HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956 - 1990.

A MA GY A R OK IS TE NE PET İ F I S Á N DO R ( PES T , 1 8 4 8 . Á P R IL IS ) FÉLRE, KISLELKŐEK, AKIK MOSTAN IS MÉG KÉTELKEDNI TUDTOK A JÖVİ FELETT, KIK NEM HISZITEK, HOGY EGY ERİS ISTENSÉG İRZI GONDOSAN A MAGYAR NEMZETET! ÉL AZ A MAGYAROK ISTENE, HAZÁNKAT ÁTÖLELVE TARTJA ATYAI KEZE; MIDİN MINKET ANNYI ELLENSÉGES SZÁZAD OSTROMOLT VAK DÜHHEL: İ VÉDELMEZE. AZ IDİK, A NÉPEK ÉKTELEN VIHARJA ELFÚJT VOLNA MINKET, MINT EGY PORSZEMET, DE İ SZENT PALÁSTJA SZÁRNYÁT RÁNK TAKARTA, S TOMBOLT A VIHAR, DE CSAK FEJÜNK FELETT. NÉZZETEK BELÉ A TÖRTÉNET KÖNYVÉBE, MINDENÜTT MEGLÁTNI VEZÉRNYOMDOKÁT, MINT A FOLYÓVÍZEN ÁLTAL A NAP KÉPE, ÁTHÚZÓDIK RAJTA ARANYHÍD GYANÁNT. ÍGY KERESZTÜLÉLTÜNK HOSSZÚ EZER ÉVET; EZER ÉVIG AZÉRT TARTOTT VOLNA MEG, HOGY MOST, AMIDİN MÁR ELÉRTÜK A RÉVET, AZ UTÓSÓ HABOK ELTEMESSENEK? NE GONDOLJUK EZT, NE KÁROMOLJUK İTET, MERT KÁROMLÁS, RÓLA ILYET TENNI FEL, NEM HOGY EGY ISTEN, DE MÉG EMBER SEM ŐZHET ILY GÚNYOS JÁTÉKOT GYERMEKEIVEL! A MAGYAR NEMZETNEK VOLT NAGY ÉS SOK VÉTKE, S BÜNTETÉSEIT MÁR ÁTSZENVEDTE İ; DE ERÉNYE IS VOLT, ÉS JUTALMAT ÉRTE MÉG NEM NYERT... JUTALMA LESZ MAJD A JÖVİ. ÉLNI FOGSZ, HAZÁM, MERT ÉLNED KELL... DICSİSÉG ÉS BOLDOGSÁG LÉSZEN A TE ÉLETED... VÉGETÉR MÁR A HÉTKÖZNAPI VESZİDSÉG, VÁRD ÖRÖMMEL A SZÉP DERÜLT ÜNNEPET!

2012. JANUÁR – FEBRUÁR – MÁRCIUS

KOMMENTÁR NÉLKÜL

36-1996. IX. 4. AB HATÁROZAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A LEGFELSİBB BÍRÓSÁG ÉS A LEGFİBB ÜGYÉSZNEK JOGSZABÁLY ALKOTMÁNY ELLENESSÉGÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ INDITVÁNYA ALAPJÁN HOZTA A KÖVETKEZİ HATÁROZATOT. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MEGÁLLAPÍTJA, HOGY AZ 1956. OKTÓBERI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SORÁN ELKÖVETETT EGYES BŐNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI XC. TÖRVÉNY ALKOTMÁNYELLENES, EZÉRT AZT A HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉNEK NAPJÁVAL MEGSEMMISÍTI. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EZT A HATÁROZATÁT A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTESZI.

DR. SÓLYOM LÁSZLÓ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE, ELİADÓ BÍRÓ DR. KILÉNYI GÉZA

DR. LÁBADY TAMÁS

DR. SCHMIDT PÁL

DR. SZABÓ ANDRÁS

DR. TERSZTYÁNSZKY ÖDÖN

DR. VÖRÖS IMRE

DR. ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓK.

TISZTELT OLVASÓINK TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARRCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETİ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ FELELİS KIADÓ

2

ISTEN, HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELİDBE. RÚT BŐNEINKET JÓSÁGODDAL FÖDD BE. SZENT MAGYAROKNAK TISZTA LELKÉT NÉZZED, ÉRDEMÉT IDÉZZED. ISTVÁN KIRÁLYNAK SZÍVE GAZDAGSÁGÁT. SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT. LÁSZLÓ KIRÁLYNAK VITÉZ LOVAGSÁGÁT Ó, HA CSAK EZT LÁTNÁD. SZENT ERZSÉBETBİL HİS SZERETET ÁRAD. MARGIT IMÁI VEZEKELVE SZÁLLNAK. MINKET HIÁBA URAM NE SIRASSON, ÁLDOTT BOLDOG ASSZONY. RÁNK, BŐNÖSÖKRE MINDEN VERÉS RÁNK FÉR, DE KÖNYÖRÖGNEK İK TÉPETT HAZÁNKÉRT. HADD LEGYÜNK MINK IS TISZTÁK, HİSÖK, SZENTEK,

HAZÁNKAT ÍGY MENTSD MEG.

3

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM –

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.)

4

SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚJÉVI KÖSZÖNTİJE Tisztelt Honfitársaim! Magyarok az országhatárokon belül és szerte a nagyvilágban! A szertartásoknak különleges, varázsos erejük van. Ami szokás, ami hagyomány, annak meg kell lennie. És aminek meg kell lennie, az segít beosztani az idıt, megszentelni a pillanatot, komolyan venni a feladatainkat. Az év fordulóján szokás számot vetni a múlttal, vagy még inkább szembenézni a holnappal. Mit kívánunk ilyenkor egymásnak az egészség és a békesség mellé? Sikert, boldogságot, gyarapodást. Igaz, manapság egyre óvatosabban használjuk ezeket a szavakat. A búcsúzó esztendıben, annyi viharban, annyi szélvész ellenében kellett helytállnunk, hogy el kell gondolkodnunk azon: vajon mi a siker, mit érzünk erınek és gyarapodásnak? Hálátlan feladatot osztott ránk a sors. A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, s ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért. A válságnak mondott jelenség sok mindent átértékelt. Városok és falvak, intézmények, családok és egyének számára kapott új jelentést a jól ismert mondás: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” Saját bırünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelısség, a tisztesség – s legfıképp ezeknek a hiánya. A parlament és minden választott vezetı felelıssége, hogy ezt a tapasztalást átadjuk a következı nemzedékeknek, hogy többé ne lehessen elviselhetetlen adósságba hajszolni családokat, ne lehessen felelıtlenül bánni mások sorsával. Most elsısorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség. Mert a nemzeti gazdaság alapja maga az ember és az ı munkája. Ezért fontos, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon munkát, általa pedig emberhez méltó életet. Minden embernek és minden nemzetnek joga van a saját útjához. Mi több, nemcsak joga, de kötelessége is, hogy azon járjon, amennyiben a közösség javát szolgálja. Tisztelt Honfitársaim! A médiában a rossz hírek legtöbbször elnyomják a jókat. Az életben szerencsére ez nincs mindig így. Idén is nagyon sok olyan munkát végeztünk el, ami után jogosan érzünk elégedettséget és örömet. – Sikerrel oldottuk meg uniós tagságunk eddigi legjelentısebb feladatát: fél éven át felelıs és eredményes soros elnöke voltunk egy félmilliárdos közösségnek, az Európai Uniónak. – Itt az Országházban, a Szent Koronával egy fedél alatt megszületett Magyarország új alkotmánya, az Alaptörvény, amely most éjfélkor lépett hatályba. – Ez nem egy toldott-foldott, öröklött vagy mások által diktált alkotmány, hanem pontosan ránk szabott alaptörvény. A magyarok értékrendje, ezeréves múltja és a jövıje van benne. Én hiszem, hogy az alaptörvény az a jó föld, amelybıl erıs Magyarország és olyan élet sarjadhat, amelyre mindig vártunk és vágytunk. Élet, ami jár nekünk, amit megharcoltunk, kiérdemeltünk, amihez ragaszkodunk. Ha föllapozom az Alaptörvény elején a Nemzeti hitvallást, a következı sorokat találom benne: „Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.” „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet.” „Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.” Való igaz: a szép szó még nem véd meg, és nem ad enni, nem biztosít meleget. De azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szeretet és a megértés, a szolidaritás ereje képes erre. Mától az alaptörvény az életünket átszövı és bennünket a helyes úton megtartó erı. S ha már szó esett a gyarapodásról, meg kell említenünk, hogy – bár sajnos változatlanul kevés gyermek születik – a határainkon túl élı magyarok honosítása következtében immáron állampolgárként többen vagyunk, egyre többen. Tisztelt Honfitársaim! Ez még csak az elsı nap. 2012 ma még nem mutatja meg az igazi arcát. Ki tudja, idén hány helyen és idıben, tárgyaláson és vitán kell megvédenünk az érdekeinket. Már megtanultuk az óvatosságot. Egy azonban bizonyos: az újév örömeit csak akkor tudjuk megbecsülni, sikerre csak akkor számíthatunk, ha folytatódik a tavalyi felelıs érdekegyeztetés, amely az életünket befolyásoló – meghatározó – témákban végül széles körő társadalmi megegyezéshez vezetett. Tavaly számos állampolgári eskütételen láthattam, személyesen is átérezhettem, milyen érzelmek szabadulnak fel a nemzethez való kötıdés megvallásakor. Az újesztendı is csak akkor adja meg nekünk reményeink beteljesülését, a jobb folytatást, a több lehetıséget, ha ebbe a közösségi élménybe kapaszkodunk. „Isten, áldd meg a magyart” – énekeljük a Himnuszban. Ez az óhaj a magyaroknak soha nem azt jelentette, hogy gondjaink megoldását pusztán külsı erıktıl kellene várnunk. Mi a „magad uram”, a „segíts magadon, az Isten is megsegít” gondolkodásmód nemzete vagyunk. A munkára kérünk áldást, a törekvéseinkre, a sorsunkra, amit nekünk kell a helyes irányban megtartanunk. Ehhez kívánok az újesztendı elsı napján sok hitet, erıt és kegyelemben, sikerekben – köztük olimpiai sikerekben is – gazdag, boldog újévet minden magyarnak!

5

Dunapatajon születtem, 1931.február 1-én. Végzettségem: BME Gépészmérnöki Kar, hadmérnök, diplomáztam 1954-ben. Repülı hadmérnök voltam, Kalocsán és Kecskeméten, két esztendeig álltam a légierı alkalmazásában. Idınként Pestre jöttem, a Tisztiházba, ahol a Petıfi-kör tartotta rendezvényeit, itt ismerkedtem meg velük. 1956-ban a Kecskeméti Repülı Hadosztály megbízott fımérnöke voltam, amikor Tiszakécskén a tüntetıkre lıttek repülıgépekrıl. A sebesülteket Kecskemétre hozták, odahívtak, hogy nézzem meg, mit csináltak velük. Tiszti győlést hívtak össze, ahol felszólaltam – amit nem szoktam -, többek közt a következıket mondtam: „Tisztelem, becsülöm azt a Szovjetuniót, aki leverte a fasisz-

tákat, de győlölöm és megvetem azokat, akik idejöttek, mint barát, és megerıszakolták anyánkat, testvéreinket.” Ennek az lett a következménye, hogy október 30-án a megalakuló Forradalmi Tanács alelnökévé választottak. Érdekességként megemlítem, hogy az irodámban mőködött a Katona József Rádió. November 3-án én voltam az ügyeletes, amikoris 4-re virradóra a szovjet csapatok körülvették a repteret harckocsikkal, és egy NKVD-s ezredes felszólított annak átadására. Az NKVD az oroszNarodnij Kommiszariat Vnutrennih Gyel rövidítése, Belügyi Népbiztosságot jelent. Nem volt más választásom, át kellett adnom nekik a repülıteret. November 6-án letartóztattak, s 10-én, körülbelül huszad magammal Debrecenbe vittek. A vád az volt, hogy szovjet katonákat agyonlövettem, és elásattam ıket (természetesen nem találtak tetemeket.)

6

December 2-án elengedtek, és december 6-án – saját kérésemre – leszereltem. Azonban 1957. február 13-án ismét letartóztattak. Akkor már Pesten dolgoztam. A Fı utcába vittek, onnan a Győjtıbe, majd a Kisfogházba, onnan pedig Szegedre. Elsı fokon 12 évre ítéltek, másodfokon 8 évre. A Győjtıfogházba kerültem, majd pedig 1958-ban Vácra, és 1959-ben a Győjtıfogház Kisfogházába, ahol az akkor alakuló rendırségi motorkerékpárok nagyjavítását mőszakilag irányítottam. 1962. június 2-án szabadultam. 1962-tıl az IKARUS tervezımérnöke, majd fıkonstruktıre, a budapesti gyár mőszaki fımérnöke, majd a vállalat mőszaki igazgatója, vezérigazgató-helyettese lettem. Részem volt – többek között - a 200-as típuscsalád, a csuklós buszok és trolik tervezésében, és az USA-ba szállított autóbuszok kifejlesztésében; illetve az amerikai-magyar vegyesvállalat megalapításában – amely ma is mőködik. Houstonban például cseppfolyós- és komprimált gázzal mőködtetett autóbuszokat fejlesztettünk ki. Hasonló megoldást Magyarországon is alkalmaztunk, például Szegeden. 1978-ban, az IKARUS akkori vezérigazgatója, Nagy Gábor, elérte, hogy mentesítést kapjak a büntetés hátrányos következményei alól. 1991-ben rehabilitáltak, és alezredessé léptettek elı. 1996-ban vonultam nyugdíjba. 1996-tól a Gépipari Tudományos Egyesület konstrukciós szakosztályának elnöke vagyok. 1990-ben Péchy Géza, kivégzett forradalmár, újratemetésén, találkoztam az alakuló 56-os Szövetség elnökével, beléptem a Szövetségbe, ahol késıbb alelnökké választottak. 1995-ig töltöttem be ezt a tisztséget. Az autóbuszok fejlesztése idıszakában 21 szabadalmat készítettem, és adtam be. 1995-96-ig az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség alelnöke voltam 1996-2006-ig a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége gazdasági alelnöke voltam, majd pedig 2006 tavaszától országos elnöke lettem. 2006-tól a Szabadságharcosokért Közalapítvány egyik kurátora vagyok. 2006-ban nyugállományú ezredessé léptettek elı. Kitüntetések: 1987 Rockwell-díj 1989 Eötvös Loránd-díj 1991-56-os Emlékérem 1991 Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 1993 Köztársaság Elnöki Aranyérem 2004 Nagy Imre Érdemrend 2006 XVI. ker. díszpolgára 2006 Szabadság Hıse 2006 Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (Mádi Jenı)

NAGY IMRE ÉRDEMREND

7

CIVIL KEZDEMÉNYEZÉS Tüntetés „Együtt-egymásért”! 2012. január 21-én, szombaton, 15 órakor Göteborg, Olof Palmes plats, Järntorget Kérjük a résztvevıket, ne hozzanak magukkal plakátokat, bannerokat, ott helyben, elıkészített anyagot oszt ki a szervezı bizottság. Ez a tüntetés, szimpátiatüntetés is, az ugyanezen a napon 16:00 órakor meghirdetett budapesti tüntetéssel. Kérünk minden résztvevıt, hogy a magyarsághoz méltányos, kulturált szellemiséget képviseljen! Köszönjük! Aki nem tud eljönni a tüntetésre, de támogatni szeretné aláírásával a tüntetést, kérjük, közölje a [email protected] postacímre. A Magyarországgal és a magyar néppel kapcsolatos, az utóbbi idıben mindjobban elharapódzó – szerintünk elfogult és megalázó – hírverés ellen tiltakozó tüntetés résztvevıiként, le kívánjuk szögezni: Mi, Svédország azon polgárai, akik magyarlakta vidékekrıl származunk és a sors sodrásaival ide kerültünk, a magyarság élı gyökérzetének meghosszabbításai vagyunk, és ezért aggódunk Magyarországért és az ott élıkért, mert ami fáj nekik, az fáj nekünk is. Mind nyomasztóbb, nemcsak a tömegkommunikáció szerkesztıi, hanem az Európai Unió némely politikusa részérıl is az ellenük indult támadás. Úgy tőnik, Európa – egy igazi megoldás helyett – valamiért meg akarja büntetni azt a Magyarországot, amely a közös Európa szebb jövıjén dolgozik. A büntetés ostora természetszerően a lakosságon csattanna. Kérjük valamennyi svéd polgártársunkat, hogy legyenek szolidárisak velünk a fontos, és az EU-n belül másutt elfogadott megoldások kérdéseiben. Magyarország felemelkedéséért vívott kemény küzdelemben sok magyar-és magyar érzelmő ember van! Mi is – sokan közölünk – a Göteborg és környékén élı magyarok, féltı figyelemmel kísérünk minden lépést! BÍZZ UNK, HIGGYÜNK A JÖVİBEN, EG YÜTT-EGYMÁSÉRT! Kinyilvánítjuk osztatlan egyetértésünket a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (a SMOSZ-nak) az itt vázolt kérdésekre vonatkozó nyilatkozatával is.

8

SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGNEK NYILATKOZATA A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait, és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják. Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még 2011ben elfogadott Médiatörvény. A megjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott bírálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek. Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyilvánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy a széles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által elıszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal. Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenı, a kollektív bőnösségre utaló jelzıket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci idıkre emlékeztetı helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzıket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülı talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsıként magyar törvény engedte meg a különbözı vallási felekezetek szabad mőködését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tőzzel-vassal irtották. A bírált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása: - Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthetı, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntı többsége szakítani kíván a kommunista múlttal, és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alappillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kívánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és össz-hangban vannak a demokratikus alapelvekkel. -A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeletében. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindulatú hangulatkeltésre használja bírálatát. -A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény bírálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a bírálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerısíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben mőködnek a nemzeti bankok. Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektıl féltik a magyar és az európai demokráciát, valamint

9

az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat követelnek az EU-tól Magyarországgal szemben. A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselık véleményét. Nehezményezzük azonban, hogy e képviselık, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszönhetik Európa parlamenti mandátumukat, hogy kettıs mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minısítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 októberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget. Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minısítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes törvényekrıl, amelyek magukban hordozzák a kollektív bőnösség fogalmát, vagy olyanokról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvetı jogait korlátozzák. Az EU és az EU-t vezetı politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövıben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettıs mércét! Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyızıdésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is. A vezetısége nevében, Bihari Szabolcs elnök

10

11

RÓMAI LEVÉL MAGYARORSZÁG BARÁTAIHOZ ÉS SZÖVETS ÉGES EIHEZ Mi, magyar értelmiségiek Rómában és a Világban megdöbbenéssel és felháborodással tapasztaljuk, hogy belpolitikai céljai elérése érdekében egy szők, a kommunizmusban gyökerezett magyarországi érdekcsoport, tendenciózusán meghamisított információkkal igyekszik bizalmatlanságot és feszültséget kelteni hazánkkal szemben barátaink és szövetségeseink körében. Különösen aggodalommal tölt el bennünket, hogy már néhány hagyományosan baráti ország vezetı politikusa is, nagyrészt a hiteles információ hiányában, akarva-akaratlanul is hozzájárul a belsı viszály elmérgesedéséhez. Erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy ebben a kritikus helyzetben egyszerő állampolgárként, politikai meggondolásoktól mentesen felemeljük a szavunkat a hazánknak rendkívül nagy károkat okozó rágalomhadjárat ellen, amely mára már arra szintre jutott, hogy gyengíti a gazdasági helyzetünket, aláássa politikai és katonai szövetségünket is. Azért fordulunk most nyílt levélben Önökhöz, mert meggyızıdésünk, hogy Magyarország jó hírneve és nemzetközi szövetségesi kapcsolatai semmilyen körülmények között sem lehetnek belpolitikai csatározások eszközei, és önmagát minısíti az, aki ennyi tiszteletet sem ad meg a hazájának. Úgy gondoljuk, hogy a tények széles nyilvánosság elé tárása segíti Önöket az összefüggések pontosabb megismerésében és az esetleg felmerülı kételyek eloszlatásában. Sokan emlékezhetnek még Önök közül az 1956-os magyarországi forradalomra, amikor egy kis nép, nyakán a világ legnagyobb hadseregével, felkelt a zsarnokság és a diktatúra ellen. A felkelés ugyan elbukott, a gyıztesek véres bosszút álltak, de a magyar nép véráldozata nem volt hiábavaló. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez a magyar forradalom állította meg a kommunizmus világhódítását. Az ötvenes évek közepén ugyanis reális esélye volt annak, hogy több országban is parlamentáris úton a kommunista pártok kerüljenek hatalomra. A magyar forradalom eltiprása azonban megmutatta a kommunizmus igazi arcát a világnak és felnyitotta az emberek szemét. Érdemes elgondolkodni azon, mi lenne ma Európában és a világban, ha mindez, akkor nem így történik. Köztudott, hogy az aknazárral védett „vasfüggönyt” Magyarország nyitotta meg 1989-ben. Ez az esemény indította el a kommunista diktatúrák bukását Kelet-Európában és nyitotta meg a lehetıséget az EU jelenlegi formájának kialakulásához. A hirtelen megszerzett politikai szabadság azonban nem hozta meg a magyar társadalom számára a várva-várt felemelkedést. Sıt addig nem tapasztalt társadalmi egyenlıtlenséget eredményezett. Jellemzésül csak egy adat: 20 évvel a kommunista diktatúra bukása után a magyar lakosság kb. egyharmada rosszabb körülmények között él, mint a rendszerváltás elıtt, és teljes joggal elvesztette a hitét a demokráciában. Mindez elsı sorban azok hibájából, akik a rendszerváltást a politikai hatalmuk átmentésére és vagyonszerzésre használták fel. Akik a demokráciát, a szabadságot és a jólétet a saját privilégiumoknak tekintették. Akik ma a leghangosabban pufogtatják frázisaikat a demokrácia és a szabadság “védelmében”. Olyan ez, mint amikor a tolvaj Fogd meg!-et kiált. A 2010-es választások eredménye ezt az általános elégedetlenséget fejezte ki: két rendszerváltó párt kiesett a parlamentbıl, és a korábbi kormánypártnak mindössze 15% (!) jutott. A magyar nép egyértelmő és határozott változást akart, és ezt demokratikus választások útján juttatta kifejezésre. Ez tette lehetıvé a bı kétharmados (68,4%) többséggel rendelkezı polgárikeresztyén demokrata kormány koalíció megalakulását. Az új kormány gazdaságilag és erkölcsileg tönkretett, a korrupciós világranglista „elıkelı” pozícióján levı, eladósodott országot vett át. Mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a katasztrofális helyzeten csak úgy lehetünk úrrá, ha radikális változtatásokkal a tovább élı posztkommunista nomenklatúra súlyos hibáit felszámoljuk.

12

2012. január 1-én életbelépett Magyarország új alaptörvénye, amely kinyilvánította Magyarország kötödését a keresztyén – nemzeti értékrendhez. A magyar Parlament elfogadta az alkotmányhoz igazított törvényeket. Ezzel kialakult a demokratikus Magyarország megteremtésének régen esedékes jogi alapja. Legalább ilyen jelentıs a kormány parlamenten kívüli munkája, amely reális esélyt ad az ország gazdasági problémáinak megoldására. A legfontosabbak: - Megegyezett a kormány a szakszervezetekkel az új Munka Törvénykönyvérıl. Ez a nemzeti konszenzus a munkavállalók és a munkáltatók között elengedhetetlen feltétele a gazdaságpolitika megvalósításának. - Ugyancsak megegyezés született a bankszövetséggel a tömeges mérető lakossági eladósodás rendezésérıl. Társadalmi hatását tekintve ez is rendkívül fontos eredmény volt. Sikerült hatástalanítani a legfontosabb szolgáltató ágazat, az egészségügy „idızített bombáját”, amely az évtizedek óta felhalmozódott problémák miatt az ellátás összeomlásával fenyegetett. - Végül, de nem utolsó sorban folyik a korrupciós ügyek bőnöseinek, a nemzeti vagyon elherdálóinak és eltulajdonítóinak bírósági felelısségre vonása, valamint az ország eladósításáért felelıs személyek felkutatása. Ez a magyarázata, hogy az érintettek mindent megtesznek ennek meghiúsítására, beleértve a külföldrıl pénzelt uszító és ellenséges politikai propagandát is Magyarország és legitim kormánya ellen. - Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy – Kelet Európában a legkésıbb - törvény született a kommunista diktatúra bőneinek feltárására és a bőnösök elszámoltatására. Mindez a magyar nép régóta kinyilvánított akarata szerint, törvényes keretek között történik. İszintén reméljük, hogy a felsorolt tények meggyızik Önöket, hogy ma Magyarországon a demokratikus intézmények megszilárdítása és nem a meggyengítése történik. Az elmúlt húsz év legnagyobb támogatottságával megválasztott Parlament hozza a törvényeket. Ennek megfelelı Kormány hajtja azokat végre, és független bíróság ügyel a törvények betartására. A demokrácia alapintézményei azt teszik, amire felhatalmazást kaptak, és amit az ország érdekében az adott helyzetben tenniük kell, mindezt az egyetemes emberi jogok és szabadság tiszteletben tartásával. Arra kérjük Önöket, barátainkat és szövetségeseinket, hogy bizalmukkal és megértésükkel segítsék a magyar népet a kommunista diktatúra utolsó maradványainak sikeres eltakarításában, hogy végre ez a sokat szenvedett nép demokráciában, szabadságban és jólétben élhessen. Biztosítjuk önöket, hogy a magyar nép a barátaival barátként, a szövetségeseivel szövetségesként viselkedik. Róma, 2012. január

Magyar Értelmiségiek „Urbis et Orbis” ad hoc szövetsége

I MÁ DS Á G A N E MZ E TÉR T Hozzád fordulunk imánkkal, Isten dicsıséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya, szentséges Szőz Mária. Ezer éven át tapasztalt pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy most, nemzetünk e nehéz napjaiban se vond meg tılünk anyai segítségedet. Elsı szent királyunk elıre látta népe árvaságát, ezért neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad meghallgatatlanul azokat, akik segítségért bizalommal hozzád folyamodtak. Hathatós szószólónk voltál szent Fiadnál az elmúlt évszázadokban, csak így maradhattunk meg a sok nehézség közepette is kereszténynek, és csak így ırizhettük meg magyar nemzeti önállóságunkat és kultúránkat. Anyai oltalmadban bízunk most is, a külsı és belsı ellenséges erık viharaiban, amikor a krisztusi értékrend és az egymás iránti tisztelet hiánya, a mások jogait lábbal tipró önzés és a másokat megalázó szeretetlenség rombolja nemzetünk belsı és külsı kapcsolatait egyaránt. Nagyasszonyunk, kelj néped védelmére, és segíts bennünket mostani nehéz helyzetünkben!

13

Vedd pártfogásodba a keresztény magyar családokat, hogy hőségesen állják e nehéz idık küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erısítsd meg hivatásuk szeretetében a szülıket, hogy gyermekeikbıl hőséges és igaz keresztényeket neveljenek az Egyháznak és a magyar hazának. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy váltsák valóra azt a sok szép reményt, amelyek megvalósulását tılük várjuk. Anyai pártfogásoddal segítsd országunk vezetıit, hogy bölcsességgel, önzetlenséggel, áldozatkészséggel és igazsággal szolgálják népedet, és bátran ırizzék hazánk önállóságát és nemzetünk kultúráját! Irgalmas Istenünk, igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés nehéz keresztjét, amelyet bőneink következményeként kell elszenvednünk. Ugyanakkor bizalommal kérünk, engesztelıdj meg irántunk, és derítsd ránk mielıbb a lelki megújulás fényét, hogy minden magyar ember testvéri szeretetben, békességben, szabadságban és testi-lelki jólétben élhessen, és örvendezve dicsıítsen Téged. Ámen! Szombathelyi Egyházmegye (Forrás: Magyar Kurír)

Szimpátiatüntetés volt az EB varsói székháza elıtt Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetésen, kedden az Európai Bizottság varsói székháza elıtt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt parlamenti képviselıi szervezésében, s a tüntetık egy tiltakozó levelet is továbbítottak az EB elnökének…

A K A N A DA I MA GY A R OK ÜZ E NET E A B U DA PES T I , JA N UÁ R 2 1 - É N DÉ L U TÁ N I ND UL Ó BÉK E ME NE T MA GY A R O RS Z Á G É RT R ÉS Z T VE Vİ I HEZ Kedves Honfitársaink! Mi, kanadai, egységes nemzetben gondolkodó magyarok lélekben csatlakozunk a január 21-én induló kormánypárti Békemenethez. Egyetértünk a Békemenet Magyarországért szervezıinek nyilatkozatával, azzal, hogy a haza függetlensége, felvirágoztatása, a keresztény alapokon nyugvó kormányzása mindennél fontosabb, mert csak így lehet a Szent Korona büszke országaként megmaradni Európában. Kedves Honfitársaink! Lélekben Veletek indulunk el a Hısök terétıl, hogy égı gyertyával a kezünkben némán imádkozzunk Magyarországért, amely immár mindannyiunk hazája, különösen amióta megszületett az új Alkotmány, amióta megfogalmazódtak azok a demokrácia elveire épített sarkalatos törvények, amelyek többek között biztosítják mindenki számára a lehetıséget, hogy magyar állampolgárrá váljék. Fizikailag távol ugyan, de lélekben Veletek megyünk a Hısök terétıl az Országházig, hogy megmutassuk a világnak: hazug minden külföldön megfogalmazott és terjesztett propaganda, hazug minden megfizetett, képmutató, szélhámos mesterkedés, amely Magyarország és nemzetmentı, nemzetféltı kormányának lejáratására irányul. Igyekszünk, hogy találjunk olyan nyugati fórumokat, amelyek a mi véleményeinket is elfogadják és közlik, hogy felvilágosíthassuk a nyugati közvéleményt a valóságról. Hisszük, hogy Isten Magyarországot nem gyarmatnak, nem a pénzvilág vazallusának szánta, hanem független, szabad államnak, a magyar népet, pedig saját sorsát irányítani képes nemzetnek, amely a keresztény értékek megırzésével és felmutatásával példát mutat Európának és a világnak. "Magyarország megújulásának történelmi ideje van", fogalmazta meg Lezsák Sándor, az Országgyőlés alelnöke. Ennek a megújulásnak a sikerét mi, kanadai, egységes nemzetben gondolkozó magyarok minden erınkkel és eszközünkkel támogatjuk. Isten minket úgy segéljen! Toronto, 2012. január 19.

Dancs Rózsa fıszerkesztı, Kalejdoszkóp-Kaleidoscop

14

15

RÁ K OS I GY ŐL ÖL T E, K Á D Á R K I VÉ GEZ TE TTE Aki szót mert emelni a Rákosi-korszak idején a kulákok mellett, az gyakorlatilag a halál fia volt. A rendszer nyilvánvalóvá tette, hogy kit tekint ellenségének, s ezen semmiféle emberiességi vagy éppenséggel jogi szempont nem változtatott. Egy jánoshalmai ügyvéd azonban úgy döntött, mindenképpen az emberiesség és a jog útját járja. Nem csak a kulákperekben, a forradalom idején is. Történjék bármi.

A még fiatal Szobonya Zoltán egy régi családi fotón. Lányait és családjukat – itt Csilla és Tünde látható – egészen a rendszerváltásig szigorúan figyelte a Kádár-rezsim (Fotó: Hegedüs Róbert)

Szobonya Zoltánt 1958. szeptember 29-én kivégezték. A kádári megtorlás áldozata lett. Talán elkerülhette volna a halált, s most két lánya, Szobonya Csilla és Szobonya Tünde is ezt mondja. Úgy tudják, édesapjukat be akarta szervezni a hatóság, de Szobonya Zoltán nem vállalta a besúgók dicstelen, piszkos életét, inkább belenyugodott a halálos ítéletbe, már ha bele lehet ebbe nyugodni egyáltalán. Szobonya Zoltánt, az ügyvédet nagyon nem szerette a pártállami rendszer. Már évekkel korábban is azon a vékony mezsgyén járt, ahol csak centik választották el a bebörtönzéstıl, de talán egy akasztófával végzıdı, koholt pertıl is… Veszélyes misszió Szobonya Zoltán 1909-ben született Jánoshalmán, polgári családban. Debrecenben végezte a jogi egyetemet, majd a közigazgatásban dolgozott, Zomborban alispáni titkár volt, Baján pedig fıszolgabíró. 1943-ban hívták be katonának, az orosz fronton harcolt, s 1947-ben került haza a hadifogságból. Igazolták, járási fıjegyzı lett. De következett az 1948-as esztendı, vagyis az egyházi iskolák államosításának ideje, s ekkor figyeltek fel Rákosiék Szobonya Zoltánra. Mert Jánoshalmán, mint járási fıjegyzı és az illetékes bizottság elnöke az egyházi iskolák államosítása ellen szavazott. Egyedül, ráadásul nyílt voksoláson. Olcsón úszta meg, csak annyi történt, hogy ki kellett lépnie a közszolgálatból. Így került az ügyvédi pályára. Jánoshalmán kezdte az ügyvédi munkát, s ettıl kezdve szinte folyamatosan veszélyben élt. Ugyanis azokat az egyszerő embereket képviselte a törvény elıtt, akiket a rendszer ki akart telepíteni, akiktıl el akarta venni a földjüket, valamint akiket kuláknak bélyegzett. Nyilvánvalóan már figyelte a hatóság az ügyvédet, hisz szembefordult a pártállami rendszer nagy vidék- és társadalom-átalakító programjával. Ráadásul ismert és népszerő lett szőkebb-tágabb környezetében. Jánoshalmán és a falujában, Mélykúton is csak úgy beszéltek róla, hogy „a doktor úr, a mi jó apánk”. Nem sokkal késıbb egy titkos ÁVH-s dokumentum meg is jegyezte figyelmeztetıleg, hogy Szobonya ügyvédet a kulákok védıszentjének tartják az emberek. Hát persze. Csak Mélykúton 350 családot mentett meg a kitelepítéstıl… Szobonya Csilla most azt mondja, a rendszer nem talált fogást az édesapján. Végül 1952-ben elfogyott a rezsim türelme, és Szobonya Zoltán ellen eljárást kezdeményezett a hatóság, mondván, nagyobb súlyú malacot vett a megengedettnél… Kitelepítették Dunavecsére. Ha a felesége, és az akkor még egészen kicsi lánya, Csilla látni akarta, majd egy teljes napot kellett vonatozniuk. Az 1953-as enyhüléssel visszakerülhetett a családjához Mélykútra, ahol Csilla

16

asszony emlékei szerint minden a régi kerékvágásban folyt tovább. Idınként olyan sokan várták az ügyvédet, hogy a háza udvarát is megtöltötték az emberek. Szobonya Zoltán az idıs, bajba jutott parasztoknak sokszor a perköltséget és az illetékbélyeget is maga fizette. Jöttek a tankok: Az ügyvédet energikus embernek, jó szónoknak ismerték Mélykúton és Jánoshalmán is. Itt október 26-án kezdıdött a forradalom, de nem ropogtak a fegyverek, ahogy a szomszédos Mélykúton sem. Egyetlen riasztólövés dördült el csupán, ezt a jánoshalmai tüzérlaktanya egyik katonája adta le. Szobonya Zoltánnak az volt a meggyızıdése, hogy békejobbot kell nyújtani a pártállami rendszer megtévedt és megtévesztett embereinek is, ne a bosszú vezesse a forradalmat! Szónoklataiban gyakran megjelent ez a gondolat. Mint ahogy a harmadik út eszméje, egy nemzeti, keresztény és szociális Magyarország képe is. Legyen elég most annyi, Szobonya Zoltán a jánoshalmai és mélykúti forradalom vezetıje, majd pedig az új közigazgatási rendszer kiépítıje lett mindkét településen és járási szinten is. Az általa irányított Forradalmi Bizottság például érvénytelenítette a tagosítást, azaz az erıszakos kolhozosítást, de nem szüntette meg a szövetkezeteket, mint intézményeket, csak önkéntessé tette a belépést. Létrehozta a nemzetırséget, s mindeközben megszervezte hat teherautónyi élelem útra indítását is a budapestiek megsegítésére. Egyébként harc nélkül is zajlott a felkelés. A Forradalmi Bizottság például elfogadott egy olyan programot, amelynek az volt az egyik követelése, hogy hozzák nyilvánosságra a hatóságok az ÁVH-s besúgók listáját! Korán jött, de máig sem teljesülı kérés… Október 31-én itt is megalakultak az új pártok. Szobonya Zoltán volt az, aki közigazgatási vezetıként irodahelyiséget adott az MSZMP-nek is. İ egyébként a kisgazdapárt tagja volt. November 4-én hajnalban a jánoshalmai tüzérlaktanya parancsnoka mozgósított a szovjet támadás hírére. Összesen 180 ember jelentkezett a felhívásra, önként. Fegyvert, felszerelést is kaptak. A laktanyát 16 páncéltörı ágyú védte, a katonák úgy okoskodtak, ha tíznél kevesebb szovjet harckocsi tör rájuk, akkor felveszik a harcot. Szobonya Zoltán nem vett részt a katonai elıkészületekben, de tudott róluk, s egyetértett velük. Ám minden másként alakult. A hatalmas túlerıt, valamint az egységes, országos védekezés hiányát látva, aznap délután leszereltek az önkéntesek. Nem volt vérontás. A Jánoshalmára bevonuló szovjet egység parancsnoka köszönetet mondott Szobonya Zoltánnak a nyugalom és a rend megırzéséért. Az elszámoltatásnál az ilyesmi persze nem számított. És ott volt Szobonya Zoltán rovott múltja, vagyis a megmentett kitelepítettek, a törvény elıtt védett parasztok, kulákok sokasága, nem is beszélve a tagosítás érvénytelenítésérıl… A hatóságok behívták az ügyvédet, kihallgatták, a lányai szerint alaposan meg is verték. De ez csak a gyıztesek elsı dühe volt. Újra jöttek érte. Mindenki azt kérte tıle, meneküljön, de csak a szomszéd házig jutott, mondván, nincs miért menekülnie. 1957 februárjában letartóztatták, majd az év szeptemberében elsı fokon kimondták rá a halálos ítéletet. Figyelı tekintetek: Furcsa per volt, az biztos. Az államrend elleni szervezkedés, a katonai ellenállás irányítása volt a legfıbb vádpont Szobonya Zoltán ellen. A katonákat felmentették, talán éppen azért, mert ık nem emlékeztek arra, hogy lett volna leszerelés november 4. délutánján. Lehet erre nem emlékezni?! A lányok végig tudták, mi történik, még ha a két kisebb ezt ésszel nem is foghatta föl, de érezték a bajt. Szobonya Csilla emlékszik arra a pillanatra, amikor a másodfokú ítélet után hazaérkezett az édesanyja. Csak annyit mondott a küszöbön, hogy halál, és összeesett. Szobonya Zoltán felesége maga vitte a kegyelmi kérvényt Dobi Istvánhoz Galyatetıre, mert az elnök éppen ott tartózkodott. A kérvény nagyon sokba került, a helyi állatorvos alkalmazta Szobonya Zoltán feleségét, tizenkétezer baromfit kellett beoltania, így lett meg a pénz a dokumentum benyújtásához. De hiába… Az ügyvéd valamilyen módon üzenetet juttatott ki a családjához, mindenekelıtt a kislányaihoz. Szobonya Csilla gyanítja, csakis vécépapírra írhatta édesapja ezt a néhány sort, mert más papírhoz aligha juthatott hozzá: „Pici babáim, soha ne felejtsétek, hogy magyarnak születtetek, s egyre kérlek, soha senkire valótlant ne mondjatok. Mindig és minden körülmények között csakis az igazat. Ezt kéri tıletek édesapa.” Csilla hét-, Emıke öt-, Tünde négyéves volt ekkor. Szobonya Zoltán felesége a három kislánnyal Budapestre költözött, rokonokhoz. Esıköpenyek „hegesztésébıl” tartotta fenn magát és a gyerekeket. Azok, akik tartoztak még Jánoshalmáról, Mélykútról vagy bárhonnan az ügyvédnek, csomagot és nemritkán pénzt is küldtek neki. A felcseperedı Szobonya lányokat elıször nem vették fel felsıoktatási intézményekbe. Tünde felvételi kérelmét például el sem küldte a gimnáziumi igazgatója, Emıke pedig maximális pontszámú felvételit írt a mőszaki egyetemen, de „helyhiány” miatt elutasították. Hasonlóképpen járt Csilla is. Csak késıbb juthattak el a diplomáig, ám ezzel még semmi sem

17

fejezıdött be. Mondani sem kell, figyelték ıket, nyilván a rendırség is, de a személyzetisek és a munkahelyi párttitkárok mindenképpen. Tünde férjét például az 1980-as évek közepén be akarta szervezni az állambiztonsági szolgálat. Azt ígérték neki, ha együttmőködik, a felesége elvégezheti az egyetemet. Nemet mondott. Tündét máskor magasabb pozícióba akarták helyezni a mezıgazdasági minisztériumban. A személyzetis Jánoshalmára utazott, ott tájékozódott a Szobonya család, illetve Szobonya Zoltán története felıl. Kádárék nem akartak felejteni. Tiszteletet a vidék forradalmának is! 1993-ban emléktáblát avattak Szobonya Zoltán elıtt tisztelegve a kecskeméti börtönben. Itt végezték ki az ügyvédet 1958. szeptember 29-én reggel fél hétkor. Azóta minden évben megemlékezést tartanak a táblánál ezen a szeptember végi napon, s ilyenkor nemcsak Szobonya Zoltán, hanem a vidék forradalma elıtt is fejet hajtanak. Szobonya Csilla szerint, ha a forradalom ügyérıl van szó, a közvélemény elsısorban a budapestiek küzdelmére gondol, a vidéki események háttérbe szorultak. A család emlékérmet is alapított az édesapa tiszteletére, ennek idei díjazottja Szakály Sándor hadtörténész és Zinner Tibor jogtörténész volt. Sinkovics Ferenc

IS T VÁ N N A P I E ML ÉK EK LADÁNYI-LUNCZER ISTVÁN

Egy magyar szabadságharcos naplójából

A motorzaj elhal, messze a két árnyék,

Karácsony másnapján indulok az útnak.

síri a csend, mintha temetıben járnék.

Az égen foszforos fényrakéták futnak,

Ázott cipım hallat halk cuppogó hangot,

s mutatják az utat, hogy merre nem menjek.

lágyan simogatva a jó magyar hantot.

Megállok fáradtan, hogy egyet pihenjek.

Végtelen óráknak tőnnek most a percek.

Elıttem egy csoport menekülı magyar,

Jobbról is, balról is zászlót pillantok meg.

mindent elveszített, menekülni akar.

Országhatár! Andau! Szívem nagyot dobban,

Géppuska tız! Késıbb morc, idegen hangok,

szabad földön vagyok, leborulok nyomban,

orvul, lesbıl lıttek rájuk a bitangok.

s remegı ajakkal, hosszan fohászt mondok,

Ki a földöm maradt, talán az a boldog.

Otthon a véreim, a magyarok foglyok.

Jó magyar véreim, a többiek foglyok.

Boldogasszony, Anyánk! Esedezve kérem,

Délnyugatnak veszem a szerencse útját,

ne szőnj segíteni, a rab magyar népen.

útmutatóul a Gönczöl szekér rúdját.

Őzd ki a pokolnak istentelen hadát

S a csillagok útján, amerre most járok,

és tedd szabaddá a drága magyar hazát,

már nincsenek aknák, sem drótakadályok.

hogy újra magyar szüret legyen Tokajba

Csak az ırtornyok, mint üres olajkutak,

s a kunsági búzát a magyar arassa.

némán, elhagyottan, takarítják az utat.

Feltámadás! Ebben hisz és bízik népünk.

Motorzúgás! Levetem magam a földre,

Uramisten, Tıled segítséget kérünk,

két teherkocsi jön, menekülttel tömve.

hisz itt, a bıségben, egyikünk se boldog,

Sakkban tartják ıket, a rút géppisztolyok,

Amíg a véreink odahaza foglyok.

Jó magyar véreim, mindannyian foglyok.

Az áldozatokból születı fény (Simon András grafikája)

18

19

I P A R T E L E P I V É R ME Z İ NÁDY MÁRIA Mosonmagyaróvár, 1956. október 26.

… Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Az Ipartelepen élt gondtalanul, drága jó szüleivel. Az Ipartelep romantikus hely, varázslatos, ligetszerő. Tágas terekkel, meghitt csendjével, burjánzó növényzetével, magával ragadó orgonaillatával – megbabonáz. Ó, hol van már az az Ipartelep, ahol a múlt folyamatosan jelen van – történelem – vérrel áthatva, átitatva. Azok a régi kedves házbeliek, telepiek …? S a kislány, aki gyermekésszel távolról szemlélve, élte végig a szörnyő tragédiát. Avar suttogott, ıszre járt, s a levelek hullottak, sodródtak már azon a bizonyos felejthetetlen, halált lélegzı napon. Valami szép álom, lüktetı láz, szabadságvágy lebegett, kúszott a levegıben, az emberek agyában, szívében, vérében. Játszani mentem, mint máskor. Egyre távolabb kerültem a házunktól. Végül a Határır laktanya mögötti házak között álltam meg a „tér” közelében. Gyorsan peregtek a drámai események. Éneklı, hullámzó (fegyvertelen) tömeg hangfoszlányait sodorta felém a viharos szél. A laktanya mögötti árokban észrevettem a (nekem háttal álló) katonákat. Beleéreztem a perc, a pillanat elkerülhetetlenségébe. S amíg ez átfutott rajtam, már láttam a fegyverek villanását, s azt, hogy valamit (kézigránátot) hajítanak. Lövéseket, kiáltásokat, hang kavalkádot hallottam, s az egésztıl megbénultam. Földbe gyökerezett a lábam. Némán, riadtan, halálsápadtan álltam. Arcomra fagyott a felismerés, a rémület döbbenete. Súlyos gyermekkönnyeket nyeltem. Maszatos fájdalomfátyol homályosította látni akaró, kíváncsi szemem. Szaporán vert a szívem. Torokszorító igazságérzetem tombolt bennem. Megrázkódtatásomban Eget, Földet, Poklot láttam és az ELVESZENDĐKET! Lélekbe szárnyalókat, s mélybe taszítókat! Az élet távol volt, a halál közel. A pillanatnyi csend – odaátról üzent. Szívemben már temettem. Miérteket suttogtam, átkozódtam, fogam között tartottam a szót, amit végül kisziszegtem… a tettet minısítve. Fojtogató képek – gyászkeretben! Nagy forró szelétıl, reszketı, piros lángok gyúltak ki, hısök hulltak el vérrel, könnyel áztatott drága földben. Lélekgyász! Hallgatás, némaság követte nyomukat. Emlékhely. Vérmezı. Máglyahalál! Elhalt remények! Halhatatlan tüzébıl kristálytiszta igazság szikrázik, fekete óriáskereszt emelkedik a Város, a Haza fölé.

20

BETELT A POHÁR BUDAPEST, 2011. DECEMBER 23. PÉNTEK (OS) - EDDIG ELÉG VOLT ÉS NE TOVÁBB AZ 56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE ÉS TAGSÁGA DÖBBENTEN SZEMLÉLI A PARLAMENTNÉL ÉS MÁSUTT ZAJLÓ ESEMÉNYEKET. ÚGY VÉLJÜK, HOGY A FIÚK ÉS AZ UNOKÁK A FELBUJTÓK ÉS IRÁNYÍTÓK. ÜZENJÜK AZ ISMERT ARCOKNAK ÉS AZ LMP ÁLARCA MÖGÉ BÚVÓKNAK, HOGY BETELT A POHÁR, EBBİL ELÉG VOLT. NE TOVÁBB. BIZTOSÍTJUK MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁT ÉS KÉPVISELİIT, HOGY SZÖVETSÉGÜNK MINDEN TAGJA ELÍTÉLI A RENDBONTÁST, TÁMOGATJA ÉS KÉRI A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉT. AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG NEVÉBEN FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS ELNÖK. KIADÓ: 56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KÖZPONT

ÉL A MAGYAR Ábrányi Emil

Fessétek bár sötétre a jövıt,

Szükség van arra nemzetem, hogy élj!

Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,

Mert bár hibád sok s bőnöd sorja nagy,

Beszéljetek közelgı, hosszu gyászról,

Van egy erényed, mely fényt vet te rád,

Mély sőlyedésrıl, biztos pusztulásról:

S melyért az Isten mindent megbocsát –

Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!

Hogy a szabadság leghőbb véde vagy!

Szentől hiszem, akármit mondjatok,

Ezért hiszem, akármit mondjatok,

Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Többet ki küzdött és ki szenvedett?

Ha minden nemzet fásultan lemond,

Hiszen vértenger, temetı a mult!

S a szent rajongás mindenütt kiég,

Vetettek rá halálos szolgaságot,

S a büszke jognak minden vára megdıl:

Irtották szörnyen... ámde a levágott

A te szabadság-szeretı szivedtıl

Törzsek helyén még szebb erdı virult.

Új lángra gyúlad Európa még!

Ezért hiszem, akármit mondjatok,

Ezért hiszem, akármit mondjatok,

Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Hogy a magyar örökre élni fog!

Ki a saját pártos dühét kiállta,

Bízom, s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,

Annak nem árthat többé idegen!

Ki trónusán bírói széket ől!

Hányszor harsogták kárörömmel:

És hogyha minden búra, bajra válik,

Vége! S csak arra szolgált minden veresége,

Romok között is hirdetem halálig,

Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen.

Erıs, nagy hittel, rendületlenől:

Ezért hiszem, akármit mondjatok,

Legyen bár sorsunk még oly mostoha,

Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

ÉL A MAGYAR S NEM VESZHET EL SOHA!

(Ábrányi Emil a múlt század elején élt és írt; ezt a verset 100 éve írta és azóta is élünk !)

21

ELLENFORRADALOM ÁLLÁSPONT Negyven év bolsevista diktatúra után az elsı szabadon választott parlament elsı, szabadon választott miniszterelnöke elıre tudta, hogy meg fogja sínyleni kormánya a diktatúra szemetének eltakarítását és a parlamentáris demokrácia törvényeinek bevezetését. Antall József konzervatív miniszterelnök örökbecső mondásainak egyike volt: „Tudom jól, hogy mi kamikaze kormány vagyunk.” Azaz elıre megjósolta a jobboldal bukását. Talán azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor második miniszterelnöksége még súlyosabb adósságot örökölt a nyolc évig kormányzó exkommunistáktól, mint Antall Kádáréktól. Kirabolt, kifosztott országot vett át, amely népének hite megrendült, morálja hihetetlen mértékben lesüllyedt. A kétharmados többséggel megválasztott Fidesz–KDNP-pártszövetség is menteni jött a még megmenthetıt. A politikában megbukott, lejáratódott balliberális oldalról azonban még szervezettebb, elszántabb támadás érte a jelenlegi jobboldali kormányzást, mint a rendszerváltáskor az Antall–Boross-kormányt. Külföldön-belföldön minden eszközt megmozgattak, s megmozgatnak az ország lejáratására az úgymond „hazájukat féltı” baloldali, liberális értelmiségiek, politikusok, akik valójában most is az MSZMP és az eltőnt SZDSZ ideológiáját vallják, aminek lényege, hogy pusztuljon, ami magyar, ami független, ami nem nemzetközi. Nyihognak, kacagnak, tapsolnak, ha Magyarországot leminısítés, kritika vagy kudarc éri. Ítéletnek nevezik azt, amikor – saját szavaikat idézve – a Moody’s csapást mért az egész orbáni gazdaságpolitikára. Aczél Endre a 168 Óra címő lapban az 1950-es évek legjellemzıbb sztereotípiáit használta írásában. Emlékezetes, hogy az akkori szabadnépes, rákosista zsurnaliszták kedvenc szófordulata volt, hogy „a nagy Szovjetunió csapást mért az imperialistákra”. De győlölettıl és elfogultságtól sem mentes ugyanebben a lapban Mészáros Tamás írása: „mindaz, ami a gazdaságban történik, a fülkeforradalom torz ideológiájának függvénye. És ettıl a fél diktatúrába forduló, peremvidéki úzustól annál jobban irtózik Európa, minél fenyegetıbb a pénzügyi válság nyomában járó társadalmi instabilitás az egész kontinensen”. Felrémlik a valamikori népies-urbánus vita, de a szerzı tovább megy a lekezelésben, mert minden, ami nem belvárosi, az peremvidéki. Tehát peremvidéki, nem európai, amit Orbánék csinálnak a többség akaratából. Az ellendrukkerek egyik fı apostola persze Lengyel László – Antall József egyik legfıbb ellensége –, aki a Népszabadságban már kinyilatkoztatott hazánk sorsát illetıen, ezzel a címmel indítva a cikkét: A jövı befejezıdött. Szerinte Magyarországnak az ezredforduló óta – a 2009–2010-es Bajnai–Oszkó–Simor hármast kivéve – soha nem volt hiteles gazdaságpolitikai programja. Ilyen orbitális csúsztatást ritkán lehet olvasni. Kár, hogy a képzett pénzügyi szakember olyan érdekeket képvisel, amelyek inkább a világ pénzügyes érdekköreinek a törekvéseivel harmonizálnak. Mégis, vajon mi hajtja, őzi ezeket az embereket Magyarország ellen? Érzelmi, lelki torzulás, különbözı sérelmek, pénz, hatalom, az ezeréves Magyarország létezésének, történelmének zsigeri megvetése, elutasítása? Ezt nehéz lenne egyértelmően kijelenteni. Egy biztos: Magyarországon ellenforradalom zajlik, fegyverek nélkül. Ellenforradalom folyik az ország népe, érdekei ellen. A balliberális oldal ismét vissza akarja vezetni Magyarországot a függetlenség feladásával a külföldi pénzügyi kiszolgáltatottság állapotába. Vissza akarja vezetni abba a korszakba, amikor szovjet világhatalmi érdekeket képviseltünk szovjet fegyverek árnyékában, az internacionalizmus jegyében. Nem kell taglalnom, hogy ez milyen károkat okozott a nemzeti érdekeknek. Akkor is voltak quislingek (idegen elnyomókkal együttmőködık), most is vannak tettre kész labancok, akik ha életüket és vérüket nem ajánlják fel, de a pénztárcájukat igen. Az elmúlt évszázad világosan megmutatta, és ezt tudomásul kell vennünk: a Nyugatnak édes mindegy, hogy milyen színő párt uralkodik Magyarországon. A lényeg, hogy az uralkodó párt kiszolgáltassa az országot a külföldi tıkének vagy így, vagy úgy. S ebben a kommunisták, szocialisták, a liberálisok mindig partnerek voltak. Ezt egy nemzeti gondolkodású politikus nem engedheti meg magának. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli csúcs után így fogalmazott a köztelevízióban Bethlen Jánosnak: „Nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást.” Egy másik helyen, a Hermina Szalonban pár hete a miniszterelnök a következıket fejtegette: „Mi nem vagyunk kamikaze kormány! Addig folytatjuk önálló pénzügyi és gazdaságpolitikánkat, ameddig ezt az ország érdeke diktálja.” Felelıs miniszterelnök csak így beszélhet. Hit, optimizmus nélkül el sem érdemes kezdeni az ország újjáépítését. Orbán Viktor szerint a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzet nem engedi, hogy napsütésben hajtsák végre az elızı idıszak hibáinak kijavítását. Kell hozzá esernyı és olykor viharkabát is. A többség a sikerért drukkol. A siker eléréséhez persze sokkal intenzívebben kellene együttmőködni a magyar tıkével, erısebben és egyértelmőbben kellene támogatni a magyar vállalkozókat, a magyar gazdákat. Hogy tényleg ne legyen kamikaze a kormányzás. (Magyar Hírlap: Stefka István)

22

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KEZDETÉNEK N APJA MÁRCIUS 15-E Magyarország a XIX. század elsı felében már hosszú ideje a Habsburg birodalomhoz kapcsolt állam volt, így a magyar királyi trónon is Habsburgok ültek. Hazánk ebben az idıben agrár ország volt. A mezıgazdasági termelés a nemesi birtokokon a jobbágyok által kötelezıen végzett robotmunkán alapult. Az angol, az amerikai és a francia forradalom és a modern nemzet-eszme hatására azonban az ország lakosságának mintegy 56%-át kitevı nemesség egyre erıteljesebben követelte a gazdaság, a társadalom és a politikai rendszer átalakítását. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy amíg Magyarország nem rendelkezik tényleges önkormányzattal, addig nemzeti érdekeinek megfelelı politikát sem tud folytatni. Ez a változtatási igény az 1820-1830-as években tört felszínre. A magyar nemesség legkiválóbbjai álltak élére a változásokért folyó küzdelmeknek. Elsıként az ország egyik legnevesebb és leggazdagabb arisztokrata családjából származó gróf Széchenyi István (1791-1860) fejtette ki könyveiben, röpirataiban programját. Az átalakulási folyamatot angol mintára képzelte el. Arisztokrata társai többségétıl különbözve, a nemesség felemelkedését, felülrıl kezdeményezett reformok útján az egész nép jólétének emelésével együtt vélte megvalósíthatónak, a Habsburgokhoz főzıdı viszony megváltoztatása nélkül. A köznemesség törekvéseit egy fiatal vagyontalan nemes, Kossuth Lajos (1802-1894) fogalmazta meg, aki 1841-tıl a "Pesti Hírlap" címő újság szerkesztıjeként politikai vezércikkeiben hívta fel a figyelmet a társadalom és a gazdaság legégetıbb gondjaira. Kossuth tovább vitte a reformgondolatokat és egyúttal programot is adott. A Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai önállóságot, a jobbágyság korlátozás nélküli földtulajdon szerzését, és az önálló nemzeti ipar megteremtését tartotta a legfontosabb teendıknek. A nemesi reformmozgalom elképzelései azonban jórészt megbuktak az abszolutista, tehát a teljes állami hatalmat egy kézben tartó bécsi udvar ellenállásán. 1848 elsı hónapjaiban Európa számos nagy városában forradalmak törtek ki. Ez a körülmény kedvezı feltételeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyőlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval. Ugyanazon a napon egy kis létszámú, fıleg írókból, költıkbıl álló értelmiségi csoport, a "márciusi ifjak" Pesten az utcára mentek, s felolvasták a magyar nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó "Tizenkét pont"-ot. Egyik vezetıjük, a népszerő és radikális költı, Petıfi Sándor, elszavalta akkor írt költeményét, a "Nemzeti Dalt". Az utca népe csatlakozott hozzájuk, s egy lefoglalt nyomdában kinyomtatták e két röpiratot, melyeket ezután többször is felolvastak. Néhány óra múlva már több tízezres tömeg vonult végig a városon. A "Tizenkét pont" röviden és lényegre törıen foglalta össze a legfontosabb követeléseket, köztük a sajtószabadságot, a független magyar kormányt, az évenkénti országgyőlést, a vallási és polgári jogegyenlıséget, a nemzeti hadsereget, a közteherviselést, a jobbágy-rendszer megszüntetését és az újraegyesülést Erdéllyel. A március 13-i bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyőlési követeléseket elfogadni, ezekbıl törvényeket alkottak, amelyeket a király áprilisban szentesített. A törvények tartalmazták a "Tizenkét pont" legtöbb követelését. A békés átalakulás Magyarországon Európában elsınek és egyedülállóan - végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az elsı független, az országgyőlésnek felelıs magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reformpolitikusai közül került ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is. Az észak-olaszországi forradalmak legyızése után a császári hatalom megkezdte Magyarországnak tett engedményei visszavonását. A Habsburg-ház, már korábban bevált taktikájának megfelelıen fordította Magyarország ellen a nem magyar nemzetiségeket. Jellasics horvát bán, császári egységekkel megerısített seregével 1848 szeptemberében betört az országba. A király feloszlatta az országgyőlést és lemondatta a Batthyány-kormányt. Az országgyőlés azonban nem adta meg magát, hanem a Kossuth vezette Honvédelmi Bizottmányt bízta meg az ország irányításával és a honvédség megszervezésével. Jellasics támadását viszszaverték. 1848 decemberében az osztrák császári és a magyar királyi trónra került Ferenc József elhatározta a "rebellis magyarok" leverését. Az óriási túlerıben lévı császári hadsereg támadásba lendült, s 1849 januárjában a fıvárost is elfoglalta. A parlament és a kormány az ország keleti felébe menekült, s Debrecenbıl szervezte az ellenállást. 1849 tavaszán a magyar honvédsereg ellentámadásba ment át, kiverte az

23

országból a császári haderıt. Erdélyt a lengyel származású Jozef Bem (1794-1850) tábornok vezette csapatok tisztították meg a császári seregektıl. Miután Ferenc Józseffel nem sikerült megegyezni, a magyar országgyőlés 1849 áprilisában kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, s Kossuthot Magyarország kormányzójává választották. Ekkorra azonban Ferenc Józsefnek sikerült az orosz cár aggodalmát felkeltenie, s óriási orosz haderı indult Magyarország eltiprására. A harapófogóba került magyar honvédsereget a túlerı legyızte, s a magyarok 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert. A szabadságharc leverését szörnyő megtorlás követte. Október 6-án, Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot (ık aradi vértanúkként vonultak be a magyar történelembe), Pesten pedig agyonlıtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. A börtönök megteltek, a honvédeket erıszakkal besorozták a császári hadseregbe. Aki tehette, külföldre menekült. A szabadságharc leverése után Magyarországot meghódított tartományként kezelve, önállóságát felszámolva beolvasztották a centralizált, abszolutisztikus módon kormányzott osztrák birodalomba. A honfoglalás és az államalapítás óta 1848-1849 a magyar nép legnagyobb tette volt. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megırzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett errıl a mindenkori államhatalom. A II. világháború utáni magyarországi kommunista rendszer nem tartotta nemzeti ünnepének. Az 1950-es években "szocreál" demonstrációkat tartottak, s az 1848-1849-es eszmékhez az internacionalizmust, a "világforradalmat" igyekeztek hozzákapcsolni. Az 1960-as évektıl "diákünneppé" változtatták, "forradalmi ifjúsági napok" elnevezéssel összemosták március 15-ét olyan napokkal, olyan kommunista évfordulókkal, amelyeknek semmi közük nem volt a márciusi ifjúsághoz. Akik e jeles nap eseményeihez méltóan akartak ünnepelni, azokra nem ritkán rendıri gumibot várt. Az 1980-as évek végén rendırök sorfalai között tízezres tömegek ünnepeltek méltósággal. Március 15-e eszméjét a magyar történelemben a különbözı politikai erık sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani. Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követelı fiatalok, a tömegek március 15-e eszméjét, a "márciusi ifjak" követeléseinek jó részét ismételték meg. A Magyar Országgyőlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1849-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.

1848-49-es forradalom és szabadságharc relikviáiból

(Forrás: Internet)

24

1956 NOVEMBERÉT KÖVETİEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT BÍRÓK HOZTAK HALÁLOS ÍTÉLETEKET A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ELFOGOTT SZABADSÁGHARCOSOK PERÉBEN ANTAL PÁL – 1 HALÁLOS ÍTÉLET B.TÓTH MATILD – 3 HALÁLOS ÍTÉLET BALLI LÁSZLÓ – 4 HALÁLOS ÍTÉLET BARNAFÖLDI JÁNOS – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BARTA KÁLMÁN – 7 HALÁLOS ÍTÉLET BEKE LÁSZLÓ – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BIMBÓ ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET BORBÉLY JÁNOS – 110 HALÁLOS ÍTÉLET CIESLAV VIKTOR – 3 HALÁLOS ÍTÉLET CSOHÁNY LÁSZLÓ – 4 HALÁLOS ÍTÉLET FAZEKAS FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET FEKETE LÁSZLÓ – 1 HALÁLOS ÍTÉLET GAÁL SÁNDOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET GÁSPÁR GYULA – 15 HALÁLOS ÍTÉLET GYEPES ISTVÁN – 6 HALÁLOS ÍTÉLET HALÁSZ PÁL – 15 HALÁLOS ÍTÉLET ISTVÁN GÁBOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET JACSÓ JÁNOS – 8 HALÁLOS ÍTÉLET KELEMEN GÉZÁNÉ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET KISS ISTVÁN GÁBOR – 19 HALÁLOS ÍTÉLET LAKATOS IMRE – 1 HALÁLOS ÍTÉLET LÁZÁR MIKLÓS – 2 HALÁLOS ÍTÉLET LEE TIBOR – 3 HALÁLOS ÍTÉLET LEDÉNYI FERENC – 51 HALÁLOS ÍTÉLET LENGYEL ZOLTÁN – 2 HALÁLOS ÍTÉLET LOMJAPATAKI BÉLA – 13 HALÁLOS ÍTÉLET MAJOR MIKLÓSNÉ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET MÁTSIK FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET MÁTYÁS MIKLÓS – 23 HALÁLOS ÍTÉLET MECSÉR JÓZSEF 7 HALÁLOS ÍTÉLET MIKES ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR FERENC – 3 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR GYÖRGY – 5 HALÁLOS ÍTÉLET MOLNÁR LÁSZLÓ – 8 HALÁLOS ÍTÉLET MUNDI JÁNOS – 3 HALÁLOS ÍTÉLET NÉMETH FERENC – 1 HALÁLOS ÍTÉLET ÓDLER JÁNOS – 8 HALÁLOS ÍTÉLET PÉK SÁNDOR – 1 HALÁLOS ÍTÉLET POZSGAI ISTVÁN – 1 HALÁLOS ÍTÉLET RADÓ ZOLTÁN – 8 HALÁLOS ÍTÉLET

25

SUGÁR LÁSZLÓ – 3 HALÁLOS ÍTÉLET SZÁNA KÁROLY – 1 HALÁLOS ÍTÉLET SZEKERES KÁROLY – 3 HALÁLOS ÍTÉLET SZÍJJÁRTÓ KÁROLY – 1 HALÁLOS ÍTÉLET SZIMLER JÁNOS – 20 HALÁLOS ÍTÉLET SZÖMJÉN GYÖRGY – 16 HALÁLOS ÍTÉLET TÁRKÁNYI ERNİ – 2 HALÁLOS ÍTÉLET TÓTH ANTAL – 2 HALÁLOS ÍTÉLET TUTSEK GUSZTÁV – 144 HALÁLOS ÍTÉLET VÁGÓ TIBOR – 4 HALÁLOS ÍTÉLET VIDA FERENC – 19 HALÁLOS ÍTÉLET ZALA MIKLÓS – 2 HALÁLOS ÍTÉLET

1989. exhumálások a 301- es parcellában

26

A S I R A L O MH Á Z B ÓL 1 9 5 7 - 5 8 (OBERSOVSZKY GYULA FALRA KARCOLT BÖRTÖNVERSEIBİL)

ÉN MEGHALOK, DE MI MÉGIS ÉLÜNK, FÁKLYAKÉNT AZ ÉJSZAKÁBAN ÉGÜNK. HITEMET A FÖLD SAVA SEM MARJA, HITEMET A SAVANYÚ FŐ VALLJA. VIRÁGOT IS NÖVEL A KEDVEM, SZELLİ SZORJA SZIRMAIT FELETTEM. ÉS MERT DALOM BENNSZORULT SZÍVEMBEN, DALOLJATOK EMBEREK HELYETTEM. (Közvetlenül a halálos ítélet után)

KOZMA UTCAI BÖRTÖN

Börtöncella

Szobor-részlet

Emléktábla

Halálsor

Börtönudvar, emlékhely

Utolsó lépcsıfokok

27

JUBILEUMI ÉVET ZÁRT A MOSONMAGYARÓVÁRI ’56-OS EGYESÜLET Az 1991-ben alakult Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elsıdleges célja az 1956. október 26-ai sortőz áldozatai, mártírjai emlékének ırzése és az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi igazságának, szellemiségének átörökítése az utókor számára. Megalakulásuk huszadik évfordulója alkalmából egész évben igyekeztek a város ötvenhatjára méltó módon emlékezni. Az írás a legjelentısebb eseményeket mutatja be.

Húszéves a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület 2011. január 12-én, az évkezdı közgyőlésen Gábor Józsefné elnök köszöntötte a nagyszámban megjelent tagságot, a korábbi elnököket, dr. Székelyhidi Lászlót, Takács Istvánt és emlékezett Schwendtner Ferencre, Németh Boldizsárra, Kardos Jenınére. Beszámolt az elızı év tevékenységeirıl: a nyári marispusztai '56-os Múzeum meglátogatásáról, a Városi Kollégiumban rendezett emlékkiállításról, a mosoni áldozatokról szóló tanulmányról, a városi megemlékezések szervezésének tapasztalatairól, valamint a szervezet pénzügyi helyzetérıl. Ezt követıen javaslatot tett új vezetıségi tagok megválasztására. A tagság nyílt szavazással egyöntetően az egyesület titkárává Simon Zsuzsannát, a Városi Kollégium igazgatóját, a vezetıség további tagjává Fehér Jánost, a POFOSZ tagját, Beregszászi Balázst, helyi levéltárost és Varga Bálintot, történelem szakos bölcsészt, kollégiumi nevelıtanárt választotta. A közgyőlés határozott még egy új tag felvételérıl illetve javaslatokat tett az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulójára való méltó megemlékezés programjaira. 2011 nemcsak az egyesület életében jubileumi év. Idén lesz húsz éve, hogy felavatták a Gyásztéren Rieger Tibor: Golgota címő monumentális emlékmővét is. A szervezet kezdeményezte egy kiállítás megrendezését a szobrászmővész alkotásaiból, illetve ünnepélyes jubileumi közgyőlést tart és emlékkiadványt is tervez megjelentetni. Az éves tagdíjak befizetése után kötetlen beszélgetéssel zárult a húszéves egyesület idei, elsı találkozója.

Elismerés az 56-os Szövetség megalapításának évfordulóján Az 56-os Szövetség Országos Elnöksége, az 56-os Szövetség alapításának huszadik évfordulója alkalmából, a haza szolgálatában, a volt magyar politikai foglyok érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként, Gábor Józsefnét, a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elnökét, a Szövetség 1999-2010 jubileumi emlékérem kitüntetésben részesítette. Az elismerést 2011. február 16-án, a Szövetség budapesti székházában rendezett ünnepi közgyőlésen, Fazekas János László Országos Elnök nyújtotta át.

Kitüntetések az 1956-os Mártírok Emléknapján A mosonmagyaróvári emléknapon, június 16-án Dr. Székelyhidi Lászlónak, volt országgyőlési képviselınek, a város '56os tragédiájának kivizsgálásában, a sortőz ártatlan áldozatai emlékének ırzésében, a kivégzett mártírok rehabilitációja érdekében, a megtorlások elszenvedıinek védelmében végzett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként az 56-os Szövetség Kósa Pál, 56-os mártírról elnevezett emlékplakettet adományozott. Simon Zsuzsanna kollégiumi igazgatónak, egyesületi titkárnak a forradalom eszméinek, hagyományainak ápolása érdekében végzett kimagasló munkájáért pedig a Szövetség jubileumi emlékéremben részesítette. A kitüntetéseket Styop Ferencné alelnök és Szendiné Kósa Katalin elnökségi tag adta át. Dr. Székelyhidi László az orvosi egyetemen szerzett diplomája megszerzése után, 1953-ban került a mosonmagyaróvári katonai, mőszaki alakulathoz, mint honvédorvos. Az 1956. október 26-án, délelıtt tizenegy óra tájban eldördült sortőz után, a csak egy kilométerre lévı mőszaki laktanyából a szolgálatban lévı fiatal orvos egy katonai mentıkocsival, többedmagával a tetthelyre hajtott, ahol a leírhatatlan, iszonyú sortőz pusztítása fogadta ıket. Azonnal nekiláttak a sebesültek ellátásának, majd a kocsiba helyezett sérültekkel a kórházba hajtottak. A kórház orvosaival és dolgozóival hajnalig operáltak, mőtöttek, készítették elı továbbszállításra a legsúlyosabb sebesülteket. Dr. Székelyhidi László ma is azon kevesek egyike, aki biztosan tudja, hogy több mint száz halottja és akár kettıszáz-kettıszázötven sebesültje volt akkor Mosonmagyaróvárnak. A súlyosan sérültek közül vannak, akik életben maradásukat az İ helytállásának is köszönhetik. Dr. Székelyhidi László leszerelése után a városban maradt és hosszú évtizedekig a Karolina Kórház belgyógyászaként majd a járó beteg ellátásért felelıs kórház igazgatóhelyettesként szolgálta városunk egészségügyét. Az 1990.évi országgyőlési választásokon dr. Székelyhidi Lászlót, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, a Gyır-MosonSopron megyei 4. számú választókörzet országgyőlési képviselıjének választották. A megalakult Antall-kormány idején, az országgyőlés plenáris ülésein elhangzott felszólalásaiban több alkalommal a Tisztelt Ház elıtt beszélt az 1956-os mosonmagyaróvári sortőzrıl, sürgetve annak kivizsgálását, a felelısök megnevezését, egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását. Képviselıi tevékenységének köszönhetı az is, hogy a helyi kórházban, - folyamatos akadályoztatása ellenéreelkezdıdhetett - az addig még el nem tüntetett- kórlapok felkutatása.

28

Dr. Székelyhidi Lászlónak elévülhetetlen szerepe van az 1956-os forradalmat követı megtorlások következtében halálra ítélt mosonmagyaróvári mártírok 1991.március 23-ai újratemetésének megvalósulásában, melyen Antall József néhai Miniszterelnök is részt vett és megemlékezı beszédet tartott. A Képviselı Úr az Országházban tartott beszédében név szerint is megemlékezett a forradalom mosonmagyaróvári mártírjairól. Dr. Székelyhidi László helyi közéleti tevékenységének központjában mindig az '56-os sortőz körülményeinek a feltárása, az áldozatok, mártírok emlékének méltó megırzése állt. Kezdettıl fogva aktív tagja a húsz éves Mosonmagyaróvári '56os Egyesületnek, míg korábban a Mosonmagyaróvári '56-os Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt. Kezdeményezésére, 2006-tól a kórház épületén emléktábla ırzi a kórház dolgozóinak akkori hısies helytállását. Publikációiban minden esetben a történelmi igazságtétel szükségességét hangsúlyozta és védte az áldozatok, az ártatlanul meghurcoltak emlékét.

Az év civil szervezete a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület A Mosonmagyaróvári Civil Szövetség és a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület október 8-án szervezte meg a XII. Mosonmagyaróvári Civil Napot. Itt adták át a civil díjakat is. Idén „Az év civil szervezete" a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület lett.

'56-os emlékfutás 2011-ben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára. Mosonmagyaróváron a megemlékezések sorozata október 17-én kezdıdött a hagyományos Schirilla György emlékfutással. A csodálatos napsütésben megtartott programon részt vett a POFOSZ Nógrád-megyei szervezete, a salgótarjáni, a magyaróvári '56-osok képviselıi valamint a helyi és a tarjáni Bolyai Iskola tagjai. Megemlékezı beszédet mondott Bérczesi Mihályné megyei elnök és Gábor Józsefné a helyi 56-os Egyesület elnöke. Sulyok László, alelnök pedig a Velünk történt címő legújabb könyvébıl adott át ajándékpéldányokat városunknak. Az ünnepi mősorban a két iskola diákjai közösen szerepeltek. A Gyásztérrıl induló futás elıtt Dr. Nagy István polgármester kötötte fel Schirilla György zászlórúdjára az elsı emlékszalagot. A vendégek délután még megtekintették a Városi Múzeumban található '56-os kiállítást is.

A mosonmagyaróvári sortőzre emlékeztek Budapesten A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének 1956-os Hagyományırzıi a forradalom 55.évfordulója tiszteletére irodalmi-történelmi pályázatot hirdetett középfokú - és felsıfokú nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok számára. A mosonmagyaróvári Városi Kollégium két tanulójának, Birsel Attilának és Kéveszki Péternek a dolgozatai a bíráló bizottság egyöntető döntése alapján az elsı helyezést érte el. A pályamővek helyi ötvenhatosok visszaemlékezéseit, dokumentációit tartalmazzák. A diákok felkészítıje Simon Zsuzsanna tanár volt. A díjátadásra nagyszabású ünnepség keretében a budapesti Syma csarnokban került sor október 21-22-én. A díjazottak a két napos meghívás keretében megismerkedtek a hagyományırzıkkel, részt vettek az 56-os szervezetek közös koszorúzásán, a Mőszaki Egyetemnél található emlékmőnél, a forradalom bölcsıjénél és megtekintették a Pesti srácok címő színielıadást is.

’56-os kiállítás Mosonmagyaróváron Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55.évfordulója tiszteletére és a mosonmagyaróvári 1956.október 26-ai sortőz áldozatainak, mártírjainak az emlékére rendezett kiállítást a Flesch Károly Mővelıdési Központban a megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplı Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület. Az összegyőjtött dokumentumok az elmúlt két évtized győjtımunkájából és a legújabb kutatások anyagait mutatta be. A kiállítás november 10-ig volt látogatható.

Hazaszeretettel, odaadással Október 24-én, a forradalom –és szabadságharc emléknapja alkalmából állami kitüntetések átadására került sor a Köztársasági Elnöki Palotában. Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott Gábor Józsefnének, az 56-os Szövetség Mosonmagyaróvár városi elnökének. Simon Zsuzsannának, a mosonmagyaróvári Városi Kollégium igazgatójának, a helyi 56-os egyesület titkárának pedig a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (polgári tagozata) kitüntetést nyújtotta át.

A mosonmagyaróvári sortőzrıl a Kossuth Rádióban A Politikai Foglyok Országos Szövetsége, 56-os Hagyományırzık tagozatának meghívására Dr. Székelyhidi László volt országgyőlési képviselı, a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület tagja 2011. november 16-án, Budapesten, a szervezet ünnepi rendezvényén tartott elıadást Mosonmagyaróvár tragédiájáról. A fıorvos úr 1956. október 26-án, mint honvédorvos vett részt a sortőz sebesültjeinek mentésében, ellátásában. A hallgatóság érdeklıdését jelzi, hogy mind a visszaemlékezés végén, mind az azt követı kötetlen beszélgetés során sok-sok kérdést tettek fel a mosonmagyaróvári sortőzzel kapcsolatban. A találkozó elıtt Perjés Klára készített interjút Dr. Székelyhidi Lászlóval. A riport a Kossuth Rádió, Vasárnapi újság címő mősorának 2011. november 20-ai adásában hangzott el. Simon Zsuzsanna, egyesületi titkár

29

A FORRADALOM 55.ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Publikációk, konferenciák, kiadványok, kiállítások Gyır-Moson-Sopron megyében az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulója alkalmából több településen rendeztek kiállítást, konferenciát illetve jelentettek meg könyvet, tanulmányt. Mosonmagyaróvár Helyi szerzık írásai a Honismeretben A Honismereti Szövetség 1972 óta jelenteti meg Honismeret címő folyóiratát. A 2011 /2. számban egy, a mosonmagyaróvári sortőzre emlékezı tanulmány jelent meg, 1956 emlékezete a Mosonmagyaróvári Városi Kollégiumban címmel. A szerzık közül Simon Zsuzsanna a Városi Kollégium igazgatója az intézmény Mosonmagyaróvár, 1956 címő weboldalát, Varga Bálint középiskolai történelem tanár a kollégium ’56-os tanulmányait, Beregszászi Balázs levéltáros az intézmény Mosonmagyaróvár, 1956 címő kiállítását és Gyásznapi megemlékezését mutatta be. A publikáció letölthetı www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu weboldal Tanulmányok címő almenüpontján keresztül. Ünnepi megemlékezés és kiállítás megnyitók Az 1956-os forradalomra irodalmi mősorral készült a Theatrum ad Flexum, s a Flesch Károly Kulturális Központban ezzel a mősorral ünnepelt Mosonmagyaróvár közönsége október 23-án. A színvonalas elıadást megelızıen dr. Iváncsics János alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Az alpolgármester személyes hangvételő beszédében elmondta: jelképesnek érezte, hogy 1989. június 16-án éppen az 56/1989-es számú diplomát vehette át végzıs egyetemistaként, s fölemlítette gyermekkori élményeit is, utalva a mosonmagyaróvári sortőz áldozataira. Az ünnepséget követıen – amelyen közremőködött a Lajtha László Vegyeskar – két kiállítás megnyitóra is sor került. Rieger Tibor a Galéria ‘94 kiállító teremben szoborterveket, kisplasztikákat állított ki, s aki belépett a terembe lenyőgözı látvány fogadta. Az egységes, jól megrendezett tárlat erıt sugározott, s tiszta szellemiséget. Elkötelezıdést 1956 eszméihez. Közismert Rieger Tibor magyaróvári kötıdése. Az ı alkotása a gyásztéri Golgota. A mővész úr 1997-tıl Mosonmagyaróvár Pro Urbe díjasa, 2005-ben, pedig ı mondta a gyásznapi megemlékezı beszédet is. A másik kiállítást az alakulásának huszadik évfordulóját ünneplı Mosonmagyaróvári ‘56-os Egyesület rendezte. A szervezet ezen alkalomból a kulturális központ bal felsı galériájában alakította ki a tárlatot. Az összegyőjtött dokumentumok az elmúlt két évtized győjtımunkájából és a legújabb kutatások anyagaiból valók. A kilenc fekvıtárlóban és körben a falakon elhelyezett anyagok között voltak kinagyított korabeli képek, újságok, plakátok, felhívások, 56-ra emlékezı versek, különbözı festmények, kisplasztikák, könyvek, relikviák, az összes fellelt fotó a tragédiáról és sok-sok emlékplakett, emléklap, melyek az egyesület tagjaié. A vitrinekben elhelyezett dokumentumok között olvashatók visszaemlékezések, de megemlékezı és avató beszédek is. A kiállítást Simon Zsuzsanna, az egyesület tikára nyitotta meg, aki részletesen bemutatta a kiállítás anyagát, az egyes kutatókat, felajánlókat, segítıket. Mindkét kiállítás 2011.november 10-ig volt látható. Kapuvár Helytörténeti kutatók napja A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata által 2011. november 19-én szervezett találkozón az 1956-os forradalom és szabadságharc kapuvári utóvédharcairól, a megtorlás kezdetérıl tartott elıadást Németh D. László, a Kapucom Kft. ügyvezetıje, míg Balsay Endre nyugalmazott erdımérnök "Menekülés a hazából" címő könyvét mutatta be az érdeklıdı közönségnek. Jánossomorja 56-os hısök a Jánossomorjai Füzetekben Jánossomorja város helytörténeti-kulturális folyóiratának legújabb számában jelentek meg L. Burda Zsuzsanna írásai, melyekben három, helyi születéső, fiatal 56-os hısre emlékeznek vissza hozzátartozóik. Kelemen Rezsınek, húga elbeszélése nyomán, a „Kit oly forrón szerettünk” címő írás, Szalai Imrének, testvére visszaemlékezése alapján a „Mindig féltve szerettük ıt” címő írás, Iró Lászlónak, unokatestvére elbeszélése nyomán, az „Emlékét ırizzük, amíg élünk” címő írás állít örök emléket. Simon Zsuzsanna

30

MOSONMAGYARÓVÁR, 1956.OKTÓBER 26. CSER ZOLTÁN 1993.október 22.

RAB MADÁR VOLT A SZABADSÁG FALAK, RÁCSOK KÖZÖTT. TÖMEG. LYUKAS ZÁSZLÓK. HIMNUSZ, SZÓZAT. SORTŐZ! VÉRBÍRÓSÁG! AKASZTÁS, BÖRTÖN, AKASZTÁS, VÉR, VÉR, MINDENÜTT VÉR! A LÁNCTALPAK ALATT SZÉTTIPORT SZABADSÁG HALÁLHÖRGÉSE! KÖNNYEK. A TEHERAUTÓKRÓL CSÖPÖGİ ÁLDOZATOK VÉRE! HİSÖK SÍRJÁN SÁRGA LÁNG, KÖNNYEK. SZAVAK, SZÓLAMOK! ÖNTELT TETTESEK! KI VONJA KÉRDİRE İKET?

Ötvennégy évig porosodtak valahol azok a máig rejtegetett fotók, amik Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseirıl tanúskodnak. Ez idáig ismeretlen képes töredék 1956. október 26-ról: a múzeum elıtt vonuló tömegrıl, majd néhány órával késıbb, a kórház udvarán fekvı halottakról. (Forrás: Internet)

Mosonmagyaróvár, 1956. október 26. békés tüntetık

31

A sortőz áldozatai

MAGYAR HİSÖK

Az Országgyőlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Kovács Béla1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt fıtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok, a hódítók jogán letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc kemény évet töltött fogságban, s ezzel a döntésükkel is bebizonyítva a politikai demokráciával szembeni megvetésüket, hiszen egy megválasztott magyar parlamenti képviselıt vetettek alá az oly sokak által megismert bolseviki-szovjet önkénynek.

A második világháború során közel 700 ezer magyar állampolgár került szovjet fogságba. Sorsukról a történelemkönyvek többnyire hallgatnak. A hatalomgyakorlók 1945-tıl kezdve évtizedeken át azt a hamis látszatot keltették, hogy szovjet fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek, akiket azonban a szovjetek még a békekötés elıtt nagylelkően hazaszállítottak; és az iskolákban is, természetesen így tanították. Valójában az a tény, hogy a foglyok mintegy harmada kényszermunkára hurcolt civil volt, és nagy számban vittek koholt vádak alapján elítélteket és zártak a GULAG táboraiba (Государстеннй Уголовий Лагерь - Állami Büntetı Tábor) másféle, sokszor csak személyes indokok alapján letartóztatott magyarokat, ami sokaknak a pokol tornácát jelentette. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig dolgoztatták kényszermunkában, a Szovjetunió munkatáboraiban. Azt mondták nekik, hogy „a fasiszta magyar hadsereg” által lerombolt javakat kell munkájukkal pótolni és ezzel „engesztelést” nyerniük. Az utolsó nagyobb fogolyszállítmányok csak 1955-ben (!) érkeztek haza, majd késıbb egy-egy magányos, ismeretlen okból továbbmarasztalt személy térhetett haza, akikrıl természetesen a kommunista sajtó ekkor is cinkosan hallgatott. Az utolsó magyar hadifogoly, Toma András kálváriája közismert. İ csak 2000-ben térhetett haza szülıföldjére – 3 évre rá meghalni egy szovjet elmegyógyintézetbıl. Tény az is, hogy a mostoha bánásmód és életkörülmények következtében a kiszállítás során, a győjtı-, tranzit- és a kényszermunkatáborokban több mint 200 ezer magyar állampolgár lelte halálát. Sokan jeltelen sírokban nyugszanak mai napig is - Oroszországtól, Kazahsztánig, a bolsevik birodalom valamelyik tábora közelében, egy jeltelen temetıben a több ezer közül. Ezt a tény szeretik cáfolni egyes, a bukott rendszerhez pszichológiai okokból mai napig is hő pártkáderek,.. …Emlékezzünk hát kegyelettel az elhunyt áldozatokra! Áldjuk azoknak emlékét, akik Istenhez és nemzetünkhöz való hőségükkel és kitartásukkal példáink lehetnek egyéni szenvedésükben! Adjunk hálát azért, hogy mi ismerhetjük a békesség útját, törıdhetünk az Isten félelmével, s járhatunk a Honszeretet útján! Nyugodjanak Békében!

Kistarcsai internáló tábor

Recski kényszer munkatábor

32

Recski Emlékparkban felújított barakk

56-OS SZ ÖVETSÉG ORSZÁGOS ELN ÖKSÉG ÉNEK N YIL ATKOZATA 2012. JANUÁR 11. A Z 5 6 - OS S Z Ö VETS ÉG ORS Z Á G OS EL N ÖK S É GE Ö R Ö M MEL F O GA DJ A A Z 1 9 4 8 - A S P RÁ G A I A K A DÉ M IA , A K A TO N A I K É NY S Z ER M U NK A - TÁ B O RO K NE MZ ETK ÖZ I S Z ÖV ETS É G E, VA L A M I NT A V OL T P O L I T IK A I F O GL Y OK CS E H ORS Z Á G I S Z Ö VETS É GE Á L T A L K I A D OTT A P A K 4 8 - A S FEL H Í VÁ S T. S Z Ö VETS É G Ü NK TA GS Á G A Ö R ÖM M EL C S A TL A K OZ I K E FEL HÍ VÁ S HO Z . HA EL FO G A D JÁ K , Ú GY A MA GY A R O RS Z Á G I T ÖR VÉ N Y EK K E RE T EI K ÖZ ÖTT , S Z E MÉLY ES E N IS R ÉS Z T VES Z Ü NK A F E L A DA TO K ME G VA L Ó S ÍT ÁS Á BA N . A FEL A DA T OK M E GV A L Ó S Í TÁ S Á H OZ ER İT , EG ÉS Z S É GET K ÍV Á N U NK . BA RÁ T I ÜD VÖ Z L E TT EL FA Z EK A S JÁ N OS L Á S Z L Ó O RS Z Á G OS EL N ÖK .

IDÉZETEK A 2011. ÉVI CCV. TÖRVÉN YBİL. A MA I M A G Y A R J O G Á L L A M N E M ÉP ÜL HE T A K O M M U N IS T A R EN DS Z ER BŐ N E IR E. 2 . A MA GY A R S Z O C IA L IS TA M U NK Á S PÁ RT ÉS J O GE L İDE I ( A Z Á L L A M PÁ RT ) F EL EL İS EK . F. A Z E M BE RE K ME G GY IL K O L Á S Á ÉR T, ID E GE N HA TA L O M N A K VA L Ó K IS Z OL G Á L T A TÁ S Á ÉRT , T ÖR VÉ N Y TEL E N B E B ÖR TÖ N ÖZ ÉS É ÉRT . G. A Z 1 9 5 6 . O K T Ó B ER 2 3 - Á N K I R O BB A NT F OR RA DA L O M É S S Z A BA DS Á GHA R C S Z OV JE T M E G S Z Á L L ÓK K A L E GY ÜT TM ŐK Ö DÉS BE N T Ö R TÉ NT V ÉR BE F O JTÁ S Á É RT, A Z A Z T K Ö VET İ R É MU R A L O M ÉR T ÉS ME G T O RL Á S ÉR T, K ÉT S Z Á Z EZ ER MA GY A R EM B ER HA Z Á J Á B ÓL VA L Ó K É NY S Z E RŐ E L M E NEK ÜL ÉS ÉÉ RT. I. M I NDA Z O K É RT A K ÖZ T Ö RV É NY ES BŐ N CS E L EK M É NY E K É R T, A M ELY E K ET PO L IT I K A I I ND Í TÉK B ÓL K ÖV ETT EK EL , S A ME LYEK ET A Z I GA Z S Á GS Z OL GÁ L T A TÁ S P OL I TI K A I I N DÍ TÉK B ÓL NE M Ü L DÖZ Ö TT. 6 . M I ND E N M A GY A R P OL G Á R ,A K I A K O M M U N IS TA D IK TA T Ú RÁ VA L S Z E MBE N EL L E NÁ L Á S T T A N ÚS ÍT O TT, A K I T A D IK TA T Ú RA K IS Z OL GÁ L Ó I E M BE R I MÉ L T ÓS Á GÁ B A N ÉS J O GA I BA N M E GS ÉRT ETT EK VA G Y I G A Z S Á GTA L A N UL Ü L D ÖZ T EK , HA E J O GS É RTÉ S EK BE N NE M V ETT R ÉS Z T, EL I S ME RÉS T ÉS E R K ÖL CS I EL É GTÉ TEL T É RD E MEL . 3 - 1 . A K O M M U N IS T A D IK TA T Ú RÁ VA L K A P CS OL A T OS EM L ÉK EZ ET Á L L A M I ME G İ RZ ÉS E ÉR DEK É BE N NE MZ ET I E ML É K EZ ET B IZ OTTS Á GA M ŐK Ö D IK .

33

KI - KICSODA RÉSZLET

BODROGI ZSOLT – BOTOND – CSANÁDI CSORBA PÁL – DEÁK DIÓSGYİRI JÓZSEF – EDE – ERDÉLYI MIKLÓS – FÁBIÁN JÁNOS – FEHÉR PÁL – VIG ANTAL – FELLEGI – GABI GÁRDONYI – PROHÁSZKA – GÉZA – SIPOS ILDIKÓ – JÓSKA KÁNTOR ÉVA – KAPOSVÁRI – KEREKES – KEREKES GÁBOR SZÖGI – KERESZTESI – KISS – KISS GÁBOR - LOLOZSVÁRI TAMÁS – KUTAS GÁBOR – KOLTAI – LAKATOS JÓZSEF – LÁSZLÓ JÁNOS – LORÁNT IMRE – MAROS – MOSOLYGÓ MOTOROS – PARÁDI – PATKÓ – PÁLINKÁS IMRE PETİ JÁNOS – PÉCSI TIBOR – PÉTER ZSIGMOND POZSONYI ZOLTÁN – RADU – SÁGVÁRI – SOPRONI – SÍRIUS SZABÓ JÁNOS – SZABÓ TIBOR – SZALMA LÁSZLÓ – SZERELİ – SZÉKELY LÁSZLÓ – SZILÁRD – TAPOLCAI ATTILA – TAKKİI TÓTH GYİZİ – TÓTFALUSI KÁLMÁN – TÚRI SÁNDOR ÚJSÁGÍRÓ – VADÁSZ – VESZPRÉMI – VITÉZ – ZÁDORI JENİ ZRINYI ISTVÁN

ITT VAGY E MÉG SUGOL E MÉG MEDDIG VAGY MÉG ITT VAGY E MÉG SUGOL E MÉG SZOLGÁLSZ E MÉG ITT VAGY E MÉG SUGOL E MÉG KÁRHOZOL E MÉG ITT VAGY E MÉG SUGOL E MÉG SZINLELSZ E MÉG ITT VAGY E MÉG SUGOL E MÉG MEDDIG BIROD E MÉG EBBİL ELÉG

34

A F IA TA L OK N EV EL ÉS E A Z I GA Z S Á G OS S Á G RA ÉS A B ÉK É R E

A Szentatya hagyományosan üzenetet küld a híveknek és minden jóakaratú embernek január 1-jén a béke világnapja alkalmából. A 2012-es dokumentumot, amelyben XVI. Benedek a fiatalok igazságosságra és békére való nevelését helyezi középpontba, az alábbiakban közöljük.

1.Az újév kezdete Amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy nagy bizalommal és szeretettel forduljak mindenki felé különleges jókívánságommal az elıttünk álló idıszakra vonatkozóan, hogy azt valóban az igazságosság és a béke jellemezze. Milyen alapállással tekintsünk az újesztendıre? A 130. zsoltárban egy gyönyörő képet találunk. A zsoltáros úgy fogalmaz, hogy a hívı ember várja az Urat, „jobban, mint az ır a hajnalt” (Zsolt 130,6), biztos reménységgel, mivel tudja, hogy elhozza a fényt, az irgalmat, az üdvösséget. Ez a remény a választott nép tapasztalatából sarjad, amely tudja, hogy Isten arra neveli: a világot az igazság szemszögébıl nézze, és ne hagyja, hogy kedvét szegjék a megpróbáltatások. Arra buzdítalak benneteket, hogy ezzel a bizalomteli alapállással tekintsetek a 2012-es évre. Igaz, hogy a mögöttünk hagyott esztendıben nıtt a keserőség érzése a válság miatt, amely próbára teszi a társadalmat, a munka világát és a gazdaságot; ám a válság gyökerei elsısorban a kultúra és az emberrıl alkotott felfogás terén keresendık. Szinte úgy tőnik, mintha sötét fátyol borulna korunkra, amely nem engedi, hogy tisztán lássuk a nappal fényét. Ám ebben a sötétségben sem hagy fel az ember szíve annak a hajnalnak várásával, amelyrıl a zsoltáros beszél. Ez a várakozás különösen élı és látható a fiatalok között, és ezért is fordul most feléjük gondolatom, arra, ami az ı lehetıségük és kötelességük a társadalom építésében. Ezért a Béke XLV. Világnapjára küldött üzenetemet a nevelés összefüggésében fogalmazom meg: „A fiatalok nevelése az igazságosságra és a békére”, mivel meg vagyok róla gyızıdve, hogy ık, a maguk lelkesedésével és lendületével új reményt képesek adni a világnak. Üzenetem szól a szülıkhöz, a családokhoz, továbbá a nevelés és képzés folyamatának minden szereplıjéhez és minden vezetıhöz is, akik a vallási, a társadalmi, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a kommunikáció területén tevékenykednek. Figyelemmel kísérni, meghallgatni és kellıen értékelni a fiatalok világát nem csupán lehetısége, hanem elsırendő kötelessége is a társadalom egészének ahhoz, hogy valóban az igazságosság és a béke jövıjét építhessük. Tovább kell adni a fiataloknak az élet pozitív értékének megbecsülését, hogy megszülethessen bennük a vágy, hogy életüket a Jó szolgálatára szenteljék. Ez olyan feladat, amely személyes kötelessége mindnyájunknak. Azok az aggodalmak, amelyeknek a világ számos táján megannyi fiatal adott hangot az utóbbi idıkben, kifejezik a vágyat, hogy reménykedve tekinthessenek a jövıbe. Több olyan kérdés is van, amelyet jelenleg aggodalommal élnek meg. Szeretnének olyan képzésben részesülni, amely felkészíti ıket, hogy mélyebben megértsék a valóságot: nehéz számukra családot alapítani és tartós munkahelyet találni, valamint ténylegesen hozzájárulni a politika, a kultúra és a gazdaság területén az emberibb és szolidárisabb társadalom építéséhez. Fontos, hogy ezek a vágyak és az eszményi lendület megfelelı figyelmet kapjon a társadalom minden szegmensében. Az egyház reménnyel tekint a fiatalokra, bízik bennük és bátorítja ıket, hogy keressék az igazságot, védjék a közjót, legyenek nyitottak a világra és szemeik legyenek képesek meglátni az „új dolgokat” (Iz 42,9; 48,6)!

A nevelésügy felelısei 2. A nevelés az élet leggyönyörőbb és legnehezebb kalandja. A nevelés, a latineducere alapján annyit tesz, hogy valakit kivezetünk önmagából, hogy bevezessük a valóságba, egy olyan teljesség felé, amelynek segítségével a személyiség növekedhet. Ez a folyamat két szabadság találkozásából táplálkozik, a felnıtt és a fiatal szabadságáéból. Szükséges hozzá a tanítvány szabadsága, akinek nyitottnak kell lennie és hagynia kell magát elvezetni a valóság megismerésére, és szükséges a nevelı szabadsága is, akinek késznek kell lennie rá, hogy odaadja önmagát. Éppen ezért most még inkább, mint valaha, szükségesek a hiteles tanúk, akik nem pusztán a szabályok és információk továbbadói. Olyan tanúk kellenek, akik képesek távolabbra tekinteni a többieknél, mivel az életük horizontja tágasabb. Az lehet tanú, aki maga is átéli azt az utat, amelyet másoknak javasol. Melyek azok a helyek, ahol a békére és igazságosságra történı valódi nevelés érlelıdik? Mindenekelıtt a család, hiszen az elsı nevelık a szülık. A család a társadalom eredendı sejtje. „A gyermekek a családban tanulják meg azokat az emberi és

35

keresztényi értékeket, amelyek lehetıvé teszik az építı és békés együttélést. A családban sajátítják el a nemzedékek közötti szolidaritást, a szabályok betartását, a megbocsátást és a másik ember elfogadását.” Ez az igazságosságra és békére való nevelés elsı iskolája. Olyan világban élünk, amelyben a család és maga az emberi élet is folyamatos fenyegetettségnek van kitéve és nem ritkán darabokra hullik. A munkakörülmények gyakorta nehezen összeegyeztethetık a családban vállalt felelısséggel, a jövı aggodalmakkal teli, felgyorsult az élet ritmusa, sokaknak el kell hagyniuk otthonukat, hogy megfelelı keresetre tehessenek szert, vagy, hogy egyáltalán fenn tudják tartani magukat. Mindezen körülmények megnehezítik, hogy biztosítsák a gyermekek számára a legfontosabbat: a szülıi jelenlétet, amely lehetıvé teszi a mind teljesebb osztozást a közös útban, az évek során megszerzett tapasztalatokban és bizonyosságokban, amelyeket csak az együtt eltöltött idıben lehet átadni. Azt szeretném mondani a szülıknek, hogy ne csüggedjenek! Életük példájával buzdítsák gyermeküket, hogy reményüket elsısorban Istenbe helyezzék, hiszen belıle származik a valódi igazságosság és béke. Szeretnék most azoknak az intézményeknek a vezetıihez fordulni, amelyek nevelıi feladatot látnak el: ırködjenek éberen, hogy minden személy emberi méltóságát tiszteletben tartsák és megbecsüljék minden körülmény között. Ügyeljenek rá, hogy minden fiatal fel tudja fedezni a maga hivatását, kísérjék figyelemmel, hogy gyümölcsöztetni tudják azokat az adományokat, amelyeket az Úrtól kaptak. Biztosítsák a családok számára, hogy a gyermekük olyan képzést kaphasson, ami nem áll ellentétben lelkiismeretükkel és vallási elveikkel. Minden nevelı környezet legyen olyan hely, amely nyitott a transzcendensre és a többi emberre: legyenek ezek a párbeszéd, az összetartás és a meghallgatás helyei, amelyben a fiatalok azt érezhetik: itt értékelik a bennük rejlı lehetıségeket, belsı gazdagságukat és megtanulhatják testvéreik megbecsülését. Adják tovább ezek a helyek annak az örömnek az érzését, ami abból fakad, ha valaki nap, mint nap megéli a szeretetet és az együttérzést a felebarátai iránt és tevékenyen részt tud venni az emberibb és testvériesebb társadalom építésében. Ezután a politikai vezetıkhöz szólok, s azt kérem tılük, segítsék kézzelfoghatóan a családokat és a nevelı intézményeket abban, hogy a nevelés jogát és kötelességét gyakorolhassák. Soha nem hiányozhat az anyaság és az apaság megfelelı támogatása. Érjék el, hogy senki elıl ne legyen elzárva a tanulás útja és a családok szabadon megválaszthassák azokat a nevelı intézményeket, amelyeket legalkalmasabbnak ítélnek gyermekeik fejlıdése szempontjából. Törekedjenek rá, hogy újra egyesülhessenek azok a családok, amelyeket a megélhetés kényszere szétválasztott. Mutassák fel a fiatalok elıtt a tiszta politikának, mint a közjó szolgálatának képét. Végezetül nem tehetem meg, hogy ne szóljak a tömegtájékoztatás világához, hogy ez is hozzájáruljon a nevelés feladatához. A mai társadalomban a tömegtájékoztató eszközöknek egészen különleges feladata van: nem csupán tájékoztatást adnak, hanem alakítják is az emberek szellemét, s ezért jelentıs hozzájárulást adhatnak a fiatalok neveléséhez. Nagyon fontos figyelembe vennünk, hogy a nevelés és a kommunikáció között igen szoros a kapcsolat, hiszen a nevelés kommunikáción keresztül zajlik, s ez pozitív vagy negatív értelemben befolyásolja a személy fejlıdését. A fiatalok részérıl is bátorság szükséges ahhoz, hogy elsısorban ık maguk is megéljék azt, amit a körülöttük élıktıl megkívánnak. Nagy a felelısségük abban, hogy elég erejük legyen a szabadság jó és tudatos használatában. İk maguk is felelısek azért, hogy az igazságosságra és a békére lehessen ıket nevelni!

Nevelés az igazságra és a szabadságra 3. Szent Ágoston tette fel a kérdést: „Quid enim fortius desiderat anima quam veritatem? − Mit kíván erısebben az ember, mint az igazságot? ”Egy társadalom emberi arca nagyban függ attól, hogy a nevelés mennyiben járul hozzá ennek az elnyomhatatlan kérdésnek az életben tartásához. A nevelés ugyanis a teljes személyiség formálását jelenti, beleértve a lét erkölcsi és szellemi vetületeit is, tekintettel személyes végcéljára, valamint annak a társadalomnak a javára, amelynek az egyén tagja. A környezı valóságot csodálva a zsoltáros így gondolkozik: „Bámulom az eget, kezed mővét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál. Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá?” (Zsolt 8,4-5). Az alapvetı kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak, ez: ki az ember? Az ember olyan lény, akinek szíve szomjazza a végtelent, az igazságot (de nem egy részleges igazságot, hanem olyat, amely képes megmagyarázni az élet értelmét), mivel Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette. Ha hálával elfogadjuk tehát az életet, mint felbecsülhetetlen ajándékot, ez elvezet oda, hogy felfedezzük minden személy saját, legmélyebb értelemben vett méltóságát és sérthetetlenségét. Ezért a legelsı nevelés abban áll, hogy megtanuljuk felismerni az emberben a Teremtı képmását: így tudunk majd valódi mély tiszteletet érezni minden egyes emberi lény iránt, valamint segíteni mindenki másnak olyan életet élni, amely megfelel ennek a magasztos emberi méltóságunknak. Soha nem szabad elfelednünk, hogy „az ember valódi fejlıdése a személy teljességére vonatkozik a maga egységében és minden dimenziójában”, ideértve a transzcendens dimenziót is. Miként azt sem feledhetjük el, hogy nem lehet a személyt feláldozni egy részleges jó elérése érdekében, legyen bár az gazdasági vagy társadalmi, egyéni vagy közösségi cél. Személyes szabadságának értelmét is csak az Istennel való kapcsolatban állva érti meg az ember. A nevelés feladata pedig nem más, mint felkészíteni a valódi szabadságra. Ez pedig nem a kötöttségek hiányát, a szabad akarat önkényét vagy az én uralmát jelenti. Az az ember, aki önmagát abszolútnak képzeli, aki nem függ semmitıl és senkitıl, és megtehet mindent, amit csak akar, végül ellent fog mondani a saját igazságának és elveszíti a szabadságát. Az ember ezzel szemben társas lény, aki életét a többi emberrel és fıként Istennel összekötve éli. A hiteles szabadságot soha nem lehet úgy elérni, hogy valaki eltávolodik Istentıl.

36

A szabadság fontos érték, ugyanakkor érzékeny is, könnyő félreérteni és könnyő rosszra használni. „Manapság különösen alattomos akadályozója a nevelés mővének a társadalmunkban és kultúránkban erıteljesen jelen lévı relativizmus, amely semmit sem ismer el véglegesnek, így mindennek végsı mértékévé magát az ént és annak vágyait avatja, s a szabadság látszata alatt mindenki számára börtönné válik, hiszen az embereket elválasztja egymástól és mindenkit bezár a saját »én«-jébe. A relativizmusnak ebben a perspektívájában nem lehetséges tehát valódi nevelés. Az igazság fénye nélkül elıbb-utóbb minden ember kételkedni kezd az élet és az életet átszövı kapcsolatok jóságában is, valamint a közös, másokkal összefogva létrehozott értékekért vállalt feladatok fontosságában”. Ahhoz, hogy az ember gyakorolhassa szabadságát, túl kell lépnie a relativizmus horizontján és meg kell ismernie az igazságot saját magával, valamint a jóval és a rosszal kapcsolatban. Lelkiismeretének mélyén az ember felfedez egy olyan törvényt, amit nem maga alkot magának, hanem engedelmeskednie kell neki, és amelynek hangja arra hívja, hogy szeressen. Tegye a jót és kerülje a rosszat, s vállalja a teljesített jótettek és az elkövetett rossz tettek felelısségét. Ezért a szabadság gyakorlása szorosan összetartozik a természetes erkölcsi törvénnyel, amely egyetemes jellegő, kifejezi minden ember méltóságát, megalapozza alapvetı jogait és kötelességeit és ezáltal végeredményben az emberek közötti igazságos és békés együttélést. A szabadság helyes használata tehát központi szerepet játszik az igazságosság és a béke elımozdításában, amely megkívánja, hogy tiszteljük önmagunkat és a másik embert is, még ha távol esik is saját lét- és életfelfogásunktól. Ebbıl a hozzáállásból származnak azok az elemek, amelyek nélkül a béke és az igazságosság tartalom nélküli szavakká szőkülnek: a kölcsönös bizalom, az építı párbeszédre való képesség, a megbocsátás, amelyet annyiszor szeretnénk elnyerni, ám fáradságunkba kerül megadni másoknak, a kölcsönös szeretet, az együttérzés a gyengébbekkel, valamint a készség az áldozatok felvállalására.

Nevelés az igazságosságra 4. Világunkban, amelyben a személy értékét, méltóságát és jogait, minden pozitív szándék kinyilatkoztatása ellenére komoly veszély fenyegeti azáltal, hogy általában mindennek kizárólagos mércéjéül emelik a hasznosságot, a birtoklást és a hasznot, nagyon fontos, hogy ne engedjük megfosztani az igazságosság fogalmát transzcendens gyökereitıl. Az igazságosság ugyanis nem pusztán emberek közötti megegyezés, hiszen nem a pozitív jog határozza meg eredendıen, mi az igazságos, hanem az emberi lény identitása. Csak a teljes emberkép teszi lehetıvé, hogy ne szőkítsük le az igazságosságról alkotott felfogásunkat valami szerzıdésre, hanem ezen keresztül is a szolidaritás és a szeretet nézıpontjára nyíljunk meg. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a modern kultúra egyes áramlatai, amelyek a racionalista és individualista gazdaságszemléletre támaszkodnak, elkülönítették az igazságosság fogalmát annak transzcendens gyökereitıl, vagyis elválasztották a szeretettıl és a szolidaritástól. »Az ember városát« nem csupán a jogok és a kötelességek alkotta viszonyok mozdítják elı, hanem sokkal inkább, és még ezt megelızıen, az ingyenesség, azaz az irgalom és a közösség alkotta viszonyok. A szeretet az emberi kapcsolatokban is mindig Isten szeretetét jeleníti meg, ez ad teológiai és üdvösségre segítı értéket az igazságosság minden mővének a világban.” „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” (Mt 5,6) Eltelnek majd vele, mert arra éheznek és szomjaznak, hogy igaz kapcsolatuk legyen Istennel, embertársaikkal és az egész teremtett világgal

Nevelés a békére 5. „A béke nemcsak a háború hiánya, és nem korlátozható a szembenálló erık egyensúlyának biztosítására. A béke nem érhetı el a földön a személyek javainak védelme, az emberek közötti szabad kommunikáció, a személyek és a népek méltóságának tiszteletben tartása és a testvériség állhatatos gyakorlása nélkül”.8A béke az igazságosság gyümölcse és a szeretet eredménye. A béke elsısorban Isten ajándéka. Mi, keresztények, hiszünk benne, hogy Krisztus a mi igazi békénk: İbenne és az ı keresztjében engesztelte ki Isten önmagával a világot és ezzel rombolta le azokat a gátakat, amelyek elválasztották egymástól az embereket (vö. Ef 2,14-18); benne egyetlen, szeretetben kiengesztelıdött családot alkotunk. Ám a béke nem csupán ajándék, amit elfogadunk, hanem olyan mő is, amit mi építünk. Ahhoz, hogy valóban békességszerzık legyünk, nevelni kell saját magunkat az együttérzésre, a szolidaritásra, az együttmőködésre, a testvériességre, és tevékenyeknek kell lennünk a közösségeinken belül. Éberen kell ırködnünk, hogy felébresszük a lelkiismereteket nemzeti és nemzetközi kérdésekben; és hogy belássuk a gazdagság újraelosztását, a növekedés elımozdítását, a fejlıdés érdekében történı együttmőködést és a konfliktusok megoldását célzó, megfelelı megoldások keresésének fontosságát. „Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket”, mondja Jézus a hegyi beszédben (Mt 5,9). A mindenkire vonatkozó béke az egyes emberek igazságosságából születik meg és senki sem kerülheti meg azt az alapvetı kötelességet, hogy saját hozzáértésének és felelısségének megfelelıen törekedjen az igazság elımozdítására. Különösképpen az eszményekhez mindig ragaszkodó fiatalokhoz fordulok, hogy legyen türelmük és kitartásuk az igazságosság és a béke kutatásában; s hogy még akkor is ápolják önmagukban az igazságosság és igazság iránti elkötelezettségüket, ha ez áldozatokat követel és szemben kell haladni az árral.

37

Emeljük fel tekintetünket Istenhez 6. Amikor az igazságosság és a béke nehéz útját kell járnunk, hajlamosak vagyunk feltenni a kérdést, amit a zsoltáros így fogalmazott: „Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra?” (Zsolt 121,1). Mindenkinek, ám különösképpen a fiataloknak szeretném leszögezni: „Nem az ideológiák menthetik meg a világot, csak egyedül az, ha az élı Istenhez fordulunk, aki a mi teremtınk, szabadságunk biztosítéka, mindannak a biztosítéka, ami valóban jó és igaz, ha fenntartások nélkül Istenhez fordulunk, aki mindannak a mértéke, ami igazságos, és aki ugyanakkor maga az örök szeretet. És mi más menthetne meg bennünket, ha nem a szeretet?”. A szeretet örül az igazságnak, ez az az erı, amelynek révén képesek leszünk munkálkodni az igazságért, az igazságosságért, a békéért munkálkodni, mert a szeretet mindent elfed, mindent remél, mindent elvisel (vö. 1 Kor 13, 1-13). Kedves fiatalok, ti nagy ajándékot jelentetek a társadalom számára. Ne engedjétek, hogy úrrá legyen rajtatok a kicsinyhitőség a nehézségek láttán és ne engedjetek a hamis megoldásoknak, amelyek gyakorta a problémák megoldásának rövidebb útjaként tárulnak elétek. Ne féljetek elkötelezıdni, vállalni a fáradságot és az áldozatot, és ne féljetek olyan utat választani, amely hőséget és kitartást, alázatot és önátadást követel tıletek. Éljétek meg bizalommal fiatalságotokat és azokat a mély vágyakat, amelyeket éreztek a boldogság, az igazság, a szépség és az igazi szeretet iránt! Éljétek meg intenzíven életeteknek ezt a gazdag és lelkesedéssel teli idıszakát! Legyetek tudatában, hogy ti magatok is példák vagytok a felnıttek számára és annál inkább azok lesztek, minél inkább törekedtek rá, hogy túllépjetek az igazságtalanságon és a romlottságon, minél inkább kívánjátok a jobb jövıt és minél inkább munkálkodtok ennek megvalósulásán. Legyetek tudatában a bennetek rejlı lehetıségeknek és ne zárkózzatok be magatokba, hanem legyetek képesek dolgozni egy mindenki számára fényesebb jövın. Soha nem vagytok ebben egyedül. Az Egyház bízik bennetek, figyelemmel kísér benneteket és szeretné felajánlani legnagyobb kincsét, annak lehetıségét, hogy felemeljétek a tekinteteteket Istenhez, találkozzatok Jézus Krisztussal, aki maga az igazságosság és a béke. Most mindazokhoz a nıkhöz és férfiakhoz szólok, akik szívükön viselik a béke ügyét! A béke nem olyan kincsünk, amit már megszereztünk, hanem cél elıttünk, amely felé mindnyájunknak törekednie kell. Tekintsünk megnövekedett bizalommal a jövı elé és bátorítsuk egymást ezen az úton. Dolgozzunk azon, hogy világunknak emberibb és testvériesebb arcot kölcsönözzünk és érezzük át egységünket a jelenlegi és eljövendı fiatal nemzedékekért viselt felelısségben, legfıképp abban, hogy békeszeretıknek és béketeremtıknek neveljük ıket. Ennek a tudatosságnak az alapján küldöm számotokra ezeket a gondolatokat és a felhívásomat: egyesítsük szellemi, erkölcsi és anyagi erıinket, hogy „a fiatalokat az igazságosságra és a békére neveljük”. 2011. december 31.

AJÁNDÉK, AMI NEM KERÜL SEMMIBE EGY JÓ SZÓT SZÓLNI, EGY BETEGET FELVIDÍTANI, VALAKINEK KEZET NYÚJTANI, ÓVATOSAN CSUKNI BE AZ AJTÓT, APRÓSÁGOKNAK ÖRÜLNI, MINDENÉRT HÁLÁSNAK LENNI, JÓ TANÁCSOT ADNI, EGY LEVÉL MEGÍRÁSÁVAL ÖRÖMET SZEREZNI, APRÓ TÚLZÁSOKON NEM RÁGÓDNI, JOGOS PANASZT EMLEGETNI FEL ÚJRA, NEM TENNI SZÓVÁ, HA A MÁSIK HIBÁZIK, NEM KELL ELUTASÍTÁSNAK VENNI, HA HÁTTÉRBE SZORULUNK, LEVERT HANGULATOT NEM VENNI KOMOLYAN, NEM SÉRTİDNI MEG EGY FÉLRE SIKERÜLT SZÓN, MEGTALÁLNI AZ ELISMERİ, DICSÉRİ SZÓT, EGYÜTTÉRZİ SZÓ A MEGALÁZOTTAKNAK, EGY-EGY TRÉFÁS SZÓ A GYEREKEKNEK, ELISMERNI AZ ELKÖVETETT HELYTELENSÉGET, ÖRÜLNI A HOLNAPI NAPNAK, BIZONYOS DOLGOKRA ALUDNI EGYET, MINDENRE RÁSZÁNNI A KELLİ IDİT,

M INDE NK IHEZ SZ ER ETE TTEL LE N N I.

38

A SZÓZAT ÉNEKLÉSE KÖZBEN BÖRÖNDI LAJOS A Szózat éneklése közben Dördült el a sortız, amint mondják S a golyószóró ropogása és az Éneklık közé vágott kézigránát A fenséges dalt halálhörgésre változtatta És többé – úgy hittük – nem áll a dal talpra És a gyilkos röfögése Részeg dáridója zenéje Neveztetett ki muzsikának Az lett ének A mosonmagyaróváriak fülének S jegek hideg nyarak és telek Hulltak az idıre S már úgy tőnt soha nem lesz vége A nagyvilágon e kívül Mindenütt van számunkra hely csak itt nem S a rablók megosztoztak már minden Csizmán és ingen Hisz a lepecsételt száj nem beszél Hallgat S a kitépett nyelvő forradalmak Az emlékezetbıl is kihullnak. S most hogy legalább gyászolni szabad S kimondani azt, ami volt, aminek Nem szabadott volna megtörténnie A szózat szívdobogtató zenéje Ismét fölséges dal lehet Nem szorítja össze A légy híve sornál A szívet a rémület A zene zene lesz majd megint és nem ricsaj Zaj S ha bocsánatkérésre megbocsátás Lesz a válasz: dal! Szívet melengetı madárszárnyakkal teli muzsika Melyet nem mérgezhet meg Senki már soha.

1956. november 4. Sebesültek, halottak

39

T I S Z T E LT Ü N N E P L İ K , M A G Y A R T E S T V É R E I M ! Elérkezett a nap, hogy újra megelevenítsük, megidézzük az1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, hıseit, emlékeit. Tesszük ezt ma is, mint már sokszor azért, hogy erısítsük nemzeti érzésünket, helyt adjunk jogos nemzeti büszkeségünknek és megjeleníthessük örökérvényő szabadságvágyunkat. Idézzük meg ma az egyre inkább történelmi távlatokba kerülı küzdelmeket, harcokat, élményeket, hısöket, mártírokat, áldozatainkat, hogy kegyelettel, égı gyertyákkal, virágkoszorúkkal kifejezésre juttathassuk legmélyebb érzelmeinket. Megrendítı, a világtörténelmet alakító „vulkánkitörés” volt 1956-ban Magyarországon. A világ akkori katonai nagyhatalmával bátran szembehelyezkedve- azon súlyos- a kommunizmus késıbbi bukásához vezetı sebet ütöttünk. A hıs magyar nép kiállt akkor – úgy, mint ma is, békésebb körülmények között egy másfajta világhatalom ellen az önrendelkezésért, a szabadságért. Ma ez adja aktualitását, hogy visszanyúljunk tanulságokért, megemlékezzünk a már megélt történésekrıl, megidézzük a kort és a közöny homályába veszı hısök alakját, megidézzük a fiatal életüket elvesztı áldozatokat, mártírokat. Már az 1956-hoz, a forradalomhoz vezetı úton a vak terror Vas megyében és Szombathelyen is életeket követelt. Ennek jegyében tekintsünk vissza Gyimesi Szilárd alakjára, aki hısi életáldozatot hozott nemzetünk önállóságáért, szabadságáért, védve ezen értékeinket a bolsevizmustól. Idézzük fel Matók Leót a szombathelyi fiatal érzékeny lelkő költıt és katonatisztet, akit a megyében összevont vádlottas elıre gyártott perben, hetedrangú vádlottként, a bolsevizmus elleni szervezkedésért ítéltek halálra. Értékes, fiatal életet oltottak ki. Lelkünk rezdüljön meg emléke elıtt. Emlékezzünk meg Woppel Gyuláról a 24 éves vaskeresztesi fiatalemberrıl, akit ausztriai tartózkodása miatt kémkedéssel vádoltak. Szülei kétségbeesett könyörgı leveleket írtak fiuk életéért. İt is sunyi módon kivégezték. İt se feledjük. Volt olyan fiatalember, aki a forradalomig vezetı feszültségnövekedés idejét börtönben töltötte, majd szabadulva hısként részt vett a szabadságharcban. Ilyen átmeneti korszakot élt meg Gérecz Attila, emlékezzünk meg róla. A fiatal élsportoló, tüzértiszti iskolás bőne az volt, hogy a háború sodrában külföldre, nyugatra került csapatával. Hazatérve kémkedéssel vádolták ıt és társait. Két iskolatársát szemrebbenés nélkül kivégezték, Attilát 15 évre ítélték. A váci börtönben, rabságban nyomorították ifjú éveit, ahol a világirodalom szintjét elérı verseit írta. Egy tavaszi dunai árvíz segítségével kalandos úton, úszva megszökött a rabságból. Besúgták, elfogták, újra bebörtönözték. 1956-ban a forradalom szabadította ki. Azonnal részt vett a szabadságharcban, ahol súlyos, kemény ütközetben, hısies harcban esett el Budapest utcáin. Fordulatokban gazdag, hısi életútja kevésbé ismert, bár igaz története izgalmakban, regényességben is vetekszik az ifjúság köreiben is ismert és rajongott Betmen, Rambó, vagy Pókember költött történeteivel. Az évek gyorsan peregtek felettünk, ezért- mielıtt a szürkeség homályába vesznének-, a mai napon idézzük meg a forradalom és szabadságharc eseménye közül a kevésbé ismerteket is. Emlékezzünk meg e nehéz idık küzdelmeit vívó személyeirıl, hıseirıl, akik feltétlenül megérdemlik, hogy együtt egy szinten nevezzük ıket a kiemelten közismert alakokkal, -

40

Pongrácz Gergellyel és fivéreivel, Iván Kovács Lászlóval a Répcelakról elindult vörössipkás Jancsival, vagy Szabó bácsival a Széna térrıl. Mert hiszen a forradalmat nem csak ık, hanem az egész ország csinálta névtelen hısökkel, egyforma eséllyel és kockázattal. A korabeli tudósítások, riportok, idegen nyelvő újsághírek értékes részleteket közöltek forradalmunkról, szabadságharcunkról, bár ezeket sem mindig helyes beállításban. Fıleg Budapest belterületérık, - a Corvin közrıl, a Kilián laktanyáról, az Üllıi útról, a Parlamentrıl örökítettek meg képeket, foglaltak eseményeket írásokban. Ezekbıl akkor szenzáció lett, késıbb történelem született. Amely események a tudósítók által bejárható utaktól távolabb estek, azok kimaradtak,- mert nem láthatták ıket- a tudósításokból. Ilyenek a fıvárosban Újpest, Pesterzsébet, Csepel, vidéken a miskolci, a pécsi, a várpalotai, a szegedi, a jászberényi, a veszprémi. Vagy a Mátrában, a Pilisi hegyekben, a Bakonyban, a Mecsekben 1956 decemberéig elhúzódó szabadságharcokról elmaradó hírek. Ezért szükségesnek tartom ma itt a történelmi homály oldását, melynek jegyében önökkel együtt felidézzük két kevésbé ismert és népszerősített forradalmi helyszín és hısei emlékét. Emlékezzünk ma a mecseki láthatatlanokra, majd a dél-budapesti hısökre és harcaikra. Elıször szóljunk a mecsekiekrıl. 1956. okt.23-tól Pécsett a forradalom viszonylag békésebb úton zajlott a kommunizmust kiszolgáló személyek rossz lelkiismeretébıl fakadó gyávaságának köszönhetıen, emlékszik vissza Berkovics Tivadar szabadságharcos vezetı. Az erıteljes fegyveres szabadságharc nov. 4-én kezdıdött a szovjet, lerohanás, invázió ellen. A szovjet tankok és gépesített hadsereg által nehezen járható helyen, - a Pécset körülvevı hegyekben a Mecsekben gyülekezett a szabadságharcos sereg. Jöttek a Béta aknából szabadult politikai foglyok 800-an. Jöttek az egyetemi zászlóaljakból fiatalok. Érkeztek a 14. nagyatádi lövészezred kiskatonái, majd a felfegyverzett nemzetırök és a szabadságukért áldozatot hozó állampolgárok. Belılük szervezıdött a mecseki szabadságharcos csoport. Késıbb kapták a „mecseki láthatatlanok” nevet a hısi és eredményes gerillaharcért, melyet a szovjet betolakodók és ÁVÓ-s segítıik ellen folytattak. Vezetıik, akikrıl tisztelettel emlékezünk meg dr. Horváth Géza orvos a „Gazda” fedınév alatt, Kubicza János Ludovikát végzett százados „Béla” néven. Berkovics Tivadar”Pajti néven. Továbbá Málics Ottó szakaszparancsnok, aki súlyos közelharcban fejlövést kapott, hısi halott lett. Ma is él és szervezetünk tagja Bódis János, aki hiteles tanúja és résztvevıje a pécsi eseményeknek, 12 évre volt elítélve. A szabadságharcosok célkitőzései a következık voltak: - az ENSZ küszöbön álló és nagyon várt kedvezı döntéséig kitartani, -

utána Pécs városát elfoglalni és a semlegességi nyilatkozat végrehajtását biztosítani

-

alátámasztani a nov.4-i árulás törvényes megtorlását.

Hısi harcokban 12 napon át küzdött Dávid a Góliáttal, életáldozatokat hozva, nagyarányú veszteségeket okozva az ellenségnek. Emlékezzünk a mecseki szabadságharcosok bátor helytállására, hısiességére. A másik hısi helyszín- Dél-Budapest- mely egy fogalom. Pesterzsébetet és Soroksárt foglalja magába. A Forradalmi Parancsnokság hatásköre kiterjedt a kispesti és csepeli fegyveresekre is. 2000 fı körüli regulárisan fegyelmezıdı védısereg szervezıdött 16 ágyúval és a Tinót utcai fegyverraktár teljes készletével. Késıbb hozzájutottak egy olyan rádióadóhoz is, amelynek hatóköre Európára terjedt ki. „Róka Rádió” néven üzemeltették. Két kimagasló személyiség nevét kell az általános ismereteink közé átemelni. Emlékezzünk hısöknek kijáró tisztelettel Várfalvy Lajosra és Oltványi Lászlóra.

41

A Dél-budapesti Nemzeti Bizottság elnöke Várfalvy Lajos volt, a sereg fıparancsnoka Oltványi László. Kezdettıl harcokat folytattak a forradalom gyızelméig. Nov. 4-én, a szabadságharc kezdetén a fıútvonalak mentén a szovjet invázió ellen 9 helyen fegyveres gócokat létesített Oltványi László. A harcokban egyik helyen száz szabadságharcos 3 ágyúval és kerekes géppuskával egy szovjet gépkocsioszlopot teljesen megsemmisített. Több ágyút a Soroksári út melletti Juta dombokra telepítettek. Ezek a Budapestre igyekvı szovjet és pufajkás páncélos egységekre olyan össztüzet zúdítottak, hogy a kilıtt roncsok, halottak és sebesültek sokasága borította el a dombokat. Emlékezzünk egy másik történetre. A Juta dombokhoz közeli gyár kerítésénél egy ÁVH-s csoport megállásra kényszerített 16 pesterzsébeti diákot, akik elızıleg a szovjet katonákkal álltak tőzharcba. Amikor a gyerekeket fegyvereik eldobására és kézfeltartásra kényszerítették odarohantak a szovjetek és az ÁVÓ-sok segédletével a kezüket magasba tartó 16 gimnazistát agyba-fıbe rugdosták, majd géppisztolysorozattal meggyilkolták. A dél-budapesti harcok során kiemelkedı esemény és hıstett a szovjetektıl rajtaütésben zsákmányolt sorozatvetı rakéták „katyusák” és lıszerek harcba állítása. A forradalomhoz átállt orosz tiszt- Ványa nevezető- szakértelmével fiatal egyetemisták,- a Juhász fivérek és mások – üzemeltették. Pesterzsébetrıl a Népligetben állomásozó szovjet gépesített seregbıl 35 tankot és 39 egyéb harci jármővet lıttek ki. Késıbb a lakihegyi kommunista rádióadót és a tököli katonai reptéren bevetésre kész 19 szovjet lökhajtásos repülıgépet semmisítettek meg. Visszalépve az idıben nov.2-án a SZOT székházban országos összevont Munkástanács győlést szerveztek. Dél-Budapestet Várfalvy Lajos N. B. elnök képviselte. Jelen volt a forradalom egész vezérkara, a kormány részérıl Erdei Ferenc és Vass Zoltán. A szombathelyi Jármőjavító küldöttétıl, Császár János munkatársamtól hiteles elbeszélést hallottam az ott történtekrıl. A kormány tagjai tévútra akarták terelni a győlést. Várfalvy Lajos a megválasztott csúcsbizottság élén fegyveres kísérıivel együtt visszavitték a parlamentbe a szökni készülı Erdei és Vasst. Várfalvy saját szavai szerint:” a SZOT székházban megválasztott csúcsbizottság megjelenése a Parlamentben nagy meglepetés volt. A határozott fellépés, a konkrét javaslatok, a kommunista trükköket jól ismerı bizottság kemény kiállása és nem kis mértékben a fegyveresek ügyes helyezkedése pillanatok alatt átszakította a Nagy Imrét körülvevı kommunista győrőt. Mindenki meghátrált, csak Nagy Imre örült a váratlanul érkezett segítségnek. A kormány átalakításáról szóló határozati javaslat nem csak tetszett Nagy Imrének, de annak végrehajtásához azonnal hozzá is fogott.” Oltványi Lászlót az olaszországi Szabadságharcos Szövetség elnökeként 2 év olaszországi 10 év brazíliai, majd német és svédországi tartózkodás után a hazai bosszúállás és a KGB keze külföldön is utána nyúlt, merénylettel akarta kioltani életét. Mindezekkel együtt, ezek tükrében a győlölet és a vak terror 12 szombathelyi mártírjáról is nagy tisztelettel emlékezzünk meg. Igazolni látszik, hogy a forradalom és szabadságharc minden aktív résztvevıje számára a kockázat egyforma volt. Életáldozatuk ne legyen hiába, fakadjon, sarjadjon belıle a Magyar Nemzet boldogulása.

Szombathely, 2011. október 23.

Lechner Ferenc

(A városi ünnepségen hangzott el.)

56-os Szövetség Orsz. Eln.tag Megyei elnök

42

AZ ALKOTMÁNY ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSAI - 2011. DECEMBER 31. –

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYEINEK RENDELKEZÉSEI A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRİL - RÉSZLET -

2. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT JOGELİDEI – ÁLLAMPÁRT - FELELİSEK

6. AZ 1956. OKTÓBER 223-ÁN KIROBBANT FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SZOVJET MEGSZÁLLÓKKAL EGYÜTTMŐKÖDÉSBEN TÖRTÉNT VÉRBEFOJTÁSÁÉRT, AZ AZT KÖVETİ RÉMURALOMÉRT, ÉS MEGTORLÁSÉRT, KÉTSZÁZEZER MAGYAR EMBER HAZÁJÁBÓL VALÓ KÉNYSZERŐ ELMENEKÜLÉSÉÉRT.

I. MINDAZOKÉRT A KÖZTÖRVÉNYES BŐNCSELEKMÉNYEKÉRT, AMELYEKET POLITIKAI INDITÉKBÓL KÖVETTEK EL, S AMELYEKET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS POLITIKAI INDÍTÉKBÓL NEM ÜLDÖZÖTT.

6. MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, AKI A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁVAL SZEMBEN ELLENÁLLÁST TANÚSÍTOTT, AKIT A DIKTATÚRA KISZOLGÁLÓI EMBERI MÉLTÓSÁGÁBAN ÉS JOGAIBAN MEGSÉRTETTEK VAGY IGAZSÁGTALANUL ÜLDÖZTEK, HA E JOGSÉRTÉSBEN NEM VETT RÉSZT, ELISMERÉST ÉS ERKÖLCSI ELÉGTÉTELT ÉRDEMEL.

7. A KOMMUNISTA DIKTATÚRA RENDSZERSZERÜEN IDÉZTE ELİ A JOGSÉRTÉSEKET, DE A CSELEKMÉNYEKET AZ EGYES EMBEREK KÖVETTÉK EL. A MA ÉLİK ÉS A JÖVİ NEMZEDÉKEK SZÁMÁRA MEG KELL İRÍZNI A BÜNTETTEK EMLÉKÉT, ÉS MEG KELL NEVEZNI A BŐNÖSÖKET.

43

ÉS BOCS ÁSD MEG A MI VÉTKEIN KET… BÖRÖNDI LAJOS

amikor belehúzzák a gödörbe a testet amikor a túlérett szılıszemek megrepednek amikor farkasszemet néz egymással áldozat és tettes amikor következmények nélkül helyet cserélhetnek amikor megnyírnak, majd a gázba visznek amikor visszafordul még és a lencsébe néz a gyermek amikor a beszervezettek spiclinek beszerveznek amikor ezért késıbb arcul köpnek amikor a ruszkik szétlövik Budapestet amikor magyarul szólalsz meg az utcán és leütnek amikor nevet keresnek a vérben fürdı tereknek amikor egy falunyi népet a géppisztolyok elé terelnek amikor az üszkös házak között lefényképezkednek amikor heréidet pépesre verik és levizelnek amikor összedrótozott kézzel a gödörbe löknek amikor sírodon gaz nı s rajta lovat legeltetnek amikor vége nincsen a gyötrelemnek ez is európa

1956

44

A LÉLEK CSÖNDJE EMLÉKEZZÜNK BARÁTUNKRA, HARCOSTÁRSUNKRA A BUDA VÁR VÉDİJÉRE VÉGVÁRI VAZUL FERENCES SZERZETES ATYÁRA, AKI HOSSZÚ, NEGYVEN ESZTENDİ UTÁN VISSZATALÁLT A HAZAI FÖLDRE, MEGTÉRT URUNKHOZ.

SZÉKELY FOHÁSZ - VÉGVÁRI VAZUL -

Ó, ÉN JÓ ISTENEM

VÁNDOR FECSKE SEBES SZÁRNYÁT

OLTALMAZÓM SEGEDELMEM,

VÁNDOR LEGÉNY VÁNDORBOTJÁT,

IDEGEN FÖLDÖN VÉDELMEM,

VÁNDOR SZÉKELY REMÉNYSÉGÉT,

INSÉGEMBEN LÁGY KENYEREM,

JÉZUS,ÁLDD MEG ERDÉLY NÉPÉT.

VÁNDOR FECSKE HAZATALÁL, ÉDESANYJA FÉSZKÉRE SZÁLL: HAZAJÖTTÜNK, MEGÁLDOTT A CSÍKSOMLYÓI SZŐZMÁRIA.

NE MONDJA MEG SENKI -VÉGVÁRI VAZUL- NE MONDJA MEG SENKI, HOGY AZ IFJÚSÁGOT NEM KELL ’56-RÓL OKTATNI. A TANÁR, AKI NEM TANÍTJA EZT A VILÁG SZEMÉT NYITOGATÓ CSODÁT, AZ ÁRULÓ. AKI AZT MONDJA, HOGY MINDEZ REÁLPOLITIKA MEG AFFÁLE NAPI ÚJSÁGÍRÁSBA VALÓ TÉMA CSAK - AZ IS ÁRULÓ. HÁT HOGYAN FOG AZ IFJÚ EMBER EMLÉKEZNI, HA MINDERRİL NEKI NEM BESZÉLT SOHA SENKI. VAGY CSAK OLYAN VÉN, AGGASTYÁN KORBAN LÉVİK SZÓLTAK, MINT ÉN VAGYOK. HOGYAN OKULJON AZ A DIÁK, AKIT SOHA NEM OSZTÁLYOZTAK LE, MERT NEM TUDTA. AKIT PIPOGYA TANÁR NEM MERT LEÜLTETNI – ÍGY JOGGAL SZÉGYENÍTVE: SZAMÁR VAGY, FIAM, EZT SE TUDOD.JÁRJON VELÜNK AZ EMLÉKEZÉS HŐSÉGE, A TANULSÁG, HOGY FÉLTÉKENYEN İRIZZÜK MINDAZT, AMI EMBERI, TISZTESSÉGES ÉS IGAZ. ADJON ISTEN JÓ ÉJSZAKÁT, KÜLDJE HOZZÁNK SZENT ANGYALÁT, BÁTORÍTSA SZÍVÜNK ÁLMÁT, ADJON ISTEN JÓ ÉJSZAKÁT. - S BORULJON RÁ ORSZÁGUNKRA BOLDOGASSZONY SZENT PALÁSTJA ÚGY LEGYEN. 20 – F J L -12

45

S Z ÖVE TS É G I K IS K E RES Z T F A L L I L O N A S Z ÍN MŐ VÉS Z N EK

Az anyaországi Ötvenhatos Szövetség Országos Elnöksége, a Szövetség alapításának 20. évfordulója alkalmából, a haza szolgálatában végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Szövetségi Kiskereszt kitüntetést adományozta Fall Ilonának, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagjának. „Amikor felhívtak és közölték velem, hogy erre a kitüntetésre elıterjesztettek, meglepett, de meg is hatódtam – nyilatkozta lapunknak Fall Ilona színmővész. – Az idısebb temesváriak tudják, hogy amióta a Temesvári Színházhoz szerzıdtem, minden egyes magyar megmozduláson, rendezvényen ott voltam és a magyarságomat vállalva, hangsúlyozva vettem részt. Ezért meggyőlt a bajom a Szekuritátéval, többször beinvitáltak és faggattak, hogy miért járok a majláthfalvi magyar napokra vagy az aradi magyar megmozdulásokon mit keresek. Nem tudták rám fogni, hogy nacionalista vagyok, mert román színháznál is dolgoztam. Mindig azt mondtam: nem vagyok nacionalista, csak magyar vagyok. Ahol a magyarság érdekében valamit tenni lehet, mindig ott voltam és ott leszek, ameddig az erım engedi. Meglepett ez a díj, de nagyon büszkévé is tesz, jól esı érzéssel tölt el, hogy az, amit önzetlenül tettem – mert úgy éreztem, hogy azt meg kell tenni – annak megjött az elismerése.” Fall Ilona mővészi tevékenységét nemcsak Erdélyben és az Anyaországban, de az egész világon ismerik és elismerik: vers- és kabarémősorral az Amerikai Egyesült Államokban, Fagyöngy versmősorral Svédországban, Németországban és Ausztriában vendégszerepelt, az 1998–2006 közötti idıszakban. 1989-tıl a temesvári rádió magyar adásának alapító riportere. 2008-ban Pro Cultura Timisiensis díjjal tüntette ki a Temes megyei önkormányzat. (Forrás: Temesvári Hírek)

T Ö R TÉ NEL M I E ML ÉK HEL Y L E T T A M OS O N M A G Y A R Ó V Á RI G Y ÁS Z TÉ R Helyi védelemre is javasolták Még 2011 áprilisában alakult meg az a munkacsoport, melynek az volt a feladata, hogy összeállítsa a helyi védelem alá javasolt sírok, hısi emlékhelyek listáját. Tagjai: Tuba László, Thullner István helytörténészek, Kocsis Sándor, a Városvédı Egyesület elnöke, Kitley Tibor, városi fıépítész, Buch Sándorné, az Anubisz Temetkezési Kft vezetıje, Beregszászi Balázs, levéltáros és Simon Zsuzsanna, az 56-os egyesület titkára. A bizottság tagjai javaslatokat tettek a védendı sírokra, emlékhelyekre. Ezek összesítése után 2012. január 11-én ültek össze újból a szakemberek és véglegesítették a tervezetet. Eszerint a helyi védelem alá javasolt hısi emlékhelyek csoportjába került az ‘56-os Gyásztér is, melyet idıközben a Kormány rendeletileg, 2012. január 1jével országos történelmi emlékhellyé nyilvánított. Az 56-os Emlékpark (Gyásztér) történetével kapcsolatos dokumentumok, újságcikkek és az emlékhellyé nyilvánítás elızményei elolvashatók a www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu címő virtuális múzeum honlapján. Simon Zsuzsanna.

46

Igen tisztelt Megemlékezı Közönség! Tisztelt Bajtársaim! Mindenekelıtt köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik ezen a gyásznapon megjelentek, hogy kifejezzék együttérzésüket és kegyeletüket azok iránt, akik ezen a helyen életüket vesztették egy értelmetlen, égbekiáltó gaztett, egy ártatlanokra zúdított golyózápor következtében, 55 évvel ezelıtt Nem volt ez egyéb, mint az 1956-os forradalom- és szabadságharcban magára talált nemzet megfélemlítése. A szovjet szuronyokkal és lánctalpakkal újra hatalomra került hazaárulók, a gyávákra jellemzı iszonyatos megtorlása kezdtek országszerte. A salgótarjáni sortüzet követıen városunk következett. 1956. december 12-én, fényes nappal, teljesen váratlanul, elızetes figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet polgártársainkra, békés járókelıkre, a kivezényelt, felbérelt, vagy önérdektıl vezérelt pufajkások. A sortüzet követıen holtak és sebesültek vére áztatta az utca kövezetét. A leírhatatlan pánikban a könynyebben sérültek saját lábukon, a súlyosabbak embertársaik támogatásával, sokukat ölükben cipelve rohanták meg mindkét kórházat. De leírhatatlan az az emberfeletti küzdelem is, amit a sebesültek ellátása, az életmentés során az egészségügyi szolgálatnak végeznie kellett. Közöttük volt a frissen szakvizsgázott sebészorvos – Dr. Tóth Ferenc az egri ’56-os Szövetség néhai elnöke is. A megemlékezések során korábban már elmondtuk, hogy a sortőzben halálos lövési sérültek számát ma már hitelesen megállapítani aligha lehetséges, mivel hatósági vizsgálat soha nem készült. Annak ellenére, hogy a Kórházi Munkástanács és az Igazgatóság minden lehetséges fórumot felkeresett ebben az ügyben itthon és külföldön. Amit tudunk. bizonyos, hogy heten közvetlenül a golyózáporban, vagy annak során elszenvedett sérülések következtében haltak meg. 29 fı szenvedett könnyebb sérülést, akiket ellátás után haza engedtek. Évekkel késıbb sikerül a kórház irattárából kimenteni 18 eredeti kórlapot- egy részét azoknak, akik az egri kórházban részesültek gyógykezelésben. A gyilkos sortüzek nyomán bénult félelem telepedett az országra. Ma már tudjuk, hogy országszerte 72 esetben támadtak sortőzzel a lakosságra – legutoljára 1957. június 17-én, Csepelen. Egyik kegyetlenebb volt, mint a másik. Tiszakécskén például vadászrepülıgéprıl gépfegyverrel lıtték az ’56os emlékhelyre igyekvık csoportját, 17 halálesetet okozva. Annak a Gyurkó vezérırnagynak a parancsára, aki az egri sortüzet is elrendelte, illetve vezényelte. A rendszerváltoztatás után kezdeményezésünkre a Fıváros Ügyészség nyomozó osztálya indított vizsgálatot végre az ügyben. İk a sortőzben 25 személy aktív részvételét állapították meg, az áldozatok számát pedig 12 fıben. Ennek alapján végre bírósági ügyet kezdeményeztek. Egy kivételével senkit sem nyilvánítottak bőnösnek. A bíróságon a fegyverhasználatot többségükben beismerték, azonban valamennyien azt vallották: csak a levegıbe lıttek. Az egyetlen bőnösnek talált személy a Fıvárosi Bíróságon visszavonta beismerı vallomását. Az eljárást ezek után ellene is megszüntették. A sortüzeket elrendelı karhatalmi és katonai vezetıket egyébként egyetlen esetben sem vonták büntetıeljárás alá, csupán formális vizsgálat volt velük szemben, amit aztán néhány hónap elteltével megszüntettek. Tisztelt Megemlékezı Közönség! Kedves Bajtársaim! Remélem, hogy hazánkban ilyen szörnyőség soha többé nem történnek meg. Azokkal a mondatokkal fejezem be megemlékezı beszédem, amit már máskor is hallhattak tılünk: Sok egri családnak mélységes erkölcsi megrendülés mellett pótolhatatlan veszteséget okozott ez a rémtett. Gondolatban öleljük magunkhoz ennek a véres sortőznek az áldozatait és árván maradt hozzátartozóikat. A mindenható adja meg számukra az örök nyugalmat, számunkra pedig a megbékélés fájdalmát. Köszönöm, hogy meghallgattak. Nyerges Andor Eger, 2011 12. 12.

47

POSTÁNKBÓL Elhunyt Balogh József költı-tanár „Az Istennek megüzentem: lenne még élni kedvem” Kedden, késın este a Marjusovszky kórházban másképpen ért célba az üzenet. Elhunyt Balogh József, költı- tanár. A múlt héten még a 60. születésnapja alkalmából összeállított Reményringató címő kötetének bemutatójára győltek össze a WS Színház klubjában ismerısei, barátai - valóban ringatni a reményt, hogy hátha. A Reményringató-kötetben jelent meg Önarckép 2011. címő verse is: "60 évem minden súlya, mért öröme, szabott búja vár, s a szakadt napok fénye, csak bennem lesz mindnek vége." ERİT AD SZÉLL KÁLMÁN KÖTETE, AZ ERİMÉZ Egy gyarló ember vagyok a sok közül, írja magáról a 86 éves Széll Kálmán, aki egy vélt halálos betegsége miatt kezdte írni új könyvét. Bemutatója ünnep volt.

Egyedülálló könyvbemutató volt, Szombathely jelentıs társasági eseményévé vált prof. dr. Széll Kálmán most megjelent Erıméz címő könyvének bemutatója csütörtökön este a premontrei gimnáziumban. Eljöttek rá a Markusovszky kórház egykori dolgozói, köztük jól ismert régi és mai fıorvosai közül is sokan, számos pap is. A kiadó, dr. Gyurácz Ferenc meg is jegyezte: háromszor annyian vannak ezen a könyvbemutatón, mint általában lenni szoktak. Ez érthetı, hiszen a professzor 45 évig dolgozott a szombathelyi kórházban és nagyon sokat tett a betegekért, a kórházért. Erıt ad az Erıméz, a könyv bemutatón az szerzıt és a mővét is méltatták. Rendkívüli volt a könyvbemutató azért is, mert az elején a professzor unokái köszöntötték hangszeres mősorral, verssel a láthatóan ezekre a produkciókra nagyon büszke nagypapát. (Az más kérdés, hogyan éli meg ennek a régi Vas megyei nemesi családnak e híres tagja, hogy az unokák közül többen Ausztriában élnek. De hagyjuk ezt most, ez az öröm estéje volt.) Tisztelet és szeretet vette körül mindenki részérıl ezen az esten (is) a professzort. Eljött a város polgármestere, dr. Puskás Tivadar, aki meghatódottan, bensıségesen tisztelgett tanítómestere elıtt, akitıl elmondása szerint emberséget és látásmódot tanult. Azt, hogy: Az orvoslást csak úgy lehet csinálni, hogy az ember hisz abban. Én szólok sokak nevében: köszönjük, hogy tanított, s tanít ma is bennünket. A professzor által felkért elıadó, dr. Pátz Miklós nyugalmazott fıorvos is az elismerés hangján szólt Széll Kálmánról, könyvérıl. Nagyon érdekes volt a mai egészségügyrıl odaszúrt véleménye: - A gyógyítás szolgálatból szolgáltatássá degradálása a mai egészségügy gondja. Szerinte a könyv hozzájárul ahhoz, hogy értékesebb legyen körülöttünk a világ. Ezt így érezheti mindenki, aki elolvassa. Erıt ad az Erıméz. Bölcs könyv Széll Kálmán új kötete Az Erıméz bölcs könyv. A 86 esztendıs szerzı élete, tapasztalatainak és emlékeinek sajátos összegzése. Erı, józanság és szeretet sugárzik belıle. Élet- és kórháztörténet, önvallomás, de humor, még anekdoták is vannak benne. Tanulságos esetek is. İszintén, kendızetlenül. Egy etikus orvos gyötrıdéseivel. Széll Kálmán sok elismerı szót kapott az esten. A hazai aneszteziológia alapítójaként tartják számon. (Beküldte: Lechner Ferenc)

48

TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGÜ TÁRSADALMI, ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENİ ELNÖK: MÁDI JENİ NY. EZREDES RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSİ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF ELNÖK. BOCSKAI JÓZSEF 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSİ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR ’56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ÜGYVIVİ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HİSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLİ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN,MÁR NEM KÉPESEK EMLÉKEZTETNI, A MÁ-T. MERT AZ… GYORSAN FELEJT S KÖZÖNNYEL MEGHAZUDTOLJA ’56 ELVÉT… IGAZÁT. (2000. MÁRCIUS 15. V.TOLDI SZABÓ GÉZA

EGYÜTTMÜKÖDÉSI SZERZİDÉSEK

49

TISZTELT TAGTÁRSAM, KEDVES BARÁTOM!

TÁJÉKOZTATLAK, HOGY SZÖVETSÉGÜNK – ZÁRTKÖRŐ – ÉVES BESZÁMOLÓ, ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÓ KÜLDÖTTGYŐLÉSÉT 2010. FEBRUÁR 7-ÉN DE. 10 ÓRAI KEZDETTEL TARTJA MEG, MELYRE, MINT TANÁCSKOZATI ÉS SZAVAZATI JOGGAL RENDELKEZİ KÜLDÖTTET MEGHÍVLAK. HELYSZÍN: BUDATEST V.; NÁDOR UTCA 36/6. TANÁCSTEREM. KÉRLEK, HOGY JELENLÉTEDDEL SEGÍTSD ELİ SZÖVETSÉGÜNK TEVÉKENYSÉGÉT.

NAPIREN D

-

-

BESZÁMOLÓ A SZÖVETSÉG 2011 ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL ÉS ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL.

TÁJÉKOZTATÓ A 2011 ÉVI CLXXV SZÁMÚ TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL, A KÖZHASZNÚSÁG KÉRÉSÉRİL. -

ÚJ ALAPSZABÁLY ISMERTETÉSE, VITÁJA.

AZ ELNÖK ÉS AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG FELHATALMAZÁSA A 2011 ÉVI CLXXVSZÁMÚ TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉRE. -

EGYEBEK

HATÁROZATHOZATALOK

FELHÍVOM SZÍVES FIGYELMEDET, HOGY HA A KÜLDÖTTGYŐLÉS NEM HATÁROZATKÉPES, ÚGY 2011. FEBRUÁR 21-ÉN DE. 10 ÓRÁRA ÚJ KÜLDÖTTGYŐLÉST HÍVOK ÖSSZE, MELY A JELENLÉVİK SZÁMÁTÓL FÜGGETLENÜL, HATÁROZATKÉPES.

BUDAPEST, 2012. JANUÁR 15. BARÁTI ÜDVÖZLETTEL

BELÉPÉS JELEN MEGHÍVÓ BEMUTATÁSÁVAL.

50

2011. ÉVI TÖRVÉNY MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS Z ÁSZLAJÁNAK H ASZNÁLATÁRÓL, VALAMINT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEKRİL MA GY A R S Z E NT IS T VÁ N RE N D (A K ÖZ TÁ RS A S Á G I EL N ÖK HA T A L M I JE L E IS ) 1764-2011 MA GY A R C OR V I N- L Á N C 1930-2011 MA GY A R BE CS ÜL ET R EN D 2011 MA GY A R É RD E MR E N D NA G Y K E RES Z T A NY A K L Á N C C A L ÉS A Z A R A NY S U GA RA S C S I L L A G GA L (K IZ Á R ÓL A G Á L L A M F İK R ÉS Z É RE A D Ó M Á N Y OZ HA TÓ ) 1946-1991-2011 MA GY A R É RD E MR E N D NA G Y K E RES Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R É RD E MR E N D K ÖZ ÉP K E RES Z T A CS I L L A G GA L P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R É RD E MR E N D K ÖZ ÉP K E RES Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R É RD E MR E N D T IS Z T IK E RES Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R É RD E MR E N D L O VA GK ER ES Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R A RA N Y É R DE MK E RE S Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R EZ ÜS T É R D EM K E RES Z T P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011 MA GY A R BR O N Z É R DE MK E RE S Z T

51

P OL GÁ R I ÉS K A T O N A I TA G OZ A T 1946-1991-2011

ADOMÁNYOZÁSUK 2011. DECEMBER 31-ÉN L EZÁRULT P OS Z T U M US Z 5 6 - O S E ML É K É RE M 1991-2011 5 6 - O S E M L ÉK ÉR E M 1991-2011 5 6 - O S E M L ÉK L A P 1991-2011 NE MZ ET I HEL Y TÁ L Á S ÉR T E ML ÉK L A P 1995-1996 S Z A B A D MA GY A R O R S Z Á GÉ RT E ML É K L A P 2001-2011 NA G Y I M RE ÉR DE M R EN D 2002-2011 S Z A B A DS Á G H İS E EM L ÉK ÉR EM 1995-1996 2 0 - É VES A K Ö Z TÁ R S A S Á G 2009-2009

AZ E TÖRVÉN Y HATÁLYBAL ÉPÉSÉT MEGELÖZ İEN ADOMÁNYOZ OTT KITÜNTETÉS EK ÉS ELISMERÉS EK TOVÁBB VISELHETİK, KIVÉVE A MUNKÁS-PARASZT HATALOMÉRT ÉRDEMÉRMET, AZ 1956 UTÁN ADOMÁNYOZOTT SZABADSÁG ÉRDEMRENDET, VALAMINT AZOKAT A KITÜNTETÉSKET, AMEL YEKNEK VIS ELÉSÉT JOGSZABÁL Y MEG TILTOTTA.

52

EGYÜTTMŐKÖDÉSI SZERZİDÉSEK HOTEL AQUAMARIN. HÉVIZ – HONVÉD UTCA 14. TÁJÉKOZTATJUK SZÖVETSÉGÜNK TAGJAIT, HOGY PAPP GÁBOR POLGÁRMESTER ÚR ELİTERJESZTÉSÉRE HÉVIZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETÉNEK HATÁROZATA ÉRTELMÉBEN AZ AQUAMARIN SZÁLLÓBAN OKTÓBER 1-TİL - MÁRCIUS 31-IG TERJEDİ IDİBEN KEDVEZMÉNYES TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN PIHENHETNEK, GYÓGYULHATNAK TAGJAINK. AZ A ÉPÜLET KELETI OLDALÁN LEVİ SZOBÁKBAN TÉRITÉSI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT: 1 ÉJSZAKA FÉLPANZIOS ELLÁTÁSAL FT 6.600.IDEGENFORGALMI ADÓ NAPONTA FT 420.SZOLGÁLTATÁS: SVÉDASZTALOS REGGELI, MENÜSOROS EBÉD VAGY VACSORA. KÜLSİ ÉS BELSİ FÜRDİMEDENCE – SÓKAMRA- GK. PARKOLÁS. SZOBAFOGLALÁS

53

HOTEL SZIESZTA. SOPRON - LİVÉR KÖRÚT 37. TÁJÉKOZTATJUK SZÖVETSÉGÜNK TAGJAIT, HOGY EGYÜTTMÜKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTÜNK A SOPRONI HOTEL SZIESZTA VEZETÉSÉVEL, MELYNEK ÉRTELMÉBEN SZÖVETSÉGÜNK TAGJAI KEDVEZMÉNYES TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN, EGÉSZ ÉVBEN IGÉNYBE VEHETIK A SZÁLLODA SZOLGÁLTATÁSAIT. TÉRITÉSI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT: 1 ÉJSZAKA FÉLPANZIOS ELLÁTÁSAL FT 7.300.IDEGENFORGALMI ADÓ NAPONTA FT 340.SZOLGÁLTATÁS: SVÉDASZTALOS REGGELI, EBÉD VAGY VACSORA, WELLNES HASZNÁLAT ÉS GK. PARKOLÁS. SZOBAFOGLALÁS. 06-96-314-260 TELEFONON.

54

...ÉS ISTEN AZT MONDTA: NEM! Kértem Istentıl, hogy adjon lelki fejlıdést, de İ azt felelte: Nem. Azt mondta, hogy a fejlıdés az én dolgom, de İ hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzon. Megkértem Istent, hogy vegye el büszkeségemet, de İ azt felelte: Nem. Azt mondta, hogy büszkeségemet nekem kell feladnom. Kértem Istentıl, hogy adjon nekem boldogságot, de İ azt felelte: Nem. Azt mondta, csak az áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik. Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de İ azt felelte: Nem. Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke. Kértem Istentıl, hogy kíméljen meg a fájdalmaktól, de İ azt felelte: Nem. A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól, és közelebb hoz Hozzám. Kértem Istentıl, hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges, de İ az felelte: Nem. Azt mondta, hogy a lelke egészséges, a teste csak átmenet. Kértem Istent, hogy segítsen másokat úgy szeretni, ahogy İ szeret engem. Erre azt felelte: Látom, már kezded érteni... Kértem erıt... És adott Isten nehézségeket, melyek erıssé tesznek. Kértem bölcsességet... És adott problémákat, hogy megoldjam azokat. Kértem bátorságot... És adott veszélyeket, hogy legyızzem ıket. Kértem, adjon szeretetet... És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk. Kértem kegyelmeket... És adott Isten lehetıségeket, kapcsolódni a kegyelemhez. SEMMIT SEM KAPTAM MEG AMIT AKARTAM, DE MEGKAPTAM MINDENT, AMIRE SZÜKSÉGEM VOLT. IMÁIM MEGHALLGATÁSRA LELTEK. (Forrás: Internet)

55

RADNÓTIÉ AZ ORSZÁG VERSE Radnóti Miklós 1944 –ben írt Nem tudhatom címő versét választották az ország versének. (Forrás: Helyi Téma)

NE M T UD HA T O M RADNÓTI MIKLÓS

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

s mi föntrıl pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,

nekem szülıhazám itt e lángoktól ölelt

az bakterház s a bakter elıtte áll s üzen,

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

piros zászló kezében, körötte sok gyerek,

Belıle nıttem én, mint fatörzsbıl gyönge ága

s a gyárak udvarában komondor hempereg;

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

s az iskolába menvén, a járda peremén,

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,

hogy ne feleljek aznap, egy kıre léptem én,

s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon

ím itt e kı, de föntrıl e kı se látható,

a házfalakról csorgó, vöröslı fájdalom.

nincs mőszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,

Hisz bőnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;

s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,

annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,

de élnek dolgozók itt, költık is bőntelen,

de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;

és csecsszopók, akikben megnı az értelem,

az gyárat lát a látcsın és szántóföldeket,

világít bennük, ırzik, sötét pincékbe bújva,

míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,

míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,

erdıt, füttyös gyümölcsöst, szöllıt és sírokat,

s fojtott szavunkra majdan friss szóval

a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,

ık felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

ISTEN UTÁN NEKEM VAN SZAVAM HOZZÁTOK! EZELİTT HARMINCNÉGY NAPPAL MEGESKÜDTÜNK, HOGY A VÁRAT MEG NEM ADJUK. ESKÜNKET MEGÁLLOTTUK. ÚGY DACOLT A VÁR EDDIG AZ OSTROMMAL, MINT TENGER VIHARÁVAL A TENGERBEN ÁLLÓ KİSZIKLA. MOST AZ UTOLSÓ PRÓBA KÖVETKEZIK. AZ ISTENT HÍVTUK SEGÍTSÉGÜL. BŐNTELEN LÉLEKKEL, HALÁLRA KÉSZEN KELL KÜZDENÜNK A VÁRNAK ÉS HAZÁNKNAK MEGMARADÁSÁÉRT! PÉLDÁTLAN AZ A KÜZDELEM, AMELLYEL EDDIG MEGTARTOTTUK A VÁRAT, S PÉLDÁTLAN AZ A GYALÁZAT, AMELY ITT A TÖRÖKÖT EDDIG IS ÉRTE. BÍZOM A FEGYVERÜNKBEN, BÍZOM A LELKÜNK EREJÉBEN, BÍZOM SZŐZ MÁRIÁBAN, AKI MAGYARORSZÁG PATRÓNÁJA, BÍZOM SZENT ISTVÁN KIRÁLYBAN, AKINEK A LELKE VELE VAN MINDIG A MAGYAR NEMZETTEL, ÉS LEGJOBBAN BÍZOM MAGÁBAN AZ ISTENBEN! INDULJUNK, TESTVÉREIM!" (Gárdonyi: Egri csillagok-részlet)

56

2011 EMLÉKEZTÜNK

57

HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlekhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELİS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormany.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu 56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu

MOST MÉG TITOK, A JÖVİ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK. ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI

11600006-00000000-21528312 FELELİS KIADÓ FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ- SZENDINÉ KÓSA KATALIN 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./VI. EMAIL: [email protected]

58