HELYI TANTERV DBGSZKI Felülvizsgálva augusztus 31

HELYI TANTERV

DBGSZKI 2013. Felülvizsgálva 2015. augusztus 31.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 3 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE: ............................................................3 2. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK ..............................................................................4 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................6 4. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................8 5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ....... 10 6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI ................................ 12 7. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK HELYI TANTERVI KÖVETELMÉNYEI ....................................................................................... 13 8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI, A TANÉV VÉGÉN A MAGASABB ÉVFOLYAMOKBA LÉPÉS FELTÉTELEI14 9. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMONKÉRÉS ELVEI ......................................................... 15 10. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI . 22 11. NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK SZÁMÁRA A HELYI NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE ...................................................................................... 24 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...... 25 13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN ........................................ 26 13. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................... 31 14. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK . 40 15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ............ 49 16. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TOVÁBBI ALAPELVEK ............... 54

3

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM

Helyi tanterv

BEVEZETÉS 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE:

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet ⁭ 1. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Valamint a

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterv 2. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz

3. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi

civilizáció tantárgy oktatásához ⁭ 4. melléklet - A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet 4/2001. OM. Rendelet a kerettantervről 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről

4


Helyi tanterv

2. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK

Közgazdasági szakmacsoport

Tantárgyi struktúra és óraszámok (a mi egyeztetett javaslatunk) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kínai nyelv (akkor viszont csak a kötelező óraszámok maradnak a többi tantárgyra) Szabadon tervezhető órakeret Kötelezően választott Emelt szintű nyelvoktatásban Emelt matematika Emelt érettségi felkészítésre (fakultatív) Második idegen nyelvre (fakultatív) Rendelkezésre álló órakeret

4 3 +1 3+1

4 3+1 3

4 3+1 3 1

4 3+1 3+1

2+1

2+1

3

3

2 2

1

2 6 +1 1 5 1

2 1 2 1 7 1 +2 5 1

+4

2

1

8

11

+2 5 1

5 1

+4

+4

+4

4

4

4

4

+2 +2

+2 +2

+2 +2

+2 +2

+2

+2

35+4

35+4

+2

+2

35+4

36+4

5


Helyi tanterv

Két tanítási nyelvű közgazdasági szakmacsoport

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

Előkészítő

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

3

4

Angol nyelv (lektorival)

18

3+3

3+3

3+2

3+2

Célnyelvi civilizáció

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Matematika

3+1

3

3

3+1

Történelem, társadalmi és

2+1

2+1

3

3

2. idegen nyelv

Etika állampolgári ismeretek

1

Biológia - Egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

1

Művészetek (ének-zene)

1

Informatika

2

1

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete

-

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

-

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

31

35

36

34

35

Kötelezően választottal együtt

31

38

39

36

37

6


Helyi tanterv

3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Tankönyvrendelés Előkészítés A tankönyvigények összeállításánál alapvető elv az adott tantárgy magas szintű oktatásának elősegítése. A szakmai munkaközösségek, a szaktanárok javaslatai alapján évfolyamonkénti bontásban állítják össze tankönyvigényeiket. A tankönyveket az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékből választják ki. A tankönyveket egészítik ki a szöveggyűjtemények, atlaszok, munkafüzetek. Az igényeket a tankönyvfelelős összesíti, s az iskolavezetés döntése előtt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezi. Rendelés A tankönyvrendelést a minisztérium által előírt módon az igazgató által megbízott tankönyvfelelős végzi. A kínai nyelvoktatáshoz a könyveket a kínai fél biztosítja, azok az iskola tulajdonát képezik. A csoport szintfelmérése után esetleg szükségessé váló könyveket az iskolai könyvtárból lehet kikölcsönözni, állagukat megóvva visszaszolgáltatni. Tankönyvkiosztás Az iskola igazgatója a terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottal megállapodást köt, amelyben meghatározza a feladatait.

B G SZ K I

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv A megbízott alkalmazott az elfogadott és egyeztetett tankönyvrendelés alapján minden osztálynak elkészíti a tankönyvlistát, amely alapján a diákok nyilatkoznak arról, hogy mely tankönyveket akarják megvásárolni. A tankönyvek megvásárlására a tanévkezdés előtti héten van lehetőség az iskolában. Az iskola a tankönyvterjesztő segítségével az eladott tankönyvekről nyugtát – ha a tanuló kéri – név szerinti számlát állít ki.

Tankönyvtámogatás Minden tanévben a jogosult tanulók részére biztosítjuk az ingyenes tankönyvet. A rendelet szerint a nevelőtestület határozza meg a tankönyvtámogatás módját. Ebben alapvető megkötés, hogy az iskola részére juttatott összeg legalább 25 %-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. Ezek a könyvek az iskola tulajdonát képezik és az iskola könyvtárából kikölcsönözhetők. A nevelőtestület határozza meg, hogy mely tartós tankönyvek, segédkönyvek vásárlására fordítsák a rendeletben meghatározott 25 %-ot. A tankönyvtámogatás konkrét rendszerének kidolgozása, egyrészről a rendeletben meghatározott, másrészről a nevelőtestület által elfogadott elvek alapján történik. A tankönyvrendelés és a tankönyvtámogatás részletes leírása külön szabályzatban megtalálható. A kísérleti tankönyvek kipróbálását az iskola vállalja.

8


Helyi tanterv

4. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A NAT köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Ezzel járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; — megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; — törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; — váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; — ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Ezen pedagógiai célkitűzéseket részben a kerettantervek tantárgyi részcélkitűzéseinek megvalósításával, interdiszciplináris tananyagok fejlesztésével; részben az iskola saját történelmi hagyományainak és szellemiségének megőrzésével kívánjuk megvalósítani. A tradíciók újragondolásával a regionális kultúra és az európai civilizációs változatosság tananyagba emelésével a kerettantervek nyújtotta 10%-os többletlehetőséget szeretnénk kihasználni.A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az

9

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM ágazathoz tartozó szakképesítések

megszerzéséhez

szükséges

Helyi tanterv kompetenciák.A

szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Két tanítási nyelvű sajátosságok intézményünkben A 9/Kny évfolyam befejezése után az a tanuló, aki a belső mérések adatai és a nyelvtanárok megítélése szerint nem képes a B2+ kimeneti szintet teljesíteni, az iskola másik 9-ikes osztályában folytatja tanulmányait. A 9-12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintű nyelvi érettségire való felkészítést és a tanuló valamint a szülő elfogadja, hogy ezen elvárást teljesíti. Mentesül e követelmény alól az érettségire való jelentkezés napjáig C1 típusú vizsgabizonyítványt felmutató tanuló.


10

Helyi tanterv

5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. A Bethlen Gábor SZKI-ban a mindennapos testnevelésből adódó többlet testnevelés órákat a következő módon kívánjuk megvalósítani. A tantárgyfelosztásban a 9. évfolyam számára minden osztályban délelőtt 3, délután évfolyamszinten heti 8 órát kívánunk beépíteni. A már meglevő tömegsport –DSEfoglalkozások illetve szakkörök, a felsőbb évfolyamosok mindennapos testmozgását szolgálják. A 9. évfolyam óráit a délelőtti órarákhoz csatlakozva kívánjuk beépíteni, hétfői, keddi, szerdai, csütörtöki napokon. Az előzetes felmérés alapján választhatnak tanulóink, hogy megfelelően elosztva milyen foglalkozásokon kívánnak részt venni, melyről nyilatkoznak. Célunk, hogy maximum 15-20 fős csoportokat hozzunk létre. Ez az a létszám mellyel érdemi munkát lehet végezni. Az így létrehozott sportfoglakozásokat, testnevelésórákat órarendben rögzítjük.

11


Helyi tanterv

Mindennapos testnevelés Az új köznevelési törvény a mindennapos testnevelést kötelezővé tette és ez a 9. évfolyamon 2012. 09. 01. – től bevezetésre került. (A későbbiekben a változások a többi osztályt is érintik felmenő rendszerben.) A megnövekedett számú foglalkozások lebonyolítása komoly feladat elé állítja az iskolát. A tanulók egészségének megőrzését, edzettségének fokozását és a rendszeres testmozgás szükségességét eddig is kiemelt feladatként kezeltük az iskolában. Az óraszám emelésével bővítjük az egyes évfolyamokon a sportági ismeretek körét, mely nemcsak a tananyag bővítését hanem további mozgáslehetőség biztosítását célozza meg az iskola telephelyétől távolabb fekvő sportlétesítményekben történő foglalkozások tartására (uszoda, atlétika pálya stb.) melyek elengedhetetlenek – létesítmény-feltételeink hiányossága és szűkössége miatt- a kerettanterv követelményeinek teljesítése érdekében. Tanulóinknak az órarendben heti 3 testnevelés óra szerepel. A 4. és 5. testnevelés órájukat az iskola délutáni sportkörein vagy az iskolában működő diáksport-egyesület foglalkozásain teljesíthetik. (futball, torna, röplabda stb.). Azok a tanulók, akik versenyszerűen sportolnak, vagy amatőr sportolók, akik

sportegyesület keretei között szervezett edzésen vesznek részt, ennek

igazolásával felmentést kaphatnak a 4. és 5. testnevelés óra alól. A többiek számára viszont ez a két óra kötelező. A délutáni sportkörökre regisztrálni kell szeptember 15-ig. A jelentkezés mindig az aktuális tanévre szól, módosításához igazgatói engedély szükséges. Az osztályban tanító testnevelő tanár felméri, hogy tanítványai mely egyesületben illetve iskolai foglalkozás keretei között teljesítik a kötelező 4. és 5. testnevelés órát. A jelentkezőket igyekszünk egyenletesen elosztani az egyes sportkörök között érdeklődésüket fegyelembe véve. A jelentkezés és a részvétel kötelező és ingyenes. A többletórák adminisztrációját a testnevelők végzik.

12


Helyi tanterv

6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI

Jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény tantárgyfelosztását az igazgató állítja össze a szakmai, pedagógiai, tárgyi feltételek és az esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével. A tanszabadság a tanulót és a tanárt egyaránt megilleti. A beiratkozással a szülő elfogadja az adott tanulócsoportra vonatkozó speciális óratervi hálót (emelt óraszámú oktatást és fakultatív tantárgyakat valamint foglalkozásokat). Tudomásul veszi, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban mely második idegen nyelvek közül választhat (német vagy francia) és a csoportalkotás létszámbeli korlátait. A fakultatív tantárgy foglalkozásaira való jelentkezés egy tanévre szól. A tanuló mindenek felett való érdekének elősegítése céljából az alábbi esetekben van lehetőség a pedagógus megválasztására: 

ugyanazon tantárgyból több emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoport indul



osztályon belül ugyanazon tantárgyból ugyanazon szinten legalább két tanulócsoport van



a nem rendes érettségi vizsgák során a tanuló – amennyiben nem kötelezően osztálykeretben vizsgázik – kérheti, hogy melyik szaktanár vizsgáztassa

Tanulmányok alatti vizsgák esetében a tanuló kérheti, hogy ki legyen a kérdező tanára. Javítóvizsgán az elégtelen év végi érdemjegyet adó tanár nem lehet kérdező tanár. A kérelmeket az iskolavezetés az érintettek, az osztályfőnök valamint a diákönkormányzat véleményének kikérése után bírálja el.

13


Helyi tanterv

7. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK HELYI TANTERVI KÖVETELMÉNYEI

Iskolánkban a mindenkori érettségi vizsgakövetelmények alapján az alábbi tantárgyakból vállalunk kötelezettséget közép- és emelt szintű vizsgafelkészítésre (K – középszinten, E – emelt szinten) Kötelező vizsgatárgyak – K és E Magyar nyelv és irodalom K E Matematika K E Történelem K E Első idegen nyelv K E Szakmai vizsgatárgy K E

Választható vizsgatárgyak K és E Informatika K E Közgazdasági alapism. (Elmgazd.) K E Közgazdasági alapism. (üzl.gazd.) K E Földrajz K E Biológia K Fizika K Kémia K Második idegen nyelv K Társadalomismeret K E Célnyelvi civilizáció K Ügyviteli alapismeretek K Marketing K Etika K Ének-zene K Testnevelés K E Gazdasági ismeretek K E

Az érettségi vizsgára bocsátás helyi követelményeit és munkaközösségenként egységes középszintű témaköreit az egyes tantárgyak helyi tanterve határozza meg. Az érettségi vizsga megkezdéséhez törvényben meghatározott közösségi szolgálat teljesítésének szabályzata a PP mellékletét képezi.

14


Helyi tanterv

8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI, A TANÉV VÉGÉN A MAGASABB ÉVFOLYAMOKBA LÉPÉS FELTÉTELEI Ld. a helyi tanterv egyes tantárgyi fejezetei végén

15


Helyi tanterv

9. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMONKÉRÉS ELVEI Iskolánk a nemzeti köznevelésről szóló törvény 54.§-ának (1), (2), (5), (6) bekezdései szerintiek figyelembevételével a tanulók teljesítményének értékelésekor az alábbi elveket alkalmazza.

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében egyetértésnek kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Iskolánk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény - teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.

A következő évfolyamba lépés feltétele az évi kötelező számú, átlagban

elégségesre kerekíthető érdemjegy megszerzése vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán legalább elégséges minősítés elérése. Az értékelés/ minősítés alapformái Érdemjegy A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Osztályzat Félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (Osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók.)

16


Helyi tanterv

Érdemjegyet kaphat a tanuló  szóbeli feleletre, o

lehet részletes számadás,

o

összefoglaló, tételszerű felelet,

o

kiselőadás,

 írásbeli munkára, o

röpdolgozat,

o

szódolgozat,

o

házi dolgozat,

o

témazáró dolgozat,

o

írásbeli felelet,

o

beadandó írásbeli munka

 projektfeladatra,  óraközi, tanórai munkára,  tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A tantárgyi értékelés szabályozása  A félévenkénti értékeléshez feltétlenül szükséges legalább n+1 db, az osztálynaplóba beírt érdemjegy, ahol n a heti óraszámot jelöli.  A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg.  A témazáró dolgozat a többi osztályzathoz viszonyítva kétszeres súllyal számítandó.  A munkaközösségek állapítják meg azt, hogy a teljesítményeknek a százalékban kifejezett értéke milyen érdemjegynek felel meg.  Egy napon egy osztályban legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat írása előtt legalább egy héttel a dolgozat írásáról tájékoztatni kell a tanulókat.  A dolgozatot a szaktanár tíz munkanapon belül köteles kijavítani, s az eredményről a tanulókat tájékoztatni. Akadályoztatása esetén (pl. betegség, szakmai elfoglaltság) a

17


Helyi tanterv

tanulókat értesíti. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet.  A témazáró dolgozatot a szaktanár köteles a tanév végéig megőrizni, azt a szülő fogadó órákon megtekintheti. A tanuló a témazáró dolgozatról a tájékoztatás napján saját költségére fénymásolatot kérhet.  Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét és súlyozását kötelező a tanulóval ismertetni.  Projektfeladatok kijelölt témákból készíthetők. Értékelésük módját, az értékelési szempontokat a tanulókkal előre ismertetni kell. A projektmunka több érdemjeggyel is értékelhető, ill. egy jeggyel való értékelése esetén az érdemjegy egynél nagyobb súllyal is beszámítható. Az előre bejelentett témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második napon pótló dolgozatot köteles írni, a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal. Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka, a szaktanár döntésétől függően, lehet magasabb. Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Több

témazáró

megírásának

elmaradása

esetén

a

szaktanár

osztályozó

vizsgát

kezdeményezhet. Nem számoltatható be a tanuló  ha a tananyag elsajátítása idején a beszámoltatás időpontjáig folyamatosan hiányzott,  ha a számon kérendő anyag a számonkérés előtt tananyagként nem szerepelt, vagy nem állt a tanulók rendelkezésére a felkészüléshez szükséges taneszköz,

B G SZ K I

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv  ha a tanulót egészségi állapota a megfelelő teljesítmény elérésében nyilvánvalóan akadályozza,

Önként vállalt illetve emelt szintű tantárgyak  Önként vállalt, ill. emelt szintű tantárgy esetén két hét próbaidő letelte után a részvétel kötelező.  A bejelentkezés évente megújítandó. Írásbeli házi feladat Az írásbeli házi feladat két céllal adható: az órán tanultak gyakorlása, vagy valamely tanórai anyag előkészítése. Az írásbeli házi feladat hiányáért elégtelen nem adható. A házi feladat sorozatos el nem készítése a tantárgyi értékelésbe beszámítható. Hétvégére, ünnepnapokra, többnapos tanítási szünetekre nem adható az átlagosnál több írásbeli házi feladat. Felszerelés hiánya Az alábbi esetek lehetségesek: a) Olyan tantárgy, amelynél alapvető feladat sem oldható meg felszerelés nélkül (pl. testnevelés). b) Olyan tantárgy, amelynél a felszerelés hiánya átszervezéssel pótolható (pl. matematika példatár). Az a) esetben valamint a b) eset többszöri ismétlődése esetén szaktanári figyelmeztetést kell adni. Ismétlődő szaktanári figyelmeztetés esetén az osztályfőnök a következő büntetési fokozatot adja, vagy kezdeményezi.

19


Helyi tanterv

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje, az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Alapelvek: 

az iskolai beszámoltatások (témazáró dolgozatok) összhangban legyenek a helyi tantervben előírtakkal



a számonkérés szintje feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, terhelhetőségének



hosszabb előkészületet és időt igénylő házi feladatra legalább egy hét felkészülési időt kell biztosítani (házi dolgozat, kiselőadás, projektfeladat, témazáró dolgozat)



a számonkérés alkalmas legyen a tanulók tudásszintjének mérésére, információt nyújtson a tanár, a diák és a szülő számára egyaránt



a javítás és értékelés szempontjait (értékelőlapot) ismertetni kell a tanulókkal



összevont tantárgyak értékelésének szabályait a szaktanár az első tanítási órán ismerteti

Iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások: A tanuló kötelessége, hogy tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, a tanítási órákra rendszeresen felkészüljön, elkészítse házi feladatát. 

a tanuló írásban vagy szóban, egyénileg vagy csoportosan, osztályszinten bármikor számon kérhető



a szóbeli feleletet az adott tanítási órán értékelni, a digitális naplóban és az ellenőrző könyvben dokumentálni kell



a témazáró és nagyobb terjedelmű dolgozatokat két héten belül javítja, értékeli és dokumentálja a szaktanár



a témazáró dolgozat hiányát a tanulónak pótolnia kell, a dolgozat pótlására félévente egy pótidőpontot kell biztosítani

B G SZ K I

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv  több témazáró dolgozat megírásának elmaradása esetén a szaktanár osztályozó vizsgát kezdeményezhet Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok: 

A házi feladat célja a tanítási óra ismereteinek elmélyítése, rögzítése.



Házi feladat írásban vagy szóban minden tanítási óra után adható.



A házi feladatot lehetőleg minden órán ellenőrizni kell.



A házi feladatok mennyiségét illetően tekintettel kell lennünk a többi tantárgyra is.

A számonkérés és a házi feladatok korlátai: 

témazáró dolgozat bejelentés nélkül nem íratható, a szaktanár legalább egy héttel előtte kitűzi a dolgozatírás napját



egy számonkérésre csak egy érdemjegy adható, kivétel a magyar nyelv és irodalom tantárgy (a témazáró dolgozat a többi érdemjegyhez viszonyítva kétszeresen súlyozandó)



egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható



a hétvégi és szünidei házi feladat mennyisége ne haladja meg a szokásosat.



hosszabb előkészületet és időt igénylő házi feladatra több időt kell adnunk



nem alkalmazható a számonkérés, ha o a tanuló a tananyag elsajátítása idején a beszámoltatás időpontjáig folyamatosan hiányzott, o a felkészüléshez szükséges taneszköz nem állt a tanuló rendelkezésére, o a tanulót egészségi állapota a megfelelő teljesítmény elérésében nyilvánvalóan akadályozta o a tananyag elsajátításához nem állt rendelkezésre elegendő idő



a néhány óráról hiányzó tanuló számonkérésére egy hét, az egy hetet meghaladó hiányzás esetén a szaktanárral való ütemezés után kerülhet sor

Méréseken való részvétel

21

B G SZ K I

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv - a belső és külső méréseken a részvétel és a felelősségteljes munkavégzés kötelező -

a hiányzás ugyanolyan elbírálás alá esik, mint bármely foglalkozás tekintetében

-

mérésről szülői engedéllyel távol lenni csak az igazgató hozzájárulásával, rendkívül fontos ügyben van lehetőség

A mérésről történő indokolatlan mulasztás és feladat el nem végzése az iskola számára hátrány okozását jelenti és fegyelmi felelősségre vonással jár.

22


Helyi tanterv

10. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Csoportbontás és foglalkozások indításának elvei A NAT, a kerettantervek és a mindenkor érvényes jogszabályok figyelembe vételével a tanuló heti órakerete valamint az az osztályok heti órakerete közötti különbözetet csoportbontásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, egyéni fejlesztésre, sport- és egyéb öntevékeny csoportok szervezésére lehet fordítani. Csoportbontás Iskolánkban az eddigi tapasztalatok illetve törvényi előírások szem előtt tartásával, a pedagógiai szempontok mindenek fölötti érvényesítésével az alábbi közismereti tantárgyakat tanítjuk csoportbontásban:  idegen nyelvek  magyar nyelvtan (9-10. évf.)  matematika  informatika  testnevelés A két tanítási nyelvű osztályokban az irányelvnek megfelelően ezeken kívül az összes célnyelven tanított tantárgyat csoportbontásban oktatjuk ( földrajz, célnyelvi civilizáció). A szakmai orientációs és alapozó tantárgyak közül szintén pedagógiai szempontok szerint a gyakorlati vagy elméletigényes gyakorlati órákat tartjuk bontva:  viselkedéskultúra  kommunikáció  információkezelés

23

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM  közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan gyakorlat)

Helyi tanterv

 a szakmai érettségire felkészítő gyakorlati tantárgyak

Emelt szintű érettségire való felkészítés, szakkör, sportkör szervezésének elvei  iskolánk vállalja, hogy mindazon tantárgyakból, amelyekből a törvényben meghatározott számú tanuló ezt igényli, megszervezi a heti két órás felkészítést, a többi középfokú intézménnyel egyeztetve egymás diákjait vendégtanulói jogviszony keretében kölcsönösen fogadjuk  szakkör, öntevékeny diákkör indítására a tanulók és/vagy a pedagógus kezdeményezésére van lehetőség a heti órakeret terhére  ingyenes nyelvvizsga-felkészítést a jelentkező tanulók számának függvényében indítunk  iskolánk elkötelezett a nyelvi sokszínűség megteremtése iránt, ezért igény szerint ritkább nyelvekből is szervez fakultatív oktatást  a tanulási nehézséggel küzdők kiscsoportos felzárkóztatását a 9. évfolyamon a lehető leghamarabb megkezdjük  tehetséggondozásra, felzárkóztatásra vonatkozó igényeket a lehetőségek (órakeret, finanszírozás) függvényében indítunk  a mindennapos testnevelés és tömegsport-foglalkozás megszervezése iskolai alapfeladat, az ezen felüli sportolási igényeket a DSE biztosítja, akár külső források bevonásával  iskolai foglalkozást csak pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó tarthat Egyéni foglalkozások  szakértői vélemény alapján biztosítjuk az alapító okiratban vállalt SNI-s, BTM-es tanulók egyéni fejlesztését  a versenyfelkészítésre külön időkeretet tartunk fenn a mindenkori tantárgyfelosztás elkészítése során  súlyos betegsége miatt magántanuló diákunk számára a törvényben meghatározott órakeret terhére konzultációs lehetőséget biztosítunk


24

Helyi tanterv

11. NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK SZÁMÁRA A HELYI NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE

Debrecenben a PP írásának idején az alábbi nemzeti kisebbségek rendelkeznek önkormányzattal:  cigány  német (sváb)  román  ruszin  örmény  bolgár Kultúrájuk, történelmük megismerése tantárgyközi feladat, az osztályfőnöki, a történelem, a magyar, a földrajz tantárgyi keretein belül integrálva valósul meg. Tanórán kívüli programok keretében lehetőséget teremtünk diákjainknak, hogy egyénileg és szervezett formában is látogathassák ezen népcsoportok rendezvényeit, részt vehessenek ismeretterjesztő előadásokon, bekapcsolódhassanak a kisebbségi önkormányzatok munkájába. Tanulóinkat a kultúrák egyenrangúságának és az EU jelmondatának szellemében (Egység a különbözőségben) neveljük. Iskolánkat a vallási és etnikai identitás maximális tisztelete jellemzi. Nem tűrjük a megbélyegzés, a kirekesztés semmilyen formáját.

25


Helyi tanterv

12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Az évente kötelező méréshez a „Netfitt” mérési rendszer feladatait használjuk. A tanítási órákon az aktuális tananyag elsajátításához szükséges erő – követelményeket és az értékeléshez szükséges teljesítményeket mérjük, az életkornak megfelelő szinten.  Aerob, vagy alap – állóképesség mérése  A vállövi és karizmok erő – állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig (maximális idő: nők 1,5 perc; fiúk 3 perc)  A hátizmok erő – állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig. (maximális időtartam: 4 perc)  A csípőhajlító és hasizomerő – állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig. (maximális időtartam: 4 perc)  Alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás páros lábbal. Ez a felmérés biztosítja a fizikai állapottal való szembesülést tanuló és tanár számára egyaránt. Felfedi a hiányosságokat és ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A jogszabályban meghatározott fizikai méréseket (pl. NETFITT) a belső és külső mérések szervezésének elvei alapján végezzük. A külső helyszínen való mérésen is érvényesek a kötelező részvétel előírásai.

26


Helyi tanterv

13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet, valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészségállapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel.

Az általános műveltség részét képezik az egészség aktív megvédésére, fejlesztésére vonatkozó ismeretek. A személyiség teljes kibontakozása csakis az egészség birtokában, az alkotótevékenység keretében valósulhat meg.

Törvényi áttekintés Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CCXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2012.évi XXVI törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. EMMI Rendelet 110/2012. Kormányrendelet ( NAT) Nemzeti drogstratégia 2011

27


Helyi tanterv

Az egészségnevelés fogalma Az egészség megőrzésére, fokozására, elvesztése esetén visszaszerzésére irányuló célzott, céltudatos, felvilágosító, tudatalakító, nevelő, magatartásformáló és mozgósító tevékenység. Az egészségnevelés tartalma: 

Higiénia, egészséges életvitel



Betegségek elkerülése, az egészség megóvása



A lelki egészség megóvása, krízis prevenció



Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése



Az egészséges táplálkozás



A családi életre nevelés, szülővé nevelés témakörei



Szabadidő- kultúra fejlesztése

1. 1. Az egészségnevelés alapelvei -

szemléletformálás

-

egészséges életmód iránti igény kialakítása

-

sokoldalú megközelítés

-

fenntarthatóság

-

mérhetőség

-

közérthető információközlés az életkori sajátosságoknak megfelelően

-

tudatos megatartási formák kialakítása

-

esélyegyenlőség biztosítása

-

partnerség (szülő-tanár-diák-orvos)

1. 2. Az egészségnevelő munka céljai

B G SZ K I

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segíti azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

2.2. 1. Általános célok

Általános célunk olyan magatartásminták kialakítása, amelyek az egészség megőrzését célozzák: 

helyes táplálkozás preferálása, az egészségtelen ételek, energiaitalok iskolai fogyasztásának visszaszorítása



napi rendszeres testmozgás, a fizikai erőnléti állapot megőrzése



a lelki kiegyensúlyozottságra való törekvés, függetlenedés a környezeti stresszelő tényezőktől



alkohol- és drogprevenció.

2.2. 2. Részcélok 

Az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása.



A rendszeres testedzés szokássá alakítása.



A betegségek elleni védekezés szabályainak ismertetése



A tanulók ismerkedjenek meg a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és lehetőségeivel

2. Helyzetelemzés Sajnálatos tény, hogy a gyerekek mozgástere leszűkült, életmódjuk mozgás szegénnyé vált, napjaik jelentős részét tanteremben, szellemi munkával, szabadidejük nagy részét pedig lakásban, a televízió, videó és a számítógép előtt töltik. Többségük nem rendelkezik

B G SZ K I

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv megfelelő kondícióval, magas a gerincproblémákkal, rossz testtartással küzdők aránya. A fiatalok életmódja nem éri el a megkívánt jó színvonalat, ismereteik és készségeik hiányosak, szemléletmódjuk nem megfelelő. Eredményes munka csak a szülők, pedagógusok, egészségügyi dolgozók összefogásával jöhet létre. 3. 1. Társadalmi környezet jellemzése -

lépéseket kell tennünk az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén (koszorúér- és agyérbetegségek, daganatok okozta halálozások visszaszorítása)

-

légzőszervi, allergiás betegségek megelőzése

-

lelki egészségvédelem

-

mozgásszervi betegségek és abból eredő károk csökkentése

-

AIDS megelőzése

-

közegészségügyi biztonság fokozása

3.2. Iskolai környezet jellemzése 

Tanulóink egyre többet hiányoznak betegség miatt.



A testnevelés óráról való felmentettek, ezen belül a gyógytestnevelés órákon való résztvevők száma jelentős.



Sok diákunk dohányzik.



Tanulóink nagy része a büfében vásárol magának ebédet ahelyett, hogy az –amúgy nem az iskola épületében található- menzát venné igénybe.

 Diákjaink közül sokan –saját elmondásuk szerint- egyáltalán nem, vagy pedig csak keveset reggeliznek

Az egészségnevelés objektív feltételei 4.1. Tárgyi feltételek Iskolánk Debrecen belvárosi részén épült több mint 100 éve. Az épület elhelyezkedéséből adódóan kevés zöld területtel rendelkezik, udvara kicsi, aszfaltozott. Tornaterme, a konditermek, a sportudvar és az öltözők is felújításra szorulnak. Helyzete befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.


30

Helyi tanterv

A Bethlen Szakközépiskola Sportjáért Alapítvány 1997 decemberében jött létre. Célja, hogy magasabb színvonalra emelje az iskolai testnevelést és sportoktatást, a diákok egészséges életmódra nevelését. Az Alapítvány lehetővé teszi mind a tanároknak, mind a diákoknak a sport-, természetjáró és környezetvédő táborokban való részvételt illetve azok irányítását. Az iskolai Diák Sportegyesület és az intézmény szerződésben rögzítették az alapfeladatok ellátásán túl az egészségnevelési feladatok közös ellátását.

4.2. Az egészségügyi nevelés humán erőforrásai gyógytestnevelő, testnevelő tanárok biológia, fizika, kémia szakos tanárok vöröskereszt-összekötő gyerekgyógyász szakorvos, ifjúsági orvos iskolaorvosi asszisztens iskolapszichológus mentálhigiénikus

3.Állapotfelmérés – ld. a testnevelés tantárgy tantervében

31


Helyi tanterv

13. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magábafoglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a “környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. 1.1. Jogszabályok

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „ minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) 4 önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

32


Helyi tanterv

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

1.2. Általános célok A környezeti nevelés általános céljai: 1. elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT), 2. kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé, 3. érzékennyé tenni kollégáinkat és diákjainkat a környezet állapota iránt, 4. bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, 5. legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása, 6. váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés, 7. képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, 8. elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség, 

az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása,

33

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM  az általános emberi egészségvédelem,



az ökológiai egyensúly fenntartása,



a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,



minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez,



képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

Helyi tanterv

1.3. Általános feladatok A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy  környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban  a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk  segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.

2. Jövőkép Kollégáink, a diákok és a szülők által is elképzelhető, lehetőleg közösen kialakított, reálisnak tartott jövőnket így képzeljük: Nagyon örülnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a diákok és a dolgozók egyformán figyelnek környezetükre: az energia- és vízfelhasználásra, a keletkezett hulladék mennyiségére, azok szelektív gyűjtésére. Az iskola belső terei hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. A diákok nemcsak az iskola jó oktatási színvonala miatt, hanem azért is szeretnek ide járni, mert harmonikus, emberi környezetben tanulhatnak, erdei iskolai programunk pedig sikeresen, más intézmények számára is példaértékű módon működik. Az intézmény saját működése során nagy hangsúlyt fektet az elektronikus információcserére, a takarékosságra (papírral, festékkel), a hulladék keletkezésének minimalizálására(boríték helyett újrahasznosítható mappák). Digitális tananyagok alkalmazásával csökkentjük a nyomtatás és fénymásolás mennyiségét.

3. Helyzetelemzés 3.1. Az iskola külső és belső környezete, hagyományaink

B G SZ K I

34

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv Iskolánk Debrecen belvárosi részén épült több mint 153 éve. Belvárosi iskola révén kevés a zöld területünk, az épület körülöleli az aszfaltozott udvart, tanulóink mozgástere kicsi. Az iskola helye és adottságai befolyásolják a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására.

Az általános iskolában és a korábbi intézményekben megkezdett természet-, és környezetvédelmi munka folytonosságát nem szabad megszakítani, sőt a középszintű oktatásnak tovább kell fejleszteni. Ezen a téren iskolánk elsősorban a tanulói és tanári pályázatok inspirálásában, környezet-és természetvédelmi versenyeken való részvétellel, témanapok és rendhagyó osztályfőnöki órák szervezésével tűnik ki. 3.2. A környezeti nevelés erőforrásai 3.2.1. Ismerethordozók, segédeszközök Iskolánk jellegéből adódóan a környezeti nevelést szolgáló segédeszközök sajnos nem megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésünkre (pl. nem rendelkezünk önálló laboratóriummal), de munkánkat segítik a különböző ismerethordozók (könyvek, CD-k, folyóiratok). 3.2.2. A környezeti nevelés humán erőforrásai A környezeti neveléshez kapcsolódó posztgraduális végzettséggel rendelkeznek: mentálhigiénia, környezettan szakos tanárok

3.2.3. Anyagi erőforrások Saját erőforrások 1. Alapítvány Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók erdei iskolákban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Külső erőforrások

35

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Pályázat

Helyi tanterv

A Tempus Közalapítvány Comenius pályázatai segítségével támogatást nyertek tanulóink és kollégáink nemzetközi kutatásokra, melyek a fenntarthatóságot, a környezet- és egészségtudatos életmód kialakítását szolgálják.

2.

A pályázatok biztosíthatják az anyagi forrásokat a szemléletformáláshoz. A pályázatmegjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről.

3.4. Intézményen belüli segítők Személyek Iskolavezetőség Tantestületünk tagjai Munkaközösségek Környezetvédelmi felelős tanár DÖK vezető pedagógus Ifjúságvédelmi feladatot ellátók Osztályfőnökök Iskolai könyvtáros Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Szülők

Milyen témában segíthet? kapcsolattartás, koordinálás, anyagi források teremtése példamutatás, szervezés, diákok felkészítése a témaheteknek, jeles napoknak megfelelő tananyag feldolgozása a tanórákon a különböző munkaközösségek programjainak összehangolása a környezeti nevelés terén, pályázatok napi kapcsolattartás a diákokkal, problémafeltárás és megoldás napi kapcsolattartás a diákokkal, problémafeltárás és megoldás aktualitások megbeszélése osztályfőnöki órákon segédanyagok felkutatása, rendelkezésre bocsátása háttérbiztosítás az egyes programokhoz, takarékosság A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizes blokkok, világítási hálózat karbantartása stb. A tervezett éves programban való aktív részvétel (hallgatóság, önálló kutatások, kezdeményezések) anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása, részvétel a programokban

36


Helyi tanterv

3. A környezeti nevelési program helyi célkitűzései  Érzelmek, attitűdök, szokások kialakítása és fejlesztése.  A világról szóló ismeretek részekre bontása és a tények, fogalmak, törvényszerűségek több tudomány oldaláról történő megvilágítása.  Az ismeretek integrálása.  A fenntartható fejlődés lehetőségeinek megismerése és az életvitel eszerint való alakítása. Ennek érdekében segíteni kell a tanulóknál a következők kialakulását, fejlesztését:  nyitott, önálló személyiséggé válás  összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása  az élet tisztelete, az értékek védelme  a sokféleség értékként való elfogadása  globális gondolkodásmód kialakítása  lokális elkötelezettség.

5. A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei 5.1. Tanórai keretben (külön órakeret biztosítása nélkül) Osztályfőnöki órákon és részben minden tantárgyba beépítve a jeles napokon. A biológia, kémia, földrajz tantárgyak témakörei nagyobb lehetőséget biztosítanak a környezet – és egészségvédelmi nevelésre.(lásd: II. sz. melléklet) A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát

életmódra.

Vannak

olyan

mozzanatok,

amelyek

minden

tanórán

megvalósíthatóak, a tantestületnek együtt kell meghatároznia ezeket a feladatokat. Például a termek esztétikus díszítése, a tanulóktól függő tisztasága, szellőztetés módja. A tanulók helyének negyedévenkénti változtatása padsorokban. Környezetbarát újra-papíron való dolgozás, szelektív hulladékgyűjtés, tanulmányi kirándulások időpontja. 5.2. Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozások

37


Helyi tanterv

Iskolánkban már az elmúlt években is történt nevezetes napokhoz fűződő tevékenység (pl. Víz világnapja). A továbbiakban az alábbi jeles napok megünneplésével szeretnénk tanulóink és kollegáink figyelmét felhívni ezek fontosságára.

5.2.1. A jeles napokhoz kapcsolódóan TÉMA

TEVÉKENYSÉG

FELELŐS

VÉGREHAJTÁ S IDŐPONTJA Szeptember 23.át megelőző héten Október 15.

Szept.23 Takarítási Világnap Okt.15. Nemzetközi Gyaloglónap

Az iskola tantermeinek, közvetlen környezetünknek rendbetétele Verseny rendezése egy adott helyszínen

Az iskola nevelőtestülete és tanulói Testnevelés munkaközösség

Okt.21. Földünkért Világnap December 1. AIDS ellenes Világnap

Rajz, fotó pályázat

Természettudományi munkaközösség

Értékelése: október 21.-én

Osztályfőnöki órákon beszélgetés Csatlakozás a városi rendezvényekhez Közös pályázat a TIVIZIGgel, rendhagyó osztályfőnöki órák, üzemlátogatások Műsor az iskolarádión keresztül

Szaktanárok, osztályfőnökök

December 1.

Természettudományi mk. és az osztályfőnöki mk.

Március 22.

DÖK

Április 22.

Vetélkedő szervezése osztályok között, kiállítás nemzeti parkokról, kirándulás a HNP-ba. Osztályfőnöki órákon beszélgetés

Természettudományi mk. Osztályfőnöki mk.

Május 24.

Osztályfőnökök

Május 31.

Természettudományi és osztályfőnöki munkaközösségek

Június 05.

Márc.22. A Víz Világnapja Ápr.22.A Föld Napja Máj. 24. Az Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31. Dohányzás ellenes világnap Jún.05. Bekapcsolódás a város által Környezetvédelmi szervezett programokba, a Világnap tanulmányi kirándulások.

38


Helyi tanterv

5.2.2. Erdei iskolai program A megfelelő feltételek megteremtésekor szeretnénk bevezetni az erdei iskolai programot szeptember első hetében. Ennek keretében a tanév során minden kilencedik vagy tizedikes osztály erdei iskolában töltene egy hetet, ahol a munka előre megtervezett, speciális órarend szerint folyna.

5.3. Tanórán kívüli tevékenységek

Tevékenységek Vetélkedők, versenyek, pályázatok

Kiállítások szervezése Szelektív hulladékgyűjtés Bekapcsolódás helyi akciókba Faliújság szerkesztése Könyvtári órák

Megállapítások UNESCO Világörökség pályázat Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Az OM által meghirdetett pályázatok (pl. a Víz Világnapjához kapcsolódóan) Rajzpályázatok A nevezetes napokhoz kapcsolódóan Megfelelő háttér biztosítása esetén évente kétszer Állandó helyen, a diákok bevonásával A rendelkezésre álló segédanyagok megismertetése a diákokkal

1. Iskolán kívüli tevékenységek

Tevékenységek Tanösvény bejárása Tanulmányi kirándulás Természetben történő megfigyelések Aktuális kiállítások megtekintése Közösségi munka

Megállapítás Hortobágyi Nemzeti Park, Diószegi Sámuel Oktatóközpont tanösvényei A diákok, az osztályfőnök és és a szülők közös döntése alapján , a környezeti nevelés szempontjából is kiválasztott helyre Hortobágyi Nemzeti Park (pl. daruvonulás) Növényfajok megtekintése az egyetem Botanikus Kertjében Környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi munkalehetőségek felkutatása, tanulóink motiválása a környezet megóvását célzó feladatok elvégzésére


39

Helyi tanterv

Ellenőrzés, értékelés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezetvédelmi program értékelését két évente vizsgálnánk felül.

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása  a szociális képességek alakulása  a beállítódások és értékorientáció fejlődése  a csoporthelyzet megismerése  a konfliktuskezelés módjai

Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulása  a közvélemény, a morális gondolkodás változása  az informális kapcsolatrendszerek alakulása

40

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM 

Helyi tanterv

14. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Célok: A törvény által megfogalmazott jelzőrendszeri funkciónak való megfelelés. A tanulók harmonikus (testi, lelki, szociális) fejlődéséhez szükséges esélyek biztosítása Preventív gondoskodás, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (HHH és HH), veszélyeztetett tanulók esetében Közvetlen feladatok a gyermek és ifjúságvédelemben 

gondoskodás és érdekképviselet kialakítása az iskola élet keretein belül;



helyzetfelmérés és beszámolók készítése, statisztikai információk nyilvántartása és követése, adatvédelem biztosítása;



a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása;



tájékozódás a jogi szabályzók változásáról, erről információátadás a pedagógusoknak, érintett tanulóknak, szülőknek;



kapcsolattartás a hivatali szervekkel, szükség szerinti kezdeményezések megtétele feléjük;



a szakirodalom gyűjtése és tanulmányozása;



továbbképzéseken való részvétel;



a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése, minél hatékonyabb kezelése;



a tanulók terhelés és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése;



egészséges életvitelre törekvő szokások kialakítása és a káros szenvedélyektől való elhatárolódás segítése;

B G SZ K I

41

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv A gyermek és ifjúságvédelem feladatok ellátásban meghatározó a megbízottak munkája, de az egyes pedagógusok is felelősen részt vállalnak a csoportjukhoz tartozó tanulókért.

Minden pedagógus feladata:  a megelőzésben, a feltárásban, a megszüntetésben való közreműködés;  a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott törődés;  belső információszolgáltatás a kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének;

Egészségnevelés és drog-prevenció

Egészségnevelési célok:  a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődésének biztosítása,  az egészség, mint érték tudatosítása a tanulókban;  egészségtudatos magatartás kialakítása, az egyéni felelősség felismertetése;  a káros szenvedélyektől való elhatárolódásra nevelés (dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaszorítása, drog-prevenció);

Alapelv: esélyteremtés A kollégium a helyi közösséggel „esélyt teremt arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására”. Feladatok:  életmód-életvitel orientálása, sokrétű hasznos szabadidős tevékenység biztosítása;  önismeret fejlesztése: önbecsülés, pozitív énkép kialakítása;  társismeret fejlesztés: társ-kapcsolatok, csoportban folyó munka fontossága;  mentális egészségvédelem szervezeti kereteinek kialakítása;  tisztálkodással, tisztasággal, a takarítással kapcsolatos szabályok betartatása;  a mindennapos testmozgásra, sportolásra ösztönzés;  egészséges táplálkozás érdekében javaslatok tétele;

42

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM  stressz-kezelés fejlesztése: szorongások oldásának tanulása;

Helyi tanterv

 család funkciójának erősítése, intenzív kapcsolatalakítás a szülői házzal;

Alapfeltétele: - a tanulók családi hátterének, életmódjának megismerése; - a tanulók káros szenvedélyeinek felmérése; - tanulási, beilleszkedési zavarokkal, önértékelési gondokkal küszködők felmérése;

Belső segítő kapcsolatok: - iskolaorvos, iskolapszichológus és védőnő: előadások tartása az egészséges életmódról, drogfogyasztásra utaló jelek esetében csoportvezetővel kapcsolatba lépés, kapcsolat a helyi és regionális gyógyító intézmények felé; - osztályfőnökök: osztályfőnöki órákon foglalkoznak az egészségneveléshez kapcsolódó feladatokkal, személyesen az egyéni problémahelyzettel;

Külső segítő kapcsolatok: - szülők, szaktanárok, gyermekvédelmi szolgálatok; - rendészeti szervek: a rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi-, bűnmegelőzés Munkatársai: - NSZSZ, egészségügyi főiskola egészségvédő munkatársai; - pszichológus; Színterek, módszerek: - kiscsoportos és egyéni beszélgetések; - csoportfoglalkozások (külső előadók bevonásával);

43

B G SZ K I

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv - intézményi szinten, délutáni, esti szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek); - drogprevenciós délután sportversenyekkel összekapcsolva; - DÖK programok keretében; - hagyományápoló rendezvények által; - kulturális programok (helyi, városi); - rendszeres sporttevékenység által;

Az

esélyegyenlőség

megvalósításának

alapfeltétele

a

diszkriminációmentesség,

szegregációmentesség,és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, továbbá mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők. Jogszabályi hivatkozások: Három alapjogszabályban foglaltak az irányadók: 1. 2011. évi Törvény a Magyarország Alaptörvényéről 2. 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 3. 2003. évi CXXV. Törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról Egyéb jogszabályi hivatkozások: • 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról • 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

44


Helyi tanterv

• 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban az Alaptörvény XV. cikke az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény határozza meg. A diszkrimináció tilalma alapvető emberi jog, azaz: jogok biztosítása bármilyen megkülönböztetés nélkül. A diszkrimináció tilalma önmagában nem, hanem kizárólag csak az egyes jogok tényleges érvényesülésével kapcsolatban merül fel. Diszkriminálni embereket annyit tesz, mint nem alkalmazni a jogegyenlőség előírásait ott, ahol kell. Nem mindenfajta megkülönböztetés minősíthető tehát diszkriminációnak, csak a jogilag erőfölényben lévő fél által alkalmazott, alkotmányos alapok nélküli; alkotmányosan nem

indokolható,

intézményesült

megkülönböztetés,

az

azonos

helyzetben

lévő

magánszemélyek, illetve csoportjai ellen. A leglényegesebb elem tehát az, hogy tulajdonképpen ugyanolyan helyzetben lévőkről van szó, mégis vélt vagy valós tulajdonságok alapján eltérő a megítélésük, s ez a gyakorlatban számukra valamilyen hátrány formájában jut kifejezésre. A diszkriminációnak nem fogalmi eleme a célzat, tehát akkor is megvalósul, ha „elkövetőjének nem áll szándékában a megkülönböztetés”.Az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell, különösen: a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés területén. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott, vagy előírt követelmények alapján folyik,

45


Helyi tanterv

b) amelynek megszerzéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt.

Fentiek értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézménybe, illetve azon belül létrehozott tagozatba, osztályba, tanulócsoportba, b) olyan nevelésre, oktatásra korlátozás, olyan intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem felel meg a kiadott szakmai követelményekben meghatározottaknak, szakmai szabályoknak, nem biztosítják az állami vizsgák letételéhez szükséges felkészítés és felkészülés lehetőségét. „Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés." Az esélyegyenlőségi programban különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem: • hátrányos helyzetű tanulók, • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, • sajátos nevelési igényű tanulók. A három fogalom értelmezésénél a hatályos jogszabályokban meghatározottakat követjük.

46


Helyi tanterv

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Helyzetfeltárás  A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.  A halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi megbízottakkal, akik a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kísérik.

A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai  a szülő, gondviselő családi helyzete, munkaviszonya  a szülők jövedelme  eltartottak száma  tanuló iskolai teljesítménye  a tanuló magatartása  a tanuló krízishelyzete

A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei  A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet.  A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja az ifjúságvédelemmel  Anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújthat be.

Az iskola anyagi támogatásának forrásai  az iskola alapítványai  a szülői szervezet anyagi kerete

47

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM  DSE

Helyi tanterv

Az anyagi támogatás formái  rendszeres időközönként  rendkívüli esetekben Rendszeres időpontokban adott anyagi támogatás  ballagáskor, tanulmányi helyzet alapján (forrás: Bethlen-, Móricz-, Papp Géza alapítvány)  ballagáskor, sporttevékenység alapján (forrás: sportalapítvány)  évzárón, tanulmányi eredmény alapján (forrás: költségvetés, alapítványok) Rendkívüli esetben adott anyagi támogatásra  feltétel: a tanuló írásban benyújtott, igazgatónak címzett kérelme  forrás: iskolai költségvetés, alapítványok Anyagi támogatásra vonatkozó eljárás  kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet ösztönözheti)  osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol  igazgató dönt Egyéb anyagi jellegű támogatás  étkezési hozzájárulás: a közgyűlés hatályos rendelete alapján  tankönyvtámogatás: jogszabály alapján - az anyagi hozzájárulás továbbításával - a tartós könyvek használatba adásával - ingyenes tankönyv biztosításával

48


Helyi tanterv

Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére 

felzárkóztató programok (matematika, fizika, nyelvek stb.)



tehetséggondozás, versenyfelkészítés



drog-

és

bűnmegelőző

programba

való

bekapcsolódás

(kapcsolattartás

segítő

szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken) 

rendőrségi előadók meghívása.



orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, orvostanhallgatók)



szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok stb.)



pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal.



krízishelyzetben lévő tanulók körülményeinek vizsgálata



családtámogatás, környezettanulmány készítése (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős)



felvilágosítás a szociális juttatások, egyéb hivatalos lehetőségeiről.



pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási (önkormányzati, iskolai, alapítványi) ösztöndíjak elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.



hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.

49


Helyi tanterv

15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK

A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök a szaktanár és a diákönkormányzat dönthet. Év közben bármely dolgozó adhat vagy javaslatot tehet a szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret odaítélésére, melynek elektronikus naplóba való bevezetése az illetékes feladata. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás a tanév végén a mindenkori finanszírozási lehetőségek függvényében oklevél és könyvjutalom formájában történik. Jutalmazási forma a Bethlen ösztöndíj:  Az adott évben végzős diák nyújthatja be pályázatát a ballagás előtt két héttel az osztályfőnöknek.  Az osztályfőnök véleményezi, rangsorba állítja, és úgy adja át az illetékes igazgatóhelyettesnek a pályázatokat.  Az ösztöndíj odaítéléséről ötfős bizottság dönt (az igazgató, az alapítvány kuratóriumának elnöke, egy igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot patronáló pedagógus és egy olyan tanár, aki a Bethlenben érettségizett).  Az ösztöndíjat a Bethlen Szakközépiskola Alapítványa finanszírozza.  Az ösztöndíjat a ballagáson az iskola igazgatója adja át.

Jó tanuló, jó sportoló vándorserleg -

A

Bethlen

Szakközépiskola

Sportjáért

Alapítványtól

kaphatja

az

a

tizenkettedikes diák, aki négy év alatt kiemelkedő tanulmányi- és sporttevékenységet végzett.

50

B G SZ K I PEDAGÓGIAI PROGRAM -

Helyi tanterv

Pályázatot a kuratórium elnökének kell benyújtani a ballagás előtt legkésőbb két héttel.

-

Javaslatot tehetnek a testnevelő tanárok is. A vándorserleg odaítéléséről a kuratórium dönt. A címmel járó jutalom: Vándorserleg továbbá egy felirattal ellátott, kisméretű serleg és pénzjutalom, melyet a Bethlen Szakközépiskola Sportjáért Alapítvány ajánl föl.

Az év matematikusa A címet az iskola azon nappali tagozatos tanulója nyerheti el, aki az adott tanévben a legsikeresebbnek bizonyult országos illetve megyei matematikai versenyeken. Az odaítélésre javaslatot tehetnek az iskola matematikatanárai, a döntés joga a matematika munkaközösségé. A címmel járó jutalom: A vándorserleg 1 évre, továbbá tárgy- vagy könyvjutalom. Ha végzős tanuló nyeri el a címet, akkor a ballagáson kapja meg a jutalmat, ha alsóbb éves, akkor a tanévzáró ünnepélyen. Papp Géza díj Az alapítvány kuratóriuma dönt évente egy tanulóról (felváltva a Bethlen Szakközépiskolából illetve a Móricz Tagintézményből) a tanulmányi és közösségi tevékenység elismeréseként. Az év informatikusa A címet az iskola azon nappali tagozatos tanulója nyerheti el, aki az adott tanévben a legsikeresebbnek bizonyult országos illetve megyei informatikai versenyeken. Az odaítélésre javaslatot tehetnek az iskola informatika tanárai, a döntés joga az informatika munkaközösségé. A címmel járó jutalom: Kis értékű informatikai eszköz, tárgy- vagy könyvjutalom. Ha végzős tanuló nyeri el a címet, akkor a ballagáson kapja meg a jutalmat, ha alsóbb éves, akkor a tanévzáró ünnepélyen.

51


Helyi tanterv

Bethlen emlékplakett Az iskola érdekében tartósan kiemelkedő tevékenységért az iskola pedagógusa vagy végzős diákja kaphatja. Az év közgazdásza cím a közgazdasági munkaközösség javaslatára a tanuló versenyeredményei alapján jár. Tárgy- vagy könyvjutalommal jár

A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének értelmezése A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. Ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi.

A magatartás minősítését befolyásolja  a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje,  az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása,  a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele,  a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele. A szorgalom osztályzat nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A magatartás minősítésének kritériumai Példás(5), aki  felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért,  kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett,  aktív, irányít és kezdeményez,  jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését,  önként vállal közösségi munkát,  udvarias, figyelmes,  öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő,  a házirendet ismeri és betartja,

52


Helyi tanterv

 vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára,  hiányzásait rendben igazolja. Jó(4), aki 

vállalja a kikényszerített felelősséget,



a helyes kezdeményezések mellé áll,



támogatja a vezetőt, irányítót,



társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit,



fegyelmezett, de nem vállal irányítást,



a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe,



udvarias, megjelenése rendezett, de mások viselkedése iránt közömbös,



alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös.

Változó(3), aki  felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó,  ítéletei nem megbízhatóak, nem mindig vállalja önmagát,  könnyen befolyásolható,  nem képes önálló döntésre és teljesítésre,  késik, gyakran otthon marad,  tudatosan nem árt, szimpátiája ingadozó,  hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások vagy a közérdekkel szemben),  esetenként udvariatlan, nyegle, megjelenése, viselkedése kifogásolható. Rossz(2), aki  romboló, tudatosan negatív értékrendű,  nem vállalja tetteiért a felelősséget,  önállótlan, segítséget nem fogad el,  közösségen kívüli, társ a rosszban,  tudatosan ellenáll,  durva, rendetlen,  öltözködése, hajviselete rendetlen, nem méltó a korához.

53


Helyi tanterv

A szorgalom minősítésének kritériumai Példás(5), aki  céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó,  ami érdekli, abban többletmunkát vállal,  önállóan osztja be idejét, munkáit, önellenőrzésre képes,  írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan és erre készteti társait is. Jó(4), aki  figyel, feladatait rendszeresen, példamutatóan megoldja,  ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát,  szükség esetén segítséget kér és elfogad,  pontosan jár iskolába,  írásbeli munkája általában rendezett, felszerelése hiánytalan, de mások hanyagsága iránt közömbös. Változó(3), aki  tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen,  képességeinél gyengébb eredményt ér el,  önállótlan, önellenőrzésre nem képes,  gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni,  ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között,  írásbeli munkái kifogásolhatóak,  felszerelése gyakran hiányos. Hanyag(2), aki(nek)  tanulmányi munkája megbízhatatlan,  figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen,  önálló munkára nem hajlamos,  rendetlen, fegyelmezetlen, munkához való viszonya rossz,  pontatlan, hanyag, feledékeny,  írásbeli munkája csúnya, felszerelése rendszeresen hiányos.

54


Helyi tanterv

16. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TOVÁBBI ALAPELVEK

A projektoktatás  Intézményünk a kompetenciaalapú oktatás implementációja és a hazai valamint nemzetközi projektekben való részvétele óta elkötelezett a korszerű tanulásszervezési módszerek, így a kooperatív tanulás és a projektoktatás bevezetése iránt.

A projektmódszer bevezetése és pedagógiai programba történő integrálása A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskolánk az eddig alkalmazott munkaformák és módszerek mellett a projektmódszer alkalmazását kívánja bevezetni és a pedagógiai programba integrálni:  projektmunka (egyéni és csoportos), és  „projekthét” formában.

55


Célok

Helyi tanterv

Feltételek,szükségletek

Mikor?

Elvárt eredmény

1. Tanítási óra

A kész

2. Projekthét

produktum

Tevékenységek Kompetenciafejlesztés:

Személyi feltételek:

- kommunikációs és

- pedagógusok, akik

(Az időpontról a

bemutatása:

szociális képességek,

elsajátítják és

következő tanév

-

prezentáció,

- ismeretszerzés,

alkalmazzák a

tervezése során az

-

tablók,

feldolgozás,

projektmódszert

igazgató javaslata

- kreativitás,

poszterek,

alapján a

-

faliújság,

tantestület dönt.)

-

brosúra,

- motiváció kialakítása

Tárgyi feltételek:

- problémamegoldó és

- a konkrét projektek

stb. formában.

analitikus gondolkodás,

elkészítéséhez,

További elvárt

- önállóság,

a bemutatásához

eredmények: a

- együttműködési

szükséges eszközök

tanulók személyi-

képesség,

(laptop, számítógép,

ségének komplex

- alkalmazkodási

projektor, CD lejátszó)

fejlesztése*.

képesség

és egyéb anyag-

A technikai

- időbeosztás

szükséglet (írószerek,

eszközök

területek fejlesztése.

stb.)

használatának

biztos elsajátítása.

A projektmódszer alkalmazásának várható pedagógiai eredményei részletesen: 

Kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségből adódó motiváltság.



Kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony.



Növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb cselekvésre ösztönöz.



Csökkennek a magatartási anomáliák.



Fejlődik a cselekvő és szervezőképesség és az önálló ismeretszerzés képessége.



Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt.

B G SZ K I

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv  A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleg periférián lévő tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek.  Az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.  Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt.  A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.  A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás lehetséges.  Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.  Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.  Fejlesztő pedagógus alkalmazása a szaktanárok munkájának segítése, a tanulók egyéni foglalkozásaiban.

HELYI TANTERV DBGSZKI Felülvizsgálva augusztus 31

Recommend Documents