1
ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTTI, DÉLI ÉS DÉLUTÁNI, VAGYIS NAPKÖZI IMAÓRA V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja. HIMNUSZ Délelőtt Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, Atyát s Fiút ki egybekötsz, szívünket, kérünk, töltse be kegyelmed égi ereje. Száj, nyelv, ész, érzék és erő zengjen hitvalló éneket, a lánggal égő szeretet gyújtson tüzével szíveket. Hadd ismerjük meg az Atyát, és értsük általad Fiat, s ki mindkettőjük Lelke vagy, higgyünk örök időkön át. Ámen. Vagy: Idők rendjét megtartva most, a harmadik óránk során szálljon hozzád szívünk szava, hármas felségű Istenünk,
2
hogy szívünkben ma ugyanaz a Szentlélek vegyen lakást, ki egykor épp e napszakon a szent apostolokra szállt. Követve ezt a kezdetet, egész világnak fénye lett, és mennyországot alapít, hol égi díja vár reánk. Dicsérjük őt, ki jó Atyánk, és egyszülött örök Fiat, s a Szendéiket, ki vigaszunk meg nem szűnő időkön át. Ámen. Délben Urunk, felséges Istenünk, a lét rendjét ki megszabod: reggel világosságot adsz, és délben tűző ragyogást, Oltsd el minden viszály tüzet, szüntesd a rossz vágyak hevét, a testet egészséggel áldd, szívünket békéd járja át. Add meg, kegyelmes jó Atya, Atyának egyszülött Fia és Szentlélek, vigasztalónk, egyetlen Úr, örök király. Ámen.
3
Vagy: Dicsérjük dallal az Urat, buzgó készséggel lelkesen: az óra, íme, délre jár s bennünket imádságra hív. Ez szent idő: az áldozat, boldog Bárány, keresztre száll és híveit megváltva most dicsőségünknek szerzi meg. E fénytől, mely tűzön ragyog, homályba hull a déli ég: szívjuk szívünkbe lelkesen kegyelme lángját s erejét. Dicsérjük őt, ki jó Atyánk, és egyszülött örök Fiat, s a Szentlelket, ki vigaszunk meg nem szűnő időkön át. Ámen. Délután Világfenntartó Istenünk, te mozdulatlan őserő, alti a napfény idejét időszakonként megszabod, Világos alkonyt adj nekünk, ne áldozzék le életünk, de szent halál jutalmaként örök dicsőségedbe vígy.
4
Add meg, kegyelmes jó Atya, Atyának egyszülött Fia, és Szentlélek, Vigasztalónk, egyetlen Úr, örök király. Ámen. Vagy: Háromszor három óra már az Úr kegyelméből lejár: ki három és egy teljesen, őt áldjuk dallal lelkesen. Isten szentséges titkait hűséggel tartsa tiszta szív: Szent Péter itt a mesterünk, gyógyító csodával tanít. Lélekben zsoltározva így a szent apostolok nyomán, Krisztustól kérjünk általuk a gyenge lábnak új erőt. Dicsérjük őt, ki jó Atyánk, és egyszülött örök Fiat, s a Szendéiket, ki Vigaszunk meg nem szűnő időkön át. Ámen. Szentek emléknapjain ezekben az imaórákban semmit sem veszünk a szentről.
5
ZSOLTÁROZÁS 1. ant. Oltalmazz, Uram, amint ígérted, és élni fogok. 118. zsoltár, 113-120 XV. (Szamech) Oly gyűlöletes a megosztott szív nekem, * de kedvemet találom törvényeidben. Oltalmazó rejtekhelyem vagy és pajzsom, * igédben nagyon reménykedem. Orcátlan gonosztevők, távozzatok tőlem, * Istenem parancsolatait megtartom! Oltalmazz, amint ígérted, és élni fogok, * ne szégyeníts meg várakozásomban. Óvj és segíts, hogy megszabaduljak, * és mindig rendelkezéseidben gyönyörködjem. Odavész mind, aki végzéseid útjáról letér,* mert hazugságot forgat fejében. Olcsó salaknak tartod a föld minden bűnösét, * intelmeidben ezért telik kedvem. Oly félelmetes vagy, testem is remeg, * ítéleteidtől reszketve félek. 1. ant. Oltalmazz, Uram, amint ígérted, és élni fogok. 2. ant. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, és bocsásd meg bűneinket! 78. zsoltár, 1-5. 8-11. 13 Jeruzsálem siratása Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna (Lk 19, 42). Pogányok törtek örökségedre, Istenünk, + meggyalázták szent templomodat, * Jeruzsálemet romba döntötték. Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.
6
Vérüket úgy ontották Jeruzsálem körül, mint a vizet, * s nem volt, aki eltemesse őket. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, * kinevetnek és csúfolnak a körülöttünk lakók. Meddig még, Urunk? + Vég nélkül haragszol? * Haragod úgy lángol, mint a tűz? Atyáink vétkét ne tartsd számon, + irgalmad siessen segítségünkre,* mert igen nagy a mi nyomorúságunk. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, * neved dicsőségéért szabadíts meg minket; bűneinket bocsásd meg * a te szent nevedért. Miért mondhatják a pogányok: „Hol az ő Istenük?” + Szemünk láttára legyenek tanúi a nemzetek, * hogy szolgáid kiontott vérét számon kéred. A rabláncon sínylődök jajszava jusson eléd; + hatalmas karod erejével * tartsd meg az életnek a halál fiait. Mi pedig, a te néped és nyájad juhai, * mindörökké áldunk. Nemzedékről nemzedékre * hirdetjük dicsőségedet. 2. ant. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, és bocsásd meg bűneinket! 3. ant. Mindenható Istenünk, tekints le ránk, és látogasd meg ezt a szőlőt! 79. zsoltár Látogasd meg szőlődet, Uram! Jöjj el, Uram, Jézus! (Jel 22, 20). Figyelj ránk, Izrael pásztora, * aki nyájadként vezeted József népét. Aki a kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva * Efraim, Benjámin és Manassze törzse előtt.
7
Mutasd meg hatalmadat, és jöjj, * hogy megszabadíts minket. Újíts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk! Urunk, mindenható Isten, * meddig haragszol még néped imádsága ellenére? Könnyek kenyerével táplálsz minket, * és italul könnyeink árját adtad nekünk. Szomszédaink előtt csúffá lettünk, * ellenségeink gúnyolódnak rajtunk. Újíts meg minket, mindenható Isten, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk! Egyiptomból telepítetted át szőlődet, * népeket űztél el, hogy elültethesd. Helyét jól megtisztítottad, * gyökeret vert, és betöltötte már a földet. Beborítja árnyéka a hegyeket, * ágai magasabbak a hatalmas cédrusoknál. Indái a tengerig elértek, * hajtásai meg a Folyamig. Miért romboltad le kerítését, * hogy akik arra járnak, mind leszüreteljék? Elpusztította az erdei vadkan, * és a magános vad lelegelte. Újíts meg minket, mindenható Isten, * tekints le ránk, lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt! Védd meg, amit jobbod ültetett, * és az emberfiát, akit magadhoz emeltél. Tűzzel égetik és feldúlják,* de arcod feddésétől elpusztulnak. Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, * az emberfia fölé, akit magadhoz emeltél. Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, * és mi segítségül hívjuk nevedet. Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!
8
3. ant. Mindenható Istenünk, tekints le ránk, és látogasd meg ezt a szőlőt! Délelőtt RÖVID OLVASMÁNY (Bölcs 19, 20b) Mindenben naggyá és dicsővé tetted, Uram, népedet, soha nem feledkeztél meg róla, és mindig és mindenütt vele voltál. V. Te vagy az Isten, aki csodákat tehet, F. Megismertetted hatalmadat a nemzetek között. Könyörgés Istenünk, a hozzád imádkozó apostoloknak a nap harmadik órájában adtad a Szendéiket. Esedezve kérünk, engedd jóságosán, hogy részesüljünk ugyanebből a kegyelemből. Krisztus, a mi Urunk által. Délben RÖVID OLVASMÁNY (MTörv 4, 7) Hol van olyan nép, amelyhez istenei oly közel volnának, mint hozzánk a mi Istenünk, amikor csak hozzá folyamodunk? V. Közel az Úr azokhoz, akik őt hívják, F. Kérésüket meghallgatja. Könyörgés Mindenható, örök Isten, benned nincs semmi sötétség, semmi homály. Áraszd ránk fényességed ragyogását, hogy parancsaid törvényét felfogva tágra nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon. Krisztus, a mi Urunk által.
9
Délután RÖVID OLVASMÁNY (Eszt 10, 9) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott, és megszabadult, mert az Úr szabadította meg népét, s az Úr óvott meg minket ezektől a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem művelt soha. V. Hálát adok, Uram, mert meghallgattál engem, F. Te lettél szabadítom. Könyörgés Istenünk, imádkozva kérünk: add, hogy kövessük Egyszülötted példáját a türelemben, és állhatatosságot tanúsítsunk a bajok viselésében. Krisztus, a mi Urunk által. Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást: Mondjunk áldást az Úrnak! F. Istennek legyen hála!
