HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM tanításához Szakközépiskola évfolyam

HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.

Érvényesség kezdete: 2013.09.01.

Utoljára indítható: ………………..

Dunaújváros, 2013.03.28.

Őszi Attila igazgató

Történelem 9. évfolyam Óraszám:

108 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör

Óraszám

Bevezetés

2 óra

1.

Az őskor és az ókori Kelet

14 óra

2.

Az ókori Hellász

17 óra

3.

Az ókori Róma

18 óra

4.

A középkor

24 óra

5.

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

22 óra

Rendszerező ismétlés

11 óra

10. évfolyam Óraszám:

72 óra/év 2 óra/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör

Óraszám

Bevezetés

1 óra

1.

A világ és Európa a kora újkorban

12 óra

2.

Magyarország a kora újkorban

14 óra

3.

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

15 óra

4.

Az újjáépítés kora Magyarországon

9 óra

5.

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

15 óra


6 óra




Témakör

Óraszám

Bevezetés

2 óra

1.

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

16 óra

2.

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

16 óra

3.

Az első világháború és következményei

16 óra

4.

Európa és a világ a két világháború között

18 óra

5.

Magyarország a két világháború között

16 óra

6.

A második világháború

15 óra


9 óra




Témakör

Óraszám

Bevezetés

2 óra

1.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

8 óra

2.

Magyarország 1945–1956 között

10 óra

3.

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

8 óra

4.

A Kádár-korszak

10 óra

5. 6.

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

8 óra 6 óra

7.

Társadalmi ismeretek

4 óra

8.

Állampolgári ismeretek

4 óra

9.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

5 óra

10. Munkavállalás Rendszerező ismétlés + érettségi tételek

5 óra 26 óra

Alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek -Száray Miklós :Történelem I-IV ( forrásközpontú történelem)

-Történelmi atlasz Ellenőrzés, értékelés módja A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minõsítése:  Szóbeli feleletek  Témazáró dolgozatok  Történelmi tesztek (személyek, fogalmak, évszámok)  Vaktérképes dolgozatok  Kiselõadások  Önálló forrásfeldolgozás  A lakókörnyezet történelmi emlékeinekbemutatása  Otthoni, önálló munka értékelése Piros színnel kerülnek a naplóba, és kétszeres súllyal szerepelnek a nagydolgozatok osztályzatai! Az értékelés szempontjai Évszámok

Eligazodás a történelmi korokban, korszakokban. Valamennyi történelmi korszak illetve esemény alapvető évszámainak ismerete, és használatuk a felelések, fogalmazások folyamán: Személyiségek

A tanult történelmi korszak legfontosabb szereplőinek ismerete Fogalmak

Alapvető történelmi fogalmak ismerete, és alkalmazása. Topográfia

Egyszerű történelmi folyamatok bemutatása az atlasz segítségével. Fontosabb történelmi helyszínek ismerete vaktérképen is, valamint mai elhelyezkedésük (ország, terület) bemutatása Összefüggések, folyamatok

Alapvető történelmi esemény logikus, összefüggő bemutatása tekintettel az előzményekre, következményekre is. Írásbeli dolgozatoknál, szóbeli feleleteknél a következő szempontokat vesszük figyelembe: A diákok:  ismerik-e a kerettantervben szereplő kronológiai és topográfiai adatokat, fogalmakat, személyiségeket

 felismerik-e a történelmi tények és az alapvető szaktárgyi fogalmak ismeretében az események közötti lényeges összefüggéseket  értik-e a történelem legfontosabb és meghatározó folyamatait  ismerik-e a társadalmi, gazdasági, szellemi, és technikai fejlődés legfontosabb állomásait, valamint a művelődéstörténeti korszakokat  képesek-e szabatosan használni a történelmi szakkifejezéseket, fogalmakat  jártasak-e források, ábrák, grafikonok, táblázatok, térképek elemzésében Ezek alapján: Jeles osztályzatot az a tanuló kaphat, aki –írásbeli dolgozatokban, szóbeli feleletekben megnyilatkozva- az adott történelmi korról, személyiségről stb., és annak problémáiról lényegretörően, logikusan szerkesztetten ad számot. Biztosan ismeri a tényanyagot, egyértelműen és helyesen használja a történelmi fogalmakat, a kronológiai és a topográfiai adatokat. Képes a térben és időben különböző történelmi problémák megvilágítására, az események közötti összefüggések bemutatására, valamint a források felismerésére és kritikájára. Elégtelen osztályzatot az a tanuló kap, aki –írásbeli dolgozatokban, szóbeli feleletekben megnyilatkozva- nem ismeri az adott korszak vagy probléma alapvető évszámait, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, történelmi személyiségeket, összefüggéseket sem, nagyfokú tájékozatlanságot mutat a történelemben, történelmi korszakokban, és sem szóban, sem írásban nem törekszik rendezettségre, áttekinthetőségre, logikus felépítésre. Minimumszint

Elégséges osztályzatot az a tanuló kaphat, aki –írásbeli dolgozatokban, szóbeli feleletekben megnyilatkozva- ismeri az adott korszak vagy probléma alapvető, a helyi tantervben külön megjelölt évszámait, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, történelmi személyiségeket, összefüggéseket, csak kisebb fokú tájékozatlanságot mutat a történelemben, történelmi korszakokban, és szóban, írásban törekszik rendezettségre, áttekinthetőségre, logikus felépítésre.

Témakör

9. évfolyam 1.

Az őskor és az ókori Kelet (8 óra+6 óra)

Téma

Tartalom

A történelem forrásai.

1 Fogalmak

Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori Kelet kulturális öröksége

régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Hasonlítsák össze Egyiptom és Mezopotámia földrajzi adottságait! Keressék meg Mezopotámia területét a földrajzi térképen, sorolják fel, milyen államok vannak ma ezen a területen! Mondjanak el egy mezopotámiai mondát (pl. Gilgames)! Keressenek a történelmi atlaszban mezopotámiai városokat (városállamokat)! Olvassanak részleteket Hammurapi törvényeiből, ismertessék egy-két törvény célját, jelentőségét! Vitassák meg, ma alkalmazhatóak lennének-e ezek a törvények! Ismertessék, hogy hol és körülbelül mikor született a Biblia, melyek a fő részei!

Foglalják táblázatba a többistenhit és az Évszámok Kr e 8000, Kr e egyistenhit közötti hasonlóságokat és 3000 körül, Kr e különbségeket!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás:  Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése. (Pl. az első civilizációkról fennmaradt források csoportosítása különböző szempontok szerint.)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése (pl. a piramisépítéshez kapcsolódó hipotézisek). Kritikai gondolkodás:  Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.)  Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori

Témakör

Téma

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök XVIII. sz, Kr e X. Mutassák meg történelmi, földrajzi és sz, körvonalas (vak-) térképen az ókori Indiát és Kínát! Topográfia Hasonlítsák össze az ókori India és az „termékeny ókori Kína természetföldrajzi jellemzőit! félhold”, Mutassák meg történelmi, földrajzi és Mezopotámia, körvonalas térképen a távol-keleti nagy Egyiptom, Palesztina, folyókat! Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem Tartalom

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.) Kommunikáció: Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása.) Tájékozódás térben és időben  Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.) A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.)

kapcsolódások Biológia-egészségtan: A homo sapiens egységes faj. Földrajz: Kontinensek, rasszok, térképolvasás. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Vizuális kultúra: Az ókori Kelet művészeti emlékei (pl. Willendorfi Vénusz, II. Ramszesz

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei sziklatemploma, Ehnaton fáraó családjával, a gízai piramisok). Hittan: A Biblia, az Ószövetség népének és kiemelkedő alakjainak története. Matematika: A számegyenes, az idő mértékegységei (nap, hónap, év, évtized, évszázad).

Témakör

2. Az ókori Görögország (11 óra+6 óra)

Téma 1.A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. 2.Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Államformák, államszervezet. 3.Spárta. Kisebbség, többség. 4.A görög hitvilág, művészet és tudomány. 5.Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Mutassák meg Európa mai és történelmi Fogalmak térképén az ókori Görögországot! polisz, mitológia, Jellemezzék Görögország arisztokrácia, démosz, természetföldrajzi adottságait, türannisz, népgyűlés, következtessenek ebből gazdálkodásukra, esküdtbíróság, életmódjukra! demagógia, Mutassák meg, milyen mai államok sztratégosz, vannak az ókori Görögország területén! cserépszavazás, Meséljenek görög mondákat! helóta, filozófia, Hasonlítsák össze az athéni és a spártai hellenizmus társadalmat és életmódot! Mutassák meg történelmi és körvonalas térképen az ókori Görögországot, Krétát, Személyek Olümpiát, Athént és Spártát! Szolón, Kleiszthenész, Helyezzék el időszalagon az első Periklész, Pheidiász, olümpiát, a perzsa háborúkat és Athén Hérodotosz, fénykorát! Thuküdidész, Platón, Mondjanak történeteket a görög–perzsa Arisztotelész, háborúk időszakából! Nagy Sándor, a Végezzenek számításokat a megismert legfontosabb görög görög évszámokkal! istenek Kép alapján beszéljenek egy görög– vázafestményről mi mindent tudunk meg Évszámok Kr. e. 776 (az első róla? feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 Beszéljenek az ókori Athén fénykoráról, (Kleiszthenész reformjai), Kr.e. V. képek alapján ismerjék fel a főbb század közepe műemlékeket, jellemezzék azokat! (Periklész kora), Hasonlítsák össze az ókori Görögországot Kr. e. 336–323 Nagy Sándor birodalmával! Tartalom

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból. (Pl. a görög művészet témájában.)  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a görögperzsa háborúk hőseinek áldozatvállalása.) Kritikai gondolkodás:  Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól.)  Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása.)  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Hellász történelmét feldolgozó hollywoodi filmek.)  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Hellász történelmét feldolgozó hollywoodi

Témakör

Téma

Tartalom (Nagy Sándor uralkodása) Topográfia Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Jellemezzék Nagy Sándort!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei filmek.) Kommunikáció:  Folyamatábra, diagram elemzése/ készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.)  Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata.) Tájékozódás időben és térben:  Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.) kapcsolódások Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természeti adottságai. Testnevelés és sport: A sport- és olimpiatörténet alapjai. Magyar nyelv és irodalom: Görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné. Dráma és tánc:

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Az ókori színház és dráma. Vizuális kultúra: Az antik görög képzőművészet (pl. a Dárdavivő, a Delphoi kocsihajtó, a Laokoón-csoport). Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π]. Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája

Témakör

3. Az ókori Róma (12 óra+6 óra)

Téma 1.Róma útja a köztársaságtól a császárságig. 2.A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. 3.Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. 4.A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. 5.A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. 6.A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. 7.Pannónia provincia.

Tartalom Fogalmak patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás Személyek Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Spartacus, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila Évszámok Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Mutassák meg, milyen államok vannak ma a hajdani Római Birodalom területén! A tankönyv és tanári elbeszélés alapján jellemezzék Caesart! Olvassanak el néhány rövid forrásrészletet Augustusról! Állítsák szembe ezeket! Magyarázzák meg, miért térhetnek el az ugyanarról a témáról írt források! Jelöljék időszalagon Augustus uralkodását, számítsák ki, hány évig tartott! Földrajzi térkép segítségével jellemezzék a Római Birodalom egyes területeinek gazdasági lehetőségeit! Képzeljék el egy tengeri kereskedő tevékenységét, s mondják el, hol milyen árukat raknának a hajóra! Készítsenek térképvázlatot egy kereskedelmi útról! Tartsanak képzeletbeli idegenvezetést az ókori Róma városában! Mutassák meg Európa mai térképén Pannónia provinciát! Tervezzék meg egy császári futár útját Pannóniában úgy, hogy minden történelmi atlaszban szereplő várost érintsen! Mondjanak történeteket Attiláról, mutassák be a hunokat! Készítsenek táblázatot a Nyugatrómai Birodalom bukásának külső és belső okairól!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás:  A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (Pl. a köztársaság államszervezeti ábrái.)  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. gazdaság, gazdálkodás a császárkorban.)  A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a görög és a római mindennapi élet összevetése.) Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hiteleség szempontjából. (Pl. Róma alapítása, Jézus élete.)  Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Caesar és Augustus intézkedései, Constantinus reformjai.) Kommunikáció:  Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. (Pl. a római kultúra emlékei napjainkban.)  Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió- és tévéműsorokból. (Pl. a gladiátorok élete.)

Témakör

Téma 8.A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

Tartalom csata), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Tájékozódás térben és időben:  Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.) Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.) kapcsolódások Földrajz: Az Appennini-félsziget természeti adottságai Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, Vergilius, Horatius. Az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Matematika: A római számok. Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum, Augusztus szobra. Etika; filozófia: A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó-keresztény gyökerei

Témakör 4. A középkor

(18 óra+6 óra)

Téma 1.Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom egykori területén. A Frank Birodalom. 2.A nyugati és keleti kereszténység. 3.Nyugat-Európa gazdasága és társadalma. Erőforrások és termelési kultúrák. 4.Róma örökösei: a Bizánci Birodalom és a Német-római Birodalom létrejötte. 5.Az államalapítások kora Észak-, Közép- és KeletEurópában. 6.Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei

Tartalom Fogalmak ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár Személyek Karolingok, Nagy

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Ismerjék a középkori Európa főbb államait, mutassák meg ezeket történelmi és körvonalas térképen! A tankönyv szövege és képei alapján készítsenek vázlatrajzot vagy térképvázlatot egy elképzelt uradalomról! Vegyék számba a jobbágyok főbb tevékenységeit! Meséljék el, hogyan nézett ki egy középkori vár! Vállalkozó kedvű tanulók készítsék el a vár makettjét! Meséljenek arról, milyen volt a lovagi élet! Ismertessék a középkori egyház jelentőségét! Forrásrészlet alapján vegyék számba a céhek fontosabb feladatait! Ismertessék a keresztes háborúk főbb okait! Tartsanak élménybeszámolót egy keresztes lovag tapasztalatairól! Mutassák meg Európa térképén a távolsági kereskedelem főbb tengeri és szárazföldi útvonalait! Meséljenek a hajókon szolgáló emberek életéről! Meséljenek el egy lovagi tornát az úrhölgy és a lovag szemszögéből! Képek alapján nevezzék meg a lovagi felszerelés részeit és azt, hogy mire szolgáltak ezek! Keressenek képeket lovagi eszközökről Meséljék el egyes szám első személyben

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. a feudalizmus terminológiája.)  Információk önálló rendszerezése, értelmezése és következtetések levonása.  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az iszlám mindennapi életet szabályozó előírásainak betartása.)  Ismeretszerzés grafikonokból, diagramokból. (Pl. Európa lakosságának becsült növekedését bemutató diagram kapcsán.)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Jeanne d’Arc életútja és halála.) Kritikai gondolkodás:  Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl. az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.)  Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Károly portréja krónikarészlet alapján.)  Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl.

Témakör

Téma és hatása 7.A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. 8.Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Erőforrások és termelési kultúrák 9.Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. 10.A rendiség kialakulása. 11.Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV– XV. században. 12.A közép- és kelet-európai régió államai.

Tartalom Károly, Justinianus, Mohamed próféta Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg Évszámok 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása) Topográfia Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Németrómai Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök egy legény mesterré válását! Tervezzenek cégéreket!

Képek és tömbvázlatok alapján ismerjék fel és tudják jellemezni a román és a gótikus építészeti stílust!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.)  Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról  Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó tényezők elemzése.)  Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése; a zsidóság szerepe az európai városiasodásban, antijudaista törekvések az egyház részéről.) Kommunikáció:  Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a hűbéri viszony és hűbéri lánc bemutatását szolgáló ábra.)  Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. valóban nevezhetőek-e a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadok sötét középkornak.)  A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az arab hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.)

Témakör

Téma

Tartalom

13.Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. 14.Egyházi és világi kultúra a középkorban. 15.Korok, korstílusok Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. 16.Korok, korstílusok. Hétköznapi élet a középkorban

Fogalmak nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé,


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei  Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. miért nem nevezhetők a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadok sötét középkornak?)  Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. egy középkori vár lakóinak egy napja.)  Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.) Tájékozódás időben és térben:Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a XIV–XV. századi Nyugat-, Közép- és KeletEurópa legfontosabb politikai eseményeiről.) A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről Kapcsolódások: Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában. Hittan: Az egyház története a középkorban. Magyar nyelv és irodalom: Lovagi költészet, vágánsköltészet, Boccaccio, Petrarca.

Témakör

Téma

Tartalom harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina Személyek Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás Évszámok 895 táján (a honfoglalás), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077– 1095 (I. /Szent/


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Etika: Hit és vallás, a világvallások emberképe és erkölcsi tanításai, az intolerancia, mint erkölcsi dilemma. Vizuális kultúra: Bizánci művészet, román stílus, gótika, reneszánsz (Leonardo, Michelangelo, Raffaello). Matematika: Arab számok (hindu eredetű, helyi értékes, 10-es alapú, arab közvetítéssel világszerte elterjedt számírás), arab algebra. Fizika: Arab csillagászat (arab eredetű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér); tudománytörténet, asztrológia és asztronómia. Biológia-egészségtan: Az arab orvostudomány eredményei. Ének-zene: A középkor zenéje; a reneszánsz zenéje. Informatika: Internetes gyűjtőmunka és feladatlap megoldása (pl. a keresztes hadjáratok témájában).

Témakör 5. A magyarság története a kezdetektől 1490ig

(16 óra+6 óra)

Téma 1.A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). 2.Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és államférfiak. 3.A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. 4.A Magyar Királyság, mint jelentős középeurópai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi

Tartalom László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás) Topográfia Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád,

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Mutassák meg térképen a magyarság vándorlásának állomásait! Ismertessék a sztyeppövezet földrajzi jellegzetességeit és azt, milyen hatással van ez az ott élők életére! Tartsanak beszámolót a vérszerződésről, méltassák ennek katonai jelentőségét! Hasonlítsanak össze egy ókori többistenhívő vallást őseink hitvilágával! Képek alapján beszéljék el, milyen volt az élet a jurtában! Tartsanak beszámolót a lányok arról, hogyan építették a jurtát; a fiúk arról, hogyan használták az íjat! Mutassák meg a történelmi térképen a honfoglalás irányait! Méltassák a honfoglalás jelentőségét! Számítsák ki, hány év telt el a honfoglalástól máig! Mutassák meg a térképen, milyen államok léteztek Európában a honfoglalás idején! Ismerjék a kalandozó hadjáratok okát és célját, meséljenek mondákat a kalandozásokról!

Fejtsék ki, mi a keresztény magyar állam megalapításának jelentősége! Jellemezzék Szent Istvánt! Keressenek lakóhelyük környékén Szent Istvánt idéző emlékművet, szobrot, utcanevet stb.! Olvassanak el és értelmezzenek néhány törvényt István törvénykönyvéből!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás:  Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Pl. Szent István törvényeiben.) – Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése. (Pl. az Aranybulla elemzése, korabeli törvényi előírások az idegenekről; középkori városaink jellemzőinek, a lakosság összetételének, rétegződésének kutatása.) – Tanultak felhasználása új helyzetben Pl. – ( korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.) Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. (Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.) – Kérdések megfogalmazása a források megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, rejtett szándékaira vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, krónikaírók leírásainak elemzése.) – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. (Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.) – Kérdések megfogalmazása a források megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, rejtett szándékaira

Témakör

Téma Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában 5.Fölzárkózás, lemaradás. 6.A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. 7.Társadalmi és gazdasági változások a XIV– XV. század folyamán. 8.A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.

Tartalom Nándorfehérvár

Tevékenységek, tanulásszervezési Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások eljárások, módszerek, eszközök Továbblépés feltételei Meséljenek mondákat Szent Lászlóról! vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, Olvassanak részletet Szent László krónikaírók leírásainak elemzése.) törvénykönyvéből, és magyarázzák meg, – Különbségek felismerése és a mi indokolja a törvények szigorúságát! változások nyomon követése egy-egy Keressenek a történelmi térképen román történelmi jelenség kapcsán. (Pl. a kori műemlékeket, és mutassák meg jobbágy fogalom jelentésváltozása.) ezeket mai közigazgatási térképeken! – Híres emberek, történelmi személyek Mutassanak be – korábbi ismereteik jellemzése, feltevések megfogalmazása felhasználásával – egy magyarországi a cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. román kori műemléket! Hunyadi Mátyás külpolitikája.) Beszéljenek a tatárjárásról, olvassanak – Történelmi jelenetek rövid forrásrészletet róla! elbeszélése,eljátszása különböző Hasonlítsák össze IV. Béla tatárjárás előtti szempontokból. Erkölcsi kérdéseket és utáni tevékenységét felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. (Pl. Nándorfehérvár Helyezzék el az időszalagon az Árpád-kor ostromának rekonstruálása magyar és főbb évszámait! török korabeli források alapján.) Jelöljék körvonalas térképen a kiskirályok – Különböző szövegek, kép- és uralta területet! hanganyagok stb. vizsgálata történelmi Indokolják I. Károly főbb intézkedéseit és hitelesség szempontjából. (Pl. a XIX. tetteit! századi historizáló festészet alkotásai [pl. Keressenek összefüggést a királyi Feszty-körkép].) birtokok csökkenése és az újfajta királyi Kommunikáció: bevételek között! – Esszé írása történelmi-társadalmi Ismertessék forrásrészlet alapján a témákról. (Pl. I. Károly gazdasági kapuadó lényegét! reformjainak okai.) Jellemezzék Nagy Lajost, a lovagkirályt! – Történelmi, társadalmi témák vizuális Történelmi és körvonalas térképen ábrázolása. (Pl. a magyar társadalom mutassák meg a Nagy Lajos uralta változásai az Árpád-korban.) királyságokat és területeket! Indokolják az ősiség és a kilencedtörvény Tájékozódás térben és időben: jelentőségét a középnemesség és a királyi  Tanult események, jelenségek hatalom szempontjából! topográfiai helyének meghatározása

Témakör

Téma

Tartalom

Fogalmak ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus.

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Tervezzék meg egy nemes címerét! Jelöljék időszalagon az Anjou-kort! Hasonlítsák össze a középkori városokat a mezővárosokkal! Térképvázlaton kövessék nyomon a nándorfehérvári csata főbb eseményeit! Készítsenek rövid vázlatot a következő szempontokkal: Mátyás király belpolitikája, külpolitikája, gazdaságpolitikája,

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.)  Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. (Pl. a kereszténység felvétele, államok alapítása.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás.) Kapcsolódások: Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi. Vizuális kultúra: A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon (pl. a jáki templom). Ének-zene: Reneszánsz zene: Bakfark Bálint. Matematika: Térbeli modellek készítése (pl. korstílusok) demonstrálásához.

Témakör

Téma

Tartalom Személyek Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter Évszámok 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). Topográfia Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Informatika, könyvtárhasználat: A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig c. állandó kiállítása középkori része Hunyadi Mátyás kori anyagának feldolgozása sétálófüzet kitöltésével. Internetes gyűjtőmunka a magyarok eredetével kapcsolatos elméletek témájában.

Témakör

Téma

10. évfolyam

1.Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái.

6. A világ és Európa a kora újkorban

(12 óra)

2.Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. 3.Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák 4.Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején.

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Hasonlítsák össze, miben különbözött Amerika őslakóinak élete az európaiak életformájától! Mutassák meg földgömbön, történelmi térképen és jelöljék körvonalas térképen a főbb felfedezőutakat! Mondjanak néhány példát arra, milyen ételeket nem ehettünk Kolumbusz előtt! Hasonlítsák össze a céheket a manufaktúrákkal! Indokolják meg, hogy az árutermelés fellendülése miért eredményezte a pénzforgalom és a bankélet fejlődését! Készítsenek táblázatot a reformáció legfőbb tanításairól! Vonjanak le következtetéseket ebből az állításból: Egyedül Isten által üdvözül az ember”! Hasonlítsák össze a királyi egyeduralom, az alkotmányos királyság és a köztársaság jellemzőit! Festmények és fényképek alapján jellemezzék a Napkirály udvarát!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk stílusjegyeinek felismerése képek alapján.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol nemesség és a francia nemesség összehasonlítása.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború okainak csoportosítása.) Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom volt-e a XVII. századi angliai átalakulás?) – A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – összehasonlítása.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a XVI. századi világkereskedelem

Témakör

Téma

Tartalom

Kisállamok, nagyhatalmak. 5.Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei.

8.A tudományos világkép átalakulása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei működése.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. az angol polgárháború szakaszairól.) Tájékozódás időben és térben: -A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása.) Kapcsolódások:

6.A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. 7.Közép- és KeletEurópa a XVI– XVII. században.


Fogalmak örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. Személyek II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi

Földrajz: Földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozásai, a holland mélyföld, a Naprendszer. Hittan: Az egyház története a kora újkorban. Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière. Dráma és tánc: Az angol reneszánsz színház és dráma, a francia klasszicista színház és dráma. Vizuális kultúra: A barokk stílus. Ének-zene: A barokk zene.

Témakör

Téma

Tartalom Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Évszámok 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákócziszabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke). Topográfia Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság,


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Fizika: A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések. Kepler törvényei, Newton. Filozófia: Descartes, Bacon, Locke.

Témakör 7. Magyarország a kora újkorban

(14 óra)

Téma 1.A Jagelló-kor. 2.Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. 3.Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. 4.A három országrész berendezkedése, mindennapjai. 5.A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. 6.Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. 7.A magyar rendek és a Habsburgudvar konfliktusai. 8.A török kiűzése Magyarországról.

Tartalom Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Mutassák meg történelmi és körvonalas térképen a két, majd három részre szakadt ország területeit és a királyi (fejedelmi) székhelyüket! Ábrázolják időszalagon a részekre szakadás eseményeit! Jellemezzék a hódoltságban élő parasztok életét! Mondjanak egy-két példát magyarországi török építészeti emlékekre! Jellemezzék ezeket! Gyűjtsenek történeteket a végvári harcokról! Meséljenek a végvári katonák életéről! Ha lehetséges, nézzenek meg egy szép református templomot! Meséljenek arról, kik voltak a hajdúk, hogyan éltek békében és háborúban! Mondják el, miben különbözött a XVII. századi Erdély a másik két országrésztől! Mondják el ifj. Zrínyi Miklós halálának történetét, ismertessék a halála körülményeiről elterjedt szóbeszédeket! Vegyék számba Budavár katonai jelentőségét! Meséljenek Rákóczi Ferenc fiatalkoráról (szülei, neveltetése, bécsújhelyi börtön, szökése)! Készítsenek listát azokról a sérelmekről, amelyek a Rákóczi-szabadságharc kitöréséhez vezettek! Rendszerezzék ezeket (parasztok, földesurak, végvári vitézek)!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (pl. Erdély aranykoráról). – Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.) Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) – Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.) Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. kép alapján váralaprajz elkészítése.) – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526-ban álló alternatívák megvitatása.)

Témakör

Téma

Tartalom

9.Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI– XVII. századi Magyarországon. 10.A Rákócziszabadságharc. Egyezmények, szövetségek

Fogalmak felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, konkordátum, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus,

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Keressék meg történelmi térképen és mutassák meg körvonalas térképen a szabadságharc főbb katonai sikereinek eredményeit! Idézzenek fel egy-két kuruc dalt! Jellemezzék II. Rákóczi Ferenc fejedelmet! Meséljenek egy Mikes Kelemen-levél alapján a száműzetésben élő magyarok életéről! Jelöljék időszalagon a Bocskai szabadságharcot, Erdély aranykorának időszakát, ifj. Zrínyi Miklós halálát, Buda visszavívásának évét, a Rákócziszabadságharc időtartamát, Rákóczi halálát! Mutassák meg mai térképen, hol nyugszik Rákóczi! Készítsenek szinkronisztikus táblázatot a tanult XVI–XVII. század európai és magyar eseményeiről!

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei – Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel; valamint Schulhof Izsák beszámolója Buda visszavívásáról c. forrás elemzése.) Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az ellenreformáció térnyerésének nyomon követése.) Kapcsolódások: Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen. Ének-zene: Szegénylegény katonaénekek (pl. Csinom Palkó). Földrajz: A természeti környezet változása a török korban.

Témakör

Téma

Tartalom liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Évszámok 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804– 1814/15 (Napóleon


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Matematika: Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásoknak az elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése – váralaprajz készítése). Informatika: Törökországi magyar emlékhelyek keresése az interneten, virtuális séta.

Témakör

Téma

8. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

1.A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

(15 óra)

2.A felvilágosult abszolutizmus. 3.Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. 4.Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. 5.A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. 6.A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség

Tartalom császársága), 1848 (forradalmak Európában). Topográfia Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok ÉszakAmerikában, Waterloo.

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Rövid életrajzok, életutak készítése könyvtári gyűjtőmunkával a felvilágosodás nagy alakjairól, jelentős képviselőiről (filozófusok, írók, tudósok). Vitaszituáció megbeszélése és eljátszása: Amerika függetlensége vagy alkalmazkodás az anyaország (Anglia) döntéseihez témában. Adatsorok, grafikonok és ábrák tanulmányozása Franciaország forradalom előtti helyzetéről, következtetések levonása. Írásos források elemzése (a Függetlenségi Nyilatkozat és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának részletei). Lényegkiemelés, kulcsmondatok meghatározása tanári segítséggel. Helyes lépés volt-e XVI. Lajos szökése? Érvek és ellenérvek gyűjtése történelmi forrásokból (tankönyv, ismeretterjesztő irodalom), saját vélemény megfogalmazása, irányított vita. A francia forradalomtól a Szent Szövetségig – európai térképek összehasonlító vizsgálata történelmi szempontok alapján. Kronológiai szinkronvázlat készítése a napóleoni háborúk és Magyarország történetéről. A manufaktúra és a gyár sematikus rajzának értelmezése. Házi dolgozat írása XVIII–XIX. századi feltalálókról, találmányokról. Képek gyűjtése, tabló készítése

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kiemelt kompetenciák Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a tömegek bekerülése a politizálásba.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.) Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. (Pl. a forradalmi terror és szükségessége.) – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Robespierre, Napóleon.) Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a felvilágosodás hatásának kimutatása.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. egyházüldözés a francia forradalom idején, a hatalommegosztás elvének ábrája.) – Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból, (Pl. a szabadkőművesség témájában.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)

Témakör

Téma

Tartalom

rendszere. 7.Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. 8.A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Fogalmak betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök csoportmunkában a nagyvárosi élet jellemzőiről a XIX. században. Az angol iparvidékek (Manchester, Liverpool) telepítő tényezőinek felismerése történelmi és földrajzi térképek összehasonlításával. Jenner és a védőoltás – a védőoltás felfedezésének és bevezetésének jelentősége, a látottak összefoglalása videofilm alapján. Kiselőadások a XIX. századi munkásmozgalom néhány irányzatáról (pl. géprombolók, utópisták, kommunisták).

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei készítése. (Pl. a francia forradalom korszakai.) – Események, történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. XVI. Lajos pere.) – Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről (Pl. a „Mi viszi előre a világot? Forradalom vagy szerves fejlődés” témájában.) Tájékozódás időben és térben: – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.) Kapcsolódások: Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika. Ének-zene: A klasszika zenéje (pl. Haydn, Mozart, Beethoven), Marseillaise. Fizika: Hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysége (watt). Erkölcstan; etika: Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése. Földrajz: Urbanizációs folyamatok és hatásaik.

Témakör

Téma

Tartalom Ferenc Évszámok 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József). Topográfia Határőrvidék, Bácska, Bánát


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Filozófia: A felvilágosodás filozófusai (pl. Diderot, Voltaire, Rousseau), a német idealizmus (pl. Kant, Hegel), Marx. Biológia-egészségtan: Védőoltások (az immunológia tudományának kezdetei). Mozgóképkultúra és médiaismeret: A modern nyilvánosság kialakulása. Informatika: Prezentáció készítése pl. az ipar forradalom témájában

Témakör

Téma

9. Az újjáépítés kora Magyarországon

1.Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. 2.A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. 3.A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban.

(9 óra)

4.Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. 5.A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

Tartalom

Fogalmak reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás,

Tevékenységek, tanulásszervezési Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások eljárások, módszerek, eszközök Továbblépés feltételei Sematikus térképvázlat készítése Kiemelt kompetenciák Magyarországról és a főbb nemzetiségek Ismeretszerzés, tanulás: elhelyezése a térképen. – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, Mária Terézia és II. József jellemzése, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a céljaik és tetteik összehasonlítása tanári korszakra vonatkozó demográfiai segítséggel. adatok elemzése, értékelése.) Beszélgetés a nők helyzetéről a – A tanultak felhasználása új tradicionális társadalomban. Képek feladathelyzetben. (Pl. a felvilágosodás gyűjtése jellegzetes társadalmi fogalmainak azonosítása a korszak szerepekről, munkákról, foglalkozásokról. uralkodói intézkedéseiben.) Népesedési grafikon értelmezése, – Egy történelmi oknyomozás elemzése. megtervezése. (Pl. Martinovics Ignác perújrafelvétele.) Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.) Kommunikáció: – Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra készítése.) Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Magyarország etnikai és vallási összetételének, elemzése.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl.

Témakör

Téma

Tartalom tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Személyek Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Évszámok 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten),


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei a népességmozgások irányainak megjelenítése.) Kapcsolódások: Földrajz: Magyarország természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. A magyar felvilágosodás irodalma: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Ének-zene: A barokk zene (pl. J. S. Bach, Händel), a klasszika zenéje (pl. Haydn). Vizuális kultúra: Barokk stílusú épületek (pl. a fertődi Esterházy-kastély), freskók, szobrok és táblaképek Magyarországon, Informatika: könyvtártípusok, könyvtártörténet. . Grafikonok, diagramok készítése a demográfiai adatok szemléltetésére

Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Petőfi Sándor halála.) Kritikai gondolkodás:

Témakör 10. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

(15 óra)

Téma 1.Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. 2A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. 3.A reformmozgalom kibontakozása. 4.A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. 5.A reformkori művelődés, kultúra. 6.A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

Tartalom 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel). Topográfia Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Történelmi személyiségek vázlatos életútjának elkészítése, a személyiségek jellemzése (pl. Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Deák). Korabeli írott források olvasása, szövegértés, lényegkiemelés (Hitel, Pesti Hírlap). Információk gyűjtése könyvtárban, képi és szöveges információk rendszerezése, bemutatása (a nemzeti kultúra fejlődése, Széchenyi gyakorlati alkotásai). A szabadságharc eseményeinek követése a térképen, történelmi események kapcsolása helyszínekhez (pl. Pákozd, Isaszeg, Buda). Különböző vélemények (korabeli, későbbi) elolvasása a Függetlenségi Nyilatkozatról. A vélemények feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Grafikonok, diagramok tanulmányozása a szabadságharc hadseregéről. Következtetetések levonása, a megállapítások alkalmazása a történelmi események tanulmányozása során. Mondák, történetek olvasása Kossuth Lajosról. A mondák valóságmagvának meghatározása történelmi ismeretek alapján. Vita a mondák keletkezésének lehetséges módjairól.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Széchenyi István, Görgey Artúr; az érdekegyesítéssel és a törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos viták bemutatása.) – Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló című történeti drámája.) Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.) – Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.) Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.) Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti forradalom eseményei.)

Témakör

Téma 7.Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. 8.A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés.

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kapcsolódások: Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: A XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum). Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás. Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése Széchenyi István gyakorlati újításairól. Az 1848-49-es szabadságharc számítógépes stratégiai játék alkalmazása.

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei

Témakör

Téma

Tartalom

11. évfolyam 1. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra)

1. Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. 2. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. 3. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. 4. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. 5. A modern polgári állam jellegzetességei. A hatalommegosztás formái, színterei. 6. Az Európán kívüli

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Rotschildok, Viktória királynő, XIII. Leó Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezicsatorna, ElzászLotaringia, Balkán Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, BoszniaHercegovina Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet),

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Az olasz egység létrejöttének Ismeretszerzés, tanulás: nyomon követése. – Ismeretszerzés statisztikai Olaszország külpolitikai szerepének táblázatokból, grafikonokból, értékelése. diagramokból. (Pl. az egyenlőtlen Bismarck és Garibaldi cselekvéseinek, fejlődés fogalmának értelmezése.) döntéseinek figyelemmel kísérése a – Önálló információgyűjtés különböző német és olasz egység kialakítása médiumokból. (Pl. az ipari során. forradalom második szakaszának A német gazdasági és demográfiai találmányai; a Dreyfus-ügy.) adatok elemzése. Kritikai gondolkodás: A német egységhez vezető diplomáciai – Különbségek felismerése és a és katonai lépések áttekintése. változások nyomon követése egyA Német Császárság egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. államberendezkedésének vizsgálata. szövetségi rendszerek.) A német egység külpolitikai – Híres emberek, történelmi következményeinek megértése. személyek jellemzése, feltevések Feltevések megfogalmazása megfogalmazása a történelmi csoportmunkában a főbb fordulatok személyiségek cselekedeteinek, lehetséges indokairól (béke viselkedésének mozgatórugóiról. Ausztriával, háború Franciaország (Pl. Bismarck politikai pályája. ellen, partraszállás Szicíliában, a – Önálló vélemény megfogalmazása hatalom átadása a királynak). történelmi eseményekről, Területi változások az USA szereplőkről, jelenségekről, történetében az alakulástól a XIX. filozófiai kérdésekről. (Pl. a század végéig. Gazdasági változások gyarmatosítás ideológiája.) leolvasása, értelmezése történelmi Kommunikáció: térképről – a vasútvonalak és – Esszé írása történelmi – társadalmi iparosodás az USA-ban. témákról. (Pl. a technikai fejlődés Érvek a rabszolgatartás mellett és ellen hatása a környezetre és az – egy déli és egy északi polgár életmódra.) elképzelt vitája az USA-ban. – Mások érvelésének összefoglalása és Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom

világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. 7. Kína és Japán. 8. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte)

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Észak és Dél gazdasági, társadalmi és figyelembe vétele. A kulturális szempontú összehasonlítása, véleménykülönbségek tisztázása, a az ellentétek feltárása. saját álláspont gazdagítása, A polgárháború menetének nyomon továbbfejlesztése. (Pl. követése. rabszolgakérdés, női emancipáció.) Az egyenlőtlen fejlődés jellemzőinek Tájékozódás térben és időben: és következményeinek áttekintése. – Történelmi időszakok Az Egyesült Államok térnyerésének összehasonlítása a változások nyomon követése. mennyisége és gyorsasága A második ipari forradalom szempontjából. (Pl. jellemzőinek feltárása. gyarmatbirodalmak kiterjedése a A technikai újítások mindennapokra XIX. század elején és végén. történő hatásának feltárása, – Események, jelenségek, tárgyak, összevetése napjaink viszonyaival. személyek időrendbe állítása. (Pl. az A demográfiai folyamatok nyomon olasz és a német egység követése és elemzése. megvalósulásának fő területi A városiasodás és az életmód közötti lépései.) kapcsolat feltárása. Kapcsolódási pontok: A munkásmozgalom irányzatainak Földrajz: számbavétele. Kontinensek földrajza, Európa országai, Az egyes irányzatok társadalmi, Balkán, a városfejlődés szakaszai. politikai és regionális Magyar nyelv és irodalom: vonatkozásainak feltárása és Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, megértése. Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, A nemzeti és hatalmi ellentétek Rimbaud, Baudelaire, Keats. feltárása és elemzése. Vizuális kultúra: Az ellentétek gazdasági, társadalmi és Eklektika, szecesszió és az izmusok ideológiai hátterének feltárása. meghatározó alkotói és művei. A polgári állam jellemzése, Ének-zene: feladatainak áttekintése. Verdi, Puccini, Wagner, Debussy. A gyarmatosítás új vonásainak Fizika: feltárása. Tudósok, feltalálók: Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Az Európai hatalmak gyarmatbirodalmainak feltérképezése, a gyarmati ellentétek feltárása. A gyarmatosítás gazdasági, demográfiai és politikai összetevőinek feltárása. A japán felemelkedés okainak feltárása. Japán regionális hatalmi helyzetének elemzése. A balkáni nemzetállamok kialakulási folyamatának nyomon követése térképek, térképvázlatok segítségével. A hatalmi politikában bekövetkező változások politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális okainak feltárása. Oroszország hatalmi helyzetének elemzése. A három császár szövetségének értékelése (összetartó és bomlasztó tényezők). Az új szövetségi rendszerek kialakulásához vezető tényezők feltárása és megértése. A berlini kongresszus, az orosz–japán háború és a gyarmati vetélkedés szövetségi rendszerekre gyakorolt hatásának megértése és elemzése.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Faraday, Helmholz. Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár. Biológia-egészségtan: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet. Testnevelés és sport: Újkori olimpiák.

Témakör

2. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra)

Téma

Tartalom

1. A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom 2. A kiegyezés 3. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. 4. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. 5. Budapest világvárossá válása. 6. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. 7. A dualizmus válságjelei. 8. A tudomány és művészet a dualizmus korában. 9. Életmód a századfordulón.

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, BoszniaHercegovina Kronológia: 1849.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei A megtorlás, a Bach-rendszer Ismeretszerzés, tanulás: kiépítése. A megtorlás tényeinek és a – Példák gyűjtése a szabadság-harcot birodalmi célokkal való kapcsolatának követő megtorlás és üldöztetés feltárása. magyar, valamint más nemzetiségű A Bach-korszak gazdasági áldozatairól, formáiról, eszközeiről, eredményeinek megvitatása. méretéről. (Pl. a lengyel, olasz és A magyar politikusok Béccsel német származású honvéd tisztek szembeni ellenállásának elemzése kivégzése, a hazai zsidó (okok, formák és közösségekre kirótt hadisarc.) következmények). Az – Ismeretszerzés különböző írásos újabszolutizmus kudarcának forrásokból, statisztikai elemzése (kül- és belpolitikai táblázatokból. (Pl. a dualizmus-kori okok). gyáripar.) Az 1861-es országgyűlés pártjainak – Egy történelmi oknyomozás megismerése, programjaik megtervezése. összevetése. Kritikai gondolkodás: A kiegyezés létrejötte és tartalma. – Erkölcsi kérdéseket felvető Államformák, államszervezet. élethelyzetek felismerése, Politikai viszonyok. A kiegyezés bemutatása. (Pl. az aradi vértanúk rendszerének belső ellentmondásai. búcsúlevelei, a tiszaeszlári vérvád A kiegyezés kül- és belpolitikai, képtelensége.) valamint gazdasági okainak feltárása. – Különböző történelmi elbeszélések A dualista rendszer felépítésének összehasonlítása a narráció módja elemzése. alapján. (Pl. a kiegyezés mérlege A horvát–magyar kiegyezés értelmezése és értékelése. Eötvös József és Kossuth Lajos írásai Írásos források feldolgozása különböző alapján.) nézőpontból a kiegyezésről. – Feltevések megfogalmazása egyes Lényegkiemelés, kulcsmondatok jelenségek hátteréről, feltételeiről, megfogalmazása. okairól. (Pl. a zsidó emancipáció Gazdasági és társadalmi fejlődés a okai, a zsidóság részvétele a dualizmus korában. Az egyes Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság)

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A városiasodás. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. A dualizmus pártviszonyainak jellemzése, a pártok alapelveinek és jellemzőinek feltárása. Tisza Kálmán miniszterelnökségének értékelése. Az állam modernizációs szerepének feltárása. Az állami gazdaságpolitika gazdasági és ideológiai okainak megértése. A mezőgazdaság átalakulásának jellemzése. A gyors ipari fellendülés összetevőinek feltárása. A magyar iparszerkezet sajátosságainak kiemelése. A hitelszervezet szerepének megértése. A torlódó társadalom fogalmának megértése. Az agrár- és az ipari társadalom sajátosságainak feltárása és összevetése. A parasztkérdés gazdasági és politikai vonatkozásainak feltárása. A kialakuló munkásság összetételének, fejlődésének és súlyának a feltárása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei modernizációban.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a dualizmus pártviszonyai.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a dualista állam.) – Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) – Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.) Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők számbavétele.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. a magyarországi vasúthálózat fejlődése.) Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Budapest világvárossá fejlődésének nyomon követése, a fejlődés okainak feltárása. A városkép jellemzőinek megismerése. A magyarországi demográfiai robbanás összetevőinek elemzése. A világvárossá fejlődő Budapest jellemző vonásainak feldolgozása csoportmunkában, tankönyv, olvasókönyv és ismeretterjesztő irodalom segítségével. Történelmi helyszínek alaprajzainak értelmezése, az alaprajz és a kép összekapcsolása (Országház, Nyugati pályaudvar, Nagyvásárcsarnok). A nemzetiségi törvény jellemzőinek feltárása és értékelése. A kor Európájára jellemzőnemzetiségi helyzet áttekintése Az etnikai viszonyok változásának nyomon követése, az okok feltárása. A nemzetiségi kérdés alakulásának nyomon követése. A különböző magyarországi népcsoportok eltérő helyzetének, törekvéseinek feltárása Életmód-történeti szövegek értő olvasása, szövegrészletek összevetése megadott szempontok alapján. Szövegekhez képek hozzárendelése.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat). Vizuális kultúra: Romantika és realizmus (pl. Munkácsy Mihály), a szecesszió és eklektika jellemzői (pl. Steindl Imre: Országház). Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett születése, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Földrajz: Folyamszabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai. Fizika: Az elektrifikáció, a transzformátor, a villamos mozdony, a karburátor. Testnevelés és sport: Magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd, magyar sikersportágak (pl. úszás, vívás). Informatika: Internetes forrásgyűjtés pl. a dualizmus kori élclapok (Bolond Miska, Borsszem Jankó, Üstökös) anyagából.

Témakör

3. Az első világháború és következményei (16 óra)

Téma

Tartalom



1. Az első világháború. 2. Magyarország az első világháborúban. 3. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. 4. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. 5. Az első világháborút lezáró békerendszer. A Párizs környéki békék. 6. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. 7. Új államok KözépEurópában. A határon túli magyarság sorsa.

Fogalmak: villámháború – állóháború/ állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A világháború kitörése, okainak és körülményeinek feldolgozása, megértése. A háború frontjainak azonosítása, fordulópontjainak feldolgozása. A háborúba belépő országok főbb céljainak rendszerezése. A háború és az új típusú hadviselés jellemzőinek felismerése, értékelése. Az amerikai hadba lépés körülményeinek feldolgozása. Az antantgyőzelem okainak, körülményeinek és várható következményeinek elemzése. Feltevések megfogalmazása, érvek gyűjtése az antant és a központi hatalmak szövetségi rendszerének kialakulása okairól. Első világháborús fegyverek lényeges vonásainak felismerése, jellemzőinek ismertetése modell vagy képi ábra alapján (a tank, a géppuska). Első világháborús események térképen való azonosítása. Az orosz forradalmak. Az orosz társadalom jellemzőinek és a politikai viszonyok sajátosságainak feldolgozása. A bolsevik hatalomátvétel politikai, társadalmi, gazdasági körülményeinek és következményeinek megértése.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. háborús veszteségek.)  Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. (Pl. haditudósítások, plakátok.)  Információk gyűjtése múzeumokban. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.) Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Ferenc József korának plakátjai, karikatúrái.)  Tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.) Kommunikáció:  Esszé írása történelmi-társadalmi témákról (Pl. a trianoni békediktátum hatásai.)  Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek

Témakör

Téma Kisállamok, nagyhatalmak.

Tartalom


merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása)

Információk szerzése az internetről a bolsevikokról és a hatalomátvételről. A különböző információk rendszerezése, ütköztetése. Európa politikai határai megváltozásának felismerése, a változások lényegének összefoglalása térképek összehasonlításának segítségével. A wilsoni elvek érvényesülésének lehetőségei és kudarcának okai. A párizsi békerendszer ellentmondásainak felismerése, a kisebbségvédelem szükségességének okai. Trianon és következményei. A francia–angol nagyhatalmi politikai célok, és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának összefüggései.


tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a világháborúban.)  Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.) Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.) Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.) Kapcsolódási pontok: Földrajz: Európa domborzata és vízrajza. Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei. Kémia: Hadászatban hasznosítható vegyi anyagok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre.

Témakör

4. Európa és a világ a két világháború között (18 óra)

Téma

Tartalom

1. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. 2. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. 3. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. 4. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. 5. Az 1929-33-as világgazdasági válság 6. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. 7. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. 8. Tudomány és művészet a két világháború között. Életmód és mindennapok a két világháború között.

Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawesterv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi Topográfia: KöztesEurópa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudétavidék Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása),

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A tekintélyuralmi rendszerek jellemzőinek azonosítása. Az új politikai mozgalmak megjelenésének társadalmi háttere. Az olasz fasizmus hatalomra jutásának bel- és külpolitikai háttere. A fasiszta állam működésének, jellemzőinek felismerése. A sztálini diktatúra a 30-as években. A hadikommunizmus és a NEP bevezetésének összefüggései. A Szovjetunió létrejöttének politikai, katonai feltételeinek feldolgozása. A kommunista rendszer társadalmi, gazdasági, politikai jellemzőinek azonosítása, megértése. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával a nők életéről, a nők jogairól a XX. század első évtizedeiben. A női emancipáció a XX. században – a téma megvitatása csoportmunkában. Utólagos vélemények elolvasása, megértése a szovjet típusú modernizációról. A vélemények összevetése, lényegkiemelés. Sztálin korabeli és utólagos megítélésének elemzése írott források, képek, karikatúrák segítségével.


Témakör

Téma

Tartalom

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei A világháború következményei és az Ismeretszerzés, tanulás: európai gazdasági válság – Ismeretszerzés különböző összefüggéseinek felismerése. statisztikai táblázatokból, Grafikonok, diagramok grafikonokból, diagramokból. (Pl. tanulmányozása, következtetések a német választások eredményei levonása a nagy gazdasági világválság 1928–33 között; a munkanélküliség megértéséhez. alakulása az Egyesült Államokban A válság jellemzői és következményei. 1929–1937.) Az Amerikai Egyesült Államok – Különböző emberi válasza a válságra: a New Deal. magatartástípusok, élethelyzetek A világgazdasági válság kitörésének, megfigyelése, következtetések hátterének feltérképezése. levonása. (Pl. a GULAG A válság gazdasági és társadalmi táborainak élete Szolzsenyicin: következményeinek feldolgozása. Az állami beavatkozás szerepének Ivan Gyenyiszovics egy napja című értelmezése a válság kezelésében műve alapján.) A világforradalmi illúziók háttere, a Kritikai gondolkodás: demokrácia megvédésének – Feltevések megfogalmazása egyes körülményei Németországban társadalmi-történelmi jelenségek A nemzetiszocializmus elméletének okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) főbb összetevőinek feldolgozása. – Különböző szövegek, hanganyagok Hitler hatalomra jutásának elemzése stb. vizsgálata a hitelesség (okok, körülmények). szempontjából. (Pl. különböző A náci hatalom jellemzőinek propagandafilmek elemzése.) összegyűjtése. – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

5. Magyarország a két világháború között (16 óra)

Téma

Tartalom

1. A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. 2. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. 3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. 4. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. 5. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. 6. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és sport.

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert Topográfia: Felvidék, Kárpátalja Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés),

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Kronologikus táblázat készítése a viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. magyar és egyetemes történelemről a Gandhi és a polgári engedetlenségi harmincas évekre. mozgalom.) A Monarchia felbomlásának és az Kommunikáció: utódállamok kialakulásának – Folyamatábra, diagram készítése. megfigyelése, elemzése történelmi, (Pl. a világgazdasági válság etnikai és gazdasági (földrajzi) jelenségei.) térképek segítségével. Tájékozódás időben és térben: A világgazdasági válság – A történelmi tér változásainak Magyarországi következményeinek leolvasása különböző térképekről. feltérképezése. (Pl. Köztes-Európa nemzetiségi Politikusportrék készítése. térképének összevetése az első Gazdasági válság és jobbratolódás a világháború előtti és utáni belpolitikában. államhatárokkal.) Történelmi időszakok összehasonlítása A Gömbös-kormány bel- és a változások mennyisége és gyorsasága külpolitikai programjának szempontjából. (Pl. a hagyományos női feldolgozása. szerep megváltozása fél évszázad alatt.) A Gömbös kormány bukásának elemzése. A német befolyás Kapcsolódási pontok: növekedése Köztes-Európában Magyar nyelv és irodalom: (bizonyítékok, okok, Az avantgárd (pl. Apollinaire, Borges, következmények). Bulgakov, Faulkner, Thomas Mann, A német befolyás erősödésének okai, jellemzői, állomásai Magyarországon. Orwell, Szolzsenyicin, Iszaak Babel). Vizuális kultúra: A revíziós politika sikerei és a A technikai képalkotás: fényképezés, belpolitikai élet átalakulása közötti film jelentősége. összefüggések elemzése Teleki Pál Az avantgárd: Picasso: Guernica. kísérlete a fegyveres semlegesség Fényképek értelmezése. fenntartására, a német befolyás Ének-zene: ellensúlyozására, és a revízió sikeres Az avantgárd zene, a dzsessz. folytatására. A revízió sikerei, a revízió ára - a téma Biológia-egészségtan: Vitaminok, Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása)

5. Magyarország a két világháború között (16 óra)

1. A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. 2. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. 3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei feldolgozása tankönyv, olvasókönyv és penicillin – antibiotikumok, ismertterjesztő irodalom alapján védőoltások. csoportmunkában Mozgóképkultúra és médiaismeret: Házi dolgozat készítése a lakosság két A média kifejező eszközei és ezek világháború közötti életmódjáról, hatásmechanizmusa. történetéről. A korszak stílusirányzatai. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936). Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten és elemzésük. Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom



Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság,

A háború kirobbanása: a körülmények feltérképezése. A Lengyelország elleni német és szovjet támadás feldolgozása. A furcsa háború kialakulása, jellemzői, hátterének elemzése. A Nyugat (Dánia, Norvégia, Franciaország) lerohanása. A német– angol háború menetének feldolgozása.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése,

4. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. 5. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. 6. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és sport.

6. A második világháború (15 óra)

1. A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. 2. A fordulat a háború menetében. 3. A szövetségesek

Témakör

Téma

Tartalom

együttműködése és győzelme. 4. A második világháború jellemzői. A holokauszt. 5. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. 6. Kállay Miklós miniszterelnöksége. 7. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. 8. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és a holokauszt Magyarországon.

Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, ElAlamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjetnémet megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja



Olaszország hadba lépésének háttere, következtetések levonása. (Pl. céljai. kollaboránsok, ellenállók, A Balkán meghódítása és a embermentők a második Szovjetunió elleni háború kirobbanása. világháborúban.) A német sikerek és vereségek a keleti fronton (az okok és következmények Kritikai gondolkodás: elemzése). A japán támadás okai, – Híres emberek jellemzése (Pl. körülményei és következményei. Churchill, a brit elszántság Az 1942-es fordulat eseményeinek jelképe.) feltérképezése. A szövetségesek előretörésének – Értékrendek összehasonlítása, irányai, helyszínei és következményei saját értékek tisztázása. (Pl. Németországra és Olaszországra Göring-, Höss-idézetek alapján a nézve. náci gondolkodásról.) A második világháború szakaszainak – Történelmi-társadalmi jelenségek elkülönítése és fordulópontjainak értékelése a saját értékrend felismerése történelmi térképek alapján. (Pl. holokauszt.) segítségével. – Filmek a történelmi Második világháborús hitelességének vizsgálata. (Pl. A dokumentumfilmek jellemző halál ötven órája [1965].) részleteinek értelmezése, illetve – Kérdések megfogalmazása a összefoglalása szóban vagy írásban. forrás megbízhatóságára A három szövetséges nagyhatalom vonatkozóan (pl. Horthy Miklós együttműködésének elvi alapjai és gyakorlata, eredményei. emlékiratai kapcsán). Németország katonai vereségének okai – A zsidótörvények változásainak és körülményei. felismerése, az okok Japán vereségének körülményei, és a megkeresése. győztesek között kialakuló Kommunikáció: érdekellentétek elemzése. Események dramatikus A totális háború, amelyben a hátország megjelenítése. (Pl. Churchill és is fronttá válik.

Roosevelt vitája a második front

Témakör

Téma

Tartalom Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, elalameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború) 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942– 1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943.

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A háború alatti népirtások jellemzői. A holokauszt elvi háttere, folyamata és következményei. Képi információk gyűjtése, csoportosítása és elemzése második világháborús haditechnikai eszközökről. Beszélgetés a holokausztról, mások véleményének meghallgatása, a saját vélemény kulturált megfogalmazása, az érvelés technikájának gyakorlása. Magyarország háborúba sodródásának bel- és külpolitikai okai, körülményei. Magyarország Szovjetunió elleni háborúba lépésének okai, körülményei és következményei. Kállay hintapolitikájának kül- és belpolitikai jellemzői, hátterének elemzése. Magyarország német megszállásának okai, bel- és külpolitikai következményei. A háborúból való kiugrási kísérlet körülményei. A nyilasok hatalomra jutásának okai és következményei. A civil és katonai emberáldozatok. A népességveszteség adatainak feldolgozása, elemzése. A nemzeti vagyon pusztulását mutató adatok feldolgozása.


megnyitásának helyszínéről.) Érvelés: (pl A náci fajelmélet tarthatatlansága.) Tájékozódás időben és térben: A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941. Kronológiai adatok rendezése. Kapcsolódási pontok: Fizika: Nukleáris energia, atombomba. Etika: Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság. Személyes történetek, naplók, memoárok Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei) Mozgóképkultúra és médiaismeret: Videó-interjúk, visszaemlékezések, a videó-interjú, mint műfaj elemzése

Témakör

Téma

Tartalom január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas



Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten, és elemzésük.

Témakör

Téma

Tartalom hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon)



Témakör

12. évfolyam 7.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (8 óra)

Téma 1. A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. 2. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. 3. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. 4. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Fogalmak: Egyesült A fejlett piacgazdaság, a demokratikus Ismeretszerzés, tanulás: Nemzetek Szervezete berendezkedés országai.  Ismeretszerzés különböző írásos (ENSZ), szuperhatalom, Az európai hatalmi helyzet jellemzői a forrásokból, vizuális rendezők vasfüggöny, hidegháború, világháborút követően. készítése. (Pl. a két szuperhatalom fegyverkezési verseny, A hidegháború kialakulása, jellemzőinek összegyűjtése.) kétpólusú világ, NATO, körülményeinek feltérképezése,  A tanultak felhasználása új Varsói Szerződés, KGST, elemzése. feladathelyzetekben. (Pl. KeletEurópai Gazdasági A „német kérdés” szerepe a Közép-Európa országainak Közösség (Közös Piac), hidegháborús konfliktusok szovjetizálása.) berlini fal, harmadik világ, kiéleződésében. Kommunikáció: el nem kötelezettek Az ENSZ megalakulása szervezeti  Folyamatábra, diagram készítése. mozgalma, felépítése és működése. (Pl. a két szuperhatalom katonai újantiszemitizmus Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiadásai.) Személyek: Sztálin, Mao szuperhatalommá válásának okai,  Beszélgetés egy társadalmi, Ce-tung, Truman, körülményei. történelmi témáról. Saját vélemény Adenauer, Hruscsov, A szovjet politika megváltozása megfogalmazása. (Pl. az iszlám Kennedy, Ben Gurion Sztálin halála után. fundamentalizmus okai, hatásai.) Topográfia: NSZK, NDK, Köztes-Európa politikai és katonai Tájékozódás térben és időben: Izrael, Kuba, Korea, viszonyainak változásai.  Múltban élt emberek életének Vietnam India függetlenné válásának bel- és összehasonlítása a jelennel. (Pl. Kronológia: 1945 (az külpolitikai körülményei. Közép-Európa államai a ENSZ létrejötte), 1947 (a A kínai polgárháború és a szocializmus időszakában és Truman-elv, a párizsi kommunisták győzelme. napjainkban.) béke, India függetlensége), A koreai háború, mint a Tanult helyek megkeresése a térképen. 1948 (Izrael létrejötte), szuperhatalmak közötti konfliktus (Pl. a két tömb meghatározó államai.) 1949 (az NSZK, az NDK, egyik jellemzője. a NATO, a KGST, a Kínai A gyarmatok felszabadulása, a Kapcsolódási pontok: Népköztársaság létrejötte, harmadik világ és az el nem Magyar nyelv és irodalom: Orwell, a szovjet atombomba), kötelezettek mozgalma. Szolzsenyicin, Hrabal, Camus, Garcia 1950–1953 (a koreai A közel-keleti helyzet. Az arab–izraeli Marquez. háború), 1956 (az SZKP konfliktus kiéleződésének okai és Kémia: XX. kongresszusa, a következményei. Hidrogénbomba, nukleáris fegyverek. Tartalom


Témakör

Téma

Tartalom szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–1965 (a második vatikáni zsinat)


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Vizuális kultúra: A posztmodern, intermediális művészet. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet.

Témakör

8. Magyarország 19451956 között (10 óra)

Téma

Tartalom

1. Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. 2. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. 3. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői.

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei A háborús károk felszámolása. A Ismeretszerzés, tanulás: demokratikus közélet kiépítésének  Ismeretszerzés személyes kísérlete. beszélgetésekből és A párizsi békeszerződés. A határon túli megfigyeléséből. (Pl. az 1956-os magyarság sorsa. események résztvevőinek Magyarország szovjet megszállása és visszaemlékezéseiből.) annak politikai következményei.  A tanultak felhasználása új Az 1945-ös választások eredményei és helyzetekben. (Pl. Magyarország következményei. szovjetizálása.) A gazdasági válság jellemzői és az  Egy történelmi oknyomozás újjáépítés eredményei. A Kisgazdapárt megtervezése. (Pl. Tóth Ilona ügye.) visszaszorításának és szétverésének  Ismeretszerzés különböző írásos okai, módszerei, és a folyamat forrásokból, vizuális rendezők következményei elemzése. készítése. (Pl. Magyar lakosság A Kommunista Párt módszerei és kivándorlásának és emigrációjának eszközei a kizárólagos hatalom irányai, célállomásai [pl. Nyugat megszerzése érdekében. Európa országai, USA, Izrael] A totális diktatúra kiépítésének főbb létszámadatai, és következményei.) állomásai. Kritikai gondolkodás: A terror működtetésének okai, formái  Feltételezések megfogalmazása híres és következményei. emberek viselkedésének A gazdaság államosításának formái és mozgatórugóiról. (Pl. Nagy módszerei. Imre/Kádár János 1956-os A személyi kultusz jellemzői és a szerepvállalása.) kultúrpolitika sajátosságai.  Érvek gyűjtése feltevések mellett és Korabeli írásos és képi források ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. értelmezése, csoportosítása – a Rákosikoncepciós perek.) korszakról.  Többféleképpen értelmezhető Rákosi ideiglenes bukása, és Nagy szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Imre első miniszterelnöksége. A (Pl. a Rákosi-korszak viccei.) Szovjetunióban folyó hatalmi harc Kommunikáció: következményei a magyar  Beszélgetés egy történelmi témáról. Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Témakör

Téma

Tartalom Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajkper), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen)

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök belpolitikára. A pártellenzék színrelépése és az egyetemi mozgalmak megindulása. A forradalmi követelések elemzése. A forradalmi mozgalom kiteljesedése, a fegyveres harcok kezdete. A forradalmi megmozdulások országossá válása. A forradalom és szabadságharc követeléseinek győzelme. A szovjet beavatkozás okai, konkrét eseményei és következményei. 1956-os dokumentumfilmek jelmező részleteinek értelmezése szóban és írásban.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei (Pl. a Nyugat magatartása 1956ban.)  Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.) Kapcsolódási pontok: Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Magyarország XX. századi eseményeinek és azok hátterének megismerése.

Témakör

Téma

Tartalom



Témakör

9. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (8 óra)

Téma

Tartalom

1. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. 2. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. 3. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. 4. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.

Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Charta ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaucescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyevdoktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Az enyhülési folyamat eredményei és ellentmondásai az 1960-as 1970-es években. Németország helyzete 1960– 1970 között. Párhuzamos időrendi táblázatok készítése (Magyarország, NyugatEurópa, Kelet-Európa, USA, fejlődő világ) a legjelentősebb események feltüntetésével a XX. század második feléről. A vietnami konfliktus és a háború jellemzőinek feltérképezése. Az arab–izraeli háborúk az 1960-70-es években. A kis hidegháború kialakulásának körülményei az 1970-es, 1980-as években. Az USA válasza a szovjet terjeszkedési törekvésekre A Szovjetunió gazdasági és politikai válságának okai, jellemzői. Kísérlet a szovjet rendszer megreformálására. A Szovjetunió veresége a hidegháborúban, és szétesése. A szocialista rendszerek válságának közös háttere. A lengyel válság háttere és következményei. Rendszerváltás Kelet-KözépEurópában és Jugoszlávia szétesése.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás:  Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.) Kritikai gondolkodás:  Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet és amerikai politikusok szerepe a korszakban.)  Elbeszélések, filmek vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. A mások élete [2006].)  Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. (Pl. a hippi-mozgalom.) Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.) Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.) Egyszerű térképvázlatok készítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, a média és a mindennapi élet. Informatika: Neumann János és a modern számítógépek. Az internet. Biológia-egészségtan: A DNS és a géntechnológia. Fizika: Az űrkutatás.

Témakör

10. A Kádár-korszak (10 óra)

Téma

Tartalom

1. Megtorlás és a konszolidáció. 2. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádárkorszakban. 3. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. 4. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. 5. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. 6. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. 7. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros Kronológia: 1958 (Nagy

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A megtorlások céljai, formái, és áldozatai. A politikai és gazdasági konszolidáció lépései. A társadalom és a hatalom kiegyezésének okai és következményei. Az új gazdasági mechanizmus jellemzői és következményei. Az életmódváltás jellemzői. Az életszínvonal növekedése. Az oktatás és a kultúra átalakítása. A gazdasági reform leállítása, a viszonylagos jólét és a kibontakozó válság. A mélyülő társadalmi-gazdasági válság jegyei. A rendszerváltás bel- és külpolitikai feltételei, előzményei. A magyar külpolitika irányai, jellemzői. Az új politikai erők megszerveződése és az állampárt válsága Kelet-Közép-Európa politikai viszonyainak megváltozása – a folyamat értelmezése történelmi térképek segítségével.


Témakör

Téma

Tartalom Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról)



Témakör

11. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (8 óra)

Téma

Tartalom

1. Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellentmondásai. 2. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. 3. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. 4. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. 5. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush Topográfia: az EU tagállamai Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A globalizáció ellentmondásai. Környezetkárosodás jellemzői és következményei. A terrorizmus problematikája. Az Észak–Dél közötti ellentétek okai, megjelenési formái. Népességrobbanás a történelemben. A XX. századi népességrobbanás és következményei. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Házi dolgozat írása valamely globális problémáról (túlnépesedés, energiaválság, Észak és Dél ellentéte stb.) Az Európai Gazdasági Közösség létrejöttének okai és fejlődésének jellemzői. Az Európai Közösség bővülése, s ennek következményei. Médiafigyelés hosszabb időtartamon keresztül az Európai Unió működéséről, sikereiről, problémáiról.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás:  Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. atomfegyverrel rendelkező országok az ezredforduló után.)  Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. a mai hatalmi viszonyokat bemutató ábra.) Kritikai gondolkodás:  Adatok, modellek, elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. globális világ fejlődésének határai.)  Erkölcsi kérdéseket felvető helyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás) Kommunikáció:  Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. (Pl. globális környezeti problémák.)  Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, Kína) megnövekedett szerepe.) Tájékozódás térben és időben: A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és perifériák

Témakör

Téma

Tartalom Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is)


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei napjainkban.) Kapcsolódási pontok: Földrajz: Az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazdaságának jellemzői; Kína. Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése. Információs társadalom. Információkeresés, információfelhasználás. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai. Ének-zene: Világzene.

Témakör

12. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (6 óra)

Téma

Tartalom

1. A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. 2. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. 3. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. 4. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata 5. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). 6. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.

Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter Topográfia: a határon túli magyarlakta területek Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz)

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A jogállam és a parlamentáris rendszer működésének jellemzői. Az államszervezet felépítése és működése. Az önkormányzati rendszer és a civil szféra. Vita a demokrácia működéséről a magyarországi kormányzati rendszer ismerete és a médiából szerzett információk alapján. Beszámoló, interjú készítése a helyi önkormányzat működéséről (a polgármesterrel, képviselőkkel, ügyintézőkkel vagy ügyfelekkel). Egy-egy hatalmi ág működésének figyelemmel kísérése a média segítségével, a folyamat értelmezése, leírása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. Magyarország demográfiai helyzete.)  Magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon innen és túl.)  Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.) Kommunikáció:  Beszélgetés (vita) egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. cigányság romák integrációja.)  Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. hajléktalansors, munkanélküliség, a mélyszegénység problémái.) Tájékozódás térben és időben: Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.) Kapcsolódási pontok: Informatika:

Témakör

13. Társadalmi ismeretek (4 óra)

Téma

Tartalom

1. Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. 2. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. 3. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. 4. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. 5. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése.

Fogalmak: szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek okainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás: Családtípusok azonosítása és jellemzése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák alapján. Kritikai gondolkodás: A nemzeti-, a közép-európai-, valamint az európai identitás értelmezése. Kommunikáció: – Aktuális szocializációs kérdések, dilemmák és problémák megvitatása. – A többes identitás fogalmának és gyakorlati érvényesülésének megvitatása. Egy nemzeti kisebbség, valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban. Földrajz: Magyarország régiói; demográfiai mutatók; a magyar tájak kulturális, néprajzi értékei. Etika: Társadalmi szolidaritás. Többség és kisebbség.

Témakör

14. Állampolgári ismeretek (4 óra)

Téma

Tartalom

1. Állampolgári jogok és kötelességek. 2. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. 3. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. 4. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

Fogalmak: állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megismerése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítása. A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás: – A magyarországi országgyűlési választások modellezése. – A hazai helyhatósági választások működési mechanizmusának modellezése. Kritikai gondolkodás: – Az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönös viszonyrendszerének elemzése. – A felelősségteljes választói magatartás értelmezése. A többes állampolgárság fogalmának értelmezése. Kapcsolódási pontok: Földrajz: Az Európai Unió kialakulása és működésének jellemzői. Etika: Törvény és lelkiismeret.

Témakör

15. Pénzügyi és gazdasági kultúra (5 óra)

Téma

Tartalom

1. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. 2. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. 3. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. 4. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák.Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Fogalmak: költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer, gazdaság, piac, munka

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, elfogadása.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás: – Az adók és járulékok szerepé-nek megértése a modern nemzetgazdaságok működésében. – A vállalkozási formák különbségeinek megértése, különféle példák elemzése révén. – A banki és a nem banki pénzügyi közvetítők sajátos gazdasági szerepeinek azonosítása. – Néhány hazai vállalkozás és a vállalkozói életforma megismerése példákon keresztül. Kritikai gondolkodás: – A tőkeszerzés különféle lehetőségeinek (tőzsde, értékpapírok, lízing) összehasonlítása. – Az állami szerepvállalás és az adózás közötti kapcsolatok feltárása. – A pénzügyekkel, gazdasággal foglalkozó írott, vagy audiovizuális médiaszövegek elemzése és feldolgozása. – Vázlatos üzleti terv készítése Kapcsolódási pontok: Földrajz: A modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam). Etika: A felelősség új dimenziói a

Témakör

16. Munkavállalás (5 óra)

Téma

Tartalom

1. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön. 2. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. 3. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. 4. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). 5. A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.

Fogalmak: állás, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jellemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerése, elfogadása. Szituációs gyakorlat: munkavállalás, jelentkezés hirdetésekre

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Ismeretszerzés, tanulás: – Munkaerő piaci információk gyűjtése, a magyarországi és az uniós lehetőségek feltérképezése (állások és elvárások). – Egy állás elnyeréséhez kapcsolódó lépések megismerése, tapasztalatok szerzése a dokumentumok kezelésével kapcsolatban (álláshirdetés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, interjú, munkaszerződés). – A munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási teendők modellezése. – Saját bankszámla nyitásának, bankkártya kiváltásának és az internetes bankfiók használatának modellezése. – Tájékozódás a munkanélküliek ellátásáról, átképzési és visszatérési lehetőségekről a területileg illetékes hivatalokon keresztül. Kommunikáció: – A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés problémáinak modellezése szerepjáték keretében. Az egyéni és a vállalati érdek ütközését megjelenítő viták szervezése. Kapcsolódási pontok:

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Magyar nyelv és irodalom: Tájékozódás listaszerű, nem folyamatos szövegekben. Ismerkedés az olyan, végrehajtásra szánt, aktusszerű szövegekkel, mint a számla, az önéletrajz, a szerződés és az adóbevallás. Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése.

HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM tanításához Szakközépiskola évfolyam

Recommend Documents