HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat
ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK
ELFOGADVA: 2011. február 23.
1
Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata megbízásából a Planteus Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft. 2011-ben
Generál tervező:
Planteus Kft. 8273 Monoszló, Fő u. 23.
Felelős tervező:
Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Planteus Kft.
Településtervezés:
Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1 19-0221/2001 Varga Orsolya településmérnök Planteus Kft. Auer Jolán vezető terület- és településtervező K1, TT-1, TR1-5001/01 Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K2-01-5156/03 TÁJOLÓ-TERV KFT.
Építészet:
Németh Ferenc okl. építészmérnök
Tájrendezés, Zöldfelület-rendezés, Környezetalakítás:
Auer Jolán Jaczenkó Judit Schrett Andrea okl. tájépítészmérnök ’Sigmond Katalin okl. tájépítészmérnök TÁJOLÓ-TERV Kft
Környezeti értékelés:
Jaczenkó Judit okl. környezetvédelmi szakmérnök TT1, TK/1 01-5156 Schrett Andrea ’Sigmond Katalin
Gáz közmű tervezés:
Petrika László okl. gépészmérnök, BSZFG/19-0002
Villamos közmű tervezés: Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök V-1/19-0065, HSz-2/19-0065, HTr-2/19-0065, HK-2/19-0065, HV-2/19-0065 Vízi közmű tervezés: Közlekedéstervezés:
Sturcz Mihály okl. építőmérnök TR-k-T/19-0117
2
1. TÁJRENDEZÉSI, ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT, TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA
A településrendezési tervek jelen felülvizsgálata során kijelölt fejlesztési területeinek többsége a település egyes területein a jelenlegi használat és a terület szabályozásának összhangba hozását, illetőleg a magasabb rendű tervekkel való összhang megteremtését célozza. Jelentős új fejlesztés a 2., 4., 5., 6., 7., 10.,13., 17., 20,, 21. és 23. sz. fejlesztés beruházási programja, amely jelenlegi beépítésre nem szánt területen lakó- illetve gazdasági terület kijelölését irányozza elő. 1.1. Herend elhelyezkedése, táji, természeti és zöldfelületi adottságai A település Veszprém vonzáskörzetében, attól 14 km-re nyugatra fekszik. Herend két kistáj, az ÖregBakony és a Veszprém-Devecseri árok kistájak határán helyezkedik el. A település közigazgatási határának északi részét dombok és alacsonyabb hegyek foglalják el, míg a déli részt a Séd-patak völgye határozza meg, itt fekszik a település belterülete is. A település és környezetének domborzatára jellemző, hogy a Veszprém-Devecseri árok kelet-nyugati irányú, törések mentén süllyedt szerkezeti árok, amelynek mozaikos elrendeződésű sasbércek az alapjai. Ezek a sasbércek jelenleg több száz méter mélyen a talajfelszín alatt találhatók. A terület a gyengén tagolt medencék domborzattípusát képviseli. A kistáj területének túlnyomó része dolomitkopár, vagy vékony rendzinatakarós felszín, néhol löszfelhalmozódással, sekély termőréteggel. Az Öreg-Bakony területét árkos-sasbérces szerkezet jellemzi északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti tagolással. A terület jellemző talajképző kőzetei a dolomit és a mészkő, illetve a lösz. A kistáj szélein, ahogyan Herend területén is, előfordul kitermelhető szénvagyon (Herend esetében lignit). A terület mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú, a napsütéses órák száma 1950-1960 közötti. Az évi középhőmérséklet 9,0 °C körüli. Az éves csapadékösszeg a Veszprém-Devecseri árok területén kevéssel 700 mm fölötti, míg az Öreg-Bakony kistájra eső részen kevéssel meghaladja a 750 mm-t. Az uralkodó szélirány a Veszprém-Devecseri árokban északnyugati-nyugati, míg az ÖregBakony területén észak-északnyugati. A jellemző átlagos szélsebesség3,5 km/h körüli. A terület talajait tekintve jellemzőek a mészkövön kialakult rendzinák, valamint a löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A Séd-patak mentén főként réti talajok jellemzőek. A területen állandó vízfolyás a Séd-patak, amely az Öreg-Bakony felől érkezik és a VeszprémDevecseri árok területén folytatja útját Veszprém felé. Herend közigazgatási területén is több mellékága ered. Állóvizek a területen a kistájhatár közelében található horgásztavak, amelyek egykor bányatavak voltak. Összefüggő talajvíz a területen nem jellemző. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Herend és környéke botanikai szempontból két flórajárás határán terül el: a Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékén belül a Balatoni flórajárásba (Balatonicum) és a Bakonyi-Vértesi flórajárásba (Vesprimense) tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a következők: a gyertyánelegyes bükkösök (Melico-Fagetum hungaricum), a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris pannonicum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeaeCarpinetum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), a bükkös karsztbokorerdők (Fago-Ornetum), és a hegyvidéki égerligetek (Alnetum glutino-incanae). A terület híres, őshonos fája a tiszafa (Taxus baccata). Jellemző lágyszárúak a szagosmüge (Asperula odorata), a gombernyő (Sanicula europaea), a közönséges varázslófű (Circaea lutetiana), a holdviola (Lunaria rediviva), a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium), a nádtippan (Calamagrostis varia), a magyar bogáncs (Carduus collinus) és a korai kankalin (Primula acaulis). A tájszerkezet tekintetében Herend közigazgatási területe két részre oszlik, a kistájakkal többékevésbé megegyezően. Az északi, Öreg-Bakony kistájhoz tartozó részen a tájat középhegység jellegű területek, tagolt térfelszín, erdőgazdálkodás, valamint a lepusztultabb, vékonyabb rétegű rendzina talajjal rendelkező részeken (ahol erdő csak nehezen él meg) cserjésedő, gyepes területek jellemzik. A közigazgatási terület ezen része még viszonylag természetközeli.
3
A település belterülete, illetve a közigazgatási terület déli része a Veszprém-Devecseri árok kistáj területén fekszik. A terület lankásabb, medenceszerű, mélyebb fekvésű, kisebb szintkülönbségekkel. Ezen a részen a talajok (pl. agyagbemosódásos barna erdőtalajok) jobb lehetőséget teremtenek a mezőgazdasági műveléshez, így a területen megjelennek a kiterjedtebb szántóterületek, valamint itt is jellemző a gyepes vagy parlagon hagyott mezőgazdasági terület. Ezen a területen a táj ember által okozott átalakulása jóval nagyobb mérvű. Nagyjából a két kistáj határán húzódik a vasútvonal, ezzel és a Séd-patakkal többé-kevésbé párhuzamosan, kelet-nyugati irányban pedig a 8. sz. főút. Ezek az infrastruktúra-elemek mintegy közrefogják a település beépített területeit. Jellemzőek az utak, patakágak és vasút menti növénytelepítések, illetve az itt fennmaradt, többé-kevésbé természetes növényzet. A települési zöldfelületi rendszerek meghatározzák egy település képét, környezeti állapotát és a településen tartózkodók komfortérzetét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van, a természetes növénytakaró látványa megnyugtatja, felüdíti az embert, emellett nagy szerepe van a környezeti elemek szennyezettségének mérséklésében is, hiszen mérsékli a légszennyezést, a belterületen tartja a lehulló csapadékot, ezáltal párásítja a levegőt, segíti a település átszellőzését és csökkenti a zajártalmakat. Ezen feladatokat egy település zöldfelületei hatékonyan akkor tudják ellátni, ha a belterületi és külterületi zöldfelületek rendszert alkotnak. Egy település zöldfelületi rendszerét az elsősorban kondicionáló hatású zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége képezi bel- és külterületen. A település zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy jó állapotúak és a település nagyságához viszonyítva megfelelő területűek. A térség zöldfelületi arculatában meghatározó a város körüli nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület. Az erdő nem nyúlik le egészen a településig, közéjük rétek, legelők, szántók ékelődnek. A település kondicionálásában fontos szerepet képeznek a Séd melletti ligeterdők, gyepfelületek és a belterületi zöldterületek. Ezek a zöldterületek az év nagy részében a bő vízellátottságból adódóan dús vegetációval rendelkeznek, magas párolgási mutatóval. A belterületi zöldfelületek rendezettek. A családi házas övezeten belüli területek magas zöldfelületi részaránnyal bírnak, a társasházas beépítés esetén is tágas a zöldfelület. A település területén található összes belterületi zöldfelület 192.000 m2, ebből az összes belterületi parkterület 179.000 m2. A belterületi és külterületi zöldfelületek rendszere összefüggő, legfőképpen a Séd menti ligetes állományoknak és az utak menti zöldfelületeknek, zöldsávoknak köszönhetően. 1.2. Herend táji, természeti értékei: Természetvédelmi szempontból Herend közigazgatási területe értékes, de kiemelkedő természeti vagy táji értékekről nem beszélhetünk. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek – NATURA 2000 területek – a területen nem találhatók. Országosan védett természeti terület, vagy helyi védelem alatt álló természeti érték a térségben szintén nem található. A település közigazgatási területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján ex lege védett barlangok, illetve a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet alapján hozzájuk tartozó felszíni védőterületek találhatók, a belterülettől északra, a Szolimán-tető közelében. Az Országos ökológiai hálózat területei közül magterület és pufferterület is található Herenden. A magterülettel, illetve pufferterülettel érintett területek zömmel erdőterületek, vagy gyepes, esetleg felhagyott, cserjésedő-erdősülő mezőgazdasági területek. A magterületek főként a település közigazgatási területének északi részét, valamit a belterülettől nyugatra eső néhány foltot érintik. A pufferterületek a település belterületétől északra, a magterületekhez csatlakozva, valamint a belterülettől délre, a Séd-völgy 8. sz. főúttól délre eső területén helyezkednek el. A település területén, főként a közigazgatási terület északi részein az OTrT alapján kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók. Ezek a területek jelenleg is erdőművelés alatt állnak. A település és környezete kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik: az Öreg-Bakony kistáj Herend közigazgatási területére eső részén található váltakozó erdős és gyepes foltok, valamint a horgásztavak környéke különösen figyelemre érdemes. A temető környékéről észak-északkeleti irányba, valamint a település ún. „Szolimán-tető” nevű területéről nyíló kilátás igen szép. A közigazgatási terület északi
4
fele, valamint a Szentgál felé eső, déli részen egy-egy folt a Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezetébe tartozik. 1.3. A fejlesztési területek elhelyezkedése, természeti, táji adottságai 1.3.1. A fejlesztési területek A fejlesztéssel érintett területek közül az 1., 2., 3., 15. (részben), 16., 22. és 23. sz. fejlesztések belterületen, míg a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. (részben), 17., 18., 19., 20., 21. és 24. sz. fejlesztési területek külterületen helyezkednek el. Az 1., 2., 3., 15. (részben) 16., 22. és 23. sz. belterületi fejlesztések esetében a táj-, és zöldfelület-rendezési munkarész a település klimatikus adottságainak javítását, a településképi értékek megőrzését, értékes lakó- és üdülőkörnyezet kialakulását célozzák. A többi fejlesztési terület esetén – tekintettel arra, hogy a tervezési területek környezete természeti értékekben gazdag – a tájrendezési javaslat egyrészt a táji, természeti értékek védelmének biztosítására, továbbá a fejlesztésekkel kapcsolatos zöldfelületi fejlesztési feladatok megfogalmazására irányul. A tervezett fejlesztések belterületen a 2. és 22. sz. fejlesztési terület kivételével a jelenlegi állapothoz képest jelentős zöldfelületi változást nem okoznak. Külterületen a 4., 5., 6., 7., 10., 13., 17., 20. és 21. sz. fejlesztési területek esetében jelentős méretű, eddig beépítésre nem szánt területek válnak beépítésre szánttá. A fentiekből következően a fejlesztési területeken a tervezett beruházások megvalósítása során a természeti, tájképi értékek megtartása a fő célkitűzés, a tervezés során olyan feltételek meghatározása szükséges tehát, amelyek révén a térség biológiai sokfélesége megőrizhető. A természeti értékek megőrzése érdekében olyan építési szabályok kerültek megfogalmazásra, amelyek a természeti értékek védelmét célozzák, e szerint az érintett területeken: – –
növénytelepítés csak az adott termőhely adottságainak megfelelő őshonos fa- és cserjefajokkal történhet, az új épületek, építmények kialakítása során a helyben hagyományos építészeti formavilágot, és anyaghasználatot, illetve a természetes anyagok használatát kell előnyben részesíteni.
1.3.2. Az egyes fejlesztési területek táj- és természetvédelmi, zöldfelületi adottságai Az alábbiakban ismertetjük, hogy az egyes fejlesztési területeken milyen táj- és természetvédelmi, illetve zöldfelületi szempontból kiemelendő adottságok, övezeti érintettségek fordulnak elő. Az 1. sz. fejlesztési terület jelenleg belterületi ipari gazdasági terület, amelyet délről ipari gazdasági terület, nyugatról kertvárosias lakóterület, északról zöldfelület, keletről pedig különleges sportterület határol. (A területet keletről határoló sportterület a 3. sz. fejlesztési terület, amely jelen módosítás értelmében településközponti vegyes területbe sorolandó, az északi oldalon található sportterület a 2. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg ipari épületek, valamint gyepes udvar található. A 2. sz. fejlesztési terület jelenleg belterületi zöldfelület, amelyet délről ipari gazdasági terület, a többi irányból lakóterületek határolnak. (A déli ipari terület jelen módosítás szerint a 1. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg rendezetlen zöldfelület található. A 3. sz. fejlesztési terület belterületen helyezkedik el, jelenleg sportpálya. Északról, keletről lakóterületek, délről központi vegyes területek határolják, míg nyugatról ipari gazdasági terület mellett fekszik. (A nyugati ipari terület jelen módosítás szerint a 1. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A terület jelenleg jól karbantartott, öntözött, gyepes sportpálya. A 4. sz. fejlesztési terület külterületen található, jelenleg gyepterület. Északról a vasút mentén cserjésedő gyepterület, keletről kertvárosias lakóterület, délről erdősülő gyepterületek, nyugatról
5
szintén gyepterületek határolják. (A déli cserjésedő gyepterület a jelen terv szerint 18. fejlesztési terület része, amely a későbbiekben turisztikai erdőterületbe sorolandó.) A területen jelenleg gyepes, felhagyott szántóterület, parlag található. Az 5. sz. fejlesztési terület a külterületen helyezkedik el, két részből áll. Az egyik rész jelenleg szántóterület, a másik gyepterület. Nyugatról szántóterület, északról fás cserjés gyepterület, keletről a belterület, délről a temető területe határolja. A területen jelenleg gyepterület, illetve néhány épület nélküli, elkerített kiskert található. A 6. sz. fejlesztési terület jelenleg szántó-, illetve gyepterület, amelyet északról szántóterület, keletről mocsaras terület, délről a vasút területe, nyugatról pedig ipari gazdasági terület övez. A terület jelen terv szerint a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó. A terület és a vasút között többnyire akácfák (Robinia pseudoacacia) találhatók. A 7. sz. fejlesztési terület jelenleg szántóterület, amelyet délről ipari gazdasági és gyepterületek, a többi irányból pedig gyepes és erdősülő területek határolnak. (A területet délről részben határoló mezőgazdasági terület a jelen terv szerinti 6. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó. A területet a többi irányból övező területek pedig a 8. sz. fejlesztési terület részei, amely a későbbiekben védelmi erdőterületbe sorolandó.) A területen jelenleg nincs állandó zöldfelületi borítottság. A 8. sz. fejlesztési terület jelenleg cserjésedő-erdősülő mezőgazdasági terület, amelyet délről és nyugatról mezőgazdasági területek, északról gazdasági erdőterületek, keletről a közigazgatási határ határol. (A terület által közrefogott mezőgazdasági terület a 7. sz. fejlesztési terület, amely jelen módosítás értelmében kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolandó.) A területen jelenleg cserjés-fás sáv húzódik főként kökény (Prunus spinosa), vadkörte (Pyrus pyraster), és egyéb Prunus-fajokkal. A 9. sz. fejlesztési terület, az ún. „Szolimán-tető” a belterülettől északra helyezkedik el, jelenleg mezőgazdasági terület, amelyet északról gazdasági erdőterület, keletről és délről mezőgazdasági, nyugatról pedig vízmű és mezőgazdasági üzemi terület határol. A területen jelenleg főként gyepterület, illetve cserjésedő, erdősülő területek találhatók. A 10. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület, amelyet északról mezőgazdasági telephely, keletről és nyugatról gyepterületek, délről pedig vasúti terület határol. (A területet keletről határoló gyepterületek egy része a 21. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben, jelen terv részeként kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik.) A tényleges területhasználat szántó művelés, a tábla és a vasút között fák (Robinia pseudoacacia és Pinus nigra) és cserjék találhatók. A 11. sz. fejlesztési terület jelenleg felhagyott mezőgazdasági terület, amelyen néhány nyárfa áll. A területet délről szintén nyárfákkal tarkított gyepterület, nyugatról ipari gazdasági, északról fás-gyepes rekreációs terület, keletről gyepterület övezi. A terület a későbbiekben a rekreációs területhez (különleges beépítésre nem szánt – sport terület) fog csatlakozni. (A területet keletről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 12. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandó. A területet délről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 13. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. A 12. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület. Keletről és északról különleges beépítésre nem szánt – sport terület, nyugatról gyepterület és vízműterület, délről pedig vasúti terület határolja. (A területet nyugatról határoló gyepterület a jelen terv szerinti 13. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. A 13. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. Északról és keletről szintén gyepterület, délről vízműterület és vasúti terület, nyugatról pedig ipari gazdasági terület határolja. (A területet keletről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 12. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll.
6
A 14. sz. fejlesztési terület a település területétől nyugatra, a Majolikagyár mellett helyezkedik el. Jelenleg lakóterület, keletről ipari gazdasági terület, délről vasúti terület, északról és nyugatról különleges beépítésre nem szánt – sport terület határolja. A területen jelenleg egy épület áll, amelynek a bontása tervezett, itt zöldfelületi szempontból csak néhány fa (Tilia cordata, Acer negundo, Acer platanoides, Populus sp.) említhető. A 15. sz. fejlesztési terület erdősülő gyepes terület, illetve zöldterület, amelyet északról gyepterület, nyugatról és keletről erdősülő gyepterület, délről pedig kertvárosias lakóterület, valamint gyepterület határol. Részben belterületen fekszik. (A terület északi oldalán lévő gyepterület a 4. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg fás-gyepes terület található, néhány épülettel. A 16. sz. fejlesztési terület belterületen található és jelenleg zöldterület. A területet nyugatról, északról és keletről kertvárosias lakóterület, délről erdősülő terület határolja. A terület északi határán fut a Séd-patak. A területet egy részén északkeleti irányból, a Séd-patak túloldalán érinti egy fásgyepes zöldterület is. A területen jelenleg erdős-gyepes zöldterület található. A 17. sz. fejlesztési terület a jelenleg mezőgazdasági terület (szántó, illetve gyep), amelyet északról, keletről és délről szántó- és gyepterületek, nyugatról pedig a közigazgatási határ és Szentgálhoz tartozó erdősávok és mezőgazdasági területek határolnak. (A területet északról, keletről és délről határoló mezőgazdasági területek a 18. és 19. sz. fejlesztési területek részei, amelyek a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandók). A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 18. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (szántó- és gyepterület), amelyet északról mezőgazdasági területek, keletről a Szentgálra vezető főút, a többi irányból pedig szintén mezőgazdasági területek, a közigazgatási határ és Szentgálhoz tartozó erdősávok határolnak. (A területtől északra eső mezőgazdasági területek a 17. sz. fejlesztési területet képezik, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 19. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (szántó- és gyepterület), amelyet északról a 8. sz. főút, keletről a Szentgálra vezető főút, a többi irányból pedig szintén mezőgazdasági területek határolnak. (A területtől délre és délnyugatra eső mezőgazdasági területek a 17. sz. fejlesztési területet képezik, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 20. sz. fejlesztési terület két részből áll. Mindkét terület jelenleg mezőgazdasági terület, ahol szántó- és gyepterületek találhatók. Az egyik részterületet két Séd-ág osztja fel, a másikkal közvetlen határosan fut. Az egyik részterületet keletről ipari gazdasági terület, délről és délnyugatról a közigazgatási határ, illetve mezőgazdasági területek, nyugatról mezőgazdasági terület (szántó), északról pedig szintén mezőgazdasági terület (erdősülő gyepterület) határolja. A másik részterületet keletről a közigazgatási határ és Bánd mezőgazdasági területei, délről a Séd-ág, illetve ipari gazdasági területek, nyugatról mezőgazdasági területek, északról pedig a 8. sz. főút határolja. A területen jelenleg kis kiterjedésben szántó, valamint főként erdősülő gyepterületek találhatók. A 21. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (gyepterület), amelyet északról mezőgazdasági telephely, keletről gyepterületek, délről vasút menti erdőterület, nyugatról pedig mezőgazdasági terület (szántó) határol. (A területet nyugatról határoló szántóterület a 10. sz. fejlesztési terület, amely jelen terv értelmében kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik.) A terület jelenleg gyepfelülettel fedett. A 22. sz. fejlesztési terület jelenleg kivett terület, közlekedés céljára fenntartva (itt tervezték a régi 8. sz. út kihajtását az új 8. sz. főútra, de ez az elképzelés már nem él). A területet északról és keletről kertvárosias lakóterületek, délről a 8. sz. főút, nyugatról pedig a temető terület határolja. A területen jelenleg bozótos található.
7
A 23. sz. fejlesztési terület belterületen helyezkedik el, jelenleg sportpálya. Északról vegyes területek, keletről lakóterületek helyezkednek el, délről a 8. sz. főút határolja, míg nyugatról a sportterület további része fekszik. A terület jelenleg jól karbantartott, gyepes sportpálya, a terület szélein fás növényzettel. A 24. sz. fejlesztési terület a belterülettől távol, az északnyugati közigazgatási határhoz közel helyezkedik el. Az erdőterületek közrefogásában elhelyezkedő terület jelenleg részben erdő, részben legelő terület, ahol tó kialakítása tervezett. Az Országos ökológiai hálózat területei közül magterület a 9., 15. és 24. sz. fejlesztési területeket, pufferterület a 20. sz. fejlesztési terület második részterületét érinti. A Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezete a 17., 18. és 24. sz. fejlesztési területeket érinti. 1.4. Táj- és zöldfelület-rendezési javaslatok A kialakításra kerülő művi létesítmények tájba illesztése – a táji adottságokhoz illeszkedő zöldfelület-kialakítás, valamint – az épületek, építmények anyagainak, arányainak, színeinek, valamint az épületek helyének helyes megválasztása, illetve – az épületek és egyéb művi elemek melletti növénytelepítés révén érhető el. A tervezett fejlesztésekkel érintett területeken kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással (tájba illő anyag- és formahasználat) és magastetővel létesíthetők. A nagyobb volumenű, a tájképre jelentősebb hatást gyakorló épületek tájba illesztését az engedélyezési tervhez csatolt látványtervvel kell igazolni. A tájba illesztés elősegítése miatt a meglévő növényzet minél nagyobb arányú megtartására kell törekedni. A növények az épületek helyenkénti eltakarásával elősegítik az épületek beilleszkedését a tájba, illetve megakadályozzák, hogy az épületek a tájat uraló elemmé váljanak. Ennek érdekében az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő fák – különös tekintettel a honos növényegyedek – védelmére. A közlekedési zaj és por elleni védelem, valamint a nagy, összefüggő mezőgazdasági táblák tagolása érdekében az utak és a vasút menti fasorok, erdősávok telepítése, pótlása nagyon fontos. Ezek a fasorok és erdősávok a csatornák mentén telepítendőekkel együtt ökológiai folyosó szerepet is betöltenének, átjárást biztosítva a különböző, egymástól messze eső és különálló élőhelyfoltok között. A fejlesztési területeken a tervezett létesítmények kialakításával egyidejűleg a zöldfelület rendezésre is gondot kell fordítani. A zöldfelület-fejlesztést az ökológiai szempontok, az esztétikai szempontok és a tájba illesztési szempontok alapján javasolt megvalósítani. Valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a minimális zöldfelületi borítottság, egyes építési övezetekben a biológiai aktivitás érték szinten tartása miatt előírásra került a többszintű növényzet aránya is. Természetközelibb, a környezetébe jobban illeszkedő növényzet szabálytalan szegélyű, többszintes növényzetből, fa- és cserjecsoportokból alakítható ki. A táj karakterének megőrzése a táj jellegének megfelelő, a természetes növényzethez jobban illeszkedő honos fajok, illetve ezek fajtáinak alkalmazásával segíthető elő. A honos fajok alkalmazását az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, és gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. A honos fajok alkalmazása a külterületi fejlesztések esetén különösen fontos. Belterületi növénytelepítés során a művi környezethez alkalmazkodva magasabb díszítőértékű, esetlegesen idegenhonos fajok, fajták alkalmazása is megengedhető. 1.4.2. Az egyes fejlesztési területekre vonatkozó részletes zöldfelület-rendezési, -fejlesztési javaslatok:
8
Az 1. sz. fejlesztési területen a jelenlegi iparterület megosztása és a terület északi részén kertvárosias lakóterület kialakítása tervezett. A területen jelenleg nem sok zöldfelület található, ezért a fejlesztések megvalósítása, épületek bontása, illetve újabbak felhúzása során zöldfelületek nem fognak károsodni. A kellemes lakókörnyezet kialakítása érdekében azonban mindenképpen javasolt növénytelepítés, magas díszítőértékű fajokkal/fajtákkal. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 2. sz. fejlesztési terület jelenleg zöldfelület, de kertvárosias lakóterületté sorolódik át. A területen jelenleg rendezetlen zöldfelület található, amely nem túl értékes, de a beépítéssel eltűnik, ezért annak pótlása érdekében és a kialakuló biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására javasolt a telkek min. 60%-át zöldfelületként kialakítani. A 3. sz. fejlesztési terület belterületen fekszik, sportpálya. A jelenlegi tervek szerint a településközponti vegyes terület kialakításával nem szűnik meg a sport-funkció, valamint a gyepes sportpálya sem kerül felszámolásra, mivel a pálya területe kötelezően zöldfelületként meghagyandó/kialakítandó területként került lehatárolásra. A tervezett településközponti vegyes területen a biológiai aktivitás esetleges csökkenését fák és cserjék telepítésével kell mérsékelni. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 4. sz. fejlesztési terület külterületen, mezőgazdasági területen (gyep) fekszik. A fejlesztések alapján kertvárosias lakóterületbe sorolódik, meglévő, többnyire beállt lakóterületekhez kapcsolódva. A területen jelenleg található gyepterület beépítése miatt kialakuló biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására javasolt a telkek min. 60%-át zöldfelületként kialakítani. Az 5. sz. fejlesztési terület mezőgazdasági területen fekszik, a belterülethez kapcsolódóan beépítésre tervezett. A területen jelenleg szántó-, illetve gyepes terület található, közepesen degradált állapotban, valamint néhány épület nélküli, elkerített kiskert. A fejlesztési területet északról ökológiai magterület határolja. A 6. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület szántó, illetve gyep hasznosítással. A tervezett területhasználat ipari gazdasági terület, ezért a területen a biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására a telken belül háromszintű növénytelepítés javasolt. A 7. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület, szántó műveléssel. A területen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kiépítése tervezett. A beépítés következtében kialakuló nagy mértékű biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására a telken belül háromszintű növénytelepítés javasolt. A 8. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági területek találhatók, amelyek mentén cserjés-fás, út menti területek fekszenek. Ezek átsorolása javasolt védelmi rendeltetésű erdőterületbe. Az erdőtelepítéskor javasolt a honos fajok alkalmazása. A 9. sz. fejlesztési terület, a Szolimán-tető a belterülettől északra helyezkedik el, amely jelenleg gyepterület, néhány fával és cserjével. A terület beépítésre nem szánt, szociális-turisztikai erdőterületbe sorolódik. A terület déli részét ökológiai hálózat magterülete érinti. A területen jelenleg található fás-cserjés állomány és a gyepterületek megőrzése tájképvédelmi okokból szükséges (a település szemközti részéről nagyon szép kilátás nyílik a területre), az esetleges újabb telepítések pedig a terület magas természetvédelmi értéke miatt kizárólag őshonos fajok alkalmazásával végezhetők. A területet az OTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területe, valamint külső védőövezet, illetve hidrogeológiai ’A’ és ’B’ védőidom is érinti. Az esetleges épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani. A 10. sz. fejlesztési terület a belterülettől távolabb, a vasúti pálya és mezőgazdasági telephely között terül el. A fejlesztés célja itt az ipari gazdasági terület (mezőgazdasági telephely) bővítése. A területen jelenleg értékes növényzet nem található (szántóterületről van szó), így a jelenlegi állomány megtartása nem szükséges. Aközeli vasút káros környezeti hatásai (zaj, rezgés) elleni védelmet a tömb déli oldalán húzódó cca. 20 m szélességű véderdősáv biztosítja. Az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani.
9
A 11. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepes terület, amely jelen terv szerint beépítésre nem szánt különleges sport területbe sorolandó. A terület zöldfelületi jellege nem fog megváltozni, de amennyiben a növényzet átalakításra kerül, a közeli horgásztavak és ökológiai magterület miatt csak őshonos fajok alkalmazása javasolt. Amennyiben épület is elhelyezésre kerül, akkor az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani. A 12. sz. fejlesztési terület jelenleg fás-cserjés terület, amely védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolódik. Az erdőben történő facserére és fapótlásra szintén vonatkozik, hogy kizárólag őshonos fajok alkalmazásával javasolt. A 13. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület, a terv szerint ipari gazdasági területbe sorolódik, de kötelezően zölden hagyandóként lett szabályozva. A terület jelenleg gyepes-fás, szintén alacsony természetvédelmi értékkel. A természetközeli környezet (a közeli horgásztavak és ökológiai magterület) miatt a fejlesztések során kivágandó fák őshonos fajok alkalmazásával a telek területén pótolhatók. A 14. sz. fejlesztési terület külterületen helyezkedik el, jelenleg lakóterület, jelen fejlesztési elképzelések értelmében ipari gazdasági területbe sorolódik. A területen a lebontandó épület körüli fák nem túl értékesek, azonban a tervezett fejlesztések elvégzése után mindenképp pótolandók. A 15. sz. fejlesztési terület jelenleg fás-cserjés terület, amely egészségügyi-szociális erdőterület besorolású lesz, kapcsolódva a települést átszelő gyalogos és kerékpárúthoz. A fejlesztési területen keresztülfolyik a Séd-patak is. A területet ökológiai hálózat magterülete érinti, ezért az erdőtelepítéskor kizárólag a területen őshonos fajok alkalmazása engedélyezhető. A 16. sz. fejlesztési területen jelenleg erdős-gyepes zöldterület található. A terület belterületen fekszik. A tervezett besorolás egészségügyi-szociális erdőterület, amely kapcsolódik a települést átszelő gyalogos és kerékpárúthoz. Az erdőtelepítéskor javasolt az őshonos fajok ültetése. A 17. sz. fejlesztési területet jelenleg mezőgazdasági területként (szántó és gyep) hasznosítják. A tervezett hasznosítás ipari gazdasági terület. Amennyiben beépítésre kerül, a biológiai aktivitás-érték csökkenés elkerülése érdekében a területen belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A területen zavaró látványú ipari létesítmény elhelyezése nem javasolt, mivel a VMTrT tájképvédelmi terület övezete délről érinti. A 18. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági (szántó és gyepterület) található. A tervezett területhasználat védelmi rendeltetésű erdőterület, amely az újonnan kialakításra kerülő ipari gazdasági terület (17. sz. fejlesztési terület) körüli véderdő szerepét tölti be, illetve az iparterület és Szentgál külterületeinek elválasztását szolgálja. A területet teljes egészében érinti a VMTrT tájképvédelmi terület övezete. A 19. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági (főként szántó) terület található. A tervezett területhasználat védelmi rendeltetésű erdőterület, amely az újonnan kialakításra kerülő ipari gazdasági terület (17. sz. fejlesztési terület) körüli védő erdő szerepét tölti be. Erdőtelepítéskor a területen honos, környezettűrő fajok alkalmazandók. A 20. sz. fejlesztési terület két részterülete meglévő, működő gazdasági terület szomszédságában, illetve közelében helyezkedik el, jelenleg szántó-, illetve gyepterületek. Az első területet két Séd-ág osztja fel, a másodikat délről határolja. A tervezett hasznosítás ipari gazdasági terület, amely kapcsolódik a mellette lévő ipari területhez. Amennyiben beépítésre kerülnek, a biológiai aktivitásérték csökkenés elkerülése érdekében a területeken belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A 21. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (gyep), amely kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik át. Amennyiben beépítésre kerül, a biológiai aktivitás-érték csökkenés elkerülése érdekében a területen belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A 22. sz. fejlesztési terület jelenleg kivett terület, amelyet a terv a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterület övezetbe sorol. Ez a véderdő a település lakóterületeit védi a 8. sz. főútról érkező lég- és zajszennyezéstől.
10
A 23. sz. fejlesztési terület belterületen fekszik, sportpálya. A jelenlegi tervek szerint a településközponti vegyes terület kialakításával nem szűnik meg a sport-funkció. A tervezett településközponti vegyes területen a biológiai aktivitás esetleges csökkenését fák és cserjék telepítésével kell mérsékelni. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 24. sz. fejlesztési terület jelenleg erdő és gyep használatú terület, ahol tó kialakítása tervezett, mely ökológiai hálózat magterületébe sorolt. A területen a tópart rendezése, a növényzet gazdagítása kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történhet. 1.4.3. Javasolt alkalmazandó növényfajok Javasolt alkalmazandó honos fafajok: molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán (Carpinus betulus), virágos kőris (Fraxinus ornus), magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), tatár juhar (Acer tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sylvestris), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezüsthárs (Tilia tomentosa), barkóca berkenye (Sorbus torminalis), mezei szil (Ulmus minor), madárcseresznye (Cerasus avium), zselnicemeggy (Padus avium), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), sajmeggy (Cerasus mahaleb), erdei fenyő (Pinus sylvestris). a vizek (tó) környezetében: kocsányos tölgy (Quercus robur), mézgás éger (Alnus glutinosa), gyertyán (Carpinus betulus), magas kőris (Fraxinus excelsior), nyír (Betula pendula), kecskefűz (Salix caprea), hamvas fűz (Salix cinerea), fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), vénic szil (Ulmus laevis), vadalma (Malus sylvestris), zselnicemeggy (Padus avium), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata). Javasolt alkalmazandó honos cserjefajok: cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (Crataegus laevigata), fagyal (Ligustrum vulgare), ostorménbangita (Viburnum lantana), kányabangita (Viburnum opulus), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), kutyabenge (Frangula alnus), húsos som (Cornus mas), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), mogyoró (Corylus avellana), gyepűrózsa (Rosa canina), ükörke lonc (Lonicera xylosteum), lonc (Lonicera korolkowii), közönséges boróka (Juniperus communis), mogyoró (Corylus avellana), fekete bodza (Sambucus nigra), vörös ribiszke (Ribes rubrum), hamvas szeder (Rubus caesius), borostyán (Hedera helix), erdei iszalag (Clematis vitalba). a vizek környezetében: hamvas fűz (Salix cinerea), törékeny fűz (Salix fragilis), mandulalevelű fűz (Salix triandra), csigolyafűz (Salix purpurea), fekete galagonya (Crataegus nigra).
11
2.
BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ú.n. „biológiai aktivitás érték” nem csökkenhet. A biológiai aktivitásérték változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, illetve az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. A szabályozásra kerülő területeken újonnan beépítésre szánt terület (településközpont vegyes terület, kertvárosias lakóterület, ipari, illetve keredkedelmi, szolgáltató gazdasági terület) kerül kijelölésre, ezért a közigazgatási területen vizsgálandó, hogy a tervezett területfelhasználási módosítások során biztosításra kerül-e a közigazgatási területen a biológiai aktivitásérték szintentartása (esetleg növelése). A jelenlegi és tervezett területhasználatok esetén a vizsgált terület biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 2. sz. melléklete alapján számítottuk ki. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza.
fejlesztési terület sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.
terület (ha) 1,1445 1,2797 1,6288 6,6006 3,1956 2,9692
6.
0,9301 0,3518
7. 8.
16,6383 3,4525 2,9519
9.
12,8819
10.
0,9773
11. 12. 13. 14.
0,2832 0,3896 1,0655 0,4781 2,3863 1,6931 1,8495
15. 16. 17.
23,522 4,3524
18.
17,4114 1,0306
jelenlegi állapot biológiai jelenlegi aktivitás területérték használat mutató Gip 0,3 Z 6 Ksp 3,5 Má (gyep) 6 Má 3 (szántó) Má (gyep) 6 Má 3 (szántó) Má (gyep) 6 Má 3 (szántó) Má 3 (szántó) Má (gyep) 6 Má (gyep) Má (szántó) Má (gyep) Má (gyep) Má (gyep) Lke Má (gyep) Z Z Má (szántó) Má (gyep) Má (szántó) Má (gyep)
biológiai aktivitás érték 0,3434 7,6782 5,7008 39,6036 9,5868
terület (ha) 1,1445 1,2797 1,6288 6,6006
tervezett állapot tervezett biológiai területaktivitás használa érték t mutató Lke 3 Lke 3 Vt 0,7 Lke 3
biológiai aktivitás érték 3,4335 3,8391 1,1402 19,8018
6,1648
Lke
3
18,4944
1,2819
Gip
0,3
0,3846
16,6383
Gksz
0,3
4,9915
6,4044
Ev
9
57,6396
8
103,055 2
17,8152 2,7903 2,1108 49,9149 10,3575 17,7114
6
77,2914
12,8819
Ee
3
2,9319
0,9773
Gksz
0,3
0,2932
6 6 6 3 6 6 6
1,6992 2,3376 6,3930 1,4343 14,3178 10,1586 11,0970
0,2832 0,3896 1,0655 0,4781
Kksp Ev Gip Gip
4 9 0,3 0,3
1,1328 3,5064 0,3197 0,1434
4,0794
Ee
8
32,6352
1,8495
Ee
8
14,7960
3
70,566
27,8744
Gip
0,3
8,3623
6
26,1144
3
52,2342
18,442
Ev
9
165,978
6
6,1836
12
2,4717
Má (szántó) Má (gyep) Má (szántó) Má (gyep)
21.
0,3460
Má (gyep)
6
2,076
0,3460
Gksz
22.
0,682
Köu
1
0,682
0,682
Ev
9
6,138
23.
1,3234
Ksp
3,5
4,6319
1,3234
Vt
0,7
0,9264
24.
0,1234 0,2422
Eg Má (gyep)
6 6
0,7404 1,4532
0,3656
V
6
2,1936
496,5097
122,5402
19.
4,4569 0,6871
20.
ÖSSZESE N BIOLÓGI AI AKTIVIT ÁS ÉRTÉK VÁLTOZ ÁS
2,7436
122,5402
3
13,3707
6
4,1226
3
8,2308
6
14,8302
5,1440
Ev
9
46,2960
5,2153
Gip
0,3
1,5646
0,3
0,1038
497,169 2
+0,65 95
A számítások alapján az újonnan beépítésre szánt területek kijelölése ellenére Herend közigazgatási területén biztosítani lehet a biológiai aktivitás érték szintentartását, akár növelni is lehet azt. A táblázatból látható, hogy a tervezett módosítást megelőző biológiai aktivitásérték a tervezett zöldfelületi elemek, illetve a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi feltételek révén a tervezett módosítást követően is biztosítható.
13
3.
KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT
A Környezetalakítási javaslat c. alátámasztó munkarész két fejezetből áll: – az első rész a településrendezési terveket alátámasztó környezetalakítási javaslat, ez tartalmazza a jelenlegi állapotok bemutatását és a főbb javaslatokat (intézkedési javaslatokat, a környezetminőség megőrzését, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló környezeti feltételeket), amelyek betartásával a környezeti elemek védelme biztosítható; – a második rész a településrendezési tervek és HÉSZ felülvizsgálat környezeti értékelése, amely a terv megvalósulása során várható környezeti hatásokat tárja fel és értékeli környezeti szempontból, továbbá – szükség esetén – további javaslatokat fogalmaz meg a környezet károsodásának elkerülése, a negatív környezeti hatások megelőzése érdekében. A tervezett területhasználatok magas követelményeket támasztanak a terület környezetminőségével szemben. A kedvező környezetminőség biztosítása szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhető el.
3.3. A szabályozási tervet és a területre vonatkozó építési szabályokat alátámasztó környezetalakítási javaslatok Herend település környezeti elemek, rendszerek érzékenysége és a környezetterhelés szempontjából érzékeny, illetve kevésbé terhelt területként jellemezhető. Környezeti szennyezésről a településen és a fejlesztési területeken nincs tudomásunk. A fejlesztési területek a közigazgatási területen elszórtan helyezkednek el, egy részük belterületen, illetve annak közvetlen közelében, más részük a belterülettől távolabb található. Valamennyi érintett terület környezeti állapota kedvezőnek minősíthető. 3.3.2. Jelenlegi állapot: 3.3.2.1. A levegő jelenlegi állapota A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Herend az ún. 10. zónába (az ország levegőszennyezettség szempontjából külön kezelt térségein és városain kívüli területei) tartozik, ami a terület kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a 10. zóna az ország olyan területrészeit foglalja magában, ahol a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket (az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van). Az alábbi táblázat Herend légszennyező anyagonkénti besorolását1 mutatja be.
Herend
SO2
NO2
CO
F
F
F
PM10 Benzol E
F
Talajközeli ózon
PM10 Arzén
O-I
F
PM10 PM10 Kadmium Nikkel F
F
PM10 Benz(a) pirén D
Herend levegőminőségét a közlekedés okozta szennyezés és az időjárási körülmények együttesen befolyásolják. Az ipari üzemek által okozott légszennyezés nem jellemző. A földgáz kimagasló aránya használatával a téli fűtési időszakban sem kell számolni a levegő porral és korommal való 1
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint:
D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I: a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.
14
szennyezettségével. A gázár drasztikus emelkedése azonban egyre nagyobb arányú szilárd tüzelőanyag felhasználással jár együtt, mely a levegő minőségét rontja. A 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti légszennyezettség szempontból ökológiailag sérülékeny területek, nagy kiterjedésű erdőterültek találhatók a településen. Ilyen területeket a fejlesztési területek nem érintenek, a 9. sz. fejlesztési terület azonban határos légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területekkel, a turisztikai erdő kialakítását követően maga is ilyen területnek minősül majd. 3.3.2.2. A felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi állapota A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz szempontjából Herend fokozottan érzékeny területen fekvő település. A 9. sz. fejlesztési területet érinti az OTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete. A település közigazgatási területén belső, külső, hidrogeológiai ’A’ és ’B’ vízbázis-védőterületek is találhatók. A belső védőterületek a település belterületétől északra elhelyezkedő két forrás, a Kétbírókút és a Szolimán-forrás területét érintik, amelyek egyben vízmű területek is. A külső védőterületek ezek körül helyezkednek el. A hidrogeológiai ’A’ védőidom ezeket a területeket magukban foglalják, ezt pedig körülveszi a hidrogeológiai ’B’ védőidom. A település közigazgatási területének mintegy negyede, a település belterületétől északra eső része vízvédelmi szempontból kiemelt terület. A fent említetteken kívül a Majolikagyár mellett, az ún. „Bányatelep” nevű részen is található egy vízműtelep. A fejlesztési területek közül a 9. sz. terület érint vízbázis-védőterületet. A talajvíz kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Herend területének északkeleti részén nyílt karszt területek is találhatók, ezeket azonban a fejlesztési területek nem érintik. A felszíni vizeket tekintve (a 21/2004. kormányrendelet alapján) a „4. Általánosan védett befogadók” területi kategóriába tartozik. Herend közigazgatási területének északi része vízfolyásokban viszonylag gazdag, a hegyek felől több ér és patak is érkezik, amelyek végül a Séd-patakban egyesülnek. Felszíni vizek tekintetében kiemelendő még a belterülettől északnyugatra, a Majolikagyár mellett található horgásztavak területe (ezek az egykori felszíni lignitkitermelés miatt kialakult bányatavak). Ezeket jelenleg horgásztóként használják. Herend ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A város ivóvíz hálózata Bánd község hálózatával egyesített. A csapadékvizek befogadója a Veszprémi Séd, illetve a település keleti részén húzódó Pap-árok. 3.3.2.3. A földtani közeg, talaj jelenlegi állapota Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület az OTrT és a VMTrT alapján a közigazgatási területen nem található. A terület talajai nem túl jó minőségűek, a legjobb szántóminőségi osztály Sz-3. Herend teljes közigazgatási területe az OTrT ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetébe esik. Régebben gyenge minőségű lignitet bányásztak a területen, külszíni fejtéssel és mélyműveléssel. A Bányakapitányság nyilvántartása szerint bányatelek, vagy bányakutatási engedéllyel rendelkező terület jelenleg a közigazgatási területen nem található. Szintén a teljes közigazgatási területet érinti a VMTrT csúszásveszélyes, illetve földtani veszélyforrás területének övezete, valamint a VMTrT vízeróziónak kitett területek övezete. Az érdekelt államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján e területek a terveken tényleges kiterjedésüknek megfelelően kerültek feltüntetésre. E szerint aktív felszínmozgásos területként tartják nyilván a közigazgatási terület DNy-i részét, a 8. sz. főút térségében, potenciálisan felszínmozgás-veszélyes területnek számít továbbá a közigazgatási terület nagy része: a belterület északi részei, továbbá az ettől északra fekvő külterületi területrészek – kivéve a közigazgatási terület ÉK-i határrészeit. Aktív
15
felszínmozgásos területen fejlesztési terület nem került kijelölésre, potenciálisan felszínmozgásveszélyes területként nyilvántartott területen található viszont – Herend érintettségéből adódóan – a fejlesztési területek nagy része, a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 21. és 24. sz. változással érintett területek. A fejlesztési területek közül közepesen erózióérzékeny terület érinti kis területrészen a 7., 9. és 17. sz. változással érintett területeket. A közigazgatási terület északkeleti részén több foltban nyílt karsztterületek találhatók. Ezek a területek erdő művelési ágúak. Nyílt karsztterületet egyik fejlesztési terület sem érint. A település közigazgatási területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján ex lege védett barlangok, illetve a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet alapján hozzájuk tartozó felszíni védőterületek találhatók, a belterülettől északra, a Szolimán-tető közelében. A barlangok felszíni védőzónáját a 9. sz. fejlesztési terület érinti, azonban a területen nem tervezett beépítés vagy egyéb, a barlangok fennmaradását veszélyeztető tevékenység. 3.3.2.4. Települési környezet, művi értékek Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a műemlékvédelem feladata. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik. A tervhez készült külön örökségvédelmi hatástanulmány, a művi értékek védelméről részletesebben ez rendelkezik. A településen a KÖH nyilvántartása szerint 18 régészeti lelőhely, valamint 1 db országos jelentőségű műemlék található. Az országos műemlék: Név: Porcelángyár főépülete Törzsszám: 5497 Helyrajzi szám: 589 A település területén találhatók régészeti lelőhelyek. A 4., 5., 10., 11. és 13. sz fejlesztési terület, illetve a 20. sz. fejlesztési terület egy része érint régészeti lelőhelyet. A település értékeinek védelme érdekében javasolt az egyedi tájérték kataszter elkészítése. 3.3.2.5. Környezeti zaj Herend területén a jelenlegi környezeti zajhatások főként a közlekedésből származnak (közúti és vasúti forgalomból egyaránt). A területet leginkább szennyező zajforrás a 8. sz. főút, ez azonban a lakóterületeket déli irányból elkerüli, így a lakók zajterhelése viszonylag alacsony. A vasúti pálya a település belterületét északi irányból határolja, az innen származó zajterhelés sem érint közvetlenül lakóépületeket. A területen ipari eredetű zajterhelés a Majolikagyár és a Porcelán Manufaktúra területeiről származik. 3.3.2.6. Hulladékkezelés Herenden a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és elszállítása a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. útján megoldott. Az összegyűjtött kommunális hulladékot a Veszprém Cseri Murvabánya hulladéklerakó telepre szállítják. A hulladék gyűjtése vegyes jellegű, a lakosság a kommunális hulladékot saját gyűjtőjébe válogatás nélkül helyezheti el, de hulladékgyűjtő szigetek a város különböző pontjain rendelkezésre állnak, ahonnan elszállítják a szelektíven gyűjtött települési hulladékot. A településen újabb 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása tervezett. Évente egyszer lomtalanításra is sor kerül. A lomtalanítások közti időszakban azonban problémát jelent a lakosság számára a kisebb mennyiségű, nem kommunális hulladék elhelyezése, valamint a hulladékudvar hiánya miatt a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok teljes körű helyi kezelése sem megoldott. 3.3.3. A környezeti elemek védelme, javasolt környezetvédelmi intézkedések, környezeti feltételek
16
3.3.3.1. Levegőtisztaság-védelem A tervezési területeken jelentősebb levegőterheléssel járó tevékenység, létesítmény megjelenésével nem kell számolni. Az esetleges levegőterheléssel, zajterheléssel járó tevékenységek, létesítmények elhelyezésekor a vonatkozó jogszabályokban - 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet – foglalt, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeket kell figyelembe venni. 3.3.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme A szennyvízcsatorna-hálózat a teljes belterületen kiépült, a lakossági szennyvízkezelés potenciális környezetkárosodást nem jelent. A fejlesztések környezeti feltételeként a HÉSZ meghatározza a csatornahálózatra való rákötést, a szennyvizek közcsatornába való vezetését. A belterülettől távolabbi területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépítése gazdaságtalan, bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető, a létesítményekben keletkező szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A közeljövőben szükség lesz szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésére, ugyanis három település szennyvizét fogadja (Herend, Bánd, Szentgál), és ezen településeken évek óta nő a lakosságszám. Erre vonatkozóan a Bakonykarszt Zrt. rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A Bányatelepen a csatornahálózat a városi rendszertől független, saját tisztítóval. Felszín alatti víz szempontjából Herend teljes közigazgatási területe fokozottan érzékeny területen fekszik. A módosításra kerülő területeken a vízminőség védelme érdekében a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, hulladék, illetve szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetők. A 24. sz. fejlesztési területen a tópart rézsűinek megerősítése, helyreállítása csak természetes anyagokkal történhet. A vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a felszíni vizek környezetében lévő ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák megőrzését telken belül is biztosítani kell, sőt elő kell segíteni, hogy a vízpartokon ilyen természetközeli társulások kialakuljanak. Egyes fejlesztési területeken nagyobb parkolási igény jelentkezésével kell számolni. A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a 20 gépkocsiállást meghaladó méretű parkoló esetén, a parkolót vízzáró burkolattal kell kivitelezni, amelyről a csapadékvíz összegyűjthető és az összegyűjtött csapadékvizeket olajfogó műtárgyon átvezetve szabad csak továbbvezetni. Ún. „zöld” parkoló ezeken a területeken környezetvédelmi szempontból nem létesíthető! A településen a csapadékvíz elvezetése nagyrészt megoldott. A közelmúlt rendkívüli csapadék mennyisége azonban nem egyszer gondot okozott. Ügyelni kell az elvezető árkok folyamatos karbantartására, és hogy a gépkocsi beállóknál legyen biztosított az átfolyás, a tisztítás, illetve a megfelelő átbocsátó keresztmetszet. 3.3.3.3. Földtani közeg, talaj védelme Érzékenységéből adódóan a módosításra kerülő területeken kiemelt figyelmet érdemel a földtani közeg védelme. A területek igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben kell felhasználni. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében alapvető környezetvédelmi elvárás a megfelelő szennyvíz- és hulladékkezelés. A területen található barlangok védelme külön intézkedéseket nem igényel, mivel a barlangok felszíni védőzónáját érintő fejlesztés nem veszélyezteti azok fennmaradását. 3.3.3.4. Települési környezet, művi értékek védelme A gazdasági területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek nem okoznak a lakóterületeken negatív környezeti hatást. Ennek érdekében védelmi övezetet igénylő, illetve
17
védőtávolság-igényes tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha védőövezetük lakóterületet, rekreációs, sportolási célú különleges területet nem érint. A lakó- és különleges területek védelme érdekében egyes területeken (pl. a vasút és a 8. sz. főút mentén) az esetleges zavaró hatások (pl. zaj, rezgés, légszennyezés) csökkentése végett védő zöldsávok, véderdők kerültek lehatárolásra. 3.3.3.5. Környezeti zaj elleni védelem A tervezési területek környezeti zaj szempontjából a belterületi fejlesztések kivételével többnyire kevéssé terheltek. Környezeti zajterhelés a településen közlekedésből származik, jelentősebb környezeti zajjal érintett a vasút közelsége miatt a 4., 6., 10., 12., 13. 14. és 21. sz. fejlesztési területek, a 8.-as sz. főút miatt pedig a 17., 20. és 23. sz. fejlesztési területek. A 27/2008. KvVM-EüM rend. 3. sz. melléklete „A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken” meghatározza az egyes területfelhasználási egységeken megengedhető legmagasabb zajterhelést: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a módosításra kerülő területek zajtól védendő területein
Sorszám
Zajtól védendő terület
Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* (dB) az országos közúthálózatba tartozó főutaktól, belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától származó zajra Nappal (06-22 óra)
Éjjel (22-06 óra)
2.
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei és a temetők, a zöldterület
65
55
3.
Vegyes terület
65
55
4.
Gazdasági terület
65
55
* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.
A zaj ellen védelmet igénylő területek közlekedéstől származó zajterhelés elleni védelmét a zajforrás (közlekedési elemek) és a védendő létesítmény közötti meglévő, illetve tervezett védő erdő biztosítja. 3.3.3.6. Hulladékkezelés A belterületi módosításra kerülő területekről a keletkező kommunális szilárd hulladékot a település szervezett hulladékszállítási rendszerén keresztül rendezetten kell gyűjteni és környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kijelölt hulladéklerakó helyre kell elszállítani. A külterületi létesítményekben a terület tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének a feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztető módon történő gyűjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történő megfelelő időközönkénti elszállítása. A fejlesztési területek mindegyike bekapcsolható a szervezett hulladékgyűjtésbe. Javasolt továbbá a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése elsősorban a nagyobb látogató-forgalmat vonzó fejlesztéseknél, a 3. és 23. sz. területeken. Veszélyes hulladék keletkezésére az ipari gazdasági területbe átsorolt területeken lehet számítani, így a 6., 13., 14. 17. és 20. sz. fejlesztési területeken. A településen a fejlesztési koncepció alapján újabb 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása tervezett. Középtávon a Királyszentistvánon létesülő lerakóval megoldódni látszik a régió hosszú távú hulladékelhelyezési problémája. A regionális lerakó átadásának tervezett határideje 2010. december 31.
18
3.2. Herend településrendezési tervei és HÉSZ felülvizsgálata c. terv környezeti értékelése (a terv tartalmának és részletezettségének megfelelően, a 2/2005. (I.11.) Korm. rend. 4. sz. melléklete alapján) 3.2.1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 3.2.1.1. Előzmények Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 1. sz. melléklete értelmében a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. A környezeti értékelés tervezett tematikája a Rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában meghatározott valamennyi környezet védelméért felelős szervnek 2009. áprilisában megküldésre került véleményezés céljából. A környezeti értékelés az OTÉK 3. §. (3) bekezdés 2. pontja előírása értelmében a szabályozási terv környezetalakítási kötelező alátámasztó munkarésze részeként került kidolgozásra, a Rendelet 4. sz. mellékletében, a környezeti értékelés általános tartalmi követelményeire előírtak és a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek véleménye alapján. A felesleges ismétlések elkerülése végett a táji-, természeti-, környezeti állapot értékelését a „7.1. Táj- és zöldfelület-rendezési javaslat Jelenlegi állapot értékelése” és a „Környezetalakítási javaslat - Jelenlegi állapot értékelése” c. fejezetek tartalmazzák. A környezeti értékelés az alábbi tematika szerint kerül kidolgozásra: A településrendezési tervek és HÉSZ felülvizsgálata környezeti értékelése 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése − Előzmények (a környezeti értékelés tematikája, a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása) − A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele − A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai 2. A terv (és változatainak) rövid ismertetése − A terv célja, tartalma környezeti vonatkozásainak ismertetése − A terv kidolgozásakor vizsgált változatok és a választás indokainak rövid ismertetése (ha lesz ilyen) − A terv összefüggései más releváns tervekkel 3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása – −
−
Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembe vétele a tervben A terv megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása, különös tekintettel o a környezeti elemekre a környezeti elemek rendszereire (táj, település, ökológiai rendszerek) o az emberek egészségi állapotára, életminőségére, társadalmi, gazdasági helyzetére A környezeti következmények összefoglalása: o azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre jelentős hatással vannak a fejlesztések o azon fejlesztések, tervi elemek azonosítása, amelyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, illetve valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése
4. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 5. A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése 6. Közérthető összefoglaló
19
Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem előtt tartva a vizsgálat általános szempontjait a következők szerint rögzítjük: – A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében. A vizsgálatok során megállapításra kerülnek a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintő javaslatok. – A tervezési folyamat követi az 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott településrendezési tervezési folyamatot, nevezetesen az önkormányzat által határozatban elfogadott településfejlesztési koncepció alapján a szerkezeti terv előkészítését, majd a továbbtervezés során a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat kimunkálását. A településrendezési tervek államigazgatási eljárásban történő egyeztetése és a lakosság, valamint civil szervezetek tájékoztatása, bevonása után a képviselőtestület a településszerkezeti tervről határozatot hoznak, a Szabályozási tervekről és HÉSZ-ről önkormányzati rendeletet alkotnak. Jelen településrendezési tervek és helyi építési szabályzat és ezen tervek kötelező alátámasztó munkarésze, a Környezetalakítási javaslat munkarészen belül kidolgozásra kerülő környezeti értékelés — az OTÉK 3.§ (3) bek. 2. pont alapján —a 1997. évi tv. 9. §-a szerint kerül egyeztetésre. Az Étv. szerinti egyeztetési folyamat és a környezeti vizsgálat 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési folyamata összekapcsolva, együtt kerül lefolytatásra. – A környezeti értékelés során az államigazgatási szervek, az érintett lakosság, és a szervezetek módosíthatják, javíthatják a terv minőségét, amelyet a szakági tervezők integrálnak az egyes dokumentumokba. – Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkező véleményeltéréseket egyeztető tárgyalás keretében – kompromisszumra törekedve – kell tisztázni. A tervet készíttető önkormányzat illetve a tervező az eltérő vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését. – A környezeti értékelés készítésénél az önkormányzat meglévő és környezetvédelmet érintő, területfelhasználásra hatással bíró tervei, statisztikai adatok, helyszíni ellenőrző vizsgálatok tapasztalatai, az államigazgatási szervek és közüzemi szervek előzetes véleményei vehetők figyelembe. A tervkészítésre rendelkezésre álló időszak nem teszi lehetővé kutatások, ciklusok monitorizálását, így ezek bizonytalanságával készíthetők el a településrendezési tervek környezeti értékelése. 3.2.1.2. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A Rendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek véleményének kikérésére a környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban került sor. A településrendezési tervek készítői számára egyértelmű volt a környezeti vizsgálat szükségessége, ezért a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek erről külön nem kerültek megkérdezésre. Kidolgozásra került a környezeti értékelés tartalma, amely a Rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában felsorolt valamennyi környezet védelméért felelős szervnek megküldésre került véleménykérés céljából. A környezeti értékeléssel kapcsolatban az alábbi szervek fogalmaztak meg véleményt: - Közép-dunántúli KTVF – a környezeti vizsgálat lefolytatását, a környezeti értékelés elkészítését szükségesnek tartja tekintettel arra, hogy a településrendezési eszközök a város teljes közigazgatási területére készülnek. A környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban megállapítja, hogy részletezettség tekintetében megfelelő, alkalmas arra, hogy az alapján kidolgozásra kerüljön a környezet értékelési dokumentáció. - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: a környezeti értékelés tematikájának meghatározásánál javasolja figyelembe venni, hogy a tervezett fejlesztések milyen módon érintik az országos ökológiai hálózatot és arra milyen hatást gyakorolnak. Pufferterületen új beépítésre szánt területek a szomszédos magterületek természeti és táji értékeire való tekintettel jelölhetők ki. A környezeti vizsgálat folyamán értékelni kell a magterületre gyakorolt hatásokat, mert a fejlesztés
20
előidézheti a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.5.2. és 3.6.2. pontjában felsorolt következményeket. - Állami Főépítész – a környezeti vizsgálat lefolytatását, a környezeti értékelés elkészítését szükségesnek tartja - Veszprémi Bányakapitányság – a környezeti vizsgálat lefolytatását indokoltnak tartja. A környezeti értékelésben célszerűnek látja szerepeltetni a magas talajvízállás hatását a különböző területfejlesztésekre. Bár a környezeti értékeléssel, illetve a környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban a többi környezet védelméért felelős szerv észrevételt nem tett, a véleményezésben résztvevő államigazgatási szervektől az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9.§. (2) bekezdésének b) pontja szerinti tájékoztatásra érkező vélemények környezeti szempontból releváns információkat is tartalmaztak. A környezeti értékelés készítésénél a környezet védelméért felelős szervek környezeti értékeléssel kapcsolatban tett véleménye mellett az egyeztetések során megfogalmazott, a településrendezési terv tájékoztató anyagára beérkezett véleményeket, észrevételeket és környezeti szempontból releváns információkat is figyelembe vettük. 3.2.1.3.
A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása
A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat adatszolgáltatása, valamint a területre készült tervek felhasználásával készült. A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis részben állt rendelkezésre, illetve nehezen hozzáférhető, ezáltal a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján – nehezebben elvégezhetők. 3.2.2. A terv (és változatainak) rövid ismertetése 3.2.2.1. A terv célja, tartalma környezeti vonatkozásainak ismertetése Az elmúlt években a jogi környezet (a terület- és településrendezést, illetve az építésügyi eljárásokat érintő jogszabályok) alapvető változása mellett a településen is jelentős változások mentek végbe, valamint jelenleg is új fejlesztések előkészítése folyik, ennek megfelelően a településrendezési terv módosítása szükségessé vált. Mivel a településszerkezeti terv Étv. 10. § (2) bek. szerinti 10 évente kötelező felülvizsgálata 2011-ben volna esedékes, jelen munkával a településrendezési eszközök teljeskörű elkészítése, felülvizsgálata történt meg. A terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott, a terület működőképességének elősegítése, a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése, a település megőrzésre érdemes, értékes építészeti és természeti arculatának védelme mellett. Herend településrendezési terveinek felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálatának fő célja – a tervezési folyamat szerves részeként – az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a terület fejlesztése minél kevésbé terhelje környezetét. A terv készítése során így figyelembevételre került, hogy a településen megvalósításra kerülő létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy – – – –
a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzhető legyen a környezetszennyezés; kizárja a környezetkárosítást, kulturált környezetű létesítmények jelenjenek meg a tájban.
21
A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások elleni védelemmel kell megvalósítani. A településszerkezeti és szabályozási terv kialakításakor a környezetvédelem területén elsődleges cél, hogy az új hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelő terv készüljön a település tervezett fejlesztési igényei szerint. A Településszerkezeti terv a település kedvező tájképi-, természeti értékeinek védelmét, a táj karakterének megőrzését, ezen adottságoknak elsőbbséget adó fejlesztését célozza meg. 3.2.2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel A térségi elképzelések és a térségi területfelhasználás rendjét meghatározó, a tervet érintő, figyelembe veendő tervek, programok: – –
Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), és annak 2008. évi L. törvénnyel történt módosítása (a továbbiakban: OTrT) Veszprém Megye Önkormányzatának 5/2005. (V. 27.) rendelete Veszprém megye területrendezési tervéről (VMTrT)
A településrendezési tervek felülvizsgálata illeszkedik a felsőbb rendű tervek előírásaihoz, a terv felülvizsgálatának egyik célja volt a településrendezési tervek és a HÉSZ magasabb szintű tervekkel való összhangjának megteremtése. A magasabb rendű terveknek aló megfelelőség igazolása ’A területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térképek és leírások’ c. fejezetben olvasható. 3.2.3.
A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.2.3.1. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembe vétele a tervben
Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. A megyei és a települési környezetvédelmi programokat a 2009-2014. közötti időszakra vonatkozó III. Nemzeti Környezetvédelmi Program alapozza meg. A magasabb szinten meghatározott környezetvédelmi célkitűzések közül a tervezési terület vonatkozásában különösen – az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, – a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül is, – a Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése emelendők ki. A természetes rendszerek, természeti értékek, a biológiai sokféleség védelme tekintetében konfliktust jelenthet, ha a fejlesztési területek természetvédelmi szempontból értékes területet vagy az országos ökológiai hálózat területét érintik. Herend változással érintett területein kiemelkedően értékes élőhely nem található, a tervezett fejlesztések közül néhány azonban érinti az országos ökológiai hálózat területét, illetve közvetlenül határos azzal. A magterületet érintő fejlesztések erdőterület kialakítását, illetve tó kialakítását célozzák, így azok intenzív használatával, a természeti értékekre gyakorolt negatív hatásaival nem kell számolni, sőt a tervezett változás az élőhely, illetve a növényzet gazdagítása révén várhatóan a terület ökológiai szerepének erősítését vonja maga után. Negatív hatású lehet viszont a Séd mellékága menti, ökológiai hálózat pufferterületét érintő iparterület fejlesztés, mely a vizes élőhely beszűkülésével jár.
22
Az ökológiai kapcsolatok fennmaradásának biztosítását is szolgálja a tervben a vasút és a 8. sz. főút mentén előírt vagy javasolt erdősávok telepítése, valamint a Séd-patak mentén, a belterületbe zöld folyosóként benyúló egészségügyi-szociális erdőterületek kijelölése. A kedvező környezetminőség biztosítása érdekében a területen megvalósuló valamennyi fejlesztési területen, de leginkább a Séd-patak mentén, valamint a lakóterületeken fontos szerepe van a kondicionáló felületek növelésének, ezért különösen fontos a zöldfelületi feltételek betartása, az előírt zöldfelületek megvalósítása. Az egészséges környezet és az ökoszisztémák védelmét, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéseket szolgálja az ún. biológiai aktivitás érték fogalmának bevezetése, amely „egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték” (Étv. 2. §. 30. pont), és amely alkalmas lehet a kondicionáló felületek változásának nyomonkövetésére. Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A közigazgatási területen kertvárosias lakóterület, településközpont vegyes terület, ipari-gazdasági, valamint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kerül kijelölésre mint újonnan beépítésre szánt terület. A vonatkozó 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szerint számított biológiai aktivitás érték változást a „Tájrendezési javaslat” c. fejezet „A vizsgált terület biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén” c. alfejezete tartalmazza. A számítások alapján biztosítani lehet a biológiai aktivitás érték szintentartását. 3.2.3.2. A terv megvalósulásával közvetlenül, vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők feltárása A tervezés során a környezeti konfliktusok elkerülése, illetve kompromisszumok keresése fontos környezetvédelmi célkitűzés volt. A területen tervezett beépítések, illetve a hozzájuk kapcsolódó burkolt felületek kialakítása során nagy kiterjedésben kerül igénybevételre termőföld, illetve a megjelenő burkolatokról könnyebben jutnak a terület vizeibe szennyeződések. Az építkezések során, valamint az újonnan kialakított beépített területeken az emberi jelenlét is folyamatosan veszélyeztetheti a talaj és a vizek állapotát. Az épületek, építmények és a burkolt felületek megjelenése továbbá az élőhelyek beszűkülését vonathatja maga után. A tervben előírt véderdő-telepítések klímajavító hatásúak, valamint a település zöldfelületi rendszerének részét képezve segítenek az ökológiai összeköttetés megteremtésében. A vasút és a 8. sz. főút menti véderdők légszennyezés és zajterhelés mérséklő hatása is kiemelendő. 3.2.3.3. A terv megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása Környezeti elemek és rendszereik A környezeti alapállapot és a fejlesztési elképzelések, programok alapján a településrendezési terv megvalósulásával várható környezeti hatások a követelményeknek megfelelően a környezeti elemek rendszerei szerint, és a jelentős környezeti hatások figyelembe vételével értékelhetők. A földtani közegre és a talajra gyakorolt hatások A tervezett területhasználat jelentős nagyságú (cca. 73 ha) mezőgazdasági terület művelésből való kivonását és beépítését eredményezi. A fejlesztések kiváló termőhelyi adottságú szántóterületként nyilvántartott területeket nem érintenek. A tervezett beruházások a környező termőterületeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem rontják, mezőgazdasági zárványterületek nem alakulnak ki.
23
A fejlesztési területek beépülésével a föld élő közege nagy területen megszűnik. A talajvédelem érdekében a beruházót kötelezettségek terhelik, a beépítéssel érintett területen humuszmentést kell végezni. A humuszvagyon védelmével az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni, amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400 m2-t, az építési dokumentációnak tartalmaznia kell talajvédelmi (humuszmentesítési) tervet is. Kedvező, hogy a letermelt humusz felhasználását a terv a lehetőségekhez mérten helyben javasolja. Ezt ösztönzi a beruházással érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után a jogszabályban meghatározott talajvédelmi járulék fizetési kötelezettség is. A település területén, a belterülettől északra találhatók barlangok, illetve a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendeletben kijelölt felszíni védőövezet. Bár a 9. sz. fejlesztési terület érinti a felszíni védőövezetet, a fejlesztés beépítéssel nem jár és a védőövezetet, illetve a barlangokat sem veszélyezteti. Az elérhető legjobb technikai színvonalon megtervezett és kivitelezett beruházásokkal – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények, engedélyek előírásainak maradéktalan betartásával – biztosítható a talaj- és a vizek környezetkárosodásának kiküszöbölése. A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A területen keresztülfolyó Séd-patakot több fejlesztési terület is érinti. A 15. és 16. sz. fejlesztési területek a patak vízminőségét várhatóan nem rontják, mivel ezek a fejlesztések egészségügyiszociális és turisztikai erdőterületek kijelölésére irányulnak. A 20. sz. ipari gazdasági terület-fejlesztés azonban körültekintő megvalósítást és kivitelezést kíván, mivel a patak szennyezését vonhatja maga után. A település közigazgatási területének északi részén hidrogeológiai védőterületek találhatók. A 9. sz. fejlesztési terület (tervezett turisztikai erdő), a Szolimán-tető részben külső vízbázis védőterületen, illetve teljes egészében hidrogeológiai ’A’ és ’B’ védőterületen fekszik. A fejlesztés várhatóan nem befolyásolja kedvezőtlenül a terület felszíni és felszín alatti vizeinek minőségét. A Veszprémi Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján a területen magas talajvízszint jellemző, ennek fejlesztésekre gyakorolt hatását a konkrét objektumok megtervezése és kivitelezése során figyelembe kell venni. A település közigazgatási területének északkeleti részén nyílt karszt területek találhatók. A tervben foglaltak, a fejlesztések nem érintik, illetve nem károsítják ezeket a területeket. A levegőre gyakorolt hatások A tervezett fejlesztések megvalósítása esetén az esetlegesen megjelenő, levegőterhelést okozó létesítmények hatására a légszennyező anyagok kis mértékű emelkedése várható a térségben. Az országos szintű jogszabályok, továbbá a Településszerkezeti és Szabályozási tervek, valamint a helyi építési szabályzat alapján adottak az új, valamint a meglévő létesítmények fejlesztése során a légszennyezőanyag-terheléssel járó tevékenységek engedélyezési keretei. Levegőtisztaság-védelmi szempontú védőterület kijelölésére nem került sor. Az élővilágra és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások A közigazgatási területen egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület, érték, továbbá európai jelentőségű élőhely (Natura 2000 terület) nem található. A közigazgatási területet ökológiai magterület és pufferterület is érinti. A település közigazgatási területén a 8002/2005. KvVM tájékoztató alapján nyílt karszt területek is találhatók. Ezeket azonban a fejlesztési területek nem érintik. Az ökológiai magterületeket a fejlesztések közül közvetlenül csak 3 érinti, a 9. sz. változás, amely a Szolimán-tető egészségügyi-szociális turisztikai erdőterületbe történő átsorolását jelenti, a 15. sz. fejlesztési terület, amely szintén egészségügyi-szociális turisztikai erdőterületbe történő átsorolás, továbbá a 24. sz. fejlesztés, mely tó kialakítását célozza. Ezek az átsorolások azonban nem lesznek negatív hatással az ökológiai hálózat területére, tehát a magterület övezetének érintett területei nem
24
sérülnek. Magterülettel közvetlen határos a 4. és 5. fejlesztési területek, amelyek lakóterületi átsorolást jelentnek. A 20. fejlesztési terület egyik részterülete pufferterület övezetét érinti. Az itt tervezett ipari gazdasági terület fejlesztés magterület táji-, természeti értékeire - annak jelentős távolsága miatt – várhatóan nem lesz közvetlen negatív hatással, azonban a patak menti élőhely beszűkülése, a vizek esetleges terhelése következtében közvetett módon kedvezőtlen hatást gyakorolhat. Herend területén találhatók kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek is, a tervezett fejlesztések azonban nem érintenek ilyen területeket. A terv új erdőterületek telepítését is előirányozza, elsősorban védelmi jelleggel, a tervezett fejlesztések, illetve a vasút és a 8. sz. főút mellett. A tervben foglalt zöldfelületi rendszer fejlesztési elemek a természetvédelmi szempontokkal összhangban a tervezett zöldsávok és erdősávok telepítésével az ökológiai folyosók rendszerét kiegészíti, így annak hatékonyabb működését is elősegíti, biztosítja. A tájra gyakorolt hatások Tájhasználati, környezeti konfliktusok akkor alakulnak ki, ha az érdekek különbözősége miatt a tájat az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérő módon, a táji, környezeti adottságokat figyelmen kívül hagyva használják, Jellegük szerint az alábbi tájhasználati konfliktus típusokat különböztetjük meg: - Funkcionális jellegű konfliktusok, amelyeket az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okoznak. - Környezetártalmi (tájökológiai) konfliktusokat, amelyeket az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok okoznak. - Vizuális-esztétikai konfliktust, amelyet a „csúnya” látvány, a rendezetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, hiánya okoz.2 A tervezett fejlesztések közül a nagyméretű ipari területek megjelenésével új táji elemek kerülnek elhelyezésre. A terület tájkarakterébe a gazdasági épületek többé-kevésbé beleillenek, azonban ilyen nagy kiterjedésben teljesen új, eddig nem tapasztalt elemként jelennek meg. A Szabályozási terv főként a növényalkalmazásra vonatkozó előírásaival (pl. többszintű növényzet alkalmazása, telekhatár menti növénytelepítés, véderdők telepítése) törekszik a tervezett létesítmények környezetbe illesztését elősegíteni. A tájhasználat alakulása szempontjából a mezőgazdasági területek számottevő csökkenése és a beépített területek növekedése figyelhető meg. Az OTrT Herend közigazgatási területét országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolja, a közigazgatási terület jelentős része a hatályos VMTrT Tájképvédelmi terület övezetének is a része. A településrendezési tervekben ennek megfelelően lehatárolásra került az ún. települési tájképvédelmi terület, mely a természeti, táji értékeket, tájképvédelmi szempontból értékes, érzékeny területeket foglalja magában. Ilyen értékes, érzékeny területen újonnan beépítésre szánt területek nem kerültek kijelölésre. A nagykiterjedésű gazdasági területfejlesztések tájba illesztését a fejlesztési területek határán tervezett védő erdő sávok szolgálják. Az épített környezetre, településre gyakorolt hatások Az épített művi értékekre, régészeti örökségre gyakorolt hatásokat külön munkarész, a tervhez készült Örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálja. A tervezett fejlesztési területek közül a 4., 5., 10., 11. és a 13. fejlesztési terület egy része érint régészeti lelőhelyet vagy régészeti érdekű területet. Ezek bemutatását és e területekre gyakorolt hatások elemzését az Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete tartalmazza. Az emberek egészségi állapota, életminősége, társadalmi, gazdasági helyzete A közigazgatási területen a környezetet jelentősen nem terhelő új funkciók (kertvárosias lakóterület, településközpont vegyes terület, ipari gazdasági terület, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület) 2
A tájhasználati konfliktusok definíciói Dr. Csemez Attila: Tájtervezés, tájrendezés c. könyvéből származnak.
25
kapnak helyet, amelyek megvalósítása és üzemeltetése a lakosság egészségi állapotára, életminőségére közvetlen negatív hatást várhatóan nem okoz. A szabályozási elemek módosulása, a városias jelleg erősítése következtében a belterület várhatóan intenzívebbé válik, ami a kondicionáló zöldfelületek csökkenésével jár. Ennek kompenzálását a terv részben új zöldterületek, erdősávok kijelölésével, másrészt a meglévő zöldfelületi elemek (közkertek, közparkok, közlekedési zöldfelületek) fejlesztésével, intenzívebbé tételével javasolja. Az életminőség javítását, a rekreációs lehetőségek bővítését szolgálja a horgásztó melletti zöldfelület-fejlesztés. A gazdasági területek a lakók életminősége szempontjából kedvező módon a lakóterületektől elkülönülten kapnak helyet, többségük a jelenlegi útrendszerről feltárható, anélkül, hogy a kapcsolódó forgalom a belterületen áthaladna. Az egészséges lakókörnyezet biztosítása érdekében így a település belterületét elkerülő, a gazdasági területeket feltáró utak megépítését a fejlesztésekkel egyidejűleg kell megvalósítani. Herend közigazgatási területének jelentős része földtani veszélyforrás által érintett területnek tekinthető, a korábbi bányászati tevékenység következtében visszamaradt alábányászott területek, valamint a földtani adottságok miatt előforduló felszínmozgásos területek következtében. A településrendezési tervekben az érdekelt államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján lehatárolásra kerültek az alábányászott területek és a felszínmozgás-veszélyes területek, mely területekre vonatkozóan elővigyázatossági okokból, illetve környezetbiztonsági szempontból a HÉSZ a beépítés feltételeként geotechnikai dokumentáció készítését írja elő. A városi karakter és a település eddig kihasználatlan potenciálja (turizmus, üdülés, rekreáció) erősítésének társadalmi haszna az identitástudat és a lokálpatriotizmus erősödésében nyilvánulhat meg. A vegyes területek és zöldterületek növelése révén a társadalmi kapcsolatok erősödhetnek. A gazdasági területek és vegyes területek további terjeszkedése a gazdasági lehetőségek tárházát bővíti, új munkahelyeket teremthet. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy az egyik gazdasági ágazat túlzott térnyerése gyengíti a többit. Egy település minél több lábon áll, annál jobbak az esélyei, hogy hosszú távon megőrzi kedvező helyzetét, szerepkörét. Herend adottságai lehetőséget nyújtanak a turizmusnak és a mezőgazdaságnak, így e gazdasági ágazatokat is meg kell erősíteni. Az egyik legfontosabb gazdasági hatás a fejlesztésekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett önkormányzati bevételek emelkedése, amely által további közcélú fejlesztések hajthatók végre. E fejlesztések révén a közvetlen hasznokból kimaradó társadalmi csoportokra is figyelni kell. Szükség van a leszakadó, az új körülményekhez nehezen alkalmazkodó társadalmi rétegek felzárkóztatását elősegítő oktatási, foglalkoztatási és integrációs programok folyamatos szervezésére. Országhatáron átterjedő hatások értékelése A terv megvalósulása esetén országhatáron átterjedő környezeti hatásokkal nem kell számolni. A közvetlen hatásterület a vizsgált területre terjed ki, a közvetett hatásterület is legfeljebb a település térségét érintheti. 3.2.3.4. A környezeti következmények összefoglalása Azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre jelentős hatással vannak a fejlesztések – – –
–
termőföld – jelentős nagyságú (73 ha) mezőgazdasági terület válik beépítésre szánt területté; vízháztartási viszonyok megváltozása – a tervezett beépítések és a burkolatok természetes vízrendszerekbe történő beavatkozása miatt; élővilágra, ökológiai rendszerekre gyakorolt hatás a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetét érintő fejlesztések miatt – pl. 20. sz. fejlesztési terület a Séd-patak környezetében; tájkép, településkép átalakulása a beruházások, építmény-együttesek, nagy kiterjedésű ipari gazdasági területek következtében;
26
– –
régészeti területek, lelőhelyek esetleges sérülése a régészeti lelőhelyeket érintő fejlesztések miatt; épített környezet – a terület, település építészeti hagyományaihoz nem alkalmazkodó, új gazdasági épületek miatt. Azon tényezők azonosítása, amelyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, illetve valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése
A terv nagy területeken jelöl ki újonnan gazdasági területeket. Ezek megjelenése tájképi szempontból kifogásolható, mivel – bár a településen az ipari termelésnek hagyományai vannak – a beépített területektől távol eső, összefüggő gazdasági területek a tájkarakterbe nem illenek bele. A nagy kiterjedésű beépítések és burkolt felületek a terület vízháztartásába is beleavatkoznak, valamint a burkolatokról lefolyó esetlegesen szennyezett vizek is káros hatásokat gyakorolhatnak. Az új gazdasági területek forgalmat is generálnak, ezért a térségben számítani kell a légszennyezettség és a környezeti zaj szintjének emelkedésére. A tervezett gazdasági területek többsége a település belterületét elkerülő utakról megközelíthető, ezért a városban lakók terhelése számottevően nem fog nőni. A gazdasági terület fejlesztés egy része a Séd-patak környezetében tervezett (20. sz. fejlesztési terület). A patak esetleges terhelése, a patak menti élőhelyek beszűkülése az érintett terület egy részének pufferterület övezetbe tartozása miatt az ökológiai rendszerekre is hatással van. Az említett tervezett gazdasági területen kívül több tervezési terület is érinti a településen keresztül haladó, több ágú Séd-patakot, illetve annak közvetlen környezetét. A fejlesztések során nagyon fontos szem előtt tartani, hogy élővízbe semmilyen szennyeződés, illetve a víz élővilágát károsító anyag, hulladék nem kerülhet. 3.2.4.
A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre
A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A tervezett fejlesztések közül kiemelendők a gazdasági területek, melyek környezeti hatása a hasznosítás függvényében igen eltérő lehet. A környezeti elemek és rendszereik védelme, a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ-be a környezeti és természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szabályok, szigorú környezeti feltételek (beültetési kötelezettségű területek lehatárolása, többszintű növényzet minimális arányának meghatáro-zása, csak a környezetet jelentős mértékben nem zavaró tevékenységek engedélyezése stb.) kerültek beépítésre, mellyel a gazdasági területek esetleges negatív környezeti hatása csökkenthető. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség megőrzését, javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához nem vezethet. A környezeti elemek védelme érdekében meghatározott építési feltételek közül különösen a vizek és az élővilág védelmére, a zöldfelületek létesítésére vonatkozó feltételek emelendők ki, teljesítésük ellenőrzésére fokozott hangsúlyt kell fektetni. A környezeti értékelés alapján kifogásolható tervi elemként az alábbi tervi elemek nevezhetők meg: -
kiterjedt tervezett gazdasági terület-fejlesztés a vasúttól északra, nehezen megközelíthető helyen; új gazdasági területek kijelölése a jelenlegi beépített területektől különállóan; tervezett gazdasági területek a Séd-patak közvetlen környezetében, ökológiai hálózat pufferterületén.
Azon javasolt intézkedések, amelyekkel a létesítmények negatív környezeti hatása mérsékelhető, illetve kiküszöbölhető: –
a beépítés ütemezése a gazdasági terület-fejlesztési területeken;
27
– –
az ökológiai hálózat magterületének védelme érdekében védő zöldsávok telepítése a 4. sz. fejlesztési terület nyugati, az 5. sz. fejlesztési terület északi és a 21. sz. fejlesztési terület keleti részén; a Séd-patak mentén a zöldfelületek fejlesztése, a gazdasági területek környezetében pufferterület szerepét betöltő védő zöld sávok kialakítása.
További intézkedések, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében: – – – –
a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése, kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg, a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok kertépítészeti munkarészeiben, az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.
3.2.5.
A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése
A monitorozás célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása. A monitorozásra a települések számára a környezetvédelmi törvényben kötelezően előírt éves jelentés során, illetve legkésőbb a településrendezési tervek felülvizsgálatakor nyílik lehetőség. Az állapotváltozások kimutatásához, a környezeti hatások számszerű, pontos meghatározásához a településrendezési terv készítésekor kevés adat áll rendelkezésre. A hatékony monitorozás elérése érdekében célszerű a településen a fellelhető adatokból környezeti adatbázist működtetni, illetve a környezet állapotát bemutató környezeti mutatókat felállítani, rendszerbe szedni és időközönként megvizsgálni. A kondicionáló felületek változásának követésére szolgáló mutató a biológiai aktivitás érték. 3.2.6.
Közérthető összefoglaló
Az elmúlt években a jogi környezet (a terület- és településrendezést, illetve az építésügyi eljárásokat érintő jogszabályok) alapvető változása mellett a településen is jelentős változások mentek végbe, valamint jelenleg is új fejlesztések előkészítése folyik, ennek megfelelően a településrendezési terv módosítása szükségessé vált. Mivel a településszerkezeti terv Étv 10. § (2) bek. szerinti 10 évente kötelező felülvizsgálata 2011-ben volna esedékes, jelen munkával a településrendezési eszközök teljeskörű elkészítése, felülvizsgálata történt meg. A Szabályozási terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott, a terület működőképességének elősegítése, a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése, a település megőrzésre érdemes, értékes építészeti és természeti arculatának védelme mellett. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 1. sz. melléklete értelmében a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. Ennek megfelelően a Herend településrendezési eszközei és HÉSZ módosítása/felülvizsgálata c. terv környezeti vizsgálata lefolytatásra került, melynek részeként készülő környezeti értékelés a Rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási szervekkel egyeztetett tematika szerint került kidolgozásra. A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és
28
életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek. A tervezés során részletes vizsgálatok készültek, amelyek értékelték a módosuló tervi elemek környezeti elemek és rendszereik állapotára, valamint az emberre, mint végső hatásviselőre gyakorolt hatásait. Ennek segítségével megállapítható, hogy sem a környezeti elemek, sem a természeti környezet állapotában nem várható jelentősebb negatív változás, illetve a tervben foglalt környezeti feltételek, szabályok kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség jelentős romlása, a környezeti elemek jelentős károsodása, valamint az emberek egészségi állapotában, életminőségében negatív változás ne következzen be. Az értékelés során kirajzolódtak továbbá azon tervi elemek is, amelyekből adódó negatív környezeti hatások elkerülése további intézkedést igényel: A környezeti értékelés alapján kifogásolható tervi elemként az alábbi tervi elemek nevezhetők meg: -
kiterjedt tervezett gazdasági terület-fejlesztés a vasúttól északra, nehezen megközelíthető helyen; új gazdasági területek kijelölése a jelenlegi beépített területektől különállóan; tervezett gazdasági területek a Séd-patak közvetlen környezetében, ökológiai hálózat pufferterületén.
Azon javasolt intézkedések, amelyekkel a létesítmények negatív környezeti hatása mérsékelhető illetve kiküszöbölhető: – – –
a beépítés ütemezése a gazdasági terület-fejlesztési területeken az ökológiai hálózat magterületének védelme érdekében védő zöldsáv telepítése a 4. sz. fejlesztési terület nyugati, az 5. sz. fejlesztési terület északi és a 21. sz. fejlesztési terület keleti részén a Séd-patak mentén a zöldfelületek fejlesztése, a gazdasági területek környezetében pufferterület szerepét betöltő védő zöld sávok kialakítása.
További intézkedések, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében: – – – –
a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése, kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg, a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok kertépítészeti munkarészeiben, az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.
Összegzésként megállapítható, hogy a tervben foglalt tervi elemek, előírások és javaslatok a környezeti elemeket (levegő, föld, víz, élővilág, épített környezet) és rendszereiket (táj, település, ökológiai rendszer) érő, a tervezett fejlesztések negatív környezeti hatásainak lehetőség szerinti csökkentését, a táji, természeti értékek védelmét kívánják biztosítani.
29
KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák. A települést érintő országos közutak: 8 sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes I. rendű, kiemelt főút, 2x2 sávos, fizikai elválasztású, emelt sebességű 110 km/ó, új külön szintű csomópontokkal 73115 sz. Szentgáli bekötő út 8313 sz. Bánd-herendi bekötő út 83305 sz. Herend vasútállomáshoz vezető út Tervezési osztály jele 8 sz. főút külterületen Összekötőút 8. sz. főút felett 73115 sz. út 8313 sz. út lakott területen kívül lakott területen belül 83305 sz. út lakott területen belül
K.III.B K.V.B K.V.B
külterületi közút külterületi közút külterületi közút
K.V.B B.V.c B
külterületi közút belterületi közút
B.V.c B
belterületi közút
380/2, 522/2, /4, 581/2, 619, 650, 656, 702, 745/3, 747/4, 818/2 hrsz belterületi gyűjtőutak B.V.c B belterületi közút A települést érintő vasútvonalak: 20 számú Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal Az országos közutak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége – kivéve az összekötő utat - a kialakult marad. A 8. sz. főút szabályozási szélessége a 2x2 sávos, fizikai elválasztás szélesítésének mértékével és a külön szintű csomópont hely igényének megfelelően nő. Az összekötőút 8. sz. főút felett, az útterv szerint részben új nyomvonalon halad mindkét oldalon. A 8. sz. külterületi jelleggel kiépített 7,50 m. burk. szélességgel, csomópontokban, 3-4 forgalmi sávval, majd kapaszkodó sávval 10,75 m szélességgel. A 8313 sz. Bánd-Herend bekötőút a község kelet-nyugati feltáró útja 2 ponton csatlakozik a 8. sz. főúthoz. A 83305 sz. Herend vasútállomáshoz vezető út az adottságoknak megfelel. 18-24 m szabályozási szélességgel rendelkezik, két forgalmi sávval, 6,60 - 4,60 m burkolatszélességgel, változó szélességű zöldsávok mellett, egy kétoldali gyalogjáróval. A Porcelánmanufaktúra előtt forgalomcsillapító sziget épült, a gyár és kereskedelmi központ között. A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d C) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 ill. 12 méter. A külterületen az utak mentén a tengelytől számított 50-50; a 8 sz. I. rendű főút vonatkozásában 100-100 méteres védőtávolság van érvényben. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, támfalat ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
30
KÖZMŰVESÍTÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Vízbázisok vizsgálata Herend és Bánd község vízellátását közös rendszer biztosítja. Bándi mélyfúrású kút A Herend és Bánd község vízellátását szolgáló K-1 kataszteri számú vízműkút 1984-ben készült egy észak-déli melléktörésre telepítve. A fúrás 20 méterig fiatal dolomit és kvarcitkavicsos agyagot, majd talpig, 152 m-ig felső triász dolomitot harántolt. Próbaszivattyúzáskor hét méteres depresszió mellett 1040 l/p. vízhozamot értek el. A kutat 800- 830 liter/perc hozammal üzemeltetik, mely öt méteres depresszióval vehető ki kútból. A bándi kút vize tipikus kalcium és magnézium hidrokarbonátos karsztvíz. A keménysége kissé ingadozó, 20-27 német keménységi fokú, - értéket tekintve kemény víz. A bándi mélyfúrású kút vize és vízminősége fentiek figyelembevételével elsősorban a karsztba beszivárgott és tárolt víz, de a talajvíz a keveredés miatt hatást gyakorol a kút vízminőségére. Szolimán-forrás A Szolimán forrás Herendtől északra a Szolimán domb tövében fakad az oligo-miocén kavicskonglomerátumból. A domb tövében az agyagos fekün feltorlódott víz több kisebb vízkilépés, szivárgó formájában lép a felszínre. A fakadások két közeli pontban lettek foglalva. Az egyik az un. Szikla - forrás, mely a kavicskonglomerátum domb tövében fakad. A másik foglalás ettől kb. 60 méterre északra az ún. Felső - forrás. A vizek foglalására egy 7 m mélységű aknakút készült 1954 évben. Az üzemmód mindkét esetben gravitációs. A foglalásokból nyert vízhozam 160 liter/perc. A forrás vízminősége hasonló a térség karsztvizéhez, kissé alacsonyabb klorid tartalommal. Kétbírókúti galéria - forrás A Kétbíró - forrás a Szolimán forráshoz hasonlóan az oligo-miocén törmelékes összlet vizét csapolja meg. A forrás az észak-déli lefutású Királyfa-völgyben fakad. A forrásfoglalás egy 1.3 m mely aknával létesült 1963-ban. A forrás vízhozama 190 - 370 l/p. Az üzemeltetés típusa gravitációs. A forrás vízminősége jó. Keménység 22-23 német keménységi fok. Porcelángyári kút A Porcelángyár részére a Kétbírókúti forráscsoport területén egy 8.5 m talpmélységű aknakúttal vízkivételt létesítettek. A vízbázis kialakítása 1971-ben történt. A kút szivornyás üzemmódban működik, vízhozama 240 - 300 l/p. Vízminősége megegyezik a galéria-forrás vízminőségével. A védőterület közös a galéria-forrás védőterületével. A vízbázisok, és távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18) Korm. rendelet előírásainak megfelelően megtörténtek a Herendi-Bándi vízbázisok diagnosztikai vizsgálatai és lehatárolásra kerültek a belső, külső és hidrogeológiai védőterületek. A településrendezési terv térképi munkarészein ábrázolásra kerültek a védőövezetek, elősegítve a jogszabályokban foglalt vízbázis védelmi szempontok érvényesülését. A rendezési terv készítésénél figyelembevételre kerültek a vízvédelemmel szolgáló jogszabályok. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
31
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet Vízellátás vizsgálata Herend város területén a vízellátás teljes körűen megoldott, üzemeltetője a Bakonykarszt Vízés Csatornamű Zrt. A vízellátó rendszer a külterületen és a települési utcákban húzódó vezetékekből áll. Az utcai gerinc és elosztó hálózat 80, 100, 150, 200 acny. csövekből épült. Az azbesztvezetékek cseréje az üzembiztonsági szempontok mellett elsősorban egészségvédelmi szempontból sürgető feladat. Az újonnan épített vezetékek már KPE csövekből kerültek lefektetésre. A vezetékeken földalatti és újabban földfeletti tűzcsapok találhatók. Herend város vízellátó rendszere összetett. Nagy előnye, hogy egyes részrendszerek kiesése esetén a szolgáltatás, ha korlátozottan is, de fenntartható. Főbb létesítményei: Bándi mélyfúrású kút Szolimán-források + 50 m3-es medence Kétbírókúti galéria – forrás Porcelángyári kút Diófa utcai 2 x 50 m3-es medence és átemelő gépház Új 500 m3-es medence és a régi 50 m3-es medence A városi hálózat kétzónás a Kossuth utca végén lévő 500 m3-es és a Szolimán források melletti 50 m3-es medencék magassági elhelyezkedésének megfelelően. Az 500 m3 –es medence max. tározási vízszintje 357,10 mBf., az 50 m3-es medence tározási vízszintje 335,44 mBf. A temető és az 500 m3-es medence környéki lakások ellátását nyomásfokozó berendezés biztosítja. A vízvételi helyeken az 1,5 – 6,0 bar között kell a nyomást biztosítani. Herend vízhálózatának főbb jellemzői: Vízbázisok együttes kapacitása min Vízszolgáltatásban részesülő lakások Nyomásövezetek száma: Elosztóhálózat hossza: Víztároló medence Átlagos napi vízfogyasztás
2000 m3/nap 1265 db 2 db 25 km 700 m3 405 m3/nap
A Herend város elkülönülő területe a Majolikagyár és azt övező lakóépületek. A terület önálló kúttal, tározó medencével és elosztó hálózattal rendelkezik. Az 1950-es években az akkori szénbányászat kiszolgálására kiépített vízellátó rendszerről kevés adat áll rendelkezésünkre. A rendszer elavult, biztonságos működtetése nem biztosított. A vízellátó rendszer jelenlegi üzemeltetője a Majolikagyár Kft. A Majolikagyár Kft. Herend Város Önkormányzata támogatásával pályázik a vízi közmű rendszer rekonstrukciójához szükséges fedezet előteremtésére, elősegítve a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztonságát.
32
Szennyvízelvezetés vizsgálata Az 1990-es évekig a porcelángyár és a hozzátartozó lakótelep rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal, mely a település mélypontjára a 8. számú főközlekedési út melletti csepegtetőtestes tisztítótelepre vezette a szennyvizet. Herend 1996. évi várossá válását megelőzően teljes körűen kiépült az elválasztó rendszerű csatornahálózat, és a szennyvíztisztító telep is átépült. A telep kapacitása 900 m3/d - re került méretezésre. Az átépítést követően először Bánd község szennyvize, majd Szentgál község szennyvize is a telepen kerül átvezetésre. A szennyvíztelep folyamatosan bővítésre és korszerűsítésre kerül a hatékonyabb tisztítás érdekében. A telepet 1260 m3/d befolyó szennyvízre tervezték, de a telepre ténylegesen érkező szennyvíz ennél jóval kisebb mennyiségű. A három településről érkező szennyvízmennyiség nem éri el a napi 800 m3-t A telep további korszerűsítése is tervezett. A tisztított szennyvíz befogadója a Veszprémi – Séd patak. A város teljes területén kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A város lakásainak 100 %-a csatornázott. A csatornahálózat mentén vannak még telkek, melyek csak beépítésüket követően kötnek rá a hálózatra. A község szennyvízcsatorna hálózata D 315és D 200-as KG PVC csővezetékekből épült meg. A szennyvíz továbbítására 1 db szennyvízátemelő létesült. Herend szennyvízelvezetésének főbb jellemzői: Bekapcsolt lakások száma Gravitációs csatorna hossza: Szennyvíz nyomóvezeték hossza: Közcsatornával elvezetett sz.v.:
1215 db 15.0 km 0,2 km 360 m3/d
Herend város elkülönülő területe a Majolikagyár és azt övező lakóépületek. A területen önálló csepegtetőtestes szennyvíztisztító telep üzemel. Az 1950-es években az akkori szénbányászat kiszolgálására kiépített szennyvízelvezető és tisztító rendszerről kevés adat áll rendelkezésünkre. A csatornahálózat és a tisztítótelep elavult, biztonságos működtetése nem garantálható. A szennyvíz rendszer jelenlegi üzemeltetője a Majolikagyár Kft. A Majolikagyár Kft. Herend Város Önkormányzata támogatásával pályázik a szennyvíz rendszer rekonstrukciójához szükséges fedezet előteremtésére. Felszíni vízelvezetés vizsgálata Herend közigazgatási területe több kisebb vízgyűjtő forrásterületéhez tartozik. A települési csapadékvíz befogadója a Veszprémi-Séd patak. A Séd patakba torkollanak be a település csapadékvíz-elvezetését szolgáló állandó és időszakos vízfolyások, vasúti övárkok. Az állandó jellegű vízfolyások forráseredésűek, illetve medrüket források táplálják. A hegyoldalakat többnyire erdők borítják, melyek csak részben tartják vissza a hirtelen lezúduló csapadékvizeket. A Séd patak átfolyik a település belterületén. A belterületi szakaszokon a rendkívüli esőzések következményeként kiöntése nem zárható ki. A Posta utca környékét a patak mederből kilépő víz szabadon elöntheti. A vonatkozó jogszabály alapján a vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalása, illetve az állásfoglalása alapján engedélyezheti. (46/1999. (III.
33
18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról) A város területén több utcában - Kossuth, Vasút, Fasor - zárt csapadékvíz csatorna üzemel. A többi utcában az utak melletti nyíltárkok vezetik el a felszíni vizeket. Állapotuk változó, részben burkoltak, de többségükben földárkok. A kapubejárók átereszei a legtöbb helyen nem megfelelő méretűek, vagy feliszapolódtak a rendszeres tisztítás hiányában A külterületen három gondozott horgásztó, a belterületen egy jó állapotú dísztó található. A Séd patak 8. számú főút alatti jelenlegi átvezetése kis keresztmetszetű. Az út tervezett fejlesztése során legalább 4 m szabad nyílású átvezetést kell biztosítani. Vízellátás fejlesztése Herend város vízellátó rendszere szabad kapacitással rendelkezik a szakaszos fejlesztésekből keletkező többlet vízigény biztosítására. Az új beépítésre javasolt területek becsült vízigénye 150 m3/d nagyságrendű; mely nem azonnal, hanem az igények felfutásától függően a település területének különböző pontjain jelentkezik majd a beépítés ütemétől függően A fejlesztésre javasolt területeknek a vízellátása vízvezeték hálózat bővítésével oldható meg. Az új fogyasztók részére a hálózati nyomást és a tározási vízszükségletet a víztároló medence biztosítani tudja. Az új, beépítésre javasolt területeken, ahol megoldható, körvezeték épül az ellátás biztonságának növelése érdekében. A tervezett mellékkörök jellemzően, D 200, D 150, D 100-as méretűek. A hálózatok hidraulikai méretezésénél a tűzoltó-vízigény a meghatározó. A beépítésre javasolt területeken max. 200 m-enként tűzcsapokat kell elhelyezni olyan módon, hogy minden védendő épületet 100 m-en belül el lehessen látni tűzoltóvízzel. A tervezett földfeletti tűzcsapokat jól látható, könnyen megközelíthető helyre kell elhelyezni. Szennyvízelvezetés fejlesztése Herend város szennyvíztisztító telepe szabad kapacitással rendelkezik a szakaszos fejlesztésekből keletkező többlet szennyvíz fogadására. További csatornázási feladat az új beépítésre szánt területek csatorna hálózatának megépítése. A fejlesztési terület többsége gravitációs csatornahálózat építésével kiszolgálható. A tervezett csatornák D 200-as keresztmetszettel építhetők meg, a meredek szakaszokon max. 50 ezrelékes lejtéssel készülhetnek és a meredek terepszakaszokon bukóaknák beépítésével kell számolni. A fejlesztési területek közül két helyen szükséges helyi szennyvízátemelő építése, melytől nyomóvezeték továbbítja a szennyvizet a település meglévő hálózatába. A szikkasztás nem engedhető meg a beépítésre szánt településrészek területén. Kiemelten kezelendő feladat a meglevő és a tervezett szennyvízcsatorna hálózatra a csatornázatlan ingatlanok rákötése. A szennyvíztisztító telep 150 m-es védőtávolságán belül további lakásépítés nem engedélyezhető Felszíni vízelvezetés fejlesztése A felszíni vízelvezetés szempontjából elsődleges a jelenlegi árokrendszer vízszállító kapacitásának szinten tartása, mely csak a rendszeres karbantartással érhető el. A vízfolyások és a vízelvezető árkok partvonalától a vonatkozó jogszabályokban előírt parti sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. A karbantartás számára szolgalmi jogot kell biztosítani.
34
Az új beépítéseknél az ingatlanokon az épületek tetőfelületén összegyűlő csapadékvizet tározókban javasoljuk felfogni, és azok vizét locsolásra felhasználni. Új utak építésénél a vízelvezetés együttes kiépítése követelmény. Középtávon - főleg a város központi területén és annak környezetében - a zárt csapadékcsatornás csapadékvíz elvezetés kiépítését javasoljuk, mert azzal korszerűbb, esztétikusabb, kisebb helyigényű, több parkolási és jobb fásítási lehetőséget adó és nem utolsósorban kisebb karbantartási igényű csapadékvíz elvezetést lehet biztosítani. Villamosenergi ellátás: A településen belül 20 és 35 kV-os rendszeren keresztül biztosított a középfeszültségű villamosenergia ellátás. A 35 kV-os szabadvezeték Veszprém – Ajka ipari vonal, Porcelángyári transzformátor állomáson történő átvezetéssel. A 20 kV-os szabadvezeték Veszprém-Ajka elnevezéssel Szentgál irányából táplálja a kommunális transzformátor állomásokat. A 35 kV-os ipari vonalat az ÉDÁSZ Rt. folyamatosan újítja fel, tartószerkezet és vezetékek, szigetelők lecserélésével. A 20 kV-os szabadvezeték hálózatot célszerű lenne végig azonos keresztmetszetűre felújítani, egységesen betonoszlopos tartószerkezetekkel ellátni. Transzformátor állomások: 35 kV-os Veszprém – Ajka vonalra csatlakoznak Porcelángyár ÉHTR 35/2 x 1 MVA 36/1-4 Benzinkút OTR 35/250 100 kVA 36/1-8 20 kV-os Veszprém-ajka vonalra csatlakoznak Községi OTR 20/400 400 kVA Templom melletti VOTR 20/250 400 kVA Lakótelepi FOTR 20/125 160 kVA 36/1-3 Pipacs utcai OTR 20/400 400 kVA 36/1-5 Ág utcai OTR 20/400 400 kVA 36/1-6 Rákóczi utcai OTR 20/630 630 kVA 36/1-7 Bakonyalja TSZ FOTR 20/125 40 kVA 36/0-3 VERGA Fűrész üzem ÉHTR 20/630 400 kVA 36/2-1 Majolika FOTR 20/125 160 kVA A transzformátor állomások állapota általában megfelelő. Az állomások elhelyezkedése illetve telepítése nem mindenütt súlyponti, de ez a település szerkezetéből és fejlődéséből adódóan alakult így. Kisfeszültségű villamosenergia ellátás A településen a Kossuth Lajos utcai szerkezet, valamint néhány lakótelepi ház kivételével, szabadvezetékes elosztóhálózatról történik a vételezés. A betongyámos faoszlopos hálózaton kívül vasbeton hálózatot üzemelnek, típus kereszt és szigetelőtartókkal, valamint kötegelt szigetelt légkábel vezetékekkel. A településen a lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények találhatók a Művelődési Ház, Bölcsőde, Óvoda, Orvosi Rendelő, Gyógyszertár, ABC, Szolgáltatóház, Vasútállomás, Általános iskola, Templom, Üzletek, Polgármesteri Hivatal, Panzió, Benzinkút, Autóbontó, stb.
35
A dinamikusan fejlődő település villamosenergia ellátottsága megfelelő. A meglévő utcai hálózatot keresztmetszete megfelelő, az ÉDÁSZ Rt. Mérései alapján történtek egyes transzformátor körzetekben bizonyos átterhelések. Közvilágítás A közvilágítás kiépítése kis részben földkábeles táplálású, kandeláberes. A község nagy részén kisfeszültségű hálózatra szerelt higanygőz vagy nátriumlámpás hálózatok működnek. A világítás korszerűsítését célszerű lenne pályázati források bevonásával szélesíteni. A hálózat fejlesztése: Középfeszültségű villamosenergia ellátás: A településen belül a kommunális és ipari ellátás középfeszültség szinten 20 és 35 kV-on megoldott. A javaslatuk 35 kV vonatkozásában, hogy a Porcelángyárat felfűzött tápláló középfeszültségű szabadvezetéket a magán és közterületek felett ki kell váltani. A szabadvezetékes felhasítást össze kell kötni a 8. sz. főútvonal mellett. A Porcelángyárat kettős rendszerű középfeszültségű földkábel vezetékkel megtáplálni, így a légvezeték lebontható. A NY-i terület bővítésére épülő oszlop transzformátor állomást a tervezett 20 kV-os szabadvezetékkel meg lehet táplálni, a Templom melletti trf.-et tápláló meglévő sugaras leágazásról. A K-i terület bővítésére épülő oszlop transzformátor állomást a Pipacs utca sarkától tervezett középfeszültségű 20 kV-os szabadvezetékkel látjuk el. Transzformátor állomások A meglévő transzformátor állomások közül a lakótelepi FOTR állomást kell OTR 20/400-asra átépíteni. A NY-i és K-i területre telepített oszlop transzformátor állomások OTR 20/400 tip. 250 kVA teljesítményűek. A NY-i fejlesztési területen kb. 130 db. Lakótelek kerül kialakításra, a K-i területen kb. 60 lakótelek kialakítására van lehetőség. Kisfeszültségű villamosenergia ellátás A településen a fejlesztési területeken épülő kisfeszültségű villamos elosztóhálózat betonoszlopos kötegelt szigetelt szabadvezetékes közvilágítási szállal együtt. A tervezett gerincvezetékek 3 x 952 + 2 x 162/952 SSZV. A tervezett leágazó elosztóvezetékek 3 x 502 + 2 x 162/502 SSZV. A fogyasztói csatlakozások vagy kisfeszültségű földkábel vezetékkel vagy kisfeszültségű légkábel vezetékkel készülnek. Közvilágítás A tervezett kisfeszültségű elosztóhálózatokra energiatakarékos kompakt fénycsöves vagy nátriumlámpás világítótestek kerülnek. A régi higanygőz lámpásokat le kell cserélni az előbb említett lámpatestekre. A közvilágítás korszerűsítésére a támogatási rendszert igénybe kell venni. Földgázellátás:
36
Fogyasztói adatok A Herend Város földgázzal jól ellátott terület. A gázszolgáltató (E-on ) hamar bekapcsolta a községet a gázhálózatba, mivel a Herend Porcelánmanufaktúra Rt. fontos ipari fogyasztó. A gyár technológiai gázigénye nyáron is jelentős, mely nagyon fontos a gázszolgáltató részére. Gázhálózat vizsgálata A 8-as főközlekedési úttól D-re Szentgál irányában van a MOL Rt. által üzemeltetett gázátadó állomás. A gázátadótól a szolgáltató szállítja egy Ø 150 KPEW méretű 6 bar nyomású gázvezetéken a földgázt a községi gázátadó állomásig. A gázátadó állomástól 3 bar nyomású elosztóhálózat van a városban kiépítve. Az elosztóhálózat anyaga 30%-ban acélvezeték, 70%-ban műanyag cső. (KPE csőhálózat) A műanyag hálózat korrózióra nem érzékeny. Az acél hálózat a 70-es évek közepén létesült, 2 rétegű HUNGIKOR passzív védelemmel. A passzív védelmet a létesítéskor 30-35 év élettartamra tervezték. A későbbiek folyamán (2005-2010-ben) számolni szükséges, az acél csőhálózat műanyagra történő cseréjével a korrózióból származó lyukadások elkerülése miatt. A gáz gerinchálózatok megfelelő méretűek. A 3 bar nyomású gerincvezetékeken további gázfogyasztások vételezhetők. A hálózat fejlesztése: A meglévő gázhálózatra hat leágazási ponton lehet az új fejlesztési területek gázelosztó hálózatás indítani. Az új elosztóhálózatok méretét előzetesen a becsült fogyasztások alapján állapítottuk meg. A tényleges megvalósuló fejlesztések alkalmával a szolgáltató elvégzi a hálózatméretezést, és a pontos igények ismeretében megadja a csőhálózat méretét. (A hálózatfejlesztési és beruházási hozzájárulás fejében, az elosztóhálózatot is elkészíti.) A városközpontban, a Herendi Porcelánmanufaktúra parkolója mellett elhelyezkedő gázátadó – nyomásszabályozó állomás típusa: KBM-8/5C-721 (1999. augusztusban építették be). Teljesítménye: 6000 m3/h téli csúcs. A város jelenlegi fogyasztása 1700 m3/h. A fejlesztési területek becsült gázigénye: 1000m3/h. A fenti mennyiség a nyomásszabályozó állomásról levehető. Az új fejlesztések elosztóhálózatának tervét a KG tervlap ábrázolja. A leágazási pontok úgy kerültek meghatározásra, hogy a meglévő hálózatokról a többlet gázigény vételezhető legyen.
37
HÍRKÖZLÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Meglévő telefonhálózat Herenden a telefonhálózat kiépítése az ÚTI-Bakonytel tervezésével és kivitelezésével 19951997 évben megtörtént. A kivitelezés az előzetes egyeztetéseknek és elvárásoknak megfelelően végig földkábeles megoldással valósult meg. A földkábel hálózat vezetése az utcák mindkét oldalán járdában történt. Az előfizetők bekötése az épület faláig a járdában vezetett törzskábeleken elhelyezett elosztó szekrényből szintén földkábellel került kiépítésre. A telefonhálózat komplett kiépítettsége Herend településre vonatkozólag jelenleg mintegy 90%-os. A hálózat fejlesztése: A telefonhálózat tulajdonos a T-com. A kiépítésre került telefonhálózat telefonálás mellett egyéb célokra is felhasználható. Többek között internet is továbbítható rajta. Az interneten nagy mennyiségű információ juttatható el akár magánszemélyek, akár cégek felé. Herenden az építési területek bővítései során az alábbi lehetőségek alkalmazhatók, illetőleg használhatók ki: A 8-as számú főközlekedési út úttól délre gazdasági terület került kijelölésre. A vállalkozások összetétele még nem adott. Az ellátási lehetőség a 8-as számú fkl. út alatt legalább 25 x 4-es típusú földkábellel oldható meg. A vasúttól északra szintén gazdasági terület került kijelölésre. az elképzelések Az ellátási lehetőség a vasút alatt legalább 10 x 4-es földkábellel oldható meg. Herend nyugati részénél, a horgásztavak mellett horgászati, kirándulási, kerékpározási és egyéb pihenési célokat szolgáló sportterület alakult ki Ellátása 10 x 4-es földkábellel lehetséges. A tervezendő területen biztosítani kell az egyéb telefonálási lehetőségeket, ezért nyilvános állomások telepítését is meg kell oldani. A település egyéb területein lévő lakóterület bővítések ellátása a meglévő hálózatról megoldható.
Meglévő Kábel TV hálózat A településen a kábel TV hálózat kiépítése az Antenna Hungária tervezésével és kivitelezésével 1996-1998 évben megtörtént. A kiépítés végig a meglévő áramszolgáltatói oszlopok felhasználásával, légkábeles megoldással valósult meg. A kiépítés Herend településre vonatkozólag 100%-os, vagyis minden egyes belterületen lévő ház, ingatlan részére biztosítja a rácsatlakozást, illetőleg annak lehetőségét. A kiindulás helye
38
a Pipacs utca 2. számú épületben elhelyezett főállomás. Innen indul ki a települést behálózó gerinckábel. A gerinckábelről az előfizetői lecsatlakozások az áramszolgáltatói oszlopokról a rácsatlakozó kertes házaknál légkábellel, az emeletes házaknál földkábeles megoldással valósul meg. A kábel TV hálózat üzemeltetője a Fibernet Zrt. A hálózat fejlesztése: A kiépítésre került kábel TV hálózaton a TV jelek továbbítása mellett egyéb célokra is felhasználható a rendszer. Többek között internet is továbbítható rajta. Az interneten nagy mennyiségű információ juttatható el akár magánszemélyek, akár cégek felé. Herenden az építési területek bővítései során az alábbi lehetőségek alkalmazhatók, illetőleg használhatók ki a kábel TV hálózaton: A 8-as számú főközlekedési úttól délre gazdasági terület került kijelölésre. A vállalkozások összetétele még nem adott. Az ellátási lehetőség a 8-as számú fkl. Út alatt QR 540 JCASS típusú földkábellel oldható meg. A vasúttól északra szintén gazdasági terület került kijelölésre. az elképzelések Az ellátási lehetőség a vasút alatt MC2 412-es vagy F 1160 BEF földkábellel oldható meg. Herend nyugati részénél, a horgásztavak mellett horgászati, kirándulási, kerékpározási és egyéb pihenési célokat szolgáló sportterület alakult ki. Ellátási lehetősége igény esetén F 1160 BEF földkábellel lehetséges. A település egyéb területein lévő lakóterület bővítések ellátása a meglévő hálózatról megoldható.
39
