LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV Ének-zene 2007. Készítette: TÓTH MÁRIA
Évfolyam: Óraszám évfolyamonként:
9-11. évfolyam heti 1 összesen 37
Évfolyam: Óraszám évfolyamonként:
12-13. évfolyam Választható tantárgyi modulként heti 1 összesen 37
Választhatóan:
74 óra énekkari foglalkozás
Összeállította:
Tóth Mária szaktanár
(heti 2 óra)
Legfontosabb tanári eszközök: Évfolyamonként (belső használatra) összeállított szemelvénygyűjtemény Olvasógyakorlatok (egy osztálynyi): Kodály: Ötfokú zene Kodály: 333 olvasógyakorlat Kodály: Válogatott bicíniumok Tegzes: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (könyv - egy osztálynyi + CD-sorozat), Magyarnépi énekes-iskola I.II. (dalgyűjtemény + kazetta) Gulyás J. : Balladák filmje (videó-anyag) A magyar zene története (videó-anyag) Operafilmek (videó-anyag) Kazettás magnetofon, CD-lejátszó, erősítő, videó-magnó, DVD-lejátszó, televízió, pianínó, hangvilla, metronóm, ritmushangszerek Szükséges tanulói eszközök: Pécsi Géza: Ének-Zene-Kultúra – tankönyv, Szemelvénygyűjtemény Kottafüzet Elméleti (zenetörténeti) füzet Házilag készített ritmus-és dallamjátszó hangszerek
1. oldal
A tantárgy értelmezése, célja, feladata " A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a művészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem azt az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét nem veszélyezteti. De a művészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. ... Ez a betegség felnőtt korban gyógyíthatatlan. ... Az iskola dolga lenne megadni a védőoltást a métely ellen." Kodály Zoltán 1929-ben leírt gondolatai mai is nagyon aktuálisak. A művészet az egyetemes emberi kultúra része, a zenei intelligencia a humán műveltség egészében a teljes ember egyik legnemesebb értéke. A felemelő, lélekerősítő, örömszerző, megnyugtató, vagy lelkesítő zene igaz emberi érzelmek átélésével képes lélekben gazdag, nemes ízlésű, szépre, jóra fogékony személyiség kiművelésére. Közösségformáló ereje, a közös muzsikálás kreativitásának élménye vitathatatlan érték.
1. A tanórák cél- és feladatrendszere A zene megszerettetése a kreatív, élményekből fakadó egyéni és közösségi éneklés segítségével. A zenei emlékezet a zenei képzet és a zenei memória folyamatos fejlesztése. A zenei írás-olvasás készségeinek fejlesztése a Kodály-módszer eszközeinek segítségével. A zeneértő és -érzőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatása a zenei korok, a történelmi események, a képzőművészet és az irodalom között. Hagyományőrzés. A magyarországi és az európai kultúrák népzenéjének, hagyományvilágának (mozgás, tánc, szókincs, szertartás) megismertetése.
2. Ellenőrzés, értékelés Egyéni és csoportos éneklés, hangszeres produkció tanári értékelése, állandó javítása. Az önkéntes “műsorórákon” a tanulók egymás produkcióját értékelik a kialakult tetszésnyilvánítási formák alapján. Az írásbeli feladatokat következetes “önjavító” módszerrel, illetve alkalmankénti tanári ellenőrzéssel javítunk. Az ötosztályos képzés 0. évfolyamának tanulóit – éppen a program felzárkóztató, készségfejlesztő volta miatt – az első félévben hagyományos érdemjegyekkel nem értékeljük.
3. Választható tantárgyi modul 12. és 13. évfolyamon A 12. és 13. évfolyamon választható tantárgyi modulként a tanulók a rajz és vizuális kultúra, illetve az ének-zene tantárgyak kínálta specializációk közül választhatnak. Az ének-zene oktatás célja, hogy az alaptanterv tananyagának kiegészítésével, illetve új ismeretek közlésével elmélyítse a tanulók ének-zenei készségeit és képességeit, felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira. Az ének-zene tantárgy keretein belül kétféle specializáció választható: Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert – Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc – Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. 2. oldal
Aktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira.
4. Tanórán kívüli (választható) lehetőségek a zenei nevelésben Az iskola bármely tanulója tagja lehet (önkéntes jelentkezés alapján) a nagy hagyományokkal rendelkező énekkarnak, illetve kisebb éneklő csoportoknak (kamarakórus, férfikar, énekegyüttesek) Az énekkari tagság feltétele a rendszeres próbára járás. Az iskola aktívan zenélő tanulói rendszeresen kapnak lehetőséget tehetségük, fejlődésük bemutatására. Műsor-órák Karácsonyi koncert Alma Mater Napok Helikon Éneklő Ifjúság országos minősítő verseny Tavaszi Ének Országos népdaléneklési verseny
3. oldal
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK - A TANANYAG FELOSZTÁSA
9. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Az ötosztályos képzés előkészítő évfolyamának speciális feladatai Felzárkóztatás Közös dalkincs kialakítása az általános iskolában tanult zenei szemelvények rendszerezésével. Elsősorban a népzenei anyag folyamatos bővítése (esetlegesen otthonról hozott dallamok, dallamváltozatok bemutatatásával, megtanításával) Életkori sajátosságok A 14-15 éves korosztály éneklési készségét és kedvét jelentősen befolyásolják a pubertáskor fiziológiai változásai, elsősorban a mutálás. A következetes hangképzéssel, a „hangegészség” folyamatos ápolásával és helyesen megválasztott pedagógiai módszerekkel meg kell őriznünk a tanulók éneklési kedvét a mutálás időszakában is. Énekes anyag Himnusz, Szózat Az év jeles napjainak szokásdallamai Iskolai karácsonyi dalanyag (népénekek, kánonok) Helyi, megyei népdalanyag "Ősi" dallamkincs – gyermekdalok Ókori dallamkincs (Apollón-himnusz, Szeikilosz sírverse) Szemelvények a középkor zenei anyagából Készségek Alapkészség-szint felmérése Belső hallás fejlesztése - dallam, hangköz Szövegritmizálás (időmértékes verselés) Metrum-ritmus - egyszerű 2/4 - tánc! Figyelemmegosztó koncentráció - improvizáció (varázsénekek) Zenei ismeretek A ritmus fogalma A metrum fogalma - egyszerű és összetett ütemek Tempó és dinamikai alapfogalmak Egyszerű zenei formák: periódus, kánon, refrénes szerkezet C-dúr, F-dúr, G-dúr - transzponálás Hétfokú hangsorok (görög) Népzenei ismeretek A magyar népdal általános jellemzése A népdalelemzési alapfogalmak (pentaton, kvintváltás, szerkezet, ambitus, stb. (ism.) Az ősi és az új stílusú magyar néptánc alaplépései, fogásmódjai Népdalgyűjtés Zenetörténet A zene kezdetei - Az őskor kultúrája Az ókori kultúrák 4. oldal
A gregorián általános jellemzői A középkor műfajai - mise, antifóna A középkor zeneelmélete - hexachordok, Arezzói Guido A többszólamúság kezdeti - orgánum, orgonapontos, ellenpontos A középkor világi zenéje Zenehallgatás Kodály: Pünkösdölő Kodály: Gergely-járás Kodály: Villő Ősi tradicionális zenék, munkadalok, varázsénekek Szemelvények az ókor kultúrájából (görög, keleti) Középkori szemelvények: Kyrie, Sanctus, többszólamússág Videó-anyag Gyulai János: Balladák filmje - Kallós Zoltán nyomában
Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű kétnegyedes ritmusképletek variatív hangozatása mérővel, osztinátóként, több szólamban. "Ritmus-kijárás" (tánc-alaplépések) Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása. Zenei ismeretek C-dúr, F-dúr, G-dúr Hangközök oktávon belül (szolmizálva és a tanult hangnemekben) Népzenei alapismeretek, jeles napok (néprajz) Zenei írás-olvasás Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Egyszerű pentaton motívumok lejegyzése hallás után Zenetörténet A zene kezdetei Az őskor és az ókor kultúrájának zenei vonatkozásai A középkor kultúrájának zenei vonatkozásai
5. oldal
10. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Ősi és új stílusú magyar népdalok Iskolai karácsonyi dalanyag (népénekek, kánonok) Helyi, megyei népdalanyag Szemelvények a reneszánsz zenei anyagából (többszólamúság) Szemelvények a barokk zenei anyagából (többszólamúság) Szemelvények a bécsi klasszicizmus zenei anyagából Készségek Dallamírás, dallamalkotás, lapról-olvasás, kétszólamú ritmus Belső hallás fejlesztése - dallam, hangköz Zenei memória fejlesztése - improvizáció Hallásfejlesztés - hármashangzatok Zenei ismeretek Hármashangzatok szerkezeti felépítése B-dúr, D-dúr és a párhuzamos moll fogalma A népdalfeldolgozás - Kodály Zoltán munkássága Műfajok: mise, motetta, madrigál A tonalitás és a moduláció (kvintkör) Dúr-moll tonalitás Műfajok: opera, concerto, szvit, oratórium, passió, fúga, szimfónia Zenei formák: periódus, szonátaforma, variációs forma, triós forma Népzenei ismeretek Az ősi és az új stílusú magyar népdal stílusjegyei A családi élet jeles napjaihoz kapcsolódó szokásdallamok - menyegző, siratódallamok Az ősi és az új stílusú magyar népdal stílusjegyei Zenetörténet A reneszánsz művészetek kialakulása (zene és társművészetek) A reneszánsz egyházi zenéje (motetta, cantus firmus, Palestrina) A reneszánsz világi zenéje (madrigál, szerkesztés, zeneszerzők) A reneszánsz Magyarországon (Tinódi, Bakfark, Balassi) A reneszánsz hangszeres zenéje A barokk művészetek kialakulása (zene és társművészetek) Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach és G. F. Händel művészete A bécsi klasszicizmus általános jellemzői A szimfónia, a szimfonikus zenekar, a klasszikus opera A bécsi klasszicizmus zeneelmélete Haydn, Mozart és Beethoven művészete Zenehallgatás Kodály: Kállai kettős Reneszánsz szemelvények: 6. oldal
Byrd: Kyrie; homofón és polifón szerkesztés; "Fallalla" (King's Singers); gambák; históriás ének; virágének; lantzene; tánczene Barokk szemelvények: Vivaldi: Tavasz, Tél; Bach: h-moll szvit; Máté- és János-passió részletek; d-moll toccata és fúga Händel: Messiás - Halleluja! és Vizizene Bécsi klasszicizmus: Haydn: Évszakok - Tavasz és Üstdob-szimfónia II. tétel; Mozart: Egy kis éji zene, Varázsfuvola és Figaro házassága - részletek, Requiem; Beethoven: III.-V.-IX. szimfónia - részletek, Egmont-nyitány, Holdfény-szonáta, Hegedűverseny Videó-anyag Joseph Haydn (Peter Ustinov filmje) Mozart: Varázsfuvola (Ingmar Bergmann) Amadeus (Milos Forman)
Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal és műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és bicíniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű két - három és négynegyedes ritmusképletek variatív hangozatása mérővel, osztinátóként, több szólamban. Ismert dallamok ritmusának felismerése és hangoztatása. Zenei ismeretek D-dúr, B-dúr és a tanult hangnemek párhuzamos molljai Hármashangzatok oktávon belül (szolmizálva és a tanult hangnemekben) A leggyakoribb tempó és dinamikai jelzések Népzenei alapismeretek Tájékozódás a kvintkörön. Tonalitás. Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.
7. oldal
11. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Népzene - "Emberi kapcsolatok" dalai - szerelem, csúfolódók stb. Szemelvények a romantika zenei anyagából Szemelvények a XX. sz. zenei anyagából Készségek Hallásfejlesztés - "funkcionális hallás" Összetett ritmusok, ritmus-többszólamúság Hangképzés - többszólamúság Zenei ismeretek Disszonancia és oldás Műfajok: romantikus dal, zongoraműfajok, nemzeti opera szimfonikus költemény, balettzene Impresszionista és expresszionista programzene A zenei folklórizmus Népzenei ismeretek Az emberi kapcsolatok kifejeződése a magyar népdalokban Párosítók, csúfolódók, szerelem, házasság Zenetörténet A romantikus művészetek kialakulása (zene és társművészetek) A romantika "mikro-műfajai" (Schubert, Schumann, Chopin, Liszt) A romantika "makro-műfajai" (Erkel, Liszt, Brahms, Mendelssohn A romantikus programzene (Muszorgszkij, Liszt,) A romantika színpadi zenéje (Verdi, Wagner) XX. századi zenei irányzatok Későromantika (Puccini, Dvořak, Grieg) A francia impresszionizmus (Debussy, Ravel) Az expresszionizmus (Schönberg) A folklorizmus (Bartók, Kodály, Bárdos) Mai zenei irányzatok Zenehallgatás Romantika Schubert: Hová? és Erlkönig; Schumann: Álmodozás és Két gránátos; Erkel: Hunyadi és Bánk bán - részletek Liszt: Les Preludes Wagner: Tannhäuser (részletek) Chopin: cisz-moll keringő és mazurka Brahms: 5. és 6. magyar tánc Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (Ravel-Tomita) Csajkovszkij: Balett-zenék Verdi: Rigoletto (részletek) Dvorak: Újvilág-szimfónia 8. oldal
Grieg: Peer Gynt-szvit (részletek) A XX. század zenéjéből: Debussy: Egy faun délutánja Ravel: Bolero Schönberg: Egy varsói menekült, Pierrot Lunaire Orff: Carmina Burana Bartók: A Kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi Kodály: Öregek, Psalmus Hungaricus Videó-anyag Erkel ferenc – katona József: Bánk bán Szabó István: Találkozás Vénusszal (Wagner: Tannhäuser)
Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal és műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Disszonancia és oldás Műfajismeret Népzene Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.
9. oldal
LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV Művészetek 2007. Készítette: TÓTH MÁRIA
Művészetek tantárgy 12. évfolyam választható tantárgy-modul heti 1 óra = 37 óra
Énekes anyag Többszólamú művek kamaraéneklése (kánonok, könnyebb magyar népdalfeldolgozások - Bárdos Lajos, reneszánsz szerzők kórusművei) Vegyeskari szólamok kialakítása SATB vagy SAB Készségek: Hallásfejlesztés - vegyeskari regiszterek! Hangközök és fordításai Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint Lapról olvasás régebbi korok anyagából Zenei ismeretek Hármashangzatok és fordításai A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei TSDT Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig Népzenei ismeretek A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében Zenetörténet A 9. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése A nemzeti romantika képviselői A későromantika anyagából (wagneristák, veristák) A 20. századi zene főbb irányzatai (impresszionizmus, expresszionizmus, dodekafónia, folklorizmus Zenehallgatás Az ária és a recitativo fejlődésének megfigyeltetése az opera műfajában A balett dramaturgiai szerepe (Sztravinszkij, Ravel, Debussy) A dalciklus megújulásának jellemzői (Schubert, Schumann, Muszorgszkij, Schönberg) Tájékozódás az atonális zene különböző stílusbeli előfordulásaiban
1. oldal
Továbblépési minimum Éneklés 10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Dodekafón szerkesztés Atonalitás Dalformák Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.
Specializációk Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert – Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc – Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. Aktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira.
2. oldal
Művészetek tantárgy 13. évfolyam választható tantárgy-modul heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Többszólamú művek hangszerkíséretes éneklése (a zeneiskolában hangszert tanulók bevonása, hangszeres kamara-együttesek) Igényes könnyzenei feldolgozások, más népek népdalfeldolgozásaiból Vegyeskari szólamok SATB vagy SAB _
Készségek Hallásfejlesztés énekhang és hangszer harmóniája Egyszerűbb moduláló fordulatok szolmizálva (dó-váltás!) Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint Lapról olvasás Kodály és Tegzes gyakorlatai alapján Zenei ismeretek Hármashangzatok és fordításai az abszolút rendszerben A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei - szeptimek és fordításaik Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig Népzenei ismeretek A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében Zenetörténet A 11. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése A 20. században megújuló műfajok: pantomim, drámai oratórium, szcenikus oratórium A zenei eszköztár további bővítése: szeriális zene, aleatória, egyéb rendezőelvek A jelen kor magyar zenéjének nemzetközi rangú alkotásai A zene szórakoztató funkciói a 20. században. A szórakoztató zene műfajai Zenehallgatás A partitúra használatának gyakorlása A zenei eszközök használatának megfigyelése a szórakoztató zenében Értékek színvonal szerinti elkülönítése
3. oldal
Továbblépési minimum Éneklés 10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Új hangszerek a 20. század zenéjében A jazz. Stílusjegyek, együttesek Könnyűzenei irányzatok Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.
Specializációk Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert – Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc – Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. Aktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira.
4. oldal
ÉRETTSÉGI A részletes követelmények használata és felépítése A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz. A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének – zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségi vizsgakövetelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további, - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép, mind emelt szinten. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.
1. oldal
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 1. Reprodukálás VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint 1.1. Éneklés,
1.1.1. Népzene
1.1.2. Műzene Középkor
Emelt szint
A helyes hangzóformálás • A pontos szövegejtés és ritmus • Az intonációs biztonság • A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben) Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. nyelven is előadható. Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam szöveggel, emlékezetből. éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Modális hangsorok éneklése szolmizálva. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.
Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.
TÉMAKÖR
VIZSGASZINTEK
2. oldal
Középszint Reneszánsz
Emelt szint
Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.
Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.
Bécsi klasszika
Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig).
Romantika
Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
3. oldal
Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből. Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással. Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből. Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva. Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3# – 3b-ig). Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3# – 3b-ig). Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3# – 3b-ig). Két szerző egy – egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából. Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig).
VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint Századforduló
XX. századi és kortárs zene
1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene
Emelt szint
Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.
Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából.
Egy - egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# – 3 b-ig).
Egészhangú skála éneklése hangnévvel. Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés) Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés). Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva.
Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
1.2.2. Műzene Középkor
Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása). Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján. (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok) Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok) Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.
Reneszánsz
Barokk Bécsi klasszika
4. oldal
2. Befogadás VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR
Emelt szint
Középszint 2.1. Zenetörténet
2.1.1. Népzene
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. (lásd Szakkifejezések) A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési-, lejegyzési módszerek ismerete.
2.1.2. Műzene Középkor
Reneszánsz
A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A gregorián zene általános jellemzése.
A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál) A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
5. oldal
A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang). Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése.
VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint
Emelt szint A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Barokk A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése. A da Capo ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.
6. oldal
Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva.
A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.
VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint Romantika
Emelt szint
A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A legjelentősebb romantikus operaszerzők, és főbb műveik felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.
Századforduló XX. századi és kortárs zene
A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása, és lényegének ismerete. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
7. oldal
VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint 2.2. Zenefelismerés 2.2.1. Népzene 2.2.2. Műzene Reneszánsz
Emelt szint
A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése. Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint
Barokk Bécsi klasszika Romantika
Századforduló XX. századi és kortárs zene
Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin
Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi
Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms Debussy
Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor
8. oldal
VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR Középszint 2.3. Zeneelmélet
Emelt szint
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.(lásd Szakkifejezések) Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése. Oktávig terjedő hangközök(csak a tiszta, kis és nagy), Hangközök decimáig, a hármashangzatok és alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szolmizációs nevekkel adott hangra. szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra. A moduláció fogalma és értelmezése. Minore – maggiore kapcsolat hallási felismerése. . A klasszikus funkciós rend (T – S – D) fogalmának ismerete A teljes kvintkör ismerete. Az autentikus és plagális zárlatok ismerete.
2.4. Dallamírás Barokk
Nyolc–tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2# – 2b -ig). Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2# – 2b -ig).
Bécsi klasszika Stíluskörön kívül
Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# – 2b-ig).
9. oldal
Műjegyzék A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Népdalok: Középszint
Emelt szint
A bolhási kertek alatt... A citrusfa levelestől, ágastól... A csitári hegyek alatt... A marosi füzes alatt... A nagy bécsi kaszárnyára... A Vidróczki híres nyája... Annyi bánat a szívemen... Az én lovam Szajkó... Az hol én elmegyek... Béres legény... Beteg asszony... Bújdosik az árva madár... Bús a kis gerlice... Csordapásztorok... Duna parton van egy malom ... Elindultam szép hazámból... Erdő mellett estvéledtem... Este, este, de szerelmes... Gyújtottam gyertyát.... Gyulainé édesanyám... Ha felülök... Hej rozmaring, rozmaring... Hej, csillag, csillag... Istenem, Istenem áraszd meg a vizet... Katona vagyok én ... Kőmíves Kelemen balladája... Körösfői kertek alatt... Látod-e te babám... Magos kősziklának... Megkötöm lovamat... Megrakják a tüzet... Most jöttem Gyuláról... Rákóci kocsmába... Regősének Röpülj páva, röpülj... Sok Zsuzsánna napokat... Szép a gyöngyvirág egy csokorba... Szivárvány havasán... Tavaszi szél vizet áraszt... Tiszán innen, Dunán túl... Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok.
10. oldal
Műdalok, műzenei szemelvények Középszint
Emelt szint Alleluja dallam
Ut queant laxis. Dies irae... Moniot d’ Arras: Nyári ének Neidhardt: Májusi ének Tinódi: Egervár viadaljáról való ének Balassi: Bocsásd meg Úristen... Áll előttem egy virágszál... Esterházy: Harmonia Caelestis - Jesu dulcedo J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek- korál dallam J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny – I. tétel téma Corelli: La Folia – téma Händel: Hímes rétek - első szakasz Händel: Csordul a könnyem Vivaldi: A négy évszak – Tél II. tétel témája Haydn: Falusi jókedv Haydn: Szerenád Haydn: D-dúr ("Londoni") szimfónia (No. 104) – Menüett – téma Ej, haj gyöngyvirág. Kapuvári verbunk dallama Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel – téma Mozart: Requiem – Lacrimosa Mozart: Jöjj drága május - 1. versszak Beethoven: A tarisznyás fiú dala /Mormotás fiú dala / Beethoven: Százszorszép Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda Beethoven: V. ("Sors") szimfónia – I., II. és IV. tétel témái Simonffy: Három a tánc... Schubert: A muzsikához Schubert: Hová? – részlet Schubert: h-moll ("Befejezetlen") szimfónia – I. tétel témák Schumann: Zöld hímes rét Liszt: Les Préludes - két választott téma Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része) Verdi: Requiem – Lacrimosa Smetana: Moldva – a folyó témája Brahms: Bölcsődal - 1. versszak Gaudeamus igitur
11. oldal
Középszint
Emelt szint Dvořák: e – moll ("Újvilág") szimfónia (Op. 95) –II. és IV. tétel témái Debussy: Három noktürn; Felhők – témák
Ravel: Bolero – a téma első része Kodály: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam Kodály: Galántai táncok – rondótéma Bartók: Concerto – egy választott téma Bartók: Cantata profana – témák: "Volt egy öregapó", "Erdő sűrűjében" Bartók: Ne menj el Bartók: Levél az otthoniakhoz Bartók: A kékszakállú herceg vára c. opera az V. ajtó – téma Sztravinszkij: Petruska –I. és IV. rész témái Orff: Carmina Burana – O, Fortuna, Semper crescis - részletek Gershwin: Porgy és Bess c. opera – Porgy dala
12. oldal
A zenefelismerés hangzó anyaga Középszint Emelt szint Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról. Lassus: Visszhang Josquin: Ave vera virginitas Palestrina: Nigra sum, sed formosa Bakfark: Lantfantázia Tinódi: Egervár viadaljáról való ének Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja) Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja Esterházy: Harmonia Caelestis részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél J. S. Bach: h-moll szvit J. S. Bach: Máté passió nyitókórus, vezérkorál J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny Händel: Messiás - Halleluja kórus Corelli: La Folia Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92) IV. tétel Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina) Mozart: Requiem (Lacrimosa) Beethoven: V. szimfónia Beethoven: D-dúr hegedűverseny III. tétel Brahms: IV. szimfónia IV. tétel Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) Liszt: Les Préludes Erkel: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám) Verdi: Requiem - Lacrimosa Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány Smetana: Moldva Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Dvořák: e – moll ("Újvilág") szimfónia Debussy: A tenger Ravel: Bolero Bartók: Concerto Bartók: A kékszakállú herceg vára V. ajtó
13. oldal
Kodály: Psalmus Hungaricus Kodály: Galántai táncok rondótéma Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel Honegger: Jeanne d ’Arc a máglyán Gershwin: Rhapsody in Blue Orff: Carmina Burana - O, Fortuna Bernstein: West Side Story (részlet) Szokolay: Vérnász – II. felv. - De szép a menyasszony Szakkifejezések Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak. a cappella a tempo accelerando adagio alaphang aleatória alla breve allegro allemande alt alteráció álzárlat ambitus andante ária atonalitás attacca autentikus zárlat ballada bariton basso continuo basszus bicinium bitonalitás bolgár ritmus bővített hármashangzat cantus firmus coda concerto concerto grosso crescendo da capo dalciklus dalforma daljáték decrescendo dinamika
divertimento dodekafónia dolce domináns dór duett duó dúr egészhangú skála egynemű kar előjegyzés enharmónia eol expozíció forte fríg fúga giusto hangköz hangnem hangnevek hangsor hangzat hexachord homofon imitáció improvizáció induló intermezzo kadencia kamarazene kánon kantáta kidolgozás korál Köchel – jegyzék kromatika
14. oldal
kvartett kvintett kvintkör largo legato lento líd Lied lokriszi madrigál maggiore mazurka melizma metronóm metrum mezzoforte mezzopiano mezzoszoprán minore mise mixolíd mixtúra moderato moll motetta neuma nőikar nyitány opera opus oratórium orgonapont organum ostinato partitúra passacaglia passió
pentatónia periódus piano plagális zárlat polifon preludium presto quodlibet recitativo refrén ritornello rondó rubato scherzo sostenuto staccato szekvencia szextett szillabikus szimfónia szimfonikus költemény szonáta szoprán szubdomináns szűkített hármashangzat szvit tenor tercett tonika tranquillo trió tritonus tutti ungaresca unisono variáció vokális vonósnégyes zárlat
15. oldal
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Forma
Jelleg
Időtartam
ZENEFELISMERÉS, ZENETÖRTÉNET, Írásbeli ZENEELMÉLET, Befogadói ismeretek DALLAMÁTÍRÁS mérése
30 perc 90 perc 45 perc 15 perc Összesen: 180 perc
Értékelés i arány
Pont
60 %
100 pont
40 %
50 pont
Gyakorlati / Szóbeli ÉNEKLÉS, Reprodukáló, Népdal és MŰELEMZÉS műelemző képesség valamint a kapcsolódó zenei ismeretek mérése
15 perc
Írásbeli vizsga A feladatokban megjenő kompetenciák arányai: Zenefelismerés feladatsor Zenetörténeti feladatsor: Zeneelmélet feladatsor: Dallamátírás feladat Összesen
24 pont 50 pont 18 pont 8 pont 100 pont
Az írásbeli feladatok jellemzői: ZENEFELISMERÉS A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD - n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. Feladat nyolc zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, feladattípustól függően a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározása. A bejátszások időtartama 1–1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A nyolc bejátszás között időt kell adni a feladatok megoldásra. A hangzó anyag minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza. (24 pont) ZENETÖRTÉNET A zenetörténet feladatsor két részből áll. 1. Az első részben egy megadott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania a vizsgázónak (30 pont)
16. oldal
Esszétémák lehetnek például: • egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása, • egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, • egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása. 2. A második részében 7 összetett feladatból álló, zenetörténeti kérdéseket feldolgozó feladatot kell megoldania a vizsgázónak. (20 pont) A feladat típusai lehetnek: • fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok), • válaszok illesztése, • rövid válaszokat igénylő feladatsor – kiegészítéssel. ZENEELMÉLET Ebben a feladatrészben a vizsgázónak 8 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangközök, hármashangzatok, a tempó, a dinamikai jelek, a klasszikus zenei formák ismeretének vonatkozásában. (18 pont) Feladattípusok lehetnek: • hangközök felismerése és megnevezése betűkottáról (tiszta, kis, nagy), • hármashangzatok (dúr – moll – szűkített – bővített) felépítése adott alapra betűkottával, • előjegyzések ismerete, • tempó – és dinamikai jelek fogalmának használata, • zeneelméleti fogalmak meghatározása DALLAMÁTÍRÁS A vizsga során 1 egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2# – 2b) betűkottából violinkulcsban a vonalrendszerbe. (8 pont) Értékelés A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az írásbeli vizsgarészben az összpontszám 60 %-a, tehát 100 pont szerezhető. A vizsga értékelése részletes központi javítási útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató rögzíti továbbá a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
17. oldal
Gyakorlati / Szóbeli vizsga ÉNEKLÉS A vizsgázónak háromféle tételsorból (a, b, c) kell húznia, egyet - egyet. a) Egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése. b) Egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján. Az énekelt anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése. c) Egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2# – 2b – ig terjedő hangnemekben. Értékelés A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. A gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 40 %, azaz 50 pont szerezhető. A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete
Forma
Jelleg
Időtartam
DALLAMDIKTÁLÁS,
40 perc 60 perc 30 perc 110 perc Összesen: 240 perc
Írásbeli ZENEFELISMERÉS, A befogadói ismeretek ZENEELMÉLET, és képességek mérése ZENETÖRTÉNET Gyakorlati / Szóbeli A reprodukáláshoz kapcsolódó zenei-és zeneelméleti ismeretek, a műelemző képesség vizsgálata
ÉNEKLÉS, NÉPZENEI ÉS MŰZENEI MŰELEMZÉS, ZENEELMÉLET
20 perc
Írásbeli vizsga A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai Dallamdiktálás: 30 pont
18
Értékelési arány
Pont
60 %
100 pont
40 %
50 pont
Zenefelismerés: Zeneelmélet: Zenetörténet: Összesen:
25 pont 20 pont 25 pont 100 pont
Az írásbeli feladatok jellemzői: DALLAMDIKTÁLÁS Feladat a zongorán lejátszott barokk, bécsi klasszikus dallamok lejegyzése a részletes követelményekben meghatározottak szerint. A dallamok leírása violinkulcsban történik a megadott előjegyzéssel. Adott a metrum és a kezdőhang is. A dallamot mindig egész terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú dallamot 8-10 alkalommal. (30 pont)
ZENEFELISMERÉS A zenefelismerés feladatban (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat 16 zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározásával. A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1- 2 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell válaszolnia. A 7 ismeretlen zenei anyagot 3-3 perc terjedelemben hallja. A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladatok megoldására biztosított időt is meghatározza. (25 pont) Feladattípusok • a megszólaltatott 9 részlet alapján a szerző, cím, műfaj, korszak megnevezése • a megszólaltatott 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszer megnevezése • a megszólaltatott 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése
ZENEELMÉLET Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak 6 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas - és négyeshangzatok, valamint megfordításaik, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek területein. (20 pont)
19
Feladattípusok lehetnek: • hangsorok elméleti ismerete és kottázása • hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása • formatani fogalmak meghatározása
ZENETÖRTÉNET A vizsgázónak egy választott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania. (25 pont) Esszétémák lehetnek: • egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása, • egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása. ÉRTÉKELÉS A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzése adja. A vizsgarészek értékelése egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben az összpontszám megközelítőleg 60 %-a, azaz 100 pont szerezhető. A vizsga értékelése részletes központi javítási útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató rögzíti továbbá a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. Gyakorlati / Szóbeli vizsga A gyakorlati / szóbeli feladatokban megjelenő kompetenciák arányai Éneklés, népzenei és műzenei elemzés: Zeneelmélet: Hangsor, hangzaténeklés: Lapról olvasás: Összesen:
25 pont 15 pont 10 pont 50 pont
A szóbeli feladat jellemzői: A vizsgázó egy tételt húz, melyen öt feladatsor szerepel: - egy népdal, - egy műdal, - egy zenei szemelvény cím szerint, - két hangsor típus szerint, - hangzatok (egy alaphelyzetű hármas-, és egy alaphelyzetű négyeshangzat) típus szerint. A hatodik részfeladatot, a lapról olvasási anyagot külön kapja meg a vizsgázó a tétel húzásakor.
20
A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. Feladattípusok: • egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint, • egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, tanári zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján, • műzenei szemelvény éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint, • modális hangsorok éneklése szolmizálva, • adott hangra 1-1 alaphelyzetű hármas, illetve négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel, • műzenei részlet lapról éneklése. ÉRTÉKELÉS A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. A vizsgarészek értékelése egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az emelt szintű gyakorlati/szóbeli vizsgarészben az összpontszám 40 %-a, azaz 50 pont szerezhető meg. A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti.
21
