HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1990 – 2011

A KITELEPÍTÉSEKRE EMLÉKEZÜNK

2011. JÚLIUS – AUGUSZTUS - SZEPTEMBER

2

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM -

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)

3

MIT ÜNNEPLÜNK AUGUSZTUS 20-ÁN Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogaszszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szőz Máriának, s 1038-ban ı maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékő. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktıl való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepérıl, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sıt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ı hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez idıtıl körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Elıször 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követıen az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történı fellobogózását.

4

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitőzésre, a Szent István-i (Trianon elıtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplıje volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból. A szocialista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerőnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Elıször az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra idızítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejő rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelıen rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az elsı szabad választáson létrejött Országgyőlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára

A Szent Jobb: István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínőleg a tatárjárás vagy a török idık alatt veszett el, késıbb (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában ırzik. (Forrás: Internet, privátbankár honlap)

Szokolay Sándor: „Elsı királyunk alkotó szelleme nemzetünk életútját századokra kijelölte…” Szeretett Testvérek, szívbıl remélem, hogy mindazok, akik együtt vagyunk, akikhez ma itt szólhatok, lelketek mélyén ırzitek Szent István nemzetmegtartó szellemét! A megemlékezés mottója, ha muzsikus szólhat az ünnepen, mi más lehetne, mint a gyönyörő ének, Ó, Szent, István dicsértessél, Menny és Földön tiszteltessél, De fıképpen nálunk ma, Mint országunk istápja. Kérünk, mint Apostolunkat, És az e1sı királyunkat, Szent István, nézz mennybıl le, Tekints a magyar népedre! (Forrás: Internet, részlet Szokolai Sándor 2004, augusztus 20-iünnepi megemlékezésébıl)

5

DR. SCHMITT PÁL, MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE ÜNNEPI BESZÉDE (Amelyet a Hısök terén, a tisztavatáson mondott el.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! „A hazáért, mindhalálig!” Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Bajtársak, Katonák! Jó lesz újra hallani, több mint hat évtized után ezt az eltökélt, derék hitvallást. Jó újra hallani, mert talán nincs ebben a hazában olyan család, ahol ne lettek volna katonák, akik valaha e három rövid, de annál erısebb szóval indultak neki az életnek. Megannyi egyenes, erényes ember, példaképek mindannyiunk számára. Igen, mert a katonaember példakép, a gyermekvágyak egyik netovábbja, ahogy József Attila gyönyörő versében olvashatjuk: „Tőzoltó leszel, s katona, vadakat terelı juhász.” Miért szeretne minden gyerek tüzet oltani, katonáskodni, vadakkal megbirkózni? Mert az egészséges gyereklélekben ott bújik egy erény: a bátorság. Az arany közép két szélsıség: a gyávaság és a vakmerıség között. A katonaember legfıbb erénye ez. A Bátorság, a Vitézség, az Emberség – így, csupa nagybetővel. A katona-lét vágya benne él mindenkiben. Aztán évek múlásával szőnik, átalakul az érdeklıdési kör. Van, aki megvalósítja álmait. Mindenkibıl más és más lesz, máshol találja meg a boldogulását. De egy dolgot senkinek sem szabadna szem elıl tévesztenie, egyetlen hivatásban sem: „A HAZÁÉRT, MINDHALÁLIG!” Azt, amit Önök bátran kiáltanak ma minden magyarnak innen, történelmünk „Fıhadiszállásáról”, a Hısök terérıl. Nekünk pedig meg kell hallanunk, mindenhol, bárhol, bármilyen hivatást teljesítünk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Magyar Barátaim! Magyarország, mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erısek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása ez a két szó lesz. Ebben nincs mellébeszélés, megalkuvás, nincs kibúvó, nincs könnyítés. Mert a haza mindannyian vagyunk, éljünk bárhol a világban. A haza, a magasban, a lelki magaslatban levı, bátor, erényes magyarok közössége, ahol mindenki állapotbeli kötelességének, vállalt hivatásának a legjobban akar megfelelni. Mert csak így, együtt leszünk újra sikeresek. Múljon el az egymás méregetése, az irigység szelleme közülünk, teljesítse be mindenki saját küldetését, gyarapítsa a maga talentumait, ne a máséra vágyjon! Mindenki a maga életútját akarja és szeresse, mindenki a legjobb tudása szerint fussa meg azt a bizonyos pályát, ami neki adatott. Tisztelt Bajtársaim, Magyar Katonák! Önökre példakép-szerep vár. A katona, a bátor, az erényes magyar ember kiállása. Az elıbb említett, minden magyaroknak szóló példamutatás mellett legyen ez az életpálya vonzó, és igen, Önökön múlik, lesznek-e követık. Életpályát mondtam, és ezt nagyon fontosnak gondolom. A honvédségnek korszerő, de hagyományokon nyugvó, erıs, megtartó háttérre van szüksége. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szép hagyomány, hogy a magyar tisztek augusztus 20-án tesznek esküt. Nagyszerő gondolat, mert ez által összeér az egyéni és a közösségi ünnep. Erısítik egymást, megajándékozzák egymást. A katonák életében ez egy rendkívül fontos, büszkeségre okot adó, személyes pillanat. Az ünnepnap távlatot ad hozzá: elhelyezi az embert abban a kötelékben, amelyben az életét éli, a hivatását teljesíti. Önök a nemzet katonái. A parancsot a felettesüktıl kapják, de a megbízatásukat, a bizalmat egy egész ország adja. Az ünnepekkel kapcsolatban különfélék a gondolataink, különfélék az érzéseink. Ami a közelmúlt történelme, arról azt szokás mondani: túl közeli még. Ami pedig régen volt, olyan megfoghatatlan, olyan elérhetetlenül távol van.

6

Ezért nem árt tudatosítanunk, hogy az ünnepek tegnap és ma arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban, s a velünk egy hazában élı nemzetiségekben. Ami máshogy volt itt, a Kárpát-medencében, mint a világ bármely más pontjain. Szent Istvánéhoz hasonló intelmeket, okításokat a középkorban sokan papírra vetettek. De egy sem ilyen bensıséges, vallomásos, ilyen szeretın atyai: „Az uralom negyedik dísze a fıemberek, ispánok, vitézek hősége, erıssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ık országod védı falai, a gyengék oltalmazói…” Igen, ezek is mi vagyunk! Az érzelmek áradása, a lélek húrjai. Szent István, amikor Magyarországot megalapította törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétık szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. Céljai elérésében segítették derék katonái. Szeressük hát, ami különleges bennünk! Mert az örülnivaló augusztus 21-én is, és az év minden napján! Márai Sándor egy rövid gondolata a hazáról így szól: hazaszeretetre nem lehet senkit tanítani, egyszerően „ırült az, aki önmagát tagadja”! Hát ne legyünk ırültek! Legyünk bölcsek! És ne tagadjuk meg magunkat! Ne dobjuk el a hagyományainkat, mert saját magunkat dobnánk el vele! A magyar hadsereg bölcs, amiért keresi hagyományait, mert csak ezzel együtt végezheti jól, hően feladatát. Hiszen a honvédelem tudomány, szakszerőség, technológia és megannyi más. Mindenekelıtt azonban hőség, ragaszkodás, és becsület! A múlthoz úgy van közünk, hogy bennünk folytatódik. A részünk: lelkünk, gondolataink, mozdulataink, szokásaink része mindaz, ami történt velünk. Ezek vagyunk mi. Zavar és szemlesütés nélkül mondhatjuk: mi Szent István népe vagyunk. Itt, a Hısök terén, bárhol az országban, vagy magyar közösségekben a határainkon túl. A magunk 21. századi örömeivel és bánataival, céljaival és feladataival. Én hiszek benne, hogy újra nagyszerő dolgok elıtt állunk! Valami megmozdult a magyar lelkekben. Valami, ami valóságos, igazi, mélyrıl fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika, vagy a gazdaság képes. Olyan változást, ami szívbıl jövı, mégis tudatosan vezeti el a magyarokat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb világba. Oda, ahol a remény visszahódítja a helyét közöttünk, ahol tiszták a tekintetek, ahol bizakodók az arcok, kiegyenesednek a gerincek. Ahol derővel tervezhetı, kiszámíthatóbb a jövı a fiatalok, a családok számára. Ahol mindenki élvezheti saját munkája gyümölcsét. Az ünnepek ezért fontosak: mert megláthatjuk bennük az erıt, amire szükségünk van a lelkek megerısítéséhez, a holnaphoz. Az erıt, ami csak a miénk, magyaroké. Tisztelt Ünneplı Közösség! „Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed” – éneklik majd ma délután a Szent István Bazilikánál ünneplık ezrei. És én úgy gondolom, nyugodtan elhihetjük, hogy az a nemzet, amely ennyi szent királyt érdemelt, igazán egyedi és különleges. Nekünk, magyaroknak van küldetésünk, van hivatásunk a világban. Egy nemzet sorsa történelmi alkalmazkodóképességén múlik. Miként él a lehetıségeivel, hogy helyezi el magát a nemzetek között, hogyan közelít másokhoz. Sikeres nemzetnek pedig azok bizonyulnak, amelyek meg tudják ırizni sajátosságaikat, és kellı önbecsüléssel, de nyitottan fordulnak mások felé. Jó érzéssel tölthet el mindannyiunkat, hogy ma lépett hatályba a kettıs állampolgárságról szóló törvény, amely nem csak szimbolizálja a magyar nemzet összetartozását, hanem meg is testesíti. Magyar Katonák, Barátaim! Legyenek büszkék hivatásukra! Szeressék azt, adjanak Önök ennek a XX. században elfáradt nemzetnek az elıttünk álló idıre vitézségbıl, emberségbıl példát, önbizalmat, bátorságot! A hazáért, mindhalálig!

(Forrás: Internet)

7

SZAKÁLY ÉVA: ÉLET VAGY HALÁL

URAM, MA LETTEM NYOLCVANÉVES, TÚL GYORSAN MÚLNAK EL AZ ÉVEK. MÉG OLY SOKAT SZERETNÉK TENNI, ÚGY SZERETNÉK NYOLCVANEGY LENNI!

ÉS HOGYHA EZT MÁR MEGENGEDTED, S EZT A LÉPÉST ÉRTEM MEGTETTED, NEKEM MÁR ÚGYIS MIND EGYREMEGY, KÖNNYEN LEHETNÉK KILENCVENEGY.

A PÁR KIS TERVEM, MI MÉG LENNE, HA TÁN TÖBB IDİT IGÉNYELNE, S EGY ÉV NEM LENNE ELEGENDİ, ADD, HOGY HADD LEGYEK NYOLCVANKETTİ!

MINDEN SZEMÉRMET FÉLRETESZEK, HOGYHA MÉG EGYET KÉRDEZHETEK, TUDOM, EZ A KOR HAJMERESZTİ, DE HADD LEGYEK KILENCVENKETTİ.

JÓ LENNE MÉG SOKAT UTAZNI, ÚJABB HELYEKET LÁTOGATNI, HALÁLOM PERCE MÉG TÁN VÁRHAT, MEGÉRHETNÉM, A NYOLCVANHÁRMAT?

ÚGY MEGSZOKTAM AZ ÉLETEMET, ÉS HÁTHA LESZ MÉG, KI SZERET, KI PÓTOLNÁ ELVESZETT PÁROM, HA LEHETNÉK KILENCVENHÁROM.

URAM, TE LÁTOD A VILÁGOT, GYORSAN JÖNNEK A VÁLTOZÁSOK, HA NEM SÜRGİS, HOGY MAGADHOZ VÉGY, ESETLEG LEHETNÉK NYOLCVANNÉGY?

ADDIGRA MÁR RESZKET A KEZEM, DE HA MÉG HELYÉN LESZ AZ ESZEM, A MAGAS KORTÓL ÉN NEM FÉLEK, MEGADOD A KILENCVENNÉGYET?

ÉS AHOGY A TECHNIKA HALAD, SOK ÚJAT LÁT, KI ÉLVE MARAD, MÉG OLY SOK MINDEN IDEKÖTHET, ÚGY ÖRÜLNÉK A NYOLCVANÖTNEK!

A KORRA NINCSEN SZABADALOM, SZÁMÍTÁSOM MEGTALÁLHATOM, HA İRKÖDSZ EGÉSZSÉGEM FÖLÖTT, AKKOR LEHETNÉK KILENCVENÖT.

AZ EMBERISÉG SOKAT TEHET, A VILÁG OLY CSODÁS HELY LEHET, JÓ ANNAK, AKI ITT MARADHAT, NEM OLYAN SOK AZ A NYOLCVANHAT!

MANAPSÁG MÁR HALLANI OLYAT, EMBEREKRİL KÉSZÜLT MÁSOLAT, EZT TALÁN ÉN IS MEGVÁRHATOM, SEGÍTS ÁT A KILENCVENHATON.

TUDOM URAM, HOGY SOKAT KÉRTEM, HISZ, OLY SZÉP LEHET FENN AZ ÉGBEN, S ÉN MÉGIS ARRÓL TERVEZGETEK, HOGY ÉRJEM MEG A NYOLCVANHETET.

HA MÉG HIRTELEN MEG NEM HALOK, KIS VAGYONKÁMMAL RENDBEN VAGYOK, ELÉG LESZ TALÁN MÉG EGY ÉV IG, KIHÚZHATNÁM KILENCVENHÉTIG?

ELFÁRADOK A HOSSZÚ ÚTON, EL IS KÉSEK MAJD SOKSZOR, TUDOM, TUDASD VELEM, HA MEGGONDOLTAD, BETÖLTÖM-É A NYOLCVANNYOLCAT.

HÁLA NEKED, NAGY A CSALÁDUNK, MÉG PÁR DÉDUNOKÁT IS VÁRUNK, LÁTHATNÁM İKET, UGYE MONDTAD, MEGADOD A KILENCVENNYOLCAT.

ADDIGRA MÁR OLY SOKAT LÁTTAM, EMLÉKEIMET REGISZTRÁLTAM, MILY NAGY KÁR LENNE, HA ELMENNÉK, MIELİTT NYOLCVANKILENC LENNÉK.

SOK ÉVET KAPTAM, NEM EGY-KETTİT, MEGKÖSZÖNÖM A SOK ESZTENDİT, ÉS MÉG KÉREM – TÁN EL SEM HISZED, A KILENCVENKILENCEDIKET.

MÁR IGAZÁN CSAK EGYET KÉREK, URAM, NE VEDD SZEMTELENSÉGNEK, ÉVEIM SZÁMA KEREK LEHET, HA MEGLÁTNÁM A KILENCVENET.

MÉG EGY ÉV, ÉS AKKOR VALÓBAN, A NÉPEK AZT MONDHATJÁK RÓLAM, EZ AZTÁN IGEN SZÉP KORT ÉRT MEG, MA TÖLTÖTTE BE A SZÁZ ÉVET

URAM, AZ ÉLETET TE ADOD, ÚGY VESZED EL, AMINT AKAROD, NEM IS ZAVARLAK TÖBBET TÉGED. NE VEDD KOMOLYAN, AMIT KÉREK,

CSAK BESZÉLGETNI VÁGYTAM VÉLED! (Forrás: Internet)

8

Amikor csak játék volt a kivégzés Mi volt a kitelepítés a hortobágyi táborban? Milyen sors jutott az elhurcoltaknak? Erre a kócsújfalui megemlékezés válaszolt

Magasba emelkedtek a galambok, tettek egy kört odafönn, aztán irányt vettek a Tisza felé. Nem ez a perc volt a megemlékezés hivatalos csúcspontja, de ez jelképezte leginkább a lényegét. Mert éppúgy várták a galambok, hogy nyíljon végre a ketrec ajtaja, mint ahogy a hétezer kitelepített ember vágyta a megszabadulást egykoron

9

Nyolcéves voltam akkor – mondta egy túlélı, Csongovainé Zsákai Piroska. – Vége az iskolának, jutalomkönyv, vakáció… Egy gyereknek olyan szépnek tőnik ilyenkor minden. De egy hajnalban durva zörgetésre ébredtünk. Egyenruhás emberek, indulatos szavak, nagy felfordulás. Gyerünk, gyerünk! Ezt kiabálták. Hirtelen lehajoltam, s az ingem alá csúsztattam az összetaposott imakönyvemet.”

10

Tizenhárom tábor a Hortobágyon, bennük összesen hétezer, más források szerint majd tízezer ember.

11

Ezernyi oka lehetett annak, kit miért telepítettek ki. Kinézte magának a házát a járási titkár, vagy ott élt közvetlenül a jugoszláv határon, méghozzá szerb vagy horvát családnévvel.

12

Breuer Pál szerint a kitelepítések elsısorban a kollektivizálás ellenzıit, másodsorban pedig azokat érintette, akik nem vállalták a besúgó szerepét.

13

A besúgás Kádár János kedvenc vesszıparipája volt. Azé a Kádáré, aki belügyminiszterként felügyelte a kitelepítéseket, a forradalom leverése után pedig létrehozta az egész országot átfogó III/III-as ügynöki rendszert. Az idıs Breuer Pál szerint az abszurditások ellenére is volt valami logika az egészben. A férfit 1944-ben avatták tisztté, a háború után az Ormánságba költözött, gazdálkodni kezdett. A forradalom után rakodómunkás lett, de emellett jogi és agrármérnöki diplomát szerzett. „Bár fiatal voltam, mégis hallgattak rám a gazdatársak Drávafokon – magyarázta az idıs férfi. – Márpedig tudták rólam, hogy ellenzem a téeszcsék megalakítását. Mire észbe kaptam, már a hortobágyi Lenin-tanyán találtam magam.”

14

„A mi családunkat azért telepítették ki, mert apám Várpalota utolsó fıjegyzıje volt – mesélte Kégli Katalin, akit annak idején tizenhárom évesen hurcoltak a Hortobágyra. – Nem volt vizsgálat, nem volt bírósági tárgyalás sem. Enélkül folytak a kitelepítések, ráadásul elvették a lefogott családok teljes vagyonát is. És errıl semmilyen leltár vagy dokumentum nem készült.”

15

16

17

18

19

…Ezekben a lerohanásokban szikrányi emberség sem volt. Egy család épp az otthon felravatalozott nagyapát siratta. Ekkor jöttek értük. Ráparancsoltak a háziakra, tegyék ki a halottat a sufniba, ıket pedig feldobálták egy teherautóra… Teltek az évek a mindentıl elzárt hortobágyi táborban, de a családot nagyon gyötörte, hogy nem tudták megadni a halottnak a végtisztességet. Se hír, se üzenet. Amikor aztán évek múltán visszakeveredtek a falujukba, kint, a sírok között megtalálták az öreg fejfáját. Valaki megtalálta, és eltemette ıt.

20

VÉN ÁRPÁD: FOGD MEG A KEZÉT, URAM! e szent szó: a "MAGYAROK ISTENE"

Van-e a világon sorsgyötörtebb nemzet a magyarnál,

Hány tudná elmondani azt:

Erre választ senki nem tudná, ha mindjárt akarná.

szívem boldogsággal van tele?

E sokat szenvedett nép még ma is

Miért nincs, ki vigyázzon a tengerben

töpreng és kínlódik,

e parányi csepp vízre,

Amely olyan lesz maholnap,

Van-e olyan ember, aki a nemzeti

mint egy száraz rózsafa, amely

színünkbıl

nem bimbózik.

szebb csokrot főzne.

Kéne e rózsafának egy

Van-e még valakinek szebb,

hozzáértı mester,

dicsıségesebb

egy hírneves kertész,

és csodálatosabb múltja?

Aki olyan legyen az emberek közt,

Gondoljunk csak arra,

mint templomban a lelkész.

hogy honnan kelt elıször e szép

Ki hirdeti Istennek parancsait,

nemzet útra.

hirdeti csodáit,

Annyi vitézt és hıst, világhírő

De magyarságunk

tudóst, senki sem tart számon,

talán még nem ért el odáig?

Nemzetnek kell lennie annak,

Hargita

aki merne, hogy kiálljon.

Miért nincs meg e

Kanada

maroknyi népben,

Magyarország

ami létezik másban,

Erdély

Miért kell Neki élni elnyomva

Éppen ezért segíteni akar Isten az

és megalázottságban?

eltünıfélben levı magyarságon.

Gyergyó

Legyen az anyaországi, határon kívüli,

Meddig bírja húzni a nyakába

vagy túl az óceánon.

szoruló igát,

Fogd meg kezét, Uram

Miért lett e nemzetbıl

e kisemmizett, meggyötört népnek,

mely siratja fiát?

Hogy a jövınket általad láthassuk

egy könnyezı anya,

mindannyian szépnek.

Hortobágy.

Taníts meg arra,

A világon vajon hány millió ember

hogy távolból is

szereti a "piros, fehér, zöldet"

szorítsuk kezét egymásnak,

Hányan öntözik könnyeikkel

Mindaddig,

A szent anyaföldet?

míg az utolsó magyarnak

Bükk-hegység

valahol egy sírt megásnak.

Hánynak jut eszébe naponta

Pio atyának gyakran voltak látomásai, többek között a magyarokról is. Álmából felébredve ezt mondta rólunk:

"Magyarország egy olyan kalitka, amelybıl egyszer még egy gyönyörő madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsıségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú ırangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erısebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" (Forrás: Internet)

21

22

23

24

25

26

27

28

„Kékessy György édesapjának amerikaifőz-telepei voltak, jól ment az üzlet, még exportált is. A kommunista rendszer azonban államosította az egészet. Itt sem készült leltár. Kékessyék Tiszafüreden éltek, ıket nem kellett vonatra rakni. A családot egyszerően áttaszigálták a kényszertáborok nagy, tiszafüredi elosztó központjába.” Mindenki hangsúlyozta, hogy semmirıl sem tájékoztatták a hatóságok az elhurcoltakat a letartóztatás során. Némán és megtörten ültek az emberek a marhavagonokban. Szibéria? Vagy kivégzés? Senki sem felelt. Csak a vonatkerekek kattogtak…

A kivégzés egyébként a táborokat ırzı rendırök és ÁVO-sok fantáziáját is megmozgatta, fıként, ha ittak. Csongovainé elmondta: részeg ırök egyszer a paradicsomos ládákhoz állítottak három kislányt. Komor arccal felhúzták a fegyvereiket, mintha kivégzés következne. Aztán röhögve körbelövöldözték a gyerekeket… A legtöbb család birkahodályba került. Hodályba, ahol derékig ért a birkaszar, a foglyok napokig lapátolták. A családok megpróbáltak maguknak valamilyen önálló életteret kialakítani, de néha csak egy szál korhadt deszkával, egy foszladozó szınyeggel sikerült valamilyen jelképes módon elhatárolniuk magukat. „Hodály?! Bennünket végül egy disznóólba raktak! – mesélte Kégli Katalin. – Itt éltünk a szabadulásunkig.” A kitelepítetteknek mezıgazdasági munkát kellett végezniük. Nehéz munkát, sokszor a tőzı napon, de az embereket már az a két-három órás gyaloglás is kimerítette, amellyel táborukból hajtották ki ıket a földekre. Az idı nem számított, a munka napkeltétıl sötétedésig tartott. Az iskolás gyerekeket is befogták, a mezıgazdasági idény miatt nekik csak októberben kezdıdött a tanítás, s csupán márciusig, legfeljebb áprilisig tartott. „Volt olyan tábor, ahol a rendırırs épületében rendezték be a –telepes- gyerekek számára az iskolát” – magyarázza Saád József, az ELTE docense, a kitelepítés történetének ismert kutatója, aki egyébként ötéves gyerekként került szüleivel annak idején Kormópusztára. A felnıttek álságos módon munkakönyvet kaptak, amely jogi értelemben akár azt a hamis látszatot kelthette, hogy szabadon élnek, s önszántukból jöttek ide. A családok saját maguk gondoskodtak az étkezésükrıl. De általában nemcsak az ennivalónak voltak szőkében, hanem a tüzelınek is. „Más nem volt, szárított tehéntrágyával fıztünk és főtöttünk” – emlékezett Kégli Katalin. A brutalitások vagy éppenséggel a brutális büntetések napirenden voltak. És nyilvánvalóan nemcsak a rossz életkörülményeknek, nemcsak a szőkös étkezésnek, a betegségeknek és a megerıltetı munkának „köszönhetı”, hogy a több ezer kitelepítettbıl háromszázan már nem érték meg a szabadulást. „A kormói táborparancsnok például biztos, ami biztos alapon mindennap végigverette az embereket” – mondta Saád József. Lezsák Sándor: …Nincs benne kellı mértékben, a társadalmi tudatban a kitelepítések története s ezért nemcsak az iskolák, hanem a tankönyvírók is felelısek. Szégyen, hogy olyan, a korral foglalkozó doktori disszertációk is megszülethettek, amelyekben egyetlen sor sem szerepelt a kitelepítésekrıl. És a tudományos élet ezt elfogadta… Lezsák Sándor szerint:…az új alkotmányban pedig legyen benne, hogy a kitelepítésekhez hasonló borzalmak soha többé ne ismétlıdhessenek meg Magyarországon… Borzalmak?! Nem túlzás ez a szó? – kérdezhetné most valaki…

29

30

„Sokszor hívnak elıadást tartani a kitelepítésekkel kapcsolatosan – magyarázza Csongovainé Zsákai Piroska. – Elıfordult, hogy amikor a táborokban uralkodó állapotokat, a kegyetlen bánásmódot, a kimerítı munkát ecseteltem, többen azt hitték, nem is a Hortobágyon, hanem Auschwitzban voltam.” Bár egyetlen kitelepített sem tudta, mi lesz végül a sorsa, kiszabadul-e valaha, a családok egyben maradtak. Ez volt az a kötelék, amely nem engedte szétesni és aláhullani az embereket sem fizikai, sem szellemi értelemben. A családok élni akartak, méghozzá rendes törvényeik és természetük szerint. Az 1953. esztendıt az enyhülés évének tekinti a történelemtudomány. Bank Barbara fiatal történész, a korszak kutatója viszont arra figyelmeztetett: sok újdonság derülhet még ki az 1950-es évekkel, Rákosi diktatúrájával, s benne a deportálásokkal kapcsolatosan. Napvilágra került például az a rendelet, amely szerint a Rákosi-féle vezetés 1955-ben újra meg akarta nyitni a recski tábort. És ha Recsket megnyitják, a kitelepítések is újraindultak volna… (Forrás: Internet, Sinkovics Ferenc: Kitelepítettek c. cikke)

31

(Képek forrása: Internet)

32

TIB OR BARÁ TOM RA EM LÉ KEZ E M SZÁMADÁSOM ÉN IS İSZINTÉN – SZÁMADÁSOM – CSINÁLOM, MÉG MIELİTT …….A HADAK ÚTJÁRA LÉPEK. MERT EBBEN A MINDENT JOBBAN TUDÓ VILÁGBAN, TUDNI AKAROM, MIT ÉREK, KIK -HOGYAN MÉRTEK. NEKEM,- SOHASEM VOLT KÖNNYŐ -, MERT GYERMEKKOROM, FEGYVERREL A KÉZBEN KEZDTEM,- SZOLGAKÉNT VÉGEZTEM. HALLGASS KI KIVÁNCSI MIT MONDASZ LETT JOGOM. A BÖRTÖN EGYETEMÉN DOKTORÁLTAM,- S ÉRTÉK LETTEM. DE NEM MINDENKINEK - MERT LÉTEZİ JOBBAK, SZÁJHİSÖKKÉNT,- EGYET, S MÁST,- HOZZÁ HAZUDTAK. MINDIG AZ ELSİK KÖZÖTT,- A LEGELSİK İK VOLTAK. ÉRTÉKTELENEK,- MERT MINDENT HAMISÍTVA TUDTAK. MERT,- NEM AZ A JOBB - AKI AZT REMÉLI,SOHSE JÖNNEK ARRA RÁ, HOGY KICSODA,-VALÓBAN. AKI,- NEM MER İSZINTÉN A SZEMEDBE NÉZNI,MERT AMIT ÁLLÍT,-BIZONYÍTOM, HOGY VALÓTLAN. LEHET PÉNZE,-BEFOLYÁSA,-ÉS MEGALÁZHAT,MERT MEGKÍVÁNJA EZT PISZKOS EGYÉNI ÉRDEKE. DE…LEGTÖBBSZÖR, CSAL EZ A LÁTSZAT, MERT HAZUGSÁGA KITŐNIK,- MOND, MIT ÉR VELE. ÉN IS ÖSZINTÉN SZÁMADÁSOM CSINÁLOM,MÉG MIELİTT…A HADAK ÚTJÁRA LÉPEK. MERT EBEN A MINDENT JOBBAN TUDÓ VILÁGBAN,A JÖVİ NEMZEDÉKNEK,-MARADJON MEG PÉLDAKÉPNEK. 1999. 03. 15. V. SZOKODY TIBOR

33

ÁTADTÁK A DÍSZPOLGÁRI CÍMEKET A FİVÁROSBAN 2011. JÚNIUS 19. A Fıvárosi Közgyőlés májusban zárt ülésen döntött az idei díszpolgári címek adományozásáról, melyeket a közgyőlés ünnepi ülésén adtak át vasárnap. Tarlós István fıpolgármester beszédében elmondta: Budapest új vezetése nem feledkezhet meg azokról, akik kiemelkedıen sokat tesznek, tettek a fıvárosért, erkölcsi hitet kölcsönöznek, ez "sokat segít rajtunk, a túlélés legfontosabb eleme". Tarlós elmondta: nem azt kéri a díszpolgároktól, hogy politizáljanak, hanem hogy tegyék, amit eddig. Az ünnepi ülésen a városvezetı megemlékezett arról, hogy 1991-ben ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Szerinte közvetlen külsı hatalommal már nem kell számolni, "soraink rendezésének nehéz harcát többnyire országon belül kell megvívni". Mint mondta, vannak, akik a hatalom elvesztése miatt támadt "olthatatlan dühüket" olyan módon engedik szabadjára, hogy külföldön folytatnak "állandó mószerolást", és ezzel ártanak az országnak. A Fıvárosi Közgyőlés májusi döntése értelmében Budapest díszpolgára lett Balczó András öttusa olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina úszó, Eperjes Károly színmővész, Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója, Kopp Mária egyetemi tanár, Kovács Kati énekesnı, Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Sánta Ferenc hegedőmővész, Szervátiusz Tibor szobrászmővész, Szirtes Ágnes színmővész, Lech Walesa volt lengyel államfı, Csukás István író, költı. Hárman posztumusz kapták meg a díszpolgári címet, Mádl Ferenc akadémikus, volt köztársasági elnök, valamint Skrabski Árpád informatikus-szociológus nevében özvegyeik, míg Elvis Presley amerikai énekes nevében Kevin Kern, az Elvis Presley Enterprises vállalat PR-igazgatója vette át az elismerést. DÍSZPOLGÁRI CÍMEK ÁTADÁSA

A címeket a Fıvárosi ünnepi ülésén Tarlós István fıpolgármester és Csomós Miklós fıpolgármesterhelyettes adta át. (MTI/Soós Lajos)

34

MI A HAZA A HAZA A SZÜLETÉSTİL SÍRIG TARTÓ SZERELEM. VALÓJÁBAN ISTEN ADOMÁNYÁBÓL FAKADÓ KEGYELEM. ISTEN, HAZA, CSALÁD, EZ A MAGYAR SZENTHÁROMSÁG. A HAZA AZ A SZÜLİFÖLD, A MAGYAR UGAR, MELY SZÜLÖTTJÉHEZ SOSE VOLT FUKAR. AKIK SZERETTÉK, SZOLGÁLTÁK ÉS VÉDTÉK, AZOK ASZTALÁN MINDÉG VOLT GAZDAG TERÍTÉK. A HAZA ÉDESANYA, FELESÉG, TESTVÉR, NEM HIÁBA FOLYT ÉRTE OLY SOK MAGYAR VÉR. NEM LEHET LEÍRNI AZT AZ ÉRZÉST, MELY HOZZÁ KÖT, A KÖTELÉK ELSZAKÍTHATATLAN ÉS ÖRÖK. LEHETSZ A VILÁG MÁSIK VÉGÉN, NEM MÚLIK VÁGYODÁSOD, MINDÉG CSAK A HAZÁT, A MAGYAR FÖLDET LÁTOD. IDEGENBEN A JÓ MÓD NEM TUD ANNYIT ADNI, MELYET A SZEGÉNY ÁRVA HAZA NE TUDNA ELLENSÚLYOZNI. HA MEGBÁNTOD, DE MEGBÁNÁSOD İSZINTE, MINT IGAZI ÉDESANYA, VISSZAFOGAD KEGYEIBE. VAN-E HÁT SZENTEBB ÉRZÉS A HAZA SZERETETÉNÉL HA NEM ÉREZTED VOLNA, IGAZÁN SZEGÉNY LENNÉL. 2007. MÁRCIUS

ARS POETICÁM. LELKEMBİL FAKADT GYÖNGYSZEMEK A VERSEIM, BENNÜK FOGANTAK MEG LEGSZENTEBB ÉRZÉSEIM, NEM ÉN VAGYOK A SZERZİJÜK, CSAK A KÖZVETÍTİ, IHLETİJÜK ÉS ALKOTÓJUK MAGA A TEREMTİ. MIVEL TEREMTENI SOHA NEM TUD AZ EMBER ÖNMAGA, ERRİL ÍGY TANÍT A BIBLIA. SOLI DEO GLORIA (V. TOLDI SZABÓ GÉZA)

35

EMLÉKÉV A SALZBURG TARTOMÁNYI OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSASÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI '56-OS SZÖVETSÉG 2011, JÚNIUS 24-25-ÉN EMLÉKEZETT LISZT FERENC VILÁGHIRŐ ZENESZERZİNK SZÜLETÉSÉNEK 200-IK, HALÁLÁNAK 125-IK ÉVFORDULÓJÁRA.

A RENDEZVÉNY Fİ VÉDNÖKEI MAG. GABI BURGSTALLER ÚRHÖLGY SALZBURG TARTOMÁNY KORMÁNYZÓJA SZALAY-BORROVNICZKY VINCE ÚR MAGYARORSZÁG AUSZTRIÁBA AKREDITÁLT RENDKIVÜLI NAGYKÖVETE. EMLÉKEZÉSÜNK JÚNIUS 24-ÉN A SALZBURGI KONCERT HALLBAN GAZDASÁGITURISZTIKAI FORUMMAL KEZDİDÖTT. A VENDÉGEKET KALI IVÁN ÚR A BÉCSI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG TANÁCSOSA ÜDVÖZÖLTE. LEVEZETİJE A MAGYAR TURISZTIKAI ZRT BÉCSI IRODÁJÁNAK VEZETİJE DR. KOVÁCS BALÁZS ÚR VOLT. EZEN HIVATALOS FORUMMAL ZÁRULT MAGYARORSZÁG EU ELNÖKSÉGÉNEK TURISZTIKAI SZEKCIÓJA. ESTE, A TARTOMÁNYI KORMÁNYZÓSÁGI REZIDENCIA LOVAGTERMÉBEN RENDEZTÜK MEG AZ EMLÉK KONCERTET. KÖZREMÜKÖDÖTT FALL ILONA SZINMŐVÉSZ A TEMESVÁRI CSIKI GERGELY SZINHÁZ TAGJA ÉS MUNKÁCSI DÓRA ZONGORAMŐVÉSZ. A VENDÉGEKET HOMOLYA ZSÓFIA ELNÖKASSZONY ÉS BÁRÁNY ANZEIM ÚR A BÉCSI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG TANÁCSOSA KÖSZÖNTÖTTE. A KONCERT UTÁN FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ KITÜNTETÉSEKET ADOTT ÁT AZON SZEMÉLYÍSÉGEKNEK, AKIK KIEMELKEDİ TEVÉKENYSÉGÜKKEL SEGÍTETTÉK AZ OSZTRÁK-MAGYAR KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK FEJLİDÉSÉT. A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK ÉS A SÉRELMET SZENVEDETTEK NEVÉBEN KÖSZÖNETÉT FEJEZTE KI AUSZTRIA VEZETİINEK ÉS POLGÁRAINAK AZÉRT AZ ÁLDOZATOS TEVÉKENYSÉGÉRT, MELYET 1956 ELİTT ÉS 1956 UTÁN MENEDÉKET NYÚJTOTTAK A DIKTATÚRA ÉS A MEGTORLÁS ELİL MENEKÜLİ HONFITÁRSAINKNAK. KÖSZÖNTİJÉBEN MEGEMLÉKEZETT A MAGYARORSZÁGI ÉVFORDULÓS ÜNNEPI ESEMÉNYEKRİL. JÚNIUS 25-ÉN ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT AVATTUK FEL A GROSSGMAINI MAGYAR HÁZAT. SZÖVETSÉGÜNKET A RENDEZVÉNYEKEN FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS ELNÖK ÉS DR. FARKAS LÁSZLÓ CSONGRÁD MEGYEI ELNÖK KÉPVISELTE.

36

KÖSZÖNTİ TISZTELT KORMÁNYZÓ ASSZONY, TISZTELT NAGYKÖVET ÚR, TISZTELT BARÁTAINK, TISZTELT VENDÉGEINK! ENGEDJÉK MEG, HOGY TISZTELETTEL KÖSZÖNTSEM ÖNÖKET, MINT AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSASÁG SZENÁTORA, VALAMINT ALAPÍTÁSÁNAK 20. ÉVES JUBILEUMÁT ÜNNEPLİ MAGYARORSZÁGI ’56-OS SZÖVETSÉG ELNÖKE. A 2011-ES ESZTENDİ AZ ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉNELEM JELES ÉVE. MAGALKOTTUK A POLGÁRI MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉT. EMLÉKEZTÜNK A MÁSODIK ORBÁN KORMÁNY ESKÜTÉTELÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA. A SORS ÚGY HOZTA, HOGY AZ IDEI ESZTENDİBEN EMLÉKEZÜNK AZ OSZTRÁK LAGER ANNÁTÓL ÉS A MAGYAR LISZT ÁDÁMTÓL SZÁRMAZÓ NAGY ZENESZERZİ ÉS MUZSIKUS, LISZT FERENC KÉT JELES NAPJÁRA. SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉS HALÁLÁNAK 125. ÉVFORDULÓJÁRA. ZENEI ÉLETÜNKET ÉS AZ EGÉSZ VILÁGOT ÁTHATÓ ÜNNEPSÉGEK, HANGVERSENYEK, EMLÉKEZÉSEK JÓ LEHETİSÉGET NYÚJTANAK AHHOZ, HOGY TISZTELETTEL KÖSZÖNTSÜK LISZT FERENC MŐVÉSZETÉT, NEM UTOLSÓ SORBAN HŐSÉGGEL VÁLLALT MAGYARSÁGÁT, AMELY NAPJAINK FÉLTETT KINCSÉVÉ VÁLT. SEARLE KATALÓGUSA SZERINT 350 EREDETI MŐVET, MÍG MÁS FORRÁSOK SZERINT, MINTEGY 1400 MŐVET ALKOTOTT. AZ EURÓPAI ÚJ ZENE NAGYKÖVETEKÉNT IS MÚLHATATLAN ÉRDEMEKET SZERZETT. LISZT FERENC SZELLEMI ÉRTELEMBEN IS ADAKOZÓ KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG. EGYSZERRE VOLT ÖNFELÁLDOZÓ HAZAFI ÉS IGAZI VILÁGPOLGÁR. LISZT FERENC ÉLETE, MŐVÉSZETE, PÉLDAKÉPE LEHET MINDEN, A VILÁG BÁRMELY RÉSZÉN ÉLİ MAGYARNAK. E GONDOLATOK JEGYÉBEN TISZTELETTEL EMLÉKEZZÜNK LISZT FERENCRE, A HAZAFIRA ÉS A VILÁGPOLGÁRRA. TISZTELT VENDÉGEINK! ENGEDJÉK MEG, HOGY EZEN ÜNNEPNAP ALKALMBÓL NAGY TISZTELETTEL KÖSZÖNETET MONDJAK MINDAZOKNAK, AKIK 1956 ELİTT ÉS 1956 UTÁN BEFOGADTÁK ÉS SEGÍTETTÉK A KOMMUNIZMUS MEGTORLÁSA ELİL MENEKÜLİ BAJTÁRSAINKAT, HONFITÁRSAINKAT. EZ AZ ÖNZETLEN, ÉLETMENTİ CSELEKEDET MINDÖRÖKRE MEGHATÁROZZA AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR NEMZET POLGÁRAINAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÁT. TISZTELT VENDÉGEINK! ENGEDJÉK MEG, HOGY ÁTADJAM DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE MEGBÍZÁSÁBÓL, AKI EGYBEN A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKE IS, VALAMINT AZ ’56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE MEGBÍZÁSÁBÓL A KITÜNTETÉSEKET. KÖSZÖNETEMET FEJEZZEM A KITÜNTETETTEKNEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATOK TERÉN FOLYTATOTT KIMAGASLÓ TEVÉKENYSÉGÜKÉRT. KÖSZÖNÖM, HOGY MEGHALLGATTAK. SALZBURG, 2011. JÚNIUS 24. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

37

KITÜNTETETTEK DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKE ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉSEK. 1956 - 2006 EMLÉKPLAKETT ARANY FOKOZAT MAG. GABI BURGSGTALLER ÚRHÖLGYNEK SALZBURG TARTOMÁNY KORMÁNYZÓJÁNAK SZALAY – BOBROVNICZKY VINCE ÚRNAK MAGYARORSZÁG AUSZTRIAI RENDKÍVÜLI NAGYKÖVETÉNEK ’56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKE ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉSEK 56-OS SZÖVETSÉGI NAGYKERESZT HOMOLYA ZSÓFIA ÚRHÖLGYNEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSASÁG ELNÖKÉNEK MAJOR LÁSZLÓ ALELNÖK ÚRNAK AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSASÁG ALELNÖKÉNEK 56-OS SZÖVETSÉGI KISKERESZT FALL ILONA ÚRASSZONYNAK A TEMESVÁRI CSIKI GERGELY MAGYAR SZÍNHÁZ TAGJÁNAK KÓSA PÁL EMLÉKPLAKETT JEREMIC ZORÁN ÚRNAK SZERBIA AUSZTRIAI KONZULJÁNAK DR. PÁNCZÉL ZOLTÁN ÚRNAK MAGYARORSZÁG TEMESVÁRI TISZTELETBELI KONZULJÁNAK RUDOLF TRAUNER POLGÁRMESTER ÚRNAK SEBASTIAN SCHÖNBCHNER POLGÁRMESTER ÚRNAK 1990 – 2010 JUBILEUMI EMLÉKÉREM EZÜST FOKOZATA CSÁSZÁR LÁSZLÓ VÁLLALKOZÓ ÚRNAK MATEKOVITS MIHÁLY ÚRNAK ROMÁNIA VOLT ÁLLAMTITKÁRÁNAK VALDMAN FERENC ÜGYVEZETİ ÚRNAK 56-OS SZÖVETSÉG LYUKAS ZÁSZLAJA. GROSSGMAINI MAGYAR HÁZNAK DORTGASTEINI MAGYAR HÁZNAK DORTGASTEINI POLGÁRMESTERI HIVATALNAK

38

SALZBURGI FOTÓK

39

RADNÓTI MIKLÓS: NEM TUDHATOM (1944) NEM TUDHATOM, HOGY MÁSNAK E TÁJÉK MIT JELENT, NEKEM SZÜLİHAZÁM ITT E LÁNGOKTÓL ÖLELT KIS ORSZÁG, MESSZE RINGÓ GYEREKKOROM VILÁGA. BELİLE NİTTEM ÉN, MINT FATÖRZSBİL GYÖNGE ÁGA S REMÉLEM, TESTEM IS MAJD E FÖLDBE SÜPPED EL. ITTHON VAGYOK. S HA NÉHA LÁBAMHOZ TÉRDEPEL EGY-EGY BOKOR, NEVÉT IS, VIRÁGÁT IS TUDOM, TUDOM, HOGY MERRE MENNEK, KIK MENNEK AZ ÚTON, S TUDOM, HOGY MIT JELENTHET EGY NYÁRI ALKONYON A HÁZFALAKRÓL CSORGÓ, VÖRÖSLİ FÁJDALOM. KI GÉPEN SZÁLL FÖLÉBE, ANNAK TÉRKÉP E TÁJ, S NEM TUDJA, HOL LAKOTT ITT VÖRÖSMARTY MIHÁLY, ANNAK MIT REJT E TÉRKÉP? GYÁRAT S VAD LAKTANYÁT, DE NÉKEM SZÖCSKÉT, ÖKRÖT, TORNYOT, SZELÍD TANYÁT, AZ GYÁRAT LÁT A LÁTCSİN ÉS SZÁNTÓFÖLDEKET, MÍG ÉN A DOLGOZÓT IS, KI DOLGÁÉRT REMEG, ERDİT, FÜTTYÖS GYÜMÖLCSÖST, SZÖLLİT ÉS SÍROKAT, A SÍROK KÖZT ANYÓKÁT, KI HALKAN SÍROGAT, S MI FÖNTRİL PUSZTÍTANDÓ VASÚT, VAGY GYÁRÜZEM, AZ BAKTERHÁZ S A BAKTER ELİTTE ÁLL S ÜZEN, PIROS ZÁSZLÓ KEZÉBEN, KÖRÖTTE SOK GYEREK, S A GYÁRAK UDVARÁBAN KOMONDOR HEMPEREG; ÉS OTT A PARK, A RÉGI SZERELMEK LÁBNYOMA, A CSÓKOK ÍZE SZÁMBAN HOL MÉZ, HOL ÁFONYA, S AZ ISKOLÁBA MENVÉN, A JÁRDA PEREMÉN, HOGY NE FELELJEK AZNAP, EGY KİRE LÉPTEM ÉN, ÍM, ITT E Kİ, DE FÖNTRİL E Kİ SE LÁTHATÓ, NINCS MŐSZER, MELLYEL MINDEZ JÓL MEGMUTATHATÓ. HISZ, BŐNÖSÖK VAGYUNK MI, AKÁR A TÖBBI NÉP, S TUDJUK MIBEN VÉTKEZTÜNK, MIKOR, HOL ÉS MIKÉP, DE ÉLNEK DOLGOZÓK ITT, KÖLTİK IS BŐNTELEN, ÉS CSECSSZOPÓK, AKIKBEN MEGNİ AZ ÉRTELEM, VILÁGÍT BENNÜK, İRZIK, SÖTÉT PINCÉKBE BÚJVA, MÍG JELT NEM ÍR HAZÁNKRA ÚJBÓL A BÉKE UJJA, S FOJTOTT SZAVUNKRA MAJDAN FRISS SZÓVAL İK FELELNEK. NAGY SZÁRNYADAT BORÍTSD RÁNK VIRRASZTÓ ÉJI FELLEG. (Kép forrása: Internet Radnóti utolsó fotója)

40

SZENT CSALÁDOK - CSALÁDOS SZENTEK - SZENTEK A CSALÁDBAN Boldog Louis Martin és Boldog Marie-Azélie Guérin, Lisieux-i Szent Teréz szülei Kevés olyan családot ismerünk az egyház történetében, ahol gyermeket, szülıt egyaránt a szentek sorában tisztelünk; Kis Szent Teréz családja ilyen! Louis Martin 1823-ban született, 5 gyermek között, harmadikként. Apja a hadse-

regben szolgált, ezért a család gyakran költözött egészen 1830-ig, mikor apja leszerelt és Alenconba költöztek. Louis itt járt iskolába. 1842-ben kezdte el kitanulni az órás mesterséget. Szerzetesi életre vágyott, ám az Ágostonos atyák nem vették fel, mivel latin tudása erısen hiányos volt. Marie-Azélie Guérin 1831-ben született Saint-Denis-sur-Sarthonban, másodikként, 3 gyermek között. Apja nyugalmazott katonatiszt volt, Zélie születése idején a helyi rendırség tagja. Anyja, bár hívı asszony volt és törıdött is velük, leányai felé sosem mutatta ki szeretetét. Mikor Zélie 13 éves lett, Alenconba költöztek. Bár gyermekkoruk nem volt boldog, de nıvérével nagyon közel álltak egymáshoz, iskolába is együtt jártak. Zélie felvételét kérte Páli Szent Vince leányai közé, ám kérését elutasították, valószínőleg gyenge egészsége miatt, nıvére azonban szerzetes lett, vizitációs nıvér. Louis 1850-ben telepedett le és nyitott üzletet Alenconban, mint órásmester. Zélie 1851-ben kezdte kitanulni a csipkekészítést, s oly tehetséget mutatott ebben, hogy hamarosan saját üzletet nyithatott. Elhatározta, ha Isten nem szerzetesnek akarja ıt, férjhez megy, sok gyermeket szül, kiket majd mind Istennek ajánl. Louis és Zélie 1858-ban ismerkedtek meg, egymásba szerettek és még ebben az évben össze is házasodtak. Házasságuk elsı 10 hónapját József-házasságban élték, ám késıbb, gyóntatójuk hatására, mégis úgy döntöttek, gyermekeket vállalnak. Mindeközben Zélie üzletét férjéé mellé költöztette, s folytatta a csipkekészítést. Különös páros volt az övék, egy erıs, mégis gyengéd asszony és egy álmodozó, idealista, romantikus férfi, akiket összekötött a mély hit, a szeretet, s akik sok mindent tanulhattak egymástól. Házasságukból 9 gyermek született, ám 4 gyermekként meghalt. Öt leány érte meg a felnıttkort, s mind az öten szerzetesek lettek. A Szőzanya tiszteletére valamennyi gyermekük viselte nevében a Marie nevet. Negyedik gyermekük megszületése után Zélie egészsége megroppant, annyira, hogy nem is tudta ellátni gyermekét (a késıbb születetteket sem), s dajkát kellett fogadniuk. Szerencsére a három, korábban született leány viszonylag jó egészségnek örvendett. 1865-ben említette elıször Zélie egy levélben esetleges betegségét, ám e téma ezután sokáig nem került elı újra. Ebben az évben halt meg Louis édesapja, s e halálesetet még több is követte. 1866-ban született meg elsı fiuk, ám 6 hónaposan meghalt. Az összetört szülıket csak az vigasztalta, hogy a gyermek biztosan a mennybe került. 1867-ben ismét kisfiuk született, s 8 hónappal késıbb meghalt. Két héttel késıbb Zélie apja is követte. Rádásul Zélie nıvére TBC-ben szenvedett. Mindez tovább gyengítette Zélie amúgy is törékeny egészségét, ám ı további gyermekáldásban reménykedett. 1869-ben egy újabb kislány érkezett, a következı évben pedig egy távozott, édesanyja különösen nagy bánatára, mindössze 5 évesen. 1870-ben újabb gyermek született, ám mindössze 2 hónapot élt. 1870-ben Louis feladta órás üzletét és betársult felesége csipke üzletébe. 1871-ben beköltöztek Zélie régi otthonába, s a 2 szülı napi misejáró és áldozó lett. Zélie újra dolgozni kezdett, ám továbbra is maradt ideje férjére, gyermekeire, ahogy férjének is feleségére, s a gyermekekre, akiket kedves beceneveken szólított, s játékokat készített nekik. 1873-ban megszületett utolsó gyermekük, MarieFrancoise-Thérèse. A gyermekeket szeretetre, imádságra, önfeláldozásra nevelték, s mindig hangsúlyozták, hogy az igazi haza a mennyben van. 1876-ban Zélie-nél gyógyíthatatlan mellrákot állapítottak meg, ám ı nem omlott össze, sıt, továbbra is derős maradt, hisz oly sok volt a dolga, nem volt ideje, hogy beteg legyen! Ám nıvére haldoklott, majd meg is halt a zárdában, s ı maga is tudta, nem sok ideje van már hátra. Louis többször ment zarándoklatra, fıleg Szőzanya-kegyhelyekre, s Zélie elhatározta, ı is elmegy Lourdes-ba. A 3 legidısebb gyermekét vitte magával, akiket mélyen felkavart, hogy anyjuk nem gyógyult meg a kegyhelyen, ám Zélie jókedvően tért haza. Legkisebb gyermekük még csak 4 éves volt, mikor 1877-ben Zélie meghalt. Halála után Louis a gyermekekkel Lisieux-be költözött. Minden estét a lányokkal töltött, játszottak, olvastak, énekeltek, s az este mindig közös imádsággal zárult. Louis napi misejáró maradt. Hamarosan 3 leánya (Pauline, Marie és Thérése) is szerzetes lett, s a maradék 2 (Léonie és Céline) is ezt tervezte. 1889-ben Louis agyvérzést kapott, s 3 évet kórházban töltött. 1892-ben lányai hazavitték, s ı hamarosan meglátogatta ekkor már a kármelita közösségben élı 3 lányát. Ez volt utolsó találkozásuk. 1893-ban Léonie belépett a vizitációs nıvérek közé, Céline viszont apjával maradt. A következı évben Louis újabb agyvérzést kapott, melyet hamarosan két infarktus követett. 1894-ben halt meg. Feleségét, Zélie-t, Alenconban temették el, ám Louis halála után mindketten Lisieux-be kerültek. Apjának halála után Céline követte nıvéreit és kármelita lett. Louis Martint és Zélie Guérint 2008-ban avatta boldoggá XVI. Benedek pápa. Forrás: Internet, Szt. Rita templom honlapja)

41

A K I K É R T A H A R AN G S Z ÓL A város elnevezésében a nándor kifejezés az Árpád-kori bolgárokat jelölte a magyar nyelvben. Tılük foglalták el, a stratégiailag fontos, a Duna és a Száva összefolyásánál épített várat, illetve települést. Nándorfehérvárral szemben épült Zsarnó (a szláv nyelvekben Avala, míg a törökül Havala) vára. Szapolyai János tett sikertelen kísérletet elfoglalására a XVI. században. Az oszmán uralkodó, II. Mehmed szultán kihasználva a magyar nemesség egymás elleni viszályát, zőrzavaros belpolitikai helyzetet, úgy döntött, hogy 1456 nyarán hazánk ellen indít hadjáratot. Célja Nándorfehérvár elfoglalása, amely az ország belseje felé vezetı utat védte. Az 1389 júniusában megvívott rigómezei (Koszovó polje) csata után foglalták el az oszmánok a Szerb Fejedelemség területét, így a Magyar Királyság szomszédos lett a Portával. A török szultán három évvel korábban, 1453-ban vette be Bizáncot. Csak idı kérdése volt, mikor fordulnak a Magyar Királyság ellen. 1456. június-júliusában aztán bekövetkezett, amitıl régóta tartott az ország vezetése. A török hadak hazánk elfoglalására indultak. Nándorfehérvár ırzésével az ország vezetése Szilágyi Mihályt (Hunyadi János sógora) és csak néhány ezer katonát bízott meg. A törökök a gyors katonai sikerükben bíztak. Ahogy megérkezett a török hadjárat híre, Hunyadi János azonnal toborzásba kezdett. Mintegy húsz – huszonötezer fıs hadserege élén megindult a vár felmentésére. Szemben az oszmán haderı, mint egy százezer fıt számlált. Az oszmánok, ahogy a vár alá értek, hadi gályáikat összeláncolva körül zárták a várat, hogy oda kívülrıl segítség ne tudjon bejutni. Ez után a török, ágyútőz alá vette a várat. Majd rohamot vezetett a vár ırsége ellen. Már a gyızelemre készültek a szultán hadai, mikor Hunyadi János 1456. július 14-én csapatai élén az ostromlott vár alá ért. Hiába a török gályazár, Hunyadi ezt áttörve bejutott a várba, hogy segítséget nyújtson az ırségnek. Hunyadi az egyre csüggedı katonákba lelkesedést öntött, akik ez után sokszoros túlerıvel szemben is hısiesen védték Nándorfehérvárt. Török krónikások is megemlékeznek Dugovics Tituszról, aki magával rántotta a mélybe a török zászlót kitőzni akaró janicsárt. Ez csak tovább fokozta a magyar katonák harci kedvét. Hunyadi felmentı seregének egy része a Száva felıl zárta el a török visszavonulási útvonalát. A megrémült, és most már zavarodott oszmán seregeket a magyarok visszaszorították. Majd 1456. július 22-én Kapisztrán János ferences szerzetes vezetésével a magyar katonák kitörtek a várból és szétverték az ostromló hadakat. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentıségére – az egyik legjelentısebb magyar gyızelemként tartja számon. A gyızelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és a Magyar Királyság meghódítására irányuló próbálkozását. Az esemény tiszteletére a mai napig a keresztény világban a déli harangszó emlékeztet. (Forrás: Internet, GL)

42

B Ö J T E C S A B A T E S T V É R H I S Z A Z Ú J R A T E R V E Z É S B EN A szenkúti búcsún Böjte Csaba atya az otthon fontosságáról beszélt. Csaba testvér lapunknak a helyszínen elmesélte: odafelé eltévedt, de a GPS segített újratervezni, és közben rádöbbent, az újratervezés értékes útravaló a hétköznapokra is. Úgy véli: a világ nem olyan rossz, mint amennyire pánikolunk. – Milyen útravalót adna azoknak, akik a hitelválság miatt elveszíthetik otthonaikat? – Amikor ide utaztam, egy keresztezıdésnél a GPS azt mondta, forduljak balra, és én figyelmetlenül jobbra fordultam, és el is tévedtem. Amikor észrevettem, be kellett indítanom a GPS-en az újratervezést. Ez a válaszom erre a helyzetre: nem tud akkora hibát elkövetni az ember, hogy ne lehetne újratervezni. Ezt nem csak a fizikai lét nehézségeire értem. Hiszem, hogy Trianon is egy ilyen vakvágány volt, amire befutott a mi népünk, de van csatlakozás, egyesülés, újra lehet tervezni. Isten fia is újratervezésben vett részt, amikor nagypénteken átdöfött lábakkal továbbindult. – Kisebb a családalapítási kedv manapság. Ön szerint mi ennek az oka? – Rengeteg kísértés és limlom van körülöttünk, ami után kapkodunk, holott a lelkünk mélyén arra vágyunk mindannyian, hogy legyen valaki, aki megért, elfogad, aki hozzánk bújik. Azt kérem Istentıl, hogy legyen ehhez elég bátorságunk, mert valójában ez hiányzik, félnek az emberek. Talán a sok csillogó limlomról elhittük, hogy fontos, és az emberek attól félnek, elveszítenek valami fontosat. Én azért imádkozom, hogy legyen bátorságuk elengedni ezeket a csillogó holmikat, és az igazán fontos dolgokra összpontosítani. – Az ön pártfogoltjai között is kevesebben házasodnak? – Néhány napja volt nálam egy fiatal pár, akik épphogy betöltötték a huszadik évet. Már van egy kisgyerekük, és házépítésbe fogtak. Jó volt hallani, hogy ezek a fiatalok tudják, mibe kerül egy hatszor hatos házhoz való tégla, egy zsák cement, és hogy menyiért hoznak egy fuvar homokot. Ha egy huszonévestıl megkérdezzük, mennyibe kerül egy cserép, hozzávetıleg sem tudja, és ez azt jelenti, hogy nem építgeti a saját kis házát. – Mitıl félnek a fiatalok? – Mi, felnıttek állandóan félreverjük a harangokat, és logikus, hogyha mi pánikolunk, akkor ık is félni kezdenek. Többször mondtam már a politikusoknak meg a papoknak is: az állandó félrevert harangok zaja mellett nem fognak a fiatalok családot alapítani, gyereket vállalni. Szerintem ez a világ rendben van, nem olyan rossz, hogy ennyit kellene pánikolni! – Mi az, amit minden kisgyereknek elmondana, hogy ne féljen? – Megfognám a kezét, elvinném az oltár elé, Isten közelébe, és azt mondanám: Nézd, kis barátom, ı Jézus, a mi Istenünk, legyetek jóban, szeressétek egymást, beszélgessetek, na, puszi, én elmentem! A személyes istenkapcsolatnál fontosabb nincsen. Hiszem, hogy mindenki erre vágyik, arra a bizonyosságra, hogy nincs egyedül, mindig van kire számítani! (Forrás: Helyi Téma, írta: BdE)

43

TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGÜ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENİ ELNÖK: MÁDI JENİ NY. EZREDES RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSİ ELNÖK: NAGY ERZSÉBET ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSİ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR 56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ÜGYVIVİ: DR. K RASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HİSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLİ EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN,MÁR NEM KÉPESEK EMLÉKEZTETNI, A MÁ-T. MERT AZ… GYORSAN FELEJT S KÖZÖNNYEL MEGHAZUDTOLJA ’56 ELVÉT… IGAZÁT. 2000. MÁRCIUS 15. V. SZOKODY TIBOR

44

A MAG Y AR H I MN U SZT ÉN EKELT É K, N ÉMET Ü L Személyre szóló kiállítás a szentendrei skanzenben Isten veled, hazánk!” Olvasható egy vagon oldalán, amely kitelepítetteket visz valahonnan valahová. Lehet, hogy felvidéki magyarok utaznak a fölpántlikázott vagonban Csehszlovákiából Magyarország felé, de lehet, hogy bukovinai székelyek indulnak 1941-ben a Kárpátokon túlról a visszafoglalt Bánátba, s az is lehet, hogy magyarországi németeket visz a vonat Németországba 1946-ban, vissza „fajtestvéreik” közé, ahogy egy plakát fogalmaz. Szomorú mondat ez, akárki írta is a vagon deszkájára. A fénykép, amelyen ezt a bizonyos vagont látom, a szentendrei skanzen egyik portáján, a hidasi ház pajtaajtaján van kifeszítve, hatalmas nagyításban. Itt rendezték be nemrég a háború utáni kitelepítések állandó emlékkiállítását. Hidas, ahonnan az emléktárlatnak helyt adó épület származik, baranyai „sváb” település Bonyhád és Pécsvárad között, s a kitelepítésben nagyon is érintett. Maga a skanzenbeli ház is egy német családé volt eredetileg, majd amikor elvitték ıket, bukovinai székelyeket költöztettek a helyükre. Ez látszik a berendezésen is: keverednek a németek által hátrahagyott polgári bútorok és a Bukovinából hozott szegényes holmik: a szalmafonatú szék, a festett láda, a szövıszék. Tulajdonképpen ezt a jelenséget bontja ki átélhetı módon a hátsó épületben most nyílt kiállítás. A hangos, képes, szerepjátszós megközelítést a tavaly átadott „palóc falu” tájegység berendezésének újszerő szemlélete inspirálta. Most a korábban felépített tájegységekben is eszerint, interaktív módon újítják meg az állandó kiállításokat. Elsıként itt. "A történelem sodrában" címő új tárlat rendezıje, Vass Erika 2000 és 2004 között Szekszárdon, a Tolna megyei múzeumnál dolgozott, s akkor érintették meg az ottani emberek szívfacsaró történetei. Jó néhány vallomást mi is láthatunk; a modern kiállítások elengedhetetlen részévé vált és itt is bıven használt LCD monitorokon – nem azért jegyezzük ezt meg, mintha bánnánk a képernyıt. A leghosszabban mesélı monitor elıtt jól is esik leülni a kiállítási díszletnek és pihenınek beállított útiládákra és zsákokra, s hallgatni az öregek már megemésztett, már bölcsességgel megfogalmazott emlékeit, csodálkozni azon, hogy mi mindent mővelt velük a történelem, s hogy mi mindent kibírtak. A németek elsı nagy csoportját 1946-ban vitték ki Németországba, még a nyugati megszállási övezetbe, vagyis a késıbbi NSZK-ba. A második hullám 1948-ban, már a keleti övezetbe, az NDK területére került. Legalábbis akit nem vittek el a Szovjetunióba „malenkij robotra”. Fejenként egy húszkilós csomag lehetett az útipoggyászuk. És ezek az emberek bizony sírva mentek el innen: németül énekelték a magyar himnuszt, mondja egy emlékezı. Így veszett el 186 ezer németünk (58 ezer a Délkelet-Dunántúlról) – olvasom az adatot egy keresztül-kasul nyilakkal átszıtt térképrıl. Kevesen maradhattak: bányászok például, vagy akik magyar anyanyelvőnek vallották magukat, s egyéb módon is bizonyították hőségüket. Részben a helyükre költöztek 1947–48-ban a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere révén áttelepülı magyarok (hivatalos adatok szerint kilencven ezren), akiket legalább anyagi javaik átmenekítésében kevésbé korlátoztak. Az ı kultúrájuk, életszínvonaluk közelebb állt az itt maradt svábokéhoz. Hamarabb össze is békültek velük. Viszont a távoli, elmaradott vidékrıl hosszú hányattatás után érkezı, lerongyolódott bukovinai székelyekre úgy néztek, mint a lenézett cigányokra. Szegények voltak, nyersek, vadabb természetőek. Ráadásul ık úgy menekültek a front elıl a Bánátból (ahová 1941 és 1944 között telepítették ıket), hogy alig volt idejük szekérre dobni néhány holmijukat. Az ı szekerük látható a kiállítás egyik fıhelyén. De mindenki vesztes volt ebben a történetben, mindenki „cigány” sorsra jutott valamiképp. A batyukkal érkezı, kitelepített németeket Németországban cigányozták például. Mindezt intim zugokkal (mint egy vagon sötét mélye) és egy szellemes szerepjátékkal is próbálják számunkra átélhetıvé tenni: belépéskor egy személykártyát húzhatunk, rajta egy kitelepített ember sorsleírásával, amelynek révén valamelyik érintett népcsoport tagjává válunk a kiállítás idejére. A tablókon pedig eszerint olvashatjuk az immár „miránk” vonatkozó információkat. (Forrás: Internet)

45

SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 2011. JÚLIUS 6-I ÜLÉSÉNEK HATÁROZATAI A 2011 ÉVI PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSOKRÓL TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE 40,000.000.00.-FT RECSKI SZÖVETSÉG 9,000.000.00.-FT SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE 9,000.000.00.-FT TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG 16,000.000.00.-FT 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE 12,000.000.00.-FT 56-OS SZÖVETSÉG 16,000.000.00.-FT EGYESÜLETEK-MAGÁN SZEMÉLYEK PÁLYÁZATA ELFOGADVA ARGUMENTUM KÖNYV ÉS LAPKIADÓ 1,500.000.00.-FT DÉNES JÁNOS-BUDAPEST 150.000.00.-FT HORTOBÁGYI KÉNYSZERMUNKATÁBOROKBA ELHURCOLTAK EGYESÜLETE 6.000.000.00.-FT IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG-BUDAPEST 5.500.000.00.-FT KAIROSZ KÖNYVKIADÓ-BUDAPEST 500.000.00.-FT MAGYAR VIDÉK ORSZÁGOS 56-OS SZÖVETSÉG KÖZPONTJA-VESZPRÉM 3.500.000.00.-FT SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAPÍTVÁNY-BUDAPEST 400.000.00.-FT 56-OS MAGYAR NEMZETİRSÉG-CSÖMÖR 500.000.00.-FT 56-OS MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE-KOPPÁNY-U 4.500.000.00.-FT 1956-OS PESTI SRÁC ALAPÍTVÁNY-BUDAPEST 1,500.000.00.-FT 1956-OS TÖRTÉNELMI ALAPÍTVÁNY-KISKUNMAJSA 1.500.000.00.-FT PÁLYÁZAT ELUTASÍTVA ANGYAL ELEONÓRA – M. SZABÓ GYULA-SOMOSKİÚJFALU FÜLEMEN RÓZA-SZENTENDRE DR. HANTÓ ZSUZSA-BUDAPEST LUKÁCS JÓZSEF-BUDAPEST DR. VINCZE JÁNOS-BUDAPEST MAGYAR SZABADSÁGHARCOS 56-OS HAGYOMÁNYÖRZİ VETERÁNOK SZÖVETSÉGE

46

MI LESZ A SORSA A CSÚNYA VASKEFÉNEK? Az emlékmő inkább hasonlít egy kupac rozsdás ócskavasra, mint az ’56-os forradalom napjaira emlékeztetı szoborra.

Siralmas képet mutat az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulójára felállított, élénk vitát kiváltó installáció. A „vaskefének” az eredeti elképzelés szerinti rozsdás kivitelezése mára ápolatlan hatást kelt. Az utóbbi években folyamatosan rongálják a szobrot és környezetét, sıt idırıl idıre szeméthegyek tornyosulnak a vasoszlopok között. Egyelıre nem tudni, mi lesz a szobor sorsa.

Az Ötvenhatosok terén álló emlékmő története 2005 elejéig nyúlik vissza, amikor a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) nyílt, nemzetközi tervpályázatot írt ki. Összesen 79 pályamő érkezett az ’56os emlékmőre, amelyek közül az i-ypszilon csoport terve nyert, éles vitákat kiváltva. Míg az alkotók elképzelése szerint az ék alakban záródó installáció a sokféleségbıl létrejövı közös nemzeti akaratot szimbolizálja, a forradalmi tömeg dinamikáját megjelenítve. Az ’56-os szervezetek szerint azonban a „vaskefe” egyáltalán nem az ötvenhatos hısöket és a forradalmat juttatja az ember eszébe. Azt is kifogásolták, hogy a pályázatok elbírálásánál ıket meg sem kérdezték. A vitától függetlenül tény, öt év alatt teljesen elhanyagolttá vált az emlékmő. A macskakövek hézagait gaz verte fel, a vasoszlopok közé rendszeresen szemetet dobnak, sokan pedig parkolásra használják az emlékmő közvetlen környezetét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályától megtudtuk, az emlékmő üzemeltetését és gondozását a MEH a Közbeszerzési és Ellátási Fıigazgatóság (KEF) jogelıdjére bízta, amely évente elvégzi a rongálások következtében szükségessé váló helyreállítási, karbantartási és takarítási munkákat. Ám ez nem sokat segít, ráadásul az igazgatóságnak a gépjármővek parkolásának megakadályozására sincs hatásköre. Mivel az emlékmő körüli és alatti terület közterületnek minısül, a Fıvárosi Önkormányzat kezelésében áll. Ezért egészíti ki a minisztérium évi karbantartását a Fıvárosi Közterület-fenntartó Zrt. idıszakonkénti takarítása. Mivel az emlékmővet megvilágító lámpákat ismeretlenek összetörik, ezek cseréjérıl a fıigazgatóságnak kell gondoskodnia. Korábban Tarlós István az Indiexnek adott interjúban arról beszélt, hogy egy ilyen „ócskavasnak” a MÉH-telepen lenne a helye, Szıcs Géza kulturális államtitkár szerint pedig „szerencsétlen helyen és alakzatban” állították fel a szobrot – ı a szoborparkba vagy a tököli, volt szovjet laktanya területére vitetné át. Bár a minisztérium szerint a szobor költöztetése vagy lebontása egyelıre nem szerepel a tervek között, a hangsúly az „egyelırén” van. Sokak elképzelésével találkozna ugyanis, ha ötvenhat 56. évfordulóján, vagyis 2012. október 23-án már nem a „vaskefénél” emlékeznének a forradalomra. (Forrás: Internet, Pintér Balázs)

47

AUGUSZTUS 5. A KOMMUNIZMUS ÚJPESTI ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA Újpest Önkormányzata az elmúlt év végén alkotott rendeletével augusztus 5-ét a kommunizmus újpesti áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Pénteken délelıtt 10 órakor ily módon elsı alkalommal tartott az önkormányzat megemlékezést a Görgey úti, ’56-os emlékkınél Az ünnepségen már jóval tíz óra elıtt a gyülekezıket gépi zenérıl Beethoven 7. szimfóniájának részlete fogadta. Dóka Andrea színmővész mősorközlıként köszöntötte az egybegyőlteket s utalt arra: az önkormányzat által kinyilvánított emléknapon az igazságtalanul meghurcolt és kisemmizett, elpusztított embertársainkra emlékezünk. Majd felkérte Nagy István népjóléti alpolgármestert, tartsa meg emlékezı beszédét. Újpest alpolgármestere arról szólt: „Könyvek sokasága foglalkozik azzal, hogy vajon milyen szerepet foglal el a kommunizmus mőködésében a bőn, az erıszak, a gyilkosság. A kommunista államok, kommunista szervezetek, a különféle sejtek valóban kimerítették mind az emberiség elleni bőntett, mind a háborús bőntett, mind pedig a béke elleni bőntett fogalmát. „Emberiség elleni bőntett, háborús bőntett, a béke elleni bőntett” - Miért használjuk ezeket a kifejezéseket csak a nácizmus áldozatai, illetve különbözı etnikai indítékú mészárlások kapcsán? A kommunizmus számlájára mintegy 100 millió áldozat írható! Megfelel-e valóságnak az a napjainkban ismét nagy nyomatékossággal hangoztatott vélemény, mely szerint maga a kommunista eszme, a Tan eredendıen jó, de az valahol, valakiknek a kezében eltorzult, és amit „kommunizmusnak” neveztünk, az nem is volt kommunizmus?” –tette fel a kérdést a szónok Majd így folytatta: „A fenti érvelés alapján kommunizmus áldozatairól nem is beszélhetünk. Százmillió ember csak úgy meghalt. „Na, és?” A legárulkodóbb momentum a kommunizmus építésének történetéhez, hogy az egykori hóhérokból is áldozatok lettek! A részrehajló, a gyáva, az eltökélt, az elkötelezett, a hithő, és a hitehagyott ítéletvégrehajtók is prédájává válhattak a rendszernek. Mondhatjuk-e azt, hogy az eszme jó, kiváló, derék emberek éltetik, csak elpusztult értelmetlenül a világban több millió ember. Az eszme jó, kiváló, derék emberek éltetik, csak Újpesten kiverték honfitársaink szemét, fogát, újpesti polgárok haltak meg az eszme eszeveszett tombolásának következtében, családokat internáltak, életeket tettek tönkre… A kommunizmus elsı magyarországi tombolásakor, a véres Tanácsköztársaság 133 napja alatt gyilkolták meg újpesti honfitársainkat. Közöttük és egy „ismeretlen, úriasan öltözött férfit”! Folytathatnánk tovább sort napestig, de kegyeletsértı módon óhatatlanul kihagynánk valakit, hiszen a kommunista rezsim adminisztrációja finom szólva sem volt teljes! Legyen hát az Ismeretlen jólöltözött embertársunk a kommunizmus újpesti áldozatainak szimbóluma, hiszen oly sok tönkre tett, meggyalázott élet merül a feledésbe, ha nem vigyázunk! Ha nem ırizzük valamennyiük emlékét! Ha nem vigyázunk! Ha nem fogadjuk meg, hogy soha többé nem lehet egy eszeveszett eszme nevében senkit sem kivégezni, internálni, egyetemekrıl, munkahelyekrıl számőzni! Vajon a proletárdiktatúra merı jóakaratból likvidált újpesti embereket? Törte derékba az életüket! Fosztott meg családokat a boldog, sikeres élet reményétıl! Ha nem lehet Magyarországon tisztességesen emlékezni, a kommunizmus embertelenségeire, a kommunizmus ma sem ért véget. Újpesten, ugyanúgy, mint Magyarországon, több generáció vált áldozatává a kommunista önkénynek. A megkínzottak és az 1956-ban kivégzett áldozatok, a jeltelen sírba temetett és temetetlen halottak ugyanúgy, mint azok, akik mindennapi életükben tapasztalták a diktatúra testet és lelket nyomorító valóságát. Hiszen az is áldozat, akit származása miatt nem vettek fel egyetlen középiskolába, fıiskolára vagy egyetemre, akit megbélyegzettsége miatt rúgtak ki állásából. Az is áldozat, akitıl megtagadták a szabad utazás jogát. Áldozatként kell tekintenünk azokra is, akik éveket vártak egy Trabantra. Áldozatai gyermekeink is, akik még nyugdíjas korukban is az 1979-1989 között felvett hitelek kamatait fogják fizetni. Meg az utóbbi nyolc évben felvett hiteleket”- mondta befejezésként Újpest alpolgármestere.

48

Az emlékezı beszéd után, Szinovál Gyula színmővész Weöres Sándor: XX. századi freskó címő költeményének részletével, Krizsik Alfonz színmővész Tollas Tibor: "Bebádogoznak minden ablakot" címő, megrázó erejő költeményével folytatta az emlékünnepséget. Az ünnepség végén az emlékezés és a tisztelgés virágait is elhelyezték. Újpest Önkormányzata koszorúját Nagy István alpolgármester helyezte el. Koszorúzott több megemlékezı: a Fidesz újpesti szervezete, a Jobbik újpesti szervezete, az 56-os Szövetség, a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesülete, valamint a Fidelitas és a Jobbik ifjúsági szervezetei képviseletében jelen lévık. Az emlékezık között volt Szendiné Kósa Katalin, aki nem csak az ’56-os Szövetség képviseletében, hanem magánemberként is jött és koszorúzott. Kósa Pál 1956-os mártír, az újpesti Forradalmi Bizottság elnökének leánya elmondta: Számomra megnyugvást jelent, hogy méltó módon ırzi az önkormányzat a kommunizmus újpesti áldozatainak emlékét, s augusztus 5-ét, édesapám kivégzésének napját jelölte emléknappá. A szörnyő megtorlás áldozataira már nemcsak szők körben emlékezünk. (Forrás: www.ujpest.hu; fotók: Horváth Dávid)

49

HÍRADÓNKBAN KÖZÖLT POLITIKAI TÁRGYÚ IRATOK, JELENTÉSEK, TITKOSÍTÁS ALÓL FELMENTETT EREDETI LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK MÁSOLATAI, MELYEK BÁRKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETİKAZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN, AZ OPEN SOCIETY ARCHIVUMBAN. VERSEIKKEL EMLÉKEZÜNK VITÉZ TOLDI SZABÓ GÉZA ÉS VITÉZ SZOKODY TIBOR BARÁTUNKRA, HARCOSTÁRSUNKRA. NÉH ÁNY Ú J SÁG B AN M EG J ELENT H Í R KAPC SÁN K Ö ZÖ LJ Ü K, H O G Y AZ ’ 5 6 - O S SZÖ V ET SÉG N EK J ELENL EG NI NC S T I SZT ELET BELI O R SZÁG O S ELN Ö KE. AKI EZT A C Í ME T H ASZNÁLJ A, J O G SÉR T ÉST KÖ VET EL . A MÁT Y ÁSF Ö LDI LAKÓ T ELEP EN A PO F O SZBÓ L KI V ÁLT LAKÓ K EG Y R ÉSZ E Ú J E G Y ESÜ LET ET AL APÍ T O T T – SZABADSÁG H AR C O SO K – N ÉV EN. ELNÖ K : VI T ÉZ R AJ NA T I BO R . A T Ö R T ÉNELMI I G AZSÁG T ÉT ELI BI ZO T T SÁG KAT O NAI T AG O ZAT A Ú J EG Y ES Ü LET ET ALAPÍ T O T T -

Ö SSZEF O G ÁS 1 9 5 6 . KAT O NAI É S PO LG ÁR I Ö R Ö KSÉG ÉN EK M EG İ R ZÉS E – N ÉV EN.

T B ELNÖ K: MAR T O N ANDR ÁS N Y Á. VE ZÉR EZR E D ES, 1 9 5 6 - B AN A ZR Í NY I AKADÉMI A PAR ANC SNO KA . ELNÖ K: KO VÁC S SÁNDO R NY Á. V EZÉR İ R N AG Y , A T I B KAT O NAI SZER VEZ ET ÉN EK ELNÖ K E. SZÖ VET S ÉG Ü NK T AG J AI ELH AT ÁR O LÓ DNAK MI NDEN O LY AN T EVÉK ENY SÉG T İ L, AMELY A SZ ER V EZET EK DAR ABO LÁSÁT ER EDM ÉNY EZI .

50

POSTÁNKBÓL – 2011.

51

ELHUNYT MÁRTON ANDRÁS – N YUGALMAZOTT ALTÁBORNAGY (1924. június 20. Sarkad – 2011. augusztus 2. Verıce) Az elmúlt héten kaptuk a szomorú gyászhírt, mely arról tájékoztatott bennünket, hogy 2011. augusztus 2-án, életének 87. esztendejében elhunyt Márton András nyugalmazott altábornagy, Sarkad szülötte, városunk díszpolgára. Márton András 1924. június 20-án született Sarkadon, itt töltötte gyermekéveit, itt járt elemi iskolába, s noha az élet már korán elszólította szülıvárosából, lelkében mindig is megmaradt sarkadinak. Azonban az élet viharai ellenére szülıvárosa sem feledkezett meg róla, 2000-ben hazahívta, s bátyjával – Márton János agrárközgazdásszal egyetemben – díszpolgári címet kaptak. Most, hogy Márton András már nincs többé, mielıtt emlékét örökre a szívünkbe zárnánk, emlékezzünk meg életérıl, s hajtsunk fejet díszpolgárunk, a katona, az igazi hazafi elıtt, akinek életútja követendı példa lehet mindannyiunk számára. Márton András Sarkadon született, református vallású, földmőves napszámos családban. Gyermekéveit Sarkadon töltötte, középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, ott érettségizett, majd 1945-ben kántortanítói diplomát szerzett a Nagykırösi Református Tanítóképzı és Líceumban. A kántor-tanítói diploma megszerzését követıen tovább folytatta tanulmányait a József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de a fıvárosban a politikai életbe is belekóstolt, s a Nemzeti Paraszt Párt országos központjába került, ahol Erdei Ferenc személyi titkára lett. Páratlannak mondható katonai pályafutása 1948-ban kezdıdött, amikor beiskolázták az I. Törzs és Fıtiszti Tanfolyamra. Tisztté századosként avatták, majd az I. Önálló Ejtıernyıs Zászlóalj 2. századának lett a parancsnoka. A ranglétrán gyorsan emelkedett a tehetséges, fiatal tiszt, aki 1951-ben már ırnagyi rendfokozatot kapott és 1953 ıszéig a tatabányai Hunyadi János Lövésztiszti Továbbképzı Iskola parancsnoka volt, miközben számos katonai tanfolyam elvégzése után, már 1952-tıl ezredessé léptették elı A bámulatos katonai karrier tovább folytatódott 1953-ban is. Márton András fıtisztként bekerült az országgyőlésbe, majd a Szovjet Vezérkari Akadémia elvégzését követıen, 1955-tıl a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia helyettes parancsnokává nevezték ki. 1956. október 1-én, pár héttel az ’56-os események elıtt ı lett a katonai akadémia parancsnoka, s az 1956os forradalom és szabadságharc alatt támogatta az egyetemistákat, valamint a Corvin-köz felkelıit, amiért már 1957 elején letartóztatták. A hadbíróság az ’56-os eseményekben betöltött szerepéért 10 év börtönbüntetésre, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a fiatal ezredest, aki 1962-ben szabadult a börtönbıl amnesztiával. A börtönévek után Márton András mőszaki fordítótolmácsként helyezkedett el különbözı intézményeknél. 1968-tól a Bábolnai Mezıgazdasági Kombinátban kezdett dolgozni, majd 1974-tıl a Mezıtúri Állami Gazdaság baromfiágazat-vezetıje lett egészen 1985-ös nyugdíjazásáig. A nyugdíjazást követıen tért vissza Sarkadra, és a Cukorgyárban vállalt munkát nyugdíjasként. A rendszerváltás Márton András számára is igazságot szolgáltatott, ugyanis a honvédség rehabilitálta, visszakapta ezredesi rendfokozatát, majd Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere felkérte, hogy költözzön Budapestre, és legyen tagja a honvédelmi miniszter tanácsadó testületének. Közben tovább lépett a tiszti ranglétrán és tábornoki rendfokozatot kapott. Márton András aktív közéleti szerepet is vállalt a rendszerváltást követıen, 1989-tıl tagja volt a Történelmi Igazságtételi Bizottság katonai tagozatának, 1992-óta tagja volt a Magyarok Világszövetsége választmányának, s az 1956-os Forradalmi Nemzeti Szövetség elnökének is megválasztották. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – melynek 1956-ban rövid idıre a parancsnoka volt – 2002-ben „A Hadmővelet Mővészetéért” kitőntetést adományozott neki, 2005-ben pedig díszdoktori fokozatot kapott, de 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is. 2000-ben szülıvárosa is méltó módon tisztelget munkássága – életútja elıtt, s „Sarkad Város Díszpolgára” címben részesült. Emlékét örökre megırizzük, nyugodjon békében. (Forrás: Sarkad város hivatalos honlapja)

52

Kedves! Az Isten megkért, hogy mondjam meg neked, hogy az eljövendı év jó lesz számodra. Nincs jelentısége annak, hogy valakik megkísérelnek megbántani; nem sikerül nekik. Elı van írva, hogy sikerrel fogsz járni minden területen és eléred céljaidat. 2011-ben minden fájdalmad el lesz törölve és az életben sok siker és gyızelem várható. Ma az Isten megerısítette. hogy vége van a szomorúságnak és fájdalomnak, mert az İ emlékezik Rád. İ elengedte a próbatételeket, és örömöt küldött Neked. İ soha nem fog Téged megbántani. Ma reggel kopogtattam a Paradicsom kapuján, és az Isten megkérdezte: "Mit tehetek érted gyermekem"? Mondtam: "Atyám kérlek vigyázz arra és áldd meg azt, aki olvassa ezt a levelet!" Ezt a levelet soha nem szakították meg. Küld el annak, akinek tudod. Isten tudja, hogy nincs sok ember, akinek elküldhetnéd, de fontos az igyekezet és a gondoskodás, amiért megteszed. Ez egy nagyon erıs ima. Nem sebzi meg az embert. Csak segíteni tud.

SZ EN T I ST V ÁN IMÁ JA A MÉLYSÉGBİL KIÁLTOK HOZZÁD, HALLGASS MEG URAM! TANÍTS MEG, HOGY KELL KÖNNYEZNI A MEG NEM ÉRDEMELT ÖRÖMBEN, S HOGYAN KELL ÖRÜLNI A MEGÉRDEMELT KÖNNYBEN. ADJ ERİT, HOGY KEVÉLYSÉGEM CSILLOGÁSÁT ELHOMÁLYOSÍTSAM, S AZ ALÁZATOSSÁG SZÍNTELENSÉGÉT OKOSAN CSILLOGTASSAM. TANÍTS MEG, HOGYAN KELL A GYENGÉKHEZ LEHAJOLNI, S HOGYAN KELL FÉKTELEN ERİVEL EGYENESEN ÁLLNI. ADJ ERİT, HOGY FÖLÉNYESEN LEGYİZZEM A TESTET, S ALÁZATOSAN MEGADJAM MAGAM A LÉLEKNEK. TANÍTS SZELÍD SZÓRA, HA BÁNTÁSOK ÉRNEK, S HIDEG MOSOLYRA, HA JOGTALAN DICSÉRNEK. ADJ ERİT NAPKÖZBEN, HOGY EL NE FÁRADJAK, S FÁRADTSÁGOT ESTE, HOGY RÖGTÖN ELALUDJAK. TANÍTS MEG LENDÜLNI, HA RÁD TALÁLTAM, S HIRTELEN MEGÁLLNI, HA UTAT HIBÁZTAM. NE ADD MEG MINDIG, AMIT NAGYON KÉREK. TANÍTS BÁTOR LENNI, MIKOR NAGYON FÉLEK. ENGEDD A VILÁGOT MEGVETVE SZERETNI, CSAK MAGADAT NE HAGYD SOHA ELFELEDNI. EZ A KÍVÁNSÁGOM, EZ MARADJON VÉGLEG, DE HA MÁSKÉNT SZÓLNÉK, NAGYON SZÉPEN KÉRLEK, NE NEHEZTELJ REÁM, NE FORDÍTSD EL ORCÁD, HISZEN A MÉLYSÉGBİL KIÁLTOK FEL HOZZÁD.

53

AZ ANYÓKA, AKI ISTENT VÁRTA Élt egyszer egy idıs asszony, aki nap, mint nap, hosszú órákon keresztül imádkozott. Egy nap Isten hangját hallotta, aki így szólt hozzá: - Ma eljövök hozzád, hogy meglátogassalak téged. Képzeljétek el micsoda örömöt és büszkeséget érzett. Csinosítani kezdte otthonát és kitakarított, tésztát gyúrt és süteményt sütött. Aztán felvette a legjobb ruháját és várni kezdte az Úr érkezését. (Simon A: A választás a tiéd)

Egy kis idı múltán valaki kopogtatott az ajtaján. Az anyóka sietett, hogy ajtót nyisson. De csak a szomszédasszonya volt, aki csak egy kis sót akart kölcsön kérni. Az anyó elküldte: - Az Isten szerelmére azonnal menj innen, most nincs idım erre a butaságra! Istent várom az otthonomba! Na, menj már! - és be csapta a megbántott asszony orra elıtt az ajtót. Kicsit késıbb megint kopogtattak Az asszony megnézte magát a tükörben, megigazította a ruháját és futott ajtót nyitni. De ki volt az? Egy óriási kabátot viselı kisfiú, aki gombokat és szappant árult fillérekért. Az öregasszony így tört ki: - A Jóistent várom. Nincs egy csepp idım sem. Gyere vissza máskor!- és a gyermek orrára csapta az ajtót. (Simon A:Mindennapi küldetésünk)

Azután megint kopogtattak. Az öreganyó kinyitotta az ajtót és egy rongyos, sápadt öregembert látott maga elıtt. - Egy szelet kenyeret, jóasszony, legyen akár száraz is… És ha megengedné, hogy egy pillanatra megpihenjek a lépcsıjén!- kérte könyörögve az öreg. - Ó, ne! Hagyj békén! Istent várom! És takarodj el a lépcsımrıl! Mondta bosszúsan az öregasszony. A szegény ember sántikálva odébb állt, az öreganyó pedig visszatért és várta Istent. Teltek az órák, és a nap nyugovóra tért. Eljött az este és Isten nem érkezett meg. Az asszony mélyen csalódott. Végül úgy döntött, hogy nyugovóra tér. Furcsa mód rögtön elaludt és álmodni kezdett. Álmában megjelent neki a Jóisten és ezt mondta: - Ma háromszor jöttem el hozzád, és te háromszor utasítottál el. (Simon A:Isten válasza) (Forrás: Újpest, Kertvárosi Krónika,Bruno Ferrero)

54

HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlékhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormány.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu

MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK.

ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312 FELELİS KIADÓ. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./I. EMAIL: [email protected]

55