2012.01.16. hétfő
Hiller István: 100 milliárd forint hiányzik az államosított iskolák működtetéséhez Gazdaságpolitikai fordulatot sürget az MSZP Az MSZP a parlament összehívását sürgeti Garanciát! - Mesterházy Attila írása MSZP: példátlan a Magyarországgal szembeni bírálatok erőssége Kovács László: szükséges az MSZP, az LMP és mások együttműködése MSZP: nemcsak az uniós zászlót, Magyarországot is égették a jobbikosok Plágiumgyanú - MSZP: elégtelen az elnöki hivatal magyarázata
Orbán Viktor újabb áldozatai Drasztikus élelmiszerár-emeléssel indult az év Büntetlenül marad-e a zászlóégetés? Kérdések a kormányhoz
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Hiller István: 100 milliárd forint hiányzik az államosított iskolák működtetéséhez Budapest, 2012. január 14., szombat (MTI) - Hiller István szocialista szakpolitikus szerint mintegy 100 milliárd forint hiányzik az államosított iskolák idei működtetéséhez, a rendszer finanszírozásához, mert a kormány nem biztosította a költségvetésben a kieső önkormányzati forrásokat. Az MSZP országgyűlési képviselője, korábbi szocialista oktatási miniszter szombaton pártja pedagógus tagozatának budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatót; az ülésen az új köznevelési törvény várható következményeit tárgyalták meg. Hiller István elmondta, úgy látják, az új köznevelési rendszer kidolgozatlan, és alapvető problémákat vet fel az iskolák finanszírozása már az első, idén szeptemberben kezdődő tanévben. Utalt arra, hogy a korábbi rendszerben az önkormányzatok intézményfenntartóként az iskolarendszer költségeinek a felét állták, de ezek a források az iskolák államosítása után hiányozni fognak. Arról beszélt, hogy ez nem megszorítás, azaz néhány százalékos elvonás, hanem olyan forráshiány, amelyet pótolni kell ahhoz, hogy az iskolák működni tudjanak majd. Számításai szerint 2013-ban - akkor már a teljes iskolaévvel számolva - mintegy 280300 milliárd forintra lesz szükség a korábbi önkormányzati források pótlására. Közölte, mivel az idei költségvetésből hiányzik ez a pénz, elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány tavasszal ne módosítsa a költségvetési vagy az adótörvényeket. Jelezte, szerinte a kormány az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevételéhez fog hozzányúlni. Bejelentette, hogy az MSZP közoktatási kerekasztal felállítását javasolja a szakmai, civil és a szakszervezetek részvételével. Közölte, céljuk az, hogy közös, "azonos vagy közel azonos" szakmai álláspontot alakítsanak ki 2013 elejére. Hiller István a sajtótájékoztatón bemutatta a párt pedagógus tagozatának új elnökét, Kajtárné Botár Borbálát.
Gazdaságpolitikai fordulatot sürget az MSZP
Budapest, 2012. január 14., szombat (MTI) - Gazdaságpolitikai fordulatot és a parlament mielőbbi összehívását sürgeti az MSZP, hogy korrigálják azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottság - szerintük joggal - kifogásolt - mondta Tukacs István, a párt országgyűlési képviselője szombaton budapesti sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következményeként nincs olyan társadalmi csoport, amely jelenleg jól járna, kivéve a személyijövedelemadórendszer összes előnyét élvező magas keresetűeket. A kormány pedig arra kényszerül, hogy immár feltételek nélküli tárgyalásokat folytasson az Európai Unió szervezeteivel és az IMF-fel. Ezért gazdaságpolitikai fordulatot sürget az MSZP, ennek elemei: új adórendszer, új fejlesztéspolitika, új pénzügyi rendszert támogató kormányzati politika és a bizalom visszaszerzése - mondta Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja szerint az IMF-tárgyalások körüli huzavona miatt "a bizalom egyre fogy, a helyzet egyre rosszabb". Véleményük szerint az IMF addig nem kezd tárgyalni a magyar kormánnyal, amíg nem korrigálják a kifogásolt törvényeket. "Az MSZP nem az IMF-tárgyalásokat sürgeti, hanem gazdaságpolitikai korrekciót és politikai józanságot" - fogalmazott, hozzátéve: minél inkább telik az idő, annál nagyobb a veszteségük a gyerekeseknek a dolgozóknak, a nyugdíjasoknak és a vállalkozóknak. Tukacs István megjegyezte: a Fidesz gazdaságpolitikájának következményeként jelenleg az egekben van a forint-euró árfolyam, emiatt többen nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni devizahiteleiket, így a vállalkozók sem tudják finanszírozni beruházásaikat - tette hozzá a képviselő. Szintén rekordmagasságban van a benzin és a gázolaj ára, ami az inflációra is hatással van. Tukacs István arra is kitért, hogy a kormány által a nagyfuvarozóknak megígért kedvezmény is "eltűnt, mert megette az áremelés". A kormány azt is ígérte korábban, hogy megvédi a nyugdíjakat - mondta Tukacs István. Erre az évre azonban szerinte megközelítőleg ötszázalékos nyugdíjas-infláció várható, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke csökkenni fog.
Az MSZP a parlament összehívását sürgeti Budapest, 2012. január 15., vasárnap (MTI) – Az MSZP a parlament rendkívüli ülésének összehívását és a demokratikus ellenzék szorosabb együttműködését sürgeti – mondta a szocialisták frakcióvezető-helyettese vasárnap Budapesten. Józsa István a sajtótájékoztatón pártja nevében elítélte, hogy a Jobbik szombati demonstrációján elégettek egy európai uniós zászlót. Az MSZP-s politikus arra kérte Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét és a kormánypárti képviselőket, hogy a jelenlegi helyzetre tekintettel ne várjanak az Országgyűlés hivatalos februári nyitásáig, szakítsák meg szabadságukat, hogy már most össze lehessen hívni
egy rendkívüli ülést. Józsa István szerint első körben néhány "inkriminált" törvényt kell hatályon kívül helyezni, illetve el kell kezdeni egy új gazdaságpolitika kiépítését. Javaslatát indokolva hozzátette, a rendkívüli ülés összehívására azért is szükség van, hogy fel tudják oldani a BKV törvényben zárolt normatív támogatását. A politikus szerint a kormány tudatosan követett el egy olyan hibát, amely "ellehetetleníti a fővárost". Arra a kérdésre, hogy az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szombati lemondásával elhárulhat-e az ellenzéki összefogás akadálya, Józsa István azt felelte, véleménye szerint jelenleg nagyobb jelentősége van a demokratikus ellenzék együttműködésének, mint annak, hogy Schiffer András mennyire tartja hangsúlyosnak azt, hogy az LMP önálló arculatot mutasson. Megfogalmazása szerint az MSZP abban érdekelt, hogy az LMP partner legyen a demokratikus ellenzék egyre szorosabb együttműködésében. "Bízunk abban, hogy ez minél hamarabb, még ebben a hónapban, a szervezeti kereteket illetően is meg fog történni" – mondta. A szocialista politikus - pártja nevében - elítélte a Jobbik demonstrációján történt zászlóégetést, amelyet az ország nemzetközi megítélését súlyosan sértő cselekedetnek nevezett. Józsa István úgy fogalmazott, a zászló- és könyvégetések az európai történelem legsötétebb lapjaira tartoznak, a Jobbik pedig ezeket a "szomorú és tragikus hagyományokat" idézte fel. Hangsúlyozta, hogy az MSZP Magyarország jövőjét Európában képzeli el, mert "Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk", és "épeszű ember (...) nem gyújtja fel az otthonát". Más témára áttérve azt mondta, hogy Orbán Viktor "tragikusan nem érti a demokratikus világból érkező üzeneteket", ami abban nyilvánul meg, hogy a miniszterelnök halogató magatartást folytat. Megjegyezte, hogy amikor az év elején "leszakadt a plafon, beszakadt a forint árfolyama", akkor a kormányfő megnyugtatónak szánt üzeneteket akart küldeni a világnak, de később, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása alkalmából tartott rendezvényen újra a "háborús terminológiát vette elő". Józsa István szerint a kormányfő jelenleg szembe megy azokkal az európai tagállamokkal, amelyek korábban szerették Magyarországot, miközben éppen segítséget kérünk az uniótól. A politikus azzal folytatta gondolatmenetét, hogy a Jobbik zászlóégetésének az "orbáni háborús politizálás" teremtette meg az alapjait. "Ha Orbán nem kezd háborúskodni az unióval, akkor lehet, hogy a Jobbik nem érzi szükségességét annak, hogy még erre is rátegyen egy lapáttal" - fűzte hozzá az MSZP frakcióvezetőhelyettese.
Garanciát! Többen is pánikkeltést emlegettek a héten. De valójában ki kelt pánikot? Az a kormány, amely elrabolta a nyugdíj-megtakarításokat, majd az államcsőd szélére vitte az országot? Vagy az MSZP, amely garanciát szeretne kapni arra, hogy a Fidesz nem nyúl hozzá a bankbetétekhez is? Meggyőződésem, hogy a lopás félelmet, a garancia biztonságérzetet szül. Illetve szülne, ha volna ilyen garancia. Az Orbán-kormány teljesítménye, a bármit és bármi áron politikája megalapozza a gyanakvást további lépéseivel szemben. Az országra erőltetett alaptörvény, az
alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási rendszer drasztikus és kéretlen átszabása rossz előjelek. Mikor az MSZP azt kezdeményezi, hogy tartsunk rendkívüli parlamenti ülést, ahol kormány és ellenzék megszavazza a bankbetétek sérthetetlenségét, az nem pánikkeltés. Éppen az adhat okot aggodalomra, ha a kormány erre nem hajlandó. Sokra nem megyünk azzal, ha a kormányszóvivő, vagy maga a kormányfő szóban garantálja a betétesek pénzének sérthetetlenségét. A szavak és a tettek viszonyáról Orbán Viktor maga adott iránymutatást korábban. Mi nem akarunk mást csak egy határozott kijelentést a kormánypárti képviselőktől: garantálják a megtakarítások sérthetetlenségét! Ha a kabinetnek nincsenek újabb fosztogatási tervei, akkor ennyit könnyen megtehetnek a nyugalom érdekében. Az elmúlt másfél év után a Fidesz nincs abban a helyzetben, hogy pusztán a szavainak hitelt kellene adnunk. Az MSZP azt is jelezte a hét során, hogy üdvözöljük az LMP csatlakozását kezdeményezésünkhöz. Az egykulcsos adó sarkalatos törvénybe fagyasztása egyrészt ostobaság, mert a rossz gazdaságpolitika egyik alapelemét teszi szinte megváltoztathatatlanná. Másrészt antidemokratikus, mert a majdani, esetleg nem kétharmados kormányok számára teszi lehetetlenné, hogy érdemi döntéseket hozzanak. Ily módon a választók szabadsága is sérülne, hiszen ez a terület érinthetetlenné válna. Ha már annyit papolnak a kormányoldalon az emberek megvédéséről, meg az ország megtámadásáról, akkor ugyan mibe kerülne nyilvánvalóvá tenni, hogy itthon nem érheti bántódás az embereket? Rengeteg olyan folyamat zajlik a világban, amelyre nincs sok befolyása a nálunk nagyobb országok vezetőinek sem. Ám a bankbetétek biztonságának garantálása kizárólag a kormány és a parlamenti többség elhatározásán múlik. Ez még csak az európai uniós jogba sem ütközik - habár néha az a benyomásunk, hogy a Fidesz kizárólag olyan szabályokat szeret hozni, amelyek az uniós kereteket feszegetik, hogy aztán nap mint nap előadhassa szokásos összeesküvés-elméleteit. Szeretnénk emellett egy másik garanciát is kapni. Garanciát arra, hogy az államfő nem csaló. Mélyen hiszek az ártatlanság vélelmében: senkit sem lehet addig bűnösnek vagy hibásnak tekinteni, amíg az be nem bizonyosodik. Ugyanakkor úgy vélem, Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban messze nem csak vádaskodás, hanem bizonyító erejű dokumentum látott napvilágot. Az államfőnek erre kötelessége érdemben reagálni. Mert ami eddig elhangzott a hivatala részéről, az porhintés. Jómagam is írtam már például szakdolgozatot, ismerem a tudományos hivatkozás szabályait. Olyasmiről nem hallottam, hogy 180 oldalt szó szerint át lehet venni valakitől. Amennyiben nincs épkézláb magyarázat ez ügyben, akkor Schmitt Pálnak mennie kell. És akkor már vihetné magával Orbán Viktort is. Mesterházy Attila
MSZP: példátlan a Magyarországgal szembeni bírálatok erőssége Budapest, 2012. január 16., hétfő (MTI) - Az MSZP alelnöke szerint az Európai Unió történetében még nem volt példa arra, hogy egy kabinet olyan erős bírálatokat kapjon, mint Orbán Viktor kormánya. Kovács László korábbi külügyminiszter és uniós biztos hétfőn a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen azt mondta: a Magyarországgal szembeni aggályok súlyosabbak, mint az ezredfordulón Ausztriával szemben megfogalmazottak. Ennek oka, hogy amíg akkor Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártjának koalíciós részvételét kifogásolta az EU, az osztrák kormány döntéseit azonban nem, az Orbán-kormány "provokatív módon" sérti meg az uniós értékeket, számos intézkedése ellentétes a közösségi joggal és szabályokkal - tette hozzá. Az MSZP-s politikus azt hangsúlyozta, a brüsszeli bírálatok szerteágazók: sérelmezik a demokrácia, a jogállamiság "lebontását", a bírói függetlenség és a sajtószabadság korlátozását, a különadók bevezetésének körülményeit, illetve hogy a magyar kormány "szembefordult az integrációval" és visszautasítja az uniós kifogásokat. Véleménye szerint a Magyarországgal szembeni kritikus hangok azért is erősödtek fel, mert Brüsszelben tartanak attól, hogy a magyar kormány "rossz példa" lesz más tagállamoknak arra, hogy vélt érdekeiket a közösségi szabályok ellenében próbálják érvényesíteni. Kovács László azt mondta: a kabinet magatartása, kiszámíthatatlansága a demokrácia és az integráció hívei mellett a gazdasági-pénzügyi köröket is "irritálja", ez utóbbi miatt azonban nem indulnának eljárások az országgal szemben. A szocialista párt alelnöke úgy vélte, hogy a jegybanktörvény módosítása biztosan az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hiteltárgyalások megkezdésének feltétele lesz, de elképzelhető, hogy az Európai Bizottság a bírók nyugdíjazásával kapcsolatos, illetve az adatvédelmi biztos mandátumának megszűnését okozó jogszabályok megváltoztatását is előfeltételként szabja, és minden esetben kötelezettségszegési eljárást is indíthat, bár ez a nemzeti bank függetlenségének megsértése miatt a legvalószínűbb. Arra is kitért, hogy az uniós vizsgálatok elhúzódhatnak, mivel a kormány korábban "gyerekes trükkökkel" élve nem a végül benyújtott és elfogadott törvények szövegét küldte el Brüsszelnek, így a bizottság most igyekszik feltárni az Orbán-kormány szándékait például a jegybankkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben Kovács László arról is beszélt, hiába állítja a kormány, hogy az Európai Központi Bank tizenöt kifogása közül tizenhármat figyelembe vett az MNBtörvény módosításakor. Ezt azzal a példával illusztrálta, hogy ha egy magasugróversenyen 215 centiméteren van a léc, egy 213 centis ugrás nem elég a sikeres kísérlethez. A hiteltárgyalásokról szólva azt is kifejtette, hogy a magyar delegációt vezető Fellegi Tamásnak előbb az Európai Bizottsággal kellett volna egyeztetnie, és csak ezután Washingtonba utazni a valutaalaphoz, ahol így semmilyen eredményt nem érhetett el. A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról a korábbi adóügyi biztos úgy foglalt állást: el kell választani a jogi aggályoktól, ám valóban tovább rontja a rólunk alkotott összképet, hogy miközben négy országgal szemben megszüntette az eljárást, a
hiány leszorítására hozott magyarországi intézkedéseket elégtelennek, illetve fenntarthatatlannak találta az Európai Bizottság.
Kovács László: szükséges az MSZP, az LMP és mások együttműködése Budapest, 2012. január 16., hétfő (MTI) - Lehetségesnek és egyben szükségesnek is tartja Kovács László, hogy az MSZP és az LMP együttműködjön egymással és más demokratikus pártokkal, szervezetekkel, és így közös jelölteket állítsanak a következő választásokon. A szocialisták alelnöke erről hétfőn más témában tartott sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre válaszolva beszélt, hogy Schiffer András lemondása az LMP-frakció éléről, segítheti-e az ellenzéki együttműködést. Kovács László úgy felelt: nem tud egyértelműen válaszolni arra, hogy Schiffer András akadályozta-e a megegyezést, mivel az általa felkészült jogásznak és jó szónoknak tartott politikus ellentmondó nyilatkozatokat tett ez ügyben, volt hogy bárkivel lehetségesnek tartotta a szövetséget, de volt, hogy Gyurcsány Ferencet és olyan is, hogy a szocialistákat ki akarta zárni belőle. Az MSZP-s politikus az egyfordulós választási rendszerre hivatkozva azt is szükségesnek nevezte, hogy a demokratikus ellenzékhez tartozók választási együttműködést kössenek, és minden egyéni választókerületben azt a jelöltet indítsák közösen, akinek a legjobb az esélye a győzelemre. Véleménye szerint így kell majd kiválasztani azt is, hogy ki legyen a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mint mondta, 2001-ben, az MSZP elnökeként is úgy ítélte meg, hogy jobb egy győztes párt második emberének lenni, mint egy vesztes pártot irányítani, és ez vezette akkor is, amikor a szocialista szimpatizánsok körében népszerű pártelnökként visszalépve a középen álló szavazókhoz is szóló Medgyessy Péter jelöltségét támogatta. Kovács László hozzátette: a demokratikus pártok vezetőinek is azt kell majd mérlegelniük, hogy kinek a vezetésével válthatják le a Fidesz-kormányt 2014-ben.
MSZP: nemcsak az uniós zászlót, Magyarországot is égették a jobbikosok Budapest, 2012. január 16., hétfő (MTI) - Az MSZP elnökhelyettese szerint nemcsak az Európai Unió zászlaját, hanem Magyarországot is égették a Jobbik képviselői a párt szombati demonstrációján. Balogh András hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a zászlóégetést máskülönben is elfogadhatatlannak, civilizálatlannak tartja, de az uniós zászló elégetése olyan, mint a magyar zászlót elégetni. Véleménye szerint a jobbikos politikusok Európai Unió elleni támadása valójában a magyar érdekek semmibe vétele.
Az MSZP elnökhelyettese kifejtette: amikor az ország nemzetközi megítélése húszéves mélyponton van, egy ilyen cselekedet tovább erősítheti a Magyarországgal szembeni bírálatokat. Azt is mondta, feltűnő és sajnálatos, hogy a Fidesz és a kormány hallgat az ügyben. A Jobbik szombati demonstrációjának végén - miután a pártelnök Vona Gábor az Európai Unióból való kilépés szükségességét hangsúlyozta - Novák Előd a színpadra szólította Murányi Leventét, aki hozzá hasonlóan a Jobbik alelnöke, és együtt elégették az Európai Unió zászlaját. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a történtek miatt két emberrel szemben tesz feljelentést garázdaság megalapozott gyanúja miatt az ügyben hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségen - közölte a BRFK szombaton.
Plágiumgyanú - MSZP: elégtelen az elnöki hivatal magyarázata Budapest, 2012. január 16., hétfő (MTI) - A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) magyarázatát és a Semmelweis Egyetem dékánjának e tárgyban született közleményét is elégtelennek, elfogadhatatlannak tartja az MSZP az államfő plágiumügyében. Balogh András, a szocialista párt elnökhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: reméli, hogy Schmitt Pál cáfolni tudja a vele szemben felhozott gyanút és tisztázza magát a tekintélyét súlyosan sértő vádak alól, s ezért a köztársasági elnök mielőbbi megszólalását sürgette. Hangsúlyozta, hogy a plágiumügyet nem jogi, hanem erkölcsi és ebből következően politikai ügynek tekintik. Az MSZP-s politikus kiemelte, a tudományos életben a legnagyobb bűn a plágium, más szellemi teljesítményének kisajátítása, ha pedig az államfő doktori disszertációjáról bizonyosodik be, hogy javarészt más írta, az rombolja a közerkölcsöt, a tudományos teljesítmények presztízsét és az ország nemzetközi megítélését is. A hvg.hu múlt szerdán arról számolt be, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával: a 215 oldal legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. A KEH visszautasította, hogy a hírportál plágium elkövetésével gyanúsította meg a köztársasági elnököt. A hivatal közleményében azt írta: "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, és summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy a dolgozat minősítése "önmagáért beszél". Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja az MTI-nek pénteken küldött közleményében úgy foglalt állást: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját, a kisdoktori cím kiadása az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.
Orbán Viktor újabb áldozatai Budapest, 2012. január 15., vasárnap (OS) - Ide vezet, ha valaki nem ért sem a gazdasághoz, sem a kormányzáshoz: újabb 6719 embert rúgnak ki a közhivatalokból, ami a 2011-es hasonló méretű elbocsátási cunamival együtt immár a közszféra közel 10 százalékát érinti. A nemzeti együttműködésből kizárt szakemberek sok esetben évtizedekig működtették a közhivatalokat, jelentős tapasztalattal bírnak. Az elbocsátottak zömét a Fidesz, vagyis Orbán Viktor "Simicskafiúkkal és –lányokkal" cserélte le, akiknek többségükben fogalmuk nem volt arról, mit kell csinálniuk és sajnos szemmel láthatóan most sincs. Orbán Viktort persze nem érdekli, hogy az illető meg tudja-e csinálni a feladatát, csak higgyen benne. (Lásd Matolcsy.) A közszférában tragikus állapotok uralkodnak. Ezt ma már minden magyar polgár tudja, látja, érzi. Orbán Viktort viszont ez egy cseppet sem zavarja, ahogy az sem, hogy lassan már nincs nemzetközi és hazai szervezet, amely ne helytelenítené, amit csinál. Inkább újabb itthoni tisztogatásokkal igyekszik "javítani" egyre gyengébb hazai pozícióján. Ma az van ebben az országban, hogy ahol kormány foglalkoztat, ott kirúgják az embereket, ahol pedig csak közvetett ráhatása van a munkafeltételekre, ott olyan gazdasági helyzeteket teremt, amellyel kegyetlenül megnehezíti a munkáltatók munkahelymegtartó képességét, azaz szó szerint elbocsátásokba hajszolja a vállalkozókat. A mostani kirúgásoknál az is feltűnő, hogy átalakították a struktúrát, hogy könnyebben kirúghassák a dolgozókat, azaz például a kormányhivatalok alá vitték be a területi szervezeteket. Az a gyanú is felmerült egyesekben, hogy munkajogilag is olyan helyzetet teremtettek, hogy a kirúgásokon túl a munkavállalóknak az elmúlt évtizedekben megszerzett jogosítványainak lenullázásával is szembesülniük kell. Egyes feltételezések szerint ugyanis sokakat olyan szerződésekbe kényszerítették a közelmúltban, amellyel korábbi jogviszonyaikat elvesztették, de azzal hitegették őket, hogy ezzel viszont megmarad a munkaviszonyuk. Most se munkaviszony, se jogosítványok. Orbán Viktor tehát folytatja a lakosság kisemmizését. Először kirabolta őket a magán-nyugdíjpénztári vagyonukból, ellopta a fizetésük jelentős részét az igazságtalan adórendszerrel, ami "mellesleg" gazdasági vészhelyzetbe kergette az országot) elvette a jövedelmüket kiegészítő cafetéria dandárját, megteremtette a lehetőségét, hogy indoklás nélkül kirúgja az embereket, majd befogta a dolgozók száját, hiszen se sztrájk, se népszavazás, de legalább a szakszervezeteket is leépítették… Az a legszomorúbb, hogy amíg ezek ellen a demokratikus ellenzéki erők tiltakoztak, Orbán Viktor ámokfutását a jobbszélről hátszél kíséri. És Orbán Viktor ismét kirúg. Sokakat. És senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a mostani 6719 ember csak a kezdet. Ha hagyjuk… Gúr Nándor Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke
Drasztikus élelmiszerár-emeléssel indult az év Budapest, 2012. január 16., hétfő (OS) - Drága 2012! A 27 százalékra emelt áfa, a dráguló takarmány- és energiaköltségek, az üzemanyagok csillagászati ára, az agráriumra kivetett újabb sarcok, a nemzeti támogatások egy részének zárolása miatt 15-20 százalékos emelkedés jellemzi az élelmiszerek piacát. A mezőgazdasági terméskilátások romlása - az évszázad legdurvább aszálya - további áremeléseket vetítenek előre. Ez a drágulás a családok jelentős részének már kigazdálkodhatatlan terhet jelent. Az áfaemelés elsősorban a vidéken élő alacsony jövedelműek megélhetését rontja legsúlyosabban. Emellett akár 9-12 ezer forinttal is csökkenhet nettó fizetésük az elhibázott adópolitika miatt. A drágulás az alacsony jövedelmű fogyasztókat egyre inkább az olcsóbb, de bizonytalan eredetű és minőségű élelmiszerek vásárlására készteti, a jobb minőségű, de drágább magyar élelmiszerek helyett. Ez viszont tovább rontja az agrárium amúgy is nehéz állapotát. Például a magyar fogyasztásban kiemelt szerepet betöltő sertéshús ára drasztikusan emelkedett, mára élősúlyban elérte a kilónkénti 450 forintot és várhatóan még márciusig biztos emelkedik. Ez biztosan további fogyasztói áremelést von maga után. A helyzetet tetézi, hogy a kötelező létszámleépítésre kényszerített hivatali rendszer a jövőben aligha lesz képes az élelmiszerbiztonságot ellenőrizni és garantálni. Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy sürgősen és minimum "duplázza meg" az igazságtalan, elhibázott egykulcsos adórendszert, az így jelentkező többletbevételt pedig csoportosítsa át az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, növelje meg az adójóváírás mértékét, ezzel adjon több jövedelmet a kiskeresetűeknek. Az MSZP követeli, hogy a különböző presztízsberuházások, stadionépítések helyett több forrást fordítson a foglalkoztatás támogatására és változatlan formában folyósítsa a nemzeti támogatásokat! Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő
Büntetlenül marad-e a zászlóégetés? Budapest, 2012. január 16., hétfő (OS) - Megdöbbenéssel állunk a Jobbik szombati tüntetésén történtek előtt. Novák Előd, a Jobbik parlamenti képviselője két társával együtt, nézők ujjongása és buzdítása közepette, felgyújtotta az Európai Unió zászlóját. Megbotránkoztatást keltő tettüknek komoly tétje van a jövőre nézve, hiszen a bukott, matolcsysta gazdaságpolitika miatt az Orbán-kabinet éppen külföldi segítségért kalapozik. Leszögeznénk, a Jobbik véleményét az unióról egyszerű ostobaságnak tartjuk, de hiszünk abban, hogy ehhez joguk van, a zászlóégetéshez azonban nincs! Cselekedetük megbotránkoztató és egyben riadalmat kelt. Zászlót égetni gyalázat, olyan szintre süllyeszti a hazai politika színvonalát, amely méltatlan hazánkhoz. Véleményünk szerint
szombat este óta a kérdés az, hogy 2012-ben a magyar állam engedi-e, hogy egy párt a nyilvános rendezvényén az Európai Unió - vagy bármely ország - zászlóját elégesse. Az MTI tudósítása szerint a rendőrség feljelentést tett az ügyben, azonban attól tartunk, az eset minősítése nem elég súlyos. A nyilvános rendezvényen, tömeg előtt, kamerák kereszttüzében elkövetett zászlóégetés a köznyugalmat közvetlenül sértette. Álláspontunk szerint tettük kihívóan közösségellenes volt, ugyanis aktív cselekedettel, az együttélési szabályokkal nyíltan, provokatív módon szembehelyezkedtek, az együttélés szabályait és közösségünk nyugalmát leplezetlen, gátlástalan módon semmibe vették. Mindez véleményünk szerint kimeríti a Büntető Törvénykönyv 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján minősülő csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavaró, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettének elkövetését. A Magyar Szocialista Párt Ifjúsági Tagozatának jogászai mindezek alapján elkészítettek egy feljelentés mintát, amelyet az MSZP honlapján nyilvánosságra hoz. A sajtó nyilvánosságán keresztül arra kérjük az állampolgárokat, hogy forduljanak levélben minél többen Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy az ügyészség kivizsgálja az ügyet, és lefolytassa a büntetőeljárást. Magyar Szocialista Párt – Ifjúsági Tagozat (Ba.)
Kérdések a kormányhoz Budapest, 2012. január 16., hétfő (OS) - Igen Tisztelt Kormány! Hol az ígért munkahelyteremtés? Hol a biztos jövő? Hol a biztos megélhetés? Hol a garantált életpálya? Mi lesz veled Magyarország, ha fűnyíró elven 6700 embert elküldenek a közszférából? Mi lesz veled Magyarország, ha közszolgák nélkül maradsz? Mi lesz veled állampolgár, ha ügyes-bajos dolgaidat nem lesz, aki szakszerűen elintézze? Tisztelt kormány, átgondolta a tervezett intézkedés következményeit? Tisztelt kormány tudja-e, hogy hány családot tesz tönkre az átgondolatlan intézkedésével? Tudja-e tisztelt kormány, hogy a beígért életútpálya üres maszlag marad, ha azt nem töltik meg tartalommal?
Tisztelt kormány, tisztában van a munkaerőpiaccal? Tudja-e tisztelt döntéshozó, hogy ma nem, vagy alig lehet elhelyezkedni a versenyszférába? Vagy tán a közszférából elbocsátott munkatársakból földönfutókat akar faragni, akik közmunkából és segélyekből élnek, ezzel is terhelve a költségvetést? Az MSZP Országos Munkás és Érdekképviseleti Tagozata határozottan tiltakozik a közszférában tervezet 6700 dolgozó elbocsátása ellen. Nem lehet indok a gazdasági válság, pláne ott, ahol a tisztségviselők Magyarország felemelkedéséért a lakosság érdekében dolgoznak napi 10-12 órát. Nem lehet indok a válság, hiszen a kormány immár több mint 100 államtitkárt nevezett ki, újabb vazallusainak utalt ki milliós szolgálati autókat, és milliós jutalmaiktól hangos naponta a sajtó. Nem lehet engedni, hogy a közigazgatásban dolgozók úgy végezzék felelősségteljes munkájukat, hogy rettegjenek az elbocsátástól. Ez az ügyek megoldásának elhúzódásához vezet, ami senkinek sem állhat érdekében, pláne most, amikor az Orbánkormány által okozott pénzügyi válság a nyakunkat szorongatja. Munkahelyteremtő beruházások állnak azért, mert az ügyintézés lassú és körülményes. Az engedélyek hiányában nem tud a vállalkozás hitelt igényelni. A munkahelyteremtés elmaradása akadályozza Magyarország felemelkedését, a válságból való kijutását. Elképesztő cinizmus, ahogy a létszámleépítést kommunikálják. A Munkás és Érdekképviseleti Tagozat számára elfogadhatatlan az az érv, hogy a munkafolyamatok nagy részét számítástechnikai eszközök segítségével modernizálták és gépiesítették. A szakértelmet nem lehet semmilyen segítő eszközzel pótolni! A modern kütyük csak elősegítik a pontos és gyors munkavégzést. A közszféra nem egy termelő üzem, ahol a szalagrendszer optimalizálja a munkafolyamatokat. Nem egy betanított munka, amit végeznek mindnyájunk érdekében. Ez az elbocsátási hullám megengedhetetlen és elfogadhatatlan. A Tagozat tiltakozik minden meggondolatlan, a munkavállalókat sújtó elbocsátás ellen! A Tagozat kéri és követeli a kormánytól ígéreteinek betartását, hogy kezdje el a munkahelyteremtés programjának beindítását és végig vitelét. Itt az idő! Vagy már el is múlt… Szabadkai János az MSZP Országos Munkás Tagozatának alelnöke
