Helyi gazdaságfejlesztés – projekt összefoglaló és tanulságok (munkaanyag) Vezetıi összefoglaló Mit értünk helyi gazdaság alatt? Helyi gazdaságfejlesztési projektnek tartjuk azon kezdeményezéseket, amelyek a helyi társadalom (helyi közösségek: egymással közvetlen gazdasági tranzakcióban lévı egyének) humán, gazdasági és környezeti erıforrásainak mobilizálásával kívánnak javítani az érintettek gazdasági helyzetén, illetve amelyek a helyi szereplık együttmőködésén alapulnak. A helyi gazdaságfejlesztés célja az adott mikrorégió gazdasági növekedésének és integrációjának elısegítése, többféle eszköz együttes alkalmazásával. Milyen tanulságokkal szolgált a projekt? A nemzetközi és hazai szakirodalom igen hasonló tanulságokkal szolgál a helyi gazdaságfejlesztési projektek tervezését és végrehajtását tekintve. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden, majd külön kiemeljük a jelen projekt keretében vizsgált esettanulmányok által is megerısített megállapításokat. 1. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Nincs egy recept, egy univerzálisan alkalmazható stratégia a térségi fejlıdés beindítására, serkentésére. (Gwen 2004, OECD 2003, 2009) A megfelelı helyi fejlesztési stratégia kialakításának egyik fontos feltétele a helyi adottságok és kapacitások felmérése, alapos elemzése, a helyi adottságokra és tényezıkre szabott projektek kialakítása. (BI 2011, Gwen 2004, OECD 2003, 2009, 2012) Magyarországon nehéz az összetett, több beavatkozási eszközre támaszkodó helyi fejlesztési projekt finanszírozása. Ennek oka a hazai költségvetési források szőkössége, az elérhetı források (lásd EU társfinanszírozott OP források) rugalmatlansága, illetve a különbözı ágazati programok közötti nehéz átjárhatóság. (AA et al 2012, BI 2012, Pannon et al 2011, OSI MtM-KAI 2011) A helyi közösség (kiemelten a roma lakosok) bevonása/részvétele nélkül az ilyen típusú beavatkozások megfelelısége megkérdıjelezhetı, fenntarhatóságuk nem garantált. (AA2001, BI 2011, EC 2012, Gwen 2004, OECD 2003, OECD 2012). A helyi szereplıket már a tervezési fázisba be kell vonni, utólagosan ez nem pótolható. Mindezt a központi programok tervezésével és szakpolitikai keretek kialakításával összhangban kell megvalósítani. (BI 2011, EC 2012, Pannon et al 2011) Érdemes a helyi szereplıkkel való együttmőködés során a civil szerepelık tapasztalatára és kapacitásaira is hagyatkozni. Ez különösen igaz a hátrányos helyzető elmaradott térségekben, ahol a civil szereplık megítélése kedvezıbb, míg a kormányzati szervek/ügynökségekkel szembeni várakozások inkább negatívak (EC 2012) Az elérhetı (EU társfinanszírozott) pályázati források, az ezek mögötti támogatások pályázati tartalma, a pályázati kiírások idızítése jellemzıen nincs vagy nagyon kis mértékben van összehangolva. Ezeket a forrásokat „lefölözik”, és így nem jutnak el a legelmaradottabb térségekben érintettekhez, vagy ha igen, akkor sem a külsı forrásokat/eszközöket leginkább igénylı, hátrányos helyzető célcsoportokhoz (OSF MtM-KAI 2011, TASZ 2010, PWC-KPMG 2006) A helyi szinten megvalósuló projektek ideális esetben illeszkednek a központi fejlesztéspolitikai programokhoz, a támogatási rendszeren keresztül a kormányzati szakpolitikákhoz és azok céljaihoz, illetve fordítva is igaz ez a reláció. A helyi kezdeményezések nem lesznek fenntarthatóak, amennyiben a központi szakpolitikai intézkedések nincsenek összhangban ezekkel a fejlesztésekkel, ha az egyes ágazati intékedések ellenében hatnak a helyben megfogalmazott céloknak, az egyéni motivációknak (a teljesség igénye nélkül - lásd például munkaerı-piaci és szociális
1
segélyek/járulékok ellenösztönzı hatása, minimálbér emelés munkaerıpiaci kiszorító hatása, hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatását nehezítı adó-, járulék- és adminisztratív terhek az üzleti szektorban; errıl részletesebben BI 2011, OECD 2003). Milyen következtetéseket vonhatunk le? A jelen projekt keretében áttekintett helyi gazdaságfejlesztési szolgálnak módszertanilag védhetı következtetésekkel a eredményességére, hatásosságára vonatkozóan, azonban kulcsfontosságú szerepét, illetve jól demonstrálnak néhány, megállapítást. •
• •
•
•
•
projektek számosságuknál fogva nem helyi gazdaságfejlesztés garantált jól szemléltetik néhány tényezı a szakirodalomban is visszaköszönı
Minden esetben azonosítható a tényezık azon köre, melyek megléte minimálisan szükséges a termelı/szolgáltató gazdasági tevékenységek beindításához, a gazdasági hálózatokhoz való csatlakozáshoz. Ezen tényezık – legyen szó a humán vagy a fizikai tıkérıl, vagy éppen közösségi javakról, közszolgáltatásokról – fejlesztése összetett eszköztár alkalmazását kívánja meg, mint például, a helyi közösség építését, helyi vezetı (’hıs’) támogatását, a piaci információk és üzleti szolgáltatások közvetítését, a helyi közösségi közlekedési szolgáltatások kiépítését. Ezzel egyidejőleg szükséges pénzbeli támogatásban részesíteni az infrastruktúra fejlesztését, és/ vagy az üzleti beruházások megvalósítását. . (Bármelyik tényezı megléte, vagy annak elérhetısége hiányában nem lendíthetı át az adott település/közösség egy olyan fejlıdési szakaszba, melyben már külsı támogatás nélkül is folytatni tudják megkezdett vállalkozásaikat, tevékenységüket. Ugyanakkor ilyen összetett beavatkozások csak minium közép távon, azaz 3-5 éven belül valósíthatók meg eredményesen. (AA et al 2012, BI 2011, EC 2012, OSF MtM-Kai 2011) A hátrányos helyzető települések esetében az is nagy elırelépés, eredmény az elsı fázisban, ha 1) a korábban passzív egyének és közösségek aktivizálódnak, s ezzel „fejleszthetıvé”, kezelhetı célcsoporttá válnak, 2) jövedelem-generáló kezdeményezések indulnak, amelyek azonban a várható projketidıtartamon, 1-2 éven belül még nem versenyképesek (lásd Besence, Komlóska) A fenntarthatóság szükséges feltétele a helyi közösség önkéntes részvétele (’bevonódása’) a tervezésbe és a végrehajtásba, azok mindegyik fázisába: helyi erıforrások felmérése és aktivizálása, a gazdaságossági számítás (üzleti terv) készítése; humán- és infrastrukturális erıforrások fejlesztése. Javasolt programelemnek tekinthetı az integráció (külsı gazdasági, termelési és-vagy értékesítési kapcsolatok) erısítése, a jövedelemgeneráláson, foglalkoztatáson túlmutató szociális fejlesztés, szolgáltatások nyújtása. (Pl. Belecska) Az egyedi fejlesztések fenntarthatóságát azonban még az elızıekben felsorolt feltételek együttes teljesülése sem tudja garantálni, azaz mindig azonosítható lesz egy-egy, további olyan tényezı, mely a helyi fejlıdési pályán való maradást segíteni tudná, azonban nem adott, vagy nehezen elérhetı (pl. árufelvevık/értékesítési piac bıvítése elérhetı földrajzi közelségben – lásd besencei eset; helyi szolgáltatás reklámozásának/célzott marketingjének hiánya a potenciális, földrajzilag távolabb esı vásárlói körben – lásd Kisvejke) Végül, de nem utolsó sorban, jelen projekt tapasztalatai is megerısítik, hogy olyan településeken/közösségekben, amely minden szempontból elmaradott és jelentıs hátrányt szenvedett, igen nehéz támogatás nélkül, akár csak közép távon együttmőködést és helyi ráfordításokat igénylı projektek beindítani.
2
Esettanulmányok összefoglalása Bevezetı Az utóbbi két évtizedben Magyarországon igen alacsony szinten stabilizálódott a foglalkoztatottsági ráta (2012. június-augusztusában a 15-74 évesek 51,1%-a). Ezzel párhuzamosan hirtelen megnövekedett a munkanélküliek aránya, ami az ezredforduló környékén tapasztalt átmeneti javulást követıen 2008 második fele óta újra megnövekedett (2012. július-augusztusában 10,4%). Ráadásul a folyamat együtt járt a területi egyenlıtlenségek fokozódásával. Az a tény, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben földrajzilag messze nem kiegyenlített gazdasági fejlıdés figyelhetı meg, jelentıs kihívás a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítása szempontjából, és ezt csak nehezíti a közszolgáltatások ugyancsak nem egyenlı esélyő elérhetısége (lásd tömegközlekedés, orvosi/ védınıi szolgáltatás, munkaügyi kirendeltségek, szak- és továbbképzési szolgáltatók földrajzi elérhetısége, BI 2011). Sajnálatos módon az utóbbi bı két évtized kormányzatainak politikái nem tudtak mit kezdeni ezzel a helyzettel, és így napjainkra az elmaradott térségekben jelentısen visszaszorult a helyi foglalkoztatás. Általánossá vált, hogy a kevés foglalkoztatott nagyobb része sem helyben dolgozik, mivel ezen elmaradott térségekben fekvı településeken helyben nincs munkalehetıség. Ennek következtében a viszonylag kevés foglalkoztatott is többnyire naponta ingázik, és az így elérhetı munkahelyek lététıl függ akár egy egész család megélhetése. Ráadásul mindezzel párhuzamosan az ingázás költségei jelentısen növekedtek, és a napi ingázás is csak kis távolságon belül kifizetıdı (Kertesi G. 2000, Köllı J. 1997). Az ingázások következtében a lokális foglalkoztatás a településállomány jelentıs részében szinte teljesen megszőnt, vagy legalábbis „szürkült” / marginalizálódott. Mindez a mezıgazdasági termelés struktúrájának átalakulásával, valamint a birtokszerkezet kedvezıtlen irányú „reformjával” egyrészt a helyben élık mentális állapotát is roncsolta, másrészt pedig a kultúrtáj karbantartásának a lehetıségeit is rontotta. Az elmaradott térségekben élı lakosság vállalkozási aktivitása igen alacsony, és meglehetısen kevés ismerettel rendelkezik az önfoglalkoztatásról, a vállalkozás-alapításról (BI 2012b). Ráadásul az utóbbi évtizedekben a helyi közösségek összetartó ereje jelentıs mértékben csökkent. (Utasi Á. 2012) E tényezık, kiegészülve a tıkehiánnyal, tovább nehezítik a falvakban és kisvárosokban a helyi foglakoztatás javítását. A vállalkozási aktivitás nagyfokú hiányát mutatja, hogy Magyarországon még a mikrohitelezés (Grameen-modell, CAF stb.) is csak gyerekcipıben jár, és igen lassan terjed (BI 2012, Béres T. 2011, Hırich B – Szabó Á. – Szegı D. 2009). Jelen projekt arra irányult, hogy – hangsúlyozottan nem reprezentatív szándékkal – feltárjon olyan kezdeményezéseket, melyek tanulságos/jó példákkal szolgálhatnak helyi gazdaság ösztönzésre, helyi foglalkoztatást erısítı vállalkozói tevékenységekre. Vizsgálati céljaink voltak: • • •
kulcstényezık feltérképezése helyi gazdasági kezdeményezések esetében, mozgatórugók és meghatározó szereplık azonosítása, kormányzati és civil(?) támogatások szerepének vizsgálata, ezek hozzáadott értékének feltárása.
A projekt fogalmi kerete A hazai irodalomban számos kifejezést találunk, melyek a helyi gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódnak (helyi gazdaság, szociális gazdaság, szociális vállalkozás, közösségi vállalkozás, közösségi kezdeményezéső gazdaságfejlesztés, stb.). Jelen kutatásban a nemzetközileg is elfogadott fogalmakra támaszkodtunk. Tesszük ezt azok egyértelmősége és összehasonlíthatósága miatt.
3
Az OECD (2009) értelmezésében a helyi gazdaság tárgyalása csak együtt lehetséges a helyben megvalósuló kezdeményezések és a (kormányzati) szabályozók elemzésével. A helyi gazdaság fı feladata a globális gazdasági válság okozta egyre magasabb munkanélküliség kezelése, a helyi erıforrások és kormányzati intézkedések összehangolásával. A meghatározás legfontosabb elemei: a mobilizálás, azaz a már meglévı erıforrások kiaknázása, illetve a helyi szereplık együttmőködésének ösztönzése. A helyi gazdaság ösztönzi és (jobb esetben) erısíti a különbözı típusú helyi szereplık (kormányzati-intézményi, üzleti, civil) együttmőködését. Fontos továbbá, hogy a helyi gazdaság körébe csak összetett, azaz pl. képzéseket, munkahelyteremtést, szociális segítı programokat együttesen tartalmazó kezdeményezések tartozhatnak. Ezzel megegyezı értelmezést használnak Gwen és szerzıtársai (2004) is a Világbank gyakorlatát követve. İk a helyi kapacitások fejlesztésével és a helyi szereplık többoldalú (lásd magánszektorbelikormányzati-civil) együttmőködésével jellemzik a helyi gazdaságfejlesztésre irányuló projekteket, melyeknek világos célja az érintett (kis)térség gazdasági potenciáljának és beágyazottságának javítása, a gazdasági növekedés beindítása. Az általunk citált meghatározásokat a magunk részérıl annyiban módosítanánk, hogy hangsúlyozzuk a helyi foglalkoztatás serkentését, ugyanakkor egyetértünk a helyi szereplık együttmőködésének szükségességével. Mindezek alapján a következı meghatározást alkalmaztuk: A helyi gazdaság körébe tartoznak azok a projektek, kezdeményezések, amelyek a helyi társadalom (helyi közösségek: egymással közvetlen gazdasági tranzakcióban lévı egyének) humán, gazdasági és környezeti erıforrásainak mobilizálásával kívánnak javítani az érintettek gazdasági helyzetén. A javulás két mérhetı módja a jövedelem növekedése és/vagy a kiadások csökkentése, illetve jövedelmek helyben tartása új technológiák, munka- vagy elosztás szervezési módok alkalmazásával. A helyi gazdaság célja az adott(kis)térség gazdasági növekedésének és gazdasági integrációjának elısegítése, több eszköz együttes alkalmazásával. Helyi gazdaságfejlesztésre irányuló projektek az alábbi típusokba (vagy ezek kombinációiba) sorolhatók: •
•
A helyi termék elıállítása: egyedi jellemzıkkel bíró, az adott településre/mikrotérségre vonatkoztatható jellemzıkkel ellátott termékek; a helyi jellemzıket (brand) alkalmazó marketing (ez utóbbi még automatikusan teszi „helyivé” az adott gazdaság tevékenységet. Tehát van egy olyan termék, legyen az mezıgazdasági vagy ipar termék (medgyesegyházi dinnye, mezıcsáti miskakancsó, gyöngyöspatai bor stb.), vagy valamilyen szolgáltatás (többnyire valamilyen látványosságra, vagy helyi adottságra épülı turisztikai szolgáltatás). A lényeg mindkét esetben az, hogy a település vagy tájegység nevéhez kötıdı jószágról beszélhetünk, ami megfelelı marketing .tevékenységgel széles körben megismertethetı. További tipikus példák a napjainkban divatjukat élı „terményfesztiválok”. A helyi piac: a helyben elıállított javak helyben élık számára történı értékesítésének elısegítése; a jövedelmek helyi kereskedelmi tranzakciókkal való helyben tartásának ösztönzése. Ide tartozhatnak a lokális „kispiacok”, a helyi iskolai konyhára történı termelés, de a különféle (helyi elszámoló egységhez kötött vagy forintalapú) csereügyletek, kereskedési rendszerek. A helyi piac élénkítésében egy gyakran használt eszköz az alternatív fizetıeszköz bevezetése (lásd pl. Soproni Kékfrank). Egy másik megoldás lehet pedig az, amikor a távolabb élıket próbálják bevonni a saját piacukra (vidéki termelık és városi vásárlók egymásra találásának elısegítése). Ezen kívül megemlíthetjük a napjainkban egyre inkább terjedı formáját a helyi piac fellendítésének,
4
•
•
amikor az önkormányzati tulajdonban szociális konyhát látják el helyi beszerzéső termékekkel. A helyi termelés, munkaszervezés serkentése, azaz a helyi munkaerı foglalkoztatását célzó kezdeményezések. Különösen fontos itt a munkaerı fejlesztését (szaktudást adó és munkaerı-piacra – de sokkal inkább a termelıtevékenységbe – való bevezetést célzó képzések), a bevontak számára egyértelmően érthetı (azaz egyéni stratégiai célként tételezhetı) jövıkép felvázolása (foglalkoztatott vagy önálló termelı). Olyan munkaszervezési vagy munkaszervezeti formák felállítása, amelyek megfelelnek ennek a tevékenységnek. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ezen szervezeteknek felállítása önmagában még nem tekinthetı helyi gazdaság projektnek. (Lásd a felülrıl ösztönzött, de valódi termelést alig végzı szövetkezeti formákat.) Helyi közösség, lokális értékek táplálása, helyi közösség kohéziójának erısítése. Vagyis egyértelmően kapcsolódik a helyi gazdaság köréhez az a tevékenység, amely a helyi értékek és erıforrások felkutatását célozza, de mindenképp azzal a szándékkal, hogy aktivizálja a helyi közösséget és alapot teremtsen egy késıbbi kifejezetten gazdasági (az elızıekben említett három kategóriába tartozó) kezdeményezéshez. A legtöbb elmaradott, alacsony gazdasági aktvitással jellemezhetı térségben alapvetı probléma, hogy nincs meg a helyi társadalmon belüli összetartás, bizalom, ami akadályozza a piaci alapú csereügyletek kialakíulását, azaz a gazdaság fejlıdését, de sokszor még a kívülrıl érkezı transzferek/támogatások ésszerő és hatékony felhasználását is. A közösség fejlıdése esetenként önjáró módon is beindulhat. Gondoljunk csak az agglomerációs győrőkben fekvı települések, vagy épp a dezurbanizáció révén érintett települések esetére, amikor a tömegesen beköltözı egykori városi lakosok teljesen más szokásokat, illetve egy közösségi hálót honosítanak meg. Ennek egyik változatának tekinthetı az ökofalvak létrehozása is. Persze ezen esetekben mindig kérdéses az „ıslakosok” és a „gyüttmentek” egymás közötti kapcsolatának az alakulása (Kresák E. 2009, Szabó J. 2003). Ennél azonban sokkal gyakoribb, amikor egy helyi vezetı („hıs”) közösségszervezı kezdeményezése hoz sikereket ezen a téren. A közösségen belüli összetartást sok esetben a magas arányú roma lakosság is befolyásolja, hiszen sok településen tapasztalhatunk kisebb-nagyobb feszültséget a roma és a nem roma lakosság között.
Mi a helyi gazdaság, illetve a helyi gazdaságfejlesztés kifejezések alatt - fentiek értelmében – a ’szociális gazdaságfejlesztést’ is értjük. Feltételezzük ugyanis, hogy ahol külsı ösztönzı nélkül, piaci alapon is mőködıképes gazdasági modell építhetı fel, azt már kiépítették. Lásd pl. az országos szinten is jól ismert termékeket nagy mennyiségben elıállító településeket/térségeket, melyek mindezek hatására jövedelmi viszonyait tekintve térségük települései közül is kiemelkednek (Méhkerék, Mórahalom, Medgyesegyháza, Villány stb.). Azt gondoljuk, hogy a helyi gazdaság fejlesztésénél kiemelt jelentıségő kérdés, hogy az milyen célokat követ (kizárólag bevétel és profit maximalizáló, vagy e mellett más, közösségi célokat is, mint pl. a helyi közösség fejlesztése, kultúrtáj helyreállítása stb.), illetve fontos megkülönböztetı tényezı, hogy önállóan, külsı beavatkozás nélkül valósul-e meg, vagy valamilyen külsı segítséggel kezdenek el árut/terméket elıállítani? (lásd pl. Magyarországon az SZMM szociális földprogramját, vagy az OFA és a ROP 3.2 Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban c. konstrukcióját). Vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése Kiinduló pontként az elméleti szakirodalomra (endogén növekedés elmélet, új gazdaságföldrajz, új intézményi közgazdaságtan) és helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek (WB, OECD, ILO) tapasztalatait, empirikus vizsgálatait összefoglaló elemzésekre támaszkodtunk. Ezek alapján az alábbi, lehetséges tényezık körvonalazódnak, melyek mint magyarázó tényezık fontos szerepet játszanak egy-egy helyi gazdaságfejlesztési projekt alakulásában:
5
• •
• •
termelési tényezık megléte (így például, termıföld, eszközök, humán tıke, pénzforrások - Capital) közjavak/közszolgáltatások elérhetısége és minısége (lásd úthálózat,közmővek, oktatási és egészségügyi intézmények és szolgáltatások, tömegközlekedés – Public goods/Services) földrajzi elhelyezkedés (potenciális felvevı/értékesítési piacoktól, kistérségi központtól való földrajzi távolság – Location) társadalmi tıke, azaz a heliy közösségi hálók, bizalmi szint, együttmőködési hajlandóság mértéke (Social capital)
Megfigyelések alapján elmondható, hogy egyrészrıl a fenti tényezık térbeni elhelyezkedése, ellátottsága egyenetlen (azaz megfigyelhetı egyfajta szóródás az érintett településeken/mikrotérségekben), másrészrıl az adott térségek, ott található közösségek fejlıdési potenciálja történelmileg erısen determinált, azaz minden korábbi eset erıs út-függıséget mutat (pathdependency). (Farole és szerzıtársai 2010, ILO 2008, Krugman 1991, Fujita és Thisse 2008) Az elméleti modellek és empirikus vizsgálatok egybecsengı következtetése, hogy: •
•
•
•
A gazdasági tevékenység térben koncentrálódik, vagyis óhatatlanul kialakulnak gyorsan fejlıdı, illetve leszakadó térségek. Így adódnak önmagukat (meg)erısítı fejlıdési pályák (lásd konglomerátumok/agglomerációk) és ezek gyorsuló fejlıdése együtt jár a periférikus térségek leszakadásával, azaz térben az egyes települések fejldısése idıben különbözik, mi több idıben ez a fajta divergencia fokozódik. (Krugman 1991, Fujita és Thisse 2008, Grossman-Steger 2007, Aghion-Howitt 2005) Mind nagy régiókon belül (lásd EU), mind országok szintjén egyszerre van jelen a gazdasági konglomerátumok/agglomerációk kialakulása és más települések/mikrotérségek (gazdasági mutatókban mért) távolodás. Ez a kettıs folyamat idıben változó egyensúlyi állapotokhoz vezet (többszörös egyensúly, multiple equilibrium) így párhuzamosan megfigyelhetjük metropoliszok/nagyvárosok egymáshoz való közeledését, míg más térségek párhuzamos lemaradását. Fontos, hogy ezen mozgásokat egy fiktív gazdasági térben, gazdasági mutatószámok alapján és nem kizárólag földrajzilag értendık. A perifériára kerülı települések/mikrotérségek lemaradása figyelhetı meg az EU-n belül is, nemzeti és európai mércén egyaránt. (Barca 2009, Brulhart 2009) Az állami beavatkozások hatásossága nagyban függ azok megfelelı célzásától, azaz hogy hova, kiket érintıen és milyen eszközökkel kívánják befolyásolni a helyi folyamatokat a (központi vagy helyi) kormányzati szereplık; valamint attól, hogy mennyire tudják minimalizálni a kapcsolódó kormányzati kudarcokat (járadékvadászat, korrupció). (OECD 2003, 2009) Érdemes megkülönböztetni a fejlesztési ügynökségek különbözı típusait (gazdasági szerep, irányító/vezetı szerep, kormányzási/koordinációs szerepe, végrehajtó szerep) és ennek megfelelıen diverzifikálni a beavatkozási területeket, illetve az alkalmazott eszközöket (pl. márka-építés és nemzetközi promóció, befektetés-ösztönzés, induló vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, humán tıke fejlesztés) (OECD 2010)
A mintaterületek kiválasztásának módszere Kutatásunk során alapsokaságnak tekintettük azokat a fejletlen településeket/mikrotérségeket, melyek a közelmúltban vagy a jelenben érintettek valamilyen helyi gazdasági fejlıdés/fejlesztés körébe sorolható fejlesztésben, tehát külsı vagy belsı forrásból, de történt valamilyen specifikus beavatkozás. A fejletlenség definiálásában abból indultunk ki, hogy a termelési tényezık alapján a települések rangsorában az alsó két decilisben találhatók. Feltételezésünk szerint e térségek és települések jellemzéséhez alapvetıen 3 tényezıt kell figyelembe vennünk:
6
Termelési tényezık megléte, valamint azok mennyisége és minısége (Capital) (vizsgált mutatók: egy fıre jutó szja, helyi iparőzési adóbevétel, személygépjármő ellátottság, internet ellátottság, munkanélküliségi ráta) Közjavak és közszolgáltatások megléte, valamint azok minısége (Public goods and services) (vizsgált mutatók: közúti és közforgalmú közlekedési elérhetıségi mutatók, intézmény ellátottsági mutatók) Társadalmi tıke, valamint a helyi közösségi hálók megléte, valamint azok minısége (Social Capital) (local hero jelenléte, helyi közösségi kohézió erıssége, közösségi és kulturális rendezvények száma és sikerességem, roma népesség aránya – statisztikai adatokon és személyes tapasztalatokon nyugvó skálázás)
•
•
•
A földrajzi elhelyezkedés – mint már említettük – fontos tényezı, ám lévén, hogy adott, nem befolyásolható a vizsgálati szempontjaink között, mint beavatkozásra érdemes tényezı nem szerepel! Mindezt egy három dimenziós térben ábrázolva is értelmezhetjük. 1. ábra: Helyi tényezık és fejlıdési utak
Capital Public Goods / Services
magas magas
alalcsony alacsony
alacsony
magas
Social Capital
Ezek alapján az egyes térségek és települések alapvetıen négy alaptípusba soroltuk (táblázat). 1. táblázat: Település prototípusok
Ténye zı
Település típus ‘szegé ny’
C PG
+
‘ne m ell áto tt’
‘szétes ı’
+ -
+ +
‘ k i e s ı ’ + +
‘halmozot tan hátrányos ’
-
7
SC L
+ +
+ +
+
+ -
-
Az általunk összegyőjtött településeket tehát részben statisztikai adatok alapján, részben tapasztati ismérvek alapján elhelyeztük ebben a háromdimenziós térben, majd ezek közül olyan mintatelepüléseket/mikrotérségeket választottunk ki, melyek markánsan elkülönülnek egymástól, vagyis vagy minden szempontból hátrányos helyzetőek, vagy valamelyik tengely(ek) mentén közel helyezkednek el ahhoz a határvonalhoz, melyen átlépve – azt feltételezzük, hogy – már önállóan is integrálódó fejldıséi pályára tudnának állni, azaz kikerülnének az origóhoz közel elhelyezkedı településhalmazból. Feltételezzük ugyanis, hogy létezik egy határ ebben a háromdimenziós térben (lásd a korábban említett 4. tanulságot), amit ha átlépnek a települések (vagyis például javul a tıkeellátottság, javul a közszolgáltatások színvonala, és/vagy erısödik a közösségi együttmőködés, felhalmozódik valamiféle közösségi tıke, a bizalom erısödik a helyi szereplıkben, vagyis ahogy a szociálgeográfiában használjuk, a „közösségben élni” alapfunkció megerısödik), akkor a település átbillen azon a ponton, ahol mindenképp csak külsı segítséggel tudja fenntartani magát.. Az így kidolgozott módszertannak a mintaterületek kiválasztásán túl az is a célja, hogy egy olyan tipizálási módszer jöjjön létre (vagyis az egyes tengelyek mentén történı elhelyezéshez leginkább használható indikátorok megkeresése, és komplex értékelési módszerré fejlesztése), mely révén minden településen az adatottságainak megfelelıen település specifikusan adhatnánk meg egy optimális fejlıdéséi/fejlesztési pályát. Mindezen szempontok és ismérvek alapján végül 3 olyan komplex helyei gazdaságfejlesztési programmal rendelkezı települést jelöltünk ki, melyek markánsan elkülönülnek jellegzetességeik alapján: Besence, Kisvejke, Komlóska. Az adott településen kidogozott helyi gazdaságfejlesztési program hatásainak elemzéséhez minden mintatelepüléshez kiválasztottunk egy hasonló adottságokkal rendelkezı települést, ahol ilyen komplex jellegő helyi gazdaságfejlesztési törekvés nem volt megfigyelhetı az utóbbi években. 2. táblázat: Vizsgálat települések
Vizsgált települések Komlóska Kisvejke Besence
Település típus Szegény Nem ellátott
x x
x x
Szétesı x x
Kontroll Halmozottan hátrányos X Sajógalóc X Árpádhalom X Tikos
8
Felhasznált irodalom: Aghion, P. és Howitt, P. (2005): Appropriate Growth Policy: A Unifying Framework, Journal of the European Economic Association, Vol. 4, pp. 269-314. Albert Fruzsina–Asztalos Sándor–Beke Márton–Eszik Orsolya–Ferenczi Andrea (2007): Hatástanulmány a 2004 ROP 3.2.2. „Non-profi t foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” programról. ZIGGY Bt., Budapest Autonómia Alapítvány, Budapest Intézet, és szerzıtársai (2012): Javaslatok az Európai Bizottság és civil szervezetek „EU-alapok szerepe a roma integráció elısegítésében” témájú elıkészítı megbeszéléseken elhangzott civil vélemények alapján. Kézirat Autonómia Alapítvány (2001): Gazdálkodó cigányok. Budapest, szerk.: Lukács György Baldwin, Richard E. and Philippe Martin (2004): Agglomeration and Regional Growth. In: V.J. Henderson and J.F. Thisse (eds), Handbook of Regional and Urban Economics, vol. 4, Elsevier NorthHolland. Béres Tibor – Nagy András (2008): Aligból valami - A takarékszövetkezetek mőködése és a települési egyenlıtlenség. Tér és Társdalom. 22. 4. 97. o. Béres Tibor (2011): Egy új közösségi hitelezési módszer: a CAF (Comunidades Autofinancadas). Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 22. évf., 1. sz. 81-99. old. BI (2011): Roma integration in Hungary status report and recommendations, Budapest Intézet. Budapest. BI 2011. A tartós mélyszegénység csökkentésének lehetıségei. Budapest Intézet. Budapest. Brulhart (2009): Is the new economic geography passé? VOX. OECD 2010): Organizing Local Economic Development. The Role of Development Agencies and Companies. Paris. EC (2012): What works for Roma inclusion in the EU. European Commission Roma Portal. http://ec.europa.eu/roma Farole és szerzıtársai (2010): Cohesion policy in the European Union: Growth, geography, institutions. IMdea Working Papers Series 2010/14. Frey Mária (szerk.) [2007]: Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, http://www.szocialisgazdasag.hu/kiadvany_szocialisgazdasagkezikonyv Fujita, Masahisa and Jacques-François Thisse (2008): New Economic Geography: An Appraisal on the Occasion of Paul Krugman’s 2008 Nobel Prize in Economics. CEPR Discussion Paper #7063. Grossmann, V. és Steger, T.M. (2007): Growth, Development, And Technological Change, CESifo Working Paper Series, No. 1913. Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy 2004. A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. The World Bank. Washington.
9
Hırich Balázs – Szabó Ákos – Szegı Dóra (2009): A Grameen-modell magyarországi bevezetésének lehetıségei és buktatói az ormánsági tapasztalatok tükrében. Kapocs. 8. évf. 42. sz. 30-74. o. ILO (2008): ILO Factsheet 2008. Köllı János (1997): A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon. Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat,, 8. évf., 2. sz. 33-61. old. Kresák Eszter (2009) – A helyi identitás megnyilvánulása Algyın az önállósodás felé vezetı úton és azután. X. Rodosz konferencia. Kolozsvár. 246-257. o.) Kertesi Gábor: Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma. Közgazdasági szemle, 2000. (47. évf.) 10. sz. 775-798. old KPMG-PWC 2006. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program közbensı értékelése. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült értékelési projekt záró jelentése. Budapest. Krugman, Paul (1991) Increasing Returns and Economic Geography. Journal of Political Economy, 99(3): 483-499. Németh Nándor (szerk.) (2011): A helyi kezdeményezéső gazdaságfejlesztési programok vizsgálata. MTA KTI Könyvek 14. Budapest. 112. o. OECD (2003): Entrepreneurship and Local Economic Development: Programme and Policy Recommendations, Organisation for Economic Co-operation and Development Paris OECD (2009): Coping with the Crisis at Local Level: Policy Lessons from the OECD Programme on Local Economic and Employment Development (LEED), internal working document, CFE, OECD. OSF MtM-KAI Consulting 2011. A kövesút végén. Budapest. Szabó Julianna (2003): Települési stratégiák a budapesti agglomerációban. Tér és Társadalom. 17. 4. 101-116. o. Szabó Sz. (2011): Eltőnı aprófalvak, eltőnı életformák, eltőnı emberek? In: Vidéki Térségek Magyarországon (Szerk.: Szabó Sz.). Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok 5. Trefort Kiadó. Budapest. 147-174. o.
TASZ 2010. A roma lakosság hozzáférése az uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Budapest. Utasi Ágnes (szerk.) (2012): Közösségi és közéleti aktivitás – Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén. Politikatudományi Tanulmányok. 2. 1. 92 o. VÁTI (2010): Helyi gazdaságfejlesztés. )Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. Területfejlesztési füzetek 2. VÁTI. Budapest. 196 o.
10
