Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kiskinizs Község Önkormányzata

2013.

1

„Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.” (Alaptörvény - Nemzeti hitvallás)

2

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................. 4 Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 A település bemutatása ........................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk .......................................................................................................... 12 Célok ............................................................................................................................................. 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................. 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása .................................................................................. 14 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................. 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......... 17 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................. 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................ 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................... 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .................................................. 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása ......................................................... 68 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .............................................. 69 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................ 70 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................ 70 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................. 70 A beavatkozások megvalósítói ..................................................................................... 71 Jövőképünk .......................................................................................................................... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................................................................................... 90 3. Megvalósítás ...................................................................................................................... 97 A megvalósítás előkészítése ......................................................................................... 97 A megvalósítás folyamata .............................................................................................. 97 Monitoring és visszacsatolás ......................................................................................... 99 Nyilvánosság ....................................................................................................................... 99 Érvényesülés, módosítás .............................................................................................. 101 4. Elfogadás módja és dátuma ...................................................................................... 102

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kiskinizs Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település költségvetési koncepcióját, Településrendezési Tervét, Településszerkezeti Tervét. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

Természeti adottságok Kiskinizs Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Hernád-völgy középső részén, Szikszótól északkeletre elhelyezkedő kisközség. A legközelebb fekvő város Szikszó, amelynek a községtől való távolsága közúton 11 km. Az Önkormányzat munkaszervezeti feladatait a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Kiskinizs Miskolctól, a megyeszékhelytől közúton kb. 25 km-re északkeletre található. Szomszédos települések: Halmaj , Hernádkércs, Nagykinizs, Felsődobsza, Szentistvánbaksa. A Miskolc-Hidasnémeti-Kassa M3-as főútról Halmajnál jobbra letérve a Halmaj-Abaújszántó út mentén közvetlenül Halmaj után található település. A településen vezet át a 2009. évben felújított HalmajAbaújszántó útvonal, ezért a község közúton jó minőségű utakon közelíthető meg. A településre a Borsod Volán Miskolcról naponta, menetrendszerinti járatokat közlekedtet. Vasútállomása nincs, de rendszeres autóbuszjáratok közlekednek a faluból az alig 3 km-re lévő halmaji vasútállomásra. A település az alföldies, száraz, napsütéses, csapadékban szegényebb éghajlati zónában található. A Hernád folyó meghatározta a település jellegének alakulását. A múlt századi szabályozásokig a Hernád meglehetősen szeszélyesen kanyargott, medrét gyakran változatva. A folyó elsősorban a halászat szempontjából jelentett hasznot. A halállomány a múlt századi iparosítás miatt rohamosan csökkenni kezdett, és pusztán halászatból megélni a Hernád mentén már a századfordulón sem lehetett. A település szalagtelkes. Fő jellemzője, hogy a telekhasználat rendje szabályozott. A hosszú, keskeny telek egyik végében (az oldalhatáron) sorakoznak a lakóházak, rövidebb oldalukkal az utca felé. Utána következik a gazdasági udvar istállókkal, ólakkal, amit a kert zár le. Ez a településforma tekinthető talán mind Magyarországon mind pedig Közép-Európában uralkodónak. A község alapterülete: 718 ha Kiskinizs teljes körű infrastruktúrával rendelkezik. Kiépített a vezetékes ivóvíz, szennyvíz- és gázhálózat. A kommunális hulladékszállítás központosítottan megoldott. A településen kiépített a kábel TV-és az IP telefonhálózat. A hagyományos, analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe lépő, korszerűbb, jobb kép- és hangminőséget és több ingyenesen fogható csatornát biztosító digitális műsorszórásra történő átállás 2013. október 31-ig megvalósul.

4

A településen az Önkormányzat mellett, kizárólag a kereskedelmi egységek foglalkoztatnak munkavállalót, más munkalehetőség nincs. Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Kiskinizs Község Önkormányzata az alapfokú oktatást, mint kötelező önkormányzati alapfeladatot korábban Halmaj Községi Önkormányzattal kötött intézményfenntartó társulási megállapodásban foglaltak alapján látta el. Az alapfokú oktatást a Gárdonyi Géza Általános Iskola biztosította a település tanköteles korú gyermekei számára. A köznevelési intézmény 2013. január 1. napjától állami fenntartásba került, fenntartói feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerülete látja el. A Tankerülethez 11 telephellyel rendelkező, 6 iskola tartozik. Az intézmény a közoktatási feladatokon túl ellát pedagógiai szakmai szolgáltatást is. A tankerület vezetője Vadasné Joó Katalin. A helyi Általános Iskola működési területe és beiskolázási körzete: Halmaj, Kiskinizs, Nagykinizs, Hernádkércs, Szentistvánbaksa. A településen az alapfokú egészségügyi ellátást a Dr. Lipusz és Társa Bt. biztosítja, egészségügyi feladatellátási szerződés alapján. Hetente egy alkalommal, szerdai napon 10 órától van helyben rendelés. A hét többi munkanapján a halmaji Egészségházban fogadja a település betegeit a háziorvos. Fogorvosi, Védőnői Szolgálat, valamint Gyógyszertár Halmaj településen van. A védőnő hetente egy alkalommal, szerdán látja el a településen a csecsemőgondozást, a kismamák szükség esetén a hét többi munkanapján a halmaji Egészségházban vehetik igénybe a szolgáltatást. A szállításról szinte minden esetben a Falugondnoki Szolgálat gondoskodik. Kiskinizsen az önkormányzat tulajdonában működik a Turisztikai Centrum, mely kellemes körülményeket biztosít a kikapcsolódni és pihenni vágyóknak. Az épületben kulturált körülmények biztosítottak az elszállásolt vendégek számára. Jól felszerelt konyha, társalgó, étkező, szabadtéri sütési, főzési lehetőség, az udvaron gyermekek részére biztonságos játszóterület áll rendelkezésre. Az itt elszállásolt vendégek, nap mint nap több program közül választhatnak. A község határában, a településtől pár száz méterre folyik a Hernád folyó, melynek ezen a szakaszán kellemes fürdőzési lehetőség van. A kikapcsolódni vágyók kedvenc helyén szabadtéri főzésekre, sütésekre is van lehetőség. A folyó változatos halállománnyal rendelkezik, ezért a horgászok számára is igazi horgászparadicsomot jelent. A folyón kajakosok, kenusok is élvezettel lapátolhatnak. Kiskinizsről kellemes kirándulások szervezhetők Abaúj épített örökségekben, műemlékekben gazdag területére: Vizsoly, Gönc, Füzér, Boldogkőváralja, Regéc. Történetiség Kiskinizs nevét az oklevelek 1245-ben említették először Kenys néven. A két Kinizs nevű falu: Kis- és Nagykinizs a Hernád folyó két oldalán alakult ki. Egyik abaúji várbirtok, másik a Kinizsi nemzetség ősi fészke. A két apró település története alig különíthető el egymástól. Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak. 1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét, cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt. Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-as években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal. 1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is. Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. 5

Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült. Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában. A település nevezetességei: Az 1818-ban épített, Református Templom, valamint a Római Katolikus Imaház, I. és II. világháborús emlékmű, az Önkormányzat udvarán elhelyezett 1956-os kopjafás emlékmű. A Turisztikai Centrum kertjében található a turulmadarat ábrázoló emlékoszlop, melyet az erdélyi testvértelepülés adományozott a település részére. A település fő utcáján - a Rákóczi úton - található a Tájház, melyben a régi háztartásokból összegyűjtött háztartási eszközök, edények, bútorok, népi szőttesek, hímzések, mezőgazdasági gépek gazdag kínálata tekinthető meg. Kiskinizs község 2004. évtől kezdődően, testvér települési kapcsolatot ápol az Erdélyben lévő 260 lélekszámú, Márkod településsel. A testvértelepülés lakosainak nagy része református felekezetű. Az együttműködés hozzájárul mindkét település kulturális, gazdasági, társadalmi életének fejlesztéséhez, élénkítéséhez.

6

1. számú táblázat – Lakónépesség* száma az év végén végén Fő

Változás

2007

343

2008

339

99%

2009

338

100%

2010

348

103%

2011

359

103%

2012

363

101%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

*Lakónépesség alatt az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük.

A lakosságszám alakulását a születés, halálozás, elvándorlás, odavándorlás befolyásolja. A vizsgált időszakban a lakónépesség, valamint az állandó népesség aránya jelentős mértékben emelkedett. Az állandó népesség aránya 2007. évhez viszonyítva 2012. évben 5,8 %-al nőtt, amely rendkívül pozitív eredmény ezen a kis településen. Az országos tendencia a népességszám jelentős csökkenése, valamint a kisebb létszámú falvak elnéptelenedése.

7

2. számú táblázat - Állandó népesség* fő

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

nő

183

180

363

50%

50%

0-14 éves

29

37

66

44%

56%

15-17 éves

9

4

13

69%

31%

18-59 éves

81

113

194

42%

58%

60-64 éves

14

7

21

67%

33%

65 év feletti

40

19

59

68%

32%


8

*A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).

A grafikonon is jól megfigyelhető, hogy az állandó népességen belül a 65. életévét betöltött férfiak aránya a nőkhöz viszonyítva lényegesen kisebb. Míg a nők állandó lakossághoz viszonyított aránya ebben az intervallumban 23 %., addig a férfiaké 10 % Hiába öröklünk jó géneket, a folyamatos stressz és sok más tényező rontja az életkilátásokat. A nők átlagéletkora Magyarországon öt-hat évvel, a férfiaké hét-nyolccal kevesebb, mint Európa más országaiban. A várható élettartamot az öröklött géneken túl, az életszínvonal, életmód, a helyi adottságok is meghatározzák. Nem mindegy, milyen az életvitelünk, mit dolgozunk, milyen stresszhelyzeteket élünk meg a családban és a munkahelyen, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk, és milyen környezet vesz minket körül. Az életéveket csökkentő tényezők többek között: a társadalmi környezet, természetkárosító tényezők, rossz munkahelyi légkör. Éveket nyer az, aki kiegyensúlyozott életet él, nem dohányzik, nem iszik, rendszeresen mozog, szűrővizsgálatokra jár, törődik egészségével. A férfiak rosszabb életkilátásait a kutatók a családfenntartó szereppel, a több stresszel magyarázzák.

3. számú táblázat - Öregedési index* 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

52

66

52

2008

58

69

58

2009

55

67

55

2010

60

69

60

2011

59

66

59

2012

56

67

56


*Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az index megmutatja, hogy a település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlysúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év feletteik vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Az index egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.

9

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások* állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

11

13

-2

2009

20

21

-1

2010

21

9

12

2011

16

9

7

2012

4

0

4


*Az adat a település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív az elvándorlás jellemző.

A népességszám alakulásának kedvező eleme a vándorlások egyenlege, mely a vizsgált időszakban az utolsó három évben pozitív egyenleget mutat. A fiatalok a nagyobb városokban tanulnak tovább, elköltöznek a településről, a régióból. Az úti cél Budapest, a Dunántúl vagy külföld (Ausztria, Anglia, Írország). A fiatalok köréből egyre többen keresik a településtől távol a megélhetésüket, hallva a máshol már boldogulók tapasztalatait, kihasználva az ismerősi kapcsolatrendszert. A folyamat megállítása, visszafordítása érdekében szükséges intézkedés a település vonzerejének növelése, szakképzettséggel rendelkezők számára munkalehetőség teremtése, ami az adott helyzetben, rendkívül nehéz feladat.

10

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

5

6

-1

2009

2

5

-3

2010

1

2

-1

2011

0

3

-3

2012

6

1

5


A természetes szaporodás a vizsgált időszakban négy évig a negatív tartományba esett. Mértéke 2012. évben kiemelkedően magas volt. A születésszám csökkenése többek között a házasságkötések számának visszaesésével és a házasság nélküli együttélések terjedésével is magyarázható. A házasodási hajlandóság csökkenése, a válással végződő házasságok növekvő aránya, az élettársi kapcsolatok terjedése több szempontból is kedvezőtlenül hat mind a népesedési mutatókra, mind az egyének értékrendjére, a társadalom működőképességére, jövőjére. Az alacsony születésszámnak – mely európai szintű probléma – a korösszetételre, a népesség öregedésére, a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a munkaerőpiacra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatása miatt a családoknak nyújtott állami támogatások növelését tűzte ki célul a Kormány. Annak érdekében, hogy Kiskinizs községben is megváltozzon a kedvezőtlen folyamat, szükséges a gyermekvállalás ösztönzése.

11

Értékeink, küldetésünk

Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Kiskinizs Község Önkormányzata érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását alapelvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyaránt. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói és intézményfenntartói szerepkörben, valamint szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kiskinizs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az Önkormányzat alapvető célja, hogy Kiskinizs olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzete szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes 12

szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

13

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv. szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége,nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2008. (II.29.) rendeletében szabályozza a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat. A rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt, az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

14

2009. évben Halmaj és Kiskinizs községek Képviselő-testülete Közoktatási Intézményfenntartói Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet fogadott el, amely tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A társulási közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikerességének elősegítése érdekében.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP a költségvetési koncepcióval, a Településrendezési Tervben foglaltakkal, valamint Kiskinizs Községi Önkormányzat Gazdasági Programjával összhangban van. Kiskinizs Község Önkormányzata döntéseiben is érvényre juttatja elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl Halmaj község Önkormányzatával, társönkormányzatokkal, a településen működő civil szervezetekkel, a településen működő Római Katolikus, valamint Református Egyházzal közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden területén. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere 2013. évtől átalakult. Korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ennek figyelembevételével készült az önkormányzat költségvetési koncepciója. A további kapcsolódó stratégiák ismerete fontos a település esélyegyenlőségi stratégiájának elkészítésénél, hiszen illeszkednie kell nemcsak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket.

15

Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. évtől kezdődően a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el a Halmaj és Kiskinizs községek önkormányzatainak munkaszervezeti feladatait. Kiskinizs község tagja a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulásnak, a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak, valamint a Hernád völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásnak és az Abaúji Sporttársulásnak. A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás feladata annak elősegítése, hogy a Társuláshoz tartozó lakosság minél teljesebb körben jusson hozzá önkormányzati közszolgáltatásokhoz és az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. Az önkormányzatok társulásokban való részvétele azért célszerű, mert a társulásban közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb, magasabb szakmai színvonalú működtetést eredményeznek. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyen adathiány mutatkozik, mert a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre.

16

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia szerint: „Minden harmadik ember ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben.” A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége hátrányos helyzetű térségben él. A romák felzárkóztatását megcélzó intézkedéseket nem lehet elválasztani a szegénység elleni küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. A várható élettartam alacsony. Emellett a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagy a valószínűsége. A településünkön élő romák számáról nem készült felmérés. Számuk megközelítőleg 42 fő, 6 háztartásban élnek.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, rendkívül összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek és romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság. Az alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert az állami feladatokra, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszírozására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik. Az alacsony keresettel rendelkező lakosokat is megviselik a romló életkörülmények. Ezáltal a foglalkoztatás is legalább annyiban hozzájárul az átlagéletkor nagyságához, mint a munkanélküliség. Kikinizs Község Önkormányzata a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások köréből rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást; óvodáztatási támogatást; a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül gyermekjóléti szolgáltatást biztosít a családok számára. 17

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. értelmében, a jövedelem kiegészítésére, pótlására szociális rászorultság esetén, a törvényben meghatározottak szerint, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást; ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt állapít meg. Helyi rendeletben foglalt feltételek szerint minden évben, tanévkezdés előtt iskolakezdési támogatást biztosít az Önkormányzat, melyre vonatkozó részletes számadatokat az esélyegyenlőségi program 4. fejezetében ismertetjük. Ezeken túlmenően 2000. évtől kezdődően, Bursa Hungarica ösztöndíjjal támogatja a kiskinizsi állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű, nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytatókat. Az ösztöndíj az aktív tanulmányi időszakban illeti meg a pályázót.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló tv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A településen a Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózatán belül nevelőszülői tevékenységet 1 fő folytat. 3 átmeneti nevelt gyermek él a nevelőszülői családban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak.

18

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti állandó népesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő fő

férfi fő

összesen fő

nő

férfi

összesen %

fő

%

fő

%

fő

2008

116

109

225

19

16,4%

28

25,7%

47

20,9%

2009

108

102

210

15

13,9%

32

31,4%

47

22,4%

2010

109

127

236

14

12,8%

33

26,0%

47

19,9%

2011

115

124

239

22

19,1%

32

25,8%

54

22,6%

2012

121

128

249

24

19,8%

19

14,8%

43

17,3%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy az állandó népességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között a vizsgált területen. A vizsgált időszakra jellemző, hogy a férfiak körében nagyobb a munkanélküliség. 2012. évben volt a legkisebb a munkanélküliek aránya, összesen 43 %. Ebben a legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak van. A legnagyobb problémát a szakképzettség hiánya, valamint a magas bejárási költségek jelentik. Az érintettek távolabbi településekre nem tudnak bejárni, a munkáltatók nem biztosítják az utazási költségeket.

19

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

47

47

47

54

43

fő

3

1

0

2

0

%

6,4%

2,1%

0,0%

3,7%

0,0%

fő

10

14

9

10

7

%

21,3%

29,8%

19,1%

18,5%

16,3%

fő

4

5

7

5

9

%

8,5%

10,6%

14,9%

9,3%

20,9%

fő

4

6

7

8

3

%

8,5%

12,8%

14,9%

14,8%

7,0%

fő

7

2

6

6

8

%

14,9%

4,3%

12,8%

11,1%

18,6%

fő

6

7

9

8

4

%

12,8%

14,9%

19,1%

14,8%

9,3%

fő

7

4

3

4

3

%

14,9%

8,5%

6,4%

7,4%

7,0%

fő

3

5

4

10

7

%

6,4%

10,6%

8,5%

18,5%

16,3%

fő

3

3

1

1

2

%

6,4%

6,4%

2,1%

1,9%

4,7%

fő

0

0

1

0

0

%

0,0%

0,0%

2,1%

0,0%

0,0%


20

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő

fő

%

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

Nő

férfi

összesen

2008

19

28

47

13

13

26

68,4%

46,4%

55,3%

2009

16

31

47

11

21

32

68,8%

67,7%

68,1%

2010

14

33

47

11

17

28

78,6%

51,5%

59,6%

2011

22

32

54

13

19

32

59,1%

59,4%

59,3%

2012

24

19

43

n. a. n. a.


3.2.2. számú táblához: A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Összességében a vizsgált 5 éves időszakban 4 fővel csökkent a munkanélküliek száma, ami nem jelentős eredmény. 3.2.3. számú táblához: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma emelkedő tendenciát mutat. 2008. évben összesen 26, addig 2011. évben 32 fő volt a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli. A kedvezőtlen változás a férfiak esetében volt megfigyelhető, a nők körében stagnál a munkanélküliek száma.

21

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

22

31

53

4

18,2%

6

19,4%

10

18,9%

2009

18

30

48

2

11,1%

6

20,0%

8

16,7%

2010

19

31

50

2

10,5%

4

12,9%

6

12,0%

2011

24

33

57

3

12,5%

3

9,1%

6

10,5%

2012

28

31

59

n. a.

n. a.


A táblázatból nyert adatok egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdő álláskeresők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdő álláskeresők száma csökkent a vizsgált időszakban mind a nők, mind a férfiak esetében. Fontos feladat a kedvező tendencia megőrzése, illetve az álláskeresők számának további csökkentése.

22

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lakosság száma általános iskolát 15-x évesek száma összesen végzettek száma év összes nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi en fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2001

282

147

135

234

113

121

48

17,0%

34

23,1%

14

10,4%

2011

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

A HEP készítéséhez rendelkezésre álló segédlet szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 évestől idősebbek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes népesség létszámából. Helyi ismertek szerint a településen egy személy nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál 8 általános magasabb iskolai alacsonyabb végzettség végzettség fő % fő % fő %

2008

47

3

6,4% 24

51,1%

20

42,6%

2009

47

3

6,4% 22

46,8%

22

46,8%

2010

47

0

0,0% 22

46,8%

25

53,2%

2011

54

1

1,9% 26

48,1%

27

50,0%

2012

43

3

7,0% 14

32,6%

26

60,5%


23

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

fő

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

%

Forrás: TeIR

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

%

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

fő

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

fő

%

fő

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

%

Forrás: TeIR

3.2.6., 3.2.7., 3.2.8. számú táblázathoz: Sem általános iskolai, sem középfokú felnőttoktatásban nem vett részt 2009. évtől napjainkig senki a településről. A felnőttoktatás keretében információink szerint jelenleg 3 fő vesz részt középfokú, illetve szakmaképzésben. Elsősorban a támogatott képzésekre mutatkozik igény. A felnőttek önként vesznek részt a képzésekben, hiányzik a motiváció a tanuláshoz. 2013. szeptembertől jelentősen átalakul a felnőttképzés rendszere, csökken a szakképesítések száma, növekszik a képzések kötelező minimumóraszáma. Emiatt másfél-két évig tarthat egy szakképesítés megszerzése, ami most akár 6-8 hónap alatt teljesíthető.

c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011. évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezése jelentős többletfeladatot jelent az Önkormányzat számára. Az új rendszer következtében éves szinten átlagosan több mint 35 fő munkanélküli foglalkoztatását sikerül megoldani. A munkavállalók versenyszférában történő elhelyezkedésének ösztönzése céljából alacsonyabbak a bérjövedelmek a közfoglalkoztatásban. 2013. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott segédmunkások 75.500.-Ft., a szakmunkások 96.800.-Ft. bruttó jövedelemben részesülnek. A családi kedvezményre nem jogosult teljes munkaidőben foglalkoztatottak 49.000.-Ft., a családi kedvezményre jogosultak 62.000.-Ft. nettó bérért dolgoznak. A foglalkoztatást helyettesítő - 22.800.-Ft. összegű - támogatással összehasonlítva, lényegesen magasabb a közfoglalkoztatottak bére. A programban résztvevő családok anyagi helyzete ezáltal jelentősen javul, a mindennapi megélhetésük megnyugtató módon biztosítottá válik. 2012. évben összesen 6 projektelem keretében, 24 fő foglalkoztatására került sor. A programok megvalósítását az állami költségvetés 8.083 eFt-al támogatta, melyből bérköltség 7.568 eFt. volt. A közfoglalkoztatottak részére biztosított szociális ellátás a bérköltség kb. 1/3-ad részét tette volna ki, ezáltal a közfoglalkoztatásban résztvevők háromszor annyi jövedelemben részesültek, mint a szociális ellátás összege.

24

A közfoglalkoztatás során kialakult munkatapasztalat azt mutatja, hogy a munkamorál nem minden esetben megfelelő, nem mindenki tartja be a munkaidőt, az ebédidőt, a munkafegyelmet. Törekedni kell arra, hogy minden közfoglalkoztatott eleget tegyen a munkaköri leírásban megfogalmazott elvárásoknak, fokozódjon a munkaintenzitás, valamint a munkateljesítmény és a felelősség az iránt, amit rájuk bíznak. Fontos, hogy a foglalkoztatottak érezzék át, hogy a munkalehetőség elősegíti az érintettek és családjuk anyagi helyzetének javítását, valamint azt, hogy felelősek az általuk elvégzett munka minőségéért. 2013. évben pályázati támogatással, a Startmunka-program keretében téli és egyéb értékteremtő közmunkára 21 fő, növénytermesztésre 11 fő, összesen 32 fő foglalkoztatására van lehetőség. Ebben az évben a programok megvalósítására közel 38.283 eFt-ot tervezett az Önkormányzat, melyből bérköltség 28.631 eFt.

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

32

13 %

6

14

2011

28

12 %

5

11

2012

24

10 %

6

14

2013

32

13 %

7

16

Forrás: Önkormányzat adatai

25

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben jelentősen nem változott. A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaképes emberek ne segélyből, hanem munkabérből éljenek. Értékteremtő munkát kell biztosítani részükre, amely karbantartja munkaerejüket. Az előző évek során végrehajtott közfoglalkoztatási programok sikeresek voltak, hozzájárultak a foglalkoztatás növeléséhez, és az értékteremtés révén gyarapították település javait.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év

regisztrált vállalkozáso k száma

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatotta k száma

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

2008

18

1

1

n. a.

787.642.-

609.240.-

2

16

2009

19

2

1

n. a.

873.900.-

532.488.-

2

18

2010

17

2

1

n. a.

1.124.042.-

746.960.-

3

32

2011

22

2

1

n. a.

2.000.870.-

1.868.200.-

3

28

2012

23

2

1

n. a.

2.168.750.-

1.749.849.-

6

24

2013

28

2

1

n. a.

n. a.

846.700.-

2

32

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzati adatgyűjtés

A regisztrált vállalkozások száma a településen emelkedő tendenciát mutat. A fiatalok az egyik, a válság által leginkább érintett csoport, akikre kiemelt figyelmet kell fordítani. A gazdasági fellendülés beindulását követően a munkaerő-piaci aktivitás növelése, a foglalkoztatási potenciál teljes kihasználása érdekében különösen fontos a fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci részvételének növelése, nem utolsósorban a kedvezőtlen demográfiai változások és a gazdasági szükségletekre reagáló új készség-igények megjelenése miatt. A pályakezdők és fiatalok vállalkozó kedvének növelése, az ezzel kapcsolatos kompetenciák elsajátításának támogatása előnyösen befolyásolja az új generáció gazdasági aktivitását, illetve közvetve hozzájárul a fiatalok gazdasági szerepvállalásának javításához. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonatjáratok átlagos száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpárúton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

15 perc

13

11 perc

0

-

nincs

-

Megye-székhely

35 perc

10

55 perc

0

-

nincs

-

Főváros

185 perc

5

330 perc

0

-

nincs

-

Forrás: helyi autóbusz társaság, önkormányzati adatgyűjtés

A települések közötti közlekedés, a kistérségi központ, a legközelebbi városok, a megyeszékhely autóbuszjárattal megközelíthető.

26

e.) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében a munkaügyi központ által legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott, a rehabilitációs járadékban részesülő, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pályázati támogatás nyújtható. A településünkön jelenleg a fiatalok foglalkoztatását az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nem működik.

f.) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szikszói Járási Hivatal Munkaügyi Központja rendszeresen szervez tanfolyamokat különféle szakmákban.

g.) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat roma nemzetiséghez tartozó munkavállalókat.

h.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.

27

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők (fő) részesülők % 2008

225

n. a.

n. a.

2009

210

3

1,4%

2010

236

12

5,1%

2011

239

0

0,0%

2012

240

0

0,0%


Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg a munkanélküli személyt, ha az álláskeresési járadék folyósítási időtartama lejárt. 2011. és 2012. évben Kiskinizs településen álláskeresési segélyben részesülő személy nem volt. 2009. és 2010. évben azért volt magasabb az álláskeresési segélyben részesülők aránya, mert a korábbi szabályozás szerint, jogszabály lehetővé tette az álláskeresési segély megállapítását, életkortól függetlenül, az álláskeresési járadék megszűnését követően.

28

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

2008

47

n. a.

n. a.

2009

47

6

12,8%

2010

47

6

12,8%

2011

54

6

11,1%

2012

43

5

11,6%


Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva, a vizsgált öt éves intervallumban 4 fővel csökkent.

29

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %-ában

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elestek

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

2008

23

10

0

0

0

0

2009

3

1,4

24

51

0

0

2010

2

0,8

22

46,8

0

0

2011

3

1,25

21

38,8

0

0

26

60

0

0

2012 1 0,4 Forrás: TeIR, NM Hivatal

A táblázat adatsora azt jelzi, hogy a településen a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező egészségkárosodott, vagy 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő aktív korú személy kaphat. Az ellátás meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakossága körében. 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BPJ), illetve 2011. szeptember 1-től FHT-ra jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy munkaerőpiacon. A közérdekű önkéntes tevékenység időtartama is figyelembe vehető. Az FHT-ban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban FHT-ra jogosultak foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembe vétele nélkül kötelesek elfogadni. Kiskinizs Község Önkormányzata a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletében jogosultsági feltételként előírja, hogy a juttatásban részesülő köteles a lakókörnyezetét rendben tartani. A RÁT/BPJ/FHT összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazítva, több mint négy évig változatlanul 28.500.-Ft. volt, majd lecsökkent 22.800.-Ft-ra. 30

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, melyben az ide vonatkozó előírások szerint fel kell tárni a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezni kell a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatási forma a lakásfenntartási támogatás, amely a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott pénzbeli támogatás. Az időskorúak lakhatási helyzete települési viszonylatban jónak mondható. A településen működő intézmények épületei jó műszaki állapotban vannak. A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy az egyenlő bánásmód elvét megsértve, egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén jelölhetők ki. A településen szegregátum nem található. A lakások jelentős része összkomfortos. A településen 4-5 porta elhanyagolt állapotban, ahonnan a korábbi tulajdonosok meghaltak, az örökösök nem gondoskodnak a környezet rendben tartásáról, az állagmegóvásról. Mindezek mellett, az önkormányzat sokat foglalkozik a település zöldfelületeinek gondozásával, ezen területek évente egy-két alkalommal történő kaszálásával is javítja a település összképét. 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány egyéb ebből elégtelen lakáscélra ebből elégtelen lakhatási használt nem lakhatási körülményeket lakáscélú körülményeket biztosító lakások ingatlanok biztosító lakások száma (db) száma

év

összes lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

szociális lakásállomány (db)

2008

130

0

0

0

0

0

0

0

2009

131

0

0

0

0

0

0

0

2010

131

0

0

0

0

0

0

0

2011

132

0

0

0

0

0

0

0

2012

132

0

0

0

0

0

0

0

2013

132

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A táblázatból jól látható a gazdasági válság lakásépítésekre gyakorolt negatív hatása, hiszen öt év alatt két lakás épült a településen. A rendelkezésre álló statisztikai adat szerint a településen elégtelen körülményű lakott ingatlan nem található.

31

a)

bérlakás-állomány

A településen önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás, szociális lakásállomány nincs. b)

szociális lakhatás:

Szociális célú lakásállomány nincs a településen.

c)

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok:

Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található a településen d)

elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság:

Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás, települési szintű lakcímre bejelentkezett személy, valamint hajléktalan nincs a településen. e)

lakhatást segítő támogatások

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%át (2013.-ban 71.250.-Ft-ot) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

32

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

33

0

2009

33

0

2010

30

0

2011

27

0

2012

34

0

2013

35

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A lakásfenntartási támogatások száma 2012. évtől kezdődően nagymértékben megemelkedett. Ennek oka a támogatás megállapítására vonatkozó szabályozás megváltoztatása. (A szociális alapú gáz- és távhő ártámogatás lakásfenntartási támogatásba történő beépítését megelőzően az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladhatta meg a 42.750.-Ft-ot.)

f)

eladósodottság

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága. A fizetési nehézség adódhat átmeneti pénzügyi zavarból, de előfordul, hogy huzamosabb ideig tartó problémáról van szó. Ez utóbbi leggyakrabban a munkahely elvesztése, a nem megfelelő életvitel, a nem megfelelő gazdálkodás, tartós betegség, de leginkább a devizahiteleseknél a megemelkedett törlesztő részlet miatt fordulhat elő. Az erre vonatkozó iratforgalom alapján egyértelműen megállapítható, hogy településünkön egyre több eladósodott személy ellen kezdeményeznek végrehajtási eljárást. Amennyiben közüzemi számlát halmoznak fel, a szolgáltató lekapcsolja az ingatlant a hálózatról. 2009. július 1. napjától bevezetésre került a „védendő fogyasztó”-i státusz. Védendő fogyasztóként a szociálisan rászorulót és a fogyatékkal élő lakossági fogyasztót az energiakereskedő részéről különleges bánásmód és kedvezmények illetik meg a szolgáltatásból történő kikapcsolás megelőzése érdekében.

33

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település külterületén található, magántulajdonban lévő tanyán jelenleg nem laknak, csak idényszerűen használja a tulajdonos. A közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés mindenki számára egyformán biztosítva van.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A településen telepek, szegregátumok nincsenek.

b)

a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

A településen telepek, szegregátumok nincsenek.

c)

szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

A lakosság területi átrendeződésnek a veszélye nem áll fenn.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152. § (1) értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi (háziorvosi, védőnői ellátás), valamint szociális (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. Az egészségügyi alapellátást vállalkozó háziorvos, valamint fogszakorvos biztosítja feladat ellátási szerződésben foglalt feltételek szerint Halmaj településen, a háziorvos, valamint a védőnő hetente egy alkalommal a településen is ellátja az egészségügyi szolgáltatást igénybevevőket. Településünkön a Szikszói Szociális Szolgáltató Központ fenntartásában lévő Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat működik. Minden héten, szerdai napon tartanak ügyfélfogadást a családgondozók. Feladatuk többek között: a gyermekek veszélyeztetésének a megelőzése, a veszélyeztető körülmények feltárása, családsegítő szolgáltatás, családgondozás, környezettanulmányok készítése, kapcsolattartás a rendszeres szociális segélyezettekkel.

34

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

16

2009

20

2010

43

2011

25

2012

18

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: az átmeneti, tartós nevelt gyermek, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott, a rokkantsági járadékos, magasabb összegű családi pótlékra jogosult, valamint az a személy, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota nem haladja meg a 30 %‐os mértéket, korábban I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó, jelenleg rokkantsági ellátásban vagy öregségi típusú ellátásban részesülő. Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége a 2.850.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 28.500.-Ft-ot, egyedül élő esetén a 42.750.-Ft-ot. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége a 7.125.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 42.750.-Ft-ot, egyedül élő esetén az 57.000.-Ft-ot. Az ellátásban részesülők száma 2010 évben kiugróan magas volt, azóta csökkenő tendenciát mutat.

35

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008

2

2009

0

2010

0

2011

1

2012

5


Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. A településen élő ápolási díjban részesülők száma a vizsgált öt éves intervallumban 2-ől 5 főre emelkedett.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A háziorvosi szolgálat Kiskinizs, Csobád községek lakosainak alapellátását is végzi. A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulással kötött társulási megállapodás alapján az éjszakai orvosi ügyeleti, valamint a gyermekorvosi ellátás kistérségi szinten biztosított. A háziorvosi szolgálatot felkereső betegek száma folyamatosan, évről-évre emelkedik, amiből arra lehet következtetni, hogy a lakosság egészségi állapota romló tendenciát mutat. A probléma megoldására az intézkedési tervben is meghatározott beavatkozás szükséges. Sok esetben problémás a betegek szakorvosi ellátásra mentővel történő szállítása, a rendkívül hosszú várakozási idő miatt. Megoldást jelent a problémára a Falugondnoki Szolgálat, amely rendszeres szállítja a betegeket különböző orvosi vizsgálatokra. A szakellátáshoz való hozzáférés Szikszón és a megyeszékhelyen biztosítva van.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokhoz való hozzáférés biztosított. Esetenként csoportosan történik a szűrésre való eljutás, de egyénileg is lehetőség van a szűrések igénybevételére elfogadható távolságon belül. A koragyermekkori kötelező szűrések részben helyben történnek, részben szakrendeléseken érhetők el.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A Halmaji Kastély Óvodában fejlesztő pedagógus, valamint gyógytornász segíti a gyermekek megfelelő fejlődését. A gyógytorna, valamint a fejlesztő foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra. Az intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok között van két közalkalmazott, akik rendelkeznek gyógytestnevelő, illetve fejlesztő pedagógus szakképzettséggel.

36

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetést a Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár tagintézményeként (korábban az Általános Iskola intézményegységeként) működő konyha biztosítja. A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően kerül összeállításra a heti étrend. Mindennap friss zöldáru kerül a tízórai, illetve az uzsonna mellé. Az étrendben rendszeresen szerepelnek különböző főzelékek, a húsfélék közül a baromfi, hal, sertés. Zsír helyett olajjal készülnek az ételek. OÉTI által tett ajánlás valamint Vígné Sági Katalin : Egyszerűen egészségesen című könyvében foglaltaknak megfelelően kerül a napi kiszabat, illetve a heti étrend összeállításra. A kiskinizsi óvodás, valamint általános iskolás gyermekek részt vesznek az „Iskolatej” programban, melynek keretében az egészséges étkeztetés jegyében naponta 2 dl. tejben vagy más tejtermékben részesülnek. A 2013. január 1. napján történt fenntartóváltást követően a program tovább folytatódott. A lebonyolítást Halmaj Községi Önkormányzat végzi. Az egészséges táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ezért különösen fontos feladat a gyermekek zöldség-gyümölcs fogyasztásának növelése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása. Ennek jegyében az „Iskola-gyümölcs” programban is részt vesz a közoktatási intézmény. a 2012/2013-as tanévben az alsó tagozatos gyermekek a tízórai mellé gyümölcsöt is kaptak. A jövőben a célcsoport fokozatosan kiterjesztésre kerülhet az általános iskola felsőbb évfolyamaira is. A programokhoz önerő biztosítása nem volt szükséges.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen - rendszeresen karbantartott - Sportpálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A településen Kiskinizsi Labdarúgó Sportegyesület működik hosszú idő óta, népszerűsítve a testmozgás örömét, az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását, a közösség nevelését, egymás megismerését. Az Egyesületben felnőtt és ifi csapat népszerűsíti a labdarúgást. Jelenleg a Megyei II. osztályban szerepel mindkét csapat, újoncként az 5. helyen végeztek, ami rendkívül örömteli. A megyében az Abaúji települések közül Kiskinizs érte el a legjobb helyezést az évadban. Az Egyesületnek 35 igazolt játékosa van, pártoló tagságának száma változó. Az Egyesület elnöke Rácz Tivadar, jelenlegi edzője Orosz Miklós. A két hozzánk legközelebb eső városban - Szikszón és Encsen - Városi Uszoda működik.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kiskinizs község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére falugondnoki szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatásokat biztosít.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatás nyújtásakor nem érzékelhető. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szociális ellátások célja a mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása, a hátránykompenzálás (pozitív diszkrimináció). A szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatalban és a Kiskinizsi Kirendeltségen biztosítva van. Az ügyintézők a hivatalos ügyekben segítséget nyújtanak, ez a nem helyben intézendő ügyekre is igaz. Jelentős segítség ezen a területen az állami és egyéb szervek hivatalos honlapján az egyes ügyfajták elintézéséhez szükséges pontos és naprakész információ, valamint a letölthető nyomtatványok.

37

Az Önkormányzat által biztosított hátránykompenzáló juttatás többek között: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátások köre. Emellett Kiskinizs község Önkormányzata az Amerikai Ház Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt támogatásával részt vesz a „Tej, kenyér” programban, valamint több éve az EU Élelmiszersegély programban és a „Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány” programjában is. 2013. évben a rászoruló családok részére összesen 36 m3 tűzifa támogatást biztosított.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet egyik legfontosabb színtere a Művelődési Ház és a Sportpálya, valamint a Turisztikai Centrum és a hozzákapcsolódó körbekerített terület. A Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület 2008. évben alakult meg, az idősebb korosztály kulturális összefogására, a szabadidő hasznos eltöltésére, a közösségi szerveződés erősítésére, régi idők hagyományainak felelevenítésre, hagyományőrzésre, a társadalom inaktív tagjainak új célok, új lehetőségek feltárására. A Nyugdíjas Klub Egyesület elnöke Kovács Pál, jegyzett tagjainak száma 23, pártoló tagjainak száma 4. Az Egyesület sokrétű tevékenységet végez. A nagyobb ünnepek előtt, kézműves foglalkozásokat tartanak az iskolában, óvodában. Gyereknap alkalmából „régi” dologgal (kürtős kalács, lángos, hagyományos módon elkészített pattogatott kukorica) lepik meg a településen élő gyerekeket. Rendszeresen gyűjtenek adományokat nemes célok érdekében. Adományként házi készítésű tésztát ajánlottak fel, falunapra süteményeket készítenek és részt vesznek a vendégek ellátásában. Ünnepi alkalmakra színvonalas műsorral készülnek, kirándulásokat szerveznek, színházlátogatáson vesznek részt. Az Egyesület heti rendszerességgel tart foglalkozásokat. Emellett tartalmas kapcsolatot ápol a Halmaji Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesületével, valamint tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének. A településen kistérségi mozgókönyvtári ellátás biztosított, valamint 2013. évtől a Megyei Könyvtárral kötött az Önkormányzat szerződést az állomány frissítésére, különféle programok szervezésére. A könyvtárosi teendőket, megbízási jogviszonyban Svakné Kiss Márta pedagógus látja el. Testvértelepülési kapcsolatok Kiskinizs község az erdélyi Márkod községgel ápol testvértelepülési kapcsolatot, szép példáját adva az emberi összefogásnak. Jelentős szerepet töltenek be Kiskinizs életében. Szép és igazán kézzelfogható eredménye a kapcsolatnak a kopjafás emlékművek, a temető előtt felállított díszes, faragott székely kapu, amely az erdélyiek segítségével valósult meg. Közösen, több alkalommal előadásokat, kirándulásokat szerveztek ilyen pl. Kiskinizs községben a Református Templomban Vass Albert életéről tartott előadás. Márkodon emlékfa ültetésére került sor, valamint Kiskinizs Község Önkormányzata pénzadományt biztosított a Református Egyház közösségi épületének építési költségeihez. Évente több alkalommal kulturális rendezvényeken (falunap, idősek napja, nevezetes eseményekhez kapcsolódó megemlékezések stb.) látjuk vendégül a testvértelepülésről érkező vendégeket. Pályázati támogatással rendszeresen megvalósuló diákok nyári csereüdültetésben kiskinizsi gyerekek is részt vesznek.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktus nem tapasztalható.

38

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen az Amerikai Ház Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt jóvoltából 2012. évtől kezdődően a „Gyerekszáj” program keretében, hetente két alkalommal tej, kenyér adományban részesül 9 (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, nehéz helyzetben élő) család. Emellett az Ökumenikus Segélyszervezet - több éve, rendszeresen - tartós élelmiszeradománnyal segíti a településen hátrányos helyzetben élő családokat. 2012. 2013. évben 2-2 alkalommal, alkalmanként 120 csomag adomány került szétosztásra a lakosság körében. A „Minden Gyerek Lakjon Jól” Alapítvány - társadalmi összefogással létrejött - programjában is részt vesz a település. Az Alapítvány 2011. évtől kezdődően biztosít kerti vetőmagcsomagot, valamint kisállatot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok részére.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nemzetiségi önkormányzat nem jött létre.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének, esélyegyenlőségének vizsgálata során településünkön beazonosított problémák munkanélküliség alacsony iskolázottság eladósodottság aluliskolázottak körében nehézséget okoz a hivatalos ügyek intézése

fejlesztési lehetőségek munkahelyteremtés (vállalkozók, civilek bevonásával) közfoglalkoztatás szervezése, továbbképzések, tanfolyamok felzárkóztató programok, átképzések Háztartásvezetési és családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézéséhez

39

„Ha előlről kezdhetném a gyermeknevelést, fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet. Példálózás helyett példát mutatnék. Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék. Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék. Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot. Kirándulnék, sárkányt eregetnék. Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék. Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném.

Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat. Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről. és többet a szeretet hatalmáról.” (Diane Loomans)

Forrás: Internet

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.” (Forrás: 1997. évi XXXI. tv. 6. §. (2)

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát 2012. december 31. napjáig a település jegyzője tartotta nyilván. 2013. január 1-től a hatáskör a járási hivatalokhoz került. Védelembe kell venni a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembevételével védelembe vehető a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított fiatalkorú. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 4.1.

40

4.1.1 számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma veszélyeztetett kiskorú a 18 év alatti védelembe gyermekek száma vettek közül

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008

1

0

8

2009

1

1

7

2010

0

0

6

2011

0

0

5

2012

0

0

5


A településen a szülők nagy része kellő gondoskodással neveli gyermekeit. Azonban akad néhány kivétel. Ezen családokra a megfelelő törődés hiánya a jellemző. A Szikszói Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata az érintett családokkal rendszeres kapcsolatot tart. A családgondozás célja a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A gyámhatóság által elrendelt védelembe vételt évente felül kell vizsgálni.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Az ellátás célja, annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult különféle kedvezmények – étkezési térítési díj kedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, pénzbeli támogatás stb. – igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre azon gyermekek jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át (37.050.-Ft.), egyedülálló esetén 140 %-át, (39.900.-Ft.) és a család nem rendelkezik a törvényben meghatározottnál nagyobb vagyonnal. Amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő gondozza, a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy nagykorú és a nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat, abban az esetben jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 39.900.-Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a jogosultság augusztus 1-jén fennáll augusztus hónapban, november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800.-Ft. összegű egyszeri támogatás illeti meg a kedvezményre jogosultat Erzsébet utalvány formájában.

41

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg, gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben gyermekek részesítettek száma száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

41

1

0

0

1

2009

52

3

0

0

4

2010

52

0

0

0

3

2011

54

5

0

0

3

2012

54

5

0

0

6

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

42

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya az utóbbi négy évben több, mint 30 %-os emelkedést mutat, ami arra utal, hogy a településen több gyermeket nevelő család megélhetése nincs megnyugtató módon biztosítva.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A Képviselő-testület minden évben a tanév kezdetére azon általános iskolás, közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére, akiknek állandó lakcímük Kiskinizs községben van, és ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 92.000.-Ft-ot, iskolakezdési támogatást biztosít segélykerete terhére. A támogatás formája az általános iskolások körében természetbeni, a középiskolások, felsőfokú oktatásban nappali tagozaton résztvevők körében pénzbeli támogatás. Az iskolakezdési támogatásra nem jogosult a normatív alapon tankönyvtámogatásra jogosult gyermek. 2012. évben a normatív alapon tankönyvtámogatásra nem jogosult középiskolások 10.000.-Ft., a felsőfokú tanulmányokat folytatók 15.000.-Ft. iskolakezdési támogatásban részesültek. 10.000.-Ft. támogatásban 4 fő, 15.000.-Ft. támogatásban 3 fő részesült. A tankönyvek árához, természetbeni támogatásként 100 %-os támogatást nyújtott az Önkormányzat 5 fő részére.

d.) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az óvodás, valamint az 1-8. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyenes étkeztetésre jogosultak. Azon általános iskolai tanulók és óvodás gyermekek részére, akik normatív kedvezményre nem jogosultak, 30 % os étkezési térítési díj kedvezményt biztosít a Képviselőtestület abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Nem jogosult kedvezményre a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek.

43

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkezésre ellátásban száma iskola 1-8. részesülők száma jogosultak száma részesülők száma évfolyam 1-13. évfolyam

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

9

12

10

29

0

15

2009

10

20

7

30

5

21

2010

10

21

4

28

5

20

2011

11

27

3

29

8

56

2012

8

28

6

32

5

56

n. a.

4

40

7 30 4 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Nyári étkeztetésben részesülők száma

A táblázatból kitűnik, hogy a kedvezményes óvodai, iskolai juttatásokban részesülő óvodás, iskolás gyermekek száma évről-évre emelkedik. 2008. évben az 50 %-os mértékű, kedvezményes étkeztetésre jogosultak számaránya lényegesen nagyobb volt a többi évhez viszonyítva. Ennek jogszabály változás az oka, tekintettel arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. fokozatosan, felmenő rendszerben vezette be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult általános datok iskolás gyermekek körében az étkezési díj alóli mentességet.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem él a településen.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezeten élő gyermek nincs a településen.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Fogyatékossággal élő az, aki látás, hallás, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, középsúlyos vagy súlyos állapotban lévő autista, Villiams szindrómában szenved, és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását orvos szakértő végzi.

44

Településünkön 1 fogyatékossággal élő kiskorú gyermek él. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében meglévő pozitív diszkriminációs programok (ingyenes étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés, iskolatej, iskolagyümölcs program, „Gyermekszáj” program, „Minden Gyerek Lakjon Jól” program, EU élelmiszer program, ingyenes tankönyvellátás) véleményünk szerint „jelentős terhet vesznek le a szülők válláról”, és nagymértékben kompenzálják a családban meglévő hátrányokat. Kiskinizs községben a 0-7 éves korúak között 2 olyan gyermek van, akinek szakértői vélemény alapján, korai fejlesztésre, gondozásra van szüksége. A fejlesztés Miskolcon és Encsen történik. A családok számára a beutazás gyakran problémát okoz.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Halmaji, kiskinizsi és csobádi ellátási körzettel működik a helyi Védőnői Szolgálat. A rendszerváltás óta, Laczkó Katalin tölti be a védőnői munkakört. Az ellátás térítésmentesen biztosítja annak elősegítését, hogy a gyermek, a lehető legkedvezőbb körülmények között, egészségben, biztonságban, szeretetben foganhasson, születhessen és nevelkedhessen. Fő célkitűzés a védőnő által gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése. A feladatellátás során a védőnő együttműködik a gyógyító-megelőző és szociális ágazat szakembereivel. Fő tevékenysége a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozás, amelynek alapelemei: a segítségnyújtás és az elfogadás. A védőnői ellátás meghatározó eleme az esélyegyenlőség biztosítása.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0

32

2009

0

25

2010

0

27

2011

0

22

2012

0

23

2013 0 24 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Kiskinizs községben a vizsgált intervallumban csökkent a védőnőre jutó gyermekek száma, tekintettel a születésszám negatív irányú változására. A védőnő a tanácsadáshoz szükséges eszközök egy részét a Halmaji tanácsadóból szállítja át a tanácsadások idejére. Tanácsadó helyiség nincs kialakítva, ezért az orvosi rendelőben történik a tanácsadás, a betegrendelés előtt, heti egy alkalommal, illetve szükség szerint. A Védőnő kerékpárral vagy a falugondnoki gépjárművel utazik a településre.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermek szakorvosi ellátás legközelebb Szikszón vehető igénybe. A program készítésében résztvevők fontosnak tartják helyben, gyermek szakorvos alkalmazását. A nem megfelelően fejlődő gyermekek segítésére, támogatására korai fejlesztő pedagógus, valamint pszichológus foglalkoztatása is szükséges annak érdekében, hogy a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő, optimális fejlődésükhöz teljes körű szakmai segítséget kapjanak. 45

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsőde, családi napközi, óvoda nem működik a településen. A gyermekek a Halmaji Kastély Óvodába járnak, ahová a második életévüket betöltött, szobatiszta gyermekek beíratására van lehetőség.

d) gyermekjóléti alapellátás A Gyermekjóléti Szolgáltatás működése a Szikszó Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központja keretein belül történik, négy alaptevékenységet – családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás – foglal magában. A szolgáltatás igénybe vétele lehet önkéntes vagy kötelezésen alapuló. Két családgondozó látja el a településen a gyermekjóléti feladatokat. Hetente egy alkalommal, szerdánként van ügyfélfogadás. A Gyermekjóléti Szolgálattal jó munkakapcsolatot építettünk ki. Az észlelt gyermekvédelmi problémákat jelezzük a Szolgálat felé, melyre vonatkozóan megteszik a szükséges intézkedéseket.

e.)

gyermekvédelem

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezései értelmében a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások, valamint a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal hatósági intézkedései biztosítják, megteremtve az ellátások és az intézkedések összhangját.

f.)

krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás nincs a településen. Anyaotthon legközelebb a megyeszékhelyen működik, ezért szükséges a probléma kezelésére intézkedés meghatározása.

g.)

egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez elengedhetetlenül szükséges játszótér kialakítása. Emellett különböző szünidős programok szervezése (uszoda, strand, kirándulás stb.)

h.)

gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A gyermekétkeztetés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megszervezett, valamennyi a feltételeknek megfelelő gyermek ingyenes, illetve 50 %-os étkezési támogatásban részesül. Iskolaidőben ez a napközis gyermekek esetében napi háromszori étkezést jelent. Nyári időszakban a nyári gyermekétkeztetésre is pályázik az önkormányzat. Jelenleg 44 gyermek részesül ebben az ellátásban. Az ingyenes tankönyvellátás is megoldott minden olyan gyermek számára, akinek a szülei az ehhez szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátják.

46

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor történt hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód elvének megsértéséről nincs tudomásunk.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az Önkormányzat a hátránykompenzálás érdekében különféle szociális ellátásokat biztosít a településen élő gyermekek részére. Ilyen ellátás az általános iskolás, közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére biztosított iskolakezdési támogatás, a Bursa Hungarica ösztöndíj. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek körében több éve, pályázati támogatásból nyári gyermekétkeztetést biztosít. Emellett 2013. évben jelentős mennyiségű természetbeni támogatás – tűzifa – biztosításával segítette a családokat, 36 m3 tűzifát osztott szét a lakosság körében. Az iskolakezdési támogatás célja az alapfokú-, középfokú- és felsőoktatásban résztvevők iskoláztatással kapcsolatos kiadásainak csökkentése. A támogatás évente egy alkalommal illeti meg azon szülőket, akiknek gyermekei normatív alapon tankönyvtámogatásra nem jogosultak. Az általános iskolai oktatásban résztvevő tanuló ingyenes tankönyvellátásban, a középfokú oktatásban résztvevő gyermek 10.000.-Ft., a felsőoktatásban résztvevő 15.000.-Ft. összegű pénzbeli támogatásban részesül.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a)

a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § értelmében hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § értelmében sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A településen élő óvodás, valamint általános iskolás korú gyermekek óvodai nevelése, alapfokú oktatása közösen fenntartott Halmaji Kastély Óvodában, valamint a 2013. január 1. napjától állami fenntartásba került Gárdonyi Géza Általános Iskolában történik. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Az intézmény magas szintű ellátást biztosít (logopédus, fejlesztő pedagógus, tornaterem), melynek előnyeit a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is élvezik.

47

A pedagógusok képzettsége, és innovációs készsége kiemelkedő a kompetenciafejlesztés, egyéni differenciálás terén. Mindkét intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akik fontos feladatot látnak el a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drogprevenciót, egészségnevelést illetően. A településen egy fogyatékkal élő kiskorú gyermek él, akinek fejlesztése jelenleg Miskolcon történik, ahová heti rendszerességgel a falugondnoki gépjármű szállítja be a kislányt. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a Halmaji Gárdonyi Géza Általános Iskolában integrált oktatás folyik. Integrációs Pedagógiai Program keretén belül személyre szóló fejlesztő foglalkozásokra, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítására, személyes felszerelés (tornafelszerelés, váltócipő) biztosítására is lehetőség van az érintett gyerekek számára. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kezelésére szakember (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus) alkalmazása, a fejlesztéshez speciális eszközök szükségesek. Az iskola nem rendelkezik gyógypedagógussal és iskolapszichológussal, de pályázati forrásokból a rászoruló gyerekek logopédiai és fejlesztőpedagógia ellátása megoldott. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

fő

%

2010/2011

5

100

2011/2012

3

100

2012/2013

5

100

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

b)

a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

Az Önkormányzat, Halmaj Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartóként mindent megtett annak érdekében, hogy a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyt kapjanak a beilleszkedésre, hátrányaik csökkentésére. Az „Integrációs Pedagógiai Rendszer” program keretén belül integráltan valósul meg a gyerekek oktatása tanulást segítő eszközökhöz, személyes felszereléshez jutnak a tanulók. Egyéni fejlesztési tervek készülnek a gyerekek személyre szabott megsegítésére. A fejlesztő foglalkozások szintén egyénileg, vagy kis csoportokban zajlanak.

48

Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott nyertes TÁMOP-3.3.7-09/1-2009-0034 azonosító számú „Ezt egy életen át kell játszani” című projekt keretén belül a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, valamint a Napközi Otthonos Óvodában olyan tevékenységek valósultak meg, melyek lehetővé tették a Kiskinizsen és Halmajon élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetükből adódó hátrányok csökkentését. A programok megvalósítása 2010 novemberétől folyamatosan zajlik, szakkörök, kézműves foglalkozások felolvasókörök, könyvtári órák, képességfejlesztő foglalkozások valósultak és valósulnak meg. Terepgyakorlatok keretében lehetőséget biztosítanak, a gyerekek számára korosztályuknak megfelelő mértékben szűkebb és tágabb lakókörnyezetük megismerésére és a biztos tájékozódás képességének megszerzésére. Az állami fenntartásba vétel nem változtat az eddigi jó gyakorlaton, továbbra is minden pályázati lehetőséget megragad az intézmény és a két önkormányzattal együttműködve segítik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felemelkedését.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, valamint az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció nem tapasztalható.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések nem tapasztalhatók. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): A településen élő, alanyi jogon tankönyvtámogatásra nem jogosult általános iskolás gyermekek részére az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a tankönyveket. A közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére iskolakezdési támogatást biztosít 10.000.-Ft. összegben. Emellett a felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók Bursa Hungarica ösztöndíjat, valamint 15. eFt. összegű iskolakezdési támogatást vehetnek igénybe. Az Önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek körében több éve – pályázati támogatás igénybevételével – nyári gyermekétkeztetést biztosít.

49

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

összlétszámon belül





2008/2009

2

3

2

0

0

2009/2010

0

1

2

0

0

2010/2011

1

2

2

0

0

2011/2012

0

1

2

0

0

2012/2013

0

1

4

0

0

tanév

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A Halmaji Gárdonyi Géza Általános Iskolában végzős gyermekek valamennyien továbbtanultak a vizsgált öt éves intervallumban, ami rendkívül pozitív eredmény az aluliskolázottság csökkentése érdekében.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Fiatalkori bűnelkövetés, drogfogyasztás felbukkanása

Alulmotiváltság

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas száma Játszótér hiánya

fejlesztési lehetőségek Drogprevenciós előadások, bűncselekményekről felvilágosítás Nyári szünidős programok szervezése, kedvcsináló programok megvalósítása, az iskola vonzóvá tétele, gyermekvédelmi szakemberek bevonása, összhangban a civil, illetve önkormányzati intézményekkel Étkezési támogatások, nyári gyermekétkeztetés biztosítása A szabadidő hasznos eltöltését elősegítő játszótér létesítése a gyermekek számára.

50

Forrás: Internet

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti esélyegyenlőséget Európai Uniós irányelvek és további törvények is biztosítják. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében azonos jogok illetik meg. A nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel, a szociális biztonság és egyéb területeken is.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők gazdasági, munkaerő-piaci speciális helyzetét többek között az adja, hogy egyszerre több szerepet töltenek be a mindennapi életben, egyszerre kell helytállniuk a munkahelyen és a családjukban. Sokszor jelentős többletteher nehezedik rájuk. A szerepek összehangolása időnként nehézséget jelent a férfiak és nők számára egyaránt. A szülési szabadságról visszatérő, kisgyermeket nevelő nők a korábbi munkahelyükre való visszatérése több szempontból is nehézségbe ütközik. A munkáltató általános megítélése szerint a gyermeket nevelő nők kevésbé terhelhetők, gyermekük előforduló betegségei, a család ellátása miatt kevésbé kiszámíthatóak. Munkából való tartós távollétük alatt készségeik, ismereteik elavulnak. Jelentősebb hátrányban vannak azok, akik gyermekeiket egyedül nevelik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény, a nemet, családi állapotot, az anyaságot és a terhességet is.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség, kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetük számos okra vezethető vissza. Ilyen többek között az anyaság, az iskolázottság, az életkor. Megállapítható, hogy a nők száma magasabb, mint a férfiak száma. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A nők számát az aktív korú lakónépesség arányában vizsgálva megállapítható, hogy ebben a korosztályban számuk a férfiakénál alacsonyabb, amely a nyilvántartott álláskeresők viszonylatában is egyenes arányban van.

51

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 2008 2009 2010 2011 2012

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

110 94 119 120 120

103 102 101 106 110

53 53 56 55 57

42 43 45 44 45

28 31 39 25 19

18 16 16 22 24

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

52

53

Mind a férfiak, mind a nők körében magas a munkanélküliek száma. A vizsgált időszakban a munkanélküli férfiak aránya magasabb a nőkhöz viszonyítva. A munkanélküliség alakulásának a nők körében nem lehet okozati tényezője az óvodai férőhelyek száma, mert a településen mindenki számára elérhető a szolgáltatás. A fő problémát az aluliskolázottság, a szakképesítés hiánya, a motiválatlanság, valamint a munkahelyek hiánya jelenti.

54

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen a nők foglalkoztatást segítő és képzési programokban való részvételéről tudomásunk nincs. A Munkaügyi Központ által szervezett képzésekben, pályázati programokban építenek a nők jelenlétére.

c.) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők elhelyezkedési esélyeit csökkenti az alacsony iskolai végzettség, a származás, etnikai hovatartozás vagy ha hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknél ezek a tényezők együttesen jelentkeznek. Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési esélye a településen, valamint a térségben alacsony. Szinte kizárólag a közfoglalkoztatás nyújt lehetőséget az elhelyezkedésre.

d.)

hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk a nők és a férfiak között.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatásként az Önkormányzat óvodai ellátást biztosít.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

2008

0

19

2009

0

11

2010

0

14

2011

0

8

2012

0

11

2013

0

10

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A területi védőnő által elvégzendő feladatok közé tartozik a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészítés. Védőnői feladat a várandós anyák gondozása, a gyermekágyas időszakban tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban. Az anya- és gyermekgondozás családlátogatás és védőnői tanácsadás keretében történik. Ezek gyakorisága előírás, valamint szükség szerint történik. Az Általános Iskolában osztályfőnöki órák keretében történik a gyermekek felvilágosítása a következő témákban: személyi higiénia, elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szenvedélybetegségek megelőzése. 2012-ben részt vettünk az Általános Iskolával az A-HA programban, ami országos szexuális és mentálhigiéniás program.

55

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. „A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény arra irányul, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne. Az ideiglenes megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Lényege, hogy a határozat alapján a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazottal közösen használt ingatlant, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza. A távoltartás nemcsak a közösen használt ingatlanra, hanem a személyes kontaktusra is vonatkozik. A távoltartás helyszíne elvileg minden térre kiterjed, de a törvény kifejezetten megjelöli a lakó- és munkahelyet, az oktatási intézményt, valamint a gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézményt, vagy a vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épületet, illetve általa rendszeresen látogatott egyéb intézményt. A rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti helyszíni intézkedés keretében haladéktalanul, ideiglenes távoltartó határozatot hoz, ha meggyőződik arról, hogy az élet, testi épség, vagyonbiztonság azonnali védelme ezt indokolja. Ugyanígy jár el, ha a családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja merül fel, de büntetőeljárási vagy szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazása nem indokolt. A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghozni. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg. Az elrendelő határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetőleg a lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell. Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama legfeljebb 72 óra lehet. A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt.” A településen történt családon belüli erőszakról, zaklatásról nincs tudomásunk. Forrás: Rendőrkapitányság Encs Szikszó Rendőrörs

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben lévő családok részére nyújtott szolgáltatás jelenleg nem megoldott. Anyaotthon, családok átmeneti otthona hozzánk legközelebb a megyeszékhelyen található. A Szociális Szolgáltató Központ tud segítséget nyújtani, családsegítés keretében:  a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,  az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,  a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,  közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,  a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,  a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 56

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az önkormányzat polgármestere nő, a képviselők körében 2 nő található. A Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület tagjainak nagy része is nő. Mindemellett fontos a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az önkormányzatnak az egészségügy, oktatás, területfejlesztés, foglalkoztatás, gazdaság, a helyi politika kultúra terén a szolgáltatások kialakítása során tekintettel kell lenni a nemek eltérő helyzetére és szükségletére, és törekedniük kell speciális, éppen nemük miatt jellemző problémák megoldására. A nők helyzetét vizsgálva ismert probléma a gyermeket vállaló anyák elhelyezkedése.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

magas a nők tartós munkanélkülisége

nők bevonása a közfoglalkoztatásba

nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések

57

„ Az idős emberek testében mindig ott van az a gyermek, aki valaha újoncnak számított a világ történetében. Az összes többi, amit kívülről látunk, az idő rétegződése.” Jostein Gaarder

Forrás: Internet

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Napjainkban már nem csak a várható élettartamra vonatkozó számításokkal foglalkoznak a szociológusok. Az idősek szempontjait előtérbe helyező megközelítés nyomán fontosabb lett az egészségesen várható élettartamokra vonatkozó kutatások eredményeit figyelembe venni. Az iskolai végzettség befolyással van a betegség időszakának kezdetére, elsődlegesen abban az értelemben, hogy a – nemektől függetlenül – legkorábban az alapfokú végzettségűek betegszenek meg, legkésőbb pedig a diplomások. Mindkét nem esetében a magasabb végzettséghez nemcsak hosszabb várható élettartam tartozik, de rövidebb a betegidőszak is. Ezek településnagyság szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy növekvő településnagysághoz hosszabb várható élettartam, rövidebb betegidőszak és így hosszabb egészségesen várható élettartam kapcsolódik. A magasabb végzettségűek nagyobb arányban élnek városokban, ahol az egészségügyi ellátás is könnyebben elérhető. A Közigazgatási és elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jelentése szerint minél kisebb lélekszámú a település, annál magasabb az ott élő idősek (60 éven belüliek) aránya. A falvakban többnyire saját tulajdonú házakban laknak az idősek, ezek között minden negyedik lakás régi és alacsony komfortfokozattal rendelkezik. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. Az időskorú lakosság száma a vizsgált öt éves intervallumban 54 főről 63 főre - 16 %-al - emelkedett. A népesség nemek közötti megoszlása igen érdekes jelenséget mutat. Ez a jelenség az egész országban megfigyelhető, és a nők hosszabb élettartamára vezethető vissza.

58

A családi kapcsolatok fenntartásának és működőképességének igen fontos szerepe van a mentális állapot javításában, mivel a családon belüli segítség elérhetősége növeli a biztonságérzetet. Sok esetben működnek a családon belüli segítő kapcsolatok. Ám ezt folyamatosan veszélyezteti a „szendvicsgeneráció” (középsőgeneráció) nehéz helyzete, akiknek a gyerekeikkel szembeni kötelezettsége mellett az idős szülők segítése is fontos, miközben félnek a munkanélkülivé válástól. A kapcsolat fenntartását, betegség esetén az ápolást-gondozást megnehezíti az a tény, hogy egyre kevesebben élnek az idős szülők közelében. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma

2008 2009 2010 2011 2012

37 38 38 69 n. a.

66 63 63 39 n. a.

összes nyugdíjas 103 101 101 108


59

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma % 0% 0% 0% 0% 0%

64 év feletti lakosság száma

év

fő 54 58 60 59 63

2008 2009 2010 2011 2012

fő 0 0 0 0 0


6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0


Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló személy esetén a 95 %-át. A településen a vizsgált időszakban időskorúak járadéka nem került megállapításra.

60

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a)

idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

A településen a foglalkoztatás területén nem jellemző a nyugdíjas korúak foglalkoztatása. 55 éves kor felett rendkívül nehéz munkát találni. Az intézmények, vállalkozók ritkán alkalmaznak időseket, hiszen magasabb bért jelentenek számukra, annak ellenére, hogy alkalmazásuk mellett szóló érv többek között: szakmai tapasztalat, pontosság, megbízhatóság. b)

tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Az idősellátás területén kiemelt szerep jut a Kinizsi Nyugdíjas klub Egyesületének. Az Egyesület az idősek szabadidő eltöltésének sokszínű programját szervezi, egész évet lefedő találkozási alkalmakat teremtenek. A helyi önkormányzat is kiemelt figyelmet szentel az idősekre, évente megrendezésre kerül az idősek napja, illetve minden évben anyagilag is támogatja az Egyesületet az Önkormányzat és programok szervezéséhez is segítséget nyújt. Mindemellett ők is részt vesznek a település kulturális életében, színvonalas műsorokat készítenek a különféle rendezvényekre. Az informatika iránt érdeklődők részére a Petőfi Sándor Közösségi Ház minden évben informatikai alapismeretek oktatást szervez. Az Önkormányzat nyugdíjas korú személyt jelenleg nem foglalkoztat, más közintézmény, ahol időskorúak foglalkoztatása megoldható lenne, nincs a településen. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs információnk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Falugondnoki Szolgálatot 2002. óta működtet az Önkormányzat. A szolgálat olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondnok alkalmazásával biztosítja az Önkormányzat. A szolgáltatás bevezetése óta a falugondnoki teendőket Ríz Attila falugondnok látja el. Az ellátás kistelepülési hátrányok mérséklésére jött létre. A falugondnok a település teljes lakosságának nyújt szolgáltatást, kinek mire van szüksége, abban segít. Alapfeladata az étkeztetésben való közreműködés, az oktatási és egészségügyi intézményekbe való szállítás, a gyógyszerkiváltás, hivatalos ügyek intézése, segítése. Emellett a helyi közösségi élet, a helyi események szervezésében is részt vesz, (pld. falunap, idősek napja, gyermeknap, ünnepek). A Falugondnoki Szolgálat jó színvonalon, a település lakosainak teljes körű megelégedésével működik. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás jó színvonalú. A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az idősgondozás két szintéren történhet. Az egyik szintér az idős saját lakókörnyezete, a másik a bentlakást nyújtó idősek otthona. Bentlakásos idősek otthona nincs a településen. Bentlakásos szociális otthonban van elhelyezve a településről 2 fő. Az Önkormányzat szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk miatt. Az étkezést igénybevevők számában az elmúlt 5 évben emelkedő tendencia mutatkozik. 61

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely lakókörnyezetében biztosítja az ellátott önálló életvitelének fenntartását. Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő életkorának, egészségi állapotának és szociális helyzetének megfelelő fizikai, mentális és szociális szükségleteinek biztosításában. Kiskinizs Község Önkormányzata az ellátást a Szikszói Szociális Szolgáltató Központ útján, házi segítségnyújtás keretében biztosítja, mely magában foglalja az ellátottnak a környezetével való kapcsolattartását, háztartásának vitelében és a higiénia biztosításában való segítségnyújtást (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), a háziorvos utasításainak megfelelő gondozási, ápolási feladatok ellátását. A gondozónő az ellátottal segítő kapcsolatot alakít ki. A szolgáltatást jelenleg 9 fő veszi igénybe. A gondozottak nagy része 65. életévét betöltött személy. A házi segítségnyújtásban részesülő idősek zöme összkomfortos lakásban él, nem számottevő a komfortos háztartások aránya. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, életkoruk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú személyek nagyfokú biztonsággal történő ellátását teszi lehetővé. Jelenleg 10 db jelzőkészülék van kihelyezve. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybevevők a 65. év feletti korosztályhoz tartoznak, egy 65 év alatti. Jellemzően egyszemélyes háztartásban élnek. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület lehetőséget nyújt közösségi együttlétre, kulturális foglalkozásokon való részvételre. A nemek közötti arány vonatkozásában a nők túlsúlya jelentős mértékben érvényesül. Az Egyesület színházlátogatást szervez évente 2-3 alkalommal. A mezőkövesdi Matyó Múzeumban népművészeti kiállításon vettek részt. Megtekintették Diósgyőrben, a Fügedi Márta Népművész Egyesület által rendezett kiállítást is. Az elmúlt években Zempléni kiránduláson Széphalmon, valamint Parlamentlátogatáson vettek részt. Ebben az évben Erdély szépségeivel ismerkedtek meg. c)

idősek informatikai jártassága

Az informatika iránt érdeklődő, idősebb korosztályba tartozó lakosok részére a Petőfi Sándor Közösségi Ház minden évben informatikai alapismeretek oktatást szervez, annak érdekében, hogy a célcsoport megismerje a számítógép kezelését, használatát, megismerkedjen az internet világával. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Kulturális tevékenység körében az aktuális ünnepek, hagyományok felidézésére a népi szokások megismerésére nyílik lehetőség. A mozgókönyvtár, illetve a Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület a közelmúltban kulturális műsort szervezett, melynek keretében a Szentistvánbaksai énekkar mutatkozott be.

62

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


tevékeny időskor hiánya, elmagányosodás

informatikai képzések az időskorúak számára, klubfoglalkozások, szabadidős, aktivitást megőrző programok szervezése

megbetegedések számának emelkedése

időskori prevenció szemléletének erősítése, előadások, szűrővizsgálatok szervezése, segítségnyújtás

időseket érintő bűncselekmények terjedése

idősek áldozattá válásának megelőzése

63

Forrás: Internet

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen 11 fogyatékkal élő személy van. A helyzetelemzés során a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos adatok nem mutatnak teljes képet. Információink szerint a településen látási fogyatékkal élő fő, hallási fogyatékos nincs, értelmi fogyatékkal élők száma 1 fő, mozgásszervi fogyatékos 3 fő. A fogyatékossággal élők számára a településen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a házi segítségnyújtás érhető el, az Önkormányzati Hivatal nem akadálymentesített. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők részesülők száma száma 2008

11

n. a.

2009

9

n. a.

2010

7

n. a.

2011

20

n. a.

2012

n. a.

n. a.


64

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

lehetőségei,

foglalkoztatottsága

(pl.

védett

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. b.) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Településünkön fogyatékkal élő személy jelenleg nincs foglalkoztatva. Kiskinizsen a munkahelyek hiánya miatt nincs lehetőség integrált és védett foglalkoztatásra. Amennyiben adódik ilyen lehetőség, az önkormányzat foglalkoztat közfoglalkoztatás keretében megváltozott munkaképességű munkavállalót. Vizsgálatok alapján, a fogyatékos személyek többségének egészségi állapota lehetővé tenné az aktívabb munkaerő-piaci részvételt, de munkalehetőséget csak erősen korlátozott mértékben tud kínálni számukra a hazai munkaerőpiac. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének növelése érdekében szükséges mind a védett, vagy nyílt munkaerő-piaci lehetőségek bővítése, és a fizikai, illetve az infokommunikációs akadálymentesítés megteremtése az önkormányzat közszolgáltatásain túl is.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját lakókörnyezetben, élő fogyatékos személyeknek is biztosít alapszolgáltatást, a támogatást az igénybevevő saját környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdek-érvényesítést. Fogyatékos személyek lakókörnyezetében legtöbb esetben a családtagok biztosítják az ellátásukat. Szakorvoshoz való szállításukat több esetben a Falugondnoki Szolgálat keretében oldja meg az Önkormányzat. A gondozást igénylő fogyatékos személyek átmeneti elhelyezést, tartós bentlakásos szociális intézményi ellátást (rehabilitációs, ápoló-gondozó) a megye városaiban vehetnek igénybe.

65

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára igénybe vehető ellátási, támogatási formákról jogszabályok rendelkeznek. A fogyatékkal élő felnőttek legnagyobb részének sokszor egyetlen megélhetési forrása az általában alacsony összegű rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, illetve a feltételek fennállása esetén a fogyatékossági támogatás. A támogatás mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 vagy 80%-a. A gyermekeket tartós betegségük okán magasabb összegű családi pótlék illeti meg. A fogyatékos személyeket a rendszeres szociális ellátások megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján további kedvezmények illetik meg (pl. a lakásfenntartási támogatásnál, aktív korúak ellátásánál a fogyasztási egység fogyatékosság, tartós betegség esetén +0,2-vel növekszik). A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára tartós beteg gyermeket nevelő családok esetén magasabb. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) jogosultak. Az Szt. alapján korábban járó közlekedési támogatás megszűnt. A közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy parkolási igazolványra jogosult.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A törvényi kötelezettség szerint az összes költségvetési intézménynek, az összes önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézményeknek akadálymentesnek kellene lennie. Fontos, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybe vételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben-, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket, és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy számára. A mozgássérültekkel kapcsolatban leggyakrabban a biztonságos és akadálymentes, vakok esetében pedig az érzékelhető környezetről van szó.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Kiskinizs község Önkormányzatának tulajdonát képezi az Önkormányzat épülete, melyben Művelődési ház, könyvtár, valamint Orvosi rendelő működik. Az intézmény akadálymentesítettsége jelenleg nem biztosított, ezért fontos feladat az épület akadálymentesítésének biztosítása. Erre azonban jelenleg kellő forrás nem áll rendelkezésre, ezért annak megvalósítását az Önkormányzat kizárólag pályázati támogatásból tudja megoldani. A fogyatékos ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Ennek érdekében további fejlesztésre vár a honlap, hiszen hiányzik a hangos és a vakok és gyengén látók számára szükséges verziók telepítése. A településen a helyi kábel TV által megoldott a települési események, rendezvények, a közmeghallgatás felvételről történő televíziós közvetítése, amely nem csak a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét segíti elő, hanem a kábelszolgáltatást igénybe vevő lakosság információhoz jutását is.

66

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A helyi közintézmények közül az Önkormányzat épülete, az autóbusz megálló, valamint a kereskedelmi egységek nem akadálymentesek.

c)

munkahelyek akadálymentesítettsége

Akadálymentesnek az az épület tekinthető, amelyben minden szerkezet, berendezési tárgy minden ember számára – beleértve az átmenetileg vagy tartósan fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élő embereket is – önállóan használható. Az épületben lévő munkahelyek önállóan, külső segítség nélkül, korlátlanul és biztonságosan igénybe vehetők, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. Biztosított az autóbusz-megálló, kereskedelmi egységekben nem biztosított az akadálymentes megközelítés.

d)

közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

A járdák, parkok akadálymentesek.

e)

fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

A településen fogyatékosok nappali intézménye nem működik.

f)

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A fogyatékos személyek körében hátránykompenzáló juttatás a fogyatékossági támogatás, amelyet részükre a jogszabályi feltételek megléte esetén a Magyar Államkincstár állapít meg és folyósít. Amennyiben a súlyos fogyatékos személy létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, Kiskinizs község Önkormányzata átmeneti segély biztosításával kompenzálja a kialakult problémát.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


munkanélküliség

fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétele

önkormányzati épület tényleges akadálymentesítése

akadálymentesítése pályázati forrás útján

közösségi életbe történő bekapcsolódás hiánya

beilleszkedést segítő közösségi programok szervezése

67

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. A helyi önkormányzatnak, valamint a községben működő egyházak képviselőinek, a falu

egész lakosságának közös érdeke és felelőssége, hogy Kiskinizs a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek az önkéntesek és a településen működő civil szervezet a Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület, valamint a Sportegyesület. A civil szervezetek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, vagyonvédelmi célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket az önkéntes munkából, példát mutatva ezzel mások számára is. Tevékenykednek a falunapon, ünnepségeken, sporteseményeken, gyermek-, illetve idősek napján. Az önkormányzat a helyben működő civil szervezeteket rendszeresen támogatja.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Kiskinizs Községi Önkormányzat a településen működő civil szerveződésekkel, egyházakkal közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Az egyházak jelentős szerepet töltenek be a település életében. Erősnek mondható az önkormányzat - civil szervezetek - egyház közötti együttműködés, mely megnyilvánul a sikeres rendezvényekben, gyermeknap, idősek napja, falunap, sportrendezvények stb.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat a település érdekeit szem előtt tartva több területen is együttműködik Halmaj Község Önkormányzatával, valamint a térség településeivel.

Jó kapcsolatot ápol a térségi közösségekkel, társulásokkal, melyek a következők: Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nemzetiségi önkormányzat nem működik.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen működő Nyugdíjas Klub Egyesülete, valamint a Sportegyesület bekapcsolódik, illetve részt vesz a közfeladatok ellátásában, az érintett célcsoportokkal kapcsolatosan is az esélyegyenlőség elérésére törekszenek. A két szervezet alapszabályukban meghatározott módon képviselik tagságukat, társadalmi párbeszédet kezdeményeznek szükség esetén, támogatják lehetőségükhöz mérten a látókörükben élő rászoruló célcsoport tagjait.

68

f)

for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában

Az önkormányzat számára fontos a helyi vállalkozások szerepvállalása, a település érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtétele. Törekednek a jó partneri kapcsolat kialakítására, mely eredményeként közös akarattal tudnak lépéseket tenni az esélyegyenlőség megteremtéséért.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP elkészítésének folyamatába a Halmaji Kastély Óvoda, a Gárdonyi Géza Általános Iskola, Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület, Védőnői Szolgálat, Kiskinizs Községi Önkormányzat képviselői is bekapcsolódtak, hasznos javaslataikkal, ötleteikkel segítették a HE, valamint az IT elkészítését.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP elkészítésében segítséget nyújtó intézmények, egyesületek észrevételeit a Helyi Esélyegyenlőségi Programba, valamint az intézkedési tervbe beépítettük. A HEP fórum megalakult. A Képviselő-testület által elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programot nyilvánosságra hozzuk a lakosság ezért folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, hogy annak végrehajtása milyen arányban és minőségben valósul meg.

69

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás folytatása

Munkanélküliek magas száma

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Hivatalos ügyek segítségnyújtás

intézésében

való

tovább

A mélyszegénységben élők és a romák hivatalos ügyeire irányuló intézkedések megkönnyítése

Eladósodás elterjedése

Eladósodás elterjedésének visszaszorítása

Szakképzetlen munkanélküliek magas száma

Szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás

Drogfogyasztás felbukkanása

Drogfogyasztás felbukkanásának és fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Gyermekéhezés

Étkezési támogatások, gyermekétkeztetés biztosítása

Szabadidős programok hiánya

Nyári szünidős programok szervezése

Játszótér hiánya

Játszótér létesítése

Munkanélküliség a nők körében

Munkanélküliség csökkentése a nők körében

Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka

Sokan nem tudják használni a számítógépet

Informatikai képzések szervezése

Nem megfelelő egészségi állapot

Az idős lakosság egészségi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése

Gyermekek

Nők

Idősek

nyári

Elmagányosodás megelőzése Elmagányosodás

Fogyatékkal élők

szervezése,

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése

Időseket érintő bűncselekmények elterjedése

Az időseket megelőzése

Nem megfelelő akadálymentesítés Önkormányzat épületében, valamint Művelődési Házban

Kiskinizs Községi Önkormányzat épületének megfelelő akadálymentesítése

Kapcsolatépítés lehetőségének hiánya

az a

érintő

bűncselekmények

A község fogyatékkal élő lakosainak bevonása a közösség életébe

70

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közfoglalkoztatás folytatása

szervezése,

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – felelős: Orosz Miklósné polgármester

tovább Munkaügyi Központ, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal

A mélyszegénységben élők és a romák Romák és/vagy hivatalos ügyeire irányuló intézkedések Kiskinizs Községi Önkormányzat, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal mélyszegénymegkönnyítése ségben élők Eladósodás elterjedésének Kiskinizs Községi Önkormányzat, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal visszaszorítása Szakképzés elindítása, szakképzésre Kiskinizs Községi Önkormányzat, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal irányítás, koordinálás Kiskinizs Község Önkormányzata, Halmaji Drogfogyasztás felbukkanásának és Közös Önkormányzati Hivatal, Gárdonyi Géza fiatalkori bűnelkövetések megelőzése Általános Iskola, Kiskinizs Község Önkormányzata, Étkezési támogatások, nyári Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal, Gyermekek gyermekétkeztetés biztosítása Gárdonyi Géza Általános Iskola,

Nyári szünidős programok szervezése

Kiskinizs Község Önkormányzata, civil szervezetek


Nők

Idősek

Kiskinizs Község Önkormányzata Munkaügyi Központ, Munkanélküliség csökkentése a nők Kiskinizs Község Önkormányzata, körében Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal Segítő programok nők számára, korszerű Szociális Szolgáltató Központ, ismeretek megszerzését célzó képzések, Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület önkéntes munka Nyugdíjas Klub Egyesület Kiskinizs, Kiskinizs Községi Önkormányzat, Informatikai képzések szervezése Petőfi Sándor Közösségi Ház Halmaj Az idős lakosság egészségi állapotának Nyugdíjas Klub Egyesület Kiskinizs, javítása, egészségügyi szűrések Kiskinizs Községi Önkormányzat, népszerűsítése Házi Orvosi Szolgálat Nyugdíjas Klub Egyesület Kiskinizs, Elmagányosodás megelőzése Kiskinizs Községi Önkormányzat

Idősek számára aktivitást megőrző Nyugdíjas Klub Egyesület Kiskinizs, Kiskinizs Községi Önkormányzat, programok szervezése Nyugdíjas Klub Egyesület Kiskinizs,

Az időseket érintő bűncselekmények Kiskinizs Községi Önkormányzat, megelőzése Rendőrség

Fogyatékkal élők

Kiskinizs Községi épületének akadálymentesítése

Önkormányzat megfelelő Kiskinizs Községi Önkormányzat Kiskinizs Községi Önkormányzat, Szociális

A község fogyatékkal élő lakosainak Szolgáltató Központ, bevonása a közösség életébe Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal

71

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák (és nem romák) nem élnek mélyszegénységben, munkaerőpiaci integrációjuk sikeres. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők anyagi helyzete pozitív irányban változzon, ezáltal ne küzdjenek mindennapi megélhetési problémákkal, alapvető szükségleteik kielégítettek legyenek. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek biztonságát, veszélyeztetettségük megelőzését, a szabadidejük tartalmas hasznos eltöltését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségmegőrző programjaira, aktív programokkal csökkentjük az elmagányosodás folyamatát. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmódot, a társadalmi beilleszkedésük segítését, elismerését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódjára.

72

Az intézkedési területek részletes kifejtése Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása Leírás:

A településen élő aktív korúak körében (3.2.1.) táblázat) 17 %-os a munkanélküliség, melyet közfoglalkoztatás széles körben történő szervezésével szeretnénk csökkenteni, ez a fajta foglalkoztatás elősegítené az elsődleges munkaerő-piacon való későbbi elhelyezkedésüket

Felelős és határidő:

Kiss Zoltánné - 2018. 06. 30. (szombat)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Rövidtávú: 2 év múlva 17 %-ból 15 % legyen. Középtávú: 5 év múlva még nagyobb csökkenés. Hosszú távú: 10 év múlva még nagyobb csökkentés.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:

Helyi adottságok feltérképezése, Pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra Új munkahelyek létrehozása és megtartása

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Csökken a munkanélküliek száma Munkahelyek létrejötte Csökken a munkanélküliségi ráta - Nő a foglalkoztatás

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés, TEIR, KSH Pályázati pénz Támogatás Technikai háttér Szakemberek megléte

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Működési és pályázati támogatottság függvényében folyamatosan megvalósítható.

73

A mélyszegénységben élők és a romák hivatalos ügyeire irányuló intézkedések megkönnyítése Leírás:

Szeretnénk, ha a településünkön nem okozna gondot az érintett célcsoportba tartozó személyek hivatalos ügyeinek intézése


Kiss Zoltánné - 2015. 12. 31. (csütörtök)


Polgármester

Kategória:



Szeretnénk, ha minden érintett segítséget kapna hivatalos ügyeinek intézésében, illetve az ellátásra vonatkozó fontosabb ismeretek birtokába jutna.


Fogadóóra, felvilágosítás tartása


önkormányzati adatok

Az intézkedés megvalósításához szükséges technikai feltételek, szakemberek biztosítása erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet, mert megrövidülhet a hivatalos ügyek intézésének időtartama, hasznos információhoz jutnak az érintett célcsoportba tartozók.

74

Eladósodás elterjedésének visszaszorítása Leírás:

Az eladósodás elterjedésének visszaszorítása érdekében háztartásvezetési és családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása.


Kiss Zoltánné - 2014. 06. 30. (hétfő)


Polgármester

Kategória:



Az érintettek megszólítása, bevonása, a probléma megfogalmazása, előadások szervezése, önfenntartó, problémamegoldó képesség erősítése, alternatív jövedelemszerzés feltérképezése, lehetőségeinek kihasználása


Szükséglet felmérés, szórólapok, tájékoztatás, életvezetési tanácsadások, előadások

Az intézkedés eredményességét mérő Önkormányzati adatok TeIR KSH indikátor(ok):


technikai feltételek, szakemberek felkérése, Szociális Szolgáltató Központ


Hosszú távon hasznos lehet, mert az eladósodás elkerülésével javulnának az érintett egyének, családok megélhetései esélyei.

75

Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása helyi igény szerint, szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás Leírás:

A szakképzetlen munkanélküliek magas száma miatt szükséges beavatkozás az érintettek munkaerő-piaci helyzetének javítása




Polgármester

Kategória:



A szakképzetlen munkanélküliek magas számának csökkentése. Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése. Tájékoztatás, szórólapok biztosításával, helyi televízióban. Képzések megszervezése helyi és térségi szinten


Adatgyűjtés, adatbázis készítés az érintettekről, képzésekről, kapcsolatfelvétel a partnerintézményekkel, civil szervezetekkel, vezetőkkel, koordinálás, közvetítés.

Az intézkedés eredményességét mérő Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, indikátor(ok): statisztikák, tanúsítvány. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

Felnőttképzéssel foglalkozó munkaerő-piaci programra csatlakozás.


76

Étkezési támogatások, nyári gyermekétkeztetés biztosítása Leírás:

Étkezési támogatások, nyári gyermekétkeztetés biztosítása




Polgármester

Kategória:

II. A gyermekek esélyegyenlősége


A gyermekéhezés megelőzése, rendszeres meleg étkeztetés feltételeinek megteremtése, nyári étkezés megszervezése


Pályázati lehetőségek felkutatása, adatgyűjtés, önkormányzati igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


statisztikák, elszámolások


Halmaji Kastély Óvoda, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal gyermekvédelemmel is foglalkozó szakalkalmazottai, pályázati támogatás,


Rövidtávon csökken azon gyermekek száma, akik a család elhanyagoló életmódja miatt, otthoni környezetben nem részesülnek mindennap megfelelő táplálékban, elkerülve az alultápláltságot, a különböző betegségek kialakulását, valamint a későbbi mentális következményeket.

77

Drogfogyasztás felbukkanásának és a fiatalkori bűnelkövetések megelőzése Leírás:

Arra törekszünk, hogy egyetlen gyermek se forduljon drogokhoz és élvezeti szerekhez községünkben. Emellett pedig ne forduljon elő településünkön a fiatalok által elkövetett bűncselekmény


Kiss Zoltánné - 2015. 06. 30. (kedd)


Polgármester

Kategória:



Célunk, hogy a településünkön ne forduljon elő a fiatalok körében drogfogyasztás, illetve bűnelkövetés

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Az intézkedés tartalma:

Drogprevenciós előadások, bűncselekményekről felvilágosítás


Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

technikai feltételek, szakemberek felkérése

Hosszútávon hasznos lehet, mert megszűnnének községünkben a bűncselekmények, javulna a lakosság biztonságérzete

78

Nyári szünidős programok szervezése Leírás:

A szabadidő hasznos eltöltése, az érintett célcsoport egészséges, harmonikus testi, lelki, szellemi fejlődése. Szociális készségek, kapcsolatteremtő képességek fejlesztése. A gyermekek minél felszabadultabbak legyenek és leljék örömüket az egyes tevékenységekben, hiszen ezáltal gazdagítják érzelemvilágukat és a kreativitásukat


Kiss Zoltánné - 2015. 08. 31. (hétfő)

Megjegyzések:

.

Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:



A szünidő hasznos eltöltése érdekében, tartalmas, szórakoztató programok szervezése a 3-18 éves korosztály számára


Tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


jelenléti ívek, statisztikák


Pályázati forrás, önkormányzati támogatás


A gyermekek szabadidejének tartalmas eltöltése rövid-, közép- és hosszú távon is hasznos.

79

Játszótér létesítése Leírás:

Szükséges a településen megfelelő minőségű, a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő játszótér a gyermekek számára.


Kiss Zoltánné - 2014. 12. 31. (szerda)


Polgármester

Kategória:



Kulturált, esztétikus játszótéri eszközökkel felszerelt, zöldfelülettel ellátott, közösségi tér a gyermekek részére a játéktevékenységhez.


Ajánlatok kérése, helyszín kijelölése, a játékeszközök beszerzése, beépítése


beruházás dokumentumai


Kiskinizs Község Önkormányzata, pályázati forrás


A játszótér létesítése a gyermekek egészséges, harmonikus lelki, szellemi, testi fejlődését hosszú távon elősegíti, szolgálja.

80

Munkanélküliség csökkentése a nők körében Leírás:

Kevesebb legyen a nők körében a munkanélküliség




Kategória:

III. A nők esélyegyenlősége


Csökkenteni kívánjuk településünkön a nők körében a munkanélküliséget


Közfoglalkoztatásba való bevonás


önkormányzati adatok TeIR KSH


technikai feltételek, szakemberek


Hosszú távon hasznos lehet, mert javítaná a településen élő nők anyagi helyzetét, megélhetését.

81

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka Leírás:

Nehéz a visszatérés, a munkába állás, a gyermeket vállaló anyák esetében




Szociális Szolgáltató Központ

Kategória:



A nők munkába állásának segítése, közösségi programok szervezése, az elavult szakmák helyett, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése.


Adatgyűjtés, igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


Jelenléti ív, statisztikák

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, szociális szakemberek bevonása, pályázati forrás, saját forrás technikai):


Az intézkedés növeli a gyermeket vállaló nők elhelyezkedési esélyeit.

82

Az idős lakosság egészségi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése Leírás:

Az idősek egészségi állapota nem megfelelő. Egészségügyi szűrésekkel, tanácsadásokkal szeretnénk az időseket segíteni az egészségük megtartásában.




Polgármester

Kategória:

IV. Az idősek esélyegyenlősége


Rövidtávú: tájékoztatás, egészséges életmódra nevelés, egészségi állapotuk szinten tartása Középtávú: egészségi állapotuk javítása szűrőprogramok segítségével Hosszú távú: Kevesebb betegség, hosszabb élettartam


- Tájékoztatás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés - folyamatos Pályázati lehetőségek felkutatása - folyamatos - Szűrőprogramok szervezése két éven belül (2015)


- Nagy az érdeklődés - Magas a részvétel a szűrőprogramokon - Kevesebb a megbetegedés Önkormányzati adatok, KSH, TeIR


- pályázati támogatás - technikai háttér - szakemberek megléte


Folyamatosan fenntartható, de évenkénti elemzést igényel a felvilágosító munka eredményének felmérése. Pályázati forrás függvényében

83

Informatikai képzések az időskorúak számára Leírás:

Szeretnénk növelni az informatikai eszközöket használni tudók számát az időskorúak körében oktatásuk során, ezzel is biztosítva számukra az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző információkhoz.




Polgármester

Kategória:



Rövidtávú: tájékoztatás, képzés megszervezése Középtávú: egyre többen vesznek részt az informatikai képzésen Hosszú távú: további képzés indítása, digitális írástudatlanság csökkentése, egyre többen használják és ismerik az internet előnyeit az idősek köréből.


- Igényfelmérés, jelentkezők összeírása - folyamatos - Képzés megszervezése egy éven belül (2014) - Képzés lefolytatása - További képzések szervezése - 3 éven belül (2016)


- Nagy az érdeklődés - Magas a részvétel a képzésen - További képzések iránti igény


- Önkormányzati adatgyűjtés - támogatás - önkormányzati forrás - technikai háttér - szakemberek megléte


Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Önkormányzati döntés alapján folyamatosan fenntartható.

84

Az időseket érintő bűncselekmények megelőzése Leírás:

Szeretnénk, ha a településen továbbra is olyan lenne a közbiztonság, amely mellett az idős embereknek nem kellene aggódniuk, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.


Kiss Zoltánné - 2015. 06. 30. (kedd)


Polgármester

Kategória:



Célunk, hogy megelőzzük a településen az idős korosztály ellen elkövetett bűncselekményeket.


Polgárőrség megalakulása, fokozott jelenléte a közterületeken, veszély esetén,rendőrség riasztása


önkormányzati adatok TeIR KSH


Polgárőr szervezet mozgósítása, technikai feltételek, emberi erőforrások mozgósítása, önkéntesek bevonása


Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenhet a bűncselekmények száma.

85

Elmagányosodás megelőzése Leírás:

Fontos, hogy községünkben ne érezzék magányosnak magukat az idős lakosaink.




Polgármester

Kategória:



Célunk, hogy az idős emberek minél kevesebb időt töltsenek egyedül, vidám légkör vegye körül őket


Klubfoglalkozásokon való részvétel közös érdeklődési körű idősek összeismertetése




technikai feltételek, Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület bevonása, önkéntesek bevonása


Hosszú távon hasznos lehet, mert az idős emberek a nyugdíjas éveiket nem magányosan töltenék, hanem barátok között, kellemes légkörben

86

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése Leírás:

Az egyedülálló, idős emberek programokba történő bevonása, együvé tartozás, hovatartozás érzésének erősítése. Tájékoztatás a célcsoportokat érintő helyi és térségbeli ellátásokról, szociális támogatásokról, igénybe vehető szolgáltatásokról.




Polgármester

Kategória:



Az idősek aktivitásának megőrzése, célcsoportot megilleti ellátásokról, támogatásokról való tájékoztatás. A Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület taglétszámának növelése.


Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


jelenléti ív, statisztikák


Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület, Szociális Szolgáltató Központ


Az idős korban kialakuló depresszió előfordulásának csökkenése érdekében hasznos.

87

A község fogyatékkal élő lakosainak bevonása a közösség életébe Leírás:

A fogyatékkal élőket szeretnénk bevonni a közösség életébe.




Polgármester

Kategória:

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége


A fogyatékos személyek bevonása a község életébe, kulturális rendezvényeibe.


Tájékoztatás, informálás a lehetőségekről


Fogyatékkal élők részvétele a település közösségi, kulturális életében.


Szociális Szolgáltató Központ, szociális szakemberek


Folyamatosan megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá.

88

Kiskinizs Községi Önkormányzat épületének megfelelő akadálymentesítése Leírás:

Az intézmény akadálymentesítése, a megfelelő közlekedés biztosítása az épületen belül.




Polgármester

Kategória:

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége


Az intézmény megfelelő akadálymentesítésének megvalósítása.


Felmérés, tervezés, kivitelezés


kivitelezés dokumentumai


Kiskinizs Község Önkormányzata, saját forrás, pályázati forrás


A fogyatékkal élő személyek közéletben való részvételének, ügyei személyes intézése érdekében szükséges az épület akadálymentesítése

89

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A településen élő aktív korúak körében (3.2.1.) táblázat) 17 %os a munkanélkülisé Rövidtávú: 2 év g, melyet múlva 17 %-ból közfoglalkoztatá 15 % legyen. s széles körben Középtávú: 5 év Közfoglalkoztatá történő múlva még s szervezése, szervezésével nagyobb 1 tovább szeretnénk csökkenés. folytatása csökkenteni, ez Hosszú távú: 10 a fajta év múlva még foglalkoztatás nagyobb elősegítené az csökkentés. elsődleges munkaerőpiacon való későbbi elhelyezkedésük et Szeretnénk, ha a Szeretnénk, ha településünkön minden érintett A nem okozna segítséget mélyszegénység gondot az kapna hivatalos ben élők és a érintett ügyeinek romák hivatalos 2 célcsoportba intézésében, ügyeire irányuló tartozó illetve az intézkedések személyek ellátásra megkönnyítése hivatalos vonatkozó ügyeinek fontosabb

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2018.06.30.

Csökken a munkanélküliek száma Munkahelyek létrejötte Csökken a munkanélkülisé gi ráta - Nő a foglalkoztatás

önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés, TEIR, KSH Pályázati pénz Támogatás Technikai háttér Szakemberek megléte

Működési és pályázati támogatottság függvényében folyamatosan megvalósítható.

technikai feltételek, szakemberek biztosítása

Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet, mert megrövidülhet a hivatalos ügyek intézésének időtartama, hasznos információhoz

Helyi adottságok feltérképezése, Pályázat benyújtása közfoglalkoztatá Polgármester sra Új munkahelyek létrehozása és megtartása

Fogadóóra, felvilágosítás tartása

Polgármester

2015.12.31.


90

intézése

3

Eladósodás elterjedésének visszaszorítása

4

Romák és/vagy mélyszegénység ben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása - helyi igény szerint, szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás

Az eladósodás elterjedésének visszaszorítása érdekében háztartásvezeté si és családfenntartás i tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása.

A szakképzetlen munkanélküliek magas száma miatt szükséges beavatkozás az érintettek munkaerő-piaci helyzetének javítása

ismeretek birtokába jutna.

Az érintettek megszólítása, bevonása, a probléma megfogalmazás a, előadások szervezése, önfenntartó, problémamegol dó képesség erősítése, alternatív jövedelemszerzé s feltérképezése, lehetőségeinek kihasználása A szakképzetlen munkanélküliek magas számának csökkentése. Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése. Tájékoztatás, szórólapok biztosításával, helyi televízióban. Képzések megszervezése helyi és térségi szinten

jutnak az érintett célcsoportba tartozók.

Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, szórólapok, tájékoztatás, életvezetési tanácsadások, előadások

2014.06.30.

technikai feltételek, szakemberek Önkormányzati felkérése, adatok TeIR KSH Szociális Szolgáltató Központ

Adatgyűjtés, adatbázis készítés az érintettekről, képzésekről, kapcsolatfelvéte l a Polgármester partnerintézmé nyekkel, civil szervezetekkel, vezetőkkel, koordinálás, közvetítés.

2015.12.31.

Képzés létszáma, tanulmányi Felnőttképzéssel szerződés, foglalkozó jelenléti ív, munkaerő-piaci időszaki programra jelentések, csatlakozás. statisztikák, tanúsítvány.

Pályázati

2018.06.30.

statisztikák,

Polgármester

Hosszú távon hasznos lehet, mert az eladósodás elkerülésével javulnának az érintett egyének, családok megélhetései esélyei.

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Étkezési

Étkezési

A

Polgármester

Halmaji Kastély Rövidtávon

91

támogatások, nyári gyermekétkezte tés biztosítása

2

3

támogatások, nyári gyermekétkezte tés biztosítása

Arra törekszünk, hogy egyetlen gyermek se forduljon drogokhoz és Drogfogyasztás élvezeti felbukkanásána szerekhez k és a fiatalkori községünkben. bűnelkövetések Emellett pedig megelőzése ne forduljon elő településünkön a fiatalok által elkövetett bűncselekmény A szabadidő hasznos Nyári szünidős eltöltése, az programok érintett szervezése célcsoport egészséges,

gyermekéhezés megelőzése, rendszeres meleg étkeztetés feltételeinek megteremtése, nyári étkezés megszervezése

Célunk, hogy a településünkön ne forduljon elő a fiatalok körében drogfogyasztás, illetve bűnelkövetés

A szünidő hasznos eltöltése érdekében, tartalmas, szórakoztató

lehetőségek felkutatása, adatgyűjtés, önkormányzati igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Drogprevenciós előadások, bűncselekmény ekről felvilágosítás

Tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

elszámolások

Polgármester

Polgármester

2015.06.30.

2015.08.31.

Óvoda, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal gyermekvédele mmel is foglalkozó szakalkalmazott ai, pályázati támogatás,

technikai feltételek, szakemberek felkérése

csökken azon gyermekek száma, akik a család elhanyagoló életmódja miatt, otthoni környezetben nem részesülnek mindennap megfelelő táplálékban, elkerülve az alultápláltságot, a különböző betegségek kialakulását, valamint a későbbi mentális következménye ket.

Hosszútávon hasznos lehet, mert megszűnnének községünkben a bűncselekmény ek, javulna a lakosság biztonságérzete

A gyermekek szabadidejének Pályázati forrás, jelenléti ívek, tartalmas önkormányzati statisztikák eltöltése rövid-, támogatás középés hosszú távon is

92

harmonikus testi, lelki, szellemi fejlődése. Szociális készségek, kapcsolatteremt ő képességek fejlesztése. A gyermekek minél felszabadultabb ak legyenek és leljék örömüket az egyes tevékenységekb en, hiszen ezáltal gazdagítják érzelemviláguka t és a kreativitásukat

4


Szükséges településen megfelelő minőségű, szabadidő hasznos eltöltését elősegítő játszótér gyermekek számára.

programok szervezése a 318 éves korosztály számára

Kulturált, esztétikus játszótéri eszközökkel a felszerelt, zöldfelülettel ellátott, közösségi tér a gyermekek a részére a játéktevékenysé ghez.

hasznos.

a

Ajánlatok kérése, helyszín kijelölése, a Polgármester játékeszközök beszerzése, beépítése

2014.12.31.

beruházás dokumentumai

A játszótér létesítése a gyermekek egészséges, Kiskinizs Község harmonikus Önkormányzata, lelki, szellemi, pályázati forrás testi fejlődését hosszú távon elősegíti, szolgálja.


1

Kevesebb Munkanélkülisé legyen a nők g csökkentése a körében a nők körében munkanélkülisé g

2

Segítő

Nehéz

Csökkenteni kívánjuk településünkön a nők körében a munkanélkülisé get

a A nők munkába

Közfoglalkoztatá sba való bevonás

Adatgyűjtés,

Szociális

2018.06.30.

technikai önkormányzati feltételek, adatok TeIR KSH szakemberek

2014.12.31.

Jelenléti

ív, szociális

Hosszú távon hasznos lehet, mert javítaná a településen élő nők anyagi helyzetét, megélhetését. Az intézkedés

93

programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka

visszatérés, a munkába állás, a gyermeket vállaló anyák esetében

állásának segítése, közösségi programok szervezése, az elavult szakmák helyett, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése.

igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Szolgáltató Központ

statisztikák

szakemberek bevonása, pályázati forrás, saját forrás

növeli a gyermeket vállaló nők elhelyezkedési esélyeit.


1

Az idősek egészségi állapota nem Az idős lakosság megfelelő. egészségi Egészségügyi állapotának szűrésekkel, javítása, tanácsadásokkal egészségügyi szeretnénk az szűrések időseket népszerűsítése segíteni az egészségük megtartásában.

2

Szeretnénk növelni az informatikai eszközöket Informatikai használni tudók képzések az számát az időskorúak időskorúak számára körében oktatásuk során, ezzel is biztosítva

Rövidtávú: tájékoztatás, egészséges életmódra nevelés, egészségi állapotuk szinten tartása Középtávú: egészségi állapotuk javítása szűrőprogramok segítségével Hosszú távú: Kevesebb betegség, hosszabb élettartam Rövidtávú: tájékoztatás, képzés megszervezése Középtávú: egyre többen vesznek részt az informatikai képzésen Hosszú távú: további képzés

- Tájékoztatás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés folyamatos Pályázati Polgármester lehetőségek felkutatása folyamatos Szűrőprogramok szervezése - két éven belül (2015)

- Igényfelmérés, jelentkezők összeírása folyamatos Képzés megszervezése - Polgármester egy éven belül (2014) - Képzés lefolytatása További képzések

2015.12.31.

Nagy az érdeklődés Magas a részvétel a szűrőprogramok on - Kevesebb a megbetegedés Önkormányzati adatok, KSH, TeIR

pályázati támogatás technikai háttér - szakemberek megléte

Folyamatosan fenntartható, de évenkénti elemzést igényel a felvilágosító munka eredményének felmérése. Pályázati forrás függvényében

2014.12.31.

Nagy az érdeklődés Magas a részvétel a képzésen További képzések iránti igény

- Önkormányzati adatgyűjtés támogatás önkormányzati forrás technikai háttér - szakemberek megléte

Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Önkormányzati döntés alapján folyamatosan fenntartható.

94

számukra az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző információkhoz.

3

Szeretnénk, ha a településen továbbra is olyan lenne a közbiztonság, Az időseket amely mellett az érintő idős bűncselekmény embereknek ek megelőzése nem kellene aggódniuk, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.

indítása, digitális írástudatlanság csökkentése, egyre többen használják és ismerik az internet előnyeit az idősek köréből.

Célunk, hogy megelőzzük a településen az idős korosztály ellen elkövetett bűncselekmény eket.

szervezése - 3 éven belül (2016)

Polgárőrség megalakulása, fokozott jelenléte a Polgármester közterületeken, veszély esetén,rendőrsé g riasztása

4

Fontos, hogy községünkben Elmagányosodás ne érezzék megelőzése magányosnak magukat az idős lakosaink.

Célunk, hogy az idős emberek minél kevesebb időt töltsenek egyedül, vidám légkör vegye körül őket

Klubfoglalkozás okon való részvétel közös érdeklődési Polgármester körű idősek összeismertetés e

5

Az egyedülálló, idős emberek programokba Idősek számára történő aktivitást bevonása, megőrző együvé tartozás, programok hovatartozás szervezése érzésének erősítése. Tájékoztatás a

Az idősek aktivitásának megőrzése, célcsoportot megilleti ellátásokról, támogatásokról való tájékoztatás. A Kinizsi Nyugdíjas

Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Polgármester

2015.06.30.

2018.06.30.

2015.12.31.

Polgárőr szervezet mozgósítása, technikai önkormányzati feltételek, adatok TeIR KSH emberi erőforrások mozgósítása, önkéntesek bevonása


jelenléti statisztikák

Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenhet a bűncselekmény ek száma.

Hosszú távon hasznos lehet, technikai mert az idős feltételek, emberek a Kinizsi Nyugdíjas nyugdíjas Klub Egyesület éveiket nem bevonása, magányosan önkéntesek töltenék, hanem bevonása barátok között, kellemes légkörben

Kinizsi Nyugíjas Klub Egyesület, ív, Szociális Szolgáltató Központ

Az idős korban kialakuló depresszió előfordulásának csökkenése érdekében hasznos.

95

célcsoportokat érintő helyi és térségbeli ellátásokról, szociális támogatásokról, igénybe vehető szolgáltatásokró l. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A község A fogyatékkal fogyatékkal élő élőket lakosainak szeretnénk 1 bevonása a bevonni a közösség közösség életébe életébe.

2

Kiskinizs Községi Önkormányzat épületének megfelelő akadálymentesít ése

Az intézmény akadálymentesít ése, a megfelelő közlekedés biztosítása az épületen belül.

Klub Egyesület taglétszámának növelése.

A fogyatékos személyek bevonása a község életébe, kulturális rendezvényeibe.

Az intézmény megfelelő akadálymentesít ésének megvalósítása.

Tájékoztatás, informálás a Polgármester lehetőségekről

Felmérés, tervezés, kivitelezés

Polgármester

2015.12.31.

2016.12.31.

Fogyatékkal élők részvétele a település közösségi, kulturális életében.

Szociális Szolgáltató Központ, szociális szakemberek

kivitelezés dokumentumai

A fogyatékkal élő személyek közéletben való részvételének, Kiskinizs Község ügyei személyes Önkormányzata, intézése saját forrás, érdekében pályázati forrás szükséges az épület akadálymentesít ése

Folyamatosan megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá.

96

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

97

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

98

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

99

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Orosz Miklósné polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

100

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

101

4. Elfogadás módja és dátuma I. Kiskinizs község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Kiskinizs község Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 113/2013.(IX.16) számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Kiskinizs, 2013. szeptember 16.

Orosz Miklósné polgármester

A Kiskinizs Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

2013. szeptember 16.

………………………………………… Orosz Miklósné polgármester


………………………………………… Kovács Pál Kinizsi Nyugdíjas Klub Egyesület


………………………………………… Medvéné Bársony Katalin iskolaigazgató


………………………………………… Zsírosné Becse Gizella mb. intézményvezető


………………………………………… Laczkó Katalin védőnő 102

103

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kiskinizs Község Önkormányzata 2013

Recommend Documents