HELYI TANTERV 5-8.osztály

Informatika 5-8.évfolyam

HELYI TANTERV 5-8.osztály

Tartalomjegyzék: Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................... 3 Történelem és állampolgári ismeretek .................................................................... 32 Matematika .............................................................................................................. 47 Informatika .............................................................................................................. 72 Angol nyelv ............................................................................................................. 92 Természetismeret................................................................................................... 118 Fizika ..................................................................................................................... 126 Biológia ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kémia ................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földünk és környezetünk ..................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Rajz ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mozgőkép és médiaismeret .................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Technika és életvitel ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés és sport .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ember- és társadalomismeret, etika ..................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egészségtan .......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Osztályfőnöki ....................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5–8. évfolyam ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy, integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata. Az anyanyelv ugyanis az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, ugyanakkor a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az előzőekből következik, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek (tehetnek) a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Célunk tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. A Nemzeti alaptanterv kiemelt feladatként kezeli a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk alapja az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A tanulókat az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására kell nevelni. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek is felhasználni az információs világháló adta lehetőségeket és eszközöket, s ezáltal birtokolják az élethosszig tartó tanulás képességét. Az információs és kommunikációs kultúra döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának és megbecsülésének. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt fejlesztése a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelv a kultúra közvetítője. Lehetővé teszi az értelmi képességek fejlődését, az értékek sokoldalú és irányú megismerését, segíti a társas kapcsolatok megfelelő, az empátián, a másság elfogadásán alapuló kialakulását és fejlődését; ezáltal a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel, a hatékony szereplőként való viselkedés feltételezi az anyanyelv biztos ismeretét. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kompetencia oly módon érvényesül, hogy a tanulók az életkorunknak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. A tanulókat képessé kell tenni, hogy megértsék a különböző céllal és helyzetben létrejött szövegeket, azokat tudják értelmezni, kritikusan vizsgálni. A szövegek értelmezésekor fel kell ismerni-

3

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam ük nemcsak a szó szerinti, hanem az átvitt jelentést is. Meg kell őket tanítani arra is, hogy szövegalkotáskor vegyék figyelembe a beszédhelyzetet, a hallgató(k) igényeit, a különböző szövegműfajok sajátosságait és normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy a tanulók ismerjék meg az anyanyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához. Az anyanyelv az egyéni és a kollektív tudatvilág a társadalom múltját is őrzi: hagyományőrző és mentő funkciója révén a nemzeti identitástudat megalapozója. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, így szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A nyelv ugyanis – mint grammatikai rendszer és stilisztikai mód – az irodalom anyaga, megvalósulási formája. Kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlesztését, a társas kapcsolatok kialakítását. Tehát a tanulók logikai funkcióinak, erkölcsi magatartásának, esztétikai érzékük kibontakozásának letéteményese. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés beszélgetések és olvasmányok feldolgozása révén tartalmakkal tölti meg a tanulók érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét. Az anyanyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, a kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés irányába. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés sok lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására is. Az irodalmi művekkel folytatott aktív kommunikáció révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, valamint meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, az azok megoldására való hajlam kialakításában, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában és a másság erre épülő elfogadásában, tiszteletében. Továbbá fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához. Segíti a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a korábban említett célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészeti konvenciókat. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek céljához és tartalmához. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – fejlesztési feladatokban, témakörökben, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra. Ugyanakkor a két szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.

4


A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KIEMELT FELADATAI 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogását és alkalmazását, a konfliktus fölismerési és megítélési képességét, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése, befogadása, kritikája. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása. A képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és a magyar kultúrában hagyományos alapvető szövegtípusok elsajátítása. Írásbeli szövegalkotáskor a megfelelő íráskészséget tükröző, rendezett, olvasható írás használatára való ösztönzés. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikai íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés stb.), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. A mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgoztatása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés.

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerének, az anyanyelv nyelvközösséget összetartó erejének felismerése. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a

5

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam szóbeli megnyilatkozásokban. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. A grammatikai, jelentéstani ismeretek megtanítása az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tétele, az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtó; érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményforrás mivoltának fölismertetése. A tanulók olvasási kedvének fenntartásával (felkeltésével) a műértő, örömszerző olvasás kialakítása. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve az elemi szintű kommunikációs készségek továbbfejlesztése a gondolatok megértésében, megfogalmazásában és továbbításában. A műalkotások megértéséhez szükséges esztétikai, irodalomelmélet (műfajelméleti, szerkezettani, stilisztikai, verstani) alapszintű ismeretek megszerzése. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Irodalmi művek feldolgozásakor annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Annak beláttatása, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetekhez, érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással és színdarabok előadásával. Átgondolt, hatásos személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerephez jut – az irodalmi anyag segítségével – a helyes önismeret kialakítása. A magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő korszakainak, alkotóinak és műveinek megismerése. A Művészetek, az Ember- és társadalomismeret, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek anyagával a belső koncentráció kialakítása. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A műélvezet fiktív létmódjának megértése. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Az ítéletalkotás képességének fejlesztése a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről. Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése, fogalmazás, a személyes élmény kifejezésének és a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra való buzdítás, az elméleti ismeretek felhasználási képességének bizonyítására.

6

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 5. ÉVFOLYAM

Éves óraterv Magyar nyelv Irodalom Dráma

5.a 92 93

5.b 92 93 18

5.c 92 93 18

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Történetmondás, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szövegek megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása az elbeszélés műfajában. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egyben látó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. A korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosz-

7

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam tálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. 5. Ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyai feltérképezésében a korosztály szintjén. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. A nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása, felismerése különféle nyelvváltozatok konkrét példái alapján. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. 6. Ismeretek az irodalomról Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikagyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben (pl.: szerkezet; egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése; a ritmika; az ismétlődés különféle formái; a túlzás). Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megítélése.

8

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Magyar nyelv Tantervi témakörök, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái (arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás), szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez. Mindennapi beszédhelyzeteink: – kapcsolatfelvétel: (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) – szándéknyilvánítás: (kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás) – véleménynyilvánítás. – beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A beszélt nyelv A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. – A beszédhangok csoportosítása, rövid hosszú magánhangzók; – magas és mély magánhangzók. A hangrend. Az illeszkedés. – A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. – Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. – Az ábécé és a betűrend. A szótag és az elválasztás. – Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása. Kiegészítő anyag Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szöveg kiegészítése szóban.

A kommunikáció tényezőinek (feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna) megismerése, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. Ismerettartalmú szövegek értelmező hangos olvasásának gyakorlása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A helyes beszédlégzés, artikuláció gyakorlása. A megfelelő beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés alkalmazása. Beszédművelési gyakorlatok. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás nyelvileg helyes, udvarias formáinak megismerése, használata a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása egyéni élményekről. Mások véleményének meghallgatása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása. Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megismerése. A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban. Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban. A mássalhangzók csoportosítása különböző szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása. A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegalkotásban. Stilisztikai értékük felfedezése. Szóbeli szövegek alkotása: cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes formában. Szóbeli szöveg (pl. történet) kiegészítése szóban.

Az írott nyelv Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, írásos beszámoló.

Az élő és az írott szövegek közötti azonosságok és különbözőségek megfigyelése. Különböző műfajú szövegek néma és hangos olvasása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés stb. Nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása. Vázlat készítése különböző műfajú szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. Rövidebb szövegek: (leírás, elbeszélés) alkotása. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása leírásokban, elbeszélésekben. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél

9

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. Az írástechnika továbbfejlesztése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. A helyesírási alapelvek. A szóelemző írásmód: – a hasonulások, – az összeolvadás, – a mássalhangzó-rövidülés és -kiesés. A kiejtés szerinti írásmód: A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód.

A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alapelvek) megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírási szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

A szavak jelentése és szerkezete

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások. A szavak szerkezetének megfigyelése, a szóelemek (szótő, képző, jel, rag) felismerése és megnevezése. Alaktani elemzések gyakorlása tanári irányítással.

A hangalak és a jelentés viszonya: – egy- és többjelentésű szavak, – rokon értelmű szavak, – ellentétes jelentésű szavak, – azonos alakú szavak, – hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. A szavak szerkezete: – szótő és toldalék, toldalékfajták; – egyszerű és összetett szavak. Könyv- és könyvtárhasználat Tájékozódás különféle dokumentumtípusokban: – könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi), – segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása. Könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása. Megadott könyvek keresése a könyvtárban egyénileg és csoportosan.

ATOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A kapcsolatfelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása. A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolásra, tollbamondásra és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése.

10


Irodalom

Tantervi témakörök, tartalmak


Népdalok, mesék Néhány (két-három) népdal, mondóka.

A népdal, mondóka műfaji sajátosságainak (zeneiség, ritmus) felfedezése.

Mesék a klasszikus és mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemző motívumai, fordulatai, hőstípusai.

A mesék néma és hangos olvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. A népmesék korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása.

Kiegészítő anyag

A gyakori mesetípusok (csalimese, állatmese, tündérmese) felismerése, megnevezése. A humor kiemelt szerepének érzékelése. Vélemény megfogalmazása a mesék hőseinek cselekedeteiről. A jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság felismerése. A mesék tartalmának elmondása. Mese(részlet) dramatizált megjelenítése.

Petőfi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélő költeményben.

A valóságos és mesei elemek elkülönítése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészlet felolvasása.

A szerkezet és a megjelenítés eszközei. Az elbeszélő költemény. Próza és vers közötti különbség. Szókincsfejlesztés.

Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.

A képiség megjelenése a műben. A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai. Az ütemhangsúlyos verselés.

Szómagyarázatok készítése tanári irányítással az aktív és passzív szókincs fejlődése végett. A szövegben megjelenő egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, nézeteiről, helyzeteiről. A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásának megfigyelése. Az ütemhangsúlyos felező 12-es felismerése. Memoriter tanulása: húsz versszak a műből.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek Mitológiai és bibliai történetek. Tájjal, szülőfölddel, családdal kapcsolatos versek olvasása, feldolgozása. Petőfi Sándor: Az alföld (Szülőföldemen, István öcsémhez, Egy estém otthon), Arany János: Családi kör.

A művek közös és önálló olvasása. A különböző kultúrák létmódjának, szemléletének megtapasztalása. Annak megállapítása, hogy ki az elbeszélő, és kinek a szemével látjuk a történetet. Az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Az ítélkezés, mint cselekedet felismerése a feldolgozott műalkotásokban. A versekben előforduló egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés, metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. A tájleíró vers műfaji sajátosságainak felfedezése. A megismert, 19. században született lírai alkotások idegenségének megtapasztalása. Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor: Az alföld, Arany János: Családi kör.

11

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam A kortárs magyar gyermekköltészet néhány alkotása. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

A versek témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Az egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. A versek ritmusa közötti különbség megfigyelése (időmértékes – ütemhangsúlyos verselés). Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor egy verse (pl.: Fa leszek, ha), Weöres Sándor: A tündér és/vagy Déli felhők, Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz. A feldolgozott szövegek műfaji és formai különbségeinek megfigyelése, ezek érzékelésére irányuló képesség kialakítása.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban.

Egy ifjúsági regény elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Idő és tér egyértelműen jelölt mozzanatainak azonosítása. A történet elbeszélőjének felismerése. Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. Memoriter tanulása: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (10sor).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Néhány alapvető irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekményrészei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

12

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 6. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 185 Magyar nyelv: 92

Irodalom 93

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: (a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése). A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok írásban: – elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); – leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; – jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire – a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. 4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsorösszeállításban).

13

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. 6. Ismeretek az irodalomról Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl.: gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar és világirodalomból. Néhány fontosabb költői kép, alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése (pl.: elbeszélés vagy párbeszéd formájában). Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok, a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban, napokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő szövegekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó vitában a mindennapok művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségnek megtapasztalása. Magyar nyelv Tantervi témakörök, tartalmak


Páros és kisközösségi kommunikáció A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszéd partnerek megnyilatkozásaiban: A testbeszéd és a verbális kommunikáció szupraszegmentális eszközei. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: – a vita; érv, cáfolat, indok, bizonyítás; – kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás; – szándéknyilvánítás: segítségkérés, tudakozódás.

Egyszerű, érthető és hatékony közlésmódok gyakorlása. Beszédművelési gyakorlatok rendszeres végzése a beszédtempó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása. A szóhasználat, a testbeszéd, a kiejtés összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése. Üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatainak gyakorlása. A segítségkérés, tudakozódás gyakorlása.

14

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás. Elbeszélés párbeszéddel. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: – a jellemzés, mint műfaj, – a jellemzési módok. Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel).

Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere: Az ige – jelentése, – az igékhez járuló ragok, – az igemódok, – az igemódok és igeidők kapcsolata, – az ikes igék. A névszók. A főnév és fajtái.

Elbeszélés és leírás alkotása különböző nézőpontból. Elbeszélés alkotása párbeszéddel. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek fontosabb gondolatainak összefoglalása. Néhány soros jellemzés alkotása. személyes vagy olvasmányélmények megfogalmazása a jellemzésben. Kombinált jellegű fogalmazások alkotása.

Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés szerepének megfigyelése és alkalmazása ismeretterjesztő szövegekben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások előadása. A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések felismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az igeidők kifejezésének megfigyelése. A módjel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése. A főnév, a köznév és a tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben.

A melléknév. A számnév. A névmások. Az igenevek: – a főnévi igenév, – a melléknévi igenév, – a határozói igenév. A határozószók. A viszonyszók. A mondatszók. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.

A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése. A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. A képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése. A határozószók fogalma, felismerése. A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók. A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. Helyes használatuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban.

A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

Különféle nyelvváltozatok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása. A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk. A földrajzi és az intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása.

15

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Könyv- és könyvtárhasználat A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről.

Napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása, böngészése. Különféle sajtótermékek fejlécének vizsgálata. Cikkek rovatok olvasása, műfaji sajátosságok megfigyelése. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással és önállóan. Ismerkedés az internettel, a CD-ROM - mal.

.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján. Szavak szófajának felismerése, megnevezése a szövegben, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. Irodalom Tantervi témakörök, tartalmak


Monda, rege, ballada Kiegészítő anyag Két-három magyar történeti monda. A magyarok eredete, A csodaszarvas, A fehér ló mondája. Egy népballada. Kőmíves Kelemenné A ballada műfaji jellemzői. A műballada.

Ismeretek gyűjtése az ősköltészet (műveltség, művészet) kialakulásáról. A monda hangos és néma értő olvasása. A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji sajátosságaival. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása. Egy népballada hangos és néma értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, az érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése. A népballada és a műballada összehasonlítása. Arany János: A walesi bárdok Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet) A tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségek megtapasztalása. Legendák olvasása, feldolgozása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása. Memoriter tanulása: Arany János: A walesi bárdok.

Kiegészítő anyag

Arany János: Toldi A mű szerkezete.

A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése. A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek szerkezeti egységeinek (előkészítés, bonyodalom, az események kibontakozása, tetőpont, megoldás) felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, kitérők érzékelése.

Az elbeszélő költemény. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A jellemzés eszközei. Előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megfigyelése. Az elbeszélő költemény fogalmának meghatározása tanári segítséggel vagy önállóan. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellemzésben. A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés írásakor. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Az elbeszélői előadásmód sajátosságai-

16

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam nak, az érzelmi-indulati feszültség fokozása eszközeinek megfigyelése. Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória), alakzatok, (ellentét, fokozás, ismétlés, halmozás, felsorolás) felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend stb.) megfigyelése, folyamatos szógyűjtés. A versforma.

Népi motívumok gyűjtése. A János vitéz és a Toldi összehasonlítása: rokon vonások és különbségek számbavétele. A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése. Memoriter tanulása: 10 –15 versszak a műből.

Hősök a történetmondás műfajában

A regények önálló elolvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészletek felolvasása. A mű feldolgozása tanári irányítással. Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történeti koráról, helyszínekről. A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése. Az idő és tér mozzanatainak azonosítása. A főszereplők életútjának nyomon követése (pl.: közösen készített életúttérkép készítése). Az életutak összekapcsolódása. A szereplők – történelmi személyek és költött alakok – megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Az önkifejezés képességének kiteljesítése szövegek átírásával, az olvasott művekhez különböző befejezések készítése. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény fogalma. A történet megismerése, a mű egy rövid részletének olvasása. Az archaikus szöveg sajátosságainak megfigyelése. A mai és a korábbi nyelvállapot különbségeinek felfedezése. Az időmértékes verselés, a rövid és hosszú szótagok fogalmának megismerése. A hexameter szerkezetének megfigyelése. Műrészlet „skandáló” olvasása. Rövid vers írása időmértékes verselésben. Az elbeszélések hangos és néma értő olvasása. A szöveg feldolgozási technikák gyakorlása. Az ábrázolási alapformák: elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése. A történet elbeszélőjének megállapítása. Tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Robert Louis Stevenson: A kincses sziget vagy Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerben című regénye. Helyzetek, kalandok, konfliktusok. jellemek és sorsok. A regény fogalmának bővítése. Elbeszélő költemény. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az időmértékes verselés. Kiegészítő anyag Elbeszélések. Kuckó király, Kosztolányi Dezső: A kövér bíró, Fekete István: Fészekrablás, Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem.

Aprózai és a verses elbeszélés különbsége. Képek és formák a költészetben Lírai alkotások elemzése különböző korokból. Legalább nyolc lírai mű elemzése különböző korokból (négy-öt a 20. századi irodalomból); pl.: Tóth Árpád: Láng, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért, Weöres Sándor: Száncsengő, Romhányi József: A macskafogó egér, Utassy József: A hajnali rigók. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

A humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formái. Beszélgetés a művek által kiváltott élményekről. A verses és prózai elbeszélések összehasonlítása. Memoriter tanulása: Dobó esküje. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar irodalom köréből. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, megnevezése, szerepük és hangulati hatásuk megtapasztalása. Allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia. A versszak és a nagyobb szerkezeti egység viszonyának megértése. Memoriterek tanulása: Tóth Árpád: Láng,

17

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért, Utassy József: A hajnali rigók, Romhányi József: A macskafogó egér. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művek néhány fontos adatának megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. A lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

18

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 7. ÉVFOLYAM

Éves óraterv Magyar nyelv és irodalom

7.a 166

7.b 185

7.c 185

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás. A szövegelemző eljárások bővítése szakmaitudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. 4. A tanulási képesség fejlesztése Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.

5. Ismeretek az anyanyelvről Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata. Mondat átalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.

19



Magán- és közéleti kommunikáció . A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: – megbeszélés, – vita, – felszólalás, – hozzászólás, – rövid alkalmi beszéd, – köszöntés, – kiselőadás.

Szóbeli és írásbeli szövegek közötti azonosságok és különbségek felismerése, megnevezése a magán- és közéleti kommunikációban. A közélet kommunikáció műfajainak megismerése, sajátosságaik megfigyelése. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben, megbeszélés alkalmával. *A beszédpartnerrel való együttműködés gyakorlása. Az érvelés tudatos megfogalmazása: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Empatikus viszony kialakítása. A felsorolt beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. *Rövidebb beszámolók anyagának gyűjtése, rendszerezése, írása tanári segítséggel, csoportosan, önállóan. *Mondatés szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása a felsorolt műfajok szóbeli alkalmazásakor. A testbeszéd, arcjáték néhány jelének ismerete, ezek tudatos alkalmazása. A szemkontaktus jelentőségének megtapasztalása.

Az egyszerű mondat (46 óra ) A szöveg. A mondat fajtái: – a mondatok a beszélő szándéka szerint, – a mondatok logikai minősége. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. – a predikatív szerkezet. – az állítmány és az alany szófaja, fajtái. – a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái. – Az alanyi és tárgyas ragozás.

Ismerettartalmú (metanyelvi) szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése tanári irányítással és önállóan. *A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása pl.: témamegállapítás, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felismerése stb.), önálló vázlatkészítés rövidebb szövegekhez. *Jegyzetkészítés tanári irányítással. Olvasható, esztétikus írás a tanulási szintnek megfelelően. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A szöveg (mondat) tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, hangsúly, hanglejtés stb.), a különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A mondatrészek és a szintagmák felismerése, fogalmi jegyeik összegyűjtése, meghatározás készítése tanári segítséggel, önállóan. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével.

– A határozók, a határozós szerkezetek. – A jelzők, a jelzős szerkezetek.

Azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése, szerkezetek átalakítása. *A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentés megismerése.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. *A szöveg és a mondat kapcsolata.

Az összefoglalás sajátosságainak ismerete. Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. *A pragmatikai funkció fontosságának felfedezése. *A téma, réma fogalmának megismerése. Mindig az adott mondatrészszel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és az állítmány egyeztetése, a határozóragok helytelen használata). *A szöveg makro- és mikroszerkezete.

Helyesírási ismeretek

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése.

20

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: – a tanult idegen személynevek, – a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása.

*A helyesírás gyakorlása a mondatrészekhez és az egyszerű mondatok helyesírási tudnivalóinak alkalmazásához. A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb megismerése. Az egybe-, külön- és kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek helyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt. *A helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Helyesírási hibák javítása tanári irányítással és önállóan.

Könyv- és könyvtárhasználat ( 6 óra ) A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában.

Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, a tanult anyag bővítése információhordozókból. Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan, *önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása.

Forráshasználat, forrásjegyzék.

A források megjelölésének gyakorlása, *forrásjegyzékek összeállítása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának ismerete és megfelelő alkalmazása. A magyar helyesírási szabályai című kiadvány önálló használata. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrák Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása, ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). 2. Olvasás, írott szövegek megértése Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában.

21

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. 5. Ismeretek az irodalomról Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között – a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. 6. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása. A személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különböző konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok esetén. Életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

22

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Irodalom Tantervi témakörök, tartalmak Ritmus, kép, kifejezésmód – a líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) Különféle lírai témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból. Janus Pannonius: Pannonia dicsérete * Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Radnóti Miklós: Virágének Vörösmarty Mihály: Ábránd Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Heinrich Heine: Mint egy virág,

Tanulói tevékenységek A feldolgozott művekhez kötődő kifejezésmódok jellemzőinek megnevezése a megfelelő fogalmak segítségével. Annak tudatosítása, hogy az irodalom (művészet) érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. A lírai művek elemzési, értelmezési képességének tágítása. A dal, helyzetdal, elégia, óda, himnusz, epigramma, költői levél műfaji sajátosságainak megfigyelése. Műfaji meg határozások készítése tanári irányítással. A lírai szerkezet megismerése. Az időmértékes verselésről tanultak bővítése. A pentameter, disztichon felismerése. *Verslábak: jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus. Azonos téma értelmezése különböző művészeti ágakban.

Robert Burns: John Anderson, szívem, John

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés - anekdota. A regény változatai Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője A néhai bárány *A mák Lázár Ervin: Az asszony Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerban Az anekdota változatai, felépítése. A novella szerkezeti jellemzői.

Egyéni olvasmányok feldolgozása megadott szempontok szerint. A prózai művek önálló olvasása, feldolgozása a magyar és a világirodalomból a történetmondás hallgatói szempontokat is figyelembe vevő gyakorlása. A szövegekhez kapcsolódó vizuális tényezők figyelembe vétele. Az olvasott művek kifejezésmódbeli és műfaji jellemzőinek a megfigyelése. Az anekdota, novella fogalma, illetve a regény fogalmának bővítése. Az olvasott művek legfontosabb műfaji ismérveinek megnevezése és a téma megjelölése. A helyzet, helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő és eseményszerkezet követése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása az olvasott művekben. A művel, a műfajjal az olvasatok összetevőivel összhangban az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő szövegelemző eljárások alkalmazása. A megismert alkotások elemző értékelése az erkölcsi és esztétikai értékek feltárásával.

Egy drámai mű feldolgozása

A drámai műnem fogalma. A dráma jellemző szövegtípusa: párbeszéd a szereplők nevével. A komédia műfaji sajátosságainak megfigyelése. A feldolgozandó mű cselekményének megismerése, szerkezetének vizsgálata tanári irányítással. Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése a vígjátékban. *Az előadás megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A díszlet és jelmez szerepe az előadásban.

Egy dráma (vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Moliere: A fösvény (részlet) A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi eszközei. A szöveg és az előadás összehasonlítása.

Irodalom és kulturális élet a reform korban Kölcsey Ferenc: Himnusz Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek) Vörösmarty Mihály: Szózat

Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hőskorának megismerése. Költők életútjának elolvasása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása. Jegyzetkészítés tanári irányítással. Minél teljesebb megértést biztosító néma, illetve kifejező

23

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén A XIX század költői, Egy gondolat bánt engemet Arany János: Szondi két apródja Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek.

Tánc és dráma (4gurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

olvasás. Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. Az elolvasott művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok kapcsolódási pontjainak felismerése. Fogalmak értelmezése. *Tájékozódás a művek kontextusaiban. A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásainak megfigyelése a művészetek különböző ágaiban. Stílusalakzatok, szóképek, a megismert műfajok felismerése és megnevezése. Memoriterek tanulása: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Szeptember végén, A XIX. század költői. Dramatikus improvizációk, különböző technikák alkalmazása a szereplők jellemzésére. Memoriterek tanulása: 15-20 soros prózarészlet előadása (pl. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány), 15-20 soros drámarészlet előadása (pl.: Moliere: A fösvény).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

24

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 8. ÉVFOLYAM Éves óraterv Magyar nyelv és irodalom

8. a 166

8. b 185

8. c 185

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos, a nyelvi illemnek megfelelő használata a különféle kommunikációs helyzetekben. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban. 2. Olvasás, írott szövegek megértése A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és véleménynyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról. Ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. Ismeretek az anyanyelvről Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés játékos összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelem-tükröztető szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben.

25



A tömegkommunikáció Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfedezése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás stb.) Különféle tömegkommunikációs szövegműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából.) Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfigyelése. Különböző vélemények összevetése. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl.: azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése.

Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő összetett mondat fajtái: – az állítmányi alárendelő összetett mondat, – az alanyi alárendelő összetett mondat, – a tárgyi alárendelő összetett mondat, – a határozói alárendelő összetett mondat, – a jelzői alárendelő összetett mondat. A mellérendelt összetett mondat fajtái: – a kapcsolatos mellérendelt összetett mondat, – az ellentétes és a választó mellérendelt összetett mondat, – a következtető és a magyarázó mellérendelt összetett mondat. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.

Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok feltételes, hasonlító, (megengedő, következményes) megismerése. A mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása. Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbözőségek felfedezése. A tagmondatok közötti tartalmi, logikai és grammatikai kapcsolatok felfedezése. Az alárendelő összetett mondatok elemzése algoritmusának elsajátítása. A mellérendelő összetett mondatok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi és logikai kapcsolatok nyelvi kifejezési módjainak megfigyelése. Mondatelemzési gyakorlatok. A következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatok összehasonlítása, különbözőségük meghatározása tanári irányítással. A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. Elemzési gyakorlatok. A szöveg mibenléte. A szöveg mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, tagmondat felismerése, szerepük megfigyelése a szövegszerkesztésben, szövegalkotásban. A makroszerkezet: bevezetés, tárgyalás, befejezés használata szövegalkotáskor.

A szóalkotási módok (14 óra) A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A gyakori szóalkotási módok – szóképzés, szóösszetétel – rendszerező összefoglalása. A mozaikszók.

A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett szavak fajtái: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős. A mellérendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek. A gyakori névszó és igeképzők felismerése, új szavak képzésének gyakorlása. Alaktani elemzések gyakorlása. A mozaikszók keletkezése, használatuk.

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése

Az egyes nyelvi szintek felismerése és megnevezése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése. A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A szófajokról tanultak rendszerező ismétlése, összefoglalása. Alaktani ismeretek rendszerezése: szótő, képző, jel, rag. A toldalékok kapcsolódásának sorrendje. A leggyakoribb névszó-, ige- és igenévképzők. A képzett szavak alkalmazása. Alaktani elemzések gyakorlása. A magyar hangrendszerről tanultak rendszerező ismétlése. A magán- és más-

A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei a szófajok rendszere. Alaktani ismeretek: szó szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó. A magyar hangrendszer, a mondatfonetikai

26

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam eszközök.

salhangzók közötti különbség. A hang-rend. A magán- és mássalhangzótörvények felismerése. A mondatfonetikai eszközök alkalmazása a kommunikáció és a szóbeli szövegalkalmazás, a szövegek felolvasása alkalmával. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. Az összefoglalás sajátosságainak megismerése, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

Helyesírási ismeretek (1o óra) A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása.

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesülése. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata.

A párbeszéd és az idézetek írásmódja. A szóöszszetételek helyesírása.

A párbeszéd helyes írásmódja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.

Kitekintés a magyar nyelv életére Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.

Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő (régi, archaikus) szövegek olvasása, idegenségük megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal). A nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.

Szövegműfajok és kifejezési formájuk A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, a kérdőív, a kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: – könyvismertetés, könyvajánlás; – kritika; – olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei.

Nyugta, kérdőív, kérvény kitöltése. Az önéletrajz tartalmi és formai kérdései. önéletrajz írása. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása. Könyvismertetés és -ajánlás írása. Az anyag összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kritika megfogalmazása olvasmányélményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. Olvasónapló készítése tanári irányítással vagy önállóan. Idézetek: egyenes és függő idézetek használata a mindennapi beszédhelyzetekben, a tömegkommunikációs műfajokban stb. A paródia kifejezőeszközeinek megfigyelése, alkalmazása.

Könyv- és könyvtárhasználat A tárgykatalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

Ismerkedés a tárgykatalógus felépítésével. A cédulázás technikájának elsajátítása tanári irányítással. Önálló vázlat készítése. Elemi gyakorlottság megszerzése az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Forrásjegyzék készítése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A megismert

27

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.

4. A tanulási képesség fejlesztése Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 6. Ismeretek az irodalomról A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és a színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával.

28

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önállóan. A személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különböző konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok esetén. A kulturális különbség mint világlátás és mint életforma, a kulturális identitás mint az egyéniség feltétele és mint konfliktusforrás megfigyelése különféle szövegekben. Irodalom Tantervi témakörök, tartalmak


Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból. A sci-fi, az utópia és a fantasztikus regény. Nemere István: Az űrtárs (részlet) W. Kotzinkl: E. T., a földönkívüli kalandjai a Földön (részlet) H. G. Wells: Világok harca (részlet) J. R. Tolkien: A Gyűrűk ura (részlet) Ray Bradbury: Farenheit 451 (részlet) A népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei.

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történet-elbeszélési és történetírási gyakorlatok. A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, belőlük következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben. A népszerű irodalom fogalma. A sci-fi, az utópisztikus és a fantasztikus regény műfaji sajátosságainak felfedezése. A lektűr és a ponyva közötti különbségek feltárása. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása. Könyvajánlás készítése önállóan, szabadon választott lektűr regényről.

Az irodalom nagy témáiból regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből.

Az elemző-értelmező olvasás élmény- és tapasztalatszerzést elmélyítő szerepének tudatosítása. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása. A zenei és ritmikai eszközök azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése.

József Attila: Mama Tiszta szívvel Levegőt! Tamási Áron: Ábel a rengetegben Kertész Imre: Sorstalanság Radnóti Miklós: Nem tudhatom Hetedik ecloga

A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (tematikus szerkezet, logikai szerkezet, tér- és időszerkezet stb.) megismerése és azonosítása. A lírai mű beszédhelyzetének, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása.

Sánta Ferenc: Nácik

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása. Kreatív történetelbeszélés és történetírás gyakorlása. A magyar irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Memoriterek tanulása: József Attila: Tiszta szívvel, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga, Kertész Imre: Sorstalanság (részlet: 15-20 sor).

A Nyugat első nemzedékének irodalmából Irodalmi élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások, esszék a Nyugat első nemzedékének íróitól. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Párisban járt az ősz Lédával a bálban Babits Mihály: Messze… messze és/vagy Hazám Móricz Zsigmond: Tündérkert (részlet) A hét

Eddig tanult lírai verses műfajok azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Szóképek, alakzatok, rím és verselés felismerése, megnevezése. Ismerkedés korstílusokkal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Memoriterek tanulása: Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Babits Mihály: Hazám.

29

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam krajcár Kosztolányi Dezső: Téli alkony Esti Kornél Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem A dráma világa feldolgozása, megtekintése. W. Shakespeare: Rómeó és Júlia

A drámai szerkezet felismerése, egyes szerkezeti egységek megnevezése. A monológ és dialógus közötti eltérések megfigyelése. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója a tragédia kapcsán. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések felismerése, megfogalmazása. A mű továbbélése: filmfeldolgozások.

Kortárs irodalom - kortárs írók és olvasók Olvasmányok, versek a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból.

Főbb költői képek és alakzatok, szókincsbéli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése. Lírai verses műfajok azonosítása, tartalmi és formai sajátosságainak megértése.

Bacsó Péter: A Tanú (részlet) Weöres Sándor: Bóbita (versek a kötetből) Bors néni és a többiek

A lírai mű beszédhelyzete. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása.

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Hajnóczy Péter: Ki a macska? Petri György: Mondogatnivaló Regionális kultúra és irodalmi élet.

A hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önállóan. Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi szövegműfajok kapcsán. A reklám és popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. A lakóhely, a régió irodalmi élete, kulturális értékei. Memoriter tanulása: egy szabadon választott vers vagy prózarészlet.

Tánc és dráma Improvizáció - közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése Memoriterek tanulása: 15-20 soros próza- és drámarészlet előadása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a 20. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. AJÁNLÁS AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOKRA A humánus, objektivitásra törekvő értékelésnek át kell hatnia a tanítás-tanulás, valamint a nevelés folyamatát. Javaslom, hogy havonta legalább két érdemjegyet kapjanak a tanulók magyar irodalomból és magyar nyelvből is. Ezek az érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatokhoz hasonlóan a szülők tájékoztatására is szolgálnak. Törekedni kell minél nagyobb hangsúlyt fektetni a szóbeli feleletekre. Ezáltal a tanulók nemcsak ismereteikről, hanem szóbeli kifejezőképességük, előadói képességük fejlettségéről, illetve fejlődéséről is tanúbizonyságot tehetnek. A szóbeli feleleteket tartalmuktól és terjedelmüktől függően lehet érdemjeggyel vagy szövegesen értékelni. Mind a szöveges értékelésnek mind az érdemjeggyel történőnek motiváló hatásúnak kell lennie, mely további telje-

30

Magyar nyelv és irodalom 5-8.évfolyam sítmény növelése sarkallja a tanulókat. Érdemjeggyel történő értékeléskor is tanácsos néhány mondatos szóbeli, szöveges értékelést adni a tanulónak a teljesítményéről. A szöveges értékelés megalkotásakor a gyermeket önmagához, korábbi fejlettségi szintjéhez is viszonyítani kell. Évfolyamonként legalább három felmérést – irodalomból két esszé jellegű szöveget (fogalmazást) – ajánlatos íratni. Magyar nyelvből mindenképp szükséges egy év eleji diagnosztizáló felmérés megíratása. Így nemcsak a felejtés mértéke mérhető fel, hanem lehetővé válik annak feltérképezése, hogy milyen alapokról indul a tanítás-tanulás folyamata az adott évfolyamon. Ezt a felmérést nem célravezető érdemjeggyel értékelni. Javasoljuk helyette a %-os összegzést, illetve a tanuló teljesítményének rövid írásbeli értékelését. A félévi és az év végi felmérések esetében a %-os teljesítményt viszont már szükséges érdemjegyekké átváltani. Az érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok tükrözzék, milyen mértékben sajátították el a tanulók az adott évfolyamra, tanulási szakaszra előirányzott ismereteket, milyen feladattudattal rendelkeznek, hogyan fejlődnek képességeik. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor mindenképp figyelembe kell venni a tanulók fejlődésének egyéni ütemét, a javuló esetleg romló tendenciát. Lehetőség szerint a tanulók minden tanórai megnyilvánulását értékeljük, ha másképp nem, egy-két szóban. Ne fukarkodjunk a dicsérő szóval. A leggyengébb képességű, a leglassabb ütemben haladó tanuló is megdicsérhető valamiért.

31

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam

Óraszámok

Évfolyam

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Heti óraszám

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Éves óraszám

74 óra

74 óra

74 óra

74 óra

Célok és feladatok A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát öszszetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.

32

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. Értékelés, ellenőrzés Az ismeretek számonkérése szóban és írásban történik. A számonkérés folyamatos. A tanulók teljesítményét számjegyekkel értékeljük (1-2-3-4-5). Értékelési szempontok         

Elsajátították-e a legfontosabb fogalmakat? Tudnak-e életkoruknak megfelelően kérdésekre válaszolni? Hogyan használják a szaknyelvet? Tudnak-e kérdéseket feltenni a tanult eseményekkel kapcsolatban? Képes-e a tanult történelmi helyneveket, események színhelyeit térképen megmutatni? Életkorának megfelelően a leglényegesebb gondolatok kiemelését tudja-e? Miként tudja használni a lexikonokat, ismeretterjesztő könyveket? Történelmi ismeretek térbeli és időbeli biztonságos alkalmazása. Ismeretek önálló bővítése – életkori sajátosságoknak megfelelő mértékben.

Az ellenőrzés formái:  A tanulói tevékenység megfigyelése (órai tevékenység, gyűjtőmunka, kiselőadás...)  Szóbeli feleltetés  Írásbeli ellenőrzés (témaköri, fogalmi, kronológiai, témazáró)  Füzetvezetés  Önálló munkák

33


Szükséges taneszközök Tankönyvek, olvasókönyvek, munkafüzetek, témazáró feladatlapok, atlaszok Transzparensek, applikációs képek, összefoglaló transzparensek, videofilmek, fóliák, tárgyképek Írásvetítő, videolejátszó, televízió, történelmi arcképsorozat

34


5. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.

35

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben A felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. Témakörök Élet az őskorban

Tartalmak Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) Évszám: nagyon régen, régen

Az ókori Kelet világa

A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása, Mítoszok és mondák az ókori keletről. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz Évszám: kb. 5000 éve

Ószövetségi történetek

A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Jeruzsálem

Az ókori görögök életéből

Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám: kb. 2500 éve

Az ókori Róma évszázadai

Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Törté-

36

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam netek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve A kereszténység születése

Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József Helynév: Betlehem Évszám: 476

A magyar történelem kezde- A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. tei A honfoglalás.

Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895

A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

37

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam 6. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel.

38

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Témakörök Képek a középkori Európa életéből

Tartalmak Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság Évszám: 800

Magyarország az Árpádok idején

Letelepedés - kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám:1000, 1241-1242, 1301

Virágzó középkor Magyarországon

Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Mohács. Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541

Az újkor kezdetén

Felfedezők és hódítók. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára - I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo

39

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517 Magyarország az újkor kez- Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. detén Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

40

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezőképességek Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.

41

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. Témakörök A polgári átalakulás kora

Tartalmak Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815

Képek a XVIII. századi Magyarországról

Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740-1780

A polgárosodás kezdetei Magyarországon

Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830-1848, 1848. március 15., 1849. október 6.

Nemzetállamok kora

Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861-1865, 1871

42

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam A dualizmus kora

Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom - roma életformák Világváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások) A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867-1916

Az első világháború

A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Győztesek és vesztesek.

Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914-1918, 1917

A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

43

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam 8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból. Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.

44

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam Témakörök A világ a 20-as és 30-as években

Tartalmak Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929-1933, 1938

Magyarország a két világhá- Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. ború között A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920 A második világháború

Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Teleki Pál Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2.

A globalizálódó világ

A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák - a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás

Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban - a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon - a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A magyarországi romák A határon túli magyarok. A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék). A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád

45

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8.évfolyam Évszám: 1945, 1948, 1956. október 23., 1989-1990. Állampolgári ismeretek:

Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok - társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok

A továbbhaladás feltételei

A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

46

Matematika 5-8.

Matematika 5-8. osztály A tanterv a NAT Matematika műveltségterület 5-8. évfolyamok követelményét fedi le. A tantárgy óraszáma: 4*185 ÓRA

Óraszámok évfolyam óraszám évfolyam óraszám

5.a

6.a

7.a

8.a

heti évi 4,5 166 5.b, 5.c heti évi 5 185

heti évi 4 148 6.b, 6.c heti évi 5 185



Célok és feladatok Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest folyamatosan csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani - és alkalmazni is tudni kell - a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a 47

Matematika 5-8. sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet, stb.) információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a középfokú tanulmányok folytatásához.

Fejlesztési követelmények A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése. Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesztjük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. A matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálgatással, következtetéssel, majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.

48

Matematika 5-8. Különböző feladatok segítségével értetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. A különböző feladatokban a tanulók által végzett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megértetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. Helyes tanulási szokások fejlesztése A tanulókat hozzászoktatjuk ahhoz, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak, s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyvek, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívjuk a figyelmet néhány magyar ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára.

Az emelt szintű matematikát tanuló osztályok Ötödik évfolyamtól emelt szintű matematikát tanuló osztályokat indítunk. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítő órakeretet biztosít. Emelt szinten a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsősorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és 49

Matematika 5-8. elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. A tanulóknak az újszerű, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát, olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a tanulóinkat megfelelően felkészítsük a gimnáziumi, szakközépiskolai továbbhaladásra. A taneszközök bővített változatai elegendő tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintű képzéshez. Mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka. A kibővített tananyagrészek ezekben azosztályokban feldolgozásra kerülnek. A tantervben a kibővített anyagrészeknél E –vel jelöltük az emeltszintű osztályokban feldolgozott anyagrészeket, és A –val az alapszinten matematikát tanuló osztályokban feldolgozott anyagrészeket.

50

Matematika 5-8.

Matematika 5. évfolyam Óraszám: 185 óra Témakör Számtan, algebra:  természetes számok, műveletek, osztó, többszörös  egész számok  törtek  tizedestörtek (Az óraszámok magukban foglalják a 4 területhez tartozó nyitott mondatokat és szöveges feladatokat is.) Összefüggések, függvények, sorozatok: - Koordináta-rendszer, táblázatok, grafikonok, sorozatok Geometria, mérés:  síkidomok, testek, kerület, terület, felszín, térfogat  szögek, szögfajták  adott tulajdonságú ponthalmazok  mértékek, mértékegységek, mértékváltás Valószínűség, statisztika: biztos, lehetetlen, lehetséges események statisztikai adatok gyűjtése, táblázatba rendezése átlag

TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA Természetes számok:         

A természetes szám fogalma, a számkör bővítése milliósra. A tízes számrendszer, ismerkedés a nem tízes alapú számrendszerekkel. Helyiérték táblázat; alakiérték, helyiérték, tényleges érték. Számok bontása helyiértékek szerint, bontott alakban adott számok felírása. Számok nagysági viszonyai, sorrendezésük; ábrázolásuk a számegyenesen. A két-, háromjegyű számok szóbeli öszszeadásának, kivonásának algoritmusa. Az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusa. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Kerek 10-esek, 100-asok, 1000-esek szorzása természetes számmal „fejben”.

           

Írásbeli szorzás többjegyűvel, írásbeli osztás kétjegyűvel. Osztó, többszörös. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Összeg, különbség szorzása, osztása. Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban. Műveleti tulajdonságok. Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek. (Alaphalmaz: N) Egyszerű szöveges feladatok. Egész számok: A negatív szám értelmezése, ellentett, abszolútérték. Egészek ábrázolása számegyenesen. Egészek nagysági viszonyai. Összeadás, kivonás az egészek körében.

51

Matematika 5-8. 

Egészek szorzása, osztása természetes számmal.  Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek. (Alaphalmaz: Z)  Egyszerű szöveges feladatok. Törtek:

 





   

       

Törtek értelmezése, számláló, nevező, törtvonal. 1-nél nagyobb, 1-nél kisebb, 1-gyel egyenlő törtek. Törtek nagyág szerinti összehasonlítása. Egyszerűsítés, bővítés. Törtek összeadása, kivonása, (ha a nevezők egyenlőek vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezők hozhatók), természetes számmal való szorzása, osztása. Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek. (Alaphalmaz a törtek halmaza.) Egyszerű szöveges feladatok. A negatív törtek értelmezése. Törtek ellentettje, abszolútértéke. Tizedestörtek: Tizedestörtek értelmezése; alakiérték, helyiérték, tényleges érték. Tizedestörtek ábrázolása a számegyenesen. Egyszerűsítés, bővítés. Nagysági relációk.

 

 

Kerekítés. Tizedestörtek összeadása, kivonása; az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusa. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Tizedestörtek szorzása, osztása természetes számmal. Tört, tizedestört alakja, tizedestört tört alakja. Egyszerű lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek. (Alaphalmaz: Q) Egyszerű szöveges feladatok. Kibővített anyag:

  



 

Nem tízes alapú számrendszerek, csoportosítás, helyiértékek. (E) Oszthatósági feltételek keresése, közös osztók, közös többszörösök. (A, E) Írásbeli szorzás 3 vagy többjegyű szorzóval, írásbeli osztás 3 jegyű osztóval. (A, E) Pozitív, negatív számok (egészek, törtek, tizedestörtek) összeadása, kivonása. (A törtek azonos nevezőjűek, vagy könnyen azzá alakíthatók.) (A, E) Egész részből törtrész(A,E), törtrészből egész rész következtetéssel. ( E) Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldása a tanult számok halmazán. (A, E)

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK    

Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak képzése, vizsgálata. Derékszögű koordináta-rendszer, kapcsolatok ábrázolása koordináta rendszerben. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése.



Egyenes és fordított arányosság – következtetés.  Sorozatok elemeinek felírása adott szabály alapján. Ehhez a témakörhöz nem tervezünk „Kibővített anyagot”.

GEOMETRIA, MÉRÉS Síkidomok, testek, kerület, terület, felszín, térfogat:  

Alakzatok síkban, térben. Térelemek kölcsönös helyzete.

 

Síkidomok, testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Téglatest (kocka) tulajdonságai, testhálója. 52

Matematika 5-8. 

Négyszög, háromszög, kör, gömb fogalma, tulajdonságai.  Téglalap (négyzet) kerülete, területe.  Téglatest (kocka) felszíne térfogata. Szögek, szögfajták:  

A szög fogalma. A szögek csoportosítása nagyság szerint – elnevezések.  A szögek mérése.  Szögek rajzolása, másolása. Adott tulajdonságú ponthalmazok:   

Ponthalmazok távolsága. Kör, gömb, alkotórészek, elnevezések. Szakaszfelező merőleges.

 

Merőlegesség, párhuzamosság. Háromszög szerkesztése, három oldalból. Mérés, mértékek, mértékegységek:



Hosszúság, tömeg, idő, űrtartalom becslése, mérése.  Terület, térfogat mérése, számítása.  Mértékegységek átváltása. Kibővített anyag:    

Távolságmérés térképen. (E) A sokszög értelmezése, konvexitás, konkávitás. (A, E) Mértékegységek átváltása. (A, E) Párhuzamos, merőleges egyenespárok rajzolása, szerkesztése. (A, E)

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS, STATISZTIKA   

Véletlen események megfigyelése, gyakoriság, relatív gyakoriság. Valószínűségi játékok, kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, táblázatba rendezése.

 Átlagszámítás (néhány adat estén). Erre a témakörre nem terveztünk „Kibővített anyagot”.

A) A továbbhaladás feltételei Számtan, algebra: 









Tudjanak önállóan írni, olvasni természetes számokat a milliós számkörben, ismerjék az alakiérték, helyiérték tényleges érték fogalmát, s tudják ezeket feladatokban is alkalmazni. Készség szintjén tudják az írásbeli összeadás, kivonás, a kétjegyűvel való szorzás, osztás műveletét elvégezni a milliós számkörben. Tudják a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzást elvégezni, s azt műveletsorban, szöveges feladatban alkalmazni. (Tizedestörtek körében is.) Legyenek tisztában a negatív egész számokkal, tudják képezni egész számok ellentettjét Tudjanak egészeket összeadni, kivonni, természetes számmal szorozni – segítséggel, egyszerűbb esetekben.





   



Ismerjék az abszolútérték fogalmát. Tudják pozitív és negatív egészek abszolútértékét képezni. Tudják az egészek nagysági viszonyait meghatározni, tudjanak egészeket nagyság szerint sorrendezni. Legyenek tisztában a törtekkel, ismerjék a számláló és a nevező jelentését. Tudjanak egyenlő számlálójú és egyenlő nevezőjű törteket összehasonlítani. Ismerjék fel az 1-nél nagyobb, 1-nél kisebb, 1-gyel egyenlő törteket. Tudjanak törteket, tizedestörteket egyszerűsíteni, bővíteni, illetve könnyen egyenlő nevezőjűvé alakítható (legfeljebb kétjegyű szám van a nevezőben) törteket összeadni, kivonni. Tudjanak (legfeljebb kétjegyű nevezőjű) pozitív törteket természetes számmal szorozni.

53

Matematika 5-8. 













 

Legyenek képesek konkrét mennyiségek törtrészeit meghatározni rajzzal, modellel, következtetéssel. Tudják a tizedestörtek pontos írását, olvasását, a helyiértékek pontos használatát legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedestörtekben. Tudjanak tizedestörteket ábrázolni alkalmasan beosztott számegyenesen, arról számokat leolvasni. Tudjanak tizedestörteket összeadni, kivonni, természetes számmal szorozni, osztani. Tudják a számok kerekített értékeit meghatározni természetes számok és tizedestörtek esetében is. Ismerjék a kerekítés szabályát. Ismerjék a helyes műveleti sorrendet, tudják a zárójeleket helyesen alkalmazni a műveletsorban. Legyenek képesek egyszerű szöveges feladatokat értelmezni,a megoldási tervüket felírni, megoldani. Összefüggések, függvények, sorozatok: Helyesen használják a , , , ,  jeleket. Ismerjék a Descartes féle derékszögű koordináta-rendszert, tudjanak benne

pontokat ábrázolni, tudják pontok koordinátáit leolvasni.  Tudják táblázatok hiányzó adatait pótolni – adott szabály alapján.  Tudják egyszerű számtani sorozatok elemeit pótolni a szabály ismeretében. Geometria, mérés: 

        

Ismerjék a hosszúság, a tömeg, az idő, az űrtartalom mérését szabvány mértékegységekkel, tudjanak mennyiségeket összehasonlítani. Tudjanak adott szakaszt másolni, adott távolságot félegyenesre felmérni. Ismerjék a felezőmerőleges fogalmát. Tudják a téglalap (négyzet) kerületét és területét kiszámítani konkrét esetekben. Tudják a téglatest (kocka) felszínét és térfogatát kiszámítani konkrét esetekben. Tudjanak kört rajzolni körzővel. Ismerjék fel az egyenesek párhuzamosságát, merőlegességét. Tudjanak szögmérővel szöget mérni. Ismerjék fel a szögfajtákat. Valószínűség, statisztika: Ismerjék fel konkrét feladatok kapcsán a biztos, a lehetetlen és a lehetséges eseményeket.

B) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények Az A)-ban leírt követelményeken túl: Számtan, algebra: 

  





Számok felírása nem tízes alapú számrendszerekben. (Alakiérték, helyiérték, tényleges érték fogalmának kiterjesztése.) Tudják a számok „helyesírását”. (természetes számok, tizedestörtek) Ismerjék és helyesen alkalmazzák a műveletekkel kapcsolatos elnevezéseket. Tudják – műveletekben alkalmazzák – az összeg, a különbség, a szorzat, a hányados változásainak ismeretét. Jártasság szintjén tudjanak háromjegyűvel szorozni, osztani a milliós számkörben. Ismerjék az osztó és a többszörös fogalmát.





   

Tudjanak negatív számokat is tartalmazó számegyenes-részeken számokat, illetve koordináta-rendszerben pontokat ábrázolni. Begyakorlottság szintjén tudjanak negatív számokat összeadni, kivonni, természetes számmal szorozni, osztani. Tudjanak különböző nevezőjű törteket összeadni, kivonni. Legyenek képesek kerekített és becsült értékkel számolni. Tudjanak törteket tizedestört illetve tizedestörteket tört alakban felírni. Legyenek képesek arányos következtetéseket végrehajtani a tanult számok halmazán, a tanult műveletekkel. 54

Matematika 5-8. 

Tudjanak több lépésben megoldható lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani a tanult számok halmazán.  Legyenek képesek két- három lépésben megoldható szöveges feladatokat értelmezni, megoldani. Összefüggések, függvények, sorozatok: 

Tudják számhalmazok, ponthalmazok részhalmazait meghatározni.  Helyesen használják a legalább, legfeljebb, pontosan, kisebb, nem kisebb, nagyobb, nem nagyobb kifejezéseket.  Tudjanak egyszerű tapasztalati függvényeket koordináta-rendszerben ábrázolni.  Tudjanak elemeivel adott sorozatokhoz szabályokat megfogalmazni, adott szabály szerint sorozatokat képezni. Geometria, mérés: 



Tudják sokszögek kerületét meghatározni.  Legyenek képesek téglalap (négyzet) területéből, kerületéből következtetni az oldalak hosszára.  Tudjanak párhuzamos és merőleges egyenespárokat rajzolni.  Ismerjék a trapéz, a paralelogramma, a rombusz fogalmát, tudják ezeket adott síkidomhalmazból kiválasztani. Valószínűség, statisztika:   

Tudjanak adatokat gyűjteni, táblázatba rendezni. Tudjanak adathalmazt rendszerezni, abból következtetéseket levonni. Tudjanak adathalmazoknak megfelelő oszlopdiagamokat, grafikonokat készíteni, azokat értelmezni, elemezni.

Készség szinten tudják a szabványmértékegységeket átváltani.



A magasabb évfolyamba lépés feltételei    

A számtan, algebra témakörnél az A)- pontban írtak. Ezen túl: Helyesen használják a <, >, = jeleket számok nagysági viszonyainak eldöntésében. Ismerjék és helyesen használják a tanult szabvány mértékegységeket. Tudják a téglalap kerületét, területét, a téglatest felszínét, térfogatát konkrét adatokkal kiszámítani.  Tudjanak szöget rajzolni, szögmérővel szöget mérni.  Ismerjék fel két egyenes párhuzamosságát, merőlegességét. Értékelés Folyamatosan szóban, írásban, de éves viszonylatban legalább 5 témazáró felmérést és több diagnosztikus mérést végezünk.

55

Matematika 5-8.

Matematika 6. évfolyam Óraszám: 185 óra Témakör Számtan, algebra:  racionális számok, műveletek  a számelmélet elemei  százalékszámítás, arány  egyenletek egyenlőtlenségek Összefüggések, függvények, sorozatok:  elsőfokú függvények  arányosság (egyenes, fordított)  sorozatok Geometria, mérés:  síkbeli, térbeli alakzatok, kerület-, területszámítás, mértékek, mértékegységek  adott tulajdonságú ponthalmazok  transzformációk, tengelyes tükrözés Valószínűség, statisztika: adathalmazok, diagramok, átlagszámítás Felmérésekre, értékelésre (diagnosztikus, témazáró): Gyakorlásra, ismétlésre (évközi, év végi):

TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA Racionális számok, műveletek:    

    

A racionális számok fogalma. (Egészek, törtek, tizedestörtek). Nagysági viszonyok. Ábrázolás számegyenesen, leolvasás számegyenesről. Számok reciprokának fogalma. Műveletek a racionális számok körében: összeadás, kivonás, szorzás, osztás a természetes, az egész, a tört és a tizedestörtek halmazában. Tört tizedestört alakja, tizedestört tört alakja. Tizedestörtek szorzása, osztása 10 hatványaival. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban. Műveleti tulajdonságok.



Hatványozás; a pozitív egész kitevőjű hatványok értelmezése.  Szöveges feladatok a racionális számok halmazán értelmezett műveletekre. A számelmélet elemei:     

 

Osztó, többszörös, közös osztó, közös többszörös. Egyszerű oszthatósági szabályok: 2-vel, 5-tel, 10-zel; 4-gyel, 25-tel, 100-zal. Prímszám, összetett szám. Törzstényezőkre bontás. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, és ezek alkalmazása törtek egyszerűsítésében, illetve törtek öszszeadásában, kivonásában. Szöveges feladatok a számelmélet témakörből. Százalékszámítás, arány:

56

Matematika 5-8.     

A törtrész, a századrész, a százalék fogalma, értelmezése. A százalékérték, a százalékláb, az alap értelmezése. Összefüggés a százalékszámítási alapfogalmak között. Két szám aránya, arányos osztás. Egyszerű szöveges feladatok arányra, százalékszámításra. Egyenletek, egyenlőtlenségek:



  



Egyenletek, egyenlőtlenségek, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalma.  Lineáris, egyismeretlenes egyenletek megoldása: próbálgatás, lebontogatás, mérlegelv.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Kibővített anyag: 





Tetszőleges alakban adott racionális számokkal végzett alapműveletek. (Pl: törtek, tizedestörtek összege, különbsége, törtek összege szorozva egésszel stb.). (A, E) Következtetés egészből a törtrészre, illetve törtészből az egészre. (A, E) Oszthatóság 3-mal, 9-cel. (A, E) Összetett oszthatósági szabályok. (E) Több természetes szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közös többszörösének meghatározása, alkalmazásuk(A, E) törtekkel végzendő műveletekben. (E) Azonos átalakítást nem igénylő kéthárom lépésben megoldható elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással, mérlegelvvel.( E) Összetettebb szöveges feladatok megoldása.( E)

Számkörbővítés: 10-5 – 106 nagyságrendű számok. (A, E)

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Elsőfokú függvények: 

Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése, diagramok, grafikonok készítése, elemzése. Arányosság:

Kibővített anyag: 



Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése, megkülönböztetésük.  Százalékszámítás arányos következtetéssel.  Az arányossággal kapcsolatos szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Sorozatok: 





Racionális számok sorozatának folytatása adott szabály szerint; adott sorszámú tagok felírása.

Az egyenes és a fordított arányosság szaa  bálya  y  ax; y   , grafikonjaik ábráx  zolása értéktáblázattal, adott grafikonokon pontok leolvasása, grafikonok elemzése. (Értelmezési tartomány, értékkészlet, meredekség, növekedés, csökkenés stb.) (E) Összetettebb egyenes és fordított arányossági szöveges feladatok megoldása. (E) Összetettebb példák arányos osztásra. (Az arányos osztás és a százalékszámítás kapcsolata a törtrészekkel.)(E)

GEOMETRIA, MÉRÉS Alakzatok, kerület, terület, mértékek:   

A háromszögek, a négyszögek tulajdonságai, csoportosításuk. Térelemek kölcsönös helyzete. A szög, a szögmásolás.

  

Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között. Sokszögek, szabályos sokszögek fogalma. Sokszögek belső és külső szöge. 57

Matematika 5-8.     

    



Sokszögek kerülete; téglalap, négyzet területe. Téglalapok szerkesztése. Testek tulajdonságai, testek építése, testhálók. A testekkel kapcsolatos fogalmak. A téglatest felszíne, térfogata. Alap- és származtatott mértékegységek használata, átváltásuk. Adott tulajdonságú ponthalmazok: A kör, a gömb. A körrel kapcsolatos fogalmak. Szakaszfelező merőleges, szögfelező. Adott egyenesre merőleges egyenes szerkesztése. Az adott tulajdonságú ponthalmazok felhasználása szerkesztésekben. Adott tulajdonságú ponthalmazok kapcsolata a tengelyes tükrözéssel. Transzformációk:



A tengelyes tükrözés fogalma, tulajdonságai.  Pont, szakasz, háromszög tükörképének megszerkesztése.  Tengelyesen szimmetrikus alakzatok tulajdonságai. (Tükrös háromszögek, húrtrapéz, deltoid, rombusz, szabályos sokszögek, kör.) Kibővített anyag:     

Mozgások síkban, térben. Egybevágósági transzformációk.

Származtatott mértékegységek átváltása. (A, E) Sokszögek belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések. (E) A tükrös háromszögek, (A, E) a deltoid és a rombusz területe. (E) Alakzatok tükörképének megszerkesztése. (A, E) Tengelyesen tükrös háromszögek szerkesztése. (A, E)

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA   

Valószínűségi játékok a kísérletek kimenetelei. Adatok gyűjtése, táblázatba rendezése, diagramok készítése (kördiagram). Adathalmazok elemzése.



Átlagszámítás.



Tudjanak törtet egésszel, törttel szorozni, osztani, illetve tizedestörtet egésszel, tizedestörttel szorozni, osztani. (A pozitív racionális számok esetében.) Ismerjék a reciprok fogalmát. Tudják konkrét mennyiség konkrét százalékát (századrészét) meghatározni. Ismerjék a műveleti tulajdonságokat és a helyes műveleti sorrendet. Tudjanak egészeket és tizedestörteket 10zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani. Ismerjék és tudják kiszámítani természetes számok konkrét hatványait.

A továbbhaladás feltételei Számtan, algebra: 

 



Legyenek tisztában a racionális számok fogalmával, tudjanak felsorolni különböző alakú (egész, tört, tizedestört) racionális számokat, tudják ezeket kiválasztani adott számhalmazokból. Tudják a műveletek eredményeit megbecsülni. Tudjanak összeadást, kivonást elvégezni az egészek, a törtek és a tizedestörtek körében. Tudjanak tizedestörteket kerekíteni (ezredtől – százezerig).

    

58

Matematika 5-8. 

Ismerjék az osztó és a többszörös fogalmakat.  Ismerjék és egyszerű feladatokban tudják alkalmazni a 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat.  Tudjanak értelmezni, elemezni, megoldani legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot.  Legyenek képesek elsőfokú, egyismeretlenes egyenletet megoldani szabadon választott módon. Összefüggések, függvények, sorozatok:







 



Tudjanak pontokat (egész, tört, tizedestört koordinátákkal is) ábrázolni koordináta-rendszerben, adott pontok koordinátáit leolvasni. Ismerjék fel mennyiségek között az egyenes és a fordított arányosságot. Tudjanak egyenes arányossági következtetéseket végrehajtani. (Következtetés egyről többre, többről egyre.) Adott szabályok alapján tudják egyszerűbb sorozatok elemeit pótolni.

 Geometria, mérés: 

   

  

 

Helyesen használják a pont, az egyenes, a sík és a tér alapfogalmakat.

Ismerjék és helyesen használják a síkidomokkal és a testekkel kapcsolatos fogalmakat. (Csúcs, lap, él, oldal, kör, körív stb.) Tudjanak szöget mérni másolni. Ismerjék a szögfajtákat. Tudjanak párhuzamos és merőleges egyeneseket rajzolni. Tudják szakasz felezőmerőlegesét megszerkeszteni. Tudjanak háromszöget, téglalapot, négyzetet szerkeszteni az oldalak ismeretében. Tudják sokszögek kerületét, téglalap kerületét, területét, téglatest felszínét, térfogatát meghatározni. Ismerjék a tengelyes tükrözés fogalmát. Tudjanak pontot, szakaszt, tengelyesen tükrözni. Tudják és helyesen használják a tanult mértékegységeket, tudják azok átváltását. Valószínűségszámítás, statisztika: Konkrét feladatok kapcsán ismerjék fel a biztos és a lehetetlen eseményeket. Tudják néhány szám számtani átlagát meghatározni.

Átlagos, vagy annál magasabb szintű követelmény Az A)-ban mondottakan túl: Számtan, algebra: 



  

Tudják az A)- ban írt műveleteket negatív törtekkel és tizedestörtekkel is elvégezni. (A tört nevezőjében kétjegyűnél nagyobb szám is szerepelhet, illetve a tizedestörtek 10-5-től 106-ig nagyságrendűek is lehetnek.) Tudják a törteket tizedestört alakban, a véges tizedestörteket tört alakban megadni. Tudják két szám arányát kiszámítani. Ismerjék a százalékláb és az alap fogalmát. Ismerjék a százalékérték, az alap és a százalékláb közti összefüggést, s ezt feladatokban is tudják alkalmazni.

  

 



Ismerjék a prímszám és az összetett szám fogalmát. Tudják a természetes számokat prímszámok szorzatára bontani. Tudják két szám legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét meghatározni. Ismerjék a 3-mal és a 9-cel való oszthatóságot. Ismerjenek egyszerűbb összetett oszthatósági szabályokat (Pl. 6-tal, 15-tel való oszthatóság.) Tudjanak ax=b, illetve ax+b=c típusú egyenleteket (egyenlőtlenségeket) megoldani a racionális számok halmazán.

59

Matematika 5-8. 

Ismerjék az összeg, a különbség, a szorzat, a hányados változásainak alapeseteit, s tudják azokat műveletekben, szöveges feladatokban alkalmazni.  Tudjanak mennyiségeket adott (konkrét) arányban felosztani.  Legyenek képesek összetettebb - legfeljebb 3 művelettel megoldható - arányossággal és százalékszámítással kapcsolatos szöveges feladatokat megoldani.  Tudjanak összetettebb egyenes vagy fordított arányossági következtetéseket is elvégezni. (Következtetés többről többre.) Összefüggések, függvények, sorozatok:







    

Tudjanak grafikonokat elemezni, a grafikon geometriai jellemzőiből az ábrázolt folyamatra következtetni. Ismerjék fel táblázat adathalmazából az egyenes, illetve a fordított arányosságot. Tudják az egyenes és a fordított arányosság grafikonját ábrázolni. Tudjanak „vegyes” arányossági feladatokat megoldani. Tudják mennyiségeken az arányos osztást elvégezni. Egyenes vagy fordított arányosságot kifejező szabály alapján tudjanak sorozatokat képezni, adott sorozatelemekből tudjanak szabályt alkotni. Geometria, mérés:



  





Legyenek tisztában a háromszögegyenlőtlenséggel. Tudják a háromszög belső szögeire, a sokszögek belső és külső szögeire, illetve sokszögek külső szögeinek összegére vonatkozó összefüggést. Tudjanak szöget felezni, nevezetes szögeket szerkeszteni felezéssel, másolással. Tudják ábrán szemléltetni és felsorolni a tengelyes tükrözés tulajdonságait. Ismerjék fel a tengelyesen szimmetrikus síkidomokat, tudják az ábrába berajzolni a tükörtengelyt. Ismerjék a húrtrapéz, a deltoid, a rombusz tulajdonságait. Ismerjék fel a szabályos sokszögeket, tudják kapcsolatba hozni a tengelyes tükrözéssel. Tudják a tengelyes tükrözés tulajdonságait felhasználni téglalap, négyzet, tükrös háromszög szerkesztésében, ill. e síkidomokkal kapcsolatos számításokban. Valószínűség, statisztika:

 

Több szám, mennyiség átlagának meghatározása. Statisztikai kiadványok adathalmazainak értékelése, ábrázolása diagramon.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 

      

Tudjanak racionális számokat írni, olvasni. (természetes számok, egészek – milliós számkörben; törtek – legfeljebb kétjegyű szám a nevező, tizedestörtek – ezredtől ezerig). Tudják a racionális számok körében tanult műveleteket elvégezni a „Továbbhaladás feltételeiben” mondottaknak megfelelően. Ismerjék a helyes műveleti sorrendet. Legyenek képesek egyszerű lineáris, egyismeretlenes egyenleteket, egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerjék a 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat. Ismerjék és helyesen használják a , , , ,  jeleket a tanult számok halmazán, tudjanak számokat sorrendezni. Tudjanak koordináta-rendszerben pontokat ábrázolni, ill. pontok koordinátáit leolvasni. Legyenek képesek egyenes és fordított arányossági következtetések elvégzésére. 60

Matematika 5-8.       

Ismerjék és használják az alapmértékegységeket. Tudjanak mennyiségeket összehasonlítani. Ismerjék fel a párhuzamos és a merőleges egyeneseket. Ismerjék a szakaszfelező merőleges fogalmát. Tudjanak szakaszt, szöget másolni, szöget mérni. Tudják a téglalap (négyzet) kerületét, területét illetve a téglatest (kocka) felszínét, térfogatát meghatározni. Tudjanak pontot, szakaszt tengelyesen tükrözni. Tudják 2-3 szám átlagát kiszámolni.

Értékelés Folyamatosan szóban, írásban, de éves viszonylatban legalább 5 írásbeli (diagnosztikus és témazáró) mérést célszerű beiktatni a tanítási-tanulási folyamatba.

61

Matematika 5-8.

Matematika 7. évfolyam Óraszám:185 óra Témakör Számtan, algebra:  racionális számok, műveletek, arány, aránypár, arányos osztás, egyenes, fordított arányosság, mértékváltás, százalékszámítás, kamatszámítás  hatványozás, számelmélet, oszthatóság  algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek  szöveges feladatok, mértékváltás Összefüggések, függvények, sorozatok: 1. egyértelmű hozzárendelések, táblázatok,, grafikonok, egyenes arányosság, fordított arányosság, grafikonjaik 2. lineáris függvények, ábrázolásuk, néhány nem lineáris függvény 3. elsőfokú egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása 4. egyszerű sorozatok vizsgálata, a számtani sorozat Geometria: 1. háromszögek, speciális négyszögek, kör tulajdonságai, kerületük, területük; mértékváltás, mértékegységek 2. szögek; szögmásolás, szögfelezés; nevezetes szögek szerkesztése 3. háromszögek, négyszögek belső, külső szögeinek összege; háromszögek, négyszögek szerkesztése 4. testek; egyenes hasábok testhálója, felszíne, térfogata 5. egybevágóság; egybevágósági transzformációk; középpontos tükrözés, középpontosan szimmetrikus alakzatok; szabályos sokszögek; fordított állású szögek; eltolás, vektorok, egyállású szögek, kiegészítő szögek Valószínűség, statisztika: esemény, kísérlet, gyakoriság, relatív gyakoriság adatok táblázatba rendezése, táblázatok elemzése; diagramok, grafikonok Ismétlésre (évközi, év végi) gyakorlásra: Ellenőrzésre, értékelésre (diagnosztikus, témazáró)

TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA Racionális számok, műveletek:  A racionális számok értelmezése. p   , ahol p, q   és q  0 . q  

A négy alapművelet a racionális számok különféle alakjaival. (Egészek, törtek, tizedestörtek.)

    

Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban. Arány, aránypár. Arányos osztás. Egyenes, fordított arányosság. Százalékszámítás, kamatszámítás. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek: 62

Matematika 5-8.        



Algebrai kifejezések fogalma, csoportosításuk, helyettesítési értékeinek kiszámítása. Algebrai kifejezések összevonása, műveletek algebrai kifejezésekkel. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok. Hatványozás, számelmélet, oszthatóság: A hatvány fogalma; a pozitív egész kitevőjű hatványokra vonatkozó azonosságok. Számok normálalakja. Prímtényezős felbontás; a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös meghatározása. Oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8cal, 125-tel, 1000-rel), összetett oszthatósági szabályok. Kibővített anyag: A 0 és a negatív egész kitevőjű hatvány. (E)

   

  

Azonos alapú hatványok szorzása, osztása, hatvány hatványozása (pozitív egész kitevők esetén). (A, E) A 10-nél nagyobb, illetve a 0 és 1 közé eső számok normálalakja. (E) Egyszerű műveletek 10-nél nagyobb számok normálalakjával. (E) Több szám legnagyobb közös osztójának, illetve legkisebb közös többszörösének meghatározása prímhatványok segítségével. (A, E) Egytagú, többtagú, algebrai egész, (A, E) algebrai tört kifejezések értelmezése. (E) Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel; (A, E) kiemelés. (E) Összetett arányossági, illetve százalékszámítási szöveges feladatok megoldása.(E)


Függvények értelmezése, vizsgálata. A lineáris függvény; grafikonja, vizsgálata. Az egyenes arányosság, mint lineáris függvény; grafikonja, elemzése. A fordított arányosság grafikonja (értéktáblázattal), a grafikon elemzése.



Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása.  A számtani sorozat fogalma. (Ehhez a témakörhöz nem tervezünk kibővített anyagot.)

GEOMETRIA         

Síkbeli, térbeli alakzatok: Szögek, szögmásolás, szögfelezés. (15, 30, 45, 60, 90, 120, 135, 180 fokos szögek szerkesztése). Síkidomok, sokszögek: a háromszög, a paralelogramma, a trapéz, a deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. A háromszög belső és külső szögeinek összege. Háromszögek szerkesztése. A kör, a körrel kapcsolatos fogalmak a kör kerülete, területe. A hasáb származatása, tulajdonságai. A háromszög- és a négyszögalapú hasáb testhálója. Hasábok felszíne, térfogata. Mértékek, mértékegységek, mértékváltás.

      

Transzformációk: Egybevágóság, egybevágósági transzformációk értelmezése. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Középpontos tükrözés; tulajdonságai. Pont, szakasz középpontos tükörképének megszerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. Szabályos sokszögek. A szögpárok fogalma.

63

Matematika 5-8. Kibővített anyag:  Sokszögek külső szögei összegére vonatkozó összefüggés. (A, E)  Háromszögek belső és külső szögeire vonatkozó összefüggés. (A, E)  Paralelogramma, trapéz, deltoid szerkesztése. (A, E)

 

Az eltolás értelmezése, tulajdonságai. (A, E) Vektorok; vektorok összege, különbsége(E).


Valószínűségi kísérletek konkrét példákkal. A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalma. A relatív gyakoriság kapcsolata a valószínűséggel.

A továbbhaladás feltételei      

    

Számtan, algebra: Tudják a négy alapműveletet elvégezni, kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében. Tudjanak törtrészt illetve törtészből egészet kiszámítani. Tudják 10-nél nagyobb számok normálalakját képezni. Ismerjék a műveletek sorrendjét, helyesen használják a zárójelet. Tudjanak egyszerű egyenes és fordított arányossági, illetve százalékszámítási feladatokat megoldani. Tudják a természetes számok osztóit, többszöröseit, két vagy több természetes szám közös osztóját közös többszörösét meghatározni. Ismerjék, és helyesen használják a terminológiát (együttható, változó, hatvány stb.). Tudjanak egynemű egyváltozós - a változó az első hatványon szerepel - algebrai kifejezéseket összevonni. Tudják egyszerű algebrai kifejezések helyettesítési értékeit meghatározni. Tudják felírni azonos tényezőkből álló szorzat hatványalakját, illetve tudják a hatványt szorzatokban felírni. Tudjanak egyszerű egyismeretlenes, elsőfokú egyenleteket megoldani.



Statisztikai és gyűjtött adatok táblázatba rendezése, az adathalmaz elemzése. (Ehhez a témakörhöz nem tervezünk kibővített anyagot.)

  

 

      

Tudjanak egyszerű szöveges feladatot megoldani egyenlettel. Összefüggések, sorozatok: Ismerjék az egyenes arányosság egyenletét  y  ax  . Tudjanak lineáris függvényt ( y  ax  b, illetve y  ax alakúakat) koordinátarendszerben ábrázolni értéktáblázattal. Tudjanak lineáris függvény grafikonjáról értékeket leolvasni. Ismerjék a számtani sorozat fogalmát, tudják a sorozatot folytatni, illetve elemeiből a szabályt felismerni. Geometria: Ismerjék a körrel kapcsolatos fogalmakat, tudják azokat ábrán megmutatni. Tudjanak szöget másolni, mérni, felezni (szerkesztéssel). Tudják háromszög területét kiszámítani mért vagy adott adatokból. Tudják a háromszög és a konvex négyszög belső szögeinek összegét meghatározni. Ismerjék az egyenes hasáb tulajdonságait, ismerjék fel a háromszög- és a négyszögalapú hasáb testhálóját. Tudják speciális hasábok (téglatest, kocka) felszínét és térfogatát meghatározni. Ismerjék a középpontos tükrözés fogalmát, ismerjék fel a középpontosan szimmetrikus alakzatokat. 64

Matematika 5-8.  

Tudják adott pont, szakasz középpontos tükörképét megszerkeszteni. Ismerjék a paralelogramma, a trapéz és a deltoid tulajdonságait.



Valószínűség, statisztika: 

nak következtetni a relatív gyakoriságra (egyszerű esetekben). Tudjanak készíteni egyszerű grafikonokat, tudjanak grafikonról értékeket leolvasni.

Tudják meghatározni adott esemény előfordulásának gyakoriságát, ebből tudja-

Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények Az A)-ban írtakon túl: Számtan, algebra:  Ismerjék a 0 és a negatív egész kitevőjű hatvány jelentését.  Tudják az azonos alapú hatványok szorzására, osztására vonatkozó összefüggést. (A kitevő természetes szám.)  Tudjanak hatványt hatványozni.  Tudjanak normálalakkal adott számokat összeadni, kivonni.  Tudják felírni két vagy több szám legnagyobb közös osztóját, illetve legkisebb közös többszörösét prímhatványok szorzataként.  Tudják a 3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel való oszthatóság szabályát. Ismerjék az összetett oszthatósági szabályokat. (Pl. 15-tel, 18-cal, 6-tal stb.)  Ismerjék az algebrai egész és tört fogalmát, tudják a tört esetében az értelmezési tartományt meghatározni.  Tudjanak 2-3 tagú összeget kiemeléssel szorzattá alakítani.  Legyenek képesek bonyolultabb szöveges feladatokat megoldani. (Vegyes egyenes és fordított arányosság, arány és százalék, arányos osztás és százalék stb.).  Tudjanak törtegyütthatós lineáris egyenletet és egyenlőtlenséget megoldani. Összefüggések, függvények, sorozatok:  Tudjanak lineáris függvényt ábrázolni, tudják a grafikont elemezni (növekedés, fogyás, zérushely, meredekség stb.).  Ismerjék az y  ax  b -ben az ,a, és a ,b, jelentését. (Konkrét esetekben.)  Tudják az y  ax egyenes arányosság grafikonját ábrázolni.  Ismerjék a fordított arányosság fogalmát, tudják a grafikonját ábrázolni értéktáblázattal.



               

Legyenek képesek egyszerű egyismeretlenes lineáris egyenletet (egyenlőtlenséget) grafikusan megoldani. Geometria: Tudjanak nevezetes szögeket másolással, felezéssel szerkeszteni. Tudják a paralelogramma, a deltoid, a trapéz kerületét, területét kiszámítani. Ismerjék a kör területének és kerületének kiszámítási módját. Ismerjék a háromszögek egybevágóságának alapeseteit. Ismerjék a konvex sokszögek belső és külső szögeinek összegére vonatkozó összefüggést. Tudjanak paralelogrammát, trapézt, deltoidot szerkeszteni a tanult tulajdonságok illetve transzformációk felhasználásával. Tudják felsorolni és ábrán mutatni a középpontos tükrözés tulajdonságait. Tudjanak háromszöget, négyszöget, kört középpontosan tükrözni. Ismerjék fel, és tudjanak rajzolni egyállású, váltó és csúcsszögeket. Ismerjék az eltolás és a vektor fogalmát. Tudjanak két vektort összeadni, kivonni. Ismerjék a forgatás fogalmát; tudjanak megnevezni, felismerni forgásszimmetrikus alakzatokat. Ismerjék fel ábrán a merőleges szárú szögeket. Ismerjék a szabályos sokszögek tulajdonságait. Valószínűség, statisztika: Legyenek képesek események relatív gyakoriságát meghatározni. Tudják eldönteni eseményekről, hogy melyek bekövetkezése valószínűbb. Tudjanak táblázatokat elemezni.

65

Matematika 5-8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei  Biztos műveletvégzés a racionális számok körében.  A mértékegységek helyes használata, a mértékváltás pontos végrehajtása.  Arányos következtetésekkel, százalékszámítással kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása – következtetésekkel.  10 pozitív egész kitevőjű hatványainak ismerete, illetve 10-nél nagyobb számok normálalakjának felírása.  A hatvány fogalmának értelmezése.  Egyszerű algebrai kifejezések (egyváltozós, elsőfokú, egynemű) összevonása, behelyettesítési érték meghatározása.  Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet (egyenlőtlenség) megoldása.  Két szám közös osztójának, közös többszörösének meghatározása.  Lineáris függvény ábrázolása értéktáblázattal, értékek leolvasása grafikonról.  Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságainak ismerete, kerületük kiszámítása.  A középpontos tükrözés tulajdonságainak ismerete, pont tükörképének megszerkesztése.  Háromszög- és négyszögalapú egyenes hasábok tulajdonságainak ismerete, a henger testhálójának felismerése.  Háromszögszerkesztés alapesetekben.  A háromszög és a konvex négyszög belső szögeinek összege.

Értékelés Folyamatosan szóban, írásban, de éves viszonylatban legalább 5 írásbeli (diagnosztikus és témazáró) mérést célszerű beiktatni.

66

Matematika 5-8.

Matematika 8. évfolyam Óraszám: 185 óra Témakör Számtan, algebra:  racionális számok  algebrai kifejezések  egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok Összefüggések, függvények, sorozatok:  lineáris függvények, egyenes arányosság, lineáris egyenletek grafikus megoldása  egyéb nem lineáris függvények  sorozatok; mértani sorozat Geometria:  síkidomok, testek; szerkesztések, számítások; Pitagorasz tétele  transzformációk, eltolás, vektorok, forgatás, kicsinyítés, nagyítás, szerkesztések, számítások Valószínűség, statisztika: - gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség - „középső adat” meghatározása - grafikonok készítése, elemzése Ismétlésre (évközi, év végi), gyakorlásra: Ellenőrzésre, értékelésre (diagnosztikus, témazáró)

TANANYAG SZÁMTAN, ALGEBRA 

       

Racionális számok: A racionális számok fogalma, véges, végtelen szakaszos tizedestörtek. A racionális számok halmazának részhalmazai. Példák irracionális számokra. Számok négyzete, négyzetgyöke. Műveletek különböző alakban felírt racionális számokkal. (Egészek, törtek, tizedestörtek.) Műveletek eredményeinek becslése, becsült értékkel való számolás. Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban. Hatványok, a hatványozás azonosságai, számolás hatványokkal. (Egészek, törtek, egyszerű tizedestörtek hatványai.) Normálalak. Műveletek normálalakban adott számokkal. Arány, aránypár, arányos osztás, százalékszámítás.

          

Szöveges feladatok. A feladatokhoz kapcsolódó mértékek, mértékegységek, mértékváltás. Algebrai kifejezések: Együttható, változó, algebrai kifejezés. Egynemű, különnemű algebrai kifejezések. Algebrai egészek, algebrai törtek, értelmezési tartomány. Egytagú, többtagú algebrai kifejezések. Helyettesítési értékek meghatározása. Egynemű kifejezések összevonása. Többtagú algebrai kifejezések szorzattá alakítása kiemeléssel. Többtag szorzása egytagú algebrai kifejezéssel. Képletek átalakítása. Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

67

Matematika 5-8.   





Kijelentés, nyitott mondat, egyenlet, egyenlőt-lenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalma. Egyenletek megoldása próbálgatással, mérlegelvvel. Az alaphalmaz és az igazsághalmaz fogalma. Egyéb területeken tanult képletek (geometria, racionális számok) átalakításai, a keresett változó kifejezése a többi változó segítségével. Szöveges feladatok alaptípusai. (Helyiértékkel, számokkal kapcsolatos, mozgásos, kereséses, együttes munkavégzéses feladatok.) Kibővített anyag: A négy alapművelettel kapcsolatos „bonyolult” műveletsor eredményének meghatározása. (A racionális számok különböző alakjai egy műveletsorban, összeg, különbség kivonása, szorzása stb.).(A, E)

   

Törtek, tizedestörtek hatványai, s az ezekkel végzett műveletek. (A, E) A 0 és a negatív egész kitevőjű hatványok. (A, E) A 0 és az 1 közé eső számok normálalakja. (A, E) Törtek tizedestört alakja, (A, E) tizedestört tört alakja. (Végtelen szakaszos tizedestört felírása

   

p alakban.) (E) q

Számok négyzetgyökének meghatározása táblázattal, zsebszámológéppel. (A, E) Többtagú algebrai kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. (E) Nevezetes azonosságok. (E) Algebrai törtek értelmezési tartományának meghatározása. (E)


 

Lineáris függvények: Hozzárendelés, függvény. Az y  ax és az y  ax  b alakú lineáris függvények értelmezése, ábrázolásuk koordináta-rendszerben. Lineáris egyenletek megoldása grafikusan. Nem lineáris függvények: Az értelmezése, ábrázolása y  x2 értéktáblá-zattal, vizsgálata. (Értelmezési tartomány, érték-készlet, növekedés, csökkenés, szélsőérték). Az függvény értelmezése, y x ábrázolása értéktáblázattal, vizsgálata. Az y  x 2 és y  x függvények néhány nagyon egyszerű transzformációja, s ezeknek az ábrázolása.



    

Az

y

1 x

függvény

értelmezése,

ábrázolása értéktáblázatal. Sorozatok: A sorozat, mint függvény. A sorozatok fogalma. A mértani sorozat. Kibővített anyag: A nemlineáris függvények (A, E) néhány transzformációja, ezek értelmezése. (E) Az függvény értelmezése, y x ábrázolása értéktáblázattal. (A, E) A számtani és a mértani sorozat n-edik eleme, (A, E) az első n elem összege. (E)

GEOMETRIA Síkidomok, testek: (A korában tanult ismeretek ismétlése, rendszerezése, elmélyítése, bővítése.)  Térelemek; térelemek kölcsönös helyzete.  Síkidomok csoportosítása.



 

A háromszögek; csoportosításuk, oldalaik és szögeik szerint; a háromszög magassága, területe, kerülete. A háromszög egyenlőtlenség. Háromszögek szerkesztése. Pitagorasz tétele, a tétel alkalmazása számításokban. 68

Matematika 5-8.        

   

 

A négyszögek; halmazábrájuk, speciális négyszögek. (trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, deltoid) A háromszögek, a négyszögek, a sokszögek belső és külső szögeinek összegére vonatkozó összefüggések. A tanult négyszögek kerülete, területe. Négyszögek szerkesztése. A testek csoportosítása. A hasábok tulajdonságai, felszínük, térfogatuk. A gúla, a kúp, a gömb tulajdonságai. Mértékek, mértékegységek, mértékváltások. (Hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg.) Transzformációk: (A korában tanult ismeretek ismétlése, rendszerezése, elmélyítése, bővítése.) Az egybevágóság fogalma. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonságai. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonságainak felhasználása szerkesztések-ben, számításokban, bizonyításokban. Az eltolás fogalma, a vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége.

     A

Adott pont, szakasz, háromszög adott vektorral való eltoltjának megszerkesztése. A forgatás fogalma. Az irányított szög, mint vektor. A hasonlóság fogalma. A középpontos kicsinyítés és nagyítás fogalma, tulajdonságai. Szerkesztések a transzformációk tulajdonságainak felhasználásával. Kibővített anyag: plusz órák 40-50 %-át az alapvető ismere-

tek begyakoroltatására fordítjuk. Nevezetesen: mértékváltás, kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás, alapszerkesztések, transzformációk tulajdonságai. A többi órában: 

   

Az eltolás, a forgatás és a középpontos kicsinyítés, nagyítás felhasználása szerkesztésekben, számításokban, bizonyításokban. (E) Thalesz tétele. (E) Hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. (E) Hasonló testek térfogatának aránya. (E) A háromszögek nevezetes vonalai, pontjai. (A, E)


Eseményrendszerek, kísérletek. Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. Átlagok, közepek meghatározása adott adathalmazból (számtani közép, medián, módusz).

A.) A továbbhaladás feltételei Számtan, algebra:  Ismerjék a racionális szám fogalmát. Tudják, hogy két egész szám hányadosaként felírható számokról van szó.  Tudják a racionális számok halmazán a négy alapműveletet elvégezni.  Ismerjék a műveletek helyes sorrendjét, tudatosan használják a zárójeleket.



Adathalmazhoz grafikonok grafikonok elemzése. (Ehhez a témakörhöz nem kibővített anyagot.)

  

készítése, tervezünk

Ismerjék a hatvány fogalmát, tudják a hatványozásra vonatkozó azonosságokat konkrét esetekben alkalmazni. Tudják kiszámítani két szám arányát. Tudjanak egyenes és fordított arányossági, illetve százalékszámítási feladatokat (szövegest is) következtetéssel megoldani.

69

Matematika 5-8. 

   



 

 

Készség szintjén tudják a tanult mértékegységeket, s tudják azokat átváltani, a tanult ismereteket szöveges feladatokban alkalmazni. Tudják egyszerű algebrai kifejezések helyettesítési értékét kiszámítani. Tudjanak egyszerű algebrai kifejezéseket összevonni. Tudjanak egyismeretlenes lineáris egyenletet megoldani próbálgatással, vagy mérlegelvvel. Tudjanak egyszerű szöveges feladatot megoldani következtetéssel vagy egyenlettel. Összefüggések, függvények, sorozatok: Tudják a lineáris függvényeket (ezen belül az egyenes arányosságot) koordináta-rendszerben ábrázolni (értéktáblázattal). Tudjanak grafikonról értékpárokat leolvasni, grafikont elemezni. Tudják néhány elemével adott számtani és mértani sorozat elemeinek felsorolását folytatni. Geometria: Tudják a háromszögeket, a négyszögeket csoportosítani tulajdonságaik szerint. Tudják a trapéz, a paralelogramma, a rombusz, a deltoid, a téglalap, a négyzet tulajdonságait felsorolni.

        

   

Tudjanak háromszöget, paralelogrammát, rombuszt, téglalapot, négyzetet szerkeszteni. (Alapszerkesztések) Tudják a tanult háromszögek, négyszögek kerületét, területét meghatározni. Tudják a háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszínét és térfogatát kiszámítani. Ismerjék az egybevágóság fogalmát. Tudják a tengelyes és a középpontos tükrözés tulajdonságait felsorolni. Ismerjék az eltolás fogalmát. Tudjanak pontot, szakaszt eltolni. Legyenek tisztában a vektor fogalmával. Ismerjék fel ábrák kicsinyített és nagyított képeit. Ismerjék Pitagorasz tételét. Tudják derékszögű háromszögek ismeretlen oldalait kiszámítani a másik kettő ismeretében. Valószínűség, statisztika: Tudjanak valószínűségi kísérleteket végrehajtani. Tudják a relatív gyakoriság fogalmát, tudják események relatív gyakoriságát meghatározni. Tudják a leggyakoribb és a középső elemet meghatározni adott adathalmazból. Tudjanak adathalmazhoz grafikont készíteni, grafikont elemezni.

B.) Átlagos vagy annál magasabb szintű követelmények Az A)-ban írtakon túl: Számtan, algebra:  Ismerjék a 0 és a negatív egész kitevőjű hatványok fogalmát.  Tudják törtek és tizedestörtek pozitív egész kitevőjű hatványait meghatározni.  Tudjanak normálalakban adott számokkal műveleteket végezni.  Tudják a 0 és az 1 közé eső szám normálalakját felírni.  Tudjanak összeget szorzattá alakítani kiemeléssel.  Tudjanak többtagot többtaggal szorozni.  Tudják az a  b2 , az a  b2 , az a  ba  b -re vonatkozó összefüggéseket.

   



Tudják számok négyzetét, illetve négyzetgyökét meghatározni táblázattal és zsebszámológéppel. Ismerjék az algebrai egészek és az algebrai törtek fogalmát. Tudják algebrai törtek értelmezési tartományát meghatározni. Tudjanak összetett szöveges feladatokat megoldani következtetéssel vagy egyenlettel. Összefüggések, függvények, sorozatok: Tudjanak lineáris egyenleteket, egyenlőtlenségeket grafikusan megoldani.

70

Angol





 

1 x



függvények tulajdonságait, tudják ezeket ábrázolni koordináta-rendszerben. (Értéktábázattal) Tudják az y  x 2 és az y  x néhány egyszerűbb transzformációját végrehajtani. Ismerjék az y  x függvény fogalmát, tudják ábrázolni értéktáblázattal. Tudják meghatározni az adott szabályú számtani és mértani sorozat elemeit, adott elemekhez tudjanak szabályt találni.



Ismerjék az y  x 2 ,

Geometria: 

y x ,

y

    

Tudják két vektor összegét, különbségét megrajzolni. Tudjanak háromszöget, négyszöget, kört tengelyesen és középpontosan tükrözni, adott vektorral eltolni. Ismerjék a forgatás fogalmát, tulajdonságait. Tudjanak középpontos kicsinyítést, nagyítást végrehajtani, szerkesztésben, számításban felhasználni. Ismerjék Thalesz tételét. Tudják hasonló síkidomok kerületének, területének, illetve hasonló testek térfogatának arányait. Ismerjék – az ábrába tudják berajzolni – a háromszögek nevezetes pontjait, vonalait, tudják a rájuk vonatkozó összefüggéseket. Valószínűségszámítás, statisztika: Ismerjék a valószínűség fogalmát és kapcsolatát a relatív gyakorisággal. Tudjanak konkrét eseményrendszerben Valószínűségeket meghatározni

Ismerjék a sokszögek belső és külső szögeinek összegére vonatkozó összefüggést.  Ismerjék a gúla, a kúp és a gömb tulaj donságait.  Ismerjék és tudják alkalmazni az egy bevágósági transzformációk tulajdonságait (alakzattartás, szögtartás, körüljárási irány).  Tudják a tanult transzformációk tulajdonságait szerkesztésekben, számításos és bizonyításos feladatokban alkalmazni. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Mivel a magasabb évfolyamba lépés itt iskolaváltást is jelent fontos, hogy olyan alapismeretekkel rendelkezzenek a tanulók, amire a középiskolában építeni lehet. Ezért a magasabb évfolyamba lépés feltételei megegyeznek az A)-ban írt feltételekkel annyi megszorítással, hogy az alapműveleteket a racionális számok halmazán, és a mértékegységeket készség szintjén kell tudniuk a tanulóknak, továbbá tudniuk kell az alapszerkesztéseket, valamint a transzformációknál tanultakat alkalmazni a szerkesztésekben, számításokban, bizonyításokban. A lineáris egyenletek megoldását (mérlegelvvel, grafikusan), a tanult síkidomok, testek kerületének, területének, felszínének, térfogatának meghatározását is készség szintjén várjuk el a továbbtanulóktól.

Értékelés Folyamatosan szóban és írásban. Legalább 5 témazáró megíratása szükséges.

71


Informatika 5-8.évfolyam Általános célok és feladatok A számítástechnikai nevelés és oktatás általános célkitűzései:  korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai szoftver- és hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése;  az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (vázlatkészítés, dolgozat, kiselőadás, bibliográfia készítése, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás során);  az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő cél, amely nem csak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú;  önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra;  együttműködésre nevelés, csoportmunka: egyes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;  alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz;  az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, az információs társadalomhoz alkalmazkodni kell;  az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait;  az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítása: az interaktív digitális média, különösen a multimédia, videó és hipermédia “játékok” függőségi és egészségkárosító hatásai. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései:  felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására;  a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése;  a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba;  a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. Általános fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. 72

Informatika 5-8. Legyen képes a számítógéppel interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (Internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, Ha … akkor …). Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Tárgyi és személyi feltételek A szaktanterem: Az informatika-oktatáshoz szaktanterem szükséges: megfelelő világítás, elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok. Annyi számítógép, hogy lehetőleg 73

Informatika 5-8. minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-olvasóval, hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok is (pl. CD-n), továbbá szakkönyvek, folyóiratok, transzparensek, képek. Jó, ha rendelkezésre állnak más informatikai eszközök is: DVD, digitális kamera, TV, játék- és oktatórobotok, mobiltelefonok, számológépek. A tankönyv kiválasztása: Az informatika oktatásánál, ugyanúgy, mint más tantárgyak esetében lényeges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő tankönyv, amiben a tanuló utána tud nézni az órai anyagnak, összefüggéseknek. A saját jegyzet készítése fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. Az informatika tankönyvekben és oktatóprogramokban legalább a struktúrában, meg kell jelenniük bevált tanulási módszereknek. A multimédia oktatóprogramok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű webkönyvet vagy elektronikus oktatási anyagot is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. A jó digitális könyv megkönnyíti a tanár munkáját, mert gazdag hipermédia anyagot tartalmaz, és a gyereket is motiválja, irányítja a tanulás során. Személyi feltételek Az informatika tantárgy, illetve a megfelelő integrált tantárgy oktatásához tanári diplomával és informatikai szakképzettséggel rendelkező pedagógus kell. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a tanár naprakész tudása és önképzési képessége igen fontos. A szaktantermek ill. a hálózat üzemeltetéséhez rendszergazda is szükséges, kisebb hálózatok esetén. A könyvtárba pedig könyvtáros tanár alkalmazása ajánlott.

Informatika 5. oszt. Cél Felkelteni a tanulók érdeklődését az informatika iránt, bemutatni a tárgy sokszínűségét, gyakorlati alkalmazhatóságát a tanulásban a játékban és a munkában. Egyszerű titkosírásos példákon meg kell mutatni a jelek, kódok, jelrendszerek alapvető szerepét az informatikában. Bevezetni a tanulókat a billentyűzet és az egér kezelésének alapjaiba. Megismertetni a tanulókat egyszerű példákon keresztül azzal, hogy a rajz és a szöveg szerkesztése számítógéppel is lehetséges. A tanulók algoritmikus gondolkodásának fejlesztése, amely nem csak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Cél a térbeli tájékozódási képességet is fejlesztő gondolkodás fejlesztése. Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás. A számítógép lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra. Az iskolai könyvtár, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, használói magatartás kialakítása. A könyvtárra alapozott önművelés képességének fejlesztése a könyvtár forrásközpontként történő használatával.

74

Informatika 5-8. Témakörök

óraszámok

Informatikai alapok. A számítógép kezelése és az operációs rendszer használata. Algoritmusok és adatok Rajzolás és szövegszerkesztés. Könyvtárhasználat Összesen

6 10 9 9 3 37

6. évfolyamba lépés követelményei  A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk.  Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret.  Legyen képes háttértárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre.  Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.  Képes legyen egyszerű ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni, és egyszerű dokumentumot készíteni.  Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Az informatika alapjai Óraszám 6 óra Követelmény A tanuló tudja helyesen használni az információ köznapi fogalmát. Legyen áttekintése a jelek sokféleségéről. Képes legyen ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírni, kifejezni. Ismerjen egyszerű titkosírásokat és a kódolás fogalmát.

Tartalom Miről tanulunk? Mi az információ? Az ember és az információ, a telefon. A jelek világa. A jelek fajtái. Titkosírások, kódolás. Bináris jelek és az adatmennyiség.

Tevékenységformák Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Ugyanannak az ismeretnek különféle jelekkel való leírása. Egyszerű titkosírások alkalmazása, kódolási gyakorlatok. Tanulói gyűjtőmunka és kiselőadás. Vázlat készítése tanári segítséggel. Értékelés A szóbeli kommunikáció alapján értékeljük a fogalmak használatát. A titkosírásoknál, kódoknál elsősorban a gyűjtő munkát és az órai aktivitást értékeljük.

A számítógép kezelése és az operációs rendszer használata Óraszám 10 óra dás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése.

Tartalom A számológép használata. A személyi számítógép. A monitor, a billentyűzet és az egér. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazo-

Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása.

75

Informatika 5-8. megkeresni. Követelmény Tudjon belépni az iskolai hálózatba. Ismerje a balesetmentes munka szabályait. Képes legyen oktatóprogramot elindítani, Képes legyen a billentyűzetet és az egeret futtatni. használni. A tanuló képes legyen eligazodni egyszerű könyvtárrendszerben. Képes legyen fájlt Tevékenységformák A számítógép balesetmentes, helyes használata. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Háttértár és könyvtárak (mappák) váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszerű oktatóprogramok használata. A számológép helyes használata. Értékelés Ellenőrizzük a billentyűzet ismeretét, a billentyűk alapvető funkcióit. Szóban értékeljük a tanuló órai munkáját és a tájékozódó képességét a használt szoftverekben. Algoritmusok és adatok Óraszám 9 óra Tartalom Mi az algoritmus? A telefonálás algoritmusa. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Egyszerű alakzatok rajzolása, Logo algoritmusok. Algoritmusok kódolása programozási nyelven és végrehajtása számítógépen.

Követelmény A tanuló konkrét példákat tudjon mondani algoritmusokra. Tudjon telefonálni. Ismerje az algoritmus fogalmát. Képes legyen egyszerű alakzatokat rajzoló Logo algoritmusokat megfogalmazni és kódolni. Képes legyen gyűjtött adatokat csoportosítani, rendezni.

Tevékenységformák Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű Logo algoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása. Tantárgyi gyűjtőmunka az életkornak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött adatok célszerű elrendezése, csoportosítása és felhasználása segítséggel. Értékelés Az órai munkát, az elkészült algoritmust ill. programot vagy a gyűjtött anyagot értékeljük. Ügyeljünk arra, hogy az algoritmus elemi fogalmával tisztában legyenek a tanulók. Rajzolás és szövegszerkesztés Óraszám 9 óra A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok.

Tartalom A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. 76

Informatika 5-8. Mentés és nyomtatás.

Követelmény A tanuló legyen képes egyszerű ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Legyen képes rövid, néhány soros szövegeket begépelni, és karakter szinten formázni. Képes legyen képi vagy szöveges dokumentumot megnyitni, menteni, nyomtatni segítséggel.

Tevékenységformák Bemutatás után közvetlenül tanulói gyakorlatok. Minta alapján dokumentumok, “művek” készítése. Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, plakát, vers, levél készítése. Mentés, megnyitás és nyomtatás segítséggel. Értékelés A számítógépen elkészült munkákat értékeljük. A tanulók lehetőleg minta alapján dolgozzanak. Könyvtárhasználat Óraszám 3 óra Követelmény A tanuló tudjon eligazodni az iskolai könyvtár állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.

Tartalom Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend. Dokumentumtípusok; nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata.

Tevékenységformák Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. Különböző típusú és témájú dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása. A katalóguscédula értelmezése. Tájékozódás a dokumentumokról szerző, cím (és egyéb szempontok) szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével Értékelés Kérjük számon az alapfogalmak ismeretét. Ellenőrizzük, hogy képes-e eligazodni a könyvtár állományában.

77

Informatika 5-8.

Informatika 6.oszt. Cél Felkelteni a tanulók érdeklődését az informatika iránt, bemutatni a tárgy sokszínűségét, gyakorlati alkalmazhatóságát a tanulásban, a játékban és a munkában. A tanulók készség szinten használják a billentyűzetet és az egeret. Egyszerű példák segítségével fejleszteni a tanulók szöveg, kép és hang kezelési ismereteit. Cél a tanulók gondolkodásának – és térbeli tájékozódási képességet is fejlesztő algoritmikus gondolkodásának - fejlesztése. Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás. A számítógép lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra. Az iskolai könyvtár, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, használói magatartás kialakítása. A könyvtárra alapozott önművelés képességének fejlesztése a könyvtár forrásközpontként történő használatával. Témakörök

óraszámok

Informatikai alapok A számítógép kezelése, az operációs rendszer használata. Algoritmusok és adatok, a Logo nyelv Rajzolás, szöveg, kép és zene Könyvtárhasználat Szabadon felhasználható Összesen

6 5 10 8 3 5 37

7. évfolyamba lépés követelményei  A tanuló gyakorlottan kezelje a billentyűzetet és az egeret.  Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken.  Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő (Logo) algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.  Képes legyen összetett ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal.  Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.  Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. Az informatika alapjai Óraszám 6 óra Követelmény A tanuló tudja, hogyan kell helyesen, hatékonyan tanulni. Tudjon használni oktatóprogramokat. Nagy vonalakban ismerje a számítástechnika történetét. Értse a NEM, ÉS, VAGY logikai műveletek jelentését.

Tartalom Miről tanulunk? Hogyan tanuljunk? Az oktatóprogram és a digitális könyv. A számítástechnika kezdetei. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Logikai műveletek és kapuk.

78


Tevékenységformák Tanulási gyakorlatok. Vázlat készítése tanári segítséggel. Tanulói gyűjtőmunka és kiselőadás a számítástechnika történetéből és a legkorszerűbb informatikai eszközökről Összetett állítások igazságának elemzése. Logikai áramkörök vagy kapuk összeállítása és kipróbálása. Digitális könyvek, oktatási anyagok használata. Értékelés A szóbeli kommunikáció alapján értékeljük a fogalmak használatát, a tanulói kiselőadásokat! A gyűjtő munkát és az órai aktivitást értékeljük. A logikai műveleteknek a megértését kérjük számon, összetett feladatok megoldását ne követeljük.

A számítógép kezelése és az operációs rendszer használata Óraszám 5 óra Tartalom A háttértárak szerepe. Háttértár váltása, könyvtár (mappa) kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állományok és mappák kezelése: másolás áthelyezés, átnevezés, törlés. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása.

Követelmény A tanuló ismerje a háttértárak (lemezek) szerepét, használatuk módját. A tanuló képes legyen eligazodni egyszerű könyvtárrendszerben. Képes legyen fájlt megkeresni és másolni, áthelyezni, törölni. Tudjon belépni az iskolai hálózatba. Képes legyen oktatóprogramot elindítani, futtatni.

Tevékenységformák A számítógép balesetmentes, helyes használata. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Háttértár és könyvtárak (mappák) váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása mozgatása más könyvtárba és másik adathordozóra. Állomány törlése. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszerű oktatóprogramok használata. Értékelés Értékeljük a tanuló órai munkáját és a tájékozódó képességét a használt szoftverekben. A gyakorlatban kérjük számon, hogy képes az alapvető állományműveleteket elvégezni. Algoritmusok és adatok, a Logo nyelv Óraszám 10 óra algoritmusai. Ismétlések, eljárások alkalmazása. Algoritmusok kódolása valamely programozási nyelven és végrehajtása számítógépen.

Tartalom Algoritmusok megfogalmazása, értelmezése. Egyszerű geometriai alakzatok Logo 79

Informatika 5-8. kódolni. Követelmény Képes legyen ciklust, eljárást használni. A tanuló konkrét példákat tudjon mondani Képes legyen gyűjtött adatokat csoporalgoritmusokra. tosítani, rendezni. Ismerje az algoritmus fogalmát. Képes legyen egyszerű alakzatokat rajzoló Logo algoritmusokat megfogalmazni és Tevékenységformák Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű Logo algoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása. Tantárgyi gyűjtőmunka az életkornak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött adatok célszerű elrendezése, csoportosítása és felhasználása segítséggel. Értékelés Az órai munkát, az elkészült algoritmust ill. programot vagy a gyűjtött anyagot értékeljük. Ügyeljünk arra, hogy az algoritmus elemi fogalmával tisztában legyenek a tanulók. Rajz, szöveg, kép és zene Óraszám 8 óra Tartalom Követelmény A rajzoló program alapszintű A tanuló legyen képes egyszerű ábrákat, szolgáltatásai. A rajzeszközök és a rajzokat készíteni rajzoló programmal. színek. Legyen képes a vágólapot használni, Szabadkézi rajzolás (egérrel). rajzok készítéséhez. Síkidomok rajzolása. Mozgatás, Legyen képes rövid, néhány soros másolás, beillesztés. szövegeket begépelni, és karakter szinten Tükrözés, átméretezés, finomítás. formázni. Rajzok, ábrák készítése, mentése, megKépes legyen segítséggel képet megnyitása, nyomtatása. nyitni, menteni, nyomtatni. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, Tudjon képet megtekinteni, zenét, módosítása. Karakterek formázása: a beszédet hallgatni. betűtípus, a betűméret beállítása. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Tevékenységformák Bemutatás után közvetlenül tanulói gyakorlatok. Minta alapján rajzok, “művek” készítése. Az ábraszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása betűtípus, betűméret, (félkövér, dőlt és aláhúzott), betűstílus beállítása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, plakát, képeslap, készítése. Mentés, megnyitás és nyomtatás segítséggel. Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel. Értékelés A számítógépen elkészült munkákat értékeljük. A tanulók lehetőleg minta alapján dolgozzanak. Könyvtárhasználat Óraszám 3 óra 80


Tartalom Követelmény Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Tudjon szerző és cím szerint dokumenIsmeretközlő irodalom: szakrend. tumokat keresni a betűrendes leíró kaDokumentumtípusok; nyomtatott talógusban. (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata. Tevékenységformák Különböző típusú és témájú dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása. A katalóguscédula értelmezése. Tájékozódás a dokumentumokról szerző, cím (és egyéb szempontok) szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével Értékelés Kérjük számon az alapfogalmak ismeretét. Ellenőrizzük, hogy képes-e eligazodni a könyvtár szabadpolcos állományában, tud-e dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban. Szabadon felhasználható Óraszám: 5 óra

81

Informatika 5-8.

Informatika 7. oszt. Cél A tanulókban kialakítani a számítógépek, a hálózat, a szoftverek és más informatikai eszközök használatának képességeit. A megszerzett informatikai ismereteik rendszeres alkalmazása, az iskolai élet eseményeihez, vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás...). Az algoritmikus és logikus gondolkodás fejlesztése, amely nem csak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás, a számítógép lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra. Alkotó munkára nevelés, akár programot írunk a számítógéppel, akár rajzot vagy szöveges dokumentumot készítünk, a végeredmény egy új “mű” lesz. A korszerű információs technológiák (adatok szerzése, tárolása, megjelenítése, feldolgozása és kommunikáció) társadalomban játszott szerepének felismertetése, szerepük a munka és a szabadidő világában. Az informatika néhány etikai és jogi szabályának megismertetése. Témakörök

óraszámok

Az informatika alapjai Hardvereszközök Az operációs rendszer használata, hálózat Dokumentumkészítés Algoritmusok, programok Könyvtárhasználat Szabadon felhasználható Összesen

6 4 4 10 8 2 3 37

8. évfolyamba lépés követelményei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). (Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.) Az informatika alapjai Óraszám 6 óra Tartalom Információ és adat. A jelek csoportosítása. Bináris kódok, az adatmennyiség. Adatátvitel, kommunikáció, információs csatorna.

Követelmény Tudja a jeleket csoportosítani. Ismerje az információ, adat, adatmennyiség, kód és redundancia fogalmakat. Ismerje a kommunikáció folyamatát (adó, vevő, kódoló, dekódoló, csatorna).

Tevékenységformák Különféle jelfajták gyűjtése, csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata. 82

Informatika 5-8. Tájékozódás a korosztálynak készült informatikai tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Értékelés Szóbeli felelés és gyakorlati végrehajtás alapján értékeljünk. A szóbeli kommunikáció alapján értékeljük a fogalmak használatát! Értékeljük a tanulói kiselőadásokat! A témából ellenőrző dolgozatot is írathatunk! A kódoknál elsősorban a gyűjtő munkát és az órai aktivitást értékeljük.

Hardvereszközök Óraszám 4 óra Tartalom A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemez, nyomtató.

Követelmény A tanuló ismerje a számítógép részeit és perifériáit és tudja őket kezelni. Ismerje az ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet jellemzőit. Tudja, hogy a túlzott informatikai eszközhasználat (videó, számítógépes játékok, internet) veszélyekkel is járhat.

Tevékenységformák A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése egy számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (TV, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Tájékozódás a korosztálynak készült informatikai tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Értékelés Szóbeli felelés és gyakorlati végrehajtás alapján értékeljünk. A szóbeli kommunikáció alapján értékeljük a fogalmak használatát! Értékeljük a tanulói kiselőadásokat! A témából ellenőrző dolgozatot is írathatunk!

Operációs rendszer használata, hálózat Óraszám 4 óra Tartalom Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése, keresése. Multimédia, oktatóprogramok, oktatási anyagok Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és a munkaállomások kapcsolata. A hálózati szolgáltatások rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Hasznos web-helyek.

Követelmény A tanuló ismerje az operációs rendszer fogalmát! Ismerje az operációs rendszerek legfontosabb funkcióit! A tanuló váljon képessé egyszerű könyvtárszerkezet kialakítására! Képes legyen a fontosabb állomány-műveletek elvégzésére.

A tanuló ismerje az iskolai hálózat használatának szabályait. Képes legyen web-helyeket felkeresni.

83


Tevékenységformák Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymás után és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Tantárgyi multimédia (hipermédia) oktatóprogramok kezelése. Hasznos web-helyek önálló felkeresése (pl. : magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Értékelés Ellenőrizhetjük a tevékenységek algoritmusainak ismeretét papíron, elméletben is, de fontosabb, hogy egyszerű feladatokat a gyakorlatban hogyan oldanak meg. Ezt kérjük számon. Tartózkodjunk az olyan feladatoktól, amelyek kellően nem felügyelt körülmények között károkat okozhatnak! Egy-egy feladat (például átnevezés) megoldását elegendő a tanulónak egyféle módon elvégeznie.

Dokumentumkészítés Óraszám 10óra Tartalom Követelmény Mit tudunk a szövegszerkesztésről?. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalEgyszerű dokumentumok gépelése, mait. formázása. Ismerje a hipertext fogalmát, tudjon Rövid hipertext dokumentumok néhány hivatkozást tartalmazó hipertext készítése, mentése (pl. html formátumszöveget készíteni. ban). Betekintés a web-szerkesztésbe (szövegszerkesztő használatával). Tevékenységformák Rövid szövegek gépelése, (előkészített) szövegek karakter és bekezdés szintű formázása. Egyszerű hipertext készítése szövegszerkesztővel. Tájékozódás a web-en. Értékelés Szóbeli felelés és gyakorlati végrehajtás alapján értékeljünk. A szóbeli kommunikáció alapján értékeljük a fogalmak használatát.

Algoritmusok, programok Óraszám 8 óra Elemi és összetett adatok, egész és valós számok.

Tartalom Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: algoritmus lépésenkénti leírás; folyamatábra vagy mondatszerű leírás. Feltételes vezérlés és ciklusok alkalmazása. Algoritmusok kódolása a számítógép számára “érthető” egyszerű programozási nyelven. Logikai, matematikai és grafikával kapcsolatos egyszerű feladatok. 84

Informatika 5-8. Képes legyen egyszerű logikai, matematiKövetelmény kai feladatok megoldására. A tanuló legyen képes egyszerű algoritIsmerjen elemi és összetett adatokat. musokat általános leíró eszközzel megfogalmazni. Legyen képes egyszerű elágazásokat és ciklusokat értelmezni, megfogalmazni, kódolni és számítógépen kipróbálni. Tevékenységformák Hétköznapi tevékenységek algoritmusainak lépésenkénti vagy folyamatábrás leírása. A mondatszerű leírás elemeinek gyakorlása. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, megfogalmazása, kódolása, kipróbálása. Egyszerű grafikával és szövegkezeléssel kapcsolatos programok írása. Egyszerű logikai és matematikai (lehetőleg játékos) feladatok megoldása. Különböző szám-típusú adatok használata. Értékelés Elsősorban a feladatmegoldás folyamatát, és ne csak a kész produktumokat értékeljük. A kódolási ismeretek esetében, a gépen megvalósított program értékelése kívánatos.

Könyvtárhasználat Óraszám 2 óra Tartalom Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár.

Követelmény A tanuló képes legyen a kézikönyvtár könyvtípusait használni tantárgyi feladatok megoldása során. Ismerjen különböző könyvtártípusokat.

Tevékenységformák A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában. Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással illetve közvetett forrásokból. Értékelés A könyvtárhasználat tantárgyközi jellegéből fakadóan fontos a szöveges értékelés, az elvégzett munka közös megbeszélése. Szabadon felhasználható Óraszám 3 óra

85

Informatika 5-8.

Számítástechnika 8 Cél Korszerű alkalmazói készség fejlesztése, a számítógépeket, hálózatot, alapvető alkalmazásokat használni tudó tanulók képzése. Az algoritmikus, logikus gondolkodás továbbfejlesztése. Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás, az interaktív programok lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Együttműködésre nevelés, csoportmunka, egyes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Alkotó munkára nevelés, új "termék" létrehozása, akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy táblázatot, a végeredmény egy új "termék" lesz. Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az információs társadalom kihívásai és lehetőségei. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása, az iskolai élet eseményeihez, vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására. (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás...). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait. Témakörök

óraszámok

Az informatika alapjai Segédprogramok Szövegszerkesztés, dokumentumkészítés Táblázatkezelés, adatkezelés Hálózati ismeretek, kommunikáció Az információs társadalom Könyvtárhasználat Szabadon felhasználható Összesen

2 2 8 10 6 2 2 4 37

9. osztályba lépés követelményei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Tudja, hogy a tárgyszó ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján, a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával. Az informatika alapjai Óraszám 2 óra Magyar tudósok szerepe az informatikai

Tartalom A számítógépek története, Neumann–

kultúra fejlődésében.

elv. A számítógépek alkalmazási területei a 86

Informatika 5-8. társadalomban.

Követelmény

A tanuló ismerje meg a számítástechnikai eszközök rövid történetét, (beleértve az elmúlt évtizedek eseményeit is). Tudjon néhány magyar tudósról, akik jelentős szerepet játszottak az informatika fejlődésében. Tudjon ismertetni több példát a számítógépek és mikroprocesszorok alkalmazási területeiből. Tevékenységformák A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése. Kiselőadások tartása a témából, az év során több alkalommal. Tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről, tanári irányítással, az informatika tárgyú ismeretterjesztő könyveket, folyóiratokat, CD-ket vagy az internetet forrásként használva. Értékelés Az előző évfolyam ismereteinek felelevenítése, rendszerezése után diagnosztizáló felmérés javasolt. Értékeljük az önálló gyűjtőmunkát, kiselőadást. Segédprogramok Óraszám 2 óra Tartalom Követelmény Tömörítés fogalma, célja, egyszerű Legyen képes állományok tömörítésére tömörítési mód vázlatos bemutatása. és kicsomagolására. Tömörített állomány tartalmának megteIsmerje a vírus fogalmát és az ellenük kintése, kiválasztott állományok kicsovaló védekezés módját. Tudja, hogy az magolása. informatikai eszközhasználat során is Kiválasztott könyvtár tartalmának fontos az etikus magatartás. tömörítése. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, üzeneteinek értelmezése, vírus irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása. Tevékenységformák Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése és kibontása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása, vírusirtás segítséggel. Értékelés Azt ellenőrizzük és értékeljük, hogy egyszerű feladatokat a gyakorlatban hogyan oldanak meg: tömörítés, kicsomagolás, víruskeresés. Ezt kérjük számon. Tartózkodjunk az olyan feladatoktól, amelyek kellően nem felügyelt körülmények között károkat okozhatnak!

87

Informatika 5-8. Szövegszerkesztés, dokumentumkészítés Óraszám 8 óra Tartalom Dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Képek bevitele. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Levél, esszé, újságoldal, kérdőív, készítése, mentése, nyomtatása. Egyszerű hipertext dokumentum készítése. Felhasználói etika. Szerzői jog.

Követelmény Képes legyen a karakter, a bekezdés és az oldal néhány formai beállítására. Tudja a vágólapot használni (kivágás, másolás, beillesztés). Képes legyen rajzot, ábrát dokumentumba helyezni. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni, menteni és nyomtatni. A tanuló képes legyen szöveges dokumentumban tabulátorokat (is) használni. Egyszerű táblázatot készíteni. Tudjon szöveget beszúrni, képet, szimbólumot (objektumot) a szövegben elhelyezni. Képes legyen az iskolai életben használatos egyszerű dokumentumokat készíteni. Legyen tisztában az etikus adatkezelés és szoftverhasználat fontosságával.

Tevékenységforma Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele ( a dokumentumba, ill. a képszerkesztőbe), jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése. Az iskolai életben használatos dokumentumok készítése. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Az iskolai és a családi élettel kapcsolatos táblázatok készítése. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. A szoftverek etikus használata. Valamely komplex probléma, feladat (például: osztálykirándulás tervének, dokumentumainak elkészítése) megoldása informatikai (szoftver, hardver) eszközök használatával csoportmunkában, tanári irányítással. Értékelés Az értékelés történhet például egy nyers formázatlan szöveg megadásával, hozzá megformázott kinyomtatott mintát kell mellékelni, valamint egyértelmû formázási utasítást (pl. milyen betûtípus, betûméret, igazítás legyen). Az értékelés lehet egyedi, szöveges is; a munka folyamatát és az eredményét értékeljük! A felsorolt fogalmakat is kérjük számon. Ne 88

Informatika 5-8. írassunk dolgozatot a konkrét szerkesztõbõl! Igyekezzünk érdekes munkát adni. Ha előre közöljük a tanulókkal a feladat javítókulcsát, jobban megértik, hogy mi a fontosabb szabály, követelmény. Elsõsorban a kész produktumokat értékeljük, a tartalom és forma összhangjának szempontjából. Táblázatkezelés, adatkezelés Óraszám 10 óra Tartalom Bevezetés a táblázatkezelésbe, a táblázatkezelők előnyei. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet a táblázatban. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Diagramok készítése táblázatokból. Keresés meglévő adatbázisban. Tudjon adatot keresni, például tantárgyi adatbázisban

Követelmény A tanuló ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet). A tanuló képes legyen (szöveges, szám, logikai) adatokat a felismert összefüggések alapján táblázatba rendezni. Képes legyen táblázatok számítógéppel történő létrehozására, módosítására, formázására (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés), az elkészült munkát menteni, nyomtatni.

Tevékenységformák Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése - előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó (matematika, fizika, földrajz, gazdasági ismeretek) táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Az adatbázis-kezelés élményszerű kipróbálása; adatok gyűjtése, feldolgozása (házi, iskolai könyvtár; címlista nyilvántartása, megismerése); keresés tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban. Értékelés Részesítsük előnyben a tantárgyi feladatmegoldást, például: fizika, matematika, logika, kémia, földrajz, háztartástan táblázatok, szimulációk készítése. Például egy adott témával kapcsolatos táblázatot készítsen a diák, amelyhez a táblázat alapadatait megadjuk, ezt kell a diáknak beírnia, majd a tanult képletek segítségével az új leszármaztatott adatokat kiszámítania. A kész adatbázisok használatánál a keresés eredménye értékelhető.

Hálózati ismeretek Óraszám 6 óra

89


Tartalom Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Tematikus és kulcsszavas keresők használata web-hely kereséshez. Csevegő program bemutatása.

Követelmény A tanuló ismerje az iskolai hálózat használatának szabályait. Tudja csoportosítani a hálózatokat. Képes legyen elektronikus levelet küldeni és fogadni. Ismerje a fő mezők funkcióit. Képes legyen web-helyeket felkeresni, és keresőgépeket használni.

Tevékenységformák Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mailcím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módjának megismerése és gyakorlása. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (pl. : magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Csevegő program megtekintése. Értékelés A tanultak gyakorlati végrehajtása alapján értékeljük a tanulók teljesítményét. Összetett feladatsorral is ellenőrizhetünk. Például rövid dokumentumot kell készíteni, tömöríteni, e-mailben (mellékletként) elküldeni a tanárnak.

Az információs társadalom Óraszám 2 óra Tartalom

Követelmény Ismerje az információs és kommunikációs technológiák és eszközök fejlődési irányait.

Az információs és kommunikációs technológiák távlatai. Robotok a társadalomban.

Intelligens (technikai) eszközök, rendszerek: lakás, autó, telefon… Tevékenységformák

Könyvtári kutatómunka, kiselőadás. Látogatás, megtekintés.

Értékelés A kiselőadásokat, házi dolgozatokat értékeljük.

Könyvtárhasználat Óraszám 2 óra

90

Informatika 5-8. Követelmény A tanuló képes legyen tárgyi katalógus segítségével tantárgyi feladatokhoz forrásokat keresni.

Tartalom Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus

Tevékenységformák Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével. A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel. (A keresés lépéseinek felismerése és gyakorlása.) A könyvtár dokumentumainak vagy az internetnek a felhasználásával egyszerű informatikai téma feldolgozása, pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és – feldolgozás segítségével, beszámoló készítése, hivatkozás forrása. Értékelés Olyan feladatok megoldására kerüljön sor, amely konkrét tantárgyakhoz kapcsolódik. Célszerű olyan feladatokat adni, amelyek a tanuló érdeklődési körével kapcsolatos kutatómunkát és feldolgozást kívánnak.

Szabadon felhasználható Óraszám 4 óra

91

Angol nyelv 4-8.évfolyam

Angol nyelv

4-8.osztály Óraszámok: Évfo4. lyam osztály Heti 3 óra óraszám Éves 111 óra óraszám

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

111 óra

111 óra

111 óra

111. óra

1. Általános célkitűzések:  Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló legyen képes sikeresen kommunikálni szóban és írásban; a mindennapi és gyakorlati nyelvhasználat szintjén.  Az angol nyelv elsajátítása során szerzett, megismert idegen nyelv tanulási készségeit önállóan is alkalmazni tudja majd a második idegen nyelv tanulásában.  A tanuló szerezzen ismereteket az angol nyelvterületek országainak szokásairól, kultúrájáról, mindennapi életéről.  Az említett országok megismerésével bővüljenek a tanuló világról, mikro- és makrokörnyezetéről szerzett ismeretei; alakuljon ki érdeklődése más, sajátjától eltérő kultúrák, társadalmak iránt.  Az angol nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tantárgyakkal kapcsolatos ismeretek szerzésére is. 2. Általános követelmények  szóbeli nyelvhasználatában a tanuló törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly valamint intonáció alkalmazására  beszédsebessége ne akadályozza, hátráltassa mikrokörnyezetében alkalmazott kommunikációit  mondanivalóját tudja biztosan, megfelelő szavakkal, nyelvi struktúrákkal kifejezni  tudjon és merjen tanárától segítséget kérni, ha nem ért vagy nem tud valamit (akár anyanyelvén is!)  ismerje meg a nonverbális kommunikáció eszközeit; tudja felismerni a beszélt valamint az írott szöveg kommunikációs szándékait - tudjon a lehető legmegfelelőbben reagálni azokra  a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan; legyen képes a megfelelő információk kiszűrésére is  ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit  ismerje azokat a tanulási eszközöket, segédanyagokat, forrásokat; amelyek segítséget nyújthatnak számára az angol nyelv elsajátításában 3. Fejlesztési követelmények  a tanuló tanára segítségével alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáját  tudjon szövegösszefüggés, szövegkörnyezet alapján következtetni a számára ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére  célnyelvi példák alapján tudjon következtetni a szavak, nyelvtani struktúrák használatára  ismerje fel az angol szöveg logikai összefüggéseit  ismerje (és ismerje fel) anyanyelve és az angol nyelv közötti eltéréseket és hasonlóságokat 92

Angol nyelv 4-8.évfolyam  tudjon angol nyelvű szövegeket memorizálni  ismerje a nyelvi eszközök helyes használatát  próbálja meg kialakítani önértékelési módszerét, pozitív értékrendjét, a nyelvhez való hozzáállását; és ezek segítségével igyekezzen nyomon követni saját teljesítményét; szinten tartani a már megszerzett illetve megalapozni leendő tudásanyagát 4. Ellenőrzés-értékelés  a tanuló haladásának folyamatos, rendszeres és sokoldalú értékelése szóban és írásban  szóbeli számonkérés szempontjai: kiejtés, beszédértés és beszédfolyamatosság, nyelvhelyesség, szókincs,  írásbeli számonkérés szempontjai: szakszerű szempontrendszer /nyelvtan, mondatszerkezet, nyelvhelyesség, helyesírás, szókincs, tartalom, információmennyiség /  osztályzás  szóbeli értékelés 5.Szükséges tan- és segédeszközök  tankönyv  munkafüzet  tesztkönyv  tanári kézikönyv  egy- és kétnyelvű szótárak  angol nyelvű audio-, és videokazetták  készségfejlesztő szakkönyvek  segédanyagok (újságok, könyvek, stb.)  magnó, videolejátszó

93

Angol nyelv 4-8.évfolyam 4. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 111 CÉLOK ÉS FELADATOK  az angol nyelv megszerettetése játékos megközelítéssel, szemléltetéssel; a már ismert tantárgyak anyagának integrálásával  bepillantás más nép életébe, kultúrájába, szokásaiba  a későbbi nyelvtanulás megalapozása  nyelvtanulási stratégiák megalapozása  a nyelv hangzásvilágának megismerése  az idegen nyelven való önkifejezés megismerése  az artikulációs bázis fejlesztése; speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megfigyelése  főbb nyelvtani alapegységek tanulásának alapozása és megkezdése - majd a tananyag koncentrikus továbbépítése  aktív és passzív szókincs gyűjtése (dalok, játékok révén is)  a tanári utasítások megértése és végrehajtása  egyszerű mondatok alkotása, átalakítása szócserével, (használata szituációs helyzetekben) FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK  tudatosuljon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen (angol)nyelven is kifejezheti magát  alakuljon ki pozitív hozzáállása a nyelvtanulás iránt  fejlődjön együttműködési készsége (tudjon részt venni csoportmunkában)  ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtani stratégiával  ismerje a megadott szavakat, alapmondatokat (magyar nyelven is nevezze meg ezek jelentését)  helyesen alkalmazza a szavakat és nyelvtani elemeket (mind szóban, mind írásban)  legyen képes önállóan (egyszerű) mondatok alkotására  értse meg és hajtsa végre a tanult (és folyamatosan használt) utasításokat  tudja leírni a tanult szavakat; ismerje fel azok írott alakját (ezek alapján írásban is alkosson egyszerű mondatokat) Témakörök, tartalmak A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, elköszönés,  bemutatkozás,  köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz, Fogalomkörök 94

Angol nyelv 4-8.évfolyam      

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok

TÉMALISTA  Én és környezetem: bemutatkozás; szűkebb környezet személyeinek, a tankönyv szereplőinek bemutatása  Számok: 0-100-ig; önálló értelmezése; tárgyakhoz kapcsolódó használata; idő, időpont kifejezése  Színek: megnevezése; jellemző tárgyakkal való kapcsolódása  Iskola: személyek és tevékenységek, az osztályterem tárgyai, (osztálytermi utasítások)  Öltözködés és testrészek: ruhadarabok megnevezései; a fej részei, (kapcsolható cselekvésekkel)  Étkezés: kedvelt és nem kedvelt ételek, italok  Tágabb környezet: a világ országai; kommunikációs lehetőségek (képeslap) TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK 1. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - köszönés, elköszönés - bemutatkozás - köszönet és arra történő reagálás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - tetszés illetve nem tetszés kifejezése Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - tárgyak, személyek megnevezése - információkérés és -adás - igenlő és nemleges válasz - tudás, nem tudás kifejezése 2. Fogalomkörök - létezés kifejezése - cselekvés és történés kifejezése - birtoklás kifejezése - térbeli és időbeli viszonyok - mennyiségi és minőségi viszonyok - logikai viszonyok - szövegösszetartó eszközök / Törölt: időjárás, kedvenc évszak, sport, gyűjtemények, tudás – nem tudás, logikai viszonyok./ A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI I. Hallott szöveg értése - a tanuló megérti az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdéseket, kéréseket, utasításokat; ezekre cselekvésekkel válaszol - résztvesz egyszerű kommunikációs helyzetekben

95

Angol nyelv 4-8.évfolyam II. Beszédkészség - helyes hangsúly, hanglejtés, hangképzés - a tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, egyszerű (esetleg hiányos) mondatban válaszolni tud - szavakat, egyszerűbb szerkezetű szöveget (vers, dal, mondóka) tanult minta alapján reprodukál III. Olvasott szöveg értése - a tanuló felismeri a tanult szavak írott alakját - elolvas néhány szóból álló, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondatokat - ismert szöveg hangos olvasása - megtalálja a fontos információt az ismert nyelvi elemekből álló (legalább két mondatos) szövegben IV. Íráskészség - a tanuló felismeri a szavak írott alakját - a tanult szavakat leírja, (összekevert betűkből szavakat alkot) - ismert nyelvi eszközök használatával egyszerű, néhány szavas mondatokat alkot írásban, (mondatból kihagyott szavakat pótol) - egyszerű kérdésekre írásban is válaszol ANGOL 4. ÉVFOLYAM Témakörök, tartalmak 1. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Köszönés

Elköszönés

Bemutatkozás, bemutatás

Köszönet és reagálás arra

Good morning. Hello! Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! Good night. Good night See you later. My name is .... I am .... She/He is .... This is .... Have you met Jane? Thank you. Thanks Thank you very much. Thanks a lot Thank you for the ......

Good morning. Hello! I'm fine, thank you. And you? Hi! And how about you? Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye-bye! Hello! My name is .... Nice to meet you. Not at all. No problem. You’re welcome.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés és nem Do you like....? Yes, I do. No, I don't. tetszés 96

Angol nyelv 4-8.évfolyam Yes, that's right. No, that's wrong. Információkéréshez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? megnevezése What's this/that? What are they? Információkérés, Where is/are ....? informálás How many .....? Who's ....? Is/Are there .......? How old ......? What's the time? What colour ....? Whose is it / are these? Have you got? Has he/she got?

It is a/an .... It isn't a/an .... This is ...... They/These are ...... It is ..... They are ....... She/He is ...... Yes, there is. No there aren't. It's ..... o'clock. This is ....... These are ......... Yes, I have. No, I haven't. Yes, he/she has. No, he/she hasn't.

2. Fogalomkörök Fogalomkörök CseJelenidejűség lekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök Present forms of the

I am a ...

verb to be

Are you a ...?

Present forms of there is/ there are Possesive adjectives

Birtoklás kifejezése

Present forms of verb have got Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Időbeli viszo-

Yes, I am. I'm not a .... There are five books on the table. My ruler; your dog; his/her cat I have got .... I haven't got Have you got ....? Yes, I have. Where? Here; there; left; right in; on; under; behind When?

Időpont

97

Angol nyelv 4-8.évfolyam nyok

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Logikai viszonyok1 Szövegö sszetartó eszközök

Felszólít ás

Singular/pular

in the morning; at night Monday, Tuesday, February… What's the time? What time is it? It's .... o'clock. How many cars are there?

forms of nouns There are two cars. Cardinal numbers 1-20 What's it like? It's long; heavy ... Is it big or small? What colour is it ...? It's red; blue ...... Linking words and; but; or

Demonstrative This/ that These/ those Pronouns Personal Pro- I; you; he; she; it; we; you; they nouns Articles a/an; the; some Imperatives and Stand up. Don’t sit down. negatives

Dolgok, személye k megnevezése:

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for…? What is it? What’s it in English? What does that mean?

Tetszés, nem tetszés

Do you like it? I like it. I don’t like it. Do you like Yes, I do. /No, I don’t swimming?

Információkér és, információad ás

Where is he? He is in the kitchen. What is she She is sleeping. doing?

98

Angol nyelv 4-8.évfolyam 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 5.a/1 111óra

5.a/2 148óra

5.b 111óra

5.c 111óra

CÉLOK ÉS FELADATOK  az évfolyam megkezdésekor már minden tanuló (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet  (megérti a tanár utasításait)  a 4. évfolyam beszédszándékainak gyakorlása, magasabb szintre emelése  hallott és olvasott szöveg értésének fejlesztése (olvasás iránti igény kialakítása)  beszéd és írás fejlesztése (beszédkészség)  szabályszerűség észrevétetése az idegen nyelvben - tanult és új struktúrák automatizálása FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK  a tanuló legyen képes:  idegen nyelvű információk megértésére és adására  tanárával és társaival való együttműködésre  nyelvórai feladatok megoldására (mind írásban, mind szóban)  tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs)  kialakult nyelvtanulási stratégiái tovább fejleszthetők  alakuljon ki igénye az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokra (újság, könyv, televízió) TÉMALISTA  Én és családom (személyi adatok, foglalkozások, házimunkák, kötelességek, családi ünnepek)  Emberi kapcsolatok (barátság, emberek jellemzése; külső és belső tulajdonságok)  Tágabb környezet (lakóhely, lakcím, ország, város)  Természeti környezet (Földünk néhány nevezetes tája, növények és állatok)  Az iskola világa (iskola bemutatása, dolgozói, iskolai tevékenységek)  Egészség és betegség (leggyakoribb betegségek, sérülések) 1  Étkezés ( étkezési szokások, viselkedési formák)2  Vásárlás ( mindennapi bevásárlás, ajándékok, kapcsolódó kifejezések)  Utazás ( előkészületek, közlekedési eszközök, szabadidő eltöltése, tábor)  Sport és szórakozás (az iskolában és azon kívül, színház, mozi, kiállítás, sportesemény) TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK 1. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás - köszönés és elköszönés - köszönet - bemutatkozás, bemutatás - érdeklődés egészségi állapot és hogylét iránt - bocsánatkérés - gratuláció, jókívánságok - reagálás ezen kifejezésekre

99

Angol nyelv 4-8.évfolyam Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás - egyetértés, egyet nem értés - igaz elismerése és el nem ismerése tetszés, nem tetszés kifejezése Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - személyek, tárgyak megnevezése és leírása - információ kérése és adása - igenlő vagy nemleges válasz - tudás és nem tudás kifejezése A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, javaslat, meghívás, kínálás; és reagálás ezen dolgokra Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - kérdezés, válaszadás és visszakérdezés - értés és nem értés kifejezése - betűzés és betűzés kérése FOGALOMKÖRÖK - cselekvés, történés, létezés kifejezése - birtoklás kifejezése - térbeli, időbeli-, mennyiségi- és minőségi viszonyok - modalitás - esetviszonyok - logikai viszonyok - szövegösszetartó eszközök A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI I. Hallott szöveg értése: - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérés, utasítás megértése; arra válaszolás cselekvéssel - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések megértése - fontos információ kiszűrése az ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből II. Beszédkészség: - válaszolás egyszerű mondatokkal, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre - közlések megfogalmazása, kérdések feltevése tanult minta alapján - segítség kérése megértési probléma esetén III. Olvasott szöveg értése: - ismert nyelvi szöveggel megfogalmazott, néhány szavas mondatok elolvasása - fontos információ megtalálása egyszerű mondatokból álló szövegben - egyszerű mondatokból álló szöveg lényegének megértése IV. Íráskészség: - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatok leírása - egyszerű közlések és kérések megfogalmazása tanult minta alapján 1. Kommunikációs 100

Angol nyelv 4-8.évfolyam szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás Köszönés

Elköszönés

Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás Érdeklődés hogylét iránt Bocsánatkérés

Excuse me. How do you do? Good morning. Hello. Hello,how are you? Hi. Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It's very kind of you. My name is ... How are you? What's the matter? I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon.

Pardon? How do you do? Good morning. Hello. Very well, thank you. And how about you? Goodbye. Bye! Good night. Thanks, bye! Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. Hello. Hi! Nice to meet you. Fine. / OK. /All right. Not very well. I'm afraid. That's all right. It doesn't matter. Never mind. No problem

Gratulációk, jókívánságok

Merry Christmas! Happy Birthday! Happy .... ! Congratulations! Thank you. Have a nice holiday. Thank you, the same to you. All the best. Best wishes. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, What do you think? I think it is ... reagálás How do you like it? I like it / i don't like it. Valaki igazának You are right. el- és el nem ismerése You are wrong. Egyetértés, Do you agree? OK. / All right egyet nem értés What 's your mind? How do you feel about it? I think ..... Tetszés, nem tetszés Do you like ...? Yes, I do. / No, I don't. I don't like it. What do you think of ... I think it's..... Akarat, kívánság Would you like ...? I'd like ...... Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok 101


Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információ kérés és adás

Tudás, nem tudás

Kezdeményezés és válasz What is it? It's .../ That's ... / What's it in English? It's a kind of ... /It's used for ... What does that mean? It means ... What is his house like? It's big and beautiful. Did you see him? Yes, I did. No, i didn't. How do you make an om- You take three eggs and lette? some milk and flour. When will the guests arrive? At .... o'clock. Where does she live? She lives in ..... I don't know. I have no idea

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Kérés és reagálás Could you give me a ..... ? Yes, sure. Would you pass me the salt, please? Yes of course. I'm afraid I can't. Javaslat és Why don't we put the film in reagálás her? Let's go to the cinema toGood idea. night. Meghívás és Would you like to come to Yes, I'd love to. ... reagálás That's very kind of you, but.... Can we meet at ...? I'm sorry. I can't. Are you free on Saturday? Yes, that would be OK. Let's meet on Friday. What shall we do? No, I'm afraid I can't. Kínálás és Would you like a cup of ...? That's very kind of you. reagálás What would you like? A coffee, please. Help yourself! Thank you! Here you are. Thanks. Interakciókban jellemző kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megértés Visszakérdezés Do you say the castle? biztosítása Ismétlés kérése Repeat it please. Betűzés kérése Can you spell it for me? Betűzés How do you spell it? Nem értés Do you understand? Sorry, what does it mean? 2. Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, Jelen idő

Fogalomkörök nyelvi kifejezése Present simple When do you get up? 102

Angol nyelv 4-8.évfolyam létezés kifejezése Present Continuous

Múlt idő

Past simple

Jövő idő

Going to

Birtoklás kifejezése

Have got

I don't like football. What is she doig? You aren't listening to the radio. I'm reading. When were you born? I was born in .... What are you going to do on Sunday? I've got a house.

She has got a cat. Past forms of have I didn't have .... Possesive adjectives My, your, his, her, its, our, your, their Genitive's Andy's sister. My mother's name is .... Térbeli viszonyok

Időbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

here, there, on the right, on the left Prepositional Phrases on, in, uder, behind, over, between, Adverbs next to, opposite, .....

Gyakoriság

How often?

Időpont

Mennyiségi viszonyok Irregular plurals


Prepositions

always, sometimes, often, never, once a week, every morning, .... When? now, Today, at two o'clock, at half pst 11, at quarter to 7, on Tuesday, in March in the afternoon, at night What's the time? It's quarter past 9. What's the date toToday is(the) 11th (of) Deday? cember. children, people, men, women, .... Cardinal numbers 1 - one, two, three ...... 100 Ordinal numbers first, second, third ...... Countable nouns How many have you got? a lot of, few ...... Uncountable nouns How much money have you got? a lot of, little ..... Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative 103

Andy' smaller than Kate. Sue is the prittiest girl in the school. Roy's elder brother Gary wants to .....

Angol nyelv 4-8.évfolyam and

Modalitás

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

superlative forms of the adjectives What's it like? What colour is it?

good, better, best

Can ability Must Needn't Linking words

I can swim under water. I must write it. You needn't do it now. and, or, but, because .....

Articles

a, an, the

some + plural noun

Bad, wrong, worse

There are some books in my bag. any + plural noun Have you got any stamps? some + singular noun There's some water in the glass. any + singular noun There isn't any milk in the bottle. Nominative and I, You, he, she ..... Accusative of perMe, You, him, her, us, them sonal pronouns Demonstrative pro- this / that , these / those nouns Indefinite pronouns somebody, anybody, nobody, everybody

104

Angol nyelv 4-8.évfolyam 6. ÉVFOLYAM Évi óraszám : 6.a/1 111óra

6.a/2 148óra

6.b 111óra

6.c 111óra

A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  logikai viszonyok,  szövegösszetartó eszközök. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

105

Angol nyelv 4-8.évfolyam I. Hallott szöveg értése A tanuló - megért utasításokat; azokra cselekvésekkel válaszol - megérti az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket - megérti az egyszerű mondatokban megfogalmazott, ismert nyelvi elemekből álló szöveg lényegét - kiszűri a fontos információkat a tanult nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből. II. Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol - tanult minta alapján közléseket fogalmaz meg (egyszerű mondatok használatával) - kérdéseket tesz fel - megértési probléma előfordulásakor segítséget kér - párbeszédben vesz részt tanult minta alapján. III. Olvasott szöveg értése A tanuló: - elolvas ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondatokat - megtalálja a fontos információkat a tanult nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben - megérti az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét. IV. Íráskészség A tanuló: - helyesen leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott (egyszerű) mondatokat - írásban egyszerű közlésekét és kéréseket fogalmaz meg, tanult minta alapján - létrehoz egyszerű, strukturált szöveget (üzenet; üdvözlet; rövid levél). Köszönés Elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Köszönet és arra reagálás Érdeklődés mások hogyléte felől Tetszés Bocsánatkérés. Jókívánságok

Akarat, kívánság. Vélemény Egyetértés

How do you do? Take care May I/can I / let me introduce myself It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. How are you feeling today? What’s the matter? What do you think of… I am sorry. Merry Christmas, Happy new year, Happy Birthday, Congratulations, Many happy returns of the day, All the best. Would you like a cake? What do you think? How do you like it? Do you agree? What is your opinion? How do you feel about it? 106

Pleased to meet you.

He looks nice. Thank you, the same to you, Cheers. I’d like an icecream. I think he is right. I’m afraid he is wrong. All right. Ok.

Angol nyelv 4-8.évfolyam Információcsere

Tudás, nem tudás Kérés Javaslat

Did you see him? How do you make an omelette? Can you tell me the way to the station, please? Where does she live? Could you give me a pen? Would you have a stamp by any chance? Why don’t we read it together?

Meghívás,

Can we meet at six? Are you free on Tuesday?

Kínálás. Csel, tört, lét. kifejezése.

What would you like? Help yourself. Have an orange. Here you are. Present Simple Present Continuous Past Simple Going to

Birtoklás kif.

Past forms of have

Térbeli viszonyok

Prepositions Prepositional phrases adverbs Gyakoriság

Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok.


Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök.

Ordinal numbers Irregular plurals Countable and uncountable nouns Comparative and superlative forms of short adjectives, irregular forms. Linking words Personal pronouns Indefinite pronouns Some+plural nouns Any+plural nouns Some+irregular noun.

107

Yes, I did. You take two eggs and some flour. Take the second turning on the right. I have no idea.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. Yes, I’d love to… No, I’m afraid. I can’t. Yes, that would be okay. Yes, please. No, thank you. I’m sorry I can’t. When do you get up? Why is he crying? She bought me an icecream. What are you going to do on Sunday? I didn’t have many friend when I was a child. Opposite, next to, between How often? Yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week, in 1999, on Monday, always, often sometimes, never. First, second. Children, people. How many/How much? Lot of , little Tom is younger than Sue. Mary is the prettiest girl., good, better, the best. Bad, worse, worst. Because. They, me, him, them. Somebody, anybody, nobody, everybody. There are some pencils int he bag. Have you got any sisters? I haven’t got any boxes. There is some water int he vase.

Angol nyelv 4-8.évfolyam Any + singular nouns

108

There isn’t any juice in my glass

Angol nyelv 4-8.évfolyam 7. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 7.a/1 111óra

7.a/2 148óra

7.b 111óra

7.c 111óra

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Beszédszándékok: bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése; figyelmeztetés, emlékeztetés. 1. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás  köszönés, elköszönés  bemutatkozás, bemutatás  érdeklődés hogylét iránt; kérdésre történő válaszadás  engedélykérés, s reagálás arra  köszönet, s fogadása  bocsánatkérés és reagálás arra  gratulációk, jókívánságok valamint azokra történő reagálás  megszólítás személyes levélben; elbúcsúzás Érzelmek kifejezése:  sajnálat, sajnálkozás  öröm és bánat  elégedettség, elégedetlenség  csodálkozás  remény  bosszúság Személyes beállítódás és vélemény kifejezése:  véleménykérés és véleményezés  valaki igazának elismerése és el nem ismerése  egyetértés és egyet nem értés  tetszés, nem tetszés  akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség  ígéret  szándék és terv  dicséret és kritika Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  személyek, dolgok megnevezése és leírása  események leírása  információ kérése és adása  igenlő vagy nemleges válasz  tudás, nem tudás  bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvéseit befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés; tiltás; felszólítás 109

Angol nyelv 4-8.évfolyam  javaslat és reagálás arra  meghívás és arra történő reagálás  kínálás; annak elfogadása illetve elutasítása Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétlés kérése  nem értés kifejezése  betűzés és betűzés kérése  felkérés lassabb, hangosabb beszédre 2. FOGALOMKÖRÖK  cselekvés, létezés, történés kifejezése  birtoklás kifejezése  a Present Perfect jelentései  az elbeszélő múlt idők: Past Simple, Past Continuous,  feltételes mondat I.  hasonlító mondatok hosszú melléknevekkel  térbeli és időbeli viszonyok; időhatározói és helyhatározói mellékmondatok  mennyiségi és minőségi viszonyok  modalitás  estviszonyok  logikai viszonyok  szövegösszetartó eszközök Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló 110

Angol nyelv 4-8.évfolyam      

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel, eseményt mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

111


8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 8.a/1 8.a/2 111óra 148óra

8.b 111óra

8.c 111óra

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - engedélykérés és arra reagálás, - köszönet és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, - személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény, - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés, - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, - ígéret, - szándék, - dicséret. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: 112

Angol nyelv 4-8.évfolyam - kérés, - tiltás, felszólítás, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés, - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök - cselekvés, létezés, történés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Beszédszándékok: bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése; figyelmeztetés, emlékeztetés. Óhajtás, rábeszélés, érvelés, kíváncsiság, meglepetés, remény. 1. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás  köszönés, elköszönés  bemutatkozás, bemutatás  érdeklődés hogylét iránt; kérdésre történő válaszadás  engedélykérés, s reagálás arra  köszönet, s fogadása  bocsánatkérés és reagálás arra  gratulációk, jókívánságok valamint azokra történő reagálás  megszólítás személyes levélben; elbúcsúzás

Érzelmek kifejezése:  sajnálat, sajnálkozás  öröm  elégedettség, elégedetlenség  csodálkozás 113

Angol nyelv 4-8.évfolyam  remény  bosszúság Személyes beállítódás és vélemény kifejezése:  véleménykérés és véleményezés  valaki igazának elismerése és el nem ismerése  egyetértés és egyet nem értés

114

Angol nyelv 4-8.évfolyam     

tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség ígéret szándék és terv dicséret és kritika

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  személyek, dolgok megnevezése és leírása  események leírása  információ kérése és adása  igenlő vagy nemleges válasz  tudás, nem tudás  bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvéseit befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés; tiltás; felszólítás  javaslat és reagálás arra  meghívás és arra történő reagálás  kínálás; annak elfogadása illetve elutasítása Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétlés kérése  nem értés kifejezése  betűzés és betűzés kérése  felkérés lassabb, hangosabb beszédre /Törölt: bánat, kötelezettség, terv, kritika./ A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI I. Hallott szöveg értése A tanuló: - megérti az utasításokat, azokra cselekvésekkel válaszol - megért jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket, kéréseket, közléseket és eseményeket - kiszűri a fontos információkat kb. 100 szavas, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből - megérti a kb. 100 szavas, jórészt tanult nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét - kikövetkezteti a számára ismeretlen nyelvi elemek jelentését, az ismert nyelvi eszközök segítségével - képes elkülöníteni a lényeges és lényegtelen információkat az ismert nyelvi elemekkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben. II. Beszédkészség A tanuló: - a tanult nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrába szedett mondatokban válaszol - közléseket fogalmaz meg egyszerű mondatok használatával - kérdéseket tesz fel - elmesél eseményeket - megértési probléma esetén segítséget kér 115

Angol nyelv 4-8.évfolyam - párbeszédben vesz részt - fenntartja a beszélgetést ( új téma kezdeményezésével). III. Olvasott szöveg értése A tanuló: - megérti a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét - kikövetkezteti az ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegben - elolvas kb. 100 szavas, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget - megérti a szöveg lényegét és megtalálja benne a fontos információkat - megért egyszerű történetet; a számára ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti az ismert nyelvi elemekből (szövegkörnyezetből) - elkülöníti a lényeges és lényegtelen információkat a kb. 100 szavas, ismert nyelvi elemekkel megfogalmazott szövegben. IV. Íráskészség A tanuló: - helyesen leírja a tanult nyelvi elemekből álló szöveget - írásban egyszerű kérdéseket és közléseket fogalmaz meg - létrehoz egyszerű, strukturált szöveget (levél; üdvözlet) - ismert nyelvi struktúrák felhasználásával kb. 50 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget ír - jellemzést, beszámolót ír kb. 50-70 szó felhasználásával. Köszönés Bemutatás Megszólítás személyes levélben. Bocsánatkérés

Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch. Let me introduce you to Rosy. Dear John, I beg your pardon. Please forgive me.

Véleménykérés és reagálás Elbúcsúzás levélben. Képesség Szükségesség Kötelezettség1 Ígéret Szándék, kívánság Dicséret, kritika.2 Tudás, nem tudás Bizonyosság, bizonytalanság.

Thank you. I will. Okay, bye.

I think it is difficult, I don’t like it. Best wishes, I am looking forward to hearing from you soon. Can you speak French? Are you able to ride a horse? People must sleep sometimes. Do we have to wear this uniform? When do we have to leave? Will you come and meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest? It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring. Do you know where he lives? Do you think they will come? How do you think she is? 116

I can understand French. I am unable tor ide a horse.

Don’t worry I will.

They will probably come. She can’t be very old.

Angol nyelv 4-8.évfolyam Kérés

I’d like you to…

Javaslat. Meghívás

Let’s go to the cinema tonight. Would you like to come to the cinema? Would you like another drink?

Kínálás Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Magyarázatkérés Betűzés kérése Jelenidejűség

She must be 25. Yes, sure. Yes, of course.

Did you say the castle? Sorry? What did you say his name was? Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. Sorry, I don’t understand. Can you spell it for me? Present Perfect Simple

Jövőidejűség Birtoklás

Will- future Of Have with will

Térbeli viszonyok

Picture location

Függő beszéd3

Reported speech with present reporting verb

Szövegösszetartó eszközök.

Nominative and Accusative of Reflexing pronoun

117

Have you done your room? I haven’t finished it yet. When will you be fourteen? The corner of the room. I will have a Porche when I’m 25. Front of, behind, inside, outside, above, at the top of, at the bottom of, ont he left hand side… He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. Myself….

Természetismeret 5-6.évfolyam

Természetismeret 5-6.évfolyam

Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1-4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot, az alapkészségek megerősítését, fejlesztését, hangsúlyozza. Célja az 1-4. évfolyamon megalapozott ismeretek, és készségek továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek tekintetében, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakításában, vagyis elősegíti a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel összehangolt konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Ennek érdekében elősegíti, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, az egyes szaktudományos ismeretek elkülönülése áll, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a természettudományi kapcsolatok érzékeltetése, a jelenségek, a táj és a környezet bemutatása. A megismerés lényege, hogy a környezet egységes egész, és állandóan változó rendszer, melyben az ember természeti- és társadalmi lényként él. Ebből következőleg a természet komplex, holisztikus. Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb, és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. A tanult ismeretek alapján elvárható cél, hogy a gyermekek egyre biztosabban igazodjanak el (tájékozódjanak) közvetlen, majd távolabbi környezetükben, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ismerjék a megfelelő eszközöket és módszereket ezek megvalósítására. Továbbra sem törekszünk, az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermekek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzanak az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassák azokat egyénileg és társaikkal együttműködve is. A közös tevékenység során a közösség demokratikus működésének értéke, és jellemző szabályai is tudatosulhatnak a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szinten. Legyen módjuk kielégíteni egyéni érdeklődésüket, illetve szerezhessenek örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Fontos feladat a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra történő nevelés. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak - a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz (földünk és környezetünk)- elsajátításához. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret

118

Természetismeret 5-6.évfolyam A természetismeret tanítás célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Ennek érdekében fontos a gyermekek tevékenykedtetése, a közvetlen tapasztaláson alapuló ismeretszerzés megvalósítása. A tanulási tartalmak elsajátításának így a tanulók maguk is aktív részeseivé kell, hogy váljanak, s az értékek megnevezése és azonosítása során énképükbe integrálják az újabb és újabb ismereteket. Hon- és népismeret A természetismeret tárgy lehetőséget nyújt hazánk természeti földrajzának, és társadalmi- gazdasági életének bemutatására az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Megismerteti a tanulókkal a városi és falusi környezet és mindennapi élet sajátosságait, hagyományait és különbözőségeit. Megalapozza a diákokban a nemzettudatot, hazaszeretetet. Elősegíti a természeti és társadalmi környezet megismerését, kölcsönös egymásra hatásuk felismerését, az emberi tevékenységek környezet- formálásának és átalakításának felelősségét. Környezeti nevelés Törekednünk kell a környezettudatos, a környezetért felelősséget érző, a környezettel szemben „gazda szemléletű” magatartás kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete és szeretete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Értsék meg a természeti környezet védelmének szükségességét a fenntartható gazdaság- és fejlődés érdekében. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyenek képesek a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteiket egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlatuk a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerjék és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezeljék azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzenek gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tájékozottak legyenek a természettudományos megismerés folyamatáról, a természettudományok fejlődéséről. Tudják, hogy a természettel kapcsolatos ismereteiket felkészültségüknek megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejleszthetik, de sok téves nézettel is találkozhatnak. Tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni a környezetükre vonatkozólag, beszámolni a saját tapasztalataikról, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteikről önállóan. Tudjanak írásban válaszolni ismereteiknek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjanak egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. Ismeretszerzés, tanulás Tegyük érdekeltté tanulóinkat a természeti környezet ismereteinek befogadására. Motiváljuk őket minél több közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával (tanulmányi séták, kirándulások, erdei iskola, kísérletek, film- és képvetítés). Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása során biztosítsuk a csoportos tanulást, a kooperatív csoportmunka lehetőségét. Erősítsük a megfigyelési, megnevezési, és felismerési képességeket, a memória és gondolkodási kultúra fejlődését. Törekedjünk a gondolkodási képességek: a rendszerezés, a tapasztalatszerzés, az összefüggések felismerésére és a problémamegoldás (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás) fejlesztésére, és a mindennapokban történő felhasználására. Tudják a tanulók ismereteiket megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudják megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári

119

Természetismeret 5-6.évfolyam segítséggel legyenek képesek tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjanak ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból, az elektronikus médiából. Tudjanak térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudják magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök (hőmérő, csapadékmérő, szélkanál, szélzsák) működését. Tanári segítséggel tudják összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyenek képesek a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Tudják felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteiket. Lássák be, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket. Ismereteik ébresszék rá, őket, hogy maguk is felelősek a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Tájékozottság a földrajzi térben - a tér és a természeti jelenségek Cél az ismert tér fokozatos kitágítása, és ábrázolása: - Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A térkép és a valóság kapcsolatának meglátása. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal. - A világtájak ismerete, azok azonosítása a valóságban és a térképen. Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen. - A keresőhálózat használata. A földrajzi fokhálózat ismerete. - Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése. - Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének felismerése hazai példák alapján. - A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése. - Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. - Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. - Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. - Magyarország elhelyezkedésének ismerete Európában és a Földön. Tájékozottság az időben - az idő és a természeti jelenségek Gyakorlat szerzése az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében, a környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismerésében (pl.: az időjárásban, és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban, a termelő tevékenységben). Periodikus jelenségek felismerése. Tudatosuljon, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezetünk is változik. Tájékozottság a környezet anyagaiban A környezetükben előforduló legfontosabb - különböző szerveződési szintű - anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete. A hazai gazdaságban legtöbbször felhasznált szerves és szervetlen anyagok (zöldségek, gyümölcsök, víz, kőzetek, talaj…) csoportosítása. A leggyakrabban előforduló kőzetek felismerése. A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok megismerése. A környezetkárosítás csökkentésének lehetőségei. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban, kölcsönhatásaikban történő bemutatása. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencében előforduló példák alapján.

120

Természetismeret 5-6.évfolyam A természeti környezet közvetlen hatásainak felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai példák alapján. A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása érdekében. A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékelése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján. Az életmód és a gazdálkodás változásai a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájaknál megismert példák alapján. A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése. Magyarország nemzetközi jó hírének kialakítása (pl.: gazdasági termékek, „hungarikumok”). Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A különböző adottságú nagytájak eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőinek felismerése. Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl.: a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban). A társadalmi-gazdasági és környezetei folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon. Annak felismerése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl.: tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Ismeretek szerzése a legfontosabb környezeti veszélyekről lakóhelyi és hazai példák alapján.

121

Természetismeret 5-6.évfolyam 5. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen. Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával (kirándulások, tanulmányi séták, kísérletek), valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével, az elektronikus média biztosította lehetőségek alkalmazásával. A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése. Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése. TÉMAKÖR

TARTALOM

Megismerési módszerek fejlesztése

Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével. A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása.

Tájékozódás a térképen, térképismeret

A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképén. Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján. A magasság meghatározása (leolvasása).

Az időjárás és az éghaj- Az időjárás elemei. Napsugárzás jellemzői. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. lat elemei A hőmérséklet észlelése, mérése.

122

Természetismeret 5-6.évfolyam A hőmérséklet napi és évi változása, a hőmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, és lecsapódás. A szél fogalma, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás. Éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzői. A földfelszín változása A hőingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása és felszínformálása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelős magatartás a természetben. Környezetünk élővilága A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete. Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A város és jellemző élőlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok. A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazzák meg milyen az aktuális időjárás. Tudják a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értsék azok változásait. Jellemezzék az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerjék az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerjék az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Ismerjék fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudják értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjanak jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

123

Természetismeret 5-6.évfolyam 6. évfolyam Évi óraszám: 55,5 Belépő tevékenységformák A jelenségekről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző, és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Alkalmazóképes tudás kialakítása. Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával (erdei iskola, tanulmányi séta- és kirándulás, elektronikus média). Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása). Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása. Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása. A hazai tájak élővilágának - jellemző társulásainak és fajainak - ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása, környezettudatos magatartás kialakítása. TÉMAKÖR

TARTALOM

Megfigyelési módszerek Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a fejlesztése tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata. Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai. Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. Tájékozódás a térképen A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában, és a Földön. és a földgömbön Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. Tájékozódás az időben. Időmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi időszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi időszámítás. Éghajlat, éghajlati övezetek

A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők.

Magyarország nagytá- A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak leíró jellemzése (a táj arculata, jainak jellegzetességei kialakulása, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. Hazai tájaink életközösségei

A hazai erdők sajátosságai. Az erdők legjellemzőbb élőlényei. Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztu-

124

Természetismeret 5-6.évfolyam lása. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei. A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai. Nemzeti parkjaink. A lakóhely és környékének védett, és védelem alatt nem álló természeti értékei. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. A továbbhaladás feltételei Tudjanak a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerjék fel és értsék meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető méréseket elvégezni és a mért adatokat értékelni. Ismerjék fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudják elkerülni azokat! Bemutatás után legyenek képesek egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenségeket elmondani. Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik a földrajzi övezetekről. Ismerjék fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetük néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudják felidézhető képzeteik segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjanak egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értsék meg a természet védelmének jelentőségét, a fenntartható gazdaság feltételeit. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A természettudományos megismerés eszközeinek használatát, alkalmazott módszereit csak sok gyakorlás útján sajátíthatják el tanítványaink. A készségfejlesztés okán elsősorban formatív szemléletű értékelési módszereket és helyzeteket használjunk. Fontos figyelembe vennünk, hogy új megfigyelő, kísérleti eszközök tanulói alkalmazásakor az eszközbiztonság kialakulásáig a gondolkodás nemritkán a tárgyi-cselekvéses szintre esik ismét vissza. Ha nem biztosítunk kellő gyakorlási lehetőséget, akkor előadódhat, hogy a tanulók eszközhasználati képességének fejletlensége a tananyag ismeretét elfedi, s így gyengébb eredményt produkálnak valódi tudásuknál. Az új tanulási helyzetek (csoportmunka, terepgyakorlat, könyvtárhasználat, bemutatóhelyek meglátogatása) erős érzelmi motiváltsága olykor a tanulók figyelmét a tananyagról, a követelményről magára a helyzetre, az élményre viszi át. A környezethez illeszkedő és az úgynevezett szabadég-iskolai tanulási formákhoz (pl. terepgyakorlat, projekt, erdei iskola) kötődő megismerés sajátos módszertanát érdemes elsajátítani az ilyen szervezések előtt.

125

Fizika 7-8.évfolyam

Fizika 7-8. osztály Célok és feladatok A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7-8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani tényekkel, jelenségekkel, összefüggésekkel, törvényekkel. Ennek érdekében a következő feladatok megvalósítása szükséges: Annak tudatosítása a tananyag feldolgozása során, hogy a fizika része a természettudományoknak; s eredményeivel jelentősen hozzájárult a természet megismeréséhez, más tudományágak fejlődéséhez, a közlekedés, a hírközlés, az űrkutatás és sok más eredmény eléréséhez. A tananyag feldolgozása során szükséges figyelembe venni a tanulók többségére érvényes életkori sajátosságokat, a fejlődéslélektan kutatási eredményeit. A tanulók gondolkodása ebben a korban még erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, de egyre több területen képesek az elvont (absztrakt, formális) gondolkodásra is. A fizika oktatása során ezért segítenünk kell a tanulókat gondolkodásuk fejlődésében. Ezzel összhangban, a fizika tanítása-tanulása során szükséges biztosítani a korábbi, konkrét iskolában és iskolán kívül szerzett tapasztalatok, előismeretek számbavételét, felfrissítését; a tapasztalatok kiegészítését kísérletekkel, mérésekkel. Célszerű minél több tanulói kísérletezést is beiktatni, biztosítva ezzel a közvetlen tapasztalatszerzést. A tanári kísérletek, mérések eredményeinek elemzésébe is szükséges a tanulók bevonása. A tananyag feldolgozása során célszerű elsődlegesen a konkrét tényekből, tapasztalatokból, kísérleti, mérési eredményekből kiindulva, fokozatosan haladni az általánosított, absztrakt fogalmak felé. Ehhez segítséget jelenthet a tanulók számára a kísérleti, mérési tapasztalatok táblázatba foglalása, elemzése és a vázlatrajzok, kapcsolási rajzok alkalmazása. A tanulók számos olyan elképzeléssel, részáltalánosítással is rendelkeznek, amelyek ellentmondásban vannak (vagy csak részben felelnek meg) a későbbi fizikai tanulmányaikkal (például: a tehetetlenséggel, a súrlódással vagy a testek úszásával kapcsolatosan). A tanítás során nemcsak az új fizikai ismeretek megértéséről, megerősítéséről kell gondoskodnunk, hanem a téves elképzelések helyesbítéséről is. A tanítás egyik módszere lehet éppen ezeknek az előzetes elképzeléseknek az összegyűjtése (a tanulók elmarasztalása nélkül!), majd az állítások megvitatása, kísérletekkel való fokozatos alakítása. A tanulók fizikai ismereteinek bővítésével párhuzamosan gondoskodnunk kell képességeik fejlesztéséről is. Ennek érdekében célszerű a tanítást a tanulói tevékenységekre építeni; a hasonló jellegű fogalmakat, összefüggéseket (például a hányadosjellegű fizikai mennyiségeket) azonos vagy hasonló módon ajánlatos kialakítani, megerősíteni; az alapvető fizikai fogalmakat a kapcsolódó összefüggések tanításakor szükséges ismételten megerősíteni; az ismeretek alkalmazását, megerősítését szolgáló feladatokat célszerű úgy megválasztani, hogy azok különféle módon szolgálják az egyes képességek fejlesztését (gyakorlati jellegű kérdések; számításos feladatok; problémamegoldás stb.). Segíteni kell a tanulókat abban, hogy elsajátítsák a hatékony tanulás módszereit, az önálló ismeretszerzést az audiovizuális eszközökből, az ismeretterjesztő könyvekből, a szakirodalomból, az internetről és más forrásokból. A fizikatanulmányok keretében - e források felhasználásával - a tanulók aktív közreműködésével szükséges tájékoztatást kapniuk a tanulóknak a fizika korszerű gyakorlati alkalmazásairól. A fizika oktatásának hozzá kell járulnia a környezetvédelem és az energiatakarékosság célszerű és ésszerű megoldásainak a megismeréséhez, s annak a meggyőződésnek a kialakításához, hogy mindenkinek a maga lehetőségéhez képest szükséges segítenie az ezzel járó problémák megoldását. A tanítás-tanulás tartalmát tartalmazó alábbi táblázatokban a témakörök mellett megadtuk az új anyag feldolgozásához javasolt óraszámot. (Ez az óraszám nem tartalmazza az ismétlésre, összefoglalásra és az ellenőrzésre szánt óraszámokat. Ezeket a táblázatban külön sorban jelentettük meg.) Az egyes altémák mellett feltüntetjük a javasolt tanulói tevékenységeket; a táblázat utolsó oszlopában pedig kiemeljük a legfontosabb fogalmakat. Követelmények 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel.

126

Fizika 7-8.évfolyam Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket, önállóan és csoportmunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által megszerzett ismereteket tudja nyelvtanilag helyesen megfogalmazni szóban vagy írásban, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére és magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag A részecskeszemlélet továbbfejlesztése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A reakciótípusok anyagszerkezeti hátterének felderítése. Energia Ismerje a természet energiaátalakító folyamatait részletes fizikai folyamatok ismeretével. Információ Ismerje és tudatosan használja fel az internetes információáramlás lehetőségeit. A tér Használja a különböző mérőeszközöket. Idő és a mozgás. Ismerjen meg a fizikával kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Ismerje a Föld történetét és a fizikai evolúció lépéseit. Rendszer Szedje rendszerbe az anyagokra jellemző tulajdonságokat és ezzel kapcsolatos jelenségeket. A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, rajzon) rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismeretei alapján a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Az ismeretek más szempontok szerint történő rendszerezése. A tanult ismeretek felfedezése a mindennapokban. Az alkalmazó szintű tudás kialakítása. Az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása. A módszerek változatos alkalmazásának éppen az a célja, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, „testre szabott”: Témákhoz és érdeklődéshez (pályaorientációhoz) rendelt tudásszintek kialakítása (tájékozottság, reproduktív tudás, alkalmazás, felülbírálás). A „minimális ismeret” nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmaza, hanem a differenciált tudásszint mellett is egy rendszerezett tudás („tudásrendszer, világkép”) kialakítása, kialakulása.

127

Fizika 7-8.évfolyam Témakörök 7. évfolyam

8. évfolyam

Témák

Témák

1.

A testek néhány tulajdonsága

1.

Ismétlő rendszerezés

2.

A testek mozgása

2.

Elektromos alapjelenségek, egyenáram

3.

A dinamika alapjai

3.

Az elektromos áram hatásai

4.

A nyomás

4.

Az elektromágneses indukció

5.

Hőtan

5.

Fénytan

A kapcsolódást a műveltségi terület fejlesztési feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet

128

Fizika 7-8.évfolyam Tartalmak 7. évfolyam

Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok

Narratív

Szabálykövető

Témakörök és altémák

A tartalom kulcselemei


Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)

Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

1. A testek néhány tulajdonsága 1.1 Rugalmas és rugalmatlan anyagok. 1.2 A testek térfogata. A testek halmazállapota. 1.3 A testek tömege. A tömeg és a térfogat közötti összefüggés. 1.4 A sűrűség.

A rugalmasság határa.

Rugalmas és rugalmatlan anyagok vizsgálata megküA térfogat jele: V, lönböztetése. mértékegységei: cm3, A folyékony és szilárd testek dm3, m3. A térfogat térfogatának mérése mérőmérése. hengerrel. Azonos tömegű, A szilárd, a folyékony különböző anyagú testek és a légnemű halmaztérfogatának mérése. állapot. A szilárd, a folyékony és a A tömeg jele: m, mér- légnemű halmazállapot tékegységei: g, kg, t. A megkülönböztetése alakjuk tömeg mérése. és térfogatuk állandósága, A mért mennyiségek illetve változósága alapján. rendezett feljegyzése A tömeg mérése digitális (pl. táblázatban). arámérleggel vagy karos mérnyosság leggel. Azonos térfogatú, A sűrűség és kiszámí- különböző anyagú testek tási módja. A sűrűség tömegének mérése.

129

Kapcsolódáso k

Kémia

Matematika 1. 2. 3.1, 3.2, 3.4


Kommunikációs Együttműködési

2. A testek mozgása 2.1 Az út és az idő mérése. 2.2 A sebesség. 2.3 A változó mozgás. 2.4 Az átlag- és pillanatnyi sebesség. A szabadesés.

jele.

A sűrűség értelmezése konkrét példákon. A sűrűség, a tömeg és a térfogat kiszámítása.

Az út jele: s, mértékegységei: cm, m, km. Az idő jele: t, mértékegységei: s, min, h. A mért mennyiségek rendezett feljegyzése. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség és kiszámítási módja. A sebesség jele: v. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A gyorsulás kvalitatív szintű értelmezése. Galilei munkássága.

Különböző testek (pl. játék autó) által megtett út mérése. Különböző időtartamok (pl. a pulzus mérése, a mozgó test által megtett út idejének) mérése stopperórával. A sebesség értelmezése konkrét példákon. Út-idő grafikon készítése és elemzése. A sebesség, a megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. a lejtőn leguruló játék autó sebességváltozásának elemzése). Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelmezése konkrét példákon. Gyűjtőmunka. A szabadesés egyszerű kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. ejtőzsinórral végzett kísérlet alapján).

Technika

Az erő és a mozgásállapotváltozás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Az erő és a mozgásállapotváltozás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Erőmérés. Az erő ábrázolása.

Informatika

Megkülönböztetés pl. a lejtőn leguruló test és a közlekedési eszközök példáin. A szabadesés értelmezése.

Kommunikációs Együttműködési Döntési képesség Problémamegoldó

3. A dinamika alapjai 3.1 A testek tehetetlensége. 3.2 Az erő és a mozgásállapot megváltozása. Az erő és mérése. Erő - ellenerő. 3.3 A gravitációs erő és a súly. 3.4 A súrlódási erő és a közegellenállási erő. Két erő együttes hatása. 3.5 A munka. 3.6 Az energia. 3.7 Egyensúly a lejtőn. 3.8 A forgatónyomaték

A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapotváltozás értelmezése. Az erő kvalitatív értelmezése. Összefüggés az erő és a mozgásállapotváltozás között. Az erő és ellenerő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. Az erő jele: F, mértékegysége: N. A kétféle erő megkülönböztetése konkrét példákon. Newton és Eötvös Loránd munkássága. A két erő szerepe a közlekedésben. Baleset-megelőzés, súrlódási erő, közegellenállási erő Az egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegezése. Erő iránya, nagysága, eredő erő. A munka értelmezése és kiszámítási módja. A munka jele: W, mértékegysége: J, kJ.

130

A gravitációs erő és a súly ábrázolása. Konkrét gyakorlati példák elemzése. Olvasmány a modern autókban alkalmazott blokkolásgátlóról (ABS-ről). Az egy testre ható erők együttes hatásának felismerése gyakorlati példákon. Az egyensúly felismerése konkrét példákon. A munka felismerése konkrét példákon. A munka, az erő és az elmozdulás kiszámítása.. Mechanikai energiafajták felismerése természeti és gyakorlati példákon. Olvasmány tanulmányozása a szélenergia hasznosításáról. A lejtőn levő test egyensúlyban tartásához szüksé-

1. 2. 3.1, 3.2, 3.3,

Biológiai mozgások

Technika

1. 2. 3.1, 3.2, 3.3,

Fizika 7-8.évfolyam Joule munkássága. Az energia elemi fogalma. Mechanikai energiafajták: rugalmas energia mozgási energia, magassági energia. A szél energiájának hasznosítása. Az energia jele: E. Az egyensúly feltétele a lejtőn.

ges erő mérése. A lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Gyakorlati példák a forgatónyomatékra (pl. a csavar meglazítása). A forgatónyomaték kiszámítása. Az erő és erőkar kiszámítása. Az emelő és a lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése.

A forgatónyomaték sztatikai értelmezése, kiszámítási módja. Jele: M, mértékegysége: N·m. Egyensúly az emelőn. Az egyensúly feltétele az emelőn Kommunikációs Együttműködési Döntési képesség Kommunikációs

4. A nyomás 4.1 A szilárd testek nyomása. Pascal törvénye. A hidrosztatikai nyomás; a közlekedőedények. 4.2 A légnyomás. 4.3 A nyomáskülönbségen alapuló eszközök. Arkhimédész törvénye. 4.4 A testek úszása.

Kommunikációs Együttműködési Döntési képesség Lényeg-

5. Hőtan 5.1 A testek felmelegítése munkavégzéssel. Energiaváltozások; az energia megmaradása. A

A nyomás értelmezése, kiszámítási módja. A nyomás jele: p, mértékegysége: Pa, kPa. Pascal munkássága. A hidraulikus sajtó. Nyomóerő, nyomás A hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. A közlekedőedények gyakorlati alkalmazásai. Folyadékoszlop, sűrűség. A levegő súlyából származó nyomás. Az átlagos légnyomás nagysága. A légnyomást befolyásoló tényezők. Torricelli A pumpa, az orvosi fecskendő és más, gyakorlatban használt eszközök működése. Hidrosztatikai nyomás. A felhajtóerő. Összefüggés a felhajtóerő és a kiszorított folyadék súlya között. Arkhimédész munkássága. Az úszás, lemerülés, lebegés feltételei. Sűrűség.

A nyomás hatásainak kísérleti vizsgálata. A nyomás értelmezése konkrét gyakorlati példákon. A nyomás, a nyomóerő és a nyomott felület kiszámítása. Egyszerű kísérletek Pascal törvényére. A hidrosztatikai nyomás összehasonlítása különböző feltételek mellett. Torricelli kísérletének értelmezése. A nyomáskülönbségen alapuló, gyakorlatban alkalmazott eszközök működésének magyarázata. Egyszerű kísérletek a felhajtóerő érzékeltetésére. Arkhimédész törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Gyakorlati példák elemzése az úszásra, lebegésre, elmerülésre a test és a folyadék sűrűségének összehasonlítása alapján.

Történelem

A hőmérséklet jele: T, mértékegysége: °C. A testek melegítése munkavégzéssel. hőmennyiség jele: Q, mértékegysége: J, kJ. A mechanikai és ter-

A hőmérséklet mérése. A hőmérséklet-változás ábrázolása grafikonon. Konkrét példák elemzése az energiaátalakulásra és az energia megmaradására. Olvasmány tanulmányozása

Biológia

131

Informatika

Biológia, vízi életmód 7.

1. 2. 3.1, 3.2, 3.3,

Kémia Matematika

Fizika 7-8.évfolyam kiemelő Életvezetési Kritikai Problémamegoldó képesség Szabálykövető

testek felmelegítése tüzelőanyag elégetésével. A termikus kölcsönhatás. 5.2 A fajhő. Az anyag részecskeszerkezete. 5.3 Az olvadás és a fagyás. 5.4 A párolgás, a forrás és a lecsapódás. 5.5 A hőerőgépek működése. 5.6 A teljesítmény. A hatásfok.

mikus energiafajták áttekintése. Az égéshő értelmezése. Az égéskor fejlődő hőmennyiség. A hőmérsékletcsökkenés és emelkedés összehasonlítása. A „leadott” és a „felvett” hő öszszehasonlítása. A különféle anyagok felmelegedésének öszszehasonlítása. A fajhő értelmezése. A légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok Az olvadás, fagyás jellemzése. Összefüggés a hőmérséklet és a halmazállapot között. Az olvadáspont (fagyáspont) és az olvadáshő (fagyáshő). Magyarázat a részecskeszerkezettel. A párolgás, forrás, lecsapódás jellemzése. A forráspont és a forráshő. Magyarázat a részecskeszerkezettel. A gőzgépek és a belső égésű motorok működésének fizikai alapjai.

a napenergia hasznosításáról. Az égéskor fejlődő hő kiszámítása. A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata különböző feltételek mellett. A hőmérséklet-változás grafikus ábrázolása. Egyszerű kísérletek az anyagok részecskeszerkezetének a belátásához. Az olvadás, fagyás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. Olvadás, fagyás közben bekövetkező energiaváltozás kiszámítása. A grafikus ábrázolás elemzése.

Földrajz 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5,

A párolgás, forrás, lecsapódás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. A bekövetkező energiaváltozás kiszámítása, grafikon elemzése. A hőerőgépek működésének értelmezése. A régi és modern hőerőgépekkel kapcsolatos, megadott irodalom tanulmányozása. A teljesítmény értelmezése konkrét példákon. A teljesítmény kiszámítása. A hatásfok értelmezése konkrét példákon. A hatásfok kiszámítása.

A teljesítmény értelmezése, kiszámítási módja. A teljesítmény jele: P, mértékegysége: W, kW. A hatásfok értelmezése, kiszámítási módja. Jele: c. Az energiamegmaradás és a hatásfok. Továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeket és azok mértékegységeit. Ismerje fel az erő és mozgásállapot-változás közötti kapcsolatot konkrét példákon. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben. Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Ismerje és értse az úszás, lebegés jelenségét.

132

Fizika 7-8.évfolyam 8. évfolyam

Kulcskompetenciák, Témakörök A tartalom kiemelt fejlesztési és altémák kulcselemei feladatok Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan)

Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata.

1. Ismétlő, rendszerezés

Ismeretek (magasabb szintű) rendszerré fejlesztése Az elemi részektől a kristályokig Az anyagi világ egységes felépítése Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése sokféle szempont szerint

133


Kapcsolódás ok

Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Szemelvényekből meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények összevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével.

Információk gyűjtése a Földön kívüli anyagok tulajdonságairól. Tömeg, súly, sűrűség.

Az anyag szerveződése. A természetb en és otthon előforduló jelenségek. A tanult folyamatok felismerése a természetben lejátszódó

Fizika 7-8.évfolyam jelenségekben és a háztatásban megjelenő műveletekben. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.7, Kommunikáció Szabálykövető Problémamegoldó

2. Elektromos alapjelenségek; az egyenáram 2.1 Elektrosztatikai kísérletek. 2.2 Az elektromos áram. Áramkörök összeállítása. 2.3 A feszültség és mérése. 2.4 Az áramerősség és mérése.

A pozitív és negatív töltés. Az elektron és a proton. A semleges test. Az elektromos áram értelmezése fémekben. Szabad elektron, áramforrás. Az elektromos áramkör részei. A fontosabb áramköri jelek ismerete. áramforrás, fogyasztó, vezeték, kapcsoló A feszültség mérésének módja. A feszültség jele: U, mértékegysége: V. A sorosan és párhuzamosan kapcsolt elemek (telepek) feszültsége. Galvani és Volta munkássága. Az áramerősség mérésének módja. Az áramerősség jele: I, mértékegysége: A, mA. Ampere munkássága.

Problémamegoldó Kritikai Döntési

2.5 Ohm törvénye; az ellenállás. A vezetékek elektromos ellenállása. Változtatható ellenállás az áramkörben. 2.6 A fogyasztók soros kapcso-

Összefüggés a feszültség és az áramerősség között. Az ellenállás értelmezése, kiszámítási módja. Az ellenállás jele: R, mértékegysége: Ω. Ohm munkássága. A vezeték ellenállását meghatározó tényezők.

134

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése. Az elektromos töltés felismerése. Olvasmány: Fénymásolók és lézernyomtatók (elektrosztatika). Az elektromos áram érzékelése hatásainak felismerése. Egyszerű áramkörök összeállítása, kapcsolási rajzok elemzése. Táblázat készítése az áramkörök elemzése alapján. A feszültség mérése digitális vagy „hagyományos” műszerrel. A telepek feszültségének meghatározása. Olvasmány tanulmányozása a napelemekről. Az áramerősség mérése digitális vagy „hagyományos” műszerrel.

Technika

Ohm törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Az ellenállás mérése digitális műszerrel. Az ellenállás, a feszültség és az áramerősség kiszámítása. A vezetékek ellenállásának megmérése és összehasonlítása digitális műszerrel. Ohm törvényének alkalmazása a változtatható ellenállás alkalmazása esetén. Feszültség-, áramerősségmérés az áramkörben. Az ösz-

Háztartás, gyakorlati élet

Fizika 7-8.évfolyam lása. A fogyasztók párhuzamos kapcsolása.

Áramkör összeállítása változtatható ellenállással. Áramerősség- és feszültségmérés az ellenállás változtatása közben.

szekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel. Feszültség-, áramerősségmérés az áramkörben. Az öszszekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel.

A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezeték elágaztatása nélkül. Az eredő ellenállás. A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezetékek elágaztatásával. Az eredő ellenállás. Életvezetési Lényegkiemelő Problémamegoldó Tanulás

3. Az elektromos áram hatásai; az elektromos munka és teljesítmény

A hőhatás értelmezése. Az izzólámpa. Edison és Bródy Imre munkássága.

3.1 Az elektromos áram hőhatása. 3.2 Az elektromos áram vegyi hatása. 3.3 Az elektromos áram élettani hatása. 3.4 A mágneses kölcsönhatás. Az elektromos áram mágneses hatása. 3.5 Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos motor. 3.6 Az elektromos munka. 3.7 Az elektromos teljesítmény. 3.8 Az elektromos fogyasztás.

A vegyi hatás értelmezése. Az áramvezetés értelmezése az elektrolitokban. anód, katód Az élettani hatás értelmezése. Baleset-megelőzési szabályok. A mágneses vonzás és taszítás. Kölcsönhatás a mágnes és a lágyvas között. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai: csengő, motor, műszerek, telefon. Az elektromos motor működésének az elve. Energiaátalakulás a motorban. Jedlik Ányos munkássága.

Az elektromos munka értelmezése, kiszámítási módjának ismerete. Az elektromos

135

Az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközök felismerése.

Kémia anód, katód

A vegyi hatás gyakorlati alkalmazásainak ismerete, értelmezése.

Biológia egészségtan 8.

A legfontosabb érintésvédelmi előírások ismerete, felidézése, betartása. Elsősegély-nyújtás áramütés esetén. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A csengő, a motor, a műszerek és a telefon működésének értelmezése. Kísérletek az elektromotormodellel. Az elektromos munka kiszámítása. Tájékozódás a háztartási készülékek teljesítményéről. Az elektromos teljesítmény kiszámítása. Az elektromos fogyasztás kiszámítása. Energiatakarékossági lehetőségek az iskolában és otthon.

Technika Kémia elektrosztatikus kölcsönhat ás 1. 2. 3.1, 3.2, 3.5,

Fizika 7-8.évfolyam teljesítmény értelmezése, kiszámítási módjának ismerete.

Az elektromos fogyasztás értelmezése, kiszámítása a tényleges teljesítményből és az időből. A fogyasztás mértékegysége: kWh. Kommunikációs Lényegkiemelő Problémamegoldó Kritikai

4. Az elekjtromágneses indukció; a váltakozó áram 4.1 Indukciós alapjelenségek. Az indukált feszültség és áram. 4.2 A váltakozó áramú generátor. A váltakozó áram hatásai. 4.3 A transzformátor. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. 4.4 Az elektromos hálózat; az energiatakarékosság.

Az indukció jelensége. Az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényezők. Faraday munkássága. Ohm törvényének alkalmazása az indukcióra. A váltakozó áramú generátor működési elve. Energiaátalakulás a generátorban. Indukció, áramirány, váltakozó áram, frekvencia. A váltakozó áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatása. Kandó Kálmán munkássága. A transzformátor mint az indukció gyakorlati alkalmazása. Összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között. Összefüggés a primer és a szekunder oldalon mért feszültség és áramerősség között. A nagyfeszültség alkalmazásának előnye. Az energiatakarékosság lehetőségei. DériBláthyZipernovszky transzformátora.

136

A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének az értelmezése. Az indukált feszültség öszszehasonlítása különböző feltételek mellett. Az indukált feszültség és áram megkülönböztetése konkrét esetekben. A generátor működési elvének értelmezése. A hálózati áram frekvenciájának értelmezése. A váltakozó áram hatásainak összehasonlítása az egyenáram hatásaival. Olvasmány a kétféle áramrendszerrel működő, a MÁV és a GYSEV vonalain alkalmazott modern mozdonyokról. A primer és a szekunder oldal felismerése. A feszültség felés letranszformálásának előnyei. Feladatok a menetszám és a feszültség kiszámítására. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A feszültség és az áramerősség kiszámítása. A teljesítmény összehasonlítása a primer és a szekunder oldalon. A távvezetékkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Olvasmány tanulmányozása az energiatakarékos kompaktlámpáról.

Technikatörténet Informatika Földrajz 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.5,

Fizika 7-8.évfolyam Problémamegoldó Narratív Lényegkiemelő Szabálykövető Kommunikációs Tanulás Életvezetési Környezeti nevelés

5. Fénytan 5.1 A fény terjedése. 5.2 A fény visszaverődése a síkés gömbtükrökről. A sík- és gömbtükör képalkotásai. 5.3 A fénytörés. Fénytörés a domború és a homorú lencsén. A domború és a homorú lencse képalkotásai. A mikroszkóp és a távcső. Az emberi szem és a látás. A testek színe.

Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége. A fényvisszaverődés törvényei. A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről. A fókuszpont és a görbületi középpont. A sík- és gömbtükrök képalkotásai. A valódi és a látszólagos kép. A fénytörés törvényei. A fény áthaladása a párhuzamos falú lemezen és a prizmán. A fény áthaladása a domború és a homorú lencséken. A fókuszpont. A lencsék képalkotása. A fényképezőgép és a vetítőgép. A fényképezőgép és a vetítőgép, mint a domború lencse alkalmazása. Az írásvetítő. A mikroszkóp és a távcső szerkezete, a bennük látott kép jellemzése.

A fényforrások felismerése. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A fényvisszaverődés ábrázolása vázlatrajzon. A tükrökben látható képek megfigyelése, a képek tulajdonságainak felismerése. A fénytörés jelenségének megfigyelése. domború és a homorú lencsén áthaladó fénysugarak megfigyelése, ábrázolásuk vázlatrajzon. A lencsék képalkotásainak megfigyelése; a keletkező képek ábrázolása vázlatrajzon. A fényképezőgépben keletkező kép és a vetítőgép által létrehozott kép megfigyelése. Alapvető gyakorlati ismeretek a fényképezésről. A mikroszkópban és a távcsőben látható kép megfigyelése. Az emberi szem védelmével kapcsolatos ismeretek és azok betartása. A prizmán áthaladó fehér fény a szivárvány színeire bomlik. A legnagyobb és a legkisebb mértékben megtört fénysugarak ismerete.

Informatika, jelek

Biológia, szabályozás 8.

Kémia elektrosztatikus kölcsönhat ás

Biológia Az emberi szem

1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.8,

Az emberi szem optikai „szerkezete”. A szemüveg alkalmazása. Valódi kép, homorú és domború lencse. A fehér fény színeire bontása és újra egyesítése. A testek színe. Prizma, fénytörés, szivárvány A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.

Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. 137


Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.

Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.

138

Osztályfőnöki 5-8. osztály

139

HELYI TANTERV 5-8.osztály

Recommend Documents