Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
Hibrid fűszerpaprika nemesítés és hajtatásos termesztéstechnológia
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Somogyi Norbert Keszthely 2010.
A kutatómunka előzményei és célkitűzései Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre mélyebb válságba került a fűszerpaprika-ágazat, a folyamatot jelentősen gyorsították a 90-es évek gazdasági és társadalmi átalakulásai valamint a hazánk uniós taggá válásával együtt járó változások. Mindezek nyomán folyamatosan romlott a az ágazat jövedelmezősége, egyre csökkent az ezzel a növénnyel foglalkozó termelők száma és emiatt csökkent a magyar származású őrlemény készítéséhez fölhasználható nyers termés mennyisége. A negatív tendencia véleményünk szerint csak hibrid fűszerpaprika fajták termesztésbe vonásával és az ehhez szükséges hajtatásos termesztéstechnológia kidolgozásával fékezhető, illetve optimális esetben meg is fordítható. A probléma megoldásához a paprikatermesztés biológiai alapjainak szélesítésével, a hibrid paprika nemesítésével, valamint az ennek megfelelő termesztés-technológia kidolgozásával kívántam hozzájárulni az alábbi célkitűzések szerint: új, nagy termőképességű, kiemelkedően magas festéktartalmú fűszerpaprika hibridek előállítása, melynek lépései: a hibridek előállításához használható fajták és vonalak kiválasztása, a beltenyésztett és DH-vonalak előállítása, a keresztezések elvégzése, a kombinálódó képesség vizsgálata, a hibridek teljesítmény- és minőség vizsgálata az új fűszerpaprika hibridek eredményes hideghajtatásos termesztéséhez adaptált termesztéstechnológia kidolgozása.
2
Anyag és módszer Az 1996-1999. között megvalósított kooperációs projektek, meghívásos és ösztöndíjas kutatócserék alkalmával módunkban állt a világ számos pontján tanulmányozni az ott termesztett (fűszer)paprika fajtákat. A tapasztalatok alapján vetőmagmintákat kértünk, amelyekből 1998-1999-ben egy-egy szülői generációt neveltünk fel vetőmagnyerés és minőségvizsgálat céljából izolációs sátor alatt valamint szabadföldi parcellákban. A fajták hajtatóházi és szabadföldi viselkedésének tapasztalatai valamint a mért adatok (fenotípusos tulajdonságok, beltartalmi mutatók, fertőzésekkel szembeni tolerancia, stb.) alapján az alábbi fajtákat/vonalakat választottuk ki a nemesítési munkához. Kiindulási populációk: - magyar nemesítésű fajták és vonalak: Szegedi 179, Szegedi 178, Remény (Szegedi 17), Szegedi F-03, Szegedi 411, Szegedi 5713, Szegedi 20, Szegedi 80, Kármin, Kalocsai 57-231, Kalocsai 50, Kalocsai 90, Kalocsai 801 - spanyol eredetű anyagok: Jaranda, Jariza, Jeromin, Negral, Bola (Junta de Extremadura, Servicio de Investigación Agraria, Finca la Orden, Guadajira) - észak-amerikai anyagok: NuMex Big Jim, NuMex 6-4, NuMex Joe E. Parker, NuMex R. Naky, NuMex Sweet, Papri Mild, Papri King, Chimayo, Habanero, Aji, Espanola Improved, Cayenne, Conquistador, Sandia, Tabasco (Paul W. Bosland küldeménye, New Mexico State University) - dél-afrikai eredetű anyagok: dél-afrikai féltermék-importból kinyert ismeretlen eredetű vonal, Pimiento de Sudafrica (INRA Montfavet fajtagyűjteménye) - az INRA Monfavet fajtagyűjteményéből származó anyagok: PM 807 (H3), PM 1258, PM 815 (Er Fu Tu), PM 1231, PM 1234, Perennial A nemesítési munkába integráltuk a dihaploid (DH) szülői vonalak előállítását és használatát, először a klasszikus portokkultúrát használva DH-növények előállításához. Tekintettel arra, hogy a fűszerpaprika az étkezési paprikánál lényegesen
3
rosszabb válaszadónak bizonyult, a szülővonalak előállításához kidolgoztuk a megfelelő eredményt adó mikrospóra-kultúrát. Ezzel a módszerrel már eredményesen tudunk DH-szülővonalakat előállítani, így biztosítottá vált a fűszerpaprika hibridek vetőmagjának stabil, hosszú távú előállítása. A kezdeti viszonylag széles szülővonal-palettátból elhagytuk mindazon vonalakat, amelyek beltartalmi és/vagy fenotípusos tulajdonságaik miatt a szelekciós szempontoknak nem feleltek meg. Az Európában termesztett fajtákból készített vonalak használatával tudtunk minden szempontból megfelelő hibrideket előállítani, a kiválasztott nyolc szülő mindegyike ilyen. A párhuzamosan hajtatóházban és szántóföldön végzett kísérletek során a hibrideket elsősorban beltartalmi mutatóik alapján bíráltuk. A további kísérleti munkából kizártuk az igen alacsony festék- és szárazanyag-tartalmú hibrideket, illetve az első három év tapasztalatai alapján nem folytattuk a keresztezéseket azokkal a szülőkkel, amelyek utódai nem feleltek meg a szelekciós szempontoknak. A kísérleti hibridjeinket 2000-től kezdődően termelőkhöz is kihelyeztük annak érdekében, hogy vizsgálni, értékelni tudjuk a hibridek adaptálódó képességét. Abeltartalmi vizsgálatokat a szabadelvirágzású fajták szelekciójánál alkalmazottakkal azonos módon végeztük, így történt a 80-120-as petróleum-éterrel való nyers- és utóérlelt festéktartalom meghatározás, valamint a szárazanyag-tartalom vizsgálat is – ez utóbbi esetében az MSZ 9681/3-77 sz. szabvány volt a mérvadó. A hibrid fűszerpaprikák hajtatásos termesztéstechnológiájának kidolgozásakor törekedtünk arra, hogy az étkezési paprika termesztésben már bevált módszereket minél nagyobb számú hibrid bevonásával próbáljuk ki. Az így kapott eredményeket összevetettük a termelői tapasztalatokkal, majd erre alapozva fogalmaztuk meg javaslatainkat. A statisztikai értékeléskor elsődlegesen a Microsoft Excel programba beépített két- és háromtényezős variancia-analízist használtuk, míg bizonyos vizsgálatoknál a jobb grafikai megjelenítés érdekében a STATISTICA 5.5 szoftvert alkalmaztuk a kéttényezős varianciaanalízis elvégzéséhez.
4
Eredmények Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a különböző hibrid kombinációk termésmennyiségét és beltartalmi mutatóit szignifikánsan befolyásolja a termesztési mód és a környezeti hatások összessége. A kísérleti vonalak szárazanyag- és festékadatait statisztikailag vizsgálva igazoltuk, hogy a festéktartalom nagyobb mértékben függ a genotípustól, mint a szárazanyag-tartalom. A genotípus-termesztésmód kölcsönhatást vizsgálva megállapítottuk, hogy a metszett állományok esetében a termésmennyiség szempontjából legeredményesebb a négy, esetleg két szálra történő nevelés, az egy szálra történő metszés igazolt termésdepresszióval járt minden, a három szálas megoldás pedig számos vonal esetében. Bebizonyítottuk továbbá, hogy míg a metszésmód szignifikáns különbséget okoz az egyes vonalak terméshozamában és a tövenkénti bogyószámban, addig nem befolyásolja érdemben a bogyók méretét. A beltartalmi mutatók esetében kimutattuk, hogy p≤0,01-nél a második szedés szárazanyag-tartalma átlagosan 0,35%kal magasabb, mint az első szedésé. Metszett és nem metszett (kordonos) állományokat vizsgálva megállapítottuk, hogy az utóbbiak termésmennyisége statisztikailag is igazolható mértékben elmarad a metszett állományokétól. Az egy- és többmenetes szedés termésmennyiségre és beltartalmi mutatókra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy egymenetes betakarítás esetében a termés átlagos szárazanyagtartalma, nyers- és utóérlelt festék-tartalma lényegesen magasabb, mint többmenetes betakarításnál. A kétmenetes szedés esetében a második szedés szárazanyag-tartalma fölülmúlta az első szedésből származó termés vizsgálata alapján kapott adatokat. Hagyományos, illetve támrendszeres technológia esetében a termések szárazanyag-tartalma az utóbbi esetében 1-2%-kal alacsonyabb volt.
5
A hibridek festék- és szárazanyag-tartalmának alakulása a poligénes mennyiségi tulajdonságok öröklődésénél leírt törvényszerűséget követte, azaz ezek az értékek az F1 nemzedék esetében általában a két szülő értékei közé estek. Mivel a hibridek termésmennyisége kísérleteinkben öt-hatszorosa volt a hagyományos szántóföldi állományokról átlagosan betakarított termésnek, megállapíthatjuk, hogy egységnyi területre vetítve a hibridek 1-2%kal alacsonyabb szárazanyag-tartalom és néhány tized grammal kisebb festéktartalom mellett is többszörös festék- és szárazanyagprodukcióra képesek a hagyományos módon termesztett szabadelvirágzású fajtákhoz képest. Megállapítottuk, hogy az étkezési paprika esetében alkalmazott „klasszikus” támrendszerek mellett eredményesen használható a nagylyukú szegfűháló is, ez esetben azonban csak egymenetes betakarításra van lehetőség. Igazoltuk, a fűszerpaprika-nemesítésben a generációgyorsítás sikeresen megoldható az ellentétes évszakok adta lehetőségek kihasználásával. A termelők közreműködésével elvégzett ráfordítás-vizsgálat adatai szerint a hajtatásos fűszerpaprika-termesztés legkevesebb három-négyszeres ráfordítást igényel a szabadelvirágzású fajtáknál alkalmazott (hagyományos) szántóföldi technológiához képest, ugyanakkor hajtatásban a termésmennyiség öt-hatszor nagyobb, mint a klasszikus szántóföldi állományok átlagos hozama. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a hibridek hajtatásos termesztése esetén a termésbiztonság – és így a jövedelembiztonság - lényegesen nagyobb, mint a szabadföldi állományok esetében.
6
Új tudományos eredmények A nemesítés eredményei 1. kimutattuk, hogy a hibridek szedéskori szárazanyagtartalmát elsősorban a környezet, míg a festéktartalmat a genotípus határozza meg, 2. igazoltuk, hogy az általunk előállított hibridek termésmennyiségét és beltartalmi mutatóikat szignifikánsan befolyásolja a termesztési mód és a környezeti hatások összessége, 3. igazoltuk, hogy a fűszerpaprika-nemesítésben a generációgyorsítás sikeresen megoldható az ellentétes évszakok adta lehetőségek kihasználásával. 4. Sláger F1 csípős fűszerpaprika fajta, elismerésének időpontja 2008. január 14. Nemesítői: Nemesítői: Somogyi Norbert 20%, Somogyi György 20%, valamint 10-10%-os arányban Mihály Andrea, Pauk János, Maria Isabel Garcia Pomar, Marótiné Tóth Klára, Táborosiné Ábrahám Zsuzsanna, Tweneboah Éva 5. Délibáb F1 csípősségmentes fűszerpaprika fajtajelölt1, fajtaelismerésre történő bejelentésének időpontja 2006. január 15. Nemesítői: Somogyi Norbert 20%, Somogyi György 20%, valamint 10-10%-os arányban Mihály Andrea, Pauk János, Maria Isabel Garcia Pomar, Marótiné Tóth Klára, Táborosiné Ábrahám Zsuzsanna, Tweneboah Éva 6. Bolero F1 csípősségmentes fűszerpaprika fajtajelölt1, fajtaelismerésre történő bejelentésének időpontja 2008. január 15. Nemesítői: Somogyi Norbert, Somogyi György és Táborosiné Ábrahám Zsuzsanna egyenként 15-15%, Tweneboah Éva, Pauk János, Lantos Csaba, Marótiné Tóth Klára, Mihály Andrea egyenként 10-10% és Maria Isabel Garcia Pomar 5%,
1
A tézisfüzet szerkesztésekor kapott nem hivatalos információk szerint a fajtajelölt állami elismerése 2010. tavaszára várható.
7
Hibrid fűszerpaprikákra adaptált agrotechnika kidolgozása 1. A kísérleti eredmények bizonyították, hogy egyes hibridek inkább hajtatásos, míg mások szabadföldi termesztésre ajánlhatók, 2. a fűszerpaprika hibridek hajtatásos termesztéséhez legmegfelelőbb a hektáronkénti 45-50 ezres tőszám, 3. a sikeres termesztéshez fontos az április második felében történő ültetés, 4. az étkezési paprika esetében alkalmazott „klasszikus” támrendszerek mellett eredményesen használható a nagylyukú szegfűháló is (figyelembe véve azt, hogy ez esetben csak egymenetes betakarításra van lehetőség), 5. bizonyítottuk, hogy a metszésmód szignifikáns különbséget okoz az egyes vonalak terméshozamában és a tövenkénti bogyószámban, míg nem befolyásolja érdemben a bogyók méretét, 6. a metszett állományok esetében a termésmennyiség szempontjából legeredményesebb a négy, esetleg két szálra történő nevelés, 7. egymenetes betakarítás esetében a termés átlagos szárazanyag-tartalma szignifikánsan magasabb, mint többmenetes betakarításnál 8. a hajtatott állományok terméséből készült őrlemény minősége eléri, sőt egyes évjáratokban meghaladja a szabadföldi állományokéból készült termékét, élelmiszerbiztonsági kockázata lényegesen kisebb.
8
Publikációs lista 1. Lektorált, impakt faktorral bíró kiadványban megjelent vagy közlésre elfogadott magyar vagy idegen nyelvű publikáció LANTOS, Cs., GÉMES-JUHÁSZ, A., SOMOGYI, Gy., ÖTVÖS, K., VÁGI, P., MIHÁLY, R., KRISTÓF, Z., SOMOGYI, N., PAUK, J. (2009): Improvement of isolated microspore culture of pepper (Capsicum annuum L.) via co-culture with ovary tissues of pepper or wheat. Plant Cell Tiss Organ Cult (2009) 97:285293. DOI 10.1007/s11240-009-9527-9 (Published online: 12 April 2009., várható impakt faktot 1,1-1,2 között). AJUSO, C. M., BERNALTE, J. M., LOZANO, M., GARCIA, M.I., MONTERO DE ESPINOSA, V., PÉREZ, M. M., HERNÁNDEZ, M.T., SOMOGYI, N. (2008): Quality characteristics of different red pepper cultivars ( Capsicum annuum L.) for hot paprika production. European Food and Research Technology. Volume 227, Number 2 / June, 2008. 557563.pp. ISSN 1438-2377 (Print) 1438-2385 (Online, published online October 03, 2007) 2. Lektorált és/vagy referált kiadványban megjelent vagy közlésre elfogadott magyar vagy idegen nyelvű publikáció LANTOS, Cs., GÉMESNÉ JUHÁSZ, A., SOMOGYI, Gy., MIHÁLY, R., SOMOGYI, N., PAUK, J. (2008): In vitro androgenezis indukciója fűszerpaprika mikrospóra tenyészetben. Agrár- és vidékfejlesztési szemle. Vol. 3. (2) 169-174.pp. SOMOGYI, N. (2006): A magyar paprikatermelés helye a világban. In: Étkezési és fűszerpaprika termesztése. 198-214.pp. Szerk.: Zatykó, L.-Márkus, F. Mezőgazda Kiadó. Budapest. ISBN 963 286 256 2 (könyvfejezet) SOMOGYI, N., MOOR, A., PÉK, M. (2003): The Preservation and Production of Capsicum in Hungary. In: Medicinal and Aromatic Plants – Industrial Profiles. Volume Capsicum (Chilli). Edited by Amit Krishna De. Publishing by Taylor & Francis Books. London-New York. ISBN 0-415-29991-8 (könyvfejezet) SOMOGYI, N., PÉK, M., MIHÁLY, A. (2000): Applied spice paprika (Capsicum annuum L. var. longum) growing
9
technologies and processing in Hungary. Acta Horticulturae. (ISHS) 536:389-396. pp. http://www.actahort.org/books/536/536_47.htm GÉMESNÉ, J.A., SOMOGYI, N., SÁGI, ZS., VENCZEL, G. (1999): A maltóz fűszerpaprika androgenezisre gyakorolt hatása portokkultúrában. (The effects of maltose in anther culture for androgenesis of red pepper.) Fűszerpaprika Napok ’99 Szeged, Előadás. Kertgazdaság Vol.31.(3). 96-102.pp. SOMOGYI, N., HUSZKA, T., SOMOGYI, Gy., OCSKÓ, I. (1999): Fűszerpaprika öntözési módszerek Magyarországon és Spanyolországban (Irrigation methods in paprika culture in Hungary and in Spain) Kertgazdaság Vol.31.(3): 64-66. pp. GÉMESNÉ JUHÁSZ, A., SÁGI, Zs., SALAMON, P., SOMOGYI, N., ZATYKÓ, L., VENCZEL, G. (1998): L4 rezisztencia gént hordozó homozigóta paprika nemesítési vonalak számának növelése DH technikával. (Use of the DH technique to increase the number of homozygous paprika breeding lines carrying the L4 resistance gene.) „Vass Károly és Lippai János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, 1998. szeptember 1618. A Kertészeti és Élelmiszeripai Egyetem Kiadványai X. 462. p. GÉMES JUHÁSZ, A., MARTINOVICH, L., VENCZEL, G., SÁGI, Zs., SOMOGYI, N:, ZATYKÓ, L. (1997): Kettőshaploid növények alkalmazása a paprika, vöröshagyma és cukkini nemesítésben. (Use of doubled haploid plants int he breeding of paprika, onion and courgette) Új Kertgazdaság, (3) 9-15. pp. 3 Szabadalmak, fajtaoltalmak Kármin fűszerpaprika fajta (10%) elismerés éve: 2001 Rubin fűszerpaprika fajta (10%) elismerés éve: 2001 Délibáb F1 fűszerpaprika fajtajelölt (20%)elismerésre bejelentve Sláger F1 fűszerpaprika fajta (20%) elismerés éve: 2008 Bolero F1 fűszerpaprika fajtajelölt (15%)elismerésre bejelentve 4 Folyóiratokban és konferenciakiadványokban megjelent (vagy közlésre elfogadott) előadáskivonatok valamint konferenciaelőadások
10
SOMOGYI, N. (1995): The effect of environmental factors on inner quality of red pepper - a IX. EUCARPIA kongresszuson (Budapest, 1995. augusztus 21-25.) bemutatott poszter, összefoglaló a kongresszus kiadványának 147. oldalán SOMOGYI, N. (1995): The effect of environmental factors on inner quality of red pepper Bulletin of the Vegetable Crops Research Institute 1995, Vol. 27. 97-116.pp. Kecskemét, megjelent:1996. SOMOGYI, N. (1996): Szín- és formagazdagság a termesztett paprika (Capsicum) nemzetségnél. Az MTA Agrártudományok Osztálya és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete által szervezet "Növénynemesítési Tudományos Napok '95" konferencián (MTA, Budapest, 1996. január 22-23.) bemutatott poszter. Megjelent a konferenciakiadvány 78. oldalán. SOMOGYI, N. (1996): Diversity of Colour and Shape in Paprika and Ornamental Pepper (Capsicum annuum L.) in Hungary. Proceedings of The National Pepper Conference. 83-84.pp. Naples, Florida, 8-11 december 1996. GÉMES JUHÁSZ, A., SOMOGYI, N. (1996): Doubled Haploid Plants Usage in Hungarian Pepper Breeding Programmes. Proceedings of The National Pepper Conference. 46.p. Naples, Florida, 8-11 december 1996. SOMOGYI, N. (1998): The importance of international scientific co-operation in Hungarian spice paprika breeding. Bulletin of the Vegetable Crops Research Institute 1998, Vol. 28. 97-103.pp., Kecskemét. SOMOGYI, N., GARCIA POMAR, M.I., PÉK, M. (1998): Applied scpice pepper processing in Spain and Hungary. Bulletin of the Vegetable Crops Research Institute 1998, Vol. 28. 78-96.pp., Kecskemét. SOMOGYI, N. (1998): The importance of international cooperation in the hungarian spice paprika breeding program. A World Conference on Horticultural Research (Róma, 1998. június 17-20.) bemutatott posztere. http://www.agrsci.unibo.it/wchr/wc5/somogyi.html SOMOGYI, N. (1998): The importance of international cooperation in the hungarian spice paprika breeding program. Oral presentation on the XXVth International Horticultural Congress (02-07 August 1998, Brussels, Belgium.). Acta Horticulturae
11
Vol. 524., 251-254.pp. Edited by N.S.P. de Groot, E.H.J.M. de Kleijn, A.A. Csizinszky, J. Weerts. Published by ISHS. http://www.actahort.org/books/524/524_28.htm SOMOGYI, N. (1998): The effect of environmental factors on inner quality of red pepper. A X. EUCARPIA Meeting on Genetics on Capsicum and Eggplant konferencia (Avignon, 1998. szeptember 7-11.) posztere. Megjelent a Capsicum and Eggplant Newsletterben valamint a konferenciakiadvány 274-275. oldalán. SOMOGYI, N., GARCIA POMAR, M.I., PÉK, M. (1998): Cultures de piment en Hongrie et en Espagne. A X. EUCARPIA Meeting on Genetics on Capsicum and Eggplant konferencia (Avignon, 1998. szeptember 7-11.) posztere. Megjelent a konferenciakiadvány 276. oldalán. GÉMESNÉ JUHÁSZ, A., SÁGI, Zs., SALAMON, P., SOMOGYI, N., ZATYKÓ, L., VENCZEL, G. (1998): Experiences and results of in vitro haploid methods application in pepper breeding programme. A X. EUCARPIA Meeting on Genetics on Capsicum and Eggplant konferencia (Avignon, 1998. szeptember 7-11.) előadása. Megjelent a konferenciakiad-vány 201-203. oldalán. FÜHRPASZ, Gy., HOFFMANN, B., SOMOGYI, N. (1998): Assessment of herbicide sensitivity of paprika varieties. A X. EUCARPIA Meeting on Genetics on Capsicum and Eggplant konferencia (Avignon, 1998. szeptember 7-11.) posztere. Megjelent a Capsicum and Eggplant Newsletter-ben valamint a konferencia-kiadványban supplementként SOMOGYI, N., KISS, I., MIHÁLY, A., POLYÁK, B. (1999): A hazai fűszerpaprika fajtaszortiment bővítése és a fűszerpaprika termesztéstechnológiájának fejlesztése Élelmezési Világnap alkalmából rendezett konferencia poszter (Enlargement of the Variety Assortment and Improvement of Production Technology of Red Pepper, conference poster on the occasion of the Food World Day) PÉK, M., SOMOGYI, N., MÁRKUS, F., KAPITÁNY, J., SOMOGYI, Gy. (1999): A fűszerpaprika heterózis kombinációk értékelése. (Results of heterozys combinations in spice paprika) 2000. VI. Növénynemesítési Tudományos Napok Budapest, Poszter 106.p.
12
SOMOGYI, N., PÉK, M., KISS, I., MIHÁLY, A., POLYÁK, B. (2000): A hazai fűszerpaprika fajtaszortiment bővítése és a fűszerpaprika termesztéstechnológiájának fejlesztése Növénynemesítési Tudományos Napok poszter (Enlargement of the Variety Assortment and Improvement of Production Technology of Red Pepper, conference poster on the occasion of the Scientific Days of Plant Improvement) MÁRKUS, F., KAPITÁNY, J., SOMOGYI, Gy., PÉK, M., SOMOGYI, N., (2000): Kihívások a magyar fűszerpaprika nemesítésben a millenium évében VI. Növénynemesítési Tudományos Napok Budapest, Előadás 31 p. NAGY, N., PÉK, M., TÓTH, K., KISS, E., SOMOGYI, N. (2002): Fűszerpaprika hibridek termésének mennyiségi és minőségi összehasonlítása klasszikus és molekuláris biológiai módszerekkel. Az MTA Növénynemesítési Bizottsága által szervezet VIII. Növénynemesítési Tudományos Napok konferencián (MTA, Budapest, 2002. február 12-23.) bemutatott poszter. GARCIA POMAR, M. I., TÓTH, K., NAGY , N., PAUK, J., LOZANO RUIZ, M., SOMOGYI, Gy., SOMOGYI, N., MIHÁLY, A., MÁRKUS, F. (2003): Hibrid füszerpaprika-fajták nemesítésével és termesztésével kapcsolatos kihívások. (Les defis de la selection et de la production des varietes hibrides de paprika) Poszter (poster). IX. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest PÉK, M., SOMOGYI, Gy., SOMOGYI, N., TÓTH, K., NAGY, N., PAUK, J., MIHÁLY, A., GARCIA POMAR, M. I., LOZANO RUIZ, M. (2003): La conservación y producción de Capsicum en Hungría y la cooperación científica Espana-Hungría en la mejora del pimiento para pimentón (paprika). XXXIII seminario de tecnicos y especialistas en horticultura. Badajoz, Espana. 22-26. de septiembre de 2003. GARCIA POMAR, M.I., LOZANO RUIZ,M., MONTERO DE ESPINOSA, V., AYUSO, M. C., BERNALTE, M. J., SOMOGYI, Gy., SOMOGYI, N., MARTÍNEZ, M., PÉREZ, M. M. (2003): Evaluación de híbridos experimentales F1 de pimiento para pimentón obtenidos por cruizamento entre variedades húngaras y extremenas. XXXIII seminario de
13
tecnicos y especialistas en horticultura. Badajoz, Espana. 22-26. de septiembre de 2003. SOMOGYI, Gy., GARCIA POMAR, M.I., SOMOGYI, N., TÓTH, K., NAGY, N., PAUK, J., LOZANO RUIZ,M., MIHÁLY, A., MÁRKUS, F. (2003): Hibrid füszerpaprika-fajták nemesítésével és termesztésével kapcsolatos kihívások. „Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Ülésszak. BKÁE ÉTK-KTK Budapest, 2003. november 6-7. TÓTH, K., SOMOGYI, N., SOMOGYI, Gy., TÁBOROSINÉ ÁRBRAHÁM, Zs., NAGY, N., MIHÁLY, A. (2004): Hibrid és szabadelvirágzású fűszerpaprika fajták vizsgálata különböző technológiai rendszerekben. Előadás. X. Növénynemesítési Tudományos Napok 2004. február 18-19. Megjelent a konferenciakiadvány 58. oldalán SOMOGYI, GY., TÁBOROSINÉ ÁBRAHÁM, ZS., MIHÁLY, A., MARÓTINÉ TÓTH, K., SOMOGYI, N., NAGY, N., GARCIA POMAR, M. I., PÉK, M., PAUK, J. (2005): Új kutatási elképzelések a hazai fűszerpaprika-termesztés jövedelmezőségének fokozására. Előadás, a MTA Kertészeti Albizottságának ülése, Budapest LANTOS, Cs., MIHÁLY, R., GÉMESNÉ JUHÁSZ, A., TÁBOROSINÉ ÁBRAHÁM, Zs., SOMOGYI, N., SOMOGYI, Gy., PAUK, J. (2007): Fűszer- és étkezési paprika mikrospórák izolálása és tenyésztése. Poszter. XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok. Budapest, 2007. március 12. SOMOGYI, Gy., PAUK, J., TÁBOROSI-ÁBRAHÁM, Zs., LANTOS, Cs., MIHÁLY, A., MARÓTI-TÓTH, K., SOMOGYI, N., NAGY, N., GARCIA POMAR, M.I., PÉK, M. (2008): Intensive condiment paprika production under plastic tunnel using hybrid genotypes. Cercetări ştiinţifice. Seria a XIIA. Horticultură – Nginerie genetică. Universitatea de ştiinte agricole şi medicină veterinară a Banatului Timişoara. Facultatea de Horticultură şi Silvicultură. Editura Agroprint Timişoara. 1718.pp. LANTOS, Cs., GÉMESNÉ JUHÁSZ, A., SOMOGYI, Gy., ÖTVÖS, K., VÁGI, P., MIHÁLY, R., KRISTÓF, Z., SOMOGYI, N., PAUK, J. (2009): Generation of homogenous parental lines for pepper hybrids. Journal of Horticulture, Forestry and
14
Biotechnology. Vol. 13. (2009). 483-485. pp. Banat’s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Timisoara, Faculty of Horticulture and Sylviculture. Editura Agroprint Timisoara. ISSN 2066-1797. Egyéb publikáció ebben a kategóriában: 3 darab 5. TDK- és diplomadolgozatok, doktori és szakmérnöki dolgozat SOMOGYI, N. (1990): Egy lehetséges új haszonnövény vizsgálata II. Környezettudományi Diákkonferencia, Gödöllő, 1990. április SOMOGYI, N. (1991): Egy lehetséges új haszonnövény vizsgálata, XX. OTDK Szarvas, 1991. április, (nívódíj) SOMOGYI, N. (1991): Egy lehetséges új haszonnövény vizsgálata Diplomadolgozat, a Pro Agricultura Pannoniae Alapítvány első díjas pályaműve 1991. június SOMOGYI, N. (1994): A környezeti tényezők hatása a fűszerpaprika beltartalmi mutatóira Egyetemi doktori dolgozat, PATE, Keszthely (Védése 1995. május 2-án) SOMOGYI, N. (1997): Egyes biotechnológiai módszerek alkalmazása a paprika nemesítésében. Antherakultúra és RAPDanalízis. Szakmérnöki dolgozat. GATE Gödöllő, 1997. 6. Egyéb szakmai publikációk: 2 darab 7.
Folyóiratokban megjelent, illetve közlésre elfogadott közlemények és ismeretterjesztő írások 144 darab, ebből fűszerpaprikával kapcsolatos 24 darab 8. Egyéb, a dolgozat témájához szorosan nem kapcsolódó, lektorált kiadványban megjelent vagy közlésre elfogadott magyar vagy idegen nyelvű publikáció BÓNA, L., SOMOGYI, N.(2009): Prof. Nicholas F. Derera is 90 years old. Cereal Research Communications. 37. évfolyam. 2. szám. 311-312. pp. SOMOGYI, N. (2004): Falufejlesztés- és felújítás, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése. Alternatív jövedelemszerzést biztosító mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésének szükségessége az EU-hoz való csatlakozás folyamatában.
15
Közgazdász Fórum. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye. 2004. szeptember-október. VII. évf. 5. szám. 2-8.pp. A VI. Civil Fórum (Kolozsvár, 2004. szeptember 9-11.) „A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában” gazdasági szekcióülésén elhangzott előadások összefoglaló kiadványa. http://rmkt.ro/Uploaded/forum/kgf_szept_okt.pdf SOMOGYI, N., HELTMANNÉ, TULOK M., (1995): A bivalytök, mint lehetséges új haszonnövényünk. Olaj-Szappan-Kozmetika. Vol. XLIV. 4. szám, 153-155.pp. 9 Egyéb írások 2 darab
16
