HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956 - 1990.

EMLÉKEZTÜNK

2011. OKTÓBER-NOVEMBER-DECEMBER

KOMMENTÁR NÉLKÜL 36-1996. IX. 4. AB HATÁROZAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A LEGFELSİBB BÍRÓSÁG ÉS A LEGFİBB ÜGYÉSZNEK JOGSZABÁLY ALKOTMÁNY ELLENESSÉGÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ INDITVÁNYA ALAPJÁN HOZTA A KÖVETKEZİ HATÁROZATOT. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MEGÁLLAPÍTJA, HOGY AZ 1956. OKTÓBERI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SORÁN ELKÖVETETT EGYES BŐNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI XC. TÖRVÉNY ALKOTMÁNYELLENES, EZÉRT AZT A HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉNEK NAPJÁVAL MEGSEMMISÍTI. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EZT A HATÁROZATÁT A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTESZI.

DR. SÓLYOM LÁSZLÓ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE, ELİADÓ BÍRÓ

DR.KILÉNYI GÉZA

DR.LÁBADY TAMÁS

DR.SCHMIDT PÁL

DR.SZABÓ ANDRÁS

DR.TERSZTYÁNSZKY ÖDÖN

DR.VÖRÖS IMRE

DR.ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓK.

TISZTELT OLVASÓINK TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETİ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ FELELİS KIADÓ

2

ISTEN, HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELİDBE. RÚT BŐNEINKET JÓSÁGODDAL FÖDD BE. SZENT MAGYAROKNAK TISZTA LELKÉT NÉZZED, ÉRDEMÉT IDÉZZED. ISTVÁN KIRÁLYNAK SZÍVE GAZDAGSÁGÁT. SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT. LÁSZLÓ KIRÁLYNAK VITÉZ LOVAGSÁGÁT Ó, HA CSAK EZT LÁTNÁD. SZENT ERZSÉBETBİL HİS SZERETET ÁRAD. MARGIT IMÁI VEZEKELVE SZÁLLNAK. MINKET HIÁBA URAM NE SIRASSON, ÁLDOTT BOLDOG ASSZONY. RÁNK, BŐNÖSÖKRE MINDEN VERÉS RÁNK FÉR, DE KÖNYÖRÖGNEK İK TÉPETT HAZÁNKÉRT. HADD LEGYÜNK MINK IS TISZTÁK, HİSÖK, SZENTEK,

HAZÁNKAT ÍGY MENTSD MEG.

3

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM –

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)

4

AZ ARADI VÉRTANÚK Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsısorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést. Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner György, Poeltenberg Ernı, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernı, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérırnagyi és egy tábornoki rangot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki az elsı felelıs magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten…

„A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékő vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül. Engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába. Engem, Oktober 6-ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni, a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hı érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hőségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak;'s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velıkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!” (Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20.)

A kivégzésük elıtt elhangzott utolsó mondataik: Leiningen-Westerbug Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. Damjanich János: Legyıztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélıszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak İt szolgáltam.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. Én halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Dessewffy Arisztid: Tegnap hısök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata. Nagy Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hıssé, igaz emberré, jó katonává tett. Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Kiss Ernı: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicsı szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. Poeltenberg Ernı: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

5

(Forrás: Internet)

MÁRAI SÁNDOR: MENNYBİL AZ ANGYAL NEW YORK 1956.

Mert İ sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta – Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának a titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon.

MENNYBİL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.

És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendő népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vigasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okos szándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról.

Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – İk, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett – És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország.

Angyal, vidd meg a hírt az égbıl, Mindig új élet lesz a vérbıl. Találkoztak ık már néhányszor – A költı, a szamár, s a pásztor – Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ık vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, – mennybıl az angyal

És elmegy sok ember elıtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta, S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta – Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer.

6

SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚR BESZÉDE AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSÁN AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKNAPJA ALKALMÁBÓL Tisztelt Díjazottak! Tisztelt Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Szabadság és igazság. Ha végignézzük az 1956-os forradalom követeléseit, ha elolvassuk a visszaemlékezéseket, és beletekintünk a korabeli lapokba, a legtöbbször e két szóval találkozunk. Igazság és szabadság: két szó, az emberhez méltó élet fokmérıi. Ha mindkettı van, alig tudjuk értékelni. Ha nincs, minden más is odalesz. A diktatúrák súlyos bőne, hogy a szabadság korlátozása mellett kiterjesztik, általánossá teszik a hazugságot. A hazugságra épített világban recseg-ropog minden ereszték, nincs összefüggés, nincs összehangolás. Nincs valódi egység, csak a zsarnokság van. Ám a hazugság nem alkalmas arra, hogy tartósan egyben tartson egy országot. Egy igazi közösség pedig képes rá, hogy a látszatvilág hazug düledéke alatt is megmaradjon. Magyarország is megmaradt titkon, az emberek hitében és reményében. Hogy valóban létezett a maga valóságos arcával, arra fenséges példa 1956 ısze. Akkor kiderült, hogy ott van még az emberekben a szolidaritás, az igazságérzet, az összefogás képessége, bárhogy próbálták elvenni tılük. Nem jött létre az a mővi társadalom, amelyet a szovjet rendszer kitalálói álmodtak maguknak, és amelyet súlyos áldozatok árán igyekeztek a magyarokra faragni. Nem sikerült az átnevelés úgy, ahogy tervezték. A magyarok megmaradtak magyarnak, a szocializmus helyett a hazájukat szerették. Ahhoz viszont, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy soha ne is lehessen elvenni tılünk a saját sorsunkat, ırzık és vigyázók kellenek. İrzık, akik 56 szellemének méltó örökösei, akár közvetlenül, mert részesei voltak az eseményeknek, akár közvetve, a hagyományok ápolóiként. Mi több, olyan örökösök is vannak, akik 56-ot a gondolkodásmódjukban viszik tovább: emberségükkel, szolgálatukkal, áldozatvállalásukkal. Tehát a forradalmat naggyá, fénylıvé, dicsıségessé tévı erényekkel, amelyekre ma és mindenkor nagy szükségünk van. A köszönetünk idén is az ırzıknek, vagyis Önöknek szól. Köszönet a sok munkáért, az odaadásért. Köszönet a hazaszeretet szép példáiért. Mert ezektıl erıs egy nemzet, ezekkel tudja megırizni valódi, hiteles önmagát. Éppen ezért nagy öröm látni, milyen sokan vannak ma is a díjazottak sorában az anyaország határain túlról érkezett magyarok. Bizonyítván, hogy a nemzet, az érzés, az ünnep, az igazság is közös, tehát a jövı is együtt a miénk. A díjátadó formula csak a hivatalosság, a határozatok szőken szabott mondataival képes megfogalmazni az elismerést. Olyan kifejezésekkel, mint: az „eszmék ápolása”, „kiemelkedı magatartás”, vagy az „érdekek képviselete”. De mi tudjuk, mennyi küzdelem áll e néhány szó mögött. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemrégiben elhunyt költı, Mészöly Dezsı fogalmaz ekképpen egyik versében „Ki a halál völgyébe járt, az tudja csak, hogy élni kell…” A magyarok már megjárták a „halál völgyét”. Túléltünk egy gyilkos rendszert, és 1956-ban az életre esküdtünk fel. Súlyos tapasztalatunk van, de annál nagyobb küldetésünk az összefogásra. Az a titokzatos erı, amely összehúzta, egymáshoz kötötte akkor a magyarokat, ma is megvan bennünk. Ha nem vehette el sem az ÁVO, sem a bitófa, sem a kényszerő hallgatás, ne vegye el ma sem a kétkedés, a cinizmus, vagy a tétlenség. A díjazottak példája: hogyan kell a jót vigyázni, az értéket ırizni, a hagyományt továbbadni. Isten segítse Önöket, s mindannyiunkat továbbra is e szép és fontos feladatokban.

8

MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23.-A ALKALMÁBÓL ÁLLAMI KITÜNTETÉSEKET ADOMÁNYOZOTT POSZTUMUSZ 56-OS EMLÉKÉREM BELLA GYULA

’56-OS EMLÉKÉREM CZIROK ISTVÁN DEÁK JÁNOS FÖLDI JÁNOSNÉ KISS BÉLA MAYER FERENC SÁNDOR PALKÓ LÁSZLÓ – LESTER PARKERROZSOS ISTVÁN SZABÓ GYÖRGY VIGH JÓZSEF

56-OS EMLÉKLAP BICSKEI GÁBOR KÁROLYNÉ BIRKÉS KELEMENNÉ CSERHÁTI KÁROLY DOMNANOVICH TAMÁS ÁBEL EGRESSY ANRÁS EKREM KEMÁL GYÖRGYNÉ FEJES FRIGYES FELEKI DÉNES GORDOS PÉTERNÉ KISZELY GÁBOR KİHEGYI ISTVÁN DR. KÖRÖSSSY LÁSZLÓ-AUSZTRÁLIA LÁNCZY LAJOS MÁTÉ FERENCNÉ PÁLHÁZI ERNİ JÓZSEFNÉ PÉTER MÁTYÁS PRIBÉK ISTVÁN DR.RÓZSAHEGYI LÁSZLÓ SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER SZÉCSI LİRINC TANTALICS BÉLA HONFITÁRSAINK! MUNKÁS ÉS PARASZT TESTVÉREINK! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. (Röplap, 1956. november 4.) (F o r r á s : I n t e r n e t )

9

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE BALDAUF LÁSZL Ó DR.KISS TAMÁS - P O F O S Z SZÉCSI ISTVÁN- P O F O S Z TÓTH- ZEL E JÓZSEF- E R D É L Y TÖRÖK JÓZS EF- E R D É L Y

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE ÁNYOK KÁROLY- R E C S K I S Z Ö V E T S É G BÉRCZES I MIHÁL YNÉ - P O F O S Z FEHÉRVÁRY Z OLTÁN - T I B FÜLÖP JÁN OS - E R D É L Y GÁBOR JÓZSEFNÉ- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G KLÉBL MÁRTON- R E C S K I S Z Ö V E T S É G KOLCSÁR GÉZ A - E R D É L Y KORVINS FERENC- R E C S K I S Z Ö V E T S É G MOLNÁR MIHÁLY - E R D É L Y PALLA LÁSZLÓ - P O F O S Z RÁCZ JÓZS EF SÁNDOR - P O F O S Z RENDES LAJOS - E R D É L Y STEFKA ISTVÁN ZAKARIÁS DEZSİ ISTVÁN- E R D É L Y

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT D.SZÜCS LÁSZLÓNÉ- P O F O S Z DR. RÓZSA G YÖRG Y-56- O S S Z Ö V E T S É G STYOP FERENCNÉ-56- O S S Z Ö V E T S É G SZÉKEL Y KORNÉL

ZAHORA MIHÁLY- 5 6 - O S

SZÖVETSÉG

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT BÁCSKAI EN DRE- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G CSERE S ÁNDOR- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G EGRI FERENC- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G FARAGÓ IMRE- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT SIMON ZSUZSAN NA- 5 6 - O S S Z Ö V E T S É G

NAGY IMRE ÉRDEMREND BÁCSI JÓZSEF DÓZSA LÁSZL Ó JECSMENIK ANDOR

10

SZÖVETSÉGÜNK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE OKTÓBER 23-A ALKALMÁBÓL SZABADSÁGHARCUNK EMLÉKÉNEK MEGİRZÉSE ÉRDRKÉBEN NYUJTOTT KIMAGASLÓ TEVÉKENYSÉG ELISMERÉSEKÉNT KITÜNTETÉSEKET ADOMÁNYOZOTT. SZÖVETSÉGI KISKERESZT ÁBEL GYÖRGY-PÉCS BIRI LAJOSNÉ – MISKOLC CSIZMADIA JÁNOSNÉ-MISKOLC CZUKOR ANTAL-PÉCS KUNGL JÁNOS-PÉCS HORVÁTH FERENC – LENGYELTÓTI KOVÁCS ANDRÁS – MISKOLC MÁTÉ ANDRÁS-BUDAPEST SZİKE FERENC – LENGYELTÓTI

KÓSA PÁL PLAKETT DR. FARKAS LÁSZLÓ-SZEGED HORVÁTH JÁNOS – KAPOSVÁR ILLOSVAY ISTVÁN – LENGYELTÓTI IVANOVICS BÉLA – BUDAPEST KAPCSOS JÁNOS-BUDAPEST LECHNER FERENC-SZOMBATHELY PETİ SÁNDOR – PÉCS PÉNZES JÓZSEF – BUDAPEST PIFF JÓZSEF – ZALAEGERSZEG PÓCSAI JÁNOS-MISKOLC

SZABÓ JÁNOS PLAKETT KÓSA KATALIN-BUDAPEST STYOP FERENCNÉ – BUDAPEST

1956-2006 PLAKETT MARKÓ KATALIN-EGER PÁSZTOR GYULA – GÖDÖLLİ

20 ÉVES JUBILEUMI EMLÉKÉREM EZÜST IVACS ISTVÁN - RECSK

20 ÉVES JUBILEUMI EMLÉKÉREM - BRONZ BOLYKINÉ KATONA ERZSÉBET - ÓZD HAMVAS TAMÁSNÉ - ÓZD HOLLÓ LELESZI VENDEL - ÓZD KISS BOLLI TIBOR – KAPOSVÁR DR. KOVÁCS JÓZSEF - KAPOSVÁR MOLNÁR JÁNOS – KAPOSVÁR MOLNÁR LAJOS - KAPOSVÁR DR. RENN OSZKÁR - EGER

11

1956-2006 EMLÉKÉREM ÁGOSTON PÉTER - LENGYELTÓTI BARÁTH ISTVÁN - MISKOLC BARTA ÁRPÁD - EGER BERG JÁNOS -EGER BÉRES GYULA - MISKOLC BERKÓ JÓZSEF - JÁSZBERÉNY BICZÓ FERENC – GÖDÖLLİ BÚJDOSÓ MIKLÓS - BUDAPEST DR. CSANK ISTVÁ - EGER CSÁNYI SÁNDORNÉ - JÁSZBERÉNY KAPOSZNYÁK JÓZSEF - JÁSZBERÉNY KOVÁCS ANDRÁS - GÖDÖLLİ MÉSZÁROS LAJOS -GÖDÖLLİ NÉMETH SÁNDOR - GÖDÖLLİ RÓZSAVÖLGYI ANDRÁS - JÁSZBERÉNY SÁNDOR IMRE ANTAL - GÖDÖLLİ SIMON ISTVÁN - PÉCS SZEREDI LÁSZLÓNÉ - EGER TÓTH SÁNDOR -EGER TULI ISTVÁN - LENGYELTÓTI IDEJE….LENNE….MÁR…. MIKOR FOGNAK, - BOCSÁNATOT KÉRNI, - AZOK A NEMZETGYILKOSOK, IDEGENT KISZOLGÁLÓ GAZOK, KIK EZREKET BÖRTÖNBE ZÁRTAK, - AKASZTOTTAK VÉGRE, - ELÉGTÉTELT ADNI AZ ÁLDOZATOKNAK. (SZOKODY TIBOR)

1956

12

2011 OKTÓBER 23. IDÉZET MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉBİL. EGYETÉRTÜNK AZ ELSİ SZABAD ORSZÁGGYÜLÉS KÉPVISELİIVEL, AKIK ELSİ HATÁROZATUKBAN KIMONDTÁK, HOGY A MAI SZABADSÁGUNK AZ 1956-OS FORRADALOMBÓL SARJADT KI.

EMLÉKEZTÜNK A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG, A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG, A SZÓRAKÉSZ, A POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE, A RECSKI SZÖVETSÉG, AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG OKTÓBER 22-ÉN DE. 10 ÓRAKOR A MÜEGYETEMI RAKPARTON LEVİ ’56 EMLÉKÉRE EMELT SZOBRUNKNÁL ÜNNEPSÉGET TARTOTT. AZ ÜNNEPSÉGEN DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE A KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKE EMLÉKEZETT AZ 55 ÉVVEL EZELİTI ESEMÉNYEKRE. MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK KOSZORÚJÁT DR. RÉTHELYI MIKLÓS MINISZTER ÚR HELYEZTE EL.

233-298-300-301-ES PARCELLA CORVIN KÖZ DEBRECEN-EMLÉKMŐ EGER-EMLÉKMŐ KAPOSVÁR-EMLÉKMŐ KISFOGHÁZ EMLÉKHELY KISTARCSA-KOPJAFA KOSSUTH TÉR- EMLÉKMŐ MAGYAR KÉPZİMÜVÉSZETI EGYETEM-EMLÉKTÁBLA MAGYAR RÁDIÓ-EMLÉKTÁBLA MÁTYÁSFÖLD-EMLÉKTÁBLA MOSONMAGYARÓVÁR -TEMETİ NAGY IMRE SZOBOR-VÉRTANÚK TERE NEMZETI SÍRKERT-57-ES PARCELLA PÉCS-EMLÉKMŐ SZEGED-EMLÉKMŐ SZENT IMRE KORHÁZ-KOPJAFA SZÉNA TÉR-EMLÉKHELY SZOMBATHELY-EMLÉKMŐ TÖKÖL-KOPJAFA ÚJPEST-EMLÉKTÁBLA ZALAEGERSZEG-EMLÉKMŐ

13

SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ÉS A TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGÜ SZÖVETSÉGEK MEGEMLÉKEZÉSE

1956 történelmi parancsot jelentett az akkori generációnak - hangoztatta Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke szombaton, a forradalom és szabadságharc kitörésének 55. évfordulóján tartott ünnepi beszédében a Mőegyetem épülete elıtti megemlékezésen.

14

ME G E ML ÉK EZ ÉS EK , K OS Z O R ÚZ Á S OK

AZ ÚJPESTI VÁROSVÉDİ EGYESÜLET, 2011. október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján az újpesti mártírok tiszteletére ökumenikus megemlékezést tartott a Rákoskeresztúri Új Köztemetıben. A 301-es parcellában megkoszorúzták a hét kivégzett újpesti sírját.

Október 22-én este, az Újpesti Színház a Pesti Srácok címő musicallel tisztelgett az 1956-os forradalom elıtt. A darabot rendezte: Harsányi Gábor érdemes mővész.

Október 23-án de. ünnepi beszéd és koszorúzás az ’56-os parkban, majd este a Városházán.

Szombathely, ’56-osok tere

Egerben, idısek és fiatalok együtt koszorúztak

Kossuth tér

November 4-i megemlékezés a Bazilikában

15

16

JOBBÁGY KÁROLY: MONDJÁK, A HIMNUSZT ÉNEKELTÉK MONDJÁK, A HIMNUSZT ÉNEKELTÉK ÚGY INDULTAK A PUSKATŐZNEK S A KÖNNYGÁZ MEG A TŐZZEL TELT ÉG SEM RIASZTOTTA VISSZA İKET. CSORGOTT A KÖNNYÜK. TALÁN SÍRTAK. CSORGOTT A VÉRÜK. BELEHALTAK. DIÁKOK VOLTAK. S İK CSINÁLTÁK A DICSİSÉGES FORRADALMAT! 1956. OKTÓBER 24.

17

A SZTÁLIN - SZOBOR A diktatúra szimbólumát, a Sztálin-szobrot a forradalom kitörése napján, 1956. október 23-án döntötték le. A gigászi mérető szobor törzsét a Blaha Lujza térig vonszolták, ahol szétvágták darabjaira. A SZTALIN SZOBOR FELÉPÍTÉSE A személyi diktatúra korában a csatlós országok sem kerültették el, hogy Sztálinnak monumentális emlékmőveket állítsanak. Magyarországon 1949. december 20-án, Sztálin születésnapjának elıestéjén döntött úgy a vezetés, hogy a diktátornak, – korabeli szóhasználattal a „haladó és békére törekvı lángesző vezérének” – szobrot emelnek. A meghívásos pályázaton 25 szobrász vett részt, a gyıztes mőrıl pedig politikusokból és mővészekbıl álló zsőri döntött. A pályázatra benyújtott munkákat a zsőri értékelhetetlennek tartotta: az a benyomása alakult ki, a szobrászok kifejezetten nem szeretnének nyerni, ezért a négy legjobb pályamő alkotóinak újabb fordulót írt ki. A második pályázatot Mikus Sándor, Kossuth-díjas mővész nyerte meg. A tervezett szobor magassága késıbb az eredeti hat méterrıl nyolc méterre nıtt, így külön mőtermet kellett építeni, egy olyat, amibe befér az alkotás. A talapzat további tíz méterrel toldotta meg a szobrot, vagyis Sztálin 18 méter magasról tekintett le a tömegre. A szobor elkészítéséhez a háborúban megsérült és a politikai okok miatt eltávolított bronzalkotások alapanyagait használták fel, többek között Andrássy Gyula vagy Tisza István szobrát is beolvasztották. A szobor végsı helyét nem sokkal felavatása elıtt döntötték el. A Dózsa György utat kiszélesítették, ennek következtében lebontották a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. Nemcsak a szobor, hanem a költségek is gigásziak voltak. Az avatásra 1951 decemberében került sor nyolcvanezer ember jelenlétében. A „Felvonulási tér”, az állami ünnepségek színhelye kiegészült a szobor talapzatába épült tribünnel, ahol a vezetık foglalták el helyüket a felvonulások alatt. S Z TÁ L I N- S Z O B O R L ED Ö NT ÉS E A magyar történelemben a hatalom birtokosai szisztematikusan átrendezték az ország köztereit. A spontán módon ledöntött Sztálin-szobor egyedülálló esemény a „köztérrendezésben”, szimbolikus jelentısége a köztudatban kevésbé élı Gömbös-szobor 1944-es felrobbantásának van még. A forradalmárok 1956. október 23-án este kezdték meg a diktatúra jelképének elbontását: a szobor nyakába kötelet akasztottak, csörlıkkel, teherautókkal és más erıgépekkel próbálták ledönteni, sikertelenül. Miután a hegesztık megérkeztek az akkor Sztálin térnek nevezett Dózsa György útra, lángvágókkal elválasztották a törzset a csizmától, és rövid idı alatt ledöntötték a szobrot. A tömeg „Sztálin testét” egészen a Blaha Lujza térig vitte, ahol tovább darabolták, pontosabban szétverték. A legnagyobb megmaradt, jelenleg ismert maradvány Sztálin ökle, amely a Nemzeti Múzeumban látható. A „Felvonulási téren” a hatalmas tribünön csak a csizma meredt az égbe, a budapestiek pedig „Csizma térnek” gúnyolták a helyszínt. A forradalom vérbefojtása után a Kádár-rendszer egészen 1965-ig kivárt, amikor a volt Sztálin-szobortól nem messze felavatták Lenin szobrát. (Forrás. Internet)

18

ÚJ IDİK DALA

AZ, AKI NEM HISZ ABBAN, HOGY EMBER, - S MAGYARBAN LÉTERİ VAN. HİS, SZENT AKARAT, AZ MINDÖRÖKRE, - RAB MARAD. KITÖRNI KELL, - A LETARGIÁBÓL, HOGY EZ A NÉP, - NEM GYÁSZOL, REMÉNYKEDİEN LÉP A JÖVENDİBE. HOGY FELTÁMADÁSÁT, - KÖSZÖNTSE. VOLTUNK – LEGYÜNK, - CSODÁRA KÉPESEK. EMBERKÉNT ÉLNI, - EZT AZ ÉLETET. NEM MÁSOK SZOLGÁJAKÉNT, - SZABADON. PÉLDÁT MUTATVA, – MOST IS MAGYARON. -2000. 01. 01. TOLDI SZABÓ GÉZA-

19

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC RÖVID TÖRTÉNETE 1956. október 16-án, megbontva az addig monolit intézményi struktúrát, a párttól független szervezetet alakítottak a szegedi egyetemisták (MEFESZ). Demokratikusan, maguk választották vezetıiket, állították össze programjukat, és felhívásukban szorgalmazták a szervezet országossá bıvítését. Kezdeményezésükre országszerte diákgyőléseket tartottak, az elfogadott programokban egyre nagyobb teret nyertek és élesedtek a politikai követelések. Október 22-én a budapesti mőegyetemisták másnapra a lengyelországi változásokkal szolidaritást vállaló tüntetést is hirdettek. Október 23-án a pártvezetésnek sem bátorsága, sem ereje nem volt a demonstráció megakadályozására. Délután a diákokhoz csatlakoztak a munkások, Budapest lakossága. Több százezres tömeg tüntetett a Bem téren, majd a Parlament elıtt, ahol Nagy Imre beszéde nem volt képes lecsendesíteni az embereket. Miután a tüntetık órákon át követelték, hogy a rádió közvetítse a mőegyetemisták pontjait, késı este az épület védelmére rendelt karhatalmisták tüzet nyitottak a tömegre, amely válaszul fegyvert szerzett, és ostrom alá vette a rádió székházát. A békésen indult tüntetés ezzel fegyveres felkeléssé változott. Hajnalban szovjet páncélosok érkeztek Budapestre, megjelenésük azonban nem törte le a megmozdulást, sıt kiszélesült az ellenállók tábora: a felkelés nemzeti szabadságharccá is vált. Nem hoztak eredményt a helyzet rendezése érdekében hozott politikai intézkedések: Nagy Imre kinevezése a Minisztertanács élére, valamint a statárium és a gyülekezési tilalom elrendelése. Miközben Budapesten elkeseredett harcot vívtak a szabadságharcosok, a pártvezetés pedig meddı vitákat folytatott a helyzet értékelésérıl, a politikai, illetve a katonai lépésekrıl, addig az egész ország csatlakozott a megmozduláshoz. Forradalmi tanácsok vették át a gyárak és egyéb munkahelyek vezetését, miként a települések, sıt egyes megyék irányítását is. Demokratikus, független, semleges Magyarország megteremtését követelve támogatásukról biztosították a fegyveres harcot folytatókat. Október 28-án, szovjet jóváhagyással, Nagy Imre tőzszünetet hirdetett, egyben bejelentette több követelés teljesítését: legfontosabbként az ÁVH felszámolását és tárgyalások kezdeményezését a szovjet csapatok kivonásáról. A belsı béke azonban csak a többpártrendszer visszaállítása és Magyarország semlegességének bejelentése után állt helyre. November elsı napjaiban a fegyveresek és a forradalmi testületek egyaránt elismerték a kormányt, elrendelték a munka felvételét, és megkezdıdött a forradalomhoz hő karhatalom, a nemzetırség felállítása.

20

Mire azonban az országban helyreállt a rend, Hruscsov elszánta magát a magyar forradalom fegyveres leverésére. A felállítandó bábkormány élére kijelölt Kádár Jánost a szovjet fıvárosba vitték tárgyalni. A november 4-én megindított újabb szovjet támadás napokon belül felszámolta a fegyveres ellenállást. A küzdelem azonban folytatódott. Az ország nem ismerte el Kádár kormányát, hanem kitartott a jugoszláv követségre menekült Nagy Imre mellett. Eredménytelen volt a tanácsrendszer restaurálásának kísérlete, számos településen továbbra is a forradalom során megválasztottak intézték a közösség ügyeit. Az ellenállás központjaivá a Kádár és a szovjetek által is elismerni kényszerült munkástanácsok váltak, amelyeknek november közepén országosan elfogadott központja alakult: a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT) Kádár, - aki december elejéig sem közigazgatási apparátussal, sem pártszervezettel, sem magyar fegyveres erıvel nem rendelkezett–, tárgyalni kényszerült a munkástanácsokkal, de érdemi engedményekre nem volt hajlandó. November 21-én szovjet katonai segítséggel megakadályozta az Országos Munkástanács megalakítását, másnap pedig elrabolták és Snagovba deportálták a jugoszláv követséget elhagyó Nagy Imrét és társait. A hónap végére felálló karhatalom egyre nagyobb részt vállalt az ország megfélemlítésében, a forradalomban részt vettek ırizetbe vételében. December elején került sor a forradalmi nemzet és a kádári hatalom között az utolsó nagy összecsapásra. Az ideiglenes pártvezetés ellenforradalomnak deklarálta a történteket, külön kiemelve Nagy Imre felelısségét. Ez, valamint a tárgyalások megfeneklése és a letartóztatások ellen tiltakozva a KMT december 11–12-ére országos sztrájkot hirdetett. Válaszul a kormány törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat, statáriumot hirdetett, és felállította az internáló táborokat. A letartóztatásokkal és a pufajkás terrorral megfélemlített, külsı segítségben már nem bízó, katonailag megszállt országnak már nem volt ereje a védekezéshez. Menekülık újabb tömegei kerestek új életet Nyugaton, az itthon maradottakra tömeges megtorlás (internálás, börtön, kivégzés, enyhébb esetekben állásvesztés, rendıri felügyelet stb.) várt... (Forrás: Internet)

BENJAMIN LÁSZL Ó: EL ESETTEK Lánctalpakon, egyenruhában jött a HALÁL értetek. Szerelem. munka, remény, jó és rossz már tıletek elvétetett. De már emléketektıl is veszik el a becsületet. Élık és holtak: fosztogatóknak Titeket gyaláz, aki Ezt a szomorú országot utolsó kincseitıl akarja megfosztani. Hát jöjjön a lánctalpas Hatalom! Szívünket fossza ki! Ágyúszó, könnyőzene búcsúztatja az elesetteket, nem sírás. Mi lesz velünk? Már csak a sírban a szabadulás? Nincs felelet. Csak a vér van, csak gyász.

21

22

23

HONFITÁRSAINK! MUNKÁS ÉS PARASZT TESTVÉREINK! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. (Röplap, 1956. november 4.) (Forrás: Internet)

24

25

26

SOKKAL BECSESB A SÍR, VAGY A BÖRTÖN, MELYBİL EGY HONFINÉV RAGYOG, BABÉRITOKNÁL, TI, SZABADSÁG ROMJÁN EMELKEDETT MAGYAROK. -THOMAS MOORE-

27

VÉRES CSÜTÖRTÖK 1956. OKTÓBER 25. 1956. október 25-én kora délelıtt spontán tüntetés kezdıdött a budapesti belvárosban. A több száz tüntetı elindult, és mire a Parlament elé ért, már több ezresre duzzadt. A tüntetık közül sokan a térre irányított

szovjet

beszélgetésbe

tankokra

elegyedtek

másztak, a

és

békés

katonákkal.

Az

összegyőltek párszor elénekelték a Himnuszt, és Nagy Imrét követelték. Délelıtt fél 10 környékén egyszerre tüzelni kezdtek a Parlamenttel szemben lévı Földmővelésügyi Minisztérium (FM) épületének tetejérıl. Máig hallgatás övezi, hogy pontosan kik lıttek a hatalmas, szabadságot, változást követelı tömegbe, amely a golyózáporban, ösztönösen menekülni kezdett. Úrrá lett a pánik a Kossuth téren. Keresztbe - kasul menekültek, miközben a Parlament elıtt álló szovjet tankok az FM felé céloztak, válaszul az ıket (is) érı golyózáporra. Nagy volt a káosz. Ily módon, a téren menekülık nem is sortüzet, hanem inkább "kereszttüzet"

kaptak.

Sokaknak a karját, lábát érte lövés. Mások azon nyomban

szörnyethaltak.

Az áldozatok száma a mai napig

viták

tárgyát

képezik. Egyesek szerint 60-70

áldozat,

mások

szerint

100-150

ember

lelte halálát az országház elıtt. Persze, egy ilyen tragédia kapcsán egy ember élete is sok. A fotón a Kossuth tér szeglete látható, a Rákóczi szobor mögötti terület. (Ma befüvesített rész. Akkoriban a villamosmegálló építkezési munkálatai folytak ott.) Hogy ki adta ki a tőzparancsot? Valószínőleg az idıközben Szovjetunióból Budapestre érkezett Szerov tábornok, akinek szúrta a szemét a Kossuth téri szovjet - magyar barátkozás, esetleg megijedt a téren összegyőlt nagy tömegtıl... S hogy kik lıttek? Valószínőleg az Á.V.H. A Parlament elıtt, a vérengzés után - egy akkori tanú szerint- zápor mosta a tér macskakövét. A hulló esı és az ártatlanul lemészárolt magyar emberek vére összekeveredett, és patakokban folyt. Ha a napokban a Kossuth téren jársz, állj meg egy pillanatra, s gyújts egy mécsest az FM elıterében, ahol a mai napig láthatók a lövések a falban. A "véres csütörtök", 1956. október 25-e emlékét ırzik.

28

(Forrás: Internet)

29

30

1956 NOVEMBERÉT KÖVETİEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT BÍRÓK HOZTAK HALÁLOS ÍTÉLETEKET A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ELFOGOTT SZABADSÁGHARCOSOK PERÉBEN. ANTAL PÁL – 1 HALÁLOS ÍTÉLET B.TÓTH MATILD – 3 HALÁLOS ÍTÉLET BALLI LÁSZLÓ – 4 HALÁLOS ÍTÉLET BARNAFÖLDI JÁNOS – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BARTA KÁLMÁN – 7 HALÁLOS ÍTÉLET BEKE LÁSZLÓ – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BIMBÓ ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BORBÉLY JÁNOS – 110 HALÁLOS ÍTÉLET CIESLAV VIKTOR – 3 HALÁLOS ÍTÉLET CSOHÁNY LÁSZLÓ – 4 HALÁLOS ÍTÉLET FAZEKAS FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET FEKETE LÁSZLÓ – 1 HALÁLOS ÍTÉLET GAÁL SÁNDOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET GÁSPÁR GYULA – 15 HALÁLOS ÍTÉLET GYEPES ISTVÁN – 6 HALÁLOS ÍTÉLET HALÁSZ PÁL – 15 HALÁLOS ÍTÉLET ISTVÁN GÁBOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET JACSÓ JÁNOS – 8 HALÁLOS ÍTÉLET KELEMEN GÉZÁNÉ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET KISS ISTVÁN GÁBOR – 19 HALÁLOS ÍTÉLET LAKATOS IMRE – 1 HALÁLOS ÍTÉLET LÁZÁR MIKLÓS – 2 HALÁLOS ÍTÉLET LEE TIBOR – 3 HALÁLOS ÍTÉLET LEDÉNYI FERENC – 51 HALÁLOS ÍTÉLET LENGYEL ZOLTÁN – 2 HALÁLOS ÍTÉLET LOMJAPATAKI BÉLA – 13 HALÁLOS ÍTÉLET MAJOR MIKLÓSNÉ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET MÁTSIK FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET MÁTYÁS MIKLÓS – 23 HALÁLOS ÍTÉLET MECSÉR JÓZSEF 7 HALÁLOS ÍTÉLET MIKES ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR FERENC – 3 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR GYÖRGY – 5 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR LÁSZLÓ – 8 HALÁLOS ÍTÉLET MUNDI JÁNOS – 3 HALÁLOS ÍTÉLET NÉMETH FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET ÓDLER JÁNOS – 8 HALÁLOS ÍTÉLET PÉK SÁNDOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET POZSGAI ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET

31

RADÓ ZOLTÁN – 8 HALÁLOS ÍTÉLET SUGÁR LÁSZLÓ – 3 HALÁLOS ÍTÉLET SZÁNA KÁROLY – 1 HALÁLOS ÍTÉLET SZEKERES KÁROLY – 3 HALÁLOS ÍTÉLET SZÍJJÁRTÓ KÁROLY – 1 HALÁLOS ÍTÉLET SZIMLER JÁNOS – 20 HALÁLOS ÍTÉLET SZÖMJÉN GYÖRGY – 16 HALÁLOS ÍTÉLET TÁRKÁNYI ERNİ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET TÓTH ANTAL – 2 HALÁLOS ÍTÉLET TUTSEK GUSZTÁV – 144 HALÁLOS ÍTÉLET VÁGÓ TIBOR – 4 HALÁLOS ÍTÉLET VIDA FERENC – 19 HALÁLOS ÍTÉLET ZALA MIKLÓS – 2 HALÁLOS ÍTÉLET

A S I R A L O MH Á Z B ÓL 1 9 5 7 - 5 8 (OBERSOVSZKY GYULA FALRA KARCOLT BÖRTÖNVERSEIBİL)

ÉN MEGHALOK, DE MI MÉGIS ÉLÜNK, FÁKLYAKÉNT AZ ÉJSZAKÁBAN ÉGÜNK. HITEMET A FÖLD SAVA SEM MARJA, HITEMET A SAVANYÚ FŐ VALLJA. VIRÁGOT IS NÖVEL A KEDVEM, SZELLİ SZORJA SZIRMAIT FELETTEM. ÉS MERT DALOM BENNSZORULT SZÍVEMBEN, DALOLJATOK EMBEREK HELYETTEM. (Közvetlenül a halálos ítélet után.)

32

KÉTSZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT SZÉCHENYI A gróf ma is a nemzetért tenni akarók példaképe

Országszerte a kétszázhúsz éve született gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek, akit hazaszeretete, haladásba vetett hite, akaratereje, reformokért folyó harca miatt a legnagyobb magyarnak neveznek. „Széchenyi István példája és megerısítıje mindazoknak, akik felelısségérzettel, igazságérzéssel és valóságérzékkel munkálkodnak, akik világos ésszel tenni mernek a közösségért, a nemzetért” – hangsúlyozta köszöntıjében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a legnagyobb magyar születésének 220. évfordulójára rendezett megemlékezésen.

Széchenyi István: "Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!„ Az ifjú gróf, aki nevét egyedi módon középen e-vel írta, a bencéseknél és a piaristáknál tanult, majd filozófiát hallgatott a szombathelyi akadémián. Az 1809-es nemesi felkelés idején részt vett a vesztes gyıri csatában, majd a lipcsei „népek csatájában”, bátorságáért több kitüntetést is kapott. Ott volt az 1815-ös bécsi kongresszuson, s bejárta Európát. Külföldi tapasztalatai alapján változtatni kívánt a hazai állapotokon. Elsı könyve, a Lovakrúl 1828-ban jelent meg, ezt követıen a Hitel a kibontakozó magyar reformmozgalom programjává vált. Késıbb írta a Világ címő mővét, a Stádium tizenkét pontba foglalta a nemzeti pénzalap gyarapítására, a földesúr-jobbágy viszonyra, a közös adózásra, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmet gátló monopóliumok eltörlésére vonatkozó követeléseit Jelentıs tettei közé tartozik, hogy 1822-ben ı vezette be a lóversenyeket, 1825-ben felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Elsıként ı szólalt fel magyarul a fırendi házban, majd 1827-ben létrehozta a Nemzeti Kaszinót. Részt vett a dunai gızhajózás életre hívásában, 1835 és ’37 között királyi biztosként

irányította

az

Al-Duna

szabályozását,

oroszlánrésze volt az elsı állandó pest-budai Duna-híd megépítésében. Bankot és gyárakat alapított, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Az 1840-es években nagy sikere volt a Tisza-szabályozás és a balatoni gızhajózás megindítása. Ekkoriban kezdıdtek ellentétei Kossuth Lajossal, ’47-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét. Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az egyre élesebb ellentétek az udvarral megviselték idegeit, s szeptemberben ideggyógyintézetbe küldte orvosa. Útközben megszökött, és a Dunába akart ugrani, erıvel vitték Döblingbe, ahol nyugtalansága évekig tartó fásultságba csapott át. Késıbb ismét dolgozni kezdett, 1857-ben Nagy Szatírájában gúnyolta ki az abszolutizmust, majd német nyelven írt választ egy, a Bach-rendszert dicsıítı röpiratra, emiatt rendıri felügyelet alá helyezték. A hatóságok által folyamatosan zaklatott Széchenyi 1860. április 8án fıbe lıtte magát. (Forrás: Internet)

33

P OS TÁ N K BÓ L

(Forrás: ’56-plakátja c. kiadvány)

34

TISZTELT ’56-OS SZÖVETSÉG! Megértésüket kérem, hogy levelemmel zavarok (igyekszem rövid lenni), de tapasztalataim alapján szükségét érzem, hogy felhívjam a figyelmet a kommunisták ismételt "nyomulására", amelyet a komcsi-kampányfüzet. c. csatolt írásom igazol. A két másik szöveg is a kommunisták ténykedését próbálja ellensúlyozni, mindkettı megjelent az Érdi Lapban (12.000 pld), nem sok, de mégis eljut néhány emberhez - remélem, azok is olvasták, akik ellen szól. 1956-ban még gyerek voltam, de 2006-ban már anyaként és nagymamaként mentem az akkori kormány ellen tüntetni - a gyerekeimért, az unokámért, hogy nekik jobb legyen. A politikába 2004-ben kapcsolódtam be, azóta mindent megteszek, nehogy a kommunista rémuralom visszatérjen. A magam szerény eszközeivel harcolok ellenük, írogatok, beszélek, terjesztem Mihi honlapját, amelyre egyben felhívom szíves figyelmüket, nagyon értékes összeállítás a magyar történelemrıl. Svédországban élı magyar, Mihályfalvi János, aki azonban magyar maradt, és figyeli, követi az eseményeket napjainkig. Különösen igyekszem terjeszteni a fiatalok körében, akik sajnos, nagyon keveset tudnak, azt a keveset is meghamisítva - beszélgetés során kiderült az is, hogy néhánynak fogalma sincs 1956-ról, az akkori eseményekrıl. Szégyen. A honlap jól szerkesztett összeállítás, sok verssel, zenével, történelemmel. Érdemes nézegetni. http://www.igazsagok-gazsagok.info/ Az alábbi idézeteket tanítani kellene, természetesen nem kiragadva, hanem a megfelelı történelmi környezetben. Alekszander Iszajevics Szolzsenyicin alábbi megállapításával teljes mértékben egyetértek. „A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. … A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! … Nincs olyan vastag bırt igénylı hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” Camus tisztelgése az 1956-os magyarországi események kapcsán: A magyarok vére (1957) „A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” … „Nyomorúságuk, láncaik és számőzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ık nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk.” Nem felejtünk! Tisztelettel: Kézdiné Patakfalvy Katalin Hazaárulók, elég volt!

Alekszander Iszajevics Szolzsenyicin alábbi megállapításával – a történések alapján – teljes mértékben egyet lehet érteni – tehát egyetértek. „A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. … A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! … Nincs olyan vastag bırt igénylı hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” Fenti idézetet igazolják – a teljesség igénye nélkül, mert nincs elég papír, hogy mindent felsoroljak – az alábbi tények.

35

Az MSZMP utód MSZP képviselıinek egy része – úgy vélelmezem – beteg, finoman szólva amnéziában szenved, de felmerül bennem az a gondolat is, hogy hazudik. Miért pont most ne hazudnának? Gondolok itt pl. az elhíresült „İszödi beszédre”. A bukott „Feri” miniszterelnök, alias, táncos-komikus, ripacs (szegény Magyarország!) szövegébıl – melyekkel a 2002-2010 közötti államadósság növekedését vizsgáló Parlamenti Albizottság kérdéseire reagálva hordott össze hetet-havat –, megtudhattuk, hogy a 2001-2006 közötti kormányok a felelısök, ide tartozik a FIDESZ is. „Feri” szerint a FIDESZ 1998 óta hazudik, 2010-ben ismételten hazudott. „Feri” elfelejtette, hogy a szoci kormány 8 éves regnálása alatt nıtt szinte duplájára az államadósság; hogy az elsı Orbán kormány 4 éve alatt sikerült az államadósságot csökkenteni, némi tartalékot képezni – ezt annak idején Medgyessy is elismerte, ebbıl tudták a közalkalmazottak bérét emelni. Feri szerint „néhányszor tévedtek, de jót akartak”. Igen, maguknak, a zsebüknek, de nem a magyar népnek. Feltételezem, hogy Mesterházy és Szanyi is amnéziás. Elfelejtették a „trükkök százait”, hogy „hazudtak másfél-két évig és nem csináltak semmit”. Most tüntetésen osztják az észt; Mesterházy mondandója summázva az, hogy „legfıbb feladat, el kell zavarni az Orbán kormányt”. Szemrebbenés nélkül vádolta hazugsággal a kormányt és azzal, hogy becsapták az embereket. Mi ez, Orbán-fóbia? A fordulat „Feri” szerint 2006-ban következett be. Ez véletlenül igaz. Ekkor ısszel látott napvilágot az İszödi beszéd, amibıl kiderült, hogy nem kormányoztak, csak „úgy tettek”. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A médiákban nyilatkozó szocik folyamatosan azt sulykolják, hogy ık tudják, mit kell tenni a magyar népért, Magyarország felemelkedéséért. 8 évig miért nem tudták? Miért nem a magyarok érdekében cselekedtek? Miért csak ártottak a magyaroknak? Miért vitték Magyarországot a csıd, a szakadék szélére? Miért tagadták meg elszakított testvéreinket a 2004-es gyalázatos népszavazáson? Miért áskálódnak külföldön hazánk ellen, a magyar nép ellen? Miért akarják lejáratni Magyarországot? Miért fáj nekik a FIDESZ-KDNP? Miért akart Kuncze cián-tablettát adni nekünk, akiknek kinyílt a szemünk? Miért hívják ugyanezek a kormány ellen tüntetni most az embereket? Miért mondták, hogy akinek nem tetszik „el lehet menni”? Miért fáj nekik, hogy a jelenlegi kormánynak sikerülni fog kivezetni minket a gödörbıl és reménytelenségbıl? Miért? Gyáván elhazudtátok a múltunkat, meghamisítjátok a jelent (pl. Heller Brüsszelben), kiforgatjátok mondatainkat és tönkre akarjátok tenni a jövıt! Nem adjuk, nem adhatjuk fel a reményt, hogy gyerekeink, unokáink emberhez méltó életet élhessenek! Ismerjék meg a kikezdhetetlen erkölcsi értékrendet és hovatartozását jelentı mondatot: „A hazáért, mindhalálig!” (K. Patakfalvy)

Kóbor kutyából „fikció” 2011. március 1-jén Brüsszelben, az EU Parlamentben Heller Ágnes filozófus elementáris szuggesztióval gyızködte a képviselıket az általa kinyilatkoztatott hazugságok valódiságáról. Ez a személy foglalkozott pályája során pl. Arisztotelész etikájával. Arisztotelész forog a sírjában. Heller Ágnes egyrészt a még hatályba sem lépett magyar média törvényrıl sikoltozik és félti a demokráciát, ugyanakkor letagadja, átírja a 2006-os İszödi beszéd kiváltotta eseményeket. A filozófusnı torkából feltörı elképesztı állításokból megtudtam/megtudhattuk, hogy mindanynyian, akik 2006-ban kifejezni merészeltük felháborodásunkat az akkori kormány ámokfutása

36

ellen – „szolgalelkő magyarok” és egyébként „fikciók” vagyunk. (Gyurcsány beszédében legalább élılények, „kóbor kutyák” voltunk.) „Senkit nem lıttek meg, mutasson egy esetet… tényeket kellene látnunk.” Heller Ágnes (nem állítom, csak feltételezem) tudatosan, szándékosan hamisította meg a valóságos eseményeket. Ez a Brüsszelben hazudozó, történelmet hamisító, győlölettıl fröcsögı, nem tudom, minek nevezzem, valaki tökéletesen beleillik a „… hazudtunk reggel, éjjel, este” – még pontosan idézni sem tudó – MSZP (jogelıd: MSZMP), kommunista bandába. „Nem akarok 2006-ról beszélni…” – mondta – „az túl messzire vezetne…”. Bizony, bizony. Szembe kellene nézni az igazsággal, a tényekkel. A trianoni szerzıdéssel megcsonkított Magyarország népével, a 40 év során, majd a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt és általuk is megnyomorított magyar nemzettel, az elhazudott/elcsalt 2004-es népszavazás eredménye után az akkori kormány által teljesen magára hagyott testvéreinkkel, akiknek a szégyenletes szerzıdés miatt más lett a hazájuk, akiket megverhetnek, megbüntethetnek, ha magyarul szólnak. Ez a csak vörös színt ismerı MSZMP-MSZP gyülekezet folyamatosan rágja a magyarságot, mint egy belsı féreg, megoszt minket, majd elégedetten szemléli vergıdésünket. Én, mint „szolgalelkő magyar” elvárom, hogy büntetendı legyen minden olyan megnyilvánulás, mely a nyilvánosság elıtt tagadja a 2006-os eseményeket, a szemkilövéseket, az ártatlan emberek megkínzását, megnyomorítását és megalázását. Javasolom ezért, hogy „elıbüntetésként” legyen köteles végignézni, – ha nem látta még (amit kétségbe vonok) – a video felvételeket a gumilövedékek által okozott sérülésekrıl, a vérzı fejeket, a szemeket és egyéb testrészeket, a vallomásokat, a bíróságok által meghozott kártérítési ítéleteket. Javasolom, hogy szembesítsük a „fikciókkal” – pl. a gumilövedék miatt megvakult fiatalemberrel és a többi, részben munkaképtelenné vált sérülttel, a megalázottakkal és családtagjaikkal, és nem utolsósorban Révész Máriusszal, akit a szoclib-komcsik a Parlamentben kiröhögtek, gúnyt őztek belıle, „Mártíriusznak” neveztek. Indítványozom továbbá, hogy fogadtassuk meg és hajtassuk végre vele Gyurcsány tanácsát, „akinek nem tetszik, el lehet menni”. Nem kell neki tovább a „szolgalelkő magyarok” és „fikciók” között élnie. A magyar állampolgárságról is lemondhat – gyorsított eljárásban. Válasszon magának más hazát. Ja, félrebeszélek, az ilyennek nincs hazája, csak lakóhelye. Heller Ágnes – miközben korábban követelte, hogy ne lehessen történelmi tényt letagadni –, pl. a Holokauszt több mint 6 évtizeddel ezelıtti tényét, eközben a 2006-ban, mindössze négy évvel ezelıtti eseményeket szemrebbenés nélkül letagadja, meghamisítja, elhazudja. Hogy is fejezte ki Lenin? „Mi, kommunisták, különös anyagból vagyunk gyúrva.” Na, ez véletlenül igaz. „Különös anyagból van gyúrva” az agyuk, mely feltételezésem (véletlenül sem állítom) szerint csökevényes, károsodott. Ezt valószínősítik az általam elképzelhetınek tartott kórképek: marxizmus, leninizmus, ál-liberalizmus, szenilizmus, idiotizmus – és ne felejtkezzünk el a cionizmusról sem. Azt hiszem, hogy agyuk kizárólag a kommunista eszme, világnézet, hazugság befogadására képes – tényleg különös anyagból van. Van egy kérdésem, hátha tud valaki tanácsot adni. A férjem és a gyerekeim abba beletörıdtek, hogy „kóbor kutya” vagyok, akit „be kell fogni és telepre vinni”. Most hogyan mondjam meg, hogy mégse kóbor kutya, hanem „fikció” vagyok? Hogy fikció az elszakított dzsekim, amikor meg akartak fogni (pedig csak beszélgettem), hogy fikció volt a napokig tartó erıs köhögésem és a szemembıl folyó könny a 2006-os októberi események után. Hogyan szembesítsem a férjem, hogy fikciót vett feleségül és hogyan mondjam meg a gyerekeimnek és az unokámnak, hogy ezek szerint ık is csak fikciók?! K Patakfalvy (alias, fikció)

37

38

IT T A Z ÚJ K O M MU N IS T A K I Á L T VÁ NY - V I GY Á Z A T ! M OS T FA L A Z Z Á K BE A J ÓZ A N ES Z ET EK ET! A közelmúltban egy szórólapot és egy kampány-füzetet dobott a postaládákba a Magyar Kommunista Munkáspárt. A kampány füzetben „A Munkáspárt új programja Irányelvek” címszó alatt a történelem, a valóság elképesztı átértelmezése, a tényeknek ellentmondó, hazug állítások tömege olvasható. Az összeállítás – finoman szólva – több sebbıl vérzik. Egyáltalán érdemes ezzel a fércmunkával foglalkozni? Sajnos igen. Tapasztalom, hogy aki egyik napról a másikra él, vergıdik, az vevı erre is. Ez az írás voltaképpen nekik szól. A program bevezetıjében Thürmer Gyula aláírásával az áll, hogy kíváncsiak, mit gondolunk. Az alábbiakban az olvasható, amit én gondolok: most lopakodik vissza a hazugságos agymosás, a mézes madzag, a „gyomrában él a nemzet” ideológiája. Szerintem a Magyar Kommunista Munkáspárt szavazóbázisa tulajdonképpen az MSZP segédcsapata. Emberek vigyázzatok! Elsı kérdésem, hogy mit keres egy címlapon a szabadságharcosok - Dózsa György, Petıfi Sándor és Kossuth Lajos fényképe –, a kommunista Lenin, Marx, Engels, Kádár mellett? Milyen alapon veszi a Magyar Kommunista Munkáspárt „egy kalap alá” a hazánkért, a magyarságért életüket áldozó igaz magyarokat a kommunista, diktatórikus rendszer eszmei képviselıivel és gyakorlati megvalósítóival? Az arcátlanság netovábbja, hogy a Magyar Kommunista Munkáspárt Dózsa, Petıfi, Táncsics és Kossuth „hagyományaira” hivatkozik az eszmeiség tekintetében. A szerzı/k nem ismerik a magyar történelmet? Bizonytalanok? Ezt egyébként nem csodálnám, hiszen a szocializmus-kommunizmus erıi hatalmuk több évtizede alatt meghamisították a valóságot, ahogy korábban „remek” közremőködésükkel átrajzolták Magyarország határait is. Egy olyan párttól, melynek nevében a kommunista szó szerepel – nem tudok semmi jót várni, viszont annál több rosszat feltételezek. A kommunista kifejezés – némileg sarkítva – nekem (és szerintem sokaknak) a következıt jelenti: a magántulajdon szőnjön meg, ne legyen senkinek semmije, minden legyen közös, mindenki egyformán részesüljön a megtermelt javakból – aki nem dolgozik, az is gátlástalanul élvezze más munkájának gyümölcsét – mindez természetesen az egyenlıség és igazságosság nevében. A kommunista kétarcúság tetten érhetı: akik annak idején a tulajdon ellen beszéltek, mert „minden a dolgozó népé”, és a „nép nevében” elvették házainkat, földjeinket, iparunkat, most a magántulajdon „szentsége” mellett teszik le voksukat. Jól értik, ugyanazok, akik korábban ellene voltak, most kiállnak mellette: persze, hiszen a gyengére sikeredett rendszerváltás után az elsık között tudtak tulajdont szerezni. A rendszerváltásról ezt írják: „Az osztályharc jelenlétét tagadták az MSZMP vezetıi is 1986-89-ben, akik ellenfélnek, sıt partnernek tekintették a hatalom megszerzésére szervezkedı polgári ellenzéket.” Most ellenfélnek vagy partnernek? Szerintük a nemzetközi polgári ellenzék tettei: „A kapitalizmus ellen küzdı erıket igyekeznek a jog, a média, a pénz eszközével elfojtani, de nem riadnak vissza a börtönök, a kivégzések, az államcsínyek, a terror, az erıszak alkalmazásától sem.” Mirıl beszélnek? Nyilván magukról, csak amnézia és képzavar lelhetı fel. Kijelentik, hogy 1945-48 között Kelet-Európában – köztük Magyarországon – gyızött a szocialista forradalom.”… „… a nemzetközi imperializmus és a magyarországi tıkés erık tesznek kísérletet 1956-ban a szocializmus megdöntésére.” Ezek az állítások bizonyíthatóan hazugságok. Szerintük a szocializmus „munkát, életet, kiszámítható jövıt biztosított Magyarországon.” De emberek! Mikor is kezdıdött Magyarország eladósítása, és miért? A Kádár-rendszer alatt, mert az ún. szocialista gazdaság teljes csıdöt mondott. Hogy is volt? Munkát biztosított: pontosítok, sokszor a munka látszatát; volt egy hely, ahová be kellett járni, kávézás közben kitárgyalni az élet dolgait, közben építették a szocializmust, vagyis a nagy semmit. Az üzemi négyszögben pedig

39

a párttitkár a marxista egyetemével vitába szállhatott pl. a fımérnökkel. Életet biztosított: milyet? Nem lehetett nyugatra menni, mert ott kapitalizmus van, tıke van, nagyon gazdag és szegény van, … fúj; ha mehettünk volna, és nem csak nézünk, hanem látunk is, még kiderül, hogy jobban élnek, semmi egyenlıség – aki dolgozik, elıre jut, viszi valamire, aki lusta az helyben jár, nem viszi semmire, óh, milyen igazságtalan! Kiszámítható jövıt: igen, ha hajlott a gerinc, jó volt a gyomor és elég nagy a nyelv, hogy a párt-akárkiket „ellása”; ha finnyás voltál, általában maradtál a gödörben. A kampány füzet szerint: „A szegény ember gyereke tanulhatott, a tehetség számított, nem a vagyon.” A felsıoktatásban eltöltött több évtized alapján hozom a példát: valóban kiszámíthatta a jövıt, biztosan bekerült az intézménybe, ha a) Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérme volt valamely családtagnak – pl. nagypapinak; b) Szocialista Hazáért Érdemérem; c) F jelölés (fizikai dolgozó szülı) volt a személyi iratgyőjtın - ami a szóbeli felvételi vizsgára a bizottság elé lett téve. Ha nagy volt a gáz, akkor ment a fellebbezés a minisztériumba, ahol „méltányossági” alapon felvettek 7 ponttal is, hiába a 12-es ponthatár, hiszen nagypapi, apuci … stb. sokat tett a hazáért, meg kell adni a lehetıséget az unokának, gyereknek. Íme, a tehetség, az igazságosság, egyenlıség gyızelme. Mondjam még? Egy pedagógusképzı intézménybe bekerülve nem ám templomi kórusban énekelni, mert besúg a csoporttárs, kizárnak mert aki hívı, abból nem lesz jó pedagógus, hogy fogja a vallás tagadására, a kommunista szemléletre nevelni a gyerekeket? Hogy tudta volna sulykolni az óvodában, hogy „nincs Mikulás, Télapó van”. Hogy kérdezte volna megrökönyödve tılem (konkrétan tılem!), hogy „Kati, nálatok tényleg a Jézuska hozza az ajándékot?”. Nem, majd a Lenin elvtárs rázza a csengıt és berepül az ablakon az ajándékokkal. Ha hívı lett volna a pedagógus, hogy tévesztette volna meg a sok gyermeki agyat, hogy énekelték volna késıbb, 2009-ben az Országházban a szoc-libek az Internacionálét? Hogy énekelték volna, ha mást gondolnak – szemrebbenés nélkül, arcátlanul, szegény, éhezı milliomos-proletárok, a valóságot változatlanul elhallgatva, átírva és rezzenéstelen arckifejezéssel? Írja a füzet: „A szocializmus megvalósította a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás régi munkásmozgalmi követelését.” Akkor csak azt nem tudom, hogy sok ismerıs és magam is, miért vállaltunk még munkát a 8 órás munkaidı után? Eszembe jutott – ez volt a „szórakozás”. „A szocializmus viszonylag hosszú, békés idıszakokat biztosított, korlátok közé szorította a kapitalizmus agresszivitását.” „A hatalom a nép kezében volt.” Ezek szerint a nép: Kádár, Biszku, Marosán, az ÁVH-sok és társaik. Mit is akart a magyar nép 1956-ban? Szabadságot! A kampány füzet szerint„ … 1956-ban a szocializmus erıi Magyarországon és Kelet-Európában megvédték a munkás-paraszt hatalmat.” Nem kellett volna! Mit is tettek Kádár, Biszku és a többi szörnyeteg – szovjet segítséggel – „néptársaikért”? A forradalmárokat elfogatták, bezáratták, megkínozták, vérbíróságok elé állították, kivégeztették. Mit lehet a kommunistákról felsorolni 1956 elıtt és után? Megmondom: a Gulágot, az akasztásokat, a Recski haláltábort, a sortüzeket, a lelki és fizikai terrort, az agymosást, a történelem meghamisítását, a megfigyelést, a besúgást, a hazaárulást, hazánk kifosztását, a hit, a remény, a szabadság utáni vágy kiölését. A 2004-es gyalázatos népszavazást és magyar testvéreink megtagadását, a 2006-os októberi bebörtönzéseket, megkínzásokat, szemkilövést (mindez Heller Ágnes szerint „fikció, nem történt semmi”) és esetenként bizonyíthatatlan szankciókat. A kommunisták ıreink és gyilkosaink voltak – errıl a még élı ’56osok, és Wittner Mária 1956-os halálra ítélt is tanúskodhatnak azok alapján, amit a börtönévek alatt és a kirekesztés során megtapasztaltak.

40

A kommunizmus bőneit szinte a végtelenségig lehetne sorolni, nincs hozzá elegendı papír. Az elızıekben leírt gondolatokat két idézettel zárom, két „tanúvallomással”, amelyeket tanítani kellene, hogy soha, senki ne felejtse el, és ne ismétlıdhessen meg a kommunizmus rémsége. Az alábbiakban két jeles –, a kommunizmust átélt, illetve ismerı – mővésztıl idézek: Alekszander

Iszajevics Szolzsenyicin a kommunistákról, Albert Camus pedig az 1956-os magyarországi forradalomról írja az alábbiakat. Szolzsenyicin: „A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. … A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! … Nincs olyan vastag bırt igénylı hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.” Camus tisztelgése az 1956-os magyarországi események kapcsán: A magyarok vére (1957) „A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” … „Nyomorúságuk, láncaik és számőzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ık nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk.” A Magyar Kommunista Munkáspárt kampány-füzete szerint: 1956-ban „a népi elégedetlenség tıkés ellenforradalommá nıtte ki magát”. Ma pedig „az USA és a legtöbb EU-ország rendırállammá vált.” Ehhez nem is tudok mit hozzáfőzni, elakadt az agyam.

Magyarok, vigyázzatok! Jön vissza az ötvenes évek kánaánja. A Magyar Kommunista Munkáspárt hozza. Csak tudnám, hogy a tömeges disszidálás – sok fiatal nem is tudja, mit jelent ez a szó – miért történt? Miért nem Keletre szöktek az emberek Nyugatról? Miért épült az NDK-ban a berlini fal? (K. Patakfalvy)

Az 1956-os menekülteket befogadó világ A forradalom ellne indított november 4-i szovjet beavatkozást követıen mintegy kétszáz-ezer magyar hagyta el hazáját. Többségük az osztrák határon át távozott, ahol menekülttáborok várták ıket. Késıbb kilencven százalékuk Ausztriát elhagyta. Harminc-ötezernél is többen telepedtek le az Egyesült Államokban, de (a kommunista) Kubát is választották néhányan – pontosan öten.

(Forrás. Internet)

41

ÚJRA MEGNYITOTTÁK A NÁCI HALÁLTÁBOROK EGYKORI İREINEK ALVÓ AKTÁIT NÉMETORSZÁGBAN, JOH DEMJANJUK EGYKORI TÁBORİR PRECEDENS ÉRTÉKŐ ELÍTÉLÉSE UTÁN. AZ EZEKRE AZ ÜGYEKRE SZAKOSODOTT NÉMET ÜGYÉSZ, KURT SCHRIMM SZERINT AZÉRT NYITOTTÁK ÚJRA AZ AKTÁKAT, NEM VÁRVA BE A LEGHAMARABB FÉL ÉV MÚLVA MEGSZÜLETİ JOGERİS ÍTÉLETET, MERT A LEGFIATALABB GYANÚSÍTOTT IS ELMÚLT 80 ÉVES. A HATÁROZAT AZÉRT IS PRECEDENS ÉRTÉKŐ, MERT DEMJANJUKOT ELSİ FOKON ÚGY ÍTÉLTÉK EL ÖT ÉVRE 28 EZER RENDBELI EMBERÖLÉSBEN BŐNSEGÉDKÉNT, HOGY NEM VOLT KÖZVETLEN BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY RÉSZT VETT A GYILKOSSÁGOKBAN.

İRZİINK – 1951 RÉSZLET

LİKE GYULA ÁVH. ALEZREDES BÁNKUTI ANTAL ÁVH. SZÁZADOS BENEDEK IMRE DR. ÁVH. SZÁZADOS KOMÁR MIHÁLY ÁVH. SZÁZADOS KOVÁCS GÉZA ÁVH. SZÁZADOS NAGY JÁNOS ÁVH. SZÁZADOS GYİRI SÁNDOR ÁVH. FİHADNAGY PREKLER GYÖRGY ÁVH. FİHADNAGY RIZNER FERENC ÁVH. FİHADNAGY JENEI JÓZSEF ÁVH. HADNAGY MÁTÉ SÁNDOR ÁVH. HADNAGY NÉMETH SÁNDOR ÁVH. HADNAGY DOBÓ MIHÁLY ÁVH. ALHADNAGY LESTÁR ANDRÁS ÁVH. ALHADNAGY MERKERT ANDRÁS ÁVH. ALHADNAGY RÁCZ JÁNOS ÁVH. ALHADNAGY TÓTH GYULA 15 ÁVH. ALHADNAGY UHR GYİZİNÉ ÁVH. ALHADNAGY BORI ISTVÁN ÁVH. TÖRZSÖRMESTER GY. KOVÁCS MIHÁLY ÁVH.T ÖRZSİRMESTER KAJTÁR JÁNOS ÁVH. TÖRZSİRMESTER SZOMBATHELYI GYULA ÁVH. TÖRZSİRMESTER TÖRİCSIK JÁNOS ÁVH. TÖRZSİRMESTER FEKETE JÁNOSNÉ ÁVH. İRMESTER KINCSES SÁNDOR ÁVH. İRMESTER MILETICS ZOLTÁN ÁVH. İRMESTER

42

43

Marosán György: "Mától kezdve lövünk" december 5-e a sokszoros gyalázat napja …1956. december 4-én és 5-én nıtüntetések zajlottak az ország több pontján, s ezek voltak az ország több pontján, s ekkor kezdıdtek a tragikus sortüzek is. Mi történt 1956. december 4-én és 5-én? Az 1956-os Szabadságharc leverését követıen – bármennyire nem tetszett ez a Kádár-kormánynak, az emberek emlékezni akartak, és nem felejteni. A magyar értelmiségiek, Obersovszky Gyuláék kiáltványban december 4-re, Nıtüntetést szerveztek a Hısök terére. Anyák, feleségek – harminc ezren, négyes sorokban - kezükben virággal, karjukon gyerekkel vonultak, hogy a virágokat elhelyezzék az ismeretlen katona sírjára, és kitőzzék a forradalom nemzetiszínő lyukas zászlaját. A néma tüntetést, melyen csak asszonyok vettek részt, a szovjet karhatalom oszlatta fel. Másnap a Szabadság téren az USA Nagykövetségnél, valamint a Brit Nagykövetség elıtt újabb tüntetésre került sor, amelynek a karhatalom beavatkozása vetett véget. A nıtüntetés ötlete hasonló meggondolásból született november 4-e hónap fordulójára, mint a november 23-i Néma-tüntetés, amikor déli 12 órakor senki nem tartózkodott a fıváros utcáin, megálltak a villamosok, és megszólaltak a harangok. Még a rendırök is bementek a kapuk mögé. Üres, néma és halott volt a város, csak a szovjet tankok indultak meg a körutakon és sugárutakon, nem tudván mire vélni a némaságot. Döbbenetes néma kiáltás volt a világhoz a néma Budapest, Európa közepén. 1956. december 4-én a Hısök terén a Nıtüntetés zajlott, ahová végelláthatatlan négyes sorokban fegyelmezetten vonultak több órán keresztül fekete ruhában az asszonyok. Onnan az Amerikai Követségre mentek a tüntetık a város különbözı pontjainak érintésével: Astoria, Rákóczi út. A Körúton mentek végig fekete zászlókkal. Küldöttség ment be az Amerikai Követségre, ahol átadtak egy petíciót, amelyben azt kérték, amennyiben ENSZ delegáció jönne ismét Magyarországra, engedjék ıket leszállni, mivel már voltak itt, de a légtérbıl visszafordították az ENSZ repülıgépet. Azt kérték, hogy nézzék meg, hány halott van a városban a tereken eltemetve, és hogy néz ki Budapest. A nıtüntetés végén lerakott virágok a Hısök terén.

Nem sok differencia volt a város elpusztításában 1945 és 1956 esetében. A követségen átvették az üzenetet, és megígérték, hogy intézkedni fognak, és továbbítják az ENSZ-nek a kérésüket. Másnap dél körül ismét több száz asszony vonult a Március 15-e térre, hogy virágokat helyezzenek el a Petıfi szobornál. A szovjet páncélosok és gyalogság megakadályozta, hogy a térre érjenek. Délután újabb tüntetés volt a Szabadság téren 2-3 ezer ember részvételével K. Sz. Menon is a térre ment. Láthatta, amint a karhatalom szétoszlatta a tömeget, és 39 tüntetıt letartóztatnak. Évtizedek múltán a tüntetésen résztvevık közül több személyt sikerült felkutatnom, és sikerült beszélnem velük. Így emlékeznek vissza a történtekre.

„...Háromnegyed tizenkettıkor, amikorra odaértem a Petıfi szoborhoz, már körbe volt véve páncélautókkal, páncélosokkal a tér. Az utcákból özönlöttek az asszonyok. Végül sikerült a Vörösmarty téren összejönnünk. Még egyszer ki akartunk menni a Hısök terére, de már a Szovjet Követségnél lezárták az Andrássy utat. Ott volt az a szép kis jelenet, hogy az orosz katonák felemelték a védtelen asszonyokat, ketten egy aszszonyt, és a földhöz vagdosták ıket. Egyszerően kettesével az oroszok katonák elkaptak egy-egy asszonyt, és a földhöz csapták. Mivel többükkel ez történt, mondtuk, gyorsan forduljunk el, mert ezt tovább nem bírjuk. A Szovjet Követség elıtt ugye rengeteg tank volt. Megfordultunk, és mentünk újra az Amerikai Követség elé. (…) A Margitszigeti Nagyszállóban megkeresték K. Sz. Menont, India moszkvai nagykövetét, aki a hírre eljött az Amerikai Követséghez. „Ekkor már elindultak a páncélosok az asszonyok felé. Én a kocsi lépcsıjén állva üvöltöttem, hogy mindenki meneküljön! …(Sebestyén Mária) ”A Nıtüntetést követıen az Amerikai Követség elıtt nagy tömeg győlt össze a téren. Segítséget követeltünk. De orosz tankok jöttek déli irányból és egyszerően, mintha agyon akarták volna taposni a tömeget. Többször utat adtunk nekik. Körbe mentek a téren. De a nép megint csak odament az Amerikai Követség elé. A tankok jöttek vissza. Több százan lefeküdtünk az úttestre, hogy ne tudjanak továbbmenni. Vagy ha mernek, tapossanak el. Az orosz tankok eljöttek egészen szorosan mellénk. Már ugráltak fel, mert úgy nézett

44

ki, hogy gátlástalanul végigmennek a földön fekvı embereken. A követségrıl valaki kijött az erkélyre, mondott valamit, de sok értelme nem volt. Aznap tüntettünk az Angol Követég elıtt is. Oda is utánunk jöttek az orosz tankok, de csak egy állt be szemben a követségi bejárattal. Az orosz tank annyira lengette az ágyúcsövét, hogy elsodorta az embereket. Rákapaszkodtunk, felugrottunk rá, mert máskülönben eltaposott volna.” (Bogár Gyula) A budapesti Nıtüntetést követıen két nap múlva Veszprémben, majd december 7-én Székesfehérvárott tartottak nıtüntetést. 1956. december 4-5-ét követıen már nyíltan támadt a hatalom Provokációkra és megtorlásokra került sor. Közismertté vált Marosán hírhedt kijelentése: ”Mától kezdve lövünk”. Átalakították az igazságszolgáltatást, és megteremtették a megtorlás törvényes kereteit. December 5-én kormányhatározattal elrendelték a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezéső szervek megszüntetését. Este 200 értelmiségi és munkástanács-tagot tartóztattak le. Megjelent az "Ellenforradalmi erık a magyar októberi eseményekben "címmel az elsı fehér könyv, mely a szovjet és magyar pártvezetık érdekeinek megfelelıen meghamisítva ismerteti a történéseket. Sortüzek 1956 decemberében December 6-án a kormány maga mellett tudva a szovjeteket és a karhatalmat, provokatív, erıszakos támadásba lendült. A fıváros több pontján, Baross tér, Kálvin tér, Nyugati, Móricz Zsigmond körtér környékén kommunista tüntetéseket szervezett. A Népköztársaság útján és a Nagykörúton "vörös zászlós" tüntetésre kerül sor szovjet és karhatalmi egységek biztosítása mellett. A kirendelt felvonulók Kádárt és az MSZMP-t éltették. A gyárakból hazafelé tartó munkások összetőztek velük a Lenin körúton (Erzsébet körút) a Wesselényi és Dob utca közt, ahol a karhatalmisták és a szovjet páncélautó lövésekkel oszlatták szét a tiltakozókat. A November 7. téren (Oktogon) tőzharc alakult ki. A Nyugati pályaudvarnál karhatalmisták az ellentüntetık közé lıttek, illetve helyben kivégeztek általuk gyanúsnak vélt személyeket. A Baross téren a gyülekezıket a karhatalmisták a szovjet csapatokkal karöltve fegyverrel oszlatták szét. December 6 -12 közötti újabb sortüzeket már "tömeggyilkos szándékkal" lövették a fegyvertelen tüntetıkre. Cél a hatalom kizárólagos birtoklása, a munkástanácsok felszámolása volt. Ezért ezek a sortüzeket a fıvároson kívül elsısorban olyan városokban vezényelték le, ahol számottevı munkásság volt, vagy erıs volt a keresztény szellemiség. (Tatabánya, Salgótarján, Miskolc, Eger). Salgótarjánban például a december 8-i sortőz 131 halálos áldozatot és 150 sebesültet követelt. A kétezernyi békés tüntetıt körbezárták, két oldalról támadt rájuk a Beér-csoport és a karacslapujtıi karhatalmisták, Seljupin alezredes egysége pedig a kiásott közmőárokból vette tőz alá a civileket. Miskolcon például a rendırök mellett tüntettek az emberek, mire szovjetek és karhatalmisták sortüzet zúdítottak rájuk. 8 halott és 40 sebesült maradt a nyomukban. Egerben a város szellemisége volt a fı célpont. Ezért az itteni akciókat a győlölettıl elvakult Gyurkó László vezérırnagy vezette személyesen. Egerben 10-én 3-4 ezres tömeg koszorúzott, és imádkozott az áldozatokért, majd elszavalták a Nemzeti dalt. A karhatalmisták elfogtak néhány tüntetıt. A tömeg a börtönhöz ment, hogy kiszabadítsa ıket, majd a nyomdához. 11-én újabb tüntetésre került sor, amikor a szovjet parancsnokság elıtt elégették a vörös zászlót. Közéjük lıttek, az áldozat egy 15 éves fiú. 12-én a belvárosban tırbe csalták a tüntetıket. Az egri és a füzesabonyi egységek elzárták a menekülési útvonalakat. A sortőznek 9 halott és 30 sebesült áldozata volt. A helyszínen lévı szovjet tank nem avatkozott be a mészárlásba. Pest megyében például Tinnyén a TSZ-bıl kilépni akaró 100 fıt berendelték a karhatalmisták, hogy erıs kézzel jobb belátásra bírják ıket. Feleségeik követelték a szabadon engedésüket. A hangadó fiatalasszonyt a karhatalmisták homlokon lıtték, aki ebbe belehalt. A Békés megyei három sortőz közül kettınél (Gyoma, Gyula) szintén célzott lövésekkel "kilıtték" a hangadókat. Csepelen január 11-én bementek a gyár területére, hogy "rendet" csináljanak. A géppuskatüzek nyomán igen sok sebesült volt. A szovjet tankok a gyárkapuig merészkedtek. A karhatalmisták a kijövı munkásokat válogatás nélkül ütlegelték. Az említetteken kívül igen sok sortőz volt még az országban. Errıl a Sortüzek II. jelentés 45. oldalán található térkép pontos és részletes kimutatást ad. Ezek a sortüzek eleve emberiség ellenes bőntettek, mivel elıre megtervezték, hogyan zárják el a civil tüntetık elıtt a lehetséges menekülési utakat, és a menekülıkre leadott sortüzeket. Az áldozatokat a lövések hátulról érték. A parancsadók és azt levezénylık elismerésként elsı alkalommal 1957. augusztus 20-án kapták meg a "Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet", mely többek közt azzal a kiváltsággal is járt, hogy gyermekeiknek – tudásuktól függetlenül - az ország egyetemeire felvételt biztosított. A magyarságra pedig fekete karácsony köszöntött be. (Forrás: Internet, Orbán Éva)

45

I ST EN T ENY ER É N SZÜLETÉSEM ÓTA CSODÁLATOSAN ÓVOTT, ISTEN A TENYERÉN HORDOTT. SZÁMTALAN BAJBAN ÉS VESZEDELEMBEN ÓVOTT, VÉDETT ÉS SEGÍTETT AZ ISTEN. TIZENEGY ÉVES KOROMBAN A TELJES ÁRVÁNAK DERÉK NEVELİ SZÜLİKET ADOTT TÁMASZNAK. A HÁBORÚBAN SÚLYOS HARC KÖZBEN KILİTTÉK A TANKOT, MELYBEN ÖTÖDMAGAMMAL ÜLTEM. A TANK LÁNGOLT, A POKOL TÜZÉT ÉREZTÜK MAGUNKON, ISTEN MÉGIS KÖZBELÉPETT A MI OLDALUKON. CSODÁSAN MEGMENEKÜLTÜNK MI ÖTEN, MI EZ, HA NEM ISTENI KEGYELEM. MAJD HADIFOGSÁGBAN, MAGAS LÁZZAL FEKÜDTEM MALÁRIÁBAN, MÁR A PATKÁNY IS RÁGCSÁLTA A KENYERET A FEJEM ALATT, ISTEN ÁLLJT PARANCSOLT, S AZ ÉLETEM MEGMARADT. BÖRTÖN ÉVEK KÖVETKEZTEK EGYKORON, ISMÉT MEGMENTETT AZ ISTENI HATALOM. EGYKORON SÚLYOS BALESET ÉRT, MÁR KIÁLTOTTAK AZ ORVOSÉRT. S ÉN, MIKÉNT LÁZÁR A HALÁLBÓL FELKELT, ISTEN SZAVÁRA ÉPEN HAGYTAM EL A SZÍNHELYT. MIK EZEK, HA NEM A SOROZATOS ISTENI KEGYELEM. EZÉRT VALLOM, HOGY TENYERÉN HORD A KEGYES ISTENEM... -TOLDI SZABÓ GÉZA-

(Simon András: Engesztelı szeretet)

46

47

TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGÜ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENİ ELNÖK: MÁDI JENİ NY. EZREDES RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV FİTITKÁR: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSİ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSİ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR ’56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ÜGYVIVİ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HİSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLİ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN,MÁR NEM KÉPESEK EMLÉKEZTETNI, A MÁ-T. MERT AZ… GYORSAN FELEJT S KÖZÖNNYEL MEGHAZUDTOLJA ’56 ELVÉT… IGAZÁT. (2000. MÁRCIUS 15. V.TOLDI SZABÓ GÉZA

48

MÉGIS: TERÉZ ANYA ÜZENETE Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak.

Mégis szeresd ıket! Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzı és hátsó gondolat vezérli cselekedeted.

Mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz.

Mégis érj célt! A jó, amit ma teszel, holnap már feledésbe megy.

Mégis tedd a jót! A becsületesség és az ıszinteség sebezhetıvé tesz.

Mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt.

Mégis építs! Az embereknek szükségük van segítségre, de ha segítesz, támadás érhet.

Mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, még ha verést is kapsz érte cserébe.

Mégis a legjobbat add a világnak: amid csak van!

A KÉT FAVÁGÓ

Az erdıben egymás mellett dolgozott két favágó. A fák törzseinek hatalmas volt az átmérıje. Sokat kellett dolgozni a fakitermeléssel. Mindketten egyformán jól kezelték a fejszét, de a munkamódszerük nem egyezett: az elsı kitartó munkával vágta a fába a fejszéjét, egyiket a másik után. Ritkán, és akkor is csak rövid szünetet tartott. A másik favágó óránként hosszabb idıre megpihent. Napkeltekor az elsı favágó csak a munka felét végezte el. Izzadtan és fáradtan tette le a szerszámot, teljesen kimerült. A második, hihetetlen, de így van, befejezte a munkát. Egyszerre kezdték a munkát és a fák is egyformák voltak. Az elsı favágó nem hitt a szemének. - Nem értem a dolgot – mondta. Minden órában kiadós pihenıt tartottál és mégis elıbbre vagy. - Igen, láttad, hogy minden órában megálltam pihenni. amit viszont nem láttál az volt, hogy a szünetet arra használtam fel, hogy megélezzem a fejszémet. – mondta a másik favágó. A lélek olyan, mint a fejsze. Nem kell hagyni, hogy berozsdásodjon. Mindennap fend meg egy kicsit: 1. Tarts pihenıt és hallgass tíz perc zenét. 2. Amikor teheted, sétálj egy kicsit. 3. Öleled meg naponta azokat, akiket szeretsz. Okvetlenül mondd is meg nekik. 4. Ünnepelj meg minden születés-és névnapot. 5. Legyél udvarias a családoddal is. 6. Mosolyogj. 7. Imádkozzál. 8. Segíts másokon. 9. Érezd jól magad. 10. Nézz az égre, és törekedj a magasba. (Forrás: Bruno Ferreo; Újpest, Kertvárosi Krónika)

49

HİSÖK TERE

1938. Eucharisztikus Világkongresszus

1946. Rákosi Mátyás

1957. - Kádár János

1989. Újratemetés

2011. Hısök Emléknapja

2011. Nemzeti Vágta

50

ELHUNYT MAKOVECZ IMRE, KOSSUTH-DÍJAS ÉPÍTÉSZ Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre, az aktív közéleti szerepet is vállaló Kossuth-díjas építész. A magyar organikus építészet megalapozójaként tartották számon. Saját munkásságáról pedig egyszer azt mondta: "Kezdettıl azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete elıtt már állt". Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált. A Budapesti Mőszaki Egyetemen 1959ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparmővészeti Fıiskolán építımővészi diplomát szerzett, 1959-tıl állami tervezıvállalatoknál dolgozott. Talán legismertebb mőve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon, száznál több különbözı funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. 1969-ben a legrangosabb építımővészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Príma Primissima-díjat. 1987-tıl tanára a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992 óta a Magyar Mővészeti Akadémia elnöke, tanított a Budapesti Mőszaki Egyetemen és az Iparmővészeti Fıiskolán. Politikailag aktív volt Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége, a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különbözı közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérik. Az Országépítı Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993-98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996-98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztıbizottságának tagja volt. A Balassi Bálintemlékkard díjazást odaítélı Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, mővészeket tömörítı Nemzeti Egység Mozgalom vezetıje. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában és nagy tisztelıje, támogatója volt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Díjak, kitüntetések 1969 Ybl Miklós-díj 1987 Ifjúsági Díj 1987 Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja 1989 SZOT-díj 1990 Kossuth-díj 1992 A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja 1992 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1993 Dundee-i Egyetem díszdoktora 1996 Magyar Örökség díj 1997 A Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme 1998 A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja 1999 Steindl Imre-díj 2001 Corvin-lánc 2003 Príma Primissima díj 2007 Budapest XII. kerülete (Hegyvidék) díszpolgára 2011 Budapest díszpolgára

51

BÚCSÚ AZ ÉPÍTÉS ZTİL ORBÁN VIKTOR MAKOVECZ IMRÉRİL: „HOGYAN IS HALHATNA MEG, AKI HALHATATLAN?” „A történelem nagy alkotásait örök béke lengi körül, ahogy Makovecz Imre mőveibıl is a kiengesztelıdés árad” – méltatta a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építészt Orbán Viktor miniszterelnök. Makovecz Imrét szombaton a Farkasréti temetıben helyezték végsı nyugalomra… „Hogyan is halhatna meg az, aki halhatatlan, hogyan is hagyhatna itt az, akinek lépten-nyomon belebotlik az ember az épületeibe: a Puskás Akadémia kollégiumba, a katolikus egyetem auditóriumába” – tette fel a kérdést a Bolberitz Pál római katolikus pap, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke által celebrált katolikus gyászszertartás után elmondott beszédében a kormányfı. Emlékeztetett, ıt sohasem lehetett tolakodni vagy kérkedni, látni, mellette állva nyilvánvaló volt, csak a középszer törtet. Mint hozzátette, ezért is volt természetes, hogy az építész az örök mércéhez igazította, és soha sem volt hajlandó mézbe mártani szavait. Nagy Ervin országos fıépítész búcsúztató beszédében azt hangsúlyozta, hogy Makovecz Imre a szakmájában a világ egyik legnagyobbja volt, akit az egyetemi professzortól az egyszerő emberig mindenki ismert. Ismerték, mint építészt, mint hazafit, mint templomépítıt, és úgy is, mint a nemzet lelkiismeretét, aki mindig szót emel, ha kell, aki mindig ott van, ahol nagy a baj, szakad a gát. Fekete György, a Magyar Mővészeti Akadémia ügyvezetı elnöke ugyancsak utalt rá búcsúbeszédében, hogy Makovecz Imre és építészcsapata a vörösiszap-katasztrófát követıen a fedél nélkül maradtak segítségére sietett. A gyászolók között megjelent mások mellett Kövér László házelnök, Réthelyi Miklós nemzeti erıforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Tıkés László és Barsiné Pataky Etelka EP-képviselık, Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, Pálffy István, a KDNP frakciószóvivıje, Nagy Gábor Tamás (Fidesz) országgyőlési képviselı, Szőrös Mátyás volt szocialista politikus, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap leköszönı elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Finta József építész, Jókai Anna író, Kányádi Sándor költı, Kerényi Imre rendezı, Melocco Miklós szobrász. (Forrás: Internet)

„Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer mőködik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nı meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan mérető világ, amely nem valahol van, hiszen én is belıle vagyok. Meg maga is, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhı meg minden létezı. Mindig fölfele mutogatunk, amikor a Jóistenrıl beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkezı irány. Pedig ha Istenrıl beszélünk, körbe kellene mutatni. Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés elıszobája, egyben szülıszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik. A szeretet az egyetlen hatékony megismerı erı. Amikor megszőnik a tetszik-nem tetszik kettıssége, és ıszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted. Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.”

52

(Makovecz Imre)

RECSKI KOSZORÚZÁS 2011.

53

54

HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK 2011. BAKOS ISTVÁN BESZTERI LÁSZLÓ CSOSZOR GÉZA HAZA SÁNDOR KARSAI ZSOLT KEMÉNY MÁRIA LÉVAI ISTVÁN LUGOSI KÁROLYNÉ LUKÁCSI JÓZSEFNÉ MÁRTON ANDRÁS MENCZER GUSZTÁV DR. MIKLÓSI LÁSZLÓ PÁSZTOR GÁBOR POPRÁCZY LÁSZLÓ RÉVÉSZ PÉTER SÁNTA JÓZSEF SPÁK PÁL SZARKA LAJOS SZARKA LAJOSNÉ TRANKA FÜLÖP VARGA MIHÁLY VÉGVÁRI VAZUL

HELY ES BÍ TÉS HÍRADÓNK ELİZİ SZÁMÁBAN TÉVESEN KÖZÖLTÜK A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA HATÁROZATÁNAK EGY RÉSZÉT, A PÁLYÁZATI PÉNZEKKEL KAPCSOLATBAN. A HELYES ADATOK AZ ALÁBBIAK: PÁLYÁZAT ELFOGADVA. ANGYAL ELEONÓRA – M. SZABÓ GYULA – SOMOSKİÚJFALÚ – 2.000.000.FÜLEMEN RÓZA – SZENTENDRE – 1.000.000.DR. HANTÓ ZSUZSA – BUDAPEST – 800.000.PÁLYÁZAT ELUTASÍTVA LUKÁCS JÓZSEF - BUDAPEST MAGYAR SZABADSÁGHARCOS 56-OS HAGYOMÁNYİRZİ VETERÁNOK SZÖVETSÉGE DR. VINCE JÁNOS - BUDAPEST

55

BÚCSÚ SZARKA LAJOSTÓL Elhull a virág, eliramlik az élet. Kedves Lajos barátunk, bajtársunk! Ha szemünket behunyjuk, még látjuk erıteljes, majd az utóbbi hónapokban egyre halványuló alakod. Nem hittük, nem akartuk észrevenni készülıdésed oda, ahonnan még nem tért vissza senki. Átlépve az örökké valóságba, el sem tudtál búcsúzni az ’56-os Szövetségtıl, bajtársaidtól, akik szerettek és tiszteltek; akik az életet jelentették számodra, különösen azóta, mióta egyedül maradtál, feleséged elhunytával. Utolsó percig szemed elıtt lebegett a cél, hogy ezt a földet, Magyarországot a gyermekeink és unokáink nemzedéke számára az idegenektıl megırizzed. Ez a szellem, ez a törekvés hozott közénk az ’56-os Szövetségbe. Más és más helyzetbıl indultunk az úton, melyet mindannyian megszenvedtünk, miközben keserves tanulságokat szerezve, a célnak még a közelébe is alig jutottunk. A két év, hat hónapi bebörtönzésed alatt megismerted a hazai börtönöket: Győjtıfogház, Vác, Márianosztra, Sátoralja után Várpalota és Csolnok szénbányával kombinált fegyintézeteit. 1956-ban azt hitted, hogy egy jobb világ köszönt ránk. A keserves csalódásnak a felemás rendszerváltás vetett véget. Az 1994-es kormányváltás rádöbbentett arra, hogy tenni kell valamit. 1995. február 9-tıl feleségeddel együtt felvételt nyertél az ’56-os Szövetségbe. Megtaláltad életed értelmét, másokért önzetlenül dolgozni. Felismerték szervezıkészségedet, megválasztottak az ’56-os Szövetség XVI. kerületi elnökének. Szorgos munkád nyomán tagja lettél az ’56-os Szövetség Országos Elnökségének. Rendre találkoztunk veled rendezvényeken, évfordulókon, temetéseken, ahol neked volt szavad az eltávozottakhoz. Most, a Te haló poraidtól búcsúzunk…Nyugodj békében. (Karacs Zsigmond)

ELHUNYT MENCZER GYUSZTÁV Életének 91. évében, súlyos betegség következtében hétfın elhunyt Menczer Gusztáv, a Gulagot megjárt milliók egyik túlélıje, a Kárpótlás Társadalmi Kollégium, valamint a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakesz) elnöke. Az 1921-ben született Menczer Gusztávot a második világháború végén elıször a nyilasok ítélték halálra, mint hadiszökevényt, majd az oroszok fogták el Budapesten, és hurcolták el hazájától és családjától. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, amelybıl kilencet le is töltött a Gulag különbözı lágereiben. Hazatérte után az egészségügyben dolgozott, 1960 és 1965 között a Korányi kórház egyik vezetıje volt. Az általa csak módszerváltásnak hívott politikai fordulat után, 1990-ben alapítója és elnöke lett az említett Szorakesznek. A politikai üldözöttek érdekében végzett csaknem negyedszázados, áldozatos tevékenységét idén júniusban magas állami kitüntetéssel ismerték el. A Magyar Hírlapnak két és fél évvel ezelıtt adott interjúban azt hangsúlyozta, az igazi rendszerváltáshoz felelısségre kellett volna vonni azokat, akik az elızı rendszer bőneit elkövették. Akkoriban úgy vélte, csak akkor van esélye ennek az országnak a felemelkedésre, ha az 1998 és 2002 között már egyszer kormányzó erı újra hatalomra jut, és megszerzi az alapvetı változásokhoz szükséges kétharmados többséget. Ezzel együtt erkölcsi változást is sürgetett, amelynek lényege, hogy újra méltó helyre kell emelni a társadalomban a keresztény értékeket. Visszaemlékezve a Gulagon eltöltött évekre, többször is elmondta, hogy a hit, az Istennel való kapcsolat volt az, amely erıt adott neki a legszörnyőbb körülmények között is. Nyilatkozataiban mindig kiállt azért, hogy a huszadik század népirtásait azonos súllyal kezeljék. Ahogy lánya, a fideszes képviselı, Menczer Erzsébet lapunknak elmondta, édesapja soha nem követelte úgy a kárpótlást, mint ahogy azt más genocídium túlélıi tették az elmúlt évtizedekben. Egyébként is mindig azt vallotta, hogy a tett az elsı, a szó a második. „Édesapám üdvözölte azokat a kormánypárti törvényjavaslatokat, amelyek alapján talán lehetıvé válik az elızı rendszer bőnöseinek felelısségre vonása. Azt gondolta, hogy »végre helyükre kerülnek a dolgok«, elkezdıdhet a politikai tényfeltárás, végre fontos lett a tisztesség, az erkölcs, a haza iránti szeretet. A hit mellett ugyanis a tisztességhez való ragaszkodás az, amit édesapám itt hagyhat üzenetként a ma is élıknek – hangsúlyozta Menczer Erzsébet. – Ugyanakkor ı is tudta, hogy még rengeteg a tennivalónk ezen a téren, hiszen máig kísért a múlt. Édesapám soha nem volt megalkuvó, konzekvensen kiállt az igazságért, és harcolt az igazságtalanság ellen. Azt vallotta, hogy ehhez akkor is tartanunk kell magunkat, ha esetleg ellenségeket szerzünk magunknak. Engem és a családot is mindig erre a szemléletre nevelt.” Baranya Róbert

KISZELY GÁBOR 1949–2011 Reménykedtem, hogy lesz még lehetıségem a Kiút többszemköztben 1956 kapcsán az Echo Tv-ben veled beszélgetni, ezért kerestelek telefonon nemrég… A remények szertefoszlottak, csütörtökön végleg elmentél, hátrahagyva azt a világot, amelyben mindig az igazságot kerested, azt az igazságot, amely talán nem is létezik. Az utóbbi években teljesen visszavonultál, mert környezetedben nem mindenki értékelte helyesen felkészültségedet, tudásodat, de legfıképpen azt, ahogy az igazságért küzdöttél. Nem voltál hajlandó meghátrálni. Amikor elhagytad Magyarországot, úgy gondoltad, ha

56

majd egyszer újra visszatérsz, itt egy igazi szabad világ lesz, ahol nem fognak gátakat szabni abban, lehet-e beszélni valakinek ávós vagy munkásır múltjáról, vagy nem. Most ott fönt olyan társaságba kerülsz, ahol tabuk nélkül sorolhatod azokat a neveket is, melyeket itt e világban egyesek nem engedtek számodra kimondani. Ott fent a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadnak majd egykori harcostársaid, többek között Kubinyi Feri, Modor Ádám. Talán az égi nyomdában elkészült már a Kubínyi-féle Fekete lexikon második része, amelynek kapcsán végre tabuk és gátak nélkül beszélgethettek mindarról, amit magatokkal vittetek a fejetekben. Elsı voltál, akinek ereje, de legfıképpen bátorsága volt feldolgozni az ÁVH történetét. Te az MDF-ben egy rendszerváltó pártot láttál, hittél abban, minden megváltozik majd. Aztán ráébredtél, hogy semmi sem változik. Bizonyos személyeket továbbra is tabuként védett a láthatatlan hatalom. Soha nem felejtem el, amikor egy ismerısünk kis irodájában fénymásoltuk az ávós papírokat, mutogatva egymásnak: odanézz, látod, ı is ávós volt! De voltak olyanok is, akikrıl pontosan tudtuk, hogy a terrorszervezet tagjai voltak, de mégsem tudtunk a nyomukra akadni. Elsı voltál, aki meg merte írni a kommunista zsidóüldözést. Ezzel magadra vállalva azt, hogy azt mondják majd rád, antiszemita vagy, mert le merted írni, hogy az ávósok közül, akik részt vettek a zsidó származásúakkal szembeni koncepciós ügyekben, verésekben, kínzásokban, sokan maguk is zsidók voltak. Hiteles akartál lenni, Gábor, és az is voltál, nem törıdve a rád sütött bélyeggel, hiszen magadban tudtad, hogyan lehet antiszemita az, aki Jeruzsálem-díjat kapott? A Szentföld fıvárosának Pro Urbe Díját 1996-ban megjelent Hallom, Izráel címő könyvedért kaptad. A szabadkımővesség is az egyik kedvelt témád volt. E témában is több könyved jelent meg. Tényleg, Gábor, vajon miért tőntek el a boltokból a könyveid? 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kaptad meg, elismerésül szakmai munkásságodért. Te voltál a Terror Háza alapító szakmai igazgatója, mint ilyen, ott voltál az intézmény „születésénél”, gondos apaként figyelted „fejlıdését”. Aztán egyszer csak a falakon kívülre kerültél. Akkor valami eltört benned. Az a munka, melyet határtalan szenvedéllyel végeztél, megszőnt számodra. Távozásod után is sokat voltunk együtt, de már nem tudtál olyan lenni, mint korábban. Abban reménykedtünk, hogy egy közös televíziós mősorban megismertethetjük a nézıkkel az ÁVH történetét, amelyet korábban a közszolgálati televízió egyszer már levetített, de aztán tiltólistára került ez a sorozat. Korábban több német rádióállomás munkatársa is voltál, majd jóval késıbb a Duna Televíziónál is dolgoztál. Sokoldalúságodat mégsem aknázták ki kellıképpen, pedig a Németországban tanult politológusi, vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán szerzett teológusi tudásodra több rádió- és televízió-mősort lehetett volna építeni. Bizonyos körök bőnödül rótták fel erényedet: rengeteg adat birtokosaként szövevényes összefüggésekre találtad meg a választ, így egyre nehezebben toleráltad a kialakult politikai helyzetet. Az elızı évtized elsı éveiben kétszer is rendeztünk közösen nagygyőlést. Elıadóknak nemzetben gondolkodókat hívtunk, olyan embereket, akik fontosnak érezték a haza ügyét. Mindkét alkalommal több százan tolongtak a Jókai utcai irodaépületben, mely épület – minı véletlen – ma az MSZP székháza. Barátaid és harcostársaid nevében köszönöm munkádat, és örülök, hogy hosszú éveken keresztül bizalmas barátságban lehettünk. Jellegzetes hangod a fülembe cseng még az üzenetrögzítırıl – milyen jó lenne, ha inkább felvennéd a telefont, és nem mentél volna el végleg! Vámos György Emléked örökké megmarad. Nyugodj békében!

INFARKTUSBAN HALT MEG ALBERT FLÓRIÁN Az FTC legendás focistája október közepén került kórházba, ahol múlt héten, koszorúérmőtéten esett át. …A 70. születésnapját szeptemberben ünneplı, 75-szörös magyar válogatott Halálát infarktus okozta… ….1952-ben került Budapestre, az akkor a Kinizsi nevet viselı Ferencvároshoz, az egyetlen klubhoz, amelyben játszott, és amelyhez aktív pályafutását befejezve is hő maradt… Tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben… 1959. június 18-án volt elıször válogatott, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára. …A Császár 537 mérkızést játszott a Ferencvárosban és 383 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot és egyszer kupát, s tagja volt a VVK-t 1965-ben elhódító együttesnek. Albert összesen háromszor volt magyar gólkirály, 1966-ban és 1967-ben választották itthon az év labdarúgójának. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Eb-n szintén harmadik helyezést elért nemzeti együttesnek. Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben - eddig egyetlen magyarként elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megilletı elismerést… …Utoljára 1974. március 17-én játszott a Ferencvárosban. 2001 óta volt az FTC tiszteletbeli elnöke. A magyar labdarúgás legendája 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülıfaluja, Hercegszántó elsı díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten avatták a fıváros díszpolgárává. 2007. december 21-tıl az ı nevét viseli a Ferencváros Üllıi úti stadionja, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékő sportolói és edzıi tevékenysége, életpályája elismeréseként.

2011. november 6-án, az Óbudai Temetıben helyezték örök nyugalomra.

57

(Forrás: Internet)

NÉ Z Z E N EK S Z E M BE A MÚ L T JU K K A L BODROGI ZSOLT BOTOND CSANÁDI CSORBA PÁL DEÁK DIÓSGYÖRI JÓZSEF EDE ERDÉLYI MIKLÓS FÁBIÁN JÁNOS FEHÉR PÁL – VIG ANTAL FELLEGI GABI GÁRDONYI - PROHÁSZKA GÉZA - SIPOS ILDIKÓ JÓSKA KÁNTOR ÉVA KAPOSVÁRI KEREKES GÁBOR KEREKES – SZÖGI KERESZTESI KISS KISS GÁBOR KOLOZSVÁRI TAMÁS KUTAS GÁBOR KOLTAI KOVÁCS JÁNOS LAKATOS JÓZSEF LÁSZLÓ JÁNOS LORÁNT IMRE MAROS MOSOLYGÓ MOTOROS PARÁDI PATKÓ PÁLINKÁS IMRE PETİ JÁNOS PÉCSI TIBOR PÉTER – ZSIGMOND POZSONYI ZOLTÁN RADU SÁGVÁRI SOPRONI SYRIUS SZABÓ JÁNOS SZABÓ TIBOR SZALMA LÁSZLÓ SZERELİ SZÉKELY LÁSZLÓ SZILÁRD TAPOLCAI ATTILA TAKKÖI TÓTH GYÖZİ TÓTFALUSI KÁLMÁN TÚRI SÁNDOR ÚJSÁGÍRÓ VADÁSZ VESZPRÉMI VITÉZ ZÁDORI ERNİ ZRINYI ISTVÁN

58

VÁLASZ AZ ÚJSÁGÍRÓ KÉRDÉSÉR E NEM PANASZ KODNAK Jóvátételi adó kivetését javasolta az MSZMP, az ÁVH és a Munkásırség hajdani döntéshozóira Wittner Mária (Fidesz). Csak a nyugdíjminimum duplájáig hagynák meg a nyugdíjukat, a többit az ’56-os szervezetek és túlélık segítésére fordítanák. A párt frakciója és híveinek zöme támogatja a „lex Biszkut”, ám a döntés még a jövı zenéje. kérdés, meddig is menne el a múltbeli szerep megítélésében a törvény. Vonatkozna-e a már nyugdíjas volt MSZMP-s Pintér Sándorra és késıbb Martonyi Jánosra? Érintené-e idıvel az ex-KISZ-es Kövér Lászlót és a hazafias népfrontos múltú Stumpf Istvánt is? =mentesülne-e, aki sokat tett a rendszerváltásért, mint Pozsgay Imre? Ami tény: kiegészített nyugdíj illeti meg azokat, akik rendelkeznek ’56-os emléklappal, ’56-os emlékéremmel, vagy Szabad Magyarországért emléklappal – mondta a VH érdeklıdésére Fürcht Klára, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának titkára. Fazekas János László, az ’56-os Szövetség elnöke azt nyilatkozta: „ahhoz képest, hogy milyen helyzetben van az ország, nem panaszkodhatunk az ’56-osok anyagi megbecsültségére. Az átlagos magyar nyugdíjnál a nemzeti helytállási pótlékkal kiegészítve mindenképp több jut nekünk” – közölte. Mint mondta, akinek az állami nyugdíja havi 65-80 ezer forint lenne, annak minden évben a kormány által megszabott összegre – idén havi 138 ezer 800 forintra – egészítik ki a nyugdíját. A feltételek szigorúak: hivatalos igazolás kell arról, hogy részt vett a forradalomban és lecsukták vagy az állásából elbocsátották. Emellett döntı kérdés, hogy ha elítélték, akkor megkapta-e a bíróságtól az akkori ítéletét, utólag semmissé nyilvánító végzést. Ha nem, egy fillér sem jár neki, és akkor sem, ha az állami nyugdíja eléri a kiegészítéssel megemelt nyugdíj határát. Ezen felül azoknak, akik letöltötték a politikai okból kiszabott 3 év feletti börtönbüntetést, jár még havonta az eltöltött évek számától függıen 20-50 ezer forint juttatás; a legtöbbet azok kapják, akiket halálra ítéltek, de nem végezték ki ıket – mondta Fazekas. A nyugdíjbiztosító adatai szerint jelenleg 6959-en részesülnek nemzeti helytállási pótlékban – saját jogon 3213-an, hozzátartozói jogon 3746-an –, ennek átlagos összege 53 ezer 148 forint. (Vasárnapi Hírek Vasvári G. Pál)

VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése Jogosultság Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki • a./- magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint • b./- az 1956-os Emlékéremmel vagy 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal, vagy Szabad Magyarországért Emléklappal rendelkezik, továbbá • c./- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a szerint), illetve korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet folytatók nyugellátásában, elırehozott öregségi nyugdíjban, elınyugdíjban, továbbá szolgálati nyugdíjban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50% mértékő egészségkárosodást szenvedett és • d./- nyugellátásának összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy • e./- rendszeres szociális ellátásának összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy • f./- nyugellátásának, illetve rendszeres szociális ellátásának együttes összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy

59

• g./- nyugellátásban, rendszeres szociális ellátásban nem részesül, és keresı tevékenységbıl

származó jövedelemmel sem rendelkezik. A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minısül: • az öregségi nyugdíj, • a rokkantsági nyugdíj, • rehabilitációs járadék, • az özvegyi nyugdíj, (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével) • az árvaellátás, ha annak megállapítása az árva 67%-os munkaképesség-csökkenésére vagy legalább 50% mértékő egészségkárosodására tekintettel történt, • a szülıi nyugdíj, • a baleseti rokkantsági nyugdíj, • a hozzátartozói baleseti nyugellátás, • az öregségi járadék, • a munkaképtelenségi járadék, • az özvegyi járadék, • a növelt összegő öregségi járadék, • a növelt összegő munkaképtelenségi járadék, • a növelt összegő özvegyi járadék, • a félösszegő öregségi járadék, • a félösszegő munkaképtelenségi járadék, • egyes mővészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, • Magyar Alkotómővészeti Alapítvány által folyósított ellátás, • a szolgálati nyugdíj, • a korengedményes nyugdíj, • a bányásznyugdíj, • az elınyugdíj, • korkedvezményes nyugdíj, • és a külföldrıl kapott nyugellátás. - 2 - A jogosultság szempontjából a rendszeres szociális ellátás fogalma A pótlék megállapításakor rendszeres szociális ellátásnak minısül: • a központi szociális segély, • a vakok személyi járadéka, illetıleg fogyatékossági támogatás, • a rokkantsági járadék, • a rendszeres szociális járadék, • a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetıleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérıl szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások), • a hadigondozotti pénzellátások, • a kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések, • tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések, • a nemzeti gondozási díj. A jogosultságot kizáró feltétel: a keresı tevékenységbıl származó jövedelem A pótlék megállapításánál keresı tevékenységbıl származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmezı ilyen címen bármilyen összegő jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresıtevékenységbıl származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetıleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylı. A saját jogon járó pótlék összege (2008.01.01-tıl) A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehetı ellátás összegét 138.800,- Ft-ra kiegészíti. Ha a folyósított ellátás

60

összege a 138.800,- Ft-ot meghaladja, de a 138.800,- Ft-ot nem éri el, akkor a pótlék összege 500,Ftnál kevesebb nem lehet. Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezıt 1995. XII. hóban megilletı ellátás összege az irányadó. A Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezıt 1999. XII. hónapban megilletı ellátás összege az irányadó. Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követıen, illetıleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követıen keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének idıpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülı a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres szociális ellátásban nem részesül, illetve keresıtevékenységbıl származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 138.800,Ftot kell megállapítani. II. Özvegyi jogon járó pótlék A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megilletı pótlék általános jellemzı A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, amennyiben az elhalálozás 1995. december 31-ét követıen, illetıleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján pótlékban részesült személy elhalálozása esetén 1999. december 31-ét követıen történt - az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy e Tájékoztató I. fejezetében foglalt a./ és c./ pontban ismertetett feltételekkel rendelkezik. Özvegyi címen járó pótlék összege A pótlék a 138.800,- Ft-ot el nem érı összegő nyugdíj, rendszeres szociális ellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs, keresıtevékenységbıl származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 69.400,- Ft. Folyósítás A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülı elhalálozását követı hónap 1. napjától kell folyósítani. A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megilletı pótlék speciális esete Abban az esetben, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetve munkaképességét legalább 67%-ban nem veszítette el, vagy egészségkorosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot (nem rokkant), az elhunyt jogán járó pótlékot, az elhunyt halálát követı hónap 1. napjától számított 1 éves idıtartamra kell folyósítani. Az egy éves idıtartamra megállapított pótlék megszőnését követıen az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megilletı pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel. (E feltételeket a Tájékoztató I. fejezetének a.) és c.) pontjában, valamint a II. fejezet (1) bekezdésében ismertettük.) Az özvegy ismételt jogosultságának elismerésére legkorábban 2001. január 1-jétıl nyílik jogszabályi lehetıség az egy éves idıtartam megszőnését követı hónap elsı napjától, illetıleg az ezt követıen elıterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követı hónap elsı napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelızı hatodik hónap elsı napjától. A pótlék összege, összegszerősége a jelzett speciális esetben Az özvegyet megilletı pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerzı részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetıleg folyósítani kell, ha az özvegynek 138.800,- Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetıleg keresıtevékenységbıl származó jövedelme van. Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves idıtartamra megállapított pótlék megszőnését követıen ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves idıtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszőnését követı emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel. A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító

61

Igazgatóság intézkedik. 1996. január 1. elıtti, illetıleg 2000. január 1. elıtti elhalálozás A kitüntetésben részesülı 1996. január 1-jét, illetıleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelızıen történt elhalálozása esetén, az özvegyet a pótlék csak akkor illeti meg, ha az özvegy magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet folytatók nyugellátásában, elırehozott öregségi nyugdíjban, elınyugdíjban, továbbá szolgálati nyugdíjban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy 50% mértékő egészségkárosodást szenvedett. Összegszerőség A pótlék összegének meghatározása az özvegyi jogcímen történı összegszerőségre vonatkozó általános szabályok figyelembevételével történik. Kitüntetés posztumusz adományozása A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történı megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerőség meghatározása is az általános szabályok szerinti. A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás idıpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthetı özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerıs ítélettel felbontotta. Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követıen az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követı hónap elsı napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni. III. A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélı szülı részére Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélı szülı(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra elıírt feltételek fennállása esetén. Összegszerőség A szülı részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel. Abban az esetben, ha mindkét szülı rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegő ellátásban részesülı szülı nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre elıírt általános szabályok szerint. Az így megállapított pótlék összegét a szülık részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani. IV. A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve, ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves idıtartamra megállapított pótlék megszőnését követıen bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása. A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe. A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylı nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggı igényelbírálást követıen, az igénylı határozatban értesül a döntésrıl. Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkezı személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú szakértıi bizottságával igazoltatnia kell. A legalább 67%-ot elérı munkaképesség-csökkenésrıl vagy 50% mértékben elszenvedett egészségkorosodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni. A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének idıpontjától - legkorábban 1996. I. 1-tıl, illetıleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában, legkorábban 2000. 1-tıl lehetett megállapítani, illetve visszamenıleges hatállyal folyósítani. Abban az esetben, ha a kérelmezı a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de

62

kérelmében az 1956-os eseményekben történı részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszterelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylı utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylı részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG: A pótlékban részesülı a jogosultság feltételeit érintı tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha átmenetileg, vagy végleges letelepedés szándékával külföldre távozik, ismételten házasságot köt, stb.). Budapest, 2011. január 9. Egyes tartós szabadságelvonást elszenvedettek juttatása A Kormány a többször módosított 267/2000.(XII.26.) Korm. rendelettel az egyes tartós idıtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére juttatást állapított meg, amelynek igénylésével és folyósításával kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmét. 1.) A juttatásra az az életvitelszerően Magyarországon élı -Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezı -magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett (a továbbiakban: rokkant), ha · a) elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggı elítélések orvoslásáról rendelkezı 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértı elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkezı 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy · b) * c) Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendırhatósági ırizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy · d) 1944. október 1-jét követien a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták, és három évet eléri, illetıleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el. A 11/2003.(IV.9.) AB határozat megsemmisítette. 2.) Amennyiben a kérelmezi rokkantság címén nyugellátással, illetve rendszeres szociális ellátással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a munkaképesség csökkenés vagy az egészségkárosodás mértékét az Orvosszakértıi Szerv Elsıfokú Szakértıi Bizottsága kérelmére igazolja. 3.) Az 1. pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás idıtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az idıtartamot is, amely alatt a már említett személyt a.) az 1.pont a)-d) bekezdéseiben meghatározott célból ırizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor, · b.) az 1956. évi 32. törvényerejő rendelet alapján közbiztonsági ırizetben tartották. Ezen szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1.) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az idıket is figyelembe kell venni. 4.) A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes idıtartamához igazodik és ha · a.) a 3 évet elérte, de az 5 évet nem érte el, a havi összeg 20.000,- Ft, · b.) az 5 évet elérte, de a 10 évet nem érte el, a havi összeg 30.000,- Ft, · c.) a 10 évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás összege havi 40.000,- Ft. Az idıtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

63

5.) Az, akire törvénysértı, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás idıtartamától függetlenül havi 50.000.-Ft juttatásra jogosult. 6.) A juttatásra jogosult személy halála esetén az ıt havonta megilletı juttatás 30%-a a túlélı házastársát illet meg. A túlélı házastárs a juttatás 50 százalékára jogosult, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint ideiglenes özvegyi, illetve özvegyi nyugdíjra nem jogosult. A kormányrendelet alapján túlélı házastársnak minısül az az életvitelszerően Magyarországon élı -Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezı -magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és a.) a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy b.) a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszőnését követıen elıször házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelızıen került sor. Amennyiben a túlélı házastárs újabb házasságot köt, vagy kötött, a juttatásra túlélı házastársként nem jogosult. A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) elıtt meghalt személy túlélı házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy -életben léte esetén- jogosult lenne a juttatásra. A túlélı házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti. 7.) Nem lehet figyelembe venni az 1.) és 3.) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az idıtartamát annál a személynél, akit a.) háborús és népellenes bőncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól nem mentesült, b.) azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezeti szerepet töltött be, · c.) egyes köztörvényes bőncselekmények elkövetése miatt internálták (Köztörvényi bőncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetıjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,.. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejő rendelet 57., 59-60. paragrafusában meghatározott bőncselekményeket kell érteni.) 8.) Nem jogosult juttatásra az a személy, illetıleg annak túlélı házastársa aki, · a.) az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt, · b.) karhatalmista volt, c.) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült, · d.) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt. 9.) A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál igényelni. A juttatás iránti igény elbírálásához a következı eredeti vagy hitelesített okmányok szükségesek: · a.) Az állampolgárságot igazoló okirat. b.) A szabadságelvonást igazoló okiratok, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálat, illetve annak jogelıdje a Központi Igazságügyi Hivatal, ezt megelızıen a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelızıen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal személyi kárpótlásról szóló jogerıs határozata, illetve az elítélés semmisségérıl és a tényleges szabadságelvonás idejérıl az elsı fokon eljárt magyar bíróság igazolása. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jogerıs személyi kárpótlási határozat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálattól, illetve annak jog-

64

elıdje a Központi Igazságügyi Hivataltól, ezt megelızıen a Központi Kárrendezési Irodától (1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1.) szerezheti be. Szovjetunióban történı kényszermunkavégzés megszüntetését követıen a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogoly gondozó Kirendeltség által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata szükséges). Nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha igazgatóságunk a jogszerzı részére a juttatást korábban már megállapította. c.) Amennyiben a juttatást túlélı házastársként igényli, a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat. 10.) A juttatás az arra jogosultat a részére járó juttatások, nyugdíjszerő szociális ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A juttatás a naptári hónap elsı napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak. A juttatást az annak összegére történı végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni. A juttatást folyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetıleg a folyósító szerv által folyósított rendszeres szociális ellátással együtt -ezek hiányában önállóan- folyósítja. A juttatás iránti igényérvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben az érintett a juttatás iránti kérelmét 2001. július 31. napjáig benyújtja, a juttatás -a jogosultságú feltételek megléte esetén -2001. január 1. napjától jár. A 2001. július 31. napját követien benyújtott kérelem esetén a juttatást a kérelem benyújtását megelızı hatodik hónap elsı napjától kell megállapítani. 11.) A juttatásban részesülı, a jogosultság feltételeit érintı tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétıl számított 15 napon belül a folyósító szervet köteles írásban értesíteni. Megszőnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha az özvegyi jogon juttatásban részesülı személy újabb házasságot köt, illetve már nem él életvitelszerően Magyarországon (Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik).

FELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÜKET, HOGY FENTI TÖRVÉNYEK AZON SZEMÉLYEKRE VONATKOZNAK, AKIK RRENDELKEZNEK ’56-OS EMLÉKLAPPAL VAGY ’56-OS EMLÉKÉREMMEL VAGY NEMEZTI ELLENÁLLÁSI EMLÉKLAPPAL VAGY SZABAD MAGYARORSZÁGÉRT EMLÉKLAPPAL

65

OKTÓBER 26-A GYÁSZNAP MOSONMAGYARÓVÁRON 2011-ben Mosonmagyaróvár méltó módon emlékezett az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulójára, az 1956.október 26-án eldördült sortőz 55.évfordulójára, a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület megalakulásának 20. évfordulójára, valamint a határırlaktanya elıtti Gyásztéren felállított Rieger Tibor szobrászmővész, Golgota címő emlékmőve felállításának 20. évfordulójára. Október 23-án a városi ünnepség keretében, a Flesch Károly Mővelıdési Központban Dr. Iváncsics János alpolgármester személyes hangvételő beszédben emlékezett a forradalmi idıkre. A nagyszámú közönség ezután a helyi Art Flexum Mővészeti Társaság és a Lajtha László Vegyeskar mősorát tekintette meg. Ezt követıen megnyitó beszédek hangzottak el, majd az érdeklıdık Rieger Tibor szobrász kiállítását, valamint a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület jubileumi kiállítását látogatták végig. Október 26-án, a Városi Gyásznapon a kialakult hagyományok szerint zajlottak a megemlékezések. Délelıtt a Karolina Kórház-, a Gulyás Lajos, 56-os mártír - és a Hunyadi Szakképzı Iskola áldozatainak emléktáblájánál koszorúztak az emlékezık. A koszorúzás folytatódott az Akadémia áldozatainak emlékszobránál, ahol Dr. Kuroli Géza professzor, egykor súlyosan sebesült gazdász - hallgató emlékezett a tragédiára. Majd a Polgármesteri Hivatalnál a Forradalmi Nemzeti Tanács emléktáblájára kerültek az emlékezés virágai. Délután négy órakor a magyaróvári temetıben Pausits István, a Városi Kollégium nevelıtanára méltatta a forradalom hıseit. Az 56-osok emlékfalánál koszorúzott többek között az 56-os Szövetség, Styop Ferencné alelnök és Sz. Kósa Katalin elnökségi tag képviseletében. Az emlékezı menet innen gyalogosan vonult az akkori útvonalon végig a véráztatta Gyászérre, ahol Rieger Tibor emlékmőve és az áldozatok ötvennégy kopjafája ırzi az áldozatok emlékét. Az idei év vendégszónoka Dr. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fıigazgatója volt. A Gyásznap a késı esti órákban, a koszorúk elhelyezésével ért véget. (Simon Zsuzsanna)

Gyásztér, Golgota

66

Kedves Rokonság, Bajtársak, Barátok, Iskolatársak, és jó Magyar testvérek! Örömmel tudatom veletek, hogy október 23.-án, múlt vasárnap délelıtt 10:30 perces kezdettel megtörtént a hagyományos, de most már az 55. éves megemlékezı 56-Szabadságharcos Ünnepély. Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök helyettes, Ausztrália Sydney látogatása alatt általa koszorúzás a Hısök Keresztje lábánál, az ’56-os és a Magyar hısök emlékére. Utána a Strathfield-i United Templomba az Ökumenikus Isten tisztelet, három keresztény vallás papjai levezetésével. Majd délután 2.30-kor ebéd a Sydneyi-Punchbowli Magyar Házban több száz Magyar testvérünkkel, bajtársainkkal egybevéve. Ebéd utáni ünnepi beszéde után, Dr. Semjén miniszterelnök úr, Magyar Állami kitüntetéseket adott át. A Sydneyi több mint 30-ezer magyarok, és a jelenlévı párszáz magyar jelenlévık és a Szabadságharcos Szövetségünk tagjai közül, kb. 10-en lettek velem együtt kitüntetve. Majd utána felköszöntöttük Síkó

Anna, Canberrai Magyar nagykövetet, aki most lett ide Ausztráliába áthelyezve.

1) Síkó Anna Canberrai Magyar Fıkonzul Asszony, Dr. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök, és én Dr. Kolozsy Sándor, szobrászmővész- szabadságharcos, 1972-ben alkotott életnagyságú Szent László bronz mellszobor adományom elıtt. 2) És ez a Dísz Oklevél szerőség "EMLÉKLAP".."Dr. Kolozsy Sándor, részére. /lásd az egész szöveget az e-mail végén./ Délelıtt 10.30-kor szép számú gyülekezet jött össze a Rook Woodi temetı Magyar részlegnél. Az Ünnepi beszédek, Magyar-Székely Himnuszok után a koszorúzás, majd következınek a United Church vagyis templomba szeretet vendégség, és vezetés tovább a Punch Bowly Magyar Házba. Különben itt a jobb sarki képen, a jobb sarkán az autó elıtt, az én vagyok, eredeti otthoni véres 56-os Magyar Zászlóval. 1956.Október 24.-én délelıtt mellettem lelıtt Halász Ödön iskolatársam vérével van a zászló lefröcskölve, 55-éves barnás színő vérfoltok vannak rajta. És ma, október 27.-én csütörtök délután kezemben a ma felvett, és szépen bekeretezett Diploma fényképezése elıl a ház elıtti verandán. Következı szöveg olvasható. Nahát, most a végére járva, köszönöm mindenki idejét, Kívánok mindenkinek minden jót, és Isten áldását, de a népünkre is a Kárpát-medencében. Üdvözlet kézfogás: Sándor. Dr. Kolozsy Sándor. C.D.V.A. Szobrászmővész. www.kolozsy.com.au Szabadságharcos-56. Sydney-Blacktown. Ausztrália. U.I. A Díszoklevél- Emléklap szövege a következı:

EMLÉKLAP DR.KOLOZSY SÁNDOR RÉSZÉRE. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖSZÖNI A NEMZET SORSÁT ÉS TÖRTÉNELMÉT FORMÁLÓ NEHÉZ IDİKBEN TANÚSÍTOTT PÉDAMUTATÓ HELYTÁLLÁSÁT 1956.OKTÓBER 23. - 2011.OKTÓBER.23. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Aláírás MINISZTERELNÖK Aláírás

ORSZÁGYŐLÉSI ELNİK: Aláírás

67

POSTÁNKBÓL Szabadságunk szobra? Pincebörtön 1992 A Köztársaság téri pincebörtönök titkai 1992-ben, a Magyar Televízió egyik szerkesztıriporterét, Dézsi Zoltánt azzal a feladattal bízták meg, készítsen filmet a Köztársaság téri pincebörtönök titkairól. A 120 perces kétrészes filmet Pincebörtön címmel, nem sokkal az 1994-es tavaszi választások elıtt mutatta be a Magyar Televízió. A film egykori csatornázási dolgozók, titkárnık, egykori rendészek, ÁVH-sok, kábelszerelık segítségével igyekezett hitelt érdemlıen bizonyítani, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapjaiban az egykori pincebörtönre épült, amelynek titkait 1956 óta rejti az épület. Dézsi Zoltán ma is lankadatlanul kutat-keres, annál is inkább, mivel az új metróvonal építése során fény derülhet a még rejtızködı titkokra is. Magyar Dokumentumfilm, 2007 Rendezı: Csonka Erzsébet Operatır: Gurbán Miklós Közremőködık: Potó János történész, Szörényi László irodalomtörténész, Szentjóby Tamás szobrász. 1947. április 5-én avatták fel az ország legnagyobb emlékmővét, a gellérthegyi Szabadság szobrot. Ebben az évben nagypéntek április 4-re esett, ezért egy minisztertanácsi rendelet a felszabadulás ünnepét másnapra helyezte át: így került sor az éveken keresztül Felszabadulási emlékmőnek nevezett monumentum átadására ezen a napon. A szobor története azért is érdekes, mert tetten érhetı benne, hogyan viszonyult a köznapi ember a propaganda által sulykolt ideológiához, és egyáltalán, hogyan vélekedett arról az eseményrıl, amelyet hivatalosan felszabadulásnak neveztek.

TISZTELT HONFITÁRSAK!

"Ma, mikor a kormányunk történelmi alkotmányunk mai progresszív szerkezetén dolgozik, kívánatos lenne a múlt szellemiségét véglegesen lezárnunk és eltávolítanunk a Szent Gellért-hegyi Szabadság szobrot. Országunk Patrónusát a Nagyboldogasszony-t állítsuk a helyére. Kérünk mindenkit, aki a gondolattal egyetért, az oldal alján található őrlapon keresztül aláírásával támogassa a Köztársasági Elnök Úr felé tett kérésünket.."

AZ EMLÉKMŐ FELÁLLÍTÁSA (Internetes szerkesztés) Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenırzı Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmő költségeit a magyar állam fizette. Az országgyőlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmő felállítását. (1945. évi IX. törvény a Budapest fıváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítésérıl) A munkát elıször a Honvédelmi Minisztérium, késıbb az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékmőnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertrıl a Gellért-hegyre, a méretét pedig 8-10 méterrıl csaknem 35 méterre.

68

O K T Ó BE R 2 3 - I ME GE M L ÉK EZ ÉS EK

Corvin-köz

Móricz Zsigmond-körtér

Tétényi úti Szent Imre Kórház

XI. kerület

Tarján

XIV. kerület

Juta domb

Tököl

69

EG Y Ü TT M ÜK ÖD ÉS I S Z ERZ İ DÉS EK

HOTEL AQUAMARIN. HÉVIZ – HONVÉD UTCA 14. TÁJÉKOZTATJUK SZÖVETSÉGÜNK TAGJAIT, HOGY PAPP GÁBOR POLGÁRMESTER ÚR ELİTERJESZTÉSÉRE HÉVIZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETÉNEK HATÁROZATA ÉRTELMÉBEN AZ AQUAMARIN SZÁLLÓBAN OKTÓBER 1-TİL - MÁRCIUS 31-IG TERJEDİ IDİBEN KEDVEZMÉNYES TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN PIHENHETNEK, GYÓGYULHATNAK TAGJAINK.AZ A ÉPÜLET KELETI OLDALÁN LEVİ SZOBÁKBAN TÉRITÉSI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT: 1 ÉJSZAKA FÉLPANZIOS ELLÁTÁSAL FT 6.600.IDEGENFORGALMI ADÓ NAPONTA FT 420.SZOLGÁLTATÁS: SVÉDASZTALOS REGGELI, MENÜSOROS EBÉD VAGY VACSORA. KÜLSİ ÉS BELSİ FÜRDİMEDENCE – SÓKAMRA- GK. PARKOLÁS. SZOBAFOGLALÁS

70

HOTEL SZIESZTA. SOPRON - LİVÉR KÖRÚT 37. TÁJÉKOZTATJUK SZÖVETSÉGÜNK TAGJAIT, HOGY EGYÜTTMÜKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTÜNK A SOPRONI HOTEL SZIESZTA VEZETÉSÉVEL, MELYNEK ÉRTELMÉBEN SZÖVETSÉGÜNK TAGJAI KEDVEZMÉNYES TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN, EGÉSZ ÉVBEN IGÉNYBE VEHETIK A SZÁLLODA SZOLGÁLTATÁSAIT. TÉRITÉSI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT: 1 ÉJSZAKA FÉLPANZIOS ELLÁTÁSAL FT 7.300.IDEGENFORGALMI ADÓ NAPONTA FT 340.SZOLGÁLTATÁS: SVÉDASZTALOS REGGELI, EBÉD VAGY VACSORA, WELLNES HASZNÁLAT ÉS GK. PARKOLÁS. SZOBAFOGLALÁS. 06-96-314-260 TELEFONON.

71

KARÁCSONY ÜNNEPE

Talán minden ember legkedvesebb ünnepe a Karácsony: a hatalmas Isten egészen közelinek, egészen embernek, sıt gyermeknek mutatkozik, - így ajánlja fel nekünk szeretetét… A karácsonyt sok kedves szokással vették körül a századok. Ami igazán helyes és szép szokás volt, azt ne engedjük elpusztulni, ugyanakkor ırizzük meg az ünnep vallásos, keresztény tartalmát, s ne hagyjuk, hogy édeskés polgári-pogány ünneppé váljék. Mi a karácsony tartalma? Jézus hármas születése. 1.

Örök születés: a Szentháromságban minden idık elıtt született a második isteni Személy, az isteni Ige, az Atyától, anya nélkül. „Kezdetben volt az Ige…” Erre utal a zsoltár. „Az Úr mondá nékem. én Fiam vagy Te!"

2. Földi születés: Isten elküldte egyszülött Fiát, az emberiség megváltására. Idıben született szőz anyától, atya nélkül. „Az Ige testté lın és miköztünk lakozék.” Erre utal a jövendölés. „Gyermek született nékünk, és Fiú adatott nékünk! 3. Kegyelmi születés: Jézus születése nem egy régmúlt tény, melyhez semmi közünk. İ a liturgiában minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ı az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. „Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak… akik Istenbıl születtek.”

72

Mit üzen a szentírás a családunknak? Péld: 31, 10-13. 19-20. 30-31; 1 Tessz 5, 1-6; Mt 25, 14-30

„Az istenfélı asszony dicséretet érdemel.” (Péld: 31,30) Perui rendtársam nemrég lelkesen azt mondta nekem: „Ezt meg kell hallgatnod! Milyen csodálatos hangja van ennek az énekesnek!” Büszkén hallgattatja velem honfitársat, a híres operatenort, Juan Diego Florest. Valóban csodálatosan énekel, életrajzából pedig az derült ki, hogy mennyi munkát, energiát, fegyelmet fordított hangjának képzésére. Azt szoktunk mondani, a semmibıl nem lesz semmi. Ahhoz, hogy olyan népszerő operatenor legyen, Juan Diego Flores azt a talentumát kamatoztatta, amelyet Istentıl kapott, mégpedig szép hangját. A mai evangéliumban Jézus is talentumokról beszél. A számunkra biztos jól ismert példabeszéd arról szól, hogy egy ember rábízta szolgáira vagyonát, talentumait, rátermettségük szerint, hogy távolléte közben dolgozzanak vele. Visszatérése után a tulajdonos azokkal örül, akik kamatoztatták a tıle kapott öt vagy két talentumot, és nagyon szigorúan bánt azzal a szolgával, aki talentumával nem csinált semmit. Ezen a példabeszéden keresztül Isten ma újra ezt a kérdést intézi mindannyiunkhoz: Hogyan használjuk fel a tıle kapott adományokat? Vannak természetes talentumaink: testi és lelki képességeinket, anyagi javaink, amelyet nem egyforma mértékkel kaptuk. Emellett kegyelmi adományokat is kaptuk: a hitet, reményt, és szeretetet, de vannak állapotbeli kegyelmek is. Mindezeket nemcsak Isten javára, hanem embertársaink és nem utolsósorban saját családunk javára is kamatoztatnunk kell. Az olvasmány, a Példabeszédek könyvébıl, olyan asszony, feleség alakját ábrázolja, aki gyümölcsöztette adományait családja javára. Érdemes otthon az egész 31. fejezetet elolvasni, amelybıl a mai olvasmány csak részeket mond el. Most inkább a derék asszonynak a dicséretére szeretnénk figyelni, aki allegorikusan a jó feleség alakjában a bölcsességet személyesíti meg:

„Derék asszonyt ki talál? … Jóval fizet a férjnek és nem rosszal, élete minden napján. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szőkölködınek meg karját nyújtja. … Erı és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövı nap elé. Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van. Szemmel tartja háza népe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.” Ez az asszony kibontakoztatta kapott adományait, és benne megláthatjuk ezeket a szép tulajdonságokat: a munkaszeretetet, okosságot, áldozatkészséget, megfontoltságot és hőséget. Semmibıl nem lesz semmi – ez az asszony ráfordított munkát, energiát, fegyelmet. „Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja”. A derek asszony leírása ne csak az asszonyok, hanem minden családtag számára, a férfiaknak ugyanúgy, mint a gyerekeknek, inspiráló példa legyen, hogyan kamatoztathatjuk Istentıl kapott talentumainkat.

Feladat a hétre: A családban hálát adunk a kapott talentumokért és buzdítjuk egymást, hogy még jobban gyümölcsöztessük ıket. (Staat Iria FMVD) A DALAI LÁMA, AMIKOR ARRÓL KÉRDEZTÉK, HOGY MI AZ, AMI LEGINKÁBB MEGLEPI AZ EMBERISÉGGEL KAPCSOLATBAN, EZT VÁLASZOLTA: „AZ EMBER MERT FELÁLDOZZA AZ EGÉSZSÉGÉT, HOGY PÉNZT KERESSEN. AZTÁN FELÁLDOZZA A PÉNZÉT, HOGY VISSZASZEREZZE AZ EGÉSZSÉGÉT. ÉS MIVEL OLYAN IZGATOTT A JÖVİJÉVEL KAPCSOLATBAN, ELFELEJTI ÉLVEZNI A JELENT. AZ EREDMÉNY AZ, HOGY NEM ÉL SEM A JELENBEN, SEM A JÖVİBEN.

ÚGY ÉL, MINTHA SOHA NEM HALNA MEG, ÉS AZTÁN ÚGY HAL MEG, HOGY SOHA NEM IS ÉLT IGAZÁN.”

73

ERDİS ANNA: ÉVZÁRÓ JÖN AZ ÉHES KESELYŐ

A PÉNZ AZ ISTEN

FELBOLYDULT MÉHKAS A VILÁG

SZÍVED, MÁJAD TÉPI

MA A HATALOM

ÖLDÖKLÉS ÉS TAPOSÁS

LEVITÉZLETT MÚLTAD

KEGYELEM NINCS

FEGYVERCSÖRGÉS BOSSZÚVÁGY

JÖVİD ROMOKBA DÖNTI

NINCS SZÁNALOM ISTENEM ÁLLÍTSD MEG A SÁTÁNT! NE ADJ NEKI HATALMAT ADJ AZ EMBERNEK EGY KIS NYUGALMAT

ERDİS ANNA: EZERKILENSZÁZÖTVENHAT VERİFÉNYES OKTÓBERI BUDAPEST EREIDBEN LÜKTET AZ ORSZÁG LÁNCAIT LEDOBVA VONUL AZ IFJÚSÁG „ÉLJEN A SZABADSÁG!” EZER TOROK KIÁLT! A TÖMEG EGYRE DAGAD FOLYTOTT KESERŐSÉG FAKAD NINCS MEGÁLLÁS, NINCS KEGYELEM MINT A KIÁRADT FOLYÓ DÖRDÜL A TANK, A GOLYÓ JAJ, KI MOST A TÖMEG ELÉ ÁLL LESÖPRI AZT BIZTOS HALÁL! JELSZÓ: „SZABADSÁG!” LENG A LYUKAS ZÁSZLÓ FORRADALMAT INDÍT AZ IFJÚSÁG! FORRADALOM! SZENT SZÓ, MELY ELSÖPRI A MEGRETTENT HATALMAT, VÉRBEN GÁZOLVA ÜL FELETTE DIADALT. TERJED A HÍR: PESTEN KITÖRT A FORRADALOM A VIDÉK, MINT ALVÓ BOMBA, ROBBANTVA CSATLAKOZIK A FORRADALOMBA.

74

SZÖVETSÉGÜNK TAGJAINAK, BARÁTAINAK, OLVASÓINKNAK ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, JÓ EGÉSZSÉGET, SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG.

HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlekhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormany.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK. ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312 FELELİS KIADÓ FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./VI. EMAIL: [email protected]

75