Helyzetkép 2014. július - augusztus
Gazdasági növekedés Az utóbbi hónapokban némileg pesszimistábbá váltak a prognózisok, romlott a gazdasági környezet. A világgazdaság idei növekedése a vártnál lassabb lehet, amelyben a válsággócoknak is szerepük van. Az amerikai monetáris politika érzékelhető változása befolyásolja a befektetői környezetet, és ez minden bizonnyal negatívan hat az egyébként is sérülékeny magyar pénzpiaci helyzetre. A konjunktúra gyengülése felerősíti a magyar piacellenes gazdaságpolitika káros hatásait. A KSH gyökeresen új adatokat tett közzé az elmúlt csaknem két évtized gazdasági növekedéséről. Ennek oka, hogy az Európai Unióban jelentős módszertani változásokat vezettek be a nemzeti számlák összeállításában. Változott többek között a kutatás-fejlesztés, a fegyverrendszerek elszámolása, a kormányzati szektor besorolása, a központi bank kibocsátásának felosztása, az árnyékgazdaságban végbemenő események számbavétele. A módosítások összességében megemelték a bruttó hazai termék értékét. A statisztikai szolgálat ezúttal 1995-ig visszamenőleg elvégezte az új módszertannak megfelelően a GDP adatok korrekcióját. A korábban – többször módosított – értékek általában alig, legfeljebb 1-2 tizedponttal változtak, ugyanakkor az 1997. és a 2005. évi GDP index 3 tizedponttal, a 2007. évi pedig 4 tizedponttal emelkedett. Az utóbbi négy esztendő gazdasági növekedésének adatváltozását érdemes részletesebben is megvizsgálni. A korrekciók következtében a 2010. évi bruttó hazai termék indexe 3 tizedponttal csökkent az eddig ismert 1,1%-ról 0,8%-ra, a következő két év adatai pedig egyaránt 2 tizedponttal emelkedtek, ennek megfelelően 2011-ben 1,8%-kal nőtt, míg 2012ben 1,5%-kal csökkent a GDP. Jelentősen módosította a KSH a múlt évi növekedési adatot, nem csupán az új módszertan szerinti átalakítás, hanem egyéb felülvizsgálati szempontok figyelembe vételével is. Ennek megfelelően a bruttó hazai termék folyó áron az eddig ismert 29 114 milliárd forint helyett 29 864 milliárd, a változatlan áron számított múlt évi növekedés nem 1,1%, hanem 1,5% lett. Természetesen az előző két év folyóáras értékei is rendre emelkedtek. A változtatás kedvezően hatott az eladósodottság mutatószámára, mivel a bruttó államadósság GDP arányos értéke így az elmúlt 3 évre csökkent. Ennek következményeként
2
a revízió érintette az előző négy év gazdasági növekedésének ütemét is: a 2010 és 2013 közötti négy évben a bruttó hazai termék az eddig publikált 2,1% helyett 2,6%-kal nőtt. Az utóbbi három év adataiban még nagyobb a különbség az eredeti és a módosított GDP indexek között, mert 8 tizedpontos a korrekció: az eddig tudott 1% helyett 1,8%-kal bővült a gazdaság. A KSH által szintén közzétett részletes – előzetes – adatok szerint a bruttó hazai termék az idei második negyedévben nyers adatok alapján 3,9%-kal, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel a jelentős bővüléssel a magyar gazdaság még mindig csupán 2,8%-kal haladta meg a három évvel korábbi teljesítményét. A GDP idei dinamikus emelkedése két tényező hatásaként alakult ki. A járműipar a nagyberuházások lezárultával és az európai konjunktúra hatására robbanásszerűen bővítette a kibocsátását. Az európai uniós források koncentrált felhasználása következtében – az alacsony bázishoz viszonyítva – kiugróan nőtt az építőipar teljesítménye. Ezen felül a magas bázishoz képest is számottevően nőtt a mezőgazdasági termelés. Az ipar hozzáadott értéke jelentősen, 7,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ebben szerepet játszott az is, hogy a KSH az egy évvel korábbi azonos adatot 0,5 százalékponttal lefelé korrigálta. Az ipar teljesítménye a számottevő bővüléssel is csupán 5,4%-kal haladta meg a három évvel korábbit. A – járműgyártást is magába foglaló – feldolgozóipar hozzáadott értéke az ipar egészénél nagyobb dinamikával, 9%-kal növelte a teljesítményét. Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévben kiugró mértékben, 19,1%-kal emelkedett, de még így is nagyon jelentősen, 12,1%-kal elmaradt a 2008. évi szinttől. A mezőgazdaság hozzáadott értéke – a magas bázishoz képest is – 5,6%-kal nőtt. A szolgáltatási szektor teljesítménye a többi ágazathoz képest szerényebben, 2,7%-kal bővült, ennek ellenére még 3,3%-kal alatta van a válság előtti, 2008. évi szintnek. Az uniós projekteknek is köszönhetően érzékelhetően, 4,5%-kal nőtt a szállítás, valamint 3,5%-kal a szakmai, tudományos és a műszaki tevékenység hozzáadott értéke. A sportot is magába foglaló művészet és szórakoztatás hozzáadott értéke a második negyedévben 3,2%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A korábbi évekhez képest dinamikusan, 2,7%-kal nőtt a turizmus teljesítménye. Szerényebb ütemben, 2,2%-kal bővült az információ és kommunikáció hozzáadott értéke, és 1,9%-kal a közigazgatás, oktatás és egészségügy szektoráé, amelyben – a nemzeti-számla rendszer módszertanából eredően – érvényesült a közszférában végrehajtott csekély mértékű létszám- és részleges béremelés hatása. Tovább csökkent, ezúttal 1,6%-kal a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, valamint némileg, 0,3%-kal az ingatlanügyletek teljesítménye. A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a háztartások fogyasztási kiadása 2,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, és 9,1%-kal elmaradt a válság előtti szinttől. A kormányzattól származó természetbeni juttatások értéke ezúttal 2,4%-kal csökkent, és nagymértékben, 17,3%-kal alatta maradt a 2008. évi szintnek. A háztartások tényleges fogyasztása 1,6%-kal nőtt, de 10,5%-kal elmaradt a válság előtti értékétől. A közösségi fogyasztás valamelyest, 0,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az uniós források felhasználásával a bruttó állóeszköz-felhalmozás teljesítménye jelentősen, 17,4%-kal emelkedett, de így is mindössze 3,4%-kal haladta meg a válság előtti szintet. A bruttó hazai
3
termék belföldi felhasználása 4,3%-kal nőtt. A nemzetgazdaság export teljesítménye a második negyedévben 6,7%-kal, az importé 7,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,8%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 4,7%-kal, az iparé 2,1%-kal, az építőiparé 1,7%-kal, míg a szolgáltatásoké 0,6%-kal haladta meg az egy negyedévvel korábbit. A háztartások fogyasztási kiadása 0,7%-kal bővült, a kormányzattól származó természetbeni juttatások ugyanennyivel, 0,7%-kal szűkültek, a közösségi fogyasztás pedig változatlan maradt. E tényezők összességében azt eredményezték, hogy a végső fogyasztás 0,2%-kal meghaladta az előző negyedévi szintet. Az első félévben – az előző évek igen gyenge teljesítményét követően – dinamikusan fejlődött a magyar gazdaság. Az első féléves 3,5%-os növekedés kiemelkedő az Európai Unióban, igaz, hogy ez a nagyon alacsony bázishoz viszonyítva következett be. Ugyanakkor a bővülés összetevői nem túl kedvezőek, mert többnyire egyszeri tényezők. Ezek között a legfontosabb az uniós források koncentrált felhasználása, amely természetszerűleg növeli a beruházások volumenét és az építőipari teljesítményt. Mivel a múlt évben befejeződött középtávú, hétéves finanszírozási periódus során elhatározott fejlesztéseket a jövő év végéig le kell zárni, már az idei második félévtől a jövő év végéig várhatóan fokozatosan csökken a beruházási dinamika. A konfrontatív, kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika miatt a befektetői környezet rendkívül kedvezőtlen, a külföldi működőtőke kifelé tart az országból, így nincs esély arra, hogy a magánberuházások az új középtávú periódus megkezdéséig pótolják a kieső uniós projekteket. Átmeneti tényezőnek minősíthető a választási gazdaságpolitika következtében növekvő lakossági fogyasztás, és a növekedés ellen hat a költségvetési kiigazítás kényszere is, utóbbival a kormány láthatóan mindenáron el akarja kerülni a túlzott-deficit eljárás újraindítását. Komoly kockázatot jelent a jegybank egyre aktívabb szerepe, amellyel a költségvetési politika alakítójává válik. Kiszámíthatatlan folyamatokat indukál a devizahitelek problémájának úgymond végleges megoldására a bankok rendszabályozására irányuló kormányzati szándék még csupán körvonalakban bemutatott megvalósulása, amely az eddig ismert formában az eddigieket is meghaladóan lépi át a jogállami korlátokat. A második félévben – a bázishatások következtében is – mérséklődik a növekedés dinamikája, és az év egészében 3%-kal bővülhet a magyar gazdaság. A jövő évben tovább csökken az ütem, és az új módszertan szerint mintegy 2%-os lehet a növekedés. Ha a jelenlegi dilettáns gazdaságpolitika fennmarad, akkor a következő években nem haladja meg a gazdaság a potenciális növekedési ütemét, amely mindössze 1%. Ez pedig a lecsúszás perspektívája a felzárkózás esélye nélkül.
4
Foglalkoztatottság, keresetek
Az év eddig eltelt időszakában már nem csupán a kormányzati kommunikációban, hanem valóságosan is nőtt a foglalkoztatottság. A gazdasági növekedés megindulásával megnőtt a munkaerőigény a versenyszférában, de még mindig nem dolgoznak annyian a vállalkozásokban, mint a 2008. évi gazdasági válság előtt. A foglalkoztatási statisztikát ugyanakkor torzítja, hogy csaknem 100 ezer külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekint a KSH, és az összesen mintegy 300 ezer külföldön foglalkoztatott szerepel a munkanélküliségi ráta viszonyítási alapjában. A mesterségesen leszorított infláció következtében érzékelhetően nőtt a reálkereset, és választási év lévén jelentősen nőtt a közszféra egyes csoportjainak az illetménye. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a június és augusztus közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 158 ezer fő volt, 177 ezer fővel, 4,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A trimeszter középső hónapjában, júliusban a közfoglalkoztatottak száma 179 200 fő volt, a munkaerő-felvétel módszertana alapján pedig a második negyedévben 94 200 külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH. A foglalkoztatottak így meghatározott létszámával számolva a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 62,4% volt, 3,4 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az aktív munkanélküliek száma a június és augusztus közötti három hónap átlagában 341 ezer fő volt, 99 ezer fővel, 22,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma a második negyedévben 90 800 fő volt. A munkanélküliségi ráta a megfigyelt trimeszterben 7,6% volt, 2,3 százalékponttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. A 25 éven aluliak körében rendkívül magas, 21,1%-os volt a munkanélküliség, 1,1 százalékponttal magasabb a két hónappal korábbinál, és számottevően, 6,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 6,6% volt, 2,2 százalékponttal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Továbbra is súlyos gond a tartós munkanélküliség. Az álláskeresők több mint fele, 50,6%-a egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: a június és augusztus közötti három hónap átlagában 19,2 hónap volt, szemben az egy évvel azelőtti 18,6 hónappal. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma augusztus végén 401 500 fő volt, 12 600 fővel, 3%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 90 300 fővel, 18,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Augusztusban a foglalkoztatók 97 800 új álláshelyet jelentettek be, több mint másfélszer annyit, 61%-kal többet, mint a múlt év ugyanezen hónapjában. Az új munkahelyek több mint négyötöde, 84,1%-a ezúttal is közfoglalkoztatásra irányult, a foglalkoztatók mindössze 15 600 piaci munkahelyet hirdettek meg.
5
A regisztrált munkanélküliek 16,5%-a 25 éven aluli fiatal volt, több mint négyötödük, 83,2%uk az első munkahelyét kereste. A munkanélküliek egynegyede, 25,5%-a az 50 éven felüli korosztályba tartozott. Minden második álláskereső, a regisztrált munkanélküliek 50,8%-a szakképzetlen volt. Augusztusban a munkanélküliek alig több mint egynyolcada, 13%-a, 52 100 fő volt jogosult álláskeresési támogatásra. A lényegesen kisebb összegű szociális segélyben az álláskeresők kevesebb mint egyharmada, 31,7%-a részesült, míg a regisztrált munkanélküliek több mint fele, 55,3%-a – az Európai Unióban egyedülállóan – teljesen ellátatlanul maradt. Változatlanul jelentős területi problémák feszítik a munkaerőpiacot. Két régióban hosszú ideje nehéz a helyzet: Észak-Magyarországon 17,1%, Észak-Alföldön pedig 15,9% volt augusztusban a munkanélküliségi arány. Öt megyében a munkanélküliségi ráta meghaladta az országos átlag másfélszeresét, ebből három megyében a kétszeresét is. A legmagasabb, 19,9%-os munkanélküliségi rátát Nógrád megyében mérték; a munkanélküliek száma 15 300 fő volt, 10%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19,1% volt a munkanélküliségi ráta, amely 44 200 regisztrált munkanélkülit takart, 13,5%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 48 800 főt tartott nyilván a munkaügyi szolgálat, 13,4%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál; ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta a megyében 18,5% volt. Augusztusban Hajdú-Bihar megyében 15,3%, Somogy megyében pedig 14,1% volt a munkanélküliek aránya. A közfoglalkoztatottak száma júliusban 179 200 fő volt, 16,7%-kal több, mint egy hónappal, és 21,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezzel a növekedéssel a közfoglalkoztatás megközelítette az országgyűlési választást megelőző fél évben kialakult szintet, és ez feltehetően így is marad az önkormányzati választásig. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások átlagos bruttó keresete az első hét hónapban 78 100 forint volt, amely a minimálbér alig háromnegyede, 76,9%-a. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első hét hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 808 ezer fő állt alkalmazásban, 5,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 2,7%-kal haladta meg az egy évvel, és 2,2%-kal a két évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – 693 ezer fő állt alkalmazásban, 4,2%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az igazgatásban és a védelemben 2,1%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbihoz, és 4,4%-kal a két évvel azelőttihez képest. Az oktatásban 2,4%-kal magasabb volt a létszám, mint egy évvel azelőtt, de 3,5%-kal elmaradt a két évvel korábbitól. Az egészségügyben és a szociális ellátásban 10,6%-kal nőtt a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók száma, miután a kormány szinte a teljes intézményhálózatot államosította. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első hét hónapban 235 200 forint volt, 3%-kal több, mint egy évvel korábban. A versenyszférában dolgozók átlagosan 250 400 forintot kerestek havonta, ez 4,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét
6
figyelmen kívül hagyva – 237 400 forint volt a keresetek átlaga, 7,5%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 219 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 9 900 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első hét hónapban 154 100 forint volt, 3%-kal több az egy évvel azelőttinél. Az első hét hónapban a fogyasztói árak stagnáltak, így a reálkereset is 3%-kal emelkedett. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó keresete 112 100 forint volt, 4,3%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában; a szellemi dolgozók nettó keresete 247 200 forint volt, 5,3%-kal több az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben dolgozók – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva számított – 155 500 forintos nettó átlagkeresete 7,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A fizikai dolgozók bére 80 900 forint, míg a szellemi dolgozóké 166 100 forint volt.
Áralakulás
A világpiaci nyersanyag- és energiaárak alakulásával összhangban az év eleje óta csökkennek az ipari termelői árak. A mezőgazdasági termelői árakat még mindig befolyásolja a tavalyi jó termés, és nincs árnyomás a világpiacon sem. A fogyasztói árak a fejlett világban szinte mindenütt stagnálnak, sőt néhány országban már a defláció veszélye sem becsülhető le. A nemzetközi környezetnek megfelelően nálunk is stagnálnak a fogyasztói árak, amelyben átmenetileg jelentős szerepet játszik a háztartási energia és a közüzemi szolgáltatások hatósági árának radikális csökkentése. Az infláció újbóli emelkedésére a jövő év közepétől kell számítani. Az ipari termelői árak júliusban 0,5%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 0,3%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első hét hónapban 0,8%-kal csökkentek az ipari termelői árak. A júliusi árak a textiliparban 5,3%-kal, a vegyiparban 5,1%-kal, a kohászatban 4,5%-kal, a járműgyártásban 3,8%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit, míg a villamosenergia-iparban 9,3%-kal, a vízkezelésben 3,4%-kal elmaradtak attól. A feldolgozóipari árak júliusban 0,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 1,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest, az első hét hónapban pedig 0,3%-kal haladták meg a tavalyi azonos időszakban mért szintet. Az ipari export értékesítési árai 0,6 %-kal nőttek az előző hónaphoz, és 1%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az első hét hónapban stagnáltak a kiviteli árak. A júliusi árak a vegyiparban 7%-kal, a textiliparban 6%-kal, a nyomdaiparban 5,6%-kal, a járműgyártásban 4%-kal emelkedtek, a villamosenergia-iparban 5,9%-kal mérséklődtek, a kőolajfeldolgozásban pedig stagnáltak. Az ipar belföldi értékesítési árai júliusban 0,2%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 2,5%-kal visszaestek az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az első hét hónapban 2,1%-kal mérséklődtek az árak. Júliusban a belföldön érvényesített árak a kőolaj-
7
feldolgozásban és a kohászatban 3,3%-kal, az építőanyag-iparban 3,2%-kal emelkedtek, a villamosenergia-iparban 9,6%-kal, a vízkezelésben 3,4%-kal, a számítógépgyártásban 1,4%kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai júliusban 0,7%-kal nőttek az egy hónappal, és 1,8%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, míg az első hét hónapban 0,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A mezőgazdasági termelői árak júliusban 5,1%-kal elmaradtak az egy évvel azelőtti szinttől. A növényi és kertészeti termékek ára 8,4%-kal csökkent. A gabonafélék ára 5,6%-kal mérséklődött; ezen belül a búzáé 4,6%-kal emelkedett, a kukoricáé 10%-kal visszaesett. Az ipari növények termelői ára 11,7%-kal, ezen belül az olajos növényeké 11,4%-kal nőtt. A zöldségek termelői ára 1,2%-kal emelkedett, a gyümölcsöké számottevően, 19%-kal, a burgonyáé pedig – a magas bázishoz képest – 25,5%-kal mérséklődött. Az élőállatok és állati termékek termelői ára júliusban némileg, 0,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A vágóállatok felvásárlási ára 1,4%-kal csökkent; ezen belül a vágómarháé – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 0,2%-kal, a vágóbaromfié 5,6%-kal mérséklődött, a vágósertésé 3,1%-kal emelkedett. Az állati termékek felvásárlási ára 4,5%kal, ezen belül a tejé – az alacsony bázishoz képest – 5,5%-kal, a tojásé 0,5%-kal nőtt. A fogyasztói árak augusztusban – a szezonalitásnak megfelelően – 0,2%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és igen szerény mértékben, 0,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az év első nyolc hónapjában stagnáltak a fogyasztói árak. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerárak jelentősen, 0,7%-kal mérséklődtek annak köszönhetően, hogy az idényáras élelmiszerekért lényegesen, 6,8%-kal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások 0,5%-kal drágultak, míg a szezonvégi kiárusítások következtében a ruházati termékek ára 1,4%-kal mérséklődött a júliusihoz viszonyítva. Az üzemanyagok ára egy hónap alatt 1,8%kal csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára csekély mértékben, 0,1%-kal csökkent. Ezen belül egyes alapvető élelmiszertermékek ára jelentősen mérséklődött: a cukoré 17,6%kal, a liszté 13%-kal, az étolajé 12,5%-kal, az idényáras élelmiszereké 6,7%-kal. A tej és a sajt ára ugyanebben az időszakban 6,5%-kal, a vajé 6,4%-kal nőtt. A szeszes italok és a dohányáruk ára – a jövedéki adó és a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének irreális mértékű megemelése miatt – 6,4%-kal, ezen belül a dohánytermékeké 16,9%-kal emelkedett. A háztartási energia ára 12%-kal, az üzemanyagoké 1,4%-kal mérséklődött. A szolgáltatások 2,7%-kal drágultak, ezen belül a víz- és csatornadíj 1,5%-kal, a helyi közösségi közlekedésé 6,8%-kal csökkent, a postai szolgáltatásoké 5,6%-kal emelkedett. A ruházati termékek ára 0,3%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. A pénzügyi szolgáltatások árszintje – a múlt évi igen jelentős, 36%-os emelkedést követően – az első nyolc hónapban újabb 13%-kal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árszint augusztusban 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz és az egy évvel korábbihoz képest egyaránt. Az év nyolcadik hónapjában a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció viszonylag magas, 2,5% volt, amely az infláció későbbi visszatérésére utal.
8
Jövedelem és fogyasztás
A KSH március óta alkalmazott módszertanával számított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban 0,1%-kal csökkent az egy hónappal, és 2,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az első hét hónapban – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,6%-kal nőtt az eladások volumene. Az élelmiszerüzletek forgalma az első hét hónapban 6,7%-kal, ezen belül júliusban 1,5%-kal emelkedett; az eladások több mint háromnegyedét lebonyolító hagyományos élelmiszerüzletek és üzletláncok forgalma 4,2%-kal visszaesett, míg a nemzeti dohányboltokat is magukba foglaló szakboltoké – a kormányzati beavatkozás hatására – csaknem kétszeresére, 94%-kal nőtt. Az élelmiszeren kívüli termékek forgalma az első hét hónapban 4,5%-kal, ezen belül júliusban 3,3%-kal emelkedett. Júliusban a legnagyobb mértékben, 14,8%-kal a használtcikk eladás nőtt; a ruházati termékek forgalma 10,9%-kal, az iparcikkeké 7,7%-kal, a gyógyszereké és illatszereké 3,5%-kal növekedett. A bútorok és műszaki cikkek eladása 4,2%-kal, a könyveké és számítástechnikai termékeké 1,3%-kal mérséklődött. A csomagküldő és internetes kereskedelem változatlanul lendületesen, 59,6%-kal bővült. Az üzemanyagok forgalma az első hét hónapban 4,6%-kal, ezen belül júliusban 3,4%-kal nőtt. A KSH a múlt év őszén még a szokásos időben közzétette a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló mutatók 2011. és 2012. évre vonatkozó adatait. A felvételt az Európai Unió minden tagországában évente egységes módszertan alapján végzik. A legutóbbi felmérést a múlt év tavaszán hajtották végre, az első eredményeket az Eurostat, az Európai Unió statisztikai szolgálata már publikálta. A Központi Statisztikai Hivatal ez évben novemberre halasztotta az adatközlést, arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás az elemzéshez; később arra hivatkoztak, hogy több adatfelvétel eredményét egyidejűleg publikálják. A magyarázat azért meglepő, mert az Eurostat a nemzeti statisztikai hivataloktól kapott adatokat teszi közzé, tehát a magyar adatokat Budapestről kapták. A KSH – úgy tűnik – nem akarja az adatokat az önkormányzati választás előtt közzétenni. Számunkra egyébként a 2012. évi vizsgálat igen kedvezőtlen volt: az adatok egyértelműen mutatták, hogy 2010-ben megtört az a tendencia, amely szerint a megelőző öt évben – még a válság körülményei között is – csökkent a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és a szegénységi arány a magyar társadalomban. A 2010. évi fordulatot követően már az első évben jelentősen emelkedett a szegények aránya, valamint érzékelhetően nőttek a jövedelem-eloszlásban az egyenlőtlenségek. A két évvel ezelőtti vizsgálat e kedvezőtlen tendencia megerősödését, nehezen visszafordítható folyamatok elmélyülését mutatta. Akkor a magyar népességben 3 200 ezer fő, 32,4% volt a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya, negyedmillióval, 250 ezerrel több, mint 2010-ben. Az Európai Unióban 24,5% volt ez az arány, az eurózónában pedig 23,4%.
9
A múlt évi vizsgálat – az Eurostat honlapján megtalálható – adatai szerint nálunk 120 ezer fővel tovább nőtt a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya, és elérte a népesség 33,6%-át, 3 340 ezer főt. Az Európai Unió Lisszabon 2020 stratégiájának egyik fontos célkitűzése, hogy erősödjön a társadalmi szolidaritás, és érzékelhetően mérséklődjön a társadalmi kirekesztődés. Azt ezt szolgáló programok az országok többségében eredményesek, és csökken a szegények és a kirekesztettek aránya. Az Európai Unió 28 tagállamában kis mértékben, 24,5%-ra csökkent a múlt évben a szegények és kirekesztettségben élők aránya, és az országok többségében is kisebb lett a legnehezebb sorsúak aránya, míg Magyarországon ez tovább nőtt. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya a mienknél csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Görögországban magasabb. Magyarországon négy éve az európai trenddel ellentétes folyamat tapasztalható: nő a szegények, a nélkülözés közepette élők száma a társadalomban. Az első félévben 77 200 személygépjárművet helyeztek első ízben forgalomba, jelentősen, 34%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor ez a mennyiség még mindig 18%-kal elmaradt a 2008 első félévitől. Kedvezőtlen, hogy a forgalomba helyezett személygépkocsik több mint fele, 54%-a használt jármű volt. Ennek következtében az első ízben forgalomba került gépkocsik átlagéletkora 6 év volt, szemben a hat évvel ezelőtti egyéves korátlaggal. A lakosság betétállománya augusztusban 34 milliárd forinttal nőtt, és a hónap végén 6 673 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 36 milliárd forinttal emelkedett, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 15 milliárd forinttal csökkent, míg árfolyamváltozás következtében 12 milliárd forinttal nőtt. A lakosság birtokában augusztus végén 2 223 milliárd forint értékű állampapír állomány volt, 31,6%-kal több, mint az év elején. A lakosság hitelállománya augusztusban 47 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 6 852 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 8 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 24 milliárd forinttal csökkent, míg árfolyamváltozás következtében 64 milliárd forinttal emelkedett. A lakossági devizahitelek állománya augusztus végén 3 684 milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 53,8%a.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom a múlt év közepe óta dinamikusan bővül. Júliusban a kivitel volumene 13%-kal, a behozatalé 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első hét hónapban az export 8,8%-kal, az import 9,3%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1 160 milliárd forintot, illetve 3,8 milliárd eurót tett ki, 107 milliárd forinttal, illetve 237 millió euróval többet az egy évvel korábbinál. Az első hét hónapban az export forintban mért árszínvonala 0,4%-kal emelkedett, míg az importé 0,2%-kal csökkent, így a cserearány 0,6%-
10
kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 3,9%-kal gyengült, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,4%-kal erősödött. Az első hét hónapban a külkereskedelmi forgalom mintegy felét kitevő árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kivitele 10%-kal, behozatala pedig 9,3%-kal nőtt. A kivitelben legnagyobb súlyt képviselő árucsoport, a gépjárművek exportja csaknem másfélszeresére emelkedett, és dinamikusan nőtt az autóalkatrészek és tartozékok forgalma is. A forgalom bővülésének döntő része a közúti járművek gyártásához kapcsolódik. A híradástechnikai termékek kivitele ugyanakkor 25%-kal visszaesett. A külkereskedelmi forgalom harmadát jelentő másik árufőcsoport, a feldolgozott termékek kivitele 6,7%-kal, behozatala 10%-kal haladta meg az első hét hónapban az egy évvel azelőttit. Ennél a termékfőcsoportnál is a járműgyártáshoz kapcsolódó forgalom, így a szakmai tudományos ellenőrző műszerek és a gumigyártmányok határozták meg a dinamikát. A gyógyszergyártás kivitele némileg csökkenő ütemben bővült. Az energiahordozók importjának volumene 9%-kal nőtt: emelkedett a kőolajszármazékok behozatala, a tárolók feltöltése miatt a földgáz importja, és az alacsony világpiaci árak mellett dinamikusan nőtt a villamos energia behozatala. Az élelmiszerek exportja 7,6%-kal, importja 7,2%-kal emelkedett. A keleti nyitás eredményeit még nem tükrözik a statisztikai adatok: az első hét hónapban a kivitel 79%-át, míg a behozatal 75%-át az Európai Unióval bonyolítottuk le. Az Európai Unióba irányuló export volumene 10,8%-kal, ezen belül a 15 tradicionális tagállamba irányuló 13,3%-kal, az új tagállamokban realizált 4,9%-kal emelkedett. Az Európai Unióból érkező import volumene 14,2%-kal, ezen belül a régi tagállamokból érkező 13,2%-kal, az új tagállamokból érkező pedig 17,3%-kal nőtt. Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben a mérleg 1 523 milliárd forint, illetve 5 milliárd euró többletet mutatott, 119 milliárd forinttal, illetve 596 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyéb országokba irányuló kivitel 1,7%-kal emelkedett, a behozatal 2,8%-kal visszaesett. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a relációban 363 milliárd forint, illetve 1,2 milliárd euró volt, 226 milliárd forinttal, illetve 833 millió euróval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a kormányzat eredményszemléletű bevétele a második negyedévben 3 612 milliárd forint, míg kiadása 3 884 milliárd forint volt. A kormányzati szektor hiánya 273 milliárd forintot tett ki, amely a bruttó hazai termék 3,8%-a. A kormányzati deficit számottevően, 172 milliárd forinttal, a GDP arányában igen jelentősen, 2,2 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A kormányzati szektor bevételei a második negyedévben mindössze 0,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A jövedelemadó bevételek 8,4%-kal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 7,5%-kal, az áfa befizetések 1,6%-kal emelkedtek, ugyanakkor az egyéb bevételek 20,8%-kal csökkentek. Ez utóbbiak között számolják el az uniós forrásokból származó átutalásokat, azaz valószínűleg az Európai Bizottsággal felmerült vita kapcsán az előző hónapokban visszatartott pénzeszközök kiesése okozta a bevételek visszaesését. A kormányzati kiadások a második negyedévben 5,2%-kal nőttek. A munkavállalói jövedelmek 13,1%-kal, a folyó termelő-felhasználás 7%-kal, a – presztízsberuházásokat is magukba
11
foglaló – felhalmozási kiadások 5,7%-kal emelkedtek, míg a kamatkiadások 14,5%-kal, a pénzbeni társadalmi juttatások 2,5%-kal mérséklődtek. A KSH közzétette a kormányzati szektor 2013. évi tényleges és 2014. évi várható egyenlegéről és adósságáról szóló idei második jelentést, amelyet a túlzott deficit eljárás keretében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala számára készített. A március végén lezárt első notifikációs jelentésben az állt, hogy előzetes adatok szerint a kormányzati szektor múlt évi hiánya 627 milliárd forint, a GDP 2,2%-a volt, míg az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett maastrichti adóssága a múlt év utolsó napján 23 068 milliárd forint, a bruttó hazai termék 79,2%-a volt. A szeptember végi második jelentés szerint az államháztartás múlt évi hiánya nominális értékben a tavasszal közöltnél 15,2%-kal több, 722 milliárd forint volt. Ennek ellenére a deficit a GDP arányában alig nőtt, 2,4%-ot tett ki. A bruttó maastrichti államadósság nominális értéke 23 085 milliárd forint volt, tehát lényegében nem változott, míg a bruttó hazai termék arányában jelentősen, 77,3%-ra csökkent. A kormányzati szektor hiányáról és adósságáról elküldött jelentés a KSH elsődleges felelősségével készült, de három szervezet, a KSH, az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös jelentése. Az idei évre tervezett államháztartási hiány mértékét 927 milliárd forintban határozták meg, amely a GDP 2,9%-a, az év végére várható bruttó államadósságot 24 300 milliárd forintra prognosztizálták, amely a bruttó hazai termék 76,9%a. A KSH szeptemberi jelentős adatkorrekciója jótékonyan hatott az államháztartási hiány mértékére: annak ellenére, hogy a múlt évi költségvetési deficit az első közléshez képest lényegesen nőtt, a GDP arányos hiány mindössze 0,2 százalékponttal emelkedett, mivel a viszonyítási alapot képező múlt évi bruttó hazai termék nominális értékét érdemben növelték a korábban ismerthez képest. Még látványosabb különbséget eredményezett az adat felülvizsgálat a bruttó államadósság szintjében, hiszen a márciusban közzétetthez képest 1,9 százalékpontos csökkenés az adósságszint érdemi elmozdulásának minősíthető, ha a kormány továbbra is egyoldalúan kommunikálja a tényeket, és nem mondja meg, hogy a változást a KSH módszertani felülvizsgálata okozta. Ugyanez a helyzet állhat elő az idei év végére várható államadóssággal. Amennyiben a korrekció előtti GDP adatokhoz mérik a mutatót, akkor látványosan csökkenő adósságrátáról lehet beszélni, míg a valóságban stagnálásról van szó. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya augusztus végén 859 milliárd forint volt, az éves előirányzat 87,2%-a. Az év első nyolc hónapjában a központi alrendszernek 10 573 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 66,1%-a, és 11 432 milliárd forint kiadást teljesített, amely pedig az egész éves előirányzat 67,4%-a. A központi költségvetés deficitje a nyolcadik hónap végéig 1 053 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzatot 9,5%-kal meghaladta. A gazdálkodó szervezetek az első nyolc hónapban 690 milliárd forint adót fizettek, 28,5%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A társasági adóbefizetések 31,8%-kal nőttek, mert az idén magasabb a cégek adóelőleg fizetési kötelezettsége, és a hitelintézeteknek márciusban
12
egyszeri hozzájárulást is teljesíteniük kellett. Az egyszerűsített vállalkozási adóból 13,2%-kal csökkent a kincstár bevétele, részben az érintettek számának mérséklődése miatt. Egyéb központosított bevételek jogcímen 213 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetés, ez éppen kétszerese az egy évvel korábbinak; a szokatlan mértékű változás főként a múlt év közepén bevezetett elektronikus útdíjra, a magasabb összegű hulladéklerakási járulékra és a kivetett bírságok emelkedő mértékére vezethető vissza. Fogyasztási adókból az első nyolc hónapban 2 785 milliárd forint bevétel keletkezett, 10%kal több az egy évvel korábbinál. Általános forgalmi adóból 7,6%-kal többet fizettek be az adóalanyok. A jövedéki adóbevételek 2,3%-kal emelkedtek; ezen belül az üzemanyag forgalomból 7,8%-kal, a szeszes italokéból 10,1%-kal több, míg a dohánytermékekből 7,9%kal kisebb bevétel származott, főként az illegális forgalom gyors terjedése miatt. Augusztus végéig 186 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket fizettek be az érintettek a tavaly augusztusi illetékkulcs emelés, és a készpénzfelvételt sújtó adó felső határának az eltörlése következtében. Ez csaknem kétszer annyi, 92,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság az első nyolc hónapban 1 163 milliárd forint adót fizetett, 5,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A személyi jövedelemadó befizetések 5,5%-kal, az illetékbefizetések 12,5%-kal nőttek. A társadalombiztosítási szervek bevétele 3 363 milliárd forintot tett ki, 2,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. Szociális hozzájárulási adó és járulékok jogcímen a tavalyi azonos időszakhoz képest 8,6%-kal magasabb bevétele származott az alapoknak a költségvetési támogatás jelentős, 14,6%-os csökkenése mellett. A költségvetési szervek kiadásai augusztus végéig 2 596 milliárd forintot tettek ki, 8,4%-kal többet, mint egy évvel azelőtt, és nyolc hónap alatt elérték az éves előirányzat 80,5%-át, azaz két hónapnyi felülköltésre utalnak az adatok. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai több mint egynegyedével, 27,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit; e jogcím tartalmazza többek között egyes kormányzati presztízsberuházások, az egyházi intézmények, és a hittanoktatás többletfinanszírozását. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 20,4%-kal emelkedtek. Szociális és családtámogatásokra az első nyolc hónapban 463 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből, 10%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási alapból 19,2%-kal nagyobb összegű kifizetés teljesült a tavalyinál; a közmunkaprogramra csaknem másfélszer annyit, 47,5%-kal többet, míg álláskeresési támogatásra 5,9%-kal kevesebbet költöttek. A nyugdíjalap kiadásai 3%-kal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 6,8%-kal emelkedtek. A költségvetési intézmények tartozásállománya augusztus végén 110,8 milliárd forintot tett ki, 2,6%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 12,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A tartozások legnagyobb hányadát, 70%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó intézmények – főként kórházak, egyetemek és főiskolák – halmozták fel. A kormányzat unortodox gazdaságpolitikájának egyik sajátos eleme, hogy az állam fokozatosan kivonul azokról a területekről, illetve visszafogja a tevékenységét ott, ahol egyébként a modern államnak feladata van: ezek a közoktatás, a felsőoktatás, az egészségügy,
13
a szociális szféra. Egyúttal bevonul oda, ahol a piacgazdaság keretei között az államnak nincs közvetlen feladata. Így a magyar kormány részvényeket vásárol, járműjavítót és teherautógyárat vesz, eldönti, hogy ki árulhat cigarettát, ki birtokolhat kaszinót, mely cégek kaphatnak állami vagy akár uniós forrásból megrendelést. Eközben a kormány a közszolgáltatásokat nyújtó intézményeket erőszakkal államosítja, de nem garantálja a működőképességüket. Így halmoztak fel a kórházak és egyetemek 77,6 milliárd forintos tartozást, ami már a normál működőképességet is veszélyezteti, nem beszélve az elvárható színvonal fenntartásáról. A kormányzati arrogancia egyik jellemzőjeként a Miniszterelnökség, amely a kormányzati rendkívüli kiadásokból év közben is tízmilliárdos nagyságrendben kapott kiegészítő forrásokat, augusztus végére mégis 16,3 milliárd forintos tartozásállományt halmozott fel, amelynek ráadásul döntő része, 85,3%-a 60 napon túl fennálló tartozás. A közszférában felhalmozott adósság több mint négyötöde, 83,7%-a a szállítókkal szembeni tartozás, jelentős része kis- és középvállalkozások részéről történő kényszerhitelezést jelent, ahol az állami intézmények a fenntartóval szembeni kiszolgáltatottságuk mellett visszaélnek az erőfölényükkel. Igaz, ennek egyre inkább láthatóak a korlátai is, mivel egyes szállítók – sokszor létfontosságú termékeket, például a kórházak számára gyógyszereket – csak készpénzért hajlandók szállítani. A költségvetési szervek 7 milliárd forinttal tartoznak a közüzemi szolgáltatóknak is. Az intézményi gazdálkodás zavarait tükrözi, hogy augusztus végén a költségvetési szervezetek több mint felének, 57,1%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások egyötöde, 21,9%-a 30 napnál régebben fennálló, de 60 napos késedelmet nem meghaladó adósság volt. A költségvetési szervek tartozásállományának közel felénél, 46,1%-ánál azonban a késedelem a 60 napot is meghaladta. A választási év a szokásosnál is kaotikusabb viszonyokat idézett elő az államháztartásban. A kormány több ponton fedezetlen kötelezettséget vállalt, túlterjeszkedett a költségvetés keretein. Ahhoz, hogy az államháztartási hiánycél tartható legyen, az év közepén végrehajtott 100 milliárd forintos zárolással azonos nagyságú újabb megszorításra is szükség van. Ezen felül gondoskodni kell a költségvetési intézmények, a közszolgáltatások – mint például a kórházak vagy a fővárosi közösségi közlekedés – működőképességének fenntartásáról, amely kiegészítő forrásokat igényel. Nem véletlen, hogy a kormány az október 1-jén Brüsszelbe küldött jelentésbe az idei államháztartási hiány várható mértékét a GDP 2,9%-ban határozta meg, míg a hazai kommunikációban ennél fél százalékponttal kisebb értéket említ.
Ipar, építőipar
Az előző két év stagnálását követően az ipar kibocsátása a tavalyi negyedik negyedévtől kezdődően dinamikusan bővült. A termelés volumene júliusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,6%-kal nőtt az előző hónaphoz, és 12,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első hét hónapban 9,8%-kal emelkedett az ipari kibocsátás volumene. Az ipar gyors növekedését egyértelműen a járműgyártás alapozza meg,
14
melynek termelése júliusban 31,9%-kal, ezen belül a közúti gépjárműgyártásé 46%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A textil- és bőripar termelésének volumene 12,3%-kal nőtt, szintén a járműipari kereslethez kapcsolódó exportnak köszönhetően. A kőolajfeldolgozás termelése júliusban 11,5%-kal, a villamos berendezések gyártása 11,3%-kal, a számítógépek és elektronikai termékek gyártása 9,9%-kal bővült. Az élelmiszeripar termelésének volumene 6,2%-kal nőtt, míg a vegyiparé 0,3%-kal csökkent. A feldolgozóipari termelés volumene júliusban 13%-kal, az első hét hónapban 11,3%-kal bővült. Az ipari export júliusban 15,3%-kal, az első hét hónapban 12,6%-kal emelkedett. A járműgyártás kivitele júliusban 32%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 21,4%-kal, a gumigyártásé 13,8%-kal, a textiliparé 12,4%-kal nőtt. A feldolgozóipari export júliusban 14,9%-kal, az első hét hónapban 12,3%-kal bővült. Az ipar belföldi értékesítése – az alacsony bázishoz képest – júniusban 4,8%-kal, az első félévben mindössze 1,5%-kal emelkedett. A járműgyártás belföldi értékesítése júliusban – néhány egyedi megrendelésnek köszönhetően, az alacsony bázishoz képest – kiugró mértékben, 57,2%-kal, a fémfeldolgozásé 16,4%-kal, a nyomdaiparé 15,9%kal bővült, a villamosenergia-iparé 2,4%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése júliusban 7,7%-kal, az első hét hónapban 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első hét hónapban 7,5%-kal nőtt a foglalkoztatottak létszámának 2,5%-os bővülése mellett. A feldolgozóiparban ennél is gyorsabban, 8,8%-kal emelkedett a termelékenység. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene júliusban 17,5%-kal emelkedett; az új exportrendeléseké 18,3%-kal, a belföldi rendeléseké – az alacsony bázishoz képest – 12,5%-kal. Az ipar teljes rendelésállománya július végén 19,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első hét hónapban minden régióban nőtt az ipar kibocsátása, amelyben meghatározó az autógyárak elhelyezkedése. Ennek megfelelően Nyugat-Dunántúlon 19,7%kal, Dél-Alföldön 16,6%-kal, míg Észak-Magyarországon csupán 4,9%-kal, Dél-Dunántúlon mindössze 2,9%-kal nőtt a termelés. Az építőipari termelés volumene júliusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 4%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 17,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első hét hónapban 21,8%-kal bővült, ennek ellenére még nem érte el a 2009. évi válság előtti szintet. Júliusban az épületek építése 9,6%-kal, az egyéb építményeké – az uniós finanszírozású kiemelt út- és vasútépítési, valamint közműfejlesztési projektek következtében – 24,3%-kal emelkedett. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene júliusban jelentősen, 17,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; az épületek építésére irányulóké 1,5%-kal nőtt, míg az egyéb építményeket célzóké – az uniós projektek lezárulásával – 24,8%-kal visszaesett. Az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya az új megrendelések csökkenése ellenére július végén 52,7%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél; az épületek építésére irányulóké 3,2%-kal, az egyéb építményeket célzóké 69,1 %-kal.
15
Mezőgazdaság
A KSH jelentése szerint ez évben a tavalyinál 3,1%-kal nagyobb területen 7,2 millió tonna kalászos gabona termett, 6,1%-kal több, mint tavaly. A kedvező időjárásnak köszönhetően a termésátlagok felülmúlták az előző évit. Búzából 1 112 ezer hektáron, azaz a múlt évinél 2%kal nagyobb területen 3,5%-kal több, 5,2 millió tonna termést takarítottak be. A termésátlag 4 710 kg volt, 1,5%-kal több az előző év, és jelentősen, 16,9%-kal több az előző öt év átlagánál. Árpából 1,3 millió tonnát takarítottak be, 20,4%-kal többet a múlt évinél; a termésátlag 4 450 kg volt, 9,9%-kal magasabb a tavalyinál, és 23,3%-kal több az előző ötéves átlagnál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első hét hónapban – az alacsony bázishoz képest – 14,6%-kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 29,7%-kal nőtt. Gabonafélékből 16,7%-kal, zöldségfélékből 15,2%-kal, gyümölcsökből 9,5%-kal emelkedett a felvásárolt mennyiség. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása az első hét hónapban 5,3%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit; a vágóállatoké 7%-kal, míg az állati termékeké csupán 1%-kal.
Turizmus
Az idei első félévben számottevően élénkült a turistaforgalom, amely júliusban megtorpant. A kereskedelmi szálláshelyeken az első hét hónapban 5 250 ezer vendég 13 365 ezer éjszakát töltött el; a vendégek száma 7,3%-kal, a vendégéjszakáké 5,6%-kal nőtt. A külföldi vendégforgalom 2,4%-kal emelkedett, ezen belül azonban júliusban némileg, 0,7%-kal visszaesett. Az év eleje óta a legtöbb, 1 099 ezer vendégéjszakát német turisták töltötték a magyarországi szálláshelyeken, 3,5%-kal, ezen belül júliusban lényegesen, 13,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Orosz állampolgárok 475 ezer éjszakát tartózkodtak nálunk, 9,9%-kal, ezen belül júliusban 1,9%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Osztrák vendégek 472 ezer éjszakát töltöttek hazai szálláshelyeken, 0,2%-kal kevesebbet, ezen belül júliusban 1,4%-kal többet a múlt évinél. A szállodák átlagos foglaltsága az első hét hónapban 49,3% volt, 2 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél; az ötcsillagos hoteleké 63,8%-os, a gyógyszállóké 59,3%-os, a négycsillagos hoteleké pedig 58,5%-os volt. A kereskedelmi szálláshelyeken az első hét hónapban 179,2 milliárd forint bruttó árbevétel folyt be, 9,7%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában.
16
Népmozgalom
A január-júliusi időszakban 51 600 gyermek született, 2,9%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 9‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Július végéig 20 400 házasságot kötöttek, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 4,7%-kal többet a múlt évinél. A házasságkötési arányszám 3,6‰ volt, amely 0,2 ezrelékpontos emelkedést jelent. Az első hét hónapban 72 500 haláleset történt, ami 3,3%-kal csökkent 2013. azonos időszakához képest. A halálozási arányszám 12,7‰ volt, 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 4,6‰ volt, jelentősen, 0,7 ezrelékponttal csökkent egy év alatt. A természetes fogyás az első hét hónapban 20 900 fő volt, aránya 3,6‰, szemben az egy évvel korábbi 4,3‰-kel.
Bűnügyi helyzet
Az első hét hónapban – legalábbis a KSH jelentése szerint – 182 100 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 12,1%-kal, ezen belül Budapesten 15,6%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 9%-kal mérséklődött, ezen belül a fővárosban 5,9%-kal emelkedett, az enyhébb megítélésű vétségeké 13,9%-kal, ezen belül Budapesten 28,2%-kal visszaesett. A közzétett adatok szerint a bűnelkövetők száma megegyezett az egy évvel korábbival, míg a sértettek száma 8,5%-kal csökkent. A bűncselekmények megoszlásáról az utóbbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően ezúttal sem hoztak nyilvánosságra egyetlen adatot sem.
Budapest, 2014. október 7. Dr. Katona Tamás Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
