Hévizek ásványianyag tartalma és azok közegészségügyi megítélése

Hévizek ásványianyag tartalma és azok közegészségügyi megítélése Dr. Ákoshegyi György Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság A modern társadalmak egyre jobban a természetes gyógymódok és életmód felé fordulnak. A hévizek felhasználásának folyamatos b vülése is ezt igazolja és szolgálja. Az emberek gyógyászati és prevenciós céllal - úgy fürdésre, mint ivókúrára – hasznosítják a hévizeket. A sok évszázados tapasztalatok alapján megismerték az el nyös gyógyító, de a káros hatásokat is. Arról szeretnék beszélni, hogy a kétségtelenül el nyös tulajdonságok mellett az ember egészsége tekintetben van-e kockázata a hévizek használatának és a kockázat mértéke mit l függ. A hévizeket kémiai összetételük és felhasználási céljuk szerint lehet közegészségügyileg megítélni. Majdnem minden hévíz olyan mennyiség ásványi anyagot tartalmaz, hogy ásványvíznek lehet min síteni. Az ásványvizeket Magyarországon fürdésre és/vagy bels felhasználásra min sítjük. A bels felhasználás alatt ivást, öblögetést és inhalációt értünk. Az ivási célú felhasználással most nem foglalkozom. A fürdési célra használt vizek oldott anyag és ezen belül káros anyag tartalmának megítélésében jelent s nézetkülönbségek vannak. A fürdési célú ásványvizek oldott anyag határértékeit a természetes gyógytényez kr l szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben találjuk meg, mely szerint a vizek min sítése történik. (Az Európai Uniónak nincs szabályozása a fürd vizekre! ) Emlékeztet ül íme a jogszabály rendelkezése: „Természetes ásványvíz…. e) oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét ea) küls leg történ felhasználásban: ” Litium-ion legalább 5 mg/l Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l Bromid-ion legalább 5 mg/l Jodid-ion legalább 1 mg/l Metakovasav legalább 50 mg/l Radon-aktivitás legalább 37 Bq/l Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/l eb) bels leg történ felhasználásban: Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél Magnézium-ion legalább 20 mg/l Kálcium-ion legalább 60 mg/l Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l Szabad széndioxid legalább 1000 mg/l. Az ásványvizeknek ezt a meghatározását mindenképpen meg kellene tartani és az Európai Unió jogalkotásába is bevezetni. Nem szabadna megismétl dnie annak, ami a palackozott ásványvizeknél történt. Ott ugyanis az ásványvíz min sítését olyan mértékben sikerült a

D:\Eszter\st\05.12.02\Valami\magyar\el adások\Ákoshegyi.doc

1

gyártóknak fellazítani, hogy szinte minden földb l származó víz ásványvíz min sítést kaphat említésre méltó megszorítás nélkül. A sok évszázados tapasztalatok igazolták, hogy jelent s különbség van a hévizek hatása között és nem minden természetes meleg víznek van gyógyító hatása. A vendégek egészségügyi kockázata szempontjából a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l cím jogszabály szerint kell az üzemeltet knek a követelményeket teljesíteni. A jogszabályból az alábbi két táblázatot idézem. Természetes eredet komponensek, melyeknél a b rön át történ felszívódással (valamint a belégzéssel és a víz esetleges kis mennyiségben történ lenyelésével) kapcsolatos egészségügyi kockázat elhanyagolható Összetev a tölt - és pótvízben(a) Ammónium Nitrit pH Arzén Bór Fluorid Szelén Benzol Policiklikus aromás szénhidrogének Benz(a)pirén Kémiai oxigénhiány TOC Klorid Vezet képesség Szín, szag Szulfát Nátrium Keménység Fenolindex Olajindex Vas Mangán

Határérték

Ivóvíz határérték 201/2001 korm. r. szerint

10 mg/L 5,5-9,5 0,5 mg/L 20 mg/L 15 mg/L 100 µg/L 50 µg/L 1 µg/L 0,05 µg/L

0,5 mg/L 10 µg/L 1 mg/L 1,5 mg/L 10 µg/L 1 µg/L 0,1 µg/L 0,01 µg/L

Nincs jelent s változás

Nincs jelent s változás

20 µg/L 100 µg/L 0,3 mg/L(b) 0,05 mg/L

A vízkezeléssel és fert tlenítéssel kapcsolatban elbírált összetev k (a visszaforgatott, tisztított vízre vonatkozó követelmények) Összetev Alumínium Ammónium(a) pH(a) Karbonát keménység Összes keménység

Tölt víz 0,2 mg/L 6,5-7,8 100 mg/L CAO 100-350 mg/L CAO


Medencevíz 100 µg/L 0,1 mg/L 6,5-7,8 20 mg/L CAO Mész-szénsav egyensúly

2

Kémiai oxigénigény(c), (d) Klorid(a), (c) Nitrit(c), (f) Nitrát(c) Átlátszóság(e) Zavarosság(e) Vas és mangán együtt Szabad aktív klór(a) Kötött aktív klór(a) Trihalogén-metán Klorit(b)

+2 mg/L +300 mg/L +0,05 mg/L (f) 20 m 0,3 NTU 0,3 mg/L

20 m 0,5 NTU 0,02 mg/L 1 mg/L 0,5 mg/L 50 µg/L 1 mg/L

A balneológus orvosok szerint az ásványvizek és gyógyvizek különböz alkotórészei fürdés illetve kezelés közben a b rön át fejtik ki hatásukat, ehhez hozzáadódhat amikor belégzés útján kerülnek a szervezetbe. A gyógyvízben oldott anyagok egyik csoportja ionok és molekulák formájában csak áthaladnak a b rön anélkül, hogy magában a b rben ingerhatást fejtenének ki. Ezek az anyagok a szervezetben a vérkeringés útján mindenhova eljutnak. Az oldott anyagok másik csoportja ionok formájában adszorbeálódva (megköt dve) ott marad, megváltoztatva a b r ásványanyag tartalmát. A b r állapotának megváltozása által létrejöv ingerek az idegrendszeren, f ként a vegetatív idegm ködésen át, másrészt humorális (testnedvvel kapcsolatos) behatásokkal és az endokrín (bels elválasztású mirigy) rendszer befolyásolásával az egész szervezetre kihatnak. Mindezekre tekintettel értékeljük a jogszabályi követelményeket és a gyakorlatot. Néhány káros anyag rendeleti határértékét elemezzünk. Nitrit 10 mg/L els sorban emberi eredet szennyez dést jelz érték. Felszívódása nem igazolt, ezért csak mint szennyezés jelz t értékeljük és határozzuk meg, hogy ennél az értéknél mi legyen a további célzott vizsgálat iránya. Arzén 0,5 mg/L nagyon óvatos becsléssel meghatározott érték. A hazai arzénes vizek túlnyomó többsége ennél kevesebbet tartalmaz. Amennyiben a határérték egy mg/L lenne, akkor minden hazai ásványvíz „beleférne” minden vízel készítés nélkül! Sem a szakirodalomban, sem a hazai fürd k gyakorlatában nem találtam nyomát annak, hogy bárkinek hévíz arzéntartalmától bármilyen egészségkárosodása lett volna – pedig Magyarországon elég sok arzénes víz van! Nem látom indokoltnak, hogy ezt a határértéket ne adjuk meg. Megkerülhetetlen kritérium legyen, hogy csak természetes eredet arzén lehet a vízben. Benzol 50 µg/L, Policiklikus aromás szénhidrogének 1 µg/L, Benz(a)pirén 0,05 µg/L úgy ezeknél az értékeknél mind az arzénnál azt láthatjuk, hogy a határértékek az ivóvízre meghatározott értékek 10-50-szeres mennyisége. Nincs tudomásom arról, hogy kísérletek igazolták volna ezen anyagok egészségkárosító hatását a fürd vizekben és f leg ebben a töménységben. A fenolindex és az olajindex bevezetése egy újítás, mely azt szolgálja, hogy ne kelljen fölöslegesen drága vizsgálatokat elvégezni, amennyiben a hévízben szénhidrogén is kimutatható. Csak akkor kell részletesebb vizsgálatokat elvégezni, ha az index érték túllépi a táblázatban meghatározottat. Vas 0,3 mg/L, mangán 0,05 mg/L a víz jellemz tulajdonságára utaló adat, de a fürd vendég egészségére ennek 10-20-szorosa sincs káros hatással, – legfeljebb a medence esztétikáját ronthatja, vagy a fürd ruha lesz foltos.


3

A fürd medencék vizéb l a gázok és illékony anyagok a légtérbe kerülnek. A vendégekre nézve a fedett fürd kben néhány anyag belélegezve káros lehet. A fürd k légterére vonatkozó el írásokat gyakorlatilag nem lehet találni. Ezért a közegészségügyi hatóságok a munkahelyekre illetve a környezetre vonatkozó jogszabályi határértékekb l indulnak ki, azt próbálják meg értelmezni egy – egy konkrét esetben. A robbanás veszély elkerülésére a szénhidrogén gázok eltávolítására nagyon pontos el írások vannak az ivóvíz termelés gyakorlatából ered en. De pl. a benzolra már nincs eligazítás. Mind a környezetre, mind a munkahelyre érvényes határértékek nehezen értelmezhet ek, indokolatlanul szigorúak a lényegesen eltér benntartózkodási id k miatt. Az említett el írásokban megkövetelt határértékek megállapításánál abból indultak ki, hogy az érintett személyek napi 8-12 órában és évtizedeken keresztül vannak abban a légtérben. A káros anyag koncentrációnak olyan alacsonynak kell lennie, hogy ilyen id tartamban se alakulhasson ki egészségkárosodás. A fürd vendégek nagyon kedvelik a természetes, minden beavatkozástól mentes hévizeket és semmilyen „ijesztgetéssel” nem lehet eltántorítani attól ket, hogy a kedvelt és megfelel szagú vizet elhagyják. Volt arra példa, hogy olajmez közelében m köd kút olyan mennyiség olajat hozott magával a felszínre, hogy az olajleválasztó nem tudta kell en olajmentesíteni. A fürd medence vizén szivárványoztak az olajfoltok és a medence peremén kátrány kiválás volt, mégsem csökkent a fürd forgalma és senki nem jelezte, hogy bármilyen kellemetlen következménye lett volna a kátrányos víznek. A hévizek nagyon jó és széles körben ismert kedvez hatását következetesen hangoztatnunk kell és nem szabad nagy pontosságú m szerek lart-pour-lart vizsgálataival bizonytalanságot s t pánikot kelteni! Ugyanakkor célszer lenne minél pontosabban feltárni az ásványvizek esetleges nem várt hatásait. Ez különösen fontos a lakosság körében egyre növeked allergiás hajlam miatt, hogy jól elkülöníthet legyen az egyéni érzékenység és az oldott anyagok esetleges kellemetlen vagy káros hatása. Az eddig elmondottakból kiderül, hogy a természetb l származó tiszta hévizeknek elvileg – a bennük oldott és kimutatható káros anyagok miatt – lehet egészség károsító hatásuk úgy, hogy fürdünk benne vagy a g zét belélegezzük. Erre azonban – néhány extrém, bizonytalan esetet kivéve – nem ismerek példát. Mégis felmerül a kérdés, hogy kell-e ezzel foglakozni és hogyan szabályozzuk e tekintetben a vizek min sítését. Igen kell foglalkozni, de csak valós problémákkal és megalapozott tapasztalatok illetve bizonyítékok alapján. Ha csak a bemutatott táblázatokra gondolunk láthatjuk a bizonytalanságot és azt, hogy ugyanazt a vizet hány féle módon lehet vizsgálni. Már abban sincs teljeskör megegyezés, hogy mit vizsgáljunk és milyen módszerrel. A táblázatok üres rublikái arra utalnak, hogy egy korábbi érték túlhaladottá vált és új érték még nincs, vagy veszélyessége miatt vizsgálni kéne, de nincs megegyezés a határértékr l.


4

1. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelethez A természetes ásványvizekben természetesen el forduló összetev k, valamint az azokra vonatkozó maximálisan megengedett határértékek Összetev Antimon Arzén Bárium Bór Kadmium Króm Réz Cián Fluorid Ólom Mangán Higany Nikkel Nitrát Nitrit Szelén

Határérték (mg/l) 0,0050 0,010 (összes) 1,0 0,003 0,050 1,0 0,070 5,0 0,010 0,50 0,0010 0,020 50 0,1 0,010


5

B) Kémiai vízmin ségi jellemz k Vízmin ségi jellemz Akrilamid Antimon** Arzén Benzol Benz(a)pirén Bór Bromát** Kadmium Króm Réz Cianid 1,2-diklór-etán** Epiklórhidrin Fluorid Ólom* Higany Nikkel Nitrát Nitrit Peszticidek* Összes peszticid*

Határérték 0,10 5,0 10 1,0 0,010 1,0 10 5,0 50 2,0 50 3,0 0,10 1,5 10 1,0 20 50 0,50 0,10 0,50

Egység g/l g/l g/l g/l g/l mg/l g/l g/l g/l mg/l g/l g/l g/l mg/l g/l g/l g/l mg/l mg/l g/l g/l

0,10

g/l

Szelén Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10 10

g/l g/l

Összes trihalo-metán

50

g/l

Vinil-klorid Cisz-1,2-diklór-etilén Klorit Kötött aktív klór

0,50 50 0,20 3,0

g/l g/l mg/l mg/l

Policiklusos aromás szénhidrogének


Megjegyzés 1. megjegyzés 2. megjegyzés

3. megjegyzés 4. megjegyzés

5. megjegyzés

1. megjegyzés 3. megjegyzés 5. megjegyzés 5. megjegyzés 6. megjegyzés 3., 6. és 7. megjegyzés 8. és 9. megjegyzés 8. és 9. és 10. megjegyzés Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; 11. megjegyzés A két vegyület koncentrációjának összege Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; 12. megjegyzés 1. megjegyzés 13. megjegyzés 13. megjegyzés

6

Hévizek ásványianyag tartalma és azok közegészségügyi megítélése

Recommend Documents