Helyi Esélyegyenlőségi Program Gönc Város Önkormányzata
2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................ 10 Célok ............................................................................................................................................................ 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................. 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ......................................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .......................................................... 41 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 60 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................. 66 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 73 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 80 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 82 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................. 82 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 82 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 83 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................................... 84 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 96 3. Megvalósítás....................................................................................................................................... 101 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................... 101 A megvalósítás folyamata ................................................................................................................... 101 Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................................. 103 Nyilvánosság ....................................................................................................................................... 103 Érvényesülés, módosítás .................................................................................................................... 104 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gönc Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal igyekszik összehangolni a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Gönc egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Északi részén, a Hernád folyótól Keletre, a Zempléni hegység irányában, Miskolctól 65 kilométerre. Az Abaúj-hegyközi kistérségnek a székhelye.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
Gönc német telepes falu, mely a Hernád folyó mentén, Újvár alatt telepített királynéi német telepes falvak egyike. Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven. A tatárjárás után a királynéi német telepes-falvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön. Kun László uralkodása, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Abanemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé- várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is. Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott. 1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugetth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett. Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak. Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól. Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó,1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, mely az összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre mutat. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé. 1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (lásd:Károli Biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is. A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelmében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált. A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét. 4
Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került füzéri és kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Az északi rész neve Gönci járás, a déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott. Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950ig fennmaradt. 1962-ig az abaújszántói, majd ennek megszüntetése után az encsi járáshoz tartozik. 1979–81 között itt működött a Szatmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is. Gönc 2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás Gönc várost ismét járási székhelynek jelölte ki. Városunkra vonatkozó demográfiai adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat pedig az egyes célcsoportok bemutatásánál részletezzük. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2097 2008 2060 2009 2008 2010 1948 2011 1951 2012 2084 2013 N.A. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Változás 98% 97% 97% 100% 107% N.A.
Lakónépesség a KSH definíciója szerint: "az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma."Azaz az adott területen ténylegesen élő, jelenlévő népesség.
5
A lakónépesség száma 2007. évtől 2011.évig terjedő időszakban csökkenő tendenciát, majd emelkedést mutat, visszatér a 2007. évi szintre. Ez abból adódik, hogy a tartózkodási hellyel rendelkezők száma emelkedett.
2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
nők 1118
férfiak 1062
összesen 2180
nők 51%
férfiak 49%
175 38 646 63 196
172 45 690 49 106
347 83 1336 112 302
50% 46% 48% 56% 65%
50% 54% 52% 44% 35%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség: az állandó lakóhellyel rendelkező népesség.
6
Az állandó népességen belül megállapítható: - A 0-14 éves korú népesség aránya azonos 16%-16 %. A 15-17 éves korosztály esetében már van 1 % eltolódás a férfiak javára. - Az aktív korú – 18 – 59 éves – népesség aránya a legmagasabb, azon belül is a férfiak száma több, ezt követően megfordul a tendencia a 60-64 éves, valamint a 65 év felettiek tekintetében. Ebből az következik, hogy nagyobb a férfiak halandóságának aránya. - A lakónépességnél ugyan emelkedés mutatható ki a 2008. évhez képest, de ez nem mondható el az Állandó lakosság esetében: 2008.évben: 2289 fő 2009.évben: 2248 fő 2010.évben: 2212 fő 2011.évben: 2196 fő 2012.évben: 2180 fő 2008. évhez képest az állandó lakosok száma 109 fővel csökkent. 7
3. számú táblázat - Öregedési index
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 450 325 316 307 302 302 N.A.
0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) 483 93,2% 397 81,9% 375 84,3% 360 85,3% 352 85,8% 347 87,0% N.A. N.A.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Gyermeknépesség: a 0-14 éves népesség. Idős népesség: a nemzetközi (OECD) gyakorlatnak megfelelően a 65 és idősebb népesség. Öregedési index: az idős népesség a gyermeknépesség százalékában, azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut. A táblázatból és a grafikonból láthatjuk, hogy 2008 évben volt a legalacsonyabb az öregedési index mértéke. 2001-től folyamatosan csökken a 65 év felettiek száma, ugyanúgy csökken a 0 - 14 éves korú népesség száma is.
8
4. sz mú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
eg yenleg
42 30 37 39 N.A. N.A.
4 58 66 45 N.A. N.A.
-2 -28 -29 -6 N.A. N.A.
008 2009 2010 2011 2012 2013
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Állandó vándorlás = az állandó lakóhely változtatással. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás
2008 2009 2010 2011 2012 2013
élve születések száma
halálozások száma
20 19 18 17 25 N.A.
27 38 31 28 21 N.A.
természetes szaporodás (fő) -7 -19 -13 -11 4 N.A.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
9
2008.évtől 2011.évig a születések száma csökkent, majd 2012.évben magasabb az előző évekhez képest. A halálozások száma változó 2012. évben a legalacsonyabb, természetes szaporodást mutat.
Értékeink, küldetésünk A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye, a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Gönc Város Önkormányzatának küldetése, hogy Gönc olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját, védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatos vízió és szándék leírása, amely az esélyegyenlőség biztosítására és az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportokra vonatkozik. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték.
Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Gönc település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: -
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, 10
a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 11
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Minden évben elfogadásra került az önkormányzat költségvetése, amelyben elkülönítésre kerül a szociális ellátásokra fordítható keretösszeg. Gönc Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2010.(VI.01.) önkormányzati rendeletében szabályozta le a helyi sajátosságoknak megfelelően a rendszeres szociális segély, átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, köztemetés igénybevételeinek feltételeit. Ebben a helyi rendeletben van leszabályozva az, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a családsegítést, házi segítségnyújtást az Abaúj - Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás igény szerint, térítésmentesen biztosítja. A szociális étkeztetést az Önkormányzat látja el szakfeladaton. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról szóló 5/2007.(IV.02.) önkormányzati rendelettel került szabályozásra a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételének feltételei, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjai. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gönc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 45/2013.(III.06.) határozatával elfogadta Gönc Város Önkormányzatának Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A stratégia kiemelten foglalkozik a településen élő helyi esélyegyenlőségi célcsoportokkal. 12
Gönc Város Önkormányzata rendelkezik Gazdasági Programmal a 2011-2014 időszakra. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Gönc Város Önkormányzata, mint munkáltató, a köztisztviselők, közalkalmazottak, munkaviszonyban lévők (a továbbiakban: munkavállalók) egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása, a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése, a hátrányos helyzetű dolgozói csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása érdekében Esélyegyenlőségi Koncepciót fogadott el 2012. július 30- 2014. július 30. időszakra. A koncepciót a Képviselő-testület 136/2012.(VII.23.) határozattal fogadta el. A munkavállalók az Esélyegyenlőségi Koncepció tartalmát megismerték. Gönc Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Koncepciója kitér a hátrányos helyzetű munkavállalói csoport megjelölésére, azon belül: a.) fogyatékossággal élők, és megváltozott munkaképességű személyekre, b.) a két, vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókra, c.) a pályakezdőkre, d.) a nőkre, e.) a tartósan beteg gyermeket nevelő munkavállalókra és f.) a 40 évnél idősebb munkavállalókra, beleértve a nyugdíjasokat is. Rendelkezik Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel a Károlyi Gáspár Általános Iskola és Óvoda is. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiterjed többek között a nevelési, oktatási intézmények halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányának vizsgálatára, kompetencia mérések eredményeire, gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra, iskola és iskolán kívüli programokra. Célokat határoz meg rövid, közép és hosszútávon, valamint a megvalósítás lehetőségeit a feltárt problémákra. Gönc Város Önkormányzata rendelkezik Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, melynek felülvizsgálata folyamatban van. A koncepció elsősorban a szociálisan rászorultak részére nyújtandó személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal, fejlesztési elképzelésekkel foglalkozik. Gönc Város Önkormányzat 2013.évi költségvetése is tartalmaz – anyagi lehetőségekhez mérten – fejlesztési forrásokat. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. június 30. napjával átszerveződött az Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás , amelynek feladata a társuláshoz tartozó települések összefogása, közös pályázatok benyújtása, Gyermekjóléti és Szociális alapszolgáltatási feladatok integrált ellátása (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 13
2011. október 1.-től működik a Járóbeteg Szakellátó Központ, amely a kistérség egészségügyi ellátását biztosítja ( labor, sebészet, szemészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, kardiológia, röntgen, ultrahang, fiziotherápia, reumatológia ,ortopédia, gyógyászati segédeszközök boltja, optika) 2013. január 1.-től Gönc járási székhely lett, ebből a szerepköréből adódóan elképzeléseink szerint jobban fog tudni fejlődni a város (munka-helylehetőségek, infrastruktúra, szolgáltatások). Előnyt jelent, hogy helyben van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége, nem kell az amúgy is nehéz körülmények között élő regisztrált munkanélkülieknek más településre utazniuk. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet melléklete meghatározza az egységesen rendelkezésre álló statisztikai mutatókat a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, illetve meghatározza azok forrását is. A jogszabály a mutatók forrásaként az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (a továbbiakban: TeIR) jelöli meg. A TeIR adatbázisa általában 2011. évig tartalmazza az adatokat, ez azonban az egyes területenként eltérő lehet. Ahol volt saját információ, ott a 2012. évi adatokkal ki tudtuk egészíteni az egyes táblázatokat. A 2011. évi népszámlálás adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részéről történő feldolgozása még nem történt meg, ezért ezen adatokat nem tudtuk felhasználni. A TeIR adatbázisa mellett szükséges volt felhasználni más forrásokat is. Az adatok gyűjtésében, adatszolgáltatásokban – az önkormányzat saját adatbázisán kívül – segítséget nyújtottak az alábbi partnerek: -
Károlyi Gáspár Általános Iskola Barackvirág Napközi otthonos Óvoda Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Gönci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Városi Könyvtár
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Magyarországon kb. négy millióan élnek létminimum alatt, ezért szükséges az állam aktív szerepvállalása. A KSH adatai alapján a népesség 14%-a számít jövedelmi szegénynek, arányuk egyre inkább nő. 14
A településünkön problémát jelentenek a gyermeknevelési, életvezetési hiányosságok, rossz szokások (devianciák), korai iskola elhagyás, korai gyermekvállalás. A legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő családokra, gyermekekre kell koncentrálni, elsősorban az ő igényeikre kell választ adni, miközben azokból nem lehet kizárni a településen élő családokat és gyermekeket sem. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Gönc városra vonatkozóan nem készült felmérés a mélyszegénységben élők számáról, de az Önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott ellátásokból megállapítható, hogy 300 család részesül lakásfenntartási támogatásban, 350 fő gyerek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, magas a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma is. Ezek az adatok mind azt mutatják, hogy a lakosság nagyon alacsony jövedelemből él. A lakásfenntartási támogatásban részesültek közül egyre több az, akiknél kikapcsolták az áramot és az előre fizetős mérő óra térítési díjára kérik a támogatás utalását. Az önkormányzat anyagi helyzete miatt csak a kötelezően előírt szociális támogatásokat tudja adni az arra rászorultak részére. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Országos munkanélküli ráta A munkanélküliségi ráta alakulása régionként a III. negyedévben, %
Forrás : KSH Munkaerő felmérés.
2008-2010.év között országos szinten kb. 120 ezer fővel, 3%-kal csökken a foglalkoztatottak száma, akiknek zöme munkanélküliek táborát gyarapítja. 15
A leépítések különösen erőteljesen érintenek néhány gazdasági ágat(ipar, építőipar, kereskedelem), de kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ág foglalkoztatottjainak száma is csökken. A munkanélküliek száma három év alatt közel 150 ezer fővel 480 ezer főre, 45%-kal emelkedik a munkaerő felmérés szerint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat regisztrációja alapján az álláskeresők száma közel 120 ezer fővel, 595 ezer főre 25%-kal bővül. A legmagasabb rátával Észak-Magyarország és Észak-Alföld rendelkezik. Országos összehasonlító adatok Vizsgált időszak Munkanélküliek száma/ezer 2011.IV.negyedév 459 2012.IV.negyedév 468 2013.I.negyedév 509 Forrás: KSH
Munkanélküli ráta 10,7 10,7 11,8
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év
nő
férfi
Összesen
2008 2009 2010 2011 2012 2013
fő 778 781 766 763 747 N.A.
fő 789 776 779 779 784 N.A.
fő 1567 1557 1545 1542 1531 N.A.
nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 152 165 185 1 5 173 N.A.
% 19,5% 21,1% 24,2% 2,9% 23,2% N.A.
férfi fő 199 216 224 245 206 N.A
% 25.,2% 27,8% 28,8% 31,5% 26,3% N.A.
összesen fő 351 381 09 420 379 N.A.
% 22,4% 24,5% 26,5% 27,2% 24 8% N.A.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
16
Az Abaúj - Hegyközi Kistérség az ország egyik leghátrányosabb területe, kevés a munkalehetőség az ipar elmaradottsága miatt. Az itt élő emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az országos adatokhoz viszonyítva Göncön nagyon magas a munkanélküliek száma. Sajnálatos módon a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a gazdaságilag aktív korú népességhez viszonyítva a vizsgált időszakban mindig meghaladta a 20%-t, nem beszélve a 2011-es évről amikor a 27%-t. A férfiak aránya minden évben magasabb, mint a nőké. Ennek oka, hogy a nők nagy része családtámogatásban részesül. (GYES,GYED, stb.)
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
fő % fő 21-25 év % fő 6-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20
éves és fiatalabb
351
21 6,0% 45 12,8% 35 10,0% 47 13,4% 48 13,7% 43 12,3% 44 12,5% 50 14,2% 15 4,3% 3 0,9%
2009 381
18 4,7% 54 14,2% 43 11,3% 58 15,2% 47 12,3% 40 10,5% 48 12,6% 50 13,1% 22 5,8% 1 0,3%
2010 409
23 5,6% 52 12,7% 38 9,3% 50 12,2% 56 13,7% 52 12,7% 42 10,3% 58 14,2% 34 8,3 4 1,0%
2011
2012
2013
N.A.
N.A.
N.A. N.A.
N. . N.A.
N.A. N.A.
.A. N.A.
N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N. . N.A. N.A. N.A. N.A N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.
N.A. N.A. N.A. N. . N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N. . N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.
420
20 4,8% 56 13,3% 44 10,5% 42 10,0% 54 12,9% 53 12,6% 45 10,7% 59 14,0% 44 10,5% 3 0,7%
17
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonként bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Gönc vonatkozásában láthatjuk, hogy 51. – 55 év közötti népesség az akik nehezen tudnak elhelyezkedni, munkát találni. 2009. év volt az az év, amikor ezt a korosztályt megelőzte a 3135 évesek korosztálya. Ugyanez az arány mondható el országosan is. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év
2008 2009 2010 2011 2012 2013
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő nő 152 165 185 175 N.A. N.A.
férfi 199 216 224 245 N.A. N.A.
fő összesen 351 381 409 420 N.A. N.A.
nő 86 128 148 99 N.A. N.A.
férfi 118 162 173 102 N.A. N.A.
% összesen 204 290 321 201 N.A. N.A.
Nő 56,6% 77,6% 80,0% 56,6% N.A. N.A.
férfi 59,3% 75,0% 77,2% 41,6% N.A. N.A.
összesen 58,1% 76,1% 78,5% 47,9% N.A. N.A.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
18
A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. A tartós munkanélküliek esetében megfordul a férfiak, nők aránya.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő fő 2008 217 201 418 15 2009 203 216 419 16 2010 207 213 420 19 2011 209 204 413 16 2012 209 210 419 N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő % 6,9% 7,9% 9,2% 7,7% N.A. N.A.
Férfi fő 22 24 27 32 N.A. N.A.
% 10,9% 11,1% 12,7% 15,7% N.A. N.A.
összesen fő 37 40 46 48 N.A. N.A.
% 8,9% 9,5% 11,0% 11,6% N.A. N.A.
19
A 18-29 éves korú népesség számában a vizsgált időszakban nagy eltérést nincs, de azon belül a pályakezdő álláskeresők száma növekvő tendenciát mutat.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
nő
férfi
összesen
nő
férfi
Összesen
fő fő 2001 1912 992 2011 1844 962 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
fő 920 882
fő 1461 N.A.
fő 750 N.A.
fő 711 N.A.
fő % 451 23,6% N.A. N.A.
nő fő 242 N.A.
férfi % 24,4% N.A.
fő 209 N.A.
20
% 22,7% N.A.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Fő 351 381 409 420 N.A. N.A.
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 29 29 28 23 N.A. N.A.
% 8,3% 7,6% 6,8% 5,5% N.A. N.A.
8 általános fő 142 157 181 193 N.A N.A.
% 40,5% 41,2% 44,3% 46,0% N.A. N.A.
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 180 51,3% 195 51,2% 200 48,9% 204 48,6% N.A. N.A. N.A. N.A.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A nyilvántartott álláskeresők száma évről-évre nő, ezzel párhuzamosan nő a 8. általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma is. Viszont azok száma csökken , akik általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek. Ez is mutatja, hogy sokkal nehezebb képzettség nélkül munkát találni.
21
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év
2009 2010 2011 2012 2013
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
0 0 0 N.A. N.A.
0 0 0 N.A. N.A.
0 0 0 N.A. N.A.
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
A vizsgált időszakban általános iskolai felnőttoktatásban résztvevő nem volt.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
év
középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő
szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő
%
szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő
2009 0 0 0 0 N.A. N.A. 2010 0 N.A. N.A. N.A. 2011 0 N.A. N.A. N.A. 2012 N.A. N.A. N.A. N.A. 2013 N.A. N.A. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
%
fő
%
0 N.A. N.A. N.A. N.A.
0 N.A. N.A. N.A. N.A.
0 0 0 0 0
A szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők számáról nincs adatunk. c) közfoglalkoztatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. szerint, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, a jogosultságának felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban kell részt vennie, vagy kereső tevékenységet kell igazolnia, vagy munkaerő piaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben kell részt vennie.
22
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település résztvevők száma aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
97
7%
N.A.
N.A.
2011
219
15%
N.A.
N.A.
2012
192
13%
N.A.
N.A.
2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: Önkormányzat adatai
A települési önkormányzatoknak 2011.évig a közfoglalkozás biztosítása érdekében közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, figyelembe véve a lakosság véleményét is. A közfoglalkoztatási terv egy éves időtartamra szólt amelyben az önkormányzat negyedéves ütemezésben meghatározta a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben, vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánt ellátni. A terv készítése során figyelembe vették az előző év tapasztalatait. A terv tartalmazza az egységes feladatok ellátáshoz szükséges 23
létszámot, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. 2012.évtől változott a közfoglalkoztatás, kérelmet kell benyújtani a Munkaügyi Központ felé a startmunka-program igénylésére, amely 100%-ban támogatott. Lehetősége van olyan közfoglalkoztatásra is, amelynek a támogatottsága 90%-os. Az önkormányzat igyekszik a start munkaprogram keretében minden nehéz körülmény között élő család megélhetését elősegíteni. Az önkormányzat csak a kötelezően előírt szociális támogatásokat tudja adni, anyagi helyzete miatt. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak számában nagyfokú emelkedés történt, mely főként a start munka pályázati lehetőségének köszönhető. A munkanélküliek száma csökkentésének egyik lehetséges formája, hogy az önkormányzat a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőséget maximálisan kihasználja, és a közfoglalkoztatásban alkalmazhatók számát növeli. Elsődleges cél, a közfoglalkoztatás keretében valódi, értékteremtő tevékenység folytatása, amely emeli a munka értékét (kertészeti tevékenység továbbfejlesztése, bővítése, önkormányzati ingatlanok felújítása, karbantartási munkák végzése, közterületek, vízelvezető árkok tisztítása, illegális szemétlerakó helyek megszüntetése). d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Göncön elsősorban az önkormányzat és intézményei a fő foglalkoztatók, ezt követi a Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet. Annak ellenére, hogy a munkaügyi központ támogatást nyújt vállalkozóvá váláshoz, kevés az egyéni vállalkozók száma is. Az önkormányzat vezetése minden beruházás esetében arra törekszik, hogy a kivitelező lehetőség szerint helyi munkaerőt foglalkoztasson. Példa erre az iskola felújítás, valamint a szennyvízberuházás. Munkalehetőséget biztosít a 2009.évben megépült tanuszoda, valamint 2011.évben átadott Járóbeteg Szakellátó Központ is. Azzal, hogy 2013. január 1-től Gönc Járási központ lett, bővült a Munkaügyi Központ és a Rendőrőrs létszáma is. Nem beszélve arról, hogy a Járási Hivatalnál is 21 főt foglalkoztatnak. Tervek között szerepel, hogy az Önkéntes Tűzoltó Egyesület mellett helyben tűzoltó őrs fog működni. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz átlagos átlagos járatpárok utazási idő ideje száma munkaautóbusszal autóval napokon
vonat járatok átlagos száma munkanapokon
átlagos utazási idő vonattal
Kerékpár úton való megközelíthe tőség
átlagos utazási idő kerékpáron
Legközeleb bi centrum
30 perc
2
1óra 15 perc
2
40 perc
nincs
0
Megyeszékhely
1 óra
2
2 óra 30 perc
2
1 óra
nincs
0
Főváros
2 óra 30 perc
nincs
0
2
3 óra 30 perc
nincs
0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 24
A megyeszékhely és a főváros elérhetősége, ahol nagyobb a munkalehetőség, több órát vesz igénybe, és problémaként jelentkezik az albérlet kifizetése és az étkeztetés megoldása is, nem beszélve arról, hogy a busz és vonat járatpárok száma nagyon kevés. Az említettek miatt nem szívesen mennek el dolgozni, inkább a szociális ellátásokat veszik igénybe. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs
Felsorolás -TÁMOP 11.2.Pályakezdő célcsoport foglalkoztatására, bértámogatással és bérköltség támogatással Munkaerő piaci szolgáltatások Motivációs csoportfoglalkozás Pályaorientációs csoportfoglalkozás Álláskeresési tanácsadás és kulcsképesség fejlesztő csoportfoglalkozás -TÁPOP 11.2. Ugyanaz
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
van
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
van
Első munkahely garancia program. Bértámogatás pályakezdők foglalkoztatására
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
Ugyanaz
Forrás: helyi adatgyűjtés
A Gönci Munkaügyi Központ illetékességi területén is működik az „Első munkahely garancia” program. Cél a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
25
A Munkaügyi Központ keretében lehetőség volt 2012. évben szobafestő, kisgépkezelő, szociális gondozó és szakács OKJ-s képesítést szerezni. Jelenleg óvodai dajka és gyümölcsfeldolgozó képzés folyik a településen. A Munkaügyi Központ hirdet olyan képzéseket is , amely nem helyben, hanem a környező városokban végezhető el, például Miskolcon villanyszerelő, Szikszón raktárkezelő szakmát lehet tanulni.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatást az önkormányzat saját intézményeiben, közfoglalkoztatás keretében oldja meg. Foglalkoztatási területek Gönci Közös Önkormányzati Hivatal, Turista szálló, Óvoda, Könyvtár, Járóbeteg Szakellátó Központ, Vízmű Kft, közterület. Ezen kívül a településen lévő intézményeknél is történik foglalkoztatás: Általános Iskola, Munkaügyi Központ, Múzeum, Rendőrség, Egészségügyi Központ, Tanuszoda. A foglalkoztatási területek nagy részénél van roma foglalkoztatás. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs adat arról, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
ellátások,
aktív
korúak
ellátása,
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év
15-64 év közötti lakónépesség száma
2008 1440 2009 1432 2010 1404 2011 1425 2012 1433 2013 N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
18 19 22 21 2 N.A.
1,3% 1,3% 1,6% 1,5% 0,1% N.A.
26
Nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg azt a személyt, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt, és álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot. A táblázatból megállapíthatjuk, hogy a 15-64 év közötti lakónépességhez viszonyítva nagyon alacsony az álláskeresési segélyben részesültek száma.
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
351 381 409 420 N.A. N.A.
23 32 35 31 14 N.A.
6,6% 8,4% 8,6% 7,4% N.A. N.A.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 27
Álláskeresési járadékra jogosult az a személy, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és tevékenységet sem folytat, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva alacsony az álláskeresési segélyben részesültek száma. Ez abból adódik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint három éven belül kevesen tudják megszerezni a 360 napot.
28
.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők
év fő
15-64 évesek %ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
fő
2008 N.A. N.A. 187 2009 50 3,5 153 2010 9 0,6 126 2011 26 1,8 209 2012 15 1 201 2013 N.A. N.A. N.A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
munkanélküliek %-ában
53 40 31 50 53 N.A.
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
0 0 0 0 3 N.A.
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormá nyzati rendelet alapján megvont ák a támogatá st 0 0 0 0 1 N.A.
A települési önkormányzat helyi rendeletében van leszabályozva az, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül kik jogosultak családi körülményre, egészségi vagy mentális állapotra való tekintettel egyéb rendszeres szociális segélyre. 29
A fenti táblázatból és grafikonból is kitűnik, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 15-64 év közötti korosztályhoz viszonyítva alacsony. Ennek oka, hogy kevés személy felel meg a jogszabályi feltételeknek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma a munkanélküliek arányához viszonyítva a 2009 és 2010 év kivételével eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. 2008-2011 év között nem fordult elő olyan, aki a 30 nap munkaviszonyt nem tudta igazolni, viszont 2012 évben 3 személy esett el a jogosultságtól, de szerződést kötöttek az önkormányzattal 30 napra közérdekű önkéntes munkára. 2012. évben 1 főtől kellett megvonni a támogatást a - önkormányzati rendeletben szabályozott - a lakókörnyezet rendezetlensége miatt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek felülvizsgálata során már ebben az évben 6 fővel kellett önkéntes munkára a szerződést megkötni, hogy továbbra is kapják a támogatást. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomá ny (db)
bérlaks állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlank (db)
zoiális lakásállom ány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakáso száma
ebből elégtelen lakatási köülényeket biztosító lakások száma
2008
950
5
34
4
0
0
0
0
2009
951
5
34
4
0
0
0
0
2010
951
3
33
4
0
0
0
0
2011
952
3
30
4
0
0
0
0
2012
952
2
30
4
0
0
0
0
2013
N.A
N.A.
N.A.
N.A.
N.
.A.
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 30
Göncön a lakásállomány 2008. évben 950 db, 2013. évig 2 új lakás épült, az is szociálpolitikai kedvezménnyel. A településen élők nagy része saját tulajdonú ingatlanban lakik, alacsony a bérlakások száma. Az önkormányzat lakásállománya 33, ebből 6 lakás lakhatásra nem alkalmas, a lakások mind felújításra szorulnak. Rendszerváltás óta nem épültek bérlakások. b) szociális lakhatás Az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakás állománnyal, ezért a településen nincs lehetőség szociális lakhatásra. c.) egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlanok A településen egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlan nincs
d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakatási helyzetek, hajléktalanság Minimális azon lakások száma, ahol a lakhatási körülmények elégtelenek.2013. évben egy lakás tűzeset miatt lakhatatlanná vált. Hajléktalanság a településünkre nem jellemző.
31
e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
212
0
2009
219
0
2010
210
0
2011
302
0
2012
300
0
2013
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a táv hő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, 32
illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújthat, kérelemre, a jogosultsági feltételek fennállása esetén. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250.-Ft-t). és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A táblázatból és grafikonból láthatjuk, hogy 2011-ben 92 fővel nőtt a lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma. Ennek oka, hogy 2011-ben változott a szociális törvény, a jövedelmi határ jelentősen emelkedett. Ezzel egy időben került megszüntetésre a gázár támogatás. A lakásfenntartásban részesülő családok elsősorban villanyáram szolgáltatásra kérik a támogatás megállapítását. f) eladósodottság A városban biztos, hogy van több deviza-hiteles bajban,de a számukról pontos adattal nem rendelkezünk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Gönc külterületén két olyan ingatlan található, ahol laknak is. Ez az Eresztvény tanya és Zsujta Vasúti Megálló. Közmű-ellátottsága: áramvételi lehetőség, saját vízvételi lehetőségük van. Nincs kiépítve vízi-közmű hálózat, szennyvízhálózat és a gáz-közmű. Az Eresztvény tanyán lakók gépjárművel rendelkeznek, ezért a közlekedésük megoldott. Zsujta Vasúti Megálló-nál a vonat-és buszközlekedést tudja igénybe venni az ott lakó. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A 2001. évi népszámlálás adatai alapján – azokat a tömböket nevezik szegregátumnak, ahol az „alacsony státuszú lakosság” (ASL) aránya (ASLA) magas, azaz az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező es rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakók aránya magasabb, mint 50%. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb) Település infrastruktúrája van/nincs Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna Gáz
Hiányos, vagy teljesen hiányos infrastruktúrájú utcák neve van van van Ady E. utca, Kinizsi utca Ady E. utca, Kinizsi utca
Pormentes út
van
Településrész, illetve azonosított szegregátum neve van van van Nincs kiépített csatornahálózat Nincsen kiépített gázvezeték a József A, Kinizsi , Ady Endre , Géza utcák és a Szent István –tér településrészeken van
Forrás : Helyi adatgyüjtés 33
b.) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői Szociális ellátásban részesülők összehasonlítása
Azonosított szegregátumok neve
Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)
Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)
190
55
Szegregátum 1. (Gönc – Kinizsi és Ady E. utca) Település egésze (beleértve a szegregátumokat is)
2180
952
LFT-ben részesülők száma
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma
40
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma
5
300
15
Romák becsült aránya a lakónépességen belül
65
66%
350
Jelenleg 20-30% között van a teljes népességet tekintve a romák aránya
Forrás : helyi adatgyűjtés
A szegregátumban élő roma népesség arányát csak megbecsülni tudjuk, mivel az önkormányzat erről nem rendelkezik adattal. A Kinizsi és Ady Endre utcákban lakó gyermekek szinte kivétel nélkül részesülnek gyermekvédelmi támogatásban. Lakásfenntartási támogatásban részesül az ott lakó családok 82%-a. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregátumban élők állandó lakosságának megoszlása/egyéb jellemzői Település egésze
Azonosított szegregátum (Gönc – Kinizsi és Ady utca)
2180
181
347 1419 414
52 115 14
1458
66
106
-
952
55
384
27
379
102
173
66
Adat Állandó lakosok száma 2012év/fő 0-14 évesek száma (fő) 15-59 évesek száma (fő) 60-X évesek száma (fő) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (fő) Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a 25 évesnél idősebb lakónépességen belül (fő) Lakásállomány (db.) Alacsony komfort fokozatú lakások száma (db.) Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (1559 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma az aktívkorúakon belül
Forrás : helyi adatgyűjtés 34
Szegregációval veszélyeztetett területen megközelítőleg 49 család él. Az itt lakókra jellemző a nagyfokú alulképzettség, foglalkoztatottságuk csak a közfoglalkoztatásban valósítható meg. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás év
Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok sz ma
2008
2
0
0
2009 2010 2011 2012 2013
2 2 2 2 2
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR,
SH Tstar
A településen két felnőtt és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálat működik. Mindkét körzetben betöltött a háziorvosi álláshely. Külön házi gyermekorvosi szolgálat nem működik.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
147 146 126 156 154 N.A.
35
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2010.(IV.01.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése alapján: Méltányosságból – egy év időtartamra – közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-t , és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, b) aki egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-t. 2012.évben 104 fő alanyi jogon, 47 fő normatív alapon, míg 3 fő méltányossági alapon részesült közgyógyellátásban, amely összességében a lakosság 7%-a. A vizsgált időszakban, az közgyógyellátásban részesültek számában nincs nagy eltérés. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
27
2009 2010 2011 2012 2013
33 17 17 21 N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
36
A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy 2008-2009.évben magasabb volt a többi évekhez viszonyítva az ápolási díjban részesítettek száma. A csökkenés abból adódik, hogy 2011. évben Gönc adósságrendezési eljáráson esett át és az adható szociális támogatások köre is csökkentésre került.2010.évtől csak az részesül ápolási díjban, aki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés /hol található a kórház, van e szűrés Kétévente az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat értesíti a 45 – 65 év közötti nőket mammográfiai szűrővizsgálatról. Több éven keresztül az önkormányzat buszt biztosított a szűrővizsgálatra történő bejutáshoz, annak, aki azt igényelte. Ebben az évben sajnos ezt a lehetőséget már nem tudta biztosítani, mert nem egy napra történt a szűrővizsgálatra a behívás. Kétévente a MISEK Kft Térségi Diagnosztikai Szűrőközpont Mozgó Ernyőkép Szolgálat tüdőszűrő-buszaiban – helyben - történik a tüdőszűrés. Ez évben is július 16-24 között lesz a lakossági tüdőszűrő.A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve határozata alapján minden 30 éven felüli lakos számára kötelező, 18 évtől ajánlott. A Járóbeteg Szakellátó is szervezett szűrővizsgálatokat a lakosság körében, ilyen volt: a szemfenék vizsgálat, hasi ultrahang, nőgyógyászat. Volt rá példa, hogy a háziorvos is szervezett szűrővizsgálatot, ilyen volt a csontsűrűségi vizsgálat.
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátás a nevelési-oktatási intézmények keretén belül megoldott. 37
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Településünkön a közétkeztetést a Gönc Város Önkormányzat kezelésében lévő konyha látja el 2011.április 1. napjától. A közétkeztetési konyha által nyújtott szolgáltatás megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdésének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Az élettani szükségleteknek megfelelő étrend biztosításához a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozása – törvényi előírás és a kormány kijelölése alapján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) feladata. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2011. augusztus 01. napján közzétette ajánlását a „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi ajánlás közétkeztetők számára”.Az ajánlás alapján a napi energia – és tápanyagtartalom számításához a konyha élelmezésvezetője a programot használja.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés Göncön van egy sportpálya, ahol két füves labdarúgópálya került kialakításra. A sportpálya elsődlegesen foci-edzések és foci rendezvények lebonyolítására szolgál. Van lehetőség egyéni sportolás igénybe vételére is. Megoldott az iskoláskorú gyermekek sportolása is, hiszen a Károlyi Gáspár Általános Iskola rendelkezik tornateremmel. Van lehetőség a tornaterem bérlésére is. 2008.évben átadásra került a Thermárium Városi uszoda, ahol szintén van lehetőség sportolásra, úszásra. Igénybe vehetik a mozgásukban korlátozottak is , hiszen akadálymentesített az öltöző, zuhanyzó és a WC is. Mint minden március 15-én, idén is megrendezték Gönc Város Sakkbajnokságát, ami a XIV. volt sorban. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés (gyermekjólét, nappali ellátások, házi gondozás) 2011.április 1. napjától a városunkban megszűnt az idősek nappali ellátása. Nappali ellátásként működik a Pszichiátriai és Szenvedélybetegek nappali intézménye, 90 fővel, amely körzeti feladatokat is ellát. Szociális foglalkoztatás keretén belül rehabilitációs munkát is biztosít. Egy fő látja el a gyermekjóléti feladatokat az Abaúj-Hegyközi Kistérségi Alapszolgáltatási Körzet keretén belül. Önkormányzat kötelező feladata a házi szociális gondozás működtetése is, amit szintén a Kistérségi Alapszolgáltatás keretében old meg. Házi szociális gondozást végez továbbá a Baptista Szeretet Szolgálat is. A szociális szolgáltatások igénybevétele önkéntes, így az egyéni igényeknek megfelelően történik az ellátás. 38
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem történt hátrányos megkülönböztetés, az önkormányzat intézményeinek dolgozói törekedtek az egyenlő bánásmód követelményeinek betartására. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szociális és egészségügyi ellátórendszeren belül pozitív diszkrimináció nem érvényesül településünkön. Kiemelt fontosságú a városban élő fogyatékosok, mélyszegénységben élők, idősek, gyermekek ellátása, mind szociális, mind az egészségügy területén. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Magyarország Alaptörvénye alapján minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. a) közösségi élet színterei, fórumai (mindenfajta rendezvény) Településünkön a közösségi élet nagy részének a Városi Könyvtár és Művelődési Ház biztosít helyet. A különböző kulturális műsorok, programok mellett az önképzés és önkifejezés fontos helyszíne. Különböző tanfolyamok, művészeti csoportok működnek az intézmény keretében. De helyet ad a helyi egyesületeknek, kluboknak is. Nyilvános, közösségi Internet-hozzáférést biztosít az intézmény látogatói számára. Az intézmény segíti a civil szervezetek működését, a szabadidő tartalmas, hasznos és egészséges eltöltését, városunk természeti értékeinek megismerését, kulturális, történelmi, néprajzi hagyományainak bemutatását, a kézműves kultúra elsajátítását, a közösséget építő magatartásformák kialakítását. A Városi Könyvtár és Művelődési Ház helyet biztosít az önművelődést, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeknek, civil szervezeteknek. 2000 októberében Nagykároly, Gönc és Vizsoly önkormányzata és református egyházai hatoldalú megállapodást írtak alá, amelyben rögzítették, hogy minden évben közösen fognak megemlékezni arról az emberről, aki nyelvünknek és ezen keresztül történelmünknek is felülről rendelt alakítója volt. A döntés szerint az ünnepségek évente váltott helyszíneken zajlanak. 2012. évben városunk adott otthont a Károlyi Napnak. Nagykárolyi vendégeink részt vettek a templomi istentiszteleten, ahol Dr. Dienes Dénes professzor prédikált, Dr. Enghy Sándor, a Sárospataki Teológia rektora tartott előadást és mindkét város kórusai énekeltek. 2013.évben Nagykároly adott otthont a rendezvénynek. Hagyománya van. Idén is megrendezésre került Göncön a már hagyományos május 1-jei Majális. A programokban gazdag nap zenés toborzóval, kerékpáros és motoros felvonulással indult, majd 10 órától főzőversennyel és kispályás labdarúgó bajnoksággal folytatódott. 39
2012.szeptember 28-30. között rendezték meg az Aba Amadé Napokat és Mihály-napi Sokadalom és Pálinkamustrát Göncön, aminek már szintén hagyománya van. b) közösségi együttélés jellemzői A településen etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Egyházi vonalon élelmiszer csomagot, ruhaosztás Tegyünk együtt a szegénység ellen! - címmel komplex társadalmi program indult ÉszakAbaújban uniós pályázat segítségével. A kilenc települést - melybe Gönc is beletartozik- érintő program célja, hogy segítsen a rászorultakon és összehozza a települések intézményvezetőit, döntéshozóit, hiszen a program érintettjei nem csupán a rászorulók, hanem a helyi erőforrásokat jobban ismerő és használó leendő partnerek is. A TESZE program keretében sikerült szétosztani a rászorulók körében az összegyűjtött ruhákat, használati eszközöket. A Római Katolikus Egyház keretében működik a Sólyom Sándor Alapítvány. Az Alapítvány célja : középiskolai, főiskolai és egyetemi tanulmányaikat folytató, de valamilyen oknál fogva hátrányos körülmények között élő tehetséges tanulók előmenetelének segítése, iskoláztatásuk anyagi feltételeinek támogatása, a szülők anyagi terhei egy részének átvállalása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 2010. évi helyi önkormányzati választásig működött városunkban cigány kisebbségi önkormányzat. 2010. évben már nem jelöltette magát senki. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkanélküliség
Munkahelyteremtés, Közfoglalkoztatás
Aluliskolázottság
Felnőttképzés /Munkaügyi Központ
40
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Gyermekek száma és megoszlása a lakosságon belül Év 0-14 1999 512 2010 360 2011 352 2012 347 Forrás : Helyi adatgyűjtés
15-18 142 128 118 123
19-59 1321 1320 1316 1296
60-X 457 404 410 414
Összesen 2432 2212 2196 2180
1999-2012 évek között Göncön az állandó lakosok száma több mint 10%-al csökkent. Ezen belül a 0- 18 éves korú gyermekek száma összesen 184 fővel (28%) kevesebb, míg 1999.évben az összlakosságon belül az arányuk 27% volt, 2012. évben már csak 22%. A fenti táblázat is mutatja, hogy a gyermekek számában jelentősebb volt a csökkenés, mint a többi korosztálynál. Ez az elvándorlásból és a születések számának csökkenéséből adódik.. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
5
NA
39
2009
5
NA
54
2010
10
0
53
2011
20
0
23
2012
7
13
38
2013
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
41
Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).
Településünkön a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 és 2011 közötti időszakban csökkent, a csökkenés közel 59%. Sajnos 2012. évben ez már nem mondható el, 15 fővel emelkedett a veszélyeztetett gyermekek száma, ami nyolc családot érint. A védelembe vett kiskorúak száma ugyan emelkedést mutat 2011-ben, ennek oka az, hogy a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet változása alapján, az 50 óránál több tanórát mulasztó gyermeket a jegyzőnek kötelező volt védelembe venni. 2012. január 1-jétől a Korm. rendelet rendelkezései szerint a 16 éven felűli gyermekek esetében a védelembe vétel megszüntetésre került, és emiatt csökkent a számuk. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 42
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg fogyatékos gyermekek kedvezményben száma részesítettek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Rendkívüli Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma
2008
374
20
0
0
18
2009
366
21
0
0
25
2010
377
7
0
0
11
2011
374
6
0
0
17
2012
350
6
0
0
46
2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás:TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
43
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008. évhez képest csökkenő tendenciát mutat. Ezzel egyidejűleg csökkent a tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma is Ezzel szemben több, mint duplájára emelkedett a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma. Ez abból adódik, hogy 2010-2011 évben az önkormányzat nehéz anyagi helyzete, adósságrendezési eljárás miatt nem tudta támogatni a nehéz anyagi helyzetbe került családokat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya, Az önkormányzat minden évben a költségvetés tervezésénél 100.000.-Ft-t biztosít a rendkívüli élethelyzetbe került gyermekes családok támogatására. Göncön 2009.évtől pályázat keretében lehetőség van arra, hogy az arra rászoruló iskoláskorú gyermekek nyári szociális étkeztetésben vegyenek részt. Az ebédet helyben, az önkormányzat ebédlőjében fogyasszák el a gyerekek. Az adatokból megállapítható, hogy csökkent a nyári étkeztetést igénybe vevők száma, mivel több családban terhet jelent az, hogy felkísérjék a gyerekeket az ebédlőbe. Ösztöndíj jellegű támogatásként adta az önkormányzat minden egyetemre, főiskolára járó gyermeknek, a BURSA Hungarica ösztöndíjhoz a támogatást, amit kiegészített a megyei önkormányzat és az oktatási intézmény. Ez a támogatási forma 2011.évtől megszüntetésre került az önkormányzat pénzügyi helyzete miatt. Szintén 2011.évig Gönc Város Önkormányzata két fő halmozottan hátrányos helyzetű diák anyagi támogatását vállalta fel. az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, A program célja, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek olyan gimnáziumban tanuljanak tovább, melyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. 2012.évtől az önkormányzat az iskola által javasolt két gyermeket már csak erkölcsileg tudja támogatni. A térségben erre a programra kijelölt gimnáziumok a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. 44
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma száma étkezésre jogosultak iskola 1-8. évfolyam óvoda száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
71
126
N.A.
215
N.A.
N.A.
2009
71
129
N.A.
197
20
75
2010
80
115
6
193
65
80
2011
64
134
4
172
50
55
2012
66
130
5
172
51
65
2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A fenti táblázatból látszik, hogy az óvodában az ingyenes étkezésben részesültek száma 20082010 év között növekedést mutat, majd csökken számuk, mely magyarázható a gyermeklétszám csökkenésével. Annak ellenére, hogy bevezetésre került az óvodáztatási támogatás, nem emelkedett az óvodába beíratott gyermekek száma. Óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítja meg, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.
A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az iskolában 2011-ig növekedett a kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők száma, majd azóta csökken, mely magyarázható a gyermeklétszám csökkenésével. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma évről-évre csökkenést mutat.
45
A Károlyi Gáspár Általános Iskolában az 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma a beíratott általános iskolai tanulók számához viszonyítva elenyésző, 2%-ot tesz ki.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Városunkban magyar állampolgársággal nem rendelkező (külföldi, bevándorolt) állampolgárok száma 2012.évben 3 fő, akik 18 éven felüliek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Gönc város önkormányzata elkötelezett - a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégiával összhangban - a szegregátum felszámolását illetően, az elemi lakhatási és higiénés feltételek biztosítása, és a továbblépés, a lehetséges kitörési pontok megtalálása érdekében. A szegregációs tényezők hatását minden esetben kezelni, csökkenteni kell. Javítani kell az érintettek közszolgáltatásokhoz való hozzáférését és megteremteni az integrálódás lehetőségét. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a telepprogram csak akkor lehet hatékony integrációs eszköz, ha egy hosszú távú komplex program része, tartós szociális és foglalkoztatási elemekkel ötvözve. Mindezeket integrálni szükséges az önkormányzat település- és egyéb fejlesztési terveibe is. A szegregált területrészeken élő cigány/roma mélyszegénységben élők munkaerő-piaci integrációját elősegítő képzettségi szint emelésével egyidejűleg, be kíván avatkozni a gyermekszegénységet és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét eredményező folyamatokba.
Célja a szegénység átörökítésének megszakítása, a tanulási, nevelési problémák megelőzése azáltal, hogy a területen élők komfortzónájának centrumában lévő szegregátum területén megfelelő infrastrukturális környezetet, támogató kapcsolatot alakít ki, valamint tudást és készségeket ahhoz, hogy a gyerekek ne hátránnyal induljanak az iskolában, és az aktív korú lakosság munkaerő-piaci integrációja létre jöhessen. A település lakosságának közel tíz százaléka, 181 fő él a szegregátumban. A szegregátumban 55 lakás található, melyeknek több mint fele alacsony komfortfokozatú. A szegregátumban élők több mint egyötöde (21%) részesül lakásfenntartási támogatásban, több mint egyharmaduk (34,2%) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az adatok is mutatják, hogy a szegregátumban élő családok nagy része ellátás nélkül, azaz családi pótlékból és alkalmi munkákból tartja fenn magát. A szegregátumban élők kb. 66%-a a roma népesség. Az érintett szegregátumban élő gyermekek a helyi közoktatási intézményeket (óvodát és általános iskolát) veszik igénybe. Az iskolába jelenleg 222 gyermek jár, akiknek 45,5%-a (101 fő) halmozottan hátrányos helyzetű, további 7,7%-a (17 fő) sajátos nevelési igényű tanuló.
46
Az óvodába és tagóvodába jelenleg 83 gyermek jár, közülük 49,4% (41 fő) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között szerepel az egészségügyi alapellátás, szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások. A törvényben előírt feladatának az önkormányzatunk eleget tesz. A gyermekek egészségügyi szűrése részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az intézményhálózaton (óvoda, iskola) keresztül biztosított, amihez mindenki hozzáférhet. a) védőnői ellátás jellemzői 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
2
52
2009
2
49
2010
2
41
2011
2
38
2012
2
40
2013
2
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
47
Mindkét védőnői álláshely helyettesítéssel van megoldva, a kiírt pályázatokra nincs jelentkező. A védőnők Gönc mellett ellátják még a körzethez tartozó településeket is (Telkibánya, Göncruszka). 2008 – 2011 között csökkent az egy védőnőre jutó gyermekek száma, amely a születések számának csökkenéséből is adódik. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Házi gyermekorvosi gyermekorvos.
praxis
nem
működik
Göncön,
legközelebb
Encsen
található
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire vonatkozó adatok 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
0 0 0 0 0 0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
0 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
48
A településen nem biztosított a bölcsődei ellátás (az önkormányzat számára nem kötelező feladat), így nem megoldott a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Meg kell keresni azt a szolgáltatást, intézményt, mely ellátja a hat éven aluli fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését. A településünkön 1995-ig üzemelt bölcsőde, a normatív támogatás megszüntetésével az önkormányzat saját forrásból nem tudta tovább működtetni. A gondozási térítési díj megemelését nem lehetett volna áthárítani az itt élő ellátást igénybe vevő szülőkre. Kimutatás a 0-3 éves korosztály létszámadatáról Év 2 0 200 2010 2011 2012 Forrás : helyi adatgyűjtés
Lány 4 44 36 40 48
Fiú 58 54 45 37 31
Összesen 104 98 81 77 79
A létszámadatokból kitűnik, hogy szükség lenne az igények és a célcsoport felmérésére. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája.
49
A családi napközi az alapellátás keretében a 20 hetes - 14 éves gyermekek részére nyújt napközbeni ellátást, mely történhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított családias környezetben. Az ellátás a munkát vállaló szülők számára ad lehetőséget kisgyermekeik ellenőrzött körülmények között történő napközbeni elhelyezésére, illetve az alapellátáson túl szolgáltatásokat is nyújthat a kisgyermekes családok számára, amennyiben a szolgáltatások feltételei is biztosítottak. A családi napköziben koruknak és egyéniségüknek megfelelően gondoskodnak a gyermekekről. A településen családi napközi nem működik. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma 3
Hány településről járnak be a gyermekek
90 Óvodai férőhelyek száma 4 Óvodai csoportok száma 7h-tól-17h-ig
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
1 hó A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Fő
Hiányzó létszám
9
0
9
0
0
0
4
0
0
0
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 50
Az óvodában a jogszabályi előírásoknak megfelelő képesítéssel rendelkező óvónők dolgoznak, nincs betöltetlen álláshely. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekjóléti szolgálat a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, mely szolgáltatást az Abaúj–Hegyközi Gyermekjóléti- és Szociális Alapszolgáltatási Körzet intézmény nyújtja (többcélú kistérségi társulás intézménye). e) gyermekvédelem A gyermekvédelembe vétele gyámhivatali hatáskör, mely feladatot a Gönci Járási Hivatal látja el. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban. Gyvt.) 5. § n) pontja alapján: „veszélyeztetettség” olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A településen élő gyermekek veszélyeztetett állapotának kialakulásához vezetett a bántalmazás, elhanyagolás, iskolai problémák és magatartászavar. A veszélyeztetettséget kiváltó okok 62,5 %-a magatartásbeli és iskolai problémákra vezethető vissza. A szülőnek felróható magatartási ok emelkedése az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése miatt következett be. 2011. évhez viszonyítva a veszélyeztetett gyermekek száma tizenöt fővel növekedett, ami nyolc családot érint. A veszélyeztetett gyermekek és családjuk mély-szegénységben élnek. A jogi személyiséggel rendelkező Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás látja el a gyermekjóléti alapellátás és a családsegítő szolgálat feladatait. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat, azt az állam biztosítja a gyermekek részére. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés 2013. január 1-jétől működik településünkön a Biztos Kezdet Gyerekház. A program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása, tulajdonképpen prevenciós programként működik. Célja, hogy a 0-5 éves korú gyermekeket nevelő hátrányos helyzetű családokat felkutassák, és a programba bevonják. A programnak vannak rövid, közép és hosszú távú céljai. A program alapelvei: Együtt dolgozni a leendő szülőkkel, együttműködni a különböző szakmák szakembereivel annak érdekében, hogy sikerüljön megtörni a gyermekek hátrányos helyzetének körforgását. A Károlyi Gáspár Általános Iskolában igényfelmérés alapján szakköri foglalkozást tartanak. Ilyenek informatikai szakkör, énekkar, középiskolára előkészítő szakkör (matematika, angol, történelem német), tömegsport. Szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű diákok 34%-a vesz részt. Délutános programként foglalkoznak kisebbségi program keretében a cigányság kultúrájával. 51
Iskolai nyári táborban a gyerekek 9%-a, a hátrányos helyzetű gyerekek mindössze 3%-a vesz részt. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A Gyvt. 41. § (1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekétkeztetést településünkön a Gönc Város Önkormányzat fenntartásában működő közétkeztetési konyha biztosítja. A gyermekétkeztetés megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése azon követelményének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Biztosított, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést. A fenti táblázatból látszik, hogy az óvodában évről-évre az ingyenes étkezők száma, mely magyarázható a gyermeklétszám emelkedésével is. Növekedett az óvodások száma, hogy bevezették az ún. óvodáztatási támogatást. Óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítja meg, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az iskolában 2010-ig növekedett a kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők száma, majd azóta csökken, mely magyarázható a gyermeklétszám csökkenésével. Ugyanez a helyzet az ingyenes tankönyvellátásban részesülők számával is. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül (tehetséges roma gyerekeknek flórklór, mélyszegénységben ruhát oszt, vagy pályázatot írnak ki) Pozitív diszkrimináció érvényesül a Károlyi Gáspár Általános Iskola által szervezett délutános kisebbségi programokban, ahol a cigányság kultúrájával (roma néptánc, lovára nyelvtanulással, vetélkedőkre, kulturális seregszemlékre való készülődéssel, egészsége életmódra felkészüléssel) foglalkoznak a tanulók. 52
A TÁMOP 5.2.3.-A-12/1 C1.112 elnyert pályázat alapján a Szettlement típusú közösségi szolgáltató ház komplex segítséget nyújt nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik életvitelében, gyermeknevelésben. A gyermekek napközbeni felügyeletének ellátása mellett a különböző foglalkozások megtartásával csökkenhet a gyermekek nagymértékű tanulási lemaradása. A szolgáltató házban lehetőség van mosásra, tisztálkodásra, számítógép és internet használat megtanulására. A "Boldogabb jövő reményében" A gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése az Abaúj - Hegyközi Kistérségben című TÁMOP-5.2.3-A-12/1-2012-0004 azonosító számon nyilvántartott pályázat keretében nyári táborok szervezése. A nyári táborozás, sok gyermek és szülő számára elérhetetlen álom csak. Ez a pályázat megteremtette a lehetőséget arra, hogy azok is részesülhessenek ebben az élményben, akik ezt egyébként körülményeik miatt talán soha nem tehetnék. Így szerveződött ez év június 17-23 között Baskón sporttábor 54 fő részvételével a 7 iskolából, majd június 24-30 között életmódtábor 54 résztvevővel /szülők, gyermekek/. A 7 helyszín: Boldogkőváralja, Vizsoly, Abaújszántó, Hidasnémeti, Gönc, Vilmány, Telkibánya. A 2 tábor jó hangulatban, remek ellátással és szakmai irányítással zajlott. Szintén ez év Július 29. és augusztus 4. között 220 fő vehet részt a Telkibányán megrendezett Kreatív tábor tevékenységeiben. A programok itt is változatosak, hiszen a bőrözés, a modellezés, a festés, gyöngyfűzés egyaránt szerepel benne. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. A Károlyi Gáspár Általános Iskolában 2008.szeptember 1. napjától integráltan vannak elhelyezve az SNI-s gyermekek a hasonló korú társaik között. A számukra előírt habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat a gönci iskola gyógypedagógusai végzik.
53
A nevelési tanácsadó által előírt fejlesztő foglalkozásokat a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermekeknek szintén az iskola pedagógusa (fejlesztő) végzi. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
Év
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)
2008 2009 2010 2011 2012 2013
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés
Az óvodánál gyermek nem került elutasításra, helyhiány miatt.
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsopor száma tok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
92
4
90
1
87
0
2009
103
4
100
1
90
0
2010
105
4
90
1
91
0
2011
99
4
90
1
91
0
2012
96
4
90
1
83
0
2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
54
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
16
23
22
22
0
83
Más településről bejáró gyermekek létszáma
3
0
5
3
0
11
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
9
4
4
4
0
21
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
19
8
13
30
0
70
14
5
10
12
0
41
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
1
3
4
2
0
10
Más településről bejáró gyermekek létszáma
0
0
0
0
0
0
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
0
0
0
0
0
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
1
2
3
2
0
8
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
székhely
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
A beíratott 83 óvodás gyermek közül igen magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma, nem beszélve a halmozottan hátrányos gyermekek számáról, majdnem eléri a beíratott gyermekek 50%-át. Magas az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma is. A táblázatban szereplő „tagóvoda” (telephely) nem Göncön, hanem Tornyosnémetiben működik. Abaújvárról, Pányokból, Zsujtáról is járnak be gyerekek gönci óvodába 55
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
tanév
Általános Általános iskola 5-8 iskola 1-4 évfolyamon tanulók évfolyamon száma tanulók száma
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
122
139
261
0
0,0%
2011/2012
102
131
233
0
0,0%
2012/2013
95
127
222
0
0,0%
2013/2014
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A..
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az általános iskolába beírt gyermekek létszáma csökkent, a 2010/2011-es tanévhez képest, majd nem kétosztálynyi gyermek létszámmal. Felkapott lett a göncruszkai általános iskola, ahol alsó tagozatos gyerekek tanítása folyik, és oda viszik a jobb képességű gyerekeket.
56
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban
2012-2013. tanév
Bejáró
Hátrányos helyzetűek létszáma
HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva
SNI tanulók számából a hhh tanulók száma
Évismétmétlők száma
Magántanulók száma
Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
0
1
14
100%
10
71%
1
7%
1
0
0
0
16
0
4
15
94%
8
50%
0
0%
0
1
0
0
nincs
15
0
1
14
93%
7
47%
2
13%
1
0
1
0
2. évfolyam B osztály
nincs
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3. évfolyam A osztály
nincs
14
0
2
13
93%
9
64%
0
0%
0
0
0
0
3. évfolyam B osztály
nincs
14
0
1
10
71%
9
64%
2
14%
0
0
1
0
4. évfolyam A osztály
nincs
22
0
5
18
82%
10
45%
1
5%
0
1
0
0
4. évfolyam B osztály
nincs
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5. évfolyam A osztály
nincs
19
0
3
14
74%
6
32%
2
11%
0
0
0
0
5. évfolyam B osztály
nincs
17
0
3
12
71%
7
41%
2
12%
1
0
0
0
6. évfolyam A osztály
nincs
15
0
3
15
100%
8
53%
2
13%
1
2
0
0
6. évfolyam B osztály
nincs
16
0
2
14
88%
6
38%
1
6%
0
0
0
0
7. évfolyam A osztály
nincs
19
0
1
15
79%
8
42%
0
0%
0
0
0
0
7. évfolyam B osztály
nincs
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8. évfolyam A osztály
nincs
21
0
5
15
71%
7
33%
1
5%
1
1
0
0
8. évfolyam B osztály
nincs
20
0
4
16
80%
6
30%
4
20%
0
1
0
0
222
0
35
185
83%
101
45%
18
8%
5
6
2
0
Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)
Tagozat megnevezése
Létszám
Napközis
1. évfolyam A osztály
nincs
14
1. évfolyam B osztály
nincs
2. évfolyam A osztály
Összesen:
0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások A Károlyi Gáspár Általános Iskolában és a Barackvirág Napközi otthonos óvodában jelenleg főállásban nincs alkalmazva gyógypedagógus és iskolapszichológus.2013.szeptemberétől 1 fő gyógypedagógus óraszám keretében fogja ellátni a feladatokat. az iskolában. A pedagógusok körében 3 fő rendelkezik gyógypedagógiai végzettséggel. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén nincs .A gönci Károlyi Gáspár Általános Iskolában 2008. szeptember 1. napjától megszűnt a szegregált oktatás. A korábbi években külön csoportban voltak elhelyezve a sajátos nevelési igényű tanulók, az áttelepítő határozatoknak megfelelően. 4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton
Gimnázium (%)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Szakiskolai képzés (%)
Speciális szakiskola (%)
Nem tanult tovább (%)
tanév
összlétszá mon belül
HHHtanulók körében
összlétszá mon belül
HHHtanulók körében
összlétszá mon belül
HHHtanulók körében
összlét számo n belül
HHHtanulók körében
összlét számo n belül
HHH-tanulók körében
2008/2009
40,42
23,81
12,76
0
46,82
76,19
0
0
0
0
2009/2010
36,84
0
34,21
38,46
28,95
61,54
0
0
0
0
2010/2011
24,32
8,33
43,25
25
32,43
66,67
0
0
0
0
2011/2012
38,09
8,33
16,67
8,33
45,24
83,34
0
0
0
0
2012/2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
országos átlag: 2011/2012
34,00%
35,00%
29,00%
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
2,00%
N.A.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Göncön egy általános iskola működik. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció érvényesül a pályázatok által nyújtott szabadidős programok szervezése során, melyeken elsősorban hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok
tanév
tanodai program létszám
HH/ HHH tanulók létszáma
tehetséggo ndozó program
HH/ HHH tanulók létszáma
nyári tábor
HH/ HHH tanulók létszáma
Alapfokú művészetokt atás
HH/ HHH tanulók létszáma
2008/2009
0
0
0
0
0
0
110
91
2009/2010
0
0
0
0
0
0
113
89
2010/2011
0
0
0
0
0
0
117
97
2011/2012
0
0
0
0
0
0
116
96
2012/2013
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Gyermeknevelési és életviteli problémák a családban Csökkent a nyári étkezésben résztvevők száma
Programok szervezése
Szegregátumban élő gyerekek életminőségének javítása
Nyári étkeztetésben résztvevők számának növelése. Pályázat 59
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Magyarország Alaptörvénye XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Nyugat-Európai országokban magasabb a nők gazdasági aktivitása, mint Magyarországon. A nők gazdasági aktivitását lényegesen befolyásolja a gyermeknevelés. A gyereküket egyedül nevelő nők inkább kívánnak munkát vállalni, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező, s ugyanannyi és ugyanolyan korú gyereket nevelő, de párkapcsolatban élő nőtársaik. Markáns különbségek mutatkoznak a két nem között a munkavégzés keretei szerint. A nők között magasabb az alkalmazottak aránya, a férfiak viszont gyakrabban dolgoznak önfoglalkoztatóként (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások dolgozó tulajdonosai). a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 779 762 2009 755 762 2010 762 756 2011 767 748 2012 767 735 2013 N.A. N.A. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
381 331 398 N.A. N.A. N.A.
348 318 344 N.A. N.A. N.A.
199 216 224 245 N.A N.A
152 165 185 175 N.A. N.A.
60
61
Településünkön csökkent a munkavállalási korú férfiak és nők száma 1,5 és 3,5%-kal 2008.évhez viszonyítva. A 2010.évben a férfiak esetében növekedett 20%-kal a foglalkoztatottak száma, ami a közfoglalkoztatásnak köszönhető .A nők esetében is növekedés tapasztalható 2010.évben a 2009-es évhez képest.
62
Sajnos a munkanélküliek száma mindkét nem esetében emelkedő tendenciát mutat, a férfiak esetében 23%, míg a nők esetében 15%. a növekedés. c) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A helyi munkaügyi központ tájékoztatása szerint van lehetőség a nők foglalkoztatását elősegítő képzési programokban részt venni. Ilyen képzések : szociális gondozó, lakás-textilkészítő , szakács, élelmiszer- és vegyi árú eladó, kisgyermek gondozó, nevelő, óvodai dajka, pénzügyiszámviteli ügyintéző ,gyümölcsfeldolgozó. A képzési lehetőségeket elsősorban az alacsony iskolai végzettségű nők használhatnák ki, szerezhetnének OKJ-s képesítést. Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy hány fő jelentkezett és végezte el a tanfolyamot. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők elsősorban a helyi Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezetnél tudnak elhelyezkedni, különösen idénymunka időszakában. Munkalehetőséget biztosít még a közfoglalkoztatás is. Elenyésző az egyéni vállalkozóknál a nők foglalkoztatása. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A település egészére vonatkozóan hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint évenként nyomon követhető, hátrányos megkülönböztetés nincs.
63
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Elsősorban a nőket terheli a gyermekek nevelése és a családon belül az időskorúak ellátása, és a háztartás vezetése. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető lenne - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátása csak az óvodában biztosított, valamint a 0-5 éves korú gyermekek igénybe vehetik a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait. Bölcsődei ellátás nem működik, az általános iskolai napközi 2011 szeptemberében megszüntetésre került, az önkormányzat adósságrendezése miatt. A rugalmas munkaidő nem igazán jellemző a városban és környezetében. A családi feladatok összeegyeztethetőségét támogató szolgáltatások elérhetősége sem jellemző. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
2
104
52
2009
2
98
49
2010
2
81
41
2011
2
77
39
2012
2
79
40
2013
N.A.
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
64
Családtervezéssel kapcsolatban a serdülőkorban lévő gyermekek felvilágosítására alapvetően az általános iskolában kerül sor, több alkalommal is szerveznek ilyen jellegű oktatást, osztályfőnöki órán, egészségügyi dolgozók bevonásával. A családtervezés, anya- és gyermekgondozás elsősorban a védőnői hálózat tevékenységi körében valósul meg. A védőnők a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban, egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával, kezdve a szüléstől, szoptatástól a tápláláson gyereknevelésen át. Segítséget kapnak a szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében, szükség esetén az utánajárásban is. A védőnői hálózat nagy figyelmet fordít a szociális okból vagy gondatlanságból veszélyeztetettségben élő gyermekek folyamatos nyomon követésére, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való kapcsolat felvételre. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az Encsi Rendőrkapitányság Gönc város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett rendőri intézkedésekről szóló 2012.évi tájékoztatója nem tartalmaz házasság-, család, ifjúság-, nemi erkölcs elleni bűncselekményekre vonatkozó adatot. A nőket érő erőszak és családon belüli erőszak nem jellemző Göncre. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön nincsenek. Legközelebb Miskolcon található Családok és Hajléktalanok Átmeneti Otthona, ahol befogadják a segítséget kérő családokat és egyedülállókat. 65
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A táblázat adatai azt mutatják, hogy Göncön jó arányban vesznek részt a helyi közéletben a nők, hisz 2013-ban a 7 fő képviselőből 3 fő nő. A képviselő-testület bizottságaiban is tevékenykednek nők. A helyi intézményeket is nagyobb részt nők vezetik. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év Férfi 2008 6 2009 6 2010 7 2011 3 2012 4 2013 4 Forrás : Helyi adatgyüjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
4 4 3 4 3 3
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
1 1 1 1 1 1
0 0 0 0 0 0
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Visszatérés a munka világába Magas a munkanélküliek száma a nők körében
Bölcsödei férőhely kialakítás Képzés szervezése /Munkaügyi Központ
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
Az időskorú népességet többféleképpen jellemezhetjük: időskorúak a 60 vagy 65 év fölöttiek, a nyugdíjkorhatár fölötti népesség, vagy fiatal öregek, akik nyugdíjban vannak és mellette dolgoznak, az úgynevezett aktív idősek, valamint idős öregek, akiknek az aktivitása erősen lecsökkent. 66
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
2008 250 2009 239 2010 236 2011 227 2012 N.A. 2013 N.A. Forrás: TeIR, KSH Tstar
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
372 367 360 357 N.A. N.A.
622 606 596 584 N.A. N.A.
A városban a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 20 %-át teszi ki. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, hiszen a felmért adatok szerint 20082012 között az özvegyek száma 210 fő körül mozog, ami az idős lakosság 35%-át teszi ki. Mint az alábbi táblázatból is kitűnik a vizsgált időszakban jóval magasabb a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma, mint a férfiaké. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokból kitűnik (lakásfenntartási támogatás, szociális étkeztetés), hogy az idősek nyugdíja nem mondható túl magasnak az országos átlaghoz képest. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok szívesen végeznek/végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet, bár ennek az esélye a munkaerőpiacon, valamint az nyugdíjtörvény miatt egyre kisebb, kivéve azok, akik 67
speciális szaktudással rendelkeznek.(Ilyen pl.: az egészségügy.) Nehéz helyzetben vannak, azok az idősebb munkavállalók is (jellemzően 55 év felettiek) akiknek megromlik az egészségi állapota, megváltozik a munkaköre, vagy akit érint az átszervezés, hiszen aki ebben a korban munkanélkülivé válik, annak az elhelyezkedési esélye nagyon kicsi, illetve sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerőpiacon. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Gönc Észak-magyarország többszörösen hátrányos helyzetű települése, munkalehetőséget elsősorban az itt működő intézmények adják. Nincs lehetőség időskorúak foglalkoztatására, amely adódik a település adottságából, valamint a nyugdíjtörvény 2013. július 1. napjától történő változásából. b) tevékeny időskor A városban szépen felújított, jól felszerelt könyvtár működik, de az időskorúak közül nagyon kevesen veszik igénybe a szolgáltatásait. Ennek oka, hogy az itt élő emberek elsősorban mezőgazdaságból éltek , innen mentek nyugdíjba és a szabad idejüket főként kerti munkával töltik. A tavaszi, nyári, őszi időszakban ez az elfoglaltság kitölti a szabadidejüket, de a téli hónapokban beszorulnak a lakásba. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs, mert a településen nem jellemző az idősek foglalkoztatása. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a város minden lakosa részére biztosított, ezek egy része életkor alapján az idősek részére van biztosítva. Az önkormányzat biztosítja az idősek számára a szociális alapszolgáltatások közül a szociális étkeztetést, valamint a házi segítségnyújtást. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, - az étkeztetés, - a házi segítségnyújtás, - a családsegítés, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - a közösségi ellátások, - a támogató szolgáltatás, 68
- az utcai szociális munka, - a nappali ellátás. Az alapellátások közül a településen az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés működik. Az Idősek Klubjának megszűnésével emelkedett a szociális étkeztetésben részesülők száma. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A települési önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2010.(IV.01) rendeletben szabályozta a jogosultság részletes feltételeit. A vizsgált időszakban 2008 - 2012. év között a szociális étkeztetésben részesülők átalagos létszáma 85 fő. A 85 főből 60 év felettiek aránya 96,5%. A szociális étkeztetés szakmai programja lehetőséget biztosít arra, hogy az ebédet helyben fogyasztva, vagy elvitellel, illetve házhoz kiszállítással vegyék igénybe. Az igénylők 70 %-a él azzal a lehetőséggel, hogy házhoz szállítsák az ebédet. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. A házi segítségnyújtást Gönc Város Önkormányzata az Abaúj Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás keretében oldja meg, az idősek megelégedésére.
Év
Fő
2008
0
2009
11
2010
16
2011
135
2012
135
Forrás: Helyi gyűjtés 69
A 135 fő házi segítségnyújtását 15 fő – közalkalmazott- látja el, egy gondozónőre, az előírásnak megfelelően 9 fő jut. Városunkban házi segítségnyújtást végez a Baptista Szeretetszolgálat is , 4 fő 8 órás,3 fő 4 órás társadalmi megbízatással, 49 főt látnak el saját otthonukban. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013
fő 343 329 322 322 318 N.A.
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 20 20 14 0 0 N.A.
% 6% 6% 4% 0% 0% N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Göncön 2011.március 31. napjáig évtizedeken keresztül működött Idősek Klubja – nappali szociális intézmény – 20 férőhellyel. 2002. január 1-től az Idősek Klubja helyiségeiben került kialakításra az okmányiroda, ezért az intézmény a volt diákotthon épületébe költözött (kiesett a városközponti részből). Az intézmény megszüntetéséhez főként az vezetett, hogy az idősek már ekkor nem látogatták kellő számban a klubot.
70
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013
1 1 1 2 3 N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Annak az időskorú személynek jár, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. Egyedülálló esetében a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, továbbá az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Mint a fenti táblázat is mutatja településünkön az időkorúak járadékában részesülők száma minimális.
71
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az előzőekben már említettük, hogy Göncön jól működő, jól felszerelt könyvtár van. Statisztikai adatok szerint 2012-ben a beiratkozott könyvtárlátogatók közül 41 – 62 év kor között 50 fő, míg 63 év felett 15 fő vette igénybe a könyvtár lehetőségeit. 2012. évben az állandó lakosok száma 63 év felett 345 fő , ezzel szemben a könyvtárlátogatók aránya nagyon alacsony, alig haladja meg a 4%-ot.
d)
idősek informatikai jártassága
Helyi adatgyűjtés alkalmával megkérdeztünk 10 fő 60 év feletti időskorút és feltettük azt a kérdést, hogy ki használ számítógépet és ki internetezik. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év
Összes megkérdezett
2008 2009 2010 2011 2012 2013
fő N.A. N.A. 10 10 10 10
Számítógépet használni tudók száma fő N.A. N.A. 1 1 2 2
% N.A. N.A. 10,0% 10,0% 20,0% 20,0%
Internetet használni tudók száma fő N.A. N.A. 0 1 2 2
% N.A. N.A. 0,0% 10,0% 20,0% 20,0%
Forrás: Helyi adatgyűjtés
A megkérdezettek közül az a két fő tudja használni a számítógépet és az internetet, akik adminisztratív munkakörben dolgoztak, akik munkájuk során kapcsolatba kerültek a számítógéppel.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Sajnálatos módon az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok szervezésére nem került sor.
72
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Önellátásra képtelen, illetve segítségre szoruló idősek elmagányosodása
Önkéntes segítők bevonása (középiskolások,egyházak)
Egészséges időskor, egészség megőrzése
Előadások szervezése
Tevékeny időskor, közéleti információkhoz való hozzáférés
Programok szervezése
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékosságnak tekintjük azt a maradandó állapotot vagy sajátosságot, amikor a személy a testi, értelmi, érzékszervi, mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi életben való részvételében, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük.
73
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
2008
77
1
2009
71
1
2010
68
1
2011
123
2
2012
N.A.
3
2013
N.A.
N.A.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (A továbbiakban: Flt.) általános definíciója szerint az a megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult: Az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki 74
- a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon (3 éven) át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül. A megváltozott munkaképességű személyek száma 2008. évtől 2010. évig csökkenő tendenciát mutat, majd 68 főről 123 főre emelkedett, ami majdnem 81%-os emelkedést mutat. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
2013
N.A.
N.A.
N.A
Forrás: TeIR, KSH Tstar;
Városunkban nincs fogyatékos személyek nappali ellátását biztosító intézmény. Pontos számmal nem is rendelkezünk a fogyatékkal élők számáról, helyi ismeretünk alapján 10-15 fő között mozog. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága Fogyatékkal élő személyek foglalkoztatására nincs lehetőség, nincs olyan munkahely, ahol a fogyatékkal élő személynek, képességének megfelelő munkát tudnának biztosítani. Közfoglalkoztatásba nincsenek bevonva. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs ilyenről tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Itt kell megemlítenünk, hogy működik a városunkban a Sziget Gondozóház, amely nappali ellátást biztosít a pszichiátriai és szenvedélybetegek részére. A gondozottak számára különböző programokat szerveznek. Heti rendszerességgel az egyházak közreműködésével (Római Katolikus, Református Egyház) bibliaórát tartanak, évente egyszer sportvetélkedőt rendeznek. A gondozóházon belül megünneplik a Nőnapot, a Mikulást, a Karácsonyt, melyeken az általános iskolás és óvodás gyermekek is műsort adnak.
75
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek pénzbeli és kedvezményeiről nem rendelkezünk adatokkal.
természetbeni
szociális
ellátásáról
és
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem
oktatási intézmények
egészségügyi intézmények
Rámpa
Hangos tájékoztatás
Indukációs hurok
Tapint-ható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
igen
igen
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
NINCS
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
alapfok
nem
nem
középfok felsőfok
NINCS NINCS
fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás alapellátás
kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség
szociális ellátást nyújtó intézmények
Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat,
A fenti táblázatból is kitűnik, hogy a középületek egy részénél egyáltalán nem, vagy csak részben megoldott az akadálymentesítés. Szinte teljesen akadálymentesített a nemrégen felújított Könyvtár., valamint 2010.évben átadott Járóbeteg Szakellátó Központ.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Sajnálatos módon az üzletek akadálymentesítése nem megoldott Göncön, egyetlen egy élelmiszerüzletnél sincs megoldva. A kis élelmiszer boltok mentségére szólva a mozgás, tevékenységhez szükséges tér hiányzik. 76
A kerekes székeseknek nem tudják biztosítani az előrehaladó mozgást. Az átjárónak, közlekedőknek, ajtóknak, olyan szélességűnek és magasságúaknak kell lenniük, hogy a mozgásukban akadályozott és a kerekesszékkel közlekedő emberek is az elakadás, beszorulás veszélye nélkül használni tudják azokat.
c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségére vonatkozóan nincs adatunk. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Városunkban a közösségi közlekedésre szolgáló járdák általános állapota nagyon rossz (felfagyva, kitöredezve, egészséges ember számára sem megfelelő), nem beszélve arról, ahol a járda mellé fák, bokrok vannak ültetve. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások A településen fogyatékos személyek részére speciális közlekedési megoldások nem kerültek kiépítésre, fogyatékosok nappali intézménye nem működik. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat minden segítséget és erkölcsi támogatást megad olyan civil szervezeteket, alapítványoknak, amelyek hátránykompenzáló szolgáltatásokat nyújtanak, vagy kívánnak bevezetni.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Közintézmények akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott A közterületek járdák, parkok akadálymentesítése Fogyatékosság, mint társadalmi hátrány az egyén és családja számára
Pályázat benyújtásával Pályázat benyújtásával Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának növelése.
77
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése Göncön nyilvántartott civil szervezetek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Szervezet neve : „ABAÚJ BŰMMEGELŐZÉSÉÉRT” ALAPÍTVÁNY „Gönczi óvodáskorú gyermekekért” Alapítvány Eresztvény Horgászegyesület GÖNC ÉS KÖRNYÉKE GYERMEKEIÉRT ALAPÍTVÁNY Gönc és Térsége Fejlesztéséért és Kultúrájáért Alapítvány Gönc Városi Sportegyesület Gönc Városi Tűzoltó Egyesület Sólyom Sándor Alapítvány Szia Club Gönc Alapítvány Sziget Gondozóház Alapítvány
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Göncön nemzetiségi önkormányzat nem működik. Gönc Város Önkormányzata ingyen és bérmentve rendelkezésre bocsátotta a Sziget Gondozóház Alapítvány részére a volt Óvoda épületét, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására. Hagyománya van a településen annak, hogy az augusztus 20-i ünnepséget, az új kenyér megszentelést a Római Katolikus Egyházközség templomában tartjuk. Az önkormányzatnak megállapodása van a Református Egyházközséggel a Károlyi Napok szervezésére. Az önkormányzat a településen működő civil szervezeteket anyagilag – adósságrendezés miatt – támogatni nem tudja, de egyéb módon segítséget nyújt az Önkéntes Tűzoltó és Spotegyesület részére.
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Gönc település tagja és székhelye az Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulásnak, valamint tagja a Gergely-hegyi Településszövetségnek, tagja továbbá az Abaúj-Leader Egyesületnek. Gönc Város Önkormányzata társulásban látja el az óvodai ellátást.
78
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége 2010. évben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásakor nem került sor helyi nemzetiségi önkormányzati választásra, de az önkormányzatnak van kapcsolata a kisebbséget képviselő személyekkel. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Civil szervezet célcsoportokkal kapcsolatos tevékenysége Közrendet, közbiztonságot „ABAÚJ BŰNMEGELŐZÉSÉÉRT” ALAPÍTVÁNY támogató szervezet, bűnmegelőzés Óvodáskorú gyermekek „Gönczi óvodáskorú gyermekekért” Alapítvány kirándulásainak, rendezvényeinek szervezéséhez Eresztvény Horgászegyesület Sport, szabadidős tevékenység GÖNC ÉS KÖRNYÉKE GYERMEKEIÉRT Hátrányos helyzetű gyermekek ALAPÍTVÁNY támogatása Szabadidős rendezvények Gönc és Térsége Fejlesztéséért és Kultúrájáért Alapítvány szervezése Gönc Városi Sportegyesület Sport, szabadidős tevékenység Gönc Városi Tűzoltó Egyesület Tűzvédelem, Katasztrófavédelem Hátrányos körülmények között élő Sólyom Sándor Alapítvány tehetséges tanulók előmenetelének segítése Szabadidős, kulturális programok Szia Club Gönc Alapítvány szervezése Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Sziget Gondozóház Alapítvány nappali ellátása Mozgáskorlátozottak érdekeinek Mozgáskorlátozottak Egyesülete Encs képviselete Szervezet neve :
Szociális és gyermekvédelmi területen három, mozgáskorlátozottak érdekeinek képviselete terén egy, közbiztonság területén kettő, egészséges életmód, sport területén kettő, valamint a szabadidős, kulturális programok szervezése területén három civil szervezet működik településünkön.
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for-profit szereplők főként a foglalkoztatás terén tudnak bekapcsolódni az esélyegyenlőségi feladatokba.
79
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Nyilvánosságnak nevezik azt az intézményesült társadalmi szférát, amelyben a polgárok a közügyekről értesülhetnek, azokat megvitathatják, és kialakíthatják álláspontjukat. A nyilvánosság biztosítja, hogy a polgárok ellenőrzést gyakorolhassanak a közügyek intézése. felett. a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatában nagy hangsúly helyeződött a minél szélesebb körű adatgyűjtés megszervezésére. A Türr István Képző és Kutató Intézet dolgozói (mentorai, mentorasszisztensei) nagy segítséget nyújtottak a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében. A dokumentum készítéséhez szükséges adatok, információk gyűjtését az aljegyző és az adóügyi csoportvezető szervezte. E tevékenységbe bekapcsolódtak a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai, a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény, a közművelődést szervező intézmény, köznevelési intézmények. Az előkészítésben együttműködő partnerek bevonásának módszere az online, illetve telefonos kapcsolattartásra épült, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd az elkészült dokumentum-tervezet véleményezésére koncentrálódott. Az esélyegyenlőségi program elkészítésébe bevont partnerek Gönci Közös Önkormányzati Hivatal Gönc Város Önkormányzat részéről
Türr István Képző és Kutató Intézet Miskolc Károlyi Gáspár Általános Iskola Barackvirág Napközi otthonos Óvoda Városi Könyvtár Munkaügyi Központ Sziget Gondozóház Alapítvány Gyermekjóléti Szolgálat Roma kisebbség részéről
Krózser Julianna aljegyző Nyitrai Józsefné adóügyi csoportvezető Sivák János polgármester Veréb Andrásné képviselő Szemánné Ortó Ildikó képviselő Verebélyi Krisztina mentor Tóthné Batta Kornélia mentorasszisztens Kocsis József igazgató-helyettes Pecze Jánosné óvodavezető Molnár Lászlóné könyvtárvezető Dobi Sándor kirendeltségvezető-helyettes Futó Kálmán ügyvezető Tóth Ilona családgondozó Varga Károly Györgyné Gulyásné Ferenczi Mária
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az a) pont szerinti szervezetek részére az esélyegyenlőségi program tervezete megküldésre került, írásban megtehették észrevételeiket. 80
Gönc Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll, valamint az önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére.
81
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
Magas a munkanélküliség a Romák településen, ezen belül is magas a és/vagy tartós munkanélküliek aránya mélyszegényAz aluliskolázottak száma magas az ségben élők aktív korúak számához viszonyítva Gyermeknevelési és életviteli problémák a családban Gyermekek
Csökkent a nyári étkeztetésben résztvevők száma Szegregátumban élő gyerekek életminőségének javítása Segítségre szoruló idősek elmagányosodása
Idősek
Nők
Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése. Felnőttképzés/Munkaügyi Központon keresztül Programok szervezése Nyári étkeztetésben résztvevők számának növelése. Pályázat Önkéntes segítők bevonása
Egészséges időskor
Előadások szervezése
Tevékeny időskor, közéleti információkhoz való hozzáférés
Programok szervezése
A nők körében is magas a munkanélküliség Visszatérés a munka világába Közintézmények akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott
Fogyatékkal élők
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Információk közvetítése,képzés szervezése Bölcsödei férőhely kialakítása Pályázatok
A közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése
Pályázatok
Fogyatékosság, mint társadalmi hátrány az egyén és családja számára
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának növelése. 82
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Közfoglalkoztatásban számának növelése Romák és/vagy mélyszegényAz aluliskolázottak ségben élők csökkentése
Gyermeknevelési és problémák a családban
résztvevők
számának
életviteli
Gyermekek Nyári étkezésben résztvevők számának növelése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Gönc Város Önkormányzata Gönci Járási Munkaügyi Központ Felelős: Gönc Város Önkormányzata Gönc Város Önkormányzata Gönci Járási Munkaügyi Központ Károlyi Gáspár Általános Iskola Felelős: Gönc Város Önkormányzata Gönc Város Önkormányzata Védőnői Szolgálat Barackvirág Napközi Otthonos Óvoda Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Felelős: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Gönc Város Önkormányzata Károlyi Gáspár Általános Iskola Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Felelős: Gönc Város Önkormányzata
Önellátásra képtelen, illetve segítségre Házi szociális gondozók, önkéntesek szoruló idősek elmagányosodásának bevonása, egyházak, csökkentése Felelős Gönc Város Önkormányzata Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
Abaúj - Hegyközi Többcélú Kistérségi egészségügyi Társulás egészségügyi Járóbeteg Szakellátó, Háziorvosok, Felelős: Gönc Város Önkormányzata Gönc Város Önkormányzata Tevékeny időskor, közéleti Városi Könyvtár információkhoz való hozzáférés Felelős: Gönc Város Önkormányzata Információk közvetítése nők részére a Gönci Járási Munkaügyi Központ foglalkoztatást segítő programokon való Gönci Város Önkormányzata részvételre Felelős: Gönci Járási Munkaügyi Központ Gönc Város Önkormányzata A nők esélyegyenlőségének elősegítése Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Felelős: Gönc Város Önkormányzata Közintézmények teljes Gönc Város Önkormányzata és intézményei akadálymentesítése Felelős: Gönc Város Önkormányzata Közterületek, járdák, parkok Gönc Város Önkormányzata akadálymentesítése Felelős: Gönc Város Önkormányzata Gönc Város Önkormányzata Fogyatékosság, mint társadalmi hátrány Sziget Gondozóház Alapítvány az egyén és családja számára Felelős : Gönc Város Önkormányzata Az idős lakosság állapotának javítása, szűrések népszerűsítése
83
Cím:
Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése
Leírás:
Településünkön az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek száma, ezen belül magas a tartós munkanélküliek aránya
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2015. 12. 31. (csütörtök)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése cél: A célkitűzés összhangja egyéb Gönc Város Gazdasági Stratégiája stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Közfoglalkoztatás cél meghatározása, Startmunka programra pályázat benyújtása, Közfoglalkoztatás megvalósítása
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Teir KSH, Munkaügyi Hivatal
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Pénzügyi és humán
Az intézkedés eredményeinek Hosszú távon: a tartós munkanélküliek számának csökkenése fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
84
Cím : Az aluliskolázottak számának csökkentése Leírás:
Településünkön magas az aluliskolázottak száma az aktív korúak számához viszonyítva
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2016. 12. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Emelkedjen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, hogy ezáltal az elhelyezkedési esélyük jobb legyen cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Képzési igények felmérése A felmért igények továbbítása a Munkaügyi Központ felé
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Hány fő végezte el a részére felajánlott képzést
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Humán, Pénzügyi
Az intézkedés eredményeinek Folyamatos tevékenységgel biztosítható fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
85
Cím:
Gyermeknevelési és életviteli problémák a családban
Leírás:
A gyermeknevelési, életvezetési hiányosságok, rossz szokások(devianciák), példák (korai iskola elhagyás, korai gyermekvállalás) csökkentése. A legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő családokra, gyermekekre kell koncentrálnia, elsősorban az ő igényeikre kell választ adni, miközben azokból nem lehet kizárni a településen élő családokat és gyermekeket sem. Nagykorúságát el nem ért szülő (k) felé a gyermek szocializációjának és nevelésének érdekében segítségnyújtás
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2014. 12. 31. (szerda)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
II. A gyermekek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt A gyermeknevelési és életviteli problémák csökkentése cél: A célkitűzés összhangja egyéb TÁMOP 5.2.3.-A-12/1 stratégiai dokumentumokkal: Biztos Kezdet Gyerekház Az intézkedés tartalma:
Előadások, programok szervezése, szakemberek (pszichológus, védőnő) által ismeretek átadása prevenciós céllal Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak erősítése A célcsoport motiválása, foglalkozáson való részvételre
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
önkormányzati adatok
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Önkormányzat által pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kisérése. Más pályázati programok szolgáltatásainak igénybevétele
Az intézkedés eredményeinek Hosszú távon hasznos lehet azzal, hogy csökken a korai iskola elhagyás és a korai gyermekvállalás fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva 86
Cím : Nyári étkeztetésben résztvevők számának növelése Leírás:
Gönc Városban a nehéz körülmények között élő gyermekek számához viszonyítva alacsony a nyári étkezésben részesülők száma
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2016. 12. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
II. A gyermekek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A nyári gyermekétkeztetésben részesülő gyerekek számának növelése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Minden év első felében alapos felmérés készítése a hátrányos helyzetű rászoruló gyermekek körében
Az intézkedés eredményességét Nő a nyári gyermekétkeztetésben részesülő gyermekek száma mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, Humán, Pénzügyi, Technikai pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
87
Cím:
Önellátásra képtelen, illetve segítségre elmagányosodásának csökkentése
szoruló
idősek
Leírás:
A településen az idős ( egyedül élő )emberek száma magas.
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2014. 06. 30. (hétfő)
Megjegyzések:
Olyan lépésekre van szükség, hogy az idős emberek ne érezzék azt, hogy nagyon egyedül maradtak.
Az intézkedés felelőse: Polgármester Kategória:
IV. Az idősek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni Célunk az, hogy a városunkban ne érezzék az idős emberek, hogy egyedül maradtak. kívánt cél: A célkitűzés összhangja Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióval egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma: Felmérni az idős (különösen az egyedül élő) emberek életkörülményeit Önkéntes segítők keresése Az intézkedés önkormányzati adatok eredményességét mérő elégedettségi felmérés indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Önkéntes segítők bevonása (középiskolások, egyház), házi szociális gondozók
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Hosszú távon, a pozitívumok nyilvánossá tételével
Elvégzéssel kapcsolatos Nincs elvégezve megjegyzések: Lezárás:
Nyitva 88
Cím:
Az idős lakosság egészségügyi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése
Leírás:
Az idősek egészségi állapota nem megfelelő városunkban. Az egészségügyi szűrésekkel, tanácsadásokkal szeretnénk az időseket segíteni az egészségük megtartásában.
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2015. 08. 31. (hétfő)
Megjegyzések:
Kockázatok : érdektelenség, kevés s résztvevő a szűrőprogramokon, Csökkentésük eszköze : folyamatos tájékoztatás, szűrőprogramok szervezése
Az intézkedés felelőse: Polgármester Kategória:
IV. Az idősek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni Rövid távú : tájékoztatás egészséges életmódra nevelés, egészségi állapotuk szinten tartása. kívánt cél: Középtávú : egészségi állapotuk javítása, szűrő programok segítésével. Hosszú távú : kevesebb betegség, hosszabb élet A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Tájékoztatás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés - folyamatos. Pályázati lehetőségek felkutatása- folyamatos. Szűrőprogramok szervezése - két éven belül (2015.)
Nagy az érdeklődés Az intézkedés eredményességét mérő Magas a részvétel a szűrőprogramokon Kevesebb a megbetegedés indikátor(ok): Önkormányzati adatok, KSH , Teir Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Pályázati pénz, Támogatás Technikai háttér Szakemberek megléte
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Folyamatosan fenntartható, d évenkénti elemzést igényel a felvilágosító munka eredményességének felmérése, pályázati forrás függvényében
Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
89
Lezárás:
Nyitva
Cím :
Tevékeny időskor, közéleti információkhoz való hozzáférés
Leírás:
A településen élő időskorúak száma, különösen az egyedül élőké magas. Nagy a veszélye a településen az idősek elszigetelődésének
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2016. 12. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
IV. Az idősek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Egyre többen vegyen részt a szervezett programokban cél: A célkitűzés összhangja egyéb Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Igények felmérése a programok témájára vonatkozóan Programok szervezése Pályázati lehetőségek felkutatása
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Hosszú távon hasznos lehet, mert ez által megelőzhető lenne az idősek körében felmerülő elmagányosodás
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Humán
Az intézkedés eredményeinek Folyamatos tevékenységgel biztosítható fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva 90
Cím:
Információ közvetítése nők részére a foglalkoztatást segítő programokon való részvételre
Leírás:
Magas a munkanélküliség a nők körében
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2016. 12. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
III. A nők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Egyre több nő vegyen részt a foglalkoztatást segítő programokon cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Információk begyűjtése, Információk közvetítése
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Gönci Járási Munkaügyi Központ Gönci Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásai
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Humán
Az intézkedés eredményeinek A képzési programokon résztvevő nők száma növekszik, melynek fenntarthatósága folyamatos tevékenységgel fenntarthatósága: biztosítható Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
91
Cím :
A nők esélyegyenlőségének elősegítése
Leírás:
A településen nem biztosított a bölcsődei ellátás, így nem megoldott a három éven aluli gyermekek elhelyezése
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2016. 12. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
III. A nők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt A gyes-en lévő nők visszatérése a munka világába cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Igények és célcsoportok felmérése. Hiányzó szolgáltatás tervezése vagy szolgáltatásra megállapodás kötése
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Nő a foglalkoztatásban résztvevő nők száma
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Pénzügyi, Technikai, Humán
Az intézkedés eredményeinek Az igények folyamos felmérése fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
92
Cím :
Közintézmények teljes akadálymentesítése
Leírás:
A közintézmények akadálymentesítése nem, vagy csak részben megoldott
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2017. 12. 31. (vasárnap)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
A közintézmények akadálymentesek legyenek
A célkitűzés összhangja egyéb Gönc Város Gazdasági Programja stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Pályázati lehetőségek keresése, Pályázatok beadása és a pályázatok megvalósítása
Az intézkedés eredményességét A fejlesztések megvalósítása, befejezése mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges Pénzügyi és humán erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján
Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
93
Cím :
Közterületek járdák, parkok akadálymentesítése
Leírás:
Gönc város területén a közterületek akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott
Felelős és határidő:
Krózser Julianna Mária - 2017. 12. 31. (vasárnap)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Gönc Város területén akadálymentesek legyenek a közterületek, járdák, parkok cél: A célkitűzés összhangja egyéb Gönc Város Gazdasági Programja stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Pályázati lehetőségek keresése Pályázatok beadása és a pályázatok megvalósítása
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Fejlesztések megvalósítása
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Pénzügyi és Humán
Az intézkedés eredményeinek A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
94
Cím:
Fogyatékosság, mint társadalmi hátrány az egyén és családja számára
Leírás:
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának növelése
Felelős és határidő:
Nyitrai Józsefné - 2015. 12. 31. (csütörtök)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt Minél több megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatva legyen cél: A célkitűzés összhangja egyéb Szolgáltatástervezési koncepció stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Megváltozott munkaképességű személyek felmérése
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Teir, KSH, Önkormányzati adatok
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
Humán, Pénzügyi, Technikai
Az intézkedés eredményeinek Folyamatos tevékenységgel biztosítható fenntarthatósága: Elvégzéssel kapcsolatos megjegyzések:
Nincs elvégezve
Lezárás:
Nyitva
95
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja következtetéseiben Az intézkedéssel elérni egyéb stratégiai feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél dokumentumokkal probléma megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
2
Településünkön az országos átlagnál magasabb a Közfoglalkoztatásban munkanélküliek résztvevők számának száma, ezen belül növelése magas a tartós munkanélküliek aránya
Az aluliskolázottak számának csökkentése
Településünkön magas az aluliskolázottak száma az aktív korúak számához viszonyítva
Közfoglalkoztatásban Gönc Város résztvevők számának Gazdasági növelése Stratégiája
Közfoglalkoztatás cél meghatározása, Startmunka programra Polgármester 2015.12.31. pályázat benyújtása, Közfoglalkoztatás megvalósítása
Teir KSH, Munkaügyi Hivatal
Pénzügyi és humán
Hosszú távon : a tartós munkanélküliek számának csökkenése
Emelkedjen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, hogy ezáltal az elhelyezkedési esélyük jobb legyen
Képzési igények felmérése A felmért igények Polgármester 2016.12.31. továbbítása a Munkaügyi Központ felé
Hány fő végezte el a részére felajánlott képzést
Humán, Pénzügyi
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
Előadások, programok szervezése, szakemberek (pszichológus, védőnő) által Polgármester 2014.12.31. ismeretek átadása prevenciós céllal Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak
Önkormányzat által pályázati lehetőségek Hosszú távon folyamatos hasznos lehet azzal, figyelemmel hogy csökken a önkormányzati adatok kisérése. Más korai iskola elhagyás pályázati és a korai programok gyermekvállalás szolgáltatásainak igénybevétele
II. A gyermekek esélyegyenlősége A gyermeknevelési, életvezetési hiányosságok, rossz szokások(devianciák), példák (korai iskola Gyermeknevelési és A gyermeknevelési és TÁMOP 5.2.3.-Aelhagyás, korai 1 életviteli problémák életviteli problémák 12/1 Biztos Kezdet gyermekvállalás) a családban csökkentése Gyerekház csökkentése. A legrosszabb szociális helyzetben , mélyszegénységben élő családokra,
96
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja következtetéseiben Az intézkedéssel elérni egyéb stratégiai feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél dokumentumokkal probléma megnevezése
gyermekekre kell koncentrálnia, elsősorban az ő igényeikre kell választ adni, miközben azokból nem lehet kizárni a településen élő családokat és gyermekeket sem. Nagykorúságát el nem ért szülő(k) felé a gyermek szocializációjának és nevelésének érdekében segítségnyújtás
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
erősítése A célcsoport motiválása, foglalkozáson való részvételre
2
Gönc Városban a nehéz körülmények A nyári Nyári étkeztetésben között élő gyermekek gyermekétkeztetésben résztvevők számának számához viszonyítva részesülő gyerekek növelése alacsony a nyári számának növelése étkezésben részesülők száma
Minden év első felében alapos felmérés készítése a hátrányos Polgármester 2016.12.31. helyzetű rászoruló gyermekek körében
Nő a nyári Humán, gyermekétkeztetésben Pénzügyi, részesülő gyermekek Technikai száma
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
3
Gönc Ady Endre és Kinizsi utcán nincs Szegregátumban élő kiépítve a gyerekek szennyvízhálózat, életminőségének kevés a vezetékes javítása ivóvízzel rendelkező lakások száma.
Az elnyert pályázat megvalósítása
Növekszik a vezetékes ivóvízzel rendelkező Pénzügyi, ingatlanok száma, Technikai mellyel nő a lakások komfort fokozata
Hosszútávon fenntartható, hiszen javul a gyermekek és az itt élő családok életminősége
Gönc Ady Endre és Gönc Város Kinizsi utcában élő Gazdasági családok minél többen Programja Gönc vezessék be lakásukba Város Integrált a vizet és ezzel Városfejlesztési javuljon az Stratégiája életminőségük
Polgármester 2015.12.31.
97
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja következtetéseiben Az intézkedéssel elérni egyéb stratégiai feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél dokumentumokkal probléma megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
III. A nők esélyegyenlősége
1
Információ közvetítése a nők Magas a foglalkoztatást segítő munkanélküliség a programokon való nők körében részvételre
2
A településen nem biztosított a A nők bölcsődei ellátás, így A gyes-en lévő nők esélyegyenlőségének nem megoldott a visszatérése a munka elősegítése három éven aluli világába gyermekek elhelyezése
Egyre több nő vegyen részt a foglalkoztatást segítő programokon
Információk begyűjtése, Információk közvetítése
Igények és célcsoportok felmérése. Hiányzó szolgáltatás tervezése vagy szolgáltatásra megállapodás kötése
Polgármester 2016.12.31.
Gönci Járási Munkaügyi Központ Gönci Közös Humán Önkormányzati Hivatal nyilvántartásai
A képzési programokon résztvevő nők száma növekszik, melynek fenntarthatósága folyamatos tevékenységgel biztosítható
Polgármester 2016.12.31.
Pénzügyi, Nő a foglalkoztatásban Technikai, résztvevő nők száma Humán
Az igények folyamos felmérése
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
2
Felmérni az idős (különösen az Szociális egyedül élő) Szolgáltatástervezési emberek Polgármester 2014.06.30. koncepcióval életkörülményeit Önkéntes segítők keresése Az idős lakosság Az idősek egészségi Rövid távú: Tájékoztatás, egészségügyi állapota nem tájékoztatás tanácsadás, állapotának javítása, megfelelő egészséges életmódra egészséges Polgármester 2015.08.31. egészségügyi városunkban. Az nevelés, egészségi életmódra szűrések egészségügyi állapotuk szinten nevelés népszerűsítése szűrésekkel, tartása. Középtávú: folyamatos. Önellátásra képtelen, A településen az idős illetve segítségre ( egyedül élő szoruló idősek )emberek száma elmagányosodásának magas. csökkentése
Célunk az, hogy a városunkban ne érezzék az idős emberek, hogy egyedül maradtak.
Önkéntes segítők bevonása önkormányzati adatok (középiskolások, elégedettségi felmérés egyház), házi szociális gondozók Nagy az érdeklődés Pályázati pénz, Magas a részvétel a Támogatás szűrőprogramokon Technikai háttér Kevesebb a Szakemberek megbetegedés megléte Önkormányzati
Hosszú távon, a pozitívumok nyilvánossá tételével Folyamatosan fenntartható, d évenkénti elemzést igényel a felvilágosító munka eredményességének
98
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja következtetéseiben Az intézkedéssel elérni egyéb stratégiai feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél dokumentumokkal probléma megnevezése
tanácsadásokkal szeretnénk az időseket segíteni az egészségük megtartásában.
egészségi állapotuk javítása, szűrő programok segítésével. Hosszú távú: kevesebb betegség, hosszabb élet
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Pályázati lehetőségek felkutatásafolyamatos. Szűrőprogramok szervezése - két éven belül (2015.) Igények felmérése a A településen élő programok időskorúak száma, Tevékeny időskor, témájára különösen az egyedül Egyre többen vegyen Szociális közéleti vonatkozóan 3 élőké magas. Nagy a részt a szervezett Szolgáltatástervezési Polgármester 2016.12.31. információkhoz való Programok veszélye a programokban Koncepció hozzáférés szervezése településen az idősek Pályázati elszigetelődésének lehetőségek felkutatása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Pályázati lehetőségek A közintézmények Közintézmények A közintézmények Gönc Város keresése, akadálymentesítése 1 teljes akadálymentesek Gazdasági Pályázatok Polgármester 2017.12.31. nem, vagy csak akadálymentesítése legyenek Programja beadása és a részben megoldott pályázatok megvalósítása Pályázati Gönc város területén lehetőségek G9önc Város területén Közterületek járdák, a közterületek Gönc Város keresése akadálymentesek 2 parkok akadálymentesítése Gazdasági Pályázatok Polgármester 2017.12.31. legyen a közterületek, akadálymentesítése nem vagy csak Programja beadása és a járdák, parkok részben megoldott pályázatok megvalósítása
H
adatok, KSH , Teir
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
felmérése, pályázati forrás függvényében
Hosszú távon hasznos lehet, mert ez által megelőzhető lenne az Humán idősek körében felmerülő elmagányosodás
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
A fejlesztések megvalósítása, befejezése
Pénzügyi és humán
A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján
Fejlesztések megvalósítása
Pénzügyi és Humán
A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján
99
A
Intézkedés sorszáma
3
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
A helyzetelemzés A célkitűzés összhangja következtetéseiben Az intézkedéssel elérni egyéb stratégiai feltárt esélyegyenlőségi kívánt cél dokumentumokkal probléma megnevezése
Megváltozott Fogyatékosság,mint munkaképességű társadalmi hátrány személyek az egyén és családja foglalkoztatásának számára növelése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő felelőse erőforrások határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Minél több Megváltozott megváltozott Szolgáltatástervezési munkaképességü munkaképességű Polgármester 2015.12.31. koncepció személyek személy foglalkoztatva felmérése legyen
H
Humán, Teir, KSH, Pénzügyi, Önkormányzati adatok Technikai
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Folyamatos tevékenységgel biztosítható
100
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen
kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
102
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását elsősorban Gönci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében az esélyegyenlőségi program tervezete társadalmi vitára bocsátása a hirdető táblán való kifüggesztéssel, illetve a honlapon való megjelenéssel biztosított volt. Gönc Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll, valamint az önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is a honlapon valamint a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább kétévente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Esélyegyenlőségi Programot megküldjük a HEP Fórum Munkacsoport Vezetőinek.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. 103
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. ../Documents/Esélyegyenlőségi terv/HEP SABLON 2013.docÉrvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
104
105
