542 F I G Y E L Ő ИЗВЕСТИЯ

540

FIG Y E L Ő

HÍREK 1966 jú n iu sáb an H . S u su ki, a tokiói egyetem professzora a Népesség­ tu d o m án y i K u ta tó Csoportban te t t láto g atása során beszám olt az 1968-ban Tokióban ta rta n d ó N em zetközi E tnológiai és A ntropológiai Világkongresszus előkészületeiről. * Dr. Vukovich György, a K özponti S tatisztik ai H iv ata l N épességtudo­ m ányi K u t ató C soportjának tudom ányos főm unkatársa ENSZ m egbízatásának lejártáv al ism ét bekapcsolódott a Csoport m unkájába. Dr. Vukovich György 1963 szeptem berétől 1966 szeptem beréig az ENSZ és az E gyesült A rab K öztár­ saság közös intézm ényeként K airóban a la p íto tt Észak-afrikai Demográfiai Köz­ p o n tb an (N orth African D em ographic Centre) az ENSZ Technikai Segély de­ m ográfus szakértőjeként dolgozott és részt v e tt a K özpont o k tatási és k u ta tá si p rogram jának m u n k ájáb an . Dr. Vukovich Györgyöt a N épességtudom ányi K u ­ ta tó Csoport igazgatója, igazgatóhelyettessé nevezte ki. * Dr. H . Walter, a m ainzi egyetem ta n á ra , m u n k atá rsaiv a l — S. N eum ann és M . Bajadzateh disszertánsokkal, részt v e tt a N épességtudom ányi K u tató Csoport Bodrogközben folyó k u tató m u n k ájáb an . Dr. H . Walter 1966 szeptem ­ berében a N épességtudom ányi K u ta tó C soportban beszám olót ta r to tt a k u ta tá ­ sok eddigi eredm ényeiről. * P . V. Tobias professzor, aki M agyarországnak az IB P (N em zetközi Bioló­ giai Program ) k u ta tá si program jába való bekapcsolódási lehetőségeiről h a ­ zánkban tá rg y aláso k at fo ly ta to tt, 1966. szeptem ber 19-én a K SH Népesség­ tu d o m án y i K u ta tó C soportot is m eglátogatta. * M . Stloukal, a Csehszlovák Tudom ányos A kadém ia Régészeti Intézetének tudom ányos m u n k atársa, aki a M agyar N épköztársaság és a Csehszlovák Szocia­ lista K öztársaság k ö zö tti kulturális egyezm ény keretében tan u lm án y ú to n M agyarországon já r t, 1966 októberében lá to g a tást t e t t a N épességtudom ányi K u ta tó Csoportban, ahol a paleodem ográfiai k u tatá so k egyes elm életi és m ód­ szertani kérdéseit tan u lm án y o zta. * Johan Vogt professzor, az oslói Dem ográfiai Intézet vezetője a K ulturális K apcsolatok Intézete m eghívására 1966. novem ber hónapban M agyarországon já rt. I t t tartó zk o d ása során m eglátogatta a K SH N épességtudom ányi K u tató

FIGYELŐ

541

Csoportot, ahol a m ag y ar népességszám alakulásáról fo ly ta to tt megbeszélé­ seket. * Dr. Nemeskéri János, a biológiai tudom án y o k k an d id átu sa, a N épességtu­ dom ányi K u ta tó Csoport tudom ányos főm un k atársa 1966 novem berében az A m erikai E gyesült Á llam okban já rt, ahol a H a rv ard E gyetem en és a Chicagói E gyetem en előadást ta r to tt a m agyarországi paleodem ográfiai és biodem ográ­ fiai kutatásokról. * A K G ST-tagországok statisztik u s szakértőinek a halandóságitábla- és a tá v la ti népességszám ítások alapvető m ódszertani tételeivel foglalkozó m unka­ csoportja 1966. decem ber 6-tól 9-ig B udapesten ülést ta r to tt. A tanácskozásokon 9 ország 26 delegátusa v e tt részt, k ö zö ttü k — megfigyelőként — Jugoszlávia kü ldö tte is. Az ülés elnökévé dr. Szabady Egont, a K özponti Statisztikai H iv atal elnökhelyettesét, társelnökévé dr. Acsádi Györgyöt, a K özponti S tatisztikai H iv a ta l o sztályvezetőjét v á la sz to ttá k meg. Az értekezlet té m á i: a halandósági tá b lá k elkészítésének és a népesség előreszám ításának fő m ódszertani tételei voltak. M indkét té m a v ita anyagát, valam in t az egységesítés céljára jav aso lt m ódszereket a m agyar K özponti S ta tisz tikai H iv a ta l k észítette elő. A ja v a sla to k a t a delegációk egyhangúlag elfogadták. Az értekezlet résztvevői 1966. decem ber 8-án lá to g atást te tte k a Népesség­ tu dom án y i KuLató C soportnál, ahol m egism erkedtek a m agyar népességtudo­ m ány kialak u lásán ak tö rtén etév el és a K u ta tó Csoport m unkájával. Chantal Blayo és Jacques M agaud, Franciaország Dem ográfiai Intézetének tudom ányos m u n k atársai a K u lturális K apcsolatok Intézetének vendégeiként 1966. novem berében és decem berében M agyarországon ta rtó zk o d ta k . I t t ta r ­ tózkodásuk során a K S H N épességtudom ányi K u ta tó C soportjában fo ly ta tta k tan u lm án y o k at. * Dr. Szalai Sándor, a M agyar Tudom ányos A kadém ia levelező ta g ja , — a Demográfia Szerkesztő B izottságának ta g ja — k é t évre az E gyesült Á llam okba u ta z o tt, az U N IT A R (U. N. In s titu t for T raining and R esearch) aligazgatója­ ként. * Dieter Frömter, az In s titu t für Sozialhygiene (Berlin) m un k atársa a K u ltu ­ rális K apcsolatok In tézetének csereprogram ja keretében 1966— 1967-ben ta ­ n u lm án y ú to n M agyarországon tartó zk o d ik . M unkája során a K özponti S ta­ tisztik a i H iv a ta l N épességtudom ányi K u ta tó C soportjában dem ográfiai m ód­ szertani kérdésekkel foglalkozik. Dr. B ene Lajos m érnököt, a Fővárosi S tatisztikai H iv ata l ny. igazgatóját, az MTA D em ográfiai B izottságának településdem ográfiai m unkabizottsága v ezető jét az MTA elnöke 1966 novem berében a M unkabizottságban k ife jtett tudom ányszervező m u n k á já é rt elnöki ju talo m b an részesítette. * Dr. D ányi Dezsőt, a K özponti S ta tisz tikai H iv atal K ö n y v tárá n a k igazga­ tó já t, a tö rté n e ti dem ográfiai k u ta tá so k terén v égzett eredm ényes m u n k ájáé rt az MTA elnöke 1966 decem berében elnöki ju talo m b an részesítette.

542

F I G Y ELŐ

ИЗВЕСТИЯ Профессор токийского университета А'. Ш ушуки в июне месяце 1966 года в ходе своего посещения Н аучно-исследовательской группы по демо­ графии ЦСУ В Н Р дал информацию о подготовке М еждународного этно­ логического и Всемирного антропологического конгресса, созываемого в 1968 году в городе Токио. * Д -р ДъерОь Вукович, старш ий научный сотрудник Н аучно-исследова­ тельской группы по демографии Ц ентрального Статистического У правления за истечением своего поручения по линии ООН снова заклю чился в работу Н аучно-исследовательской группы. Д -р Д ьердь Вукович начиная с сен­ тяб р я 1963 года по сентябрь 1966 года работал экспертом-демографом в К аирском Северо-Африканском Демографическом Центре (N orth A frican D em ographic Centre) учрежденном ООН и Объединенной А рабской Рес­ публикой совместно и принимал участие в учебных и исследовательских работах Ц ентра. Д -р Дьердь Вукович был назначен директором И сследова­ тельской группы по демографии заместителем директора этой группы. * Профессор майнцского университета, д-р X . Вальтер вместе со своими сотрудниками аспирантами Ш. Нейманом и М . Боядзатсхом приняли участие в исследовательской работе, проводимой Н аучно-исследователь­ ской группой по демографии ЦСУ В Н Р в Бодрогкезе. В сентябре 1966 года д-р X . Вальтер сделал доклад о р езультатах проведенных до сих пор исследованийв Н аучно-исследовательской группе по демографии. * Профессор П. В. Тобиас, кто вел переговоры относительно возможно­ стей участия Венгрии в исследовательской программе IB P (М еждународ­ ной Биологической программы) 19 сентября 1966 года посетил такж е и Н аучно-исследовательскую группу по демографии Ц ентрального Ста­ тистического У правления. * Н аучны й сотрудник Археологического Института Академии Н аук Ч ехословакии М . Стлоукал, находясь в Венгрии по научной командировке в рам ках культурального соглаш ения между Венгерской Н ародной Рес­ публикой и Ч ехословацкой Социалистической Республикой, в октябре 1966 года посетил Н аучно-исследовательскую группу по демографии и изучал некоторые теоретические и методологические вопросы палеодемографических исследований. * Профессор Йохан Фогт, руководитель Демографического Института города Осло по приглаш ению И нститута К ультурны х связей в ноябре 1966 года приехал в Венгрию. Во врем я своего пребывания он посетил Н аучно-исследовательскую группу по демографии, где он вел переговоры но вопросу динамики численности населения Венгрии. * К андидат биологических н ау к д-р Янош Немешкери, старш ий научный сотрудник Н аучно-исследовательской группы по демографии в ноябре 1966 года побывал в Соединенных Ш татах Америки, где в Гарвардском и Ч икагоиском университетах читал лекции о палеодемографических и бнодемографических исследованиях в Венгрии.

F I GY E L Ő

543

Рабочая группа специалистов-статистиков страи-членов Совета Эко­ номической Взаимопомощи 6— 9 декабря 1966 года в Будапеш те провела со­ вещание по вопросам основных методологических положений расчетов таб­ лиц смертности и перспективной численности населения. В работе приняли участие 26 представителей 9 стран, в том числе — в качестве наблюдателя — и делегат Социалистической Федеративной Республики Ю гославии. Председателем совещания был избран заместитель председателя Ц ент­ раль ного Статистического У правления д-р Эгон Сабади, а сопредседателем начальник отдела Центрального Статистического У правления, д-р Дьердь Ачади. Н а совещании обсуждались основные методологические принципы разработки таблиц смертности и расчетов перспективной численности населения. Материалы д ля обсуждения по обоим темам, а такж е пред­ лож енная в целях унификации методология были разработаны венгерским Центральным Статистическим Управлением. Предлож ения были приняты единодушно. Участники совещания 8 декабря 1966 года посетили Научно-исследователь скую группу по демографии, где они познакомились с историей возникновения венгерской демографической науки и с работой исследова­ тельской группы. * Н аучные сотрудники Ф ранцузского Демографического И нститута Ш антал Б лайо и Ж ак М аго в качестве гостей И нститута К ультурны х связей в ноябре и декабре м есяцах 1966 года находились в Венгрии. В течение их пребы вания в Венгрии они проводили исследовательскую работу в Н аучно-исследовательской группе по демографии Центрального статистического управления. Д -р Шандор Салаи, член-корреспондент Венгерской Академии Н аук член Редакуионного Иомптета ж у р н ала „Д ем ограф ия“ в качестве замес­ тителя директора U N IT A R (U. R. In s titu t for T raining and Research) на два года уехал в Соединенные Ш таты Америки. í-í Сотрудник' Социолгигиенического И нститута (г. Берлин) Д ит ер Фрэмтер, в р ам ках программы обмена И нститута культурны х связей в течение 1966— 1967 годов проводит научную командировку в Венгрии. В ходе своих работ он занимается демографическими вопросами в Н аучно­ исследовательской группе по демографии Ц ентрального Статистического У правления. * И нж енера д-ра Jlaüouia Бене, директора в отставке Столичного Стати­ стического У правления, руководителя Региональной рабочей группы Демографического Комитета Венгерской Академии Н аук президент Вен­ герской Академии Н ау к в ноябре 1966 года вознаградил премией за заслу­ ги в области научно-организаторской р боты, проведенной ими в рамках Региональной рабочей группы. * Д -р а Деж е Д а н и , директора Библиотеки Ц ентрального Статисти­ ческого У правления президент Венгерской Академии Н аук в декабре 1966 года вознаградил премией за успешную работу, проведенную им в области исследований по исторической демографии.

544

FIGYELŐ

NEWS In J u n e , 1966. H . S u su k i, P rofessor a t th e U n iv e rsity of T okyo, on th e occasion of h is v is it p a y ed to th e R e se arc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies g ave a lec tu re on th e p re ­ p a ra tio n s of th e In te rn a tio n a l E th n o lo g ica l a n d A n th ro p o lo g ical W orld Congress, w hich w ill be h e ld in T okyo, 1968. D r. György V ukovich, S enior R e se ard W orker of th e R e se arc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies of th e C e n tra l S ta tistic a l Office, h a s jo in e d again th e R e se arc h G roup a fte r th e te rm in a tio n of h is U n ite d N a tio n s a ssig n m e n t fro m S e p te m b e r 1963 to S e p te m b e r 1966. d r. G y örgy V ukovich w orked as a U n ite d N a tio n s e x p e rt a t th e N o rth A frican D e­ m o g rap h ie C entre, w hich is a jo in t p ro je c t of th e U n ite d N a tio n s a n d of th e U n ite d A ra b R e p u b lic in Cairo, a n d p a rtic ip a te d in th e research a n d tra in in g p ro g ram m e of th e C entre. Dr. György V ukovich w as a p p o in te d b y t h e D ire c to r of th e R e se a rc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies to D e p u ty D ire c to r of th e G roup.

D r. H . W alter, P rofessor a t th e U n iv e rsity of M ainz, w ith his colleagues S . N e u m a n n a n d M . B ajadzateh d isse rta n ts, p a rtic ip a te d in th e su rv e y , w hich w as c a rrie d o u t b y th e R e se arc h G roup fo r P o p u la tio n S tu d ies in B odrogköz (E a s t-H u n g a ry ). D r. H . W a lte r also g ave a lec tu re in th e R e se arc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies on th e re c e n t re su lts of th e se researches. P rofessor P . V. Tobias w ho c arrie d on n e g o tia tio n s a b o u t th e possib ilities of H u n g a ­ r y ’s jo in in g th e re sea rc h a c tiv itie s of th e In te rn a tio n a l Biological P ro g ra m m e , called a t th e R e se arc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies of th e C e n tra l S ta tis tic a l Office, in S e p tem b e r 1966.

M . Stloukal, R e se arc h A s sista n t a t th e A rcheological In s titu te of th e C zechoslovak A c ad e m y of S ciences w ho — w ith in th e scope of th e c u ltu ra l a g re e m e n t b etw een th e H u n ­ g arian P eo p le’s R e p u b lic a n d th e C zechoslovak Socialist R e p u b lic — w as on a s tu d y to u r in H u n g a ry , in O ctober, 1966 called a t th e R e se arc h G roup fo r P o p u la tio n S tu d ies, a n d stu d ie d som e th e o re tic a l a n d m ethodological p ro blem s of paleo d em o g rap h ic researches th e re . A t th e in v ita tio n of th e H u n g a ria n In s titu te for C u ltu ral R e la tio n s, P rof. J ohan Vogt, D ire c to r of th e I n s titu te for D e m o g rap h y of Oslo, sta y e d in H u n g a ry in N ovem ber, 1966. D u rin g his s ta y here h e v isite d th e R esearch G roup fo r P o p u la tio n S tudies of th e C entral S ta tistic a l Office w here he h a d ta lk s a b o u t th e p o p u latio n tr e n d in H u n g a ry .

* D r. Já n o s a t th e R e se arc h D u rin g his v isit leodem ographic

N em eskéri, C a n d id a te of th e biological sciences, Senior R e se arc h A s sista n t G roup fo r P o p u la tio n S tu d ies, v isite d th e U n ite d S ta te s in N o v e m b er 1966. he lec tu re d a t th e H a rv a rd a n d Chicago U n iv e rsitie s on th e H u n g a ria n p a ­ a n d b iodem ographic researches.

* T h e W o rk in g G roup of m eth o d o lo g y of life ta b le s a n d pe rsp ec tiv e p o p u latio n p ro je c ­ tio n s of th e m em b er c o u n tries of CM EA held a m ee tin g betw een th e 6-- a n d th e 9— D ecem ­ ber, 1966 in B u d a p est. 26 delegates of 9 c o u n tries, — am ong th e m — as o b se rv er—th e r e p re ­ s e n ta tiv e of Ju g o sla v ia, to o k p a r t a t th e m eeting. D r. E g o n Szabady, D e p u ty P re sid e n t of th e C entral S ta tistic a l Office w as elected ch airm a n a n d dr. György A csádi, Chief of Section of th e C entral S ta tis tic a l Office co -ch a ir­ m an of th e m eeting. T h e th em e s of th e conference w ere: th e m ain m ethodological principles of th e elabo­ ra tio n of life ta b le s a n d of p o p u latio n p rojections. T he m a te ria l of th e discussion, as well

F IGYE LŐ

545

as th e m eth o d s recom m ended for u n ific atio n w ere p re p a re d b y th e H u n g a ria n C entral S ta tis tic a l Office. T h e reco m m en d atio n s w ere u n an im o u sly accep ted b y th e delegations. T h e p a rtic ip a n ts of th e m eetin g v isite d on th e 8 th D ecem ber th e R esearch G roup for P o p u la tio n S tudies w here th e y w ere in tro d u c ed to th e h isto ry of H u n g a ria n dem o g rap h ic science a n d to th e w ork of th e R esearch G roup.

A t th e in v ita tio n of th e H u n g a ria n I n s titu te for C u ltu ra l R e la tio n s , M rs. C hantal B la yo a n d M r. Jacques M agaud, R esearch A ssociates of th e N a tio n a l I n s titu te for D em o­ g ra p h y of F ra n c e (IN E D ) sta y e d in H u n g a ry in N o v e m b er a n d D ecem ber, 1966. D u rin g th e ir v isit th e y p e rform ed stu d ies in th e R esearch G ro up for P o p u la tio n S tu d ies of th e C entral S ta tis tic a l Office. P rof. Sándor Szalai, C orresponding M em ber of th e H u n g a ria n A c ad e m y of Sciences h a s le ft for th e U n ite d S ta te s for a period of tw o years as D e p u ty D ire ct o r of th e U N IT A R (U. N . I n s titu te for T ra in in g a n d R e se arc h ).

Dieter F röm ter, A s sista n t a t th e I n s titu t fü r Sozialhygiene (M erlin) — w ho is sta y in g in H u n g a ry on a s tu d y — to u r in 1966— 67, w ith in th e scope of th e exchange p ro g ram m e of t h e H u n g a ria n I n s titu te for C u ltu ra l R e la tio n s, is re c e n tly stu d y in g som e dem o g rap h ic m eth o d o lo g y a t th e R e se arc h G roup fo r P o p u la tio n S tu d ies of th e H u n g a ria n C en tral S ta tistic a l Office.

*

Dr. Lajos Bene, th e re tire d D ire cto r of th e S ta tistic a l Office of B u d a p est, h e a d of th e W o rk in g G roup on R egional D em o g rap h y of th e D em ographic C om m ittee of th e H u n g a ri­ an A c ad e m y of Sciences received from th e P re sid e n t of th e A cad em y a p re sid en tial re w ard for his o rg anizing of scientific w ork in th e W o rk in g G roup for R egional D em ography.

* Dr. Dezső D á n y i, D irecto r of the L i b r a r y of th e C en tral S ta tistic a l Offices received from th e P re sid e n t of th e A cadem y a p re sid en tial rew ard for his research w ork in th e field of h istorical dem ography.

S Demográfia

546

FIGYELŐ

G A Z D A S Á G D EM O G R Á FIA I SYM PO SIO N LIPCSÉBEN A lipcsei M arx K ároly E gyetem K özgazdaságtudom ányi K a rá n a k M ate­ m atikai S tatisztik ai Intézete 1966. szeptem ber 20. és 24. között nem zetközi dem ográfiai sym posiont ren d ezett Lipcsében. A két bevezető előadásban dr. dr. dr. h. c. Felix Burkhardt professzor a m a­ tem atik ai statisztik ai módszerek, különösképpen a faktoranalízis dem ográfiai alkalm azásának elméletéről és példáiról, dr. h. Gerhardt Nultsch professzor pedig a gazdaságdem ográfiai k u ta tá so k jelentőségéről beszélt. A symposion három fő tém ája a dem ográfiai és a m unkaerő-tervezés kapcsolata, az öregkorúak fog­ lalko ztatási problém ái és a városiasodás voltak. A bek ü ld ö tt és a helyszínen előadóit tan ulm án y o k , v alam in t az igen élénk v ita a három kérdésen kívül foglalkoztak a társadalm i-gazdasági fejlődés és a dem ográfiai jelenségek közötti kapcsolatokkal, a különböző ütem ű népességnövekedés gazdasági h atásaival, a szakem berszükséglet tervezésével. A symposionon lefolyt v itá k , megbeszélések, valam in t az egyéb kulturális program ok jó alk alm at a d ta k arra, hogy a különböző országok dem ográfusai m egism erjék egym ás nézeteit, problém áit és legújabb k u ta tá sa it, valam int az ezekben alk alm azo tt — elsősorban m atem atikai statisztik ai — m ódszereket. A N épességtudom ányi K u ta tó Csoport részéről a sym posionra dr. Szabady Egon igazgató ta n u lm á n y t k ü ld ö tt be a kelet-európai szocialista országok te r­ m ékenységének alakulásáról. E lő ad ást ta r to tta k Valkovics E m il tudom ányos főm unkatárs a népesség term elési és fogyasztási korpiram isának kiszám ítási m ódszeréről és an n ak a gazdaságdem ográfiai elemzésben való felhasználásairól, v alam in t dr. Andorka R udolf tudom ányos m u n k atárs a m agyar term ékenység alak u lását befolyásoló gazdasági tényezőkről és a jelenlegi term ékenység gaz­ dasági h atásairól. A sym posionon részt v e tt dr. Kepecs József osztályvezető is. A. R. СИМПОЗИУМ ПО Э К О Н О М И Ч Е С К О Й Д ЕМ О ГРА Ф И И В Л Е Й П ­ Ц И Г Е . Институт математической статистики экономического ф акультета лейпцигского университета им. К ар л а М аркса с 20 по 24 сентября 1966 года проводил международный демографический симпозиум в Лейпциге. Всту­ пительные доклады симпозиума были сделаны профессором д-р., д-p., д-р. h. ć. Ф. Буркхардт ом на тему методов математической статистики, а именно теории и примеров применения в демографии факторного анализа и про­ фессором д-ром хабил. Г. Нулчом о значении исследований в области эко­ номической демографии. Основными темами симпозиума были вопросы о взаимоотнош ениях демографии и планирования ресурсов рабочей силы, о занятости людей старшего возраста и проблемы урбанизации. Со стороны Н аучно-исследовательской группы по демографии рефе­ рат на симпозиум был отправлен директором д-ром Эгоном Сабади о динамике плодовитости в социалистических странах восточной Европы. Д оклады были сделаны старш им научным сотрудником Эмилем Валковичем, на тему методов расчета пирамиды производства и потребления населения и ее использования в экономико-демографических анализах, а такж е научным сотрудником, д-ром Рудольфом Андорка, об экономи­ ческих факторах, влияю щ их на плодовитость в Венгрии и об экономи­ ческих последствиях настоящей плодовитости. В работе симпозиума принял участие такж е начальник отдела д-р Йожеф Кепеч. A D E M O -EC O N O M IC SY M P O SIO N IN L E IP Z IG . B e tw ee n S e p tem b e r 20— 24, an in te rn a tio n a l d em o g rap h ic sym posion w as held b y th e M a th em atica l S ta tis tic a l In s titu te of th e F a c u lty fo r E conom ics of th e K a rl M arx U n iv e rsity in Leipzig. In his in tro d u c to ry lec tu re Professor F e lix B urkhardt, spoke a b o u t th e possibilities of th e d em ographic a p p lic atio n of m a th e m a tic a l sta tis tic a l m eth o d s, especially fa c to r a n aly sis, w hile Professor Gerhardt N u ltsc h e m p h asized th e im p o rta n c e of dem o-econom ic researches. T h e m ain su b je c ts of th e sym posion w ere th e p ro b lem s of d e m o g ra p h y , of la ­ b o u r force p lan n in g , a n d of u rb a n iz a tio n . T h e le c tu re s, w hich w ere e ith e r su b m itte d or held o ra lly a n d th e v e ry v iv id discussion d e lt — b e y o n d th e se th re e su b je c ts — w ith th e re la ­ tio n betw een econom ic a n d social d ev elo p m en t a n d d em o g rap h ic p h e n o m e n a, th e econom ic.

F I G Y E L Ő

547

c onsequences of d iffere n t levels of p o p u latio n gro w th , th e p lan n in g of th e d em an d of ex­ p e rts. T h e d e b a te s a n d discussions of th e sym posion, a n d th e social p ro g ram m es gave a good o p p o rtu n ity to d em o g rap h ers of d iffe re n t c o u n tries to m ak e th em se lv es a cq u a in te d w ith each o th e r’s opinions, p roblem s a n d m o st re ce n t researches, a n d w ith som e — m ain ly m a th e m a tic a l sta tis tic a l — m eth o d s a p p lied in th e researches. On b eh alf of th e R e se arc h G roup for P o p u la tio n S tu d ies dr. E gon Szabady, d irec to r, su b m itte d a p a p e r 011 th e t r e n d of fe rtility in E a s te rn -E u ro p e a n so cialist c o u n tries. E m il Valkocvics, senior research a ssista n t, gave a lec tu re on th e m eth o d o lo g y of th e p ro d u c tio n a n d co n su m p tio n a g e-p y ra m id s of p o p u latio n a n d th e ir a p p lic atio n to dem o-econom ic a n a ly s is ; dr. R u d o lf A ndorka, research a s s is ta n t gave a le c tu re on som e econom ic fa cto rs influencing th e tre n d of H u n g a ria n f e rtility a n d on th e econom ic consequeces of p re se n t fe rtility . D r. Jó zse f Kepecs, h e ad of th e C ensus-Section also p a rtic ip a te d in th e sym posion.

A N E M Z E T K Ö Z I NÉPESSÉG T U D O M Á N Y I U N IÓ Ö S S Z E H A S O N L ÍT Ó TER M ÉK EN YSÉG I BIZ O T T S Á G Á N A K M U N K A Ü LÉSE A N N ARBORBAN A N em zetközi N épességtudom ányi Unió á lta l — m agyar jav a sla tra — fel­ á llíto tt Term ékenységi és Családtervezési Összehasonlító Vizsgálatok B izott­ sága (1. P. U. Com m ittee on C om parative Studies of F e rtility and Fam ily P la n ­ ning) 1966. szeptem ber 19— 23-án Ann A rborban (Michigan, E gyesült Államok) ta r to tta meg első m unkaülését. A megbeszéléseken C. Chandrasekharan elnö­ költ, s az ülést előkészítő R . Freedman professzoron kívül Acsádi György, A. M iro, J . M orsa és H . R izk, a bizottság tag jai, az E gyesült N em zetek részéről G. Z. Johnson, az am erikai Népességi Tanács (Population Council) részéről MC Parker M auldin, to v áb b á L . C. Coombs professzor (Michigani Egyetem N épes­ ségkutató K özpont) és M . B. Conception a Fülöp-szigeti Népességi Intézet igazgatója, m in t megfigyelők v e tte k részt a m unkában. A m unkaülés m e g v ita tta az összehasonlító term ékenységi vizsgálatok kérdésanyagát, s az erre vonatkozó m ag y arázato kat („Core” Item s for Compa­ rativ e F e rtility Surveys), am elyet a bizottság tag jain ak ja v a sla ta alapján R. Freedm an á llíto tt össze. A résztvevők — an n ak a m agyar ja v aslatn a k az alap­ ján , am elyet Dr. Szabady Egon előterjesztésére a Családtervezési T rendek K u­ ta tó B izottsága (In tern atio n al P lan n ed P aren th o od F ederation; Research Com­ m ittee on F am ily P lanning T rends) is elfogadott — a kérdéseknek egy m inim á­ lis, egy alap és egy k ite rje sz te tt listá já t dolgozták ki. A listák a következő kér­ déscsoportokat tarta lm a z zá k : 1. A házaspárok és h á z ta rtá so k társad alm i és gazdasági jellemzői. 2. A családi élet ciklusainak alapvető dem ográfiai jellemzői és ideje. 3. Családtervezési m ag atartás. 4. Születésszabályozási m ag atartás. 5. A születésszabályozás m últbeli és jövőbeli gyakorlata. 6. Születésszabályozási ism eretek. A b izottság m egállapodott abban, hogy az egységes vizsgálati program v ég reh ajtását fogja aján lan i az erre h iv a to tt intézm ényeknek, to v áb b á meg­ küldi néhány m intaszerű term ékenységi és családtervezési vizsgálat kérdőívét és u ta sítá sa it is (köztük az 1965— 1966. évi m agyar TCS vizsgálatét). A későb­ biekben kerülnek k ialak ításra az egységes m inta-kérdőív, az aján lo tt feldolgo­ zási te rv és az egységes publikáció követelm ényei. M agyar szem pontból örvendetes, hogy a bizottság elfogadta a m agyar vizs­ gálatok ta p a sz ta la ta it, így például a m inta összeállítására vagy az abortuszok kérdezésére vonatkozó ta p a sz ta la to k at, elism erte a társadalm i-gazdasági té ­ nyezők fontosságát, a kulturális differenciális ism érvek terén a vallás privilegizálásának indokolatlanságát, az általános kérdések sorába felvette a m agyar családtervezési koncepció keretében szereplő kérdéseket, stb. A b izottság elismerőleg v e tte tudom ásul, hogy az európai régió igényeit figyelem be véve a Családtervezési T rendek K u ta tó B izottsága a nem zetközi 8*

548

FIG Y E L Ő

ajánlásokkal egybehangoltan speciális európai vizsgálati terv ek et dolgoz ki és ilyen v izsgálatokat kezdem ényez. Összefoglalóan m eg állapítható, hogy a m unkaülés eredm ényes volt. A bi­ zottság olyan terv ek et dolgozott ki, am elyek elfogadhatók, s végrehajtásuk haszonnal já r azon országok szám ára, am elyek az ajánlásoknak eleget tesz­ nek. A kidolgozott ajánlások ösztönzőleg h a tn a k m ajd a to v áb b i term ékeny­ ségi vizsgálatokra, előrelépést jelentenek a nem zetközi összehasonlítások te ­ rületén, s ezen keresztül fontos hozzájárulást jelentenek a népességtudom ány szám ára is. A. Gy. Р А Б О Ч Е Е ЗА С Е Д А Н И Е К О М И ТЕТА ПО С РА В Н И Т Е Л Ь Н О Й П ЛОДОВИТОСТИ М Е Ж Д У Н А РО Д Н О Г О Д ЕМ О ГРА Ф И Ч ЕС К О ГО СО­ Ю ЗА В Г О РО Д Е А Н Н А Р Б О Р . Учрежденный М еждународным Д емо­ графическим Союзом — по венгерскому предложению — Комитет по сравнительны м исследованиям в области плодовитости и планирования семьи (I. P. U. Com m ittee on Com perative Studies of F ertility and Fam ily Planning) проводил свое первое рабочее заседание с 19 по 23 сентября 1966 года в городе Анн Арбор (Мичиган, Соединенные Ш таты Америки). Н а заседаниях председательствовал Ц . Чандрашекаран и кроме профес­ сора Ронэлъда Фридмана, подготавливаю щего данное заседание в работе приняли участие в качестве членов Комитета Дь. Ачади, К. А . М ири, Й . Морса и X . Р чзк, Г. 3. Дэюонсон со стороны ООН, далее в качестве наблюдателей профессор II. Ц. Кумбс (Демографический И сследователь­ ский Центр М ичиганского Университета) и М . Б . Консепсион (директор Демографического И нститута Ф илиппинских островов). Н а заседании был обсужден материал о вопросах сравнительной плодовитости и относящ иеся к ним пояснения («Core» Item s for Compe­ rativ e F e rtility Surveys), который был составлен Р. Фридманом на основе предложений членов комитета. Н а основе венгерского предлож ения, представленного д-р-ом Эгоном Сабади и принятого Исследовательским Комитетом трендов планирования семьи М еждународного Союза по п ла­ нированию семьи, участники разработали минимальный, основной и рас­ ширенный списки вопросов. У казанны е списки содерж ат следующие груп­ пы вопросов: 1. Общественные и экономические характеристики супруж еских пар и домохозяйств. 2. Основные демографические характеристики и даты циклов семей­ ной жизни. 3. Поведение в области планирования семьи. 4. Поведение в области регулирования рождений. 5. П рош лая и будущ ая практи ка регулирования рождений. 6. Зн ан ия в области регулирования рождений. Комитет пришел к заклю чению, что он рекомендует проведение единой программы обследования компетентным органам, далее он р азо­ шлет вопросники и инструкции к ним некоторых образцовых исследова­ ний в области плодовитости и регулирования семьи (между прочим и вен­ герского обследования такого рода за 1965/1966 гг.). В дальнейш ем пред­ стоит выработать единый вопросник-образец, рекомендуемый план р а з­ работок и требования относительно единой публикации. Комитет с признанием принял к сведению то обстоятельство, что И сследовательский Комитет трендов по планированию семьи в соответ­ ствии с международными рекомендациями и с учетом запросов европей­ ской регии работает над специальными проектами обследований и я в л я ­ ется инициатором подобных обследований. В обобщении можно установить, что рабочее заседание проходило успешно. Комитет разработал приемлемые планы, осуществление которых принесет пользу тем странам, которые руководствую тся этими рекомен­ дациями. Разработанны е рекомендации будут способствовать дальнейшим исследованиям по плодовитости и означают важный ш аг в области меж ду­ народных сопоставлений.

F I G Y E L Ő

549

O N T H E W O R K IN G SE S S IO N O F T H E C O M M IT T E E O N C O M P A R A T IV E S T U D IE S O F F E R T IL IT Y ' A N D F A M IL Y P L A N N IN G O F T H E IN T E R N A T IO N A L U N IO N F O R T H E S C IE N T IF IC STUD Y' O F P O P U L A T IO N A T A N N A R B O R . T he C om m ittee on C o m p ara tiv e S tu d ies of F e rtility a n d F e r tility P la n n in g , se t up b y th e I n te r ­ n a tio n a l U nion for th e S cientific S tu d y of P o p u la tio n on basis of a H u n g a ria n pro p o sal, h e ld its first w o rk in g session a t A nn A rb o r (M ichigan, U n ite d S ta te s) from S e p tem b e r 19 to 23, 1966. C h airm an of th e Session w as D r. C. Ch andrasekharan, a n d beside P rof. R . F reedm an w ho to o k p a r t in th e p re p a ra to r y w ork of th e session, M essrs. György A csádi, J . M orsa, C. A . M iro a n d H .R iz k , m em b ers of th e C om m ittee, Miss G. Z. J ohnson, re p re se n ta tiv e of th e U n ite d N a tio n s as w ell as P rof. C. Coombs (P o p u la tio n R e se arc h C enter, U n iv e rsity of .Michigan) a n d Miss M . B . Conception, D ire cto r of th e In s titu te for D e m o g rap h y of th e P h illip in es, observers, p a rtic ip a te d in th e w ork of th e session. T h e w o rk in g Session discussed th e p ro b lem s of th e c o m p a ra tiv e f e rtility su rv e y s a n d th e c o n n ected „ c o re ” ite m s draw n u p b y P ro f. R . F reedm an on basis of th e proposal of th e c o m m itte e m em bers. On basis of th e H u n g a ria n proposal, p u t fo rw a rd b y D r. E g o n Szabady a n d a d o p te d b y th e R e se arc h C om m ittee for F a m ily P la n n in g T re n d s of th e I. P . P . F ., th e p a rtic ip a n ts w o rk ed o u t a m in im u m , a b asic a n d an e x te n d e d list of th e p ro b lem s. T h e lists c o n ta in th e follow ing g ro u p s of pro b lem s: 1. Social a n d econom ic c h a ra c te ristic s of th e m a rrie d couples a n d households. 2. B asic d e m o g ra p h ic c h a ra c te ristic s a n d d u ra tio n of fa m ily life cycles. 3. A ttitu d e to w a rd s fa m ily plan n in g . 4. P a s t a n d f u tu re p ra c tic e of a p p ly in g b ir th co n tro l 5. B irth co n tro l experience T h e C o m m ittee agreed t o recom m end t he execu tio n of th e sta n d a rd iz e d su rv e y p ro g ram m e to th e in s titu te s con cern ed a n d to send th e m th e q u e stio n n a ires and in stru c tio n s of som e m odel su rv e y s on fe rtility a n d fa m ily p la n n in g (am ong th e m th o se of th e H u n g a ria n TCS su rv e y of 1965— 1966). T h e s ta n d a rd iz e d q u e stio n n a ire p a tte rn s , th e recom m ended plan of d a ta processing as w ell as th e re q u ire m e n ts of a sta n d a rd iz e d p u b lic a tio n w ill be deve­ loped la te r on. T h e C om m ittee to o k notice in w ords of a p p re c ia tio n of th e fa c t t h a t , ta k in g in to a c c o u n t th e d em ands of th e E u ro p e a n R egion, th e R e se arc h C o m m ittee for F a m ily P la n n ­ ing T re n d s drew up special su rv e y p lan s in c o n fo rm ity w ith th e in te rn a tio n a l reco m m e n d a ­ tions a n d in itia te d also th e c a rry in g o u t of such su rv ey s. To sum u p , it c a n be s ta te d t h a t th e w ork of th e Session w as a success. Such p lan s were d raw n up b y th e C o m m ittee as can be a ccep ted a n d th e a p p lic a tio n of w hich w ill be of use to a ll th e c o u n tries w hich w a n t to im p le m e n t th e re co m m e n d a tio n s. T he recom m en­ d a tio n s d raw n up will p ro m o te th e execu tio n of a d d itio n a l fe rtility su rv e y s a n d w ill m ean an im p o rta n t ste p fo rw a rd s in th e field of in te rn a tio n a l co m p ariso n s.

A F R A N C IA D E M O G R Á FIA I IN TÉZET JELENTÉSE A SZÜ LETÉSSZA B Á LY O ZÁ SR Ó L A francia népjóléti m iniszter felkérte a francia Dem ográfiai K u ta tó In té ­ zetet (IN E D ), hogy fejtse ki szakvélem ényét a következő k ét kérd ésb en : 1. milyen h atással lenne a születések szám ára a liberálisabb születésszabályozási politika, és 2. ennek a h atásn ak figyelem bevételével m ilyen népesedéspoli­ tik ai intézkedésekre van szükség. M int ism eretes, F ranciaországban a m űvi vetélés és a fogam zásgátlást elősegítő propaganda tilos. E nnek ellenére tö rté n ik bizonyos — ism eretlen — szám ú m űvi vetélés és más elnevezéssel (pl. a fertőzést m egakadályozó szerként) forgalom ba hoznak fogam zásgátló szereket is. Az utó b b i időben felm erült az a gondolat, hogy liberalizálni kellene a vonatkozó p o litikát, engedélyezni lehet­ ne a m űvi vetélést és a fogam zásgátlás m elletti p ropagandát. V annak azonban, akik azt ta r tjá k , hogy ezek az intézkedések csökkentenék a m ásodik világhábo­ rú óta m egnövekedett élveszületési arányszám ot. E zért ellensúlyozásukra eré­ lyes népesedéspolitikai intézkedéseket javasolnak, am elyek a term ékenység növelése irán y áb an h a tn a k . Az IN E D hosszabb tan u lm án n y al válaszolt a fe ltett kérdésekre. A választ a Population 1966. évi 4. szám a (645— 690. p.) közli.

550

F I GY E L Ő

A ta n u lm á n y első része azt k u ta tja , hogy a törvényes tilalom ellenére té n y ­ legesen h á n y m űvi vetélés tö rté n ik évente Franciaországban. K iszám ítja, hogy m ekkora a különbség a tényleges term ékenység és a születésszabályozást nem alkalm azó népességeknél m egfigyelt term ékenység között (az u tó b b it 25% -kal növeli, an n ak figyelem bevétele céljából, hogy a születések közöt t eltelő idő jelenleg F ranciaországban rövidebb, m int a gyengén fejlett országokban vagy v olt évszázadokkal ezelőtt E u ró p áb an , ahonnan a term észetes term ékenységre vonatkozó ad a ta in k szárm aznak). E szerint ma Franciaországban kb. 2 500 000 gyerm ek születne évente, ha születésszabályozást nem alkalm aznának. T ény­ legesen kb. 800 000 gyerm ek születik, te h á t 1 700 000 szülést kerülnek el. H a a vetélés lenne az egyetlen m ódja a szülés elkerülésének, ez évi 3 400 000 v e té ­ lést jelentene. Az ÍN E D szerint azonban ténylegesen ennél sokkal kevesebb a m űvi és spontán abortuszok szám a. E z t a m egállapítást arra alapozza, hogy a vetélésnek tu la jd o n íth a tó halálesetek szám a alapján (feltéve, hogy 1000 veté­ lésre egy haláleset ju t, vagyis valam ivel tö b b , m in t az ab o rtu szt engedélyező észak-európai országokban) legfeljebb 400 000 vetélésre, éspedig 250 000 művi és 150 000 spontán abortuszra lehet k ö v etk eztetni. Ez a szám az élveszületések szám ához viszonyítva körülbelül akkora, m int a Lengyelországban és Jugoszlá­ v iáb an m egfigyelt arányszám ok. E bből azt az óvatos köv etk eztetést vonja le, hogy a 100 élveszülésre ju tó abortuszok szám a az európai civilizációjú országok­ b an nagyjából független a jogszabályozási különbségektől és 40 körül van. (M egjegyezzük, hogy ugyanez a szám M agyarországon 1964-ben 166.) Mivel te h á t az abortuszok szám a meg sem közelíti a tényleges születésszám és a szabályozatlan term ékenység esetén elérhető születésszám közötti különb­ séget, a fogam zásgátlás nyilvánvalóan igen elterjed t m ár m a is Franciaország­ ban. A jelenleg h aszn ált m ódszerek azonban nem százszázalékosan hatékonyak. A perorális fogam zásgátló ta b le tta és a m éhen belüli fogam zásgátló szerek elter­ jedése esetén szám olni kell azzal, hogy 98— 99 százalékos hatékonyságú m ódszer áll m ajd a népesség rendelkezésére. (Meg kell jegyezni, hogy a m é­ hen belüli fogam zásgátlók elterjedésére vonatkozó IN E D álláspont — hoszszabb tá v ú h a tá su k n a k egyelőre még nem teljesen tisz tá z o tt volta m ia tt — m eglehetősen szkeptikus, legalábbis a gazdaságilag fejlett országok te k in te té ­ ben.) Az ilyen hatékonyságú fogam zásgátlási m ódszerek elterjedésének h a tá sá t az IN E D k ét m ódszerrel becsüli meg. E gyrészt abból indul ki, hogy a nők 28 éves koruk körül elérik a k ív án t gyerm ekszám ot és a to v áb b i szüléseket m ár el­ kerülnék,ha százszázalékos h atékonyságú fogam zásgátlási m ódszereik volnának. M ásrészt felhasználja a term ékenységi vizsgálatok alap ján k a p o tt 2,59-es ideá­ lis gyerm ekszám ot és m egállapítja, hogy ha a családok valóban ezt az ideálisnak te k in te tt gyerm ekszám ot érnék el, akk o r figyelem be véve a halandóságot, a késői házasságkötéseket, a ste rilitá st stb ., a tisz ta reprodukciós eg y ü tth ató 0,97 lenne, vagyis hosszú táv o n a népesség 30 évenként 3% -kal csökkenne. A tan u lm án y ezután szám ításba veszi azt, hogy a nőknek csak bizonyos része viseli cl, illetve h ajlandó alkalm azni a perorális ta b le ttá t, valam in t hogy a nagy­ h atékonyságú m ódszerek bevezetése erősen csökkentené a házasságon kívüli születések szám át, ugy an ak k o r — éppen ennek következtében — a jelenleg házasságon kívüli szülésük m ia tt nem házas nők egy része házasságot kötne, m ivel nem kerülne sor a házasság k ö tést akadályozó házasság előtti szülésre. Mindezek alap ján azt a k ö v e tk e z te tést vonja le, hogy az ilyen haték o n y ­ ságú fogam zásgátlási m ódszerek elterjedése esetén az élveszületési arányszám a jelenlegi 18,l%o-ről 14,2— 17,8%o-re csökkenne (attól függően, hogy a m ód­ szer hatéko n y ság a 98 vagy 99% , és hogy az e m ódszer hián y áb an házasságon kívül szülő nőknek m ekkora része házasodik meg az ilyen fogam zásgátló m ód­ szer eredm ényes alkalm azása cselén). T eh át a k á r intézkedéseket hoznak a nagyhatékonyságú fogam zásgátló eszközök elterjesztésére, a k á r m aguktól terjed n ek el azok, népesedéspolitikai intézkedéseket kell hozni az élveszületési arányszám (vagy pontosabban a te r­ m ékenység) csökkenésének m egakadályozása, illetve növelése érdekében. Fel kell hívni a figyelm et arra, hogy a tá rsa d a lo m n ak nem érdeke a születések szá­ m ának csökkenése. E nnek érdekében megfelelő inform ációs tevékenységet kell folytatni an n ak szem léltetésére, hogy a m odern gazdasági növekedés és k ü lö-

F I G Y E L Ő

551

n ösen a gyors m űszaki fejlődés a gazdaság nagyfokú rugalm asságát igényli, am elyet csak a nagylétszám ú fia ta l korosztályok b izto síth a tn a k ; a nagyobb népsűrűségnek jelentős előnyei van n ak , különösképpen az o k ta tás és a közegész­ ségügy te rü le té n ; a megfelelő összegű n y ugdíjak biztosításának alapja a kellő nagyságú ak tív korú népesség, vagyis „gyerm ekek nélkül nincs n y u g d íj” ; a.dem ográfiai öregedés, am ely a kis term ékenység következm énye, jelentős gaz­ dasági és társad alm i problém ákat okoz. Az IN E D a következő konk rét népesedéspolitikai intézkedéseket ja v a ­ solja. E m elni kell a családi p ótlékokat, m ert azok jelenleg közel sem fedezik a gyerm ekekkel járó költségeket. Például egy kétgyerm ekes m unkáscsalád élet­ színvonala jelenleg kb. a fele egy hasonló gyerm ektelen családénak. A tö b b ­ gyerm ekes családoknak lakbérkedvezm ényeket kell adni. Több nagy lakást kell építeni. Az ösztöndíjak odaítélésénél előnyben kell részesíteni a többgyer­ mekes családokat. A jövedelm i adók kiszabásánál a család egy főre jutó jövedel­ m ét kell alapul venni. A többgyerm ekes családok fiait m entesíteni kell a katonai szolgálat alól. A nők szám ára minél tö b b csö k k en tett m unkaidejű m unkalehető­ séget kell biztosítani stb. Az IN E D hangsúlyozza, hogy m indezeken felül igen nagy jelentősége v an a társad alo m lélek tan i tényezőknek, a közfelfogásnak. A m ásodik világháború a la tt és u tá n törvénybe ik ta to tt család-kódex sem csak a többgyerm ekes családok anyagi terheinek csökkentésével já ru lt hozzá a te r­ m ékenység növeléséhez, hanem azzal is, hogy olyan közfelfogást a la k íto tt ki, am ely a gyerm eket a társad alo m szám ára nagy értéknek tek in tette. A.R. О Т Ч Е Т Ф Р А Н Ц У ЗС К О Г О Д ЕМ О ГРА Ф И Ч Е С К О ГО И Н С ТИ ТУ ТА О Р Е Г У Л И Р О В А Н И И Р О Ж Д Е Н И Й . Статья излагает отчет И нститута относительно исследопаиий в области регулирования рождений. R E P O R T O N B IR T H C O N T R O L O F T H E F R E N C H N A T IO N A L IN S T IT U T E F O R D E M O G R A P H Y . The. a rtic le su m m arizes th e s tu d y of IN E D on in v estig atio n s re la te d to b irth control.

INTÉZKEDÉSEK A TERHESSÉG M E G S Z A K ÍT Á S S Z A B Á L Y O Z Á S Á R A R O M Á N IÁ B A N (A R o m á n S z o c ia lista K ö z tá r s a s á g Előre c ím ű l a p j á n a k 1966. o k tó b e r 4 -i sz á m á b ó l.)

A R om án Szocialista K öztársaság Á llam tanácsa m egvizsgálva az ország dem ográfiai fejlődésének problém áit — messzemenően figyelembe véve a szak­ em berek vélem ényét — jó v áh ag y ta a terhességm egszakítás tö rvény általi el­ tiltá sá t szabályozó törv én y erejű ren d elete t. Az egészségügyi m iniszter indokolásában rá m u ta to tt arra, hogy a terh es­ ségm egszakítások súlyos következm ényekkel já rn a k a nő egészségi állapotára és szaporodási biológiai funkcióira. Az eddigi tö rv én y ad ta lehetőségek tú lz o tt kihasználása negatívan h a to tt a lakosság term észetes szaporodására. A törvényerejű rendelet h a tá ly b a lépésének időpontjától a terhességm eg­ szakítás tilos. A törv én y b en részletesen rö g zített kivételes esetekben, az erre a célra a la k íto tt körzeti vagy városi orvosi bizottságok engedélyezhetik a te r­ hességm egszakítást. A rendelettel egyidőben az Á llam tanács m ódosította a B ü n tető tö rv én y ­ könyv egyes szakaszait is. Az abortusz különleges társadalm i veszélye és súlyos orvosi, dem ográfiai és társad alm i következm ényei szükségessé te tté k , hogy a felb ú jtó k at, b ű n tá rsa k a t és b ű n p á rto ló k a t éppen úgy büntessék, m in t a tö r­ vényszegőket. U gyanezen okból b ü n te tik az abortusz kísérletét is. Bűncselek­ m ényt képez a terhességm egszakításra szolgáló m indennem ű különleges esz­ közzel való rendelkezés az egészségügyi intézm ényeken kívül. A terhességm egszakítás szabályozására elfogadott rendelettel egyidejűleg számos intézkedést fo g an ato síto ttak a gyerm ekes családok tám ogatására, a születési arányszám növelésére, az anya- és a gyerm ekvédelem további jav í­ tá sá ra . Ilyenek: ahol a m unka jellege m egengedi, kérésre félnorm ával alkal­ m azzák azo k at az a n y á k a t, akiknek hétéven aluli gyerm ekeik vannak.

552

F I G Y E L Ő

A harm adik és az u tá n a következő gyerm ekek születésekor az állam 1000 lej szülési pótlékot ad. Az 1966/67. ta n é v tő l kezdve a csökkentett órarendű és idényjellegű óvodák láto g atása ingyenes. A három vagy több gyerm ekes alkal­ m azott-családok ingyenesen küldhetnek a fürdőhelyekre és üdülőtelepekre egy vagy több gyerm eket ezek szám ától és az e célra fe n n ta rto tt helyek szám ától függően. Felemelik a nem házasok, illetve a gyerm ektelen házasok jövedelmi ad ó ját, hogy ez úton is ösztönözzék a család alapítást és tám ogassák a családo­ k a t nagyszám ú gyerm ek nevelésében. P. E. М Е РО П Р И Я Т И Я ПО РЕ ГУ Л И РО В А Н И Ю А БО РТО В В РУ М Ы Н И И . И зложение из газеты Элере от 4 октября 1966 года У каза Государственного Совета Социалистической Республики Румынии относительно регули­ рования абортов. M EASURES P R E G N A N C Y IN of th e in te rru p tio n R ep u b lic, on basis w eek ly “ Előre”.

T A K E N IN O R D E R TO R E G U L A T E IN T E R R U P T IO N O F R O U M A N IA . R eview of th e decree of legal force a b o u t th e re g u la tio n of p re g n an c y , issued b y th e S ta te C ouncil of th e R o u m an ia n Socialist of a co m m u n icatio n p u b lish ed in th e O c to b er 4, 1966 n u m b e r of th e

A FOG A M Z Á S G Á T L Á S M A I Á L L Á S A A fogam zásgátlás m int a születésszabályozás egyik lehetséges m ódja igen hosszú m últra te k in th e t vissza. Az eddig ism ert különböző fogam zásgátló eljá­ rások azonban csak részben felelnek meg az elérni k ív án t célnak, illetve az aláb­ bi követelm ényeknek, am elyeket az alkalm azott eljárással szemben tám a sz ta ­ nak : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az alk a lm a zá si m ód legyen egyszerű. Az e ljárás legyen olcsó, h o zzáférh ető a legszegényebbek sz á m á ra is. L egyen biztonságos. Ne legyen illúziórontó. N e legyenek káros m e llé k h a tá sa i v a g y z av a ró m ellék tü n ete i. Ne legyenek k áro s u tó k ö v etk e zm én y e i. N e befolyásolja a későbbi fogam zóképességet. H a a m ódszer a lk a lm a zá sa ellenére is terh e sség jö n létre, ne k á ro sítsa a születendő m ag z ato t.

A különböző eljárások összehasonlításának érdekében m ár régebben felme­ rü lt olyan objektív m érőszám kidolgozásának szükségessége, am ely az a d o tt módszerrel kapcsolatban nem csak az alkalm azások szám át, hanem a használat id ő ta rta m á t is figyelembe veszi. E zt a célt szolgálja a Pearl által szerkesztett k é p le t: In d e x =

nem k ív á n t terh esség ek szám a x 1200 —— ---------------------------------- ---------— nők szam a x a lk a lm a zá si idő (hónap)

H a a házaspár semmiféle fogam zásgátló m ódszert nem alkalm az, a terhes­ ségi index 50— 100 között van. Az eddig ism ert fogam zásgátló eljárások terhes­ ségi indexe Tietze összeállítása nyom án:

553

F I G Y E L Ő

Az összeállításból kitűnik, hogy a biztonságosság szem pontjából nézve a korábbi m ódszereket messze felülm úlja az ú ja b b a n té r t hódító két „m odern" eljárás, az in tra u te rin eszközökkel, illetve az orális progestogenekkel történő fogam zásgátlás. Indokoltnak látszik te h á t, hogy e két m odern, az érdeklődés előterében álló módszerre k oncentráljuk figyelm ünket, annál is inkább, m ert az orális progestogenek hatásm echanizm usával, m ellékhatásaival 1964-ben, klini­ kai vonatkozásaival pedig 1965-ben a W HO egyik szakértői bizottsága beh ató ­ an foglalkozott, az in tra u te rin eszközök széles körben való elterjesztésében pedig a Nem zetközi Családtervezési Szövetség (IP P F ) v állalt ak tív szerepet. Oralis fogamzásgátlás (A W H O S z a k é r tő B iz o tts á g á n a k je le n té s e a la p já n )

B ár a jelenleg használatos oestrogen-progesteron készítm ényeknek a ko­ ráb b i fogam zásgátló m ódszereknél lényegesen nagyobb hatásossága nem kétsé­ ges és ezt a m ódszert szívesen alkalm azzák a világ minden tá já n különböző szociális szinten élő asszonyok egyaránt, éppen e vegyületek egyre szélesebb körben való elterjedése veti fel m ind a klinikusban, m ind a laikus körökben a kockázat kérdését. Felvetődik ez rövid ideig ta rtó szedés esetén is, mégis sokkal inkább a huzam os h asználat során, hiszen m indennapossá válh at a folya­ m atos alkalm azás 20 éves vagy még hosszabb időszakon á t is. A gestogen kifejezés oestrogent és progestogent tarta lm a z ó t jelent, utóbbi kifejezéssel jelölve m inden olyan anyagot, mely az oestrogenhatás a la tt álló n y álk a h á rty a secretiós átalak u lását okozza, a k á r közvetlenül, ak ár más szöve­ ten való áthalad ás u tá n közvetve (W HO techn. Rep. Ser., 1965. 303.) Tévedés lenne azt gondolni, hogy e vegyületcsoportot csak a legutóbbi időben kezdték a gyógyításban alkalm azni. É pp ellenkezőleg a szintetikus oestrogeneket és a progestogen 17-alfa-ethinyl-testosteront (ethindrone, ethisterone) m ár 1938 óta alkalm azzák a klinikum ban, míg a 19-norsteroidokat és más újabb progestogeneket csak az 1950-es évek elejétől kezdték használni. Az oestrogenekre vonatkozóan a klinikai alkalm azást illetően ellentm ondó véle­ m ény csak az esetleges carcinogen hatás megítélésében m erült fel; a jelenleg elfogadott vélem ény szerint azonban a szokásos terápiás adagok m ellett ezzel nem kell számolni. Jogos érv azonban ebben a vonatkozásban, hogy a steroidokkal végzett anticonceptio bevezetése előtt nem volt szokásos fogamzóképes korban levő asszonyoknak hasonló vegyületeket sem folyam atosan, sem ciklu­ sosán hosszabb időn á t adagolni. Az így kezelt kislétszám ú csoportokban nem tu d ta k k im u tatn i káros h atáso k at. M indenesetre az exogen steroidok huzam os ideig tö rtén ő alkalm azása igen változatos hatásokhoz vezethet, ezt a WHO „N em i horm onok és hasonló anyagok h atásm echanizm usát tanulm ányozó bi­ zo ttsá g a ” is hangsúlyozta. Szükség van te h á t ezeknek a vegyületeknek k ritikus vizsgálatára, mivel a kezelésben részesülők szám ára különböző veszélyek forrá­ sá t jelenthetik. Az „Élelm iszer és G yógyszer Igazgatás” (Food and D rug A dm inistration) ad a ta i szerint az E gyesült Á llam okban az oralis fogam zásgátlókat szedők szá­ ma a következőképpen a la k u lt: 196 1 ..................................................... 196 2 196 3 ...................................................... 196 4 ...................................................... 196 5 ......................................................

108 1 187 2 235 3 950 5 000

000 000 000 000 000

A többi országban tö b b m int 2 m illióra teszik a gyógyszert szedők szám át 1965-ben. Az orális fogam zásgátlókat k ét módon, k o m bináltan és „egym ás u tá n i” (sequential) módon lehet alkalm azni. Előbbi esetben m indegyik ta b letta ta r ta l­ maz egy perorálisan nagyhatékonyságú synthetikus oestrogen készítm ényt — vagy ethinyloestradiolt, vagy m estranolt — és egy orálisan hatásos progesto­ gent. A ta b le ttá k a t n ap o n ta kell szedni a m en struatios ciklus 5. napjától kezdve 20— 22 napon át, m ajd fo lytatni a szedést a következő ciklus 5. napján, ill. 7 nap szünet u tán .

554

FIG Y E L Ő

Az „egym ásutáni m ódszernél” szokásos sém a: a m enstruatiós ciklus 5. n ap játó l kezdve oestrogen önm agában 15 vagy 16 napon át, m ajd folytatás oestrogen és progestogen együttes szedésével 5 napon keresztül. Tanulm ányoz­ tá k a 11/10, ill. 14/7 napos szedési sém a alkalm azását is. F o ly am atb an v an n ak kísérletek töb b ek között bizonyos progestogeneknek önm agukban, kis adagban való folyam atos alkalm azásával, to vábbá hosszan­ h ató, injectióban adandó progestogenekkel, oestrogennel vagy anélkül alkal­ m azva. Férfiak szám ára alkalm azható perorális fogam zásgátló m ódszert még nem dolgoztak ki, jóllehet a biztonságos, reversibilis, jól alkalm azható férfi fertilitas controll m ódszer kidolgozásának szükségessége is fennáll. A W HO Szakértő B izottság a to v áb b iak b an részletesen foglalkozik az orá­ lis progestogenek szedésével kapcsolatos általános orvosi m egfontolásokkal, az endokrin m űködésekre gyakorolt hatáso k k al, a nem i szervekre és emlőre gya­ korolt hatással, a szisztémás h atásokkal, a m agzatra és a további fertilitásra gyakorolt h atással, az eljárás hatásosságával és a m ellékhatásoknak a készít­ m ényekkel és az adagolással való összefüggésével, az orális fogam zásgátlók al­ kalm azásának ellenjavallataival, to v á b b á az orális fogam zásgátlót használók ellátásával, am ely p o n to t különös fontosságára való figyelemmel, részletesen ism ertetünk, éppúgy, m int a Szakértő B izottság általános következtetéseit és a já n la ta it, ja v a sla ta it is. A z orális fogamzásgátlást használók ellátása Az orvosi gyakorlat ésszerű követelm ényei szükségessé teszik, hogy az orá­ lis fogam zásgátlás megkezdése elő tt alapos anam nézist vegyenek fel, to v áb b á tö rté n jé k általános fizikális vizsgálat, m ely m agában foglalja az emlők és a kismedence vizsgálatát és a hüvelycytológiai vizsgálatot. A vizsgálatot képzett szakem ber végezze. Az orális fogam zásgátlót szedőket félévenként orvosi vizsgálatnak kell alávetni, egyes esetekben főleg az első ciklusok a la tt gyakoribb ellenőrzés is indokolt. Az exfoliativ cytológiai vizsgálatot évente meg kell ism ételni. (De ettő l függetlenül is!) N yilvánvaló, hogy m indennek a m erev m egkövetelése sok millió asszonyt zárna ki au tom atikusan az orális fogam zásgátlásból. E zért a W HO illetékes bizottsága javasolja, hogy azokat a m ódosításokat, m elyek áth id alják az ideális követelm ények és a lehetőségek közötti távolságot, a nem zeti, terü leti, helyi követelm ények figyelem bevételével állapítsák meg. A m egfontolások terjed je­ nek ki a nem orvosi segédszem élyzet alkalm azására is és biztosítsák, hogy ahol őket alkalm azzák, tö rté n je n gondoskodás megfelelő kiképzésükről és ellen­ őrzésükről is. Általános következtetések A stereidokkal végzett oralis anticonceptio bevezetése óta eltelt tíz év a la tt igen nagyszám ú klinikai megfigyelés és laboratórium i ad at gyűlt össze. A kom binált oestrogen-progestogen készítm ényekkel az u tasításoknak megfelelően végzett fogam zásgátlás tu lajdonképpen 100% -ban hatásos a te r­ hesség megelőzésére. A jelenlegi ad ato k szerint a sequential-m ódszer valam ivel kevésbé hatásos, e kérdés eldöntésére to v áb b i tan ulm ányok szükségesek. Az orális fogam zásgátlókat használókon végzett laboratórium i vizsgála­ tok számos esetben m u ta tta k eltérést a m egállapított norm ál értékektől, de közülük nagyon kevésnek, ha egyáltalán valam elyiknek, tu la jd o n íth a tu n k kó­ ros jelentőséget. Az orális fogam zásgátlókat szedők k ö zött különböző kom oly elváltozások fellépését is megfigyelték, de ok-okozati k apcsolatot sem statisztikai, sem kí­ sérleti módszerekkel nem leh etett k im u tatn i. Ajánlatok, javaslatok A jelen beszám olóból kiderül, hogy to v áb b i alap- és alkalm azott ismere­ tek re van szükség az orális fogam zásgátlók alkalm azására vonatkozóan, ezért

F IG Y E L Ő

555

az illetékes W H O -bizottság is javasolja, hogy a WHO továbbra is támogassa az e témára irányuló kutatóm unkát és a kutatást általában a humán reprodukció m in ­ den vonatkozásában. N agy szükség v an a különböző készítm ények, dózisok, alkalm azási m ódok összehasonlítására szigorúan ellenőrzött klinikai ta n u lm á ­ nyokkal. A késői h atáso k ra vonatkozó megismerések csak akkor fognak össze­ gyűlni, ha megfelelő tá m o g a tá st k ap n ak azok a k u ta tó k , akik igyekeznek jelen­ tős szám ú asszonyt hosszú éveken át orális fogam zásgátlásos kezelésben ta rta n i. M egjegyzendő, hogy b á r a jelenleg használatos orális szerek értéke nyil­ vánvaló, mégis csak az első jelentős lépésnek kell tek in ten i őket a fertilitás controlljának még hasznosabb m ódszerei felé. A W H O évente kíván összehívni egy szakértő bizottságot az orális gestogenek klinikai vonatkozásai tém ához és kifejezte azt a h ité t, hogy számos, jelen beszám olóban, m int m egoldatlan, vagy to v áb b i k u ta tá s t igénylőként felsorolt problém a a közeli években m egoldást nyer. A zt is öröm m el kell fogadni, hogy a W HO ham arosan szakértő bizottságot hív össze az in trau terin fogam zásgátlók alap- és klinikai problém áinak vizs­ gálatára. A szakértő b izottság jav aso lta, hogy a W HO aján lja az orális fogam zás­ g á tlá sb a n érdekelt tagországoknak, hogy a) szervezzenek m ár meglevő, vagy ahol szükséges m ost alakítandó olyan szervet az E Ü . M inisztérium ok keretében, mely az alkalm azandó módsze­ reket értékeli, jóváh ag y ja és am ely az orvosi és segédszemélyzet kiváloga­ tá s á t és o k ta tá s á t végzi; b) bizto sítsák az eg y ü ttm ű k ö d ést a W H O -n keresztül, hogy a nem zeti program ban szerzett ta p a sz ta la to k a t a tö b b i tagország szám ára is haszno­ sítani lehessen. E célból azt is jav aso lta, hogy a tagországok küldjenek évi beszám olókat a W H O -nak. A bizo ttság jav aso lta, hogy a W H O legyen mindig kész, hogy bárm elyik ország ,,kulcs-szem élyzetének” kiképző és o k tató p ro g ram ját szervezze és segítse, ahol a fogam zásgátlás új p ro g ram ján ak bevezetésére vagy a meglevő­ nek kibővítésére van szükség. Figyelem be véve, hogy a W HO az egészséget a testi, szellemi és szociális jó lé t (well-being) egy ü ttesek én t h a tá ro z ta meg, a bizottság javasolta, hogy a W H O a já n lh a tn á a tagországoknak, hogy vegyék figyelembe azokat az egész­ ségi előnyöket, m elyeket egy olyan hatásos fogam zásgátló módszer, m in t az orális fogam zásgátlás bevezetése jelent. A to v áb b iak b an á tté rü n k a m ásik „m o d ern” fogam zásgátló eljárás rész­ letes ism ertetésére. A méhen belül elhelyezett fogamzásgátló eszközök Az u tó b b i években ú jjáéled t az a gondolat, hogy a fogam zást m agába a m éhhc h ely ezett eszközökkel akadályozzuk meg. A Gräfenberg által a húszas években a já n lo tt g y ű rű t a vele járó könnyebb-súlyosabb szövődm ények m ia tt a korabeli nőgyógyászat egységesen elv etette. Az újabban használatos méhen belüli eszközök polyaethylenből készülnek, biológiailag in ak tív anyagból, tá g í­ tá s nélkül helyezhetők be a m éhbe és igen olcsók. Tietze 16 734 alkalm azással kapcso latb an a terhességi indexet 1,1— 5,5nek ta lá lta a M argulies- és a L ippes-féle eszközökkel kapcsolatban. 1965-ben ugyancsak Tietze m ár huszonhét in tézet ta p a sz ta la tá t összegezte tö b b m int 23 000 behelyezéssel és kb. 150 000 asszony-hónap alkalm azási idővel kapcso­ latb an . Az első évben a különböző típusú m éhen belüli eszközök használata m ellett 1,8— 7,5 v o lt a terhességi index. U gyanabban a népességben, ugyan­ ebben az időben hüvelyi d iaphragm ával k apcsolatban 17,5, te h á t tö b b m int kétszerese a m éhen belüli eszközzel elért eredm énynek. A m éhen belüli eszközök egyik legfontosabb h á trá n y a az, hogy aránylag g yak ran lökődnek ki m aguktól. A kilökődések gyakorisága a különböző típusú eszközökkel kapcsolatban 7,3— 30,2% k ö zö tt ingadozik, az esetek 1/5-ében a kilökődés észrevétlenül következik be. M ásodik behelyezés u tá n m ár csak 2% b an lökődik ki újból az eszköz. Minél to v áb b m arad a helyén az eszköz, annál

556

F IG Y E L Ő

ritk á b b a n fordul elő a spontán kilökődés, 6 hónapos viselés u tá n m ár csak az. esetek 1% -ában. A kilökődési gyakoriság a legkisebb a В irnberg-gyűrűnél (7,3), a legnagyobb a kis M argulies-spirálnál. Az esetek egy részében különböző panaszok m ia tt kényszerültek a méhen belüli eszközt eltávolítani. Ilyenek: rendetlen vérezgetés, alhasi görcsök. Ez a két panasz felelős az eltávolítások 2/3 részéért. Az eltávolítások gyakorisága a külföldön használatos típusokkal kapcsolatban 8,9% (Birnberg-gyürű) és 14,2% (nagy M argulies-spirál) közötL ingadozott. N éhány esetben psychés okokból kellett az eszközt eltávolítani. Wilson és m u n k atársai vizsgálatai szerint a M argulies-pessarium m al k ap ­ csolatban 330 asszony k ö zö tt 6,1 volL a terhességi index. Az esetek 8% -ában ta lá lta k fertőzést és 12% -ban kellett eltáv o lítani az eszközt orvosi okok m ia tt, emelleLt kezeltjeiknél 15% -ban sp o n tán kilökődés is bekövetkezett. Az IP P F (In tern atio n al Planned P arenthood Federation) legutóbbi kör­ ira ta a L ip p es-Loop m ellett foglalt állást. A külföldi ta p a sz ta la to k alapján, 1965 m árciusában újtípusú kézi készítésű hurokkal kezd tü n k klinikánkon fogam­ zásgátlást. 1200 esetben alk alm aztu k az eszközt. A nem k ív án t terhességek szám a 12 volt, az index 4,8. A panaszok k ö zött a leggyakoribb a rendellenes vérzés volt, e m ia tt 47 esetben (4.6% ) kellett eltáv o lítan i a h urkot, közülük 11 esetben a vérzés m egszüntetésére cu rettag et kellett végeznünk (1,0% ). Mióta a h urokkal egvütL chlorocid-kenőcsöt is viszünk be a m éhűrbe, a vérzések gya­ korisága csak 2,6% . A hurok spontán kilökődésének arán y a 2,7% . A vissza­ helyezett hurok m ár rendszerint a helyén m arad t. F ájdalom m ia tt 9 esetben (0,7% ) t áv o líto t t uk el a h u rk o t. Csak 2 esetben észleltünk adnexum okra ter­ jedő lobos folyam atot. Az eddigi ta p a sz ta la ta in k szerint te h á t ez a h u roktípus jobban viselhető, kevesebb panaszt okoz, m int a külföldi típusok, hatásosság tekintetében pedig ugyanolyan jó. Mivel a terhességek egy részében a hurok észrevétlenül kilökődött, az u tó b b i időben úgy m ód o síto ttu k az eszközt, hogy 0,2 mm vastagságú nylon­ fonalat k ö tö ttü n k rá s ez a cervixen keresztül a hüvelybe csüng ki. Így ellen­ őrizni lehet a hurok jelenlétét, m ásrészt a fonálnál fogva igen egyszerű a hurok eltáv o lítása is panasz esetében. A m éhen belüli eszköz hatásm echanizm usa eddig még nem ism eretes pon­ tosan. Mivel a m éhen kívüli terhességek szám aránya is kevesebb m éhen belüli eszköz viselése m ellett, kézenfekvő, hogy a hatás még a m egterm ékenyítés előtt nyilvánul meg valam ilyen módon. Á llatkísérletekben úgy látszik, hogy az endom etrium ra gyakorolt közvetlen h atás zav arja a beágyazódás m echaniz­ m usát. Tehénben a méhen belüli eszköz h atása a pete vándorlásának meggyor­ sításáb an m utatk o zik meg, a pete korábban éri el a m ehet, még m ielőtt az fel­ készült volna a beágyazódásra. A m acacus m ajm okban is a petevándorlás meg­ g y orsulását leh etett k im u ta tn i. E m berben az eddigi vizsgálatok alapján nem az endom etrium ra gyakorolt h a tá sa a fontos; nem keletkezik endom etritis. Bakteriológiai vizsgálatok sem m u ta ttá k a baktérium flóra m egváltozását a m ódszerrel kapcsolatban. A k ü rtö k á tjá rh a tó k m aradnak, a petefészekm űkö­ dés nem károsodik, ezt is igazolták az endom etrium és horm onürítési vizsgála­ tok. A cytológiai vizsgálatokkal sem ta lá lta k szám ottevő változást. A hurok behelyezésére általáb an m enstruáció utolsó n a p já t v álasztjuk, így biztosan elkerüljük egy esetleg m ár fennálló terhesség m egzavarását. Ezzel e g y ü tt viszont kétségtelenül nő az infectio lehetősége, a m éhűr ilyenkor a leg­ érzékenyebb a fertőzésre. E zt a kockázatot ig y ek szü n k a sterilitás gondos be­ ta rtá sá v a l és antibioticum ok helyi alkalm azásával csökkenteni. A méhen belüli eszköz legfontosabb előnye az, hogy m egszabadítja a házas­ p árt a fogam zásgátlás gondjától, a házasélet a m aga term eszetességében foly­ hat. H atásossága tek in tetéb en előnyösen h a so n líth a tó össze a tö b b i fogam zás­ gátló módszerrel, egyedül az ovulatiógátló készítm ények hatásosabbak nála. A méhen belüli eszközökkel szemben a következő ellenvetéseket lehet te n n i: 1. K érdés, hogy a helyén m aradó eszköz ellenére lé tre jö tt terhességben a magzat nem károsodik-e valam iképpen, nem keletkeznek-e fejlődési rendelle­ nességek. Az eddigi tap a sz ta la to k szerint ettől a szövődm énytől nem kell ta r-

F I G Y E LŐ

557

ta n i, különben is alig fordul elő. (A nem v á rt terhességek főként észrevétlen ki­ lökődés következtében jönnek létre.) 2. M ennyire rákkeltő az eszköz helyi h a tá sa az endom etrium ra? E nnek eldöntésére még tú l rövid az idő, de nem valószínű, hogy a havonként lelökődő és m egújuló n y álk a h á rty á n a teljesen közömbös m űanyag ęarcinogen h a tá st fejtene ki. 3. A m éhűri fertőzéstől való félelem. T udvalevő, hogy a fémből készült m éhen belüli eszközökkel k apcsolatban a 30-as években még septicus halálese­ te t is észleltek, ezért nehéz e te k in te tb e n a nőgyógyászok ellenállását legyőzni. A cervixen á t a hüvelybe csüngő nylonszál egyesek szerint jó hidat képez a baktériu m o k feljutására. Az a té n y , hogy m agunk több m in t 1000 esettel k a p ­ csolatban csak 2 adnexum lobosodást észleltünk (közülük az egyik régebbinek a fellobbanása volt), a rra m u ta t, hogy megfelelő körültekintéssel végezve, m éhen belüli eszköz csak igen ritk á n okoz függeléklobosodást. Azokban az ese­ tekben, m elyekben a vérzés m ia tt ab rasió t k ellett végeznünk, endom etritist ta lá ltu n k a szövettani leletben. Az eredm ények jav ításán a k legfőbb ú tja en­ nek a szövődm énynek a kiküszöbölése, am it chlorocid kenőcs alkalm azásával részben m ár el is értünk. Összefoglalva és m ost m ár m in d k ét korszerű m ódszert tek in tv e az a véle­ m ényem , hogy a m odern családtervezésnek m indkettőre szüksége van. Fel kell hívni azonban a figyelm et arra, hogy a korszerű m ódszerek sem jelentik a fo­ gam zásgátlás kérdésének végleges m egoldását. A k u ta tó - és klinikai m unka to v áb b i feladata, hogy ezeket a m ódszereket még tovább tökéletesítse, ugyan­ akkor folytassa a k u ta tá so k a t to v áb b i lehetőségek kidolgozására is. Dr. Szontágh Ferenc Н Ы Н Е Ш Н Е Е П О Л О Ж Е Н И Е В ОБЛА СТИ П РО Т И В О ЗА Ч А Т И Я . Д -р Ференц Сонтаг, профессор-гинеколог Медицинского Университета города Сегед дал отчет о современных противозачаточных средствах (в от­ ношении оральны х прогестогенов на основе отчета Экспертного Комитета Всемирной Организации Здравоохранения) перед Экспертной Комиссией по гинекологии Н аучного Совета здравоохранения. (Сокращенно). P R E S E N T ST A T E O F C O N T R A C E P T IO N . A c co u n t of Ferenc Szontágh, P r o ­ fessor of O b ste tric s a n d G ynaecology a t th e M edical U n iv e rsity of Szeged, o n th e m o ­ dern m eth o d s of c o n tra c e p tio n (in re sp e c t of th e o ral pro g esto g en s on basis of th e re p o rt of th e E x p e r t C o m m itte of th e W H O ) to th e E x p e r t C om m ittee on O b stetrics a n d G y n a ­ ecology of th e Scientific Council of H e a lth (abridged).

E U R Ó P A I D E M O G R Á F IA I K O N F E R E N C I A S T R A S S B O U R G B A N ( 1 9 6 6, A U G U S Z T U S 3 0

- S Z E P T E M B E R 6.)

Az E urópa Tanács (Conseil de l’Europe) kezdeményezése alapján szerve­ z e tt konferencia célja az európai dem ográfiai problém ák vizsgálata volt. A kon­ ferenciára a Tanács 15 tagországa, 10 más ország, a Tanács és más nem zetközi szervezetek képviselői és m eghívott vendégek, összesen 178-an v ettek részt. (A konferenciának m agyar résztvevője nem volt.) Jean Bourgeois-Pichat, a konferencia szervező bizottságának elnöke, m eg­ nyitó előadásában arról az emberiség tö rtén etében egyedülálló dem ográfiai forradalom ról beszélt, am elyen az európai népesség — és azt követve az egész világ népessége — keresztül megy. E urópa ennek során a közeljövőben eljut a „szabályozott term ékenység” állapotába, és a távolabbi jövőben a h a lan d ó ­ ságot is befolyásolni lehet. Az ezekből adódó gazdasági és kulturális problém á­ k at először E urópában kell megoldani, és ennek azért is igen nagy jelentősége van, m ert ugyanezek a problém ák a F öld minden részén fel fognak merülni. A konferencia öt főtém ával foglalkozott: 1. A termékenység alakulása, annak okai és hatásai. A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy nem ism erjük kellőképpen a term ékenység alakulását m eghatározó okokat, elsősorban a nagy szerepet

558

FIGYELŐ

játszó társadalm i tényezőket. K u ta tá su k előm ozdítása végett célszerű lenne az. E gyesült N em zetek Szervezete m ellett egy állandó m unkacsoportot létrehozni, am int azt m ár a II. B udapesti N em zetközi Demográfiai Symposionon is ja v a ­ solták. A születésszabályozás kérdéseivel kapcsolatban m egállapították, hogy sok európai országban az ideálisnak te k in te tt gyerm ekszám kb. 20% -kal kisebb a tényleges gyerm ekszám nál. Fontos kérdés, hogy ilyen körülm ények között milyen h atása lenne egy 98— 99% -ban biztos fogam zásgátlási módszer bevezetésének, vagy a m űvi vetélés engedélyezésének. Az E urópán kívüli ta ­ p asztalatok azt m u ta tjá k , hogy a nők nem használják általánosan a m éhen belüli fogamzásgátló eszközöket és a „ p iru lá t” , illetve az ezeket alkalm azók egy része is abbahagyja bizonyos idő m úlva haszn álatu k at. Egyelőre táv o lró l sem ismerik ta rtó s h asználatuk esetleges következm ényeit a nők, és a h aszn á­ latu k ellenére vagy ta rtó s h aszn álatu k u tá n született gyerm ekek egészségére. T ekintettel a születésszabályozási m ódszerek elterjedésére és hatékonyságuk növekedésére m indenesetre a népesség egészséges reprodukciójának bizto sítá­ sához olyan családpolitikai intézkedéseket kell hozni, hogy a nagyobb gyer­ mekszám ne okozzon arán y talan u l nagy anyagi m egterhelést, és így a jelenlegi egy gyermekes családok jelentős része k ét gyerm eket, a kétgyerm ekes csalá­ dok jelentős része pedig három gyerm eket szüljön. 2. A halandóság alakulása, annak okai és hatásai. A halandóság állandóan csökken, de ez elsősorban az exogen halandóság — vagyis a fogam zástól a halálig terjedő időszakban jelentkező külső hatások okozta halandóság — csökkenésének következm énye. Az endogén halandóság csökkenése sokkal kisebb. Egy speciális tan u lm án y k im u ta tta , hogy a rák és a fertőző betegségek okozta halandóság teljes m egszüntetése is csak kb. 6 évvel hosszabbítaná meg a születéskor v árh ató átlagos élettartam ot. 3. A nemzetközi és belső vándorlások. Az E urópán belüli vándorm ozgalom az elm últ évtizedben nagyon m egnőtt. E z teszi indokolttá elm élyültebb k u ta tá sá t. 4. A népesség struktúrájának alakulásában megfigyelhető trendek és azok hatásai. A konferencia foglalkozott az iskolai végzettség emelkedésével, a gazda­ ságilag aktívak arányszám ának alakulásával, különös te k in te tte l a nők, első­ sorban a házas és gyermekes nők m unkájával, valam int az öregedéssel. J a v a ­ solták, hogy a kereső m u n k át nem végző, de gyerm eküket nevelő nőknek nyug­ díjjogosultságot ad jan ak m u n k áju k társadalm i fontosságának elism erésekép­ pen. Felm erült az a kérdés is, hogy nem kellene-e a nyu g d íjk o rh atárt m agasabb életkorban m egállapítani. 5. A demográfiai oktatás és kutatás Európában. A konferencia résztvevői igen széles h a tá ro k a t álla p íto tta k meg a népes­ ségtudom ány szám ára és hangsúlyozták, hogy a különböző társad alo m tu d o ­ m ányok között az összekötő híd szerepét kell betöltenie. M egállapították' hogy jelenleg 7 dem ográfiai k u ta tó in tézet m űködik E urópában és 121 egyéb tudom ányos intézetben foglalkoznak részben demográfiai k u tatásokkal is. A konferencia 10 ja v a sla to t fogadott el, ezek részben népesedéspolitikai t e r ­ m észetűek (az idős em berek szükségletei, családpolitikai, egészségügyi in téz ­ kedések stb.) és a korm ányokhoz szólnak, részben pedig a népesedési sta tisz ti­ kák, valam int a dem ográfiai k u tatáso k tökéletesítését szolgálják és a megfe­ lelő dem ográfiai és statisztik ai intézm ényekhez szólnak. A. R. ЕВРО П ЕЙ СКА Я ДЕМ О ГРАФ ИЧЕСКАЯ К О Н Ф Е РЕ Н Ц И Я В П1ТРАССБУРГЕ. Сообщение о Европейской Демографической Конферен­ ции, проведенной с 30 августа по 6 сентября 1966 года в городе Ш трассбурге. E U R O P E A N D E M O G R A P H IC C O N F E R E N C E IN ST R A SSB O U R G . R e p o rt on th e E u ro p ea n D em ographic C onference held in S tra ssb o u rg betw een A ugust 30 a n d Sep­ te m b e r 6, 1966.

F I G Y E L Ő

559

A D E M O G R Á F I A C. K O L L É G IU M P R O G R A M J A A M ARX KÁROLY KÖ ZGA Z D A S Á GTU D O M Á N Y I EG Y E T E M E N A M arx K ároly K özgazdaságtudom ányi E gyetem S tatisztik ai Tanszékének szervezésében az 1966/67. ta n é v tő l kezdve h eti k é t órában előadásra kerül a „D em ográfia” . A D em ográfia c. kollégium i program ját, am elyet dr. Szabady Egon, a K SH N épességtudom ányi K u ta tó Csoport igazgatója á llíto tt össze az alábbiakban közöljük. 1. Á L T A L Á N O S D E M O G R Á F IA

1. előadás. A demográfia tárgya és alapfogalmai Népesség és népesedés. A dem ográfia fogalm a, tö rté n e ti k ialak u ­ lása, fejlődése. A dem ográfia tu d o m ányágai és tárgykörei. A de­ m ográfia és más tu d o m án y o k kapcsolatai. 2. előadás. A demográfia forrásai és főbb elemzési módszerei A források osztályozása. A dem ográfia szervei. A népszám lálás, A népm ozgalm i sta tisz tik a i ad atg yűjtések. Egyéb dem ográfiai adatg y ű jtések . A dem ográfiai m u ta tó k főbb típusai. A keresztm et­ szeti elemzés és a kohorsz módszer. 3. előadás. A halandóság A halálozás v izsgálatának dem ográfiai jelentősége. A halálozási sta tisz tik a alapfogalm ai, m utatószám ai, összehasonlíthatósága (standardizálás). A halandóság tö rté n e ti alakulása és terü leti k ü ­ lönbségei. A differenciális halandóság. A halálokok fogalm a és osz­ tályozása. A halandóság alakulása halálokok szerint. A csecsemő­ halandóság fogalm a, mérése, alakulása, differenciáltsága. 4. előadás. Halandósági tábla A halandósági tá b la fogalma, m utatószám ai. A halandósági tá b la szerkesztésének főbb szem pontjai. K oréves és rö v id íte tt halandó­ sági táb lák . 5. előadás. A halandósági tábla (folytatás) A halandóság törvényszerűségei a halandósági táb lá k alapján. A halandósági tá b la modellek. Generációs halandósági tá b lák . A stacioner népesség fogalm a. H aláloki halandósági táblák. 6. előadás. Születés— termékenység A születések fogalm a. A nyers születési arányszám . A születések in ten zitása az ú jszü lö ttek különféle ism érvei szerint. A term ékeny­ ség, általános és specifikus arányszám ok. 7. előadás. Születés— termékenység (folytatás) H ázas és házasságon kívüli term ékenység. A népszám lálási term é­ kenység és az ezzel kapcsolatos fontosabb m u tatók. A gyerm ek — nő arány. 8. előadás. Születés— termékenység (folytatás) A term ékenységre h ató tényezők rendszere. A születésszabályozás típ u sai, elterjedtsége, m ódjai, differenciáltsága és indokai. A csa­ ládtervezés típusai, elterjedtsége és differenciáltsága. 9. előadás. A népesség reprodukciója Term észetes és tényleges szaporodás. A reprodukció fogalm a. A b ru ttó és n ettó reprodukciós e g y ü tth ató . E gyéb reprodukciós arányszám ok és alkalm azási terü letük. 10. előadás. A népességi modellek A konstans halandóság és term ékenység h atása a népesség koröszszetételére. A stab il népességi modell és főbb egyenletei. A stacioner népesség m int a stabil népesség h atáresete. 11. előadás. A népességi modellek (folytatás) A stabil népesség szám ításának problém ái. A stabil népesség fel­

560

F I G YE L Ő

használása dem ográfiai p aram éterek becslésére. Stabil népességi m odellrendszerek. 1 2 . e lő a d á s. A h á z a s s á g k ö té s e k

A házasság fogalm a. A házasságkötési mozgalom mérése és alaku­ lása a házasulok különféle ismérvei szerint. 13. e lő a d á s. A h á z a s s á g k ö té s e k ( f o ly t a tá s )

A házassági tá b la fogalm a, m utatószám ai. A nyers és tisztíto tt házassági táb la. A házasságok elemzése a házassági tá b lá k alapján. 14. e lő a d á s. A h á z a s s á g o k m e g s z ű n é s e

A válás fogalm a és mérése. A válások alakulása az elválók és a fel­ b o n to tt házasságok különféle ismérvei szerint. A válások differen­ ciális vizsgálata. A válások m ag yarázata (okai). A válások h atása a népesség reprodukciójára. A válási táb lák . Az özvegyülés. Az özvegyülési táblák. 15 . e lő a d á s. A v á n d o r lá s A vándorlás alapfogalm ai. Külső és belső vándorm ozgalom . A v án ­ dormozgalom m érésének és elemzésének módszerei. 1 6 . e lő a d á s. A n é p e s s é g ö sszetétele

Az életkor és a családi állapot fogalma. Az egyéni foglalkozás és a társadalm i-gazdasági csoport. A népgazdasági ágak. A népesség összetétele a fenti ism érvek szerint. 1 7 .e lő a d á s. A n é p e s s é g ö ssze té tele ( f o ly t a tá s )

Az iskolai végzettség, állam polgárság, anyanyelv. A népesség össze­ tétele a fenti ism érvek szerint. H á ztartá s és család. 1 8 . e lő a d á s. A n é p e s s é g e lő r e s z á m ítá s o k A népességelőreszám ítások jelentősége és kérdésköre. A népesség­ előreszám ítások analitikus m atem atikai módszerei. Az előreszám í­ táso k dem ográfiai módszerei. 1 9 . e lő a d á s. A n é p e s s é g e lő r e s z á m ítá s ( f o ly t a tá s )

Az alkotóelem -rendszerű szám ítások. A halandóság és a term ékeny­ ség v árh ató alakulásával kapcsolatos hipotézisek. A halandósági táblam odellek felhasználása a halandóság előrebecslésénél. Előre­ látás népességi m odellek alapján. II. g a z d a s á g d e m o g r á f ia 2 0 . e lő a d á s.

A g a z d a s á g d e m o g r á fia tá r g y a A dem ográfiai és gazdasági jelenségek kölcsönös feltételezettsége. A gazdasági jelenségek h a tá sa az egyes dem ográfiai tényezőkre.

21. e lő a d á s. A g a z d a s á g i a k ti v it á s és fo g la lk o z á s i m e g o s z lá s

A gazdaságilag a k tív és in ak tív népesség fogalma, és a népesség megoszlása ezen ism érvek szerint a gazdasági fejlődés egyes foko­ zatain. A foglalkozási megoszlás dem ográfiai okai és következ­ ményei. 2 2 . e lő a d á s. A z e g y e n s ú ly e lm é le te k

A dem o-ökonóm iai egyensúly, a népességi m axim um , m inim um és o ptim um fogalm a és k ritik ája. 2 3. e lő a d á s. A te r m e lé s és a fo g y a s z tá s d e m o g r á fia i o k a i és k ö v e tk e z m é n y e i

A term elési és fogyasztási táb lák. A népesség gazdasági korössze­ tétele. A term elési és fogyasztási korpiram isok. A különböző e lta r­ tási terh ek alakulásának becslése a term elési és fogyasztási kor­ piram isok a d atai alapján. 2 4 . e lő a d á s. A m u n k a te r m e lé k e n y s é g és a fo g y a s z tá s h a té k o n y s á g a d e m o g r á fia i o k a és k ö v e tk e z m é n y e i

A m unkaterm elékenység és a fogyasztás hatékonysága táblái. A m unkaterm elékenység és a fogyasztás hatékonysága korfái. 2 5 . e lő a d á s. A h a la n d ó s á g g a z d a s á g i je le n tő s é g e

A halandóság m ia tti veszteségek mérése a gazdaságdem ográfiai

FIGYELŐ

26. 27.

28.

29.

30.

561

tá b lá k felhasználásával. A halandóság m iatti gazdasági veszteségek haláloki megoszlása. előadás. A z öregedés gazdasági jelentősége A népesség öregedése, okai. A nyugdíjképes korúak szám ának ala­ kulása és ennek gazdasági következm ényei. előadás. A vándorlás gazdasági okai és következményei A népesség terü leti m egoszlásának függése a gazdasági fejlődéstől, ill. a gazdasági fejlettség fokától. A népesség optim ális terü leti meg­ oszlásának elméletei. Ezen elméletek kritikus értékelése. előadás. Demográfia és tervezés A korösszetétel figyelem bevétele a tá v la ti tervezésnél. A demog­ ráfiai fejlődés és a beruházás, v ala m in t a fogyasztás. A m unkaerő és az iskolázottság, v alam in t a szakképzettség jövőbeni alakulása. előadás. A népesedési elméletek története, népesedéspolitika A népesedéstan az ókorban és a középkorban. A m odern demog­ ráfia kialakulása. Népesedési elm életek az újkorban. A dem ográfia ú jab b fejlődése. A dem ográfia tö rté n e te M agyarországon. előadás. Népesedéspolitika A népesedéspolitika eszközei, a házasságkötés, a válás, a születé­ sek, a családvédelem , a halálozások és a vándorlások területén.

ПРОГРАМ М А К У РС А 110 Д ЕМ О ГРА Ф И И В Э КО НОМ ИЧЕСКОМ У Н И В Е Р С И Т Е Т Е ИМ. К А РЛ А М АРКСА. В организации кафедры ста­ тистики Экономического Университета им. К ар л а М аркса начиная с 1966/67 учебного года вводится курс по демографии в двух часах еж е­ недельно. Н иж е приводится программа курса по демографии, которая была составлена директором Н аучно-исследовательской группы по демографии ЦСУ, д-ром Эгоном Сабади. I. ОБЩ АЯ Д Е М О ГРА Ф И Я Л екция

1. Предмет и основные понят ия демографии Население и демография. П онятие демографии, ее истори­ ческое возникновение и развитие. Вопросы изучаемые демо­ графией. Связь между демографией и другими науками. Л екц и я 2. И сточники и основные методы демографического анализа К лассиф икация источников. Органы демографии. П ерепись населения. Статистические обследования данных о движении населения. Прочие демографические обследования. Основные типы демографических показателей. Поперечный анализ и лонгитудинальный метод. Л екц и я 3. Смертность Демографическое значение исследования смертности. Основ­ ные понятия, показатели, сопоставимость (стандартизация) статистики смертности. Исторический обзор смертности и её территориальные различия. Д иф ференциальная смертность. П онятие и классиф икация причин смерти. Д инам ика смерт­ ности по причинам смерти. П онятие, измерение, динамика, дифференциация детской смертности. Л екц и я 4. Таблицы ш ерт ност и П онятие и показатели атблиц смертности. Основные аспекты составления атблиц смертности. Одногодичные и сокращенные таблицы смертности. Л екция 5. 'Таблицы смертности (продолж ение) Закономерности смертности па основе таблиц смертности. Модели таблиц смертности. Генерационные таблицы смерт­ ности. П онятие стационарного населения. Таблицы смертности по причинам смерти. 9 D em ográfia

562 Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

Л екция Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

Л екция

F IGYELŰ

6. Рождаемость — плодовитость П онятие рождаемости. Общий коэффициент рождаемости. Интенсивность рождений по различным признакам новорождепых. Плодовитость. Общие и специфические показатели пло­ довитости. 7. Рождаемость — плодовитость (продолж ение) Б р ач н ая и внебрачная плодовитость. Изучение плодовитость на основе данных переписи населения. Соотношение числен­ ности детей и женщин. 8. Роэюдаемость — плодовитость (продолж ение) Система факторов, влияю щ их на плодовитость. Типы, распро­ страненность, способы, дифференциация и причины регули­ рования рождении. Типы, распространенность и дифференцияцпя планирования семьи. 9. Воспроизводство (репродукция) населения Естественный и фактический прирост населения. Понятие воспроизводства (репродукции) населения. Брутто и нетто коэффициенты репродукции. Прочие показатели репродукции и сферы их применения. 10. Демографические модели В лияние константной смертности и плодовитости на воз­ растную структуру населения. С табильная демографическая модель и её основные уравнения. Стационарное население как крайний случай стабильного населения. 11. Демографические модели (продолэ/сение) Проблемы расчетов стабильного населения. И спользование стабильного населения для оценок демографических п ар а­ метров. Системы стабильных демографических моделей. 12. Б р а ки П онятие брака. Измерение и динамика брачного движения по различным признакам вступающ их в брак лиц. 13. Б р а ки (продолэ!сение) П онятие и показатели таблицы брачности. Общая и очищен­ ная таблица браков. А нализ браков па основе таблиц брач­ ности. 14. Прекращение браков П онятие и измерение разводов. Д инам ика разводов но р а з­ личным признакам прерванных браков. Дифференциальный анализ разводов. Причины разводов. Влияние разводов на воспроизводство населения. Таблицы разводов. Вдовство. Таблицы овдовления. 15. М играция Основные понятия механического движ ения населения. Внеш­ н я я и внутренняя миграция. Методы измерения и анализа миграции. 16. Состав населения П онятие возраста и семейного полож ения. Индивидуальное занятие и общественно-экономическая группа. Отрасли н а ­ родного хозяйства. Состав населения по выш еуказанным критериям. 17. Состав населения (продолж ение) Ш кольное образование, граж данство, родной язы к. Состав населения по вы ш еуказанным критериям. Домашнее хозяй ­ ство и семья. 18. Перспективные расчеты (прогнозы) численности населения Значение и круг вопросов перспективных расчетов численно­ сти населения. А налитические математические методы пер­ спективных расчетов численности населения. Д емограф и­ ческие методы прогнозов населения.

F IGYE LŐ

563

Л екция 19. Перспективные расчеты (прогнозы) численности населения (продолж ение) Расчеты типа составных элементов. Гипотезы в области ож и­ даемой динамики смертности и плодовитости. И спользование моделей таблиц смертности при прогнозах населения. П рогно­ зы па основе демографических моделей. II. Э К О Н О М И Ч Е С К А Я Д ЕМ О ГРА Ф И Я Л екция 20. Предмет экономической демографии Взаимообусловленность демографических и экономических явлений. Влияние экономических явлений на отдельные демо­ графические факторы. Л екция 21. Экономическая активность и ст рукт ура занят ии населения П онятие экономически активного и пнактнвного населения и распределение населения по этим признакам на отдельных ступенях экономического развития. Демографические причи­ ны и последствия распределения населения по занятиям. Л екция 22. Теории равновесия Экономико-демографическое равновесие, понятие и критика максимального, минимального и оптимального населения. Л екция 23. Демографические причины и последствия производства и по­ требления Таблицы производства и потребления. Экономическая воз­ растная структура населения. В озрастная пирамида произ­ водства и потребления населения. Оценка динамики различ­ ных расходов по иждивению на основе данных возрастных пирамид производства и потребления. Л екция 24. Демографические причины и последствия эффективности про­ изводительности т руда и потребления Демографические таблицы эффективности производительности труда и потребления. Возрастные пирамиды производитель­ ности труда и потребления. Л екция 25. Экономическое значение смертности Измерение потерь из-за смертности с использованием таблиц экономической демографии. Распределение по причинам смер­ ти экономических потерь, причиненных смертностью. Л екция 26. Экономическое значение старения Старение населения, его причины. Д инам и ка численности лиц пенсионного возраста и её экономические последствия. Л екция 27. Экономические причины и последствия миграции. Зависимость территориального размещ ения населения от эко­ номического развития, соответственно от степени экономи­ ческого развития. Теории относительно оптимального разме­ щ ения населения. К ритическая оценка этих теорий. Л екция 28. Демография и планирование Учет возрастного состава населения при планировании. Д емог­ рафическое развитие капиталовлож ения, производство и пот­ ребление. Ожидаемое развитиен ресурсов рабочей силы, ш коль­ ного образования и приобретения специальностей. Л екция 29. И стория теории населений, демографическая полит ика Д емограф ия в древности и средневековье. Возникновенное современной демографии. Теории населения в новые века. Н о­ вейшее развитие демографии. И стория демографии в Венгрии. Л екция 30. Демографическая полит ика Способы демографической политики в области браков, разво­ дов, рождений, охраны семей, смертей и миграции. 9*

564

F I G Y E L Ő

PR O G R A M M E O F T H E C O U R SE O F L E C T U R E S O N D E M O G R A P H Y A T “ K A R L M A R X ” U N IV E R S IT Y O F ECO N O M ICS

THE

B eginning w ith th e academ ic y e a r 1966/67 a course of lec tu re s on d e m o g ra p h y w ill be s ta r te d in tw o h o u rs p e r w eek u n d e r th e auspices of th e S ta tistic a l D e p a rtm e n t of th e “ K a rl M a rx ” U n iv e rsity of E conom ics. T h e p ro g ram m e of th is course of lec tu re s, d raw n up b y Dr. E gon Szabady, D ire c to r of th e R e se arc h G roup fo r P o p u la tio n S tu d ies of th e C entral S ta tistic a l Office, is as follow s:

I. G E N E R A L D E M O G R A P H Y Lecture— 1. Subject and D efin itio n of D em ography P o p u la tio n a n d its m o v em en t. D efinition a n d h isto ric a l d e v elo p m en t of d e m o g ra p h y . S u b je cts a n d item s of d em o g rap h y . R e la tio n s b etw een d e m o g ra p h y a n d th e re st o f disciplines. Lecture— 2. Sources and M a in M ethods of A n a ly sis of D em ography. C lassification of sources. O rg an isatio n s a n d in stitu tio n s of d em o g rap h y . T h e p o p u latio n census. V ital sta tistic s . O th e r ty p e s of sources. M ain ty p e s of dem o g rap h ic ra te s a n d ra tio s. T h e y e a rly ra te s a n d th e cohorts. Lecture— 3. M ortality D em ographic a sp e cts of the a n aly sis of m o rta lity . N o tio n s a n d p rin cip al ra te s of m o rta ­ lity s ta tistic s . T he m e th o d of sta n d a rd isa tio n . H isto ric a l tre n d s a n d geog rap h ical diffe­ rences of m o rta lity . D ifferen tial m o rta lity . T h e causes of d e a th a n d th e ir classifica­ tio n . In fa n t m o rta lity , its m ea su re m e n ts, tre n d s a n d differences. Lecture— 4. The Life-T able T he definition a n d fu n c tio n s of a life-table. M ain a sp e cts of c o n stru c tin g life-tables. Life tab le s by in d iv id u a l ages, a n d a b rid g e d life tables. Lecture— 5. The L i f e- T a ble ( contd.) L aw s of m o r ta lity as show n b y life-tables. Model life-tables. G en eratio n life-tables. D efinition of th e s ta tio n a ry p o p u latio n . L ife-tab les b y causes of d e ath . Lecture— 6. F ertility L iv e -b irth s. T he cru d e b irth ra te . B irth s b y d iffere n t c h a ra c te ris tic s of th e new -born. D efinition of fe rtility , general a n d specific fe rtility ra te s. Lecture— 7. F ertility (contd.) L e g itim a te a n d illegitim ate f e rtility . F e rtility ra te s derived from th e census. T h e child — w om an ratio . Lecture— 8. F ertility (contd.) F a c to rs a ffecting fe rtility . T y p es of b irth c o n tro le, its sp re ad , m odes, differences a n d causes. T ypes of fa m ily -p la n n in g , its sp re ad a n d differences. Lecture— 9. R eproduction N a tu ra l a n d a c tu a l increase. D efinition of re p ro d u c tio n . T he gross a n d th e n et re p ro ­ d u ctio n ra te . O th e r m easu res of re p ro d u c tio n a n d th e ir use. Lecture— 10. P opulation M odels T h e effects of c o n s ta n t m o rta lity a n d fe rtility on th e a g e -d istrib u tio n . T h e sta b le p o p u latio n m odel a n d its m ain fu n c tio n s. T h e s ta tio n a ry p o p u latio n as a special case of th e sta b le p o p u latio n . Lecture— 11. P opulation M odels (contd.) P roblem s re la tin g to th e c alcu la tio n of sta b le m odels. U tilisa tio n of s ta b le p o p u latio n m odels for e stim a tin g dem ographic p a ra m e te rs. S y stem s of sta b le p o p u latio n m odels. Lecture— 12. N u p tia lity C oncepts a n d d efin itio n s. M e a su rem e n t of n u p tia lity a n d its tre n d s b y d iffere n t c h a ra c te ric stic s of th e brid e a n d groom . Lecture— 13. N u p tia lity (contd.) N u p tia lity ta b le s, a n d its fu n c tio n s. G ross a n d n e t n u p tia lity tables. A n aly sis of n u p ­ tia lity based on tab les. Lecture— 14. D issolution of M arriages T h e d ivorce: con cep ts a n d m ea su re m e n ts. D ivorces b y d iffere n t c h a ra c te ris tic s of th e

F IG Y E L Ő

565

divorced a n d m arriag e s. D iffere n tia l an aly sis of d iv o rciality . Causes of divorces. E ffec ts of divorces on th e re p ro d u c tio n of th e p o p u latio n . T ab les of d iv o rciality . W idow hood. T ables of w idow hood. Lecture— 15. M ig ra tio n D efinitions. In te r n a l a n d in te rn a tio n a l m ig ra tio n s. .Methods of a n aly sin g m ig ra tio n s. Lecture— 16. Com position and D istribution of the P opulation T h e definition of age a n d m a rita l s ta tu s . O c cu p atio n a n d social-econom ic sta tu s . In d u strie s . C om position a n d d istrib u tio n of p o p u la tio n b y th e a b o v e c h a ra c te ristic s. Lecture— 17. C om position and D istribution of the P opulation (contd.) E d u c a tio n , n a tio n a lity a n d m o th e r-to n g u e . D istrib u tio n of p o p u la tio n b y th e above c h a ra c te ristic s. H ousehold a n d fam ily. Lecture— I 8 . P opulation Projections Im p o rta n c e a n d scope of dem o g rap h ic pro jectio n s. A n a ly tic a l m e th o d s of p o p u latio n pro jectio n s. D em ographic m eth o d s a n d c o n sid era tio n s of p ro jec tio n s. Lecture— 19. P opulation Projections (contd.) T h e c o m p o n e n t m eth o d . E stim a tio n s of fu tu re tre n d s of m o rta lity a n d fe rtility . U tili­ sa tio n of life-table m odels for p o p u la tio n p ro jec tio n s. F u tu re tre n d s of p o p u la tio n . I I . E CO N O M IC D E M O G R A P H Y Lecture— 20. Subject of Econom ic D em ography In te rre la tio n s of dem o g rap h ic a n d econom ic p h e n o m e n a. E ffec ts of econom ic p h e n o ­ m en a on v a rio u s d em o g rap h ic fa cto rs. Lecture— 21. E conom ic A ctiv ity and D istribution of the P opulation by O ccupations D efinition of th e econom ically a c tiv e a n d in ac tiv e p o p u la tio n , a n d th e d istrib u tio n of th e p o p u latio n b y th ese c h a ra c te ris tic s on d iffere n t levels of econom ic d e v elo p m en t. D em ographic causes a n d consequences of o ccu p a tio n a l d istrib u tio n . Lecture— 22. The E q u ilib riu m — Theories T h e dem o- econom ic e q u ilib riu m , th e n o tio n of p o p u la tio n m a x im a , m in im a, a n d o p tim a a n d th e ir critics. Lecture— 23. D em ographic Causes and Consequences of P roduction and C onsum ption P ro d u c tio n a n d co n su m p tio n ta b le s. T h e econom ic a g e -d istrib u tio n of th e p o p u la tio n . P ro d u c tio n a n d co n su m p tio n ag e-p y ra m id s. E stim a tio n of d iffere n t d ep en d en cy b u r­ dens on th e basis of th e p ro d u c tio n a n d c o n su p tio n age p y ra m id s. Lecture— 24. E ffect ivity, D em ographic Causes and Consequences of L abour-P roductivity and C onsum ption T ab les of la b o u r-p ro d u c tiv ily a n d c o n su m p tio n effe c tiv ity . A g e -p y ram id s of p ro d u c ­ tiv ity a n d c o n su m p tio n effe c tiv ity . Lecture— 25. Econom ic Im portance of M o rta lity M easure of losses due to m o rta lity on th e basis of dem o-econom ic ta b le s. D istrib u tio n of losses due to m o rta lity b y causes of d e ath . Lecture— 26. E conom ic Consequences of A g ein g T h e ageing of p o p u latio n a n d its causes. N u m b e r a n d tre n d s of th o se in age of re ti­ re m e n t a n d th e econom ic consequences re la te d . Lecture— 27. Econom ic Causes and Consequences of M ig ra tio n s T h e d ependence of th e te r rito ria l d istrib u tio n of p o p u la tio n on th e econom ic d evelop­ m e n t a n d its level. T h eo ries re la tin g to th e o p tim a l geog rap h ical d istrib u tio n of p o p u ­ la tio n . C ritics of th e se theories. Lecture— 28. D em ography and P la n n in g A g e -d istrib u tio n a n d lo n g -te rm p lan n in g . D em ographic d e v elo p m en t a n d investm ents, as w ell as c o n su m p tio n . T he fu tu re tre n d s o f lab o u r-fo rce, e d u ca tio n a n d skilled lab o u r. Lecture— 29. H istory of P opu la tio n Theories P o p u la tio n th eo ries in th e Old a n d M iddle Ages. T h e s e ttin g up of m o d ern d e m o g ra p h y R e c e n t p o p u latio n th eo ries, a n d re c e n t d e v elo p m en t of d e m o g ra p h y . H is to ry of de­ m o g ra p h y in H u n g a ry . Lecture— 30. P opulation P olicies P o p u la tio n policy as reflected on th e field of m arriag e s, divorces, b ir th s a n d fa m ily , m o r ta lity a n d m ig ratio n s.

566

FIGYELŐ

A NÉPESSÉG T U D O M Á N Y I K U T A T Ó CSOPORT KÖ ZLEM ÉN YEI A N épességtudom ányi K u ta tó Csoport közlem ényei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek meg. 1. M agyarország m egyénkénti népességének v árh ató alakulása 1960. I. 1— 1980. I. közölt. 1963/1 2. A nyugdíjasok helyzete. 1963/1 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám lá­ lásnál. 1964/1 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellemzői régiónként. 1965/1 5. A válások okai. 1965/2 6. A b udapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái. 1965/3 7. A társad alm i átrétegződés és dem ográfiai hatásai. 1. B udapesten és a városokban. 1965/4 8. A népesség foglalkozásának v áltozása 1960 —1963 között. 1965/5 9. V izsgálatok a népesség területi eloszlásának alakulásáról M agyarorszá­ gon 1900— 1960. 1966/1 10. L akásdem ográfiai adato k . 1966/2 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete. 1966/3 12. M agyarország népességének te rü le ti előreszám ítása. 1966/4 13. A m agyar leíró statisztik ai irány fejlődése. 1966/5 14. Term ékenységi ad ato k . 1966/6 A jövőben m egjelenő k ö te te k e t a Demográfia folyam atosan ism erteti. С О О БЩ ЕН И Я Н А У Ч Н О -И С С Л Е Д О В А Т Е Л Ь С К О Й Г Р У П П Ы ПО Д ЕМ О ГРА Ф И И В серии сообщений Н аучно-исследовательской группы по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. О жидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. I. 1960 i i 1. I. 1980 гг. 1963/1. 2. П оложение пенсионеров. 1963/1. 3. И сследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по ре­ гиям. 1956/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. П оложение и проблемы будапеш тских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратиф икация и ее демографические последствия в Будапеш те и в городах. 1965/4. 8. И зменения в зан яти ях населения в период между 1960 по 1963 гг. 1965/5. 9. И сследования в области динамики территориального распределе­ ния населения в Венгрии, 1900— 1960. 1966/1. 10. Ж илищно-демографические данные. 1966/2. 11. П оложение социальны х учреж дений и лиц, прож иваю щ их в них. 1966/3. 12. Т ерриториальны й прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Д анны е о плодовитости. 1966/6. Резюме о вы ходящ их в дальнейш ем томах будут систематически публикованы в ж урн але Демография.

F I GY E LŐ

567

P U B L IC A T IO N S O F T H E R E S E A R C H G R O U P F O R P O P U L A T IO N S T U D IE S In th e series of th e P u b lic a tio n s of th e R e se arc h G roup for P o p u latio n S tu d ies th e follow ing volum es h a v e been p u b lish ed : 1. P ro sp ec tiv e T ren d of th e P o p u la tio n of H u n g a ry b y C ounties betw een J a n u a r y 1, 1960, a n d J a n u a ry 1, 1980. 1963 /1 . 2. T h e S itu a tio n of P ensioners. 1903/1. 3. In v e stig a tio n on th e R e lia b ility of A ge-A dm issions in th e P o p u la tio n Census of 1960.1964/1. 4. D em ographic C h a rac te ristic s by R egions of th e P o p u la tio n in H u n g a ry . 1965/1. 5. C auses of D ivorces. 1965/2. 0. S itu a tio n a n d P ro b lem s of th e P e n sio n e rs of B u d a p e st. 1965/3. 7. Social M obility anti its D em ographic E ffec ts in B u d a p e s t a n d in th e tow ns. 1905/4. 8. C hange in O ccupation of th e P o p u la tio n betw een 1900 a n d 1963. 1965/5. 9. A S tu d y of th e A real D istrib u tio n of H u n g a ry 's P o p u la tio n 1900— 1960. 1966/1. 10. H o u sin g — D em o g rap h ic D a ta . 1906/2. 11. S itu a tio n of Social In s titu te s a n d th e ir D e p en d a n ts. 1966/3 . 12. A real F o re c a st of th e P o p u la tio n of H u n g a ry . 1966/4. 13. T he D evelop m ent of th e H u n g a ria n D escrip tiv e S ta tis tic s 1966/5. 14. F e r tility D a ta . 1966/6. T h e volum es com ing o u t in th e fu tu re will be c o n tin u a lly review ed in D em ográfia.