HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1990 – 2011

EMLÉKEZZÜNK SZABADSÁGHARCAINK HİSEIRE

2011. MÁJUS – JÚNIUS

2

„Nem félek a halától, megállok vele szemben. De amikor lesújt rám, Isten, ölelj meg engem.” (Gyurkovics Tibor. Istenem)

3

JÓZSEF ATTILA: ÁPRILIS 11 1925. ápr. 22.

A talló kalászait hányva

Mondom, valami nagy ünnep volt,

S a verebek közé belesvén

A hívek templomokba mentek

Nagy szél kapott föl egyszer engem

És reszketve, szomorú kézzel

Hirtelen, áprilisi estén.

Áldották ıket meg a szentek.

Gyerekeit kereste arra

S hogy a harangok búgtak, fölnıtt

S engem talált ott épp az útban.

A szívekben nagy, esti béke.

Bömbölt, örült, s én mosolyogva

A gyilkos végzett emberével

Rengeteg mellén elaludtam.

S úgy menekült, kalaplevéve.

Vitt falvan, földeken keresztül,

Reménységnek és tulipánnak

Meghempergetett jó sárosra,

Kicsikis deszka alkotmányba

Cibálva és kacagva vitt egy

1905-ben ígyen

Pesti, csatakos külvárosba.

Iktattak be az alkotmányba.

Az uccán vídám jasszok lógtak,

A kártyás munkásnak fiúként,

S még vidámabban verekedtek,

S a szép, ifjú mosóasszonynak,

Kiabáltak, kiabáltunk és

Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,

A jasszok végül berekedtek.

Fejkendıbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már, De fiát a szél el nem hagyja, Együtt nyögünk az erdın éjjel, S együtt alszunk el virradatra.

4

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM -

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)

5

ELVAKULTAK PERGİTÜZÉBEN AZ ALKOTMÁNY Az MSZP azt gondolja magáról, hogy a haladás és a progresszió egyedüli letéteményese. A Jobbik úgy viselkedik, mintha az ısi nemzeti szellem szállta volna meg, s ezzel a tudással csak ık rendelkeznek. Aki ezt nem hajlandó megérteni, a nemzetbıl is kirekeszti magát. Az LMP bizonyos értelemben ugyanezt csinálja. Folytatja, amit az SZDSZ-ben nagyon nem szerettünk, vagyis ık az európaiság és a demokrácia egyedüli képviselıi s mércéi – mondta a lapunknak adott interjúban Kövér László. Az Országgyőlés elnöke szerint új alaptörvényünkbıl nem maradt ki semmi, amivel alapvetıen jobb lehetett volna. – „A gondviselı kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak” – mondta a parlamentben az új alkotmány elfogadása után. Miért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni? – Egy ország életében ritka pillanat, hogy alaptörvényt fogad el az Országgyőlés. Ennek a részesének lenni felemelı érzés, keveseknek adatik meg. A Fidesz másodszor vesz részt alkotmányozásban, hiszen a rendszerváltoztatáskor az ideiglenes alkotmány létrehozásában is szerepet vállaltunk, ennek lezárásaként, pedig most új alaptörvényt fogadhattunk el. Mivel hiszek a jóistenben, a gondviselésben, ezt nem a jó szerencsének, hanem neki tulajdonítom, annak, hogy valamilyen szándéka, terve volt velünk. Ezt a lehetıséget adta meg nekünk, és remélem, ezzel élni tudtunk. – Van hiányérzete az alkotmányozás kapcsán? – Természetesen van. A három ellenzéki párt közül a szocialistáknak a szégyen és az alázat hangján kellett volna ebben a vitában részt venniük. Meg kellett volna köszönniük a jó sorsnak és a megmaradt türelmes választóiknak, hogy dacára annak, amit az elızı nyolc évben, illetve 1994 és 1998 között, és nem feledve azt sem, amit a rendszerváltás elıtti negyvenöt évben a magyar társadalom ellen elkövetettek, még mindig ott lehetnek az Országgyőlésben. İszintén, ennek ellenére nem okozott meglepetést számomra, hogy nem vettek részt a vitában. Nem is ık lettek volna, ha ez nem így történik. Viszont nagy csalódás számomra az LMP és a Jobbik magatartása. Pedig mindkét ellenzéki erı azzal győjtött szavazatokat tavaly, hogy lehet más a politika, szemben az elızı húsz évvel. Azt hirdették, ık majd megmutatják, hogyan is kell ezt csinálni. Nem mutatták meg. – Mintha közös nevezıre jutott volna a három ellenzéki párt abban, hogy csak az lehet az elfogadható, a demokratikus és a nemzeti, amit ık állítanak. – Azt gondolták, a saját támogatottságukkal ık diktálhatják majd a kétharmados többséget hozó társadalmi felhatalmazású kormányoldalnak, hogy mi kerülhet bele a normaszövegbe, és mi nem. Az ellenzéket közös nevezıre hozza, hogy ık, igaz, más-más nézıpontból ugyan, de valamiféle kizárólagosság birtokosai. Az MSZP azt gondolja magáról, hogy a haladás és a progresszió egyedüli letéteményese. A Jobbik úgy viselkedik, mintha az ısi nemzeti szellem szállta volna meg, s ezzel a tudással csak ı rendelkezik. Aki ezt nem hajlandó megérteni, a nemzetbıl is kirekeszti magát. Az LMP-sek bizonyos értelemben ugyanezt csinálják. Folytatják, amit az SZDSZ-ben nagyon nem szerettünk, vagyis ık az európaiság és a demokrácia egyedüli képviselıi s mércéi. Aki nem úgy gondolkodik az Alkotmánybíróság szerepérıl, mint ık, vagy másképp képzeli a hatalmi ágak megosztásának elvét, mint az LMP, az nem demokrata. Ez a kizárólagosságra való törekvés összeköti az ellenzéket. A messianisztikus, imitt-amott neofita gıg és buzgalom összehozza a három pártot. – Nem is tetszik nekik az új alkotmány. Szinte nincs olyan cikkelye, amelyet ne kifogásolnának.

6

– Az alaptörvény elfogadott szövegével mind az LMP-nek, mind a Jobbiknak – támogatottságukat figyelembe véve – elégedettnek kellene lennie. A nemzeti ügyek megfogalmazását tekintve ugyanis óriási elırelépés történt az elızı alkotmányszöveghez képest. A történeti alkotmányhoz való visszakapcsolódás szintén nagy újdonság, de a határon túli magyar közösségek képviselete, védelme érdekében megtett alkotmányozó lépéseinkben sem nagyon lehet kifogást találni. Ha az LMP nézıpontjából vizsgáljuk az alaptörvényt, a jövı generáció esélyének védelme olyan hangsúlyos, hogy nemhogy az 1989-es alkotmánnyal nem vethetı össze, de Európában is példátlan. Tehát szerintem nekik azt kellene mondaniuk, hogy parlamenti arányukhoz képest politikai célkitőzéseik jóval nagyobb szerepet kaptak az alaptörvény szövegében. – Az MSZP és az LMP is bejelentette, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó kétharmados törvények megalkotásában már részt vesz. Milyen politikai logika húzódhat ennek a hátterében? – Az LMP és az MSZP képviselıinek többsége valószínőleg belátta, hogy nagy hiba volt a kivonulás az alkotmányozásból. Nemcsak a saját választóikat hagyták cserben, de letettek arról is, hogy befolyásolni tudják az alaptörvény tartalmát. Nem biztos ugyanis, hogy ugyanez az alkotmányszöveg születik, ha az LMP – most hagyjuk figyelmen kívül az MSZP-t – részt vesz ebben a folyamatban. Amennyiben valóban kompromisszumra törekedett volna, hogy néhány, a párt szempontjából fontos kérdésben módosítsunk a szövegen, a tárgyalások függvényében meg tudtunk volna egyezni. – Kompromisszumot kötöttek volna az LMP-vel? – Nézzük csak meg az eredeti alkotmányszöveget, amelyet beterjesztettünk a parlamentnek. Szembeötlık a változások. A távol lévı politikai erık által képviselt értékekkel is változott ez a szöveg. Ha jelen lettek volna, sokkal hangsúlyosabban megjelenhettek volna a szempontjaik. Szerintem belátták, hogy a kivonulásuk semmilyen hasznot nem hozott számukra, a politikai nyilvánosság elıtt is óriási teret veszítettek. Ezt a lehetıséget ısszel, a kétharmados törvények tárgyalásakor már nem akarják kihagyni. – Miképpen látja utólag, kimaradt valami a kihirdetett új alaptörvénybıl? – Semmi, amivel alapvetıen jobb lehetett volna. Minden magyar ember számára vállalhatónak tartom. Talán az én ízlésemhez közelebb állt volna egy ennél is szikárabb, rövidebb, úgynevezett magalkotmány. Erre épülhettek volna azok a sarkalatos törvények, amelyek az alkotmány testéhez kapcsolódnak. Azonban különbözı okokból nem ezt a megoldást választottuk. – Sokan sokféleképp értékelik az új alaptörvény létrejöttét. Az indokok között hallani lehetett alkotmányozási, alkotmányos kényszerrıl és kötelezettségrıl is. – Kényszer semmiképpen sem merült fel. Gulyás Gergely képviselıtársam nagyon találóan fogalmazott a vitában, amikor azt mondta, alkotmányos kényszer 1949-ben volt, amikor az oroszok rákényszerítették az országra a saját alkotmányuk tükörfordítását, a rákosista alkotmányt. Hála istennek, ilyen kényszer nem volt. Kötelezettség viszont igen. A választópolgárok – szemben az LMP ismétlıdı állításával – számoltak azzal a lehetıséggel, hogy a Fidesz–KDNP-nek alkotmányozó, kétharmados többséget biztosítottak a tavalyi választásokon. Az elmúlt húsz év kudarcai után –, amelyben nekünk, és személy szerint nekem is van felelısségem – azzal hagytuk volna cserben a választóinkat, ha ebben a ciklusban ilyen felhatalmazás mellett nem alkotunk s fogadunk el új alaptörvényt. A becsületünket is meg kellett mentenünk ezzel az új alaptörvénnyel. Komoly ember viszont nem állíthatja, hogy a mi választóinknak és minden ellenzéki pártnak megfelelı alkotmányt tudunk készíteni. Ilyen ugyanis nincs. Ha csak az ellenzéki igényeket betáplálnánk egy számítógépbe, hogy hozza ıket közös nevezıre, néhány perces erılködés után füstölögve felmondaná a szolgálatot. – És megindultak a támadások. – Az európai politikai színtér szocialista, liberális és zöldképviselıi már úgy vették pergıtőz alá új alaptörvényünket, hogy nem is tudták elolvasni. Persze a médiatörvényt sem olvasták még ak-

7

kor, amikor már véleményt alkottak róla. Mindez nem okozott meglepetést számomra, sajnos az európai politika is azon a szinten áll, amitıl mi már húsz évvel ezelıtt szerettünk volna elrugaszkodni. De a magyar elemzık egy része sem igyekezett tárgyilagosnak látszani. – Mi ellen, kivel szemben áll fenn ez a nyugati ostrom? Az Orbán-kormány erıteljes patrióta, nemzeti érdekeket követı politikája verte ki ennyire a biztosítékot? – Több oka is van ennek a támadássorozatnak. Száz éve már annak, hogy a baloldal nemzetközi hálózata, ha az érdekeit sérülni látja, akkor sikeresen mozgatja meg a kapcsolatrendszerét. Akár úgy is, hogy még Magyarország érdekeit is saját érdekeik alá rendeli. Ez az elsı ok. A másodikat abban látom, hogy az a politikusgeneráció, amelynek még volt szilárd értékrenden alapuló víziója Európa jövıjérıl, lassan eltőnik az aktív politika világából. Ezen politikusoknak a véleménye nem attól volt hangsúlyos, hogy a bal- vagy a jobboldal hangján szólaltak meg, hanem a politikai teljesítményük miatt volt az. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének korrekt, tisztességes, tehetséges politikusok akár az egyik vagy a másik oldalon is, de a politizálás tekintélye európai szinten is nagyon lecsökkent, ami összefügg azzal is, hogy minden hangzatos szólam ellenére az eszmék, értékek helyett egyre inkább a praxis fantáziátlan kisszerősége nyomja rá a bélyegét. A támadások harmadik oka, hogy a magyar baloldallal szemben az európai politikusok saját nemzeti gazdasági érdekeiket védik minden eszközzel. A német kormánykoalíció nagyobbik pártszövetsége velünk egy pártcsaládba tartozik, de ez láthatóan nem érdekli ıket, ha Magyarországon olyan gazdasági intézkedéseket hozunk, amelyek adott esetben az extraprofitokat termelı hazai cégeiknek érdeksérelmeket okoznak. Egyértelmő, hogy egy jobboldali nyugati kormánynak is sokkal kellemesebb partner egy MSZP-s magyar kormány, amely olcsó pénzért nem rest kiárusítani az egész országot. – Olaj a tőzre, hogy Magyarország most büszkén vállalja nemzeti identitását, történelmét. – A globális rendszer logikájának ellentmond az, ha valaki vállalja nemzeti hovatartozását, gyökereit. Pontosabban nemzeti érdekeik csak az erıseknek lehetnek, illetve akiknek ık ezt megengedik. Ezt, pedig a gazdasági érdek diktálja, amelynek megvannak a politikai ágensei is a politikai jobb- és baloldalon egyaránt. – Lassan egy éve tölti be az Országgyőlés elnöki tisztét. Visszatekintve az elmúlt idıszakra, hogy látja, végig tudta vinni elképzeléseit? – Húsz év képviselıi munkájának tapasztalataiból mondom, hogy 2010-ig egyre romlott a parlamenti munka színvonala és az Országgyőlés megítélése. Történelmi lehetıséget látok a változtatásra. Döntöttünk már arról, hogy a következı Ház körülbelül kétszáz fıs lesz. Ennek komoly következményei lesznek a parlament apparátusára, infrastruktúrájára és a képviselık munkájára is. Ide tartozik az is, hogy amennyiben szakítani akarunk a jelenlegi parlamenti stílussal, akkor nemcsak a házszabályt, hanem az informális háttérszabályokat is meg kell változtatni. Olyan magatartási szabályokat kell elfogadnunk, amit eddig senki nem tudott kikényszeríteni. – Mi az, amit ennek keretei között már nem engedne meg a jövıben? – Az új ellenzék úgy valósítja, meg a lehet más a politika jelszavát, hogy azt gondolják, az ülésteremben mindenféle performance-okat be lehet mutatni, táblákkal jönnek minden ülésre. Ez korábban nem volt divat, és én botrányosnak is tartom. Csak azért nem adok hangot ennek a pulpitusról, mert nincs eszköz arra, hogy ezeket a levezetı elnök megakadályozza, vagy utólag valamilyen bizottság szankcionálja. Fölöslegesen nem szítom még tovább a konfliktust, tudomásul veszem mindezt, és abban bízom, hogy a választók nagy részének ugyanúgy nem tetszik ez, mint nekem. A következı választáson majd ki is mondják errıl a véleményüket. Nem adom fel a reményt, hogy lehiggad a politikai hangulat, és olyan ügyek kerülnek a Ház elé, amelyekben mindenki megmutathatja, hogy hozzá akar-e járulni az ország felemeléséhez, vagy csupán a konfliktusok, a feszültség élezésében érdekelt. (Forrás: Internet)

8

W A S S A L B E R T : N A G Y P É N T E K I SI R A T Ó Bajorerdı, 1947

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,

éppen csak hogy a középsı,

messzi út porából köpönyeget veszünk…

az igazi, üres marad.

Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.

Nincsen is keresztfánk közbül,

Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.

nem térdel ott senki, senki.

Véreim! Véreim! Országútak népe!

A mi magyar Nagypéntekünk

Sokszázéves Nagypénteknek

évszázadok sora óta

soha sem lesz vége?

évszázadok sora óta

Egyik napon Tamás vagyunk,

ezért nem tud Húsvét lenni.

másik napon Júdás vagyunk,

Így lettünk országút népe,

kakasszónál Péter vagyunk.

idegen föld csavargója,

Átokverte, szerencsétlen

pásztortalan jószág-féle.

nagypéntekes nemzet vagyunk.

Tamással hitetlenkedı,

Golgotáról Golgotára

kakasszóra péterkedı,

hurcoljuk a keresztfákat.

júdáscsókkal kereskedı.

mindég kettıt, soh'se hármat.

Soha-soha békességgel

Egyet felállítunk jobbról,

Krisztus-Úrban szövetkezı.

egyet felállítunk balról,

Te kerülsz föl? Bujdosom én.

s amiként a világ halad:

Én vagyok fönt? Bujdosol Te.

egyszer jobbról, egyszer balról

Egynek közülünk az útja

fölhúzzuk rá a latrokat.

mindég kivisz idegenbe.

Kurucokat, labancokat,

Bizony, jól mondja a nóta,

közülünk a legjobbakat,

hogy elmegyünk, el-elmegyünk,

mindég csak a legjobbakat.

messzi nagy útakra megyünk.

Majd, ahogy az idı telik,

Messzi nagy útak porából

mint ki dolgát jól végezte:

bizony, köpönyeget veszünk.

Nagypéntektıl Nagypéntekig

S ebben a nagy köpönyegben,

térdelünk a kereszt alatt

sok-sok súlyos köpönyegben

húsvéti csodára lesve.

bizony pajtás, mondom Néked:

Egyszer a jobbszélsı alatt,

rendre, rendre mind elveszünk.

másszor a balszélsı alatt,

9

POLITIKAI CÉLRA HASZNÁLT LISTA FRÁTER OLIVÉR: A TÁRSADALMAT ÉRDEKLI EZ A TÉMA Rendkívül szerencsétlen dolognak tartom azt, hogy egyesek az általunk tudományos céllal és igénnyel végzett kutatást és annak eredményeit politikai célok elérése érdekében kívánják felhasználni – mondta lapunknak Fráter Olivér történész, aki részt vett a volt szigorúan titkos tisztek névsorának nyilvánosságra hozatalában. Elmondta azt is, a hódmezıvásárhelyi Emlékpont Központ által támogatott Szigoruantitkos. hu oldalt folyamatosan bıvítik. A volt szt-tisztek múltjának feltárását minısítı kritikákról kifejtette: nagy bajban lennénk, ha például az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét kizárólag Haynau visszaemlékezései alapján ismerhetnénk csak meg. – Milyen célok motiválták önöket a szigorúan titkos állományú állambiztonsági tisztekre vonatkozó kutatás megindításában? Milyen források felhasználásával állították össze az interneten megjelent publikációjukat? – Amikor a közbeszédben az állambiztonsági múltról esik szó, rendszerint az egykori hálózati személyekre, az ügynökökre gondolunk. Az állambiztonsági szolgálatok vonatkozásában kétségkívül az ügynökök voltak az információszerzés szinte legfontosabb eszközei. Kevesebb szó esik ugyanakkor a rendszer fenntartásában és mőködtetésében részt vevı operatív állományú tisztekrıl, a tartótisztekrıl, és meglehetısen keveset lehet hallani a megrendelıi oldalon részt vevık politikai szerepérıl és felelısségérıl. Úgy gondoltam, mivel az szt-tisztekrıl a közelmúlt történelmében csupán adott ügyek kapcsán esett szó, indokolt, hogy a témát tudományosan dolgozzuk fel, és igyekezzünk az állambiztonság e rendkívül speciális helyzetben lévı tisztjeinek a rendszer mőködésében betöltött szerepérıl minél pontosabb képet alkotni. Azok anyagainak feldolgozására vállalkoztunk, akiket az egykori Belügyminisztérium személyzeti osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván, és akiknek az iratanyaga az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található. Feldolgoztunk személyi okmánygyőjtıket, szt-kartonokat, az illetményügyek dossziéit, és jelentıs számban dolgoztunk fel az egykori BM parancsgyőjteményeiben található adatokat. Az ez által rendelkezésünkre álló adatokat értékeltük, rendszereztük, és hogy az egyes személyek tevékenysége, mőködésének hatékonysága érdemben megítélhetı legyen, a felvételi javaslatban, minısítésben és önéletrajzokban rendelkezésre álló idézeteket tettünk közzé, amelyek az szt-tiszt jellemét és szakmai alkalmasságát illetıen tartalmaztak releváns információkat. – Hogyan összegezne, kik voltak az állambiztonság egykori szigorúan titkos állományú tisztjei, és milyen területeken foglalkoztatták ıket? – Az szt-tisztek azok voltak, akik a BM tartalékos állományának tagjaiként hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkeztek, amely mellett fedımunkahelyen foglalkoztatták ıket. Volt tehát egy civil életük és egy szakmai munkájuk, amelynek keretei között és lehetıségeit kihasználva állambiztonsági feladatokat is elláttak, mindezt, pedig természetesen konspirált körülmények között. Megtalálhatók voltak minden minisztériumban, a Külkereskedelmi Vállalat Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán, a nagyobb szállodákban és kempingekben, az IBUSZ- és Express-irodákban, a fontosabb mővelıdési házakban, a Központi Statisztikai Hivatalban, a Mecseki Szénbányában, a paksi atomerımőben és a MÁV létesítményeiben. A postai küldemények ellenırzését, tehát a levelek felbontását is szt-tisztek végezték 1975 után. Az szt-tisztek hálózatot, tehát ügynököket tarthattak, akik számára feladatokat határozhattak meg. Tevékenységük rendkívül sokrétő volt.

10

– Milyen társadalmi fogadtatása volt az adatbázis nyilvánosságra hozatalának? – Nagyot tévedett az, aki azt gondolta, hogy huszonegy évvel a rendszerváltást követıen a társadalom elvesztette a téma iránti érdeklıdését és fogékonyságát. A honlap, a www. szigoruantitkos. hu március elseji bemutatkozása óta csaknem négyszázezer egyéni látogató mintegy tizennégymillió oldalletöltése azt igazolja, hogy a múlt tudományos igényő feltárására és feldolgozására óriási társadalmi igény mutatkozik. – Befejezıdött a kutatás, vagy folytatását tervezik? – A mostani kutatásban eddig szinte kizárólag a volt III/II-es Csoportfınökség, tehát a kémelhárítás területén szolgálatot teljesítı szt-tisztekre győjtöttünk adatokat. Ezt most annyiban módosítottuk, hogy az 1960-as évektıl 1990-ig rendelkezésünkre álló belügyminisztériumi parancsgyőjtemények alapján nemcsak a kémelhárítási csoportfınökség szt-állományának adatait bıvítjük, illetve pontosítjuk, hanem a BM külügyi osztály, a BM állambiztonsági miniszterhelyettesi titkárság, a BM operatív nyilvántartó osztály, a BM útlevélügyeket és „K”-ellenırzéseket végzı III/3. osztály, valamint az ORFK bőnügyi csoportfınökségének szt-állományára vonatkozó adatait is feldolgozzuk. Eddigi tapasztalataink alapján úgy látom, minimum százas nagyságrendő lesz az újonnan beazonosított szt-tisztek létszáma. Az újonnan rendelkezésünkre álló adatokat a honlapra folyamatosan töltjük föl, és arról a hírek menüpont alatt rendszeresen tájékoztatást adunk. – Hogyan értékeli azt, hogy Schmitt Pál köztársasági elnököt egyes szakmai körök kapcsolatba hozták szt-tisztekkel? – Rendkívül szerencsétlen dolognak tartom azt, hogy egyesek az általunk tudományos céllal és igénnyel végzett kutatást és annak eredményeit politikai célokra kívánják felhasználni. Ez azért is zavarba ejtı, mivel a kutatás adatbázisának összeállítása és szempontrendszerének kidolgozása során sem egyéni, sem pedig politikai szempontokat nem érvényesítettünk. Aki tüzetesebben áttanulmányozza az általunk közzétett adatállományt, az minderrıl maga is meggyızıdhet. A kutatás során arra törekedtünk, hogy a feltüntetett adatok alapján az értékítéletet az olvasóra bízzuk. E célt, azt gondolom, sikeresen valósítottuk meg. A kutatás megjelentetését követıen sem én, sem pedig Boér Zoltán kollégám az egyéni ügyekkel kapcsolatosan egyetlen esetben sem foglaltunk állást. Ez a szakmai hitelesség megırzéséhez elengedhetetlen. De hogy a kérdésére is válaszoljak, a kutatás során Schmitt Pálra vonatkozólag semmilyen adatunk nem keletkezett, így annak tartalmát sem állt módunkban megítélni. Minden további, a személyre vonatkozó állítás spekuláció, vagy ha úgy tetszik, szakmai hipotézis. – Egy volt állambiztonsági alezredes az önök kutatását „szt-hajkurászók listázásának” nevezte lapunkban. Mi errıl a véleménye? – Azt gondolom, hogy a múlt feltárása a történettudomány feladata, amely a szakképzett történészek által és tudományos igénnyel elvégzett feldolgozások révén eredményes kísérletet tehet a valóság minden részletének kibontására. A konkrét észrevételrıl, pedig azt a véleményem, hogy a modern kori történetírás gyakorlatában az oral history teljesen bevett és általánosan elterjedt módszer, illetve gyakorlat. Magam is számos esetben folytatok rendkívül értékes szakmai háttérbeszélgetéseket, amelyek a rendelkezésemre álló dokumentumok ismeretanyagát fontos elemekkel egészítik ki. Használata során ugyanakkor arra kell rendkívüli alapossággal figyelni, hogy az elhangzottakat a legnagyobb forráskritikával kezeljük. Nagy bajban lennénk tehát, ha például az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét kizárólag Haynau – egyébként nem létezı – visszaemlékezései alapján ismerhetnénk csak meg. Mindez, mint forrás fontos és lényeges, önmagában véve azonban leginkább félrevezetı. (Forrás: Internet)

11

PULT ALÓL Álláspont A Magyar Országgyőlés kétharmados többsége elfogadta az új magyar alkotmányt. A parlamenti képviselıket szabad, demokratikus választásokon juttatták a parlamentbe, s az érvényes jogszabályok szerint, ha valamelyik politikai erı kétharmados többséget szerez, annak jogában áll alkotmányozni. Itt be is fejezhetnénk a vitát. De nem fejezhetjük be. Ugyanis nincsen szó semmiféle vitáról, hisztériáról van szó. Hogy világos legyen, leírok egy történetet. Természetesen név nélkül, mivel aki elmesélte, nyilvánosan nem vállalhatja, így a bizonyítás lehetetlen. Marad tehát a névtelenség, ám a történet igaz. Még az elsı Orbán-kormány idején, már a választási kampányban Magyarországra látogatott egy külföldi delegáció, és találkozott az MSZP egyik akkori prominensével. A külföldi delegáció hazájában szintén választásra készülıdtek, és a vendég panaszkodott kicsit MSZP-s vendéglátójának, hogy rosszul áll a szénájuk odahaza. Mire az MSZP-s vendéglátó azt mondta neki: miért nem lármázzátok fel a külföldi sajtót és a külföldi kormányokat a kormányotok ellen? Az a legjobb taktika, azzal lehet választást nyerni. Mire a vendég megdöbbenve így válaszolt: De hát az hazaárulás! Ennyi a történet. A megbeszélés hivatalos tolmácsától hallottam. És benne van ebben a történetben minden. S így kell, kezeljük azt a hisztériát is, ami zajlik ellenünk. De soha többé nem követhetjük el azt a hibát, hogy úgy teszünk, mintha nem történne semmi. Mert ami történik, azon múlik minden! Tehát. Azt mondják, nem volt alkotmányozási kényszer. De volt. Lényegében a rendszerváltás óta van, és minden kormány célul tőzte ki, hogy alkotmányozni fog, csak eddig egyiknek sem volt hozzá ereje. Azt mondják, az új alkotmány nem legitim. De igen, az. Miképpen az volt az eddigi is, holott egy súlyos, az egész rendszerváltásra rátelepedı és azt megbélyegzı paktum eredményeképpen született, és az égvilágon senki sem legitimálta. Pult alól kaptuk huszonegy éve a szabadságot, épp ilyen pult alóli volt az alkotmányunk is eddig. Senki nem szavazott rá, senki sem szentesítette, senkit sem érdekelt. És soha ne feledjük: az elsı szabad választáson ötven százalék körüli volt a részvétel, és több mint tíz százalék az utódpártra szavazott! Vagyis nagyjából az ország negyven százalékát érdekelte a rendszerváltás. Ennyit mirólunk, a néprıl. Azt mondják, elfogyott a kormány mögül az erı, a támogatás. Nem fogyott el. A Fidesz, még ha csökkent is a tábora, toronymagasan vezet. És nincs, nem látszik az alternatívája. S ha kimennek kétezren Gyurcsányt meghallgatni, s utána arról zengenék, hogy „felébredt az ország”, hát mesebeszéd az. De a hiszterizálás veszélyes és megölheti tényleg a jövıt. És ık ebben nagyok. Figyeljünk csak erısen: már most arról beszélnek, hogy ık az ország. Mi pedig hallgatunk. Nincsen ez így jól. Azt mondják, az új alkotmány eltörölte a köztársaságot. Nem törölte el. Az alkotmányban ott van, hogy Magyarország köztársaság. Az új alkotmány mindössze helyesen használja az ország nevét, ugyanis az sohasem volt Magyar Köztársaság, hanem „csupán” Magyarország. Az eddigi alkotmányban például ez olvasható: Magyarország Köztársaság. Vagyis az ország neve Magyarország, államformája, pedig köztársaság. Tehát semmi sem változott, mindössze a huszonegy évvel ezelıtti pult alóli szabadság ránk örökítette azokat a régi lidérceket, akik most ezzel a hazugsággal keltenek hisztériát. Azt mondják, az Alkotmánybíróság jogkörét szőkíti az új alkotmány. Igen, átmenetileg és korlátozottan, kizárólag bizonyos gazdasági kérdésekben. Ugyanis gazdasági szükségállapotban van az ország, amely a most hisztériázóknak köszönhetı. S az Alkotmánybíróság jogkörérérıl sem volt soha legitim és szentesített döntés eleddig, mindössze a pult alól kapott szabadság része volt ez is. Azt mondják, az új kormány lábbal tiporja a sajtószabadságot. Nem tiporja lábbal. Mindössze kísérletet tesz arra, hogy valamiképpen viszonyuljon korunk szörnyetegéhez, a sajtóhoz, amely ma már legnagyobb részt egész egyszerően társadalomellenes. Azt mondják, az új alkotmány korlátozza a homoszexuálisok jogait. Igen, korlátozza, amennyiben a házasságot egy férfi és egy nı közötti szövetségnek tekinti. És annak tekinti. Egyéb korlátozás nincs. A homoszexuálisoknak be kell látniuk, ha pedig nem megy, bele kell törıdniük, bármennyire is erıs lobbit képviselnek a súlyosan beteg nyugati civilizációban, betegségük akkor sem lesz a normalitás és a sok ezer esztendıs hagyomány megszentelt része. Végül a hazaárulásról. Magyarország az EU tagja. Tetszik ez nekünk vagy sem, ez tény. EU-tagként nem foglalhatjuk törvénybe, hogy külföldi nem vehet földet. Viszont meghozhatjuk azokat a jogszabályokat, amelyek ezt lehetetlenné teszik. Mint mondjuk a dánok. Nem elég nemzetinek lenni, muszáj néha gondolkodni is. A gondolkodás szabaddá tesz. Eltelt egy év. Itt állunk megint, két pogány közt, egy hazáért. A pogányok üvöltöznek és hisztériáznak. Ideje megszólalnunk. (Forrás: Internet)

12

A VILÁG „HIDEG TUMULTUSÁBÓL” ISTEN „MELEG CSENDJÉBE” Krisztus feltámadt! De idıbe tellett, amíg az emberi szív kiérlelte a maga válaszát: Valóban feltámadt! Jézus feltámadása valóban felülmúl minden emberi elképzelést. Nem múló földi léte hosszabbodott meg ráadás-idıvel. Nem is csupán azt bizonyítja, hogy az élet nem ér véget a halállal, hanem belülrıl változtatta meg az emberi történelmet. A kereszthalállal halt Feltámadottban megmutatkozik az élet valódi értelme és célja. Embermódon élni csak egymással közösségben lehetséges, abban a szeretetben, amely Jézus feltámadása óta végérvényesen részévé lett a történelemnek. (Simon A: Köszönet az életért!)

A Feltámadott Isten „meleg csendjébe” húzódott vissza, hogy Isten szeretetét visszavonhatatlanul beleáramoltassa a világ „hideg tumultusába". „Az embernek meleg csend kell, és hideg tumultust adnak neki” – írta Simone Weil. „Nos, pontosan ez a „meleg csend” Isten dicsıségének, föltámadásának, eljövetelének és minden egyes látogatásának elvéthetetlen ismertetıjegye. Pontos ellentéte annak a „hideg tumultusnak”, amit az ember oly gyakran kap, s amit maga is oly esztelen módon hajszol” – jegyzi meg a költı, Pilinszky János. Hogy ki részesül a húsvét „meleg csendjébıl”, személy szerint lehetetlen megnevezni. Ez a végtelen Isten és a véges ember drámájában Isten szeretetének örök elıjoga. Egy bizonyos: Senki sincs kizárva belıle. Míg korábban a mózesi törvények és egyéb elıírások mindig szétválasztást jelentettek az emberek között, most e szakadék legyızetett, mert Isten minden embernek felkínálja békéjét, üdvösségét. Új szeretettörténet kezdıdött Isten és minden ember között. A hitben Jézus feltámadásából kapunk részt, ami az evilági szegénységben az Isten gazdagsága, evilági veszteségeinkben az örök élet vigasza, a szelídség alázatában az Isten hatalma, az irgalmasság önpazarlásában az isteni gazdagság, a tiszta szív lemondásában az Isten ragyogó arca, a békesség-szerzık idegölı fáradalmaiban az Isten gyermekeinek öröme, az üldözöttség és rágalmazottság keserveiben az Isten uralmának fényei. Különös ellentmondásnak tőnik, hogy Jézus Krisztus értünk meghalt és feltámadt, látszólag mégsem változik a világ. Jézus nem megváltoztatta, hanem megváltotta a világot. A meseszerő harmónia meghalt a kereszten, végérvényesen kiderült, hogy a jóság erıszakot szenved, hogy bőnök közepette utópia a „mindig minden rendben legyen” boldogság-elképzelés. Húsvétkor új boldogságfogalmat kaptunk: Az a boldog, aki már Istennel van! A látszólag nem változó világban a változni akaró embert tanítja Jézus a szeretetre. Abban segít, hogy megtaláljuk a kiengesztelıdésre áhítozó korunkban a bocsánatkérés és megbocsátás szavait, amelyek egyedül és kizárólag képesek közösséget teremteni minden emberrel. Akik ezt elfogadják, új helyzetet teremtenek a földön, mert mindennapjainkat nem az ököljog és bosszúvágy határozza meg, hanem a türelem „királyi” erénye, és a remény, világító ösvénye. (Forrás: Internet)

13

HİSÖK NAPJA MÁJUS UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN ORSZÁGSZERTE TISZTELEGNEK A MAGYAR HAZÁÉRT ÉLETÜKET ÁLDOZÓ KATONÁK EMLÉKE ELİTT. A hısök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethetı vissza. Akkor mondták ki elıször, hogy „nemzetünk hısi halottainak kegyelet teljes tiszteletét megfelelı módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni". Másfél évvel az elsı világháború kitörése után felmerült a szervezett formában történı tisztelgés. Akkor, amikor egyre sőrőbben érkeztek haza a hısi halálról, eltőnésrıl szóló értesítések. Azt is kezdeményezték, hogy minden település kıemléket állítson, az elesettek nevével. Az 1917-es VIII-as törvény írta elı: ırizze meg a késı utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község, város, anyagi erejének megfelelı, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel. 1924-ben már a „Hısök emlékünnepé"-rıl rendelkezett törvény. Ebben írták elı, hogy a háború hısi halottjaira szervezett megemlékezést tartsanak május utolsó vasárnapján. „A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hıs fiairól, akik az 1914–18. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsıséget és hírnevet szerezve életüket áldozták fel. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élı és jövendı nemzedékek hısi halottainak dicsıségére minden esztendı május havának utolsó vasárnapját, nemzeti ünnepnapot, mint a Hısök emlékünnepét a magyar nemzet mindenkori hısi halottainak szenteli." A törvény tehát nemzeti ünnepként határozta meg a hısök emlékünnepét.... ….A második világháborúban újabb nevekkel szaporodott a hısök sora. Egy 1942. április 25-én kelt rendeletben az ünnepet kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. Kimondta: 1938 óta új hısök áldozták életüket a hazáért, emléküket ugyanolyan kegyelettel kell ırizni, mint a korábban elesettekét. 1945-ben még országszerte megtartották a hısök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Az új hatalomnak nem volt ínyére a megemlékezés, hiszen azokról a honvédekrıl szólt, akik jórészt a szovjet hadsereg ellen harcolva estek el. Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani értük, aztán 1989 májusában ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. 1994-ben Bısárkányban veterántalálkozót szerveztek. A térség szinte valamennyi települése képviseltette magát, százhúsz idıs ember fogadta el a meghívást. – 1941. október 27-én vagoníroztunk be Komáromban és Oroszországba vittek bennünket. Végül a brjanszki erdıben kötöttünk ki, ahol tizenkét hónapig harcoltunk a partizánok ellen. A partizánok kegyetlen emberek voltak. Például beszállásoltak bennünket házakhoz. Ott a szobákban, az asztalok alá gödröket ástak és abban bújtak el. Szerencsétlen bajtársak nem tudták ezt, és az ellenség álmukban lepte meg ıket. És akkor szegényeknek nem volt kegyelem – emlékezett Molnár István. – Az idıs, tisztességben megıszült hadfiak évtizedeken keresztül szégyenként cipelték magukkal háborús részvételüket. Tizenhat évvel ezelıtt azt szerettük volna, ha kárpótoljuk ıket, és tiszteletünket fejezzük ki elıttük – indokolta Szalay Imre, a falu polgármestere, miért is tartják meg minden évben a veterántalálkozót. Sajnos, az elmúlt másfél évtizedben elfogytak a szemtanúk. A legutóbbi rendezvényen mindössze heten voltak a háborút megjártak. İk azok, akik még ırzik emlékeiket, és ha nem is szívesen beszélnek róla, de elmondják élményeiket az utókornak. ((Forrás: Internet)

Garay János „…Csak törpe nép felejthet ıs nagyságot, Csak elfajult kor hıs elıdöket, A lelkes eljár ısei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövétneket…’

14

VÁRNAI ZSENI: A FIAD VISSZATÉR

İ visszatér, mert kell, hogy visszatérjen,

Hidd akkor is, mikor már hihetetlen: ki elment tıled, visszatér fiad!

oly ifjú még, ı nem lehet halott!

Ó hányan térnek vissza nagy csatákból,

Még annyi dolga itt e bús világon,

kiket anyai, égı könny sirat!

ı él, csak eddig hírt nem adhatott,

Nem láttad ıt sebzetten összerogyni,

valahol ırzik ıt a messzeségek,

nem láttad, hogy szívébıl hull a vér,

ne sírj, ha nem jön tıle most levél,

zárd be a füled a vészmadár szavának,

ha majd a tüzek fáradtan kihunynak,

csak egyben higgy: a fiad visszatér!

a béke szárnyán fiad visszatér!

Hidd minden jel, s bizonyosság ellenében,

Ne sírj anya, vigyázz szegény szívedre,

ha írás szól is róla, hogy: halott!

össze ne törjön, míg az óra üt!

Jób átkozódott, megtépte ruháját,

Milliók várnak, mint te, szívszorongva,

mikor ily szörnyő, átkos hírt kapott,

a fiút várják vissza mindenütt,

s mikor a kín már nem fért el szívében,

mely táj felıl, csak Isten a tudója,

s pokol lett néki ez a földi tér...

oly messze tán a gondolat sem ér,

hírmondó jött: az elveszettek élnek,

de tőz és víz és mélység visszaadja,

minden fia és lánya visszatér!

hinned kell, hogy fiad visszatér!

Nem hull el mind a mezıknek kalásza,

Várd lágy kenyérrel, illatos kaláccsal,

mikor a földet jégvihar veri,

megéhezett a hosszú út alatt,

nem dıl ki minden fa a rengetegben,

az asztalod fehérrel megterítsed,

mikor villám sújt, s szélvész ront neki,

így leljen rád az áldott pillanat,

Istenítélet zúg most a világon,

mikor belép, és karjait kitárja,

és sok kalászból nem lesz majd kenyér,

s a boldogság szívedben el se fér...

de irgalmat lel a Te sarjadékod,

leszállnak a csillagok a földre,

a Te fiad lesz, aki visszatér!

S itt lesz a menny, ha fiad visszatér!...

15

TRIANON TR IA N O N A V IL Á G T Ö RTÉ N EL E M E GY IK L E G NA GY O B B S Z É GY EN E, I GA Z S Á GTA L A NS Á G A ÉS K E G Y ET L E NS É GE ! A NA P, MEL Y E N M A GY A R O RS Z Á G K E RE S Z TR E FES Z Í TTE TET T. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés jó lehetıséget adott az ország polgári fejlıdéséhez. A kétközpontúvá vált birodalom súlypontja kezdett áthelyezıdni Magyarország egyesített, csillogó, európai nagyvárosába, Budapestre. Késıbb csak "régi jó békeidıkként" emlegetett közel fél évszázad köszöntött az országra. Az ország élvezte és elviselte az egy birodalomhoz való tartozás elınyeit és hátrányait. Akarva-akaratlan részesévé vált a nagyhatalmi küzdelmeknek. Amikor 1914 nyarán eldördült a végzetes szarajevói pisztolylövés, amely kioltotta Ferenc Ferdinánd trónörökös életét, Magyarország belekeveredett a nagyhatalmak hegemonikus törekvéseiért folytatott, világméretőre duzzadt háborúba. És amikor ezt a 4 évig tartó öldöklı küzdelmet az Ausztria-Magyarország szövetséges hatalmak elvesztették a legyızöttek sorsában Magyarországnak is osztoznia kellett. A diadalmas gyıztesek a legnagyobb árat fizették: "A Párizs melletti Trianon kastélyban aláírt békeszerzıdés értelmében az ország elvesztette területének több mint 2/3-át, lakosságának közel 2/3-át! Ezzel Magyarország egy európai nagyhatalom egyre súlyosabb és szuverénebb részébıl az európai kisállamok sorsának részese lett. Önálló ország, de olyan helyzetben, amely kiszolgáltatta a nagyhatalmak akaratának. Számára legfeljebb csak az ügyes lavírozás maradt az ellentétektıl elıbb látszólagosan, majd egyre nyíltabban szaggatott európai erıtérben. Trianonban megtagadták a népek önrendelkezési jogát, így a Wilson emlékirataiban megismételt elveket is, amelyért állítólag az Antant hatalmak harcoltak. Végsı fokon a trianoni béke még súlyosabb állapotokat teremtett, mint amelyet orvosolni akartak, ugyanis, az utódállamok 42 millió lakosára mintegy 16 millió más nemzetiségi jutott." A gyıztes nyugati nagyhatalmak a nyugalom biztosítására törekedtek, amelyben learathatják gyızelmük gyümölcseit. Ebben, pedig nem Magyarország, hanem a versailles-i békeszerzıdésben létrehozott új középállamok láncolata látszott számukra biztosítéknak. Magyarországgal nem sokat törıdtek. A régi szövetségesek, pedig erejüket veszítették, egyelıre nem jelenthettek külpolitikai támaszt Magyarországnak. Egészen addig nem, amíg fel nem támadt a német nagyhatalom egy agresszív diktátor Hitler vezetésével. Látszólag az volt a kérdés, hogy vissza a régi szövetségeshez vagy belekerülni a másik hatalmi táborba. A történelem nem adta meg a választás igazi lehetıségét. A konzervatív magyar politika, pedig nem merte vállalni a német agresszióval való nyílt szembefordulás kockázatát. Így került bele Magyarország a még az elsınél is szörnyőbb második világháborúba, s megint a vesztes oldalán. Az ár, pedig megint nagy volt. Minden remény feladása Trianon igazságtalanságainak akár részleges orvoslására is és egyben valós függetlenségünk elvesztése. A végzetes német befolyást 1945-tıl felváltotta a végzetes szovjet akarat. A nagyhatalmi tömbök küzdelmében akár akarta az ország, akár nem, megint a rossz oldalra került. Mozgásterét ismét a nagyhatalmak közötti erıegyensúly, titkos és nyílt megegyezések határolták körül. S ebbıl sem politikai rafinériával, sem az 1956-ban véresen levert, hısies forradalommal nem tudott kikerülni. Hogy ez megváltozzon, ahhoz az egyik nagyhatalomnak össze kellett omlania. (Forrás: Internet)

16

T R I A N O N I M EG EM L É K E Z É S H O S S Z Ú H E T É N Y B E N Június 4-én a Hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal, az 56-os Szövetség Pécs-Baranya Megyei Szervezete összefogásában mősoros ünnepi megemlékezést tartott. A Himnusz eléneklése után Bencsikné Takács Márta polgármester helyettes asszony köszöntötte a megjelenteket, és rövid utalást tett az összejövetel lényegére, céljára. Az ünnepi beszédet vitéz Dékány Ágoston a T.V.R. Országos Törzskapitánya tartotta. Szavalatok, szóló és kórusénekek, zeneszámok emelték a mősor színvonalát. Végezetül a községi vezetés, egyéb társadalmi és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés koszorúját, melyben a cserkészek mőködtek közre. Az 56-os Szövetség Pécs-Baranyai Szervezete részérıl v. Bocz Árpád és v. Decleva Ferenc koszorúzott. A Szózat és a Székelyhimnusz eléneklésével zárult a rangos megemlékezés. Ezt követıen szerény állófogadásra került sor.

Pécs, 2011. június 11. v. Decleva Ferenc 56-os Szövetségi tag

17

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament elıtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. Az Országgyőlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerzıdés aláírásának napja, június 4-e, a jövıben a nemzeti összetartozás napja.

18

Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban elmondta, eljött hát az idı, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk. Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után "jobb elvek által kiszorítottuk, jobb jövıt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást", hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyőlés elsı döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, s ıseinek földjét nem kívánja elhagyni - mondta a politikus. Nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erıforrásainkat összpontosítani, a magyar államot újjáépíteni - hangsúlyozta a par-

lament elnöke. A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László.

Együtt Európában: magyar-horvát piknik A magyarok és a horvátok évszázadok óta együtt vannak Európában, "egymás mellett éltünk barátságban, rokonságban és szomszédságban, jelentıs részben közös állami keretben" - mondta Navracsics Tibor szombaton a Zala megyei Sormáson, az Együtt Európában elnevezéső magyarhorvát pikniken. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: most, amikor reményeink szerint újabb történelmi fordulópont elıtt állunk, "nem kell, hogy bizalmatlanul és ismeretlenként méregessük egymást". Az egyre gazdagabb kulturális, tudományos és gazdasági kötelékek biztos alapot jelentenek szoros politikai kapcsolatainkhoz is. A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Horvát Idegenforgalmi Közösség és a Hanns Seidel Alapítvány közös szervezésében, Magyarország európai uniós elnökségét és Horvátország csatlakozási tárgyalásainak közelgı lezárást közösen ünneplı zalai rendezvényen Drazen Bosnjakovic horvát közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyancsak kifejtette: múltunkban számtalan érintkezési pont van… Az állampolgárságot több ezren kapták meg ma Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencven ezren nyilvánították ki szándékukat erre - mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szombaton a fıváros XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen. Az ünnepségen, amelyet a nagytétényi országzászlónál tartottak, Németh Zsolt elmondta: az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetıségének a biztosítása. Egy éve még sokan nem is hitték, hogy ez sikerülhet, de ezen a napon már több ezren vannak, akik sikerrel végigjárták az állampolgárság megszerzésének vagy visszaszerzésének új törvényi útját, és már több mint kilencven ezren nyilvánították ki szándékukat a magyar állampolgárság megszerzésére szerte a Kárpát-medencében. "Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele" - fogalmazott az államtitkár. "A jelzıs szerkezetes magyarságnak vége" Azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzıs szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében - mondta a nemzeti összetartozás napi ünnepi beszédében Lázár János polgármester, a Fidesz országgyőlési frakciójának vezetıje Hódmezıvásárhelyen, szombaton. Ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt, tevıket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól emelte ki Lázár János. A magyar parlamenti képviselıknek az a céljuk itthon és Brüsszelben is, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak. (Internetrıl összeállítás)

19

H ELLER H ELY ESE LT E A V ÉR E S M E G T O R LÁST A filozófus barátait és mentorát, Lukács Györgyöt is elárulta 1959-ben az MSZMP-nek írt levélben Nem tudni, Heller végül miként bizonyította be hőségét, miután ebben a levélben név szerint feljelentette társait, és megtagadta a forradalmat   (Fotó: Horváth Péter Gyula) „Az ellenforradalmat is egy ideig helytelenül értékeltem” – írta Heller Ágnes filozófus az MSZMP Központi Bizottságának 1959-ben. „Március lett, mire eljutottam odáig, hogy lássam, a párt lényegében helyes politikát folytat – fogalmazott Heller, majd hangsúlyozta: – Politikai hibáim közé tartozik, hogy vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben.” A levelet az országos levéltárban Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetıje lelte fel. „Heller 1959-ben gyakorlatilag üdvözli az » ellenforradalom «leverését, ami azért is rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma ugyanı a demokrácia fı védelmezıjeként folytat lejárató kampányt a Fidesz-kormány ellen” – nyomatékosította Hankiss

Részletek Heller Ágnesnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Közp. Bizottságához írt levelébıl

20

Koherens keretbe foglalt öt évtized „Régi bőnnek hosszú az árnyéka” – idézett lapunknak egy régi mondást Hankiss Ágnes. A Hamvas Intézet vezetıje néhány héttel ezelıtt a Fidesz EP-képviselıjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a fıszereplıje. „Az volt az egészben a megdöbbentı, hogy ott ül egy okos ember, aki egykor az erkölcsrıl írt filozófiai mőveket, mára pedig a „gyurcsányizmus” elkötelezett propagátorává lett, és aki tagadta, hogy embereket súlyosan bántalmaztak a pesti utcákon 2006. október 23-án. Ez a levél, és az a jelenet, ahogyan néhány hete az MSZP-tıl átveszi a kitüntetést, lehangoló, bár elég koherens keretbe foglalt öt évtizedet…” – hallhattuk Hankiss Ágnestıl. Hozzátette, utána elgondolkodott, hogy mi lehet a magyarázata Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának. „Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelıtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az» ellenforradalom «leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fı védelmezıjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen…” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.

21

VÁMOS GYÖRGY NYÍLT LEVELE HELLER ÁGNESHEZ Ha emlékszik, a múlt héten elıre megbeszélve találkoztunk egy liberálisok által látogatott, „gettóbeli” kávézóban. Részemrıl a találkozó célja az volt, hogy meghívjam az Echo Tv Kiút – Több szemközt címő mősorába, Tamás Gáspár Miklóssal együtt, de ı már telefonhívásomkor mereven elzárkózott a nyilvános szerepléstıl, hivatkozva az Echo Tv szellemiségére. Ön sem egyezett bele az Echo Tv-beli beszélgetésbe: „Ha megváltoznak, és jó útra térnek, akkor talán elgondolkozom, hogy bemenjek-e az adásba, de egyelıre szó sem lehet róla. Önök a Jobbik eszmeiségét képviselik, igaz, mősoraikba néha-néha belenézek, de egyetlen adást sem nézek végig” Éppen beszélgetésünk alatt szerkesztették a Magyar Hírlap másnapi kiadását, címlapon az ön által (félig vagy teljesen) írt levéllel. Én errıl akkor nem tudtam, így ez semmilyen módon nem befolyásolt abban, hogy megállapítsam: önöknek kellene megváltozniuk, nem nekünk, akik tájékoztatjuk a nézıket és az olvasókat a történelem eltagadott, zavaros részleteirıl, s hogy a rendszerváltozás nélküli rendszerváltás felelısei éppen önök. Önök, akik elıre kitervelt módon, pártalakzatban – nevezzük SZDSZ-nek – csapták be szavazóik antikommunista részét és mindazokat, akik azt hitték, hogy programjuk igazi rendszerváltást hoz. Ma már tudható: az SZDSZ mögött hazaáruló, a nemzetet kapcarongynak tekintı politika állt, s mivel szerintem az SZDSZ továbbra is létezik, csak más pártalakzatban – áll továbbra is. De kárt okozott és okoz a hazai zsidóságnak is, mivel önökön keresztül lehet fenntartani e hazában az antiszemitizmus rémképét. S ezt pontosan tudják – ezért teszik. „Ugyanolyan anyagból vannak gyúrva”, mint a Bauer Miklós-félék, hiszen a levelébıl is kitőnik, hogyan akart megfelelni a pártnak. Az elmúlt húsz év alatt ugyan leöntötték magukat a liberális mázzal, de sokan látunk át rajta. Látjuk, hogy alatta ott maradt a sztálinista önkényuralom, amelynek önök hő kiszolgálói voltak. Hiába magyarázkodik, 1959-ben az MSZMP Központi Bizottságának nem írhatott akárki levelet. Önökbıl süt a győlölet Magyarország iránt, idınként itt élnek, innen utazgatnak a világban össze-vissza, innen kapnak különbözı anyagi juttatásokat. Aztán ha ezt felróják, mint legutóbb történt a filozófusügyben, akkor viszszarohannak külföldre panaszkodni, legtöbbször Németországba. De miért is a németek? Mert tojásokon járkálnak – még ma is félnek a nemzetiszocialista múlt felemlegetése miatt, és önök ezt tökéletesen meglovagolják. Ön idıs asszony, sokat látott és hallott, volt cionista, sztálinista, kommunista, lukácsista – most a demokráciát védi, pedig rendszeresen belerondít, éppen ezért nincs felmentés cselekedetei alól. A német értelmiségnek önök úgy kellenek, mint egy falat kenyér az éhezınek, hiszen önökkel tudnak takarózni egykori bőneik okán, és önök ezt pontosan tudják. A „másik oldalról” sohasem hívnak meg zsidó származásúakat, mert ez a holokauszttrauma életben tartásának végét jelentené. A párizsi liberálisok irányítanak, és a német liberálisok vezekelve végrehajtatják önökkel a feladatot, amelynek célországa – fıleg a jelenlegi kormány hatalomra jutása óta – Magyarország. A fizetség mindezekért pedig a katedra: rendszeresen elıadhatnak, mint örök gyıztesek – az örök vesztes pedig a magyar nép, hiába nıttek fel újabb és újabb generációk a magyar zsidóság megsemmisítése óta. Nyilvános vitára nem hajlandók, de még stúdióbeszélgetésre sem. „Félnek” tılem, mert engem nem lehet leantiszemitázni, csak fel lehet tenni a kérdést, amit ön fel is tett nekem: mi keresnivalóm az Echo Tv-ben? Pont önök miatt kötelezı számomra az Echo Tv nézıit és a Magyar Hírlap olvasóit tájékoztatni – akiket önök semmibe vesznek. Tökéletesen kihasználják, hogy a magyar zsidóság megalkuvó, homokba dugja a fejét, a náci és a nyilas bőnöket elítéli, ugyanakkor, ha megszenvedte a kommunizmust, arról egyszerően nem beszél, mintha meg sem történt volna. A magyar cigányság, pedig szervezetlen, de ha ez nem így volna, akkor önöknek már régóta nem lenne megélhetésük. A mindenkori kormányok egyszerően félnek a darázsfészekbe nyúlni, amit önök néhány százan alkotnak egy egész nemzet ellen. Szeretném, ha feltárná, milyen körülmények között hagyta el az országot 1977-ben akkori férjével, Fehér Ferenccel, aki Lukács György ’19-es népbiztos asszisztense volt. Hogyan vezetett az út Ausztráliába? De arra is válaszolhatna, hogy az elvbarátai által levezényelt álrendszerváltozás hajnalán milyen célzattal tértek vissza Magyarországra. Kik hívták vagy kik, küldték külföldre, s kik hívták vissza? Csak nem Aczél elvtárs ötlete volt? „Nincs mentség” – írta Farkas Vladimir. Ugye, tudja, ki volt ı? Az ön számára szintén nincs mentség, hiszen pontosan ugyanolyan, mint 1959-ben volt: most is az MSZMP utódpártjának, az MSZP-nek tenyerébıl eszik, mint a legutóbbi nınapkor, amikor elfogadta 2006 megtorlóinak meghívását. Önnek és társainak elıször saját magukat kéne megreformálni, nem az Echo Tv-t vagy a Magyar Hírlapot. Egyet kell értenem önnel, Magyarországon valóban veszélyben van a demokrácia, de hozzá kell, tegyem: addig áll fenn a veszély, amíg önök itt élnek közöttünk. Nincs több mondanivalóm, legyen önbıl most már végre elég! (Forrás: Internet)

22

B A L L I B E R ÁL I S C S A P Á S I R Á N Y O K

„Azok neve továbbra sem ismert, akik ténylegesen szerepet vállaltak a rendszerváltás manipulálásában, illetve az elmúlt húsz év piszkos háborúiban, pártok bomlasztásában, közösségek, emberek lejáratásában. Márpedig ezekben az akciókban egyértelmően fel lehetett fedezni a (poszt) kommunista hálózati technikákat. Az érintett személyek iratai azonban még ma sem kutathatók – a helyzet feloldásához, pedig erıs politikai akaratra lenne szükség” – mondta el a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetıje, fideszes EP-képviselı, aki az ominózus Heller-levél kapcsán hangsúlyozta: üdvös volna elkezdeni egy beszélgetéssorozatot, és személyes történeteken keresztül felfejteni az elmúlt évtizedeket.

– Hónapok óta számos súlyos, néhol durva kritika éri a médiatörvényt és az alkotmányt is, nem csupán nyugati lapok hasábjain, hanem politikai körökben is. Ez Magyarország vagy a magyar kormány elleni támadásként értékelhetı? – Itthon a Fidesz kétharmados gyızelme és kormányalakítása azt jelenti, elıször a rendszerváltás óta lehetıség nyílt arra, hogy végre lehet hajtani egy olyan fordulatot, amely, reményeim szerint, felszámolja a kommunizmus maradványait. Mindezek nyomán tehát Magyarország új lapot nyithat, ami nyilvánvalóan sérti a balliberális erıtér érdekeit. Ennek az erıtérnek, amelynek a középpontjában az MSZP áll, Európa számos országába is elérı kapcsolatrendszere van. Ezt kihasználva jelölték ki a Fidesz-kormány elleni támadások fı csapásirányát, ami a magyar soros uniós elnökség idején nem marad figyelem nélkül. – Orbán Viktor március 15-i beszédében lényegében párhuzamot vont Bécs, Moszkva és Brüsszel között, mondván, a magyarok nem tőrték és tőrik, hogy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk. Brüsszel megfelelıje a beszédben vajon egy-két nyugat-európai nagyhatalom, az Európai Bizottság, az EP vagy ennek néhány frakciója lehetett? – Tényleg nem kell elfogadnunk diktátumokat, hiszen Magyarország független ország, amely a saját akaratából lett a tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak. Orbán Viktor vélhetıleg gazdasági diktátumokra (is) gondolhatott. A miniszterelnök kijelentése egyáltalán nem jelentett EUellenességet, de bizony vannak olyan tagországi érdekek, amelyeket Brüsszellel szemben nemegyszer képviselni kell. – Ön találta meg azt a – lapunkban megjelent – levelet, amely 1959-ben született Heller Ágnes aláírásával. Cikkünk nyomán az elmúlt napokban egyre nagyobb port kavart a Heller-ügy, és a filozófus magyarázkodása közepette már a baloldali sajtó is foglalkozott az ominózus levéllel, jórészt úgy, hogy már Hankiss Ágnest is próbálják támadni. Mi a véleménye minderrıl? – Az értelmiség jelentıs része, az ellenzékiek közül is számosan párbeszédben álltak Aczél Györggyel 1986-ban. Ebben – ha nem párosult erkölcstelen üzlettel vagy mások befeketítésével – semmi kivetnivalót nem találtam, ma sem találok. Meghívtak egy nagy társaságot egy magánlakásba, ahol ott volt az akkori alkotó értelmiség színe-java, sokan, és ott volt vendégként Aczél is. Három nevet mondok csupán, olyanokét, akik errıl nyilvánosan már beszéltek: Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és Konrád György. Aczél elmondta, hogy egy olasz lap akar interjút készíteni vele, valami személyes hangvételőt, és kíváncsi, hogy szerintünk mirıl kéne beszélnie. Én megkérdeztem, igaz-e az a „pletyka”, hogy ellene szavazott annak idején Nagy Imréék kivégzésének, mert ha igen, azt kéne elmondania. – Kapott választ? – Rám nézett, és annyit mondott: maga ilyeneket terjeszt? Majd elfordult. Való igaz, ott nem mertem tovább erıltetni a dolgot. Hetekkel késıbb kaptam egy levelet, hivatalosan, lepecsételve,

23

amelyben Aczél feltette – mint késıbb megtudtam, sokaknak – ugyanazt a kérdést, hogy mit is mondjon az olasz lapnak. Én, pedig megírtam szintén ugyanazt. Erre sem kaptam választ. – Ezek szerint jórészt ebbıl a történetbıl hoztak össze az elmúlt napokban egy publicisztikát az egyik baloldali napilapban? – Igen. Egyébként elfogadom, hogy voltak ennél bátrabb életminták is, bár nem sokan tudnak felmutatni olyat. Ugyanakkor megjegyzem, hogy 1986-ban, tehát ugyanebben az évben Nagy Gáspárt a Nagy Imrére utaló verse miatt szankciók érték... Ez ma már furcsa, de kiejteni nem lehetett például a kivégzések kifejezést, ebben az összefüggésben. Úgyhogy én hajlandó vagyok hamut szórni ezért a fejemre, fıként akkor, ha elıbb mutatnak még néhány embert, aki akkoriban a kivégzésekre írásban rákérdezett. – Az elmúlt egy hétben Heller Ágnes végzett érdemi önvizsgálatot ön szerint? – Nem. Az kiderült, hogy ı és a köre másként értékelik a levélben foglaltakat. Legyen ez most már az ı dolguk. Ami viszont üdvös volna: elkezdeni egy beszélgetéssorozatot, és személyes történeteken keresztül felfejteni ezeket az évtizedeket. – Európai parlamenti képviselıi munkájának a középpontjában mostanság mi áll? – A magyar EP-képviselık közül én foglalkozom a terrorelhárítás és a szervezett bőnözés problémakörével, két európai parlamenti bizottságban is. Mostanában elég sok a munkám. Néppárti jelentéstevıje lettem egyrészt az Európai Unió belbiztonsági stratégiájának, másrészt a terrorelhárítás témájának. Nemrégiben támadt az az ötletem, hogy rendezzünk egy közmeghallgatást, amelyet a hírszerzés és a belbiztonság jövıje az Európai Unióban címmel a minap meg is tartottunk az EP-ben. Meghívásunkat elfogadta több európai ország titkosszolgálati vezetıje, ami azért is nagy eredmény, mert ık a nyilvános szereplést általában kevéssé részesítik elınyben. A titkosszolgálati együttmőködés kérdéseit jártuk körül, ám mostanság felmerül az is, hogy lesz-e az EU-nak saját hírszerzése. Ennek a megvalósulásától persze az unió még nagyon messze áll, és nagyon sok az akadály, de abban mindenki egyetértett, hogy szorosabb együttmőködésre és információcserére az EU belsı és külsı biztonsági szervei között szükség van. – Cirka két hónappal ezelıtti hír, hogy országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás elıtt a Belügyminisztérium személyzeti osztálya szigorúan titkos (szt) állományú tisztként tartott nyilván. Mint ismert, a lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült. Európai parlamenti kompetenciaterülete miatt, gondolom, „beleütközött” ebbe az ügybe. – Valóban, annál is inkább, hiszen a kommunista állambiztonság mőködési mechanizmusaival, illetve örökségével magam is foglalkozom. Személyes véleményem az, hogy ezen a területen fontos lenne rendet tenni, de ezt csak elvszerően szabad elvégezni. Nem tudom, szerencsés-e, ha úgymond véletlenszerően elıkerülı listákkal operálunk, amelyek töredékesek, esetlegesek, és amelyeknek a forrásait sem mindig ismerjük. Végre jó lenne látni, hogy mi maradt meg a kommunista állambiztonság dokumentumaiból, a levéltárban sajnos ugyanis csak a kulcsfontosságú iratok egy része lelhetı fel. Azok neve pedig továbbra sem ismert, akik ténylegesen szerepet vállaltak a rendszerváltás manipulálásában, illetve az elmúlt húsz év piszkos háborúiban, pártok bomlasztásában, közösségek, emberek lejáratásában. Márpedig ezekben az akciókban egyértelmően fel lehetett fedezni a (poszt) kommunista hálózati technikákat. Az érintett személyek iratai azonban még ma sem kutathatók – a helyzet feloldásához, pedig erıs politikai akaratra lenne szükség. (Forrás: internet)

24

BISZKU-ÜGY: MOST MÁR TÉNYLEG ELÉG VOLT A CSENDBİL A 1956-os forradalmat követı megtorlások irányítói máig köztünk élnek, csendben lapulnak. A Biszku Béla elleni feljelentéssel ismertté vált Gellért Ádám alapvetıen változtatna a helyzeten. A nemzetközi jogász nyíltan beszélt az MNO-nak közönyrıl, félelemrıl és érthetetlen elutasításról. Ön hosszú ideje foglalkozik a Biszku-üggyel, arról azonban eddig keveset hallhattunk, mi volt a szikra, mely elindította a folyamatot. Skrabski Fruzsina és Novák Tamás Bőn és bőntelenség címő dokumentumfilmje, esetleg a Biszku ellen tavaly augusztusban tett feljelentés? – Így konkrétan egyik sem. Annál inkább a Biszku Bélával készült Duna TV-s interjú. Hágában hallgattam végig, és amikor a volt belügyminiszter kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás teljesen független módon mőködött, elgondolkodtam. Egy nemzetközi büntetı törvényszéken dolgozom, s az ott tárgyalt ügyekben a vádlottak hasonlóképpen védekeznek. Nehezen tudtam elhinni, hogy egy belügyminiszter, fıleg akinek akkor hatalom összpontosult a kezében, ne legyen felelıs semmiért. Ezt követıen kezdtem el komolyabban utánanézni elıször az úgynevezett igazságtételnek. Minél jobban beleástam magam az archívumok anyagaiba, annál nyilvánvalóbbá vált, hogy amit mi igazságtételnek nevezünk, az alatt pusztán az anyagi kárpótlást és az ítéletek semmisségének a kimondását kell érteni, komoly és következetes felelısségre vonást azonban semmiképp. Az úgynevezett sortőzperekben az akkori miniszterek, katonai bizottsági tagok a tanúk, míg a kiskatonák a vádlottak padján ültek. A salgótarjáni ügyben Strausz János bíró úr már 1995-ben furcsállta, hogy az ügyészség miért nem emelt vádat a felsı vezetıkkel szemben. A sortőzperek nélkül a Biszku-ügyet nem lehet megérteni. – Úgy gondolja, hogy már ezeket az ügyeket sem rendezték megfelelıen? – Ezek az eljárások a nemzetközi jogra alapultak, de ahogy azt már többen megírtuk, az ítéletek sok kívánni valót hagynak maguk után. Az, hogy néhány ügyben egyáltalán eljárás indult, nagyrészt a Deport ’56 nevő szervezet áldozatos munkájának, fıleg a néhai Szerdahelyi Szabolcs és Róth Miklós uraknak köszönhetı. Az ügyészség például az ı nyomásukra nyújtott be egy felülvizsgálati kérelmet a Legfelsıbb Bírósághoz, aminek egy öttagú bírói tanács helyt is adott, ennek köszönhetıen megkezdıdhettek az eljárások. A jogi helyzet azonban teljesen rendezetlen volt akkor és maradt mind a mai napig. Egyszerően nem történt meg ezeknek a nemzetközi bőncselekményeknek a magyar jogba történı átvezetése, így a bíróknak, ügyészeknek nagyon kevés belsı jogi fogódzkodójuk van. Na, most a Biszku-ügyben ugyanez a helyzet. Itt az úgynevezett emberiesség elleni bőncselekmény jön elı... – Pontosan erre szerettem volna rákérdezni. Az ön által tavaly októberében készített beadvány elutasításában még emberiség elleni bőncselekmény szerepel, mint alapbőncselekmény, ön viszont emberiesség elleni bőncselekménnyel indítaná meg az eljárást. A kettı között alapvetı különbség van, nemde? – Tisztázzuk, olyan, hogy emberiség elleni bőncselekmény nem létezik, sosem létezett a magyar jogban. Ez csupán egy fejezetcím a magyar büntetı törvénykönyvben. Ezzel szemben az angolul crimes against humanitynek nevezett bőncselekmény egy létezı nemzetközi bőntett, amit a jogász szakma emberiesség elleni bőncselekménynek fordít. Ennél a látszólagosnak tőnı fordítási hibánál mindenki leragad, pedig ennél sokkal alapvetıbb a probléma. A lényeg ugyanis az, hogy a magyar állam már 1968-ban nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az úgynevezett New-York-i, elévülésrıl szóló egyezményben arra, hogy a jogrendszerünkben elévülhetetlenné teszi az emberiesség elleni bőncselekményeket. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg. Sıt, ahogy már mondtam, a magyar jog még csak nem is ismeri az emberiesség elleni bőncselekmény fogalmát.

25

– Mi lehetne a megfelelı megoldás? – Amit én javaslok (lásd az április 29-ei rádióinterjút), az a legtisztább, legkonzervatívabb megoldás: mégpedig az, hogy a törvényhozás egy külön törvényben mondja ki ezeknek a bőncselekményeknek az elévülhetetlenségét. A parlamenti pártok frakcióvezetıihez eljuttatott, tizenhárom oldalas törvényjavaslatom egy már bevált receptet követ. Másfél évtizeddel ezelıtt ugyanis a jogalkotó, azért, hogy elısegítse a genfi egyezmények alkalmazását, megalkotott egy hasonló törvényt (1993. évi XC. törvény). – Ezek szerint nincs is szükség rá, hogy poszt szocialista országokban kutakodjunk jogi precedens után, hiszen a magyar jog korábban már megteremtette azt. – Valóban nem kellene. Ezzel a már egyszer bevált jogtechnikai megoldással egyszerően eleget lehetne tenni ennek a kötelezettségnek. Hangsúlyozom, ez nem opcionális, hanem ez a magyar állam vállalt nemzetközi jogi kötelezettsége. Én csupán annyit szeretnék elérni, hogy a magyar állam negyven év után végre teljesítse. Ez egy összesen három paragrafusból álló törvényjavaslat, nincs benne semmi bonyolult, mindenki elolvashatja a blogomon. – Úgy véli, hogy ehhez mindenképp szükséges a törvényhozás? – Mindenképp. Két megoldás létezik: vagy beemelhetjük a Btk.-ba ezt a bőncselekményt, amit én nagyon nem javasolnék, mivel egy „elavult” bőncselekményrıl van szó, vagy pedig követve egy jól bevált receptet, kimondanánk az elévülhetetlenségét. Mindenütt elmondom, hogy ez pusztán egy javaslat: nagyon örülnék, ha „szétszednék”, ha értelmes szakmai vita alakulna ki róla. – Érdekes, hogy az egész ügy Biszku Béla körül forog, miközben ı csupán „prominens” részese az 1956-os megtorlásoknak. A volt belügyminiszter elleni esetleges ítélet a többi bőnös számára is precedenst teremthet? – Ezt a média hegyezte ki a volt belügyminiszterre. Én már a tavaly októberben az ügyészséghez eljuttatott jogi álláspontomban egészen világossá tettem, hogy az emberiesség elleni bőncselekmény alapján minden olyan személlyel szemben el lehetne járni, aki tevékenyen részt vett a megtorlásban, legyenek azok bírók, ügyészek, kihallgató tisztek. Erre egyébként minden körülöttünk lévı országban van már precedens, csak nálunk nincs. A legnagyobb felelısség azonban azokat a politikusokat terheli, akik a büntetıpolitikát jóváhagyták és végrehajtatták. İk voltak a rendszer igazi mozgatórugói. Németországban és Csehországban, ugyan ott a belsı jog alapján, ítéletek tucatjai születtek bírókkal, ügyészekkel, sıt magas rangú politikusokkal szemben is. Mivel nálunk az Alkotmánybíróság a belsı jog alapján történı – bevallottan egyszerőbb – megoldást még 1992-ben elvetette, mi csak a nemzetközi jog adta lehetıségekkel élhetünk. Szemben a környezı poszt szocialista országokkal azonban mi még 55 évvel az események után is csak toporgunk: s nemcsak ezen a téren, hanem az ezzel szorosan összefüggı akta- és iratnyilvánosság ügyében is – A neves történész, Ormos Mária valahol azt a kérdést tette fel, miért egyetlen – a kommunizmus bőneit tagadó – mondata miatt ítélnék el Biszkut, ennél jóval több is szárad a lelkén. Mi lehet az oka, hogy a hivatalos történészi álláspont már régen megtorlásról beszél, a jogi következmény viszont az óta is késik? Esetleg nem az alapbőncselekmény bizonyításával kellene kezdeni, mint a bőnök tagadása alapján feljelenteni? – Erre az elmúlt húsz évben rendre az volt a válasz, hogy ilyenre még elvi jogi lehetıség sincs. Ez így nagyon frappánsan hangzik. Én azonban arra jutottam – beszélgetve a kilencvenes évek néhány akkor meghatározó személyiségével, és elolvasva a nyilvános dokumentumokat, jegyzıkönyveket –, hogy egyszerően nem történt meg a kérdés mindenre kiterjedı nemzetközi jogi vizsgálata. Továbbmegyek, nemcsak állami szinten, hanem a jogi szakirodalomban sem. Ha utána szeretne járni, alig fog a témába vágó jogi írást találni. Még ma is csak jó, ha egy fél tucat magyar jogász foglalkozik a nemzetközi bőncselekmények jogával. Hogy miért tartunk itt még 2011-ben is, sajnos ezt magam sem értem. Más, sok ilyen legenda él még. Biszku Bélávál kapcsolatban például

26

mindenhol az jelent meg, hogy a rendszerváltás óta visszavonultan él, nem nyilatkozik. Pedig megjelent 1989-ben egy parlamenti bizottság elıtt, sıt késıbb a sortüzekkel és más ötvenhattal kapcsolatos ügyekben is kihallgatták. A jegyzıkönyvek azonban egészen rövidek. Ezekben visszatérı motívum, hogy öt-hat csupa általános kérdést tettek fel neki, aztán megköszönték a válaszokat, és már mehetett is haza. – Milyen büntetést tartana megfelelınek Biszkuval és elvtársaival szemben? A kommunista bőnök tagadásáért kiszabható három év elegendı lenne? – Ezt az eljárást pótcselekvésnek és nagyon károsnak tartom. Megint a felszínt kapirgáljuk, s nem az igazi probléma megoldására fordítjuk az államapparátus limitált erıforrásait. Az egészre csak Rábai Krisztina bírónıt tudom idézni, aki szintén feltette azt a kérdést az általam az Alkotmánybíróságtól kikért indítványában, hogy „a történelmi események megítélését lehet-e büntetıjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbőncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelısségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye”. Visszatérve a kérdésre: itt elsısorban az állam büntetıigényérıl és eljárási kötelezettségérıl van szó. A magyar államnak szerintem mindent meg kell tenni, minden lehetséges jogi lehetıséget meg kell vizsgálni, és ki kell merítenie a felelısök megbüntetése érdekében. Én az eredeti beadványomban is csak felhívtam a hatóságok figyelmét az eljárások megindításának jogi lehetıségére. Komolyan vehetı szakmai választ sosem kaptam. A személyes véleményem, hogy a büntetıjognak ilyen esetekben nagyon limitált szerepe van. De nem élhetünk egy következmények nélküli országban, mindenkinek felelısséget kell vállalnia a tetteiért. Az államot azért tartjuk, hogy ehhez megteremtse a feltételeket. S gondoljunk bele, itt nem egy bolti lopásról van szó, hanem az 1956-os megtorlások levezényléséért az egyik legnagyobb felelısséget viselı személyrıl és másokról. Ennek elvi kérdésnek kéne lennie. – Egyik interjújában említette, hogy amíg nem indul el az ügyészségi vizsgálat, addig a sértettek bevonásával kíván további feljelentéséket tenni. Tett már konkrét lépéseket az ügyben, találkozott emberekkel? – Amikor megjött az ügyészség elutasító döntése, két lehetıségem volt. Az egyik, hogy az összegyőjtött több száz oldalas archív anyaggal kiegészítve egy újabb feljelentést teszek most már sértettek bevonásával. Aztán azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi lesz ennek a foganatja. Ha az ügyészség egyszer, szerintem teljesen megalapozatlanul, az érdemi indokolást mellızve visszadobta, miért ne tenné meg újra? A másik megoldást választottam, és úgy döntöttem, hogy az a legcélravezetıbb, ha a strukturális problémára hívom fel a jogalkotó figyelmét. Érdekes, tavaly augusztusban mindenki attól óvott, hogy ne kezdjek bele, mert majd biztos politikai célokra használják fel. Na, ebbıl nem lett semmi, sıt óriási a csönd, agyonhallgatták. Viszont akikhez fordulok, azokon érzem, hogy nagyon óvatosak. Én nem haszonlesésbıl, különbözı érdekek mentén foglalkozom az üggyel, egyszerően dörömbölt az igazságérzetem, s minél többet olvastam, annál jobban megdöbbentett a dolog. Azonban az az igazság, hogy én bármit mondhatok, nekem nem áll hatalmamban változtatni a dolgokon. Minden dokumentum, irat megtalálható a blogomon, minden átlátható; ez nem az én ügyem, ez mindannyiunk ügye kéne, hogy legyen. Én mindent leírtam, aki akarta az elolvashatta, a sajtó is sokat foglalkozott a témával, mégsem érkezik reakció azok részérıl, akik változtathatnának a helyzeten. Ezért fordultam célzottan a jogalkotóhoz. – Mi lesz a következı lépés? – Az ügyészségi eljárás lezajlott, nekem panasztételi, fellebbezési jogom innentıl nincs. Egy fél évet szántam eddig az ügyre, de csak „szerelembıl” és elképesztı „csöndben”, nem lehet a végtelenségig húzni a dolgot. Erıt ad, hogy rengeteg országban látok arra példát, hogy az ilyen ügyekben a média és a társadalmi nyomás egyszerően belehajszolja a döntéshozót a változtatásba. Most a törvényalkotón a sor. Pontosan tudom, hogy az ország óriási kihívásokkal néz szembe, s ez messzirıl sem a legfontosabb probléma. Mégis, már eddig is rengeteg úgymond szimbolikus dön-

27

tés született. Ez egy lehetne a sorban. Az alaptörvény Nemzeti hitvallás része kimondja, „hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését”. Úgy gondolom, hogy a szavakat tetteknek is követniük kell. Ha ilyen szimbolikus ügyekben nem tesz meg mindent az állam, akkor bízhat-e az állampolgár apró-cseprı ügyei korrekt elintézésében? (Forrás: Magyar Nemzet, Gabay Balázs)

28

V Á R N A I Z S E N I : CS O D Á K C S O D Á J A

Tavasszal mindig arra gondolok,

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,

hogy a főszálak milyen boldogok:

innám a fényt, ameddig rám ragyog,

újjászületnek, és a bogarak,

a nap felé fordítnám arcomat,

azok is mindig újra zsonganak,

s feledném minden búmat, harcomat,

a madárdal is mindig ugyanaz,

élném idımet, amíg élhetem,

újjáteremti ıket a tavasz.

hiszen csupán egy perc az életem.

A tél nekik csak álom, semmi más,

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,

minden tavasz csodás megújhodás,

hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,

a fajta él, s örökre megmarad,

s a holnapom? Azt meg kell érni még,

a föld ırzi az élet magvakat,

csillag mécsem ki tudja meddig ég?!

s a nap kikelti, minden újra él:

de most, de most e tündöklı sugár

fő, fa, virág, bogár és falevél.

még rám ragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés… tavasz!

(TÓTH ROZÁLIA: TAVASZ; INTERNET)

29

’56 GYALÁZATA

Az Ötvenhatosok terén éktelenkedı rozsdás vaskefére a már más ügyekben is ismertté vált HMEI Zrt. 75 millió forinttal többet fizetett ki a tervezettnél – azaz 383 millió forint helyett 458 millió forintot. A súlyos milliókat, kasszírozó vállalkozást a megbízás után hiába keresnénk, mert nem sokkal a megbízás teljesítése után egy liechtensteini offshore cégnek adták el. A 2006-os vérrel átitatott, mindmáig sok tabut is magában hordozó évben a Nívó Generál Kft.-vel két szerzıdést is kötöttek. Egyet az eredetileg kialkudott összegre, majd egyet a módosított változatra, amely szerint nem várt technológiai problémák léptek fel a kivitelezéskor. Talán nem volt elég rozsdás a szörnyszülött, és még jobban rozsdásítani kellett 75 millióért. Egy szó, mint száz, a választási kampányban tett ígéretek ellenére továbbra is ott éktelenkedik az Ötvenhatosok terén ez a szörnyszülemény, hirdetve, hogy ezt érdemlitek ötvenhatosok, de a készítık legalább jól meg lettek fizetve. Az elsı tisztelgı a szörnyszülött elıtt maga Gyurcsány Ferenc és díszkísérete volt. Köztük Bocskai T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke. Nem akartam hinni a képsoroknak, annak idején, még 2006-ban; mit keres az ötvenhatos megtorlásokat reprodukáló miniszterelnök társaságában egy önmagát ’56-osnak igazoló forradalmár? Végig arra gondoltam a képsorok láttán, mit szólnának az áldozatok, az ártatlanul felakasztottak, a felkelık és forradalmárok, ha ık is látnák ezt. Az égi magasságból azért láthatták néhányan, s szerintem legszívesebben visszajöttek volna ledönteni ezt a szörnyszüleményt, és elzavarták volna az emlékezıket. Mert ık mire emlékezhettek valójában? Mit jelentett Gyurcsánynak, aki benısült az Apró családba, 1956? Micsoda szégyen egy nemzetnek, egy országnak, micsoda megcsúfolása a különben is hézagos történelmünknek, de legfıképpen az áldozatok emlékének, és az élı áldozatok érzelmeinek! Gyurcsány és díszkísérete konok volt, megmutatta, hogyan kell megalázni a magyar népet, mint ahogyan elıdei is sokszor megtették. Talán még egy ávós és egy munkásırszázad hiányzott – díszırséget állva, hahotázva a gyönyörtıl. Mi pedig hagytuk. Mint oly sokszor, mert mi mindent hagyunk. Az igazság az, hogy sokszor szíjat hasítottak már a hátunkból, a miénkbıl, nemzetben gondolkodókból. Pedig nagyon reménykedtünk abban, hogyha jön az új kormány, az a rozsdás vaskefe a választások után nem éktelenkedhet tovább. Azonban ma mégis ott áll. Büszkén, egyre rozsdásabban, és már-már azt hiszem, örök mementóként jelzi: ezt érdemlitek a forradalomért, semmi többet! Hiába mutattátok meg a világnak, hogy egy kis nép is példát tud mutatni hısiességbıl, a szörnyszülött nem kegyelmez, mereven ott áll továbbra is a helyén. Az embereknek semmit sem mond az „emlékmő”, meg sem fordul a fejükben, mi is ez a borzalom? Játszadozó gyerekek bujkálnak, hajléktalanok vernek tanyát, szerelmespárok lelnek találkahelyet az égnek álló vasgerendák között. A másként gondolkodók azonban legszívesebben karóba húznák rajtuk a még életben maradt forradalmárokat. S talán éppen Wittner Máriával kezdenék. Nem felejtik el neki parlamenti beszédét a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Szerencsére azonban ez csak egy fikció, hiszen meg kell védenünk hıseinket, és meg is védjük ıket, akik egy szabad Magyarországért harcoltak. Sokan úgy haltak meg közülük, hogy csak becenevüket ismerték, de mind hısök voltak. Sokan névtelenek. Sokszor számolgatok magamban, hányan lehetünk mi, nemzetben gondolkodók. Kétháromszázezren? Lehet, hogy egy kicsivel többen? Ha többen lettünk volna, 2006-ban elzavartuk

30

volna azokat, akiknek mai nyomorúságos létünket köszönhetjük. De ez a lét talán egyszer ráébreszti a sok millió állampolgárt, hogy csak egyetlen út van, a nemzetben gondolkodás eszmeisége. Hová lettek az egykori MDF-es milliók? Belefáradtak? Átálltak? De vajon mibe és hová? Most pedig tényleg bekopogtatott a vég. Történt ugyanis, hogy 2011. április 6-án kitüntettek több olyan személyt, akik számára 1956 eszmeisége nevetség, gúny tárgya, rendszeresen és folytatólagosan. Számukra ’56 forradalma a csıcselék harca volt. Baráti társaságommal rendszeresen járunk egy étterembe, ahol az egyik kitüntetett is gyakran megfordult feleségével együtt ott. Azért a múlt idı, mert nemrégiben közölte a tulajdonossal, soha többet nem teszi be a lábát miattunk, pontosabban miattam. Megjegyzem, soha az életben egy szót sem váltottunk egymással, igaz, nem is lett volna mirıl. Másként gondolkodunk a múltról, a jelenrıl és a jövırıl is. Mindegy, kitüntették egy ötvenhatos szervezet nevében a Heti Hetes sztárjainak egy részét, azt hiszem, hogy még számukra is meglepetést keltett a hír. Hernádi Judit, Bajor Imre, Gálvölgyi János, de nem hiányzott a sorból Vörös T. Károly, a Népszabadság fıszerkesztıje sem. Hogy mit „követtek el” 1956-ért és a forradalom lángjának életben tartásáért, nem tudom. De valószínő, hogy a kitüntetést alapító és átadó Bocskai T. József tudta, miért pont ıket részesítette kitüntetésben. Sokan szeretnénk választ kapni arra az ’56-osok között csak „igazolt Jóska” névre hallgató elnök úrtól, vajon miért tette mindezt, kinek akart megfelelni, ahelyett, hogy inkább azzal foglalkozott volna, hogy kijárja a vaskefe lebontását. Hogy ne éktelenkedjen ötvenhatos gyalázatként ott, az Ötvenhatosok terén. (Forrás: Internet)

NAGY GÁSPÁR ÖRÖKNYÁR- ELMÚLTAM 9 ÉVES a sír Nincs sehol a gyilkosok a sír a test Nincs ITT NIncs sehol a test

se

a csont

se OTT

N i n c s s e h o l a g yi l k o s o k egyszer majd el kell temetNI é s n e k ü n k n e m s z ab a d f e l e d N I a g y i lk o s o k a t n é v en n e v e z N I

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

1989

Nagy Imre és társainak exhumálása

301-es parcella

Június 16.

53

NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSE Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezetı magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. 1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt fıtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelenti, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötıdött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget, megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hısök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult. Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezetı magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. 1988 tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt fıtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelenti, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. Kádár azonban, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötıdött, még megélte a néhai mártír miniszterelnök, hatalmas tömeget, megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hısök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult. Elızmények Az újratemetésre 31 évvel Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése után került sor. 1958. június 16-án hajnalban a kivégzetteket – hogy nyughelyüket senki ne ismerje és látogathassa – az Országos Börtön sétálóudvarán földelték el, a földhányást lommal fedték be. Az országgal másnap tudatták a kivégzések tényét, azt azonban a beavatottakon kívül senki nem tudta, mi történt a holttestekkel. Két és fél évvel késıbb, 1961. február 24-én a koporsókat kiásták, kátránypapírba drótozták és a közeli Újköztemetıben, földelték el újra ıket, jeltelen sírokba. A sírok fedıneveket kaptak, Nagy Imre sírjának fedıneve Borbíró Piroska lett. A következı évtizedekben Kádár János állampárti diktatúrája ellenforradalomnak bélyegezte az 1956-os forradalmat, résztvevıit, pedig ellenforradalmároknak, akik a nép ellenségeiként megérdemelték a sorsukat. A szovjet fegyverek segítségével a nép forradalmát leverı és a törvényes kormányt megdöntı Kádárrendszer legitimációja azonban a vérbosszúval beszennyezett hatalomátvétel miatt mindig megkérdıjelezhetı maradt. Ezek a kérdıjelek megjelentek az emigráns magyar sajtóban és irodalomban, a hazai szamizdatirodalomban, majd a nyílt színen is, miután a magyar közélet az 1980-as évek végétıl lerázta magáról a cenzúrát. A politikai fordulópont az volt, amikor 1989. január 28-án, Grósz Károly miniszterelnök és pártfıtitkár külföldi útja idején a kommunista párt belsı ellenzékét vezetı Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte az 1956-os eseményeket, eltávolítva a megbélyegzı ellenforradalmi jelzıt. Ez a gesztus, bár fogadtatása a Magyar Szocialista Munkáspárton belül nem volt egyöntető, egyértelmően jelezte a Kádár-rendszer legitimációjának felbomlását és Nagy Imre újralegitimizálásának kezdetét. A politikai elıkészületek Az újratemetés politikai feltételei létrejöttének eseményei közt említendı, hogy 1988 májusában az MSZMP rendkívüli pártértekezlete leváltotta legfıbb pártvezéri tisztségébıl Kádár Jánost. Hamarosan, több hónapos elıkészítés után létrejött az újratemetést és a kivégzettek rehabilitálását sürgetı Történelmi Igazságtétel Bizottság, amely egyúttal közös kegyeleti megemlékezésre szólította fel az egybegyőlteket, Nagy Imréék kivégzésének 30. évfordulóján, június 16-án. Az évfordulón a budapesti belvárosban megtörtént az addig elképzelhetetlen is: tüntetık skandálták Nagy Imre nevét. A tüntetést durván szétverték, a növekvı politikai nyomás azonban nyilvánvalóvá vált. A tüntetésen elhangzottakat az Egyesült Államokba látogató új pártvezér és miniszterelnök, Grósz Károly fasiszta propagandának minısítette és mereven elzárkózott Nagy Imre rehabilitálásától, a humánus körülmények közti újratemetéseket azonban egy sajtótájékoztatón az 56-os halálraítélt, Szilágyi József leányának kérdésére lehetségesnek nevezte. Ezzel megtört a gát. Még hosszú hónapokig tartott, amíg az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) 1988. november 29-én határozatot hozott „az ellenforradalmi események kapcsán

politikai bőncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezésérıl”.

54

EMLÉKMŐVEK ’56-NAK ( V Á L O G A T Á S B OROS GÉZA KÖNYVÉBİL)

A 301-es parcella 1989 elıtt

Lugossy Mária: A forradalom lángja Budapest, 1996

Fresch Ottó: A rabtábor emlékmőve Oroszlány, 1996

55

Ezt még ekkor is úgy képzelték el, mint a hozzátartozókkal szők körben, titokban megbeszélt, zártkörő események sorozatát. A következı hónapokban azonban világossá vált, hogy errıl nem lehet szó, olyan elementáris volt az igény a nyilvános tisztázásra. Pozsgay Imre új minısítése az 1956-os eseményekrıl, pedig csak olaj volt erre a tőzre (pedig, mint Pozsgay a PB 1989. február 7-i ülésén kifejtette, a "népfelkelés" megnevezés azért volt jó, mert nem volt szovjetellenes éle, ugyanakkor megelızte azt, hogy valakik forradalomnak minısítsék az eseménysort – mint késıbb kiderült, csak ideiglenesen. A demonstrációig A Történelmi Igazságtétel Bizottság 1989. február 14-én arról egyezett meg az Igazságügy minisztériumban Borics Gyula államtitkárral, hogy június 16-án sor kerülhet az újratemetésekre, de csak "normális" temetésként az Újköztemetıben. Az ellenzék és a TIB soraiban is egyre erısödött az igény, hogy az újratemetést tömegdemonstráció kísérje. Tölgyessy Péter például azzal indokolta ezt az igényt, hogy az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült szervezetek számára azért is jól jönne egy ilyen demonstráció, mert a kommunista párt folyton azt dörgöli az orruk alá, hogy nincs tömegtámogatásuk, miközben az MSZMP-nek nyolcszázezer tagja van. Az MSZMP-n belül az állampárton belül éles viták folytak arról, betiltsák-e a demonstrációt, májusra azonban a közvélemény nyomására eldılt, hogy ezt nem teszik, és ezután már arról folyt a vita, hogyan mentsék, ami menthetı és csiholjanak politikai elınyöket az elkerülhetetlenül bekövetkezı hátrányok mellé is. A párton belüli "reformerek" – Ormos Mária, Berend T. Iván, Katona Béla, Horn Gyula – azt követelték, hogy azonnal rehabilitálják Nagy Imrét és gyorsítsák fel perének felülvizsgálatát a mindezek ellen érvelı Grósz Károllyal és Berecz Jánossal szemben. Végül a nyilatkozatban azt hangsúlyozták, hogy a temetés legyen a „nemzeti megbékélés napja” – ezzel évtizedekre meghatározva a kommunista utódpárt üzeneteinek fı irányát az 1956-os forradalommal kapcsolatban. Sokak számára a kommunista politikusok újratemetésével együtt már ez is azt jelezte, hogy az MSZMP megpróbálja majd magának kisajátítani az antikommunista forradalom örökségét (ez elleni tiltakozásként bomlott fel például az újratemetést hosszú ideje szorgalmazó ellenzéki Inconnu Csoport). A többség számára azonban az újratemetés a kádári történelemképpel való szakítást és újabb eljövendı változások ígéretét szimbolizálta. Egy hónappal késıbb a kádári Magyarország is demonstrálta erejét: miután meghalt maga Kádár, százezres tömeg kísérte utolsó útjára. Az újratemetés Budapesten, a Hısök terén reggel 7 óra után néhány perccel még folytak az elıkészületek. Az elızı napokban gigantikus ravatallá alakított Mőcsarnok homlokzata elıtt már a helyükön sorakoztak Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József koporsói és az ismeretlen mártírokat jelképezı koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek. 7 óra 45 perckor a helyükre kerültek az elsı koszorúk, eközben a Mőcsarnokban avatatlan szemek elıl elzárva megtartották az utolsó eligazítást a díszırségnek, némi vita után úgy döntöttek, hogy nem a veteránok, hanem a Fidesz tagjai róják le kegyeletüket elsıként. 9 óra 6 perckor kezdetét vette a koszorúzás, a hivatalos szervek egyelıre nem jelentek meg, ekkor mindenki magánemberként tette le a virágát. A téren ekkor körülbelül harminc ezren voltak, a megemlékezésre több száz külföldrıl akkreditált tévés és fotós is érkezett. 10 órakor Sinkovits Imre színmővész felolvasta a megemlékezés menetét. 10 óra 10 perckor a virágot hozók lassan kígyózó sorba rendezıdtek, a hangszórókból felhangzott az 1956ot követı kivégzések áldozatainak névsora, Mensáros László, Rékasi Károly és Orosz Helga háromnegyed órán keresztül sorolták a neveket. A 11 órakor kezdıdött koszorúzási rendbe csaknem 70 szervezet iratkozott fel. Elsıként Nagy Imre szülıvárosa, Kaposvár polgárai helyezték el a kegyelet koszorúját, majd sorban az országgyőlés, a minisztertanács, a magyarországi egyházak, a külföldi nagykövetségek, érdekképviseletek és diplomáciai testületek képviselıi, majd a hajdani harcostársak, egykori osztálytársak és az utódok. Déltıl, pedig ismét a magánemberek. 12 óra 30 perckor, pedig egy perce megállt az élet és országszerte megszólaltak a harangok. A járókelık egyperces néma megállással, a gépjármővezetık megállással és dudálással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársainak emléke elıtt. Ezután a Hısök terén Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélıi nevében is beszéltek a szónokok. Felszólaltak: Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor. A legnagyobb vihart, kavaró beszédet Orbán Viktor mondta, aki elıször követelte az országos nyilvánosság

56

elıtt a szovjet csapatok kivonását. „Valójában akkor, 1956-ban vette el tılünk - mai fiataloktól - jövınket a

Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendı húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik,” - hangzottak a beszéd az óta gyakran idézett mondatai.[1] A megemlékezés 13 óra 30 perc elıtt nem sokkal, a Himnusszal zárult. A csaknem 5 órán keresztül tartó tiszteletadás során az emberek szőnni nem akaró sorokban járultak a ravatal elé virágaikkal. Az esemény végeztével a koporsókat és a mérhetetlen mennyiségő virágot gyászkocsikra rakták. A gyászoló családtagok, a barátok, a meghívottak szőkebb köre - legalább ezer ember - indult meg fegyelmezett sorba rendezıdve a temetı felé. A méltóságteljes tempóban haladó menet útját emberek százainak sorfala szegélyezte. A tisztelgés csendjét senki és semmi nem zavarta meg. Alig hallható motorzúgással araszoltak végig a Rákoskeresztúrra vezetı lezárt útvonalon a virágokkal roskadásig telt halottaskocsik, az azokat követı családi autók, végül a buszok tucatjai. A temetı kapujában újabb százak várták a menetet egy búcsúintésre, egy tisztelgı fıhajtásra, az emlékezés egy torokszorító pillanatára. Rendırségi autó felvezetésével érkezett meg a menet. Miután a koporsók megérkeztek, a katafalkokra helyezték ıket, majd kezdetét vette a szertartás. Darvas Iván és Mensáros László itt is betőrendben felolvasták a több mint kétszáz kivégzett nevét. Amikor egy-egy névhez értek, akkor esetenként a fellelhetı sírnál egyházi vagy polgári szertartásra került sor. A katolikus egyházat Jelenits István piarista rendtartomány fınöke képviselte, az evangélikus egyházat pedig Harmati Béla, a Déli Egyházkerület püspöke és Donáth László lelkész. Dobner Gyızı baptista lelkész és Iványi Gábor metodista lelkész képviselték a szabad egyházakat. Raj Tamás fırabbi az izraelita áldozatok sírját áldotta meg. A református egyházat Pánczél Tivadar és Cövek Olivér képviselték. Gimes Miklós nevéhez érve beszédet mondott Molnár Miklós, egykori újságíró kollégája. Losonczy Gézát Gyenes Antal, Maléter Pált Harmati Béla evangélikus püspök búcsúztatta. Nagy Imrétıl egykori barátja Méray Tibor és Kopácsi Sándor búcsúztak, Szilágyi József koporsójánál, pedig Lıcsei Pál újságíró mondott beszédet. A több száz név után utolsóként következett az ismeretlen mártírok koporsójának földbehelyezése, ezt Nagy Imre koporsójával együtt átvitték a 301-es parcellába, és közvetlenül mellé temették. Itt mondott búcsúbeszédet Forgách Ferenc és Fónay Jenı. Végül megáldották a jeltelen sírban fekvıket, és egyházi személyek búcsúztatták a mártírokat. A mintegy 3 órás ceremónia végeztével a Himnusz felcsendülése alatt engedték le a koporsókat végsı nyughelyükre. A temetés értékelése A legtöbb korabeli értékelés szerint az újratemetés a magyar kommunista egyeduralom történetének szimbolikus záróaktusa volt. Ez a késıbbiekben árnyalódott, hiszen sokan évekkel késıbb sem gondolják azt, hogy Magyarország megszabadult a kommunista örökségtıl és az 1956-os forradalom szereplıi képének kialakulása sem lezárt folyamat. Az értékelés már a kezdetekben sem volt egyöntető, ahogy Pongrátz Gergely egyik nyilatkozata mutatja: „A

temetés elıtt lejött hozzám, Arizonába a New York-i konzul, három napig a vendégem volt, gyızködött, hogy jöjjek haza a Nagy Imre temetésre. Azt mondtam: ha minden kivégzettet eltemetnek, akkor jövök, de az öt kommunistát el tudják temetni nélkülem is, ezért nem jövök.” Az újratemetés létrejöttében fontos szerepet játszó Inconnu Csoport és Krassó György már akkor óvtak, hogy a kommunisták saját képükre formálhatják és kisajátíthatják a forradalom örökségét.

(Forrás: Internet)

57

„LESZÁZALÉKOLTÁK" A VILÁGELSİT Papíron hároméves kora óta volt rendır a nyugdíjba vonult elit kommandós. Negyvenéves korában – 2007-ben – ment nyugdíjba a rendırségtıl a paksi Farsang János, aki tavaly ısszel nyerte meg az egyéni versenyt a különlegesen képzett rendıri egységek világbajnokságán. A lapunk birtokába került dokumentum szerint az ügy pikantériája, hogy Farsang 2007. október 1-jei dátummal az elsıfokú felülvizsgáló orvosi bizottság révén „megváltozott egészségügyi állapota” miatt (40 százalékos munkacsökkenéssel) hivatásos szolgálatra nem alkalmas minısítést kapott, és 2007. október 31-én megszüntették szolgálati viszonyát. Ezt követıen egészségügyi állapota alapján nyugállományba helyezték. A Népszabadság tavaly novemberben hírt adott arról, hogy az orlandói SWAT Round Up világversenyen egyéniben diadalmaskodó, 43 éves Farsang János már nyugdíjba vonult. A viadalon tavaly 42 versenyzı állt rajthoz, egy lövészeti feladatokkal tarkított, különleges vizes-mocsaras akadálypályát kellett leküzdeniük. Farsang János nyugalmazott rendır zászlós 1967-ben született. Az említett dokumentum szerint 1992 februárjában kérte felvételét a Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság hivatásos állományába. 1992 májusától kinevezték a Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság Központi Közbiztonsági Szervek Neutron Bevetési Alosztály állományába felszámolónak, ırvezetıként. Egy év múlva tizedes lett. 1995 januárjában soron kívül ırmesterré léptette elı a megyei fıkapitány. 1995. májusi hatállyal törzsırmesterré, 1999 májusától, pedig fıtörzsırmesterré léptették elı. Mint megtudtuk, 2000. november 20-tól december 11-ig a megyei fıkapitány szolgálatmentességet engedélyezett neki a SWAT-világbajnokságra való felkészülés érdekében. Egy 2004. április 2-án kelt parancsban szolgálati idejének kezdetét 1972. május 2-ra módosították. 2005-ben soron kívül zászlóssá léptette elı a Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság vezetıje. 2005. május 6-án a szolgálati idı nyugdíjösszegének rögzítését rendelték el, és megállapították 32 év szolgálati idejét. „2006. január 16-ával szolgálati idejének kezdetét 1971. 05. 02-re módosították. 2006. december 20-án 1970. május 02-re módosították a jubileumi jutalom megállapításához elıírt szolgálati idejét” – olvasható a birtokunkba került dokumentumban. Úgy tudjuk, Farsang János nyugállományba helyezését követıen is aktívan sportol, futballozik. Többször is részt vett Orlandóban a SWAT-világbajnokságon, nyugállományba vonulása után egyéni indulóként elsı ízben 2., utána 6., harmadszorra pedig 1. helyezett lett a NASA egyik munkatársa elıtt. Szerettük volna megkérdezni a világbajnoktól, milyen egészségügyi probléma miatt ment negyvenévesen nyugdíjba, ám sajnos nem értük el. Mivel Farsang Jánoshoz hasonlóan számos rendır mehetett nyugdíjba negyvenéves kora környékén

megváltozott

egészségügyi

állapota

miatt,

érdeklıdtünk

az

Országos

Rendır-

fıkapitányságon (ORFK), hogy az elmúlt öt évben országos szinten hányan éltek a jogszabályban foglalt lehetıséggel. Az ORFK sajtóosztálya tegnap délután nem adott részletes választ a kérdésünkre, ezt ígéretük szerint a napokban teszik meg. (Forrás: Internet)

58

TISZTELT ELNÖK ÚR! Mellékelve küldöm a Józsefvárosi Önkormányzat 1956-os Forradalmi Emlékmő közalapítvány megszüntetésére irányuló elıterjesztés dokumentumát. Kérem Elnök Urat, hogy a megszüntetés tényérıl, mivel szintén ’56-os szervezetrıl van szó,- a Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriumát tájékoztatni szíveskedjen. További jó munkát és egészséget kívánva! Üdvözlettel: Máté András

59

60

Ügyészségen a bírósági végzés

Nem csak Hunvaldék távozhattak az elızetesbıl

Megérkezett tegnap a Központi Nyomozó Fıügyészségre a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Hunvald György és a kerület gazdasági bizottságának egykori SZDSZ-es elnöke, Gál György elleni kényszerintézkedések enyhítésérıl szóló bírósági végzés – tájékoztatta lapunkat Keresztes Imre fıügyész. A vádhatóságnak nyolc napja van, hogy döntsön az esetleges fellebbezésrıl, de errıl Keresztes nem akart jóslatokba bocsátkozni. Ahogy a Magyar Hírlap is beszámolt róla, az erzsébetvárosi ingatlan panamában csalással és más bőncselekményekkel vádolt Hunvaldék elızetes letartóztatását pénteken a Fıvárosi Bíróság megszüntette, a kényszerintézkedést a volt polgármester esetében lakhelyelhagyási tilalomra, míg Gálnál házi ırizetre változtatta. Hunvald két év három hónapot, Gál két év hat hónapot töltött elızetes letartóztatásban, büntetıperük jelenleg zajlik a bíróságon. Az utóbbi idıben megszaporodtak az olyan döntések, amikor a bíróságok az ügyészség kezdeményezése ellenére gyanúsítottakat, valamint vádlottakat engedtek ki az elızetesbıl. Legutóbb a moszkvai ingatlanügyben távozhatott a börtönbıl február közepén a pár nappal korábban ırizetbe vett Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Székely Árpád volt moszkvai nagykövet és a más büntetıügyekben is érintett Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı (MNV) Zrt. volt vezetıje. Ugyanebben a hónapban, februárban került szabadlábra a volt szocialista fıpolgármesterhelyettes Hagyó Miklós, míg januárban a West Balkán nevő szórakozóhelyen történt tragédia miatt felelısségre vonható öt gyanúsítottat engedték el. Hatalmas felháborodást keltett tavaly ısszel, hogy szabadon távozhatott az elızetesbıl a vörösiszap-katasztrófa kapcsán ırizetbe vett Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. ügyvezetı igazgatója. Tavaly júniusban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ırizetben lévı rektorának elızetes letartóztatását szüntették meg. (Forrás: Internet)

61

FERI KONCEPCIÓJA Gyurcsány szerint koncepciós per folyik ellene. Igen, itt, ebben az országban. Ahol élünk. Ahol szőkösködünk mások hibái miatt. Ahol lassan már beleszoktunk, hogy hazudnak nekünk, mert mindent elhiszünk, amit beleöntenek a fejünkbe. Igen, Gyurcsány itt kiált koncepciót! Pont ı, a milliárdos KISZ-titkár, akit az egykori zsidó villába befogadtak, amelyet pártbéli elıdei koncepciós eljárással vettek el egy Sebestyén Aladár nevő kétszeresen kirabolt (nyilasok, majd kommunisták) zsidótól. Feri, errıl is kéne beszélned… Állj oda Nagy Imre szobra elé, hiszen egyszer már megtetted! De most inkább tegyél fel egy kérdést: kinek adassam vissza a villát – talán a Mazsihisznek, amelynek meghívására a Dohány utcai zsinagógában azt mondtam: várom a megváltót? Igaz, elıtte rendszeresen bérmálkoztam. Nagy Imrét is koncepciós perben intézték el elvbarátai, ı sem volt szent, ahogy a te bérmálkozó megváltód sem az. Hiszen Imre bácsi belügyminiszter volt, a padlássöprés is az ı nevéhez főzıdött. De ti már csak ilyenek vagytok… Ha ellenetek bárki fel kíván lépni a jog eszközével, azonnal koncepciót emlegettek. Ha ti léptek fel bárki ellen, akár sajátjaitok ellen, az az igazi igazság. A hatalom koncepciózus és lesújt. Én indítanék egy igazi nagy pert Medgyessy Péterrel szemben is, aki 1989 nyarán, a Mőcsarnok lépcsıjén állt ırt a koncepciós perekben elítélt egykori elvtársaitok koporsói mellett. A D-209-es vígan osztogatott, mint miniszterelnök az állami kaszszából. Két „sikeres” év után padlóra került az ország – és aztán te, Feri, az ország mellé küldted jótevıdet is, akinek véletlenül a te feleséged volt korábban a kampánytanácsadója. Jutalmul a megpuccsolt bábminiszterelnök – aki néha gondolatait is csak beszédhibákkal tudta elıadni – utazó nagykövet lett. Sokan szeretnénk tudni, hogy egy magyarországi SZT-tiszt vajon miért kaphatott francia becsületrendet… De hát a mi országunk már csak ilyen, hiszen Gergényi rendırfıkapitánynak is kijárt a kitüntetés. Minapi bizottsági meghallgatás: a D-209-es bábként ül egy hatalmas szoba közepén, az íróasztal mögött, s azt mondja az ıt meghallgató bizottságnak: most ıszinte leszek. Persze semmit sem tudtunk meg. Csak azt, hogy ı nem tehet semmirıl. Nem tehet arról sem, hogy elherdálta a nemzet vagyonát, hiszen jó szándékkal osztogatott, de arról, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”, nem kívánt megnyilvánulni. Ez lenne az ıszinteség? Igen, mert az SZDSZ-fınökök, koncepció ide vagy oda, háborítatlanul elhúztak a politikából, és azt hiszem, bármelyik éhezı magyar állampolgár szívesen cserélne velük. Legalább a napi betevıért. Feri, te pedig koncepciót kiáltasz. De hol a koncepció? 2006-ban İszödön bevallottál mindent, akkor legalább igazat mondtál a sok-sok hazugságod közepette. Csak bugyutaságunknak volt köszönhetı a birkatürelmünk, meg annak, hogy nem voltunk koncepciózusak. A demokráciára hivatkozva vártuk, csak vártuk, hogy jöjjön majd egy olyan választás, amikor eltakarítunk benneteket a hatalomból. Sokat kellett várni, de a nép büntetett, a párttagság kiszaladt alólatok, igaz, még így is túlreprezentáltak vagytok a parlamentben. Most Mesterházyval harcoltok a gumicsontért, amit bedobtak közétek a megroggyant elvtársaitok. Meg aztán ott van neked Gréczy Zsolt, aki annyira okos, hogy néha még önmagát sem érti. Feri, tudomásul kéne venned: megutált benneteket egy egész ország, mert képtelenek voltatok a nemzet érdekeit képviselni, de hát nem is ez volt a célotok. Semmi mással nem voltatok elfoglalva, csak azzal, hogyan tömjétek meg zsebeiteket, hogyan stafírungozzátok ki holdudvarotokat. Persze ehhez „trükkök százai” kellettek, amire már Veres nem is emlékszik. Nagyon tetszik, ahogy most egymásra nyomjátok a balhét, senki nem tehet semmirıl. Azt hazudjátok, az elmúlt nyolc évben is Orbán volt a felelıs mindenért. Egyébként, ha valóban koncepció lenne – valószínőleg azt akartad írni, hogy korrupció volt, amit mőveltetek –, ítélet nélkül ülhetnétek sok-sok zárkában az egész akkori kormányoddal, sıt a frakciótagokkal együtt. Ha valóban koncepció lenne, mint annak idején a Rajk- vagy a Nagy Imre-perben, amelyeket nem minısítek, mert a koncepcióval nem értek egyet, de az elítéltek nem voltak angyalok, csak reformkommunisták. Egyszóval ha hatalomba kerültek vagy maradtak volna, talán csak egy kicsit lett volna jobb az országnak, de hogy ki lettek végezve, az valóban a ti elıdeiteknek a koncepciója volt. Szóval, Feri ellened itt nincs semmiféle koncepció, csak fogy a levegı körülötted, és nemsokára elérkezik az igazság pillanata, és remélem, megszületik majd az ítélet a trükkök százaiért. Ha netalán kiderülne, hogy ártatlan vagy, hogy mások voltak a felelısök helyetted, akkor nem érdemeljük meg, hogy magyar nemzetnek nevezzenek bennünket. De én ettıl nem tartok, csak attól, hogy sameszaid mennyit ártanak a magyar nemzetnek addig, amíg szabadlábon grasszálsz, és még néhány meglévı hívedet továbbra is hülyíted, hogy koncepció készülıdik ellened.

(Forrás: Internet)

62

BENEDICTUS - ÁLDÁS! .....és a vizekért, tengerekért, természetért, Földért... Azt hiszem, hogy ránk fér egy kis áldás: D Áldott napot kívánok! Kérlek, hittel olvasd. Ez egy csodálatos ima. Higgy, és áldott leszel. Sokunkkal az a probléma, nem hiszünk abban, hogy Isten egyszer csak kinyit egy ablakot, kiönti áldását, és nekünk éppen akkor lesz hely a szívünkben, hogy befogadjuk azt. Bátorítok mindenkit, forduljon Istenhez. İ hő a Szavához. Isten ígéretei igazak. (Simon A: Így szeret az Isten!)

Három dolog fog történni az eljövendı héten: 1. Váratlan segítségben lesz részed. 2. Túl fontos lesz ahhoz, hogy semmibe vedd. 3. Találkozni fogsz Istennel, és már nem leszel ugyanaz. Az én mai imám érted: A szemeid, melyek megpillantották ezt az üzenetet, csak a jót lássák meg benne, a kezek, melyek elküldik ezt az üzenetet másoknak, eredményesen munkálkodjanak, a száj mondjon áment erre az imára és nevessen mindörökké. Maradjanak meg Isten szeretetében mindazok, akiknek elküldöd ezt az imát. Legyen szép az életutad, és az ı életútjuk is! Bízz Istenben teljes szíveddel és İ meg fog segíteni téged, mert İ maga a Legfıbb, Legfenségesebb, Leghatalmasabb, Legcsodálatosabb, Legirgalmasabb Úr! Ha igazán szeretnéd az áldását, olvasd tovább! Égi atyánk, Legdicsıségesebb és szeretı Isten, Hozzád imádkozom, hogy bıséggel áldd meg családomat és engem. Tudom, hogy te elfogadod azt, hogy a családhoz mások is tartoznak, mint egy apa, anya, nıvér, fivér, férj és feleség, vagyis mindazok is, akik hisznek és bíznak Benned. Atyám, most küldök fel hozzád egy imát, kérem áldásodat nemcsak arra, aki ezt az e-mailt nekem küldte, hanem önmagamra és azokra is, akik ezt olvassák, és továbbküldik. Tudom, hogy az ide illesztett imát elmondók imái – akik hisznek és bíznak Benned - erısebbek, mint bármi más a világon. Elıre is köszönöm áldásaidat. Istenem, Atyám, mentsd meg az olvasót most nyomban az adósságától, és az adósság terheitıl. Áraszd ki rám Isteni Bölcsességedet, hogy jó gazdája lehessek mindannak, amit adtál nekem Atyám, hogy megismerhessem, milyen Dicsıséges és Fenséges vagy és hogyan engedelmeskedjünk, hogyan kövessük Igédet, hogyan legyen a hitünk akkora, mint egy mustármagé, hogy kiáraszd ránk áldásaidat. Köszönöm azokat az áldásaidat, melyeket eddig kaptam, azokat is, melyeket még adni fogsz, mert tudom, hogy még nem tetettél meg mindent velem. Jézus nevében imádkozom. Ámen. Várj 60 másodpercet és küldd tovább gyorsan, hogy órákon belül megsokszorozd azoknak a számát, akik Istenhez imádkoznak egymásért. Ezután helyezd kényelembe magadat és figyeld Isten hatalmát, erejét amint munkálkodik életed tennivalóin, hogy tudd, İ szeret Téged. Maradj mindig áldott!

63

KÁRPÁTALJÁN, SZOJVÁN KOSZORÚZTUNK A KÉNYSZERMUNKÁRA ELHURCOLT, ELHUNYT MAGYAROK EMLÉKMŐVÉNÉL

64

ÜZENET - 2011

VAN, AKI AZÉRT ÁSSA KI A CSATABÁRDOT, MERT NEM ÚGY GONDOLKODÓL, MINT İ, MÁSOK AZÉRT, MERT UGYANABBAN A GONDOLATBAN MEGELİZTED İKET. (COOPER)

A PATKÁNYNAK VAN ÁM BİRE, CSAK ENNEK NINCS TISZTESSÉGE. HA EGYSZER NINCS TISZTESSÉGE, MIÉRT NEM HAL MEG SZÉGYENÉBEN SEMMI ROSSZAT ÉN NEM TETTEM, BIZONY TETTÉL TE HELYETTEM. ERKÖLCSÖD KÉT - HÁROMFÉLE, NINCSEN FÉK A FÉRFINÉPRE. RÁGALOMNAK NINCSEN MÉLYE, SZÁJBİL KÉL, MINT SÍP ZENÉJE (SI KING)

65

PÁLOSOK AZ İSI MAGYAR REND TÖRTÉNETE "SOHA NE SZŐNJ MEG IGAZ CÉLODÉRT HARCOLNI!" (Szt. Jeromos)

A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ısi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve. A Pálos-rend történeti kutatók egymást követı munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtetésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok - az ısi magyar rend címő magas mővészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmbıl. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak az rend történetbıl az 1800-as évekig. A film központi szereplıje P. Árva Vince atya. İ az ısi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az İ kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi İsi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplı kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg, és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük. A film készítıi: rendezı: Császár Tamás; producer: Gıbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a mővészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erısödése a Pálos-rend megismerésén keresztül. P. Árva Vince atya az ısi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes ıstörténet kutató, akinek, munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetrıl. Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkezı pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban elıfordult. Igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincérıl tudományos megalapozottsággal beszél, és komoly felkészültségérıl tesz tanúbizonyságot. Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendbıl, vagy aki felfedte a Pálos-rendben történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.) Az meglepı, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetıségét. A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ısi Pálos-rend értékeivel ellentétes "A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. İt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: "Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat." "Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szőz lelkületével, a Szentlélek közremőködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának." Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Ámen. Bakk István PhS

66

MIÉRT MOST? Chicago egykor gengsztereirıl híresült el, most pedig arról, hogy egyszerre több holokausztpert kezdeményeztek a szövetségi bíróságokon különbözı magyarországi bankokkal és a MÁV-val szemben, a magyar zsidóság 1944-es kifosztására hivatkozva. A chicagói bíró, Samuel Der-Yeghiayan elutasította az alperesek, a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB kérését, hogy szüntesse meg az ellenük indított keresetet. A tavaly kezdeményezett többi perrel kapcsolatban is precedensértékő lehet az elutasítás. A bíró arra hivatkozott, hogy az alperesként szereplı bankok rendszeres üzleti kapcsolatban állnak az USA-val. Az OTP elleni kereset a legmeghökkentıbb, nevezett bank 1944-ben nem is létezett, jogelıdje is csak 1949. március 1jén alakult. Az 1944-es tragikus események alakulásában tehát, amikor a magyar zsidóság deportálása, gettóba zárása és így javainak elrablása megtörtént, nem vehetett részt. A MÁV-perben 95 örökös követel jóvátételt; 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését akarják. A bankperben, pedig kétmilliárd dollár vagyoni kárra, illetve az 1944 óta halmozódó kamatokra tartanak igényt. Az alperesekre nézve kedvezıtlen ítéletbe a teljes ország belerokkanhat. Jogosan merül fel a kérdés: miért pont most próbálják tönkretenni a magyar államot? Ezzel persze nem kívánom megkérdıjelezni a perek tárgyát, avagy a zsidóság kifosztását, de számomra megmagyarázhatatlan, hogy ez miért éppen most történik. Keresem a kérdésre a választ, és semmi másra nem tudok gondolni, mint arra, hogy ez egy egyszerő és igaztalan hadmővelet a jelenleg regnáló kormánnyal szemben. A világban mindenhol ismert a néhány éve tartó súlyos gazdasági váltság, amely Magyarországot is érintette, sıt érinti, valamint az is, hogy a nyolc évig tartó szocialista-liberális rablógazdálkodás miatt – amelynek terheit a mai napig viseljük – milyen súlyos gondokkal kell országunknak megbirkóznia. E tényeket éppen Chicagóban nem ismerik az egykori magyar gyökerekkel rendelkezık? Sok évtizeddel ezelıtt sem és az óta sem próbálták az országot perelni, pedig korábban is lett volna lehetıség keresetet beadni a jelenlegi alperesek ellen. Leghamarabb már 1947-ben, a párizsi békeszerzıdés megszületése után, amikor a kék cédulás választásokon csalással gyızı rákosistáknak vissza kellett volna szolgáltatniuk mind a zsidó, mind a nem zsidó állampolgárok egykori vagyonát. Helyette azonban az 1945 és 1947 között megszerzett kis vagyonkáikat is kifacsarták az államosítással. Elvettek mindent, amit lehetett, rekviráltak, padlást söpörtek, és aki ellenszegült, már jött is érte a fekete autó. Ha aztán túlélte az ÁVH vendégszeretetét, az Auschwitz és a Gulag ihlette táborokba került. A „rendszer ellenségeivel” kegyetlenül leszámoltak, és Sztálin halála kellett ahhoz, hogy a táborok megszőnjenek. Az oda elhurcoltak szabadulásuk után legjobb esetben is csak lecsupaszított életüket kaphatták vissza, kártérítésrıl, javaik visszaadásáról szó sem lehetett. Így aztán helyesebbnek tartanám, ha ezeket a pereket a jelenleg is funkcionáló MSZP ellen indítanák, hiszen korábbi jogelıdei, az MKP, az MDP és az MSZMP birtokolta nagy részben a Magyarországra visszakerült vagy el sem vitt zsidó és nem zsidó javakat. 1989-ben fellélegzett az ország, s a köztársaság kikiáltása után sokan elhitték, visszakaphatják egykori értékeiket. Kárpótlási jeggyel tömték tele a zsebüket, amely már akkor sem, érte a felét sem, amikor kifizették. A zsidóság akkori vezetıje, Feldmájer Péter addig próbálta csőrni-csavarni a kedvezı kifizetést a zsidóság számára, ameddig az elsı kormányciklusban a magyar zsidóság egy fillért sem kapott. Errıl azonban mára sokan elfeledkeztek, így aztán az óta több részletben fizették ki a jogos kárpótlásokat. Ideje lenne, hogy Feldmájer, akit ismét a zsidóság élére választottak, kiálljon, és tételesen elszámoljon az összegrıl, amit az elmúlt két évtized alatt kapott a zsidóság. Be kellene fejezni a kárpótlás körüli félrevezetı vitákat. Kevesen tudják, hogy 1973-ban az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya vagyonjogi megállapodást kötött, amelynek alapján a magyar állam húszmillió dollárt fizetett, hogy véglegesen rendezze az Amerikában élı egykori magyar állampolgárok 1939 és 1973 között keletkezett vagyonjogi igényét. 1973-ban Faluvégi Lajos volt a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bank elnökét László Andornak hívták, és helyettese Fekete János volt. Jó lenne tudni, vajon milyen megfontolásból, milyen nyomásra fizették ki az összeget, és egyáltalán, mibıl? Hitelbıl, amit az USA folyósított, s amit aztán az összes magyar állampolgáron hajtottak be? De jó lenne tisztázni azt is, hogy a hetvenes évek elején a NyugatNémetországból a magyar zsidóság számára érkezett speciális kárpótlás hogyan került kifizetésre, és mekkora összegrıl van szó, hiszen dokumentumok alapján bizonyítható, hogy a magyar állam igencsak megsarcolta azt. A jelenlegi perekben az amerikai felperesek hangsúlyozottan a saját nevükben járnak el, s kihagyják belıle a Magyarországon élı zsidóságot. Azonban máig ismeretlen az úgynevezett aranyvonatok sorsa, amelyek végállomásként visszaérkeztek ugyan Magyarországra, de tartalmuk hollétét homály fedi, a javak jogos tulajdonosaik helyett a kommunisták zsebébe vándoroltak. Bizonyos érdekcsoportok nemcsak politikai, gazdasági fronton is támadást intéznek Orbán és kormánya ellen, kezükben tartva még mindig a médiumok nagyobb részét, mert nem tudnak beletörıdni, hogy a jelenlegi kormány másfajta Magyarország alapjait kívánja megteremteni. Így nem meglepı, hogy ha kell, még egy olyan bankot is megpróbálnak bőnbakként belehúzni a perbe, mint az OTP vagy jogelıdje, amely 1944-ben, mondom megint, még nem is létezett. Természetesen ez által megint lehet játszani az antiszemitizmussal, mint a jelenkor egyik legveszedelmesebb játékával, lehet sulykolni a bőnös nemzet fogalmát, világgá lehet kiáltani, hogy akik napjainkban születnek, vagy még meg sem születtek, azok is felelısek a korábbi bőnökért. A per kimenetele elıre nem jósolható meg, csak az, hogy a következı tárgyalásig – amely június 28-án lesz – vesztes pozícióban várják a pert a perbe fogott bankok. Mert merjük végre kimondani: inkvizíciót indítottak Chicagóban Magyarország ellen. (Forrás: Internet)

67

HUSZONHAT BUDAPESTI KÖZTERÜLET KAP ÚJ NEVET Huszonhat budapesti közterület kap új nevet, miután a Fıvárosi Közgyőlés szerdai ülésén a képviselık 21 igen és 3 nem szavazat mellett elfogadták Tarlós István fıpolgármester elıterjesztését. Az MSZP-frakció nem vett részt a szavazásban, az LMP nemmel voksolt a javaslatra. Tarlós István az elıterjesztésében egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 25-rıl 5 évre csökkentették az idıbeli korlátozást a személyekrıl történı elnevezések esetén. Ezzel, mint írta, lehetıség nyílt arra, hogy az Aranycsapat több elhunyt tagjairól – Hidegkúti Nándorról, Kocsis Sándorról, Zakariás Józsefrıl - is elnevezzenek közterületeket. A fıpolgármester a javaslatában jelezte: a magyar irodalom jeles képviselıi emlékét is meg kívánják ırizni, így közterületet neveznek el Illyés Gyuláról, Romhányi Józsefrıl és Wass Albertrıl. A magyar színjátszás kiemelkedı alakjainak emlékét is ırizhetik majd budapesti utcák: Sinkovits Imre, Domján Edit, valamint az operaénekes Simándy József neve is felkerül a magyar fıváros - várhatóan rövidesen újranyomott - térképeire. Tarlós István az indoklásában arra is kitért, hogy javaslata lehetıséget teremt a múlt rendszer által preferált, a rendszerváltás után 21 évvel azonban már "kevéssé elfogadható" közterület-elnevezések megváltoztatására is. Horváth Csaba, a fıvárosi MSZP frakcióvezetıje szerint a városvezetés a közterületek átnevezéseivel eddigi népszerőtlen, forráselvonó lépéseirıl kívánja elterelni a figyelmet. A szocialista képviselı a Moszkva térrel összefüggésben megjegyezte: a területnek nem egy új névre, hanem rendbetételre lenne szüksége. Kaltenbach Jenı (LMP) századrendő kérdésnek nevezte a névváltoztatásokat, amelyek felesleges költségekbe verik a várost. Mint mondta, a város identitását a hagyományai határozzák meg, a közterületek 20-30 évente történı átnevezése szerinte árthat a város rangjának. György István fıpolgármester-helyettes a válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi nagyjainknak való emlékállítás felülírja a névváltoztatás költségeit, az azzal járó kellemetlenségeket. A rendelet szerint az I. kerületi Petermann bíró utca Nándor utca, a II. kerületi Moszkva tér ismét Széll Kálmán tér lesz. A III. kerületben négy változtatás várható: Ságvári Endre helyett Sinkovits Imre, Nagybátonyi helyett Hidegkuti Nándor, Koltói Anna helyett Domján Edit nevét viselik majd az utcatáblák, továbbá a Harsány lejtı Kocsis Sándor út lesz. A IV. kerületben egyetlen változtatás lesz, egy eddig névtelen teret Esterházy János szlovákiai magyar politikusról nevezik el. A VIII. kerületi Erdélyi utca Bauer Sándor, a Köztársaság tér, pedig II. János Pál pápa nevét viseli majd. Utóbbinak az ad aktualitást, hogy a lengyel pápa boldoggá avatása május 1-jén lesz Rómában. A XV. kerületi Gyalu helyett Dalnoki Jenı, Szıcs Áron helyett Illyés Gyula nevét viselik az utcák, továbbá egy eddig névtelen utca Zala György emlékét ırizheti meg. A XVI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky tér Tabódy Ida tér lesz, a XVII. kerületi Mónus Illés park Kósa Pál tér lesz. (1956-ban az Újpesti Forradalmi Bizottság elnöke volt. 1959. 08. 05-én végezték ki.) A XVII. kerületben már korábban szobrot állítottak Wass Albertnak, az íróról most ezt a névtelen teret nevezik el. A korábbi pápa mellett egy másik lengyel katolikus személyiség emlékét is megırzi a magyar fıváros; az 1984-ben mártírhalált halt lengyel katolikus pap, Popieluszko a XXI. kerületben kap utcát. A csepeli utca jelenleg Ságvári Endre nevét viseli. Csepelen további három közterületet neveznek át: Bajáki Ferenc utca helyett Mansfeld Péter utca, Tanácsház utca helyett Károli Gáspár utca, valamint az Áruház tér helyett Görgey Artúr tér szerepel majd a táblákon. A XXII. kerületben öt utcát neveznek át: Sallai Imre helyett Rudnyánszky (a családnak emléket állítva), Anger Jakab helyett Fáy Ferenc, Koltói Anna helyett Romhányi József, Zalka Máté helyett Simándy József, míg Andra János helyett Zakariás József neve áll majd az utcatáblákon. A közgyőlés döntött arról is, hogy a korábbi internetes szavazás eredményének megfelelıen Elvis Presley parknak neveznek el egy, a Margit híd budai hídfıje közelében fekvı, eddig névtelen területet. A terület tulajdonosa jelenleg a II. kerületi önkormányzat. A testület arról is döntött, hogy a Földrajzinév-bizottságnak azt javasolja, a Lágymányosi hidat "a jeles magyar történelmi családról" Rákóczi hídnak nevezzék el. A közgyőlés az elızı ülésén határozott arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elıtti tér május 5-étıl Roosevelt helyett Széchenyi István nevét viseli. (Forrás: Internet, MTI)

68

E M LÉ KE ZTÜ N K

HİSÖKNAPI KOSZORÚZÁS A RÁKOSKERESZTÚRI EMLÉKMŐNÉL

Június 7-én emlékezünk Nagy Imre miniszterelnök 115. születésnapjára. Az Emlékházban '56-os szervezetek koszorúztak a miniszterelnök mellszobránál, megtekintették a kiállítást, közösen emlékeztek 1956 mártír miniszterelnökére. Az emlékezıket a POFOSZ részérıl Mádi Jenı, az IMSZV részérıl Bocskay T. József, az '56-os Szövetség részérıl Fazekas János László vezette.

TISZTELEGTÜNK DR. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÚR BÚCSÚZTATÁSÁN.

69

ÉDESAPÁK IMÁJA Mennyei Atyánk! Köszönöm neked az életem, köszönöm feleségem, és köszönöm gyermekeimet, akikkel megajándékoztál. Most Szent József életét példának tekintve kérlek: - Adj nekem hitet és érzékeny lelket, hogy megértsem nekem szánt üzenetedet. - Kérlek, mutasd meg, mi a szándékod velem, hogy megfeleljek házastársi és szülıi hivatásomnak. - Segíts, hogy el tudjam fogadni, és meg tudjam valósítani, amit rólam elgondoltál akkor is, ha nem értem. - Segítsd meg feleségemet, hogy benne Mária hite és lelkülete éljen. Segíts úgy szeretnem, ahogy Szent József szerette jegyesét. - Segíts úgy élnem mások iránti türelemmel, figyelemmel, hogy gyerekeink számára életem példája vonzó legyen a követésre. - Segíts, hogy gyerekeinknek át tudjam adni a hitet: szavaimból, és tetteimbıl megismerhessék az igazi szeretetet. Tudjam munkára, becsületességre, igazmondásra, szerénységre, rendre, fegyelemre, kötelességteljesítésre nevelni ıket. Tudják derős lélekkel elfogadni a szegénységet, testi-lelki megterhelést. Tudjanak áldozatot hozni, önzetlenül adni és szolgálni, elviselni, ha nem az ı akaratuk teljesül. - Segítsd gyerekeinket, hogy növekedjenek testi-lelki egészségben, bölcsességben úgy, hogy neked is kedved teljék bennük. Ragaszkodjanak hozzád, tartsák meg törvényeidet, és szeressék egyházadat. Mindig, a nehézségek idején is érezzék gondviselı, atyai szeretetedet. - Jóra törekvésükben találjanak segítıtársakra, és védd meg ıket a rossz útra, bőnre csábítóktól. - Tudják értékelni teremtésed csodáját. Az életet mindennél többre tartsák, az anyagi javakkal jól gazdálkodjanak. - Mutasd meg nekik leendı házastársukat, akit te választottál nekik. Támogasd ıket, hogy hivatásukra: a házasságra vagy a papi, szerzetesi életre, mint szentségre készüljenek, és addig tiszta életet éljenek. - Vigyázz gyerekeink családjára, hogy köztük is keresztény szellem uralkodjon, és unokáinkat vallásosan neveljék. - Segíts elfogadni és szeretni gyerekeinket akkor is, ha testileg vagy lelkileg betegek, és nem az általam helyesnek tartott úton haladnak. Te légy a vigaszom. Soha ne szőnjek meg értük imádkozni. - Segíts, hogy családfıi feladataimat, döntéseimet bölcsen és jól elláthassam. Tudjak akkor szólni, és akkor hallgatni, amikor annak ideje van. - Add, hogy mindig legyen munkám, feladatom, és azt mindig pontosan, lelkiismeretesen, bölcsen elvégezzem mások szolgálatára. Mária, József, Szent István, Szent Imre kérjétek velem együtt az Atyát. Áldd meg életünket, mai napunkat. Ámen. Kutasi József írja: Kérném továbbítani az illetékeseknek! Mivel 6 fiam, 3 lányom és 9 unokám van, így jogom édesapának-apának tartani magamat, és minden jót kívánni a világ minden részén élı összes édesapáknak, apáknak az itt alul látható kerti virágokkal.

70

Az 1956-os Mártírok Emléknapja 1959. június 16-án került sor Nagy Imre ’56-os miniszterelnök és társai újratemetésére. Azóta ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak az emléknapja. Az idén, megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplı Pro Urbe díjas, Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület rendhagyó módon emlékezett meg az 1956.október 26-ai sortőz áldozatairól, a forradalom leverését követı megtorlások vértanúiról, elszenvedıirıl. Az emléknapon a Polgármesteri Hivatal dísztermében kezdıdött a megemlékezés. Simon Zsuzsanna, az egyesület titkára köszöntötte Styop Ferencnét, az 56-os Szövetség alelnökét, Kósa Katalint, Kósa Pál ’56-os mártír lányát, a magyaróvári ’56-os vértanúk hozzátartozóit, az egyesület elnökét, Gábor Józsefnét, a szervezet tagságát, a meghívott vendégeket, emlékezıket. A Himnusz közös eléneklése után Erdıs Anna, Pro Cultura díjas helyi költı, Mosonmagyaróvár gyásznapjai címő versét szavalta el. Ezt követıen a megemlékezıket köszöntötték az 56-os Szövetség képviselıi, majd Takács István volt egyesületi elnök győjteményének köszönhetıen, megtekintették Juhász László: „A gyilkosokat néven nevezni..." címő 2007-es dokumentumfilmjét, mely az 1957-es mosonmagyaróvári koncepciós perben kivégzett mártírok emlékére készített: Czifrik Lajos, Földes Gábor, Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi Árpád, Szigethy Attila, Weintrager László, Zsigmond Imre. Majd következtek azok a fényképek, melyeket Végh Béla fotós készített Czifrik Lajos, Kiss Antal, Weintrager László és Zsigmond Imre vértanúk 1991.március 23-ai magyaróvári újratemetésérıl. De bemutatásra került a Magyar Televízió aznapi Híradójában bemutatott tudósítás is a gyászszertartásról. A megemlékezés keretében Dr. Székelyhidi Lászlónak, volt országgyőlési képviselınek, a Mosonmagyaróvári ’56-os Alapítvány kuratóriuma volt elnökének, a város ’56-os tragédiájának kivizsgálásában, a sortőz ártatlan áldozatai emlékének ırzésében, a kivégzett mártírok rehabilitációja érdekében, a megtorlások elszenvedıinek védelmében végzett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként, az 56-os Szövetség Kósa Pál emlékplakettet adományozott. Az emlékezık a városházi ünnepség után megkoszorúzták a Fı utca 23. szám alatti, Dr. Antall József néhai miniszterelnök tiszteletére állított emléktáblát, a magyaróvári temetıben pedig Varga Bálint történelem tanár megemlékezı beszéde után az ’56-os kopjafát és a mártírok síremlékeit. Az emléknap a Szózat eléneklésével ért véget. Simon Zsuzsanna, egyesületi titkár

A sortőz színhelye

A bal oldali eredeti ’56-os zászló

Kósa Pál plakett átadása dr. Székelyhidi Lászlónak

Simon Zsuzsanna és Styop Ferencné köszöntıje

Kopjafa koszorúzása

71

KITÜNTETÉSEK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A POLITIKAI OKOKBÓL ELÍTÉLTEK ÉS MEGHURCOLTAK ÉRDEKÉBEN VÉGZETT SOKÍRÁNYÚ, TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDES TEVÉKENYSÉGE, PÉLDAÉRTÉKŐ ÉLETÚTJA ELISMERÉSEKÉNT

MENCZEL GUSZTÁVNAK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZT A CSILLAGGAL POLGÁRI TAGOZATA KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZTA. -------------------------------------------------------------------------A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE 1956-OS HELYTÁLLÁSA, TÖBB ÉVTIZEDES SZERVEZİ, KARITATIV MUNKÁJA, A II.VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ 1956-OS FORRADALOM ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉT MEGÖRZİ KOPJAFÁK, EMLÉKTÁBLÁK. EMLÉKMÜVEK ÁLLITÁSÁBAN VÁLLALT KIEMELKEDİ SZEREPE, PÉLDAÉRTÉKŐ ÉLETÚTJA ELISMERÉSEKÉNT.

TÖTTÖS PÁL KÖZGAZDÁSZNAK A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE TOLNA MEGYEI SZERVEZETE ELNÖKÉNEK A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK DÍSZOKLEVELE ÉREMMEL KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZTA. A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE A FORRADALOM EMLÉKÉNEK MÉLTÓ ÁPOLÁSÁÉRT

DR. NAVRACSICS TIBOR MINISZTERELNÖK-HELYETTES ÚRNAK

DR. SEMLYÉN ZSOLT MINISZTERELNÖK-HELYETTES ÚRNAK

DR. RÉTVÁRI BENCE PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR ÚRNAK A FORRADALOM BÖLCSİJE EMLÉKPLAKETTET ADOMÁNYOZTA. AZ EMLÉKPLAKETTEKET MÁDI JENİ ELNÖK ADTA ÁT. ------------------------------------------------------------------------A MAGYAR ELLENÁLLÓK ÉS ANTIFASIZTÁK SZÖVETSÉGE

BOCSKAY T. JÓZSEFNEK AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK RADNÓTI MIKLÓS ANTIRASSZISTA DÍJAT ÉS OKLEVELET ADOMÁNYOZTA. -------------------------------------------------------------------------A KITÜNTETÉSEKHEZ SZÖVETSÉGÜNK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE ÉS TAGSÁGA JÓ EGÉSZSÉGET, TOVÁBBI SIKERES MUNKÁT KÍVÁN.

72

SZÉKELY JÁNOS JENİ. A SZÉKESFEHÉRVÁRI SORTŐZ ÁLDOZATAINAK EMLÉKTÁBLÁJA. 1993.

…ajkadon….újra zeng a HIMNUSZ s a ZÁSZLÓT ismét TE veszed kezedbe. ZÁSZLÓVAL és HIMNUSSZAL halkan élj, S vissza ne élj vele. A HIMNUSZT mély, szemérmes áhítattal zsolozmázd-szinte hangfogóval csak, s a ZÁSZLÓT úgy illesd nyilvánosan, mintha volna árva kicsi szalag, színháromság, titokban bujdosófiókok rejtekén rejtızködı pókhálós kincs-gyızteslobogó. S esküdj, hogy TE nem leszel az soha, Aki mások ısi javára törRabból és páriából lettél ember, a szabad. Nem lehetsz BÖRTÖNİR. Polgár voltál, s mint polgár, harcos is. Sok szürke éven áta minden kis lépésed önvédelemjózanul becsüld meg a KATONÁT, s ha IGAZSÁG lesz a határokon túl, legyen határokon innen is az. Különben egyet-Fordul a kerékS egy új TÉL, mindent újra behavaz. (Reményik Sándor)

73

HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY. www.1956.kisfoghazemlékhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormány.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG. www.56osszovetseg.hu

MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK.

ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312

FELELİS KIADÓ. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./I. EMAIL: [email protected]

74