HADTUDOMÁNY
ÓVÁRY LÁSZLÓ-SZŰCS ENDRE
HELYSÉGHARC-KIKÉPZÉS HELYZETE II.
A Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények V. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányunkban foglalkoztunk a helységharc-kiképzés jelenlegi helyzetével. Azt vizsgáltuk, hogy a települések védelmére mennyire készítjük fel leendő tisztjeinket. Bemutattuk a katonai vezetői szak tantárgy programjaiban, a gépesített lövész szakirány harcászat, lövészeti felkészítés, harcvezetés tantárgyakon belül a helységharc kiképzés helyzetét, és összehasonlítottuk egy nyugati ország helységharc oktatásával. Összegzésképpen egy általunk megvalósíthatónak tartott változatot mutattunk be a kívánatosnak ítélt változtatásokból. E tanulmányban a gépesített lövész tiszthelyettes-képzés, a gépesített lövész sor- és szerződéses állomány felkészítése során megjelenő helységharc-kiképzés helyzetével foglalkozunk. Felvázoljuk a jelenlegi képzési rendszert, és javaslatokat teszünk a módosításokra, amelyek — véleményünk szerint — biztosítanák a helységharc-kiképzés keretében a cél, a követelmény, az idő és a módszer didaktikai kapcsolat egységes folyamatát. A tanulmány célja, hogy munkánk ráirányítsa a figyelmet egy olyan kiképzési tevékenységre, amely ma nem a súlyának és fontosságának megfelelően van kezelve. A védelmi harc során egy alegység harcfeladata végrehajtásakor — figyelembe véve a helységek sűrűségét — elkerülhetetlen, hogy egyes helységek megerősítése, az ott lévő épületek védelmi támponttá történő előkészítése megtörténjen. A gépesített lövészszakasz feladatul kaphatja épülettömb (épület) védelmét, melyet, ha szükséges, önállóan is védhet. A támadóharc során a gépesített lövészszakasz rohamcsoportként tevékenykedik. Feladatul kaphatja nagyobb földszintes vagy néhány szintes épület, esetenként valamely épülettömb önálló részének birtokbavételét. A gépesített lövészraj egy ház megtisztításának alapvető alegysége. Ezen feladatokat végrehajtó szervezetek sor- és szerződéses állományú katonákból állnak és alparancsnokaik (a rajparancsnokok) tiszthelyettesek. Az a fentiekből is érzékelhető, hogy a helységben vívott harcnak különleges sajátosságai vannak. A helységben vezetett harc minden szintű parancsnoktól és beosztottól megköveteli a sajátosságok ismeretét, a magas fokú kezdeményezőképességet, a kreativitást. A helységben megvívandó harc sajátosságaival a rendelkezésre álló szabályzatok keveset foglalkoznak. A korszerű harc viszont megköveteli, és szükségessé teszi ezek ismeretét a sikeres végrehajtás érdekében. Ennek tükrében vizsgáljuk a gépesített lövész tiszthelyettes képzésnek, a gépesített lövész sor- és szerződéses állomány kiképzésének jelenlegi helyzetét.
Kísérletet teszünk a megjelentetett problémák megválaszolására. Alapgondolatunk abból ered, hogy az adott képzési rendszerben érintett személyek egy szervezet nagyságrendi kategóriájában az alapvető harcászati alegység állományát, illetve azok alparancsnokait képezik. Ebből eredően a gépesített lövészraj (szakasz) harca a fegyveres küzdelem alapja. Fogalmából és céljából többek között következik, hogy sikere a feladatok megoldásához szükséges speciális képességek folyamatos fenntartásával valósítható meg.
TISZTHELYETTES-KÉPZÉS A jövő tiszthelyetteseivel szembeni követelményeket elemezve megállapítást nyert, hogy valamennyi ilyen beosztást ellátó részére szükséges a felkészítés megszervezése során egy új rendszerű képzés kidolgozása és bevezetése. Az egyéves kiképzés célja felruházni a hallgatókat a tiszthelyettesi (rajparancsnoki) beosztás ellátásához szükséges általános katonai és szakmai ismeretekkel és jártasságokkal. Az általános elvárás az lenne, hogy a képzés eredményeként a hallgató váljon alkalmassá a tiszthelyettesi beosztás ellátására. E tények függvényében elemezzük a tiszthelyettes szerepét helységharcban. A helységharcot alapvetően lövészalegységek vívják meg. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy elsősorban az alparancsnokok jól megértsék a helységekben vívott harc elveit és az alkalmazás módjait. Ezek közül a legjellemzőbbek: ¨ csökkenő mértékű figyelési és tüzelési lehetőség; ¨ nehéz az ellenség felderítése; ¨ megnő a közelharc szerepe; ¨ bonyolult az összeköttetés a különböző csoportok között; ¨ feladat a polgári lakosság jelenlétének megoldására. A tűzrendszer megszervezésekor, a különböző lövész fegyverek elhelyezése során a rajparancsnoknak képesnek kell lennie önállóan dönteni. A lövészfegyverekkel történő tüzelés során az oldalazó, a kereszt- és a tőrtűz jelentősége is megnő. Ezekkel a tűznemekkel az alegységparancsnokoknak tisztában kell lenniük. Célszerű ismerniük az épületek erődítési feladatait, a fegyverek szintenkénti elhelyezésének változatait, figyelembe véve az azok működésével járó különböző biztonsági rendszabályokat. Az egyes objektum birtokbavételekor (támadóharc) a rajt részlegekre osztva célszerű alkalmazni, mert ez biztosítja a tevékenység sikeres végrehajtását. A tiszthelyettesnek képesnek kell lennie ezen részlegek irányítására, és tudnia kell azok feladatait. Mivel a konkrét tevékenységet (támadás egy ház ellen) az adott alegység hajtja végre, így az alegységparancsnoknak (rajparancsnoknak) a parancsában többek között meg kell határoznia: ¨ a belépés helyét;
¨ a tűzfedezet helyét; ¨ a megközelítési útvonalakat; ¨ a behatolás módját; ¨ a helyiségek megtisztításának rendjét az ellenségtől; ¨ a biztosítási feladatokat. A tiszthelyettesnek képesnek kell lennie gyors döntések meghozatalára, a következő feladat megszervezésére, a lendület biztosítására. Speciális feladata támadóharc során a harci előkészületek, melyek közül a következőket emeljük ki: a felszerelés, a lőszer, az egészségügyi anyagok meglétének, szállításra történő előkészítésének az ellenőrzése. A tevékenység során elsődleges feladata az utánpótlás megszervezése. Az általunk fontosnak ítélt feladatokat emeltük ki, amelyeket a rajparancsnoknak kötelessége végrehajtani a harc sikeres megvívása érdekében. Ezek után bemutatjuk a tiszthelyettes-képzésen belül a hallgatók különleges viszonyokra történő felkészítés óraszámait. 1. sz. táblázat KIMUTATÁS a tiszthelyettesi képzésen tanuló hallgatók helységharc-kiképzés óráiról (egy éves képzési rendszer) Harcászat tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6.
2 óra előadás (újismeret-közlő) 2 óra előadás (újismeret-közlő) 2 óra előadás (újismeret-közlő) 8 óra alkalmazói foglalkozás (gyakorlat) 8 óra alkalmazói foglalkozás (gyakorlat) 8 óra alkalmazói foglalkozás (gyakorlat)
Harcvezetés tantárgy
nincs
Lövészeti felkészítés tantárgy 2 óra előadás (újismeret-közlő) 2 óra előadás (újismeret-közlő) 2 óra előadás (újismeret-közlő) — — —
2. sz. táblázat A tantárgyakra fordítható összóraszám Harcászat tantárgy
Lövészeti felkészítés tantárgy
Előadás: 40 óra Gyakorlat: 144 óra
Előadás: 30 óra Gyakorlat: 66 óra
Megállapítható tehát, hogy a harcászat tantárgyon belül az előadások összóraszámának a 15%-át, a gyakorlati foglalkozások összóraszámának a 17%-át, a lövészeti felkészítés tantárgyon belül az előadások összóraszámának a 20%-át fordítják helységharc-kiképzésre. A lőgyakorlatok között a leendő tiszthelyettesek sem hajtanak végre olyat, ami konkrétan helységharcra készítené fel őket. A HARCÁSZAT TANTÁRGYON belül az alábbi témákat dolgozzák fel, illetve sajátítják el: ¨ a helységharc megvívásának sajátosságai (2 óra előadás); ¨ alegység védelemben sajátos viszonyok között (2 óra előadás és 8 óra gyakorlat); ¨ alegységtámadásban sajátos viszonyok között (2 óra előadás és 8 óra gyakorlat); ¨ különleges viszonyok közötti harc megszervezése, vezetése (8 óra gyakorlat). A LÖVÉSZETI FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGY keretében mindösszesen 6 órában oktatjuk a helységharcban szükségszerűen megjelenő pozitív és negatív helyszöggel történő tüzelés elméletét a „Helyi pásztázott tér” című témán belül. A hallgatók felkészítése során az előírt lőgyakorlatok közül csak az 5. számú különleges lőgyakorlat[1] az, amelyben a leküzdendő célok között van olyan (lőrésre történő tüzelés), amely a helységharcra is felkészítést ad a hallgatóknak. Külön HARCVEZETÉS TANTÁRGY nem szerepel a programban. Véleményünk az, hogy a tiszthelyettes-képzésben (a ráfordított időt figyelembe véve) a helységharc-kiképzés jelen van, azonban a jelenlét nem biztosítja a kiképzettséget. Az okok feltételezésünk szerint a következők lehetnek: ¨ a jelenleg érvényben lévő HARCSZABÁLYZAT csak egy pontban foglalkozik a megerődített körlet védelmével; ¨ nem ált rendelkezésre jegyzet a témával kapcsolatban; ¨ nem volt kidolgozva raj szinten a kiscsoportok tevékenysége. Összességében tehát az alkalmazói foglalkozások hatékonyságát javasoljuk megváltoztatni az említett témával szemben támasztott követelmények megfelelő szintű teljesítéséhez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helységharcra történő felkészítést célszerű lenne megváltoztatni. A változtatást — egy formában — az alábbiak szerint gondoljuk megvalósíthatónak. Összhangban a tisztképzéssel, A HARCÁSZAT ÉS LÖVÉSZETI FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGYAK előadásainak tartalma megegyezne. Az újismeret-közlő órák számát nem tartjuk célszerűnek megemelni, viszont tartalmában lényegre szorítkozó kell, hogy legyen. Kizárólag a sajátosságokkal foglalkozzon, melyek közül néhányat kiemelünk. Ezek: ¨ a gépesített lövészraj helye, szerepe védelemi és támadó harctevékenység során helységharcban; ¨ a rajparancsnok harcmegszervezési, vezetési és irányítási feladatai a helységharc során; ¨ a megerősítés, illetve a megerősítőkkel történő együttműködés elveinek, gyakorlatának ismerete.
A 3x8 óra alkalmazói foglalkozást a helységharc begyakorlására, a harceljárások tökéletesítésére célszerű fordítani. Itt sem látunk okot az óraszám módosítására. A fő figyelmet azonban a begyakorlásra, a tevékenység gyakorlatias végrehajtására kell helyezni, mivel az adott feladat végrehajtója a raj, annak vezetője pedig a rajparancsnok. Feladatukat együtt oldják meg, a feladat sikeres végrehajtása elsősorban rajtuk múlik. Megvalósíthatónak látjuk a harcászati foglalkozásokon célkitűzésként: ¨ az épületeken kívül és belül alkalmazható harceljárások ismeretét; ¨ a közelharc összes fogásait és azok gyakorlati alkalmazását (melyet a testnevelés foglalkozáson belül elsajátítottak); ¨ aknásított ajtók kinyitását; ¨ a résnyitást falakon, valamint a barikádok és más akadályok elhárításának, leküzdésének elsajátítását; ¨ a tüzelőállások, fedezékek kiválasztását és berendezését az ellenség hatékony pusztításának, illetve az ellenség tüze elleni hatékonyabb védelem céljából. A LÖVÉSZETI FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGYON belül 2 óra előadásban az épületek sarkaitól, az épületekből történő tüzelés, kézigránát-dobás hatékonyságát biztosító eljárások, fogások szabályainak, a pozitív és negatív helyszöggel történő tüzelés követelményeinek az oktatását javasoljuk. A többi órában a lövészetek, kézigránátdobógyakorlatok alkalmával a következők gyakoroltatását tartjuk célszerűnek: ¨ a pontos és gyorstüzelés végrehajtását épületek sarkaitól, épületekből a rendszeresített fegyverekkel; ¨ a kézigránátdobó-gyakorlatok alkalmával gyakorló kézigránáttal az épületből kifelé, illetve az épületbe befelé történő célba dobások gyakoroltatását. Egy változatban az 1/a. számú lőgyakorlat nappali végrehajtását úgy lenne célszerű módosítani, hogy olyan része is legyen, ahol ajtóból, ablakból kellene a lőgyakorlatot végrehajtani. Itt természetesen felmerül az a kérdés, hogyan lehet ezt a lőtéren megvalósítani, mit kell ehhez a lőtéren kialakítani. A lőtereken természetesen ki kell alakítani olyan tüzelőállásokat, amelyek szimbolizálnak egy ajtót, ablakot. A kivételezése ennek nem kerülne sokba, mert álló tüzelési testhelyzetre már így is vannak kialakított tüzelőállások. Az ilyen tüzelőállásokat lehet átalakítani — hozzáépítéssel, falkiegészítéssel, őrbódék (a megszűnt laktanyákból származók) felhasználásával — az ajtóból történő tüzelés végrehajtásához. A javaslatunk alapján megvalósíthatónak tartjuk lövészetek keretén belül az ablakból, ajtóból történő tüzelést gyakoroltatni vaklőszerrel, majd éles lőszerrel. Felhasználható lehetőségnek tartjuk a paintballt[2] is, mellyel még élethűbbé lehet tenni a helységharc-kiképzést. Magát a paintballt, mivel eléggé költséges, elsősorban a tiszthelyettes képzésben tartanánk alkalmazhatónak. A paintball nemcsak játék, hanem ma már komoly versenysport is. Ma Magyarországon 20 használható paintball pálya található. Amennyiben lehetőség lenne a paintball alkalmazására, azt először mint szolgáltatást kellene megvásárolni. A tiszthelyettesek felkészítését tehát (a javaslataink figyelembe vételével) hatékonyabbá lehet tenni a helységharcra.
1. sz. ábra. Paintball fegyverek és sisakok
A gépesített lövészkatonák kiképzése (sor- és szerződéses állomány felkészítése) A helységharc lakott területen hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazásával folytatott harctevékenységek egyik igen bonyolult fajtája. Többek között ezért szükséges a csapatoknál a kiképzési idő egy részét a helységharc begyakorlására is fordítani. Elengedhetetlen követelmény a harci technika korszerűsítése, valamint a harceljárások tökélesítése. Különleges az utcai harc, az épületben vívott harc, ezek a leginkább embert próbálóbb feladatok, amit gépesített lövészkatonaként teljesíteni kell. Számítani kell váratlan eseményekre. Az élet az éberségtől függ, és a kiképzésen begyakorolt fogásokat kell felhasználni, hogy sikeresen lehessen teljesíteni ezt a feladatot. A következőkben olyan módszereket sorunk fel, amelyek a helységharcban segíthetik a katonákat. Ilyenek többek között: ¨ a mozgás nyílt terepen (olyan alapvető tevékenység, amelyet mesterfokon kell művelni); ¨ a tüzelőállások (a katona sikere vagy bukása azon is múlik, hogyan választja meg állásait); ¨ az ellenséges állások felderítése, felszámolása; ¨ a behatolás ablakon keresztül; ¨ az ellenség által megszállva tartott épület megtisztítása; ¨ a kézigránát használata (a fegyver helyét átveszi a kézigránát, amely nagy tűzerőt biztosít). Mindezek ismerete a személyi állománytól megköveteli a folyamatos elméleti és gyakorlati felkészülést a helységharcra.
A gépesített lövész-sorkatonák helységharc-kiképzése A helységharc-kiképzés csak kis mértékben jelenik meg a gépesített lövészsorkatonák (továbbiakban: sorkatonák) kiképzésében. A következőkben bemutatjuk, hogy jelenleg milyen mértékű a helységharc-kiképzés a sorkatonák esetében. Az ALAPKIKÉPZÉS során nincs helységharc-kiképzés. A SZAKALAPOZÓ KIKÉPZÉS során van helységharc-kiképzés tervezve, amely az alábbiakat foglalja magában. A HARCÁSZATI KIKÉPZÉSRE, a „Szakkiképzési program a gépesített lövészkatonák és alegységek részére” című kiképzési program ajánlása szerint 34 óra fordítható. A rendelkezésre álló időből öt tárgykört kell feldolgozni, melyek közül a „Különböző természetes és mesterséges akadályok leküzdése”[3] című tárgykörön belül található a helységharc hét másik nem kevésbé fontos témával együtt. A helységharcra az óramennyiséget a kiképzőszázad parancsnoka határozza meg.[4] A LŐKIKÉPZÉSRE a kiképzési programban 70 óra van javasolva. A javasolt idő alatt három tárgykör anyagát kell feldolgozni, megtanítani, ennek során a szakalap lőgyakorlatokat is végre kell hajtani. A KÖTELÉKKIKÉPZÉS során van helységharc-kiképzés tervezve. A HARCÁSZATI KIKÉPZÉSEN belül csak rajszinten van, míg szakasz- és századszinten nincs helységharc-kiképzés tervezve. A harcászati kiképzésre a kiképzési program rajszinten 32 órát javasol. A javasolt időt két tárgykörben előírt feladatok megtanítására kell fordítani. A két tárgykör nyolc nagy témakört foglal magában, amelyek közül kettő rajellenőrző foglalkozás (a rajellenőrző foglalkozások a rajkötelék lőgyakorlatok). A rajszinten tervezett helységharc-kiképzés a „raj komplex összekovácsolási foglalkozás”[5] belül található hat nagy téma egy-egy részfeladata. Ez a felkészítés kevés, és ezt még súlyosbítja, hogy a szakasz és század szintű foglalkozások közül hiányzik a sajátos viszonyok közötti felkészítés, ami miatt a kiképzési cél megvalósítása nem biztosítható. A LŐKIKÉPZÉS során a sorkatonák nem kapnak felkészítést a helységben történő lőfeladatokra, illetve kézigránátdobásra. A lőgyakorlatok és kézigránátdobógyakorlat között csak az 5. számú különleges lőgyakorlat az, amelyben a leküzdendő célok között van olyan (lőrésre történő tüzelés), amely a helységharcra fel készíti a sorkatonát. A fentiek alapján kimondhatjuk, hogy sorkatonák helységharc-kiképzése változtatásra szorul.
A gépesített lövész szerződéses katonák helységharc-kiképzése A gépesített lövész szerződéses katonák (továbbiakban: szerződéses katonák) a vállalt szerződési idejük alatt csak csekély mértékben kapnak felkészítést helységben megvívandó harcra. A szerződéses katonáknak egyéni- (szerződéskötést követő) és kötelékkiképzésük során is van helységharc-kiképzés tervezve. A szerződéses katonák felkészítésére kiadott „Felkészítési és kiképzési program a tisztán hivatásos, szerződéses katonákkal feltöltött gépesített lövész és harckocsi zászlóaljak részére” című kiképzési program HARCÁSZATI KIKÉPZÉS 4. tárgyköre az egyéni, a 6. tárgyköre szakasz szintű, a 8. tárgyköre század szintű helységharc-kiképzési foglalkozásokat ír elő. Rajszinten nincs helységharc-kiképzés tervezve. A raj szintű kiképzés kimaradása miatt a fokozatosság nem biztosítható. A tervezett foglalkozások csak igen kis részét tudják végre hajtani. A kis mértékű végrehajtási arány a szerződéses állomány nagy arányú cserélődésére, illetve a kiképzési bázisok hiányára vezethető vissza. A LŐKIKÉPZÉSük során csak elméletben kapnak felkészítést a pozitív és negatív helyszöggel történő tüzelésből, a lőgyakorlataik és kézigránátdobó-gyakorlataik között csak az 5. számú különleges lőgyakorlat az, amelyben a leküzdendő célok között van olyan (lőrésre történő tüzelés), amely helységben történő tevékenységre fel készíti őket. Felvetődik a kérdés, hogy miért foglalkozunk a katona szintjén is a helységharckiképzéssel. A raj katonákból tevődik össze, ők együtt a harc alapvető alegysége, a harcot az alegységek vívják meg, ők a végrehajtók. Minden katonának ismernie kellene a helységharc megvívásának különböző módjait. A kötelékkiképzés végére az alegységnek összekovácsoltnak kell lennie, együttműködésre készen állnia egymás között, és a szomszédokkal. A harcászat kiképzés célja: „A harcászati kiképzéshez kapcsolódó valamennyi kiképzési ág ismeretanyagának komplex összefogásával kiképezni és felkészíteni a katonákat és alegységeket a korszerű harc sikeres megvívására egyénileg és alegységkötelékben…, normál, bonyolult és különleges viszonyok között…”[6] A kiképzési célok teljesítése érdekében az alábbiakat tartjuk célszerűnek elérni: ¨ Védelmi harc során: — helységek megerődítésének, fedezékek szakszerű kiválasztásának, berendezésének; — egyes tűzeszközök legcélszerűbb elhelyezésének; — tűzrendszer megszervezésének és vezetésének; — az összeköttetés, együttműködés fenntartásának, helyreállításának készség szintű megtanulását és alkalmazását. ¨ Támadó harc során: — a nyílt terepen való mozgásnak; — a tűzvezetésnek; — az ajtón, ablakon keresztüli behatolásnak;
— az ellenséges állások felszámolásának; — az összeköttetés és az együttműködés fenntartásának, helyreállításának; — az elfoglalt épületek megtartásának készség szintű megtanulását és alkalmazását. A kiképzési programok említett tárgykörei nem tartalmazzák a foglalkozások tartalmát. Ezt a tényt, valamint a kiképzési célt és az általunk megfogalmazott tartalmat összeegyeztetve megállapíthatjuk, hogy szükséges korrekció végrehajtása a szerződéses katonák kiképzésében. Összességében a tűzvezetésre, az együttműködésre és a tevékenység összehangolására kívánjuk felhívni a figyelmet.
A gépesített lövész-sorkatonák helységharc-kiképzésének változtatása A kiképzés változtatását az alábbiakban megfogalmazottak szerint tarjuk (egy változatban) megvalósíthatónak. AZ ALAPKIKÉPZÉS során hasonlóan az Általános harcászat 2. tárgykörében 2 órában a helységharc alapjait kellene oktatni. A 2 óra tartalma kizárólag az elvekkel, sajátosságokkal, a harci alkalmazással foglalkozna védelemben és támadásban. A SZAKALAPOZÓ KIKÉPZÉSBEN a harcászat kiképzésen belül szükséges a helységharc-kiképzés módosítása. A módosításra két lehetőséget javasolunk. Az egyik, ha a 7. tárgykört kiemeljük a szakalapozó kiképzésből és átkerül a kötelékkiképzés időszakába. A szakalapozó kiképzésre így négy tárgykör marad. A megmaradó négy tárgykörre a Kiképzési programban ajánlott 34 óra már jobban biztosítja a lehetőséget a tárgykörökben ajánlott oktatási kérdések eredményesebb feldolgozására, köztük helységharc kiképzésre is! A másik a 2. tárgykör tartalmának a módosítása. A módosítás lényege az, hogy a katona már itt ismerje meg és gyakorolja be a helységben alkalmazandó tevékenységet támadás és védelem esetén. A lőkiképzés vonatkozásában a 4. tárgykörben meghatározott lőés kézigránátdobó-gyakorlatok közé szükséges beállítani az 1/b. sz. lőgyakorlathoz a helységben történő tüzelési fogásokat ugyanúgy, mint ahogy a tiszthelyettes képzésben tanuló hallgatók esetében az 1/a. sz. lőgyakorlat módosításánál javasoltuk. A KÖTELÉKKIKÉPZÉSBEN a harcászatból javasolt időmennyiség nem megfelelő. A kiképzési programban meghatározottak nem biztosítják szakasz- és századszinten a helységharc-kiképzés folytatását, mert nincs kiképzés tervezve. Szakaszszinten az alábbi változtatást tartjuk megvalósíthatónak. A következő két téma feldolgozása szükséges: ¨ szakasz védelme beépített területen; ¨ szakasz támadása lakott településeken vagy ipari körzetekben. Századszinten a következő két téma feldolgozása szükséges: ¨ század védelme helységben; ¨ század támadása lakott településben (ipari körzetben).
Rajszinten a Harcászat 7. tárgykörön belül a helységharc-kiképzés fogásait is szükséges elsajátíttatni. A 7. tárgykör tehát a szakalapozó kiképzésből lenne áthozva. Mindez biztosítaná a szakasz és század szintű kiképzés végrehajtását. A fentieken kívül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a sorkatona azzal a rajjal hajtja végre a kiképzést, amelyben a hátralévő szolgálatát tölti. A változtatást a kiképzési programban előírtak is alátámasztják.[7] Az előzőek akkor teljesülnek teljes mértékben, ha az alegységek évente egyszer eljutnának olyan kiképző bázisra[8], ahol tudnák gyakorolni közel „harcszerű” helyzetben a helységharc-kiképzést. A helyőrségi gyakorlóterek sajnos nem rendelkeznek olyan gyakorlótér résszel, ahol a helységharcot gyakorolni lehet. Azokban a helyőrségekben, ahol gépesített lövész akadálypálya van, ott a házfal akadályelemnél kevés módosítással gyakoroltatható raj kötelékben az épületbe történő bejutás, illetve az épület ablakaiból való tüzelési fogások. Az akadálypálya kőfal elemének helységharcra történő átalakítása a következőben leírtak szerint valósítható meg. A kőfal mögött az emeleti ablakok párkányszintjétől lejjebb 1 méterrel zártszelvények és pallók alkalmazásával — melyek kivehetőek — egy padlózatot lehet kialakítani. Az így kialakított helyiség szükségszerűen biztosítaná a helységharc feltételét rövid távon. A hosszú távú elképzelésünk az, hogy minden összfegyvernemi helyőrség harcászati gyakorlóterén egy helységharc épület felépítése szükséges.[9] A helységharc-kiképzésre, tehát feltétlenül szükség van ahhoz hasonló — a magyar település szerkezetet figyelembe vevő — kiképzési objektumra, mint az idézetben szereplő svájci. Tisztában vagyunk az ilyen kiképzési objektum létesítésének magas költségével. A költségeket úgy tudnánk csökkenteni, hogy a még honvédség tulajdonában lévő kiürített laktanyák egy részét helységharc kiképzési objektumokká alakítanák át, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. birtokában lévő volt orosz laktanyák közül (például a Táborfalvait) csere útján — helyette üres magyar laktanyát kapna az ÁPV Rt. — megkapná a Magyar Honvédség, és azt alakítaná át kiképzőbázissá. A lőkészség fejlesztése érdekében pedig a lőterek átalakítása is fontos, hogy helységharcban adódó speciális fogásokat is meg lehessen tanítani a katonának. A helyőrségekben található MARS berendezésekhez pedig szükségesnek látjuk kifejlesztetni egy helységharc szoftvert, amely javítaná a helységharc-kiképzés jelenlegi helyzetét. A gépesített lövész szerződéses katonák helységharc-kiképzésének változtatása A szerződéses katonák felkészítése és felkészültségük szinten tartása érdekében szükséges a helységharc-kiképzés módosítása. A HARCÁSZAT KIKÉPZÉS azon tárgyköreinek anyagát, amelyekben a helységharc van, módosítani kellene. A 4. tárgykörben ismertetni kellene a sajátos viszonyok közötti harctevékenységek jellemzőit, közöttük a helységre vonatkozókat, A helységre vonatkozó jellemzők ismeretében a gyakorlati foglalkozásokon már könnyebben sajátítanák el a feladataikat a szerződéses katonák. Szükségesnek látjuk az 5. tárgykörben a raj
komplex összekovácsolásakor megtanítani a szerződéses katonákat a helységben folytatandó védő és támadó tevékenységükre rajkötelékben. A rajszintű begyakorlottság képezné a szakasz- és a századszintű foglalkozások előkészítését, alapozását. A szerződéses katonákkal feltöltött alegységeknek (mint a sorkatonákkal feltöltött alegységek esetében javasoltuk) is el kellene jutniuk az Újdörögdi helységharc-kiképző objektumba, hogy ott is tudjanak gyakorolni, és ahol majd a gyakorlás végén vizsgáztatni is lehetne az alegységeket helységharcból. A LŐKIKÉPZÉSÜKET is módosítani szükséges — főként azért, mert ő közülük kerülnek ki a békefenntartói feladatokra kijelöltek — mégpedig a pozitív és negatív helyszöggel történő tüzelés megtanításának beállításával. A módosítás ugyanaz a lőgyakorlatokat illetően, mint amit a sorkatonáknál javasoltunk. Úgy gondoljuk, hogy egy változatban sikerült a helységharc kiképzés helyzetének javítását bemutatni. Összességében megállapítható, hogy mivel a sorkatonai kiképzés, valamint a szerződéses állomány felkészítése során a rendelkezésre álló idő csak részben elegendő a helységharc oktatásra, a kiképzésre fordítandó idő növelését, illetve a tartalmi részek megváltoztatását szorgalmazzuk konkrét foglalkozások beállításával. Az alkalmazási foglalkozásokra fektettük a hangsúlyt, a gépesített lövészalegységek tevékenységére helységharcban, támadás és védelem során. A katonák, alegységek (raj, szakasz) konkrét tevékenységének végrehajtására készült egy jegyzet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar Gépesített lövész és harckocsizó tanszékén. A jegyzet megtalálható az egyetem könyvtárában. Címe: Gépesített lövészalegységek tevékenysége helységharcban (védelem, támadás).
BEFEJEZÉS Elemzésünk alapján úgy gondoljuk, hogy munkánk ráirányította a figyelmet egy olyan kiképzési tevékenységre, amely ma nem a súlyának és fontosságának megfelelően van kezelve. A helységharc jelentősége és szükségessége abban rejlik, hogy amennyiben a helységek védettek, akkor harcászati szempontból jelentős akadályt képeznek. A támadót a siker kifejlesztésében és a manőverekben korlátozza, nagy személyi, anyagi és időveszteséget okoz neki. Az általunk leírtak olyan tények, melyek a helységharc-kiképzésben ma jelen vannak. A korszerű kiképzés viszont nem létezik a helységharc-kiképzés nélkül. A felvázolt lehetőségek egy változatban biztosítanák a tiszthelyetteseknek és a katonáknak — sorkatonák és szerződésesek — helységharcra történő felkészítését, kiképzését. A helységharchoz szükséges kiképzési bázisok, objektumok ma még
csak csekély mértékben állnak rendelkezésünkre, de ha az általunk javasolt megoldások megvalósulnak ezen a területen is jelentős előrelépést tehetnénk. Az általunk javasolt helységharc-kiképzés rendszerének felépítésével megvalósulhatna az elmélet és gyakorlat, a felkészítés-felkészülés egysége, biztosítva lenne a konkrét harcfeladatra történő tervezői, szervezői munka végzése és a hatékony alkalmazás. A tiszthelyettesek (rajparancsnoki állomány) fő feladatát a tervek valóra váltása során a beosztottainak irányításában, vezetésében látjuk. Alapvető felelősségük az, hogy a katonákkal szemben támasztott egyéni követelményeknek megfeleltessék a beosztott állományt, részükre megszervezzék a harcot. A sorkatonai kiképzésnek (szerződéses állomány felkészítésének) az adott feladatra történő sikeres felkészülést kellene biztosítani, az a gyakorlati fogások elsajátításával, kiképzéssel valósulhatna meg. A szövetségi tagságunk, valamint a bevonuló állampolgárokkal szembeni kötelezettségünk, hogy a lehető legjobban felkészített katonákkal rendelkezzen a Magyar Köztársaság, amihez elengedhetetlenül hozzátartozik a korszerű helységharcra történő kiképzés is. Mi csak a gépesített lövészek helységharckiképzésével foglalkoztunk, de reméljük, hogy mások kedvet kapnak, és más fegyvernemek és szakcsapatok helységharc-kiképzését megvizsgálják és, ha szükségesnek érzik, megteszik a javaslataikat.
FELHASZNÁLT IRODALOM Egységes Lövészeti Szakutasítás. Löv/2. MH Szárazföldi és Kiképzési Főszemlélő, Budapest, 1994, Nyt. sz.: 381/733. Felkészítési és kiképzési program a tisztán hivatásos, szerződéses katonákkal feltöltött gépesített lövész és harckocsizó zászlóaljak részére. HVK Hadműveleti főcsoportfőnökség, Budapest, 1999, Nyt. sz.: 463/197. Helységharc, Svájci módra. Magyar Honvéd Magazin, X. évf. 14. sz. A katonai kiképzés módszertana kézikönyv. MN Kiképzési Főfelügyelőség, Budapest, 1986, Nyt. sz.: 267/309. KOZMA ENDRE—HÉJJA ISTVÁN—STEFANCSIK FERENC: Katonaföldrajzi Kézikönyv. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1993. RONKOVICS JÓZSEF—KOVÁCS LAJOS: Helységharc. Főiskolai Közlemények, MH KLKF, 1995, VII. évf. 1. sz. Szakkiképzési program a gépesített lövészkatonák és alegységek részére. MH Gépesített Lövész és Harckocsizó Főnökség, Budapest, 1997. Tiszthelyettesi tematikai program (gépesített lövész ágazat központi programja). Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1998, HM 14/1998. (VIII. 15.)
[1] Az érvényben lévő Egységes Lövészeti Szakutasításban (Löv/2) nincs olyan
lőgyakorlat előírva, amely a gépkarabéllyal, a géppuskával, a kézi gránátvetővel (RPG—7) a helységharcra készítené fel a gépesített lövész tiszthelyettes hallgatókat, illetve a sor- és szerződéses katonákat. [2] Paintball — Festékgolyó. Az azt kilövő sűrített levegővel működő fegyverrel a testen a találat egyértelműen látható, valamint valószínűsíthető, hogy milyen súlyosságú sérülést szenvedne el az eltalált személy. A találat a megjelölésen kívül a testen fizikailag is érzékelhető, ezért szükséges védőöltözet viselése. [3] Szakkiképzés program a gépesített lövészkatonák és alegységek részére. MH Gépesített Lövész és Harckocsizó Főnökség, Budapest, 1997, 45. o. [4] „A szakalapozó kiképzés idejére meghatározott követelmények teljesítésének időgazdálkodását, az egyes kiképzési ágakra és azok tárgyköreire fordítható időmennyiséget a kiképzőzászlóalj parancsnoka, az egyes tárgykörök foglalkozásokra bontását és feldolgozásukra fordítandó órák mennyiségét a századparancsnok határozza meg.” Uo. 11. o. [5] Uo. 47. o. [6] Uo. 28. o. [7] „A kötelékképzés első hónapjában a fő figyelmet a rajok összekovácsolására kell fordítani. El kell érni, hogy a hónap végére a katonák beilleszkedjenek a raj, a szakasz kötelékébe, képesek legyenek a beosztásuknak megfelelő szakfeladatok eredményes teljesítésére, s mindezeken keresztül a rajok készek legyenek feladatok összehangolt, eredményes megoldására.” Uo. 13. o. [8] Az Újdörögdi helységharc-kiképző objektumba minden sorkatonának, illetve a velük feltöltött alegységeknek el kellene jutni. [9] „A helységharc gyakorlása céljából építendő település 32 épületből áll majd, és a Svájcban szokásos településszerkezetet mutatja. Gépesített és könnyű fegyverzetű alakulatok fognak itt gyakorolni.” Helységharc, Svájci módra. Magyar Honvéd Magazin, X. évf. 14. sz., 15. o.
