HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956 - 1990

2012. AUGUSZTUS – DECEMBER

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI - 2011.DECEMBER 31. A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRİL.

1.-A MAGYAR SZ OCIALAIS TA MUNKÁSPÁRT ÉS JOG EL İDEI - AZ ÁLLAMPÁRT – FELELİS EK: 2-G.-AZ 1956.OKTÓBER 23-ÁN KIROBBANT FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SZ OVJET MEGSZÁLLÓKKAL EGYÜTTMŐKÖDÉSBEN TÖRTÉNT VÉRBEFOJTÁSÁÉRT, AZ AZT KÖVETİ RÉMURALOMÉRT ÉS MEGTORLÁS ÉRT, KÉTSZÁZEZ ER MAGYAR EMBER HAZÁJÁBÓL VALÓ KÉNYSZ ERŐ ELMENEKÜLÉS ÉÉRT. 2-I.- MINDAZOKÉRT A KÖZTÖRVÉN YES BŐNCS ELEKMÉNYEKÉRT, AMEL YEKET POLITIKAI INDITÉKBÓL KÖVETTEK EL, AMELYEKET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS POLITIKAI INDÍTÉKBÓL NEM ÜLDÖZİTT. 3.- A MAGYAR SZOCIAL ISTA MUNKÁSPÁRT ÉS JOG EL İDEI, VALAMINT A KOMMUNISTA IDEOLÓGIA JEGYÉBEN KISZOLG ÁLÁSUKRA LÉTREHOZ OTT EGYÉB POLITIKAI SZ ERVEZ ETEK, BŐNİZİ SZERVEZETEK VOLTAK, AMELYEK VEZ ETİI EL NEM ÉVÜLİ FELELİSSÉGGEL TARTOZNAK AZ ELNYOMÓ REN DSZER FENNTARTÁS ÁÉRT, IRÁNYÍTÁSÁÉRT, AZ ELKÖVETETT JOGSÉRTÉS EKÉRT ÉS A NEMZ ET ELÁRULÁSÁÉRT. 6.- MIN DEN MAG YAR POLGÁR, AKI A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁVAL SZEMBEN ELLENÁLÁST TANÚSÍTOTT, AKIT A DIKTATÚRA KISZOLGÁLÓI EMBERI MÉLTÓS ÁGÁBAN ÉS JOGAIBAN MEGSÉRTETTEK VAGY IGAZSÁGTALANUL ÜLDÖZTEK. HA E JOGSÉRTÉSEKBEN NEM VETT RÉSZT, EL ISMERÉST ÉS ERKÖLCSI ELÉGTÉTELT ÉRDEMEL.

2

MÁRAI SÁNDOR: MENNYBİL AZ ANGYAL NEW YORK 1956.

Mert İ sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta – Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának a titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon.

MENNYBİL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.

És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendő népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vigasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okos szándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról.

Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – İk, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett – És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország.

Angyal, vidd meg a hírt az égbıl, Mindig új élet lesz a vérbıl. Találkoztak ık már néhányszor – A költı, a szamár, s a pásztor – Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ık vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, – mennybıl az angyal

És elmegy sok ember elıtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta, S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta – Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer.

3

FELSİPETÉNYBEN IS MEGEMLÉKEZTEK MINDSZENTY JÓZSEF SZÜLETÉSÉNEK 120. ÉVFORDULÓJÁRÓL

M I NDS Z E NT Y J ÓZ S EF B ÍB O R OS RÓ L FE L S İ PE TÉ NY B E N, F O GV A TA RT Á S Á NA K U TO L S Ó S Z Í N HEL Y ÉN IS M E GE ML ÉK EZ TEK S Z ÜL ETÉS É NE K 1 2 0 . É V F OR D UL ÓJ A A L K A L MÁ B ÓL .

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyőlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. Hat

év

budapesti

börtön

után

megromlott

egészsége

miatt

1955.

augusztus

17-tıl

Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsıpetényben tartották fogva. Innen szabadították ki 1956. október 30-án. Felsıpetényben Mindszenty szabadulásáról minden év októberében megemlékeznek. Idén május elsején a Mindszenty bíboros koszorúja alapítvány a bíboros születésének 120., valamint a felsıpetényi Munkás Szent József templom felszentelésének 27. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget. Mint a plébános munkatársa kiemelte: ebben a templomban sikerült megırizni azt az oltárt, ahol Mindszenty József a rabsága idején tartott miséket. Elmondta, hogy a megemlékezés során a szentmisét Hajnal György celebrálta. Ezt követıen megnyitották Nyáry Éva festımővész a Magyar Szent Korona zománcképei címő kiállítását. Végül koszorúzást tartottak az Almássy-kastélynál, ahol Mindszenty Józsefet fogva tartották - mondta a település plébánosának munkatársa.

(Forrás: Magyar Kurír, Katolikus hírportál)

4

K OS Z O R ÚZ Á S ÉS M EG E ML É K EZ É S ÚJ P E S TE N, A K O M MU N I Z M US Á L DA Z A TA I N A K E M L ÉK NA P JÁ N Újpest önkormányzata 2010 decemberében döntött úgy, hogy augusztus 5-t a kommunizmus újpesti áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. 1959-ben ezen a napon végezték ki Kósa Pált, az újpesti Forradalmi Bizottság elnökét. Vasárnap délután, immáron második alkalommal tartott az önkormányzat megemlékezést a Görgey úti ’56-os emlékkınél. A megemlékezés során Ozsváth Kálmán önkormányzati képviselı mondott beszédet. Az emlékezı beszéd után Újpest Önkormányzatának koszorúját Ozsváth Kálmán helyezte el az emlékkınél. Koszorúzott több megemlékez: a Fidesz újpesti szervezete, a Jobbik újpesti szervezete, az ’56-os Szövetség, a Fidelitas, az IKSZ és a Jobbik ifjúsági szervezetei képviseletében jelenlévık. A Politikai Foglyok Szövetségének képviseletében Szalai Zoltán, POFOSZ budapesti elnöke, Csizmadia József, POFOSZ újpesti elnöke, valamint Kocsis Lajos a szervezet elnökhelyettese helyezett el koszorút. Az emlékezık között volt Szendiné Kósa Katalin, Kósa Pál leánya is, aki magánemberként és az ’56-os Szövetség képviseletében koszorúzott. (antosa) 1919., Kun Béla, Szamuely Tibor, Stromfeld Aurél, vörös terror, Lenin-fiúk, Tanácsköztársaság. 1948., ’49, ’50. Rákosi Mátyás, Gerı Ernı, Péter Gábor, kínzások koncepciós perek, csengıfrász, internálások, véres terror. 1956. – ’89, hazaárulás, akasztások, jeltelen sírok, szétvert családok, előzött fiatalok, óriási államadóság, Kádár, Münnich, Apró, Aczél, Biszku elvtársak. Tisztelt Díszpolgárok, Újpestért Díjasok, képviselı társaim, Kedves újpestiek! Összesen közel két emberöltı, amíg Magyarország az elnyomatás, a győlölet és a félelem országa volt. Közel fél évszázad, amíg Magyarország a kommunista vörös terror árnyékában élt, amíg nem volt szabad az emberi méltóság alapjáról, a szabadságról beszélni, amennyi idı elég volt arra, hogy az emberek lelkeit átmossák és a fiatalok jövıjét eladják. Erre volt jó a kommunizmus vagy, ahogy a mérsékeltebbek szokták mondani, a legvidámabb barakk, az ember arcú szocializmus idıszaka. De vajon mitıl volt legvidámabb és mitıl volt emberarcú az a rendszer, ami a győlöletre és az irigységre épült? Tisztelt emlékezık! Az embernek sajnos sokszor olyan érzése van a kommunizmussal kapcsolatban, mintha az egy tabu téma volna. Ne beszéljünk róla, nem úgy volt az, sok jó oldala volt, és a történészek ferdítenek a rendszerrel kapcsolatban. De vajon így vélekedik-e Lenin és Sztálin Szovjetuniójában az elpusztított 20 millió ember? Mao Kínájában a 65 millió kivégzett? A Fidel Castro és Che Guerevara Kubájában elhunytak? Észak-Koreában, Vietnámban, Kambodzsában, vagy Közép-Európában megölt ártatlanok? Vajon így vélekedik-e a magyarországi kommün ideje alatt kivégzett közel 600 ember? Vajon így gondolja-e a Rákosi által internáltatott több tízezer ember? Vagy a koncepciós perbe fogottak, megkínzottak és hosszú évekre börtönbe vetettek? Vajon a Gulágra elhurcolt magyarok, a hortobágyi kitelepítettek, a recski kényszermunkatábor vagy éppen – ahová Nagyapámat is elvitték – a kistarcsai győjtıtábor foglyai és családtagjai számára a kommunizmus tabu téma-e? Nem kell-e beszélniük az 1919-es újpesti mártírok, vagy a koncepciós perben Kádár János pribékjei által kivégzett ’56-os újpesti hısök utódainak, például Kósa Pál leányainak a kommunizmus bőneirıl? Vagy vajon a jeltelen sírokba bedobottak felejtsék-e el sorsukat? Vajon úgy gondolja az a közel 100 millió ember, köztük a sok ártatlan újpesti, akiket a kommunizmus „megváltó” eszméje miatt végeztek ki, aláztak meg és hurcoltak el, hogy a kommunizmus tabu téma és ne beszéljünk róla? Miért félnek sokan kimondani, hogy a kommunizmus a világ legembertelenebb és legbőnösebb rendszere volt? Miért mindig csak a nácizmus és fasizmus vétkeirıl beszélünk és hagyjuk elfeledni a kommunizmus embertelen bőneit? Vajon miért lehet hordani még mindig CCCP-s, vörös csillagos, vagy éppen Che Guerevarás pólót? …és vajon miért csak a nácizmus kiszolgálóit vonják felelısségre? Hol maradnak a kommunizmus bőnösei? Miért örökké a kettıs mérce tisztelt emlékezık?

5

Akik a világháború elıtti Németországot teszik felelıssé minden rosszért, szeretik elfelejteni, hogy a kommunizmus már a XIX. században is volt és mind a mai napig létezik Kínában, Észak-Koreában vagy éppen Kubában, és folytatja áldásos tevékenységét. Sose feledjük el tisztelt egybegyőltek, hogy a kommunizmus tettei és azok elkövetıi mind a mai napig köztünk vannak. Ne feledjük el a szétvert családokat, papi és szerzetesi közösségeket, az elkobzott javakat, az előzött és elmenekült akkori fiatalokat, akik ma már nem Magyarországot, hanem egy másik nemzetet erısítenek, vagy az egyetemekrıl kizárt ifjúságot se feledjük el! Ne feledjük el a „puha” diktatúra lelkekben végbevitt káros tevékenységét, az érdektelenséget, a közönyt, vagy akár ennek eredményét, december 5-ét. De ne feledjük el a több millió elpusztított magzatot, az öngyilkosságba üldözött apákat és anyákat, vagy a származásuk miatt munkájukat elvesztı polgárokat, köztük sok újpestit. Azt se hagyjuk figyelmen kívül tisztelt újpestiek, hogy a kommunizmus is egyfajta genocídium volt, hiszen minden olyan cselekedet genocídium, amikor súlyos testi vagy lelki sérülést okoznak egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportnak. És természetesen nem szabad megfeledkeznünk a mérhetetlen nagy államadóságról sem, amit az elızı idıszak vezetése zúdított Magyarországra! …hát ezt kapta a világ, ezt kapta Magyarország és benne Újpest is a kommunizmustól. Egy rendszert soha sem lehet győlöletre, hazaárulásra és hazugságra fölépíteni, mert akkor az a rendszer önmagát fogja fölemészteni. Akár szovjetek uniójáról, akár amerikai államok uniójáról, akár a jelenlegi Európai Unióról van szó. Minden rendszernek csak akkor van jövıje, hogyha az a szeretet uniójára épül. Éppen ezért nem hagyhatjuk magunkat, tisztelt emlékezık, hogy fegyverrel, kínzásokkal, vagy akár az államadósággal rabszolgasorba vigyenek minket! Hála Istennek, ma már a szabadság korában élünk. Jó ma fiatalnak lenni. Jó, hogy a korábbi változások magukkal hozták a tanulás, a munka, az utazás vagy éppen a normális családalapítás lehetıségét. De óriási a felelısségünk is, hogy ezt az új állapotot legalább megırizzük az utánunk élı nemzedékek számára. Egy esztendıvel ezelıtt Nagy István alpolgármester úr azt mondta, hogy a Tanácsköztársaság vérengzésének egyik kivégzett újpesti áldozata, az „ismeretlen jólöltözött embertársunk legyen a kommunizmus újpesti áldozatainak szimbóluma”. Legyen ez az ismeretlen elhunyt nekünk, újpestieknek, szeretett városunknak példakép és intı jel arra, nehogy még egyszer megismétlıdhessen a kommunizmus véres tombolása Magyarországon. Hiszen mi emberek, mi magyarok a Jóisten teremtményei vagyunk, akiket igenis megillet az emberi méltóság, a tisztességes, emberhez méltó élet és a szabadság érzése. Ezért mi is tehetünk családunkban, lakókörnyezetünkben vagy éppen szeretett városunkban, Újpesten, az újpestiekért! Köszönöm!

BALATONFÜREDI NAPLÓ TERET NEVEZTEK EL KÓSA PÁLRÓL Ötvenhatosok, egyszerően csak így nevezik azokat, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. A megtorlás szörnyőségeit – bár a hatalom évtizedeken át igyekezett titokban tartani -, nem szabad elfelejteni. A balatonfüredi Kósa Pált – az Újpesti Forradalmi Bizottság elnökét, 1959. március 15-én a Budapesti Fıvárosi Bíróság Népbírósági tanácsa halálra ítélte, kegyelmet nem kapott. (Megjegyzés: nem is kért, Kósa Katalin) 1959. augusztus 5-én kivégezték. A balatonfüredi ’56-os alapító tagok kezdeményezték a Polgármesteri Hivatalnál, hogy miután utcája már van, Füred egyik terét is nevezzék el Kósa Pálról. A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak és a képviselı-testület azon tagjainak, akik kérésünket támogatták, köszönjük szépen. (Brenner Imre)

6

MI A HAZA? A HAZA SZÜLETÉSTİL SÍRIG TARTÓ SZERELEM. VALÓJÁBAN ISTEN ADOMÁNYÁBÓL VALÓ KEGYELEM. ISTEN, HAZA, CSALÁD, EZ A MAGYAR SZENTHÁROMSÁG. A HAZA AZ A SZÜLİFÖLD, A MAGYAR UGAR, MELY SZÜLÖTTJÉHEZ SOSE VOLT FUKAR. AKIK SZERETTÉK, SZOLGÁLTÁK ÉS VÉDTÉK, AZOK ASZTALÁN MINDIG VOLT GAZDAG TERÍTÉK. A HAZA ÉDESANYA, FELESÉG ÉS TESTVÉR, NEM HIÁBA FOLYT ÉRTE OLY SOK MAGYAR VÉR. NEM LEHET LEÍRNI AZT AZ ÉRZÉST, MELY HOZZÁ KÖT. A KÖTELÉK ELSZAKÍTHATATLAN ÉS ÖRÖK. LEHETSZ A VILÁG MÁSIK VÉGÉN, NEM MÚLIK VÁGYÓDÁSOD, MINDÉG CSAK A HAZÁT, A MAGYAR FÖLDET LÁTOD. IDEGENBEN A JÓ MÓD NEM TUD ANNYIT ADNI, MELYET A SZEGÉNY ÁRVA HAZA NE TUDNA ELLENSÚLYOZNI. HA MEGBÁNTOD, DE MEGBÁNÁSOD İSZINTE, MINT IGAZI ÉDESANYA, VISSZAFOGAD KEGYEIBE. VAN-E HÁT SZENTEBB ÉRZÉS A HAZASZERETETNÉL? HA NEM ÉREZTED VOLNA, IGAZÁN SZAGÉNY LENNÉL. TOLDI SZABÓ GÉZA. 2007. MÁRCIUS 7

AUGUSZTUS 20 Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a megy állam fennállásának emléknapja.

István királyunk 975-ben született Esztergom várában, Vajk néven. Tizennégy éves korában keresztelték meg, ekkor kapta az István nevet. Huszonkét éves korában, apja halála után, Istvánra szállott az ország kormányzása. 997-ben keresztény szertartás szerint avatták fejedelemmé. 1000. december 25-én koronázták királlyá Esztergomban. István a pápától apostoli hatalmat kapott, így az egyházszervezésben és a püspökök kinevezésében szabadkeze volt. István a magyar törzsekbıl olyan keresztény magyar államot hozott létre, amely az egész Kárpát-medencére kiterjedt. 1038. augusztus 15-én halt meg. 1774 óta ünnepeljük elsı királyunkat augusztus 20-án: Mária Terézia nyilvánította nemzeti ünneppé ezt a napot.

„…ÍM, ELJÖTT AZ ÁLDOTT NAP ZENGİ ÜDVÖS ÜNNEPE SZENT KIRÁLYUNK – ISTVÁNUNKNAK! MÍG TART E VILÁG HEVE, ÖRVENDJEN, KI İ ÁLTALA LİN URUNK ÖRÖKÖSE S ÉRDEMBİL NYERI VALA, HOGY A MENNYNEK RÉSZESE….”

8

2012. AUGUSZTUS 20-I ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE JÓKAI ANNA KOSSUTH DÍJA ÍRÓ MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL, POLGÁRI FALUSI ANDRÁS IMMOLÓGUS FÓNAGY LÁSZLÓ ÁLLAMTITKÁR GERA ZOLTÁN SZÍNMŐVÉSZ HORVÁTH TIHAMÉR VÁLLALKOZÓ MICHELBERGER PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK SIPOS ETE ÁLMOS REF. LELKIPÁSZTOR TÖKÉS ISTVÁN REF. LELKIPÁSZTOR MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL, KATONAI BENKİ TIBOR VEZÉREZREDES MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE, POLGÁRI ADAMIK TAMÁS PROFESZOR BALASSA SÁNDOR ZENESZERZİ BÉRES JÓZSEF VEGYÉSZ BODÓ SÁNDOR FİIGAZGATÓ CSABA LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR HADLACSKY GYULA GENETIKUS HERMANN RÓBERT TÖRTÉNÉSZ KOCSIS FÜLÖP MEGYÉS PÜSPÖK KONDOR KATALIN, ÚJSÁGÍRÓ KOVÁCS ISTVÁN ÍRÓ LATOR LÁSZLÓ IRODALOM TÖRTÉNÉSZ NÁRAY-SZABÓ GÁBOR KÉMIKUS PAPP GYULA FARMATOLÓGUS SCHLETT ISTVÁN POLITOLÓGUS SERFÖZİ SIMON KÖLTİ SPÁNYI ANTAL MEGYÉS PÜSPÖK SZOBOSZLAI SÁNDOR SZÍNMŐVÉSZ MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE, KATONAI KOVÁCS JÓZSEF ALTÁBORNAGY MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT, POLGÁRI FORGÁCS JÁNOS POFOSZ ALELNÖK KLING SÁNDOR POFOSZ KOKLÁCS MIHÁLYNÉ POFOSZ MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT, POLGÁRI DR. DOBSZAG JÁNOS POFOSZ MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT, POLGÁRI SZARKA JÁNOS POFOSZ ALAPÍTÓTAG MOSONMAGYARÓVÁR ÖNKORMÁNYZATA-SZÖVET SÉGÜNK JAVASLATÁRADR. SZÉKELYHIDY LÁSZLÓ ÚRNAK A MOSONMAGYARÓVÁRI SORTŐZ ÁLDOZATAINAK ÖNFELÁLDOZÓ SEGÍTÉSÉBEN VALAMINT ÉLETE SORÁN TANÚSÍTOTT NEMZETI HELYTÁLLÁSÁÉRT POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRI CÍMET ADOMÁNYOZOTT. A KITÜNTETÉST AUGUSZTUS 20-ÁN FELESÉGE VETTE ÁT.

9

V I S S Z AS Z Á ML Á L ÁS 1991-BEN BÚCSÚZTATTUK ROIK JÁNOST, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. 1991-BEN BÚCSÚZTATTUK DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOST, AZ 56-OS SZÖVETSÉG, ALAPÍTÓ ÜGYVIVİJÉT. 2002-BEN BÚCSÚZTATTUK VAJDA-NÉMETH JÓZSEFET, AZ 56-OS SZÖVETSÉG ALELNÖKÉT. 2004-BEN BÚCSÚZTATTUK V. NÉMETH LÁSZLÓT, A MAGYAR VIDÉK ’56-OS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. 2006-BAN BÚCSÚZTATTUK VASVÁRI VILMOS NY. HONVÉD EZREDEST, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT. 2006-BAN BÚCSÚZTATTUK HORNYÁK TIBORT, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. 2007-BEN BÚCSÚZTATTUK ZIMÁNYI TIBORT, A RECSKI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR NEMZETI ELLENÁLLÁSI SZÖVETSÉG, ALAPÍTÓ ELNÖKÉT. 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁRTON ANDRÁS NY. HONVÉD ALTÁBORNAGYOT, A FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ELNÖKÉT. 2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MENCZEL GUSZTÁVOT, A SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉT. 2012-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁDI JENİ NY. HONVÉD EZREDEST, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG VOLT ALELNÖKÉT, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT. BARÁTAINK NAGY IDİK TANÚI, SZENVEDİ ALANYAI VOLTAK, IGAZ MAGYAROK, ÉS AMI FONTOS, VALÓDI SZABADSÁGHARCOSOK, AKIK MEGALKUVÁS NÉLKÜL, SAJÁT ÉLETÜKET IS KOCKÁRA TÉVE, FÖLDI ÉLETÜK UTOLSÓ PILLANATÁIG MUNKÁLKODTAK NEMZETÜNKÉRT. A HAZÁNKÉRT, BAJTÁRSAINKÉRT. KIEMELKEDİ VEZETİI VOLTAK SZÖVETSÉGEIKNEK. TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL EMLÉKEZZÜNK BARÁTAINKRA. KÉRJÜK MINDENHATÓ URUNKAT, HOGY BIZTOSÍTSON HELYET SZÁMUKRA AZ ÉGI CSATAMEZİN.

10

1945 – A MAGYAR HOLOKAUSZT – 1990 ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG - BUDAPEST – ANDRÁSSY ÚT KATONAI POLITIKAI OSZTÁLY– BUDAPEST, BARTÓK BÉLA ÚT VIZSGÁLAATI OSZTÁLY – BUDAPEST, GYORSKOCSI UTCA BÜNTETİ INTÉZETEK ÁLLAMBIZTONSÁGI BÜNTETİ INTÉZET – BUDAPEST, CONTI UTCA ÁLLAMBIZTONSÁGI BÜNTETİ INTÉZET – BUDAPEST, MOSONYI UTCA ÁLLAMBIZTONSÁGI BÜNTETİ INTÉZET – VÁC ORSZÁGOS BÜNTETİ INTÉZET – BUDAPEST, KOZMA UTCA BUDAPESTI BÜNTETİ INTÉZET – MARKÓ UTCA MÁRIANOSZTRAI BÜNTETİ INTÉZET - MÁRIANOSZTRA SÁTORALJAÚJHELYI BÜNTETİ INTÉZET - SÁTORALJAÚJHELY SOPRONI BÜNTETİ INTÉZET - SOPRON VÁCI BÜNTETİ INTÉZET - VÁC MUNKATÁBOROK BERNÁTKÚT – DUNABOGDÁNY – HARTA – HORTOBÁGY – INOTA - KAZINCBARCIKA KECSKEMÉT – MÁRIANOSZTRA – MEGYER – OROSZLÁN – RECSK – TATABÁNYA - TISZALÖK INTERNÁLÓTÁBOROK BUDAPEST DÉLI KÖZPONTI - HORTOBÁGY - KISTARCSA VEZETİK BISZKU BÉLA – CZAKÓ KÁLMÁN – DÉCSI GYULA – DÉKÁNY ISTVÁN – FARKAS MIHÁLY GARASIN RUDOLF – GERİ ERNİ – HÁZI ÁRPÁD – HORN GYULA – KÁDÁR JÁNOS KOROM MIHÁLY – MAROSÁN GYÖRGY – MÜNICH FERENC - PÉTER GÁBOR RAJNAI SÁNDOR – RÁKOSI MÁTYÁS – TIMÁR MIHÁLY VÉGREHAJTÓK BALÁZSI BÉLA – BÁNKUTI ANTAL – BERKES ANDRÁS - CSETE JÓZSEF DORNAI SÁNDOR – FAZEKAS PÉTER – FORIS BÉLA – GÁSPÁR MÁRTON – HETÉNYI BÉLA IPPER PÁL – IRHÁZI IMRE – JUHÁSZ GYULA – KAPITÁNY ISTVÁN - KARDOS GYÖRGY LÖKE GYULA – MATHEIDESZ ISTVÁN – PRINCZ GYULA – RUSCSÁK JÓZSEF SIKOLA FERENC – TÁRNOKI JÁNOS – TÓTH GYULA – VALENCSÁK JÁNOS VÁMOS MIKLÓS – VIRÁG MIKLÓS – ZSIDÓ GYULA ÉS MÉG SOKAN MÁSOK SORTÜZEK MAGYARORSZÁGON 1956-1957 MAGYAR RÁDIÓ HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM PARLAMENT ROYAL SZÁLLÓ NYUGATI PÁLYAUDVAR ALBERTIRSA – BAJA – BARCS – BERZENCE - BERETTYÓÚJFALU – BUDAİRS – CEGLÉD – CEGLÉDBERCEL - CSONGRÁDDEBRECEN - DUNAÚJVÁROSEGER - ESZTERGOMGYOMA – GYOMAENDRİD – GYÖNGYÖS – GYİR – GYULA- GYÜLEVÉSZ – HAJDUNÁNÁS – HÓMEZİVÁSÁRHELY JÁNOSHALMA – JÁSZBERÉNY-KALOCSA – KAPOSVÁR – KECSKEMÉT-KECSKEMÉT CIGÁNYVÁROS KESZTHELY – KEVERMES – KISKÖRİS- KISTELEK - KÓKA – KOMÁROM – KOMLÓ

11

LENTIMAGLÓD – MAGYAREGREGY – MISKOLC – MONOR – MÓRAHALOM- MOSONMAGYARÓVÁRNAGYKANIZSA – NYIREGYHÁZA-ÖRKÉNYPAKS – PÁPA – PÁSZTÓ – PÉCS – PILISRÁCKEVESALGÓTARJÁN – SIKONDA- SÜLYSÁP SZABADSZÁLLÁS – SZENTENDRE – SZÉKESFEHÉRVÁRTATABÁNYA – TÁPIÓSÜLY – TÁPIÓSZECSİ –TINYE-TISZAKÉCSKE-TÖRÖKSZENTMIKLÓSÜLLİVÁC – VÁRPALOTA-ZALAEGERSZEG FEKETE PÁL SZEGEDI TÖRTÉNÉSZ KUTATÁSAI,VALAMINT A SORTÜZEK CIMŐ KÖNYVBİL. KÖSZÖNET A KUTATÓKNAK. ELİTERJESZTÉS A MAGYAR SZOCIÁLISTA MUNKÁS PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1956. OKTÓBERI ELLENFORRADALOM SORÁN BÁTOR MAGATARTÁST TANÚSÍTOTT ELVTÁRSAK RÉSZÉRE JAVASLOM. VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND BODNÁR JÓZSEF RENDİR ÖRNAGY 1921 BEDNÁR BARNA RENDİR ALEZREDES 1912 SCHWARTZ IMRE RENDİR FİHADNAGY 1931 VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMREND ACZÉL GYÖRGY MINISZTERHELYETTES 1917 BÁNFFY JÁNOS PARTIZÁN SZÖVETSÉG TITKÁRA 1913 BERECZ BÉLA VEZÉRÖRNAGY 1907 BAKÓ EMIL KARHATALMISTA 1893 CSÉBI LAJOS NAGYKÖVET 1899 FÖLDES PÁL PARTIZÁN, IGAZGATÓ 1900 GÁBOR ISTVÁN FİOSZTÁLYVEZETİ 1909 GÖRGÉNYI DÁNIEL KORMÁNYBIZTOS 1898 ID. HUNYA ISTVÁN 1894 KOVÁCS JÁNOS ALEZREDES 1917 RÉVÉSZ IMRE KAPITÁNYSÁGVEZETİ 1913 SOMOGYI MIKLÓS SZOT. ELNÖKE 1896 SÓS GYÖRGY BRFK. VEZETİJE 1909 SZABÓ SÁNDOR NY. EZREDES 1880 ZGYERKA JÁNOS MUNKÁSİR PARANCSNOK 1903 VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMREND POSZTUMUSZ MEZİ IMRE EZREDES 1905-1956 SZIKLAI SÁNDOR VEZÉRİRNAGY 1895-1956 KUPPER BÉLA 1916-1956 VÖRÖS CSILLAGREND BÉRES ISTVÁN ÖRNAGY 1910 BODNÁR A. GÉZA RENDİR İRNAGY 1912 FAZEKAS JÓZSEF 1905 FEKETE SÁNDOR MUNKÁSİRSZERVEZİ 1911 GALAMBOS SÁNDOR RENDİR İRNAGY 1909 GERİ LÁSZLÓ KÜLKER. IGAZGATÓ 1923 KUPPER RÓBERT BM. MUNKATÁRS 1938 KÁLLAI LILI BRFK. MUNKATÁRS 1913

12

LAKATOS EMIL BM. MUNKATÁRS 1920 LENCSÉS JÁNOS KARHATALMISTA 1903 MAROSÁN JÓZSEF ÖRNAGY, KARHATALMISTA 1898 NÁRAI JÓZSEF 1898 SCHREIBER JÓZSEF MUNKÁSİR 1914 VÁRADI SÁNDOR ÖRNAGY KAPITÁNYSÁG VEZ.1914 ZGYERKA FÁBIÁN MVOSZ. MUNKATÁRS 1916 VÖRÖS CSILLAGREND POSZTUMUSZ ZÁMBÓ LÁSZLÓ PARTIZÁN 1908 KISS LAJOS PARTIZÁN, PÁRTMUNKÁS 1900 HAJÓS IMRE ÖNKÉNTES 1935 KIVÁLÓ SZOLGÁLATÉRT ÉRDEMÉREM. ABELOVSZKI JÓZSEF PARTIZÁN, PÁRTMUNKÁS 1891 BALÓ ELEMÉR PARTIZÁN, KARHATALMISTA 1892 BÁRDOS GÉZA PARTIZÁN, KARHATALMISTA ÖRNAGY 1899 CZENDES KÁROLY PARTIZÁN, FİOSZTÁLYVEZETİ 1916 ZSOMBOR JÁNOS PARTIZÁN, ÚJSÁGIRÓ 1917

BUDAPEST, 1957. AUGUSZTUS 4.

BÁNFFY JÁNOS

FÖLDES PÁL

A PARTIZÁN SZÖVETSÉG TITKÁRA. A PARTIZÁN SZÖVETSÉG ELNÖK H.

KIMUTATÁS A MUNKÁS PARASZT HATALOMÉRT EMLÉKÉREM KIADÁSÁRA. BUDAPEST 1 KARHATALMI EZRED 1314 Fİ BUDAPEST 2 KARHATALMI EZRED 1299 Fİ BUDAPEST 3 KARHATALMI EZRED 1507 Fİ BARANYA MEGYE: PÉCS 212 Fİ BÁCS MEGYE: KALOCSA 467 Fİ BÁCS MEGYE: KECSKEMÉT 469 Fİ BÉKÉS MEGYE: BÉKÉSCSABA 312 Fİ BORSOD MEGYE: MISKOLC 314 Fİ CSONGRÁD MEGYE: HÓDMEZİVÁSÁRHELY 554 Fİ FEJÉR MEGYE: SZTÁLINVÁROS 103 Fİ HEVES MEGYE: EGER 329 Fİ KOMÁROM MEGYE: TATABÁNYA 103 Fİ PEST MEGYE: CEGLÉD 125 Fİ SOMOGY MEGYE: KAPOSVÁR 139 Fİ

IDÉZET A SORTŐZEK CÍMŐ KÖNYVBİL. KÖSZÖNET AZ ALKOTÓKNAK.

13

14

VÉRBÍRÁK A magyar történelemnek nagyon sok sötét foltja van még. A magyar igazságszolgáltatás szintén adós a múlt teljes körő feltárásával. Kevesen tudják, hogy az 1956-os forradalomig a bírói kar hetven százalékát mozdították el állásából. Sokan voltak, akik nem vállalták, hogy pártutasításra ítélkezzenek, azonban akadtak olyanok, akik boldogan kiszolgálták az akkori igazságszolgáltatást. Meglepı módon azonban 1956-ig mégsem született annyi halálos ítélet, mint a forradalom leverése után: több mint kétszáz embert végeztek ki a forradalmi tevékenysége miatt.1945 után születtek olyan ítéletek, amelyek a hatalom elvárásainak feletek meg. Az ezekben közremőködıket a köznyelv egyszerően vérbíráknak nevezi, akárcsak az 1956 utáni megtorlásban részt vevı és ítéleteket hozó bírákat. Az 1990-es álságos rendszerváltás után hazánkban elmaradt az igazságtétel, így aztán még haláluk után sem tudhatjuk meg, hogy valóban vérbírák voltak-e a vérbírák. Pedig az ítéletet kihirdetı és a vádat elıterjesztı ügyészek listája nyilvános és ismert. Nagyon nehéz magyarázatot találni erre, hiszen az igazságszolgáltatás aktái nagyrészt hozzáférhetık, de hogy valójában az Antall-kormány – amelytıl a rá szavazó állampolgárok szinte mindegyike nagytakarítást várt – miért hagyta, hogy a valóság feltáratlan maradjon, a mai napig kérdés. A vérbírákat két csoportra oszthatjuk. Voltak az úgynevezett polgári bírók és az úgynevezett hadbírók. A legtöbb halálos ítéletet Borbély János hozta, több mint hatvan alkalommal, sıt a legutolsó halálos ítéletek meghozatala is az ı nevéhez főzıdik. A hadbírók közül Ledényi Ferenc volt az élenjáró, aki 28 embert küldött a másvilágra. Többek között Dudás Józsefet és a Széna tériek parancsnokát, Szabó bácsit. Sömjén György hadbíró tizennégy ötvenhatos forradalmárt végeztetett ki, Szimler János huszonhármat. Több bírót is elbocsátottak 1953 után az igazságügyi apparátusból, majd az 1956-os forradalom leverése után visszahívták ıket, mert ismét akadt munka számukra. Nem is kevés. Az 1962. augusztusi párthatározat idején gyorsított eljárással sokukat nyugdíjazták. Jól megfizették ıket, 5-6 ezer forintos nyugdíjjal, hogy tartsák a szájukat a sötét ítéletekrıl. Borbély Jánost, a „mosolygó halált” – aki korábban járásbíróként dolgozott és 193853-ig szolgálta az államot –, 1957-ben visszahívták a Legfelsıbb Bíróságra. Voltak furcsa esetek is, mint például Lee Tiboré. İ a Legfelsıbb Bíróság Büntetı Kollégiumának vezetıje volt, 1942-tıl a Budapesti Királyi Fıügyészség fıügyésze, de fıállamügyészként hőségesen kiszolgálta az 1945 utáni új rezsimet is, majd 1951 és 1953 között internálták. Négy év múlva rehabilitálták, és újra szolgálatba helyezték a Legfelsıbb Bíróságon, ahol 1965-ig tevékenykedett. Az egyik leghíresebb bíró, Olti Vilmos nemrég hunyt el. A második világháború alatt Németországban ismerkedett a bírói szakmával, majd 1945 után népbíróként a legveszedelmesebb ügyekben ítélkezett. Gadó Béla rettegett hadbíró 13 halálos ítéletet osztott ki 1949 és 1951 között. Az általa elítéltek ellen a vád fıként kémkedés volt. Meg kell említenünk Tutsek Gusztávot is, aki az 1956 utáni kivégzések egyik leghatékonyabb bírája volt, negyvenhat embert ítélt el. Halász Pál tizenkilencet, mint polgári bíró. Mecsér József lelkén tíz, Vágó Tiborén kilenc – közöttük 1959. március 19-én Mansfeld Péter – ember halálos ítélete szárad. Kevesen tudják, hogy volt egy olyan jogszabály, amely szerint, ha valaki a 16. életévét betöltötte, halálra lehetett ítélni. Ezért sokakban él téves emlékként: Kádárék megvárták, hogy Mansfeld Péter betöltse 18. életévét, mert az után már kivégezhetik. A sors szeszélye folytán 1990. november 7-én, a Kútvölgyi kórház közelében lévı Rózsa Ferenc idısek otthonában hunyt el Vida Ferenc, az egyik legismertebb vérbíró, aki húsz halálos ítéletet hozott. Vida jómódú ügyvédcsalád sarja volt, 1932–33 között részt vett a cionis-

15

ta mozgalomban, elvégezte a jogi akadémiát, majd Tel-Avivba ment, ahol részt vett a munkáspárt megalapításában. Arabos külseje miatt Tunisz volt a fedıneve. 1936-ban visszajött Palesztinából, és bekapcsolódott az illegális kommunista pártba. 1942-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, társát, Schönherz Zoltánt pedig kivégezték. Vida 1945 júliusában már az MKP V. kerületi pártbizottságának titkára lett. Volt belügyminisztériumi tanácsos, az MDP Központi Ellenırzı Bizottságának alosztályvezetıje, majd 1953-tól 1972-ig a Legfelsıbb Bíróságon dolgozott, ahol legmagasabb beosztása a kollégium-vezetıhelyettesi volt. Leghíresebb ügye Nagy Imre és társai halálra ítélése. Radó Zoltán lett volna eredetileg a Nagy Imre-per bírája, azonban Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter közbenjárására Vida vette át az ügyet, mert úgy ítélték meg, hogy Radó talán enyhén vezette volna a tárgyalást. Így aztán Radó Zoltán „csak” nyolc halálos ítéletet osztott ki más perekben. Vida halála elıtt egy évvel a vele készült interjúban annyit mondott a Nagy Imre-perre vonatkozó ítélettel kapcsolatban: „Én a legtisztább lelkiismerettel ítélkeztem. Ma is elítélném Nagy Imrét. Azt, hogy halálra ítélném, nem állítom.” Vida egyébként 1972-ben Losonczi Páltól a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét vehette át „áldásos tevékenységéért”. Határon túlra is jutott a vérbírákból. Mint például Macskási Pál ezredes, aki a kolozsvári katonai törvényszék tanácsvezetı vérbírájaként az 1956-os forradalom mellett kiálló erdélyi magyarok közül sokakat ítélt halálra vagy hosszú börtönbüntetésre. A szabólegénybıl hadbíróvá emelkedett – állítólag jogászi végzettség nélküli – bíró nevéhez főzıdik Ábrahám Árpád és társai, valamint a sepsiszentgyörgyi Erıss János elítélése. Az ötvenhatos megtorlás áldozatainak pontos számát igen nehéz megállapítani, így aztán a vérbírák ítéleteinek számai is erısen vitatható. A forradalommal összefüggı cselekmények miatt Soltész József volt az elsı áldozat, ıt 1956. december 15-én statáriális bíróság ítélte halálra. Pinczés István hadbíró fıhadnagy hirdette ki az ítéletet, és a miskolci gyalogsági lıtéren hajtották végre. Az utolsó áldozatokon a budapesti győjtıfogházban teljesítették be a halálos ítéletet, 1961. augusztus 26-án. Az elítéltekre – Hámori Istvánra, Kovács Lajosra és Nickelsburg Lászlóra – Borbély János mondta ki a halálos ítéletet. Az ítélkezési versenybıl Biszku Béla belügyminiszter sem maradhat ki, aki jelenleg is nyugodtan töltheti nyugdíjas éveit, mindenféle felelısségre vonás és valószínőleg mindenféle anyagi gond nélkül éli mindennapjait. Az MSZMP KB PB 1957. december 10-i ülésén kevesellte a fizikai megsemmisítések számát, ezért 1958–59-ben született a legtöbb halálos ítélet. A vérbírák többsége régóta halott. A legutolsó kutatások szerint Mátyás Miklós hadbíró, aki tizenhárom embert végeztetett ki, még életben van. Mátyás 1960 és 1984 között a Budapesti Katonai Bíróság elnöke volt. Érdekes, hogy 2009-ben Mátyás Miklós nyugállományú hadbíró vezérırnagynak ajándékot adtak volna át a HMben, az átadás azonban elmaradt, s a HM sajtóosztálya által kiadott közlemény szerint Mátyás nem volt ott az ünnepségen. A kérdés továbbra is megválaszolatlan: ez is az elmaradt igazságtétel számlájára írható? Magyar Hírlap.2011.10.01.Szerzı: Vámos György

16

17

18

GONDOLATOK 1456-RÓL ÉS AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRÓL „A magyar nemzet jövendıje odahaza dıl el, de hogy milyen irányba dıl, az a határokon kívüli szelek járásán múlik.” /Wass Albert/ 1456-ban Hunyadi János és a lánglelkő Kapisztrán János vezette csekély létszámú, de annál bátrabb védısereg - a beígért pápai segítség elmaradása, illetve a Velencébıl küldött gályák árulása ellenére - nagyszerő gyızelmet aratott. A mai napig példátlan vakmerıséggel kitörve az ostromlott várból, elfoglalták a török ágyúkat, és saját tüzérségükkel lıtték az ellenséget. Ez a mozzanat eldöntötte a csata sorsát. A török hadak a vesztes ütközet után hetven évig megkímélték Európát, s azóta harangoznak déli 12 órakor. A világraszóló sikert a magunk erejébıl vívtuk ki, külsı segítség nélkül. Joggal lehetünk büszkék rá. Magyarként, egymagunk védtük meg az európai keresztény kultúrát, mert képesek voltunk egységesen, egyenesen cselekedni. Árulás és széthúzás nélkül. A magunk lelke szerint. A kaszás-kapás egyszerő emberekbıl és csekély számú képzett katonából álló védısereg érezte és tudta, hogy igaz ügyért harcol, a betörı ellenségtıl védve hazáját és családját. Feltétlenül, de nem vakhittel bíztak vezéreikben és követték ıket, meggyızıdésbıl, félelemmentesen. Ez példaértékő mind a mai napig. A gyızelem után adott volt számunkra a lehetıség, hogy egységbe kovácsolódva, felkészülten ırizzük és védjük szabadságunkat, függetlenségünket. A pillanat egyszeri és megismételhetetlen mámorában elfelejtettünk élni ezzel a lehetıséggel. Feledékenységünkért nagy árat fizettetett velünk a történelem: újra jöttek a törökök, Mohács után százötven év rabság. Dicsıséges, ám elveszített szabadságharcok, árulások, megtorlások és szenvedések. Velük van kikövezve történelmünk országútja. A Sors azonban újra és újra kínált nekünk lehetıségeket. Úgy, mint 1956-ban. 1956. október 23. szintén egy megismételhetetlen pillanat volt történelmünkben. A különös pillanatok úgy tőnik, ötszáz évenként ismétlıdnek... Voltunk „egy cél és egy akarat”. A vesztes háborút követıen idegen hatalmak és érdekek játékszere lettünk, s a gyıztesek lelkiismeret furdalás nélkül érvényesítették rajtunk akaratukat. Nem főzıdött érdekük hozzá, hogy felemeljenek bennünket a háború utáni letargiából, úgy, mint tették a szintén legyızött Németországgal. Elızetesen rögzített szerzıdések /1943. Jalta, 1947. Párizs/ alapján esélyünk sem lehetett arra, hogy megússzuk a szovjet fennhatóságot és a szocializmus építését. Ebbıl lett elege ötven évvel ezelıtt a gondolkodó embereknek Pesten és vidéken. Tíz esztendeig jó képet vágtak a demagógiához, és fegyelmezetten tették a dolgukat a hazugságok közepette, mert élni és megmaradni kellett. Ám eljött az a pillanat, amikor betelt a pohár, és a fejek felemelkedtek. A cselekvés útjára léptünk, egységesen. Az a szők két hét, október 23. és november 4. között megmutatta, mire képes az egységes lelkő nép. Ígéretekben ezúttal sem volt hiány. De mint már annyiszor, most is magunkra maradtunk, s önzı hatalmi érdekek, belsı árulások elvették tılünk a lehetıséget, hogy idejében felzárkózzunk Európához. Ápolni, védeni kell nemzeti hagyományainkat, ıszintén kell szólnunk az ifjúsághoz, a következı generációhoz, hogy ık is tudják, amit mi tudunk, ıket is érdekelje, ami minket érdekel, hogy jó kérdéseket tegyenek fel, átlátva az összefüggéseket. Nekünk kötelességünk beszélni nekik az igaz tényekrıl, a magunk szempontjai szerint, mert csak így illeszthetık be az egységességre törekvı európai koncepcióba. A részletekre kell nagyon odafigyelnünk, mert az ördög mindig ott bújik meg. Nem lehet elnagyolni, kényelmi szempontok szerint elkenni azokat az eseményeket, amelyek sorsunkat gyökeresen átalakították, s következményeik mind a mai napig befolyásolják az életünket. A szembenézés, a megfelelı következtetések levonása a mi feladatunk itt és most. „Ez a mi munkánk, s nem is kevés.” Határokon innen és túl. (Forrás: Részletek Végh Tamás Emigráns évfordulók c. 2006-os munkájából.)

19

20

KARHATALMI FELADATOKRA KIJELÖLT KATONAI TANINTÉZETEK BUDAPESTEN ZRINYI MIKLÓS KATONAI AKADÉMIA KOSSUTH TÜZÉR TISZTI ISKOLA GÁBOR ÁRON TŐZÉRTECHNIKAI TISZTI ISKOLA SZTÁLIN POLITIKAI AKADÉMIA PETİFI POLITIKAI ISKOLA SÁGVÁRI HADTÁP TISZTI ISKOLA ZALKA HÍRADÓ TISZTI ISKOLA VASVÁRI REPÜLİ TISZTIKAI ISKOLA AZ İRZÖTT OBJEKTUMOK SZÁMA 121 DB. İRZÉSRE KIJELÖLT ÁLLOMÁNY 1896 Fİ TARTALÉK ALEGYSÉGEK 1394 Fİ

A MEGTORLÁS SORÁN KIVÉGZETT KATONÁK ANDI JÓZSEF – 1924 – 1958 – FİHADNAGY - ALEZREDES BERTA JÓZSEF - 1934 – 1958 – İRVEZETİ – İRNAGY CZÉDLI ISTVÁN - 1935 - 1958 – İRVEZETİ - İRNAGY CSIKI LAJOS - 1931 – 1958 – HADNAGY - ALEZREDES ERDİSI FERENC - 1936 – 1958 - FİHADNAGY - ALEZREDES FARKAS MIHÁLY – 1928 – 1957 - FİHADNAGY - ALEZREDES HULLÁR GÁBOR – 1924 – 1957 - ALHADNAGY - ALEZREDES KÁLMÁN DEZSİ – 1934 – 1958 – İRVEZETİ - İRNAGY KICSKA JÁNOS – 1931 – 1958 – FİHADNAGY - ALEZREDES KORSÓS JÓZSEF – 1935 – 1958 – İRVEZETİ - İRNAGY KÖRİSI SÁNDOR – 1932 – 1958 - FİHADNAGY - ALEZREDES LÉDERER JENİ TIBOR – 1935 – 1957 – HONVÉD - İRNAGY MAGYAR JÁNOS – 1934 – 1958 – HONVÉD - İRNAGY MALÉTER PÁL – 1917 – 1958 – VEZÉRİRNAGY – VEZÉREZREDES MECSÉR JÁNOS – 1921 – 1958 – EZREDES - ALTÁBORNAGY PÉRCSI LAJOS – 1911 – 1958 – İRNAGY- EZREDES RÉMÁSI PÁL – 1930 – 1958 – HADNAGY ALEZREDES SILYE SÁMUEL – 1932 – 1959 – TIZEDES - İRNAGY SOMOGYI TIBOR – 1935 – 1958 – TIZEDES- İRNAGY SZABÓ PÁL – 1915 – 1958 – İRNAGY - EZREDES SZÁNTÓ FARKAS BÉLA – 1929 – İRNAGY- EZREDES SZENDI DEZSİ – 1923 – 1958 – ALEZREDES - VEZÉRİRNAGY VERÉB LÁSZLÓ – 1935 – 1959 – HONVÉD - İRNAGY

21

A HARCOK SORÁN A SZOVJETEK KIVÉGEZTÉK ANTAL JÓZSEF HONVÉD – 1933 - 1956 APRÓ JÓZSEF TIZEDES – 1935 - 1956 BALÁZS ALADÁR ANDRÁS İRVEZETİ – 0000 - 1956 BALÁZS DÉNES HONVÉD – 1935 - 1956 BILAKI GYÖRGY İRMESTER - 1919 - 1956 BODA ISTVÁN HONVÉD– 1935 - 1956 BÓDI LAJOS HADNAGY – 1930 - 1956 BOGÁR JÁNOS HONVÉD – 1934 - 1956 BOJTOR FERENC TIZEDES – 1934 - 1956 BOTTER KÁROLY HONVÉD - 1935 - 1956 BRAUN KÁROLY HONVÉD - 1935 - 1956 BUDAFOKI GÉZA IMRE HONVÉD – 1935 - 1956 CSÁLYI FERENC FİHADNAGY – 1928 - 1956 CSÁNYI FERENC HONVÉD – 1928 - 1956 CSINCSIK ANDRÁS İRMESTER – 1933 – 1956 CSUTÁR ISTVÁN NÖVENDÉK – 1935 - 1956 DANCS MIKLÓS HONVÉD – 1935 - 1956 DANKÓ ISTVÁN HADNAGY - 1934 - 1956 DARÓCZI SÁNDOR HADNAGY – 1929 - 1956 DREXLER OTTÓ İRVEZETİ – 1934 - 1956 FEKETE ISTVÁN HONVÉD - 1956 FEKETE LAJOS HONVÉD – 1935 - 1956 FENYVES ANDRÁS SZAKASZVEZETİ 1934 - 1956 GÁL GYÖRGY HONVÉD – 1934 - 1956 GRESCHL JENİ HADNAGY – 1934 - 1956 GUTTASSY GYÖRGY HONVÉD – 1934 - 1956 HAJDÚ LAJOS FİHADNAGY – 1930 - 1956 HAMZSA LÁSZLÓ FİHADNAGY – 1928 - 1956 HERCEG TIBOR FİHADNAGY – 1921 - 1956 HIDEG LÁSZLÓ TIZEDES – 1934 – 1956 HOLLE REZSİ NÖVENDÉK – 1935 - 1956 HOLMANN GÁBOR FİHADNAGY – 1932 - 1956 HORÁK LÁSZLÓ HONVÉD – 1935 - 1956 HORVÁTH ANDRÁS HONVÉD – 1933 - 1956 HORVÁTH PÁL POLGÁRI ALK. 1933 - 1956 ILLÉS FERENC SZÁZADOS – 1921 -1956 ILLÉS BÉLA HONVÉD – 1933 - 1956 JUHÁSZ SÁNDOR FİISK. 0000 - 1956 KAMUTI LAJOS FİISK. – 0000 - 1956 KARKECZ KÁROLY SZÁZADOS – 1928 - 1956 KIRÁLY ERNİ HONVÉD – 1935 -1956 KNÉZY TAMÁS HONVÉD - 1935 – 1956 KOCZIÁN JÓZSEF HONVÉD – 1935 - 1956 KORCSMÁROS TIBOR LÁSZLÓ HONVÉD – 1935 - 1956 KOROM ISTVÁN HADNAGY – 1935 - 1956 KOSZNA JÁNOS HONVÉD – 1934 - 1956 KOVÁCS LÁSZLÓ İRNAGY – 1923 - 1956 LÁZÁR MIKLÓS HONVÉD – 1935 - 1956 LUDMAN SÁNDOR HONVÉD – 0000 - 1956 MACZÁK GYULA HADNAGY – 1933 - 1956 MAJOR LÁSZLÓ TÖRZSİRMESTER – 1927 - 1956 MÁRCZÉ JÁNOS FİHADNAGY – 1931 - 1956 MÉHES ATTILA HONVÉD – 1935 - 1956 MOZGA GYULA HONVÉD -1933 - 1956

22

NAGY LÁSZLÓ SZÁZADOS – 1920 - 1956 NÉMETH JÓZSEF HONVÉD – 1934 - 1956 POLÁK ISTVÁN HONVÉD – 1934 - 1956 SCHNIERER MIKLÓS FİHADNAGY – 1932 - 1956 SENDULA ISTVÁN TIZEDES – 1935 – 1956 STEINER GUSZTÁV SZÁZADOS 1921 – 1956 SZABADSZÁLLÁSI MIHÁLY HONVÉD – 1934 - 196 SZABÓ MIKLÓS NÖVENDÉK – 1936 - 1956 SZÉL LÁSZLÓ HONVÉD – 1935 - 19556 SZÖLLİSSI KÁROLY FİHADNAGY – 1931 - 1956 TÁNCOS ISTVÁN HONVÉD – 1935 - 1956 TÓTH ISTVÁN İRVEZETİ - 1934 - 1956 URBÁN LÁSZLÓ HONVÉD – 1934 - 1956 VARGA ISTVÁN HADNAGY – 1929 - 1956 VINCE ISTVÁN İRVEZETİ – 1935 - 1956 WUNDERLICH ISTVÁN İRMESTER – 1935 - 1956 ZSIROS MIHÁLY TIZEDES – 1935 – 1956 A KATONÁKRA VONATKOZÓ ADATOKAT HORVÁTH MIKLÓS ÉS TULIPÁN ÉVA KERESZTUTAK CÍMŐ KÖNYVÉBİL VETTÜK ÁT.

ADY ENDRE: OKTÓBER 6. İszi napnak mosolygása, İszi rózsa hervadása, İszi szélnek bús keserve Egy-egy könny e szentelt helyre, Hol megváltott – hısi áron – Becsületet, dicsıséget Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára Ráragyog a nap sugára, Oda hull az ıszi rózsa, Hulló levél búcsú-csókja; Bánat sir a száraz ágon, Ott alussza csendes álmát Az aradi tizenhárom.. İszi napnak csendes fénye, Tüzz reá a fényes égre, Bus szivünknek enyhe fényed Adjon nyugvást, békességet? Sugáridon szellem járjon. S keressen fel küzdelminkben Az aradi tizenhárom.

23

24

25

26

27

28

1 956 - 201 2 BARÁTA IN K – M ÁRTÍRJA IN K – VÉ DETT HAN TJAI RÁKOSKERESZTÚRI KÖZTEMETİ 233-as parcella 03-18-LÉDERER JENİ TIBOR-1935-1957 04-01-PÓLYA FERENC SÁNDOR-1913-1957 06-16-BENCSIK JÓZSEF-1932-1957 17-06-BARTÓK JÁNOS-1936-1957 18-03-DUDÁS JÓZSEF 1932-1957 18-10-SZÍVOS GÉZA-1931-1957 18-16-PINTÉR JÓZSEF-1935-1957 18-17-SZABÓ JÁNOS-1897-1957 19-25-KATONA SÁNDOR-1915-1957

SZABÓ JÁNOS ÉS DUDÁS JÓZSEF SÍRJA 2006 29

235-ös parcella 04-34-ALAPI LÁSZLÓ-1920-1957 298-as parcella 19-03-GYÖNGYÖSI MIKLÓS1929-1957 19-06-MINCZÉR JÓZSEF-1932-1956 20-31-PÁLHÁZI FERENC-1903-1957 20-38-GÖNCZI FERENC-1938-1957 22-28-PREISZ ZOLTÁN-1925-1957 300-as parcella I-01-01-BALÁZS FERENC 1933-1957 I-01-02-SZOBONYA ZOLTÁN-1909-1958 II-04-02-VARGA JÓZSEF-1928-1957 II-04-03-BESSENYEI SÁNDOR-1910-1960 II-05-01-BATONAI ISTVÁN-1928-1957 II-05-06-FÖLDES GÁBOR-1923-1958 II-05-07-IVICZ GYÖRGY-1936-1959 II-05-08-SZABÓ LAJOS KÁROLY-1930-1959 II-55-00-ZÖLD ÁDÁM-1911-1959 III-01-01-SZILÁGYI JÓZSEF-1917-1958 III-01-02-MALÉTER PÁL-1917-1958 IV-01-01-LOSONCZY GÉZA-1917-1957 IV-01-02-GIMES MIKLÓS-1917-1958 301-es parcella 11-es sor 11-00-IVÁN KOVÁCS LÁSZLÓ-1930-1957 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-08-09-10-11-12-13-14-15-16-17-18-19-20-21-22-23-2425-26-27-28-29-30-31-32-33-34-35-36-37-38-39-40 301-es parcella 12-es sor ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-08-09-10-11-12-13-14-15-16-17-18-19-20-21-22-23-2425-26-27-28-29-30-31-32-33-34-35-36-37-38-39-40 301-es parcella 13-as sor 13-17-MICSINAI ISTVÁN-1917-1957 13-23-SCHIFF JÁNOS-1930-1957 13-25-SOMLAI ISTVÁN-1936-1957 13-26-FOLLY GÁBOR-1919-1957 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-08-09-10-11-12-13-14-15-16-18-1920-21-22-24-27-28-29-30-31-32-33-34-35-36-37-38-39-40 301-es parcella 14-es sor 14-13-LENGYEL LÁSZLÓ-1936-1957 14-20-TÓTH ILONA-1932-1957 14-23-KOVÁCS FERENC-1931-1957 14-28-SIKÓ DEZSİ-1930-197 14-30-KOMJÁTI FERENC-1920-1957 14-31-HARAZIN JÁNOS-1908-1957 14-32-NAGY ZOLTÁN-1926-1957 14-33-KOCSIS SÁNDOR-1928-1957 14-34-BALÁZS GÉZA-1935-1957 14-36-SZÁSZ ZOLTÁN-1930-1957 14-38-G.TÓTH LÁSZLÓ-1914-1957 14-39-RIZMAJER JÓZSEF-1935-1957 14-39-SZMREK BENJAMIN-1934-1957

30

ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-08-09-10-11-12-14-15-16-1718-19-21-22-24-25-26-27-29-35-37-40 301-es parcella 15-sor 15-06-HARMINCZ ISTVÁN-1928-1957 15-08-BALLA PÁL-1919-1957 15-10-LAKOS JÁNOS-1920-1957 15-11-LÉNÁRD OTTÓ-1929-1958 15-15-BERECZ GYÖRGY-1924-1958 15-17-MAYER ANTAL-1913-1958 15-19-BRUSZNYAI ÁRPÁD1924-1958 15-20-BERTA JÓZSEF-1934-1958 15-21-EKREM KEMÁL KORNÉL-1924-1957 15-22-SZÖRTCSEY ISTVÁN-1891-1957 15-24-LAURINYECZ ANDRÁS-1927-1957 15-25-PÁLINKÁS (PALLAVICINI) ANTAL-1922-1957 15-26-CZIMMER TIBOR-1923-1957 15-28-RUSZNYÁK LÁSZLÓ-1933-1957 15-29-SPANNBERGER GYÖRGY-0000-1957 15-31-PRESZMAYER ÁGOSTON-1934 15-33-BÁN RÓBERT-1934-1957 15-00-TÓTH MIKLÓS-0000-1957 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-07-09-12-13-14-16-18-2-23-27-30-3132-33-34-35-36-37-38-39-40 301-es parcella 16-os sor 16-06-PÓPA (PAPP) JÓZSEF-1927-1958 16-09-FÁY FERENC-1908-1958 16-11-BOGNÁR OTTÓ-1931-1958 16-13-ZRINYI JÁNOS-1925-1958 16-15-BOSNYÁK GÁBOR-1930-1958 16-15-PALOTÁS JÓZSEF-1935-1958 16-20-SOMOGYI TIBOR-1935-1958 16-21-MOLNÁR SÁNDOR-1933-1958 16-22-MAJOR ERNİ-1915-1958 16-23-ANDI JÓZSEF-1924-1957 16-24-KÖRİSI SÁNDOR-1932-1958 16-25-BABOLCSAI ISTVÁN-1905-1958 16-27-FARKAS IMRE-1929-1958 16-28-NAGY JÓZSEF (KISLÉTA)-192 16-30-ZSIGMOND LÁSZLÓ-1922-19589-1957 16-31-FRANYÓ FERENC-1927-1958 16-35-FÖLDESI TIBOR-1923-1958 16-37-RENNER PÉTER-1933-1958 16-38-SÖRÖS IMRE-1932-1958 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-07-08-10-12-14-16-17-18-19-2629-33-34-36-39-40 301-es parcella 17-es sor 17-01-KÁLMÁN DEZSİ-1934-1958 17-02-GAJÁRI KÁLMÁN-1895-1958 17-02-SZABÓ PÁL-1915-1918 17-03-SZENDI DEZSİ-1923-1958 17-13-MOLNÁR KÁROLY-1930-1958 17-20-ÚJVÁRI JÓZSEF-1927-1958

31

17-22-ÁBRAHÁM JÓZSEF 1924-1958 17-25-TÖRZSÖK GÉZA-1911-1958 17-28-KOKICS BÉLA-1924-1958 17-30-PÉRCSI LAJOS-1911-1958 17-31-ERDİSI FERENC 1935-1958 17-34-CSIKI LAJOS-1931-1958 17-34-GÁBOR PÉTER-1919-1958 17-36-BALOGH LÁSZLÓ-1925-1958 17-37-BÉKÉSI BÉLA-1926-1958 17-38-GERLEI JÓZSEF-1930-1957 17-39-PÉCH (ECKHHARDT) GÉZA-1930-1958 ISMERETLEN 04-05-06-07-08-09-10-11-12-14-15-16-17-1819-21-23-24-26-27-29-30-32-33-35-40 301-es parcella 18-as sor 18-00-KOVÁCS DEZSİ-1920-1958 18-00-MODORI SÁNDOR-1923-1958 18-01-MAGYAR JÁNOS-1934-1958 18-02-MECSÉRI JÁNOS-1920-1958 18-03-RÉMIÁS PÁL-1930-1958 18-04-KICSKA JÁNOS-1931-1958 18-05-ONESTYÁK LÁSZLÓ18-08-GÉCZI JÓZSEF-1930-1958 18-09-TAKÁCS KÁLMÁN-1909-1958 18-10-BOKOR JÁNOS-1919-1958 18-10-CSIZMADIA FERENC-1932-1958 18-12-VISKOVICS JÁNOS-1918-1958 18-17-ZODOR JÁNOS-1936-1958 18-19-PANCZER FERENC-1902-1958 18-23-ERİS ISTVÁN-1913-1958 18-24-KISS ISTVÁN-1928-1958 18-25-KOVÁCS ISTVÁN-1927-1957 18-26-KLENOVSZKY ISTVÁN-1936-1959 18-34-TORACZ SÁNDOR-1930-1958 18-35-SZEGEDI FLÓRIÁN-19291958 18-36-STEINER LAJOS-1930-1958 18-38-KORSÓS JÓZSEF-1935-1958 18-40-CZÉDLI ISTVÁN-1935-1958 18-00-DÓCZI DÉNES 1932-1958 ISMERETLEN 06-07-11-13-14-15-16-18-20-21-22-27-2829-30-31-32-33-37-39 301-es parcella 19-es sor 19-05-MANSFELD PÉTER-1941-1959 19-06-ERDÉLYI GYULA 1925-1959 19-09-HAVRILA BÉLÁNÉ-1932-1959 19-12-SZÁNTÓ FARKAS BÉLA-1929-1958 19-13-KÓTÉ SÖRÖS JÓZSEF-1927-1959 19-14-TÓTH JÓZSEF-1927-1959 19-16-NAGY JÓZSEF (SZÉKESFEHÉRVÁR)-1936-1959 19-17-GARAMSZEGI ALFRÉD-1918-1959 19-18-BÁRÁNY JÁNOS-1930-1959 19-19-SZIRMAI OTTÓ-1928-1959 19-21-BABÉR ISTVÁN-1928-1959 19-23-D.SZABÓ KÁROLY-1924-1959

32

19-26-VASS LAJOS-1936-1958 19-28-SIMON GÁBOR-1934-1958 19-30-ANGYAL ISTVÁN-1928-1958 19-30-BÓDI JÓZSEF-1938-1958 19-32-BURGERMEISZTER JÓZSEF-1938-1958 19-33-LACHKI ALBERT-1933-1958 19-34-GALGÓCZI ZOLTÁN-1933-1958 19-37-BAKOS GYULÁNÉ-1931-1958 19-38-NAGY JÓZSEF (TELKI)-1929-1958 19-39-SZENTE ISTVÁN-1937-1958 19-40-SZENTE KÁROLY-1906-1958 19-00-GYULAI LAJOS-1931-1958 ISMERETLEN 01-02-03-05-07-10-11-15-20-22-24-25-27-29-31-35-36 301-es parcella 20-as sor 20-15-CZAKÓ ANDRÁS-1928-1959 20-18-OZSVÁT KÁROLY-1933-1959 20-26-KOLONICS JÁNOS-1935-1959 20-28-NAGY JÓZSEF (KAPOSVÁR)-1934-1959 20-31-FEJES JÓZSEF TIBOR-1934-1959 20-34-MOTZER NÁNDOR-1930-1959 20-38-TUMBÁSZ ÁKOS-1935-1959 20-40-CZERMANN LAJOS-1926-1959 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-06-09-10-11-12-13-14-16-1719-20-21-22-23-24-25-27-29-30-32-33-34-35-36-37-39 301-es parcella 21-es sor 21-01-FÁNCSIK GYÖRGY-1933-1960 21-02-DOBI KÁROLY-1931-1960 21-03-TÓTH TIBOR-1937-1959 21-11-TUTSCH JÓZSEF-1929 - 1959 21-12-GÁBOR LÁSZLÓ-1930-1959 21-16-SZELEPCSÉNYI ISTVÁN-1932-1959 21-16-ÁCS LAJOS-1938-1959 21-23-RAJKI MÁRTON-1901-1959 21-24-S. NAGY SÁNDOR-1902-1959 21-26-CSEHI KÁROLY-1928-1959 21-27-GÉMES (GRÁNITZ) LAJOS 21-28-KÓSA PÁL-1921-1959 21-29-KOSZTERNA GYULA-1933-1959 21-38-KUTI ISTVÁN-1926-1959 ISMERETLEN 04-05-06-07-08-09-10-13-14-15-17-18-19-20-21-2225-30-31-32-33-34-35-36-37-39-40 301-es parcella 22-es sor 22-02-HUZIÁN ISTVÁN-1924-1959 22-07-KRAUSZ GYULA-1934-1959 22-08-NÉMETH JÓZSEF-1931-1957 22-09-CSÁNYI SÁNDOR-1929-1959 22-10-KONDOROSI IMRE-1922-1959 22-12-VERÉB LÁSZLÓ-1935-1959 22-15-PONGRÁCZ JÁNOS-1898-1959 22-18-FUTÓ JÁNOS-1936-1959 22-20-SZIVÁK ISTVÁN-1934-1959 22-21-CSERMÁK JÁNOS-1928-1959

33

22-22-MAGORI MÁRIA-1914-1959 22-23-BARABÁS TIBOR-1917-1959 22-26-KRISTÓF LÁSZLÓ-1911-1959 22-29-SILYE SÁMUEL-1932-1959 22-34-TALLÓ MIHÁLY-1919-1960 22-37-KELLER KÁROLY-1925-1959 22-38-GROSSMANN FRIGYES-1920-1959 22-00-GALGÓCZY FERENC-1890-1959 ISMERETLEN 01-03-04-05-06-11-13-14-16-17-19-24-25-27-2830-31-32-33-35-36-39-40 301-es parcella 23-as sor 23-09-NAGY IMRE-1896-1958 23-11-HÁMORI ISTVÁN-1917-1961 23-13-KOVÁCS LAJOS-1927-1961 23-15-NICKELBURG LÁSZLÓ-1924-1961 23-29-SZABÓ JÁNOS-1928-1960 23-33-JOÓ LAJOS-1915-1960 23-35-FARKAS GÁSPÁR-1914-1960 23-36-BORI JÁNOS-1915-1960 23-37-KALAPOS JÁNOS-1909-1960 23-39-RASZTIK PÉTER-1902-1960 23-40-SIPOS ISTVÁN-1910-1960 23-00-KOVÁCSIK JÁNOS-1923-1960 23-00-VÉRTESY LÁSZLÓ-1902-1962 ISMERETLEN 01-02-03-04-05-06-07-08-09-10-12-14-16-17-18-1920-21-22-23-24-25-26-27-28-30-31-32-34-38 A VÉDETT SÍROKRA VONATKOZÓ ADATOKAT A NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJÁBÓL VETTÜK ÁT.

"Vérnek ágyából mely kikél, Áldott legyen már a kenyér, S annyi mártír sír felett Süssön fel édes, szent napod Munka, Békesség, Szeretet!" (Részlet Gyóni Géza: A béke jön, címő fogságban írt versébıl)

Gyóni Géza szovjet fogságban

34

35

36

37

38

39

40

„Jóvátétel nélkül nincs igazság, és igazság nélkül minden „rendszer” nem egyéb, mint álcázott hazugság.” (Wass Albert)

41

298-AS PARCELLA

301-ES PARCELLA

„VAN MÁTSIK” „Parancsra tettem.” Ismerısen cseng a két szó, de valljuk be, gyenge védekezésnek számít. Számtalanszor hallottuk már az elmúlt évtizedekben. Például 1945 után a háborús bőnök elkövetıitıl, hallottuk aztán a rendszerváltást követıen, de halljuk napjainkban is, ha valakirıl kiderül, 1956 után részt vett a kommunista megtorlásokban. Biszku Bélának sem akaródzott elismerni az égvilágon semmit, sıt, váltig hivatkozott arra, hogy 1956 ellenforradalom volt, ı pedig csak a kötelességét tette, amikor védte a kommunizmust. De most itt van nekünk Mátsik György, akirıl évtizedeken át semmit sem lehetett tudni, pedig még csak nem is bujkált. Élte a nyugdíjasok életét a Naphegyen a feleségével együtt, aki nem olyan régen a Magyar Úszószövetségtıl Centenáriumi Érdemérmet vehetett át kiemelkedı életpályája elismeréseként. Elvégre mivel is tüntessenek ki egy egykori rendırnıt? Mátsik György is kapcsolatban állt a fegyveres testülettel, mivel az Újpesti Dózsa vízilabdacsapatának többször volt a vezetıje, legalábbis ezt állítja. 1957. július 30-tól a Fıvárosi Fıügyészség munkatársa volt, 1962. október 1-jétıl pedig a Legfıbb Ügyészség ügyésze lett, majd 1967. február 24-tıl ismét a Fıvárosi Fıügyészséghez került. 1968. december 31-tıl pályát módosított, és a MÉH Vállalat osztályvezetıje lett, ahonnan meg sem állt a MÉH Tröszt vezérigazgatói székéig. 1983 és 1987 között töltötte be ezt a posztot. Aztán, 1988-ban alakult egy Gyerekekért Alapítvány, amelyet az úttörıszövetség hozott létre, itt Mátsik – több régi elvtársával együtt – kuratóriumi tagságot vállalt. Ugye milyen furcsa pályafutás, fıleg, ha egy olyan ügyész pályája ez, aki kegyetlen vádbeszédével öt fiatalkorú és egy épphogy nagykorú elítélt sorsát pecsételte meg? Ez az ügyész, akinek akkor már két gyermeke is volt, halálbüntetést kért Mansfeld Péterre, mint másodrendő vádlottra. Az egyetlen nagykorút, Blaski Józsefet életfogytiglani szabadságvesztésre, Holecz István fiatalkorút ötévi, Bóna Rezsı fiatalkorút tízévi, Furkó László fiatalkorút háromévi, Egei Attila fiatalkorút pedig négyévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Említést érdemel még a másodfokú bíróság tanácsvezetı bírája, akit Vágó Tibornak hívtak. Mansfeld Pétert 1959. március 19-én

42

ítélték halálra, az ítéletet március 21-én, a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulóján végre is hajtották. A kommunista hatalom kiszolgálói, mint tudjuk, azóta sem tanúsítanak semmiféle megbánást, hiszen náluk tovább mőködik a kettıs mérce, amely szerint csak a nácizmus bőnei számítanak bőnnek. Ha tehetnék, újra felakasztanák Mansfeld Pétert. Azt tehát tudjuk, ki mondta ki az ítéletet, de azt még mindig nem, ki adta ki a parancsot. Erre várunk immáron 1989. október 23. óta, amióta kikiáltották a köztársaságot. A parancsok kiadóit és az ügyészeket, a bírákat, akik a hoszszú, illetve a halálos ítéleteket végül kimondták, felelısségre lehetett volna vonni. Az igazi rendszerváltók azonban erıtlenek voltak, átadták a kezdeményezést az álrendszerváltóknak, akik mindjárt el is szabotálták kötelességüket, s védték egykori bőntársaikat. A bőnösök egy része azóta is háborítatlanul él közöttünk. Megkockáztatom, Mátsiknak sem lesz semmi baja, esetleg kerüli majd néhány hónapig a nyilvánosságot, aztán a neve visszasüllyed a feledés homályába. Persze azért nem mindenki feledkezett meg róla. Néhány hónapja az Echo televízióban szóba került Mátsik és Mátsikné neve. Utalva arra, hogy nemcsak Biszku él, hanem „van Mátsik” is! Kísértenek a gyászos idık, amikor szinte kéjjel ítéltek el fiatalokat, hogy ezzel is megfélemlítsék a társadalmat, s megmutassák, hogy a kommunista hatalommal nem lehet viccelni. Mansfeldék e hatalmi tébolynak estek áldozatul. Amit valójában elkövettek, azért normális körülmények között csak néhány év börtönt kaphattak volna. Ám esetükben példát kellett statuálni mindazok számára, akik a független Magyarország megszületésérıl álmodoztak még mindig. Ami pedig még ennél is szomorúbb, hogy annyi évvel a tragikus ítélet kimondása után még mindig ott tartunk, hogy keresgéljük a valódi felelıst. Mert csak a parancs végrehajtóinak neve ismert: a másodfokú eljárásban, ahol a Legfelsıbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélkezett, Györe József, Varga István, Keresztes Sándor, Szabó Sándor volt a népbíró. A legfıbb ügyészt Borsi Zoltánnak hívták. A per 1958. november 19-tıl 1959. március 21-ig zajlott. Vámos György NEMZETI SÍRKERT KATONA SÁNDOR-1923-1958 ESZTERGOM MESZLÉNYI ZOLTÁN MINDSZENTY JÓZSEF GENCSAPÁTI GOSZTONYI JÓZSEF GYİR TIHANYI ÁRPÁD-1916-1957 KAPUVÁR SZIGETHY ATTILA-1912-1957 KÁDASD BRAUN KÁROLY KEMENESMIHÁLYFA FEHÉR ERNİ LEVEL GULYÁS LAJOS-1918-1957 NYIREGYHÁZA SZILÁGYI LÁSZLÓ-1924-1958 TOMASOVSZKY ANDRÁS-1923-1958 SÁRVÁR TÖRÖK ISTVÁN-1930-1958 SZENTGOTHÁRD

43

POZSGAI LÁSZLÓ SZOMBATHELY HEGYI JÓZSEF JÁSZFI FERENC KOLLARITS TIVADAR MAGYARI KÁROLY MÁRFFY ALFRÉD NAGY KÁROLY PINTÉR KÁROLY SZABÓ ISTVÁN SZÉP GYULA WELTHER KÁROLY VÉP SZÍJ VILMOS

DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS SÍRJA A RÁKOSKERESZTÚRI TEMETİBEN

44

45

46

M E ME NT Ó

ÖRÖK MEMENTÓKÉNT KÖZÖLJÜK AZON BÍRÁK NEVÉT, AKIK – MAI ISMERETEINK SZERINT – A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ITÉLTÉK EL HARCOSTÁRSAINKAT.

ANTAL PÁL - B.TÓTH MATILD - BALI LÁSZLÓ - BARNAFÖLDI JÁNOS BARTA KÁLMÁN - BARTA KÁLMÁN - BENKE LÁSZLÓ - BÉRES SÁNDOR BIMBÓ ISTVÁN - BORBÉLY JÁNOS - BUDAY FERENC - CIESLÁR VIKTOR CSOHÁNY LÁSZLÓ - DANICS BÉLA - EGRI KÁROLY - FÁBIÁN BÉLA – FARKAS JÓZSEF - FAZEKAS FERENC - FEHÉRVÁRY ÁRPÁD - FEKETE LÁSZLÓ – FELFÖLDI LÁSZLÓ - GAÁL SÁNDOR - GÁSPÁR GYULA - GYEPES ISTVÁN – HALÁSZ PÁL - HORVÁTH MIHÁLY - ISTVÁN GÁBOR - JACSÓ JÁNOS – JUHÁSZ IMRE - KELEMEN GÉZÁNÉ - KISS ERNİ - KISS ISTVÁN – KISS ISTVÁN GÁBOR - KOHAREK JÓZSEF - KOVÁCS LÁSZLÓ - KUHNYÁR LÁSZLÓ - LAKATOS FERENC - LAKATOS IMRE - LAKATOS ISTVÁN - LALUSKA PÁL – LÁZÁR MIKLÓS - LEE TIBOR - LEDÉNYI FERENC - LENGYEL ZOLTÁN LOMJAPATAKI BÉLA - MAÁR FERENC - MAJOR MIKLÓSNÉ - MÁRTON JÁNOS MÁTSIK FERENC - MÁTYÁS MIKLÓS - MECSÉR JÓZSEF- MIKES ISTVÁN – MOLNÁR FERENC - MOLNÁR GYÖRGY- MOLNÁR LÁSZLÓ - MORICZ BÉLÁNÉ MUNDI JÁNOS - NÉMETH FERENC - NYIRI BÉLA - ODLER JÁNOS – PARAIZS ENDRE - PINCZÉS ISTVÁN - PÉK SÁNDOR - POZSGAI ISTVÁN – RADÓ ZOLTÁN - RÉVY GYÖRGY - SCHAUFHAUZER ISTVÁN - SEPSEY LÁSZLÓ SÖMJÉN GYÖRGY - SUGÁR LÁSZLÓ - SZÁNA KÁROLY - SZEKERES KÁROLY – SZÍJÁRTÓ KÁROLY - SZIMLER JÁNOS - SZOKOLY ISTVÁN -TÁRKÁNYI ERNÕ TORDAI GYULA - TÓTH ISTVÁN - TÓTH LÁSZLÓ - TUTSEK GUSZTÁV - VÁGI ÉVA VÁGÓ TIBOR - VIDA FERENC - ZALAI MIKLÓS

47

IDEJE…..LENNE…..MÁR…. MIKOR FOGNAK,- BOCSÁNATOT KÉRNI-AZOK A NEMZETGYILKOSOK, IDEGENT KISZOLGÁLÓ GAZOK, KIK EZREKET BÖRTÖNBE ZÁRTAK,-AKASZTOTTAK! VÉGRE,- ELÉGTÉTELT ADNI AZ ÁLDOZATOKNAK?! (SZOKODY TIBOR)

KI KICSODA? BODROGI ZSOLT- BORISZ – BOTOND – CSANÁDI – CSÁNGÓ - CSORBA PÁL – DEÁK - DIÓSGYÖRI JÓZSEF – EDE – ERDÉLYI MIKLÓS – FÁBIÁN JÁNOS – FEHÉR PÁL -FELLEGI – GABI – GÁRDONYI – GÉZA – GÓBÉ – ILDIKÓ – JÓSKA – KÁPOSVÁRI - KÁNTOR ÉVA – KELETI LÁSZÓ – KEREKES - KEREKES GÁBOR – KERESZTESI – KÉPESDI ENDRE - KISS – KISS GÁBOR - KOLOZSVÁRI TAMÁS – KOLTAI - KOVÁCS JÁNOS - KUTAS GÁBOR – LAKATOS JÓZSEF - LÓRÁNT IMRE – MAROS – MOSOLYGÓ - MOTOROS – NÁDASDI GÉZA – PARÁDI – PATKÓ – PÁLINKÁS IMRE – PETİ JÁNOS - PÉCSI TIBOR – PÉTER – POZSONYI ZOLTÁN - PROHÁSZKA – RADU – SÁRVÁRI - SYRIUS – SOPRONI – SZABÓ JÁNOS – SZABÓ PAULA - SZABÓ TIBOR - SZALMA LÁSZLÓ – SZERELİ SZÉKELY LÁSZLÓ – SZILÁRD – SZÖGI – TAPOLCAI ATTILA – TARKİI – TÓTFALUSI KÁLMÁN - TÓTH GYÖZİ – TÚRI SÁNDOR – UJSÁGIRÓ – VADÁSZ – VESZPRÉMI – VIG ANTAL - VITÉZ – ZÁDORI ERNİ - ZRINYI ISTVÁN – ZSIGMOND

48

RÉSZLET: ZIMÁNYI TIBOR ALKONYAT-KOR CÍMŐ KÖTETÉBİL - UTOLSÓ KACSINTGATÁSAIM …AZ ÉVEK SŐRŐSÖDNEK, SÖTÉT FELHİK KEZDTEK GOMOLYOGNI FÖLÖTTEM. KEZDETT MEGCSAPNI AZ ELMÚLÁS SZELE, EGYRE TÖBBSZÖR JELENT MEG A NAGY KÉRDÉS: HOGY JUTOK ÁT AZ IGAZI NAGY GÁTON. S EKKOR VALAHOGY KEZDTEK ÖSSZECSENGENI A SZAVAK ÉS LELKI SZÜKSÉGÉT ÉREZTEM,HOGY EMLÉKET ÁLLÍTSAK AZ ELSİ NAGY SZERELMEMNEK, S HOGY BOCSÁNATOT KÉRJEK EGY KÜLÖNLEGES SZEMÉLYTİL, A FELESÉGEMTİL, AKITİL OLY SOKAT KAPTAM ÉS OLY SOKSZOR BÁNTOTTAM. EZEK ANNYIRA ÁTHATOTTAK, HOGY MAGAM IS CSODÁLKOZVA, DE CSAK VERSBEN TUDTAM ENNEK HANGOT ADNI. EZÉRT BOCSÁSSATOK MEG NEKEM, HOGY MOST VERSEIMMEL ÁLLOK ELÉTEK. ÍGY SZERETNÉK A VÉGSİ ELSZÁMOLÁS ELİTT, HA LEHET, VALAMIT JÓVÁTENNI. KÉRLEK, HOGY ÍGY FODAGJÁTOK A VILÁGTÓL BÚCSÚZÓ EGYKORI LEGÉNY ÍRÁSAIT. MONDHATOM, HOGY KÖSZÖNÖM? MÉG EGYSZER AZ ÁVO-RÓL. MEGFOGADTAM, HOGY AZ ÁVO-RÓL TÖBBET NEM SZÓLOK, S NEM IS PROVOKÁLOK, KAPTAK MÁR TİLEM ELEGET. MÁR NEM IS TUDOM, DE MÁR NAGYON UNOM, HOGY EGYÁLTALÁN AZ ESZEMBE JUTOTT EZ A TÖRTÉNET MÉGIS ELEMEZNI KELL! HOGY MILYEN MÓDSZEREKET ALKALMAZTAK? HÁT AZ ÜTÉSEN, VERÉSEN KÍVÜL ZSAROLTAK. DE MIT MONDJAK, HOGY MÉGIS A SZOKÁSOS ZSAROLÁSNAK EGYIK FOGLYÁT ALÁVETI, ÉS HA AZ NEM TUD ELLENKEZNI NEKI, TEHÁT BESZERVEZHETI. AKKOR EGÉSZ ÉLETÉT TÖNKRETEHETI, MERT A LEGROSSZABB ÁLLAPOT JUT, ÖNMAGÁT GYŐLÖLI MEG S BÍZONY A VÉGÉN ÖNMAGÁT SZEMBE KÖPI. AZ ÖNGYŐLÖLETET KI NEM HEVERHETI, INKÁBB ÜLT VOLNA TÍZ ÉVET, S AKKOR AZ ÖNMÉREG NEM TUDJA MEGKESERÍTENI, S AZ ÉLETÉT AKÁR ÖRÖKRE TÖNKRE TEHETI. EZUTÁN HANGZIK EL, HOGY HA MÉG EGYSZER AZ AJKAMRA VESZEM, AKKOR SÓSAVVAL TÖRLÖM LE A SZÁJAM SZÉLÉT, MÉG AKKOR IS, HA MEGLÁTOM A MAGAM VÉRÉT,MINT SOK EZERNYI MAGYAR TESTVÉREMÉT. HA MÁR A RENDSZERRİL BESZÉLÜNK, MEGEMLÍTHETJÜK, VAGYIS NE KÍMÉLJÜK, HOGY A VÉGÉN PÉTERT, A GÁBORT IS LETARTÓZTATJÁTOK. ÉS HÉT ÉVRE-HM, MIÉRT NE-ÍTÉLIK, HISZ AZ CSAK TERMÉSZETES, HOGY A SAJÁT EMBERÉT SE KÍMÉLIK

49

MÉG AZT SE LEHET IDÉZNI, HOGY A FORRADALOM SAJÁT VÉRIT EMÉSZTI. MERT HOL VOLT ITT FORRADALOM, CSAK A MEGSZÁLLÓ HATALOM KISZOLGÁLÁSÁRÓL LEHET SZÓ, FORRADALOMRÓL CSAK ’56-BAN LEHET BESZÉLNI. MEG KELL VÉGRE ÉRTENI, HOGY EZ A KÉNYSZER HATALOM ELSİ ESTE ÖSSZEOMLOTT, MERT A MAGYAR FIATALOK ÖSSZEFOGTAK, S E HATALOMNAK, HOGY IMÁR VÉGE LEGYEN,A TORKÁRA LÉPETT TELJES EREDMÉNNYEL. ARRÓL SEM SZABAD MEGFELEDKEZNI, HOGY BIZONY NEM SZABAD AZ ÁVO ÜGYEKBEN CSAK SZEMEZGETNI, HANEM MINDENT KI KELL TEREGETNI. ÉN AZT HISZEM, HOGY MEGTETTEM A MAGAMÉT,MOST MÁR ADASSÉK MÁSOKNAK IS SZEREP. DE VAJON KINEK HASZNÁLUNK, HA ELMONDJUK, HOGY MINÁLUNK HOGYAN ESETT MEG EZ A SZÁZEZERNYI ESET? DE EZT MÉG HADD MONDJAM EL, HOGY ÉLETEM FÉNYPONTJA, AMIKOR SZERÉNYSÉGEMET PÉTER A GÁBOR KIHALLGATJA, RÁM SZÓLT, HOGY MI AZ, MAGA IDEGES? MERT AZ ÁDÁMCSUTKÁM LE ÉS FEL TÁNTORGOTT. HOGYNE LENNÉK IDEGES MIKOR ÉVTIZEDES SORSOMRÓL EZ A NADRÁGSZABÓ DÖNT!, S EZZEL EGY ÚJ KORSZAK RÁMKÖSZÖNT. NA, PERSZE AZÉRT TÚLÉLEM ÉN İKET, A ROMLÁSBA VIVİKET. S VOLT LELKI ERİM AHOZ, HOGY SZINTE JÓL SZÓRAKOZZAK, HOGY AMIKOR AZ ENSZ AMNESZTIÁT HOZTÁK ÉS İ RÁ IS, EZT ALKALMAZTÁK. ÍGY HÁT EGYÜTT SZABADULTUNK, NEM ÁRT HA ERRİL IS TUDUNK, PERSZE NEM KART KARBA ÖLTVE, A KAPUHOZ KÖZELEDVE, HANEM EGÉSZEN VÉLETLENÜL EGY KÖHÖGÉSI INGERREL KÜSZKÖDVE SŐRŐN A FÖLDRE KÖPKÖDVE, A BÖRTÖN BEJÁRATÁT KIFELÉ HALADVA LÉPTÜK ÁT. S TALÁN MÉG ANNYIT ELVÁRHATOK, HOGY EZT HALLGASSÁTOK, MERT AMI A LÉNYEG AZT HANGOZTATNÁM FELÉTEK: MI ’56-SOK, SZEGÉNY ROBOTOSOK SZABADULTUNK MOST MÁR TALÁN ÖRÖKRE, BIZONY ELÉGGÉ MEGGYÖTÖRVE, DE LELKILEG EGYÁLTALÁN NEM MEGTÖRVE.

50

A RENDSZERVÁLTÁS AZ '56-OS CSONTOKRA ÉPÜLT

Wittner Mária csütörtökön az m1 Ma reggel címő mősorában elmondta, hogy 1991ben, az Antall-kormány idején emelték az 56-osok nyugdíját a letöltött börtönévek alapján. Egy év után 500, a többi letöltött év után évenként 300 forintot, az ötödik évtıl felfelé évenként 250 forintot. Ez az összeg 2008-ig a nyugdíjjal együtt emelkedett. Kérdésre válaszolva a Fideszes képviselını elmondta azt is, hogy jelenleg 170 ezer forint a nyugdíja. Hangsúlyozta: a börtönben ledolgozott éveket nem számították bele a nyugdíjába, pedig ott nagyon kemény munkát végzett. A parlament hétfıi döntése értelmében meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépı pótlékot azoktól, akiknek az 1990 elıtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül. Az Országgyőlés hétfın errıl több más nyugdíjtárgyú változással együtt határozott, miután az ezt rögzítı módosító javaslatot a múlt héten a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett az LMP is megszavazta. A Fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a Jobbikos Sneider Tamás, Novák Elıd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedős Lórántné elıterjesztése alapján az illetékes miniszternek akkor kell - 2013. január 1-jétıl - megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülı 1945 és 1949 között részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az idıszakban betöltött állami vezetıi tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezetı tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra, továbbá érinti a felülvizsgálat az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokat is. (Forrás: MHO/MTI)

WITTNER MÁRIA: 1989. OKTÓBER 23. MA ÉRTETEK SZÓL A HARANG, A LÉLEK HARANGJA, MA ÉRTETEK SZÓL A FOHÁSZ EGY NEMZET AJKÁN, MA ÉRTETEK GYÚL SOK-SOK KICSINY MÉCSES, MA NÉKTEK SZÓL AZ IFJÚSÁG LELKESEDÉSE, MA RÁTOK EMLÉKEZÜNK S FÁJÓN ÜNNEPELÜNK. MA GONDOLATBAN EGYÜTT JÁRJUK A RÉGI HELYEKET, MA LÉLEKBEN VELETEK EMLÉKEZÜNK. A FELNÖVEKVİ LELKES IFJÚSÁG MÉLTÓN HELYETEKRE ÁLL. ÉS JÖN, JÖN AZ ELVEN ÁRADAT, KEZÜKBEN APRÓ KIS GYERTYA ÉG, MINTHA TENYERÉN TARTANÁ ÉGİ SZÍVÉT. KÖNNYTİL CSILLOGÓ EZERNYI SZEMPÁR, EMELT Fİ ÉS HATALMAS MÉLTÓSÁG, EZ HÁT A NÉP, A KICSINY ÉS MÉGIS OLY HATALMAS BÜSZKE, MAGYAR

51

52

A KALOCSAI BÖRTÖN Májusban érdekes programon nyílt lehetıségem részt venni. A kalocsai nıi börtön és több, ’56-os egyesület megemlékezésébe tekinthettem be. A már hagyománynak számító rendezvényen részt vett Dr. Boross Péter volt miniszterelnök is. Ha fellapozzuk a lexikonokat, vagy rákeresünk az interneten a Kalocsai Fegyház és Börtön szócikkre, sok érdekes dolgot olvashatunk. Megtudhatjuk például, hogy itt töltik életfogytig tartó börtönbüntetésüket a nıi elítéltek, hogy hivatalosan, az alapító okirat szerint 1950-ben létesült, vagy, hogy itt ırizték a politikai és köztörvényes bőnözıket. A leírások szerint a második világháború utáni börtönök közül ez volt a leghumánusabb; mindenkinek saját ágy jutott, az elítéltek dolgozhattak, idıvel újra bevezették a beszélıt és még akár csomagokat is fogadhattak. 1956 októberében ki akarták szabadítani a politikai foglyokat, az akciónak egy halálos áldozata volt. Az olvasó talán azt is tudja, hogy Wittner Mária is itt raboskodott annakidején, miután halálos ítéletét életfogytiglanra enyhítették. Az 1956-os dicsı forradalom után a magyar börtönök megteltek mondvacsinált okok miatt elítélt magyarokkal. A koncepciós perek százai, ezrei után rengetegen kerültek a kalocsai börtönbe. Ebben az idıben a börtön falait is átitták a besúgók, a vamzerkodás és a bizalmatlanság ízei. Nem csak az elítéltek, a smasszerok sem tehették meg, hogy bármirıl, szabadon beszélgessenek, a fegyıröknek pedig arra is kellett figyelniük, milyen emberi megnyilatkozásaik voltak, hiszen akár ezért is megbüntethették ıket. Üres szavak egy papíron. Ma már könyveket, újságokat, tanulmányokat olvashatunk ezekrıl a borzalmakról, a megváltoztatott történelem hazugságairól lehullott a lepel. Mégsem elég a szó, hogy átérezzük, milyen rémületes éveket kényszerültek eltölteni a kicsiny cellákban azok, akik máshogy gondolkodtak a politikáról, vagy egyszerően csak Istenhívık voltak. A megemlékezés azzal kezdıdött, hogy a börtön elıtti udvaron beszédet mondott dr. Boross Péter volt miniszterelnök, aki azt hangsúlyozta ki, mennyire fontos a nemzeti összetartozás, a fiatalok szemlélete az 1956-os forradalomról és az ’56-os eszmeiség és szellemiség ápolása mindannyiunk szívében. Késıbb, a katolikus gimnázium, két tízedikes tanulója egy-egy verset szavalt el és végül egy hölgy tartott emlékbeszámolót arról, hogy neki milyen élményei voltak a kalocsai börtön falai között. Hibázhat az ember, hiszen gyarlók vagyunk. A bőnösöknek pedig bőnhıdniük kell. Abban az idıben ez mégsem volt ilyen egyszerő. Magdolna az ötvenes évek végén került Kalocsára. A bőne annyi volt, hogy mert Istenben hinni. Érdekes történeteket mesélt, amiket akkor nem is értettem meg igazán. Az egyik a börtön falain belüli emberségrıl szólt. Hogy bár voltak kegyetlen fegyırök, néha mégis úgy nézett ki, az idegen egyenruha alatt melegszívő emberek is vannak. Magdolna egyik cellatársa lázas beteg volt, az ágyat nyomta napok óta. Valami okból kifolyólag át kellett költözniük egy másik cellába. Ruháikat, egyéb holmiijaikat a lepedıbe csavarva szállították. Csakhogy a betegeskedı hölgy nem bírta el a cuccait, ezért Magdolna odalépett az egyik fegyırhöz és megkérdezte, hogy segíthet-e a cellatársának. A fegyır pedig igennel felelt. Amikor hallgattam az udvaron ezt a történetet és a nap kezdte már a vállamat markolni, a madarak pedig önfeledten csiripeltek a délelıtti levegıbe, azon gondolkoztam, hogy ebben mi volt annyira emberi, hogy külön ki kellett emelni a többi rémség közül? Világos volt, hogy abban a sötét idıszakban minden kifordult önmagából és szürreálisnak hatott minden, de valóban ez az igen a fegyırtıl olyan mély nyomott hagyott a hölgyben, hogy ötven év távlatából is fontosnak tartotta kiemelni? És amikor belegondoltam, hogy csupán azért képesek voltak valakit akár életfogytiglanra ítélni, mert hangosan imádkozott, akkor rájöttem, hogy bár a mostani életünkben az az igen, a világon semmit nem jelentene, de akkor az egész világot jelentette. A beszédek végén koszorúzás következett, majd a börtön kis kápolnájában Istentiszteletre voltunk hivatalosak, ahol az elítéltek énekeltek és bár végig azon gondolkodtam, vajon mit követhettek el, jól esett látni, ahogy melegen dobogó szívük mosolyogva tükrözıdött szemükben, ahogy az izgalomtól kipirult arcuk lopva fürkészi a miénket. Még ha a börtön falain belül is, de Isten házában voltunk, ahol mindenki egyenlı, és ahol mindenki bőnbocsánatot érdemel. Lehet, hogy többször átfestették a falakat, új csempéket tettek a földre, mégis éreztem azt a borzongást végigfutni a gerincemen, amit a kommunista diktatúra préselt a falakra. Soha nem szabad legyinteni a múltra, hogy már elmúlt, hiszen ennek köszönhetıen lettünk azok, akik ma vagyunk és ’56 szellemiségét nem csak lehetıségünk, de kötelességünk is ápolni. Álljunk meg néha és emlékezzünk azokra, aki életüket, szabadságukat, egészségüket adták azért a Hazáért, ami most a miénk lehet. Mihalik Krisztina

53

54

TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGŐ TÁRSADALMI ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: MÁRTON ANDRÁS NY. ALTÁBORNAGY MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENİ ELNÖK: VASVÁRI VILMOS MÁDI JENİ ELNÖK: DÉGI ANDRÁS RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSİ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: BOCSKAI JÓZSEF ELNÖK: BOCSKAI JÓZSEF 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSİ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR ’56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: ROIK JÁNOS - HORNYÁK TIBOR NÉMETH BÁLINT - SINKOVICS GYULA ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HİSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLİ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN,MÁR NEM KÉPESEK EMLÉKEZTETNI, A MÁ-T. MERT AZ… GYORSAN FELEJT S KÖZÖNNYEL MEGHAZUDTOLJA ’56 ELVÉT… IGAZÁT. (2000. MÁRCIUS 15. SZOKODY TIBOR)

55

LONDONI OLIMPIKONOK, PARAOLIMPIKONOK ÉS SEGÍTİIK ÁLLAMI KITÜNTETÉSE

MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKERESZT, POLGÁRI KISS LÁSZLÓ ZSOLT MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZT, CSILLAGGAL, POLGÁRI DOUCHEV-JANICS NATASA, GYURTA DÁNIEL, KOVÁCS KATALIN, KRAMMER ZOLTÁN, MOLNÁR ZOLTÁN, STORCZ BOTOND, MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZT, POLGÁRI CSEH LÁSZLÓ, GYÁRFÁS TAMÁS, MOLNÁR ZOLTÁN, DR. PETROV ANATOLIJ, SOOS TAMÁS, MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZT, POLGÁRI ARANYOSI PÉTER, CSIPES FERENC, DANI GYÖRGYI, GÖMÖRI ZSOLT, KOVÁCS ISTVÁN, KOVÁCS IVÁN KRAJNYÁK ZSUZSANNA, NÉMETH ZSOLT,

56

PÁLOS PÉTER, SOMLAI BÉLA, SZILÁRDI KATALIN MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT, POLGÁRI BÍRÓ TAMÁS, FECZER VIKTOR, JUHÁSZ VERONIKA, MAGYAROVITS ZOLTÁN, STRUHÁCS GYÖRGY, TÓTH TAMÁS, MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT, POLGÁRI Altorjai Sándor, Antal Andor, Biacsi Ilona, Carlos Perez, Császár Gábor, Csernoviczki Csaba, Drávucz Rita, Fazekas Nándor, Harsányi Gergely, Igaz Bálint, Ilyés Ferenc, Iváncsik Gergı, Kovács Brigita, Laluska Balázs, László Dezsı, dr. Lénárd Ágota, Mocsai Tamás, Nagy László, Osváth Richard, Pálvölgyi Miklós, dr. Sós Csaba, Szabó Nikolet Dianna, Szeleiné Tóth Ildikó, Takács Orsolya, Weisz Róbert. MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT, POLGÁRI Antal Dóra, Bacsa Ferenc, Balaska Zsolt, Bereczki Dezsı, Biacsi Bernadett, Bolonyai Flóra, Bujka Barbara, Csabai Dóra, Csonka András, Czigány Dóra, Gangl Edina, Gulyás István, Gulyás Péter, Hatos Gábor, Harcsa Zoltán, Hárai Balázs, Illyés Miklós, Joó Abigél, Karakas Hedvig, Kállai Ákos, Keszthelyi Rita, Kis Gergı, Kisteleki Hanna, Kozma Dominik, Kovács Gábor, Lékai Máté, Menczinger Katalin, Mikler Roland, Nagy Viktor, Pulai Bence, Putics Barna, Schuch Timuzsin, Serfözı Sándor, Sidi Péter, Szívos István, Szőcs Gabriella, Tóth Ildikó, Vadkerti Attila, Zubai Szabolcs. MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT, POLGÁRI Bognár Richárd, Csonka Zsófia, Dudás Miklós, Horváth Zoltán, Kapás Boglárka MINISZTERI ELISMERİ OKLEVÉL. Beliczay Sándor, Biros Péter, Engelhardt Katalin, Hosszú Katinka, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Keserő József, dr.Kiss Gergely, Madaras Norbert, Raczkó Gitta, Pass Ferenc, dr.Steinmetz Ádám, Szécsi Zoltán, Vajda Attila, Varga Dénes, Varga Dániel, Varga Tamás,

57

Tisztelt ünneplık, Magyar testvéreim!

Nemzeti ünnepünk napja elérkezett. Ezen alkalmakkor emlékezünk újra meg újra 1956-os forradalmunkra és szabadságharcunkra. Emelkedett lélekkel ünnepelünk és tisztelettel hajtjuk meg fejünket azon mártírok és hısök emléke elıtt, akik a legnagyobbat,- az életáldozatot hozták meg azért-hogy ma, itt Magyarországon mőködı demokráciában, szabadon, viszonylagos jólétben élhetünk. Emlékezni szükséges, annál is inkább, mivel az 56-os események történelmi távlatba kerülnek. A korszakot megélt nevesített hısök és a szürke névtelen hısök,- akik éppen olyan kockázattal meghozták a maguk kis áldozatát a szabadság oltárán- egyre fogyó számban, többségükben a társadalom perifériáján, élnek még és ırzik számunkra is a dicsıséges forradalom emlékét. Emlékeznünk szükséges annak ellenére, hogy a történelem már jól és pontosan feldolgozta az 56-os eseményeket, azonban a történelmi kétarcúság következtében az igazsággal ellentétes,- más politikai, világnézeti és egyéb csoportérdekektıl vezérelve,- csúsztatott, hamisított, hazugságokon alapuló nézetek és történelmi magyarázatok is léteznek. Ezek lehetnek azért is, mert a kommunizmus eszmeiségén virágzó szocializmus 34 éve alatt forradalmunkat ellenforradalomként aposztrofálták, melyet fasiszták, kulákok, Horthy katonatisztek börtöntöltelékek robbantottak ki. Ünnepi megemlékezésünkön öntsünk tiszta vizet a pohárba. Keressük a történelem igaz arcát. Ennek jegyében emlékeinket mindig csak hiteles forrásokból, a megtörtént és igaz eseményekbıl, a világtörténelmet író forradalmunk és szabadságharcunk konkrét történeteibıl hozzuk felszínre. Emlékezzünk meg ma az 56-os forradalom legnagyobb, legtisztább, legerısebb kezdeményezı és mozgató erejérıl a korabeli Magyar ifjúságról. Elsısorban a Magyar Egyetemisták és Fıiskolások Szövetségérıl (MEFESZ), továbbá a hozzájuk csatlakozó gyári és mezıgazdasági ifjúmunkások, ipari tanulók tömegeirıl, valamint mővészeti életünk akkor kiváló fiataljairól. Merítsünk szemelvényeket a korabeli rádió-sajtó közleményeibıl valamint hiteles személyek visszaemlékezéseibıl. Ezekbıl vázoljuk fel a forradalom ıszinte, tiszta, világot megérintı szellemiségét. Idézet: „A Budapesti Mőszaki Egyetem (BME) fiataljai 23-ra keddre virradó éjszaka felhívással járták végig a fıváros üzemeit és gyárait. A felszólítás: Munkások, parasztok, diákok, magyar ifjúság megszólítással kezdıdött és tartalmazta a már elhíresült pontokat, követeléseket, amelynek jelszavával 23-án, kedden délután felvonultak.” Késıbb 23-án –Budapesten és Szegeden tanuló lengyel egyetemistáktól kapott forradalmi gondolattól lelkesítve– felvonultak a lengyel Bem apó szobránál. Idézet: „A budai Duna parton a BME hallgatói, az Agrártudományi Egyetem fiataljai, a Testnevelési Fıiskolások tartottak a Bem szobor felé. A felvonulók kabátjaira felkerült a nemzeti színő szalag, a menet élére teherautókból osztogatták a nemzeti színő zászlót. A fiatalokhoz csatlakoztak a néphadsereg tisztjei is mintegy 800an. Ott voltak a gyárak, üzemek munkásai, hivatalok dolgozói és feltőnt számos magyar író, az írószövetség elnökségének tagjai. Az 50.000-es tömeg, mely állandóan nıtt elénekelte a Himnuszt és a Szózatot.” Tiszta, vérnélküli forradalomként indult. Este „a rádiónál a mőegyetemisták, akiket a tömeg támogatott követelési pontjaikat kívánták beolvasni. Elıször be is jutott egy küldöttség, de nem jártak sikerrel. A 20 órakor elhangzott Gerı beszéd a tömeget végkép felháborította – „olaj volt a tőzre” Ezt követıen „erıvel benyomultak az épületbe” Idézzük Zalotay Elemér hallgató visszaemlékezéseit: „A rádió kapujáig verekedtem magam- Akkor adta valaki az ötletet, hogy autóval törjük be a kaput. Ez úgy történt, hogy mi, a tömeg azonnal helyt adtunk egy ott álló autó megfordulására. A kapu betört, de az autó pont olyan széles volt, mint a kapu. Senki nem tudott bemenni mellette. Felugrottam az autóra, lentrıl azonnal kaptam zászlót, meglengettem. Biztosan sokan emlékeznek mi volt a tömeg reagálása a zászló lengetésére. Ez után beugrottam az autó mögé. Ott az ávósok álltak. Nekifeszültem a géppisztolyok 3 darabjának. A kiskatonák remegtek. Kint az üvöltés ismeretes, erıs. 24 éves voltam. Ekkor mellém ugrott egy még fiatalabb fiú, ı is nekifeszült a géppisztolynak – és az után már többen is lettünk,- kezdtük benyomni a géppisztolyokat. Az erıjátékban mi gyıztünk. Közben a katonák háta mögé tudtam kerülni. Ott volt egy magas rangú tiszt. Hozzá jöttek utasításért az alacsonyabb rangú tisztek. Sírt. Megragadtam a vállát és elkezdtem rázni, üvöltve: Vezessen a mikrofonhoz! – Nem szabad!- válaszolta – Miért? – Mert nem engedik!- Kik? Kérdeztem- a parlament, válaszolta. A parlament?? Üvöltöttem. itt a nép parancsol… és a kintrıl hallható üvöltés-zúgás felé mutattam. Ekkor a könnygáz elvakított.” - Dési Éva visszaemlékezése: Este fél 11. „A nyugalmat csak két magyar zászlós teherautó töri meg. Fiatalok vannak rajta, kiáltoznak, mosolyognak. Mi is nyugodtan megyünk tovább. Milyen szép! Épp olyan vértelen forradalom ez, mint a 1848-as volt- gondolom. A Rákóczi útra érve autóbusz torlasz. – Ez furcsa. – Itt nem volt tüntetés. Valaki azt kiabálja – Rádió épülete elıtt az ávósok belelıttek a tömegbe, halottak fekszenek az utcán. A Vas utca

58

végén egy csoport áll. Barátnım odatolakszik és halálra rémült arccal jön vissza. Egy szétlıtt koponyájú ember fekszik a járdán. Még is igaz hát. Ez forradalom! – döbben belém. Ebben a percben, mint egy igazolásul meghallom a puskaropogást a Bródy Sándor utcából. - Másnap reggel okt. 24-én 4:30 óra Kossuth rádió: „fasiszta reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmistáinkat.” Íme, a hazudozás! Ki támadott? Kit? A magyar ifjúság a sok ezer fasiszta? - Más újsághírek, melyek lapzárta után érkeztek: „Debrecenben 17 óra körül Komócsin Zoltán megyei párttitkár parancsára belelıttek a kart-karba öltı egyetemisták és munkások tüntetésébe. 2. halálos áldozat, több sebesült.” - Ott is fasiszták? Másik hír: „a híradó épületénél este 21 óra körül súlyos összetőzésre és fegyverhasználatra került sor.” – „A városliget elıtti téren a felvonuló tömeg ledöntötte a talpazatáról a Sztálin szobrot.” Okt. 26 Magyar nemzet: „Az egész magyar nemzet a magyar ifjúság mögött áll és teljességgel magáévá teszi a MEFESZ 15. pontját.” Ady Endre egyik versének négy sora jellemzi legjobban egyetemistáink és fıiskolásaink törekvéseit, akik még nem tudták, hogy cselekedeteikkel világtörténelmet írnak. Íme, Ady négy sora: „Tőz, vér, láz, újság, boldog változás Csupa teremtés lángol a szemekben Örök tavasz örök forradalom Oh, ékeskedjél – mindig ékesebben.” - a forradalom indítékait keresve látjuk, hogy elsı sorban a magyar ifjúság és annak értelmiségi rétege, egyetemistái, fıiskolásai ismerték fel elsısorban – éreztek rá arra, hogy 1956-ban és elıtte a magyar társadalom egésze szenvedte el a hatalmi visszaélést! Ezen belül a teljes a teljes nemzeti lét, valamint az egyház és a vallásos emberek egzisztenciája is végveszélybe került, - ráadásul egy illegitim, nemzetidegen hatalomtól! - Ezért! Ezzel szállt szembe a forradalom, mely tiszta, szent és magasztos volt. A forradalmat számos értékes viselkedési formák jellemezték. Ilyenek a nagylelkőség, mely kerülte a bosszúállást. A szeretet és tisztaság bizonyítéka volt, hogy minden bajbajutott emberen segítettek, megkülönböztetés nélkül, még az ellenségen is. Nyitott perselyekben győjtöttek – lopástól nem tartva – a sebesülteknek és a halottak hozzátartozóink. A közösségi érzést és gyakorlatot kifejezte a nemzeti bizottságok és munkástanácsok megválasztása. Ha felülrıl jövı kezdeményezésre kellett volna azt végrehajtani, hónapokig eltartott volna. Akkor egyik óráról a másikra megtörtént mind ez. Nagy érték és kincs volt az egység. Az 56-os forradalom spontán módon tört ki, azonban minden szervezés nélkül a teljes magyar népesség a nemzet jövıjének jobbra fordulását látta benne. Döbbenetes volt az önkéntesség, mely mindenki számára azt jelentette: részt venni, tenni valamit, a forradalom céljait elıbbre vinni. A mélybıl a felszínre került értékes emberi tulajdonságok és képességek adják összességében az 56-os forradalom tiszta szellemiségét. Emlékezzünk tehát felemelı érzéssel az akkori bátor,hıs magyar ifjúságra. A történelem nélkül nincs múltunk és nincsenek gyökereink, amibe kapaszkodhatunk. Történelem nélkül, annak ismeretei és tanulságai nélkül nincsen értékes jelenünk és útmutatásai nélkül nem lesz jövınk. Helyt állók e figyelmeztetések napjainkban is. Ma, az ország újat akaró, lázadó, alkotó része hatalmas léptékő megújító, átalakító, - elveszett értékrendjeinket helyreállító tevékenységben van. Egy lassabban égı forradalom zajlik, erjed Európában is, melynek középpontja, tőzfészke mi vagyunk. A nemzeti érdekek védelmével a nemzeti értékek és érzések erısítésével támadunk és védekezünk egyszerre, a nemzet jövıjének jobbra fordulásáért, mint 56-ban. Külsı támadóinkon kívül most is találkozhatunk olyan hazánk fiaival, akik a hatalom megszerzéséért mindenre képesek. İk azok, akik kívülrıl mozgathatók, akik fondorlatosan, igaztalanul kifelé lejáratni igyekeznek az országot és a jobbító törekvéseinket. Befelé pedig építı kritika helyett verbális agresszióval rombolnak, megtévesztve ezzel a megtéveszthetı és megfélemlíthetı honfitársainkat is. Ezek 1956 tükrébıl jól láthatók. De ma ünnepeljünk. Emlékezzünk meg a szombathelyi fiatalokról is, aki ezen a Széll Kálmán utcán vonulva ugyan olyan hısök voltak, mint bátor társaik bárhol az országban. Emlékezzünk ıreájuk, akikrıl elnevezték ezt a teret 56-osok terének és helyi mártírjainkról, akiket e téren emlékmő örökített meg. Kívánjuk közösen, hogy ezen ünnep igazsága és hangulata járuljon hozzá a nemzet sorsának jobbrafordulásához. Szombathely, 2012. október. Lechner Ferenc ’56-os Szövetségmegyei elnöke

59

VA N M É G I Dİ G O N DO L K OD N I Magyarország sorsát már néhányszor megpecsételték külsı erık és honi árulók, idegenek és hazai idegenvezetık, felelıtlen politikusok és elszánt fosztogatók, baj- és méregkeverık, de mindennél többet ártott a magyar balekság. Nemcsak akkor, amikor olyanokra szavazott, olyanok mellé állt tájékozatlanságában, akik a vesztére törtek, hanem olyankor is, amikor csalódottságában és keserőségében hagyta veszni azokat, akik ugyan messze a tökéletességtıl, de mégiscsak magyar ügyekért dolgoztak vagy emeltek szót. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy amikor éppen – a történelem ritka pillanataiban – módjában áll dönteni, akkor a magyarság ösztönei jól mőködnek-e, azaz képes-e érzékelni, hogy ki tartozik hozzá emberségében és magyarságában, és ki nem a vezetésére jelentkezık közül. A napokban közzétett hírekben az áll, hogy a Szonda Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint a biztos pártválasztók között ma az MSZP-re szavazna a választók 31 százaléka, a Fideszre 37, de a többség hátat fordított a pártoknak, és arányuk növekedett. Hogy bármely közvélemény-kutatás adatait mennyire lehet komolyan venni, az persze kérdés. Az országban sok a csalódott, megkeseredett ember, s ennek természetes, bár sajnálatos következménye lehet, hogy sokan válnak legalábbis közömbössé a pártok, de általában a politika iránt is. Az a 31 százalék azonban – ha igaz – lesújtó adat, minden érthetı érzelmet, indulatot beszámítva is. Nem csak azért, mert e szerint a magyar állampolgárok jelentıs száma hajlamos elfelejteni, hogy éppen ennek a pártnak és elıdeinek tulajdoníthatóan került olyan helyzetbe az ország, amelynek minden nyomorúságos következményét (az eladósodást, a korrupció révén, a gondatlan gazdálkodás következtében elvesztett, ellopott milliárdokat stb.) most egyénenként és családonként mindenki megsínyli. Függetlenül tehát attól, hogy mennyi hibát és milyen hibákat lehet valóban felróni a jelenlegi kormánynak, s ezzel együtt milyen erényeket és erıfeszítéseket lehetne méltányolni és támogatni, az a 31 százalék kétségbeesésében, tudatlanságában vagy végletes elfogultságában önmaga ellen szavazna. Mért önmaga ellen? Azért elsısorban, mert – az elıbb mondottakon túl – ez a párt adott menedéket mindig azoknak a személyeknek és csoportoknak (az SZDSZ megszőnte után részben annak is), akik, és amelyek soha nem tudtak és nem is akartak a magyarság ügyében gondolkodni és cselekedni. Ellene viszont annál inkább és annál gyakrabban, amint a szabadságot a magyarság gyalázásának és elárulásának a szabadságaként is értelmezhették. Nemcsak az ország kifosztásában, legyengítésében játszott szerepükrıl van szó, hanem arról is, hogy hagyományosan ez a párt volt hol nyílt, hol félig-meddig titkolt szövetségben a liberálisokkal, akiknek lételemük az idegen hatalmakkal való kollaboráció. Egy önmagát szocialistának nevezı párt lehetne valóban szociális gondolkodású és akár nemzeti elkötelezettségő is, de ez nem ilyen, nem is volt az soha, és egyelıre nincs jele, hogy valaha is ilyenné válna. İk szabadították az országra Gyurcsányt és cinkostársait, Kókát és Demszkyt, és ık küldtek olyan képviselıket az Európai Parlamentbe, akik ott „hivatásuknak” tartják az ország lejáratását, a szervezkedést minden olyan ügyben, amelyrıl úgy vélik, hogy árthatnak a kormányzatnak és általa az országnak. Az természetes lenne, hogy ez a párt, mint ellenzéki erı – még akkor is, ha egyéni választókerületben közülük mindössze ketten jutottak be a több száz fıs parlamentbe – minden olyan ügyben bírálja a kormányt, amelyben az eltér az általa képviselt elvektıl. De hol vannak ezek az elvek? Ha voltak is száz-százötven évvel korábban, azokat ık maguk küldték már rég a süllyesztıbe. Most többnyire azzal foglalkoznak, hogy saját korábbi bőneik következményeit hárítják másokra, a mai kormányra elsısorban. És azzal, hogy minden eszközzel megpróbálják akadályozni a kormányzat munkáját. Akár közvetlenül, a maguk ténykedésével, demagóg szónoklataikkal, akár úgynevezett civilszervezetek, szakszervezetek felhasználásával, a „minél roszszabb, annál jobb” politikája jegyében. Nem kétséges, hogy ott állnak azok mögött is, akik most A hatodik koporsó címő Csurka-dráma, illetve az Új Színház ellen, betiltásáért szervezkednek, mint jó liberálisok, s ennek ürügyén igyekeznek a fıpolgármestert, a kulturális minisztériumot és minden „illetékesnek” gondolt állami vezetıt antiszemita hírbe keverni, ha nem úgy dönt, nem úgy nyilatkozik, ahogy ık diktálják. Régi trükk: az ellenségemet antiszemitának kell bélyegezni, majd ezen a címen Nyugatról gazdaságilag, pénzügyileg ellehetetleníteni. A Népszava liberális bolsevikjai már ezt is kilátásba helyezték. Pedig csak egy színda-

60

rabról és egy kis színházról van szó, de ebben az ügyben is benne van az egész ország, az egész magyarság. Versailles, Trianon így folytatódik. Ezt kellene észrevennie minden magyarnak. Mert ha sikerülne nekik újból összehozni egy „liberális” pártot, és Bajnaival, akárkivel egy szociálliberális uniót, négymilliónál több választópolgár közömbössége kíséretében és ama 31 százaléknyi pártot választó voksával, akkor könnyen lehet, hogy megint sikerül kiiktatni a nemzetet a nemzet sorsának alakításából. Akkor nem egy drámát, egy színházat, hanem magát a magyarságot fogják ismét betiltani. Ez a tét. A választásokig még van idı gondolkodni.

Bíró Zoltán

ÖTVEN CSEPELI KOMMUNISTA SEGÍTETTE A KÉKCÉDULÁSVÁLASZTÁSI CSALÁST ….1947. augusztus 31-én, vasárnap zajlott a kékcédulás választás. Az MKP mindent alaposan elıkészített. „Ötven jó csepeli elvtársat kérünk 31-ére Zemplénbe. Ittlétük a párt választási gyızelmét biztosítja. Szombaton este 11-12 között érjenek Sátoraljaújhelyre. 100% bolsikat kérek. Kb. 20 helyen fognak szavazni. Vasárnap este visszajöhetnek. A kocsik minden dísz nélkül legyenek és csendesek…” „A választás esti zárórájával megkezdıdött a szavazatok összeszámlálása… Farkasnál ekkor már Rákosi és a legfıbb pártvezetés, Rajk is itt volt. Kellemetlennek tartottuk a kékcédula-botrányt, de lekicsinyeltük ennek lehetséges politikai következményeit. Minden csoda három napig tart! Túljutottunk rajta! – mondta Rákosi mosolygó cinizmussal… Most a Politikai Bizottság tanácstermében a belügybıl Rajknak közvetlen vonalon folyamatosan jelentették a választási eredményeket… Mámoros örömmel fogadtuk a végleges jelentést. A Kommunista Párt 22,3 százalékkal az ország legerısebb országgyőlési pártjává emelkedett. Messze megelıztük mind a Kisgazdapártot, mind pedig a Szociáldemokrata Pártot” – Vas Zoltánnak, a Gazdasági Fıtanács fıtitkárának, a bolsevik trojka tagjának sorait idéztük, amelyeket "Akkori önmagunkról" címő viszszaemlékezésében hagyott az utókorra. Ezzel a választással lezárult egy szakasz a magyar történelemben, az 1944 decemberében elindult demokráciakísérletet a kommunisták felszámolták……. A lelkes pártkatonákat, legtöbbször bányászokat és nagyüzemi munkásokat tehát az elızı napon mozgósították. A hajnali órákban teherautókon „vándorszavazók” lepték el az utakat és adták le szavazataikat nem a lakóhely szerinti illetékes szavazókörzetekben. A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. A kiskunmajsai 5. szavazókör jegyzıkönyvében a következı állt: „A bizottság megállapította, hogy tömegesen érkeznek idegenek névjegyzéki kivonattal szavazásra, kik közül többeket igazolásra szólított fel. A rendırségen megállapítást nyert, a szavazás beismerése és a nála lévı hamis névjegyzéki kivonat alapján, hogy Kiskunmajsán, már a negyedik helyen akart leszavazni. İk is ugyanazzal az autóval érkeztek, melyik az idegeneket hozta szavazásra.”…. Velünk élnek Évtizedekkel korábban, 1918 ıszén, az 1947-es választási csaláshoz hasonlóan és ugyanolyan örömmel, bár kissé szorongva várták a Károlyi Mihály-féle hatalomátvétel utcán zajló, elıre megírt forgatókönyvének beteljesülését az Astoria Szálló egyik lefüggönyözött hotelszobájában. Károlyi gróf beteg szájpadlásával néha „elvakkanthatta” magát az ablaknyílás rejtekében: „Rajta fiúk, menjetek, lázítsatok! Tiszát, legfıbb riválisomat, pedig ne kíméljétek, azt öljétek meg!” Ekkor katonai puccsal vették át a hatalmat. Alig öt hónappal késıbb már gyerekjáték volt azt átjátszani Kun Béláéknak… 1945 után – a szovjet szuronyok árnyékában kissé finomítani kellett a taktikán. Fegyveres összetőzés szóba sem jöhetett, bevetették hát a „népi demokrácia” fegyvereit. Majd jött 1956. Aztán 1990, amikor azt hitte a magyarság, hogy mindez már a múlt. Tévedtünk. 1994 májusában – Hornék hatalomba visszamanıverezésekor – a legmodernebb számítógépes technikát alkalmazták. Ezt a belgrádi szocialista testvérek korábban már sikerrel használták, csak importálni kellett. A csalást itt nem a szavazóhelyiségekben követték el, a „szakértı kormány szakértıi” a központi számítógépes terminálon futtatták le a korábban beprogramozott „választási eredményeket”. 2006 áprilisában visszatértek a korábbi – kékcéduláshoz hasonló sémához, tömegesen szállították a választókat például Hollókın és Bercelen, de modern technikát is használták a hatalom megtartása érdekében. 2006 ıszén ismét az utcán próbálkoztak egy – 1956 forró ıszéhez hasonló – forradalom kirobbantásán, amelynek során idegen zsoldosokat bevetve akarták évtizedekre bebetonozni hatalmukat. Nem sikerült. A magyar nép józansága, bölcsessége kisiklatta aljas terveiket. Talán 2014-re is megvan már a forgatókönyvük. Sose feledjük a bolsevikok és technikáik is velünk élnek. (Forrás:Magyar Hírlap)

61

HAZATÉRT A SZÁMŐZETÉSBİL

2012.JÚLIUS 17-ÉN A NEMZETI SÍRKERTBEN BÚCSÚZTATTUK G AZ D AG H S ÁN D O R B A R ÁT U N K AT , H A R C O S T Á R S U N K AT . HÍREK S Z AB A D S Á G H A R C O S O K É R T K Ö Z AL A P Í T V ÁN Y K U R AT Ó R I U M ÁN AK H AT Á R O Z AT A É R T E L M É B E N , J Ú L I U S 1 - T İ L A T E M E T K E Z É S I S E G É L Y E K K I F I Z E T É S É N E K Ö S S Z E G E AZ A L Á B B I AK S Z E R I N T M Ó D O S U L . E M L É K É R E M M E L , E M L É K L AP P A L R E N D E L K E Z İ T AG U N K H A L Á L A E S E T É N A S E G É L Y Ö S S Z E G E F T 1 2 0 .0 0 0 .E M L É K É R E M M E L , E M L É K L AP P A L R E N D E L K E Z İ T AG U N K H ÁZ AS T ÁR S Á N AK H A L Á L A E S E T É N A S E G É L Y Ö S S Z E G E F T 6 0 . 0 0 0 .- A S E G É L Y K I F I Z E T É S É R E A S Z Ö V E T S É G E L N Ö K E T E H E T J A V AS L AT O T . S Z Ö V E T S É G Ü N K O R S Z Á G O S E L N Ö K S É G É N E K H AT Á R O Z AT A ÉRTELMÉBEN EMLÉKÉREMMEL, EMLÉKLAPPAL NEM RENDELKEZİ TAGUNK HALÁLA E S E T É N A S E G É L Y Ö S S Z E G E M AX I M U M F T 6 0 .0 0 0 .H ÁZ AS T Á R S Á N AK H A L Á L A E S E T É N F T 3 0 .0 0 0 .R E N D K I V Ü L I E S E T B E N AZ O R S Z ÁG O S E L N Ö K E N G E D É L Y É V E L EZEN ÖSSZEG FELEMELHETİ. T ÁJ É K O Z T AT J U K A H A T ÁR O N T Ú L É L İ T AG J A I N K AT , H O G Y T E C H N I K AI O K B Ó L T AG D Í J - F I Z E T É S I K Ö T E L E Z E T S É G A L Ó L V A L Ó F E L M E N T É S Ü K E T T O V ÁB B R A I S F E N N T AR T J U K . A D O M Á N Y AI K F I Z E T É S É T AZ E R S T E B AN K N Á L V E Z E T E T T 11600006-00000000-21528312 SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI. S Z AB A D S Á G H A R C O S O K É R T K Ö Z AL A P Í T V ÁN Y J E L E N T İ S AN Y AG I S E G Í T S É G É V E L F E L Ú J Í T Á S I M U N K ÁK A T V É G E Z T Ü N K A R ÁK O S K E R E S Z T Ú R I K Ö Z T E M E T İ 2 9 8 - 3 0 0 3 0 1 - E S P AR C E L L Á I B A N . A K I V I T E L E Z É S K Ö L T S É G É H E Z A P O F O S Z É S AZ ’ 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G I S H O Z Z ÁJ Á R U L T .

62

S Z A B A DS Á GHA R C OS OK É RT K İZ A L A P ÍT V Á N Y K U RA T Ó R I UM A 2 0 1 2 . J Ú N I US 2 6 - I ÜL L ÉS É NEK HA TÁ R OZ A TA I A 2 0 1 2 É V I V IS S Z A NE M TÉ R ITE N D İ PÁ LY Á Z A TI PÉ NZ EK R İ L MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE 37,000.000.56-OS SZÖVETSÉG 14,000.000.IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG 4,000.000.1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE 10,500.000.SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE 8,000.000.RECSKI SZÖVETSÉG 8,000.000., TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG 12,000.000.MAGYAR VIDÉK ORSZÁGOS 56-OS SZÖVETSÉG 3,000.000.56-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE 3,000.000.1956 MAGYAR NEMZETİRSÉG 500.000.1956-OS PESTI SRÁC ALAPÍTVÁNY 1,000.000.56-OS TÖRTÉNELMI ALAPÍTVÁNY 1,500.000.HORTOBÁGYI KÉNYSZERMUNKA TÁBOROKBA ELHURCOLTAK EGYESÜLETE 4,000.000.HONVÉD HAGYOMÁNYÖRZİ EGYESÜLET 400.00.0DUÓ MÜVÉSZETI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT 1,000.000.İZE SÁNDOR 500.000.-

EL U TA S ÍT VA : GLORIA VICTIS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNYMAGYAR SZABADSÁGHARCOS 56-OS HAGYOMÁNYÖRZİ VETERÁNOK VILÁGSZÖVETSÉGEBARANYI LÁSZLÓ - LUKÁCS JÓZSEF - MATTHAEIDESZ KONRÁD - NAGY SÁNDORDR. SCHMIDT GÁBOR - VACKÓ LÁSZLÓ

63

AZ I G AZ O L T M AG Y A R S Z AB A D S Á G H A R C O S V I L ÁG S Z Ö V E T S É G 2 0 1 2 . S Z E P T E M B E R 6 ÁN A H A D T Ö R T É N E T I M Ú Z E U M D Í S Z T E R M É B E N S Z A B AD S ÁG H A R C U N K 5 6 .É V F O R D U L Ó J Á R A E M L É K E Z İ Ü N N E P S É G E T T A R T O T T . AZ Ü N N E P S É G D Í S Z V E N D É G E I : C S U K A T A M Á S D AN D Á R T Á B O N O K , N Y . R E F O R M ÁT U S T ÁB O R I P Ü S P Ö K , F AZ E K A S J ÁN O S L ÁS Z L Ó A Z ’ 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G E L N Ö K E , J Á N O S I K A T A L I N N A G Y I M R E M I N I S Z T E R E L N Ö K U N O K ÁJ A , K O S Z K A G Y U L A F E L Ü G Y E L İ B I Z O T T S Á G E L N Ö K E , D R . L O M N I C I Z O L T ÁN AZ E M B E R I M É L T Ó S ÁG T A N ÁC S ÁN A K E L N Ö K E , M Á G A Z O L T Á N H E G E D Ő M Ő V É S Z , D R . P Á L J ÁN O S A M A G Y A R H U S Z ÁR É S L O V AS H AG Y O M ÁN Y Ö R Z İ T Á R S A S ÁG E L N Ö K E . R AD N A I N É D R .F O G A R A S I K AT A L I N A N E M Z E T I E M L É K H E L Y É S K E G Y E L E T I BIZOTTSÁG FİTITKÁRA. A M E G H Í V O T T A K AT M Á G A Z O L T ÁN H E G E D Ő M Ő V É S Z É S Z E N E K A R A N AG Y S I K E R Ő KONCERTTEL KÖSZÖNTÖTTE. D R . L O M N I C I Z O L T ÁN E M L É K E Z İ B E S Z É D É T K Ö V E T İ E N B O C S K AI T . J Ó Z S E F S Z Ö V E T S É G I K I T Ü N T E T É S E K E T A D O T T Á T . A HŐSÉG SERLEGET B Ö J T E C S A B A F E R E N C E S R E N D I S Z E R Z E T E S A D É V AI S Z E N T F E R E N C A L AP Í T V ÁN Y A E L N Ö K E R É S Z É R E É D E S AN Y J A B Ö J T E J U L I AN N A É S H Ú G A, K U K L I K AT A L I N V E T T E ÁT . S Z Ö V E T S É G I K I T Ü N T E T É S T V E T T ÁT : BANNER GÉZA, BARTÓKNÉ MARIK ÉVA, DEMJÁN SÁNDOR, ELEK NOÉMI, E Ö R S I L ÁS Z L Ó , E R D É L Y I C L A U D I A, E S Z M É N Y I AN N E T , F AR K A S G Y Ö R G Y , F Ö R D İ S A T T I L A, H O L L Ó S I F R I G Y E S , J Á R AI N É D R . B İ D I G Y Ö R G Y , K L U G L A J O S , K N É Z Y J E N İ , K O C S I S Z S O L T , L ÁZ Á R V I L M O S , M AG O C S É V A , M Ó C Z Á R T P É T E R , N A G Y G ÁB O R , P I T T I K A T AL I N , D R . R Ó T H M I K L Ó S , S I N A P I S - V E R M E S K L Á R A, S I N K O V I T S V I T AY AN D R ÁS , S Z A B Ó N É M Ü H L E N K AM P F E R I K A .

64

GÉZA FEJEDELEM TEMPLOMÁBAN JÁRTUNK Nagy áhítattal imádkoztunk Szent István napján a Pécsváradi máig fen álló ısi kápolnában, melyet a történészek szerint Géza fejedelem építtetett. Egészen biztos, hogy ezek alatt a kövek alatt nagy királyunk Szent István is kérte a jó Isten áldását, segítségét. Mennyi háború, nyomorúság, és Mohácstól egy hajításra ez a kápolna mindent túlélt, mai napig is miséznek benne. Hatalmas az Isten! Szeretettel: Csaba testvér

WASS ALBERT: ISTEN 1974 ISTEN NEM VALAMIFÉLE URALKODÓ, AKI A FELHİK TETEJÉN ÜL, ARANYTRÓNUSON S ONNAN ÍTÉLKEZIK EMBERI MÉRTÉKKEL. ISTEN TÖRVÉNY: A SZERETET ÉS JÓSÁG TÖRVÉNYE. AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG TÖRVÉNYE. AZ ÉLET TÖRVÉNYE. AZ IGAZSÁG, AZ ÖSSZHANG, A SZÉPSÉG, A MINDENEKET ÖSSZEFOGÓ ÉS EGYBEKAPCSOLÓ NAGY EGYÜTTMŐKÖDÉS TÖRVÉNYE, MELYNEK ÖSSZHANGJÁBAN AZ ÓRIÁS NAPRENDSZEREK ÉPPEN OLYAN FONTOSAK, MINT A LEGAPRÓBB PORSZEM. EZ A MEGDÖNTHETETLEN EREJŐ, A TÖRVÉNY AZ, AMIT ISTENNEK NEVEZÜNK İSI MAGYAR SZÓVAL. S VALAHÁNYSZOR ENGEDELMESEN BEÁLLUNK ENNEK A TÖRVÉNYNEK A SODRÁBA, ÉS AZT CSELEKEDJÜK, AMIT EZ A TÖRVÉNY, AMELY BENNÜNKET LÉTREHOZOTT ÉS ÉLETBEN TART, TİLÜNK MEGKÍVÁN: SE NYOMORÚSÁG, SE BETEGSÉG, SE SEMMIFÉLE FÖLDI HATALOM LE NEM GYİZHET, MÉG CSAK MEG SEM FÉLEMLÍTHET BENNÜNKET. Szılıhegyi beszéd

65

OKTÓBER 23-A ALKALMÁBÓL AZ ALÁBBI HELYEKEN KOSZORÚZTUNK, EMLÉKEZTÜNK A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY, A (TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGŐ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK), A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE AZ ’56-OS SZÖVETSÉG A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL BIZOTTSÁG A RECSKI SZÖVETSÉG A POLITIKAI ELÍTÉLTEK KÖZÖSSÉGE A SZÓRAKÉSZ, TAGJAI A MŐEGYETEMI RAKPARTON LÉVİ SZOBRUNKNÁL HELYEZTÉK EL AZ EMLÉKEZÉS KOSZORÚIT. DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT. MINISZTERELNÖKE, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKE EMLÉKEZETT A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 56. ÉVFORDULÓJÁRA.

A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE A MOM KULTÚRHÁZBAN TARTOTTA HAGYOMÁNYOS OKTÓBER 23-I ÜNNEPSÉGÉT. ’56-OS SZABADSÁGHARCUNKRA DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKE ÉS PROF. M. KISS SÁNDOR ÚR EGYETEMI TANSZÉKVEZETİ TANÁR EMLÉKEZETT AZ 56 ÉV ELİTTI ESEMÉNYEKRE.

AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG A KORVIN KÖZBEN TARTOTTA HAGYOMÁNYOS OKTÓBER 23-I ÜNNEPSÉGÉT. ÜNNEPI BESZÉDET MONDOTT DR. LOMNICI ZOLTÁN, AZ EMBERI MÉLTÓSÁG TANÁCSÁNAK ELNÖKE.

66

CORVIN KÖZI DÍJAK SZABADSÁGHARCUNK 56. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A CORVIN FILMSZINHÁZBAN AZ 1956-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉG, A CORVIN KÖZI BAJTÁRSI KÖZÖSSÉG ÉS AZ 1956-OS PESTI SRÁC ALAPÍTVÁNY DÍJJAKAT ADOMÁNYOZOT NEVES KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEKNEK, OLVASHATTUK A NAPI LAPOKBAN. PONGRÁCZ GERGELY DÍJAT KAPOTT: TAKARÓ MIHÁLY IRODALOMTÖRTÉNÉSZ

PESTI SRÁC DÍJAT KAPOTT: GYARMATI DEZSİ (1927) OLIMPIAI BAJNOK VIZILABDÁZÓ LEZSÁK SÁNDOR (1949) AZ ORSZÁGGYŐLÉS ELNÖKE CORVIN KÖZI HİS KITÜNTETÉST KAPOT: KOCSIS MÁTÉ (1981) JÓZSEFVÁROSI POLGÁRMESTER POKORNI ZOLTÁN (1962) HEGYVIDÉK POLGÁRMESTERE AZ ÜNNEPSÉGEN KOCSIS MÁTÉ POLGÁRMESTER JAVASOLTA, HOGY A CORVIN MOZI A SZABADSÁGHARC SZENT HELYE LEGYEN 56-OS EMLÉKMÚZEUM. EMLÉKEINK SZERINT A NAGY ÉPÍTKEZÉSI TERVBEN SZEREPELT EGY EMLÉKMÚZEUM LÉTESÍTÉSE, DE EZ ISMERETLEN OKBÓL NEM VALÓSÚLT MEG.

Lezsák Sándor átveszi a Pesti Srác Díjat

67

KOMMENTÁR NÉLKÜL From: Gubonyi Gabriella To: '[email protected]' Sent: Thursday, October 18, 2012 5:27 PM Subject: MTI OS közlemény Tisztelt Fazekas Lajos! Ezúton tájékoztatom, hogy az alábbi közleményüket az Országos Sajtószolgálat rendszerén keresztül nem tudtuk továbbítani, mivel a szolgáltatás mőködési szabályzatának 12. pontjában foglaltak szerint a közlemény tartalma szabályzatba ütközı. („A kiadásra szánt, magyar nyelven megfogalmazott anyag….„ nem mozgósíthat tüntetésre,nyilvános rendezvényre, adománygyőjtésre, bojkottra, nem szerepelhet benne a tervezett győlés, demonstráció helyszíne, idıpontja.) Természetesen a kvótájukat visszaállítottuk. Üdvözlettel: Gubonyiné Bakos Gabriella ügyfélmenedzser; OTS, OS szerkesztı Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Hírszerkesztési Központ Cím: 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon: (06-1) 441-9061; Fax: (06-1) 375-5446 E-mail: [email protected] From: Ádám Krisztina Sent: Thursday, October 18, 2012 5:24 PM To: Gubonyi Gabriella; Kovács Piroska Subject: KÉRÉS

OS - A(z) 56-os Szövetség Országos Központ közleménye Budapest, 2012. október 18., csütörtök (OS) - ÉVFORDULÚS MEGEMLÉKEZÉS SZABADSÁGHARCUNK 56. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGŐ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK A MŐEGYETEMI RAKPARTON LEVİ SZOBRUKNÁL 2012. OKTÓBER 22-ÉN DE.11 ÓRAKOR KOSZORÚZÁSSAL EGYBEKÖTÖTT MEGEMLÉKEZÉST TARTANAK. EMLÉKEZİ BESZÉDET DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKE MOND. Kiadó: 56-os Szövetség Országos Központ Ezen üzenet és annak bármely csatolt melléklete bizalmas, jogi védelem alatt áll, és a nyilvános közléstıl védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak a szakmai célok által megkívánt mértékben és módon használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse errıl az üzenet küldıjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszerébıl. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie. This message and any of its attachments are confidential, legally privileged, not intended for public communication and are solely for the use of the individual or entity to which it is addressed, or other individuals or entities authorized by the addressee solely for professional purposes. If you are not the intended recipient of this e-mail, please notify the sender by phone or e-mail, and delete the message and any attachments from your system; please note that any dissemination, copying or use of the information contained herein is strictly prohibited.

68

’56 AZ EGYHÁZAK SZEMÉVEL „A szabadságot nem lehet eltiporni”

Ökumenikus imaáhítat keretében emlékeztek 1956-ra és világítottak rá az ünnep utóéletére a Káposztásmegyer i Református Egyház Bıröndös utcai templomában a történelmi egyházak újpesti képviselıi. A megemlékezést az Újpesti Városvédı Egyesület szervezte. Az október 20-iki alkalmon dr. Zsengellér József református lelkész emlékbeszéddel, Pályi László plébános, Solymár Péter evangélikus lelkész, valamint Zámbó Hajnalka református lelkész imával emlékezett a forradalom és szabadságharc ötvenhatodik évfordulójára. A jeles alkalmon dr. Hollósi Antal országgyőlési képviselı is jelen volt. Dr. Zsengellér József református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja emlékbeszédében mindenekelıtt emlékeztetett: a Rákóczi szabadságharccal és az 1848-as forradalommal együtt három szomorú forradalmat jegyez a magyar történelem, ma mégis az utóbbi kettırıl, 1848ról és 1956-ról emlékezünk. Szerinte a mai ünnep megosztó, hiszen akiket az elızı rendszer hallgatásra kényszerített, még ma sem mernek ünnepelni, akik pedig a rendszer kegyeltjei lettek, nem értik a megemlékezéseket. - 1956 egyszerre a múlt, a gyızelem, a veszteség, a gyász és az újjászületés ünnepe. A múlté, hiszen a világháború után az emberekben még ott élt a tettvágy. A gyızelemé, hiszen ezt a forradalmat is egyetemisták indították és meghátráltak a szovjetek, és egyben a veszteségé is, hiszen fegyveresek, fegyvertelenek, hívık és hitetlenek egyaránt elestek az utcákon, és Újpesten pár nappal késıbb ugyan, de ugyanúgy elkezdıdött a megtorlás – mondta. - A kivégzések és perek számadatait sorolva emlékeztetett, ez a gyász ünnepe, ugyanakkor az újjászületésé is. Ugyan a köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki, amivel szerették volna átértelmezni az ünnepet, az emlék nem homályosult el. Beszédének zárómondatában hangsúlyozta: a szabadságot nem lehet eltiporni.

"A harcot melyet İseink vívtak

Békévé oldja az Emlékezés, s rendezni végre Közİs dolgainkat, ez a Mi munkánk és nem is kevés!" /József Attila/

69

SZENT ISTVÁN ÜNNEPE MOSONMAGYARÓVÁRON Mosonmagyaróváron, a hagyományokhoz híven a Szent István Napok keretében, az Államalapítás Ünnepén, augusztus 20-án, a mosoni Szent István szobornál történı megemlékezést és koszorúzást követıen a Fehér Ló Közösségi Házban adják át a legnagyobb városi elismerést, a Pro Urbe díjat. Idén a képviselı - testület két díjazottról határozott. Az 56-os Szövetség díjra javasolta dr. Székelyhidi László nyugalmazott belgyógyász fıorvost, volt országgyőlési képviselıt, a helyi ’56-os egyesület tagját, a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortőz kivizsgálásáért, az ártatlan áldozatok és mártírok emlékének, a forradalom és szabadságharc eszméjének ırzéséért, a megtorlások elszenvedıinek védelmében végzett kimagasló tevékenységéért. A fıorvos úr váratlan halála (1928-2012) miatt, a posztumusz elismerést dr. Nagy István polgármester a kitüntetett özvegyének adta át. A család nevében fia, ifj. Székelyhidi László mondott köszönetet. A másik díjat Nagy József plébános, a Magyaróvári Egyházközség élén eltöltött huszonhárom évi szolgálatért érdemelte ki.

’56-OS KIÁLLÍTÁS A MOSONMAGYARÓVÁRI VÁROSI KOLLÉGIUMBAN Rendhagyó kiállítások megnyitásával emlékezett a Városi Kollégium az 1956-os Forradalom és Szabadságharc valamint az 1956.október 26-ai sortőz 56.évfordulójára…

5 6 É V V E L AZ 1 9 5 6 - O S M O S O N M AG Y A R Ó V Á R I S O R T Ő Z U T ÁN Az 1956.október 26-ai sortőz napja, 1990 óta Mosonmagyaróvár Gyásznapja. A megemlékezések sora pénteken délelıtt a Karolina Kórháznál kezdıdött, ahol Nády Mária, helyi költı idézte fel 56-os gyermekkori emlékeit. Majd Gulyás Lajos mártírhalált halt református lelkész emléktábláját koszorúzták meg a lelkész lányai, az 56-os Egyesület és a városvezetés. Ezután a Hunyadi Mátyás Szakképzı és Szakiskolában a sortőz szakmunkástanuló áldozataira emlékeztek. Itt Bérci Csaba tanár idézte fel az ötvenhat évvel ezelıtt történteket az iskola diáksága és a meghívott családtagok elıtt. A megemlékezések sora a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezıgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar épülete, a Magyaróvári Vár elıtt folytatódott, a legyilkolt hat akadémista emlékmővénél, ahol Németh Norbert, a hallgatói önkormányzat elnöke idézte fel az ötvenhat évvel ezelıtt történteket. Innen a megemlékezık a Polgármesteri Hivatalnál elhelyezett ’56-os Nemzeti Tanács emléktáblájához vonultak, ahova a városháza dolgozói is csatlakoztak. Itt a koszorúzás elıtt Simon Zsuzsanna, a Városi Kollégium igazgatója beszélt a nemzeti tanács létrejöttérıl és mőködésérıl, majd a megtorlás idıszakáról. Ezt követıen a magyaróvári temetıben győltek össze az emlékezık, ahol Németh Alajos tanár beszélt az ötvenhat évvel ezelıtti eseményekrıl. A temetıtıl gyalogos felvonulás indult a Gyásztérre, ahol Áder János köztársasági elnök tartott kegyeleti megemlékezést, s mint mondta: „Az áldozatok testébe fúródó gyilkos lövedékek szabadságszeretı nemzetünket sebezték meg. Ezért kell emlékeznünk rájuk minden évben, hogy ık mi vagyunk. Tudniuk kell, hogy nem haltak meg hiába. Mint ahogy tudniuk kell azt is, hogy helyettük is befejezzük a mondatot, amit gyilkosaik beléjük fojtottak: „Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh, magyar."

5 6 - O S E M L É K M Ő V E T A V A T T AK H A L ÁS Z I N A halászi Hagyományırzı Egyesület és Halászi Község Önkormányzata az 1956.október 26-ai sortőz két halászi áldozatának, Sipos Gyula és Szuhányi József tiszteletére állított emlékmővet, melynek felavatására 2012.október 25-én került sor a Kossuth Lajos út 113. szám elıtti téren. Az ünnepséget Süli Józsefné az egyesület elnöke és Majthényi Tamás polgármester nyitotta meg. Emlékezı beszédet Csáky Pál felvidéki politikus, író tartott. Gács András, Siratóének címő versét Szitás Bálint tanuló mondta el. Az emlékmővet Szalai Lajos érdemes esperes szentelte fel. Az emlékmő Fittler Ottó alkotása. (Simon Zsuzsanna tudósításai)

70

EMLÉKEZNI, EMLÉKEZTETNI Világrengetı napok voltak 56 évvel ezelıtt.

Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban rendezett ünnepségen Habis László polgármester úgy fogalmazott: minden kor történelmi kor, s ezeknek az éveknek mi vagyunk a fıszereplıi, nekünk kell tovább írnunk Eger históriáját. – Várvédı elıdeink 460 évvel ezelıtti hıstette, az 1956-ban helytálló egri emberek bátor kiállása példát mutat nekünk. Az ı vállukon állunk, így hát messzire láthatunk. Ne féljünk hát cselekedni hazánk és Eger iránti hőségbıl, valamint az egymás iránti tiszteletbıl és szeretetbıl! Csak ezek lehetnek Eger megdönthetetlen bástyái, boldogulásunk, sikerünk zálogai. Nyerges Andor az ’56-os Szövetség megyei szervezetének vezetıségi tagja hangsúlyozta: október végén csodálatos napokat éltek át ma már fogyatkozó bajtársaival, akikkel személyesen részesei lehettek a világrengetı napoknak… 1956-ról szólni felelısség, nem szabad elhalványítani jelentıségét, s a világrengetı napokra emlékezni és emlékeztetni kötelesség. Itt volna már az ideje példát venni, s erıt meríteni mindabból az érzésbıl, ami az elsı lyukas zászló láttán megdobbantotta a szíveket… Csodás napok voltak, soha nem tapasztalt egységben, mámorosan ünnepeltük a kivívott szabadságot… Mindannyian ismerjük azonban a folytatást, hogy mi történt november 4-én. Az elnyomott népek nagy barátjának hirdetett Szovjetunió kénytelen volt megmutatni igazi arcát, ideküldve hatalmas hadseregét, lánctalpaival eltiporni egy kis nemzet szabadságharcát. Ezzel véglegesen és visszavonhatatlanul leleplezıdött a világ szemében a „vörös kolosszus” jogtipró, elnyomó és kegyetlen arca… Ma azt kérem, hajtsunk fejet az áldozatok elıtt, tartozunk nekik azzal, hogy bizonyítsuk: áldozatuk nem volt hiábavaló. Tartozunk nekik azzal, hogy vigyázunk a hın áhított és oly nehezen megszerzett demokráciára és a szabadságra, hogy ezeket soha többé, senki ne vehesse el tılünk. (Részletek az ünnepi beszédbıl.) Füzesabonyban Dr. Nyitrai Zsolt, beszédében kiemelte: 1956. október 223-a a szabadságszeretı magyarok gyızelmérıl szól, s mutatja, a szabadság és függetlenség kivívása áldozatokat is kíván. Gyöngyösön szentmisével, majd az 1956-os emlékmő megkoszorúzásával kezdıdött a megemlékezés. A köztéri alkotásnál Tóth Vilmos nyugalmazott gimnáziumi tanár ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956 forradalom volt, mert megdöntött egy olyan rendszert, amely győlölte saját népét és másokat is győlöletre buzdított… ’56-ban olyan történelmi helyzet állt elı, amikor az igazságért csak meghalni lehetett…. Horváth László megyei kormány megbízott a Mátra Mővelıdési Központban ezt hangsúlyozta: a magyar történelemben ’56 utáni alakulása, vagyis a diktatúra felpuhulása, az, hogy hazánk a legvidámabb barakk, szintén a forradalomnak az eredménye volt, amelyet sokáig tilos volt ünnepelni, és amelyet ahogyan az 1848-as eseményeket is, sokáig elfojtott indulat és szenvedély lengett körül… Meg kell találnunk az a nyelvet, amellyel a fiatalok is megélhetnék, megérthetnék, mit üzen ’56 emléke.

(Markó Katalin)

71

M I ND E NS Z E N TEK Ü N N EP E ÉS H A L OTT A K NA P JA November 1. mindenszentek ünnepe. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a megdicsıült Egyház ünnepe. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápaidején jelent meg elıször a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-tıl újra munkaszüneti nap.

A november 2-i halottak napja jóval késıbbi eredető: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétıl a katolikus egyház egésze átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkrıl való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendı bőn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe elıtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életrıl és a feltámadásról szólnak. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élıket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok ahogy más kultúrákban is szokásos - még ennivalót is vittek a temetıbe

72

VÉRES CSÜTÖRTÖK TÖMEGMÉSZÁRLÁS A PARLAMENT ELİTT A Parlament elıtt 1956. október 25-én délelıtt, a forradalom harmadik napján több ezer fıs békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. Nagy részük az Astoria elıtti tömeggyőlésrıl érkezett, három szovjet tank kíséretében, amelyekre a tüntetık baráti szándékukat kimutatva másztak fel. A tömeg másik részét peremkerületekbıl érkezett munkások alkották, akik nem tudtak eljutni munkahelyeikre, mert a tömegközlekedés akadozott. Miközben a tüntetık a Parlament felé vonultak, szembehaladt velük egy szovjet harckocsioszlop, amely a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) két, Magyarországra küldött megbízottját, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov PB-tagokat, valamint Ivan Szerov KGB-elnököt és Mihail Malinyint, a magyarországi szovjet haderı fıparancsnokát szállította. İk a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Akadémia utcai székháza felé tartottak, ahol részt vettek a Központi Vezetıség (KV) tíz óra után kezdıdı ülésén. A szovjet küldöttek nyomására a KV felmentette Gerı Ernıt pártvezetıi tisztsége alól, helyére pedig Kádár Jánost választotta meg. A forradalom kitörése után megalakult Katonai Bizottság vezetésével Apró Antalt bízták meg, teljhatalmat adva neki „a középületek, hatalmi központok, ha kell fegyveres harc, véráldozatok árán történı megvédéséhez”. Mindeközben a Kossuth téren tüntetı tömeg küldöttséget választott, hogy a Parlamentben adják át követeléseiket, de a kormányırök és a Honvédelmi Minisztérium karhatalmi ezredének egyik százada, megtámogatva a Parlament elıtt felsorakozott hét T–54-es szovjet harckocsival, távol tartották az épülettıl a tüntetıket. Megismétlıdtek az Astoriánál korábban tapasztalt események, a tüntetık barátkozni igyekeztek a szovjet katonákkal, kétnyelvő röplapokat osztogattak, harckocsik tetejére pedig jó néhányan fel is másztak. Pár perccel 11 óra után az MDP ülésén tartózkodó Szerov tábornok úgy döntött, szemlére indul a Kossuth tér irányába. Fedezetét több szovjet és magyar tiszt, valamint egy harckocsi látta el. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövésekre adott ki parancsot, amelyek nagy pánikot okoztak a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament elıtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a Földmővelésügyi Minisztériumot és a Néprajzi Múzeumot vették célba. A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetık felé. Elıbb a mai Vértanúk terénél lıtt ki repeszgránátokat, majd a Nádor utca felé visszavonulva géppuskájából újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot. A vérengzést követıen elıször az Igazság c. lap október 27-i számában jelent meg az az állítás, hogy a sortüzért a Földmővelésügyi Minisztérium épületének tetejérıl tüzelı ÁVH-sok tehetık felelıssé. Késıbb a köztudatban jobbára ez a verzió rögzıdött, nincsenek azonban egyértelmő bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei. A téren ellenben jelen voltak: az orosházi határır alegység egyik biztosításra kirendelt raja, Szalay Zoltán ÁVH-alezredes irányítása alatt részt vett a lövöldözésben, ık a Parlament elıtt álló szovjet harckocsikhoz közeli tüntetık felé lıttek. Az utólagos történészi kutatások szerint azonban a vérengzés fı okozója a második hullámban érkezı szovjet harckocsi volt, a neki kiadott pontos utasítások viszont továbbra is tisztázatlanok. Hasonlóképpen bizonytalan, hogy a téren jelen lévı ÁVH-egység volt -e a sortőz kezdeményezıje. A halottakat késıbb tudták csak összegyőjteni és eltemetni, azonosításuk sem történt meg, de a pontos számukat sem lehet tudni. Kéri Edit és Körömi Teréz kutatásai szerint a sortőznek legalább ezer halottja volt. Mikes Tamás szemtanú még másnap 820 máglyába rakott halottat számolt meg,amit 12 teherautóval hordtak,és ötvenesével raktak gúlákba. Ezen kívül legalább 40-50 halottat nem tudtak azonosítani és még aznap - több tanú szerint - az embermaradványokat kosárba rakva a Dunába szórták.

A NİK TÜNTETÉSE ÉLÜNK! I. évfolyam. 6. szám. 1956. december 4.-én AZ EMLÉKEZÉS NAPJÁN A MAGYAR FORRADALOM LAPJA "MAGYAR ANYÁK! MAGYAR LÁNYOK, ASSZONYOK!" "MOST RAJTATOK A SOR!" Ezzel a felszólítással indult útjára ezekben a napokban sok ezer röplap, hogy mozgósítsa a magyar nık széles rétegeit, hogy a gyászos és mégis büszke emlékezés virágaival koszorúzzák hıseink sírjait, és hogy ugyanakkor ébresztıi legyenek a magyar nık hagyományokban gazdag történelmi hivatásérzetének. 1956. december 4-én játszódott le az elnyomás idıszakának egyik legmegrendítıbb eseménye, és egyben a forradalom egyetlen kollektív nıi akciója, amikor a nık a békés, gyászoló nı attribútumainak teljes díszében vonultak némán, kezükben egy szál virággal a Hısök terére, majd onnan a tömeg egy része az Amerikai követség elé… A nıtüntetés nem aggódó anyák spontán mozgalmából született, férfiak iniciálták, és szervezték meg. December 1-jén határozta el Abod László, Gáli József és Obersovszky Gyula (a Péterfy Kórház alagsorában november 4-e után is illegális nyomdát üzemeltetı értelmiségi csoport), hogy a szovjet megszállás egyhónapos évfordulójára az elesettek emlékére nıtüntetést szerveznek. Késıbb hasonló tüntetésre került sor december 6-án, Gyulán, 7-én, Székesfehérváron, Esztergomban és Pécsett, 9-én, Miskolcon, 10-én pedig Egerben…

73

NOVEMBER 4. - AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA

1956. november 4-e súlyos tragédiával köszöntött ránk. Hajnali 4 órakor megkezdıdött a második szovjet intervenció. Háború hadüzenet nélkül. Így lett november 4-e az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverésének a napja, az idegen hatalom ellen küzdı nemzet gyásznapja.

Október 28-tól - amikor Nagy Imre elismerte a felkelés jogosságát, és gyızött a forradalom és szabadságharc -, november 3-ig békés, reményteli újrakezdésre készülıdött az egész ország; a szovjeteket kiszolgáló törpe kisebbség kivételével. November 4-e vasárnapra esett, és 5-én, hétfın, már dolgozni mentek volna az emberek. De a háttérben, a nemzetközi erıvonalak ismét tragikussá alakították a magyarság sorsát. A két nagyhatalom, Amerika és a Szovjetunió vezetıi háttéralkut kötöttek. Az USA vezetıinek (Eisenhower elnök, Dulles külügyminiszter) döntése, miszerint az USA nem avatkozik be a magyarországi eseményekbe, vagyis az oroszok szabad kezet kapnak, megpecsételte a magyar forradalom sorsát. A harc kegyetlen volt, egyoldalú és rövid. Budapest így is mély sebeket kapott, a fiatal pesti srácok és a többi bátor harcos hiába próbáltak ellenállni, az orosz fölény ismét gyızedelmeskedett, mint 1848-ban. A hısök kiöntött vérétıl áztatott pesti kövek, a rommá lıtt házak halálos csendje jelezte a levert magyar forradalmat és szabadságharcot. Hajnalban az ország egész területén megindult a szovjet támadás. Reggel 5 órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) „Nyílt levél a dolgozó magyar néphez” címő közleményét sugározta, melynek aláírója Kádár János „miniszterelnök” volt. 5 óra 20 perckor viszont a Kossuth Rádióban Nagy Imre mondta el a következı drámai szavakat: Itt Nagy

Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fıvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével! A kormányfı fenti mondatait magyarul és valamennyi világnyelven többször megismételték. Ezután Háy Gyula és felesége: „Segítsetek, segítsetek, segítsetek” végő segélykiáltását sugározta a rádió magyarul, angolul, németül és oroszul. Ezt követıen a Kossuth-rádió adása megszakadt. Miután Jugoszlávia menedéket ajánlott fel a magyar kormánynak, végül Nagy Imre és a kormány többi tagja a családjukkal együtt a jugoszláv nagykövetségre érkeztek. A szovjet csapatok már hajnalban bevonultak a fıvárosba is, egyszerre három irányból, elıbb a pesti oldalt a Duna teljes vonalában ellenırzésük alá vonva, majd Budára is átkelve. A harcot a Budaörsi úti laktanya megtámadásával kezdték, majd a város számos más megjelölt célpontja ellen is támadásba lendültek. Hamarosan valódi háborús helyzet alakult ki, és a kora reggeli órákban már a város szinte minden kerületében a szovjet ágyúk és harckocsi lövések robaja hallatszott. Reggel 8 körül a Parlamentet védı magyar egységek a szovjet támadás nyomására letették a fegyvert. A kormánytagok közül ekkor már csak Bibó István államminiszter maradt a Parlamentben, ahonnan kiáltványát szétküldte a nyugati országok nagykövetségeinek. A kiáltvány vége így hangzott:

"… A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsıbbségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen… Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszeretı népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében." 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-

74

én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tırbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. A megtorlás olyan mérvő és embertelen volt, amelyre a magyar történelemben addig nem volt példa. A harcban elesettek mellett, a kivégzettek, a bebörtönzöttek, az elhurcoltak száma és a menekülı áradat ijesztı és döbbenetes volt. Kiskorúakat ítéltek halálra és megvárták, hogy betöltsék 18-ik életévüket a végrehajtáshoz. Ilyen volt az emberarcú szocializmus… Az elmúlt több mint 50 év alatt napvilágra került adatok, a túlélık, a szemtanúk beszámolói az egyik oldalon, az igazi bőnösök és árulók elhallgatása, sıt felmentése a másik oldalon. Ez mind ’56 szomorú hagyatéka. Szabad-e, lehet-e békévé oldani az emlékezést, parolázni, együtt ünnepelni azokkal, akik a barikádok két oldalán harcoltak? Megtehetjük-e ezt az elesettek, a hısök nevében, az egész életüket kettébe töröttek nevében, az emigrációba kényszerültek nevében? Micsoda és mekkora vérvesztesége volt ez a magyarságnak! Hatása ennyi év múltán is fájdalmasan érezteti hatását mind tudásban, mind erkölcsi tartásban és a hazaszeretet megfogyatkozásában. Tudjuk, nem minden kommunista volt bőnös és hazaáruló, sıt voltak mártírjaik is, mint Nagy Imre, Donáth Ferenc, Szilágyi János, Maléter Pál stb. İk képesek voltak ideológia és hatalomféltés helyett a magyar nép szolgálatát felvállalni. Kiknek vagyunk az örökösei, ez fontos csupán, idegen érdekek kiszolgálóinak, önös érdekek követıinek, avagy a nemzet, a magyarság szolgálatát becsületesen felvállalóknak?... (Forrás: royalmagazin.hu;)

KISFOGHÁZ

HARGITA TÉRI EMLÉKMŐ AVATÁSA

75

ESZTERGOM-PILISMARÓT 2012. OKTÓBER 13.

Esztergomban minden ’56-os emlékhelyet megkoszorúztunk Weldin József Esztergom-megyei elnök, vezetésével. Az elnök mesélt az esztergomi az ’56-os eseményekrıl, és a szovjet katonák kegyetlen sortüzérıl, amikor a távolsági buszról leszálló fiatalokat valósággal lekaszálták. A mai napig nem tudni az áldozatok pontos számát, sokuknak a nyughelye sem ismert. A kismaróti országzászló emlékoszlopánál is koszorúztunk. v. Bereznai Endre polgármester helyettes elmondta, hogy az eredeti zászló a budapesti Hısök terén állt, a talapzatból kiálló 20 méter magas oszlopon. Az itteni országzászló 7 méter magasan lobog, talapzatában pedig a vármegyék földje. Az emlékoszlop négy oldalán történelmünk négy jeles dátuma van bevésve: 896, 1848 - Kossuth címer, 1920 Trianon - Turul-madár és 1956 lyukas lobogója. Pénzes József zászlótartónk minden emlékhelyen rezzenés nélkül, kegyelettel tisztelgett. JÁSZKISÉR 2012. október 18-án, másodszor ünnepeltünk együtt a Csete Balázs Általános Iskola tanáraival, diákjaival. Öt éve vállalták fel, hogy rendhagyó módon ünneplik meg az 1956-os forradalom évfordulóit. Az igazgató úr köszöntıjében elmondta: „A történelem a legnagyobb tanító mester… Ne feledjék a fiatalok a magyar hısöket, adják tovább az eszméket.” A polgármester úr is köszöntötte az egybegyőlteket. Szavalóversenyt hallhattunk, történelmi vetélkedıt nézhettünk és az iskola tanulóinak remek ötletekkel készült 56-tal kapcsolatos rajzaiban gyönyörködhettünk. A fiatalok ’56-ról készített filmjét is megtekintettük. Nem csak Jászkisérrıl vetélkedtek a tanulók, hanem a környezı települések diákjait is bevonták a megemlékezésbe. Nagyon oldott légkörben, jókedvvel versenyeztek a gyermekek. Minden vetélkedı diák kapott emléket, a nyertesek pedig könyvjutalomban is részesültek az 56-os Szövetségtıl. Az ’56-os Szövetség kitüntetéseit a Jászságból származó Styop Ferencné alelnök adta át. Végezetül koszorúzással, gyertyagyújtással tisztelegtünk Sélyi Sámuel emléktáblájánál. Ez úton is köszönjük, hogy részt vehettünk a nagyon színvonalas ünnepségen. (Szendiné Kósa Katalin)

76

POSTÁNKBÓL

77

POSTÁNKBÓL 1956 sírok, 1956 sírok 1956 Az 1956-os forradalom résztvevıi, hısei körében gyakorta hallani, hogy felejtik a forradalmat, a dicsınapokat, azokat csak októberben elevenítik fel. E megnyilvánulásban sajnálatos módon sok a valóság, de ennek, mint mindennek oka, okozata van. Múlik az idı, nemzetünk tekintélyes része 1956 után született, az ı számukra ’56 harca már történelem éppúgy, mint számunkra a honfoglalás, vagy 1848 szabadságharca. Van, ami a hajdani forradalmárokon múlik, célszerő lenne, ha a napjainkban még közöttünk élı hajdani résztvevık emlékeznének, ha utólag is, leírnák történetüket, azt is, hogy miként ırzik legutóbbi –mert bıven volt nemzetünk történetében – szabadságharcunk szellemét. Netán kitőzik 23-án nemzeti lobogónkat? Vannak jogos és elfogadhatatlan óhajok, de ’56 harcosain múlik, hogy miként tartják egymással a kapcsolatot, milyen megbecsülést adnak egymásnak, miként ırzik azoknak az emlékét, akik fegyveres harcban, börtönben, vagy bitó alatt végezték életüket, számon tartják, azokat a sírhantokat ahol a hısök pihennek? Elnézik azt, hogy azok a sírhantok pusztuljanak? A budapesti temetıkben a Nemzeti Kegyeleti Bizottság kigyőjtette az ott nyugvó ’56-osok névsorát, sírjainak helyét, melyet központilag fekete márványtáblákra vésetve örökítette meg. A Szabadságharcosokért Közalapítvány céljául tőzte ki, hogy felderíti, összegyőjti az 1956-os szabadságharcunk hıseinek végsı nyughelyét, azokét, akik fegyveres küzdelemben, vagy az ott szerzet sérülésben, a megtorlás folyamán történı agyonverésben áldozták hazánkért életüket. Az idevonatkozó akaratnak van már példája. Közös összefogás „eredménye”, hogy a 15 évesen hısi halált halt Kiss Kálmánnak hajdani iskolájában emléktáblával adnak tiszteletet, évente ott emlékezve meg 1956 hıseirıl közöttük Kálmánról. /Kiss Kálmán Szentmártonkátán született, Soroksárra került szakközépiskolába, onnan ment be az Üllıi útra, palack került a kezében. Az elsı támadó harckocsit megsemmisítette a második megölte. Családja, a kapott anyagi elismerésbıl állítatta sírkövét. A megbecsülés? A helység múzeumában, köztársaság elnöki elismerésének oklevelét, hosszú keresés után, egy szekrény tetején találták meg./ Az Alapítvány azzal a kéréssel fordul mindazokhoz, akik életkoruktól függetlenül fontosnak tartják ’56 hısei emlékének ırzését, közöljék azt az alapítvánnyal, hol található a nemzetünkért életét áldozó sírhantja. Ha mód van rá, fotózzák le, vagy írják le a sír állapotát. Egyre kevesebben élnek, a forradalomban résztvevık közül, tovatőnnek az emlékek, illı lenne, sıt kötelessége lenne ’56 hıseinek, hogy emlékezzenek, mi több tovább adják hısi halált halt társaiknak emlékét, hogy az utókor is tiszteletet tudjon adni az egyre távolodó történelmi múltba veszı hısnek. Másokra hárítva sokat beszélünk ’56 feledésérıl, de mi tettünk, teszünk az ellenkezıjérıl, a szabadságharc küzdelmének, szellemének életbe tartásáról? Tegyünk érte, ne hivatkozzunk mások feledékenységére, hiszen miként várhatunk elismerést, ha mi nem tesszük azt meg? A fentiek alapján mi is kérjük tagtársainkat, menjenek ki helységük temetıjébe, elevenítsék, fel emlékezetüket, keressék fel a hıs végsı nyughelyét, és jelezzék azt szerkesztıségünk felé. Matthaeidesz Konrad

78

HOTEL AQUAMARIN, HÉVIZ – HONVÉD UTCA 14. T ÁJ É K O Z T AT J U K S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J A I T , H O G Y A H É V I Z I AQ U A M AR I N S Z Á L L Ó B A N K E D V E Z M É N Y E S T É R I T É S I D Í J E L L E N É B E N P I H E N H E T N E K , G Y Ó G Y U L H A T N AK T AG J A I N K . AZ A É P Ü L E T K E L E T I O L D A L ÁN L E V İ S Z O B ÁK B AN . B E L F Ö L D I V E N D É G E K S Z ÁM Á R A A G Y Ó G Y K E Z E L É S E K T B . K ÁR T Y A É S H ÁZ I O R V O S I B E U T A L Ó E L L E N É B E N A M I N D E N K O R I J O G S Z A B ÁL Y O K N AK M E G F E L E L İ O E P . T Á M O G A T ÁS S A L I S I G É N Y B E V E H E T I K . T É R I T É S I D I J : F É L P AN Z I Ó S E L L Á T Á S S A L É J S Z AK ÁN K É N T F T 6 .6 0 0 .I D E G E N F O R G A L M I A D Ó N A P O N T A F T 4 2 0 .S Z O L G Á L T A T ÁS : S V É D A S Z T A L O S R E G G E L I , M E N Ü S O R O S E B É D V A G Y V AC S O R A . KÜLSİ ÉS BELSİ FÜRDİMEDENCE – SÓKAMRA - GK. PARKOLÁS.

79

TISZTELT OLVASÓINK! TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARRCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETİ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlekhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormany.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu. ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312 FELELİS KIADÓ: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./VI. EMAIL: [email protected]

80

TISZTELT TAGTÁRSAK, BARÁTAINK, OLVASÓINK! NEHÉZ ÉVET ZÁRUNK, NEHÉZ VOLT AZ EMBEREKNEK, EZT IS KIBÍRTUK. MÁRIA ORSZÁGA NEM OMOLHAT ÖSSZE. A KORMÁNY A HELYÉN VAN, TESZI A DOLGÁT, ÉPÍTI A JELENT, TERVEZI A JÖVİT. SZÖVETSÉGÜNK VÉGZI A DOLGÁT. TERÜLETI SZERVEZETEINK MINDEN ÜNNEPSÉGEN, MEGEMLÉKEZÉSEN JELEN VOLTAK. VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELİINK MINDEN MEGHÍVÁSNAK ELEGET TETTEK. SZÖVETSÉGÜNK SZENT KÖTELEZETTSÉGÉNEK TEKINTI A MÉG ÉLİ, A NEMZETI ELLENÁLLÁSBAN RÉSZTVETT BAJTÁRSAK ÉRDEKKÉPVISELETÉT, UTOLSÓ NYUGHELYÜK GONDOZÁSÁT, VALAMINT AZ 1945 - 1989. KÖZÖTTI NEMZETI ELLENÁLLÁS EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSÁT. E GONDOLATOK JEGYÉBEN KÍVÁNUNK MINDEN TAGUNKNAK, BARÁTUNKNAK ÉS OLVASÓNKNAK ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET. ÚGY LEGYEN. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

81

2013

MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK, ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK.

82