HEIL HILLER! Népirtás: a tettes ismeretlen?

„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítenek, lassan megnövünk.”

Wass Albert

FRONT

Nemzeti, radikális kétheti lap

Ne csak beszélj, cselekedj is!

2004. november 9.

I. évfolyam 2. szám

167 Ft

HEIL HILLER! Nemzeti & Szocialista “Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk, és büszkék vagyunk arra, hogy baloldaliak vagyunk. Emelt fejjel vállaljuk mind a kettõt. Nemzet és baloldal modern, haza és haladás új, XXI. századi

kapcsolatát valósítjuk meg. És mondjuk mindenkinek: mi szeretjük ezt a hazát, szeretjük a mi Magyarországunkat! Szabad és igazságos Magyarországot akarunk!”

Hilleri kinyilatkoztatás a hazaáruló Károlyi szobor árnyékában. Kíváncsian várjuk, az MSZP hívõ tagozata mellett megalakuló, bocskairuhás nemzeti radikális tagozat megalakulását.

Népirtás: a tettes ismeretlen? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyûlése 1946. december 11-én kelt 96/I./ számú határozata alapján népirtás alatt a következõ cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetése érthetõ: a) a csoport tagjainak megölése; b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerõszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának elõidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; Néhány évvel ezelõtt téglaporral paprikát hamísítók esetét kapta fel a “világsajtó”. Az ügyhöz magyar paprikatermesztõknek semmi köze nem volt, akárcsak a burgenlandi borosgazdáknak az annakidején elhíresült fagyálló borhoz. A kérdés az, kinek állt, áll érdekében lejáratni a világ legjobb paprikáját,

a magyart. Egyes információk szerint az amerikai piacon a mi kiváló termékeink helyét rögtön az izraeli paprika foglalta el. A dolog azonban nem csak egy egyszerû gazdasági bûncselekmény. A behozott paprikában talált méreganyag rendkívül súlyos egészségkárosító hatású. A kormánytól nem

várhatunk megfelelõ információkat. Emlékezzünk a szocialista tájékoztatás mikéntjére a Csernobili katasztrófa idejébõl. A médiában csepegtetett ellentmondásos információkból készített összeállításunk a negyedik oldalon olvasható. SCH

Magyar állampolgárságot minden magyarnak! 2004. december 5-én tartják a határon túli magyarok kettõs állampolgárságáról szóló népszavazást. Erre a népszavazásra, külhonba kényszerített testvéreinkért mindnyájunknak el kell menni! A szavazás történelemformáló lesz. Nyolcvanöt évvel ezelõtt megkérdezésünk nélkül döntöttek sorsunkról. Most lehetõségünk nyílik enyhíteni a Trianonban ránk mért csapást. Szavazzon igennel, s ezzel támogassa a békés nemzetegyesítést!

2

Másik oldal T

oroczkai Lászlót kitiltották Szerbiából, mert vissza mert ütni. A kormány arcul ütötte a megszállt területeken élõ honfitársainkat, mert nem támogatja a kettõs állampolgárságért kiírt népszavazást. A határainkon túl élõ magyarokat ki akarják tiltani csonka Magyarországról. Az indíték mindkét esetben azonos. Magyar ember nem tehet semmit büntetlenül sorsa jobbításáért, nem szólhat érdekeiért, nem védekezhet. A kettõs állampolgárság ugyanis védelmet jelenthet a trianoni utódállamok lelkiismeretük által gyötört lakosaival szemben. Már amennyiben nem hazaáruló kormány terpeszkedik Budapesten. Kiabálhatnak kígyót-békát, a kormánynak kutya kötelessége lett volna kiállni állampolgáráért. Tiltakoznia kellett volna minden elképzelhetõ fórumon. Dörgedelmes hangú nyilatkozatokban fenyegetnie Szerbiát, hivatkozva fene nagy EU tagságunkra. A brüsszeli hivatalok ablakainak csörömpölve kellene betörniük, képviselõink hangos tiltakozásától. Ehelyett síri csönd honol e tájon, illetve valamilyen patkány vinynyogás mégiscsak belehasít a csendbe. Az MSZP-SZDSZ bõsz kampányba kezdett a kettõs állampolgárság ellen, Lévai Katalin pedig megvilágosult. Az MSZP EU képviselõje az egyik napilapban arról vall, milyen jólesõ érzéssel fedezte fel, mennyire hasonló a zsinagóga és a szerb templom hangulata, belvilága. Panaszkodik, milyen nehéz volt összegyúrnia többszörös kisebbségi identitását. Nehéz is lehet azok sorsa, akik apai ágon zsidók, mivel tudomásom szerint a kirekesztõ Izrael nem tartja õket elég „tisztának“ ahhoz, hogy letelepedhessenek náluk. A kötelezõ gyakorlatot tehát már teljesítette Lévai. Már érezheti is a globális hatalom simogatását okos kis buciján. A magyarok verése pedig zavartalanul folyhat tovább. Erre neki már nincs ideje. A gyarmatosítók kormányának szintén nincs ideje a bennszülöttekkel foglalkozni. Fontosabbak a drog libelarizációs törvények, a fajtalankodó perverzek élettársi kapcsolatának engedélyezése, és persze a legfontosabb a maradék vagyont gyorsan elpiratizálni. A média ehhez pedig készségesen asszisztál. Nyíltan, vagy csak a gyakorlott és avatott szemek elõtt leleplezõdõ manipulációs fogásokkal. Amit az iraki megszállással kapcsolatosan mûvelt a kormány, azt az egyetemek kommunikációs szakán tanítani kellene. Napokig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány idõ elõtt hazahozza a katonákat Irakból. Miután mindenki agyába vésték, hogy a kormány igen rendes emberekbõl áll, már csökkent hatásfokkal bírt a hír, hogy a kormány hazudott. Tavasszal akarja hazahozni katonáinkat, holott megbízatásuk ez év végéig szólt. Tehát a gyarmatosított ország katonái tovább marad-

FR NT nának a megszállt Irakban, képviselve azt a hatalmat, amely minket is kizsigerel. Azokhoz, akik csak a fõcímeket olvassák már nem jut el az igazság. Márpedig ez az embertípus van terjedõben, a felületesen olvasó, vagy az egyáltalán nem olvasó. Azért mert nincs ideje – hiszen egy gyarmaton mindig együtt jár az alacsony bér és a nagy munkaidõ – vagy azért, mert elhülyült. Az országban nõ a funkcionális analfabéták száma, nem divat már olvasni, a fejben számolás pedig az egyetemistákat is megizzasztó mutatvánnyá vált. Maradt tájékozódási pontnak a televízió, ahol elképesztõ méretû a színvonalcsökkenés. Gajdoló, affektáló mûsorvezetõk rendkívül primitív stílusban próbálnak minket terelgetni. Szájbarágós, kisiskolás szintû hírmûsorokkal bódítják a bennszülötteket. Érdekel itt még valakit, hogy mi folyik az országban? Elöntenek minket a mérgezett élelmiszerek, csirke, paprika, olaj, tojás és még sorolhatnánk. Abból az unióból, ahol rajtunk kívül mindeki megszegi a szabályokat. Az illetékes elvtársak pedig össze-vissza hazudoznak. Öntudatos nép ezt nem tûrné. Az agymosott bennszülöttek azonban csak a csillogó mûsorokat bámulják. Ezért a kevés látó embernek még keményebben kell dolgozni. Meg kell szerveznünk a magyarságot, fel kell rázni honfitársainkat. Most a legfontosabb a kettõs állampolgárság kiharcolása. Ki kell állni jogainkért, különben elpusztulunk. Ez nem írói szófordulat, hanem a véres valóság. Ma már nem kellenek lõfegyverek a népirtáshoz. A kételkedõk nézzék meg a halálozási statisztikákat. Szabó Tamás

2004. november 9.

Sztalin & Gyurcsány Orcátlan mesterhazugok.

Joszif Visszarionovics Sztalin (egy postakocsi kirablása során megsérült) kacska bal kezét - lazán behajlítva - a köldöke magasságáig emelte és kijelentette: „az élet jobb és vidámabb lett“. Elhangzott mindez 1936-ban, amikor a több évig tartó országos éhínség következtében 5-6 millió ember halálát gyászolták a hozzátartozóik

Gyurcsány Ferenc kacskának tûnõ bal kezét - lazán behajlítva a köldöke magasságáig emelte és kijelentette: „Magyarországon jólétben élnek az emberek“. Elhangzott mindez a Parlamentben, amikor több mint hárommillió ember él a létminimum alatt, Budapesten pedig úton-útfélen hajléktalanokba, koldusokba és utcai árusokba botlani. Prof. Dr. Bokor Imre

A Magyar Nemzeti Front XVII. kerületi szervezete meghívja Önt a Rákoshegyi Mûvelõdési Házban (1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3.)

tartandó elõadásra,

november 19-én 18 órára. Levetítjük, a Gyömrõi gyilkosságok 1945 tavaszán címû filmet. Vendégünk a film rendezõje:

Kisfaludy András FRONT szerkesztõségi fogadóórák:

Minden kedden 18 órától az MNF Klubban IMPRESSZUM Alapította: Szabó Tamás Kiadja és a kiadásért felel: Szabó Tamás. Sokszorosításért felelõs: Szabó Tamás. Fõszerkesztõ: Bognár László Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 12. Telefon: 06 27 348-502, 06 20 579-0946 Elektronikus levél: [email protected]

Az elõzetes adatok szerint 2004 elsõ nyolc hónapjában mintegy 31 000 házasságot kötöttek, 62 800 gyermek született, és 88 500 lakos hunyt el. A házasságkötések száma 5,5 százalékkal, a születéseké pedig 1,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez mintegy 1800-zal kevesebb esküvõt és 680nal kevesebb újszülöttet jelentett 2003. január-augusztushoz képest.

Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.

I. évf. 2. szám

FR NT

3

Elindult a Magyar Nemzeti Front Klub O

któber 26-án nyitotta meg kapuit az MNF Klub. A szervezõk nem egy egyszerû elõadás sorozatot szerettek volna indítani. Céljuk egy összetartó közösség létrehozása. A Kiskorona utcában nem csak a neves vendégek elõadásait lehet hallgatni, hanem beszélgetni, ismerkedni is lehet hasonló gondolkodású honfitársainkkal. A folyósón lévõ fotelek mellett, hangulatos pincehelyiség áll a társalogni vágyók rendelkezésére. Újságokat, könyveket lehet vásárolni és olvasni. Ezt segíti elõ a Magyar Nemzeti Front könyvtára is. Matuska Éva vállalta a könyvtárosi teendõk ellátását, örömmel várja az olvasni vágyókat az MNF Klub ideje alatt a szépen gyarapodó könyvtárral. A könyvtárból a könyvek mellett videó, DVD és CD is kölcsönözhetõ. A színvonlas elõadások után filmritkaságok vetítésére is sor kerül a klubnapokon. Remélhetõen az újra erõre kapó nemzeti radikalizmus tûzfészkévé válik majd ez a nagyszerû kezdeményezés.

A klub nyitó rendezvényének vendégei a Gede testvérek voltak. A testvérek valamennyi kiadott könyvükbõl egy példányt ajándékoztak az MNF könyvtárába. A nemzeti könyvkiadásban jeleskedõ testvérpár frissen számolhatott be az ellenük folyó bírósági tárgyalásról. Schuster Lóránt az MNF elnöke beszélgetett velük, kérdezte õket. Ízelítõt adunk a beszélgetésbõl. – Miért kezdtetek könyvekkel foglalkozni? – Nem azért hogy bíróságra citáljanak minket, hanem a Magyarországi helyzet kényszerített erre. Jelenleg Ausztráliában élek, a kilencvenes évek elején, az ún. rendszerváltáskor sok emigráns magyar, többek között én is naivan azt képzeltem, hogy itt a demokrácia. Ahol szólásszabadság és szabad sajtó van. 92-ben hazalátogattam, tervemben volt, hogy hazaköltözöm. A valóság gyorsan kijózanított, rá kellett döbbenem, hogy a demokrácia nem valósult meg, lényegében a korábbi rendszer folytatódik. 93-ban azt gondoltam, hogy be lehetne indítani Magyarországon olyan könyvek kiadását, amelyek korábban tiltottak voltak, az emigrációban jelentek meg, a hazai közönség nem ismeri ezeket. 94-ben Padányi Viktor mûvét szeretem volna kiadatni, aki a XX. század egyik legnagyobb történésze volt. Több kiadónál is próbálkoztam, de valahogy senki nem akaródzott kiadni. Ez adta az ötle-

tet, hogy ha nem vállalkozik senki a kiadásra, akkor megcsinálom én. A könyvkiadás annyiban változott a rendszerváltás óta, hogy a kommunista kiadványok mellett még megjelenhetnek liberális könyvek, erkölcsromboló könyvek és kereszténységet támadó könyvek, de más véleményt nem hajlandóak kiadni. Ezért vágtunk bele a kiadásba, mára hatvannál több könyvet adtunk ki. – Miért folyik ellenetek per? – A vád közösség elleni izgatás. Úgy tûnik nekem, hogy létezik Magyarországon egy törvény, ami kimondja, hogy a zsidóságról csak pozitívan lehet nyilatkozni. Ami rossz fényt vet rájuk, azt nem lehet publikálni. – A vádak alapján úgy tûnhet, hogy csak zsidó témájú könyveket adtok ki. – Ez nincs így, több könyvünk van, amelyekben a zsidó szó sem szerepel. Számos különbözõ témában adunk ki könyveket. Teológiai, õstörténeti, történelmi, filozófiai, mitológiai témájú könyveket. Azért vádolnak minket ezzel, mert mi úgy gondoljuk, hogy ma a legnagyobb probléma és veszély a zsidókérdésben van szerte a világban. Ezért van az, hogy nem elégszünk meg, hogy csak egy könyvünkben foglalkozzunk a zsidósággal. – Most több politikai párt próbálja lerázni ezt a dolgot, nem vállalják fel, hogy a zsidókérdéssel foglalkozzanak, azt mondják ez a történészek dolga. Megteheti ez az ország, hogy csak a történészek foglalkozzanak – fõleg ilyen történészek – ezzel a kérdéssel? – A magyar szellemi élet terrorizálva van. Merne az a szociálpszichológus, aki szakvéleményt adott a könyveinkrõl más véleményt adni könyveinkrõl, ma már õ is munkanélküli lenne. Nem csak Magyarországon, hanem az USA-tól Ausztráliáig így van ma a világban. Pedig ezzel a kérdéssel muszáj foglalkozni, mert ha a szõnyeg alá is söprik ezt a témát, a probléma azért még létezik. A baráti eszmecsere után a „Miért vérzik a Közel-Kelet“ címû filmet nézték meg a klubtagok. Ma a média úgy próbálja beállítani, hogy a barbár arab terroristák, minden ok nélkül robbantgatnak. Ez a film bemutatta, hogy egy fiatal nõ, vagy kisgyermek miért hajlandó önmagát felrobbantani. November 2-án a klub vendége Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka volt. A Kiskunmajsai ‘56-os múzeumából érkezett

az elõadásra. Bognár László, az MNF alelnöke beszélgetett vele a forradalomról, és a napi politikáról. Néhány gondolatfoszlány Pongrátz Gergelytõl: – Tavaly októberben Medgyessy összehívta az ‘56-os szervezetek képviselõit a Parlamentbe. Amikor beléptem a terembe mindenki elhallgatott. Mondták foglaljak helyet. Azt feleltem, hogy addig nem ülök le amíg nem kapok egy ígéretet. 1945-ben megalakult a Magyar Kommunista Párt. Néhány év alatt lejáratta magát, átvedlett, belõle lett a Magyar Dolgozók Pártja. Ez a két párt oda vezette a nemzetet, hogy eljött az ‘56-os forradalom. A Szovjetunió segítségével vérbefojtották a forradalmat. Jött a Magyar Szocialista Munkáspárt. Akkor rengeteg embert kivégeztek, több száz embert agyonvertek a kihallgatásokon. A hozzátartozóknak nem hagyták, hogy becsületesen eltemethessék halottaikat. A jogutódja ennek a három pártnak a Magyar Szocialista Párt. Azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy az ünnepi parlamenti ülésen mint jogutód kérjen bocsánatot azokért a bûnökért, amiket elkövettek a nemzet ellen. Erre azt mondta Medgyessy, hogy ha õ kérne bocsánatot, akkor közösséget vállalna a bûnök elkövetõivel. Jelcin bocsánatot tudott kérni Medgyessy nem. Én akkor eljöttem onnét, mert így nem volt mirõl tárgyalni. Sajnos senki nem követte példámat a jelenlévõk közül. – Sokan mondják, hogy az ‘56-osok veszekednek, marakodnak. Ez igaz, ennek megvan az oka. A forradalom idején 3000-3500 ember fogott fegyvert. Azoknak majdnem fele meghalt a harcokban. Akik életben maradtak azok nagyrészt kimentek nyugatra. Aki itthon maradt azokat nagyrészt felakasztották, agyonverték, vagy jöttek a hosszú-hosszú börtönévek. Ha ma él még kétszáz hiteles szabadságharcos, akkor sokat mondok. A kormányok kiadtak több mint 14000 ‘56-os emlékérmet és emléklapot. Vajon kiknek? – Sokan megkérdezik tõlem, hogy mi a véleményem a mostani politikai rendszerrõl. Horn Gyula elkezdte kiásni az MSZP sírját. Medgyessy kiásta. Én nagyon remélem, hogy Gyurcsány be is fogja temetni. Örökre. A jó hangulatú beszélgetés után a „Magyarország lángokban“ címû filmet nézhette meg a hallgatóság. Dévai

FR NT

4

A kezdetek A penészgomba által termelt méregre a hatvanas években figyeltek fel egy nagy-britanniai baromfivész miatt. A tízezrével pusztuló pulykák láttán a szakértõk vírusos járványra gyanakodtak, de a baromfitáp vizsgálata után kiderült, hogy a vészt az aflatoxin okozta, ami az egyik legerõsebb, természetben is megtalálható rákkeltõ vegyület. Késõbb a földimogyoróban, a dióban, valamint egy sor más élelmiszerben is felfedezték, és ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb egészségügyi határértékeket állapítottak meg. Az USA-ban a boltok polcain található különféle módon feldolgozott földimogyoróról derült ki, hogy nagy mennyiségben tartalmaz aflatoxint.

Egy „jobb érv“ Huszein megdöntésére. Az aflatoxin egy mikroszkopikus gombából kivont toxin, amelynek hatásmechanizmusa azonos a biológiai fegyverként használt méreggel. Az aflatoxint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik tanulmánya az Aspergillus flavus gomba által termelt, „rendkívül erõs, rákkeltõ és máj károsító hatású toxinként“ írja le. A tekintélyes amerikai CSIS intézet tömegpusztító fegyverekrõl szóló tanulmánya szerint Irak 1988-tól kísérletezett az anyaggal, és 2500 liternyi koncentrátumot állítottak elõ belõle. 1850 litert be is töltöttek Scud rakétafejekbe, illetve légibombákba, azt azonban nem tudni, bevetették-e valaha. Jeffrey Goldberg, a The New Yorker újságírója így írt róla: eddig nem túl meggyõzõ érvek voltak Szaddám Huszein megdöntésére, hát ajánlunk egy jobbat: aflatoxin. Október ll-én a szlovén élelmiszerbiztonsági hivatal már jelezte, hogy egy olyan osztrák Kotányi fûszerkeverékre bukkantak, amelyben a megengedettnél nagyobb mennyiségû ochitoxint találtak. E termékrõl viszont kiderült, hogy fûszerpaprikája Magyarországról származik. Csak tavaly 955 tonna import paprika érkezett Magyarországra. Magyarországon az elmúlt években jelentõs volt a behozatal, a statisztikák szerint az utóbbi három évben 2000 tonna fûszerpaprika érkezett Magyarországra. Dr. Bujdosó László, országos tiszti fõorvos, ÁNTSZ fõigazgatója: „A DDT-hez hasonló növényvédõ szerek maradványai voltak a paprikában, méghozzá olyanok, amelyek nem bomlanak le igazán és felhalmozódnak a szervezetben.“

2004. november 9.

Nincs biztosan hatástalan dózisuk. Közvetlen DNS károsítók Rácz Jenõ egészségügyi miniszter egy kormányülésen közölte, ahhoz, hogy a paprika valóban egészségkárosodást okozzon, az egy fõre jutó éves fogyasztásnak megfelelõ menynyiséget, mintegy fél kilót kell megenni egyetlen hét leforgása alatt. Mint azt Bujdosó László országos tiszti fõorvos, az ÁNTSZ fõigazgatója az Index kérdésére elmondta az Egészségügyi Minisztérium kijelentését arra alapozta, hogy az õsszel már az új hazai szüretbõl származó paprika került forgalomba, melynek szavatossága általában fél év. Tehát - szól a minisztérium eredeti, ám azóta tévesnek bizonyult gondolatmenete az április 15-nél késõbbi lejáratú fûszerpaprikák már nem tartalmaznak külföldi adalékot és így mérgezõ aflatoxint sem. Ugyanakkor léteznek hosszabb, akár kilenc hónap szavatossággal rendelkezõ termékek is, ezért Bujdosó nem ajánlja semelyik fûszerpaprika használatát. A piacon található fûszerpaprikák bevizsgálása igen költséges feladat lesz az ÁNTSZ-nek. A termékek vizsgálata igen bonyolult eljárás, az „analitika csúcsa“, éppen ezért költséges. Alkalmanként húszezer forintos mûveletrõl van szó, melyet az elkövetkezõ néhány napban majdnem ezerszer el kell végezni. Ez akkora plusz kiadást jelent az ÁNTSZ-nek, hogy valószínûleg szükség lesz állami támogatásra. Dr. Lakatos Lajos, a Kalocsai Fûszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója: „Én azt hiszem, hogy egyetérthetünk azzal, hogy külföldön ez nem nagyon téma, múlt héten voltam Németországban, ahol 5000 tonna fûszerpaprikát adnak el“. „Ezt már tudják a mi vevõink augusztus, szeptember óta tehát ezt a szitucáiót,“ „Nem izgatták, mennek a kiszállítások, a vevõink nem reagálnak erre a kérdésre, sõt, nincs annyi paprikánk, mint amennyi az õ igényük.“

Tisztelt Rácz Jenõ egészségügyi miniszter úr(?)! Gondolom hivatalát hasonló szakételemmel vezeti, mint amilyen a paprikaügyben történt megynyilatkozásában látszik. Sikerült is a kormány ellen egységbe tömörítenie az egészségügyi dolgozókat. Mindenesetre én egészségkárosító hatásnak veszem a májkárosodást, májelhalást, agyvelõkárosodást, és a DNS-em roncsolgatása sem a legegészségesebb, különös tekintettel leendõ utódaimra. Én azonban nem vagyok haragtartó. Amennyiben megéhezne, szívesen vendégül látom. Spanyol tojáslevesre, román étolajjal sütött brazil csirkébõl készült paprikásra, az ön által egészségesnek mondott paprikával készítve. Üdvözlettel, a szerkesztõ.

Aflatoxin az iraki B fegyverprogramban Az 1985 és 1991 közötti idõszakban iraki tudósok - a lehetséges biológiai fegyverekkel való kísérletezés keretében - az aflatoxint is vizsgálták és tárolták. Az aflatoxin olyannyira bevált, hogy az 1990-ben készített, kétszáz darab, egyenként 60-85 liter fegyveroldatot tartalmazó biológiai bomba közül hetet vele töltöttek meg. Ezeket a repülõbombákból átalakított szerkezeteket késõbb nem használták fel, csak egy tesztrepülés bizonyított. A rendõrség azzal gyanúsítja a Kalocsai Fûszerpaprika Rt. három vezetõjét, hogy a spanyol import-fûszerpaprika laboratóriumi vizsgálatának részeredményeit ismerve (melybõl egyértelmûen kiderült, hogy az importpaprika mérgezõ anyagokat tartalmaz), részben a vizsgálati eredményeket meg sem várva az egészségre ártalmas õrleményt a hazai termelésû paprika közé bekevertették, az így elõállított készterméket forgalomba hozták.

az írások forásai: Magyar Nemzet, Népszabadság, www.index.hu, www.mtv.hu, www.tv2.hu

I. évf. 1. szám

Aflatoxinok Az aflatoxinokat az aspergillus penészgombák termelik. A négy legnagyobb tömegben elõforduló aflatoxin a B1, G1, B2, G2 közülük is a leghatékonyabb és élelmiszerszennyezõként legáltalánosabban elõforduló a B1 elsõsorban meleg égövi országokban, csapadékos, magas páratartalmú idõben gyakori; nálunk természetes elõfordulásával nem kell számolni, élelmiszerszennyezõként importcikkeken lelhetõk fel. Leggyakrabban a földimogyorón találjuk meg, de elõfordul más élelmiszerekben (pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé vagy mint jelenleg a paprika) és takarmányféleségeken is. Számos afrikai, ázsiai és Dél-Amerikai országban természetesen van jelen, de pl. az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részének egy területén is a napi átlagos aflatoxin B1 felvétel eléri a 13-197 ng/testsúly kg-t; igaz ez az északi és nyugati területek 0,2-0,3 ng/testsúly kg aflatoxin B1-t fogyasztóihoz képest már ~ 10 %-kal(?) megnöveli a májkarcinomák gyakoriságát. Az ember expozíciója (aflatoxinnak az emberi, szervezetet a szennyezett élelmiszerek mellett foglalkozási eredetû is lehet. Heveny mérgezést csak nagy dózisok (mg-s nagyságrend) fogyasztása esetén idéz elõ, (közepes halálos dózisuk, ún. LD50 értékük: 0,5-60 mg/testsúly kg elérõ mennyisége között változik, függõen az alkalmazott állatfajtól). A Föld egyes fentebb említett régióiban járványszerûen fordulnak elõ aflatoxin okozta heveny/félheveny májgyulladások; Indiában 2-6 mg/testsúly kg/nap dózisban egy hónap után idézett elõ aflatoxin toxikus májgyulladást. Nagyon súlyos esetekben ez kiterjedt májelhalással jár együtt, vagy átmehet májcirrhosisba, idõnként pedig a májkárosodáshoz agyvelõkárosodás társulhat; gyermekekben az ún. Reye-szindrómához (parainfekciózus encephalopathia fertõzéshez társuló agyvelõkárosodás) hasonló megbetegedés alakulhat ki. Heveny aflatoxin mérgezésben leírtak tüdõadenomatosist is. Az ún. LDLo értéke: 0,229 mg/testsúly kg/nap/8 hét; ez magas érték. A jelenlegi paprikaszennyezés során észlelt legmagasabb aflatoxin B1 koncentráció ~ 80 µg/kg paprika volt. Ennyi paprikát Magyarországon az átlagember ~ két év alatt fogyaszt el. A mért szennyezés a 229 µg-nak csak 13-1/2-ed része; ha egy 70 kg-s emberre számolunk akkor ez 1,0-1,2 µg/testsúly kgnak felel meg, ami a napi LDLo-nak kevesebb mint 1/200 része. Egyértelmû ezért, hogy a fogyasztott paprika esetében heveny mérgezéssel biztosan nem kell számolni!

FR NT

5

Az aflatoxinok legveszélyesebb kis dózisokhoz kötött - hatása, génkárosító és rákkeltõ hatása. In vitro emberi sejtekben az aflatoxinok (fõként a B1) klasztogének és mutagének, kovalensen kötõdnek a DNS-hez. Géntoxikus hatásukat élelmiszerekben a szokásos csírátlanító (dekontamináló, sterilizáló) kezelések után is megõrzik Metabolizációjuk (lebomlásuk) során az aflatoxinokból reaktív, epoxi vegyületek keletkeznek, amelyek ún. végsõ (ultimate) karcinogének (rákkeltõk); elsõsorban ezek felelõsek májrákot okozó hatásukért. Több korcsoport, ill. eset-kontroll vizsgálatban (Kína, Dánia, Fülöp-szigetek, Swáziföld) egyértelmûen emelkedett hepatocelluláris karcinóma okozta mortalitás gyakoriságot találtak, amely igazoltan függött össze a táplálék aflatoxin szennyezettségével. Egyértelmûen emelkedett a hepatocelluláris karcinóma kockázata a vizeletükben aflatoxin metabolitokat ürítõ személyeknek, ill. azoknak, akik vizeletében AflB1-guanin adduktokat találtak. Az aflatoxinok és a hepatitis B vírus humán hepatokarcinogén hatása egymástól független.

Az aflatoxinok IARC besorolása A természetben elõforduló aflatoxinok közül: az Af1B1, Af1B2, Af1G1 és Af1G2 humán karcinogenitására vonatkozó adatok elegendõek, ezért besorolásuk:

ún. bizonyítottan rákkeltõk;

emberi

az Af1M1 esetében a humán karcinogenitásra vonatkozó adatok inadekvátak, ezért besorolása: Aflatoxin M1 is possibly carcinogenic to humans (Group 2B) [ún. valószínûsíthetõen emberi rákkeltõ]. Az aflatoxin típusú metabolitokra vonatkozóan nincs IARC+ besorolás.

Sajnos, minthogy az aflatoxinok közvetlen DNS károsítók, nincs biztosan hatástalan dózisuk.

Emellett a JECFA (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives = FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértõ Bizottság) arra az álláspontra helyezkedett, illetõleg arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok hiányosságai sem teszik egyelõre lehetõvé a tolerálható heti vagy napi beviteli érték pontos megállapítását. Az ALARA (as low as reasonably achivable) elv érvényesül (olyan kevés legyen a bevitel, amennyi csak lehetséges). Fontos azonban tudnunk:

Minthogy az aflatoxinok géntoxikus, daganatkeltõ hatásuk kifejtéséhez metabolikus átalakításra szorulnak, és ez elsõsorban az ún. oxidatív stresszen alapuló DNS törésekre vezethetõ vissza, antioxidánsok (pl. flavonoidok) adásával vagy minden „zöldszínû zöldség“ (brokkoli, spenót, sóska, saláta), gyümölcsök, teafélék fogyasztásával, vagy fokozott citokróm enzim aktivitással mutagén-karcinogén hatásuk csökkenthetõ. (IARC: az Egészségügyi Világszervezet Lyonban mûködõ Rákkutató Ügynökségének angol betûszavas rövidítése.) www.antsz.hu

Tájékoztató mikotoxinnal szennyezett fûszerpaprikáról A laboratóriumi vizsgálatra vett 73 db mintából 12 db aflatoxin tartalom miatt kifogásolás alá esett. Az aflatoxin a mikotoxinok közé tartozó, a környezetben lévõ mikroszkópikus gombák másodlagos anyagcsere termékei. Az élelmiszerben eltûrhetõ legnagyobb érték: fûszerre B1 = 5 mikrogramm/kg, összes aflatoxin: 10 mikrogramm/kg Az ÁNTSZ laboratóriumai által mért legmagasabb érték: B1: 80,8 mikrogramm/kg összes aflatoxin: 87,8 mikrogramm/kg 2004. október 27-én az ÁNTSZ intézkedett arra vonatkozóan, hogy az ország területén lévõ valamennyi fûszerpaprika gyártó határozatilag kötelezett a gyártás és a kereskedelmi forgalomban lévõ és kerülõ fûszerpaprika mikotoxinra történõ laboratóriumi vizsgálatára. A vizsgálat eredményéig valamennyi, az ország területén lévõ fûszerpaprika tétel zárolásra kerül, az forgalomba nem hozható. Negatív laboratóriumi eredménnyel rendelkezõ fûszerpaprika kerülhet csak ismételten kereskedelmi forgalomba. A nem vizsgált, vagy kifogásolt mintájú tételek zárolását, illetve visszagyûjtését a gyártó köteles elvégezni. Az aflatoxin májkárosító, genotoxikus és immunoszupresszív hatású. Az aflatoxin a magyar éghajlati körülmények között nem képzõdik, jelenléte a fûszerpaprikában azt jelenti, hogy abban más országokból származó import paprika került bekeverésre. A fûszerpaprika vizsgálatokkal kapcsolatos laboratóriumi eredményeit, valamint intézkedéseit az ÁNTSZ folyamatosan megküldte és a továbbiakban is megküldi a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak. A lakosság az ÁNTSZ honlapjáról, valamint MTI közleménybõl értesülhet folyamatosan a negatív vizsgálati eredménnyel rendelkezõ fûszerpaprikáról és így annak felhasználhatóságáról. www.antsz.hu

6

FR NT A FÕVÁROSI FÕÜGYÉSZSÉG VÁDIRATA A GEDE TESTVÉREK ELLEN

2004. november 9.

A Gede Testvérek Bt. könyveit számos nemzeti újságban hirdették, rendezvényeken, könyvesboltokban találkozhattak velük olvasóink. Úgy gondoltuk, kötelességünk beszámolni arról, mivel vádolják a könyvkiadó céget. Meddig terjed ma Magyarországon a szólásszabadság, mire számíthat az, aki ilyen szellemiségû könyveket ad ki, vagy hasonló irányultságú és tartalmú írásokat közöl. Az olvasókat egyelõre nem vádolják. A globális világrend tabuit most akarják kõbe vésni. nem mindegy mik lesznek ezek. A vádiratot szó szerint közöljük. a szerkesztõség (folytatás az elsõ számból) 2.) Johannes Öhquist: „A Führer birodalma“ címû könyv szerzõje 1940-ben írta meg könyvét a Német Nemzeti Szocializmusról a Weimar-i Köztársaság válságáról, a náci párt hatalomra jutásáról, valamint annak „karizmatikus“ vezetõjérõl, Adolf Hitlerrõl. A hasonmás kiadás 1999ben jelent meg. A könyv hangvételét a nyílt szimpátia mellett egyfajta elemzõi, bemutatói igény jellemzi. Érvelése egyértelmûen a náci propaganda logikáját követi, egy reménytelen káoszba hanyatlott, dekadens ország számára, a kivételes tehetségû vezetõ elhozza a felemelkedés, egy új, erõs társadalmi rend megteremtésének lehetõségét. A könyv a következõ fejezetekbõl áll: I. A világháború következményei. II. Hitler. III. A zsidók Németországban. IV. A nemzeti szocialista állam. V. Végszó. A III. fejezet a fasiszta Németország és az ott élõ zsidóság viszonyát tárgyalja. Miután a szerzõ részletesen ír a zsidóság németországbeli történetérõl, rátér - nagyrészt a náci propaganda szólamait ismételgetve - a zsidóság gazdasági „túlsúlyára“, kulturális befolyására és a háborús spekulációban és korrupcióban játszott szerepükre. A fejezet bevezetõjében található a következõ megállapítás: „Antiszemitizmus van az egész világon. Hogy ez Németországban különösen radikális formát öltött érthetõvé válik, ha okait közelebbrõl tanulmányozzuk.“ A szerzõ a zsidó kérdés keletkezését az 1787. évi amerikai alkotmánynak és az 1789. évi francia forradalomnak tulajdonítja, amelyek propagálták a zsidók egyenjogúsítását. Ezzel kapcsolatban a következõket írja: „Az emancipáció elérése után a zsidók körében törekvések jutottak érvényre a gazdanéphez asszimilálódni s benne felolvadni, hogy ezen az úton feltûnés nélkül lépjenek versenyre annak az országnak a népével, amelynek körében éltek, valamennyi területen, amelyek megnyíltak a zsidóság elõtt. Hogy eközben minden többé vagy kevésbé sikerült, a valóságban mindig csak látszólagos asszimiláció dacára, soha sem szûntek meg zsidóknak maradni, - és magukat zsidónak érezni - ez hintette el a népek között a zsidó kérdés elsõ csíráit. Ezt a jelenséget mindenütt megfigyelhetjük, ahol a zsidók egy más nép körében letelepedtek.“ (idézett mû 151. oldal) Az antiszemitizmusról szóló rész Scheskel

Zwikötzel 1912. évi „Nagy gyûlölet“ címû cikkére hivatkozik, cikkébõl idéz: „Az antiszemitizmussal a zsidógyûlölettel szemben áll zsidó oldalon egy nagy gyûlölet minden nem-zsidó irányába,... azt hiszem bebizonyítható, hogy a zsidóság részérõl is van egy mozgalom, amely hûséges tükörképe az antiszemitizmusnak, s úgy vélem, ez a kép tökéletesebb volna mint bármely más.... Bennünket a németség veszedelmének neveznek, valóban azok vagyunk, éppen olyan biztosan, mint ahogyan a németség veszedelme a zsidóságnak Az a tény, hogy a zsidóság veszedelem mindenre ami nem-zsidó, senkit nem hökkenthet meg... Hogy lesz-e hatalmunk, vagy nem lesz, ez az egyetlen kérdés amely érdekelhet bennünket, és ezért kell arra törekednünk, hogy hatalommá váljuk és azok is maradjunk}..“ (idézett mû 155. oldal) A szerzõ foglalkozik a statisztikai adatokkal is (157. oldal), "ha vizsgáljuk a statisztikát, mindenek elõtt két általános jelenség tûnik fel: elõször, hogy a zsidók csak bizonyos körülhatárolt foglalkozási ágakat részesítenek elõnyben, másodszor, hogy lehetõleg városokban, fõként nagyvárosokban telepszenek meg. 1925-ben valamennyi számbavett poroszországi zsidónak 72,8% -a élt a nagyvárosokban (az összlakosságnak 29,2 %-a ). Egyedül Berlinben az egész zsidóság 42,7 %-a lakott, és ezeknek nagyobb része is a jó módú városrészekben. Berlin, mint egy szivacs, folyton fokozódó mértékben szívta fel a Németországban elszaporodó zsidókat és majdnem valamennyi keletrõl bevándorlott zsidó. A foglalkozások közül a zsidók a „szabad“ pályákon kívül kifejezetten a kereskedelmet részesítették elõnyben, míg az ipari kézimunka és a kéziipar, mindenek fölött pedig a mezõgazdaság iránt mélységes ellenszenvet tanúsítottak.“ (idézett mû 157. oldal) A „korrupció“ alfejezet tartalmazza azt a megállapítást, hogy a korrupcióban kimagasló szerepet játszottak a zsidók... „Ha az ember a háború utáni idõk korrupciós és botránypereinek eljárási aktáit átlapozza, már a puszta nevek elárulják." hogy itt úgyszólván kizárólag zsidókról van szó, de a bírósági iratokból más is kiderül: az, hogy nemcsak a milliomos üzletemberek között, hanem a magas állású zsidó közalkalmazottak soraiban is példátlan esetei fordultak elõ a korrupciónak.“ (161. oldal) A fejezet egyébként nagyszámú példát sorol fel annak bizonyítására, hogy a korrupció mint faji jellegzetességként jelenik meg a zsidóság esetében. Mindezt oly módon ábrázolja, hogy a náci intézkedéseket a nünbergi törvények, a német faj önvédelme szempontjából kívánatos és szükséges lépésként tûnnek fel.

„A zsidó önkritika és önmagasztalás“ címû alfejezet a következõket tartalmazza: „Önkéntelenül felmerül a kérdés: nem akadt a zsidóság körében egyetlen ép erkölcsi érzékû ember sem, akinek elég belátása és bátorsága lett volna, hogy szembeszálljon ezzel a nyílt korrupcióval és demoralizációval? Bizonyára akadtak ilyenek is, de hangjuk elveszett a morális nihilisták és kufárok általános kórusában.“ (idézett mû 167. oldal) A könyvben a felsorolt esetek, mint faji jellegzetességként jelennek meg és kisugárzásukban a morális bomlás különbözõ formáihoz vezetnek (szervezett bordélyház látogatások, szexuális kicsapongás, baloldali radikalizmus, a homoszexualitás büntethetõségének eltörlése melletti harc). Mindezt oly módon ábrázolj a szerzõ, hogy a náci intézkedések, a nürnbergi törvények a német faj önvédelme szempontjából kívánatos és szükséges lépésként tûnnek fel. Ezt követi a nürnbergi törvények hûvös és szakszerû ismertetése, amelyben ilyen ki tételeket is találhatunk: „A zsidó korcsok meglehetõsen komplikált leszármazási viszonyait a német vér és becsület védelmére hozott törvény 1935. november 14. napján kelt elsõ végrehajtási rendelete pontosan szabályozza.“ „A nemzeti szocializmus és a zsidóság“ alfejezet tartalmazza, hogy „a nyilvános állami és közszolgálat idegenekkel történt elözönlésének megszüntetését célozza az 1933. április 07. napján kelt „Törvény a tisztviselõi hivatás helyreállítására“ 3.§.-a. A faji tisztaság fenntartására szolgálnak az 1935. szeptember 15- i un. nürnbergi törvények, amelyeknek az a céljuk, hogy a német emberek és a zsidók közötti vérkeveredést megakadályozzák. Ezek a törvények abból a felismerésbõl indulnak ki, hogy a faji vértisztaság a német nép boldog jövõjének elõfeltétele; alapvetõ törvényes rendezését adják a faji kérdésnek, s ezért döntõ a jelentõségük a nemzeti szocializmus zsidó problémával szemben elfoglalt álláspontjának megítélése szempontjából. Csak a faji kérdés alapos tanulmányozása s annak ismerete, hogy a nemzeti szocializmus milyen, jelentõséget tulajdonit neki, teszi lehetõvé ennek a német nép örök egységének biztosítására irányuló törvényalkotásnak igazságos méltatását. Az elsõ nürnbergi törvény neve „Birodalmi polgársági törvény“. Ez különbséget tesz az államhoz tartozó és a birodalmi polgárok között s az állampolgári jogok teljességét (birodalmi polgár) csak a német, vagy rokon vérû államhoz tartozónak adja meg, „aki magatartásával beigazolja, hogy hajlandó és képes hûséggel szolgálni a német népet és birodalmat“.

I. évf. 1. szám Ennek következtében a zsidók - kivéve bizonyos félvéreket - nem lehetnek birodalmi polgárok hanem csak az államhoz tartozók.“ (idézett mû 175-176. oldal) „A nemzeti szocialista állam egyenlõre nem érintette gazdasági egzisztenciáját azoknak a zsidóknak, akik beletörõdtek sorsukba, s tovább folytatták foglalkozásukat. Több évbe telt, míg szigorúbb ellenõrzései és szigorúbb rendszabályokkal léptek fel Németország üzleti életének túltengõ elzsidósodásával szemben.“ (idézett mû 177. oldal) „Az 1938. július 06-i törvény egy új 34/B.§.-t illesztett be az ipartörvénybe, amely a zsidókat a következõ iparok ûzésétõl tiltotta el: ingatlanokkal való kereskedés, iparszerû közvetítése ingatlanszerzõdéseknek és kölcsönöknek, ház és a telekgondoki ipar, hírszolgáltatás, házasságközvetítés, idegenvezetés és az õrzési ipar.“ (idézett mû 179. oldal) „Egy másik 1938. augusztus 14-i rendeletet azért bocsátották ki, mert a zsidó cégek és személyek zsidóságukat oly módon próbálták leplezni, hogy nemzsidó neveket vettek fel. Elõírták számukra, hogy egy kétségtelen zsidónév használatával nyíltan ismerjék be zsidóságukat.“ (idézett mû 179. oldal) Egy 1938. november 23-i birodalmi gazdasági miniszter és birodalmi igazságügy miniszteri rendelet a zsidókat tökéletesen kizárta a német gazdasági életbõl. „Megtiltották számukra önálló kereskedés fenntartását, a közvetítési üzleteket vagy megrendelõ irodákat, valamint az önálló iparûzést. Nem szabad piacokon vásárokon vagy kiállításokon árukat vagy ipari termékeket árusítaniok, azokat kínálniok, vagy azokra megrndelést felvenniük.“ 1938. december 31-tól nem lehet zsidó üzemvezetõ,. ..sem bármely szakszervezet tagja. Külön rendelet tiltotta meg a zsidóknak lõfegyver, lõszer valamint ütõ- és szúrófegyverek birtoklását, beszerzését vagy hordását. 1938. december elején rendelet tiltotta meg a zsidóknak, minden nemû személygépkocsi tartását, vagy vezetését, egy hónappal elõtte pedig eltiltották a zsidókat attól, hogy a német fõiskolán tanuljanak, zsidó gyermekek ugyancsak zsidó iskolát látogathatnak.“ (idézett mû 180. oldal) Összegzésként megállapítja a szerzõ, hogy: „a harmadik birodalomnak ezekre a védelmi intézkedéseire a világ zsidósága New York-i politikai- pénzügyi központjából a demokratikus államokat közös harcra hívta fel a harmadik birodalom ellen, amire a német sajtó azzal a nyilatkozattal válaszolt, hogy a harmadik birodalom számára a zsidókérdés csak akkor lesz megoldva, ha többé egyetlen zsidó sem marad Németországban.“ Összességében „A Führer birodalma“ címû könyv egy náci propaganda szólamokat felelõtlenül elfogadó és kritikátlan ismétlõ mû. Azonban az zsidósággal kapcsolatos és a fasiszta érvrendszert reprodukáló fejtegetése miatt alkalmas egy népcsoporttal szembeni gyûlöletre uszításra. (folytatjuk)

FR NT

Vihar Egy csõdtömeg-eszmeiségû kormány terelgeti mellékvágányra Magyarországot. Rombolnak gondolattal, szóval és cselekedettel! Hazudnak, csalnak, lopnak! Történelmet, értéket, vagyont, hagyományt, nemzeti ünnepet, jelmondatokat, mindent! Gyalázzák, megalázzák, sértegetik a magyarokat. A magyar nemzetet fogollyá minõsítõ vörös kakukkfiókák és földgömb-hazafiak szabad madarak - bitorolják Mária-országát. Ezek a világpolgárok - Március 15., Június 4., Augusztus 20., Október 6., Október 23., November 4. - nemzeti ünnepeink- és gyászaink megalázói. Szent Karácsonyunkkal sem kivételeznek. Mindenbe beleszól tisztátalan szavuk és belenyúl vérrel szennyezett kezük. Elõdeik 1920-ban, amikor „Trianonban“ keresztre feszítették hazánkat, megköpdösték Magyarországot. Gyalázat! Most az utódaik, az elrabolt országrészeken élõ magyar testvéreinket köpdösik, elvitatva tõlük õsi jussukat - magyar állampolgárságukat. November 4-én a vörös hóhér megkoszorúzza áldozatai sírját, közben sajnálkozik, hamut szór saját fejére, megtépi ruháját, - náluk ez így szokás. És ez így megy tovább, hazugság hazugságra épül. Fájdalmasan hosszú bûneik listája. Végtelen! Azért, mert a beígért jólétrõl beszélnek, még nincs jólét! Azért mert Trianont letagadják, még létezik! Ez a gazság történelmi igazság. Bizonyított! Azért mert gyûlöletet szítanak, és gyûlöletrõl álmodoznak, még nincs gyûlölet! Kispekuláltak egy gyûlölet-törvényt. Büntethetik az önmaguk által felkorbácsolt gyûlöletüket. A mi gyönyörû magyar nyelvünk - még a bábeli nyelvzavar elõtti korból való - Isten ajándéka, érthetõ, szép beszédre termett. Nekünk szent! Gyûlöletbeszédre nem alkalmas! A jöttmentek ezt nem tudják? Pedig így van! Bizony! Csak Istenünk és - a magyar nemzet szent titka - a Szent Korona védelme biztosíthatja a gyökeres változást és a teljes megújulást nemzetünk életében az idõk végezetéig. „A Szent Korona Isten gondolata a magyar létrõl, ...Magyarságról, magyar küldetésrõl…“. (Kocsis István) Célunk a történelmi igazság, az õsi szellemiség és erõ, az õsi javakkal bíró nemzet feltámasztása, az egész magyar nemzet eggyé kovácsolása. Meg kell tartani a Hazát! Istentõl örökül kaptuk! Meg kell tartani és biztosítani a megszületendõ utódaink javára! Mindenáron! Ez a cél - a jelenleg hazánkban uralkodó zûrzavaros és fejetlen nemzetköziség ellenére megvalósítható! Hittel, szeretettel, iszonyatos áldozatvállalással, magyar összetartással, egy akarattal!

7 Ez az egyetlen esélyünk a megmaradáshoz! Csakis ez! Gondolkozzon és emlékezzen minden magyarszívû ember! Gondoljon õseire! Tekintsen fel az égre, a Napot keresse, ne a sötétséget. Mondjon egy imát Istenéhez és döntsön: tovább görnyed - saját hazájában az idegenek által ásott gödörben - kifosztottan, megalázottan, vagy felkel(?), viharrá változik és magyarok millióival együtt fergetegként végigsöpör Magyarországon. Minden lopakodó erõszakot, idegen szennyet, mocskot, fertõzõ eszmeiséget kisöpör az országból! Végérvényesen, egyszer s mindenkorra! Tisztán kell látnunk, meg kell szabadulnunk a hályogtól, amelyet ránk kényszerített a gonosz! Tiszteljük Istenünket, mert hívõ keresztény-keresztyén magyarok vagyunk. Nem judeo-keresztények, hanem keresztény magyarok! Isten nem azt várja tõlünk, hogy földi halandók elõtt megalázkodjunk, hanem, hogy Õt, az Urat tiszteljük és szolgáljuk. „Nap fiainak, magyaroknak teremtett Õ benneteket s törvényt adott néktek, ami életet és szabadságot biztosít számotokra, ha betartjátok azt!“ (Vass Albert) Magyar Testvéreim! Szent kegyelettel emlékezzünk halottainkra, és soha ne feledjük: Isten mindet lát, Isten mindent hall, Isten mindent jutalmaz és büntet! Beregszászi-Hegyi László, az MNF Elnökség tagja

Magyar állampolgárságot minden magyarnak ! November 13-án 11 órakor Budapesten, a X. ker. Ónodi u.1. szám alatt, a X. kerületi MNF és a kõbányai 56-sok szervezésében lakossági fórum.

Vendég:

Schuster Lóránt, az MNF elnöke Trianonnal kapcsolatos filmek vetítése

A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: 06-1-386-4820 honlap cím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a [email protected] címen.

FR NT

8

2004. november 9.

Sorsdöntõ, és nem ügydöntõ népszavazás Tisztelt Honfitársaink! Közeledik a népszavazás, amelynek sikere esetén az Országgyûlésnek törvényt kell alkotnia a kedvezményes honosításról, népszerû nevén a kettõs állampolgárság lehetõségének megadásáról külhoni magyar testvéreinknek. Éljünk a kivívott lehetõséggel, vegyünk részt mindannyian a népszavazáson és adjuk IGEN szavazatunkat az összetartozásra.

IGEN! 1. Mert minden magyar ember a magyar nemzet része. Mert a magyar néphez, nemzethez való tartozás nem ütközik a más országban való élettel. 2. IGEN, mert hazánknak is joga, mint minden országnak, hogy megadja az állampolgárságot azoknak, akiket megillet és akik ezt kérik. Az olaszokhoz, portugálokhoz, zsidókhoz és más népekhez hasonlóan nekünk is jogunk van az összetartozáshoz és ennek törvénybe foglalásához. Más országnak és az Európai Uniónak nincs beleszólása ebbe. 3. IGEN, mert a kettõs állampolgárság az Európai Unió korábbi 15 országa közül 11-ben már gyakorlat. Kicsik és nagyok sikeresen alkalmazzák, írek, spanyolok, görögök. A kettõs állampolgárság elõnyeit már Románia, Szlovákia, Horvátország is megadta övéinek, elõttünk járnak. 4. IGEN, mert alkotmányba foglalt feladatunk törõdni több millió határon túli magyarral, akiket a nemzetközi nagyhatalmi politika 84 éve erõszakkal elválasztott tõlünk. IGEN szavazatunkkal enyhítünk e külhoni magyarok kisebbségi sorsán. Az elszakított magyarok, városaik, falvaik egykor nem dönthettek arról, hogy hova akarnak tartozni, Magyarországhoz, vagy a rájuk erõszakolt hódítókhoz. Állampolgárságukról sem dönthettek. 5. Az Ön IGEN szavazata nem üres cselekedet. Sok ezer hazai családnak van határon túli rokona, barátja. IGEN szavazatunk létfontosságú segítséget ad külhoni magyar testvéreinknek az anyaországgal való zökkenõmentes kapcsolattartásra, szabad beutazásra és rengeteg szét-

szakított család normális életére. Bontsuk le a vasfüggönyt magyar és magyar között! 6. IGEN szavazata a határok légiesítése, 2,5 millió magyar ember elzártságát oldja föl. IGEN szavazatával Ön történelmet ír, elõsegíti a magyar nép élhetõ, szabad életét. Gyarapodásunk közös haszon. 7. IGEN szavazatunkkal közjogi védelmet teremthetünk a hátrányos helyzetben élõ, külhoni magyarok számára. A magyar állampolgárság természetes birtoklása erõt ad a kisebbségi sorba született magyaroknak, hogy a nehézségek ellenére a szülõföldjükön építsék tovább életüket. 8. IGEN, mert az elszakított testvéreink szülõföldje a mienk is, múltunk és jövõnk közös része, hiszen egy ország voltunk. Ezért a külhoni magyarok, szüleik, nagyszüleik, éppannyit küszködtek, mint õseik is a közös hazáért és magyar kultúránk megtartásáért a harmadik évezredre. 9. IGEN, mert a szomszéd államokban továbbra is menteni kell a magyar értéket, hagyományt õrizni, nyelvet megtartani. Ahonnan szintén világraszóló magyar tehetségek származtak, öregbítve a magyarság közös hírnevét. 10. IGEN szavazatával javít a határokon átnyúló magyar vállalkozások esélyein. Ez az Ön érdeke is, mindannyiunk közös haszna. Jövõnk biztosabb lábakon áll, ha több millió külhoni magyarral gyarapodunk. Szavazzunk igennel, hogy ha rokonlátogatóba utazunk, még sok-sok évig haza mehessünk.

Így szól a népszavazás kérdése:

„Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti „Magyar Igazolvánnyal“ vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?“

IGEN! Alkotmányunk kimondja: Magyarország „felelõsséget érez a határain kívül élõ magyarok sorsáért“. Ennek hatékony jogi keretet csak az adhat, ha minden külföldön élõ magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot is. Végre tehetünk valamit a külhoni magyarokért. A kárpátaljai, erdélyi, és délvidéki magyarok az Ön segítségével úgy kérhetnek majd magyar állampolgárságot, hogy nem kell áttelepedniük Magyarországra. Megerõsödhet a szülõföldhöz kötõdés. A magyar állam kiadásait nem terhelnék meg az új magyar állampolgárok, hiszen mindenki ott kap egészségügyi és szociális juttatásokat, pl. nyugdíjat az államtól, ahol lakik, ahol társadalombiztosítást fizet. Ha megadjuk a kinti magyaroknak is a magyar állampolgárságot, az nem jelent az eddigieknél több terhet a magyarországi ellátórendszerre. A volt szocialista országokkal ma is vannak olyan egyezményeink a szociális ellátásokra vonatkozóan, amelyek kölcsönösen többféle jogot biztosítanak a román, szlovák, ukrán és más állampolgároknak is, nemcsak a kinti magyaroknak. Ha a kedvezményes honosítás lehetõsége bekerül a magyar jogrendbe, az nem jelenti azt, hogy kötelezõ érvényû, mert az állampolgárság megszerzése a jogosult saját kérelmére indul.

Uniós tagságunk óta az Európai Unió 500 millió idegen polgára egyszerûen, személyi igazolvánnyal jöhet hazánkba, letelepedhet, ingatlant vásárolhat, szavazhat. Viszont az akaratuk ellenére, idegen állampolgárrá tett magyarok, az új uniós határok miatt nem jöhetnek hozzánk még rokonlátogatóba sem, csak akkor, ha elõbb több havi fizetésüknek megfelelõ pénzért vízumot váltanak, és a határon felmutatnak 500 eurót (=125 ezer forintot!). Nem nézhetjük tétlenül tovább ezt a botrányos helyzetet. A magyar állampolgárság kiterjesztésével, a kedvezményes honosítással megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen. Összhangban van az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás van olyan fontos, mint bármilyen más népakarat kinyilvánítása vagy Európai Uniós helyzetünk. Ez az állampolgárság nem jelent magyarországi választójogot, nem állítható szembe az autonómia-törekvésekkel. Ez a népszavazás több százezer honfitársunk aláírása nyomán született. Jöjjön, legyen Ön is részese a közös magyar jövõépítésnek.

Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!

I. évf. 2. szám

Viktor, Viktor! Jaj, Viktor-Viktor, bántják a FIDESZ-t! Hidd el nekem, aki nem vagyok MIÉP-es és egyáltalán soha nem voltam sem párt sem hazafias szervezet tagja, hogy én nem volnék rossz szívvel irántatok. Nem hogy bántsalak titeket! De bizony az emberek hálátlanok és gonoszak. És olyanokat mondanak nekem, hogy „ezek legalább még nem öltek. Igaz, alkalmuk sem volt.“ Vagy: „mégiscsak a kisebbik rossz a FIDESZ, meg kell szoknunk, hogy azt választjuk, amelyik kevesebbet árt“. Meg ilyenek! Te ismersz engem, Viktor-Viktor, s tudod, hogy a beszéddel nem állok hadilábon, de ilyenkor bizony elakad a szavam. Mert bizony én is emlékszem, mikor a 2002-es elsõ forduló után Pokorni épphogy öröm-táncot nem járt, hogy a MIÉP nem jutott a Parlamentbe. Az, hogy a FIDESZ fejreállt, úgy látszik, számára elfogadható volt. (Vagy talán így volt lezsugázva, kedves Viktor-Viktor?) És a 2 forduló alatt tényleg megforgattad, ha nem is az egész világot, de az országot igen. És képzeld el, egy hülye barátom felült neked, és megígértette, hogy a második fordulóra elmegyek. El is mentem, rátok szavaztam, de ez sem segített. És tudod miért nem segített az, ha akár mindenki még valakit elvitt? Hát azért, Vezérem, mert a parti akkor már odavolt! És kérlek szépen, te és ti ezt nagyon jól tudtátok, csak arról volt szó, hogy javítsátok a parlamenti pozíciótokat. Magyarul: becsaptátok az embereket, köztük engem is, aki nem vagyok számszakilag úgy kiképezve, hogy ezen a trükkön átláthattam volna. Köszönjük, Viki! És azt hogy értette Vitéz Pokorni Zoltán a MIÉP kiesését kommentálva, hogy „nincs szélsõséges párt a Parlamentben“? Az SZDSZ-t ti hová soroljátok? Csak azért kérdezem, mert az tudomásommal egész

FR NT Európa egyetlen legálisan mûködõ - sõt - parlamenti pártja, amely faji alapon szervezõdik, és filoszemita, cionista nézeteket képvisel. (Õk ezt liberálisnak mondják) Pokorni Zoltán tehát a rasszista SZDSZ-t szalonképesnek tartja, miközben a MIÉP-et (amely ma árnyéka akkori önmagának, csakúgy, mint a néhai MDF jelenlegi alakzata, azért hívom õket MDF Emlékpártnak) szélsõségesnek, „túl magyarnak“? - Magyarországon! Megmondanád neki, hogy ... meg!? És egyáltalán, kedves Viktor-Viktor. A NATO-belépéssel, Szerbia terrorbombázásával, a hüjenkik parancsszavára Irakba küldött magyar zsoldosokkal és még egy csomó dologgal ti éppúgy sárosak vagytok, mint az NSZP (Nemzeti Szocialista Párt), vagy az SZDSZ (Szarral Dobálózó Szemetek). Hülyének tettetitek magatokat, és egyfolytában a zsoldosokért aggódtok. Elõször is: ti küldtétek ki õket szennyes, négypárti egyezséggel. Másodszor is: az országra hoztátok az ún. „terrorveszélyt“, azaz az irakiak, illetve a velük szimpatizáló arabok veszélyét, amely mindazon országokra les, akik az USA seggébe belebújtak, függetlenül attól, mekkora haderõvel szerepelnek a „támogató országok szégyenlistáján“! Te egy kedves fiú vagy, Viktor, fõleg négyszemközt, mert máskülönben éppolyan farizeus, mint Kovács-Kacsasegg Laci Bácsi. Kiderült, hogy kínozták (fogadjunk, hogy kínozzák is) a foglyokat, és te „megdöbbentél“. Akkor nem döbbentél meg, mikor egy szuverén országot lerohant az USA-Brit bûnbanda? Mit éreztél akkor, amikor kiderült, hogy semmiféle tömegpusztító fegyver ott nincsen, pedig ez volt az egyetlen, amivel utólag legalizálhatták volna az említett országok az államterrorizmust. Te nem érezted úgy, mikor ez kiderült, hogy szaporán kellene onnan takarodniuk, ahova senki sem hívta õket, és néhány

9 kollaboránson kívül - mint naponta halljuk senki sem örült „felszabadító“ harcuknak? Te azt nem is hallottad, mert én igen, hogy Bush már rég megmondta: túl sok ahhoz az olaj Irakban, hogy ezt egy diktátor kezén hagyjuk? Ha ezt sem hallottad, mit csinálnak a sajtófigyelõid? Meg az összes pajeszos sameszod? De tudtad ezt te, Viktor-Viktor, meg sokkal többet is tudtál és tudsz nálam, akinek nincsenek kajlafülû lapajai, aki csak az emailen kapott és továbbított hírekkel dolgozik. Meg hát, tudod, Viktor-Viktor, az jótékonyan hat az én objektivitásomra, hogy semmilyen karriert nem vágyom (legkevésbé politikait), sakkversenyzõi pályafutásomra nincs okom panaszkodni, és mint teoretikus, szakés szépíró, továbbá költõ, miegyéb nyilván addig üzemelek, míg élek. Hamarosan befejezem a 12. könyvemet. Megengedhetem tehát magamnak, hogy tisztességes, humanista és „nemzeti érzelmû“ legyek. Azt ugyan nem értem, hogy aki ebben a hazában nem magyar érzelmû, mit keres még mindig itt, mikor a határok mindenfele nyitva vannak? És aki nem nemzeti érzelmû, az milyen érzelmû? Belefér az a szabadságjogokba, hogy periodikus rendszerességgel valakik azt az országot gyalázhatják a nyugati sajtóban (is), amely eltartja õket? Látod, galambocskám, volna az országban ma is nagytakarítani való, ha már egyszer Szent Antall és a többi balek annakidején elmulasztották. Fogtok ti ilyet csinálni? Dehogy fogtok, édes Viktor-Viktor! 2006-ban ti kerültök kormányra, 2010-ben meg a váltótársaitok. És mindenki jól jár – kivéve persze a népet! Én még mindig jobban szeretem, amikor te beszélsz és nem a Magyar Demoszthenész, a Miniszterelnök-Peti. A stílus okán! De ha a tartalmat nézzük!? Áldás, békesség - Pokorninak: Shalom! Adorján András, az egyik becsapott a sokból

Meleg helyzet

Sztrájk!

Beetetés

Tombol a liberalizmus az EU-ban. Az Európai Parlament emberi jogi bizottsága leszavazta az olasz kormány jelöltjét az Európai Bizottságba, Rocco Buttiglione katolikus filozófiaprofesszort, a Berlusconikabinet Európa-ügyi miniszterét, mert az bûnnek nevezte a homoszexualitást. „Sajnos Buttiglione vesztett. Szegény Európa: többségben vannak a buzik!“ mondta Mirko Tremaglia, a külföldön élõ olaszok ügyeinek minisztere, aki a Nemzeti Szövetséget (AN) képviseli Silvio Berlusconi jobbközép kormányában. A 78 éves Mirko Tremaglia politikustársai bírálatának özönét zúdította magára. „Egyesek melegeknek nevezik õket, mások buziknak. A sajtó meleglobbyról beszél. Én pedig egész egyszerûen lefordítottam olaszra“ - állapította meg a politikus.

Országos egészségügyi demonstrációt szervez november 20-ára Budapesten a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ). A demonstráció célja, hogy a kormány számára világossá váljon: az elmúlt hetek sztrájksorozatát az egészségügyi ágazatban nem helyi jellegû követelések indokolták mondta Cser Ágnes. Éger István, a MOK elnöke közölte: “ez a történet minden magyar emberrõl szól ... minden magyar dolgozóról“. Ezért levélben keresnek majd meg valamennyi dolgozói érdekképviseleti szervezetet, hogy vegyenek részt a demonstráció szervezésében és csatlakozzanak a megmozduláshoz. Mint ismeretes az ágazatból nagyszámú nõvér és orvos távozott uniós országokba.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. a Danone Activia és Danone Actimel, valamint a Parmalat Hungária Tejipari Rt. a KYR termékek reklámozása során a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor az élelmiszerként forgalmazott termékek egyes reklámjai gyógyhatás hamis látszatát keltették. A Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal is, hogy Danone Activia termékérõl azt állította, gazdag fehérje-, vitamin-, kalcium- és foszforforrás. A készítmény tápanyag-összetétele nem támasztja alá ezt az állítást.

FR NT

10

Közlemény A

sajtóban megjelent hírek szerint október 9-én, „szombaton hajnali fél négykor a palicsi Jambo gyorsétkezde elõtt verekedés tört ki“. Mindezzel kapcsolatban október 19-i keltezéssel a következõket teszem közzé: Október 9-én, szombat hajnalban 4 ismerõsömmel megálltunk a palicsi éjjel-nappali pékségnél étkezni, de mivel ott nem lehetett cigarettát kapni, ketten az én gépkocsimmal elmentünk a közelben lévõ Jambo gyorsétkezdéhez vásárolni. A trafikok elõtti buszmegállóban álltam meg, s miközben a barátom a kocsinál maradt, én vásárolni indultam. A bódék és a magyar rendszámú kocsim között lévõ területen egy 6-7 fõs társaság italozott (az ittas állapotot velük kapcsolatban a kórházban is megállapították). Én az elárusító hölgytõl megkérdeztem, hogy beszélhetünk-e magyarul, mire õ azt válaszolta, hogy természetesen, hiszen õ is magyar. Erre én annyit jegyeztem meg, hogy ezt tíz évvel ezelõtt meg sem kellett volna kérdeznem. Ekkor kötött belém a korábban általam sohasem látott Igor Piontek (1978), aki szerbül kezdett velem üvöltözni, hogy „mi a bajom a szerbekkel“, s hogy „takarodjak vissza Magyarországra“. Én erre csupán azt válaszoltam, hogy az én családom is itt élt, úgyhogy ez a magyarok földje is, egyébként pedig semmi bajom sincs a szerbekkel. A vitába Zoran Šuica (1980) is bekapcsolódott, s miközben immár Šuica és Piontek is követelte, hogy „azonnal takarodjak vissza Magyarországra“, Piontek nekem támadott, többször megütött és megrúgott, a többiek, öszszesen 6-7-en pedig a segítségére keltek. A súlyos megverésemnek a hirtelen egy járõrkocsival megjelenõ rendõrök vetettek véget, akik minket elküldtek a helyszínrõl, s beszélgetni kezdtek a támadóinkkal. Mivel a vásárlás a támadás miatt meghiúsult, késõbb újra visszamentünk, hogy megvegyük, amit akartunk, annál is inkább, mert biztos voltam abban, hogy a rendõrök nemcsak minket, a megtámadottakat, hanem a 6-7 támadónkat is elzavarták. Tévedtem, mert Šuicáék még mindig a helyszínen voltak. Ekkor már mindenféle szóváltás nélkül verekedés tört ki közöttünk, de mivel mi ekkor már nem ketten, hanem öten voltunk, sikerült megvédenünk magunkat a még mindig számbeli fölényben lévõ támadókkal szemben. Azt már csak a sajtóból tudtam meg, hogy Zoran Šuicát és Igor Pionteket mentõvel a szabadkai kórházba szállították. A verekedés egyértelmûen nemzetiségi okokból robbant ki, s megdöbbentõnek és felháborítónak tartom, hogy a helyszínre kiérkezõ rendõrök nem kísérték be a rendõrõrsre az utcán italozó támadóinkat. Egyértelmûen a rendõrség felelõssége, hogy amikor visszatértünk, hogy befejezzük a vásárlást, még mindig ott voltak a támadóink. Egyértelmûen koncep-

ciózus eljárásnak tartom, hogy a rendõrségre beidézték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom több szabadkai tagját is, akik a szomszédos településen, Ludason szórakoztak azon az éjszakán, de akiknek semmiféle közük nem volt az incidenshez. Hasonlóképpen értékelem azt a tényt is, hogy már az elsõ tanuk meghallgatásakor ki volt tûzve a falra a kihallgatást végzõ rendõrtiszt szobájában a fényképem. Nem vagyok hajlandó elmenekülni Szerbia rendõrsége elõl, annál is inkább, mert csupán megvédtem magamat a származásom miatt nekem támadókkal szemben. Ezért önként jelentkezem a szabadkai rendõrségen. Amenynyiben engem, a megtámadottat ítélnének el, a nemzetközi fórumokhoz fordulok jogorvoslatért.

Közlemény II.

A

múlt héten a szabadkai ügyvédemen keresztül jeleztem a szerb hatóságoknak, hogy mivel nincs miért menekülnöm, pénteken önként jelentkezem a rendõrségen. Már az is rendkívül furcsa volt, hogy az ügyvédemet többször is visszahívták a rendõrök, végül pedig azt kérték, hogy ne pénteken jelentkezzem, hanem csak a jövõ héten. Végül pénteken az ügyvédemmel megjelentem a szabadkai rendõrségen, ahol csupán az adataimat vették fel, s kedd (október 26.) reggelre újra beidéztek. Reggel jelentkeztem az ügyvédemmel a rendõrségen, ahonnan késõbb átszállítottak a kihágási bíróságra, és közölték, hogy gyorsított eljárásban ítélkeznek. Az útlevelemet elvették, a kihallgatás pedig kedden és szerdán egész nap folyt, étlen-szomjan ültem ott. Megdöbbenésemre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szabadkai elnökét, Lavró Tihamért is beidézték a rendõrök, holott õ egyáltalán nem vett részt a verekedésben. Ezt egyedül a kihallgatásra és szembesítésre mindkét alkalommal rendõrökkel érkezõ Zoran Šuica állította, aki egyébként a bíróság folyosóján a vele láthatóan baráti viszonyt ápoló rendõrök és kb. egy tucatnyi szemtanú elõtt többször megfenyegetett. A Šuicával érkezõ rossz arcú társai pedig, amikor a bírónõ kihallgatásra szólított, megpróbáltak elgáncsolni, a rendõrök mosolygása közepette. A kihallgatás egyébként mind a szabadkai rendõrségen, mind a kihágási bíróságon korrektül folyt. A szabadkai rendõrtiszt meg is köszönte, hogy önként jelentkeztem, Tijana Tomiæ bírónõ pedig láthatóan mindent elkövetett az igazság kiderítése érdekében. Végül két nap kihallgatás után, szerdán délután ítéletet hirdetett a bírónõ. Az ítélet felmentette Zoran Šuicát és Lavró Tihamért (hiszen bebizonyosodott, hogy Lavró Tihamér Šuica és a rendõrök hazug állításával szemben nem volt a helyszínen). Ugyanakkor Igor Pionteket és engem 1000 dináros pénzbüntetésre ítéltek. Nekem még ki kellett fizetnem a 2800 dináros tolmácsolási költséget is.

2004. november 9. Az ítéletet tudomásul vettem és rögtön be is fizettem a kirótt pénzbüntetést. Amikor az ügyvédemmel visszatértem a tárgyalóterembe, a bírónõ közölte, hogy az ügyet lezárta, és éppen vissza akarta adni az útlevelemet, amikor 3-4 rendkívül agresszív rendõr érkezett. Közölték velem, hogy az útlevelet elveszik, engem pedig magukkal visznek. Sem a bírónõ, sem az ügyvédem nem értették, hogy mi történik. Kérdésükre a rendõrök csak annyit közöltek, hogy felsõbb utasításra cselekszenek, s ez állambiztonsági ügy, ugyanakkor a rendõrök azt is többször kijelentették, hogy keveslik a büntetésemet. Két civil ruhás férfi is a helyszínre érkezett, akik 2 órán keresztül tárgyaltak a bírónõvel, aki közben írásba foglalta az ítéletet. Engem eközben két fegyveres rendõr õrzött a bíróság folyosóján (az ügyvédem ekkor már nem volt velem). Ez a két rendõr rendkívül erõszakosan viselkedett velem. Egy székre parancsoltak, provokáltak, és ha csak megmozdultam, elõrántották a gumibotot és ordítottak. A rendõrök mindvégig szerbül beszéltek velem, tolmácsot nem biztosítottak. Végül fegyveres kísérettel, rendõrautóban átszállítottak a szabadkai központi rendõrségre, ahol közölték, hogy egy évre kiutasítanak az országból. Három civil ruhás és egy egyenruhás rendõr ezután a kelebiai határra szállított. A Magyar Köztársaság határáig kísértek, ott visszaadták az útlevelemet, amelybe belepecsételték a kitiltást. A legsötétebb diktatúrát idézi, hogy bevonták az útlevelemet, majd egy két napos kihallgatás után meghozott bírósági ítéletet követõen a döntéssel elégedetlen hatalom önkényesen, fegyveres karhatalommal vitet el a kihágási bíróságról, majd újabb bírósági eljárás nélkül, antidemokratikus körülmények között, azonnali hatállyal kitoloncol és egy évre kitilt az országból. Egyértelmûen koncepciós eljárásnak tartom, hogy a rendõrök a HVIM késõbb a bíróság által felmentett szabadkai elnökét is belekeverték az ügybe. Ezt annak a terrornak a részeként értékeljük, amellyel Lavró Tihamért igyekeznek folyamatosan megfélemlíteni. (Emlékeztetõül: Lavró Tihamér még egy társával elsõként vállalta fel a nyilvánosság elõtt, hogy magyarsága miatt verték meg szerb szomszédjai, de az ügyben azóta sem hoztak ítéletet). A HVIM ellen Szerbiában folyó összehangolt és koncepciós akciókba nem vagyunk hajlandóak belenyugodni és minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdeni fogunk az igazunkért. A velem történteket a jogállamiság és a demokrácia sárba tiprásaként értékelem. Emiatt nemzetközi jogászok bevonásával a nemzetközi fórumokhoz és közvéleményhez, a strasbourgi bírósághoz, a vajdasági, magyarországi és európai parlamenti képviselõkhöz fordulok. Toroczkai László A HVIM elnöke Kelebia-Tompa határállomás, 2004. okt. 27.

I. évf. 1. szám

FR NT

11

A Károlyi szobrot fémkerítés és biztonsági õrök serege védte. A Magyar Nemzeti Front elnöksége és szimpatizánsai a 301-es parcellában tisztelegtek az ‘56-os hõsök emléke elõtt. Délután a Corvin közi megemlékezésen vett részt az MNF. A megemlékezésen Pongrácz Gergely, a Corvin köz parancsnoka mellett beszédet mondott Dr. Papp Lajos professzor, Szlama Árpád volt politikai fogoly és Gyarmati Dezsõ olimpiai bajnok is. Papp Lajos szívsebész professzor elmondta: „Ami korábban fehér volt, azt mára piszkosszürkére mosták, ami fekete volt, azt rózsaszínûre festették. Akik 40 éven keresztül azt mondták, hogy ‘56 októbere ellenforradalom volt, ma azok fiai ott állnak az 56-os áldozatok sírjánál és koszorúznak.“

A Károlyi szobornál tartott nagygyûlést október 29-én az MSZP az õszirózsás forradalomra emlékezve. A kommunista nosztalgia gyûlés ellen - azzal egyidõben - több tucat civil szervezet és párt tartott ellentüntetést a Kossuth téri Rákóczi szobornál. A vörös terrorhoz vezetõ utat egyengetõ Károlyira emlékezés hamarabb véget ért, mint a nemzeti szervezetek rendezvénye. Ekkor több baloldali szimpatizáns - provokálva az ellentüntetõket - a Rákóczi szobor mellett haladt el.

Méltó a gyûlöletre... Méltó a gyûlöletre mind, nem személy szerint, de mint egész, méltó a gyûlöletre mind! Gyûlöllek százezerszer, százezer Pável és Szergej, nem mint magánszemélyt mint csavarait az iszonyú gépnek, mely mindenünket megemészt!

A verbális karlengetõkrõl „Haynau ismét Damjanich sírját koszorúzta.“ Tudom, kedves elvtársak, folyton ezt hajtogatjuk ilyenkor, de sajnos közérthetõbb példát nehezen találni a „gyilkos lerója kegyeletét áldozata nyughelyénél“ címû játékra. Mi is történt? Szokás szerint várakozással teli izgalommal néztem október 23 - a elé. Kíváncsi voltam, van - e még annyi bõr egyes arcokon, hogy megint ünnepélyesen gyászos ábrázattal, könnyfakasztó (avagy bicskanyitogató), pátoszos beszédekkel koszorúzzanak, a gyilkosok (esetenként „csak“) szellemi örökösei. Volt. A 301 - es parcellánál, elõbb Szili Katalin õszocialistasága, majd a szabad madárkák egyike Kuncze Gábor helyezte el a kegyelet(??) virágait. Feltétlen liberálisék számlájára írandó, hogy legalább nem Petõ szaktársat küldték. A szocik koszorúzója megkímélte, az emlékezõket szavaitól, Kuncze szaktárs azonban nem állta meg, hogy ne tárja elénk, gondosan megírt gondolatait. Amolyan „húzzunk még a húron“ alapon. Ezalatt a Magyar Nemzeti Front koszorúzó különítménye- köztük magam is - távolról vártuk, az értékes gondolatfolyam végét. A temetõben nyugvókra való tekintettel, magunkba fojtottuk tettvágyunkat, és csak szavakban taglaltuk, hogy a temetõn kívül mi

módon fejeznénk ki véleményünket a szadeszról. Közben megtapasztalhattuk: mégis mozog a Föld. Kuncze vezérszabadelvû egy helyes kis színpadon a Guns n’ Rosest megszégyenítõ méretû hangfalakkal csillogtatta retorikai képességeit.. Kevés sikerrel. Nagy pátosszal elõadott beszédét, kis meggyõzõdéssel, szórványos taps kísérte. Nem csoda. Az egybegyûltek egy százaléka, szoclib bértapsolnok, nyolcvan százaléka rendõr, a fennmaradó tizenkilenc százalék pedig jóérzésû, emlékezni vágyó volt. A beszéd természetesen tartalmazta a forradalmat dicsõítõ, és a múlt rendszert elmarasztaló elemeket, ez persze rendben van csak nem mindegy ki mondja. Azért volt Kunczénak egy aranyos mondása a vége felé. Nem szó szerint: Jó itt az õ nyugalmuk, és békéjük mellett, a rohanó hétköznapok után kicsit megpihenni. Na, na Gábor! Azért errõl meg kéne kérdezni, az itt nyugvókat is. Végezetül annyit, hogy kifelé menet a temetõbõl, egy nem is oly’ régi ügyhöz kapcsolódva, az jutott eszembe, hogy az ilyen beszédek felérnek, egy zsinagóga elõtti karlendítéssel. Valaki szankcionálhatná már a verbális karlengetõket! Németh Kiss Gergely

Ellenetek kiabálnak a magukba roskadt házak meleg otthonokat az utcára okádva ellenetek kiabál a villamos sínen a zongora, mely nem zeng már soha, s a mélységek felett a harmadik emelet magasában egy családi kép, egy szék, kioltott szemû ablakok, és lent az úton az újsággal letakart halott! Méltók vagytok a gyûlöletre mind az ember bármerre tekint, a tárgyak, a társak sugározzák a vádat. Önkéntelenül és önkéntesen, mint fényt a nap, hogy világos legyen! Méltók vagytok a gyûlöletre mind, nem személy szerint, nem Pável és nem Szergej de együtt a többiekkel Pável is, Szergej is Méltó a gyûlöletre mind! 1956.XI.9. Ismeretlen szerzõtõl

FR NT KÁLD-SUMÍR TEREMTÉS-TÖRTÉNET II.

12

(Azért teremtettünk, hogy rabszolgák legyünk?) A Nefilimek lázadása és az ember teremtése: Az Ószövetség Genezis 6. fejezet 4. „Abban az idõben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik - sõt még azután is-, óriások éltek a földön. Õk azok a vitézkedõk, akik õsidõktõl fogva hírnevesek voltak.“ A keresztény Biblia ezeket az óriásokat „nephilimnek“ nevezi. Magasságuk az agyagtáblák szerint 3-4,5 láb. A krónika szerint a nefilimek aranyat bányásztak a Földön, és abba belefáradva kijelentették, hogy „nem csináljuk tovább!“. Vezetõjük Enlil ekkor megteremtette az embert, hogy azok dolgozzanak helyettük. Enlil „hogy az (isteneket) felszabadítsa, megteremté az emberiséget“ (Enuma elis VII.tábla 29.sor) „A véremet akarom venni, csontot kívánnék létrehozni, Embereket, embert akarok Embereket akarok teremteni, házban lakókat Kik az istenek dolgát végzik, szentélyeket építenek „ (Enuma elis VI.tábla 5-8.sor) „ Csak Kingu volt, ki az ellenállást szítá, Tiamatot tévútra vezette a háborúságot kirobbanttá, Megkötözve Ea elé vezettetett, Büntetése végrehajtatott: erei felvágattak! Vérébõl teremtettek az emberek, a többi isten õszintén nevezé királyának Mardukot.“ (Enuma elis VI. tábla 29-34.) Az ember teremtéséhez az istenek ellen legtöbbet vétõ Kingu isten vérét a bölcs Mami agyaggal gyúrja össze, és így alkotja meg az embert. Az assuri ásatásokon elõkerült az emberiség teremtésének célját közlõ két tábla. (Lásd: Marton Veronika i.m. 36. old.) „ ...vérébõl akarjuk teremteni az emberiséget, szolgálatára az isteneknek, és gondozására, ... teherhordó-kosarat, teherhordó-rudat akarunk kezébe adni“ „Az istenek hívnak téged, istenek bölcs segítõje, bölcs Mami. Egyedül te vagy az anyaméh te, ki embert tudsz alkotni! Alkosd meg az emberiséget, hogy az igát magára vegye! ... A nagyasszony szóra nyitván száját, s szóla a nagy istenekhez: Nekem egyedül lehetetlen... Szóra nyitván száját mondá Enki a nagy isteneknek: Egy istent le kell vágni, hogy húsát, vérét Ninhursag agyaggal keverje össze.“ Enlil fiatalabb fivére Enki (jelentése kígyó) összeveszve testvérével elment „Évához“ és elmondta neki, hogy fivére azért nem akarja, hogy egyenek a kert közepén álló fáról, mert

az a nefelimekhez hasonlóvá tenné õket. Éva evett a tudás fájáról, mely megadta neki a szaporodás lehetõségét, a képességet arra, hogy utódokat tudjon a világra hozni. Éva szólt Ádámnak, ettek a tudást, a szaporodást biztosító fa gyümölcsébõl, és gyermekeket nemzettek, akiknek neveit a sumír agyagtáblák felsorolják. A Genezis 3. fejezet 7 is hasonlót ír e történetrõl. „Ekkor megnyílt mindkettõjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fûztek össze, és ágyékkötõket készítettek maguknak.“ Amikor pedig az Úr kérdezte hol vagy?“ Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok. Ezért rejtõztem el. Az Isten erre azt mondta: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyrõl azt parancsoltam, hogy ne egyél? (Genezis 10-11.) A Káld-Sumír teremtéstörténet a nefilimeket hosszúkás repülõszerkezetben ábrázolják hátul fénycsóvával. A geológus-kutatók százezer éves aranybányára leltek Délkelet -Afrikában a mai Zambezi területén. Mire kellett õseinknek az arany húszezer évvel ezelõtt, amikor még a kõkorszakban éltek? Az arany nem volt számukra érték! Mire kellett a nefelimeknek, akik azért teremtettek bennünket, - mert a krónika szerint belefáradva a bányászatba, sztrájkba kezdtek-, hogy rabszolgaként bányásszunk helyettük? dr. Bognár László

Az újság kapható: MNF Klub, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt, Erdélyért Könyvesház, (Bp., 1034 Bécsi út 99.) a Fehérlófia könyvesbolt, (Bp., 1084 József u. 8.) Gyepû Nemzeti Könyvesbolt (Bp., 1091 Kálvin tér 7.) Gondos Könyvesbolt (Bp., 1052 Semmelweis u. 1-3.) Paulus könyvesház (Bp., 1047 Dohány u. 61.) Elõfizethetõ rózsaszín csekken a Dunakeszi, 2120 Bocskai utca 12. címre. Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-27-348-502, 06-20-579-0946 Elektronikus levél: [email protected]

2004. november 9.

Magyar Nemzeti Front Klub

Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt minden kedden.

November 9-én Olimpia, politika, dopping 18 órától vendégeink

Igaly Diána, olimpiai bajnok

Kammerer Zoltán, háromszoros olimpiai bajnok Olimpiai filmek, összeállítások vetítése

November 16-án Besúgók, ügynökök, sportolók 18 órától vendégünk

Kû Lajos, FTC, nyolcszoros válogatott tagja, olimpiai ezüstérmes

Varga Zoltán, FTC, VVK gyõztes csapat vezéregyénisége, EB bronzérmes Olimpiai filmek, összeállítások vetítése

November 23-án Magyar állampolgárságot minden magyarnak ! 18 órától vendégeink

Dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász

Bartis Ferenc az Összmagyar Testület elnöke Film: Trianon

Ügynökök kíméljenek!