Változást
Hering József: Izrael nem adja ki népirtást elkövetõ tömeggyilkosait
Hering József
Izrael nem adja ki népirtást elkövetõ tömeggyilkosait
A litván hatóságok 2007 augusztusában kérték Izraeltõl Jichák Árád neves holokausztkutató meghallgatását, mert Vilnius szerint a zsidó történész a II. világháború idején és közvetlenül utána tevékenyen részt vett litván polgári személyek meggyilkolásában.
A zsidó állam, amint korábban, valószínûleg ezúttal sem tesz eleget egy zsidó háborús bûnös kiadatására vonatkozó kérésnek.
A második világháború utáni idõszaktól napjainkig a sajtó, az irodalom, a képzõmûvészetek, a filmmûvészet és a történetírás irdatlan mennyiségben árasztja ránk a német nácik és segítõik által a zsidó nép ellen véghezvitt holokauszt eseményeirõl, méreteirõl és fájdalmáról szóló beszámolókat, visszaemlékezéseket és mûvészi alkotásokat. Mindez érthetõ, fájdalmas és nagyon emberi.
A zsidók XX. századi tragédiáját mindenkinek ismernie és elõtte méltóképpen tisztelegnie kell!
Másrészt viszont a háború befejezése után több mint hat évtizeddel tarthatatlan állapot az, hogy például a nemzetközi zsidó szervezetek, de leginkább Izrael állam nyomására szinte minden országban le kell tagadni az örmény holokauszt megtörténtét. A magyar Országgyûlésben képviselõk egy csoportja törvényhozással kívánt emléket állítani az örmény tragédiának, de cionista nyomásra a javaslat napirendre sem kerülhetett.
Továbbra sem illik beszélni a szövetségesek által a második világháború vége felé a német polgári lakosság soraiban véghezvitt tudatos, elõre kitervelt tömeggyilkosságokról. Mi, ötvenesek, hatvanasok az iskolában, a színházakban és a mozikban a zsidó holokauszt történésein nõttünk föl, - miközben a háború utáni idõszaktól napjainkig a zsidók dominálta hazai kulturális élet és a médiumok hallgattak és elhallgattatnak a Tito partizánjai és a román Maniu-gárdisták által Délvidéken és Erdélyben kivitelezett magyarirtásról, a Felvidékrõl Magyarországra és Csehországba deportált magyarok tragédiájáról, a szolyvai, a foksányi és a barcaföldvári haláltáborokról.
A hazai médiumok és politikusok (akiket mi választottunk a nyakunkra) tekintélyes része manapság is a holokausztkultúrát részesíti elõnyben, s még mindig nacionalistának, rasszistának, nyilasnak, de a legjobb esetben csak magyarkodónak nevezik azt, aki ki meri mondani, hogy volt magyar holokauszt is.
A tabukat végre meg kell törni. Ezennel elindítunk egy sorozatot, amelyben igyekszünk fölvázolni a zsidók által a II. világháború alatt és után elkövetett népirtásokat.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
Változást
Slomo (Solomon) Morel, a lengyelországi születésû zsidó kommunista tömeggyilkos, a német polgári személyek számára Swietochlowice városban létesített koncentrációs tábor szadista hóhéra 2007. február 14-én ágyban, párnák és jó anyagi körülmények között hunyt el Tel-Avivban.
A lengyel hatóságok kétszer is kérték kiadatását Izraeltõl emberiségellenes és népirtó bûncselekmények elkövetése miatt. De mindhiába. (Morelrõl késõbb még részletesen értekezünk.)
Jichák Árád, a világhírû holokausztkutató izraeli történész kiadatását, pontosabban egy vizsgálóbizottság elõtti meghallgatását 2007 augusztusában a litván hatóságok kérték.
Vilnius szerint ugyanis Árád, akárcsak a lengyelországi Morel, a II. világháború idején és után tevékenyen kivette részét ártatlan polgári személyek meggyilkolásából. Az izraeli hatóságok „természetesen” a legújabb kiadatási kérelemnek sem hajlandók eleget tenni. Pedig az Árádnak tulajdonított szörnyû bûncselekmények azért is elgondolkodtatóak, mert az izraeli történész nemcsak neves holokausztkutató, hanem a téma egyetemi elõadója és huszonegy esztendõn keresztül a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsának az elnöke is volt, s ezenkívül az izraeli hadsereg nyugalmazott vezérezredese.
Jichák Árád (eredeti nevén: Iszák Rudnickij) 1926. november 11-én született a litvániai Svencionys városban. Az általános iskolát a Tárbut (kultúra) nevû, az egész kelet-európai zsidó világra kiterjedõ héber tannyelvû intézetben végezte, majd siheder korában belépett a Litvániában is tevékenykedõ Hánoár Hácijoni (Cionista Ifjúság) elnevezésû mozgalomba. A II. világháború kitörése 1939-ben éppen Varsóban érte, de idejében visszament a szülõvárosába, amely ekkor már szovjet megszállás alatt volt.
De mivel a különféle felszabadítók a történelem folyamán Litvániában is sûrûn váltogatták egymást, Jichák Árád, és vele együtt 200 ezer ottani zsidó, 1941 szeptemberétõl a németektõl volt kénytelen rettegni. A litván fõvárosban és más településeken a háború elõtt mintegy 200 ezer zsidó élt, s ezért a héberül jól tudó litván zsidók Vilniust csak Észak Jeruzsálemeként (Jerusálájim sel hácáfon) emlegették.
Partizánból NKVD ügynök
Jichák Árád visszaemlékezésében azt írja, hogy a németek gödrökbe lõtték szülõvárosa zsidó lakosságának jó részét, de õ és vele együtt még néhány gyermek megszökött. A németek ezután egy kisebb gettót létesítettek a város mesteremberei számára. A gyerekeket kivitték a városon kívülre, ahol a raktárakban felgyülemlett zsákmányolt szovjet fegyvereket kellett nekik osztályozni és tisztítani. Mindjárt az elsõ munkanapon elcsent egy rövid csövû, tehát könnyen ruha alá rejthetõ puskát. Egy hónap leforgása alatt a gyerekek két zsáknyi fegyvert loptak, majd elkezdték megszervezni a földalatti ellenállást. A gettót a németek õrizték, s így aztán komolyabb ellenállást nem tudtak kifejteni. 1943 márciusában a fiatalok kiszöktek a környezõ erdõkben tevékenykedõ szovjet partizánokhoz. http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
Változást
Árád a Markov Brigád Vilniusi Zászlóalj nevû szovjet partizánegységben Tolka mozgalmi néven a háború végéig elsõsorban robbantásos terrorcselekményeket hajtott végre. 1943-ban beszivárgott a német hadsereg ellenõrizte vilniusi gettóba, ahol találkozott Ábbá Kovnerrel, az ottani ellenállási csoport parancsnokával, késõbb Izrael koszorús költõjével. Árád az önéletrajzi visszaemlékezésében leírja, hogy a háború idején a szovjet partizánok soraiban miként harcolt a németekkel együttmûködõ litvánok, illetve jóval kisebb vehemenciával a német katonák ellen Litvániában és Fehéroroszországban.
A Vörös Hadsereg 1944 júliusában érkezett Litvániába. Tolka egészen 1945. május 8-ig, Németország kapitulációjáig folytatta a harcot, de ekkor már a szovjet NKDV titkosszolgálat munkatársaként. A háború után Lengyelországon keresztül Olaszországba érkezett, ahol fölvette a kapcsolatot a brit hadsereg keretében harcoló palesztinai Zsidó Brigáddal. A német hadsereg és a német polgári lakosság ellen is megtorló akciókat végrehajtó Zsidó Brigáddal való együttmûködése azonban tiszavirág életû volt, mert Tolka, ki tudja, miért, 1945 decemberének végén fölszállt a Hanna Szenes nevû illegális bevándorlóhajóra és fedélzetén megérkezett Palesztinába.
A Szentföldön is robbantott
De hogy milyen megbecsülésnek örvendtek Izraelben a más népek körében gyilkolászó zsidó judeonácik, annak érzékeltetésére elõször bemutatjuk Jichák Árád sorsának alakulását a Szentföldön.
Alig érkezett meg Palesztinába, mindössze két hónapot tölt Jágúr kibucban, s máris a britek és az arabok ellen harcoló Pálmáh nevû zsidó fegyveres alakulat soraiban találjuk. (A Pálmáh a héber P'lugot Máhác, azaz a Lesújtás Századai kifejezés mozaikszava.) A Pálmáh elit alakulat (amely 1948-ban beolvadt az akkor megalakult izraeli hadseregbe) emlékét megörökítõ héber nyelvû világhálós honlapon olvasható, hogy Árád 1946 elején Náán településen elvégezte a pilótatanfolyamot, brit bizonyítványt kapott, s már szorgalmasan készíti a légi fölvételeket az arab célpontokról, amikor kiderül, hogy színtévesztõ. Nagy tragédia persze nem történt, mert a partizán mindig gyorsan föltalálja magát, visszatért a korábbi, még a szovjet elvtársaktól tanult foglalatosságához, a robbantásos merényletekhez.
Tolka tehát ott folytatta, ahol partizánként abbahagyta. Rövidesen a robbantásos szabotõr akciókat végrehajtó tisztek kiképzõje lesz Ásdot Jáákov és Áfikím kibucban. S hogy tanítványainak a gyakorlatban is bemutassa a szaktudását, fölrobbantja egy arab falubíró (muhtár) lakóházát annak lakóival együtt. Késõbb Kelet-Jeruzsálemben a palesztinok lakta Sejk Dzsarráh és Suáfát nevû negyedében már több tucat arab házat repít a levegõbe.
Árád az 1948-ban megalakult izraeli hadseregben az '50-es évek közepén a páncélos hadosztályok mûveleti alosztályának tisztje, az 1956-os Szuezi háborúban pedig a 27. zászlóalj tank ezredének parancsnoka. Az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban már vezérezredesi rendfokozattal a váll-lapján a hadsereg oktatási fõtisztje. 1972-ben, aránylag fiatalon, 46 éves fejjel leszerel és ezzel elkezdõdik a polgári karrierje.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
Változást
A Holokauszt Múzeum élén
Jichák Árád a tel-avivi egyetemen (hivatalos neve: Tel-Aviv Egyetem) a második világháború, s azon belül a zsidó holokauszt történetének sikeres elõadója. Számos, ezzel a témával foglalkozó könyvet írt és adott ki különbözõ nyelveken. Az egyetemi katedra mellett 1972-ben a néhai Jigál Álon oktatásügyi és kulturális miniszter kinevezi a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeum igazgatótanácsa elnökének, amely tisztséget egészen 1993-ig betölti. Árád a történelemtudományok doktora, disszertációját a vilniusi gettó történetérõl írta. Késõbb két kötetben megírta a Szovjetunió zsidóságának holokausztját.
A Háárec izraeli héber nyelvû napilap 2007. szeptember 7-én azt írta, hogy a litván hatóságok Jichák Árád emlékiratainak tüzetes tanulmányozása során jutottak arra a következtetésre, hogy az izraeli történész Litvánia német megszállása idején partizánként, illetve a világháború alatt és után az NKVD nevû szovjet titkosszolgálat munkatársaként tevékenyen részt vett litván polgári személyek, elsõsorban szovjetellenes hazafiak kivégzésében.
Jichák Árád az önéletrajzi mûvének (A Partizán – A Siralom völgyébõl a Sion hegyig) megírásakor még nyilván nem gondolt arra, hogy a Szovjetunió szétesése után függetlenné váló Litvánia esetleg elkezdi kutatni a litván hazafiak ellen elkövetett kommunista zsidó bûntetteket.
Rimvydas Valentukevicius litván államügyész az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy hivatala az országok közti jogsegélynyújtásra vonatkozó iratot küldött az izraeli legfõbb ügyészségnek, amelyben kérte, hogy a zsidó állam tegye lehetõvé Jichák Árád meghallgatását.
Az izraeli történésznek küldött levélben a litván hatóság közölte Áráddal, hogy emberiség ellen elkövetett bûnökkel gyanúsítják, s ezért szeretnék kihallgatni. Árád persze tagadja a vádat, s rögtön kijelentette, hogy a litván gyanúsítás részét képezi annak a bosszúhadjáratnak, amelyet azért indítottak ellene, mert történészként gondosan összeállította a németekkel együttmûködõ litvánok listáját.
Valentukevicius ügyész szerint az Árádra vonatkozó terhelõ bizonyítékokat a Litván Népirtás és Ellenállás Kutató Központ szerezte be. „Sok olyan dokumentum áll a rendelkezésünkre, amelyek arra engednek következtetni, hogy Jichák Árád igenis részt vett emberiségellenes bûncselekmények elkövetésében”, jelentette ki az AFP-nek Rimvydas Valentukevicius litván államügyész.
A sérthetetlen kettõs mérce
Jichák Árád és az izraeli sajtó egy része természetesen antiszemitizmussal vádolta meg a történészt egyelõre csupán meghallgatni kívánó litván hatóságokat. http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
Változást
Árád a Háárecnek a következõt nyilatkozta: „A litvánok ezzel a kéréssel tulajdonképpen azt szeretnék bebizonyítani, hogy a második világháború idején voltak ugyan zsidókat gyilkoló litvánok, de ugyanakkor zsidók is öltek ártatlan litvánokat.” A litván Republika címû újság nemrégiben szintén követelte Izraeltõl, hogy tegye lehetõvé Árád kihallgatását Vilniusban. A Háárec egyik cikkírója erre reagálva viszont ezt írta: „A Republika nem elõször fejt ki antiszemita és fasiszta nézeteket.”
Efrájim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója is igen érdekes és elgondolkodtató nyilatkozatot adott a Háárec 2007. szeptember 9-ei számában az Árád meghallgatására vonatkozó litván kérésrõl:
„Nem ez az elsõ eset arra, hogy idegen országok megpróbálják elérni a nácikkal kollaborálók meggyilkolásával gyanúsított izraeli állampolgárok kiadatását. Korábban a lengyelek egy személy (a tömeggyilkos Slomo Morel ), míg a litvánok Árádon kívül két izraeli állampolgár kihallgatásának lehetõvé tételét kérték. Az izraeli igazságügyi minisztérium azonban nem hajlandó eleget tenni ezeknek a megkereséseknek, mert antiszemita kérésekrõl van szó. A litván vizsgálóbizottság is bûnben született, mert párhuzamosan kívánják vizsgálni a szovjetek és a nácik által elkövetett bûncselekményeket. Márpedig az elfogadhatatlan, hogy egyenlõségjelet tegyenek a két esemény közé”, - nyilatkozta Efrájim Zuroff.
(Megjegyezzük, hogy a judeonácikat ilyen szépen védelmezõ Efrájim Zuroff szorgalmazza az Ausztráliában élõ 86 éves Zentai Károly és a 95 esztendõs budapesti Képíró Sándor magyar bíróság elé állítását a zsidók ellen elkövetett második világháborús állítólagos bûncselekményeik miatt.)
S hogy az olvasó jobban megértse az Izraelben és általában a zsidók bizonyos köreiben uralkodó fölfogást, a fentebb olvasható sajtónyilatkozatoknak az a lényege, hogy ha zsidó követ el emberiségellenes, népirtó bûncselekményeket, és ezért felelõsségre kívánják vonni, vagy ha valaki csak rámutat bizonyos kommunista zsidók embertelen cselekedeteire, akkor azt az embert rögtön kikiáltják antiszemitának és fasisztának.
A most 81 esztendõs Jichák Árád kiadatása ügyében az izraeli igazságügyi minisztérium e sorok írásakor még nem hozta meg a végsõ döntést, de túlzott illúzióik a litvánoknak sem lehetnek, amiképpen Jeruzsálem egészen pimasz jogi csûrés-csavarással korábban a lengyel hatóságok kérését is elutasította a másik zsidó tömeggyilkos, Slomo Morel esetében.
Pedig Vilnius – amint az a litván megkeresésben olvasható – elõször csak meghallgatni szeretné a világhírû izraeli holokausztkutatót, megadva neki a nyilvános fórumot arra, hogy tisztázza magát. Jichák Árád nyilván jól tudja, hogy miért nem kíván élni ezzel a lehetõséggel.
A következõ részben szólunk további zsidó http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
Változást
tömeggyilkosokról, az általuk létrehozott megtorló alakulatok tevékenységérõl, illetve arról, hogy az emberiség ellen elkövetett bûncselekmények után Izraelben és másutt a hajuk szála sem görbül.
Ha valamely ország merészeli kérni a kiadatásukat, vagy követeli azt, hogy vonják õket felelõsségre a jelenlegi tartózkodási helyükön, akkor a hivatalos izraeli válasz szinte mindig az, hogy a németek, lengyelek, litvánok, magyarok, horvátok és más népek ellen a bosszúálló zsidók által elkövetett népirtások nem számítanak olyan bûncselekménynek, mint amilyen rémtetteket a nácik és segítõik elkövettek.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 22 February, 2017, 19:33
