HELYI TANTERV KÉMIA tanításához Szakközépiskola évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA tanításához Szakközépiskola 9-10. évfolyam

Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.

Érvényesség kezdete: 2013.09.01.

Utoljára indítható: ………………..

Dunaújváros, 2013.03.28.

Őszi Attila igazgató

1

Kémia

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.08. változata alapján Kémia a szakközépiskolák 9–10. évfolyama számára A kerettantervi óraszámokon felüli óraszám és a tanórák vázlatos tartalma A tantárgy óraszáma évfolyamonként A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

2 óra

72 óra

10. évfolyam

2 óra

72 óra

A 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

10 óra

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

4 óra

A kék bolygó. A víz. Változások.

16 óra

A kék bolygó. Anyagok körforgásban

19 óra

A kék bolygó. Ember a Földön

7 óra

A kék bolygó. Az energia

16 óra

Az éves óraszám

72 óra

2

10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

14 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

10 óra

Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

12 óra

Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

8 óra

Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

8 óra

Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

8 óra

Kémia a mindennapokban. A tudomány

6 óra

Összefoglalásra, ismétlésre szánt szabad órakeret

6 óra

Az éves óraszám

72 óra Alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek:

Természetről Tizenéveseknek tankönyvcsalád kötetei: – Z. Orbán Erzsébet: Kémia 9. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) – Horváth Katalin: Kémia 9. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) – Z. Orbán Erzsébet: Kémia 10. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) – Horváth Katalin: Kémia 10. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) Értékelés Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Formái: – szóbeli felelet, – tesztek, dolgozatok osztályozása,

3

– – – –

kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, munkafüzeti tevékenység megbeszélése, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, – poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, – természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

4

9. osztály Témakör 1. A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben 10 óra

Téma 1. A víz földi előfordulása, jelentősége; az atomok, molekulák mérete. 1 óra

Tartalom Méretek közötti tájékozódás

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális információ feldolgozása során.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Biológia-egészségtan: a víz jelentősége az élő szervezetben, az élővilág evolúciójában; mérettartományok az élő szervezetben. Földrajz: felszíni, felszín alatti vizek, csapadékok, energiahordozók. Fizika: mikroszkópok. Matematika: nagyságrendek, valószínűségi szemlélet. A méretek, nagyságrendek világában való tájékozódási képesség fejlesztése az anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása, használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására. Tények mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában, az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése a kémiai eredmények megszületésében.

5

Témakör

Téma 2. Az atom szerkezete 3 óra

3. Elsórendű kémiai kötések 2 óra

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Atommodellek, elemi részecskék, atommag, izotópok Elektronszerkezet Rendszám, tömegszám, relatív atomtömeg A periódusos rendszer

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Informatika: digitális modellek, animációk; információk keresése, feldolgozása. Fizika: az atommag szerkezete, radioaktivitás. Biológia-egészségtan: a radioaktivitás gyógyászati alkalmazásai.

Kovalens kötés Ionos kötés, fémes kötés

Biológia-egészségtan: az ásványi sók jelentősége az élő szervezetben. Földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a só természeti és gazdasági jelentősége.

2. A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” 4 óra

4. Molekulák 1 óra

Alak, polaritás

5. Másodrendű kötések, halmazszerkezet 2 óra 6. Mennyiségi ismeretek 1 óra

Diszperziós, dipóldipól, hidrogénkötés Rácstipusok

1.Halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik

Párolgás Oldhatóság

Magyar nyelv és irodalom: szólások Vizuális kultúra; matematika: térbeli alakzatok, szimmetriaviszonyok.

Vizuális kultúra; matematika: szimmetria. Fizika: kölcsönhatások

Anyagmennyiség, moláris tömeg

matematika: számítások.

Kísérletek IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális információ feldolgozása során.

Biológia-egészségtan: polaritási viszonyok jelentősége az élő szervezetek felépítésében. Az anyag, mint részecskehalmaz tulajdonságainak magyarázata összetevőik és

6

Témakör

Téma

Tartalom


alapján 2 óra

3. A kék bolygó. A víz. Változások. 16 óra

2.Homogén, heterogén rendszerek 2 óra

Oldatok Heterogén rendszerek a mindennapi életben

1. Halmazállapotválto zás, állapothatározók 1 óra

Olvadás, fagyás Párolgás, forrás, lecsapódás Szublimáció

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák értelmezése a rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi rendszerekről szerzett tudás mélyítése. Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése a problémamegoldás során.

Földrajz: a kőzetburok, levegőburok és a vízburok folyamatai.

Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan. Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka során.

Földrajz: az időjárási jelenségek, csapadékok, felszíni és felszín alatti vizek, a vízburok. Fizika: halmazállapot-változások, gázok állapotjelzői. A felépítés és működés kapcsolatában az anyagok szerkezete és változásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás tükrében az anyagáramlási

7

Témakör

Téma

2. Az oldódás, a hidratáció Oldhatóság Koncentráció, hígítás, töményítés, keverés. 2 óra 3. Vízkeménység, vízlágyítás 1 óra

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük megértése. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók értelmezésének kiterjesztése a mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek szempontjából. Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan Biológia-egészségtan: a sejt és a szervezet anyagszállító folyamatai. Földrajz: az oldódás jelentősége a természeti folyamatokban

Különböző lehetőségek

4. Diffúzió, ozmózis 1 óra

Ozmózis a mindennapi életben

5. Sav-bázis reakciók 5 óra

Sav-bázis fogalom, sók Kémhatás, pH, indikátorok Közömbösítés, semlegesítés Sók hidrolízise Sav és só reakciója

Biológia-egészségtan: ozmózis.

8

Témakör

4. A kék bolygó. Anyagok körforgásban 19 óra

Téma

Tartalom

6. Elektronátmenettel járó reakciók 5 óra 7. Kolloidok 1 óra

Oxidáció, redukció Oxidációs számok, redoxiegyenletek

1. A hidrogén 1 óra

Tulajdonságok Felhasználás


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Biológia-egészségtan: sejtanyagcsere

Csoportosításuk Tulajdonságok Képi és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKT-eszközök használata. Együttműködés és kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése önálló és csoportos feladatmegoldás során.

Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; vizuális kultúra: ritmusok. Fizika; földrajz: csillagászat. Az anyag, energia, információ szempontjából az elemek és vegyületek előfordulása, kölcsönhatásai a természetben, jelentőségük, felhasználásuk. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag, kölcsönhatás, energia, információ szempontjából. Az emberi egészség vonatkozásában az anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése.

9

Témakör

Téma

Tartalom

2. Az égitestek kémiai összetétele 1 óra

Az összetétel oka és változása

3. A levegő 4 óra

A gázok tulajdonságai Oxigén, ózon A nitrogén Nemesgázok Szén-dioxid


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei

Fizika; földrajz: csillagászat.

Fizika: a kinetikus gázmodell. Biológia-egészségtan: az ökoszisztémák, anyagok körforgása a természetben Földrajz: a kőzet-, a víz- és a levegőburok.

4. A NaCl, és a halogének 3 óra

A NaCl előfordulása, jelentősége A halogének tulajdonságai, felhasználásuk A klór

Informatika: információfeldolgozás és megjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ipari fejlődés, az életvitel változásai. Földrajz: kőzet- és vízburok.

5. Jelentős ásványok 5 óra

Kvarc Grafit, gyémánt A mészkő A terméskén Szilikátok

Biológia-egészségtan: környezei tényezők Földrajz: a kőzetburok, a talaj, a fémércek.

10

Témakör

Téma 6. Fémek 5 óra

Tartalom


Szerkezete, tulajdonságai Előállításuk Galvanizálás Korrózió

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a fémek megismerésének, előállításának szerepe a hadászatban, az ipari és gazdasági fejlődésben; vaskor, bronzkor; az arany és az ezüst szerepe a középkori gazdaságban Fizika: elektrolízis; áramvezetés fajtái. Földrajz: alumíniumipar

5. A kék bolygó. Ember a Földön 7 óra

1. A légkör összetételének földtörténeti változása 1 óra 2. A légkör szennyeződése 4 óra

A légkör összetétele

Az ózon problémája A füst és a köd, a szmog fogalma A kén-dioxid szennyezés következményei A szén-dioxid szennyezés

Az előzetes kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésben. Véleményalkotás és érvelés, információfeldolgozás és esztétikus, szabatos megjelenítés IKT-eszközök felhasználásával. Önálló feladatmegoldás, kezdeményezőkészség és együttműködési készség, önismeret fejlesztése.

Földrajz: a levegőburok, vízburok, a talaj, környezetszennyeződés. Fizika: üvegházhatás, sugárzások. Biológia-egészségtan: az ökoszisztémák, környezeti problémák. Informatika: információfeldolgozásés – megjelenítés. A fenntarthatóság, a környezetei problémák és megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésben.

11

Témakör

Téma 3. A helyi problémák kémiai vonatkozásai 2 óra

6. A kék bolygó. Az energia 16 óra

1. A kémiai reakciók energetikai vonatkozásai 4 óra

Tartalom Vízgazdálkodás Mosószerek Gyógyszerek Műtrágyák, növényvédőszerek A kémiai reakciók feltételei A reakciósebesség, a reakciósebesség, katalizátorok A fizikai és kémiai átalakulásokat kísérő energiaváltozások Az aktiválási energia és a reakcióhő.


A mennyiségi szemlélet fejlesztése az energiával kapcsolatos számításokban. Képi és verbális információfeldolgozás és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.


Fizika: a hőmérséklet; kinetikus gázmodell; energia, energiamegmaradás; hőleadás, hőfelvétel. Matematika: függvények, diagram értelmezése. Biológia-egészségtan: a sejtek működése, enzimek; a táplálkozás és az egészség kapcsolata. A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a kémiai reakciók feltételei, a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek megértése. A környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar tudósok, feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémiai energiát hasznosító berendezések energiaátalakító folyamataiban.

12

Témakör

Téma

Tartalom

2. A Nap és a hidrogén, mint energaforrás 2 óra

A Napban végbemenő magfúziós folyamatok A szőlőcukor képződése fotoszintézissel

3. Galvánelemek 2 óra

A galvánelemekben lejátszódó redoxi folyamatok Az akkumulátor működése

4. A kőolaj 6 óra

5. Tűzoltás 1 óra

A kőolaj jellemzése, finomítása Frakciói, a benzin Alkánok, a metán, a szubsztitúció Alkének, az etén, az addíció és a polimerizáció Alkinek, az etin A benzol, az aromás szerkezet A veszélyszimbólum, és a tűzoltás lényege



Fizika: magfúzió; csillagok energiatermelése. Biológia-egészségtan: fotoszintézis; az ökoszisztémák; a sejtek energiaszolgáltató folyamatai. Földrajz: a kőolaj keletkezése; fosszilis energiahordozók. Fizika: elektrolízis, galvánelemek; magyar tudósok, feltalálók a technikatörténetben, pl. Galamb József, Csonka János, Bánki Donát. Fizika: energia. Matematika; vizuális kultúra: térbeli alakzatok. Földrajz: energiaforrások, energiahordozók.

Matematika: függvények ábrázolása

13

Témakör

Téma

Tartalom

6. Energiaforrások 1 óra

Fosszilis és alternatív energiaforrások, zöld megoldások


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az energiahordozók szerepe a társadalmi folyamatokban. Földrajz: megújuló és nem megújuló energiaforrások.

14

10. osztály Témakör 1. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok 14 óra

Téma 1.Fehérjék 4 óra

Tartalom A fehérjék alapvető kémiai felépítése Reverzibilis és irreverzibilis kicsapódásuk

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Biológia-egészségtan: a sejtek felépítése és működése; a táplálkozás; az ember evolúciója. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének, mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

15

Témakör

Téma 2. Szénhidrátok 4 óra

Tartalom


Csoportosításuk Keményítő, diszacharidok, monoszacharidok

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a neolitikum, mezőgazdasági forradalom. Informatika: információkeresés, -értékelés és –feldolgozás.

2. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák 10 óra

Biológia-egészségtan: szabályozás, homeosztázis, egészséges táplálkozás. Biológia-egészségtan: a táplálkozás, a bőr.

3. Zsírok, olajok 2 óra

Szerkezet, tulajdonságok, jelentőség

4. Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok 2 óra 5. Aldehidek, gyümölcsészterek, terpének 2 óra 1. Az alkoholok, aldehidek és karbonsavak Funkciós csoportok 8 óra

A biokatalizis

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás, építő- és lebontó folyamatok a szervezetben, enzimek

Az észterek csoportosítása, keletkezése

Fizika; biológia-egészségtan; vizuális kultúra: a színek

Az etilalkohol, az tulajdonságai, erjedése, átalakulása a szervezetben Az acetaldehid tulajdonságai, élettani hatása Az ecetsav tulajdonságai, jelentősége

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Biológia-egészségtan: a tápcsatorna működése; a függőség; sejtek kommunikációja; baktériumok, élőlények közötti kölcsönhatások; a táplálkozás; a bőr. Testnevelés és sport: izomláz. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai

16

Témakör

Téma

Tartalom


A tejsav szerepe Különböző funkciós csoportok

2. Tartósítószerek, ízfokozók 2 óra

3. Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek 12 óra

1. Különféle textilek 3 óra 2. A cellulóz 3 óra

Különböző tartósítási lehetőségek A nitritek és a nitrátok Glutamátok, édesítőszerek Csoportosítás szerkezet szerint

Szerkezete, tulajdonságai Felhasználása a műanyagiparban

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a textilipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre. Biológia-egészségtan: növények. Magyar nyelv és irodalom; művészetek; informatika: könyvnyomtatás, papíralapú ábrázolás.

17

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír- és a műanyagipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre.

3. Építő- és vázanyagok 3 óra

A kitin Az építőanyagok csoportosítása A csont anyaga

Biológia-egészségtan: vázanyagok, a mozgás. Földrajz: üledékes kőzetek. Vizuális kultúra: építészet, szobrászat. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az építészet fejlődése.

4. A műanyagok 3 óra

4. Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság 8 óra

1. A bőr lipidköpenye 2 óra

Csoportosítás A fontos műanyagok tulajdonságai, előállítása, jelentősége Emulzió Glicerin Életmódbeli hatások

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése.

Biológia-egészségtan: a bőr és egészsége. Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos megválasztásának alapján 2 óra segítése adatbázisok alkalmazásával. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság

18

Témakör

Téma

2. Mosó- és tisztítószerek 4 óra

3. Fertőtlenítőszerek 2 óra 5. Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek 8 óra

6. Kémia a mindennapokban. Mérgek és

Tartalom


Informatika: információgyűjtés és feldolgozás.

A szappan molekulája, tisztító hatása Felületaktív hatás, micellák Optikai fehérítés Fontosabb fertőtlenítő anyagok

1. A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata 2 óra 2. A nukleinsavak 4 óra

Az aminosavszekvencia, másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezet Az RNS és a DNS felépítése, szerepük az öröklődésben

3. Feromonok, hormonok 4 óra

A sejtek kommunikációjának kémiai alapjai Hormonális szerek, fogamzásgátlók hatásának kémiai alapjai.

1.A gyógyszerek és mérgek története, lényege

Gyógyszerek (pl. penicillin, az aszpirin) története, társadalmi

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.

Biológia-egészségtan: a baktériumok, immunfolyamatok, homeosztázis.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése.

Biológia-egészségtan: a fehérjék. Matematika: kombinatorika. Biológia-egészségtan: az öröklődés alapjai, géntechnológia. Informatika: az információtárolás, kódolás Biológia-egészségtan: etológia; sejtkommunikáció, szabályozás; szexualitás.

Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó

Biológia-egészségtan Az ember megismerése vonatkozásában a

19

Témakör orvosságok 8 óra

Téma 4 óra

2.A mérgek 4 óra

7. Kémia a mindennapokban. A tudomány 6 óra

1. A tudomány 3 óra

Tartalom hatásaik

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások értelmezése.

Hogyan hatnak a gyógyszerek?

Biológia-egészségtan

Növényi és állati eredetű gyógyszerek, a méreg és gyógyszer közötti különbség, a koncentráció szerepe A méreg hatásmechanizmusa, a mérgezéskor szükséges teendők Az alkohol, nikotin, drogok. A hozzászokás és a függőség A tudományos megismerés jellemzői, azon belül a természettudományos megismerés módszerei, a közlés




Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret

Biológia-egészségtan; fizika; földrajz: tudománytörténet. Történelem, társadalmi és állampolgári

20

Témakör

Téma

Tartalom Tudomány, áltudomány és tudományoskodás.

2. Tudománytörténet 3 óra

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök fejlesztése.

Etika: a tudomány felelőssége, környezeti etika.

A tudomány fejlődése

A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének etikai, környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások alkalmazásában.

A kémia fejlődése

7. Összefoglalásra, ismétlésre szánt szabad órakeret 6 óra

1. A kémia áttekintése 6 óra

Legfontosabb témák

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei ismeretek; magyar nyelv és irodalom: a tudomány szerepe a társadalmi fejlődésben.

Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.

A tanuló legyen képes tájékozódni a méretek, nagyságrendek világában alkalmazva a tájékozódást lehetővé tevő eszközöket. Tudjon különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye, valamint a

21

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei kémiai kötések kialakulása között. Értse az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést, tudja alkalmazni az anyagok viselkedésére adott magyarázatokban. Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai, kémiai változás jellege között. Tudja megkülönböztetni a kémiai átalakulások főbb típusait, ismerje fel jelentőségüket a mindennapi életben. Legyen képes az anyagok tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelésére, értelmezésére, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk megértésére, az anyagok körültekintő használatára. Ismerjen magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az érvek-

22

Témakör

Téma

Tartalom


Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások Továbblépés feltételei ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a mindennapi élet során.

23

Eszközjegyzék Számítógép internetkapcsolattal Projektor Kalotta-modell pálcikamodell Kémcsőállványok Kémcsövek Kémcsőfogók Agyagos drótháló Lombikok mérőhenger Borszeszégő Bunsen-égő Réz-szulfát Jód Kálium-permanganát Nátrium Magnézium Alumínium Rézforgács Cink Kén grafit Sósav Kálium-jodid Etilalkohol Ecetsav Nátrium-klorid

24

HELYI TANTERV KÉMIA tanításához Szakközépiskola évfolyam

Recommend Documents