HERMINKA ÓVODA Ida utca 6. Erzsébet királyné útja

HERMINKA ÓVODA Ida utca 6. – Erzsébet királyné útja 17. 2014.

Szervezeti és Működési Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................................................ 4 Az SZMSZ garanciális szabályzói............................................................................................. 4 Célja............................................................................................................................................. 4 Az SZMSZ hatálya ..................................................................................................................... 4 Jogszabályi háttér........................................................................................................................ 4 2. A KÖZINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI................................................................ 6 Az óvoda adatai .......................................................................................................................... 6 Az óvoda jogállása, gazdálkodási módja .................................................................................. 6 Feladatellátást szolgáló vagyon és rendelkezési jogok ............................................................ 7 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások szabályozása ............ 7 Bélyegzők használata, kiadmányozás ....................................................................................... 8 A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje............................................................... 9 A költségvetési szerv közfeladata, alapfeladata ....................................................................... 9 Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok ........................................................................10 3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE .............................................................................11 Az intézmény szervezeti felépítése (vázrajz)..........................................................................11 Alkalmazotti közösség .............................................................................................................11 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése, titoktartási kötelezettség .......................................................................................................13 A vezetőség tagjai.....................................................................................................................14 Nevelőtestület ...........................................................................................................................14 Vezetőválasztás......................................................................................................................16 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ..................................................16 Szakmai munkaközösség..........................................................................................................17 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ...................................................19 Egyéb technikai alkalmazottak ................................................................................................19 Óvodatitkár................................................................................................................................19 4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, AZ EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ...................................................................................................................20 A vezetők közötti feladatmegosztás.........................................................................................20 Óvodavezető..............................................................................................................................20 A székhelyóvoda vezető-helyettese (általános helyettes) ......................................................22 A telephelyóvoda óvodavezető-helyettese..............................................................................24 Minőségirányítási csoport vezetője .........................................................................................24 Szakmai munkaközösség vezetője...........................................................................................25 A vezetők közötti együttműködés ............................................................................................26 A helyettesítés rendje.................................................................................................................26 Helyettesítés az óvoda közösségén belül ................................................................................27 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás .......................................................................27 Telephelyóvodával való kapcsolattartási rend ........................................................................27

2. oldal


A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái ......................................................28 5. BELSŐ KONTROLL RENDSZER...........................................................................................31 A pedagógiai munka belső ellenőrzése ...................................................................................31 A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés ......................................................................33 6. A MŰKÖDÉS RENDJE...............................................................................................................34 Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok........................................................34 A gyermekek fogadása (nyitva tartás), az alkalmazottak és a vezetők benntartózkodása...34 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával.....36 Tájékoztatás a Pedagógiai programról, a dokumentumok nyilvánossága ............................37 A helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírások .........................................37 7. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA..............................39 8. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .....................................................................41 9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE..............43 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ - ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................44 11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......46 Teendők bombariadó esetén.....................................................................................................46 12. ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK.........................................48 Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .............48 Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítési rendje....................48 13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................50 FÜGGELÉK ......................................................................................................................................52 1. számú függelék: Munkaköri leírásminták...........................................................................52

3. oldal


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ garanciális szabályzói 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről SZMSZ-re vonatkozó paragrafusai



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról SZMSZ-re vonatkozó paragrafusai



368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról SZMSZre vonatkozó paragrafusai

A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelési-oktatási intézmény zavartalan működését biztosító helyi alapdokumentum. Célja: Az óvoda szervezetére, működésére vonatkozó szabályok, vagyis a működés rendjére, a külső, belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezések megállapítása.

Az SZMSZ hatálya Személyi:

Az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi személy: gyermekek, szülők, az óvoda dolgozói. Azok a szakemberek, akik részt vesznek az intézmény feladatainak megvalósításában: orvos, védőnő, asszisztens, logopédus, utazó gyógypedagógus, gyógytestnevelő. Önköltséges szolgáltatást végző személyek. Az intézménnyel közvetlen kapcsolatban nem álló más külsős személyek: érdeklődő szülők, szerelők, ételhordó, fényképész, stb.

Területi:

Az óvoda területe: 1143 Bp. Ida u. 6. - 1145 Bp. Erzsébet királyné útja 17. Az óvoda által szervezett óvodán kívüli programok helyszínei. Az intézmény képviselete szerinti alkalom, külső kapcsolati alkalom.

Időbeli:

Kihirdetéssel lép hatályba és határozatlan időre szól.

Jogszabályi háttér 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



229/2012. (II. 13.) Kormányrendelet nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. oldal




2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról



368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról



370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről



28/2011.(VIII.3) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról



326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról



2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről



1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól



62/2011 (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól



2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról



363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról



2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettségről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról



335/2005.(XII.29) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



1995.évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről



2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

5. oldal


2. A KÖZINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az óvoda adatai Neve: KSH statisztikai számjel: Törzskönyvi azonosító (PIR) szám: OM azonosító: Székhelye: Telephelye: Típusa: Létrehozásáról szóló jogszabály: Alapító szerve: Irányító szerve:

Fenntartója és működtetője: Alapító okirat kelte: Alapító okirat száma: Alapítás időpontja: Működési köre: Csoportok száma: Maximális gyermeklétszám:

Herminka Óvoda 16926769-8510-322-01 681524 034551 Intézményegységgel, tagintézménnyel rendelkezik 1143 Bp. Ida u. 6. 1145 Bp. Erzsébet királyné útja17. köznevelési intézmény, óvoda 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 6.) pont Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. 2012. november 29. 1097/2012. (XII. 06.) székhely: 1953. telephely: 1959. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló közigazgatási területe 8 (székhelyen 5, telephelyen 3) 220 fő (székhelyen 137 fő, telephelyen 83 fő)

Az óvoda jogállása, gazdálkodási módja 1. Az óvoda önálló jogi személy. 2. Az Alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzatai feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Zuglói Intézménygazdálkodási Központ (ZIK), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el az Munkamegosztási megállapodás alapján. 3. A költségvetési szerv költségvetését az irányító szerv állapítja meg.

6. oldal


4. A költségvetési szerv önálló bankszámlával rendelkezik: 11784009-16926769 Számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. 5. Az óvoda adószáma: 16926769-2-42 6. Nettó finanszírozási és központi illetmény-számfejtési körbe tartozik. 7. A költségvetési szerv képviseletére jogosult a mindenkori kinevezett óvodavezető. Meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. Távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó.

Feladatellátást szolgáló vagyon és rendelkezési jogok 1. A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon: 1143 Budapest, Ida u. 6. hrsz: 31675 terület: 11347 m2 (iskolával, gimnáziummal együtt) 1145 Budapest, Erzsébet királyné útja 17. hrsz: 31616 terület: 2067 m2 és a mindenkori mérlegben kimutatott vagyontárgyak. 2. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat Képviselő-testületének mindenkori -a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló- rendelete szerint jogosult gyakorolni. 3. Az óvoda a rendelkezésre álló vagyontárgyakat az alaptevékenység feladatainak ellátásához szabadon felhasználhatja. 4. A költségvetési szerv épülete az önkormányzati törzsvagyon része, korlátozottan forgalomképes, így önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások szabályozása 1. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell előirányozni. 2. A köznevelési intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel.

7. oldal


3. A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. 4. Az óvoda Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által fenntartott intézmény, fenntartásáról, a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátására szükséges pénzeszközökről az állam, illetve Budapest XIV. kerületi helyi önkormányzat gondoskodik (törvényben meghatározott arányban). 5. Az óvoda Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata költségvetési rendeletében szereplő önállóan működő költségvetési intézmény. Jogköre a Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére, önálló bérgazdálkodásra terjed ki. 6. Gazdálkodását éves költségvetés alapján végzi, az előirányzatok felhasználása megállapított keretszámon belül, saját intézményi hatáskörben történik. 7. A jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal történő gazdálkodásért az óvoda vezetője a felelős. 8. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Meghatározott pénzügyi és gazdasági feladatokat az óvodatitkár lát el, munkaköri leírás alapján a vezető közvetlen irányítása és felügyelete mellett. 10. Az óvoda vezetője önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik. 11. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek az irányító szerv által erre megbízott szakemberek, az óvodavezető, a vezetés, a pedagógusok, szülők, valamint képviselőik a jogszabályban meghatározottak szerint. 12. A belföldi és külföldi kiküldetést az óvodavezető rendelheti el, illetve a dolgozó kérésére az óvodavezető engedélyezheti, amennyiben a költségvetés vagy pályázati forrás lehetőséget biztosít rá. A munkavállaló saját forrásból is finanszírozhatja a kiküldetés költségeit, de ebben az esetben is szükséges az óvodavezető engedélye.

Bélyegzők használata, kiadmányozás Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:

Hosszú bélyegző 2 db. (székhelyen 1, telephelyen 1)

Körbélyegző 2 db. (székhelyen 1, telephelyen 1)

8. oldal


1. Használhatják:    

Óvodavezető Általános óvodavezető-helyettes Telephelyóvoda vezető-helyettes Óvodatitkár

2. A bélyegzők elzárva tartandók. 3. Elvesztése, illetve betörése esetén a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. 4. Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az intézmény nevében aláírási joga az óvodavezetőnek van, távollétében – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – a megbízott helyettesnek. Rendkívüli esetben írásos felhatalmazás alapján a megbízott óvodapedagógus is gyakorolhatja. 5. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.

A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: az irányító szerv bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján a hatályos jogszabályok alapján.

A költségvetési szerv közfeladata, alapfeladata: óvodai nevelés

A költségvetési szerv alaptevékenysége: A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig.

Szakágazat: Szakfeladat: Szakfeladat:

851020 851011 851012

Szakfeladat: Szakfeladat:

562912 562917

Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 25. pontja szerint integrált nevelés keretében:  nagyothalló és gyengénlátó gyermekek integrált nevelése, fejlesztése.  egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartászavarral) küzdő gyermekek nevelése Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés.

9. oldal


Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok

Alaptevékenység száma

851011

851012

562912 562917

Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály

neve

Óvodai nevelés

363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Pedagógiai program A mindenkori költségvetési törvény

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve … A mindenkori költségvetési törvény

Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkezés

Ötv. Helyi szociális rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A mindenkori költségvetési törvény

1. Az óvoda alapfeladata az Alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik. 2. A gyermekek hároméves korától ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával szükséges feladatokat is. 3. A törvényben foglaltak alapján biztosítja a gyermekek lelki, testi és értelmi fejlődését a teljes személyiségfejlesztés megvalósításával. 4. Az óvoda szakfeladata a sajátos nevelési igényű - egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartászavarral) küzdő gyermekek nevelése, valamint a nagyothalló és gyengénlátó- gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. 5. Alaptevékenység szerinti feladatok ellátása az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő - a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott Pedagógiai Program alapján történik.

10. oldal


3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE Az intézmény szervezeti felépítése (vázrajz)

Ó V O D A V E Z E T Ő

Telephelyóvoda vezető-helyettes

Általános óvodavezetőhelyettes

Minőségirányítási team vezető

Szakmai mk. vezető

Telephely-óvoda-résznevelőtestülete

N E V E L Ő T E S T Ü L E T

Telephely óvoda-rész nevelőmunkát segítő alkalmazottai

N E V E L Ő M U N K Á T

S E G Í T Ő

A L K A L M A Z O T T A K

ÓVODATITKÁR

Alkalmazotti közösség 1. Az alkalmazotti közösséget a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a telephelyen foglalkoztatott közalkalmazottak. 2. Jogaikat, kötelességeiket magasabb jogszabályok rögzítik. 3. Az óvoda dolgozóit a Nemzeti köznevelési törvény előírásai alapján finanszírozott és a fenntartó által megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. 4. Az óvoda dolgozói munkájukat a munkaköri leírásaik alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megkérésével részükre átad. 11. oldal


A munkaköri leírás tartalmazza: 

A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését



A munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását



Alkalmazáshoz szükséges végzettség



A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás- és jogkörét



A helyettesítés rendjét



A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat



Egyéb rendelkezéseket

5. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. 

Gyermekvédelmi felelős



Tűz- és munkavédelmi megbízott



Munkaközösség-vezető



Minőségirányítási vezető



Egyéb

6. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma nevelési éveként az irányító szerv által kiadott képviselő – testületi határozatban kerül meghatározásra. 7. Az engedélyezett létszám feladatkörönkénti megoszlását a szervezeti felépítés vázrajza mutatja be. 8. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, óvodatitkár, pedagógiai asszisztensek, valamint a gazdasági ügyintéző, kertész-karbantartó, takarító és konyhai dolgozók együttműködését. 9. Alkalmazotti értekezletet kell tartani:  a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatosan, 

az önkormányzati köznevelés-fejlesztési tervhez a vélemény kialakításához.

10. A nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

12. oldal


11. Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. 12. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-helyettes hívja össze az éves munkaterv alapján. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. 13. A nevelőtestületi és alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése, titoktartási kötelezettség 1. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik. 2. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. 3. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint szakmai elvárásoknak megfelelően köteles elvégezni. 4. Ha adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. 5. A hivatali titok megsértése munkáltatói intézkedést von maga után. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 6. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. Nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 7. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

13. oldal


A vezetőség tagjai     

Óvodavezető Általános óvodavezető-helyettes Telephelyóvoda vezető-helyettes Minőségi kör vezetője Szakmai munkaközösség-vezető

1. A vezetés tagjai között a kapcsolattartás folyamatos, illetve a szükségleteknek megfelelő. 2. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart. 3. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai és személyi kérdésekre. 4. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. 5. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Nevelőtestület 1. A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácsadó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak. A székhelyen, valamint a telephelyen működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. 2. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. 3. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 

Pedagógiai program és módosításának elfogadása,



Szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,



Az intézmény éves munkatervének elfogadása,



Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,



Továbbképzési program elfogadása,



A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

14. oldal




A házirend elfogadása,



Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma,



Jogszabályban meghatározott más ügyek.

4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat: 

Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: 

Az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,



Vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,



az önkormányzati köznevelés-fejlesztési tervhez a vélemény kialakításához,



Külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

6. A nevelőtestület javaslatot tehet: 

Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

7. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: 

az óvodavezető,



a nevelőtestület egyharmadának,



a szülői szervezet kezdeményezésére.

8. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. 9. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését. 10. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. 11. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt.

15. oldal


12. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A jelenléti ívet csatolni kell mellé. 13. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre, vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. 14. Kivételt képez a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadása. 15. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

Vezetőválasztás 1. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. 2. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. 3. A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. Véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség véleményét is. 4. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestület titkos szavazással dönt. 5. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 1. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a Szakmai munkaközösségre. 2. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásánál a feladatkör nem ruházható át, csak a döntés-előkészítés folyamatára. 3. A hatáskörök átruházásával, a bizottságok alakításával a nevelőtestület feladatköre, döntési jogköre nem szűnik meg.

16. oldal


4. A megbízott a rábízott feladatot köteles - az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva - a legjobb tudása szerint ellátni. 5. A székhelyóvoda és a telephelyóvoda nevelőtestülete önállóan hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 6. A nevelőtestület bármikor visszavonhatja az átruházott hatáskört, megszüntetheti a bizottságot. 7. A nevelőtestület átruházza a minőségi teamra (MIPET) a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogai közül az alábbi jogokat: 

A pedagógiai program módosításának kidolgozása,



Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása kapcsán.

8. A nevelőtestület átruházza az intézményvezetőre az alábbi jogosítványát: 

A gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a javaslattételt, hogy a szülő gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét.

9. Az átruházott jogkör gyakorlója a következő nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni munkájáról.

Szakmai munkaközösség 1. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz munkaközösség hozható létre.

szakmai szakmai

2. Az óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. 3. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. 4. A szakmai munkaközösség az óvoda pedagógiai programja, éves munkaterve, valamint a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított munkaterv szerint tevékenykedik. 5. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről: 

a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység



módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben

17. oldal




módszertani értekezletetek és gyakorlati bemutató napok szervezése



a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása.



a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása



pályakezdő, gyakornok pedagógusok munkájának és beilleszkedésének segítése



gyakornok mellé kijelölt szakmai vezető munkájának segítése



a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása

6. A munkaközösségi foglalkozások célja, hogy az óvodapedagógusok jobban megismerjek egymás munkáját, az egyéb továbbképzéseken megszerzett ismereteket, módszereket, innovatív eljárásokat megmutassák, kipróbálásra ajánlják, színvonalas, pezsgő szakmai életet teremtsenek, ahol mindenki saját egyéniségének megfelelően munkálkodhat. 7. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 8. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. 9. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bízza meg legfeljebb öt évre. 10. A szakmai munkaközösség dönt 

Működési rendjéről és munkaprogramjáról,



Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről.

11. Szakterületét érintően véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. 12. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni: 

A pedagógiai program elfogadásához,



A továbbképzési program elfogadásához.



Az óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztásához,



Az intézményvezetői pályázattal összefüggésben a vezetési programról.

13. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

18. oldal


A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő- oktató munkát: 

Dajka



Óvodatitkár



Pedagógiai asszisztens

Egyéb technikai alkalmazottak Az intézmény feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt: 

Ügyviteli dolgozó



Konyhai dolgozó



Kertész-karbantartó



Takarító

Óvodatitkár 1. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. 2. Feladata az intézményi, gazdasági, ügyviteli feladatok jogszabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása. 3. Munkájával segíti az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodását. 4. Az óvodatitkár részletes feladatait, hatáskörét és jogkörét a munkaköri leírás határozza meg.

19. oldal


4.

A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

AZ

Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit két helyettes (székhelyen, illetve telephelyóvodában) segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.

A vezetők közötti feladatmegosztás Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető. Az óvodavezetőnek az óvodavezetésben fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. 1. Az óvodavezető felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,  az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,  a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért,  valamint a költségvetési szerv teljesítéséért.

számára

jogszabályban

előírt

kötelezettségek

20. oldal


2. Gyakorolja a kötelezettségvállalási, kiadmányozási jogkört, valamint a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett. Munkáltatói jogköre:  lebonyolítja a pályázati eljárásokat, alkalmazza, kinevezi a munkatársakat az IMIP-ben rögzített Munkatársak kiválasztási és betanulási rendje szabályzat szerint,  vezeti, nyilvántartja a személyi anyagokat,  engedélyezi a szabadságokat,  kiadja, szükség esetén módosítja a munkaköri leírásokat,  megbízza a vezetőket és a felelősöket,  biztosítja az alkalmazottak és a gyermekek jogainak gyakorlását,  gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról,  a kiemelten, tartósan jól dolgozó alkalmazottakat - az egyeztetések megtartásával anyagi-, illetve erkölcsi elismerésben részesíti,  ellenőrzi, értékeli a munkaköri feladatok végrehajtását, eredményességét, az intézményi minőségfejlesztést,

a

munkavégzés

 biztosítja az egészséges munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, intézkedik a munka-, tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátásáról. 3. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 4. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. 5. Teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. 6. Közvetlenül irányítja az közreműködő óvodatitkárt.

óvodavezető-helyetteseket,

a

gazdálkodási

feladatokban

7. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza: Az óvoda vezető-helyettesére 

a nevelőmunka munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését,



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtása ellenőrzésének segítését,



a helyettesítési beosztás elkészítését, a túlmunka, eseti helyettesítés elrendelését,



szabadságok ütemezését, a szabadságok kiadásának jogát,



szülői szervezet működésének segítését,



a minőségfejlesztő csoport ellenőrzését,

21. oldal




a HACCP rendszer működésének ellenőrzését,



a felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzését.

A minőségirányítási csoport vezetőjére 

az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetését,



az intézkedési terv végrehajtását, megvalósulásának értékelését,



a minőségfejlesztéssel összefüggő mérések, elemzések készítését,



az éves munkatervben meghatározott feladatok ellenőrzését.

A szakmai munkaközösség vezetőjére 

a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését,



az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését.

8. A 2007. évi CLII. törvény 3.§ (1) bekezdése c) pontja alapján intézményünkben az intézményvezető vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett.

A székhelyóvoda vezető-helyettese (általános helyettes) 1. Az óvodavezető munkáját segíti. Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja, mely legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. 2. Az óvodavezető-helyettes az óvoda határozatlan időre alkalmazott, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. 3. Tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. 4. Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – teljes felelősséggel ellátja helyettesítését. 5. Közreműködik  nevelési területen a vezető által megállapított tevékenység irányításában,  a nevelőmunka munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzésében,  az intézményi szabályzatban rögzített munkavégzés ellenőrzésében,  pályakezdő pedagógus szakmai munkájának segítésében,  megbízás alapján az intézmény képviseletében,

22. oldal


 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzésében,  a felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzésében,  a szakmai munkaközösség működésének segítésében,  az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében,  a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosításában,  minőségirányítási feladatok végrehajtásának ellenőrzésében,  munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzésében,  a nevelőtestületi- és az alkalmazotti értekezletek előkészítésében,  a telephelyóvodával való együttműködésben,  az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ellenőrzésében. 6. Közvetlenül szervezi és irányítja a pedagógiai munkát segítők - az óvodatitkár kivételével és egyéb technikai alkalmazottak munkáját. 7. Részletes feladatait munkaköri leírás határozza meg. 8. Felel  a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, s intézményi szabályzatban rögzített vezetésért,  a házi továbbképzések megszervezéséért,  a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért,  a szülői szervezet segítéséért,  a HACCP rendszer működtetéséért,  a túlmunka és eseti helyettesítés elrendeléséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért, nyilvántartásáért,  a túlmunka- és hiányzásjelentés elkészítéséért,  munkaidő nyilvántartás vezetésének ellenőrzéséért,  a szabadságolás ütemezéséért, engedélyezéséért, naprakész nyilvántartásáért,  pedagógiai munkát segítő- és a technikai dolgozók munkájának szervezéséért, irányításáért, ellenőrzéséért,  az óvoda kulcsaiért és a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik,  a munkaköri leírásban rögzített egyéb feladatainak ellátásáért. 9. Beszámolási kötelezettsége az aktuális feladatokról a fenti területekre terjed ki. 10. A 2007. évi CLII. törvény 3.§ (1) bekezdése c) pontja alapján intézményünkben az intézményvezető- helyettes vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett.

23. oldal


A telephelyóvoda óvodavezető-helyettese 1. Az óvodavezető irányítása mellett szervezi a telephelyóvoda munkáját. 2. Ellátja mindazon tevékenységeket a székhelyóvodában lévő helyettes feladatai.

telephelyóvoda

tekintetében,

amelyek

a

3. Szoros kapcsolatot tart fenn a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a telephelyóvodában. 4. Jelenti a szülői értekezletek, ünnepélyek időpontjait, a csoportok óvodán kívüli programjait. 5. A 2007. évi CLII. törvény 3.§ (1) bekezdése c) pontja alapján intézményünkben az intézményvezető- helyettes vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett.

Minőségirányítási csoport vezetője 1. A minőségirányítási csoport vezetőjét a nevelőtestület véleménye mellett az óvodavezető bízza meg. 2. Az intézményvezetés tagja, aki munkáját az intézmény minőségirányítási programjában szabályozottak, illetve a határozott időre szóló írásbeli megállapodásban megfogalmazottak alapján végzi. 3. Feladatai: 

az intézmény minőségpolitikájának érvényesítése,



a minőségfejlesztési feladatok teljesítése,



a munkafolyamatok irányítása, szervezése és koordinálása,



kapcsolattartás az intézményvezetővel, beszámolás az elvégzett, illetve folyamatban lévő munkákról,



továbbképzési terv elkészítésénél javaslattétel,



kollégák tájékoztatására tervezett értekezlet előkészítése, lebonyolítása,



szakirodalom tanulmányozása, önképzés,



képzéseken való részvétel (továbbképzési tervvel összhangban),



MIPET éves munkatervének elkészítése,



határidők betartatása,



MIPET gyűlések időpontjának meghatározása,



az éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében.

24. oldal


4. Beszámolási kötelezettsége: az aktuális feladatok elvégzéséről a következő nevelőtestületi értekezleten. Szakmai munkaközösség vezetője 1. Az intézményvezetés tagja, akinek a munkáját a munkaköri leírásának melléklete tartalmazza. 2. Elgondolásai legyenek tudatosak, az intézmény szakmai, minőségi dokumentumaival álljanak összhangban. 3. A munkaközösség véleményének kikérésével az óvodavezető bízza meg legfeljebb 5 évre. 4. Megbízásának elvei: 

legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység,



a nevelőtestület által elismert tekintély,



továbbképzéseken való aktív részvétel,



jó szervező, irányító, és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen,



az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen.

5. Feladatai: 

a munkaközösség működési tervének elkészítése,



a munkaközösség szakmai tevékenységének irányítása,



a pedagógusok továbbképzésének, és önképzésének szervezése és segítése,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



segítségnyújtás a tervező munkához, dokumentáció ellenőrzéséhez,



a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek megismertetése munkaközösségi foglalkozásokon,



szakmai délelőttök irányítója,



összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára,



az éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében.

6. Beszámolási kötelezettsége van 

írásban a nevelőtestület számára az éves feladatterv szerinti fejlesztő tevékenységről,



szóban az intézményvezető felé a munkaközösség tevékenységéről meghatározott időközönként. 25. oldal


A vezetők közötti együttműködés  Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható.  Rendszeresített formája a vezetői megbeszélés.

A helyettesítés rendje 1. Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén az általános vezető-helyettes helyettesíti. 2. Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel, korlátozott jogkörrel - az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a székhelyóvoda óvodavezető-helyettese helyettesíti, továbbá a telephelyóvoda vezetőhelyettese. 3. A telephelyóvoda vezető-helyettesét akadályoztatása esetén a vezető által megbízott óvodapedagógus helyettesíti. Ilyen megbízás hiányában a helyettes által megbízott óvodapedagógus látja el a helyettesi feladatokat. 4. Az óvodavezető és a helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a minőségfejlesztési team vezetője, távolléte esetén a Közalkalmazotti Tanács elnöke, illetve a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti. Csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket, döntéseket hozhatnak meg a vezető, vezető-helyettes helyett. 5. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű a vezető-helyettes, vagy a munka ellátására alkalmas óvodapedagógus által. A vezetői feladatok ellátására a megbízás fenntartói intézkedés alapján történik. 6. A reggel 630 - 8 óráig, illetve délután 16-1730 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvónők. Intézkedésre a vezető-helyettes helyettesítésével megbízott, illetve a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az óvoda működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 7. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak munkából való rendkívüli távolmaradásukat, azok okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon munkaidejük kezdete előtt fél órával kötelesek jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésükről intézkedhessenek. Az alkalmazottak kérésére a gyermek utáni szabadnap kiadását az óvodavezető biztosítja. A kötelező óraszámon felüli rendszeres, vagy esetenkénti megbízást, illetve kijelölést az intézményvezető adja.

26. oldal


Helyettesítés az óvoda közösségén belül Az óvoda dolgozói (óvodapedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és egyéb foglalkoztatottak) kötelesek mindkét helyen szükség esetén helyettesítést vállalni.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 1. Az óvoda nevelési egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. 2. A székhelyóvoda és a telephelyóvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 3. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvónői rendszeresen megbeszélik a csoporthoz beosztott dajkával. 4. A nevelőtestület, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és az egyéb technikai dolgozók csoportja közötti kapcsolattartás - az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben - a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. 5. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely, vagy csak a telephelyóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. 6. A telephelyóvoda értekezleteit a telephelyóvoda vezető-helyettese az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze. 7. A nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezletet az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 8. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik

Telephelyóvodával való kapcsolattartási rend 1. A telephelyóvoda vezető-helyettese részt vesz a vezetői megbeszéléseken, melyen beszámol a telephelyintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. 2. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. 3. Az óvodavezető és a telephelyóvoda vezető-helyettese közvetlen telefonkapcsolatban állnak egymással.

27. oldal


4. A telephelyóvoda vezető-helyettese a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. 5. A telephelyóvoda vezető-helyettese jelenti a szülői értekezletek, ünnepélyek időpontjait, a csoportok óvodán kívüli programjait. 6. Az óvodavezetőt meg kell hívni a telephelyóvodában tartott értekezletekre. 7. Lehetőség szerint minden nyilvános ünnepségen részt vesz az óvodavezető, illetve az étkezési térítési díj befizetése napján délelőtt a telephelyóvodában tartózkodik. Ezenkívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint látogatja az óvodát. 8. Az óvoda nevelőközössége a nyitott csoportok és ünnepélyek alkalmával - függetlenül attól, hogy melyik helyen vannak alkalmazásban - segítik egymást (pl. hangszeres kíséret, bábelőadás). Amennyiben szükséges, kisegítik egymást.

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái 1. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezet képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot. 2. A telephelyóvoda vezető-helyettese a telephelyóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart. 3. Az óvoda vezetője a szülői szervezet vezetőit tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint, folyamatosan ad tájékoztatást. 4. A szülői szervezet képviselői kötelesek a soron következő szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. 5. A szülői szervezet véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben. 6. A gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet nevelőtestület értekezletein. A gyermekek nagyobb csoportját a Házirend határozza meg. 7. A szülői szervezet képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 8. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestület értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amely ügyekben a jogszabály, vagy az óvodai SZMSZ a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

28. oldal


9. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: 

Az SZMSZ és módosításának elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésben:  dokumentumok nyilvánosságának biztosítása,  az intézmény tájékoztatási kötelezettség,  gyermekek adatainak kezelése.



A munkatervnek a szülőket is érintő részében,



A fakultatív hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában,



Adatkezelési szabályzat elkészítésekor, módosításakor,



A Nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatosan,

10. Az óvodai szülői szervezet szótöbbséggel dönt:  saját működési rendjéről, 

munkatervének elfogadásáról,

 tisztségviselőinek megválasztásáról. 11. A szülői közösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől. 12. Ha a tájékoztatás a telephelyóvodába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába be kell vonni a telephely óvodavezető-helyettesét. 13. A szülők tájékoztatási formái  Az óvoda a nevelési év során előre meghatározott időpontokban szülői értekezleteket tart. Az időpontok a munkatervben rögzítettek.  Az óvodavezető, az óvodapedagógus vagy a szülői szervezet kérése alapján rendkívüli szülői értekezlet hívható össze.  A tájékoztatási formákat bővíti a szülőkkel történő napi találkozás, a fogadóóra, a folyamatos családlátogatás és az óvodai nevelőmunka szülők részére történő bemutatása.  A bejáratnál levő központi faliújságon, illetve a csoportoknál elhelyezett faliújságon tájékozódhatnak az aktuális információkról, eseményekről.  A Házirend tartalmazza a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében az intézményi rendet, valamint a szülők jogait és kötelességeit.

29. oldal


14. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését és a pedagógiai munka eredményességét. 15. A szülői szervezet maga határozza meg, hogy miképpen alakítja ki álláspontját a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, továbbá véleményüket közös okiratba foglalhatják.

30. oldal


5. BELSŐ KONTROLL RENDSZER 1. A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer. 2. A belső kontrollrendszer hatékony működtetését, részletes folyamatszabályozását a következő szabályzatokban megfogalmazott előírások biztosítják: 

Belső ellenőrzési szabályzat



Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje



Ellenőrzési nyomvonal



Kockázatkezelési szabályzat



IMIP

3. Az óvodavezető felelős az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért. 4. A belső ellenőrzés feladata az ellenőrzésen keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszer minőségének javítását. 5. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó 

pedagógiai munkával összefüggő és



a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése 1. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más körbe. Működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában ellenőrzésében - a jogszabályok szerint - részt vesznek a pedagógusok, szülők, illetve képviselőik. 2. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. 3. Az ellenőrzési tervet, mely az éves munkaterv részét képezi, az óvodavezető készíti el az óvodavezető-helyettes, a MIPET vezető és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés  területeit,  ütemezését,  az ellenőrzést végző nevét. 31. oldal


4. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. 5. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. 6. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  óvodavezető  a székhely óvodavezető-helyettes,  a telephelyóvoda vezető-helyettese,  MIPET,  a szakmai munkaközösség,  és a szülői szervezet is. 7. A nevelési év során az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját értékeli legalább egy alkalommal. 8. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:  az általános vezető-helyettest a székhely óvodában,  a telephelyóvoda vezető-helyettest a telephelyóvodában,  a MIPET vezetőt,  a szakmai munkaközösség vezetőjét,  az óvodavezető által ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölt - meghatározott céllal és jogkörrel - óvodapedagógust. 9. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal az óvodavezető ismerteti, aki arra írásban, vagy szóban észrevételt tehet. 10. A nevelési év záró értekezletén nyilvánosságra kell hozni a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 11. Az ellenőrzés módszerei: 

a csoportokban folyó nevelőmunka látogatása;



írásos dokumentációk vizsgálata;



a gyermekek egyéni tevékenységének vizsgálata;



beszámoltatás szóban, írásban.

32. oldal


A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés

1. Az intézmény vezetője a 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Bkr.) előírásai szerint az intézmény gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel kialakította, működteti és fejleszti a belső kontrollrendszert, mely részét képezi a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE). 2. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során az intézmény vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. 3. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és kormányzati szintű ellenőrzést végző szervek és a belső ellenőrzési tevékenységet végzők által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. 4. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 5. A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. 6. A belső ellenőrzés célja, hogy 

biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információkat a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra és a pénzügyi tevékenységre,



a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megelőzze, feltárja és korrigálja,



megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,



vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.

7. Belső ellenőrzésre jogosultak: 

óvodavezető



óvodavezető-helyettes

8. Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás, valamint a FEUVE rendszer szabályzata tartalmazza.

33. oldal


6. A MŰKÖDÉS RENDJE Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok  Alapító okirat  Pedagógiai program  Éves munkaterv  SZMSZ és mellékletei  Házirend  IMIP  Továbbképzési program - Beiskolázási terv  Közalkalmazotti szabályzat

A gyermekek fogadása (nyitva tartás), az alkalmazottak és a vezetők benntartózkodása 1. A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől - péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. 2. Az ünnepek miatti munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők. 3. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása valamint a nagytakarítása. 4. A nyári zárásról február 15-ig hirdetőtáblán értesítjük a szülőket. A székhely és a telephely ellentétesen zár, így igény esetén a zárás alatt tudjuk fogadni egymás gyermekeit. 5. A zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 6. A zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9 órától 13 óráig ügyeletet kell tartani. Az ügyeleti beosztást - a szabadságok figyelembevételével - az óvodavezető készíti el. 7. A téli zárás alatt (karácsony és újév közötti időszakban) a fenntartó által kijelölt óvoda látja el a gyermekek felügyeletét. A szülőket a zárás időpontjáról, az ügyeletes óvoda nevéről, címéről értesítjük. 8. A nyitva tartási idő napi 11 óra: reggel 6 30 órától délután 1730 óráig tart. A gyermekek szakszerű felügyeletét a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban óvodapedagógus látja el.

34. oldal


9. Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza:  Az óvoda nyitva tartására,  A gyermekek érkezésének és távozásának rendjére,  A nevelési év rendjére,  Az óvoda, a csoportok rendjére vonatkozóan. 10. A szülő az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhatja, viheti gyermekét. 11. Az óvoda kapuját mindig zárva kell tartani. A szülők a gyermek óvodába lépésének első napján megkapják a beléptető rendszer kódját. Az óvodába jövetelkor és hazamenetelkor a belső ajtókat mindig be kell riglizni. 9 30 perckor az ajtókat bezárjuk. A csengetésre a beosztott dolgozó nyit ajtót, aki a külső látogatót az irodába kíséri. 12. A hivatalos ügyek intézése az irodában történik. 13. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 14. Az udvart a csoportok közösen használják, a gyermekekért minden óvodapedagógus felel. A kiscsoportosok elkülönített udvaron játszanak. 15. Az óvoda évente 5 nevelésnélküli munkanapot tart, melynek várható időpontját a munkatervben rögzíteni kell. A szülőket 7 nappal megelőzően tájékoztatni kell, akik aláírásukkal igazolják, hogy gyermek elhelyezését meg tudják oldani, vagy az arra kijelölt óvodában kérnek elhelyezést. Értesíteni kell még a fenntartót, ha az időpont a munkatervben nincs pontosan megjelölve. 16. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik. 17. Az óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával szükséges feladatokat is 18. Az arra rászoruló gyermekek az alapellátás keretében gyógytestnevelés, logopédiai, illetve gyógypedagógiai foglalkozáson vesznek részt a szülők beleegyezésével. 19. A gyermekek az alapellátáson kívül az óvoda alapfeladatával összefüggő és szülői igények alapján szerveződő tevékenységekben vehetnek részt. 20. A szülők igénye esetén biztosítani kell a fakultatív hit- és vallásoktatást. 21. A tanfolyamon való részvétel a következők betartása mellett lehetséges: a szülő előzetesen, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a foglalkozás idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja. Ez idő alatt az óvodát nem terheli felelősség a gyermek iránt. A tanfolyamokkal kapcsolatban a fenntartó semmilyen kötelezettséget nem vállal. 35. oldal


22. A nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény értelmében az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. 23. HACCP rendszert az előírásoknak megfelelően működtetjük. 24. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 25. Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve abban az esetben, ha a reklám a gyermekekről szóló egészséges életmóddal, környezetvédelmi tevékenységekkel vagy kulturális tevékenységekkel összefüggő ismeretterjesztés, programajánlat. Reklám jellegű anyagok elhelyezése csak a vezetői engedély (óvodavezető, illetve óvodavezető-helyettes) megkérése után lehetséges. A jóváhagyás során figyelembe kell venni az ingyenes sajtótermékek terjesztését szabályozó 712/2005. (V. 24.) számú Képviselő-testületi határozatot. 26. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak munkaidő-beosztásának rendje az éves munkaterv mellékletét képezi. 27. Az óvodapedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. A kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el. Az éves munkaterv határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményben, és melyek azok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 28. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő és egyéb technikai alkalmazottak munkaideje heti 40 óra. A teljes munkaidőben ellátandó feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. 29. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A telephelyóvoda vezető-helyettesének benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása.

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 1. A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az ajtó zárása után a csengetésre ajtót nyitó kijelölt dolgozó a belépőket az irodába kíséri. 2. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.

36. oldal


3. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. 4. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 5. A telephelyóvodában a telephelyóvoda vezető-helyettese fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső személyeket. 6. Az óvodában folyó pedagógiai munkát, a foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet.

Tájékoztatás a Pedagógiai programról, a dokumentumok nyilvánossága 1. A Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program nyilvános dokumentumok. 2. A Pedagógiai Programról tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől, a vezető-helyettesektől, valamint a csoport óvodapedagógusától. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Tájékoztatás adható szülői értekezleteken is. 3. A Pedagógiai Program legalább egy példányát úgy kell elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. 4. A Házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, annak érdemi változása esetén a szülőt tájékoztatni kell. 5. A Házirendet az óvoda előterében kifüggesztve kell tartani. Megtekinthető az óvodai csoportokban is. Fogadóórán a szülők tájékoztatást kérhetnek. 6. A dokumentumokat a szülők megtekinthetik, elkérhetik az óvodavezetőtől vagy helyettesétől előzetes megállapodás és időpont-egyeztetés után. A dokumentumokat az óvodából ki nem vihetik.

A helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírások 1. Az óvoda használói kötelesek az intézmény létesítményeit, helyiségeit, eszközeit rendeltetésüknek megfelelően használni, azok épségét megóvni. 2. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  A közös tulajdont védeni, állagát megőrizni,

37. oldal


 A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,  Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. 3. Az óvoda udvara nem nyilvános játszótér, azt a gyermekek csak az óvónő felügyelete mellett használhatják. 4. A tornaterembe csak tornacipőben vagy váltócipőben lehet bemenni. Ettől eltérni rendezvény esetén külön engedéllyel lehet. 5. Vagyonvédelmi okok miatt az irodahelyiségeket, raktárakat használat után zárni kell. 6. A hivatalos ügyintézés az irodai helyiségekben történik, az óvodavezető és a gazdasági ügyintéző által megjelölt időpontokban. 7. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor, és oly módon használhatják, hogy ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. 8. A gyermekek az intézmény létesítményeiben, helyiségeiben csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak. 9. Az óvoda egyes helyiségeinek, létesítményeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével lehet. 10. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. 11. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében - ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. 12. Az intézmény egyes helyiségeit az alapellátás keretében térítésmentesen használja a logopédus, a gyógytornász, az utazó gyógypedagógus és a hitoktató. 13. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvodai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 14. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra:  számítógép internet használattal, nyomtatóval - több pedagógus által közös használattal  fénymásológép - több pedagógus által közös használattal  projektor - több pedagógus által közös használattal

38. oldal


7. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA 1. Az óvodavezető rendszeres kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatallal jelentések, beszámolók, értekezletek, kölcsönös informálódás alapján. 2. A gazdálkodást segítő Zuglói Intézménygazdálkodási Központtal az óvodavezető és az óvodatitkár tart folyamatos kapcsolatot az Munkamegosztási megállapodásban rögzítettek szerint. 3. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. 4. Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézményével és az országos illetőségű szakértői bizottságokkal az óvodavezető tart kapcsolatot. A jogszabályban előírt esetekben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezünk a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása, illetve BTM, vagy SNI státusz megállapítása vagy kizárása céljából. Szükség szerint kérjük a gyermekek egyéni fejlesztését nevelési tanácsadás keretében. 5. Az ingyenes logopédiai szolgáltatást - nevelési évenként változó óraszámban, rászorultságtól függően - a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézményének logopédusa látja el az óvodában. A logopédussal rendszeres kapcsolatot tart az óvodavezető és az óvodapedagógusok. 6. Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével külön szóbeli megállapodások rögzítik a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. Rendszeresen ellátogatunk egymás intézményeibe, rendezvényeire. 7. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse tart kapcsolatot a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, a Gyámhivatallal, amelyről az óvoda vezetőjének rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. 

Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

39. oldal




Ha az óvodaköteles gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 10 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt.



Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.



A kapcsolattartás formái: -

Képviselet a Gyermekjóléti Központ által szervezett esetmegbeszéléseken, előadásokon, programokon. Prevenció céljából: szóban vagy írásban történő felkérés a gyermekvédelmi felelős részéről. Rászorultság esetén történő ellátási igény jelzése a gyermekvédelmi felelős részéről. Veszélyeztetettség esetén azonnali jelzés telefonon vagy személyesen. A szóbeli jelzés írásban történő megerősítése.

8. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető vagy az általa megbízott óvodapedagógus képviseli. 9. Az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval. A feladatellátás a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás alapján történik. Az óvodaorvossal, a védőnővel, a fogorvossal és a fogászati asszisztenssel az óvodavezető tart kapcsolatot. Az óvoda orvosa valamint a védőnő szükség szerint (pl. járványügyi helyzet, tetvesség felderítésére időszakos vizsgálat) látogatja az óvodát. A fogorvos évente legalább egyszer minden gyermeket megvizsgál, és szükség esetén kezelésre rendel be. 10. Az egészséges fejlődés érdekében az uszodákkal az óvodapedagógus tart kapcsolatot. 11. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető, telephely tekintetében pedig a telephelyóvoda vezető-helyettese tart kapcsolatot. A fakultatív hit-és vallásoktatás a Házirendben szabályozottak alapján történik.

40. oldal


8.

AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Az óvoda épületét nemzeti színű lobogóval kell díszíteni, melynek folyamatosan kell jelölni az intézményt. 2. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepek alkalmával, melyre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Ezek az ünnepek azonos időpontban is szervezhetők:  Anyák napja,  Apák napja,  Nagycsoportosok búcsúztatása. 3. A gyermeki élet hagyományos ünnepeit valamennyi csoport megünnepeli, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti:  Mikulás,  Adventi készülődés, karácsonyvárás,  Farsang,  Március 15.,  Föld napja,  Húsvét,  Gyermeknap. 4. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. 5. Nyitott csoport szervezési formái:  dramatizálás, bábozás,  táncház, ismerkedés hangszerekkel,  kézműves foglalkozás. 6. Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterven kívül a nevelési terv szerint kerül sor. 7. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése.

41. oldal


8. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, de elsősorban a nevelőtestületé, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. 9. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 10. Az alkalmazottakkal kapcsolatos hagyományok: 

Nyugdíjba vonuló kollégák ünnepélyes búcsúztatása,



Közös ünnepségek: karácsony, farsang, pedagógus nap,



Kirándulások: testületi, családos.

11. A hagyományápolás érvényesülhet: 

Jelkép használatával,



Gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével,



Az óvoda belső dekorációjával.

12. A logó megjelenési formái: 

Pólón,



Leveleken,



Meghívókon.

13. Rendezvényeken, kirándulásokon, az óvoda jeles napjain a logó használatát szorgalmazzuk. 14. Az óvodában, valamint az óvodán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken fontos, hogy a gyermekek az alkalomhoz illő ünnepi öltözetben jelenjenek meg, ezzel is tükrözve az egységes arculatot.

42. oldal


9.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE.

FELÜGYELET

ÉS

1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a 26/1997 (IX. 3.) NM rendelet szerint az óvodába járó orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján. 2. Az orvos, valamint a védőnő szükség szerint látogatja az óvodát. Az önkormányzat az óvodán belül biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. 3. Az intézmény gondoskodik a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 4. Évente egy alkalommal a fogorvos minden gyermeket megvizsgál, és szükség esetén kezelésre rendel be. 5. Betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 6. Fertőző betegség esetén a szülőnek az óvodát azonnal értesítenie kell.

43. oldal


10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ - ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. 2. A nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. 3. Az óvoda Házirendje részletesen meghatározza azokat a védő-óvó előírásokat, melyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során be kell tartaniuk. 4. Minden óvodapedagógus feladatát képezi:  a rábízott gyermekek részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,  ezek elsajátításáról meggyőződjék,  ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 5. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. 6. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. 7. Barkácsolás, kerti-munka közben az óvodapedagógus közvetlen jelenléte mindenkor elengedhetetlen. 8. Séták, kirándulások, tömegközlekedési eszközök igénybevétele esetén megfelelő számú felnőtt kíséretről kell gondoskodni. 9. Az óvoda csak megfelelő minőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert aszerint alkalmazni. 10. Az intézmény területén bármilyen balesetveszélyes eszköz, játék megjavíttatásáról, esetleges eltávolíttatásáról haladéktalanul gondoskodni kell. 11. A fenntartó gondoskodik az udvari játszóeszközök folyamatos karbantartásáról, valamint időszakos felülvizsgálatáról.

44. oldal


12. Az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig - az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig - az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. 13. A pedagógus a kötelező (minimális) eszközjegyzékben előírt minimum követelmények teljesülésével – az óvoda SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 14. Az intézmény munka- és tűzvédelmi felelőse minden nevelési évben az évnyitó értekezlet keretében munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart a dolgozóknak. Az újonnan belépők oktatása a munkaviszony létrejöttét követő 6 munkanapon belül történik. 15. Az intézmény Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak betartása, és másokkal való betartatása minden alkalmazottra nézve kötelező. 16. A takarítás, fertőtlenítés, mosogatás az ÁNTSZ által meghatározott szabályai szerint történhet. 17. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás, miután a többi gyermek biztonságáról gondoskodott. Amennyiben a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni. A szülőt azonnal értesítjük, illetve baleset súlyosságától függően orvosról gondoskodunk (mentő, orvos kihívása, orvoshoz szállítás). 18. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd haladéktalanul a veszélyt meg kell szüntetni. Utána azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. 19. Az óvodában történt balesetekről és az ellátás módjáról az óvodavezető értesítése mellett a munkavédelmi megbízottat is tájékoztatni kell. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését a jogszabály szerint kell teljesíteni. 20. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen. A kivizsgálásba legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 21. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

45. oldal


11.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, SZÜKSÉGES TEENDŐK

BOMBARIADÓ

ESETÉN

1. Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyermekek, a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Ilyen események a természeti katasztrófák, a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 2. Minden fenyegetést komolyan kell venni, mindaddig, amíg annak ellenkezőjéről egyértelmű jelek és információk alapján nem győződtünk meg. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. 3. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

tűz esetén a Tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a Rendőrséget,



személyi sérülés esetén a Mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja,



majd az intézmény fenntartóját.

4. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell. 5. Amennyiben csoportszobákban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési napon nem éri el a 20 Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni a szülők kérésére a gyermekek, felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről.

Teendők bombariadó esetén 6. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 7. Az első és legfontosabb feladat a Rendőrség értesítése, kiérkezésüket követően fogadásuk és tájékoztatásuk, valamint egyéb - szükség szerinti - megelőző és halaszthatatlan biztonsági intézkedések kiadása.

46. oldal


8. A rendvédelmi szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani, végrehajtani. 9. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A telephelyóvodában az azonnali intézkedéseket a telephelyóvoda vezető-helyettese teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. 10. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekcsoportok épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusai a felelősek. 11. Az épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusnak a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell,



az óvodapedagógusnak a gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor is meg kell számolnia,



a helyszínt és az épületet az óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben,



a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

12. Csak a Rendőrség által történt átvizsgálás, illetőleg engedélyezést követően lehet újból az intézmény területére bemenni és azt rendeltetésének megfelelően igénybe venni. 13. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

47. oldal


12. ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 14. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 15. Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. 16. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. 17. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. 18. Az adathordozó külső felületén vagy külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. 19. Az adathordozó biztonságos elhelyezésére páncélszekrény biztosított. 20. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető-helyettes és a gazdasági ügyintéző férhetnek hozzá.

Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítési rendje 21. A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. 22. A jegyzőkönyv hozzáféréssel.

kitöltésére

a

székhelyóvoda

munkavédelmi

felelőse

rendelkezik

23. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör. 24. A Közoktatási Információs Rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása



alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések

48. oldal




óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések



OSAP jelentés



alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

25. Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 26. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges.

49. oldal


13. IRATKEZELÉS 1. Az intézményben az iratkezelés a közös óvodavezetői-gazdasági irodában folyamatosan és egy iktatókönyvben papír alapon történik. 2. Az iratok iktatását az óvodatitkár munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi. 3. Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. 4. Intézményvezető feladatai között szerepel: 

Iratkezelési szabályzat elkészítése



Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása, felülvizsgálata



Az irattári terv évenkénti felülvizsgálata



Az iratkezelés - jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése



Iratkezelés felügyelete



Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása



Bizottság kijelölése az iratselejtezésre



Iratmegsemmisítés



Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása

5. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletét az általános óvodavezető-helyettes gyakorolja. 6. Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani: 

a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető



a központi iktatást végző személy,



intézményvezető által iratfelbontásra felhatalmazott személy,



névre érkező küldemény esetében a címzett

7. Az iratkezelés részletes rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza, melynek része az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje.

50. oldal


14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetője készíti el. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a Közalkalmazotti Tanácsot a véleményezési jogkör illeti meg. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. 4. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 5. A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 6. A fenntartó ellenőrzi a Szervezeti és Működési Szabályzatot. 7. Elfogadáskor és módosításkor a szülői szervezet a jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleményezési jogot gyakorol. 8. Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, vagy ha a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. 9. Felülvizsgálat: az elfogadástól számított két éven belül. 10. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 11. A Szervezeti és Működési Szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. 12. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 13. A Szervezeti és Működési Szabályzatba foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. 14. A Szervezeti és Működési Szabályzatba foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 15. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2/2014. (II. 21.) sz. határozatával jóváhagyta. 16. Hatályba lépés napja: 2014. 03. 03. Budapest, 2014. február 24. ................................................. óvodavezető

51. oldal


Függelék 1. számú függelék: Munkaköri leírásminták

52. oldal

HERMINKA ÓVODA Ida utca 6. Erzsébet királyné útja

Recommend Documents