Helyzetkép 2011. július - augusztus
Gazdasági növekedés Az év közepe óta gyökeres fordulat állt be a magyar gazdaság megítélésében. Az okok nem elsősorban a – kétségtelenül folyamatosan romló – gazdaságstatisztikai adatokban keresendők, inkább arról van szó, hogy minőségi változás van kialakulóban az üzleti bizalmat illetően. A kormány az előző hónapokban arra törekedett, hogy különböző intézkedésekkel, vagy legalább azok látszatával legalább bizonyos szinten fenntartsa a piaci bizalmat, elhitesse a nemzetközi elemzőkkel, hogy reális gazdaságpolitikát és szigorú fiskális politikát folytat. Amikor dilettáns intézkedéseik következtében a bizalom megingott, mindig előálltak egy újabb, nagyszabásúnak minősített tervvel – amely általában csupán konkrét intézkedések kidolgozásának ütemtervét tartalmazta – s ezzel egy időre ismét visszaállt a normálisnak tűnő helyzet, elfogadható szintre állt vissza a forint és az állampapírok hozama. Közben természetesen a gazdaságpolitika racionalitásának érzete folyamatosan csökkent, hiszen tavaly nyár óta egyértelműen látszik a gazdaságpolitika lefelé menő spirálja. Úgy tűnik, a látszatintézkedések, a valóságot elfedő – kétségtelenül kreatív - kormányzati kommunikáció lehetőségei kimerülőben vannak. Jellemző a kormány gazdaságpolitikáról vallott felfogására: egyre nyilvánvalóbb az eddig követett gazdaságpolitika tarthatatlansága, ezek után a miniszterelnök nem a pénzügyminisztert, hanem a kormányszóvivőt cserélte. Nehéz meghatározni, a megfigyelő számára melyik az utolsó csepp a pohárban; valószínűleg az egyes elemzőknél más és más, de a devizahitellel rendelkezők számára rögtönzött legújabb intézkedés, a fix árfolyamon végrehajtható ún. végtörlesztés kitüntetett szerepet játszott a maradék bizalom elillanásában, amely minden eddiginél nagyobb veszélybe sodorhatja az ország pénzügyi biztonságát. A KSH a kialakult gyakorlat szerint szeptember végén közzétette a bruttó hazai termék 2010. évi felülvizsgált adatait. Ennek megfelelően a korrigált folyó áras GDP a múlt évben 26 748 milliárd forint volt, amely 372 milliárd forinttal, 1,4%-kal kisebb, mint az előzetesen közölt érték. A felülvizsgált adat szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék a múlt évben 2 675 ezer forint volt, vásárlóerő paritás szerint átszámítva 15 462 euró. Ez az Európai Unió átlagának 63%-a. A 2008. évi egy főre eső magyar GDP az Európai Unió átlagának még 64%-át, 2009-ben 65%-át érte el. A KSH egyúttal lefelé módosította a 2008. évi folyó áras
2
GDP adatot is, így a nominális érték csökkentése ellenére emelkedett a múlt évi GDP volumenváltozásának mutatója is. Ennek értelmében a bruttó hazai termék változatlan áron nem a korábbi közlés szerinti 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt. A jelentés tartalmazza egyúttal a múlt évi bruttó nemzeti jövedelem, a GNI adatait is. A 2010. évben a GNI 0,1%-kal csökkent az előző évihez képest és a GDP 95,1%-át tette ki; 2009-ben a bruttó nemzeti jövedelem még elérte a GDP 95,6%-át. A GNI csökkenésében az játszott kitüntetett szerepet, hogy a külföldről érkezett tulajdonosi jövedelmek a múlt évben jelentősen, 8,7%-kal csökkentek. A most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok egyértelműen cáfolják a kormányzati kommunikáció azon állítását, hogy a külföldi vállalatok, köztük a bankok kimenekítették a profitot. A GNI részletes adatai szerint a külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelem 2010-ben 2%-kal elmaradt az előző évitől, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok 3,7%-kal több jövedelmet forgattak vissza a magyar gazdaságba, mint 2009-ben. A KSH közzétette a második negyedévi gazdasági teljesítményre vonatkozó részletes adatokat is. A fő számok ezúttal nem változtak az előző hónapban megjelentetett előzetes közléshez képest, ugyanakkor az egyes gazdasági ágak helyzetét bemutató információk a feltételezettnél kedvezőtlenebb képet tükröznek a magyar gazdaság fejlődési kilátásairól. Az év közepéig eltelt egy esztendőben nem az ígért irányban következett be az érdemi elmozdulás a növekedési pályán: a gazdasági teljesítmény az első félévben 5,7%-kal elmaradt a 2008. évi első félévben regisztrált bruttó hazai terméktől. Azaz nem csupán az a probléma, hogy nem szárnyal a magyar gazdaság a kormány tavaly hangoztatott víziója szerint; az igazi gond, hogy gyakorlatilag leállt a csekély növekedés is, több fontos mutató pedig stagnálást vagy egyenesen lecsúszást jelez. Az egyik legfontosabb jelzés egyes társadalomstatisztikai mutatók érdemi elmozdulása, amelyeknek pedig az a jellegzetessége, hogy rövid távon ritkán fordul elő számottevő változás. Hosszú ideje megfigyelhető nálunk a középréteg Európában szokásos életkörülményeit elért családok számának szerény aránya. Amíg az Európai Unió tradicionális tagállamaiban a 2/3 – 1/3 társadalomról beszélnek, azaz azt mérik a statisztikusok, hogy a társadalom 2/3-a érte el ezt a bizonyos középosztályi szintet, addig nálunk a különböző vizsgálatok hosszabb ideje 1/3 – 2/3 arányt mutattak, azaz a hagyományosan középréteghez sorolható életminőséget a társadalom csupán egyharmada érte el. Úgy tűnik, a jelenlegi kormány gazdaság- illetve inkább társadalompolitikája váratlanul gyorsan ér el hathatós eredményt abbéli törekvésében, hogy ezt az egyébként sem kedvező arányt 1/6 – 5/6-ra változtassa, azaz az európai értelemben vett középosztályi szintet csupán a társadalom e csekély része élvezhesse, míg a fennmaradó mintegy 84% e politika kárvallottja lehet. Ez pedig tipikus latin-amerikai modell. Ennek a törekvésnek az egyik markáns eleme a kormány által arányosnak tekintett személyi jövedelemadó rendszer erőltetése, amely ez évben a foglalkoztatottak háromnegyedét hátrányosan érintette, s a nyilvánvaló kudarc ellenére jövő évre is újabb lépést tesznek e torz szisztéma teljes körű elterjesztésében, nem törődve a foglalkoztatás bővítését ellehetetlenítő, a gazdaság egy részét csődbe kergető következményekkel. Ide tartozik a családi jövedelemadó kedvezmény azon rendszere, amely
3
a háromgyermekes családok csekély hányadát kiemelkedő támogatásban részesíti, miközben eltűri a gyermekszegénység gyors terjedését. A kiigazítatlan adatok szerint a bruttó hazai termék az első negyedévi 2,5% után 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nemzetközi összehasonlításra alkalmas, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP a második negyedévben 1,2%kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amely az Európai Unióban az alsó harmadban helyezkedik el. A konjunktúra mutatóként alkalmazott gazdasági jelzőszám szerint a második negyedéves GDP stagnált az első negyedévhez képest, amely az Eurostat jelentése szerint az egyik leggyengébb, a 23. helyet eredményezte a magyar gazdaságnak ebben a negyedévben. A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a növekedés gyakorlatilag a mezőgazdasági kibocsátásnak és az ipari exportnak köszönhető. Jellemező a strukturális problémák mélységére, hogy az év első felében a mezőgazdaság teljesítménye átlagos volt ugyan, de az alacsony bázishoz képest az egyébként kis súlyú agrárium hozzáadott értéke – főként a kalászos gabonák múlt évinél lényegesen magasabb terméseredménye következtében - a második negyedévben 24%-kal nőtt az előző évhez képest és ezzel 0,6%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar hozzáadott értéke 5,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 6,6%kal növekedett Ezzel az ipar 1,3%-kal járult hozzá a GDP emelkedéséhez. Ugyanakkor a következő időszak kilátásaira utal, hogy az ipar hozzáadott értéke a második negyedévben 0,6%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az építőipari teljesítmény továbbra is csökken; a második negyedévi hozzáadott érték jelentősen, 10,3%-kal zsugorodott éves visszatekintésben. A szolgáltatások teljesítménye éves viszonylatban gyakorlatilag stagnált, 0,3%-kal csökkent. A kereskedelem, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás hozzáadott értéke szerény mértékben, 0,6%-kal, a szállításé 0,5%-kal, az információ és kommunikáció teljesítménye 1,9%-kal bővült, míg a pénzügyi és biztosítási tevékenység 4,6%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás 0,4%-kal szűkült. A szolgáltatások teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,5%-kal visszaesett. A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a belföldi felhasználás jelentősen, 1,4%-kal csökkent, a háztartások tényleges fogyasztása valójában stagnált, 0,1%-kal bővült az egy évvel korábbhoz képest. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások értéke 0,3%-kal, a háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó juttatásoké 4,7%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom dinamikája jelentősen visszaesett, de az export még így is 8,8%-kal az import 6,1%-kal nőtt. Szintén a jövőre nézve igen negatív, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 8,1%-kal visszaszorult. E téren is romló folyamatokat mutatnak a negyedéves összehasonlítású adatok. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások értéke 0,8%-kal, a közösségi fogyasztás 0,7%-kal, a végső fogyasztás 0,4%-kal csökkent. Az előző negyedévhez képest a külkereskedelmi forgalom is csökkent a második negyedévben: a kivitel 1%-kal, a behozatal 3,5%-kal visszaesett. A gazdasági teljesítmény második negyedéves átfogó adatai, a júliusi és augusztusi statisztikai információk alapján egyre kedvezőtlenebb kép alakul ki a magyar gazdaság kilátásairól. A kormányzat dilettáns intézkedései, a rögtönzések gyakorlatilag olyan
4
ámokfutást eredményeznek, amely - a kétségtelenül romló nemzetközi környezetben – ellehetetleníti a hazai gazdaság szereplőinek szinte minden racionális lépését. A kialakult helyzetben sajnos nagy biztonsággal megállapítható, hogy recesszióba megy a gazdaság. Az idei évi gazdasági teljesítményt nem elhanyagolható mértékben a mezőgazdaság – alacsony bázishoz viszonyított – jelentős hozzáadott értéke emeli a pozitív tartományba, míg a jövő évben gyökeres gazdaságpolitikai váltás nélkül törvényszerűen bekövetkezik a GDP csökkenése.
Foglalkoztatottság, keresetek
A gazdaság stagnálásának következtében a foglalkoztatottságban bekövetkezett szerény, kedvező változások nem folytatódtak az utóbbi hónapokban. Így megállt a munkanélküliségi ráta csökkenése, amely pedig a nyári időszakban szokásosan bekövetkezik. Azaz az őszi hónapokban a munkanélküliek számának további emelkedésére kell számítani. A közmunkaprogramok még mindig a mintaprogramok stádiumában vannak és gyakorlatilag csupán 4 órás és 2-3 hónapos munkát kínálnak a rászorulóknak, a gyakorlatban a minimálbér kevesebb mint a feléért. A június és augusztus közötti három hónap átlagában a KSH lakossági mintavételes felvétele szerint a foglalkoztatottak száma 3 836 ezer fő volt, 32 ezer fővel, 0,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Ez a többlet valamivel kisebb, mint a statisztikai felvétel hibahatára. A lakossági kikérdezésen alapuló munkaerő-felvétel nem különbözteti meg a teljes munkaidős és a részmunkaidős tevékenységet. Az aktív munkanélküliek száma ebben az időszakban 463 ezer fő volt, gyakorlatilag ugyanannyi, 8 ezer fővel 1,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában nem következett be változás egy esztendő alatt. A munkanélküliségi ráta 10,8% volt e három hónap átlagában, ugyanannyi, mint egy hónappal korábban és 0,2 százalékponttal kisebb, mint egy évvel azelőtt. E az érték rendkívül magasnak számít a nyári hónapokban, mivel ebben az időszakban van a munkanélküliség éven belüli mélypontja. Az Európai Unióban júliusban 9,5%, ezen belül az eurózónában 10% volt a munkanélküliségi ráta, azaz lényegesen alacsonyabb, mint nálunk. A 15-64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája 56,1% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 éves népesség munkanélküliségi rátája rendkívül magas, 9,9% volt a megfigyelt időszakban, mindössze 0,2 százalékponttal kisebb, mint az előző év azonos időszakában. Továbbra is kritikus a fiatal, 1524 éves korosztály munkaerőpiaci helyzete. Körükben a munkanélküliségi ráta 26% volt a három hónap átlagában, mindössze 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Változatlanul nagyon magas a tartós munkanélküliek aránya. A munkát keresők 51,5%-a több mint egy éve eredménytelenül keres állást. A munkakeresés átlagos időtartama a másfél évet is meghaladta, 18,6 hónap volt a megfigyelt időszakban.
5
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint magas szinten stagnál a munkanélküliség. Augusztusban a regisztrált munkanélküliek száma 549 ezer fő volt, 5 300 fővel, 0,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban, ugyanakkor 2 900 fővel, 0,5%-kal több, mint az előző év azonos hónapjában. A nyilvántartott álláskeresők augusztusban a gazdaságilag aktív népesség 12,4%-át tették ki, amely a nyári időszakban rendkívül magas érték, s ezt még tetézik a jelentős területi különbségek. Az ország két régiójában 20% felett volt a regisztrált munkanélküliek aránya: Észak-Alföldön 21%, Észak-Magyarországon 20,2%. Lényegesen az országos átlag felett volt a mutató értéke másik két régióban: DélDunántúlon 15,1%, míg Dél-Alföldön 13,7% A legkritikusabb helyzetű megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gazdaságilag aktív népesség egynegyede, 24,8%-a, 58 ezer fő volt munkanélküli, 4 600 fővel, 8,6%-kal több, mint egy évvel azelőtt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az aktív népesség 22,1%-a, 65 500 fő szerepelt a munkanélküliek nyilvántartásában, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Nógrád megyében a gazdaságilag aktívak 21,6%-a, 18 700 fő volt regisztrált munkanélküli, 500 fővel, 2,7%-kal több, mint a múlt év azonos hónapjában. Augusztusban a regisztrált munkanélküliek 57,9%-a volt jogosult álláskeresési támogatásra vagy részesült valamilyen szociális juttatásban, míg a munkanélküliek 42,1%-a, 231 300 fő ellátatlan maradt. Az ellátatlan álláskeresők száma egy év alatt 9 700 fővel, 4,4%-kal gyarapodott. Az augusztus végi adatok szerint a regisztrált munkanélküliek csaknem fele, 49,1%-a szakképzetlen volt, számuk 2,3%-kal nőtt egy év alatt. A diplomások a munkanélkülieknek csupán 3,6%-át alkották, de számuk a múlt évihez képest 6,8%-kal nőtt. Az év első hét hónapjában átlagosan 54 700 fő vett részt közfoglalkoztatásban, az egy évvel korábbi létszám kevesebb mint kétharmada, 65,3%-a. Az év eleje óta valamelyest nőtt a közfoglalkoztatottak száma, júliusban 73 500 fő dolgozott, a múlt évi létszám valamivel több mint háromnegyede, 75,8%-a. A gond az, hogy a korábbi időszakkal ellentétben a közmunkások többsége részmunkaidőben végez tevékenységet. Amíg tavaly a közmunkán foglalkoztatottak 78%-a tejes munkaidőben dolgozott, addig ebben az évben csupán alig több mint egynegyede, 26,5%-a. Azaz a közmunkások nagy többsége az amúgy is megalázóan alacsony közmunkás minimálbér felére tarthat igényt a megélhetést legalább részlegesen biztosító kereset helyett. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az év első hét hónapjában 1 846 ezren dolgoztak, 36 ezerrel, 2%-kal többen, mint egy évvel korábban. A közszférában 679 ezren dolgoztak, 1%-kal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb, 1,8%-os létszámcsökkenés az egészségügy és szociális ellátás területén ment végbe. A közszolgálatban az év folyamán fokozatosan ment végbe a leépítés, a júliusi létszám 670 ezer volt, 2%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A közigazgatás és védelem területén 2,9%-kal, az oktatásban 1,5%-kal, az egészségügy és szociális ellátás területén 1,4%-kal csökkent a dolgozók száma. A non-profit szektor az első hét hónapban 104 ezer főt foglalkoztatott. Az intézményi statisztika által megfigyelt körben a foglalkoztatottak száma az első hét hónapban megegyezett az egy évvel korábbi létszámmal.
6
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első hét hónap átlagában 211 200 forint volt, 4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférában a bruttó kereset 215 700 forint volt, amely 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a költségvetési intézmények 202 600 forintos átlagkeresete mindössze 0,7%-kal volt magasabb az előző évinél. A teljes munkaidőben dolgozó közalkalmazottak 43%-a kapott 5 300 forintos – a bérbe nem számító - kereset kiegészítést az adó- és járulékváltozások hátrányos következményeinek kompenzálására, ennek figyelembevételével a közszféra bérnövekedése 1,9%-ot tett ki. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset a megfigyelt időszakban 140 100 forint volt, 5,5%-kal több az előző évinél. Ebben az időszakban a fogyasztói árak 4%-kal nőttek, így a reálkereset 1,4%-kal emelkedett. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 100 ezer forint volt, 1,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Így ebben a körben a reálkereset 2,3%-kal csökkent. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó keresete 212 300 forint volt, 12,7%-kal több az előző évinél; ebben a dogozói kategóriában a reálkereset jelentősen, 8,4%-kal nőtt. A közalkalmazottak nettó 146 700 forintos nettó átlagkeresete 3,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál, így e körben a reálkereset drasztikusan, 7,2%kal csökkent. A közszférában a legkisebb reálkereset csökkenést a közigazgatás és védelem területén kellett elszenvedni: 5,3%-os volt a zuhanás mértéke. Az oktatásban 9,7%-kal, az egészségügy és szociális ellátás területén 11,3%-kal csökkent a reálkereset. A fenti adatok jól mutatják az év elején bevezetett személyi jövedelemadó torz rendszerét és egyben tarhatatlanságát: a magas bérű dolgozóknak jelentősen nőtt a reálkeresete: a versenyszférában az átlagoshoz képest legalább kétszeres fizetésű dolgozók reálkeresetének emelkedése kétszámjegyű volt, míg a fizikai dolgozók reálkeresete – egy szűk kört kivéve – egyértelműen csökkent. Megjegyzendő, hogy ez a statisztika a versenyszférából csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kereset adataira épül, tehát a zömében alacsony keresetűeket alkalmazó legkisebb cégek adatai ezt a képet tovább rontják. A közszférában azért ilyen tragikus a kép, mert ilyen drasztikus adóátrendezést nem lehet bérbefagyasztással együtt végrehajtani.
Áralakulás
Júliusban, illetve augusztusban a szezonalitásnak megfelelően csökkent az áremelkedés üteme; a stagnáló gazdaság sem jelent árnyomást. Ennek ellenére augusztusban a fogyasztói infláció váratlanul felgyorsult, részben bázishatás miatt, részben az árfolyam jelentős változásának, részben az üzemanyagárak emelkedésének következtében. Az ipari termelői árak júliusban 0,3%-kal nőttek az előző havihoz és 1%-kal csökkentek az előző évihez képest. Az ipar belföldi értékesítési árai a júniusi árakhoz képest viszonylag jelentősen, 1,2%-kal, az egy évvel korábbiakhoz képest 3,4%-kal emelkedtek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai ennél jelentősebben, egy év alatt 7,6%-kal nőttek.
7
Ugyanakkor az energetikai ágazat belföldi értékesítésében az egy évvel korábbihoz képest 1,8%-kal csökkent az árszínvonal. Az export értékesítés forintban mért árai júliusban 0,3%kal csökkentek az egy hónappal korábbiakhoz képest és 4%-kal csökkentek az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az ipari termelői árak az év első hét hónapjában 3,4%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termelői árak júliusban jelentősen, 24,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A növényi termékek árszínvonala ennél is nagyobb mértékben, 32,3%-kal nőtt, míg az élő állatok és állati termékek ára 11,45%-kal emelkedett. Az ipari növények termelői ára 26,2%-kal, ezen belül az olajnövényeké 35,4%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. A burgonya termelői ára 30,9%-kal, a zöldségféléké 25,5%-kal csökkent, a gyümölcsöké 16,2%-kal emelkedett a múlt év júliusához képest. A vágóállatok termelői ára 10,7%-kal, az állati termékeké 13,2%-kal, a tejé 21%-kal nőtt, a tojásé 4,9%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest. A fogyasztói árak augusztusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, s 3,6%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az éves infláció váratlanul nőtt, a júliusi áremelkedés 3,1% volt. Jelentősen, 6,3%-kal emelkedtek egy év alatt az élelmiszerárak, különösen az alapvető élelmiszerek drágultak, a liszt 57%-kal, a cukor 46,3%-kal, az étolaj 28%-kal, a kenyér 13,8%-kal, a tej 13,2%-kal. Az idényáras élelmiszerek ugyanebben az időszakban 12,2%-kal lettek olcsóbbak. Az üzemanyagárak 13,6%-kal emelkedtek, a háztartási energia 4,8%-kal, a távfűtés 5,8%-kal drágult. A ruházati termékek ára a korábbinál kissé nagyobb mértékben, 3,8%-kal emelkedett. A szolgáltatások ugyanakkor kevésbé, 2%kal drágultak, igaz ezen belül a csatornadíj 10,1%-kal, a vízdíj 4,3%-kal emelkedett, a szemétszállítás 5,4%-kal került többe. Az első nyolc hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek. A nyugdíjas fogyasztói árindex augusztusban 4% volt, azaz a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított index 0,4 százalékponttal meghaladta az általános index értékét, elsősorban az alapvető élelmiszerek jelentős drágulása miatt.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom júliusban naptárhatástól megtisztított adatok alapján 1,3%-kal maradt el az egy évvel azelőtti értékesítés volumenétől, az év első hét hónapjában a forgalom 0,3%-kal csökkent. Júliusban az élelmiszerforgalom 1,8%-kal, az egyéb cikkek forgalma csekély mértékben, 0,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az üzemanyagok értékesítése az alacsony bázishoz képest 2%-kal csökkent. Az első hét hónapban az iparcikkek forgalma jelentősen, 7,7%-kal visszaesett, a gyógyszerek és illatszerek eladása 3,8%-kal emelkedett. A kormány jövedelempolitikájának kitüntetett eleme a családi adókedvezmény. Az adókedvezmény hatásának mérése a hagyományos kereset statisztikai módszerekkel nem
8
lehetséges, többek között azért, mert a kedvezményt a szülők adott esetben megosztva is igénybe vehetik. Éppen ez a tény utal arra, hogy az adókedvezmény nem a tisztán vett keresetet, hanem a jövedelmet érinti. A bért, illetve munkajövedelmet az egyes keresőkre, tipikusan foglalkoztatottakra, míg a jövedelmet háztartásokra, illetve családokra vetítjük. Ennek ellenére a KSH negyedévenként mikroszimuláció segítségével kiszámolja és közzéteszi a családi adókedvezménnyel korrigált keresetadatokat. Az első félévről most nyilvánosságra hozott adatok szerint a keresetek a családi adókedvezményre figyelemmel 8,3%-kal emelkedtek a korábban közölt 5,2% helyett, így a reálkeresetek e közlés szerint 4%kal nőttek a korábban publikált 1,1%-kal szemben. E mutató alkalmazása jelen esetben módszertanilag nem megalapozott. Ez a statisztikai index nem ad képet a munkajövedelmek alakulásáról, mivel ez nem a nettó bér analógiájára számított érték, ez a munkáltató érdekkörén kívül van, míg a bruttó keresetre jutó adó- és járulékterhek általában kiszámíthatók az egyes foglalkoztatottakra és ezzel a munkáltató számol is a bruttó bér megállapításánál. A KSH említett közlése szerint a gyermek nélkül élő családokban a reálkereset mindössze 0,6%-kal emelkedett. Ezt a családtípust a jelentés súlyos szakmai hibát vétve gyermektelennek minősíti – valószínűleg szinkronban a kormányzati felfogással - noha ebbe a csoportba tartoznak azok a családok is, amelyek akár 2-3 gyermeket felneveltek, de már egyik gyermek sem eltartott. Azaz a kormány – természetesen a kommunikációban ezt elfedve – a középkorú többgyermekes családokat is hátrányos helyzetbe hozza. A jelentés szerint az egygyermekes családokban 3,9%-kal, a kétgyermekesekében 9,3%-kal, míg a három- és több gyermekes családokban 17,2%-kal nőtt az első félévben a reálkereset. Ha ezeket az adatokat a statisztikai szabályoknak megfelelően nem csupán a keresővel rendelkező családokra, hanem az összes családra, illetve háztartásra vetítjük, akkor a valóságot reálisan tükröző képet kapunk. A családtámogatás másik eleme ugyanis a családi pótlék, amelyet a kormány nem emelt, így értékéből az első félévben 4,1%ot veszített. Így még azoknak az egygyermekes családoknak a jelentős részében sem nőtt a reáljövedelem, amelyek igénybe vehették legalább részlegesen a családi adókedvezményt. A kétgyermekes, aktív keresővel rendelkező családok közül azokban nőtt érzékelhetően a reáljövedelem, ahol vagy két, legalább átlagos keresetű aktív személy van, vagy az egyik szülő az átlagot meghaladó bért kap. Ez a kétgyermekes családok mintegy fele. A háromgyermekes családokban egészen torz helyzet alakult ki ebben az évben. Ahol a szülők keresete eléri az 560 ezer forintot, valóban kétszámjegyű reáljövedelem növekedés hatását élvezhetik. Ez azonban az érintett családoknak mindössze 8%-ában van így. A keresővel nem rendelkező gyermekes családokban számottevően csökkent a reáljövedelem. Erre utal a KSH nemrég közölt jelentése, mely szerint mélyszegénységben élt a múlt évben a népesség 12,4%-a, egy és negyedmillió személy. A mélyszegénységben élők száma a múlt évben 50 ezer fővel nőtt, noha akkor a kormány minden életviszonyt gyökeresen átalakítani akaró hevülete még csak éppen kibontakozóban volt. Augusztusban a lakossági betétek állománya 60 milliárd forinttal nőtt és a hó végén 7 490 milliárd forintot tett ki. Figyelembe véve, hogy jórészt ebben a hónapban fizették ki a magánnyugdíjpénztárból távozó tagok számára a mintegy 300 milliárd forintot jelentő reálhozamot, a betétállomány igen csekély összeggel növekedett. A hitelállomány
9
ugyanebben az időszakban 149 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 8 488 milliárd forint volt. A csökkenés a devizahiteleknél következett be; a svájci frank júliusi igen jelentős erősödése következtében a lakossági devizahitelek állománya az adósok 37 milliárdos törlesztése mellett az átértékelődés következtében a befizetett részletek összegének éppen a tízszeresével nőtt. Ezt követően augusztusban a svájci frank árfolyamának részbeni visszarendeződése következtében 108 milliárddal, a törlesztések eredményeként 42 milliárddal csökkent a lakossági hitelállomány.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom dinamikája a második negyedévtől folyamatosan csökken, de még így is erőteljes a növekedése. Az év első hét hónapjában az export volumene 12%-kal, a behozatalé 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1 132 milliárd forintot, illetve 4 209 millió eurót tett ki, 317 milliárd forinttal, illetve 1 126 millió euróval többet, mint a bázisidőszakban. A gépek és szállítóeszközök forgalma, amely korábban a külkereskedelmi forgalom egészénél lényegesen gyorsabban bővült, a megfigyelt időszak két utolsó hónapjában már stagnált, a hét hónap átlagában a kivitel 11%-kal, a behozatal 8%-kal nőtt. Az élelmiszer, ital és dohánytermékek exportja szerény mértékben, 3%-kal, míg e termékcsoport importjának volumene 10%-kal emelkedett. Továbbra is eltérő a külkereskedelmi forgalom szerkezete az egyes ország-csoportok irányába. Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelemben a kivitel 10%-kal, a behozatal 13%-kal bővült az év első hét hónapjában pozitív mérleg mellett, míg az Európai Unión kívüli országokba irányuló export dinamikusan, 19%-kal, az import mindössze 3%-kal bővült javuló, de markánsan negatív mérleggel. A KSH közzétette a kormányzati szektor második negyedévi előzetes adatait. A jelentés szerint a szektor hiánya az áprilistól júniusig tartó három hónapban elérte a GDP 4,1%-át. A közlemény megerősítette: a múlt évben az államháztartási hiány a GDP 4,2%-a volt, ugyanakkor a folyó áras GDP adat módosításának következtében felfelé korrigálták az államadósság múlt év végi adatát, amely a korábban közölt 80,2% helyett december végén elérte a bruttó hazai termék 81,3%-át. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya augusztus végén 545 milliárd forint volt, a pótköltségvetéssel megemelt éves előirányzat 130,4%-a. A központi alrendszer augusztusi hiánya 50 milliárd forintot tett ki. Az év első nyolc hónapjában a központi költségvetés bevételei 8 251 milliárd forintot értek el, a módosított éves előirányzat 62,7%-át. Ugyanebben az időszakban a kiadások összege 9 795 milliárd forint volt, az előirányzat 70,8%-a. Az államháztartás bevételei a múlt évitől 0,5%-
10
kal elmaradtak, míg a kiadások 4,5%-kal meghaladták az előző év azonos időszakának hasonló tételeit. A gazdálkodó szervek az első nyolc hónapban 635 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, 238 milliárddal többet az egy évvel korábbinál. E többlet döntő része a pénzintézetek és a másik három ágazat 183 milliárdos különadójából származott. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 2 164 milliárd forint érkezett a kincstárba, amely 3,8%-kal több az előző évinél, de csaknem ugyanennyivel elmaradt az időarányostól. A lakosság befizetései 22,9%-kal elmaradtak a 2009. évitől, lényegében az elhibázott személyi jövedelemadó politika miatti kiesés következtében. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaiból augusztus végéig 3 030 milliárd forint teljesült, 10,1%-kal több, mint egy évvel korábban. Az államháztartás vitelének komoly zavarára utal, hogy a költségvetési szervek az idei kiadási előirányzataik 85,1%-át teljesítették a nyolcadik hónap végéig. A helyi önkormányzatok működésének idei súlyos feszültségeit magyarázza, hogy az önkormányzatok támogatására az első nyolc hónapban 85 milliárd forinttal kevesebbet fordított a kormány, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a jelentős pénzkivonás indokolja a helyi közszolgáltatásokban fellépett komoly gondokat és a szociális ellátások keretének drasztikus csökkentését. A kormány költségvetési politikájának másik nagy vesztese az egészségügy; a gyógyító megelőző ellátás finanszírozására az idén eddig 28 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak a tavalyinál. Az államháztartás jelenlegi helyzete alapján a költségvetési törvény szerinti idei hiánycél betartására nincs esély, még a kormánytól nem idegen laza törvényértelmezés mellett sem. A kormány szeptember közepén elrendelt ugyan egy újabb 40 milliárdos zárolást és 570 milliárd forintot elérő, év végére vonatkozó maradványtartási kötelezettséget, de ez már elkésett kormányzati lépés. Ez az intézkedés teljes egészében bizonyosan nem tarható be, mert azt jelentené, hogy a költségvetési szervek szinte csak a béreket fizethetik ki az év utolsó negyedében. Mivel már régen megtörténtek az előirányzatok terhére a kötelezettségvállalások, sőt többnyire a teljesítés is, ezért nőni fog a költségvetés tartozás állománya, amely felpörgeti a körbetartozást a gazdaságban. Ennek a folyamatnak szükségszerűen a kis- és középvállalkozások az igazi vesztesei. A kormánynak láthatóan nem volt végrehajtható terve arra, miként forgassa be az államháztartásba a nyugdíjpénztári vagyon erőszakos államosításából megszerzett eszközöket. Az ez évi költségvetésben 539 milliárd forint előirányzatot terveztek ennek a forrásnak a terhére, de még egyetlen forintot sem realizáltak ebből. Mivel ennek a vagyonnak az állampapírokon kívüli 1 300 milliárdot kitevő része gyakorlatilag hazai és külföldi részvényekből, kötvényekből és befektetési jegyekből áll, ezeket értékesíteni kell. Ennek realizálása a mai pénzpiaci környezetben az év hátralévő részében több mint kétséges. Az államháztartás ez évi eredményszemléletű egyenlege a 2 600 milliárdot meghaladó nyugdíjvagyon államosítása alapján várhatóan pozitív lesz, mivel ott elszámolhatók a vagyonelemek. A kormány terve, hogy átvállalja a MÁV és a BKV mintegy 370 milliárdos adósságát és 200 milliárd forint értékben kiváltja a magántőke bevonásával készült beruházások PPP szerződéseit, könnyen meghiúsulhat a jelenlegi, a kormány dilettáns
11
gazdaságpolitikája miatt kritikussá vált államháztartási helyzetben. Az igazi gond mégis a strukturális hiány, amely az egyszeri bevételek nélkül az idén elérheti a GDP 7%-át. Ez pedig a jövő évi gazdálkodást lehetetleníti el, hiszen a kormány nem számíthat újabb rendkívüli tételekre, legalábbis a jogállami kereteket nem tisztelő kreativitásnak most már egyre szigorúbb korlátokat szab a pénzpiacok és az Európai Bizottság erősen apadó türelme. A rendkívül kényes helyzetet tükrözi, hogy az ország csődkockázatát kifejező CDS felár 540 bázispont fölé kúszott, amely a 10 legkritikusabb ország közé sorolja Magyarországot. Ez a mutató a tavalyi választás időpontjában még 170 bázispont volt. Ma ekkora felárral jut finanszírozáshoz a költségvetés. A pénzpiacok kifejezetten magas kockázatúnak minősítik az országot a kiszámíthatatlan, jogbizonytalanságot előidéző kormányzati politika miatt, s ez nem általános európai probléma. Az olasz államadósság például eléri a GDP 120%-át, azaz a bruttó hazai termék arányában éppen másfélszerese a mienknek. Ennek ellenére a 10 éves olasz állampapír hozama 5,57%, míg az azonos futamidejű magyar állampapír hozama meghaladja a 8%-ot.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés volumene júliusban 0,3%-kal, munkanaphatástól megtisztítva is csupán 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy a bázis viszonylag alacsony. Szezonálisan kiigazított adatok szerint a hetedik hónapban az ipari kibocsátás 0,8%kal haladta meg a júniusi értéket. Az ipar teljesítményében az export kereslet folyamatos csökkenése és a belföldi kereslet zuhanása miatt fokozatosan süllyedő dinamika tapasztalható. Az év első hét hónapjában összességében még 7%-kal emelkedett az ipari termelés. Az ipari export júliusban 2,8%-kal, az első hét hónapban még 10%-kal nőtt. Júliusban a járműgyártás kivitele dinamikusan, 11%-kal bővült, ugyanakkor a szintén jelentős súlyt képviselő számítógép és elektronikai termékek gyártásának exportja 15%-kal visszaesett. Ez utóbbi termékkör kivitele a második negyedév kezdete óta folyamatosan csökken. Az ipar belföldi értékesítése az első hét hónapban 5,1%-kal, ezen belül júliusban 9,3%-kal elmaradt az előző évi szinttől, s új elem a feldolgozóipar belföldi értékesítésének 8,3%-os csökkenése ugyanebben az összehasonlításban. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az első hét hónapban az egy főre jutó termelés 2,1%-kal nőtt, 4,7%-os létszámemelkedés mellett. A statisztikai megfigyelésben résztvevő feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene júliusban 7,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbi állománytól; az új exportrendelések 8%-kal, az új belföldi rendelések 4,4%-kal estek vissza. A teljes rendelésállomány július végén 9,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés volumene júliusban 15,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazított adatok szerint a termelés 0,8%-kal csökkent az előző hónaphoz
12
képest. Az építőipari termelés az év első hét hónapjában 10,6%-kal visszaesett a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva. A júliusban kötött új szerződések volumene 8%-kal kisebb az egy évvel korábbihoz képest; ezen belül az épületek építését célzó új szerződések volumene igen jelentősen, 17,7%-kal visszaesett. Július végén az építőipar összes rendelésállománya számottevően, 34,7%-kal elmaradt a múlt év júliusitól.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első hét hónapban gyakorlatilag stagnált, 0,1%kal csökkent, míg a júliusi felvásárlás volumene 10,1%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása az év első hét hónapjában 6,6%-kal elmaradt a múlt évitől, ugyanakkor júliusban 9,4%-kal meghaladta a tavaly júliusi szintet. A hetedik hónapban zöldségfélékből 42,6%-kal, gabonafélékből 7,2%-kal nőtt a felvásárolt mennyiség. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása az első hét hónapban 2,3%-kal, ezen belül júliusban 11,2%-kal nőtt. A KSH közzétette a kalászos gabonák idei terméseredményeit. Ebben az évben 1,4 millió hektáron, a múlt évinél 4,9%-kal kisebb területen 5,7 millió tonna volt a termés, 7,9%-kal több a tavalyinál. Búzából a 2010. évinél 3%-kal kisebb termőterületen 10%-kal több, 4,1 millió tonna termett, igaz ez még mindig 6,8%-kal elmarad az előző 5 év átlagától. A kisebb terméseredmény a csökkenő vetésterület következménye, mert a búza idei hektáronkénti 4210 kg-os termésátlaga 13,5%-kal meghaladja a múlt évit és 4%-kal az előző öt év átlagát.
Idegenforgalom
Az első félévben 17,6 millió külföldi látogató 42 millió napot töltött Magyarországon, ez 3,5%-os, illetve 4%-os növekedést jelentett a múlt év azonos időszakához képest. Igaz, a külföldiek becsült 523 milliárdos fogyasztása, illetve költése némileg, 1%-kal kisebb a tavalyinál. A külföldiek közül csupán 4,4 millióan látogattak több napra, amely átlagosan 6,5 napos tartózkodást jelentett, csekély mértékben, 0,2 nappal kevesebbet a bázisidőszakinál. Az első félévben a magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 70%-ban egyetlen napra, s ezek felében vásárlási céllal. Az egynapos utazások száma 3,8%-kal, a többnapos utaké 2,4%-kal nőtt. Ez utóbbi utak átlagos hossza 7,3 nap volt. A külföldre utazók az első félévben 2%-kal kevesebbet költöttek a kint tartózkodásuk során, mint egy évvel azelőtt. A kereskedelmi szálláshelyeken az év első hét hónapjában a vendégek száma 2%-kal emelkedett, de az általuk eltöltött éjszakák száma változatlan maradt. A külföldi vendégek száma 6%-kal, a vendégéjszakáké 4%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a belföldi
13
vendégek száma 2%-kal, a vendégéjszakáké 3%-kal visszaesett. A Balatonnál a belföldi és a külföldi vendégeknél egyaránt 6%-os volt a forgalom csökkenése. Budapesten – az uniós elnökségnek köszönhetően - 7%-kal nőtt a vendégforgalom, igaz ez még mindig elmaradt a korábbi évek forgalmától, s gyakorlatilag a 2004. évi szintnek felelt meg, beleértve az árbevételt is. A szállodák átlagos szobakihasználtsága 45% volt a megfigyelt időszakban, 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Népmozgalom
Az év első hét hónapjában 49 700 gyermek született, 6,2%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az év első négy hónapjában több mint 10%-kal csökkent a születések száma, az utóbbi két megfigyelt hónapban pedig többen születtek, mint az előző év azonos hónapjaiban, igaz az alacsony bázishoz képest. A születési arányszám az első hét hónapban 8,6‰ volt, 0,5 ezrelékponttal kisebb a tavalyi igen alacsony értéknél. Az első hét hónapban 19 700 házasságot kötöttek, valamelyest, 1,4%-kal kevesebbet az előző évi igen alacsony szintnél. Az első hét hónapban 76 ezren haltak meg, ugyanannyian, 0,2%-kal többen, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 13,1‰ volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozási arányszám 5,3‰ volt, 0,5 ezrelékponttal magasabb az előző év azonos időszakában regisztrált értéknél. A természetes fogyás 26 400 főt tett ki, a nemzetközi vándorlási nyereséget is beszámítva a népesség száma július végén 9 967 ezer fő volt.
Bűnügyi helyzet
Az év első hét hónapjában 236 300 bűncselekményt regisztráltak, 2,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 1,7%-kal, míg a vétségeké 3%-kal csökkent. Budapesten a bűntettek száma 5,2%-kal emelkedett, a vétségeké 10,1%-kal csökkent. Kedvezőtlenebb a helyzet a közbiztonságot érintő cselekményeknél: a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 4,6%-kal, ezen belül a fővárosban 6,4%kal nőtt. A sértettek száma 4%-kal, Budapesten nagy mértékben, 9,3%-kal emelkedett. Az első hét hónapban 63 900 bűnelkövető vált ismertté, 3,1%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A fiatalkorú elkövetők száma 6 500 fő volt, amely 10,2%-os emelkedést jelentett az előző évihez képest.
Budapest, 2011. október 6. Dr. Katona Tamás
14
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
