected] újságot, vagy egyaltalán nem kapják azt kézhez. Az újságot a SMOSZ közös címlistájában szereplõ egyesületi tagoknak küldjük ki, s az egyéni címeket az egyesületi elnökök, illetve az egyesületben ezzel a feladattal megbízott személyek küldik be a SMOSZ-nak. Az újság ingyenes, de csak azok a személyek vagy családok kapják, akik fizetõ tagjai a SMOSZ valamelyik tagegyesületének. Ha az újság téves címre érkezik, annak több oka lehet: vagy elfelejtette az olvasó közölni a címváltozást az egyesületével, vagy hosszabb ideje nem fizette be a tagsági díját, s így eltûnt az egyesület címlistájáról, vagy pedig az egyesület nem küldte el azt a SMOSZ-nak. Az olvasó dolgát megkönnyítendõ, itt közöljük a SMOSZ tagegyesületeinek listáját és elérhetõségét. Ághegy-Liget, Lund Tar Károly [email protected] 046 – 14 53 64

61. sz. „Gizella királyné” cserk. Kalocsi Belina Szilvia [email protected] 08 – 778 87 68

Dél-svédországi Magyar Otthon Molnár Gergely [email protected] 0456 – 153 50

Hungária Klub, Helsingborg Faludi Dezsõ [email protected] 042-28 33 93

Egyetemes Magyar Képzõ„Hungaria” M. E., Jönköping mûvészeti Egyesület (EMKES) Lõcsei Samu Tamás György [email protected] [email protected] 036 – 14 15 50 08 – 712 59 31 Hungaroclub Malmö Erdélyi Könyv Egylet (EKE) J. P. Szilasi Éva Veress T. Magda [email protected] [email protected] 0707 – 39 88 31 08 – 744 09 91 „Kõrösi Cs. S.” Mûvelõdési

„Móra Ferenc” Kultúrcs., Solna Sladius Simon István [email protected] 08 – 29 59 46 „Orbán Balázs” Magyar Egy. Aracsy Mária [email protected] 0479 – 106 25 „Otthon és Iskola”, Stockholm Farkas István [email protected] 08 – 776 10 58 Örebroi Magyarok Egyesülete Jánossy Levente [email protected] 019 – 57 13 21 „Õrszavak/Custos” Anyanyelvápolók Egyesülete Nilsson Gyöngyvér [email protected] 031 – 87 51 21 „Petõfi” M. E., Ljungby Bokor Domokos [email protected] 0372 – 100 89

Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) Kádár Attila [email protected] 0707 – 34 48 62 Svédországi Magyar Orvosegy. Botond Pál [email protected] 08-39 05 64 Svédországi Magyar Vállalkozói Egyesület Nyers Andor [email protected] 08 – 590 705 00 Szenior Klub – Magyar Idõsek Klubja Palotai Mária [email protected] 0707 – 45 45 58 „Szent István” Norrköpingi M.E. Wagner Artursson Izolda [email protected] 011 – 17 07 17 „Tavaszi szél”, Göteborg László Patricia Amarill [email protected] 031 – 54 33 45 Uppsalai Magyar-Svéd Egy. Pronchev Ingela [email protected] 018 – 25 17 75

Kristianstadi Magyar Egy. Molnár Gergely [email protected] 0456 – 153 50

Sthlmi Hétvégi Magyar Isk. (UHU) Török Enikõ [email protected] 08 – 36 78 57

Västeråsi Magyarok Egyesülete Pálmai Tibor [email protected] 021 – 35 10 65

LTBT Árvákat Támogató Egy. Mihály Ferenc [email protected] 08 – 26 77 34

Stockholmi Magyar Katolikus Kör Nagy Margit [email protected] 08 – 591 152 96

Växjöi Magyar Klub Koós András [email protected] 0470 – 453 30

Kör, Göteborg Kovásznay Ádám [email protected] 031 – 57 21 39

Északi Magyar Archívum Szöllõsi Antal [email protected] 08 – 531 70 281 Halmstadi „Barátság” M. Egy. Nagy Emõke [email protected] 035 – 12 21 14

Hirdetés 

Gyönyörű előadás volt!

Remek táncház is lehetett volna belőle, bizonyos feltételekkel. Mondjuk, ha többen vagyunk, mondjuk ha a többi magyar egyesület is csatlakozik... Meg egy másik dolog is… Istenem, mennyire snasszul elsvédesedtünk – nézd már meg: táncház bor, pogácsa, zsíroskenyér nélkül… szégyelltem magam. Senki nem gondolt erre, persze, mert szép svédesen a „szervezettől” várunk el mindent. Remek előadás, remek csapat, de ez a fogadó-rész sajnos számomra szégyenletesnek tűnik. Sic transit gloria mundi – lehet, nem

maradunk mégsem fenn, nem érdemeljük meg, nem vagyunk életképesek, nem mi vagyunk a kiválasztott nép… Volt ott öreg, fiatal – de senki sem hozott fonott kosárkájában egy kis hazait – a fellépők kivételével: ők azok, akik elhozták a legszebb, legértékesebb nyelvi-, zenei-, táncanyagot nekünk. Nem tudtuk méltóan fogadni, sajna. Elsvédesedtünk, a szó legpóriasabb értelmében. Nade mit siránkozom én, német és orosz véremmel, ha az örökkön-örökké frakciózgató „csisztamagyarok” olyennyire képtelenek összefogni, hogy megtöltsünk egy kis termet  !

Nádler Gábor

Levelesláda

Magyarországon, Zalakaroson a termálfürdõhöz közel szép panorámás helyen 2 szobás nyaraló konyhával, fürdõszobával, erkéllyel 2-4 fõ részére egész évben nyaralásra kiadó. Érdeklõdni: 06-30/391-78-49 vagy: 00-36/93-358-566

Magyar Ház Közösség Kalocsi Margit [email protected] 08 – 778 22 63

Svéd-Magyar Segélyszervezet, Stockholm Wennesz László [email protected] 073 – 98 21 706

Södertäljei Magyar Egyesület Budai Gábor [email protected] 08 – 550 449 72

Eskilstunai Magyar Közösség Fekete Jenõ [email protected] 016 – 12 00 39



08 – 754 62 44

Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzõkör Sántha Judit [email protected] 08 – 91 72 23

POSTTIDNING B Híradó

Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért... 1946-47-ben megindult az elsõ szervezett magyarországi munkaerõ-bevándorlás Svédországba. Az ezt követõ években, 1956-ig, alig néhány menekült érkezett ide: ezek egyike volt az 1949-ben menedéket kérõ-keresõ Pajor Kornél. Akkor 25 éves volt, idén a 83-at tölti.

A sport rajongói minden bizonnyal felkapják a fejüket neve hallatán, Pajor Kornél ugyanis az egyetlen világrangú magyar gyorskorcsolyázó. Méghozzá nem is akármilyen: Davosban, az 1949-ben megrendezett 43. Gyorskorcsolyázó Európa Bajnokságon 5000 méteren világcsúcsot futott, az osloi világbajnokságon pedig meg tudta ismételni a kitűnő eredményt, és világbajnok lett. S ekkor jött el az a pillanat, hogy Pajor Kornél is, mintha csak egy előre megírt forgatókönyvet követne, „lelépett” a csapattól. Hamarosan megkereste őt egy svéd klub képviselője, s megkérdezték, hogy nem akar-e átjönni Svédországba? Akart. A nagypolitika szempontjából Pajor Kornélnak épp jókor, 1956 áprilisában adták meg a svéd állampolgárságot. –Amikor itt meghordozták a kardot, és megtudtuk, hogy mi történik Magyarországon, akkor rögtön összeálltunk – nekünk akkor volt már itt egy egyesületünk, a Szabad Magyarok Tömörülése, a Kéler Gyuri bácsi volt az elnök –, és összegyűjtöttünk élelmiszert, orvosságokat. Svéd Akció néven folyt az egész. A „Stadsmissionen” vezetője segített nekünk; olyan lelkesek voltak akkor a svédek, odavoltak a magyarokért. A magyar sportolókat jól ismerték, és hát Neve: Pajor Kornél ott volt az Aranycsapat! De mire leértek a szállítmánnyal, Foglalkozása: addigra Magyarország már lezárta volt a határokat, így a rakományt az ausztriai építész, világbajnok menekülttáborokba vitték. És SvédországÉletkora: 83 éves ból közben telefonáltak, hogy jöjjön, mert várják a helyzetjelentést. –Az Egyesült Főiskolai Szervezetek egy Családja: óriási tüntetést szerveztek a stockholmi Felesége Zsuzsanna, városházán, zsúfolásig megtelt. Én voltam 3 felnõtt gyermek a fő szónok; feltuszkoltak az emelvényre, s elmeséltem, mit láttam. Elmondtam, amit Tudni kell róla: otthon tapasztaltam, a magyarok keserűségét Fogadta az 56-os is, amiért hiába várták a segítséget nyugatról. menekülteket; Pajor Kornél utána még hónapokig járta az országot, mindenki tudni akarta, alapító tagja volt a hogy mi a helyzet Magyarországon. Szabad Magyarok

Tömörülésének

–Amikor 1963-ban amnesztiát kaptam, és elsõ fecskeként mentem haza, akkor engem egyfolytában követtek „dekások”, mert alapító tag voltam a Szabad Magyarok Tömörülésében, meséli Pajor Kornél. –Még templomban szószékről is beszéltem, mert ott gyűlt össze a nép. Addigra már sokan ismerték, így amikor megindult a menekültáradat Svédországba, sokan hozzá fordultak segítségért. Száz körülire tehető azoknak a száma, akiknek segített munkát találni. –Már mindenki tudta, hogy hozzám kell jönni, mert én tudok munkát szerezni. Telefonáltak, hogy szevasz Kornél, itt vagyunk, és akkor mondták, hogy elhelyezték õket valami városon kívüli szállodában, és hogy dolgozni akarnak. Bejöttek hozzám az irodába, beszéltem az ottani fõnökökkel, elhelyeztem õket, és mind nagyon jól megállták a helyüket. Abban az idõben a sportolás ugyanis csak szabadidõs tevékenység volt, még annak is, akinek az edzõi keze alól olyan világbajnokok kerültek ki, mint Göran Larsson és Sigge Ericsson, és aki maga is világcsúcstartó volt. –Én ezért soha egy fillért nem kaptam, csak a szabadidőmben, élvezetbõl csináltam. Szerencsére Pajor Kornél kész építészként érkezett Svédországba, s már az elsõ évektõl kezdve megvolt a helye egy stockholmi tervezõirodában. Osztályvezetőként a HSB-nél több, mint 2400 lakást tervezett Kirunától Åhusig. Azután a Kooperativa Förbundet-nél dolgozott 13 évet. Kilenc city-áruházat tervezett, többek között a stockholmi Mörby Centrum-ot, és az ország (addigi) legnagyobb Obs! áruházát a göteborgi Bäckebolban. 1952-től saját céget nyitott, ahol a mai napig is aktívan dolgozik.

Sall László, Újvári Tünde