HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA MÁJUS JÚNIUS

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

2010. MÁJUS – JÚNIUS

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Tisztelt Házelnök Úr, Kedves Képviselıtársaim, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelıtt köszönetet mondok a magyar választóknak. A magyar választóknak, akik sok-sok csalódás ellenére kitartottak a demokrácia mellett, elmentek szavazni és soha nem látott össze fogással kiálltak a változás és a nemzeti egység mellett. Nagyrabecsülésemet fejezem ki a köztársasági elnök úr iránt. Köszönetet mondok, amiért mindent megtett, hogy a választások a lehetı leghamarabb megtörténjenek, majd pedig azért, hogy az új Országgyőlés és új kormány mielıbb megalakulhasson. Szívbıl gratulálok minden képviselıtársamnak, aki egyéni vagy listás jelöltként mandátumot szerzett és így tagja lesz a most megalakult Országgyőlésnek. Tisztelt Ház! Nem elıször állok itt Önök elıtt, és nem elıször vállalkozom Magyarország kormányának megalapítására. Tudom, hogy mi a dolgom, tudom, hogy mit vár tılem az ország és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tılem. Küzdelemre, küzdelemre vállalkozom. Olyan küzdelemre vállalkozom, amely során nagy erıkkel fogom szembetalálni magam, de, akik kicsit is ismernek, tudják, hogy engem az akadályok és a gáncsok nem térítenek el. Bármilyen erı jöjjön is szembe tehát, véghez fogom vinni mindazt, amivel a magyar emberek megbíztak. Márpedig az emberek gyökeres és alapvetı változásokat akarnak az élet minden fontos területén. Erre kaptam megbízást és felhatalmazást, ezt fogom megvalósítani. De nem csak én kaptam erre megbízást és felhatalmazást, hanem mindannyian, akik ma itt vagyunk. Mélyen Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy horderejő és mélyreható változások lesznek Magyarországon. Nagy horderejő és mélyreható változások, amelyeket közös erıvel fogunk véghezvinni, méghozzá a magyar választók akarata szerint. Biztonságosan, átgondoltan és tervezetten fogjuk véghezvinni ezeket a változásokat. Biztonságosan és átgondoltan, mert volt módunk arra, hogy tanuljunk az elmúlt évek, évtizedek hibáiból és sikereibıl egyaránt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyarok határozott, bátor küzdelmet és gyızelmet várnak tılünk. Hallom, látom, mindenki tudhatja, a magyaroknak elegük lett a kudarcokból, a tétovázásból, a rossz kompromisszumokból, a toporgásból. Gyızelmeket várnak, azt várják, hogy legyızzük a leváltott rendszer hagyatékát, hát le fogjuk gyızni. Le fogjuk gyızni a bőnözést, le fogjuk gyızni a munkanélküliséget, le fogjuk gyızni a fiatalok kilátástalanságát, a gyermekvállalás elıtt tornyosuló akadályokat, az idıs emberek kiszolgáltatottságát, le fogjuk gyızni, a merjünk kicsik lenni szemléletét, az oszd meg és

uralkodj politikát, az el is lehet menni az országból típusú arroganciát. Le fogjuk gyızni az ingatlan panamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelısség alóli kibúvás kísérleteit, le fogjuk gyızni az off-shore lovagok praktikáit és az érdemtelen állami kifizetéseket. Le fogjuk gyızni a nemzet fıvárosát, tönkretevı korrupciót és pazarlást. Le fogjuk gyızni a múltat, mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy le kell gyızni. Tisztában vagyok az elıttünk álló feladat nagyságával és a vele, járó felelısséggel, tisztában vagyok azzal is, hogy nekem és a leendı kormánynak az ország háromharmadát, a magyar nemzet egészét kell képviselnünk. Ezt fogom tenni, ezt várom el, és ezt fogom számon kérni minden munkatársamtól a kormányban és az Országgyőlésben. Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház! A változást ma kezdjük el. Hiszen azt is tudjuk mindannyian, hogy mit várnak az emberek ma itt és ettıl az Országgyőléstıl. Azt várják, hogy ismerje el a magyar választók történelmi tettét, ismerje el, hogy az áprilisi választásokon egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Azt javaslom tehát a Tisztelt Országgyőlésnek, ismerjük el a magyar választók szavazófülkékben véghezvitt forradalmát. Élesen él az emlékezetemben, úgy 20 éve történt. Mi rendszerváltó képviselık elégedetlenek voltunk a változás mértékével. Az akkori miniszterelnök, Antall József atyai jó tanácsa feleletképpen így hangzott: tetszettek volna forradalmat tenni, hát most tetszettünk. Ismerjük el hát a szavazófülkékben történt forradalmat és vállaljunk kötelezettséget a magyarok által megalapított nemzeti együttmőködés rendszerének fölépítésére. Ezt egy politikai nyilatkozat elfogadásával tehetjük meg. Meggyızıdésem szerint ezt megtenni kötelességünk. A magyarok olyan elsöprı erıvel váltották le azt a politikát, amely éveken keresztül szembement az akaratukkal, hogy az új kormány, az új Országgyőlésnek kötelessége elsı intézkedésként deklarálni, hogy az emberek egységes akarata a hatalom legfıbb forrása Magyarországon. Ezzel a nyilatkozattal, amelyet rögvest Önök elé terjesztek, az emberek akaratát tesszük meg a jövı iránytőjének. Tisztelt Ház, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselıtársaim! Szeretném felhívni minden képviselıtársam figyelmét a mai nap történelmi jelentıségére, amely mindannyiunkat párthovatartozásunktól függetlenül kötelez. A mai napon megalakult Országgyőlést olyan nemzeti egység hozta létre, amilyen évtizedek óta nem volt Magyarországon. Ez a nemzeti egység az ország fölemelkedésének a feltétele és egyben záloga. A nemzeti együttmőködés nyilatkozata ennek a régen várt nemzeti egységnek szimbolikus erejő dokumentuma. Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Országgyőlés! Felolvasom azt a nyilatkozatot, amelyet felszólalásom után a Tisztelt Ház elé be is nyújtok. A nemzeti együttmőködés nyilatkozata: legyen béke, szabadság és egyetértés. A XXI. század elsı évtizedének végén 46 év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsıséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdıdött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyőjtötte maradék életerejét és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. A gyızelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a nemzeti együttmőködés rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyőlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttmőködés rendszerét. Mi, a Magyar Országgyőlés képviselıi kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez, méltó élethez és összekötik a sokszínő magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövınk tartóoszlopai. A nemzeti együttmőködés rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei határon innen és túlélı magyarok. Lehetıség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyızıdésünk, hogy a nemzeti együttmőködés rendszerében megtestesülı összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövıjét, erıssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erıket felszabadító összefogás minden magyar ember, legyen bármilyen korú, nemő, vallású, politikai nézető, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetıséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következı éveit. Magyar Országgyőlés 2010. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

LEFEJEZTÉK LENGYELORSZÁGOT (Forrás: Internet)

Lezuhant és kigyulladt a lengyel államfıt, Lech Kaczynskit szállító TU-154-es repülıgép az oroszországi Szmolenszkben. Kaczynski gépe a nyugat-oroszországi Szmolenszk repülıterére tartva, leszállás elıtt nem sokkal zuhant le. Szergej Antufjev tartományi vezetı azt mondta a BBC-nek, hogy a gép leszállás közben letarolta a fák tetejét, megbillent, majd a becsapódáskor darabokra tört, a kifutópálya közelében. A Reuters úgy tudja, hogy a repülı a szmolenszki reptértıl másfél kilométerre, ködös idıben zuhant le. A katasztrófa közvetlen kiváltó okát az orosz nyilatkozók elsısorban a rossz idıben, a ködben látják, de vizsgálják esetleges mőszaki hiba lehetıségét is. A közös vizsgálat mellett Lengyelország kérte, hogy önálló vizsgálatot folytathasson. Kaczynski Katinyba tartott, hogy lerója kegyeletét az 1940-ben ott kivégzett több ezer lengyel emléke elıtt. Az elnökkel tartottak kivégzett tisztek hozzátartozói is. A katasztrófa után rendkívüli kormányülést tartottak és Bronislaw Komorowski ideiglenes lengyel államfı, a lengyel alsóház elnöke egyhetes nemzeti gyászt rendelt el. A világ vezetıi hatalmai sorra fejezik ki részvétüket. Sólyom László köztársasági elnök személyesen fejezte ki részvétét a lengyel államfı halála miatt a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségén. Ez a legtragikusabb esemény Lengyelország történetében, ami békeidıben történt, mondta Donald Tusk kormányfı a szmolenszki katasztrófa után, amelyben a lengyel elnök mellett több közjogi méltóság is életét vesztette. Lengyelország eközben gyászol. Varsóban százával mennek az Elnöki Palota elé, gyertyát gyújtani és emlékezni, részvétüket nyilvánítani az emberek. A fedélzeten a következı személyek utaztak. A politikai osztály vezetıi közül: Lech Kaczynski, köztársasági elnök Maria Kaczynski, a köztársasági elnök felesége Ryszard Kaczorowski, az utolsó emigrációban lévı lengyel kormány miniszterelnöke Jerzy Szmajdziński, a Szejm alelnöke Krzysztof Putra, a Szejm alelnöke Krystyna Bochenek, Szenátus elnök-helyettese Wladyslaw Stasiak, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetıje Aleksander Szczygłoa, a Nemzeti Biztonsági Szolgálat vezetıje Paweł Wypych, a Köztársasági Elnöki Hivatal államtitkára Mariusz Handzlik, az Elnöki Hivatal államtitkár-helyettese Andrzej Kremer, helyettes külügyminiszter Ariusz Kazana, a külügyminisztérium protokolligazgatója Janus Kochanowski, állampolgári jogok biztosa Andrzej Przewoźnik, államtitkár, történész, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét İrzı Tanács titkára Sławomir Skrzypek, a Lengyel Nemzeti Bank kormányzója Janusz Kurtyka, a történész Nemzeti Emlékezés Intézet igazgatója Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke Ryszard Rumianek, a Varsói Egyetem rektora Jerzy Bahr, a Lengyel Orosz Föderáció nagykövete Maciej PłaŜyński, a külföldi lengyelek szervezetének elnöke Anna Walentynowicz, aktivista, a Szolidaritás tagja Leszek Deptuła, képviselı Grzegorz Dolniak, képviselı Przemysław Gosiewski, képviselı Grazyna Gesicka, képviselı Izabela Jaruga-Nowacki, képviselı GraŜyna Gęsicka tagja, képviselı

Sebastian Karpiniuk, képviselı Aleksandra Natalli-Świat, képviselı Arkadiusz Rybički, képviselı Jolanta Szymanek-Deresz, képviselı Zbigniew Wassermann, képviselı Wieslaw Woda, képviselı Edward Wojtas, képviselı Janina Fetlińska, képviselı Stanislaw Zajac, képviselı Aleksandra Natalli Swiat, képviselı A lengyel hadsereg részérıl: Franciszek Gągor, vezérkari fınök Bronislaw Kwiatkowski, a fegyveres erık mőveleti parancsnoka Andrjzej Błasnik, a légierı parancsnoka Tadeusz Bük, a szárazföldi erık fıparancsnoka Włodzimierz Potasiński, a különleges erık parancsnoka Kazimierz Gilarski, a varsói katonai körzet fıparancsnoka Andrzej Karweta, a lengyel haditengerészet fıparancsnoka Az egyházak képviseletében: Stefan Wyszynski, bíboros Tadeusz Ploska, tábori püspök, vezérırnagy Miron Chodakowksi, pravoszláv tábori lelkész Adam Pilch, ezredes evangélikus tábori lelkész Jan Osinski, ezredes, tábori lelkész Roman Indrzeczyk, elnöki lelkész Bronislaw Gostomsky, káplán Józef Joniec, katolikus pap Zdzislaw Król, katolikus pap Adrzej Kwasnik, katolikus pap és mintegy 40, a katyni áldozatok hozzátartozói......

Orbán Viktor május 1-i üzenete A munka ünnepének alkalmából a Fidesz elnöke hangfelvételen fejezte ki nagyrabecsülését Magyarország dolgozó és dolgozni vágyó polgárainak. "Olyan rendszert építünk, amely erıssé teszi az országot, és sikeressé a magyar embereket. Ennek szellemében küldöm jókívánságaimat és nagyrabecsülésemet minden dolgozó, dolgozni vágyó, és munkájával becsületet szerzett nyugdíjas magyar embernek és családjaiknak" fogalmaz Orbán Viktor ünnepi üzenetében.

HİSÖK NAPJA A Hısök Napja megtartását két törvény is elıírta! Két olyan törvény, melyekrıl valahogy megfeledkeztek. Elfelejtették ıket hatályon kívül helyezni, ezért a mai napig érvényben is vannak! Az ünnep eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki elıször, hogy nemzetünk hısi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelı módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hısök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára ez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hısök áldozták életüket a hazáért, és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell ırizni, mint a korábban elesettekét. Véget ért a háború. Mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át. A „rendszerváltást” követıen egyre többször emlékeztek meg a Hısök Napjáról.

A parlament az Orbán-kormány idején, 2001-ben nyilvánította május utolsó vasárnapját a Magyar Hısök Emlékünnepévé. A Hısök Napja ebben az évben május 30-án lesz. Ezen a napon, az elesett magyar katonákra emlékezünk, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták fel hazájuk oltárán. A Hısök Napja ma a kegyeletadás mellett (és azzal egyenértékően) a béke jelentıségére hívja fel a figyelmet. Azt sugallja a mai kor emberének, becsülje meg, hogy közvetlen háborútól mentes korban és helyen élhet. Különösen fontos ez a gyerekek esetében, akiket az erıszak, az agresszió nap, mint nap megkörnyékez a televízión, a számítógépes, játékokon keresztül – a Hısök Napja, pedig arra ébresztheti rá ıket, hogy a valódi háborúk valódi halottakat kívánnak. Azok a katonák, akik elestek a háborúk, szabadságharcok, világháborúk hadszínterein, azok a civilek, akiket meggyilkoltak a harcok közepette, azok igazán meghaltak, nem úgy, mint a filmek szereplıi, nem úgy, mint a játékok hısei, hanem visszavonhatatlanul és végérvényesen. A kegyelet és az emlékezés, a tisztelet mellett erre is tanít ez a nap.

A Hısök Napja megemlékezés során, az II. világháborús emlékmőnél elhangzott beszéd (Nagykáta, 2003. május 25.)

Nagyapám szőkszavú, komoly ember volt. Egyetlenegyszer mesélt nekem a háborúról. 17 éves volt 1944-ben, amikor Katona Lajosné tanyájáról orosz katonák hurcolták el Szentmártonkátára, majd onnan Tiszafüredre. 22 éves nıvére utána ment Mártonkátára, hogy megpróbálja ıt kiszabadítani. Miközben hazafelé tartott, orosz katonák megtámadták a fiatal lányt, és ı 2 nap múlva belehalt sérüléseibe. Nevét nem vésték márványba a hısök közé, de a családunk hısként emlékszik rá. Árpád-kori vitéz I. világháborús honvéddal

Sokan élnek közöttünk hısök, és sokunk családjában vannak hasonló történetek. A Don kanyarban maradt magyar katonák ott alusszák örök álmukat az idegen földben, koncentrációs táborokban meggyalázott zsidók százezrei szenvedtek. Halál, borzalom. Csak azt tudom, nem akarom. Nem akarja az én nemzedékem. Mi határok nélküli Európát akarunk, új barátokat, szép szerelmeket és fıként békét. Mi is látjuk, hogy a pénz nagyúr, és igazgatja a világot, de nem kívánunk hısökké válni egyetlen nagyhatalom érdekében sem. Az ember értelmes lény. Isten a saját képmására teremtette, ezért kell, hogy találjon mindig békés megoldást a konfliktusok megoldására. Nem hiszem, hogy a terrortámadások öngyilkos merénylıi hısök. Azt sem hiszem, hogy a visszavágó erıszakos válaszok emberhez méltóak. Nem akarunk háborúban megrokkant hısöket, és azt sem akarjuk, hogy díszpompás temetéssel búcsúztassuk barátainkat. A 40 éves Borsos alezredes testével fogta fel a társának szánt golyókat – így szólt a 2003. május 15-i hír. Két fia és felesége gyászolja. Egy rendır meghalt azért, amire felesküdött, az élete árán megvédte társát. Belénk hasít a fájdalom, szörnyülködünk. De azután olvasunk más híreket is, és már emlékezetünk szabadulni akar a borzalmas képektıl. JÉZUS azt mondja: Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Megértjük-e üzenetét? Sokszor hiszem, hogy nem. Győlölet-fegyverrel fordulunk egymás ellen, csak, mert a másik nem úgy gondolkodik, mint mi. Minden szentmisén elhangzik ez a mondat, mégsem jut el hozzánk. Pedig a legnagyobb hıs, Jézus Krisztus meghalt érted, értem, értünk. Minden emberért. És itt hagyta nekünk a legszebb emberi érzést, a szeretetet. Ha megértenénk ıt, nem lenne szükségünk emberáldozatokra. Csak élı hıseink lennének, a tudomány, mővészet, a munka, sport legjobbjai. Itt ez az emlékmő, figyelmeztetés legyen. Itt is volt háború, aminek rengeteg hıse volt, akiket hiába vártak haza, soha nem érkeztek meg. Élnek még köztünk azok közül, akik viselik a soha be nem gyógyuló sebet, a hıssé vált kedves, vagy testvér emlékét. Akik titokban mindig vágytak rá, hogy hamis legyen a halálhír. Szemben a Szőzanya szobra a kis Jézussal. Az élet, az újjászületés, a boldogság szimbóluma, mert mindannyiunknak szüksége van édesanyára, édesapára, testvéreinkre és nagyszüleinkre. Nem akarjuk, hogy bárki közülünk idegen érdekek áldozata legyen. (Szőcs László)

BÖJTE CSABA: ÉBRESZTİ! Húsvét másodnapja van! Nagy belsı indítást érzek, hogy elmenjek én is locsolni. Hatalmas vödör hideg vízzel szembe önteni azokat, akik alszanak. 2010 tavaszán leginkább azokat szeretném meglocsolni, hideg ébresztı vízzel, kiket nagy nagy szeretettel éveken keresztül egy-egy lelkiismeretes pap, szerzetes mindent félretéve nevelt, oktatott, hittan-órákon, vagy kollégiumokban, iskolapadokban. Ébresztı hajdani hittanosok, egyházi intézmények növendékei! A gonosz, néhány szomorú eléggé el nem ítélhetı - papról lerántotta a hallgatás fátylát, jól tette, de ti, mi, akik oly sok lelkiismeretes nagyszerő, szentélető papot, szerzetest ismertek miért hallgattok? ... Igen, kell beszélni arról az 1%-ról akik, felelıtlenül bemocskolták a bennük bízó gyermekeket, de kell beszélni a többiekrıl is, azokról a lelkipásztorokról is kik, hihetetlen jósággal, szeretettel hajoltak le hozzánk. Nagyon sok papot ismerek, de ismerıseim közül hozzám, mint hajdani gyermekhez egyetlen egy sem közeledett bőnös vággyal. Mindazt, amit értéknek tartok magamban, annak nagy részét olyan nemes lelkő papoktól kaptam, mint Bálint Lajos püspök úr, ki tegnap hunyt el. Róla, és még nagyon sok szentélető papról, szerzetesrıl csak jót, szépet tudok mondani. Hat év teológia alatt hozzám, de tudtommal társaimhoz sem, soha senki nem közeledett ferde hajlammal. A Fehérvári szeminárium számomra tényleg a Megtestesült Bölcsesség otthona volt, és mindig nagy-nagy szeretettel, tisztelettel gondolok vissza az ottani tanáraimra, elöljáróimra, püspökeimre. Paptanáraink a tanulmányaikért, önfeláldozó munkájukért a kommunista rendszertıl se elismerést, se segítséget nem kaptak, és mégis vállalva az oktatás a nevelés nagyon nehéz munkáját, hihetetlen tisztességgel helyt álltak. Számomra, de hiszem, hogy kispap társaim számára is mindenben példaképek voltak. Húsvét másodnapján ébredjünk fel, hallgatásunkkal önmagunkra is árnyékot vetítünk, mert a kívülállók csak a szennyrıl hallva, könnyen általánosítanak, és azt hihetik, hogy az egyházi intézmények a bőnnek, a szennynek az otthonai. Bennünket, az igazság melyet ismerünk, megtapasztaltunk, kötelez! Biztatlak, hogy egy-egy kedves paptanárunkról, szerzetes nevelınkrıl mi is rántsuk le a fátylat és írjuk le, fogalmazzuk meg egy-egy levélben, beszámolóban azt a sok jót, szépet, mit általuk kaptunk a jó Istentıl. Töltsük meg a sajtót, a világhálót olyan Istennek szentelt személyek életrajzaival, cselekedeteivel, akikre csak büszkeséggel tudunk gondolni. Ne hagyjuk, hogy néhány, részben még nem is ellenırzött féligazság, bemocskolja azt az intézményrendszert, vagy azokat a személyeket is, melyek számunkra nagylelkően otthont adtak, lelki-szellemi születésünkhöz hozzájárultak. (Simon András: Tudatosság)

Húsvét másodnapján friss hideg vízzel, mindenkinek jó locsolást kívánok, szeretettel, Csaba testvér

A PÁSZTOR, AKI ÉLETÉT ADTA JUHAIÉRT Apor Vilmos gyıri püspök szembeszállt az erıszakra készülı részeg orosz katonákkal, az áldozat megmenekült, de a fıpapot lelıtték.

Gyır és Flossenbürg, 1945 áprilisa. Egy magyar katolikus püspök és egy német evangélikus teológus hatvanöt évvel ezelıtti mártírhalálát néhány száz kilométer és pontosan egy hét választja el egymástól. Apor Vilmos a bolsevizmus, Dietrich Bonhoeffer a nácizmus áldozata lett, mert szembeszálltak a vörös, illetve a barna színő gonosz birodalmával. Az 1945. április 2-án elhunyt szegények püspökét tisztelet övezte már életében is. A legendás élető gyıri püspök 1945 nagypéntekén menekültek százait mentette meg a szovjetektıl. Apor rendszeresen látogatta birtokát, és odafigyelt az uradalom alkalmazottaira, cselédjeire, idénymunkásaira. Amikor kocsija befordult az udvaron, a családok köréje győltek, és hangos örömmel köszöntötték. A közvetlenség, kedvesség, ami lényének sajátsága volt, megfogta az emberek szívét. A püspök mindenét megosztotta a szegényekkel, ha szükségét érezte, saját ruháját, cipıjét is az elesetteknek adta. Gyırben a nincstelenek körében rendkívüli népszerőségnek örvendett, akik ragaszkodó szeretettel viseltettek iránta. „Nemcsak püspöknek volt kiváló, báróként is kitőnı erényekkel bírt – mondta lapunknak Horváth-Dóri Imre, a gyıri papi otthon nyugalmazott plébánosa. – Püspöki kinevezése után bevezette azt a szokást, hogy minden vasárnap a Püspökvárban két kispapot megvendégel. Ötödéves papi teológus hallgatóként elıször nem tudtam mire vélni a dolgot, aztán rájöttem. A meghívással bennünket, egyszerő falusi gyerekeket kívánt megtanítani arra, hogyan viselkedjünk ilyen ünnepélyes alkalmakkor. A püspök bárói terített asztalánál foglaltunk helyet. Az étkezés megkezdése elıtt a felszolgálók aranyvázában vizet hoztak, hogy megmossuk a kezünket. Gyönyörő kristálytálcán, pedig a finomabbnál finomabb ételeket szolgálták fel. A sült csirkétıl a libamájig kedvünkre válogathattunk. A püspök más téren is emberséges volt velünk. A gyıri szemináriumban szigorú szabályzat szerint teltek a mindennapjaink, sok kellemes idıtöltésrıl eleve le kellett mondanunk. Apor püspök átérezte a problémáinkat, és kinevezése után rögtön megengedte például a Dunában a csónakázást, fürdést, és elintézte, hogy a szemináriumban reggel fél öt helyett fél hatkor szólaljon meg az ébresztı csengı.” Március 28-án a szovjet csapatok elérték Gyırt, és megkezdıdtek a harcok. A következı napok folyamán az orosz katonák mind sőrőbben látogatták a Püspökvár pincéjét, ahol menekültek (nık, gyermekek, idısek) százainak nyújtott menedéket Vilmos püspök. A helyzet egyre veszélyesebbnek mutatkozott. A püspök nagypéntek délután nyíltan fölszólította a jelen lévı férfiakat, hogy legyenek segítségére, ha erélyesen kell föllépnie. Aznap este a vacsora alatt az elıtérbıl riadt nıi sikoly hallatszott ki. Erısen ittas orosz katonák a pince elıterében rejtızı fiatal nıre bukkantak, és megpróbálták megerıszakolni. A lány azt kiabálta: „Vilmos bácsi, Vilmos bácsi, segítség!” Erre a püspök fölszaladt a nagy pince lépcsıjén az elıtérbe, és, Hinaus! Hinaus! Ki innen! Ki innen!” kiáltással követelte a katonák távozását. Az erélyes föllépés hatására az orosz katonák a kijárat felé húzódtak, majd egyikük visszafordult, és géppuskával szétlıtte a helyiséget. A püspököt három golyó érte,

megdöbbentıen úgy, ahogyan keresztet vetni szokás: egyik a homlokát súrolta, a másik a hasüregbe hatolt be, míg a harmadik a jobb karján reverendája és inge kézelıjét lyukasztotta át. Apor Vilmos az aula igazgatójára és titkárára támaszkodva, még saját lábán ment le a nagy pince boltíves bejáratáig, majd összecsuklott. Papjai pokrócokkal letakarva hordágyra fektették, és kórházba vitték. Útközben a püspököt sokszor ki kellett takarni, mert az orosz katonák látni akarták, hogy nem valami nagy kincset rejtegetnek-e. Nem tudták, hogy valóban milyen nagy kincset vittek a hordágyon! Valahányszor ezek a katonák a püspök arcába világítottak, megáldotta ıket, és egész úton a kórházig a bőnösök megtéréséért imádkozott, így fohászkodva: „Istenem, ne tudd be nekik bőnül, mert nem tudják elvakultságukban, mit cselekszenek!” Apor Vilmost az orvosok minden igyekezetük ellenére sem tudták megmenteni. Betegágyát Jung orvos, a nıvére, Apor Gizella, Somogyi Antal plébános és a nıvérek állták körül. Följegyezték utolsó szavait, amelyekkel a jó pásztor búcsúzott nyájától: „Segítsenek romjaiból fölépíteni szerencsétlen magyar hazánkat! Vezessék vissza az igaz útra szegény félrevezetett népünket! Fölajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bőneimért, de fölajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezetı embereiért és ellenségeimért.” A püspök halálhíre lassan elterjedt az országban. Az Új Ember 1945. szeptember 16-i számában Egy szent halála 1945-ben, címő cikkben ismertette a gyıri püspök utolsó óráit, halálának körülményeit. Hamar meg is indult a boldoggá avatási eljárás, amelyet azonban a diktatórikus, szovjetbarát politikai légkör miatt berekesztettek. Csak 1990-ben folytatódott. 1997. november 9-én Rómában II. János Pál pápa a vértanú boldogok sorába iktatta Apor Vilmos püspököt. (Forrás: Internet,szerzı: Vinczeffy Levente)

APOR VILMOS PÜSPÖK: A PAP LEGFİBB ERÉNYE (részlet a cikkbıl)

„A sokféle képesség közül, melyekkel felruházta Isten az emberi lelket, kétségtelenül a legértékesebbek egyike a szeretet. Hogy nemcsak megismerni tudjuk a dolgokat, de a bennük megtalált jóság és szépség, miatt vonzódunk feléjük, megszerzésükért küzdünk, s ha elértük, öröm és boldogság árad szét bensınkben: ez valóban oly kincse lelki életünknek, melyért mindennap hálát kell adnunk a Teremtınek. Igaz, hogy a szeretet vak, ha nem világít neki az emberi elme, de hideg és erıtlen az értelem fénye, ha nem kíséri és követi, nem sarkallja és ösztönzi a szeretet melege. Ész nélkül pusztító tőzzé válhatik a szeretet, de szeretet nélkül céltalan, eredménytelen keresés marad az észnek mőködése. A papi élet is tartalmatlan, ha nem főti át a léleknek legszebb tehetsége: a szeretet Isten s az emberek iránt. Az isteni dolgokról szerzett legmélyebb tudás, a Szentírásnak és a szenthagyomány forrásainak legtüzetesebb ismerete, az Egyház történelmében, erkölcstanában és jogszabályaiban való legalaposabb jártasság, a teológiai és bölcseleti tudományok gyökeres elsajátítása nagy papi érték„ de áll mégis szó szerint Szent Pál szava: „...ha szeretetem nincs, semmit sem használ.” A csupa ész és akarat embere lehet esetleg jó államférfi, kiváló hadvezér, nagyhírő tudós, a papnak azonban, hogy hivatása magaslatán álljon, kell még a szeretet erénye, nem, mint esetleges járulék, hanem mint szükséges és elengedhetetlen követelmény. A papi élet forrása az Isten szeretete.”

FELSZÓLÍTJUK AZ ALANT FELSOROLT 6-OS KARTONOS SZEMÉLYEKET, TÁVOZZANAK A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGEIBİL! BÓDI ENDRE BODROGI ZSOLT – BORBÁLA – BOTOND – DEÁK – DIÓSGYİRI JÓZSEF – EDE FESTİ GABI – JÓSKA – KAPOSVÁRI – KÁVÁSI ANDRÁS – KEREKES GÁBOR – KEREKES MÁTYÁS KOVÁCS JÁNOS – LAKATOS JÓZSEF – LÁSZLÓ MECSEKI MOTOROS – MURAI PARÁDI PÁLINKÁS IMRE – PÉCSI TIBORPOZSONYI ZOLTÁN – PROHÁSZKA – GÁRDONYI – BORBÁLA – RUTKAI JÁNOS SIPOS – SOPRONI – SZABÓ PAULA – SZABÓ TIBOR – SZABÓ TIBOR – SZÉKELY LÁSZLÓ – SZERENCSÉS – SZERELİ – SZÖGI – KEREKES – ZSIGMOND PÉTER – TAPOLCAI ATTILA – TARKÖI – TÓTFALUSI KÁLMÁN – TÓTH GYİZİ – ÚJSÁGÍRÓ – ZALAVÁRI VADÁSZ – VÁRKONYI VESZPRÉMIVITÉZ – VÖLGYES – (FELTÖLTÉS ALATT)

TRIANON 1920. június 4-én Párizsban, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy - Trianon palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az elsı világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszőnését is jelentı békeszerzıdést. A Trianonban megkötött békeszerzıdés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részérıl Jugoszlávia, a Bánság másik részérıl, Erdélyrıl és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 fınyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. Trianoni emlékmő Nagykörőn A szerzıdés elsı része a Népszövetség elsı részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területébıl 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 fınyi népességbıl 7, 6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvő és nemzetiségő volt, s mintegy fele összefüggı tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekrıl volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 fıben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendın áttörlesztendı. (Forrás: Internet)

SOMOGYVÁRI GYULA. JAJJ! ("A magyar nemzetgyőlés ratifikálta a trianoni szerzıdést”)

Most már aztán csehek lesztek kutyák és még nagyobb úr lesz a kancsuka. A gıgös, keshedt, vén turulmadár nem száll már többet e rögre soha. A föld húsa, mit ekétek kifordít, Arany-Prágának ont majd gabonát s csehek lesztek vagy megfeszültök, kutyák! Hallod-e székely? Európa ítélt. Hívhatod már a poklot és eget! Holnap a pópa oláh Miatyánkra bottal tanítja hetyke kölykedet. Hajlongó szolga lesz az unokád már s oláh fejfával borít majd a hant s kitépjük a szíved, ha magyar, bitang! Hej, Bácska népe, húzzad az igát, mi "gyıztesek" majd addig dızsölünk. Nemes bocskorunk a nyakadra lépett és Szent-Páris most paroláz velünk. Meg ne zavarja Nagyszerbia álmát magyar szóval a nyikkanó poronty, mert feltámad Heródes újra, te rongy!

A komcsik

Á lláspo n t (Forrás. Internet, szerzı: Stefka István)

Lendvai Ildikó mondta a választás estéjén a magukfajtáról, hogy „mi komcsik”. A komcsik, akik ehhez az eszmerendszerhez tartozónak vallják magukat – hívják szervezetüket akár Magyar Kommunista Pártnak, Magyar Dolgozók Pártjának, Magyar Szocialista Munkáspártnak vagy Magyar Szocialista Pártnak –, nem sokat változtak az elmúlt kilencven évben. A kommunisták 1947-es kék cédulás választási csalása, a rendszerváltás utáni választások szocialista szavazatvásárlásai és most a fıként marxista választási bizottság, választási iroda próbálkozása, hogy megzavarja a hatodik szabad országgyőlési választásokat, mind-mind stílusukra, módszereikre jellemzı. Botrányba, komikumba fulladt az országos választási eredmények tájékoztatása, amikor az OVB elıször meghosszabbította a szavazást, majd kitolta a kampánycsend idejét. Lehet ezt arra is fogni, hogy rosszul szervezték meg egyes választási körzetekben a szavazást, és ezért kellett órákig sorban állni az embereknek. Lehet itt sumákolni, mint Szigeti Péter, az OVB vezetıje tette, hogy „a kampánycsendet nem mi hosszabbítottuk meg, hanem a törvény”, egyszóval lehet hazudozni összevissza, technikai malırt emlegetni, hivatkozni bizottsági felelısségre, demokratikus jogokra és így tovább, egy biztos: az Országos Választási Iroda vezetıje, az Országos Választási Bizottság tagjai ellopták az ország választóinak többségétıl az ünneplés jogát, a nap nagyszerőségét, az örömöt. Megfosztották az embereket attól, hogy idıben, este hét óra után megtudják, ki volt a választás gyıztese, illetve pártja milyen választási eredményt ért el. Ezek a balliberális döntnökök demokratikus alapjogokat sértettek meg, mert visszatartották az információt, az informálódáshoz való jogot tiltották meg három és fél órán keresztül, és megsértették a sajtószabadságot. Nem tagadták meg önmagukat, ugyanazt mutatták fel, amit az elmúlt nyolc évben adtak az MSZP–SZDSZ-kormányok: a tehetetlenséget, a mőködésképtelenséget, a szétesettséget és a jogi abszurdokat. Mi volt a céljuk? Megzavarni a választásokat, vagy megkérdıjeleztetni a választás legitimitását az elsöprı Fidesz–KDNP-gyızelem miatt – egy politológus morfondírozott a televízióban –, esetleg új választások kiírása is megfordult a fejükben? Hiszen 2002 óta ezektıl sok minden kitelik. Hiába járt el korrekten az akkor leköszönıben lévı Fidesz-kormány, amikor kinevezte az OVI és az OVB vezetıjét, tagjait, mert csak az elvesztett választás után derült ki, hogy többségük volt MSZMP-tag és elkötelezett szocialisták, szabad demokraták voltak. Vörösbe borult násztáncuk más személyekkel ugyan, de máig tart. Elızıleg Rytkó Emília OVI-vezetı, Ficzere Lajos OVBelnök, most Szigeti Péter, Halmai Gábor, Fazekas Marianna, Szoboszlai György állandó tagok baloldali-liberális kötıdése, részrehajlásuk, Wéber János politikai kalandozásai közismertek. Az elızı országgyőlési választásnál az ellenzék csaknem minden választással kapcsolatos kifogását, észrevételét lesöpörte az asztalról ez a bizottság. Jó lesz vigyázni! Még van majdnem két hét a második fordulóig, addig és az április 25-i választás napján még tartogathatnak meglepetéseket ezek a derék emberek. A komcsik, libsik egy vereség után nem tudnak szépen, keresztényi módon elmenni. Az elsı szabad választás után, amikor megalakult az Antall-kormány és tagjainak eskütételére egy egész ország volt kíváncsi, akkor az egyetlen televízió, a közszolgálati Magyar Televízió nem a Parlamentbıl közvetített, hanem egy labdarúgómérkızésre kapcsolt át. Nos, ık ilyenek. Akkor is az emberektıl lopták el azt a felemelı eseményt, hogy negyven év után azokat láthassák, akiket szabad választással juttattak hatalomra. Márai Sándor a Föld, föld címő könyvében már 1947-ben megfogalmazta véleményét errıl az embertípusról: „A kommunizmus megbukott minden értelemben, de a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezıje, aki már nem az eszmét védi, hanem a meztelen életét és a zsákmányt.” Ha tudta volna szegény Márai, hogy hatvan év után is baloldaliságukat, szociális érzékenységüket hangsúlyozva, ık még mindig zsákmányszerzésbıl élnek, a mások kizsákmányolásából, kiszipolyozásából, tönkretételébıl. Aki ebbe a csapatba vágyik – sokszor leírtam már –, azt vírusként fertızi az eszme, ami nem áll másból, mint a hatalom megragadásából, a hatalom mindenáron való megtartásából, a harácsolásból. S ehhez minden trükköt bevetnek. Ez az április 11-i is ilyen trükk volt.

Krassó és Zolika

Romantikus remete – A remetéknek mindig igazuk van a politizáló püspökökkel szemben – emlékezett meg majd húsz éve a parlamentben a liberális Kıszeg Ferenc Krassó Györgyrıl. Vajon a Magyar Október Párt alapítója - 19 éve, ezekben a napokban halt meg - jós volt, demokrata, vagy lánglelkő performer? A ma újságíró Bogád Zoltán gyerekként csapódott Krassó mellé. Iskola helyett miatta árult szamizdatot és lett egy harcos, kis párt tagja tizenévesen korkedvezménnyel. „Zolika”, Krassó kiskamasz munkatársa egy kicsit a forradalmár tükörképévé vált. PUNGOR ANDRÁS írása „Ne haragudj, esik a hó, késik a vonat” – jön az sms. Pécs-Budapest viszonylatban csúszik meg az idı. Bogád Zoltán, vagy, ahogy mindenki ismeri: Zutyu, ugyanis mostanság Baranyában robotol. Internetes hírszájnak dolgozik, és könyvet ír. Most csak miattam ült vonatra és tett lelkiismeret furdalásossá ezzel. Sokszor hívott vidéki bulikra, rendre felmentést kértem. Egyedülállónak furák lehettek az érvek: „hja, tudod a gyerek, a család!”. Egyszer egy tapolcai polmeetingrıl tudósítottunk. Nem volt már idı hazautazni. Borral fogadtuk az estét. Sokan voltunk vidékre zavart újságírók. Egyik tótumfaktum az asztalunkhoz ült. Mi óvatoskodtunk, információra vadásztunk. Zutyu belecsapott a lecsóba, figyelmeztette a polhuszárt, hogy gyakran nem bontja ki a valóság minden szövetét. Persze, ennél jóval nyersebben tette. Nem csak welcomedrink hozta ki belıle. İ mindig ilyen. Megszállott. (MTI-fotó) Nem késik sokat. Egyik cigirıl a másikra gyújt. Krassó miatt találkoztunk. Zutyu hétéves korától ismerte ıt. Mellette nyílt ki a szeme, tudta meg, hogy mit jelent a politika, a hatalom, a kommunizmus, a forradalom, a szamizdat. Emlékszünk még Krassó Györgyre, a Magyar Október Párt alapítójára, a Münnich szobor ledöntıjére, ahogy Kıszeg Ferenc fogalmazott: a romantikus forradalmárra? Egy híján húsz éve, hogy meghalt. Talán nem is a napi öt doboz cigi végzett vele. Túl erısen hitt saját igazában. Göncz Árpád mondta a ravatalánál: „Igazát nemigen vonta senki se kétségbe, de mellé sem állt nagyon senki.” Megszállott volt, amilyen Zutyu. – Talán tıle tanultam szeretni az igazságot – mélázik el a tanítvány két slukk között. Bogád Zoltán apja a nyolcvanas években távirat-kézbesítıként dolgozott. A maga módján ırizte a forradalom emlékét: október 23-án rendre fekete nyakkendıt kötött. 1983-ban találkozott az akkori ellenzék tagjaival, és beállt szamizdatot árulni. Rózsadombon terítette a tiltott gyümölcsöt. Akkor is vitte magával hétéves fiát, amikor Krassó Fı utcai lakásába, a Magyar Október elnevezéső illegális kiadó fıhadiszállására vitt az útja. Furcsa figura volt Krassó: piros alsónadrágban fogadta terjesztıit, lakásában több helyütt égett egy elfelejtett cigaretta. Úriember volt: kezet csókolt a nıknek. – Rövidesen én is árulni kezdtem a szamizdatokat. 10-20 forintért adtuk darabját. Nem éltünk jól, kellett a pénz – meséli Zutyu. – A suliban elmeséltem, hogy 1956-ban forradalom volt. A tanáraim jól letorkolltak. Ezután a tízéves kisfiút már nem érdekelte az iskola. Egyszerően nem ment be. Talán dacból, vagy, mert izgalmasabb volt az underground világ? – Hazudtak nekem – magyarázza. „Zolika” – így szólította Krassó a kis ellenállót. – Ez lett a mozgalmi nevem – mosolyog Bogád Zoltán. Krassó kedvelte a fiút. Talán magát látta benne. İ is gyerekként, 14 évesen kezdett politizálni. Korkedvezménnyel lépett be a kommunista pártba. Aztán gimnáziumi tanulmányait félbeszakította és beállt esztergályosnak, hogy közelrıl figyelhesse a munkásosztályt. Késıbb beiratkozott az egyetemre, de államvizsgái elıtt kicsapták és csak felnıtt fejjel doktorált közgazdaságtudományból. Krassó 1956-ban fegyverrel harcolt a Magyar Rádió ostrománál. De késıbb csak röplapterjesztést tudták rábizonyítani. Azért nem járt bitó. „Csak” tíz év börtön. Szinte élete végéig rendıri felügyelet alatt volt. 1985-ben kapott elıször útlevelet, Londonba utazhatott a haldokló bátyjához. Azonnal menedékjogot kért a britektıl. – Folyamatosan tartottam vele a kapcsolatot – idézi fel a tanítvány. A szürke, pesti utcai telefonok két forinttal mőködtek. Huszadik próbálkozásra adtak nemzetközi vonalat. Egy kis ügyeskedéssel a beszélgetés végén kiköpték a bedobott érmét. – Beépültem az ellenzéki mozgalomba. Ha valakinél házkutatást tartottak, azonnal felhívtam Krassót. İ továbbította a hírt a BBC-nek és a Szabad Európa Rádiónak. Krassó 1989-ben, a Nagy Imre temetésre jött haza. A kajakozó Wittmann Tamás kocsmájában fogadták ıt a barátai. Krassó szónokolt: nem szerencsés, ha Nagy Imrével eltemetik a forradalom eszméjét is. Külön megemlékezést akart szervezni a pesti srácokért. Az akkori amerikai nagykövet, Mark Palmer lebeszélte a tervérıl. Krassó úgy gondolta, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások résztvevıi felhatalmazás nélkül egyezkednek a jövırıl. – Ezért elıválasztást akart. Elıbb a nép döntsön: a kommunistákat szeretné a hatalomban látni, vagy a demokratákat?

Persze, nem gyártottak ilyen szavazólapokat. Krassó komolyan készült a rendszerváltozásra: megalapította a Magyar Október Pártot. Az új szervezet közgyőlése megszavazta: tizenéves is lehet párttag. Zolika így lépett be Krassó szervezetébe. És nemsokára „elıléptették”: ı lett az életszínvonal. – Népszínmővet adott elı a párt 1989. augusztus 20-án a Városligetben. A szereplık a reform meg a demokrácia voltak. A Nemzeti Kerekasztalt csúfoltuk ki. Rám az életszínvonal megformálása jutott. Krassó volt a narrátor. Amikor a fejemre ütött, összementem, akár az életszínvonal – nevet Zutyu. Vidám volt az élet a Magyar Október Pártban. Elkeseredett küzdelmet folytattak Münnich Ferenc szobra ellen, harcoltak a róla elnevezett utca átkereszteléséért. Nem bírták sokáig: kerítettek a flexnek áramot egy BM-ház biztosítéktáblájáról és nekiláttak a szobordöntésnek. De az opportunista lakók fellázadtak: az októberisták áramlopása miatt nem ment a lift. Végül a lelkes párttagok a villanypóznáról oroztak energiát és végre Münnich ledılt. Aztán a parlament elıtt sátoroztak valóban szabad választásokat követelve. Krassó ugyanis úgy vélte, a választási rendszer a nagy pártoknak kedvez. Ez ma már politológusi közhely, akkor rendbontó handabandának tőnt. Tiltakozásul elégették az ajánlószelvényeket és a hamut adták le a választási bizottságnak. A tüntetıket kiebrudalta a rendırség a Kossuth térrıl és újrafüvezték a táborozók után a teret. Így történt 2007-ben is, csak akkor a szentkorona-tant keverték a Gyurcsány takarodj-jal, lázálmot a hisztériával. (MTI foto) A Magyar Október Párt „betört” a Rádiókabaréba is. Krassót meghívták a képviselıi irodaházba szervezett felvételre. İ csak úgy vállalta, ha hozhat magával párttagokat is. Viccelıdött Torgyánnal, Tamás Gáspárral aztán jött a slusszpoén: ı és emberei nem távoznak az épületbıl. Nincs pártirodájuk, hát rendeznek itt egy ad hoc képviselı-testületi ülést. Ígéretbıl rögtön tele lett a padlás: kapnak, pártszékházat csak menjenek haza. Végül a civil biztonsági szolgálat kidobta a Magyar Október Pártot. Székházuk, persze, nem lett. Lett helyette program: követelték az életkörülmények mesterséges romlásának megszüntetését, politikai és kulturális autonómiát a határon túli magyar kisebbségnek. Krassó szorgalmazta, hogy a külföldiek mellett a dolgozók is kapjanak tulajdonrészt, legyen elıvételi joguk-gyáruk megvásárlására. De környezetvédelmi beruházásokat, a bürokrácia felszámolását is sürgette. Hamar jött az infarktus. Sokan az akkori ellenzék tagjai közül ott szobroztak kórházi ágyánál. Akiknek sebeket okozott, akik sebet ejtettek rajta. Idealista volt? Romantikus forradalmár? – Mindkettı, mégis sok dolgot megérzett, látott elıre – mondja Zutyu. A liberális Kıszeg Ferenc így búcsúzott tıle a parlamentben: „Úgy vélem, igaza volt, ahogy a hitvallóknak és remetéknek is mindig igazuk van a politikus püspökökkel szemben. Olyan igazság ez, amely magányosságra kárhoztatja hirdetıjét, és amely a látszat ellenére nem cselekvésre buzdít, hanem eltántorít a tartalmas cselekvéstıl. Olyan igazság, amelynek mindig jelen kell lennie a világban, de amely nem követhetı. – Egyszer azt mondta nekem, hogy ı kommunistából lett antikommunista, velem nehogy fordítva történjen – meséli Bogád Zoltán. 2007-ben a már komoly újságíró Zolikát egy röpke idıre elvitték a rendırök. Csak tudósított egy be nem jelentett tüntetésrıl. Rosszkor volt rossz helyen – szólt a hivatalos indok. Mi, firkászok flashmobbal, villámcsıdülettel tiltakoztunk a Batthyány örökmécsesnél. Jobbosok és balosok együtt. Krassó elégedetten mosolygott volna, ha látja. KEZEKET HÁTRA, IRÁNY ELİRE! Részlet. Krassó György: Hat nap az ÁVH fogságában c. írásából)

Mindent elvettek tılem, a kabátot is lehúzták. Két óra hosszat álltam a falnak fordulva, felemelt kezekkel. Közben puskatussal ütötték állandóan a karomat feljebb és szitkozódtak. Reggel hatkor elszállítottak a Fı utcai „Belügyminisztérium körzeti börtönébe”. Itt nagy lehetett éjjel a forgalom, mert várni kell, míg sorra kerülök. Meztelenre kellett vetkızni. Adtak két, ingnek és alsónadrágnak nevezett rongyot. A nadrágom és zakóm visszakaptam, de minden éles tárgyat levágtak róluk. A nadrág esik le rólam, mert a hátsó szorítókapcsokat is levágták. Nem húzhatod a nadrágot! Kezeket hátra, Irány elıre! A Fı utcai épület háromemeletesnek néz ki, de valójában a föld alatt is vannak „emeletei” Így én a hatodik emeletre kerülök.

-

Hatszáz három per négy. Ez lesz itt a neved. Értetted? Igen.

„Jogunk van tisztán látni” – hamarosan mégis lesz ügynöklista? Az iratnyilvánosságot hosszú évek óta sürgetı történészek, kutatók, és civil állampolgárok gyızelmét jelentheti az a tény, hogy nem kizárólag az NBH, hanem civil szakértık is részt vesznek a mágnesszalagok feldolgozásában. A cél a volt titkosszolgálati iratok, a hálózati nyilvántartás megismerése. Az új bizottságnak egy éve van arra, hogy "felszabadítsa" az iratok többségét. "Egy nemzet önbecsüléséhez önismeretre van szüksége. A kollektív emlékezetbıl fontos tények, adatok hiányoznak. Magyarországnak joga van tisztán látni" - így indokolta a miniszterelnök, miért bízott meg egy háromtagú civil szakértıi bizottságot azzal, hogy segítsen a múltfeltárásban. A Kenedi János vezette bizottság (amelynek tagja még Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergı Bendegúz levéltáros) felügyeli majd a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedınevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó 18 NBH-s mágnesszalag adatainak feldolgozását, minısítésük felülvizsgálatát, majd a minısítés alól feloldott anyagok levéltárba adását. Erre az egészre egy évük van. Betekinthetnek, ellenırizhetnek Bajnai megerısítette korábbi nyilatkozatát: nemcsak azt tartja fontosnak, hogy a múlt kutathatóvá váljon, hanem azt is, hogy az ügyiratok minısítése civil kontroll mellett folyjon. Csak az az irat maradhat a szolgálatoknál, amelyre ma is nemzetbiztonsági szempontból szükség van - hangsúlyozta a kormányfı. A bizottsága tagjai - nemzetbiztonsági átvilágításukat követıen - betekinthetnek majd az érintett iratokba, és javaslatot tehetnek a nyilvántartásban található adatok minısítésének felülvizsgálatára. Dönteni természetesen az NBH igazgatója dönt, de Bajnai szerint a bizottság a mindenkori miniszterelnöknek is jelezheti

fenntartásait.

6-os karton a levéltárból. hamarosan minden a helyére kerül (Fotó: Hírszerzı)

"Az, hogy nem mindenki akarja az iratok nyilvánosságát, még nem lehet akadálya a kollektív szembenézésnek" - mondta a miniszterelnök, aki ugyan nem egyeztetett az ellenzékkel errıl a lépésrıl, de szerinte a törvény egyértelmően kijelöli a következı kormány feladatát is. A történésznek egy feladata lehet az adott helyzetben: a volt állambiztonsági iratok depolitizálása és dekriminalizálása - mondta a parlamenti sajtótájékoztatón Kenedi János, szintén az iratok jogszerő nyilvánosságra hozatalát hangsúlyozva. A bizottság munkája egyébként nem, a végeredmény természetesen nyilvános lesz - tette hozzá. "Én biztos vagyok abban, hogy az iratok nyilvánossága semmiféle tragédiával nem járna. Meggyızıdésem ugyanis, hogy a titkosított iratok jó része a szolgálatok kudarcairól, szól. A titkosításoknak valószínőleg semmi más oka nincs, mint hogy a mítoszukat ne lehessen lerombolni" - állította a Hírszerzınek adott februári interjújában Varga László történész, aki szerint a nyilvánosságban ellenérdekelt "titkosszolgálati lobbi" két évtizede rá tud telepedni a politikára.

Áttörés: egy év múlva nyilvánosság? A civil kontroll intézményesítése, az NBH adatértelmezı monopóliumának megszőnése áttörés értékő fejlemény ahhoz képest, hogy egy februári konferencián még az derült ki: a kormány szavakon kívül semmit nem tett a mágnesszalagokon tárolt adatok nyilvánossága érdekében; sıt, még március közepén sem látszott az elırelépés. Miközben az elmúlt évtizedekben a szomszédos országok közül Csehország, Szlovákia és Románia is lényegesen többet tett a kommunista titkosszolgálatok tevékenységének megismeréséért, mint Magyarország. Az említett konferencián Kenedi János és Varga László történész elmondták: a 40 mb-nyi anyag öt nyilvántartáson belül három nagy mappát jelent. A legnagyobb a G dosszié, amely a hivatalosan kb. 170 ezer megfigyelt polgár adatait tartalmazza; a H dosszié az állambiztonság hálózata, ha úgy vesszük, ez a hivatalosan kb. 140 ezres "ügynöklista"; és van még a K dosszié, a kémelhárítási adattár (plusz van még egy J és egy U dosszié a különbözı nyomozások, megfigyelések eredményeirıl). A civilek eddig leginkább azon voltak felháborodva, hogy az (állítólagos) titokgazda, a Nemzetbiztonsági Hivatal dönthet civil kontroll nélkül az iratnyilvánosságról, mondván, "annak eldöntése, hogy az adott adat, információ minısítése indokolt-e, olyan szakmai kérdés, amelyrıl az információ birtokosa, a minısítı, illetve annak jogutódja képes csupán megalapozott döntést hozni, mivel ı rendelkezik valamennyi, az adott adathoz kapcsolódó releváns információval". Gulyás József exliberális képviselı a Hírszerzınek korábban megerısítette: nem az NBH-t, hanem a mindenkori kormányt tartja a valódi titokgazdának. "Ha a kormány a titokgazda, akkor értelemszerően ı dönthet az egyes adatok nyilvánosságáról, az minden visszatartott iratkörre igaz" - mondta lapunknak anno Gulyás, aki szerint az utóbbi idıben annyi botrány főzıdött az NBH-hoz, hogy már ezért is (meg a késıbbi történészi kutathatóság garanciáinak a megteremtése kedvéért is) szakmai, kutatói kontrollt kell biztosítani az

iratok értékelésénél. Forrás: internet, Hírszerzı, MTI)

Június 16: Ötvenhatos Vértanúk Napja (Forrás: Internet)

1956 végétıl 1961 nyaráig zajlott a Kádár-rendszer megtorlásának azon szakasza, amikor a forradalomban és szabadságharcban való részvétel miatt Magyarországon tömegével hoztak halálos ítéleteket és hajtották végre azokat. Az elsı hónapokban gyakoriak voltak olyan halálesetek, melyek az embertelen bánásmód miatt, a vizsgálatok" közben következtek be. 1957-tõl már bírósági eljárások keretében születtek tömegével a halálos ítéletek. 1958. június 16-a a megtorlások gyászos mélypontja. Nagy Imre és mártírtársai kivégzése az egész világ számára azt üzente, hogy a diktatúra nem ismer határokat a bosszúban: akárcsak 1849-ben, a törvényes miniszterelnököt is ki merik végezni. A kivégzés elsıdleges célja az ország teljes lakosságának megfélemlítése volt, az üzenete, pedig az, hogy senki sem érezheti magát biztonságban, bárkit bőnösnek találhat a hatalom, bárkinek elveheti az életét. A megtorlás 228 (2007-es adatok szerint) hıst ért utol. Áldozatvállalásuk az egész magyar nemzet mártírjává tette ıket. A hatalom féktelen dühét mi sem jellemzi jobban, minthogy ez a szám majdnem kétszerese a Haynau által 1849-ben elrendelt kivégzéseknek.

A magyar társadalom szinte minden csoportjából és rétegébıl kerültek ki a vértanúk. A munkások és földmővesek nagy száma mellett tanárok, katonatisztek, sorkatonák, rendırök, egyetemisták, középiskolások, mérnökök, könyvelık, újságírók, színházi rendezı, filmes, dramaturg, miniszter és miniszterelnök is található a kivégzettek között. A mártírok és a mártír miniszterelnök sorsa összefonódott az áldozatvállalásban, életük feláldozásában. Sokfélék voltak, sokféleképpen gondolkodtak, de mindannyian feláldozták azt, ami minden embernek a legdrágább: az életüket. Halálukban nemzeti egységet teremtettek, a szabadság utáni vágy nemzeti egységét. 1989. június 16-án a magyar nemzet újratemette Nagy Imrét és mártírtársait. Azóta ezen a napon emlékezünk minden 1956 után kivégzett magyar vértanúra. A mártírok halála a magyar szabadság és demokrácia mélypontja volt, ezzel szemben újratemetésük, a végsı tisztesség napja a szabadságért és demokráciáért zajló rendszerváltozás csúcspontja lett. Életük, haláluk, de még végtisztességük napja is bizonysága annak, hogy nem hiábavaló az áldozatvállalás, ha a szabadságról, a demokráciáról van szó.

A 301-es parcella 1989 tavaszán (Forrás: Rubicon 2009./3.)

Exhumálás

Újratemetés

1989

MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN HINNI KELL (Forrás: internet)

Hatalmas reményekkel tekint a Fidesz kormányzása elé Wittner Mária, aki a most lezáruló ciklus után, korábbi álláspontját megváltoztatva, újra vállalkozott a képviselıjelöltségre. Az 1956-os halálraítélt szerint borzasztóan nehéz feladat vár Orbán Viktorékra, a szocialistákat, pedig sosem szabad leírni, Gyurcsányt pedig végképp nem. Ez az ember maga a sátán – mondja róla Wittner Mária. – Milyen érzés ötvenhatos elítéltként látni, hogy a kommunista utódpárt ekkora vereséget szenvedett? – Gyönyörő pillanat volt, amikor megtudtam az eredményt. Pénteken Nyírbogdányban kampányoltam Simon Miklósnak, az ottani jelöltnek. Tele volt a terem, nagyon jó volt a hangulat, és nagyon örülök, hogy hozzájárulhattam a gyızelméhez. Ráadásul alig van olyan hely, ahol második fordulót kell tartani. Akinek a kezébe lehet adni az ország sorsát, az Orbán Viktor. Az elsı Fidesz-érában, 1998 és 2002 között felfelé jött az ország, és jó volt magyarnak lenni. De most nagyon nehéz feladat elıtt állnak. A sikerhez nem szabad elszakadni az emberektıl, nagyon fontos, hogy érezzék, bevonják ıket az ország sorsának az alakításába. Meg kell tanulnunk újra odafigyelni egymásra, mert csak összefogással lehet eredményt elérni. Az égiekhez, pedig hitért és erıért kell fohászkodni. Hinnünk kell Magyarország feltámadásában. Már tavalyi országjárásom során is éreztem, hogy az emberekbe visszatért a hit. Ez, pedig nagyon fontos, mert hit nélkül semmi sem megy. Annyival azért könnyebb a helyzet, hogy jobb közérzete lesz az embernek. Rosszabb ugyanis már nem lehet. Gondoltam a társaimra, akiket, az 1956-os forradalmat követı megtorlásban kivégeztek. Amikor a kommunisták visszajöttek a rendszerváltás után, arra gondoltam, hogy értelmetlen volt a haláluk. Most azonban azt érzem, talán nem hiába áldozták fel az életüket. Mindenkinek ajánlom, hogy gondoljon rájuk. Életet visszaadni nem lehet, de amit elvettek tılünk, azt munkával még vissza tudjuk szerezni. – Már az elsı forduló elıtt és most is azzal kampányolnak a szocialisták, hogy félteni kell a demokráciát Orbán Viktor túlhatalmától. – Ehhez képest az elmúlt nyolc évben a szabad demokratákkal és a Magyar Demokrata Fórummal együtt a szocialistáknak volt túlzott hatalmuk, és ezzel visszaélve minden jobbító szándékú elıterjesztést egy mozdulattal lesöpörtek az asztalról. Az MSZP ijesztgetésére van egy jó magyar mondás: minden ember magából indul ki. A szocialisták attól félnek, hogy kivizsgálják, feltárják az összes bőncselekményüket. És most már nem azokat az idıket éljük, amikor a kommunista elvtárs nem büntethetı. Ha bőnösök, bíróság elé kell állítani ıket, hogy feleljenek cselekedeteikért. De megnyugtatom az elvtársakat, nem olyan börtönbe fognak kerülni, ahol mi rabosodtunk, ahol egy ceruzahegy birtoklásáért húsz nap szigorítottat adtak. Ehhez képest ık szanatóriumba kerülnek, még ha börtönnek is nevezik. Nem akarok miniszterelnöki székben látni egy bőnözıt. Végigjátszották a kormányfı-választási cirkuszt, és megtették Bajnait miniszterelnöknek. A Hajdú-Bét tönkretétele kapcsán arra hivatkozott, hogy ı nem értett hozzá. Akkor miért csinálta? Ha ahhoz nem értett, akkor hogyan értett volna a miniszterelnökséghez? Akik öngyilkosok lettek, azoknak a halálában közvetett felelısség terheli. Nem mindegy, hogy amikor az ember befejezi, mit hagy maga után. Hogy a történelem margójára tolják, mint Hitlert és Sztálint, vagy úgy emlékeznek rá, mint például Bethlen Istvánra. A szocialisták csak lekenyerezni tudnak, de képtelenek emberként közeledni az emberhez. – Ismeri a szocialisták, kommunisták természetét. Sokan már döglött oroszlánként tekintenek erre a garnitúrára. Ön is? – Egyáltalán nem! Kapaszkodni fognak. Például 1990 után is négy évig csöndben voltak. Már a második évben azt mondtam, ezek csak kölcsönadták a hatalmat, és vissza fognak jönni. Visszajöttek. Minden aljasság kitelik tılük. Nagyon résen kell lenni. Gyurcsány Ferenc megmondta: úgy kell politizálni, hogy Orbán Viktor minden hétfı reggel megbánja, hogy miniszterelnök lett. Pedig jó lenne, ha magukba szállnának, és nem másban keresnék a hibát. Mindig azt mondtam, hogy nekünk még a kommunistákból is a selejt jutott. A körülöttünk lévı országok baloldali kormányai is kiállnak a nemzetük mellett, de a mieink totálisan magyarellenesek voltak. Úgy kiszolgáltatták ezt az országot a globalizációnak, hogy meg kell köszönnünk az istennek a lehetıséget, hogy az utolsó pillanatban kirángathatjuk magunkat a gödörbıl. Mert olyan nagy baj van, hogy még egy évet nem bírtunk volna el. Minden reggel imádkozom, és kérem a Szőzanyát, hogy vezesse ezt a népet az isteni szeretet útjára. Mert csak szeretettel lehet ezt végigcsinálni. – Ha már Gyurcsányt említette, sok a találgatás vele kapcsolatban. Visszatér ı is? – Ez az ember maga a sátán. A gonosz, pedig nem nyugszik, neki ezer arca van. Kísérteni fog, de nekünk ellen kell állnunk. İ 1961-ben, pont június 4-én született. Annak a napnak a fordulóján, amikor Magyarországot keresztre feszítették a Trianon-palotában. Az idei választások viszont pont egybeesnek a húsvéti idıvel, a feltámadással, és ez sem véletlen. – Sokáig úgy volt, nem lesz képviselı, de mégis elfogadta az országos lista negyedik helyét. Egy másik interjúban úgy nyilatkozott, hogy rengetegen keresték meg, és kérték, hogy mégis induljon. Nyilván ehhez kell a belsı motiváció is. – Azt mondtam a barátaimnak, hogy egyet megígérhetek: nem fogok jelentkezni, mint egy jó eminens, hanem istenre bízom. Ha felkérnek, elvállalom. És örülök neki, hogy így tettem. Nem számoltam az emberekkel. Rengetegen telefonáltak, megköszönve, hogy elvállaltam. Pedig az elmúlt négy évben néha elviselhetetlen volt nézni a szocialistákat a parlamentben. Azt mondtam, még egyszer ezt nem csinálom végig. De most már fel vagyok vértezve arra az esetre, ha bekerülök. Tudom, ezzel is segítek. Mert a hazámról, a nemzetemrıl, a létünkrıl van szó. Pontosan átérzem ennek a dolognak a mélységét.

BÉKE PORAIRA

1987 - 2010

A 2010-es országgyőlési választásokon mandátumot szerzett képviselık (Forrás: Internet)

Ágh Péter (Fidesz-KDNP) területi lista, Vas Dr. Ángyán József (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Dr. Apáti István (Jobbik) országos lista Dr. Aradszki András (Fidesz-KDNP) Pest megye 8.vk. Arnóth Sándor (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 6.vk. B. Nagy László (Fidesz-KDNP) területi lista, Csongrád Babák Mihály (Fidesz-KDNP) területi lista, Békés Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz-

FIDESZ KDNP

263

FÜGGETLEN

1

JOBBIK

47

LMP

16

MSZP

59

KDNP) Pest megye 2.vk. Dr. Bácskai János (Fidesz-KDNP) Budapest 12.vk. Dr. Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Dr. Baja Ferenc (MSZP) országos lista Balázs József (Fidesz-KDNP) Heves megye 3.vk. Balczó Zoltán (Jobbik) területi lista, Budapest Balla Gergı (Jobbik) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Balla György (Fidesz-KDNP) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok

Balla Mihály (Fidesz-KDNP) Nógrád megye 4.vk. Balog Zoltán (Fidesz-KDNP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Balogh József (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 4.vk. Dr. Balsai István (Fidesz-KDNP) Budapest 2.vk. Bana Tibor (Jobbik) országos lista Bánki Erik (Fidesz-KDNP) területi lista, Baranya Bányai Gábor (Fidesz-KDNP) BácsKiskun megye 10.vk. Baracskai József (MSZP) területi lista, Zala

Dr. Bárándy Gergely (MSZP) országos lista Baráth Zsolt (Jobbik) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok Bartos Mónika (Fidesz-KDNP) területi lista, Hajdú-Bihar Básthy Tamás (Fidesz-KDNP) Vas megye 3.vk. Bebes István (Fidesz-KDNP) területi lista, Vas Becsó Zsolt (Fidesz-KDNP) Nógrád megye 2.vk. Bencsik János (Fidesz-KDNP) Komárom-Esztergom megye 1.vk. Berényi László (Fidesz-KDNP) területi lista, Somogy Bertha Szilvia (Jobbik) országos lista Bíró Márk (Fidesz-KDNP) területi lista, Nógrád Bodó Imre (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 1.vk. Dr. Bohács Zsolt (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 3.vk. Dr. Bóka István (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 2.vk. Boldog István (Fidesz-KDNP) JászNagykun-Szolnok megye 6.vk. Boldvai László (MSZP) területi lista, Nógrád Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) Budapest 30.vk. Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) GyırMoson-Sopron megye 3.vk. Dr. Botka László (MSZP) területi lista, Csongrád Bödecs Barnabás (Jobbik) országos lista Brájer Éva (Fidesz-KDNP) területi lista, Fejér Dr. Braun Márton (Fidesz-KDNP) területi lista, Tolna Dr. Budai Gyula (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4.vk. Burány Sándor (MSZP) területi lista, Budapest Bús Balázs (Fidesz-KDNP) Budapest 4.vk. Czerván György (Fidesz-KDNP) Pest megye 6.vk. Dr. Czira Szabolcs (Fidesz-KDNP) Pest megye 16.vk. Dr. Czomba Sándor (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8.vk. Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP) KomáromEsztergom megye 3.vk. Csampa Zsolt (Fidesz-KDNP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Csenger-Zalán Zsolt (FideszKDNP) Pest megye 9.vk. Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) Zala megye 2.vk. Dr. Cser-Palkovics András (FideszKDNP) Fejér megye 1.vk. Csizi Péter (Fidesz-KDNP) területi lista, Baranya Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1.vk. Dr. Dancsó József (Fidesz-KDNP) Békés megye 6.vk. Demeter Ervin (Fidesz-KDNP) területi lista, Heves Demeter Zoltán (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6.vk. Dióssi Csaba (Fidesz-KDNP) Pest megye 3.vk. Domokos László (Fidesz-KDNP) Békés megye 5.vk. Dr. Dorkota Lajos (Fidesz-KDNP) Fejér megye 3.vk.

Dorosz Dávid (LMP) területi lista, Budapest Dúró Dóra (Jobbik) országos lista Egyed Zsolt (Jobbik) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Ékes Ilona (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Ékes József László (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 1.vk. Endrésik Zsolt (Jobbik) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Erdıs Norbert (Fidesz-KDNP) Békés megye 3.vk. Ertsey Katalin (LMP) országos lista Farkas Flórián (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Farkas Gergely (Jobbik) országos lista Farkas Sándor (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 5.vk. Farkas Zoltán (Fidesz-KDNP) Békés megye 4.vk. Dr. Fazekas Sándor (Fidesz-KDNP) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok Fejér Andor (Fidesz-KDNP) JászNagykun-Szolnok megye 7.vk. Ferenczi Gábor (Jobbik) területi lista, Veszprém Ficsor Ádám (MSZP) országos lista Firtl Mátyás Sándor (Fidesz-KDNP) Gyır-Moson-Sopron megye 7.vk. Dr. Fónagy János (Fidesz-KDNP) Budapest 10.vk. Font Sándor (Fidesz-KDNP) BácsKiskun megye 6.vk. Földesi Gyula (Fidesz-KDNP) Budapest 29.vk. Földi László (Fidesz-KDNP) Pest megye 15.vk. Fülöp István (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9.vk. Gajda Róbert (Fidesz-KDNP) területi lista, Békés Dr. Garai István (MSZP) területi lista, Bács-Kiskun Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) területi lista, Budapest Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP) Somogy megye 2.vk. Gıgös Zoltán (MSZP) országos lista Göndör István (MSZP) országos lista Dr. Gruber Attila László (FideszKDNP) Somogy megye 3.vk. Gulyás Dénes (Fidesz-KDNP) Pest megye 10.vk. Dr. Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP) területi lista, Vas Gúr Nándor (MSZP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Dr. Gyenes Géza (Jobbik) országos lista Dr. Gyimesi Endre (Fidesz-KDNP) Zala megye 1.vk. Gyopáros Alpár (Fidesz-KDNP) Gyır-Moson-Sopron megye 5.vk. Gyöngyösi Márton (Jobbik) területi lista, Bács-Kiskun Gyırffy Balázs (Fidesz-KDNP) területi lista, Veszprém Dr. György István (Fidesz-KDNP) Budapest 14.vk. Gyurcsány Ferenc (MSZP) országos lista Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP) területi lista, Zala Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) területi lista, Szabolcs-Szatmár-Bereg Habis László (Fidesz-KDNP) Heves megye 1.vk. Hadházy Sándor (Fidesz-KDNP)

Pest megye 11.vk. Halász János (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 2.vk. Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) területi lista, Békés Harangozó Gábor (MSZP) országos lista Dr. Harangozó Tamás (MSZP) területi lista, Tolna Dr. Hargitai János (Fidesz-KDNP) Baranya megye 5.vk. Harrach Péter (Fidesz-KDNP) Pest megye 1.vk. Hegedős Lórántné (Jobbik) országos lista Hegedős Tamás (Jobbik) országos lista Dr. Heintz Tamás (Fidesz-KDNP) Somogy megye 1.vk. Dr. Hende Csaba (Fidesz-KDNP) Vas megye 2.vk. Herman István (Fidesz-KDNP) Heves megye 6.vk. Dr. Hiller István (MSZP) országos lista Hirt Ferenc (Fidesz-KDNP) Tolna megye 5.vk. Hoffman Pál (Fidesz-KDNP) Pest megye 12.vk. Dr. Hoffmann Rózsa (FideszKDNP) területi lista, Gyır-MosonSopron Dr. Hollósi Antal Gábor (FideszKDNP) Budapest 5.vk. Dr. Hoppál Péter (Fidesz-KDNP) Baranya megye 1.vk. Horváth András (MSZP) területi lista, Fejér Horváth Csaba (MSZP) területi lista, Budapest Horváth István (Fidesz-KDNP) Tolna megye 1.vk. Dr. Horváth János (Fidesz-KDNP) területi lista, Fejér Horváth László (Fidesz-KDNP) Heves megye 2.vk. Dr. Horváth Zsolt (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 2.vk. Dr. Horváth Zsolt (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 6.vk. Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10.vk. Dr. Illés Zoltán (Fidesz-KDNP) Budapest 8.vk. Dr. Ipkovich György (MSZP) területi lista, Vas Ivády Gábor (LMP) országos lista Dr. Iván László (Fidesz-KDNP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Iváncsik Imre (MSZP) országos lista Ivanics Ferenc (Fidesz-KDNP) Gyır-Moson-Sopron megye 6.vk. Jakab István (Fidesz-KDNP) területi lista, Szabolcs-Szatmár-Bereg Jánosiné Dr. Bene Ildikó (FideszKDNP) Jász-Nagykun-Szolnok megye 4.vk. Jávor Benedek (LMP) területi lista, Budapest Dr. Józsa István (MSZP) területi lista, Budapest Juhász Ferenc (MSZP) országos lista Káli Sándor (MSZP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Kalmár Ferenc (Fidesz-KDNP) területi lista, Csongrád Kapus Krisztián (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 5.vk. Kara Ákos (Fidesz-KDNP) GyırMoson-Sopron megye 1.vk.

Karácsony Gergely (LMP) területi lista, Budapest Dr. Karakó László (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3.vk. Karvalics Ottó János (FideszKDNP) Somogy megye 6.vk. Kaufer Virág (LMP) országos lista Kepli Lajos (Jobbik) országos lista Dr. Kerényi János (Fidesz-KDNP) területi lista, Bács-Kiskun Kiss Attila (Fidesz-KDNP) HajdúBihar megye 9.vk. Kiss Péter (MSZP) országos lista Kiss Sándor (Jobbik) területi lista, Szabolcs-Szatmár-Bereg Dr. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) Budapest 11.vk. Dr. Kolber István (MSZP) területi lista, Somogy Koncz Ferenc (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11.vk. Dr. Kontrát Károly (Fidesz-KDNP) területi lista, Veszprém Kontur Pál (Fidesz-KDNP) területi lista, Komárom-Esztergom Korondi Miklós (Jobbik) területi lista, Pest Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) HajdúBihar megye 3.vk. Koszorus László (Fidesz-KDNP) területi lista, Baranya Kovács Ernı (Fidesz-KDNP) területi lista, Bács-Kiskun Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Vas megye 4.vk. Dr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1.vk. Dr. Kovács József (Fidesz-KDNP) Békés megye 2.vk. Kovács László (MSZP) országos lista Kovács Péter (Fidesz-KDNP) Budapest 24.vk. Kovács Tibor (MSZP) országos lista Dr. Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 3.vk. Kozma Péter (Fidesz-KDNP) területi lista, Szabolcs-SzatmárBereg Kıszegi Zoltán (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Kıvári János (Fidesz-KDNP) Baranya megye 3.vk. Dr. Kövér László (Fidesz-KDNP) területi lista, Zala Kubatov Gábor (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Kucsák László (Fidesz-KDNP) Budapest 26.vk. Kukorelly Endre (LMP) területi lista, Zala Kulcsár Gergely (Jobbik) területi lista, Hajdú-Bihar Kulcsár József Ferenc (FideszKDNP) Budapest 22.vk. Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Dr. Kupper András (Fidesz-KDNP) Budapest 17.vk. L. Simon László (Fidesz-KDNP) Fejér megye 4.vk. Lakatosné Sira Magdolna (FideszKDNP) területi lista, SzabolcsSzatmár-Bereg Dr. Lamperth Mónika (MSZP) országos lista Dr. Lanczendorfer Erzsébet (Fidesz-KDNP) területi lista, GyırMoson-Sopron Dr. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP)

területi lista, Budapest László Tamás (Fidesz-KDNP) Budapest 23.vk. Lasztovicza Jenı (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 4.vk. Dr. Latorcai János (Fidesz-KDNP) területi lista, Békés Dr. Lázár János (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 6.vk. Lendvai Ildikó (MSZP) területi lista, Budapest Dr. Lenhardt Balázs (Jobbik) országos lista Lezsák Sándor (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 3.vk. Lipık Sándor (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5.vk. Lukács László (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 8.vk. Dr. Lukács Tamás (Fidesz-KDNP) területi lista, Heves Lukács Zoltán (MSZP) területi lista, Komárom-Esztergom Mágori Józsefné (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 7.vk. Magyar Anna (Fidesz-KDNP) területi lista, Csongrád Magyar Zoltán (Jobbik) területi lista, Gyır-Moson-Sopron Mandur László (MSZP) országos lista Manninger Jenı (Fidesz-KDNP) Zala megye 3.vk. Márton Attila (Fidesz-KDNP) HajdúBihar megye 7.vk. Dr. Matolcsy György (FideszKDNP) területi lista, Bács-Kiskun Dr. Mátrai Márta (Fidesz-KDNP) területi lista, Somogy Meggyes Tamás (Fidesz-KDNP) Komárom-Esztergom megye 5.vk. Menczer Erzsébet (Fidesz-KDNP) Budapest 3.vk. Dr. Mengyi Roland (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12.vk. Mesterházy Attila (MSZP) országos lista Michl József (Fidesz-KDNP) Komárom-Esztergom megye 2.vk. Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) területi lista, Veszprém Dr. Mikola István (Fidesz-KDNP) területi lista, Fejér Mile Lajos (LMP) országos lista Dr. Molnár Ágnes (Fidesz-KDNP) területi lista, Gyır-Moson-Sopron Dr. Molnár Attila (Fidesz-KDNP) területi lista, Komárom-Esztergom Dr. Molnár Csaba (MSZP) területi lista, Gyır-Moson-Sopron Molnár Oszkár (független) BorsodAbaúj-Zemplén megye 8.vk. Molnár Zsolt (MSZP) területi lista, Budapest Móring József Attila (Fidesz-KDNP) Somogy megye 4.vk. Murányi Levente (Jobbik) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok Dr. Nagy Andor (Fidesz-KDNP) Nógrád megye 3.vk. Nagy Csaba (Fidesz-KDNP) Baranya megye 2.vk. Dr. Nagy Gábor Tamás (FideszKDNP) Budapest 1.vk. Dr. Nagy István (Fidesz-KDNP) Gyır-Moson-Sopron megye 4.vk. Nagy István (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Dr. Nagy Kálmán (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3.vk. Dr. Navracsics Tibor (Fidesz-

KDNP) Veszprém megye 7.vk. Dr. Nemény András (MSZP) országos lista Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) Budapest 31.vk. Németh Zoltán (Fidesz-KDNP) Budapest 32.vk. Németh Zsolt (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Németh Zsolt (Jobbik) területi lista, Baranya Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) Csongrád megye 2.vk. Novák Elıd (Jobbik) országos lista Nyakó István (MSZP) országos lista Dr. Nyikos László (Jobbik) országos lista Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz-KDNP) területi lista, Heves Obreczán Ferenc (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Dr. Ódor Ferenc (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9.vk. Dr. Oláh Lajos (MSZP) területi lista, Hajdú-Bihar Dr. Orbán Viktor (Fidesz-KDNP) területi lista, Fejér Osztolykán Ágnes (LMP) területi lista, Budapest Örvendi László (Fidesz-KDNP) területi lista, Hajdú-Bihar Pál Béla (MSZP) területi lista, Veszprém Pál Tibor (MSZP) területi lista, Budapest Pálffy István (Fidesz-KDNP) területi lista, Hajdú-Bihar Palotai Szilárd (Jobbik) területi lista, Nógrád Pánczél Károly (Fidesz-KDNP) Pest megye 13.vk. Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) Budapest 21.vk. Patay Vilmos (Fidesz-KDNP) Tolna megye 4.vk. Pelczné dr. Gáll Ildikó (FideszKDNP) területi lista, Borsod-AbaújZemplén Dr. Pesti Imre (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Pichler Imre (Fidesz-KDNP) Baranya megye 7.vk. Pintér László (Fidesz-KDNP) Zala megye 4.vk. Pócs János (Fidesz-KDNP) JászNagykun-Szolnok megye 2.vk. Pogácsás Tibor János (FideszKDNP) Pest megye 7.vk. Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) Budapest 18.vk. Polics József (Fidesz-KDNP) Baranya megye 4.vk. Dr. Pósán László (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 1.vk. Potápi Árpád János (Fidesz-KDNP) Tolna megye 3.vk. Pörzse Sándor (Jobbik) területi lista, Budapest Pısze Lajos (Jobbik) területi lista, Somogy Puch László (MSZP) országos lista Puskás Imre (Fidesz-KDNP) területi lista, Tolna Dr. Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) Vas megye 1.vk. Rácz Róbert (Fidesz-KDNP) területi lista, Hajdú-Bihar Dr. Répássy Róbert (Fidesz-KDNP) területi lista, Borsod-Abaúj-Zemplén Dr. Rétvári Bence (Fidesz-KDNP) Budapest 15.vk. Révész Máriusz (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest

Riz Gábor (Fidesz-KDNP) BorsodAbaúj-Zemplén megye 5.vk. Riz Levente (Fidesz-KDNP) Budapest 25.vk. Rogán Antal (Fidesz-KDNP) Budapest 7.vk. Román István (Fidesz-KDNP) területi lista, Szabolcs-SzatmárBereg Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz-KDNP) Budapest 9.vk. Rozgonyi Ernı (Jobbik) területi lista, Fejér Rubi Gergely (Jobbik) területi lista, Hajdú-Bihar Dr. Rubovszky György (FideszKDNP) területi lista, Somogy Sági István (Fidesz-KDNP) JászNagykun-Szolnok megye 5.vk. Dr. Salamon László (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Samu Tamás (Jobbik) területi lista, Békés Sáringer-Kenyeres Tamás (FideszKDNP) területi lista, Zala Scheiring Gábor (LMP) országos lista Schiffer András (LMP) országos lista Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) területi lista, Komárom-Esztergom Dr. Schmitt Pál (Fidesz-KDNP) országos lista Schön Péter (Jobbik) országos lista Sebestyén László (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4.vk. Dr. Selmeczi Gabriella (FideszKDNP) területi lista, Pest Dr. Semjén Zsolt (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 7.vk. Dr. Seszták Miklós (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7.vk. Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) területi lista, Szabolcs-SzatmárBereg Dr. Simicskó István (Fidesz-KDNP) Budapest 16.vk. Simon Gábor (MSZP) országos lista Dr. Simon Gábor (MSZP) országos lista Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6.vk. Simonka György (Fidesz-KDNP) Békés megye 7.vk. Sneider Tamás (Jobbik) országos lista Soltész Miklós (Fidesz-KDNP) területi lista, Pest Sós Tamás (MSZP) területi lista, Heves Spaller Endre (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Dr. Staudt Gábor (Jobbik) országos lista Dr. Steiner Pál (MSZP) területi lista, Budapest Szabó Csaba (Fidesz-KDNP) területi lista, Nógrád Dr. Szabó Erika (Fidesz-KDNP) területi lista, Bács-Kiskun Szabó Gábor (Jobbik) országos lista Szabó Imre (MSZP) területi lista, Pest Szabó Rebeka (LMP) országos lista Dr. Szabó Tamás (Fidesz-KDNP) Jász-Nagykun-Szolnok megye 1.vk. Szabó Tímea (LMP) országos lista Szabó Vilmos (MSZP) országos lista Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) Heves

megye 4.vk. Dr. Szakács Imre (Fidesz-KDNP) Gyır-Moson-Sopron megye 2.vk. Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) Jász-Nagykun-Szolnok megye 3.vk. Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Budapest 19.vk. Szászfalvi László (Fidesz-KDNP) Somogy megye 5.vk. Szatmáry Kristóf (Fidesz-KDNPMVMP) területi lista, Budapest Szávay István (Jobbik) országos lista Szedlák Attila (Fidesz-KDNP) területi lista, Veszprém Dr. Szekeres Imre (MSZP) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok Szekó József (Fidesz-KDNP) területi lista, Baranya Székyné Dr. Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP) Nógrád megye 1.vk. Szijjártó Péter (Fidesz-KDNP) területi lista, Gyır-Moson-Sopron Szilágyi György (Jobbik) országos lista Szilágyi László (LMP) országos lista Dr. Szilágyi Péter (LMP) országos lista Dr. Szili Katalin (MSZP) területi lista, Baranya Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP) területi lista, Hajdú-Bihar Szőcs Erika (MSZP) országos lista Dr. Szőcs Lajos (Fidesz-KDNP) Pest megye 14.vk. Talabér Márta (Fidesz-KDNP) Veszprém megye 5.vk. Tállai András (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13.vk. Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7.vk. Dr. Tapolczai Gergely (FideszKDNP) országos lista Tarlós István (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Dr. Tarnai Richárd (Fidesz-KDNP) Budapest 28.vk. Tasó László (Fidesz-KDNP) HajdúBihar megye 4.vk. Tessely Zoltán (Fidesz-KDNP) Fejér megye 7.vk. Dr. Tiba István (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 8.vk. Tiffán Zsolt (Fidesz-KDNP) Baranya megye 6.vk. Dr. Tilki Attila (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10.vk. Tóbiás József (MSZP) országos lista Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP) Tolna megye 2.vk. Tóth Gábor (Fidesz-KDNP) Pest megye 5.vk. Dr. Tóth József (MSZP) Budapest 20.vk. Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP) Heves megye 5.vk. Törı Gábor (Fidesz-KDNP) Fejér megye 5.vk. Tukacs István (MSZP) országos lista Dr. Turi-Kovács Béla (FideszKDNP) területi lista, Pest Ughy Attila (Fidesz-KDNP) Budapest 27.vk. Dr. Ujhelyi István (MSZP) országos lista V. Németh Zsolt (Fidesz-KDNP) Vas megye 5.vk. Dr. Vadai Ágnes (MSZP) országos

lista Vágó Gábor (LMP) országos lista Vágó Sebestyén (Jobbik) területi lista, Komárom-Esztergom Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) Békés megye 1.vk. Varga Gábor (Fidesz-KDNP) Fejér megye 6.vk. Varga Géza (Jobbik) országos lista Dr. Varga István (Fidesz-KDNP) területi lista, Jász-Nagykun-Szolnok Varga József (Fidesz-KDNP) területi lista, Budapest Varga László (Fidesz-KDNP) területi lista, Bács-Kiskun Dr. Varga László (MSZP) országos lista Varga Mihály (Fidesz-KDNP) JászNagykun-Szolnok megye 8.vk. Dr. Varga Zoltán (MSZP) területi lista, Békés Vargha Tamás (Fidesz-KDNP) Fejér megye 2.vk. Varju László (MSZP) területi lista, Pest Dr. Vas Imre (Fidesz-KDNP) Budapest 13.vk. Vécsey László (Fidesz-KDNP) Pest megye 4.vk. Dr. Vejkey Imre (Fidesz-KDNP) területi lista, Tolna Dr. Veres János (MSZP) területi lista, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vigh László (Fidesz-KDNP) Zala megye 5.vk. Vincze László Mihály (FideszKDNP) Csongrád megye 4.vk. Dr. Vinnai Gyızı (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2.vk. Dr. Vitányi István (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 5.vk. Dr. Vitányi Iván (MSZP) országos lista Volner János (Jobbik) területi lista, Pest Vona Gábor (Jobbik) területi lista, Heves Dr. Völner Pál (Fidesz-KDNP) Komárom-Esztergom megye 4.vk. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) Budapest 6.vk. Wittner Mária (Fidesz-KDNP) országos lista Zagyva György (Jobbik) területi lista, Csongrád Zakó László (Jobbik) területi lista, Zala Dr. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun megye 1.vk. Dr. Zsiga Marcell (Fidesz-KDNP) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2.vk. Zsiga-Kárpát Dániel (Jobbik) országos lista Zsigó Róbert (Fidesz-KDNP) BácsKiskun megye 9.vk.

Felmentik az ’56-os mártírokat Kimondták: az úgynevezett Szoboszlay-csoport mind az 57 vádlottját ártatlanul ítélték el. (Forrás: Internet)

Precedens-értékő jóvátétel Romániában. Felmentı ítélet született az 1956-os forradalommal kapcsolatos, legnagyobb koncepciós per újratárgyalásán. A Kolozsvári Táblabíróság a perújításon kimondta: az úgynevezett Szoboszlay-csoport mind az 57 vádlottját ártatlanul ítélték el, több mint 50 éve. A perújrafelvételt Szoboszlay Aladár Magyarországon élı húga kezdeményezte. Szoboszlay Aladár bánsági katolikus pap a többpártrendszer bevezetéséért, egy magyarromán konföderáció létrehozásáért szervezkedett 1956-ban. A románságra is kiterjedı, országos hálózatából tíz embert kivégzett, 47-et pedig súlyos börtönbüntetéssel sújtott a kommunista hatalom. „Az ügyész is olyan konklúziót tett, hogy a perújítási kérelemnek helyet kell adni” – hangsúlyozta Kincses Elıd ügyvéd. Romániában mindmáig nem született törvény a koncepciós politikai ítéletek megsemmisítésérıl, és az egyéni perújítási kérelmeknek sem volt sok sikerük. Kincses Elıd ügyvéd most a kommunista rendszert embertelennek minısítı államfıi bizottság jelentésére hivatkozva érvelt. Így érte el a perben a Szoboszlay-csoport felmentését. „Ez sokkal több, mint a rehabilitálás, mert a rehabilitálás azt jelenti, hogy eltelt iksz idıszak és jól viselkedett és most már megbocsátjuk azt, hogy elkövetett egy bőncselekményt. Itt meg azt állapították meg, hogy nem követtek el bőncselekményt, tehát az 58-as katonai törvényszéki ítélet az a kommunista rendszer igazságszolgáltatásának egy gaztette volt” – tette hozzá Kincses Elıd. A kivégzettek családtagjai a mai napig nem tudják, hol nyugszanak szeretteik.

(Simon András: jofosztott szabadság)

S.A: gyızelem)

AZ ’56-OS SZÖVETSÉG 2010 ÉVI CSELEKVÉSI PROGRAMJA 2010. 01. 05. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 02. 02. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 02. 25. A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA VALÓ MEGEMLÉKEZÉS 2010. 02. 26. 2009. ÉVI PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA 2010. 2010. 2010. 2010.

03. 03. 03. 03.

02. 15. 25. 25.

ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE ’56-OS SZOBRUNKNÁL KOSZORÚZÁS TERROR HÁZA MÚZEUM KONFERENCIA NEMZETI SÍRKERT GONDOZÁSA

2010. 04. 06. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 04. 07. KURATÓRIUMI ÜLÉS 2010. 04. 14. 2010. ÉVI PÁLYÁZAT LEADÁS 2010. 05. 04. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 05. 22. HADTÖRTÉNETI KOSZORÚZÁS 2010. 05. 23. HİSÖK NAPI ÜNNEPSÉG-KOSZORÚZÁS 2010. 2010. 2010. 2010.

06. 06. 06. 06.

02. 04. 05. 16.

ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE TRIANONI KOSZORÚZÁS VÁROSOKBAN VÁRPALOTA TRIANON,KOSZORÚZÁS MEGEMLÉKEZÉS-KOSZORÚZÁS

2010. 07. 00. NYÁRI SZÜNET 2010. 08. 03. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 08. 20. KOSZORÚZÁS 2010. 2010. 2010. 2010.

09. 09. 09. 09.

07. 00. 00. 00.

ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE MEMENTÓ KOSZORÚZÁS PEK KÖZGYŐLÉSEN VALÓ RÉSZVÉTEL RECSKI EMLÉKPARK KOSZORÚZÁS

2010. 2010. 2010. 2010.

10. 10. 10. 10.

05. 22. 23. 25.

ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE KÖZPONTI ÜNNEPSÉG MEGEMLÉKEZÉS-301 KOSZORÚZÁS VÉRES CSÜTÖRTÖK, KOSZORÚZÁS

2010. 11. 02. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG ÜLÉSE 2010. 11. 04. MEGEMLÉKEZÉS-KOSZORÚZÁS TRIANONI KOPJAFA ÁLLÍTÁSA BAJTÁRSAK CSUCSUZTATÁSÁN VALÓ RÉSZVÉTEL KÜLDÖTTGYÜLÉS Dr. KRASSÓ GYÖRGY SZÖVETSÉGÜNK ALAPÍTÓJA SÍRJÁNAK NEMZETI SÍRKERTBE VALÓ ÁTHELYEZÉSE

TISZTSÉGVISELİK ORSZÁGOS ELNÖK FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS ALELNÖK DR. FARKAS LÁSZLÓ - STYOP FERENCNÉ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG DR. FARKAS LÁSZLÓ – FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ KAPCSOS JÁNOS - LECHNER FERENC – PÁSZTOR GYULA - PETİ SÁNDOR DR. RÓZSA GYÖRGY – STYOP FERENCNÉ - SZARKA LAJOS SZENDINÉ KÓSA KATALIN - TÓTH JÓZSEF FİTITKÁR KANTER FERNC ELNÖKI KABINET FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ – DR. FARKAS LÁSZLÓ – KANTER FERENC - STYOP FERENCNÉ ORSZÁGOS PÉNZÜGYI ELLENÖRZİ BIZOTTSÁG D R . F A R K A S L Á S Z L Ó – LECHNER FERENC - STYOP FERENCNÉ ORSZÁGOS ETIKAI ÉS FELVÉTELI BIZOTTSÁG DR. FARKAS LÁSZLÓ – KISS JÁNOS – PIFF JÓZSEF ORSZÁGOS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG PÁSZTOR GYULA - TÓTH JÓZSEF ORSZÁGOS KEGYELETI BIZOTTSÁG FELEKI DÉNES – KARACS ZSIGMOND – STYOP FERENCNÉ - SZARKA LAJOS SZÖVETSÉGI ZÁSZLÓİR PÉNZES JÓZSEF NEMZETI SÍRKERTFELELİS M ÁT É A N D R Á S ÜGYELETI REND FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ELNÖK HÉTFİ – KEDD - SZERDA DE. 10 – 12 –IG DR. FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖK HÉTFİ DE. 10-12 –IG STYOP FERENCNÉ HÉTFİ – KEDD - SZERDA DE. 10 – 12 –IG SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG HÉTFİ – KEDD – SZERDA – CSÜTÖRTÖK DE. 10 - 12 –IG KEGYELETI BIZOTTSÁG – ETIKAI ÉS FELVÉTELI BIZOTTSÁG HÉTFİ – KEDD – DE. 10 – 12 -IG KÖZPONTI PÉNZTÁR KEDD – SZERDA DE. 10 – 12 –IG ELİZETES IDİPONT EGYEZTETÉS 06-1-312 – 80 - 41 -TELEFONON

KÖZÉRDEKŐ KÖZLEMÉNYEK LEGYEN EZ AZ IDİSZAKONKÉNT MEGJELENİ KIADVÁNY ÖSSZETARTÓ, ERİSÍTİ ÉS EGYMÁST SEGÍTİ KAPOCS A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK KÖZÖTT. SZERETNÉNK, HA MEGÍRNÁTOK AZT IS, HOGY MI A VÉLEMÉNYETEK A SZÖVETSÉG MUNKÁJÁRÓL. A VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELİK FELADATÁNAK VÉGZÉSÉRİL. VÁRJUK A TERÜLETI SZERVEZETEK ÉSZREVÉTELEIT, BESZÁMOLÓIT A HELYI PROBLÉMÁKRÓL, EGYÉNI SORSOK ALAKULÁSÁRÓL. FELHÍVJUK FIGYELMETEKET, HOGY A SZERKESZTİSÉG NEM MINDEN ESETBEN ÉRT EGYET A MEGJELENT CIKKEL. BE J EG Y Z É S F İ V ÁR O SI B IR Ó S ÁG : 1 4 . P K. 62 . 8 60- 1 9 90- 5 4 SZ ÁM L AS Z ÁM U NK: E RST E B AN K 1 1 60 0 00 6- 0 0 0 00 0 00- 2 15 2 83 1 2 HONLAP: www.56osszovetseg.hu EMAIL:[email protected] FELELİS KIADÓ FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZERKESZTİSÉG SZENDINÉ KÓSA KATALIN - LECHNER FERENC 1051 BUDAPEST, NÁDOR UTCA 36 VI. EMELET

PESTI JÓZSEF: A VULKÁN PEREMÉN (1956. OKTÓBER 18.)

Még maradt erınk, még fellobog a vérünk, követelünk, nem sírva kérünk. A mi utunk a vég- s a meghitt csillagok, biztos lépéseinken az ég felragyog. A mi célunk nem az odavetett morzsák, amik a vörösöket hófehérre mossák. Felvonultunk, béklyózva is kiállunk, mi félelmesen vallunk: kiáltunk. Még maradt erınk, még fellobog a vérünk, követelünk, nem sírva kérünk.