Szántóföldi növényfajok és -fajták bemutatása, összehasonlító értékelése I-II. (SMKNT2015NN; SMKNT2016NN)
Herbáriumok, agrobotanikai alapok Mezőgazdasági és növénytermesztő mérnök szak 2016. február 15., 16., 17., 18.
A herbárium
Herbárium célja
Kutatás, oktatás, szemléltetés
Ez alapján taxonómiai kutatások, pl. Linné Fajleírások
Gyűjtemények
Híres és nagy gyűjtemények
Világban: Stockholm, és itt Itthon
Herbárium féleségek
Préselt Szárított
Mag Növény, stb.
Fényképes Rajzolt, festett
előny-hátrány: préselt
Lapozható, lefűzhető Jól rendszerezhető Több stádiumban lehet egy lapon Nagy és 3D dolgok nem szerepeltethetőek Szín változik Nehéz sokszorosítani
előny-hátrány: szárított növény, maggyűjtemény, formalinos preparátum
3D dolgok is megjeleníthetőek Leginkább életszerű Csak egy fenofázis Nagyon helyigényes Sérülékeny
előny-hátrány: fényképes
Nem korlát a méret Jól sokszorosítható Nem olyan egyszerű, mint látszik Nincs méretarány Egy képen egy fenofázis Konkrét egyed
előny-hátrány: akvarell, vonal rajz
Azt emelem ki, ami a lényeg Sokszorosítható – könyvekben Nem konkrét egyed Kézügyességet igényel Drága
Préselt herbárium
Rajta kell lennie az információnak
Növény – fajra jellemző bélyegek Körülmények
Elrendezés, A4 Címke kell rá Tartósnak kell lennie Többszöri préselés, papírcsíkok, nedvszívó anyagok, ragasztás vagy fóliázás
Címke
A növény neve – magyar, tudományos Besorolás Gyűjtés helye, ideje Gyűjtő neve Herbárium neve Jelmagyarázat
Egyéb szemléltetési anyagok
Metszetek – mikroszkópos is Képek Fali doboz Múzeumi kiállítás Dioráma Élő, stb.
Morfológia
Az alkalmazkodás módja - életforma
Értelmezési tartomány
fás szár – lágy szár (szárazföldi) egyévesek – évelők
szaporítóanyag morfológiája csíranövény morfológiája fejlődő növény morfológiája kifejlett növény morfológiája
Szaporítóanyag morfológiája
Mag Termés Vegetatív anyag
Mag:
Méret, alak – EMT, élek, fölszín érdessége, stb. Szín?, mintázat Köldök, szervkezdemények (gyököcske)
Csíranövény morfológiája
Csírakori szervek
Gyököcske Rügyecske Sziklevél
Föld fölött és föld alatt csírázók
Tartalék tápanyag elhelyezkedése
Sziklevélen belül, sziklevélen kívül
Fejlődő növény morfológiája
Folyamatos változás – fenofázisok
Hajtásrendszer
Szártag = nódusz + internódium Minden levélből alakul
Gyökér növekedés
Mennyiségi növekedés és fejlődés
Gyökérváltás
Heterofillia, tőlevélrózsa
Kifejlett növény morfológiája
Generatív részek is megjelennek, vegetatív rész nem nő tovább Gyökér Szár Levél Virág - termés
Gyökér
Főgyökér elsődleges - másodlagos gyökér Mellékgyökér Rizóma Gyökérgümők Raktározó gyökér - szár eredetű gumó
Szár
Szalma szár Dudvás szár Kórós szár – elfásodó dudvás szár Tőszár és tőlevélrózsa
Levél
Allevél – lomblevél – fellevél Egyszerű levél – összetett levél Levelek térszerkezete
Nóduszonként hány db, elhelyezkedés
Sziklevél Pálhalevél Kacs
Levéllemez A levéllemez osztottsága A) Ép B) Hasadt C) Osztott D) Szeldelt érnek. E) Karéjos F) Tenyeresen hasadt G-H) Tenyeresen karéjos
A levéllemez széle a) Fűrészes b) Fogas c) Csipkés
a) Ár alakú b) Tűlevél c) Szálas d) Elliptikus e) Lándzsás f) Ovális g) Hosszúkás h) Visszás tojásdad i) Nyélbe keskenyedő
j) Tojásdad k) Pajzs alakú l) Vese alakú m) Visszás szív n) Szíves vagy szív alakú o) Rombos vagy rombusz alakú p) Szárnyasan hasadt r) Dárdás s) Nyilas t) Háromszög alakú
Jellegzetességek
Kacúros Lant alakú Félbe szárnyalt Szín Mintázat
Virág - termés
Virág színe, virágzás ideje Virágok elhelyezkedése, száma Az egyszerű virágzatok típusai: felső sor - fürtös virágzatok: 1. egyszerű fürt; 2. sátor; 3. egyszerű ernyő; 4. gomb vagy fejecske; 5. füzér; 6. torzsa; 7. fészek; 8. toboz;
alsó sor - bogas virágzatok: 9. forgó; 10. kunkor; 11. legyező; 12. kettős bog; 13. többes bog
Termés
Zárvatermők – a mag nem szabadon áll Száraz és húsos termések Egy magvú, több magvú – több embriózsák Fölnyíló, föl nem nyíló termések Szem, hüvely, becő, tok, gomoly, makkocska, kaszat
Taxonómia
Rendszertan
Monocotyledonopsida – egyszikűek
Poaceae (Gramineae) – pázsitfűfélék
Dicotyledonopsida – kétszikűek
Polygonaceae – keserűfűfélék Chenopodiaceae – libatopfélék Compositae – fészkesvirágzatúak Cruciferae (Brassicacea) – keresztesvirágúak Euphorbiaceae – kutyatejfélék Papaveraceae – mákfélék Cucurbitaceae – kabakosok Linaceae – lenfélék Cannabinaceae – kenderfélék Fabaceae – pillangósvirágúak
Agronómiai vs. taxonómiai csoportok
gabonafélék: lisztes magvúak (Pallas nagylexikona szerint pázsitfüvek) de a fajok tekintetébe átfedés a föltétlen takarmányokkal, illetve a „szaporítóanyaggal”, ha azt külön agrotchnikai csoportnak vesszü, valamin egy ipari: seprűcirok
Poaceae (Gramineae) – pázsitfűfélék családja Búza - Triticum - T. aestivum ssp vulgare, T. durum, T. aestivum ssp spelta, T. turgidum, T. dicoccum, T. monococcum Árpa - Hordeum vulgare (cnvar distichon és hexastichon) Zab - Avena sativa Rozs - Secale cereale, S. montanum -> évelő rozs (S. cereale × S. montanum) Tritikálé (Triticum turgidum × S. cereale) Kukorica – Zea mays Cirok – szemes, siló, cukor, seprű – Sorghum bicolor (dochna, vulgare) Szudánifű, cirok × szudánifű – Sorghum sudanense Rizs – Oryza sativa Köles – Panicum miliaceum Kanáriköles, fénymag – Phalaris canariensis Muhar és csumiz – Setaria italica Japánköles, kölesfű – Echinochloa frumentacea Indiánrizs – Zizinia aquatica Teff - Eragrostis tef Ragi - Eleusine coracana Harmatkása - Glyceria maxima
Első 20 gyom között:
Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli Fakó muhar - Setaria pumila Termesztett köles - Panicum miliaceum Nagy széltippan - Apera spica-venti Tarackbúza - Elymus repens Fenyércirok - Sorghum halepense
A búza geneológiája Mac Key nyomán
diploid (alakor) n-7 vadbúzák
tetraploid (tönke) n-14
T. boeticum T. dicoccoides aegilops T. timopheevi T.monococcum T. dicoccum
kultúr, pelyvás búzák csupasz búzák
T. durum T. turgidum T. turanicum T. polonicum T. carthlicum
hexaploid (tönköly) n-21
T. aestivum ssp spelta T. aestivum ssp vavilovi T. aestivum ssp vulgare T. aestivum ssp compactum T. sphaerococcum
Pázsitfűfélék
Közös:
Gyökér – elsődleges + másodlagos (harmatgyökér) Szár – szalma (rexigén módon üreges vagy tömör) Levél – lemez, levélhüvely, fülecske, nyelvecske Szemtermés
Különbség:
Virágzat – kalász vagy buga (torzsa is) Méret
Gabonák testi felépítése Az egyszikű gabonák a szik közepi szárból (mesocotyl) és a bokrosodási csomóból eredő mellékgyökérzetből épülnek fel, valamint a főhajtásból és a bokrosodási csomókból fejlődött mellékhajtásokból állnak nóduszok-internódiumok: pl. búza 5-7 szártag
Kalászosok megkülönböztetése Csíragyökér-szám alapján:
Őszi búza: 3 db Tavaszi búza: 5 db Zab: 3 db (tavaszi) Rozs: 4 db Árpák: 5-8 db (változó)
Fenológiai stádiumok (makromorfológiai bélyegek alapján)
Csírázás és kelés Bokrosodás (szervdifferenciálódás) Szárbaszökés (első nódusz – kalász) VERNALIZÁCIÓ Kalászhányás Virágzás (portok megjelenése – összes kalászka) Érés: zöld/tejes, viasz/sárga (20 % víz), teljes érés (13-15 % víz), holt/túl érés
Vernalizáció Hőmérséklet és időtartam függvénye. Ez idő alatt differenciálódnak az ivarszervek. Nélküle nem lehetséges szárba indulás, marad a tőrózsás állapot Határpont a növény életében, a hőmérséklet mint meghatározó tényező helyébe a fény lép, vagyis a megvilágítás hossza Innentől a fény által inspirált fejlődés a jellemző (vegetatív -> generatív fejlődés) Tél: 8 óra világos, 16 sötét Nyár: fordítva -jarovizáció (Oroszország, mesterséges körülmények)
Bokrosodás Lényeges folyamat a gabonák élete során - A bokrosodási csomóból oldalhajtások - Őszi/tavaszi bokrosodás Bokrosodási együtthatók: - Általános (egységnyi területen levő összes hajtások száma) - Produktív (e. t. levő kalászt v bugát hozó/produktív hajtások száma)
Fenológiai szakaszok
Csírázás és kelés (1-2-3 levél) Bokrosodás (kezdete-vége) Szárba indulás (1 nódusz-2 nódusz) Zászlós levél és nyelvecske megjelenése Kalászhányás (kezdete-vége) Virágzás Érés
A búza fejlődése
Fenológiai fázis
Keller-Baggiolini
Feekes-Large
Zadoks
skálabeosztások Kelés
A
1
10
1 levél
B
1.1
11
2 levél
C
1.2
12
3 levél
D
1.3
13
Bokrosodás kezdete
E
2
21
Bokrosodás
F
3
22
Bokrosodás vége
G
4
23
Szárba indulás
H
5
30
1 nódusz
I
6
31
2 nódusz
J
7
32
Zászlós levél
K
8
37
Nyelvecske
L
9
45
Levélhüvely fölnyílása
M
10
47
Kalászhányás kezdete
N
10.1
51
Kalászhányás vége
O
10.5
59
Virágzás-érés
P-W
10.51-11.51
61-95
Kalász felépítése Kalászvirágzat - füzéres füzér Öntermékenyülő (őszi búza – 95-97%) Bánkúti- képes volt spontán idegentermékenyülésre
Idegen termékenyülő (rozs) Mindkettő (rizs, köles) – fakultatív IZOLÁCIÓ!!! Kalászka: egy vagy több / padka Virág: egy vagy több / kalászka Árpa: egy padka, 3 kalászka, 1-1 virág Búza: egy padka, egy kalászka, 3-6 virág
A kalász és a szem morfológiája
Kalászosok május környékén
Gabona abc
rozs árpa
búza
Kalászosok szemtermése
Kukorica - Zea mays
emt:100-400g egylaki, vált ivarú növény címer: buga nővirágzat: torzsa endospermiumban üveges és lisztes rész bojtos gyökérzet +harmatgyökér hengeres szár, 150-250 cm magas
Kukorica - lófogú
Kukorica - sima puhaszemű
Kukorica - sima keményszemű
Kukorica csemege
Kukorica - pattogatni való
Kukorica – pelyvás
Köszönöm a figyelmet!
