„Az Olt és Maros forrásánál, Csík megye leghegyesebb vidékén terül el, vagy még inkább mondhatnám, szorul össze Erdély egyik legszegényebb és legnépesebb székely faluja, a nyolcezer lakost számláló Csíkszentdomokos. A nagyközség szorgalmas lakossága teljes egészében földműves volna, ha lenne, amit megműveljen. De a kopár hegyoldalakból és erdőségekből álló határa igen mostoha életet nyújt számára…” ( Kurkó Gyárfás: „Nehéz kenyér” )
HELYI KÖZÉLETI ÚJSÁG _______________________________________________________________________________________________________________________________________
VI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
2015. SZEPTEMBER
INGYENES
Távirati stílusban
Tanácsülésen
Szeptember 1-jétől kötelező az egészségügyi kártya használata Az orvosi szolgáltatásokat kizárólag ennek birtokában vehetik igénybe, illetve számolhatják el a 18 évet betöltött biztosítottak. Az Országos Egészségügyi Biztosító közölte, azok a biztosítottak, akiknek eddig nem adták ki a kártyáját, annak bemutatása nélkül is ellátásban részesülnek. Azok, akiknek ellopták kártyájukat, vagy megrongálódott azonosító dokumentumuk, másodpéldányt igényelhetnek. Ennek ellenértéke, a postázási költségekkel együtt 15 lej 50 bani. A biztosító pénztáraknál jelenleg mintegy 300 ezer kártya vár arra, hogy tulajdonosa átvegye. Aki még nem jutott a dokumentum birtokába az Egészségügyi Biztosító honlapján, a cnas.ro címen ellenőrizheti, hogy kiadták-e a kártyát. MVR
A második negyedévben három alkalommal gyűlt össze a Helyi Tanács rendes havi gyűlésre, májusban, júliusban és augusztusban. A tanácsülésre a meghívókat a tagok a gyűlés előtt 5 nappal megkapják. A meghívóval együtt a napirendi pontok is meg vannak jelölve, csatolva a hozzá szükséges anyag is. A szakbizottságok a gyűlés előtt tanulmányozzák az anyagot, amit a gyűlésen elfogadásra javasolnak vagy más javaslatot tesznek. A gyűléseken a napirendi pontokat előterjeszti a kompetens személy, ha szükséges határozat, megszavazzák a tagok kézfelemeléssel, ha nem kell határozat, akkor csak tárgyalnak az adott problémáról. A májusi és augusztusi tanácsülésen az előző gyűlések jegyzőkönyveit hagyta jóvá a Helyi Tanács. A gyűlést vezető elnökök átolvasták a jegyzőkönyveket és elfogadásra javasolták. Mindenik gyűlésen költségvetés módosítást hagyott jóvá a testület. Az első és második negyedévi költségvetési kivitelezések, megvalósítások is jóváhagyásra kerültek. A tervezettekkel szemben nem volt költségvetési túllépés a meghatározott kereteknél. Nincsenek elmaradott számlák. A Hivatal tiszteletben tartotta a Helyi Tanács által megszavazott kereteket, tételeket. A csíkszentdomokosi Consumcoop- szövetkezet képviselőjével tárgyaltunk a jelenlegi helyzetükről, terveikről, bérleti szerződésükről. A Gyulafehérvári Caritas szerződéseinek újra megkötéséről született határozat. Augusztusban megérkezett a nagyon várt költségvetés-kiegészítés. Nehéz feladat volt a költségvetés megtervezése, a hiányok pótlása, a fennmaradó pénzek ésszerű felhasználása. Hosszas tárgyalás után a Vezető Tanács elfogadta a költségvetés kiigazítást, módosítást, melynek következtében az alábbi határozatok jöttek létre. A ravatalozó ugyan használható, de a munkálatok az építőnek még nincsenek teljesen kifizetve. A helyi költségvetésből erre a célra csoportosítottunk pénzt, ami nem fedezi a teljes adósságot, de annak egy részét igen. Pozitívan döntött e mellett a tanács. Az adók és illetékek elektronikus kifizetésének, mint lehetőségnek a megteremtését, biztosítását törvény írja elő január 1-jétől. Az online adófizetési rendszer kiépítése, a kezelési költségek jóváhagyása volt a következő határozat. Vannak olyan települések, ahol ezek a rendszerek már jól működnek. A Kisalszeg ( Belső Alszeg néven szoktuk emlegetni) községi út megvalósíthatósági tanulmányának megtárgyalása és jóváhagyása volt a következő napirendi pont, melyről határozat is született. Több érv szólt amellett, hogy a fennmaradó pénzből ennek az utcának a tanulmánya készüljön el. •A víz-, szennyvízcsatornák miatt végzett áskálási munkálatok ott már befejeződtek, az utat nem kell átásni. •Sűrűn lakott utca. •A kapott pénz éppen elegendő ennek a munkálatnak a teljes kivitelezésére, ...stb.
Visszaigényelhetőek a megszüntetett gépjárműadók Permentesen visszaigényelhetők a forgalomba íratott személygépkocsik hatályon kívül helyezett adói – erről hozott nem rég sürgősségi rendeletet a kormány. Azok a személyek, akik az elmúlt időszakban gépjárművük forgalomba íratásának pillanatában kifizették az érvényben lévő speciális, környezetszennyezési, illetve kipufogó gázokra kivetett adót, közigazgatási úton visszaigényelhetik azt a hatóságoktól, anélkül, hogy bírósági eljárást indítanának. Az adók összegét öt év leforgása alatt részletekben fizetik vissza a jövőben. A visszaigényeléseket az adóügynél kell benyújtani, a kéréseket 45 napon belül rendezik. MVR A Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási rendszerének kiépítését célzó projekt keretében megkezdődik Balánbányán a régi, nem EU-konform háztartásihulladék-tároló felszámolása. A több évtizede felhalmozott hulladék elszállítása ponyvával fedett 30 tonnás kamionokkal történik. A kivitelezőnek október 30-ig kell befejeznie a munkálatokat. A megnövekvő forgalom miatt az érintett lakosság megértését kérjük. Hargita Megye Tanácsa projektmegvalósító irodája
Kedves Annamária
2. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ „Ha azt akarod, hogy emlékezzenek rád, vigyél virágot, ha azt akarod, hogy sokáig emlékezzenek rád, nevelj gyermeket. ” Keleti bölcsesség
A hagyományos és az újszerű egyensúlya a nevelésben Ismét egy új tanév küszöbén állunk. Szülő, gyermek, nevelő megújult erővel, nagy elhatározásokkal kezdi a 2015/2016-os tanévet. Mindannyian abban bízunk, hogy most minden jobban fog sikerülni, mint az előző évben. Reménykedünk, próbálunk optimisták lenni a jövőt illetően. Mégis annyit hallani megkeseredett nevelőkről, kétségbeesett szülőkről, boldogtalan gyermekekről, hogy sokan azt hiszik, gyermek és felnőtt csak szomorúságot okozhat egymásnak. Pedig a nevelés otthon is, az iskolában is csak akkor lehet eredményes, ha nevelőknek és gyermekeknek egyaránt örömet jelent. Az első alapszabály: „ A rontáshoz elég egy pillanat, a gyógyításhoz kell a türelem.” Az első komoly figyelmeztetés minden felnőttnek, mielőtt kimondaná a durva szót, meg kell várni, amíg ez a rossz pillanat elmúlik. Ha azonban mégis elrontottunk valamit, vagy ha még nem látjuk munkánk eredményét, nem szabad elfelejteni: a gyermeknevelés a világ legcsodálatosabb türelemjátéka. A második alapszabály: „Magunkban rejlik gyógyszerünk gyakorta.”(Shakespeare). Manapság divat a felelősség áthárítása, holott a gyermekek első számú szakértői a szülők és a nevelők. Jobban oda kell figyelni rájuk, több megértést, határozottságot, rugalmasságot igényelnek, nem szabad sajnálni a fáradságot tőlük. Érdemes megjegyezni: „A szülő, a gyermek és a pedagógus a nevelésben olyan háromszög elválaszthatatlan részei, amelyben, ha az egyiknek rossz, a másik kettő is szenved, s ha az egyik boldog, a másik kettő is élvezi az örömét.” Úgy tűnik, talán túl nagy hangsúlyt kapott, túl sokat említődött az „öröm”. Ezt azonban nem lehet elég sokszor mondani. A vidám szív jót tesz az egészségnek, a nyomott kedély emészti a testet! A nevelésben, pedig kifejezetten mérgező a „rosszkedv.” A gyermeknek mindenféle érzelemmel meg kell ismerkednie. A nevelésben van helye a meghatódásnak, a szomorúságnak, a komolyságnak, a következetes szigornak. A gyermek a derűt épp oly könnyen veszi át, mint a keserűséget. Annyira van tehát szükség, hogy a jó hangulatot mindig át kell adni. Az viszont önuralommal elérhető, hogy a rosszkedv ne ömöljön át a felnőttről a gyermekekre. Napjainkban sokan azt gondolják, megtanulni azt kell, ami a tankönyvekben van, megtanítani azt kell, amit a tantervek tartalmaznak. Ez is fontos. De emberré csak az válhat, aki ennél sokkal többet, a humanitás, a tisztesség, az emberség számos összetevőjét, a magasabb rendű érzelmi-akarati tulajdonságokat is elsajátítja. Ebben is egyensúlyt kell teremteni: az érzelmi, értelmi, erkölcsi nevelés egyensúlyát. Ideje volna, hogy a morális nevelés, a jellemfejlesztés megfelelő súlyt kapjon. Zaklatott korunkban sokszor nagyon nehéz türelmesen figyelni a gyermekekre, meggondolni a szavainkat, határozottnak, következetesnek lenni. Sokan nem is hiszik, hogy érdemes minden apróságra ügyelni. De ismervén az angol mondást: „ha valamit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.” Gyermeket nevelni, pedig nemcsak érdemes, hanem a legcsodálatosabb is. Ezekkel a gondolatokkal kívánok szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak egészséget, kitartást és sikerekben gazdag új tanévet. Bíró Anna-Veronika Forrásanyag: Nanszákné Cserfalvi Ilona:Mindennapok pedagógiája
Nevelni, nevelni... Nem rég történt, hogy az egyik üzletben figyelmes lettem egy kis csöppség és a nagymama beszélgetésére. (nem is beszélgetés, inkább jelbeszéd volt) A kicsi fiúcska az üzletben észrevett egy formás háromkerekű kerékpárt, nézegette, tapogatta, és huncut mosollyal fordult oda a nagymamához. A nagyi megszólalt, megnézheted, de tudod neked is ilyen van otthon. A csöppség még tapogatta, majd tovább ment a nagyival és új játékot fedezett fel. Innen nehezebb volt az elválás, a kiszolgáló nő mondott valamit, amire a nagymama így válaszolt: ” nem lehet, mert otthon a szülők úgy nevelik, hogy nem veszünk meg az üzletben minden játékot, amit kér, és ezt nekem is be kell tartani. Nem akarom elrontani, amit eddig elértek a nevelésében. Később nem lehet semmilyen üzletbe bemenni vele, ha így szokja meg..” A kis emberke nem hisztizett, nem toporzékolt, belenyugodva ment ki az üzletből. Simogatták ezek a szavak a lelkemet, milyen jó, hogy van összhang a szülők és a nagyszülők között a gyermek nevelésében. Sok olyan esettel találkoztam, amikor a gyermek szeretetét ajándékokkal, édességgel próbálják megvásárolni, titokban adnak neki édességet, többet a kelletnél, nem veszik figyelembe a szülők elveit, vagy pedig fordítva. A kisgyerek úgy is eléri a célját, mert érzi, látja, hogy szeretik, a nagyi kedvenc ételét főzi neki, a kedvenc süteményét süti meg, mert ő mindig ráér, nem siet, ha az unokáiról van szó. Milyen olcsó kérdés: kit szeretsz jobban, édesanyát vagy édesapát? Na, ezzel el is intéztük, hogy lehet választani. Miért egyik szülő több mint a másik? Kisgyermek korban legalább még ne tegyünk kivételt, majd később úgy is sok minden változhat, vagy változtat az élet. Mitől leszünk boldogabbak? Ha az apró emberke azt mondja, téged szeretlek jobban, igazán boldogak vagyunk.? Az is lehet, hogy később a gyermek jobban ragaszkodik az egyikhez, mint a másik szülőhöz, de akkor valamit elrontott az egyik, de az is lehet, hogy valami, vagy valaki befolyásolta. A kisgyermeknél az is megtörténhet, hogy egyik szülőnek több ideje van, a gyerekkel foglalkozni, játszani, azért jobban ragaszkodik hozzá, de az, aki többet van távol, vagy elfoglaltabb, amikor a családjával van, a gyermek is nagyon fontos legyen, töltsön minél több időt a gyermekével, hogy felejthetetlen élmények maradjanak a gyermek emlékezetében, amelyből táplálkozik a következő találkozásig. Nem ismeretlen senkinek az a megjegyzés „olyan anyás,” vagy „olyan apás”….De miért lesz az, gondolkoztunk-e el ezen? Feltehetjük a kérdést, mitől romlik meg egy apa-fiú, anya –lány kapcsolat? Miért zárkózik el egy lány, hogy megbeszélje ügyes-bajos dolgait az édesanyjával, vagy a fiú az édesapjával? A gyerekek kisgyermek korukat a családban élik meg (persze mindig vannak kivételek), onnan merítik az első tapasztalatukat, onnan töltődnek, a szülő a kisgyermek példaképe. Hallottuk már azt, hogy „hét év otthonról”…Vajon mennyire fontos ez a hét év? Ki neveli a gyermeket: szülő, szülők, nagyszülő, nevelő szülő? Egy a fontos: a családon belüli összhang, hogy ne egymás ellen neveljük a gyermeket. Miklós Anna
3. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ A család szerepe A család az a hely a serdülők életében, ahonnan elsajátítják első ismereteiket, szabályaikat a jó és a rossz fogalmáról, ugyanakkor kezdeti csalódásaikat is itt tapasztalják meg a leginkább. A több generációt magába foglaló nagycsaládoknál nagyobb az érzelmi légkör és erősebb az egymásrautaltság mértéke is. Ezekben a családokban azonban az indulatok és a feszültségek is nagyobb mértéket öltenek konfliktusaik során. Minden családban egyfajta szereposztás alakul ki, amely gyakran a tudattalan elvárások következménye. Az ismétlődő családi veszekedések sokszor a külvilágból jövő feszültségek levezetésére szolgálnak. Általában minden család kialakít önmagáról egy tudatos képet, amit magával hordoz (pl. igazmondó). Ezt a képet azonban a serdülők gyakran kegyetlen módon leplezik le a szüleik előtt. Ettől függetlenül, valamilyen szinten minden nemzedék örökli az elődeik gondolkodásmódját. A család egyik fő jellemzője az, hogy mennyire működik nyitott vagy zárt rendszerként. A zárt családok esetében a szülőknek többnyire nincs kapcsolatuk a külvilággal. Saját életcéljaikról már régen lemondtak, ezért baráti-, társasági kapcsolataik meglazultak. Az ilyen, és az ehhez hasonló családokat a gyerekek önállósága kétségbe ejtheti, mivel gyakran katasztrófahelyzetként élhetik meg a változást. A rossz hozzáállás a szülők részéről serdülőkori válságot idézhet elő, ami szorongást, vagy lázadó magatartást eredményezhet náluk. A serdülők nagyobb szabadságra vágynak, a szülők viszont nem adják ki könnyen a kezükből a kontrollt, így ellenőrzővé és gyanakvóvá válnak gyerekeikkel szemben. Erre az ellenőrzésre a gyerekek általában védekezően reagálnak, hogy titkaikat és függetlenségüket megőrizhessék. Ebben a korban a serdülők kockázatvállalóbbakká lesznek a szabályokkal szemben, szüleikre hagyva az aggódást. A statisztikák szerint sok házasság megy tönkre akkor, mikor a serdülők függetlenedni kezdenek. A szülőknek ilyenkor szembe kell nézniük egymással és a felgyülemlett konfliktusaikkal, ámbár ha a kettejük kapcsolatát csak a gyerek tartotta össze, akkor az nagy valószínűséggel szétesik. Az anyák ekkor rádöbbennek arra, hogy milyen sokat fektettek bele gyerekeik életébe, és mennyi mindenről mondtak le ennek érdekében (saját vágyaikról, saját kapcsolataikról), miközben kiüresedett az életük. Az apák rájöhetnek arra, hogy a család gazdasági fenntartása távol tartotta őket családjuktól, ami időközben megromlott. A középkorú szülők tehát ebben az életszakaszban általában újraértékelhetik életcéljaikat, és gyakran a serdülőkéhez hasonló kérdéseket tehetnek fel önmaguknak. Ehhez a folyamathoz csak hozzátehet számukra a hormonális változás (pl. menopauza), ami őket is ingerlékenyebbé teheti. A serdülő lányok számára az önállósodás és a függetlenedés folyamatát megnehezítheti az anyáról való leválás folyamata, és ez a feszültség általában a lányok öltözködése és kinezetele köré sűrűsödik. Ilyenkor felléphet egyfajta női rivalizálás anya és lánya között, abban a tekintetben, hogy ki a csinosabb, és ki nyúl hozzá a másik ruhadarabjához. A serdülő lánynak szüksége van arra, hogy ilyenkor az édesanyja “ne akarjon rajta segíteni”. Az apával való jó kapcsolat azt az üzenetet közvetítheti a lány számára, hogy a férfiak megbízható, lelki erőforrást jelenthetnek az életben. A kutatások szerint azok a lányok, akiknek jó kapcsolatuk volt az apjukkal, sikeresebb heteroszexuális kapcsolatokat alakítanak ki, iskolai eredményeik jobbak, és karrierjükben sikeresebbek. A serdülő fiúknak kevésbé szoros a kapcsolatuk a szüleikkel, mivel ők az intimitástól és az érzelmi közelségtől félnek a leginkább, nem pedig az egyedülléttől. Ők a serdülőkorban többször találkoztak kihívásokkal, önálló helyzetmegoldásokkal, melynek megéléséhez a sport ( pl.foci) könnyebben hozzásegítette őket. Az apák általában keveset segítenek a serdülő fiúknak az önállósodás folyamatában, ezért a serdülők kapcsolatteremtő próbálkozása a heves kritikákban és vitákban nyilvánulhat meg. Ezeket a helyzeteket, ha az édesapa félreértelmezi és védeni próbálja tekintélyét, akkor ez gyakran embertelen összeütközések eredményévé válhat. A kamaszkorban lévő fiúk sokkal sérülékenyebbek, mint amilyennek tűnnek. A család akkor tölti be jól feladatát a serdülőkorban, ha félig nyitott és félig zárt rendszerként működik, tehát védelmet, biztonságot nyújt, és engedi, hogy a külső hatások beáramolhassanak a családba. Biró Csilla
Profilkép A Facebookra, Twitterre vagy a netes társkereső oldalra feltöltött fényképeid, posztjaid és hozzászólásaid sok mindent elmondanak rólad. Üresen hagyott profilkép Akinél nincs fenn profilkép, az igyekszik rejtve, illetve a háttérben maradni. Talán szégyenlősségből vagy a külsejével való elégedetlenség miatt nem vállalja fel magát, de az is lehet, hogy bizalmatlanságból titkolja kilétét. Nem kíván aktív és látható módon részt venni az adott közösségi oldalon, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jelen . Milyen lehet az írása? Balra dőlt vagy álló, pici írás és kis méretű írástömb, árkádos, gyenge nyomaték, merev, zárt formák és oválok Természetes profilkép A jól látható és felismerhető arckép mindig bizalomgerjesztő, hiszen azt sugallja, hogy illető egyenes, vállalja önmagát, nem akar másnak látszani, mint aki. Milyen lehet az írása? Olvasható, spontán, de egyéni írás és aláírás, ami nem nagyon tér el a szövegírástól. Ívelt ductus némi szöggel, közepes vagy kicsit nagyobb szó-és sorköz A professzionális, műtermi fotó Az ilyen profilképben van valami merevség, modorosság. Az illető a legjobb oldalát akarja mutatni és/vagy szebbnek, jobbnak akar látszani, mint amilyen. A háttérben gyakran az alacsony önértékelés kompenzálása, tökéletességre törekvés vagy a megfelelési vágy bújik meg. Milyen lehet az írása? Az aláírás és a szövegírás eltér egymástól, az aláírás látványos, megszerkesztett, kacskaringókkal, parásokkal díszített. Közepes vagy nagy írás, felpuffadt oválok, valamelyik zóna erősen hangsúlyos. Szexis vagy pózolós profilkép A profilkép üzenete a fentihez hasonló, de itt a kompenzáció kiegészül némi narcisztikus hajlammal – akár csini, de nagyon alkalmi ruhában, akár hiányos öltözetben feszít valaki. Az ilyen ember szeret(ne) a középpontban lenni, feltűnést kelteni, vágyik a figyelemre. Szívesen emeli ki és mutatja meg az előnyös (vagy annak hitt) oldalát, de csak azt. Szexi pózolós, dekoltázs kirakós képek erotikus felhangot is sugároznak, így ne csodálkozzon az, akit ennek hatására könnyű prédának tartanak, és mindenféle ajánlattal bombázzák üzenetben. Milyen lehet az írása? lásd az előzőnél,+ nagy, telt alsó hurok, fallikus szimbólumok az írásban. Forrás: Internet
4. DOMOKOSI KITEKINTŐ ________________________________________________________________________________________ „Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak… „(ApCsel 2:44) „A közösségben óriási erő van. A hívőknek nem önmagukban, otthoni egyedüllétben kell csupán megélniük az Úrral való kapcsolatukat, hanem egymást is vállalva, egymást is erősítve, bátorítva.” (P.Ernő) A közösség színt visz az életünkbe Mindenki vágyik arra, hogy szeressék, elfogadják, meghallgassák, és tartozhasson valahová. A közösségekben erre nagyszerű alkalom nyílik. A közösség sokkal több, mint egy emberi gyülekezet, hiszen a jó közösséget az egységéről ismerni meg. Az egységben pedig összeadódik a tagok ereje és bámulatos dolgokra teszi képessé a közösséget. A közösség nem csak egy felszínes kapcsolatrendszer, hanem mély, bizalmi viszony, ahol mindenki megvallhatja saját gyengeségeit a többieknek, ahol mindenki igyekszik, de mindenki hordozza mindenki terhét, ha szükséges. A közösség olyan hely, ahol mindenkinek az erőssége nyilvánulhat meg, és nem emlékeznek meg a gyengeségekről, hanem kiegészítik egymást. A közösségben élő emberek építik egymást, és nem saját egójukat fényeztetik. Közösség formálódhat a következőkből: család, szomszédság, iskola, munkahely, szakmai érdeklődés, barátok, szerelem, hobbitársak, idősek, nyugdíjasok, közös eszmei mag köré gyűlt társak is, mégis más minőséget képviselnek.A csoport minősége függ az érzelmi viszonyulástól, a kapcsolatok motiváltságától, az érintkezések gyakoriságától, és találkozások rendszeres illetve alkalmi jellegétől. Egy szervezett, összetartozó csoportban hatékonyabbá válik a csoporttagok közti együttműködés, mélyül, erősödik a csapatszellem, csökken a fluktuáció, motiváltabbakká és motiválhatóbbakká válnak a tagok, nem jellemző a versengés, összekovácsoló erőt adnak a közös célok és tevékenységek. A csoport számtalan pozitív hatást gyakorol a csoporttagokra nézve: jobban megismerik saját magukat, átélhetik, hogy embertársaik úgy fogadják el őket, amilyenek, kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válhatnak, önértékelésük reálisabb lesz, nő az önbizalmuk, jobban megértik az emberi kapcsolatok természetét. Megtanulják, hogy nem szükséges feltétlenül beleszólni illetve beleavatkozni mások életébe, könnyebben hallgatnak meg másokat, érzelmileg feltöltődnek, reményteljesebbnek látják a jövőt, valamint megtanulnak konszenzusra lépni egymással, a hatékony döntéshozatal érdekében. A legértékesebb az a közösség, amelyért teszünk, amelynek aktív részesei vagyunk. A közösségépítés, az igazi közösség kialakítására tett tudatos törekvés nagy kincs a mai világunkban. Az igazi közösség tagjai, függetlenül a (szociális, képzettségbeli, etnikai, gazdasági, politikai, stb.) hátterük sokféleségétől, elfogadják, áthidalják a köztük lévő különbségeket, és a bennük fellelhető közös dolgokra helyezik a hangsúlyt, ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy együtt dolgozzanak közösen kitűzött célokért. Rendkívül fontos az, hogy a csoporttagok nem csak érdekeik mentén kommunikálnak és dolgoznak együtt nemes ügy érdekében, hanem érzelmi motivációval felvértezve, amely valódi elszántságot, kitartást és stabilitást ad. A közösségépítés során megtapasztaljuk az egymással való törődést, a fegyelmet és az önfeláldozást, mondta M. Scott Peck. A tagok megtanulják félretenni egyéni problémáikat a közösség érdekében, hiszen így kovácsolódhatnak össze, és ez pozitívan hat a résztvevők személyiségére is. Olyannyira kiemelt a közösségek szerepe, hogy életben tartó erővel is rendelkeznek. Gyakran a súlyos betegek azért akarnak még életben maradni, mert van, aki várja a gyógyulásukat, tartoznak valahová. Akinek ez nem adatik meg, sajnos tudatosan, illetve tudattalanul is, könnyebben lemond az életéről, feladja, úgy érzi, nincs miért, nincs kikért küzdeni. Tehát a közösség nem csak színt visz az életünkbe, hanem célt és motivációt, értelmet is ad neki. György Irma
Az önzetlenségről Jót tenni jó – mondják azok, akik gyakorolják. Legtöbb esetben névtelenségbe burkolózva. Még azt is mondják, hogy ez egy olyan pozitív kisugárzású dolog, hogy jó hatással van a pszichére, az egészségre, növeli a szervezet adrenalin szintjét. Nem biztos, hogy nagyon tehetősnek, módosnak, gazdagnak kell lennie valakinek ahhoz, hogy segítsen. Csupán önzetlenségről van szó, egy kis odafigyelésről, emberségről; arról, hogy elébb látunk az orrunknál és észrevesszük azt, hogy nálunknál vannak nehezebb helyzetben élő emberek, akik önhibájukon kívül kerültek oda. Jó példa erre a karácsonyi időszakban osztogatott sütemény és képeslapra írt jókívánság, amit idős, magányos emberek kapnak, vagy a Miklós püspök ajándéka az iskolás gyermekek részére. A legördülő könnyek, a kézfogások, a hálaimák, a boldog gyermekarcok arra ösztökélik az adományozót, hogy a következő alkalommal se feledkezzen meg e nemes cselekedetről. Arról is hallottunk, hogy diáklányok látogatnak el idős, ágyhoz-házhoz kötött betegekhez és elbeszélgetnek velük, felolvasnak nekik, annyi időre feledtetve gondjaikat, bajaikat. A Mária rádió tényleg fénysugár azoknak, akik nem tudnak kimozdulni otthonról. Nem utolsó sorban említeném meg a községünkben dolgozó Caritas-os ápolókat, akik lelkiismeretesen, fáradtságot nem ismerve járnak betegtől betegig és az előírt vagy kötelező ellátás mellett jó szóval is illetik őket. A szép beszéd, a simogatás, a megértés, a gyógyulás felé vezethet. Sokszor az is elég, ha egy magányos embernek meghallgatjuk a panaszát, az örömét, a bánatát. Semmibe se kerül, nem kell semmilyen szakmai felkészültség, még okulhatunk is belőlük. Miért jutott mindez eszembe? Mert egyre több elhagyatott, magányos, idős emberről lehet hallani, aki végigdolgozta az élete javát, s most a nyugdíja nem elég gyógyszerre, még vigaszra sem talál. Tehetséges gyermekek morzsolódnak le, mert nincs anyagi lehetőség az iskoláztatásra. Hát ezért jó, hogy vannak önzetlen, segítő, jóindulatú emberek; nevezzük szponzornak, mentornak, támogatónak, ápolónak, diáknak vagy egy kedves szomszédnak. Jobb adni, mint kapni. Kurkó Marika
*********** Lehet-e kötelezni valakit a szeretetre? Utasíthatja-e az ember a szívét? Kétlem. A nagy rabbik szerint a tisztelet a szeretet fölött áll. Örökös feladatunk. És mindenki képes rá. Azokat is tudom tisztelni, akiket nem szeretek, vagy akikhez semmi közöm. De szeretni? Szükség van-e szeretetre, ha tisztelek valakit? A szeretet nehéz dolog, nem tudni, mi idézi elő, nem lehet irányítani, nem tudni, meddig tart. Eric-Emmanuel Schmitt
5. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ Az óvodáskor küszöbén Azt mondják a küszöbről, hogy se kint, se bent. Nos, valahogy így érezheti magát a három év körüli kisgyerek, akit édesanyja óvodába visz. Ha a saját első óvodás élményeimre gondolok vissza, az nagyon kellemetlen. Én nem az a jó óvodás voltam, akit könnyen ott lehetett hagyni az oviban. Szó szerint toporzékoltam, de aztán minden hirtelen elmúlt, mikor nem láttam már édesanyámat a közelben. Nekem hónapokba telt az az időszak, míg hozzászoktam, hogy maradnom kell. Tudom, hogy ez az időszak pontosan annyira természetes, mint minden eddigi nagy lépés a hároméves gyermek életébe, csak mégis hétrőfös lépéssel nagyobb az előzőeknél. Járni, beszélni megtanulni, szobatisztává válni sem pillanatok műve, de otthon a megszokott környezetben, a családban, az édesanyával mindez hamar bekövetkezik. Az óvoda, az más, ott minden hirtelen történik, egyik pillanatról a másikra a gyermekünk a megszokott családi környezet helyett egy teljesen új környezetben, idegenek között találja magát. Ezt az új helyzetet meg kell szoknia, alkalmazkodnia kell újabb és újabb rutinokhoz, szabályokhoz. Azt hiszem arra, hogy zökkenőmentesen alakuljon minden, nincs recept, nincs bevált módszer. Már csak azért sem, mert minden gyerek más-más személyiség. Vannak olyan gyerekek, akik könnyedén veszik ezt a próbatételt és nem okoz nekik gondot az új helyzet, ennél fogva szerencsés az a gyerek, család, édesanya. Másoknak az egész első év a beszoktatással telik el, mint annak idején nekem. Most, mint szülő éppen ezért, mivel tudom, mit kell megélnie gyermekemnek, nagyon lelkesen, határozottan állok a próbatétel előtt. Tavasz óta egyre többen kérdezik, hogy „ Akkor te ősszel indulsz óvodába, úgy-e? „Frappánsan mindig jön a válasz, hogy „ Igen, szeptembejbe megyek óvodába.” - mit sem sejtve még arról, hogy mi is az óvoda. Ilyen alkalmakkor ezért már tavasz óta, ha szó esik róla, mindig beszélünk arról, hogy milyen varázslatos hely az óvoda. Elmondjuk, hogy mennyi játék, gyerek van ott, mennyi érdekes dolgot fognak játszani az óvó nénivel, felsoroljuk az ismerős gyerekek nevét, akik még ott lesznek az óvodában. Egyre többször nézünk óvodáról szóló mesefilmeket, de a legszívesebben azokat a meséket hallgatja, amiket én találok ki neki az óvodás kislányról. Beleszőve ebbe a mesébe, minden jelleméhez közel álló cselekvést, érdekességet, amivel közelebb vihetem az óvoda mindennapjaihoz. Ezekben a mesékben próbálom tudatosítani, hogy neki ettől a perctől kezdve az óvoda mindennapos feladata, ahogy anyunak és apunak a munka. Elmondom, hogy minden reggel megyünk, és én ott fogom hagyni, hogy játsszon a gyerekekkel, és mert nekem munkába kell mennem. Azt is elmondom, hogy minden nap uzsonna után jövök érte és együtt megyünk haza. Egy konkrét cselekvéshez kötöm, azt hogy mikor viszem haza, mivel három évesen hiába használja, nem ismeri az idő fogalmát, mint pl. dél, délután, mindjárt stb. és így körülbelül tudja, mikor érkezik érte valaki. Nem tudom, hogy fog alkalmazkodni, ha kész tények előtt állunk, de jó fontolóra venni tapasztalt óvónők néhány tanácsát. Ha lehetőségünk van rá, látogassunk el az óvodába, sétáljunk az óvoda körül mielőtt oda kezdene járni, hogy ismerkedjen a környezettel. A családlátogatások által a személyes ismerkedésre is sor kerül, így nem lesz neki egy idegen az óvó néni, hamarabb kialakulhat közöttük egy érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat. Sose szégyenítsük, ha sír vagy fél a gyerek, inkább beszélni kell róla minél többet. Ne keltsük annak látszatát, hogy sértődöttek vagy haragosak vagyunk, mert nem akar ott maradni a gyerek. Nem jó példázódni pl. Pistikével, hogy ő milyen ügyes gyerek, mert már szépen játszik. Ezáltal azt tudatosítjuk gyermekünkben, hogy ő nem ügyes, rossz. Ne búcsúzkodjunk hosszasan, csak rontunk a helyzeten, ha sokáig vigasztaljuk, magyarázkodunk. A sírás oldja a feszültséget, fogadjuk el a kicsi bánatát, éreztessük vele, hogy mellette vagyunk, de ne próbáljuk mindenáron vigasztalni, ígéreteket tenni neki. Ha van cumija, alvó rongyocskája, ne most vegyük el tőle. Ha félénk, jobb, ha korábban visszük, ha még nincs sok gyerek, könnyebben ott marad. Ha sírós, és nagyon nehezen válik el az anyától, néhány napot vigye az apuka. Tőle könnyebben elválnak a gyerekek. Sose ijesztgessük az óvodával, hogy ott majd így lesz……! Legyünk határozottak, következetesek, sose a gyerek döntse el, hogy mikor akar oviba menni, és mikor nem. Adjunk időt gyerekünknek, idő kell, hogy megszeresse az óvodát, az óvó néniket. Idő kell, hogy kialakuljon köztük egy biztonságot nyújtó érzelmi kapcsolat, amiért a mindig kedves óvó nénik mindent megtesznek. Miklós Beáta
Én még éltem ott Én még éltem ott, hol munka volt és becsület, ahol nem éheztek, nem sírtak az öregek, s a gyermekek, ahol a barna-héjú lágy kenyeret szívvel sütötték, ahol elismert, és rangos volt az emberi érték. Én még jólétben éltem ott, hol élni lehetett, mert ahol éltem, volt a lelkekben annyi szeretet, mely elűzött maga mellől minden gonoszságot, amely eltorzulttá tette ezt a szép-arcú világot. Én még éltem ott, ahol a tisztes kort megért, mosolyogva vitte hátán nehéz keresztjét, mert tudta, mindig, de mindig mellette áll az, aki cipeli majd helyette, ha olykor elfárad. Én az élet által ismertem meg minden szépséget, azt, amit a hosszú útra majd büszkén vihetek, de az itt maradó gyermekekkel, azokkal mi lesz, ők mit visznek, ha számukra már minden elveszett. Kun Magdolna
************ Gyerekszáj – A nagyszüleim egész éjjelre horkolni mennek. – Anya pocijában van egy baba, csak azt nem tudom, hogyan nyelte le. – A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel. – Amikor a Nagyinak fájnak a fogai, egyszerűen pohárba teszi őket.
6. DOMOKOSI KITEKINTŐ _________________________________________________________________________________________ Gyógynövények a szépségápolásban
Keveházi Anna: A kovács
A gyógynövényekben az a legcsodálatosabb, hogy számos módon, több területen hasznosíthatjuk előnyös tulajdonságaikat. Az egyik ilyen különleges terület a szépségápolás, ahol a gyógyhatású növényeket kenőcs, krém vagy borogatás formájában a legcélszerűbb alkalmazni. Én a legjobban a körömvirág-kenőcsöt szeretem, melyet napi rendszerességgel használok. Az a legjobb benne, hogy könnyen elkészíthető és valóban hatásos. Nem kell más hozzá, csak pár marék friss vagy szárított virág. Attól függően, hogy krém vagy kenőcs formájában szeretnénk inkább használni, két út közül választhatunk. Ha jobban szeretjük a krémeket, akkor a virágokat tegyük egy edénybe, töltsünk rájuk kevés étolajat, és melegítsük fel néhány percig, folyamatosan kevergetve. Mikor kissé felmelegedett, de még nem kezdett sülni, akkor vegyük le a tűzről, és hagyjuk állni legalább hat órát. Majd töltsük le az olajat, csavarjuk ki a virágokat és keverjük össze semleges krémmel. Ha jobban szeretjük a kenőcsöket, akkor az étolaj helyett disznózsírban tegyük oda melegedni a virágokat, majd hagyjuk állni egy éjszakán keresztül. Másnapra megszilárdul a zsír, mely ekkorra narancssárgás színt kap, és egyből használható kenőccsé válik. Ha nem szeretnénk, hogy sok virágszirom maradjon benne, úgy előző este szűrjük le az olvasztott zsírt, és virágok nélkül hagyjuk megszilárdulni. Az így elkészített kencét legjobb hűtőben tartani, így tovább használhatjuk. Segítségével nehezen gyógyuló sebeket, hegeket kezelhetünk, de előnyös kiszáradt, sérülékeny bőrre is. Én szoktam keverni a krémbe kevés mézet, tovább fokozva a jótékony hatást. A hajápolásban több gyógynövényt is segítségül hívhatunk. Az egyik leghatásosabb a közönséges csalán, melynek erősebbre főzött teáját öblítőként használhatunk hajmosás után. Segít megszabadulni a fejbőr viszketésétől, a korpásodástól és fényesebbé, lágyabbá teszi a hajat. Ugyancsak teának megfőzve, hajöblítőként használhatjuk a közönséges bojtorjánt, mezei zsurlót és a kis ezerjófüvet is, melyek a hajhullást is orvosolni tudják. A szépségápolásban egyik legsokoldalúbb gyógynövény az erdei szamóca, kivonatát arcpakoláshoz használhatjuk, mivel javítja a bőr szerkezetét, enyhíti a ráncokat, csökkenti a bőrpírt és frissíti az arcbőrt. Ugyanakkor fogfehérítésre is használhatjuk, ha frissen facsart szamócalével dörzsöljük fogainkat, a hagyományos fogkrémes fogmosás előtt. Fiatal leveleiből és gyümölcséből készített teával problémás bőrfelületeket borogathatunk hatásosan. Az egyik legjobb bőrápoló olaj a homoktövis gyümölcséből és/vagy magjából készül. Ezt nem tudjuk mi otthon előállítani, de gyógynövényüzletekben, gyógyszertárakban beszerezhető ez az igen hatékony szer, mely szövetregeneráló hatású is egyben. Pattanásos, heges, ekcémás, gyulladt bőrre jobb lemosót nem is készíthetnénk a diólevélből vagy kamillából főzött teánál. Naponta alkalmazva egészségessé, széppé és simává teszik bőrünket. Fertőtlenítő hatásuk révén megszabadítanak a pattanásoktól és a gyulladásoktól is, anélkül, hogy kiszárítanánk bőrünket, mint a boltokban kapható lemosók, tonikok. Érdemes segítségül hívni a gyógynövényeket a szépségápolásban is. Lehet, hogy csak annyira hatásosak, mint a boltokban kapható kencék, tonikon és balzsamok, de legalább százszázalékosan természetesek és nem tartalmaznak semmilyen adalékanyagot, színezéket és tartósítószert, ráadásul ha magunk termesztjük vagy gyűjtjük őket, még pénzbe sem kerül az elkészítésük, használatuk.
Egy fiatalember jelentkezett állásra egy nyomtatással foglalkozó nagy cégnél. Már túl volt az első meghallgatáson és most az igazgatóval kellett találkoznia. Az igazgató átnézte a róla szóló jegyzetet, amely kiváló volt. Majd megkérdezte: - Volt-e ösztöndíjad az iskolához? - Nem – válaszolt a fiú. - Édesapád fizette az iskolád? - Igen – válaszolta. - Mit dolgozik édesapád? - Édesapám kovács. Az igazgató megkérte, hogy mutassa meg a kezeit. A fiatalember megmutatta a kezeit, amelyek hibátlanok és finomak voltak. - Segítettél valamikor szüleidnek a munkájukban? - Sohasem, mert szüleim mindig azt akarták, hogy tanuljak és többet olvassak. Sőt még a munkájukat is jobban el tudták végezni mint én. Az igazgató így szólt: - Van egy kérésem. Ma, ha majd hazaértél, mosd meg édesapád kezeit és holnap gyere vissza hozzám. A fiatalember úgy érezte, hogy minden bizonnyal övé lesz az állás. Amikor hazaért megkérte édesapját, hogy engedje meg, hogy megmossa kezeit. Az apa furcsán érezte magát. Boldog volt, de nagyon zavart is ahogy megmutatta kezeit fiának. A gyermek aprólékosan megmosta kezeit. Most először figyelt fel apja kezeinek nagyon ráncos voltára és sok sebhelyére. Némely sérülése annyira érzékeny volt, hogy a bőr összerándult mikor hozzáért. Most értette meg, mit jelentett a munka ezeknek a kezeknek, hogy fizethessék iskoláját. A kéz sérülései volt az ára tanulmányainak és jövőjének. Miután megmosta apja kezeit, a fiatalember egy darabig szótlanul állt, majd elkezdett rendet rakni a műhelyben és kitakarítani azt. Ezen az éjszakán sokáig beszélgettek egymással. Másnap visszament az igazgatóhoz, aki felfigyelt a könnycseppre a szemében, amikor megkérdezte tőle: - Mit csináltál és tanultál meg tegnap este? - Megmostam apám kezeit és miután végeztem vele, kitakarítottam a műhelyt. Most már tudom mit jelent értékelni szüleimet és hogy nélkülük nem lennék az aki ma vagyok. Miközben segítettem édesapámnak rájöttem, hogy csak önmagunkra hagyatkozva mennyire nehéz bármit is tenni. Felismertem, hogy milyen sokat jelent a család, és hogy mennyire fontos egymás segítése. - Pontosan erre van szükség a munkásaim között is – mondta az igazgató. – Olyan valakit akartam alkalmazni, aki fontosnak tartja egymás segítését, aki elismeri a másik kemény munkáját és akinek nem a pénz jelenti az egyedüli életcélt. „Ha pedig valaki az övéiről és főképpen az ő háza népéről gondot nem visel: a hitet megtagadta.”**************************** Dánielisz Éva: Az öreg kéz Öregedő kéz, ráncos és eres, tétován keres egy fiatal kezet, s az félrelöki, nem durván, csupán mert oda sem figyelt egyáltalán. S az öreg kéz visszahúzódik lassan, egy élet kínja van e mozdulatban. Kicsit reszket még, szégyenlős, zavart, pedig nem kérni, csak adni akart.
Török Nagy Ágota
7. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ TÁRS – KAPOCS Érzések a házasságban „Az embernek érzésekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül, az élet csupán afféle lélekzetlen gépezet.” Victor Hugo Fontos tudnunk, hogy még a házasságban sem tudjuk egymás érzéseit kitalálni, pedig főleg a házasság elején a pár nagyon egymásra van hangolódva. De tegyük fel a kérdést: Mi az érzés? Az érzés egy spontán reakció. Nem tehetek róla, hogy ez az érzésem, egyszerűen valaki, valami kiváltja és jelen van. Érzések szintjén nincs különbség férfi és nő között. Mindenki egyformán érez. És ne felejtsük el, hogy egy házasságban sohasem az történik, ami valójában történik. Egy házasságban mindig az történik, amit a másik érez, érzelmeivel felfog és magyaráz. Ha az érzéseket nem osztjuk meg egymással, akkor ezek az érzések leiszapolódnak két ember közé. Ha pedig tudunk kommunikálni az érzések szintjén, az megannyi közlekedési csatornát jelent a kapcsolatunkban. Ahol nem tudják kimondani a párok egymásnak az érzésüket, ott egyszer csak elakad, megreked a házasélet. Van két példám, amit egyszer Biró püspök atya előadásán hallottam: Az első példa: huszonakárhány éve házasságban élő pár elment hozzá. Azért mentek, mert válni akartak. Megkérdezte, hogy miért akarnak válni? A férj kezdte a történetet: amikor megjöttünk a nászútról, akkor a feleségem otthon maradt. Az ő szüleinél laktunk. A férj elment dolgozni. A feleség édesanyja prémiumot kapott, ebből úgy gondolta, vesz nekik egy szőnyeget. A lánya átölelte a mamát, irány szőnyeget venni! Megvették, haza is hozták, le is terítették. Jött haza a férj. Nézd, mit vett nekünk a mama! – kiáltott fel az asszony. A férj tetette, mintha örülne, de igazából úgy élte meg akkor, hogy ezt a házasságot a feleség nem vele éli, hanem az anyjával. A másik példa: egy hatéves házasság, két gyerekkel. A feleség titokban beadta a polgári válópert. Kérték, hogy a püspök atya látogasson el otthonukba, hogy rajta keresztül beszélhessenek egymással, mert ők ezek után csak kiabálni tudnak egymással. Megkérdezte a feleségtől, hogy miért adta be a válópert? Azt válaszolta, azért, mert a férjemnek van egy olyan szokása, hogy amikor hazajön, fölszedi a morzsákat a szőnyegről. – Akárhányszor, amikor a férjem ezt tette, rosszul éreztem magamat, mert a férjem nincs velem megelégedve, én nem vagyok jó feleség, nem vagyok jó édesanya, nem vagyok jó háziasszony. Mi ebben a két példában a közös? Az, hogy egyikben sem történt rossz dolog. Az első esetben, ha a férj még akkor este azt mondja: Asszony, szép ez a szőnyeg, s habár te tudod, utálok vásárolni, mégsem kellett volna kihagynod ebből engem, hiszen a szőnyegen mindennap én is tapodok. Én azt éltem most meg, hogy kirekesztesz a házasságból. Legközelebb várjál meg engem, akkor majd megbeszéljük. Hányszor megismétlődhetett ez a feleség és az édesanyja között, hogy a fiatalasszoy előbb beszélte meg az édesanyjával a dolgokat, mint a férjével, ha több mint húsz év után ilyen dühvel emlékszik vissza a férj? A második esetben a feleség pedagógus volt. A feleség mondhatta volna a kollégáinak, hogy: Gyerekek, olyan klassz férjem van, hogy még hat év házasság után is fölszedi a morzsát a szőnyegről. Akkor a sárga irigység megette volna a többieket. De szegény feleség nem ezt élte meg. Ha a feleség azt mondja a férjnek, hogy: Tudom, pedáns ember vagy, de borzasztóan idegesít, ahogy szeded a morzsát a szőnyegről, várd meg, amíg kimegyek a konyhából, és szedd utána, hogy ne lássam, mert negatív érzéssekkel tölt el. Dühös leszek és megalázva érzem magam. Mit nem mondtak ki ebben a két esetben? A feleség azt hihette, hogy jót tesz a mamával. A férj azt hihette, hogy jót tesz, ha segít a feleségnek. Ha nem beszélik meg, akkor igen csak rossz irányba haladnak. A házastársak között történnek dolgok, események. A dolgok, illetve a történések, események szintjén van párbeszéd a házasságban. Például, a gyermek kinőtte a ruhát, megint ruhát kell venni, kezdődik az iskola kell ezt-azt vásárolni…ez történt, amaz történt. De hogy ki mit érzett közben, kimondódik? A kedvesedet nem az érdekli, amit mindenki lát belőled, hanem az, amit csak ő lát. Sokszor a házasságban addig fajulnak a dolgok, hogy egymás érzéseiről nem is tudnak, mert csak a történések szintjén kommunikálnak. Érzelmeink kifejezése, kapcsolatunk mélyebb szintjéről tanúskodik, merjük beépíteni szókincsünkben, párbeszédeinkben a következő mondatrészeket: nekem örömet szerezne ha,…, én hálás vagyok,…, rácsodálkoztam a benned rejlő, új értékekre,… az utóbbi időben undorodtam, féltem…stb. , a sort önök folytathatják. Ilyés Erika sa.
A példa nevel, nem a szó Internetes oldalakon lapozgatva egyre több idézet, szép gondolat jön szembe velünk. Elolvassuk, megosztjuk, tetszikeljuk, elgondolkodunk rajta és tovább állunk. Kérdés az, hogy vesszük-e igazán a szívünkre, beépítjük-e mindennapjainkba. Ha igen, akkor, jó. Ismerős mondás az is, hogy ha meg akarod változatni a világot, magaddal kezd el. Nem lehetnek elvárásaink, addig, míg mi magunk nem járulunk hozzá a világ szebbé tételéhez. S tudjuk, ez is ma már közhely, a PÉLDA nevel. Köszönök, gyermekeim is köszönnek, segítek az idősebbnek, ők is megteszik, udvarias vagyok velük, másokkal, ők is azok lesznek. De ha az ellenkezőjét látják, nekik is az lesz a természetes. Millió egy példa van erre. Tévéhíradók, újságok cikkeznek arról, hogy gazdag, befolyásos emberek csemetéi drága autókkal balesetet okoznak, ittasan vezetnek, duhajkodnak, erőszakot tesznek. Ehhez társul a féktelen költekezés, a drága cuccok, kirándulások, amelyek természetes módon az élet velejárói. Kijár nekik, apuka szerez, ők költenek. Ha baj van, apuka intézkedik, új autót kap a gyermek, folytatja életvitelét. A kérdés: meddig? Mikor nő be a gyermek feje lágya, mikor lesz értéke a munkának, a nehezen megszerezhető keresetnek? Tudjuk azt is, hogy minden hegynek van lejtője. Felfele lassabban, lefele gyorsabban zuhanhat az ember. S persze nem mindig a megtett út mennyisége, hanem a milyensége számít. Gátlástalanul átgázolok másokon, elbuktatom, akadályozom haladásában, terheimet vele cipeltetem és én vígan fütyörészve haladok előtte, jó az nekem. Utódaim ugyan ezt fogják tenni. Természetes lesz számukra. Öreg szüleinket öregotthonokba zárjuk, felügyelőt alkalmazunk, vigyázzunk, ez a sors vár ránk is. Ezt látja a gyermek. S ha már felértünk a csúcsra, vigyázat, lejtő jöhet. Gondoljunk azokra is, akiknek segítségével eljutottunk idáig, ne spóroljunk a jó szóval, a köszönéssel, az Isten fizessével. Semmibe sem kerül. Gondoljunk arra, hogy ránk is szakadhatnak rosszabb idők, az újonnan aszfaltozott úton is lesznek majd gödrök, érheti küszöb a fenekünket, s akkor, ha együttérzéssel és segítőkészséggel találkozunk, nekünk is jól fog esni. Másképp, nem hiszem. Sándor Edit
8. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ Tervek, megvalósítások Az utolsó beszélgetésünk óta sok minden történt. Többek között a község megkapta a költségvetésből hiányzó pénzösszeget. Ferencz Alajos, polgármester: Az az összeg jött meg, ami már év elejétől rendelkezésünkre kellett volna álljon, azaz a jövedelmi és hozadéki adókból járó, illetve 22 százalék. Ez 1,6 millió lejt jelent a község számára és elengedhetetlen a megfelelő működéshez. Az utolsó két negyedév teljesen fedezetlen volt anyagilag. Pénz kellett a szociális jellegű költségek fedezésére,a beteggondozók bérezésére, a támogatásokra, amelyeket a betegek kapnak, a Caritas beteggondozói hozzájárulásra,az öregotthonok , gyerekotthonok( ahol domokosiak vannak) költség hozzájárulására. És még ott van az a 120.000 lej, ami az iskola működési költségeihez szükséges, valamint 80.000 lej az iskola új szárnyának újrafödésére, ami már meg is van, és akkor már nem sok pénz marad beruházásra. Folytatjuk a kultúrháztól lefele, az üzletek és orvosi rendelő környékén a parkosítási munkálatokat, úgy 200.000 lej értékben, a szereződéskötés megvan, ez a beruházás idén már meglesz. Szedloka utca aszfaltozást is szeretnénk folytatni, kérést nyújtottunk be a minisztériumhoz és a megyei tanácshoz is, hiszen ott még lesznek pénz leosztások. Aztán ott van a Rét utca, 840 m hosszúságú, csak itt az a gond, hogy még fel kell rakni csatlakozókat, átvágások lesznek, így Alszeg utca mellett döntöttünk, mivel ott már minden munkálat el van végezve és a tanács is egyetértett ezzel. Remélem, nemsokára megkapjuk az árajánlatokat és rövid időn belül szerződéskötésre kerül sor és elkezdődhetnek a munkálatok. Célunk, hogy minél előnyösebb árat kapjunk. Itt aszfaltozásról van szó és több mint 150 méter fedett sáncról. Ezen kivül még nagyon fontos 4 átemelő pompa, hogy abban az esetben, ha megindul a tisztító állomás, akkor lehessen rácsatlakozni a rendszerre. Erre van pénz elkülönítve, amennyiben sikerül szerződést kötni a céggel. A csatornázási munkálatoknál önrész is van, ez 1,8 százalékot jelent, ami idénre 300.000 lejt jelent.Erre is van fedezet. Még idén térfigyelő kamerákat szeretnék elhelyezni a község bizonyos pontjaira, célunk a közbiztonság megerősítése, a biztonságérzet növelése. Ami ebben az évben nagyon rossz volt, az az, hogy hiányos költségvetéssel nehéz éves tervet készíteni. Hónapról-hónapra terveztünk. Az nagyon jó viszont, hogy nincsenek elmaradt számláink, a béreket ki tudtuk adni, működési gondjaink nem voltak, de nagyon kellett már a költségvetés kiegészítés. Ha az Isten is velünk van, akkor idén ezeket a beruházásokat meg tudjuk valósítani, ha valami közbe jön, akkor ez a pénz jövőre is rendelkezésünkre áll. Minden évben jó ha spórolunk valamennyit, de idén azt szeretném, hogy ezek a dolgok megvalósuljanak. Egy korábbi beszélgetésben elhangzott, hogy 2015. decemberében be kell fejeződnie a csatornázási munkálatoknak. Így lesz-e? F.A.: Igen. Csak a Garadosi és Sárosúti rész van hátra. A cégnek is fontos a határidő tartása, mivel uniós pénzekről van szó és csúszás esetén büntetésben részesül. Amitől félek az a másik projekt, aminek már három hónapja neki kellett volna fogni, és ami arról szól, hogy a meglévő rendszerre a csatlakozókat mindenkinek felteszik. Ez legyen víz, vagy csatorna. Minden rendben van elméletileg és mégsem kezdődtek el a munkálatok. A szerződés a Harvíz és a cég között van. December 31-ig nem hiszem, hogy a 800 csatlakozót fel lehetne tenni, csak abban az esetben, ha olyan ősz lesz, mint a tavaly.
Jövőre folytatódhat a munka, csak akkor hatalmas penalizálások vannak, és attól félek, hogy a cég fog megtorpanni. Az, hogy nem fogtak neki mostanáig a munkálatoknak, annak a hatalmas bürokrácia az oka. Jövőre szeretnénk neki fogni az egészségház felújításának, már nagyon rég szeretném, nagyon elhagyatott. Külső felújításra, parkosításra gondolok. Muszáj lesz egy levéltárat is építeni, nem biztonságos a levéltár helyzete, már büntetve is voltunk miatta Éppen recski vendégei vannak a hivatalnak... F.A.: Igen, egy új testvér-települési kapcsolat miatt kerestek meg a recskiek. Már van egy jó néhány testvértelepülés, de minden ez irányú megkeresést szívesen fogadunk. Vannak elfáradt kapcsolataink is, de vannak nagyon is élőek, példának hoznám fel Hajdúsámson esetét, aki nagyon sok mindenben mellettünk van, általuk sikerül a Márton Áron emlék verseny kiértékelőjére 10 fiatalt kijuttatni a magyar parlamenti ünnepségre és ők is képviseltetik magukat. A balatonszemesiek is részt vesznek az ünnepi ülésen. A faluban lezajlott eseményeket nézve is elégedettek lehetünk. Ami még érdekes, hogy a felcsíki települések beadtak egy közös pályázatot még 2009-ben, akkor elutasították, most viszont értesítettek, hogy nyertünk. Sok minden lehetne tenni. Egy a gond, 15 napunk lenne arra, hogy a megvalósíthatósági tanulmányokat újra csináljuk, az „avizokat” beszerezzük. Nem igazán látom, hogy megtudjuk ezt valósítani. A fejlesztési társulás elnökeként a napokban írtam alá egy 990.000 lejről szóló szerződést a minisztériummal, amely összeg a szennyvíztisztító befejezését szolgálja. Végre ez is meglesz. A héten felkészítőn vett részt... F.A.: Minden felkészítő nagyon fontos, éppen a katasztrófa védelemmel kapcsolatos tudnivalókról volt szó. Itt van az ősz, fontos a tűzvédelem, az árvízvédelem. Hála Istennek a 4-es derítőnél a munkálatok befejeződnek, de ez még nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk, nem beszélve arról, hogy a párhuzamos tárolónak az építést pénzhiányra hivatkozva felfüggesztették. Megkezdődött az Oltnak a szabályozása, a szerződéskötés megtörtént, de pénz nincs, és a cég ott hagyta a munkát. Hogy mi lesz belőle, nem tudom. Az is fontos, hogy a magántulajdont tiszteljük, ne tegyünk kárt más vagyonában. Minden nap érkezik panasz, rengeteg. Nem igaz, hogy nem lehet ezeket a dolgokat megoldani, meg lehetne. A szemét kérdése is napi kérdés. Most elkezdődött a borvízpataki szeméttelep felszámolása, leföldelése, a befolyó árok erősítése. A szelektív szemétgyűjtéssel mi a helyzet? F.A.: Már volt egy próbálkozás, szeretnénk folytatni. Jó lenne nagy edényeket kihelyezni, szigeteket létrehozni, hogy aki szeretné szelektíven gyűjteni a hulladékot, az megtehesse. Hogy állunk az adók befizetésével? F.A.: Van még fizetni való. Az, hogy elhanyagoljuk a felszólításokat, az nem jelenti azt, hogy az adókat nem kell befizetni. Előbb –utóbb ide kell jönnie az illető lakosnak, s akkor fizetnie kell. Nem szabad elhanyagolni, mert a kamat sokszor többre rúg, mint maga az adó. Részletfizetésre is lehetőség van. Vannak esetek, amikor nagyon nehéz helyzetben van az adott család, de legtöbbször a hanyagság az oka a felhalmozott adósságnak és kellemetlenségeket okoz. Az adók befizetésére jó oda figyelni. Mindenről beszéltünk, pénzügyek, tervek, örömök, gondok, bízunk benne, hogy jó évet zár a hivatal. F.A.: Adja isten, hogy így legyen. Kérdezett: Sándor Edit
9. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ Rendezetlen ragaszkodások Amin az ember egész szívvel csüng, az az istene. Egyházunkban a liturgikus év ideje alatt kétszer kapunk meghívást arra, hogy tudatosan készüljünk ünnepre: karácsony előtt az adventben és húsvét előtt a nagyböjtben. Plébániák és szerzetesek ezen kívül többször hívnak lelkigyakorlatra. Ilyenkor magamba nézek. Azt nézem meg, hogy életem rendben van-e? Rendezni akarom az életem: önmagammal, embertársaimmal, Istennel. Lassan egy új munkaévet kezdünk, vége a nyárnak, kezdődik az iskola, tervezünk… Érdemes ilyenkor is egy számvetést tenni. Amikor számadást tartok, rendezni akarom az életem, egy feszültséggel találom szembe magam: azt látom, tele vagyok jó akarattal, jó szándékkal, sok jó elhatározással, de a konkrét életvitelem, magatartásom részben vagy teljesen az ellenkezőjéről tanúskodik. Szent Pál mondja magáról, hogy akarja a jót, de testében más törvényt tapasztal, és emiatt mégsem azt teszi, amit akar. Nem a jót, hanem a rosszat. Ahhoz, hogy erre rájöjjek, ezt felismerjem, segítség az elcsendesedés, kilépés a hétköznapokból, és így belső megmozdulásaimat lássam, érezzem, megnevezzem, majd megkülönböztessem, és mint gyümölcse, elinduljak egy lelki, valamint érzelmi érési folyamaton, ami ismét csak visszavezet a hétköznapokba. Talán legszembetűnőbben Loyolai Szent Ignác fogalmazza meg mindezt a lelkigyakorlatos könyvében. Ő lelkigyakorlatnak nevez „minden tevékenységet, amely a lelket előkészíti, és alkalmassá teszi arra, hogy eltávolítson magától minden rendetlen hajlamot, és miután azokat eltávolította, keresse és megtalálja az isteni akaratot, hogy életét aszerint rendezze, és a lélek üdvösségét elnyerje. (Lgy 1) Lelkigyakorlatos könyvének címe pedig: „Lelkigyakorlatok, hogy az ember önmagát legyőzze, és életét rendezze anélkül, hogy bármely rendezetlen hajlamból elhatározást tenne (Lgy 21). Minden lelkigyakorlat célja tehát: rendezni az életet, vagyis Istenre irányítani azt. De mit nevezünk rendezetlen ragaszkodásnak? A rendezetlen ragaszkodások hajtóereje a dolgok és személyek felé való spontán vonzódásokban (attrakciókban) és ellenszenvekben (averziókban) rejlik. Rendezetlen ragaszkodásról akkor beszélünk, amikor valakit a vonzódása vagy az ellenszenve hátráltat abban, hogy bizonyos dolgok és/vagy személyek iránt indifferensen (közömbösen) tudjon viszonyulni, és ez által azt választani, ami jobban vezetné Isten szolgálatára és dicsőségére. Az „arany középút” az emberi életművészet régi szava. Nincs még egy szó, mely jobban jelezné az emberi „határátlépéseket”, mint a kicsiny „túl” szó: túl sok, túl kevés, túl nagy, túl kicsi, túl vastag, túl vékony, túl messze, túl szűk, túl hideg, túl édes, túl keserű, túl gyors, túl lassú, stb. Ezek mind azt fejezik ki, hogy valaki nem találta meg a mértéket, mértéktelenül reagált, rendezetlenül ragaszkodik valamihez, valakihez. Lelki szabadságom érdekében megéri önmagamnak feltenni a következő kérdéseket, és ugyanúgy megéri időt szánni az őszinte válaszok megfogalmazására: Mennyire tudatosan hozom meg döntéseimet? Mennyire vagyok döntéseimben befolyásolható, részrehajló? Milyen értékek határozzák meg életemet? Figyeljem meg, hogy amikor ezekhez ragaszkodom, mert fontosak számomra, inkább békesség, harmónia, egyetértés születik, növekszik bennem és körülöttem, vagy inkább mindennek az ellentéte? Milyen dolgok ragadják meg és kötik le leginkább figyelmemet? Kik számomra a szimpatikus emberek? Mi az, amit vagy akit „ki nem állhatok”? Hallani, látni sem bírom…? Miért? Hol esek „túl-zásokba”? Mikor, hol használom, érzem, hogy „valami túl ilyen”, vagy „túl olyan”? Gyakorlat: Keressek egy olyan helyet, ahol néhány percig nem zavar senki. Elcsendesedem. Tenyeremet Isten felé tárom és elképzelem, hogy mi minden van a kezemben: életem minden területére gondolok. Mi fájna a legjobban, ha valaki kivenné a kezemből? Minek örülnék a legjobban, ha valaki a kezembe helyezné? Beszéljek meg Istennel mindent, ami a gyakorlat kapcsán felmerült bennem. Darvas Piroska
Elkezdődött a Márton Áron-játékfilm forgatása Megkezdődött a Márton Áron püspök életét bemutató nagyjátékfilm forgatása: szeptember 4-én Csíkszentdomokos határában vették fel az első jeleneteket. A főszerepet Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes színművésze játssza. Márton Áron hétköznapi életének egy momentumát rögzíti az a jelenet, amelyet filmre vettek a Csíkszentdomokos melletti Pásztorbükkön: a világégés után szülőfalujába hazatérő és hivatását kereső fiatal Márton Áron és Kurkó Gyárfás író-politikus szekerekkel hajtanak ki a hegyre, a Báthori Endre bíboros-fejedelem meggyilkolásának helyét jelző emlékkereszthez. Ez a jelenet a készülő nagyjátékfilmből mindössze pár másodpercet, talán egy percet tesz ki, mégis mérföldkőnek számít, mert ezzel tulajdonképpen hivatalosan is megkezdődött a Zord idők csillaga címet viselő, közösségi összefogással készülő Márton Áron-nagyjátékfilm forgatása. A film elkészítését a Mustármag megújulás-szolgálat Márton Áron missziója tűzte ki célul, a forgatókönyvet pedig Papp László római katolikus plébános, a szolgálat vezetője írta. A készülő film rendezője Béres László, operatőre Mayer Zoltán, társproducere pedig Kindl Gábor. – Hogy mikor és hol lesz a következő forgatási nap, arról korai még beszélni. A filmkészítés rengeteg szervezést jelent, mondhatom, hogy a munka kilencven százaléka ebből áll. Most, hogy összeállt a csapat, össze kell hangolódjon a díszletes, a sminkes, a jelmeztervező, a technikai stáb, az alkotók – iszonyú nagy munka megszervezni, hogy mikor, hol, mi történjen, annál is inkább, hogy földrajzilag nagy területen zajlanak majd a forgatások. Lesznek jelenetek, melyeket Kolozsváron forgatunk, másokat Gyergyóditróban, Gyulafehérváron vagy éppen a Duna-csatornánál – ecsetelte Papp László. – Az ősz folyamán kezdjük szervezni a tömegjeleneteket, hiszen a film egyik sajátossága kíván lenni az általa nyújtott közösségi élmény. Ezért azt akarjuk, hogy a tömegjeleneteket ne digitális megoldásokkal vegyük filmre, hanem ahol nyolcszáz ember kell legyen a képsorokon, ott valójában nyolcszáz embert mozgassunk meg. Az egész Erdélyt átfogó helyszín – a Kászonoktól Hunyadig, Torockóig – és a közösségek bevonása is mind hozzájárul ahhoz, hogy bár a film egy elmúlt kort idéz, a mai társadalom keresztmetszetét is tükrözze – tette hozzá. Az Erdély nagy püspökének életét bemutató játékfilm megálmodói már első perctől nyíltan közölték: az egymillió euró (mintegy 4,5 millió lej, azaz nagyjából 315 millió forint) költségvetésű produkciót közösségi összefogással és a közösség anyagi támogatásával kívánják létrehozni. – Az akarjuk, hogy Erdély filmje legyen – mondta erről Papp László. Szavai szerint „gyűlöget” a pénz, de még mindig szükség van a támogatásokra. Forrás: Hargita Népe Magyar Kurír
10. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ Csíkszentdomokos az első katonai felmérés térképein A katonai hadmozdulatok tervezése és végrehajtása céljából mindig szükség volt megfelelő térképre. A XVIII. század második felében a nagyobb területen dúló háborúkban már új hadvezetési módot alkalmaztak, az addig a nyílt és sík területeken egymással szemben vonalalakzatban felálló csapatok hadrendjét a tagolt hadrendű harcászat, vagyis a terep sajátságaihoz igazodó harcmodor váltotta fel. A védelmi állások megválasztásához, a mozgások végrehajtásához a lehetséges csataterekről előre elkészített, részletes és a domborzati viszonyokat is valósághűen ábrázoló térképek kellettek. A Habsburg Birodalom első katonai felmérését közvetlenül a hétéves háború után Mária Terézia rendelte el, befejezésekor már II. József volt az uralkodó, ezért jozefiniánus felmérésnek is nevezik. E felmérés során geodéziai vetületet és földrajzi hálózatot nem használtak, s a magasság-meghatározások alapjául szolgáló szintezési hálózat sem volt. A magassági adatokat nem tüntették fel, hegyvidéken gyakran csak szemrevételezést alkalmaztak. Erdélyt 1769-1773 között mérték fel és 280 szelvény készült. A térképlapok méretaránya 1: 28 800 volt. A térkép mind kivitelezését, mind részletességét tekintve egyedülálló. Segítségével „időutazáson” vehetünk részt, megnézhetjük, milyen volt Csíkszentdomokos és környéke a XVIII. század második felében. A falu nevét Szent Domokos alakban tüntették fel. Méretét tekintve a többi felcsíki faluhoz hasonló (110 telek alkotja), Csíkszeredánál viszont jelentősen nagyobb (kb. 50 ház), mely ebben a korban még kis vásáros hely volt csupán. A települést két utca alkotta, melyek Középtíz, Mezőszél, illetve Alszeg és Várút utcáknak felelnek meg. Ezeket egy keresztutca kötötte össze, ahol híd is vezetett át az Olton. 10 malmot számolhatunk össze az Olt partján. A két templom a római-katolikus és a görög-katolikus felekezeté lehetett. A falut az Olt folyó (Alt Flußs) szeli át. Ebbe ömlik be a Toplitza Pataka, Kis Olt Pataka, valamint a Pabaßzo Pataka. Az úthálózatot földutak, mezei utak alkotják. A Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal összekötő országút (Land Straßse von Csik Szereda in die Gyergÿo) elkerülte falunkat, Dánfalvánál tér le jelenlegi nyomvonaláról, majd Vaslábnál jut ki a Gyergyóimedencébe. A domborzatot pillacsíkozással ábrázolták a „minél meredekebb, annál sötétebb” elv alapján. A jelentősebb kiemelkedések nevét magyarul jegyezte fel a vélhetően német anyanyelvű térképező tiszt: Garatos Hegye, Görtzes, Fekete Resze, Palankaj Havas, Nagÿ Pik, Olt Resze, Hatÿ Erdö, Kerek Tetej, Kerek Pik, Pastor Pik Tetej, Bania Bik Tetej, Szakadat, Terkö, Ötsem Teteje, Monostor Kö, Nagÿ Hagÿmas. A régi térképek böngészésére ajánlom a Mapire – A Habsburg Birodalom Történelmi Térképei Online weboldalt, ahol a térképszelvényekből alkotott mozaik georeferáltan, vagyis mai térképre illesztve nézegethető. Török Tamás
Szavak Nem túl nagydolog. Ez az írás is szavakból áll össze. Egymás után rakosgatott szavak, amiket összeolvasva okosabbak leszünk… vagy nem. Szerencsések vagyunk a magyar nyelvvel. A nyelv ékesszólói, az irodalom művelői bámulatosabbnál bámulatosabb módon és eszközzel onthatják magukból a frázisokat, hogy felszínre hozzák és megcsillogtathassák azt a bizonyos írói vénát. Két módozat létezik arra, hogy a szívünk legmélyebb pontjáig átérezzük a szavak jelentését: egy szerencsés és egy kevésbé szerencsés. A szerencsés az, amikor az irodalomba temetkezünk, és a vénáinkba ömlesztjük mindazt, amit a könyvek lapjain olvashatunk. A másik kevésbé szerencsés dolog, amikor a bőrünkön tapasztaljuk, hogy milyen veszélyes fegyver a szó, amikor dühből és elkeseredésből használják azokat. Nem hiába mondják, hogy az ember elveszti az eszét, ha dühös. A szavak, amik máskor olyan szépen simulnak az emberek ajkára és olyan gördülékenyen folynak le onnan, hirtelen, drasztikus módon a használó ellen fordulnak és áthidalhatatlan szakadékot képesek létrehozni két ember között. Olyat, amit sajnos már szavakkal nem lehet helyrehozni. Hiába bánjuk mélységesen. Az nem segít. Az ember társas lény- mondjuk ezt, oly nagy hozzáértéssel. És valóban. Ezért vannak a szavak, hogy kifejezésre jussanak a bennünk rejlő érzelmek és gondolatok. Hogy leírjuk a körülöttünk lévő világot, hogy segítséget kérjünk és nyújtsunk, hogy ismerkedjünk és elbúcsúzzunk, vagy, hogy szerelmet valljunk. A hétköznapi beszélgetésekben, diskurzusokban nem érezhető az, amit olyan alkalmakkor tapasztalunk meg, mint a veszekedések pillanata, vagy épp a felhőtlen boldogság egy vallomás miatt. A mai társadalmunk, azonban most már nem beszél annyit, vagy legalábbis nem úgy, ahogy régen. Most nem a nyelvváltozásokra gondolok főképp, hanem arra, hogy nagyon könnyen dobálózunk a nagy szavakkal és nem gondoljuk meg kétszer, hogy mit mondunk ki vagy milyen körülmények között. Arról meg szó se essen, hogy mennyire lecsökkent a szemtől szembeni beszélgetések értéke. Most már nem megyünk oda a kiszemeltünkhöz, hanem ‘’ráírunk” a Facebookon… Kényelmesebb megoldás ez tény, de vajon célravezető? Szerintem nem. Azt mindenki tudja, hogy mi a hátránya az olyan beszélgetésnek, ahol nem láthatjuk egymás arcát, vagy legalább nem halljuk egymás hangját. De ez csak az egyik probléma. Elhidegülünk egymástól. Vajon valamikor lesz randi, ahol a felek nem is találkoznak egymással??? A szavak a kommunikáció alapjai. De nem csak arra képesek, hogy megértessenek velünk dolgokat, hanem arra is, hogy elborzadjunk rajtuk egy olyan okból, amit magunk sem értünk, vagy, hogy gyönyörűséget leljünk benne. Ezt a két dolgot példázni is szeretném: „Alvó szegek a jéghideg homokban. / Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. / Ma ontják véremet.” Pilinszky János, Négysoros. Tipikus példája annak, amikor a szavak borzongást keltenek az önmaguk csupasz valósága miatt. Ilyenkor az olvasó feltesz néhány kérdést. Miért vannak a szegek a homokban? Ki hagyta égve a folyosón a villanyt, és miért? Figyelmeztetni akart, vagy elhagyott? Borzongató, főleg azért, mert a szavak ebben az esetben nagyon egyszerűek, nincsenek bonyolult “stílek” és mégsem értjük igazán… “És lett pompás agancsú háziállat,/ vadász-szívekbe dobbantó remek, s csudálva nézte, rajta mit csudálnak/ csudálkozó kiránduló-szemek...” Áprily Lajos, Az irisórai szarvas. Ez a szakasz klasszikus példája a gyönyörű költői frázisoknak. Szinte az egész szakasz ilyen és mégis, pontosan tudjuk mit jelent. Tudjuk, hogy a költő a szarvashoz méltatlan környezetre gondol és arra, hogy mivé lett a gyönyörű állat, azért, mert a borjak közt nőtt fel. Szavak. Érdekes dolog. Jó dolog játszani velük, de azért nem árt vigyázni, hogy mit teszünk, mert ahogyan a fenti példák és mutatják: gyönyörködtet és elborzaszt, és nem kell ahhoz költőnek lenni, tehát vigyázzunk a szavainkra. Opra Tímea
11. DOMOKOI KITEKINTŐ ______________________________________________________________________________________ Itt van az ősz, itt van újra Lassan már itt van az ősz, ilyenkor nagy a reggeli és déli hőmérsékletek közötti ingadozás, ami jobban megviseli a szervezetünket. A meleg nyári napok után a szervezetnek is időre van szüksége, amíg megszokja a hidegebb időjárást, ezért ilyenkor érzékenyebbek vagyunk a fronthatásokra. Általában a fronthatásra érzékenyebbek a nők, az idült (krónikus) betegségben szenvedők, például: a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők valamint az asztmás betegek. Azok a betegek, akik állandó gyógyszereket szednek, mindig jobban oda kell figyeljenek a hőmérsékleti változásokra. Míg nyáron figyelni kell arra, hogy az izzadással is folyadékot veszít a szervezet, ezért többször kell vérnyomást méretni, az orvos tanácsát kikérni az esetleges gyógyszerváltoztatásokról, addig az őszi hónapokban gondolni kell arra, hogy a frontra érzékeny betegek, ha lehetséges, ne tartózkodjanak frontbetöréskor túl sokat a szabadban. A magas vérnyomásos betegnek ilyenkor kiugorhat a vérnyomása, a szívbetegeknél nagyobb az infarktus veszélye, az asztmás betegnél kialakulhat az asztmás roham. Jó, ha néha ellenőriztetjük a vérnyomásunkat, de van egy tévhit az emberek körében, éspedig az, hogy csak akkor kell bevenni a vérnyomáscsökkentő gyógyszert, ha kiugrik a vérnyomás, vagy el lehet hagyni a szívgyógyszer szedését és csak akkor kell bevenni, ha már jelentkezik valamilyen szívpanasz. A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket mindig szedni kell, ha elfelejtjük bevenni egy alkalommal, még nem történik semmi, de nem szabad úgy szedni, hogy méretjük a vérnyomást és annak függvényében vesszük be a gyógyszert. Ez sokkal jobban megviseli a szervezetünket és az érrendszernek is nagyon káros. A szívgyógyszereket is szedni kell, ahogy az orvos előírta, de ha a gyógyszerszedés mellett is jelentkeznek panaszok, akkor jobb orvoshoz fordulni. Az asztmás betegeknél ősszel, amikor megjelennek a ködös napok, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy kialakul egy asztmás roham. Mindig kérjük ki az orvos véleményét az úgynevezett “spray” használatáról, hogy a krízisben melyik az a “spray”, aminek az adagját emelni lehet, vagy melyiket lehet használni a roham alatt is. Ezek a gyógyszerek általában por formájában vannak és egy mély szippantással direkt a légutakba jutnak, ahol kifejtik a hatásukat. Ezert sokkal kevesebb mellékhatásuk van, mint a korábban használt gyógyszereknek. Tehát ne féljünk használni, még a kisgyerekeknél sem, főleg azoknál, akik krónikus hörghurutban szenvednek. A kisgyerekeknél egy maszk segítségével juttatjuk ezeket a gyógyszereket a légútakba. Ősszel nagyon sok a gyomor és a bélrendszeri megbetegedésekben szenvedőknél a panaszok kiújulása, ezért ilyenkor jobban oda kell figyelni az étkezésre. A gyomorfekélyben szenvedő betegnek nem kötelező az állandó gyógyszer szedése, néha amikor vannak panaszmentes időszakok, akkor meglehet szakítani a gyógyszerszedést. A panaszok jelentkezésénél a gyógyszert kúraszerűen kell elkezdeni 10-14 napos időszakban, napi rendszerességgel. Nem jó, ha néha-néha, amikor fáj, bekapunk 1-1 tablettát. Mindenki szeretné felkészíteni a szervezetét a téli hónapokra, ezért megprobáljuk a vitaminok bevitelével elősegíteni a szervezet immunrendszerének javítását. A vitaminok szedésénél jó, ha kikérjük az orvos véleményét, mert vannak olyan vitaminok, aminek a túladagolása káros lehet a szervezetre. Például ilyen a kalcium, szedésénél oda kell figyelni arra, hogy egy hónapban 10 napig szedjük, utána 20 nap szünetet kell tartani. Ellenkező esetben a kalcium lerakódik a szervezetben és elősegíti az epe- valamint a vesekő kialakulását. Ilyenkor gyakoribbak a légúti megbetegedések, felfázások és hajlamosak vagyunk az első gyógyszerként az antibiotikumot elindítani. Tudni kell, hogy nem célzott antibiotikum szedésénél rezisztenciát alakíthatunk ki, ami azt jelenti, hogy nem lesz érzékeny, vagyis nem fog reagálni a kórokozó az adott antibiotikumra. Ha mégis elkezdjük az antibiotikum szedését, akkor napi rendszerességgel 5-7 napig kell szedni, ha nem tapasztalunk javulást, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Azt szeretnénk, hogy minél kevesebb gyógyszer bevitelével a lehető legegészségesebbek maradjunk, ezért vigyázni kell arra, hogy ne ártsunk többet a gyógyszerszedéssel a szervezetnek, fontos az, hogy hagyjuk az új gyógyszer bevezetését a szakemberre, próbáljuk követni az orvos utasításait és betartani egy rendszerességet. Boros Hajnal
Báthory András fejedelem, aki székelyek keze által veszett oda Báthory Andrásnak egészen fiatal kora óta kulcsszerepet szántak családtagjai. A csecsemőkorában árvaságra jutott András és testvére, Boldizsár először apai nagybátyjuk, Kristóf erdélyi vajda udvarában nevelkedtek, majd másik nagybátyjuk, Báthory István lengyel király vette maga mellé őket. András hiába volt tehetséges és érdeklődő fiatal, nagybátyja által előre elrendelt papi hivatása nehezen akart kibontakozni. Látva bátyja, Boldizsár harci sikereit, inkább katonai pályára vágyott, de engedelmesen meghajolt Báthory István akarata előtt . Még húszéves sem volt, amikor a kisebb rendeket felvette és kanonoki címet kapott. Nem sokkal később utódlási joggal felruházott segédpüspökké nevezték ki Warmiába, Báthory István pedig még a bíborosi kalapot is kijárta kedvenc unokaöccsének. A fiatal bíboros feladatát igyekezett komolyan venni. Mint Báthory István fogadott örököse, András is versenybe szállt a lengyel királyi trónért, ám a nemesek inkább Zsigmond mellett döntöttek. Gyakran látogatott haza Erdélybe és növekvő aggodalommal figyelte a fiatal uralkodó kiszámíthatatlan és erőszakos politikáját. Zsigmond 1599-es lemondása után őt választotta fejedelemmé a medgyesi országgyűlés. Vonakodva fogadta el a felkérést, hiszen az ő hazája már Lengyelország volt, nehezen ismerte ki magát az erdélyi ügyekben. Hiába próbált a Habsburg és a török birodalom között egyensúlyozni, hiába érte el, hogy Mihály havasalföldi vajda hűséget fogadjon, a Zsigmond által jobbágysorba süllyesztett székelység problémáit nem tudta megoldani. A belpolitikai ellentéteket használta ki a Habsburg Rudolf császár által feltüzelt Mihály vajda, hogy szavát megszegve Erdélyre támadjon, és október 28-án Schellenbergnél megvívja azt az ütközetet, amelyet az oldalára állt székelyek döntöttek el. A vesztes Báthory Lengyelországba indult, ám Csíkszentdomokosnál nem jutott tovább. A fellázadt falubeliek Pásztorbükkön érték utol, ahol Ördög Balázs (és Nagy Kristály András) mért halálos csapást Báthory András fejére. A bíboros levágott fejét Mihály vajdának küldték, aki később elhozatta Báthory testét is, hogy díszes temetést rendeztessen – látványosan demonstrálva „kegyességét”, amely később szenvedéssel teli időszakot hozott Erdély számára. Csíkszentdomokos lakóit egyházi átokkal és száz évre szóló, pénteken és szombaton tartandó böjttel sújtotta a pápa. Pásztorbükk vezeklő búcsújáró hellyé vált, Báthory András pedig számos monda hősévé lett. A mondák bőven merítettek az Erdélyben virágzó Szent László-hagyományból és a Bibliából, a környék lakói több helyen a fejedelem lovának megkövesedett lábnyomát vélték felfedezni. A legenda szerint a gyilkosság helyszínén vérforrás fakadt, Csíkszentdomokost pedig hét évig aszály és éhínség sújtotta. Báthory András emlékét ma kis kápolna őrzi Pásztorbükkön, melyet 2012-ben építettek újjá, a vezeklő hagyománya pedig még ma is él. Forrás: http://tortenelemportal.hu/
12. DOMOKOSI KITEKINTŐ __________________________________________________________________________________________ Jó étvágyat! Tüskéshátú lassan rágta a répát, majd abbahagyta a rágást, s zavartan megkérdezte: – Miért nézel olyan mereven, Ugrifüles? Rosszul eszem? – Nem, nem! – mentegetőzött udvariasan Ugrifüles. – Nem azért néztelek! Ellenkezőleg! Tetszik, hogy ilyen jó étvágyad van! Csak egy kicsit elgondolkoztam. De Tüskéshátú megmakacsolta magát. – Biztosan rosszul eszem…, és úgy hallottam, hogy van egy csomó szabály az evésről! Ugrifüles mosolyogva nézett a barátjára. – Van, van, de nem olyan nehezek! Edd nyugodtan a répát, én közben elsorolom az étkezés illemszabályait. – Jó – mondta Tüskéshátú. – Sorold! – A legfontosabb, hogy szépen együnk! Jó étvággyal, de nem habzsolva, mint a hörcsög. Ne tömjük tele a szánkat. Nem szürcsölünk, nem szuszogunk, nem csámcsogunk, szép nyugodtan eszünk! És mindig akkora falatot kapjunk be, amekkorát csukott szájjal kényelmesen meg tudunk rágni, és le tudunk nyelni. Így jobban esik az étel is, érezzük a finom ízeket. Miért szalasztanánk el ezt az élvezetet? Eddig érted? Tüskéshátú bólintott, hogy eddig érti. – Ha evés közben vagy evés után iszunk, előbb nyeljük le a falatot! – folytatta Ugrifüles. – És ivás előtt töröljük meg a szánkat, hogy ne legyen zsíros a pohár! A poharat pedig fogjuk meg mind az öt ujjunkkal, s ne tartsuk el a kisujjunkat! Minek tartanánk el? Tüskéshátú bólintott. – Értem. Szájtörlés, pohárfogás. – Helyes! Most figyelj! Általában tányérból szoktunk enni, a levest mélytányérból, a többit lapostányérból. Használunk kanalat, kést, villát. A kanalat jobb kézbe fogjuk, úgy kanalazunk vele. A kanalat ne kapjuk be, nem azt akarjuk megenni! A hegyéről öntsük ügyesen a szánkba a levest. A tányérba úgy merítsük be, hogy ne csörömpöljön a fenekén. Késsel-villával a húsételt szoktuk enni. Jobb kézbe fogjuk a kést, balba a villát. Egyiket se fogjuk marokra, mert úgy nehezebb vele enni. Elég hozzá három ujjunk is. A késsel vágunk egy falatot a húsból, a villára toljuk, a villával a szánkba tesszük. Ilyen egyszerű az egész! Újra vágunk, újra eszünk. Előre ne vágjuk fel a húst, nem szokás! A kést pedig sose vegyük a szánkba, mert nem illik, és még elvágja! Apróra vagdalt húshoz, például pörkölthöz, fasírthoz, vagy halhoz, főzelékhez, tésztákhoz elég a villa! Együk csak nyugodtan villával! Ilyenkor jobb kézbe fogjuk a villát! Legfeljebb egy kenyérdarabkával segítünk. A csirkecombot kézbe vehetjük, ha zsíros, szalvétával fogjuk meg a végét. Kézzel fogjuk még meg a gyümölcsöt és a kenyeret, de amit megfogtunk, el is kell venni! Kézzel esszük a fánkot, a pogácsát, a szendvicset. A kenyérből is kézzel törünk le egy-egy darabot, és nem harapjuk. Ha megettük a húst, villára szúrt kenyérdarabbal kitörölhetjük a tányért, kár lenne a finom szaftért! Tüskéshátú figyelt, nehogy elszalasszon valami fontos illemszabályt. Majd töprengve megszólalt: – Eddig mindent értek, nem is olyan nehezek ezek az illemszabályok! Csak azt nem értem, hogy ha villával, illetve csak kanállal eszünk, hol legyen a másik kezünk? Ugrifüles kapásból válaszolt, mint akinek a kisujjában van az egész. – Igen, igen! Tartsuk a kezünket az asztalon! Ne lógassuk le! Az evőeszközökkel ne csörögjünk, ne játsszunk, ne hadonásszunk! Együnk velük! Ha végeztünk az evéssel, az evőeszközöket, a kést és a villát egymás mellé fektetve az üres tányérunkra tegyük vissza! Ezzel jelezzük, hogy befejeztük az evést. A használt evőeszközöket ne tegyük az abroszra, mert bepiszkítja! Éppen ezért a csontot, magot, halszálkát is a tányér szélére tegyük! A villával, s nem a kezünkkel! A tálból a levest merőkanállal szedjük, a húsos tálból villával és késsel vegyünk, de ne a sajátunkkal! Mi van még? A szalvéta! A szalvétával a szánkat, a kezünket töröljük meg! Kész! Ennyi az egész! Ugrifüles vidáman hátba vágta Tüskéshátút. – Látod, nem is olyan nehéz szépen enni! A kés, a villa használata nem boszorkányság! Gyorsan meg lehet tanulni! Egyszer megtanulod, és többet nincs rá gondod! Forrás: Internet
Zöldparadicsomos krém télire Hozzávalók: 3 kg zöldparadicsom, 12 darab paradicsompaprika, 12 darab paprika, 1 kg sárgarépa, fél kg hagyma, 3-4 babérlevél, só, bors, 3 evőkanál cukor, 1 evőkanál ecet, késhegynyi befőzési szalicil. Elkészítése: A zöldparadicsomot megmossuk, négybe vágjuk és lesózzuk, majd egy éjszakát állni hagyjuk. Másnap ledaráljuk, a többi megtisztított, felaprított zöldséggel együtt. Egy nagy edénybe odarakjuk főni, hozzáadjuk a babérlevelet és addig főzzük, amíg a leve elfő és megpuhul a zöldség. A vége felé ízesítjük. Tiszta üvegekbe töltjük, és száraz dunsztba hagyjuk kihűlni. Amikor kibontunk egy üveget, alaposan szűrőn lecsepegtetjük, majd házi majonézzel összekeverjük. Forrás: Internet Ez már az ősz. Borzongva kél a nap. Közeleg a rozsdaszínű áradat. Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött elnémul a rigó, el a tücsök. (...) Csügged az ág, ejti leveleit. Ó, ha az ember is a bűneit így hullatná! S lomb nélkül, meztelen, de állhatnék telemben bűntelen! Zelk Zoltán **************************************** SZERKESZTŐSÉG: Kiadó: Polgármesteri Hivatal Felelős szerkesztő: Sándor Edit Szerkesztőség: Bíró Anna-Veronika, Bíró Csilla, Boros Hajnal, Darvas Piroska, György Irma, Ilyés Erika, Kedves Annamária, Kurkó Mária, Miklós Anna, Miklós Beáta, Opra Tímea, Török Ágota, Török Tamás. Korrektor: Gidró Melinda Számítógépes szerkesztés, tördelés: Sándor Edit Szerkesztőség címe: Községi Könyvtár, Csíkszentdomokos, 393 szám. Telefon: 0266-336758 Online változat: www.domokosikitekinto.eoldal.hu Elérhető: www.domokos.ro weboldalon. Nyomtatás: Alutus nyomda, Csíkszereda. Kiadva: 1000 példányban. Szívesen fogadjuk írásaikat, leveleiket, észrevételeiket. Az újságban közölt írások tartalmáért, hitelességéért a szerzőket terheli a felelősség!
__________________________________________________________________________________________
