I
ihgfedcbaZYXWVUTSRQ
" HGFEDCBA
F I G Y E L O zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
PÁPAI PÁRIz FERENC NÉVTANI MEGFIGYELÉSEI A közelm~tban jelent meg a romániai Kriterion Könyvk~dónál PÁPAI PÁRIZ FERENC miiveinek gazdag válogatása ":Békességet magamnak, másoknak" c{mmel Ibevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzétette: NAGY GÉZA. Bukarest, 1977. 824 lapi. Ennek egyik tanulmánya IC{mertan azaz a c{merekkel kapcsolatban itt-ott gyakrabban használatos és kivált az európai történelmi miivekben sar~bben emlitett szokások rövid foglalata. Fordította pusKÁs LAJOSI többek közö~t kitér a korabeli névtudomány alapismereteinek összefoglalására. Ezt a fejezetet lA nevekről. 302-51 az alábbiakban tesszük a magyar név tudománnyal foglalkozók számára könnyebben hozzáférhetővé. "A gyermekeknek legtöbbnyire a szülők vagy más rokonok nevét szokták adni, ami a zsidóktól származó szokás. A keresztyének a kereszteléssel nyerik nevüket. Németország sok tartományában a csecsemőknek többnyire a két keresztszülő keresztnevét adják, akik közül kettő a csecsemővel egynemii, egy pedig a másik nemhez tartozó. Némely jelesebb család állandóan ugyanazt a keresztnevet használja, mint például KárOly, Lajos stb., egészen a késő unokákig lemenöleg. Másutt pedig, és ez sem ritkaság, két keresztnevet láthatunk, mint például Károly-Lajos, Frigyes-Vilmos, János-György a szász fejedelmi házban stb. A vezetéknév az egész családra nézve közös, mint a Bethleneké, Apafiaké stb., de némelyek szerint ezek inkább egyedül álló nevek. Régebben családnév szinte nem i~ létezett. A családnevet egyes nemzetek előre teszik, mint általában a ma-
89
gyaTok,
mások
országukról
hátra.
A fejedelmek
nyerik,
a nemesek
nül attól,
hogy
kat.
a legtöbb
Ezért
de szócska
birtokosok-e
járul,
in. Lengyelországban melynek bizonyos Vitézek
stb.
kincstárat
meg,
ruházta
Így mert
fel.
Az oroszok atyjuk
végződjék.
báró
Scharbius
s néhány
utódait
nemesi
köztük
család,
Sokszor Kemények,
követ
V. Henrik
a császári
császár
előkelő
azzal
névvel
a mi székelyeink
családnévként.
,
S ez maguknál
is, az
0-
I
rosz fejedelmeknél nag~ejedelem sutt
is szokásos.
Vaszilijnak
vanovicsnak
h{vják.
Angliában,
Willemson,
családnév fia,
helyett
Dávid
Isai
A kitett tudja
szokták Ide rint
fejedelmek I
Cunctator
taxesxes
magukat:
a Nagy
vagy
A közemberek
Janson, is
Saul Kis
a hatóság más
nem
körűlményről
többnyire
nevek,
alattvalóik KárOly,
nevet.
Artaxerxes testi
Vastag
hálájának Henrik
I
Igy nyerte
édes ha-
egykor
rendsze-
felvenni,
Evergetes
tulajdonság
tette-
Fabius
Henrik
90
pedig
a
stb. mellékne-
alapján
Kopasz
a
bizonyságájeles
a }lnemon, a Ptolemaioszok
KárOly,
Madarász
melyeket
szoktak
Ottó,
Philadelphus,
kaptak
Henrik.
szüleit
megemlékezésül
gyakorta
Longimanus,
Madarász
való
Philometar,
vet. Melléknevet
akiknek
Konsztantin,
is a Nagy,
Philopator,
és máfia
stb. A zsidók
nevezik
I-
el családjukat.
dologTa
viselik
Anderson
a megkülönböztető
esetében
ik alapján
pedig
Svédországban Igy Johannes
a helységről
nyerni.
nevezik
Sándor,
fiát
I
tenni.
fiainak
leginkább
tartoznak
Iván
moszkvai
stb.
fatt~gyermekek,
valamely
ul. Igy
Dániában,
az Andreasé
vezetéknevűket
zájuknevéről
Vasziljevics
a mostani
szokott
szüleik
fia
kider{teni,
Igy Iván
a fia,
a nép hasonlóképpen
a Wilhelmé
rik,
lengyel
a
a de és az
viselnek.
a Habendank
más nép,
nyerik
azo-
a németeknél,
a Frangepánok,
gyarapÍtotta,
a követ
keresztnevét
mint
látták
az övék,
az olyan
vezetéknevet
jutalmaként,
hogy
még
szám~
függetle-
sohasem
elé, különösen
szerzett
aranygyarŰvel
hálálta
ott, vagy
csekély
legtöbbször
falvaikról,
ne czki-re
máshonnan
erényeik
része
az uradalom
igen
vezetékneve
Mások
még
családnév
ha pedig
a vezetéknevüket
nag~
KárOly,
is, {gy ArFekete
melléknevét
Hen-
onnan
kapta,
hogy
darak
Gyakran lók,
szorítva,
az iskolákban
nekre
adta
nevek,
tanu-
gunynevek
az ősi nevet
Jgy ki-
tovább. nemzeteknek,
vidékeknek, tartósan
városoknak
ráragadnak
a-
az egyé-
is. a Taxilis közös
s a Pharaók A nevek
után
pedig
elnevezés
neveként.
sarja
sir mellett adni,
tetszés
cserélnek
többé
ben nyert
Benedek
Buccaporciusnak,
pápává
választották,
ban viselik lyeket
az apa
címével
g7elhetjük. vét hiván
Jutalom
változtatják
Péter
nevet
és Nádasdy
veszne.k fel, Odeschalchi névre
Ezt
ha sJlyos
meg
valaki
esetében. gróf
meg,
hívtak.
azelőtt Miután
cserélte
fel.
a legritkáb-
betöltő
szeméis megfi-
esnek,
maguknak
az Isten
de ez sokszor lefejezett
ne-
választani.
ha maguk
gyermekeinek
91
Ez a szo-
akit
a kézm~veseknél
betegségbe
A nemrég
származó,
a keresztség-
tisztsé-
szoktak
nevét,
egy
márihgfedcba
méltóságukés
kitüntetés,
ártatlan
többé
Sergius szal
inkább
neve
Helyette
és a feleségek
általában
~j nevet
viselt
pápa
A tisztségeket
mint
a
hÍrül
a sírba.
amit
Disznóorr~ak
gyermekek
Ezt egy,
szokta
változtatta.
gyökeresedett
vagyis
család
családból
jelenlegi
XI. Ince
és a legnagyobb
s\Ü,.osabb vétkesek
pápák
családnevét.
A zsidók,
szóval
korábban
nevükön,
segítségül,
a sírba.
nem használják.
ezt a csJ:r nevet
szólitják.
különf'éleképpen
római
idejétől
a fogadott
nem annyira
viszi hangos
óta betöltő
nevet
Petrus
Hasonlóképpen
az e-
a Phara o
A nemesi
bedobja
I
pápa
ugyanJgy
összetörve,
Igy a jeles
nemrég
kás II. Sergius
nemes
általában
végleges
fel.
széket
magával
vagy
választott
szerinti
a pápai
nevét
cimereket
hanem
adhatók,
sőt ki is halhatnak.
családja
Az Jjonnan nem kihal,
járt a trónoal
Egyiptomban
a Ptolemaioszoké.
álló herold
s a nemesi
együtt
Ugyanígy
amiképpen
is változtathatók,
utolsó
mek
csintalankodó
~joncok
nemesi
is, ha sértőekis,
gyes királyok
gük
a henyélő
valami
az egyes
Indiában
nem
mint
öröklődnek
dott ~ny~evek
is az udvaron
pedig
hogy
Sőt még
meg
körül.
a katonaságnál
megragadnak,
név
Bz-aurrs chwezyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO í.g ban császárként üdvözölték, ma-
amidőn
sereglették
a fejedelbüntetés
is,
gróf' Zrinyi
/noha/
atyáik
tet-
teinek
nem voltak
részesei,
egyiknek
a de Gnaden,
Jj nevet
adták.
A kérvényezők ny{tőképzős
Petrus
a de Gratia,
Oroszországban
alakját
jJánoskaj,
nem viselhették
vagyis
helyett
I
Johannes
Petrellust
egyénileg
ok valahányszor
látták,
Akik esztelen
jónak
szégyellik módon
továbbmenve, ződéssel veket
nem
ismerők
örökölt
megválni,
hogy nevet
tilnjenek. Vagy
el nevüket,
kicsi-
Johannulit írnak
nevet
nehéz
honi
görög
alá.
adtak,
nevet, vagy
vesznek
legalább
és nagyon
az ő igen
nevük
jPéterkej
hanem
a Lovel
Ré-
s azt
megváltoztatták.
héber-görög-latin
látják
nevét,
hely~tt
választott
az ősüktol
szoktak
tal tanultabbaknak
az alá{rásnál
használják.
gebb az Ur szolgáinak
azok
a másiknak
hogy
ezál-
fel,
csak
oly
vagy,
-us vagy
boldogok,
nevüket
attól
latin
-ius vég-
ha a diáknyelnehezen
tudják
kiejteni. A kinaiaknak, bad sok nevük Régente Marcipor,
közül
a legkövetkezetesebbek,
bár egyet
a szolgák
vagyis
ról a népről
akik
nevét
szolgája,
és vidékről
és {gy viselték
a Dacus,
Japigus
stb. nevet.
szágban
és a magyaroknál."
sza-
is megváltoztatniuk.
csak uruk
Lucius
sohasem
kapták Geta,
{gy Lucipor,
szolgája.
nevüket, Mysus,
Ez a szokás
viselték,
Marcius
ahonnan
SYrUs,
ma is tartja
Később
ar-
származtak,
Phrygus, magát
Lydus,
Franciaor-
H. M. PEGGY A fenti 1980.
címmel
február
l-i
egy tévéadást egy Peggy metszett lenül
jelent
komlói
futtatását: sza után hát
kell
amelyben
adnunk
"A Zsaklinok, ~eztünk
egy glossza
A jlégrádyj
kislány
vezetéknévvel".
igazat
meg
számában.
látott,
nev~
ÉS BÖZSE
Nem
egy Dorothy szerepelt láttam
a Peggyk
92
nev~
ugyan
budapesti
az adást, aki
Hírlap
glosszaíró
- mindketten
az Jjságlrónak, az Andreák,
a Magyar
szignójJ
de feltét-
így zárja
a Krisztinák
é5 a Dorothyk
és
"tőrül eszme-
reneszán-
divat jához.
Remélem, két év mJlva - egy várható ~jabb divatváltás után amikor unokahugom tan~öteles korba lép, 5 lesz a legeredetibb nev~ kislánya .zuglói iskolában. Zord atyja ugyanis annak idején az Orsolyák, a Kingák és Dávido~ után ragaszkodott a Bözséhez. Nem Erzsébet, nem Erzsike, hanem csak - Bözse •••" A közlésnek van némi Pikantériája is. Ladó Jánostól kértem felvilágositást. Közölte azt, hogy semmiféle idegen név anyakönyvezés ére nem adtak engedélyt magYar állampolgárok részére; igy tehát a Dorothy, illetve a Peggy név nem hivatalos, inkább családi jelle~. Érdekes, hogy arról sem tud, hogy valaki a Bözse nevet illetően kérvényt adott volna be. HIZSER LAJOS HONNAN KAPJÁK NEvtiKETA LOVAK? A Szolnok megyei Néplap 1979. november 15-i számának Érdekességek rovata a lovak elnevezéseivel foglalkozott a következő c:tmekkel: nKástélyos, Mezei Virág, Istopirin és a többiek. Honnan kapjáK nevüket a lovak?n Nem általában beszél a cikk a lónevekről, hanem csak arról, miként nevezik el az angol, illetve az arab telivéreket. Az angol telivérek anyjuk nevének kezdőbet~jéböl kapnak nevet: "Így lett például Seebirk fia Sárkány. Gyakori azonban, hogy nem a kezdóbet~ből, hanem egy fogalomkörböl alakul ki az ut6d neve. Igy nevezték el }'largarét lányát 1-1ezeiVirágnak, vagy {gy kapta Tabletta nevG:anyja után az Istopirin nevet". Persze, ezen az alapon lehetne pl. Antineuralgica, Andaxin, Lucullin, nem is beszélve a durvább hatás~ tablettákr61. Az arab lovak apjuk nevét öröklik, s hogy tévedés ne essék, még arab számjegyekkel is ellátják a csik6kat. DA legut6bbi árverésen elkelt négyéves Obinak például az apja Farag 1., anyja Ibu GaIa! 118. volt.D Mindezt azért idéztűk, mivel ellentmond az előző közlésnek: ha az apja Farag 1. volt, akkor neki nem Obi-nak, hanem Farag 2.-nek kellett volna lennie.
MIZSER LAJOSihgfedcbaZYXWVU
9.3
TÉRNÉVCSERE A Kelet-J.lagyarországhlrül adta, hogya
nylregyházizyxwvutsrqponml váz-o-s
si tanács 1980. november 7-től a Szabadság tér nevét ~ tér-re, a korábbi Lenin tér nevét Szabadság tér-re változtatta. A névcserét az magyar~zza, hogy az eddigi Szabadság téren állították ~el a város Lenin-szobrát, s el akarták kerülni, hogy ez a helyzet késobb tájékozódásbeli zavarokat szüljön.
-o
-9
HÁNY ÉV EZER ÉV? Több napilapban olvastuk, a rádióban hallottuk, hogy a borsod-abaJj-zempléni Hejce 1980 őszén ünnepelte ~ennállásának 1000. é~ordulóját. Csodálnivaló a szervezők bátorsága. A falu neve forrásainkban csak 1261/71-ben ~ordul elo először, - s GYÖRFFY GYÖRGY kitiinőkönyve /Az Árpád-kori Hagyarország történeti ~öldrajza. I. Bp. 1966. 91/ adatainak ~Ü telességét nem vonta eddig kétségbe senki, csak a hejceiek ünnepsége. Aligha hihető, hogy a templomukat alapitották volna ekkor, s igy pergamen helyett kőbeli emlékük lenne az 1000 évre. A ~alu neve maga nem bizonyit semmit a helység koráról /vö. FNESz. 269/. Az ünnepségek e~tán már nem lesz ünneprontás, ha kimondjuk, hogy az az ezer év lehet több is, de alighanem jóval kevesebb is ••• -más A DUBA cSALÁD ÉS HONTFÜZESGYARMAT Az elsodródó ~alu mai krónikása, DUBA GYULA döbbenetes ereja könyvében /VajJdó parasztvilág. Bratislava, 1974. 226/ szülő~aluja temetőjét járván a saját gyökereit kutatja: "A családi szájhagyomány - hiteles adatokkal és okmányok-
kal
sajnos
ket:
nem
valamikor
dik század
gétol nek
- az A.l.f'öldről. származtat század
elején
terelgetve, a dombok
bizonyit,hatóan a tizenhetedik egy régi-régi
jött fel
megrettenve
egy másik alá,
amely
t~ik
n~s{t6 volt
fel:
azt sem
szabad
tudjuk
sággal
sajnos
nő kiadvány
föltett
emlegetett meg-
- és
származást
és hihetobb.
végül
eresz-
tovább,
eldöntetlen
ős, a személye
hogy
a Dubákfüzesgyarmati
mintegy
Sot a családi
két
vármegye
évszázaddal
ta-
Bárki
ismeretlen
is jobbágy
1507-bol. számos
rol gyanithat6, telhetjük:
lett-e
hogy
között
vagy
tartozott
jelenléte
egyetlen
hogy
eza
a ritka
Duba
Dwba.
más helységben
ISTVÁN
század
közöl,
s kettejük-
család A Hont
/Duba
őseit
közé,
mint
emlegeti,
hogy
ahogy
tisz-
megyei
job-
elo ez a
GáJ. István/
csal.ádnév Füzesgyarmaton ragadványneves
/Hont
legelejé-
sem fordul
összetett, formája
nevek
van a családok
több helyen
a mai
job-
emlegetettnél
BAKÁcs
jobbágynevet
Dubagal., Thomas
val6szinÜ1eg
az abban
tehető.
viseloikben
bizton-
egy kitd-
is helyesbithetjük,
Bp. 1971. 1l.7/ a XVI.
Az elso név
mutathat,
azzal
teljes
azonban
a választ:
hagyományt
gyarmati
Stephanus
vezetéknév.
szükség
mindegyikére
A legutols6ra
korábbra
1vlohács elott.
bágynevek
kérdések
j6voltáb6l. megadhatjuk
hogy
GYULA
A kérdés
terelgető
nem felelhetünk.
volt.
sem
nem ment
-, bár az alföldi
róla,
bágy
arra
meg,
en-
ember?"
Az ir6 által
rol,
rettenve
é8
közel.sé-
ellentmond
de ugyancsak
elfogadottabb
is ez az üszőbOrj~t
maradt:
Homlokegyenest
és itt maradt.
általában
a hegyek
ősről. tud, aki a hegyekből
eldönthetetlen
változat
üszőbOrj~t
és itt a rónaság
talán
val6színŰ,
min-
a tizennyolca-
előtt
országrészből.,
árvai
és a s{kságt6l
vagy
maga
a határsávon,
- bár kevésbé
állt vándorlásában, ~gy
ősünk,
letelepedett.
- szájhagyomány, kedett
a déli
találkozásánál,
végén
már
1507-ben
napjainkban
elkülönitésére.
az (5 családját
is
/DUBA
Alsó
Dubá-nak
hivják./ A családnév zik. A régi rában Duba
magyar
ugyanis N ~
minden
nem
va16szin«ség
személynévadásban, volt
személynév.
l.áJ.hat6k: 121l: Fiacha
ritkaság ~
különböző
a következő
- jobbágy
95
apanévből
az egyelemd
az ország
Gydjteményemben fia:
szerint
Papsoka
szárma-
névadás
ko-
részein
a
adatok
ta-
faluban
x,
/PRT.
505/,
GYORFFY ~
1246:
I, 448,
461/,
- szolgagyőri
- nemes,
az aba~ji 1318,
485/,
1211:
X, 508/,
ban
szerepel
Dubák
Gyreta
Inouus
~ Fiod,
~
a ~
Lnows
fia
fia
ace.,
/uo.
ispán
fiai
/uo.
való
I,
szolgák
- vádlott
birtokkal
Ina
/Vár-
kapcsolat-
I, 174/.
családnév
elterjedtsége
származását
/vö.
emlitik
egykori
- Colonba
- Szőlős
neves ~
szerepelnek
- latin
fia Wolpat
/ZalaOkl.
1279:
Kapcsolatban fia Hench
~
megyei 1270:
I, 477/,
kapcsolatban
fiai:
~
- Bars
fia ~,
/uo.
birtokkal
1320:
1213/550:
1324:
Ha igaz középkori
Kupa
1319,
Syquiteu
164/,
1258:
Vezekénnyel
/PRT. Reg.
fia
várjobbágy
I, 115/,
a Bars megyei
~
apanévi
alapján
t~ságonsan
eredete,
nem kell
messzi
a személynév
a hontfüzesgyarmati
keresni.ihgfedcb
vidékeken
~1EZŐzyxwvutsrqp ANDRÁs I
,
IROK, Érdekesek foglalkozók dással amelyek
mindegyike
szótárra
a névtannal
a nevekkel,
megjegyzései, olvashattunk
nevekKel,
elgondolkodtató
közül
visszaemlékező
a költő
való"
lehet
foglalkozó
két költemény
hangulatot,
A másodikban
vonatkozó számában
a földrajzi
az azokkal
is. Az alábbi játos
iróknak
a névaalkotásai.
3 költeményt,
pontosabban
határ-
és
foglalkozik,HGFEDCBA ill. aZOKat emlit.
Ugyanilyen vagy
arra
1979/2.
A NÉVADÁSRÓL
is - lehetnek
a költőknek,
vagy
Értes{tő
utcanevekkel versek
A NEVEKRŐL,
- és tanulságosak
számára
foglalkozó
A Névtani
KÖLTŐK
játékos
férfinevet
prózarészleteK az elsőben képsort
kedvéhez,
használ
a személynevek
fel.
ihlette
vizsgálata
a női nevek
csiholnak ötleteihez
sa-
a költőből. egy
nkisebb
VÉSZI
ENDRE Szép
hervadt
jegy
régi
nevek
vers
és fo1ytatása/
Szép hervadt nevek: Kami11a, F1óra, fonnyad a f~szag, konyul a kert, árnyakat hord a sárga napóra, eső vonu1t át, mindent 1evert. Kék köpenyét a tó 1evetette, hápogva szál1nak a vadkacsák ••• Kami11a, F1óra, jussak eszedbe, tÜnő vi1ágnak hattyúda1át hango10m én most e1nehezedve, e1sárgult hangon zengje tovább Kami11a, F16ra, kettőtök kedve ezt a világot, ez éjszakát. Hunyorin, mé1án, á1mos virágok á11nak köröttem, nagy fejüket zsongitják mákt6l mákonyos álmok, álom, te röpködő varázssüveg. Fejemre száll a ha1álos este, fejemre szál1 s ott némán remeg, miként a karcsú, elbódult 1epke végzetes ke1yh~ virág fe1ett. Sötét ruhában, daróc esőben, 11onka, Sári, Klára, Va1i, e1távozóban, nem-érkezőben vonu1ó lányok a1akjai, valaha-vo1tak, feketék, szőkék, bájos modernek, h~ségesek, szép mai 1ányok - mennyi e15képl szájuknak fodrát őrzi a csend. Sza1adnak, futnak, itt haj1adoznak, át1épnek aknát és dr6tsövényt, virágot hoznak, kenyeret hoznak, hajuk szöszében reggeli fényt, hajuk bokrában fény van és szin van és tenyerükben a te1iho1d, őket vetltem benső mozimban, kék fé1homá1yban - mozibo1ond, nekem ö1töznek, nekem vetkőznek, vonu16 1ányok a1akjai, ref1ektorában óezüst ősznak, Ilonka, Sári, Klára, Va1il
/1941--1979/ /Megjelent a
lJ.
a Nők Lapja
1979/8.
számában
oldalon./zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTS
97
JUHÁsz SÁNDOR Nevek
Ferencben akit fe~ismerté~ Arturra nézni mégse merté~ Györgyre nézve nem vagy veszé~yes Oszkártó~ ez nagyon kedé~yes Anta~ szeretne megszületni P~tó~ nem ke~~ ro~sznéven venni Dénes szemet szÚr késhegyére Rezső tojik a szentmisére Ignác e~nézö Gá~~a~ szemben Bé~a ott ~akik áte~~enben Vi~os nem jár csak vil~amossa~ Alfréd adós egy va~lomássa~ Adolf azt mondta szép az életihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ F 'L d é L hogy egyszer hivott téged ,.. Erik a karriert kereste Tamás be~ógott minden este Ubu~ró~ nincsen véleményem Jenőt le~őtték kint a téren O~ivért lova megtaposta Kami~ a nőknek nagy barátja Jakabnak szmoking a kabátja Valér és Rarmund fo~yton ~észeg Egon Zso~t Armin rossz sz~nészek Döme pincér egy kávéházban M6ric virág egy kertészetben Emánuel az atyaisten Adorján Imre már ha~ottak Somár6~ semmit sem ha~~ottam Aurél Endre é~nek sajnos apám János szomszédom A~bert Hubert rongyért pénzt ad cserébe K~mánért nem kár Sándorért se /Megje~ent
a Külvárosi
~ógia !BP., A regényrész~etek
a névadások
je~adás c. anto-
~973~ 306. o~dalán./ indltékait
világítják
meg.
"Az igazi nevét, azt hiszem, sose tudtuk. De tájékozat~anságunk nem zavarta a társas érintkezést, mert Homokzátonyban ~854-ben mindenki Új nevet kapott. Az e~nevezések a~apja néha egy kü~önös ruhadarab vo~t, mint Overa~~os Jack esetében, másszor egy furcsa szokás, mint Bikarbónás Bi~~é~, aki tú~ sok szódabikarbónát tett a kenyerébe. Hindez ta~án ~j fejezetet nyithatott vo~na a de a do~og magyarázata mégiscsak c{mertan történetében;zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO az, hogy akkoriban az ember tény~eges nevét nem igazolta más, mint t~ajdon kétségbevonható á~~{tása. -- Szóva~, C~iffordnak h{vják -- ford~t Boston határta~an megvetés-
98
seI egy félénk jövevényhez --, a pokol is ilyen Cliffordokkal van tele. -- Aztán a szerencsétlent, akit történetesen valóban Cliffordnak h{vtak, mint Palimadár Charleyt mutatta be a többieknek, és a pillanat szülte gonosz lelemény örökre rá is ragadt a nyomorultra. De térjünk vissza Tennessee társához, akit csak ezen a viszony{tott néven ismertünk. Később ~udtuk csak meg, hogy valaha önálló, független személyként is létezett." /Bret
Harte: Európa
Idill Kk.,
a Vörös
Bp.,
Szurdokban.
1977. 79./
"-- Jóka?ihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH I --, micsoda leánynév ez? -- kérdezték tőle tiszttársai és barátai, de Domonkynak erre is volt válasza. Ha van Piroska -- felelte --, lehet Jóka is. A JO sem rosszabb gyökszó, mint a piros. A férfinevek dolgában elég gazdag a magyar nyelv. Sok eredeti nevünk van, ezeket más nyelvben nem találjuk. Van Árpád és Géza meg Taksony, van Lehel és Zoltán meg Elemér ••• de női nevek dolgában már meglehetősen szegények vagyunk mi magyarok. Piroska, Fehérk~ Etelka ••• no látjátok, egy negyedik speciális magyar női név már eszembe se jut. A többi, ami van, mint Erzsébet meg Ilonka és Magda, mind csak magyaros{tott naptári név. A németnek Helén, a magyarnak Lenke vagy Ilonka. Tehát csinálni kell, ami hiányzik; lám: én csináltam egyet; Jóka és azt hiszem, hogy elfogadható jó név. . Jr, hogy a Piros/Abban tévedett ugyan a kegyelmeszyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWV ka név a piros-ból származik, mert a latin Prisca-nak a hajtása, mindazonáltal elismerés illette őt azért, hogy a keresztnevek dolgában is a magyar szempont volt nála az első./n /Csermely
Gyula:
Lingua,
Bp.,
A jövő
é. n.
század
5./ TÓTH
99
házassága.
JÓZSEF
FARKAS
