Helyi Esélyegyenlőségi Program. Halmaj Község Önkormányzata 2013

Helyi Esélyegyenlőségi Program Halmaj Község Önkormányzata

2013.

1

„Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.” (Alaptörvény - Nemzeti hitvallás)

2

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................. 4 Bevezetés ......................................................................................................................................4 A település bemutatása ...........................................................................................................4 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................9 Célok................................................................................................................................................9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .............................11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ..................................................................................11 2. Stratégiai környezet bemutatása ..............................................................................12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .........19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................47 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................64 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................73 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................78 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................82 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...............................................83 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............................84 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................84 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................84 A beavatkozások megvalósítói .....................................................................................85 Jövőképünk ..........................................................................................................................85 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................91 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .....................................................................................................................103 3. Megvalósítás ....................................................................................................................110 A megvalósítás előkészítése ........................................................................................110 A megvalósítás folyamata ............................................................................................110 Monitoring és visszacsatolás .......................................................................................112 Nyilvánosság......................................................................................................................112 Érvényesülés, módosítás ..............................................................................................114 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................................................115

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Halmaj Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település költségvetési koncepcióját, Gazdasági Programját, Településrendezési Tervét, Településszerkezeti Tervét, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Természeti adottságok Halmaj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád völgyében, az Alföld északi beöblösödésében, a Hernáddal párhuzamosan folyó, abból kiszakadó majd visszatérő Bársonyos csatorna mentén húzódó síkságon települt, több kisebb patak, vízfolyás szabdalta területen, a Szlovák határhoz vezető 3. sz. főközlekedési út szomszédságában elterülő település. A szeszélyesen kanyargó délnyugatnak tartó Hernád folyó völgye Halmaj magasságában egyre jobban kiszélesedik nyugat felé. A völgy északi, csapadékosabb és hűvösebb jellegét itt már az alföldies, szárazabb, napsütésesebb és egyben csapadékban szegényebb éghajlati zóna váltja fel. A Hernád és a Bársonyos közti vidék Halmaj térségében a XVIII. század utolsó harmadában még erdőfoltokkal tarkított. A múlt század második felére azonban az erdők helyét már szántók, legelők, rétek foglalták el. Halmaj határa jelenleg nem terjed a Hernádig, mégis alapvetően ez a folyó határozta meg a település jellegének alakulását. A múlt századi szabályozásokig a Hernád meglehetősen szeszélyesen kanyargott, medrét gyakran változatva. Halmaj határa a múlt században a Hernádig terjedt, sőt azon át is nyúlt, Halmajnál híd is volt a Hernádon. Jelenleg Hernádkércs és Kiskinizs között épített hídon zajlik a közúti járműforgalom. A Hernádból ágazik ki a Bársonyos-csatorna, amely a Hernáddal párhuzamosan halad, s abba Bőcs mellett folyik vissza. Jelenleg szabályozott, kiegyenesített mederben folyik a Bársonyos, amely a Hernádhoz hasonlóan szeszélyesen kanyargott. Valaha vízimalmok sorát hajtotta. A régi malmok közül megmaradt egy Halmajon is. A folyók elsősorban a halászat szempontjából jelentettek hasznot. A halállomány a múlt századi iparosítás miatt rohamosan csökkenni kezdett, és pusztán halászatból megélni a Hernád mentén már a századfordulón sem lehetett.

4

A település szalagtelkes. Fő jellemzője, hogy a telekhasználat rendje szabályozott. A hosszú, keskeny telek egyik végében (az oldalhatáron) sorakoznak a lakóházak, rövidebb oldalukkal az utca felé. Utána következik a gazdasági udvar istállókkal, ólakkal, amit a kert zár le. Ez a településforma tekinthető talán mind Magyarországon mind pedig Közép-Európában uralkodónak. Közúton és vasúton egyaránt nagyon jól megközelíthető, legközelebb fekvő város Szikszó, Encs, Miskolc. A község alapterülete: GPS koordináták : EOV koordináták :

1262 ha 48.248670, 21.000830 795074, 324619

A település saját vasútállomással rendelkezik a Miskolc-Hidasnémeti-Kassa nemzetközi vasútvonalon. A kétvágányú állomás, széles utas peronnal, padokkal, díszkő burkolattal felszerelt. Az állomáshoz vezető gyalogos átkelőhely és a Kiskinizsre vezető közúti átkelőhely egyaránt fénysorompóval védett. Az állomás épület mögötti aszfaltozott területen található a távolsági autóbuszok megállója. Legközelebb fekvő város Szikszó, amelynek a községtől való távolsága közúton 8 km, vasúton 6 km. Rendszeres autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel és a szomszédos városokkal, valamint a környező falvakkal. 2009 évben került felújításra a Halmaj-Abaújszántó útvonal, melynek eredményeként a környékbeli településekről jó minőségű úton közelíthető meg. A 3-as sz. főközlekedési út is felújításra került így a megyeszékhellyel és a környező városokkal is jó minőségű közút köti össze. Halmaj teljes körű infrastruktúrával rendelkezik. Kiépített a vezetékes ivóvíz, szennyvíz- és gázhálózat. A kommunális hulladékszállítás központosítottan megoldott. A településen kiépített a kábel TV-és az IP telefonhálózat. A hagyományos, analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe lépő, korszerűbb, jobb kép- és hangminőséget és több ingyenesen fogható csatornát biztosító digitális műsorszórásra történő átállás 2013. október 31-ig megvalósul. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően a legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat. Emellett jelentős foglalkoztató a HAGISZ Zrt., FLEXICO Kft., AGRIBER Bt., valamint a helyi szolgáltatók.

5

A település alapfokú oktatási intézménye a 2013. január 1. napjától állami fenntartásba került Gárdonyi Géza Általános Iskola. A köznevelési intézmény fenntartói feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerülete látja el. A Tankerülethez 11 telephellyel rendelkező, 6 iskola tartozik. Az intézmény a közoktatási feladatokon túl ellát pedagógiai szakmai szolgáltatást is. A tankerület vezetője Vadasné Joó Katalin. A helyi Általános Iskola működési területe és beiskolázási körzete: Halmaj, Kiskinizs, Nagykinizs, Hernádkércs, Szentistvánbaksa. A településen Háziorvosi, Fogorvosi, Védőnői Szolgálat, valamint Gyógyszertár segíti a betegellátást.

Történetiség A település neve egy 1234-ben kelt oklevélben szerepel először. Az 1332es tizedjegyzékben Homefalu néven szerepel, mint plébániás község. Hosszú időn át az Abák birtoka volt. Neve már 1352-ben megegyezett a maival. Valójában a község neve "a halom" főnév kicsinyítő képzős származéka (a halom alja). Az 1330-as évek elején már templommal is rendelkezett, papja évi 16 garast fizetett adóul a pápának, ami arra utal, hogy Halmaj gazdag és népes település lehetett (Miskolc ebben az időben 18 garast fizetett.) A 15. századból és a 16. század elejéről kevés adat maradt fenn, de több megpróbáltatáson is átesett a község, amikor Giskra csapatai elfoglalták a környéket, majd az 1514-es parasztháború következett. A törökök 1544-ben jelentek meg a környéken, 1554-ben elfoglalták Fülek várát, és fosztogatni kezdték a falvakat, ahonnan sokan elvándoroltak a nagyobb mezővárosokba vagy igyekeztek elbújni. 1640-re a falu teljesen kihalt. 1711-ben pestisjárvány pusztította ki Abaúj vármegye jelentős részét. 1800-ra a település újra benépesült, római katolikus templomát is ekkor kezdték építeni. Református imaháza már 1709-től állt. 1813-ban árvíz döntötte romba a községet. 1829-ben már iskola is állt a településen, de kevesebb, mint a gyerekek fele járt iskolába. Az 1870-es években kolerajárvány pusztított. A halmaji uradalom birtokosa 1925-ben gróf Széchenyi Aladár, aki elődeihez hasonlóan nem lakott Halmajon. A termelés fellendülésének alapvető feltétele az infrastruktúra kérdése volt utak, vasúthálózat, posta nélkül ugyanis lehetetlen lett volna bekapcsolódni a modern kereskedelembe, a megtermelt áruknak piacot, a gazdaságnak megfelelő felszerelést biztosítani. A nagy vasútépítkezések – amelyek Halmaj környékén az 1850-es évek végén zajlottak – a jobbágyfelszabadítás után nincstelenné váló embereknek biztosítottak megélhetési forrást. A községben akkoriban birtokos Andrássy György angliai utazásai során tanulmányozta - többek között - a vasúti közlekedés megteremtésének feltételeit. Nem véletlen tehát, hogy a tiszavidéki vasút Pest - Miskolc - Kassa fővonala áthaladt halmaji birtokán és ott állomás is épült. A vasutat, amely Ongától Kassáig végig a Hernád jobb oldalán haladt, 1860. augusztus 14-én helyezték üzembe. Postahivatalt 1883-ban kapott a község, a századfordulón távírdával, az 1930-as évek elején távbeszélővel szerelték fel. Az egyházi schematizmusok pontos képet adnak egy-egy település lélekszámáról, mert nemcsak az adózó családfőket, hanem valamennyi lakost számba vettek. E források majd később a hivatalos népszámlálások alapján Halmaj lakosságának alakulása az alábbi képet mutatja:

6

év

1845

1860

1869

1875

1885

1890

1900

1910

1930

1936

1941

2000

lakos szám

482

489

504

462

665

507

540

633

738

911

989

1820

A kor egészségügy viszonyai, elemi csapásai, a megélhetési lehetőségek erősen befolyásolták a népességszámot. 1848-tól 1869-ig lassan, de egyenletesen emelkedik a lakosság száma, ami a hetvenes évek kolerajárványának hatására esik vissza ismét. A járványt követő években magához térő község fejlődésének legdinamikusabb szakaszát élte az 1890-es évekig. Ekkor viszont öt év alatt 158 fővel csökkent a lakosság, amit a nagyarányú kivándorlási hullám idézett elő. A századfordulót követő években nagyobb arányú telepítés indult meg, amelynek eredménye nemcsak a lakosság számában nyilvánult meg, hanem típustervek alapján ekkor épült több tornácos, sugaras fa oromzatú parasztház, melyből egyet megvásárolt az Önkormányzat. A hagyományos népi építkezési forma megőrzése érdekében az épület falumúzeummá történő átalakítása jelenleg van folyamatban. Halmaj iskolája 1868-ig római katolikus felekezetű elemi, 1868-tól elemi népiskolaként működött. A tanító egyúttal kántor is volt, és ezen felül a jegyzői hivatalt is ő látta el. 1887-ben Gáspár János, 1901-ben Mihályi László volt a tanító, akik egyedül látták el az 1-6. osztályok tanítását és a 12-15 éves, tovább nem tanuló gyerekek számára a továbbképző oktatást. 1929-ben két tanítója volt az iskolának, Nyvelt Gyula és felesége, ezáltal az 1-2. és a 3-6. osztályosok tanítása elkülönítve folyt. Igazi lámpásai voltak ők a falu szellemi életének. Iskolán kívüli népművelő és közművelődési előadásokat tartottak az iskolában és a községben énekkart vezettek, műkedvelő előadásokat rendeztek, de ők voltak a vezetői a Katolikus Ifjúsági Egyesületnek is, amelynek 1930-ban 58 tagja volt. A II. világháború megpróbáltatásai Halmaj község lakosságát sem kerülték el, főleg a háború befejező időszaka, 1944 ősze kívánt súlyos áldozatokat. A harcok a civil lakosság körében sok áldozatot követeltek. Az utolsó német csapatok 1944. december 13-án hagyták el Halmajt. A II. világháború befejezése az 1050 lakosú község életében gyökeres fordulatot hozott. 1950-ben alakult meg a községi tanács. 1953. decemberben 21 ezer forintos állami segítséggel sikerült helyreállítani a kastélyt, amelyben akkor a tanácsi apparátus mellett helyet kapott az orvosi rendelő, s egyben ez volt a műkelődési ház is. Akkoriban a szórakozást az jelenttette, hogy a művelődési ház kapott egy rádiót és lemezjátszót, s azokat hallgathatták az érdeklődők. A háborús megrázkódtatás kábulatából magához térő lakosság a földosztás első öröme után az egyéni kis parcellákon – a jószág- és eszközhiány miatt – nehezen tudott megélni. A munkaképes lakosság csaknem fele Miskolcon és a környék nagyobb településein kapott munkát. 1966-ban három tantermes új iskola épült, mely 1970-ben újabb két tanteremmel bővült. Sor került az óvoda kialakítására is, mely 70 gyermek foglalkoztatását biztosította. 2008-ban már négy csoportra bővülve. A közigazgatásban jelentős változást hozott 1966, a körzetesítés. Halmaj körzetéhez csatolták ekkor Kiskinizst, Hernádkércset, Nagykinizst és Szentistvánbaksát. 1973-ban az utóbbi három település kivált a körzetből. Helyettük Halmajhoz csatolták Léh, Csobád, Kázsmárk és Rásonysápberencs községet. Az így kialakult községi Közös Tanács 1990-ig működött. 1971-ben orvosi rendelő és két egészségügyi szolgálati lakás épült. 1979-ben az ifjúság testedzési, sportolási lehetőségét biztosító futballpálya és sportöltöző megépítésére került sor. A település központi fekvése, megközelíthetősége, fejlődése a felvidékről, a Hernád völgyéből sok fiatalt vonzott a községben történő letelepedésre. Az 1970-es évektől, 1989-ig négy új utcasor alakult ki, több mint száz lakóházzal. Az árvízveszély megelőzése érdekében a községet körgát védi. Ennek ellenére 2002. és 2010. évben kilépett a patak a medréből jelentős károkat okozva az elöntött

7

ingatlanokban. Jelenleg van folyamatban a Rásonysápberencsi záportározó megépítése. A beruházás a Vasonca patak mentén fekvő Rásonysápberencs, Halmaj, Kázsmárk és Léh települések árvízi veszélyeztetettségének csökkentésére irányul. A záportározó megépítésének célja a szélsőséges időjárási viszonyok miatt keletkező jelentős vízhozamok visszatartása, ezáltal az érintett települések árvízi biztonságának növelése. A beruházás befejezését követően végleg megszűnik az árvízveszély. 1996-ban befejeződött a vezetékes gázhálózat kiépítése, illetve a Rákóczi úton 500 m kerékpárút épült. 2008-ban épült meg a Halmajt Szikszóval összekötő 2 méter széles kerékpárút. Az 1990-es választások után, a tanácsrendszer megszűnésével létrejöttek a települési önkormányzatok. Ekkor hozott létre Körjegyzőséget Halmaj, Kiskinizs, Csobád. 2013. január 1-től az önkormányzat munkaszervezeti feladatait a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A termelőszövetkezet 1960-ban alakult Aranykalász néven, majd 1970-ben egyesült Kiskinizs, Csobád, Kázsmárk és Rásonysápberencs mezőgazdasági szövetkezeteivel. Az 1979-ig kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet összes földterületének 55%-a kötött agyag, 28%-a Hernád menti öntés, 11%-a réti agyag, sűrűn szikfoltokkal borítva, 6%-a pedig a mezőségi középkötött talajtípushoz sorolható. Gazdálkodásának fő ágazatai: a növénytermesztés és állattenyésztés, ezeken belül is elsősorban a búza, kukorica, napraforgó; a nagy létszámú állatállomány számára szálastakarmány - termesztés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés. 1992-ben az Aranykalász Termelőszövetkezet Agráripari Szövetkezetté alakult, emellett jelentős átszervezésen esett át. Az állattenyésztés lett a fő vonal, és ennek rendelődött alá a növénytermesztés. A növénytermesztés mellett ma is sikeres a szarvasmarha ágazat, mely napi 3-4000 liter tejet termel, van 400 szülős Charolais húsmarha állomány, valamint nyúl ágazat, mely 1000 anyával üzemel és évente kb. 84.000 db. 2,6 kg-os vágónyulat szolgáltat főleg exportra. Jelentős még a mangalica sertések (szőke, vörös, fecskehasú) 1000-es nagyságú állománya, mely igen keresett exportcikk, mert a hagyományos módon való tartásával biológiai értelemben sok pozitívummal rendelkezik. Ipari termelésben festékipari termékek és iskolaszerek szerepelnek, de volumenében nem jelentős mértékben. 2001. január 16-tól részvénytársasággá alakult az Agráripari Szövetkezet, mai neve HAGISZ Mezőgazdasági Zrt. Kis számban található jó néhány őshonos magyar állatfajta is a HAGISZ telepein, bár ma még inkább turisztikai, mintsem tenyésztési célokat szolgálnak. Ezek: bivaly, ló, (mezőhegyesi, gidrán, nóniusz, magyar félvér), magyar szürke szarvasmarha. A településen teljessé vált az infrastrukturális környezet. A Halmajra látogató, mindenütt aszfaltozott utat, új és felújított templomokat, szép középületeket talál, a lakások 94 %-ában egészséges vezetékes vizet, szennyvíz-elvezetést tisztítóművel, gázfűtést, telefont, jó minőségű kábeltévés hálózatot, mely az internetet is eljuttatja az előfizetőkhöz. A térség kimagasló problémája a nagyfokú munkanélküliség, a területen felkínált munkalehetőségek száma egyre szűkösebb, ennek következményeképpen az itt élő emberek megélhetési gondokkal küzdenek. A település nagyvárosoktól való távolsága nem kedvez új üzemek, vállalkozók letelepüléséhez a területen. Mindebből adódik, hogy a képzett fiatalok nem találják meg a településen a számításukat, és a vonzóbb nagyvárosokba költöznek. A településen maradó, többségében aluliskolázott és szakképzetlen társadalmi réteg lehetőségei még kilátástalanabbak. A több éve tartó rossz szociális és anyagi körülmények, valamint az ezekből adódó mentális, egészségügyi és családi problémák tovább nehezítik a családok mindennapi életét. A családok önállóan nem találnak megoldási lehetőséget problémáikra. Ezért van szükség a megfelelő segítségnyújtásra.

8

A település nevezetességei: Az 1801-ben felszentelt Római Katolikus Templom, Református Templom, Görög Katolikus Imaház, Trianoni Emlékpark, 56-os Emlékmű, Millecentenáriumi Emlékmű, Milleniumi Székelykapu, Petőfi Dombormű, Szent István Szobor

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Halmaj Község Önkormányzata érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását alapelvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyaránt. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói és intézményfenntartói szerepkörben, valamint szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Halmaj település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.

9

Az Önkormányzat alapvető célja, hogy Halmaj olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzete szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével.

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A további kapcsolódó stratégiák ismerete fontos a település esélyegyenlőségi stratégiájának elkészítésénél, hiszen illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv. szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége,nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A Képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2008. (II.29.) rendeletében szabályozza a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és 11

gyermekjóléti ellátásokat. A rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt, az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2009. évben Halmaj és Kiskinizs községek Képviselő-testülete Közoktatási Intézményfenntartói Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet fogadott el, amely tartalmazza a helyi közügyekkel és a települési önkormányzatok által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A társulási közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikerességének elősegítése érdekében.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP a költségvetési koncepcióval, a Településrendezési Tervben foglaltakkal, valamint Halmaj Községi Önkormányzat Gazdasági Programjával összhangban van. Az EU 2020 stratégia Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket.

12

Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013. évtől kezdődően a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el a Halmaj és Kiskinizs községek önkormányzatainak munkaszervezeti feladatait. Halmaj község tagja a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulásnak, a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak, valamint a Hernád völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásnak és az Abaúji Sporttársulásnak.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyen adathiány mutatkozik, mert a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre.

1. számú táblázat – Lakónépesség* száma az év végén Fő

Változás

2007

1885

2008

1885

100%

2009

1896

101%

2010

1891

100%

2011

1853

98%

2012

1770

96%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

13

*Lakónépesség alatt az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük.

A lakosságszám alakulását a születés, halálozás, elvándorlás, odavándorlás befolyásolja. Az utóbbi időben a lakónépesség, valamint az állandó népesség aránya csökkenő tendenciát mutat. A népesség fogyásának fő oka az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, valamint az elvándorlás.

2. számú táblázat - Állandó népesség* fő

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

nő

928

842

1770

52%

48%

0-14 éves

142

160

302

47%

53%

15-17 éves

38

24

62

61%

39%

18-59 éves

477

520

997

48%

52%

60-64 éves

55

48

103

53%

47%

65 év feletti

142

80

222

64%

36%


14

*A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).

A grafikonon is jól megfigyelhető, hogy az állandó népességen belül a 65. életévét betöltött férfiak aránya a nőkhöz viszonyítva lényegesen kisebb. Míg a nők állandó lakossághoz viszonyított aránya ebben az intervallumban 17 %., addig a férfiaké 10 % Hiába öröklünk jó géneket, a folyamatos stressz és sok más tényező rontja az életkilátásokat. A nők átlagéletkora Magyarországon öt-hat évvel, a férfiaké hét-nyolccal kevesebb, mint Európa más országaiban. A várható élettartamot az öröklött géneken túl, az életszínvonal, életmód, a helyi adottságok is meghatározzák. Nem mindegy, milyen az életvitelünk, mit dolgozunk, milyen stresszhelyzeteket élünk meg a családban és a munkahelyen, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk, és milyen környezet vesz minket körül. Az életéveket csökkentő tényezők többek között: a társadalmi környezet, természetkárosító tényezők, rossz munkahelyi légkör. Éveket nyer az, aki kiegyensúlyozott életet él, nem dohányzik, nem iszik, rendszeresen mozog, szűrővizsgálatokra jár, törődik egészségével. A férfiak rosszabb életkilátásait a kutatók a családfenntartó szereppel, a több stresszel magyarázzák.

15

3. számú táblázat - Öregedési index* 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

216

356

60,7%

2008

231

304

76,0%

2009

232

311

74,6%

2010

224

311

72,0%

2011

222

302

73,5%

2012

231

283

81,6%


*Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az index megmutatja, hogy a település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlysúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év feletteik vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Az index egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.

A táblázatból jól látható, hogy a 65. év feletti lakosok száma 10 év alatt 15 fővel emelkedett, addig a 0-14 éves korú lakosok száma 73 fővel csökkent. Fontos a születés, valamint a népességszám csökkenésének megállítása, mely országos nemcsak a településen létező, hanem országos szintű probléma.

16

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások* állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

59

56

3

2009

53

59

-6

2010

50

37

13

2011

38

63

-25

2012

45

47

-2


*Az adat a település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív az elvándorlás jellemző.

A népességszám alakulásának másik kedvezőtlen eleme az elvándorlás emelkedése, melynek fő oka a munkahelyek hiánya. A fiatalok a nagyobb városokban tanulnak tovább, elköltöznek a településről, a régióból. Az úti cél Budapest, a Dunántúl vagy külföld (Ausztria, Anglia, Írország). Az elvándorlási hullám következménye, hogy egyre többen keresik a településtől távol a megélhetésüket, hallva a máshol már boldogulók tapasztalatait, kihasználva az ismerősi kapcsolatrendszert. A folyamat megállítása, visszafordítása érdekében szükséges intézkedés a település vonzerejének növelése, szakképzettséggel rendelkezők számára munkalehetőség teremtése, ami az adott helyzetben, rendkívül nehéz feladat.

17

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

17

22

-5

2009

19

23

-4

2010

17

27

-10

2011

14

22

-8

2012

12

14

-2


A természetes szaporodás a vizsgált időszakban folyamatosan a negatív tartományba esett. Aránya 2010. és 2011. évben kiemelkedően magas volt. A születésszám csökkenése többek között a házasságkötések számának visszaesésével és a házasság nélküli együttélések terjedésével is magyarázható. A házasodási hajlandóság csökkenése, a válással végződő házasságok növekvő aránya, az élettársi kapcsolatok terjedése több szempontból is kedvezőtlenül hat mind a népesedési mutatókra, mind az egyének értékrendjére, a társadalom működőképességére, jövőjére. Az alacsony születésszámnak – mely európai szintű probléma – a korösszetételre, a népesség öregedésére, a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a munkaerőpiacra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatása miatt a családoknak nyújtott állami támogatások növelését tűzte ki célul a Kormány. Annak érdekében, hogy Halmaj községben is megváltozzon a kedvezőtlen folyamat, szükséges a gyermekvállalás ösztönzése.

18

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia szerint: „Minden harmadik ember ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben.” A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége hátrányos helyzetű térségben él. A romák felzárkóztatását megcélzó intézkedéseket nem lehet elválasztani a szegénység elleni küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. A várható élettartam alacsony. Emellett a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagy a valószínűsége. A településünkön élő romák számáról nem készült felmérés. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk 440 fő, 94 háztartásban élnek.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, rendkívül összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek és romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiválatlanság. Az alacsony foglalkoztatottság azért jelent problémát, mert az állami feladatokra, a szociális-, egészségügyi és oktatási rendszer finanszírozására használt adókat és járulékokat a népességnek jóval kisebb része állítja elő az egész társadalom számára, mint más országokban. A helytelen gazdaságpolitika következményeit az adózók viselik, miközben a társadalom jelentős része nem adózik. Az alacsony keresettel rendelkező lakosokat is megviselik a romló életkörülmények. Ezáltal a foglalkoztatás is legalább annyiban hozzájárul az átlagéletkor nagyságához, mint a munkanélküliség.

19

Halmaj Község Önkormányzata a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások köréből rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást; óvodáztatási támogatást; a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül gyermekjóléti szolgáltatást biztosít a családok számára. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. értelmében, a jövedelem kiegészítésére, pótlására szociális rászorultság esetén, a törvényben meghatározottak szerint, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást; ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt állapít meg. Helyi rendeletben foglalt feltételek szerint minden évben, tanévkezdés előtt iskolakezdési támogatást biztosít az Önkormányzat, melyre vonatkozó részletes számadatokat az esélyegyenlőségi program 4. fejezetében ismertetjük. Ezeken túlmenően 2000. évtől kezdődően, Bursa Hungarica ösztöndíjjal támogatja a halmaji állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű, nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytatókat. Az ösztöndíj az aktív tanulmányi időszakban illeti meg a pályázót.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló tv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A munkanélküliség fő okai között szerepel a tartós munkahelyek hiánya, az alacsony iskolázottság, valamint a település nagyobb városoktól való távolsága is. Jelentős segítség a közfoglalkoztatás, valamint – a település földrajzi adottságait kihasználva – az idényjellegű mezőgazdasági munka. Halmaj község Önkormányzata évek óta a település legnagyobb foglalkoztatója, tekintettel arra, hogy eddig önként vállalt, 2013. évtől kötelező feladatai körében szervezi a Startmunka-programot. A településen Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ, valamint 2013. évtől kezdődően a Magyarországi Református Egyház nevelőszülői hálózatot működtet. Több mint száz (ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésben lévő) gyermek él 35 nevelőszülői családban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak.

20

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti állandó népesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő fő

férfi fő

összesen fő

nő

férfi

összesen %

fő

%

fő

%

fő

2008

671

614

1285

86

12,8%

116

18,9%

202

15,7%

2009

669

509

1178

93

13,9%

117

23,0%

210

17,8%

2010

668

626

1294

75

11,2%

115

18,4%

190

14,7%

2011

648

612

1260

94

14,5%

93

15,2%

187

14,8%

2012

637

610

1247

83

13,0%

91

14,9%

174

14,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy az állandó népességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között a vizsgált területen. A vizsgált időszakra jellemző, hogy a férfiak körében nagyobb a munkanélküliség. Magyarázható ez azzal is, hogy a nők körében sokan gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási támogatásra jogosultak, hagyományos nevelőszülői tevékenységet folytatnak, ezért ellátottak. A GYES és a GYET nettó összege 2013. évben 25.650.-Ft. (közel azonos a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével) csak szűkösen elegendő a létfenntartás biztosítására. A hagyományos nevelőszülői tevékenységet folytató személyek gyermekenként 15.000.-Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek. A vizsgált időszakban kimagaslóan magas volt a munkanélküliek száma 2009. évben, azóta folyamatosan csökken. 2012. évben volt a legkisebb a munkanélküliek aránya, összesen 14 %. Ebben a legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak van.

21

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

202

210

190

187

162

fő

19

12

3

5

2

%

9,4%

5,7%

1,6%

2,7%

1,2%

fő

26

36

31

34

24

%

12,9%

17,1%

16,3%

18,2%

14,8%

fő

33

21

19

22

29

%

16,3%

10,0%

10,0%

11,8%

17,9%

fő

27

28

27

34

22

%

13,4%

13,3%

14,2%

18,2%

13,6%

fő

25

28

29

28

16

%

12,4%

13,3%

15,3%

15,0%

9,9%

fő

29

32

23

17

16

%

14,4%

15,2%

12,1%

9,1%

9,9%

fő

17

21

27

28

30

%

8,4%

10,0%

14,2%

15,0%

18,5%

fő

17

24

21

17

18

%

8,4%

11,4%

11,1%

9,1%

11,1%

fő

8

8

9

2

3

%

4,0%

3,8%

4,7%

1,1%

1,9%

fő

1

0

1

0

2

%

0, 5%

0,0%

0,5%

0,0%

1,2%


22

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen

nő

férfi

összesen

2008

86

116

202

64

81

2009

93

117

210

60

2010

115

75

190

2011

94

93

2012

83

91

év

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő Nő

% férfi

összesen

145

74,4%

69,8%

71,8%

67

127

64,5%

57,3%

60,5%

47

61

108

40,9%

81,3%

56,8%

187

46

32

78

48,9%

34,4%

41,7%

174

n. a.

n. a.


23

3.2.2. számú táblához: A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Összességében a vizsgált 5 éves időszakban 28 fővel csökkent a munkanélküliek száma, kivételt képez ez alól a 21-25 éves, a 46-50 éves, korosztály, valamint enyhe emelkedés mutatkozik a 61. életévet betöltött személyek esetében is. A kedvező változás a közfoglalkoztatással magyarázható. 3.2.3. számú táblához: A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma szintén kedvező tendenciát mutat. Amíg 2008. évben összesen 145, addig 2011. évben 78 fő volt a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli. A különbség 67-fővel kevesebb munkanélküli, ami jelentős pozitív irányú elmozdulást jelent.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

166

151

317

11

6,6%

10

6,6%

21

6,6%

2009

175

144

319

15

8,6%

14

9,7%

29

9,1%

2010

179

136

315

8

4,5%

9

6,6%

17

5,4%

2011

177

139

316

11

6,2%

4

2,9%

15

4,7%

2012

159

137

296

n. a.

n. a.

összesen

n. a.


24

A táblázatból nyert adatok egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdő álláskeresők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdő álláskeresők száma is csökkent az elmúlt 5 évben. Fontos feladat a kedvező tendencia megőrzése, illetve az álláskeresők számának további csökkentése.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lakosság száma általános iskolát 15-x évesek száma év összesen végzettek száma összesen

nő

férfi összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

2001

1455

765

2011

1394

712

Összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

690

1235

605

630

220

15,1%

160

20,9%

60

8,7%

682

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A HEP készítéséhez rendelkezésre álló segédlet szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 évestől idősebbek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes népesség létszámából. Helyi adatgyűjtés nem készült a lakosság iskolázottságának állapotáról.

25

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

202

18

8,9%

77

38,1%

107

53,0%

2009

210

19

9,0%

83

39,5%

108

51,4%

2010

190

13

6,8%

95

50,0%

82

43,2%

2011

187

9

4,8%

77

41,2%

101

54,0%

2012

174

10

5,7%

67

38,5%

97

55,7%


3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

fő

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő %

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

Forrás: TeIR

26

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő %

szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők fő % fő %

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

Forrás: TeIR

3.2.6., 3.2.7., 3.2.8. számú táblázathoz: Sem általános iskolai, sem középfokú felnőttoktatásban nem vett részt 2009. évtől napjainkig senki a településről. Tekintettel arra, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek körében is vannak nyilvántartott munkanélküliek, ezért fontos a lakosság körében a képzés, továbbképzés ösztönzése. A felnőttoktatás esetében a motiváció és a motiválás nagy szerepet játszik a tanulásban, illetve annak sikerességében, hiszen a felnőttek önként vesznek részt a képzésekben. Ilyen motiváló tényező lehet: az ismeretszerzés, a család segítése, jobb jövedelmi helyzet, kedvezőbb elhelyezkedési lehetőség stb. 2 013. szeptembertől jelentősen átalakul a felnőttképzés rendszere, csökken a szakképesítések száma, növekszik a képzések kötelező minimumóraszáma. Emiatt másfél-két évig tarthat egy szakképesítés megszerzése, ami most akár 6-8 hónap alatt teljesíthető.

c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011. évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezése jelentős többletfeladatot jelent az Önkormányzat számára. Az új rendszer következtében éves szinten átlagosan több mint 185 fő munkanélküli foglalkoztatását sikerül megoldani. A munkavállalók versenyszférában történő elhelyezkedésének ösztönzése céljából alacsonyabbak a bérjövedelmek a közfoglalkoztatásban. 2013. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatott segédmunkások 75,5 eFt., a szakmunkások 96,8 eFt. bruttó jövedelemben részesülnek. A családi kedvezményre nem jogosult teljes munkaidőben foglalkoztatottak 49 eFt., a családi kedvezményre jogosultak 62 eFt. nettó bérért dolgoznak. A foglalkoztatást helyettesítő - 22.800.-Ft. összegű - támogatással összehasonlítva, lényegesen magasabb a közfoglalkoztatottak bére. A programban résztvevő családok anyagi helyzete ezáltal jelentősen javul, a mindennapi megélhetésük megnyugtató módon biztosítottá válik. 2012. évben összesen 7 projektelem keretében 132 fős létszámkerettel, összesen 205 fő foglalkoztatására került sor. A programok megvalósítását az állami költségvetés 100 millió Ft-al támogatta, melyből bérköltség 80 millió Ft. volt. A közfoglalkoztatottak részére biztosított szociális ellátás a bérköltség kb. 1/3-ad részét tette volna ki, ezáltal a közfoglalkoztatásban résztvevők háromszor annyi jövedelemben részesültek, mint a szociális ellátás összege. A közfoglalkoztatás során kialakult munkatapasztalat azt mutatja, hogy a munkamorál nem minden esetben megfelelő, nem mindenki tartja be a munkaidőt, az ebédidőt, a munkafegyelmet, néhányan nem megengedhető hangnemet használnak, tiszteletlenül beszélnek a munkavezetőkkel, a munkatársakkal. Törekedni kell arra, hogy minden közfoglalkoztatott eleget tegyen a munkaköri leírásban megfogalmazott elvárásoknak, fokozódjon a munkaintenzitás, valamint a munkateljesítmény.

27

Fontos, hogy a foglalkoztatottak érezzék át, hogy a munkalehetőség elősegíti az érintettek és családjuk anyagi helyzetének javítását, valamint azt, hogy felelősek az általuk elvégzett munka minőségéért.

2013. évben pályázati támogatással, a Startmunka program keretében téli és egyéb értékteremtő közmunkára összesen 43 fő, egyéb értékteremtő közmunkára összesen 12 fő, mezőgazdasági utak karbantartására 6 fő, közutak karbantartására 20 fő, belvízelvezetésre 20 fő, növénytermesztésre 50 fő, állattenyésztésre 10 fő, bio kazán programra 2 fő, összesen 163 fő foglalkoztatására van lehetőség.

Ezen túlmentően a Halmaj Községért Jóléti Szolgálat Közalapítvány 2013. évben 12 főt foglalkoztat a földprogram keretében.

Ebben az évben a programok megvalósítására közel 200 millió Ft-ot tervezett az Önkormányzat, melyből bérköltség 145 millió Ft.

A településen a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat - pályázati támogatással - kecsketartási lehetőséget biztosít. Ebben az évben 50 kecske került kihelyezésre 25 család részére.

28

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

106

9%

53

12 %

2011

155

13%

85

19 %

2012

205

18%

98

22 %

2013

192

17%

95

21 %

Forrás: Önkormányzat adatai

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben közel kétszeresére emelkedett. Amíg 2010. évben 106 fő volt, addig 2013. évben 192 fő a közfoglalkoztatottak létszáma. A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaképes emberek ne segélyből, hanem munkabérből éljenek. Értékteremtő munkát kell biztosítani részükre, amely karbantartja munkaerejüket. Az előző évek során végrehajtott közfoglalkoztatási programok sikeresek voltak, hozzájárultak a foglalkoztatás növeléséhez, és az értékteremtés révén gyarapították település javait.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

29

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év

regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

2008

91

10

11

n.a.

14497

11161

n.a.

n.a.

2009

94

11

12

n.a.

15195

12009

5

112

2010

92

12

6

n.a.

17877

15838

4

106

2011

97

11

7

n.a.

18090

14461

4

155

2012

111

8

10

n.a.

21960

15366

10

205

2013

115

10

8

n.a.

n. a.

n. a.

8

192

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzati adatgyűjtés

A regisztrált vállalkozások száma a településen emelkedő tendenciát mutat. A fiatalok az egyik, a válság által leginkább érintett csoport, akikre kiemelt figyelmet kell fordítani. A gazdasági fellendülés beindulását követően a munkaerő-piaci aktivitás növelése, a foglalkoztatási potenciál teljes kihasználása érdekében különösen fontos a fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci részvételének növelése, nem utolsósorban a kedvezőtlen demográfiai változások és a gazdasági szükségletekre reagáló új készség-igények megjelenése miatt. A pályakezdők és fiatalok vállalkozó kedvének növelése, az ezzel kapcsolatos kompetenciák elsajátításának támogatása előnyösen befolyásolja az új generáció gazdasági aktivitását, illetve közvetve hozzájárul a fiatalok gazdasági szerepvállalásának javításához. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonatjáratok átlagos száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpárúton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

10 perc

32

11 perc

15

6 perc

van

30 perc

Megye-székhely

30 perc

31

40 perc

15

33 perc

nincs

90 perc

Főváros

180 perc

12

300 perc

14

240 perc

nincs

n. a.

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzati adatgyűjtés A települések közötti közlekedés, a kistérségi központ, a legközelebbi városok, a megyeszékhely tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Az autóbuszjáratok a megyeszékhely felé minden órában közlekednek, Encs irányába ritkábban. A vonatjáratok mindkét irányba óránként közlekednek, elősegítve ezzel a lakosság gyors eljutását a különböző célállomásokra.

e.) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében a munkaügyi központ által legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott, a rehabilitációs járadékban részesülő, valamint a mezőgazdasági őstermelő részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pályázati támogatás nyújtható. A településünkön jelenleg a fiatalok foglalkoztatását az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nem működik.

30

f.) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szikszói Járási Hivatal Munkaügyi Központja rendszeresen szervez tanfolyamokat különféle szakmákban. Halmaj Község Önkormányzata több alkalommal biztosította a képzések helyszínét.

g.) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat intézményeiben foglalkoztat roma nemzetiséghez tartozó munkavállalókat. Emellett a 2013. január 1-től állami fenntartásba került Gárdonyi Géza Általános Iskolában is vannak roma munkavállalók.

h.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Sajnálatos tény, hogy a település más intézményeiben, a vállalkozói, az ipari szektorban nem jellemző a romák foglalkoztatása. A legfontosabb cél a romák foglalkoztatási helyzetének javítása. Ez hosszabb távú cél, és elsősorban a roma emberek képzettségének fejlesztésével valósítható meg. Ehhez a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal jó munkakapcsolatra van szükség, hiszen nem lehet képzésükről, munkába helyezésükről az ő megkérdezésük, beleegyezésük nélkül, "a fejük felett" dönteni.

31

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

korúak

ellátása,

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők (fő) részesülők % 2008

1285

9

0,7%

2009

1178

20

1,7%

2010

1294

26

2,0%

2011

1260

0

0,0%

2012

1207

0

0,0%


Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg a munkanélküli személyt, ha az álláskeresési járadék folyósítási időtartama lejárt. 2011. és 2012. évben Halmaj településen álláskeresési segélyben részesülő személy nem volt. 2009. és 2010. évben azért volt magasabb az álláskeresési segélyben részesülők aránya, mert a korábbi szabályozás szerint, jogszabály lehetővé tette az álláskeresési segély megállapítását, életkortól függetlenül, az álláskeresési járadék megszűnését követően.

32

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

2008

191

18

9,4%

2009

202

26

12,9%

2010

190

17

8,9%

2011

187

21

11,2%

2012

174

16

9,2%


Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva, a vizsgált öt éves intervallumban csökkent. Oka lehet ennek a jogszabályi változás, mely szerint az álláskeresési ellátás időtartama lényegesen rövidebb, legfeljebb 90 napra csökkent.

33

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

2008

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %-ában 145 11

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %ában

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elestek

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0

0

0

0

2009

5

0,4

122

10

0

0

2010

13

1

129

0,9

0

0

2011

16

1,2

142

11

0

3

2012

8

0,6

113

9

2

0

Forrás: TeIR, NM Hivatal

A táblázat adatsora azt jelzi, hogy a településen a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező egészségkárosodott, vagy 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő aktív korú személy kaphat. Az ellátás meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakossága körében. 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BPJ), illetve 2011. szeptember 1-től FHT-ra jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy munkaerőpiacon. A közérdekű önkéntes tevékenység időtartama is figyelembe vehető. Az FHT-ban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban FHT-ra jogosultak foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembe vétele nélkül kötelesek elfogadni. Halmaj Község Önkormányzata a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletében jogosultsági feltételként előírja, hogy a juttatásban részesülő köteles a lakókörnyezetét rendben tartani. A RÁT/BPJ összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazítva, több mint négy évig változatlanul 28.500.-Ft. volt, majd lecsökkent 22.800.-Ft-ra.

34

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, melyben az ide vonatkozó előírások szerint fel kell tárni a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezni kell a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatási forma a lakásfenntartási támogatás, amely a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott pénzbeli támogatás. Az időskorúak lakhatási helyzete települési viszonylatban jónak mondható. A településen működő intézmények épületei jó műszaki állapotban vannak, a közoktatási, köznevelési, valamint a közművelődési intézmények felújítása 2012. évben befejeződött. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv. III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A tv. 26. § (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat hátrányos megkülönböztetésen. A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy az egyenlő bánásmód elvét megsértve, egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén jelölhetők ki. A településen szegregátum nem található. Az építésügyi hatóság egy lakást minősített életveszélyesnek, amely jelenleg üresen áll. A lakókörnyezet védelme érdekében a szükséges biztonsági intézkedéseket az Önkormányzat elvégeztette. A lakások tömegesen a 70-es, 80-as, 90-es években épültek, nagyrészt összkomfortosak. A 2008-as gazdasági válság hatására az építkezések száma jelentősen csökkent. A településen 10 alatt van azoknak a lakóingatlanoknak a száma, ahol a tulajdonosok szokásai, életmódja, életvitele miatt, a lakás és a környezete elhanyagolt állapotban van, annak ellenére, hogy az épületek műszaki állapota megfelelő. A kedvező lakáshelyzet a település magasabb társadalmi, gazdasági és urbanizációs státuszának, dinamikájának, centrális helyzetének a következménye.

35

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány egyéb ebből elégtelen lakáscélra ebből elégtelen lakhatási használt nem lakhatási körülményeket lakáscélú körülményeket biztosító lakások ingatlanok biztosító lakások száma (db) száma

év

összes lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

szociális lakásállomány (db)

2008

600

0

1

0

0

0

0

0

2009

601

0

1

0

0

0

0

0

2010

601

0

1

0

0

0

0

0

2011

602

0

1

0

0

0

0

0

2012

602

0

1

0

0

0

0

0

2013

602

0

1

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A táblázatból jól látható a gazdasági válság lakásépítésekre gyakorolt negatív hatása, hiszen négy év alatt két lakás épült a településen. A rendelkezésre álló statisztikai adat szerint a településen elégtelen körülményű lakás nem volt. A fejezetben említett lakóépület életveszélyességére vonatkozó jelzés a közelmúltban érkezett, ezért a statisztika azt még nem tartalmazza.

a) bérlakás-állomány A településen egy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás van. Az Önkormányzat szociális lakásállománnyal nem rendelkezik.

36

b) szociális lakhatás Szociális célú lakásállomány nincs a településen.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlan nem található a településen.

d.)

elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság:

Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás a településen nem található. A népességnyilvántartás adatai szerint két személy településszintű címre van bejelentkezve, azonban ezek a személyek valójában nem hajléktalanok, hozzátartozókkal, a hozzátartozók tulajdonát képező lakásban élnek. A lakások megfelelő műszaki állapotban vannak.

e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (2013.-ban 71.250.-Ft-ot) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

37

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

134

0

2009

126

0

2010

127

0

2011

110

0

2012

166

0

2013

175

0


A lakásfenntartási támogatások száma 2012. évtől kezdődően nagymértékben megemelkedett. Ennek oka a támogatás megállapítására vonatkozó szabályozás megváltozása. (A szociális alapú gázés távhő ár-támogatás lakásfenntartási támogatásba történő beépítését megelőzően az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladhatta meg a 42.750.-Ft-ot.)

f) eladósodottság Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága. A fizetési nehézség adódhat átmeneti pénzügyi zavarból, de előfordul, hogy huzamosabb ideig tartó problémáról van szó. Ez utóbbi leggyakrabban a munkahely elvesztése, tartós betegség, de leginkább a devizahiteleseknél a megemelkedett törlesztő részlet miatt fordulhat elő.

A Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal erre vonatkozó iratforgalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy településünkön egyre több eladósodott személy ellen kezdeményeznek végrehajtási eljárást.

38

Amennyiben közüzemi számlát halmoznak fel, a szolgáltató lekapcsolja az ingatlant a hálózatról. Az utóbbi időben több családnál kikötötték a villanyt, a gázt. Pontos számadattal azonban erre vonatkozóan nem rendelkezünk. 2009. július 1. napjától bevezetésre került a „védendő fogyasztó”-i státusz. Védendő fogyasztóként a szociálisan rászorulót és a fogyatékkal élő lakossági fogyasztót az energiakereskedő részéről különleges bánásmód és kedvezmények illetik meg a szolgáltatásból történő kikapcsolás megelőzése érdekében. A Kormány Otthonvédelmi Akciótervvel gondoskodik a bajba jutott, hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról. A Nemzeti Eszközkezelő feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A társaság küldetése a fentiekkel összhangban az otthonok és a családok védelme, a gazdasági válság hatásainak tompítása. Halmaj községben információink szerint eddig két családnak rendeződött ilyen módon a lakáshitel tartozása.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás nincs a településen. A közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés mindenki számára egyformán biztosítva van.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A településen szegregátum nem található.

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A településen szegregátum nem található.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A településen koncentráltabban két közterületen, a Dankó Pista úton és a Vörösmarty úton élnek romák. A lakosság területi átrendeződésnek a veszélye nem áll fenn. A két közterületen 1 db. magántulajdonban lévő, üres építési telek van, eladó ingatlan nincs. A Vörösmarty úton élő roma családok közül - az elmúlt években - lakásaikat többen értékesítették és a településen belül (integráltan) építettek vagy vásároltak lakóházat.

39

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152. § (1) értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

Az egészségügyi (háziorvosi, védőnői ellátás), valamint szociális (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés helyben színvonalasan biztosított. Az Önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. Az egészségügyi alapellátást vállalkozó háziorvos, valamint fogszakorvos biztosítja. Az Egészségházban működik a Védőnői Szolgálat. A településen gyógyszertár is segíti a betegellátást. A Védőnői Szolgálatot helyben egy védőnő látja el.

Településünkön a Szikszói Szociális Szolgáltató Központ fenntartásában lévő Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat működik. Minden héten, szerdai napon tartanak ügyfélfogadást a családgondozók. Feladatuk többek között: a gyermekek veszélyeztetésének a megelőzése, a veszélyeztető körülmények feltárása, családsegítő szolgáltatás, családgondozás, környezettanulmányok készítése, kapcsolattartás a rendszeres szociális segélyezettekkel.

40

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év 2008

149

2009

171

2010

216

2011

166

2012

192

Forrás: TeIR, KSH Tstar

41

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

13

2009

9

2010

7

2011

6

2012

6


3.6.2. táblához: Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: az átmeneti, tartós nevelt gyermek, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott, a rokkantsági járadékos, magasabb összegű családi pótlékra jogosult, valamint az a személy, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota nem haladja meg a 30%‐osmértéket, korábban I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó, jelenleg rokkantsági ellátásban vagy öregségi típusú ellátásban részesülő. Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége a 2.850.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 28.500.-Ft-ot, egyedül élő esetén a 42.750.-Ft-ot. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége a 7.125.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 42.750.-Ft-ot, egyedül élő esetén az 57.000.-Ft-ot. Az ellátásban részesülők száma 2008-tól emelkedő tendenciát mutat, kivéve a 2011. évet. Meg kell jegyezni, hogy a településen több mint 100 átmeneti nevelt kiskorú él, akik egészségi állapotuktól függetlenül, alanyi jogon közgyógyellátásra jogosultak, ezért a közgyógyellátottak körének több mint felét ők teszik ki. 3.6.3. táblához: Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. A településen élő ápolási díjban részesülők száma a vizsgált öt éves intervallumban a felére csökkent.

42

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A háziorvosi szolgálat Kiskinizs, Csobád községek lakosainak alapellátását is végzi. A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulással kötött társulási megállapodás alapján az éjszakai orvosi ügyeleti, valamint a gyermekorvosi ellátás kistérségi szinten biztosított. A háziorvosi szolgálatot felkereső betegek száma folyamatosan, évről-évre emelkedik, amiből arra lehet következtetni, hogy a lakosság egészségi állapota romló tendenciát mutat. A probléma megoldására az intézkedési tervben is meghatározott beavatkozás szükséges. Az utóbbi időben a lakosság körében több alkalommal jelentett problémát, hogy az orvosi ügyelet hívás esetén nem ment ki a beteghez. Az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete jelezte: sok esetben problémás a betegek szakorvosi ellátásra mentővel történő szállítása, a rendkívül hosszú várakozási idő miatt. Megoldást jelentene a problémára közösségi célokat szolgáló gépjármű pályázati támogatással történő beszerzése, üzembe helyezése. Az idős embereknek a szakorvosi rendelésekre történő szállítása, a megyeszékhelyen történő nagybevásárlás, hivatalos ügyek intézése ezáltal lényegesen egyszerűbb lenne. A szakellátáshoz való hozzáférés Szikszón és a megyeszékhelyen biztosítva van.

a) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokhoz való hozzáférés biztosított. Esetenként csoportosan történik a szűrésre való eljutás, de egyénileg is lehetőség van a szűrések igénybevételére elfogadható távolságon belül. A koragyermekkori kötelező szűrések részben helyben történnek, részben szakrendeléseken érhetők el.

b) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A Halmaji Kastély Óvodában fejlesztő pedagógus, valamint gyógytornász segíti a gyermekek megfelelő fejlődését. A gyógytorna, valamint a fejlesztő foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra. Az intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok között van két közalkalmazott, akik rendelkeznek gyógytestnevelő, illetve fejlesztő pedagógus szakképzettséggel.

c) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetést a Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár tagintézményeként (korábban az Általános Iskola intézményegységeként) működő konyha biztosítja. A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően kerül összeállításra a heti étrend. Mindennap friss zöldáru kerül a tízórai, illetve az uzsonna mellé. Az étrendben rendszeresen szerepelnek különböző főzelékek, a húsfélék közül a baromfi, hal, sertés. Zsír helyett olajjal készülnek az ételek. OÉTI által tett ajánlás valamint Vígné Sági Katalin : Egyszerűen egészségesen című könyvében foglaltaknak megfelelően kerül a napi kiszabat, illetve a heti étrend összeállításra. Az Önkormányzat több éve részt vesz az „Iskolatej” programban, melynek keretében az egészséges étkeztetés jegyében az óvodások, valamint az általános iskolások, naponta 2 dl. tejben vagy más tejtermékben részesülhettek. A 2013. január 1. napján történt fenntartóváltást követően a program tovább folytatódott. Az egészséges táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ezért különösen fontos feladat a gyermekek zöldség-gyümölcs fogyasztásának növelése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása. Ennek jegyében az „Iskola-gyümölcs” programban is részt vesz a közoktatási intézmény. a 2012/2013-as tanévben az alsó tagozatos gyermekek a tízórai mellé gyümölcsöt is kaptak.

43

A jövőben a célcsoport fokozatosan kiterjesztésre kerülhet az általános iskola felsőbb évfolyamaira is. A programokhoz önerő biztosítása nem volt szükséges.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen - rendszeresen karbantartott - Sportpálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. Emellett a Gárdonyi Géza Általános Iskola tornaterme – bérleti díj ellenében – igénybe vehető. Az Öregfiúk Egyesülete rendszeresen edzéseket tart, valamint futball tornákat rendez, népszerűsítve ezáltal a testmozgás örömét, az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását. A két hozzánk legközelebb eső városban - Szikszón és Encsen - Városi Uszoda működik.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Halmaj község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatásokat biztosít.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem érzékelhető.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szociális ellátások célja a mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása, a hátránykompenzálás (pozitív diszkrimináció). A szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatalban biztosítva van. Az ügyintézők a hivatalos ügyekben segítséget nyújtanak, ez a nem helyben intézendő ügyekre is igaz. Jelentős segítség ezen a területen az állami és egyéb szervek hivatalos honlapján az egyes ügyfajták elintézéséhez szükséges pontos és naprakész információ, valamint a letölthető nyomtatványok.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet egyik legfontosabb színtere a Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár. Az intézmény bővítése, felújítása, teljes akadálymentesítése, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, 2011. évben befejeződött, melynek eredményeként az intézmény Integrált Közösségi Szolgáltató Tér címbirtokosságot szerzett. A program célja a lakosság megtartása érdekében a helyben elérhető alapszolgáltatások körének bővítése, minőségének és hozzáférhetőségének javítása többfunkciós szolgáltató központ létrehozásával. Az IKSZT feladata változatos információs és közösségi szolgáltatások biztosítása a településen élők számára. Egyik legfontosabb funkciója, hogy kiszolgálja a fiatalokat, elsősorban közösségi programok szervezésével, de helyet ad más jellegű rendezvényeknek is. Segíti a helyi lakosok és vállalkozások információhoz jutását, internetes hozzáférést biztosít sokrétű tájékozódáshoz.

44

Emellett a következő szolgáltatásokat biztosítja:  helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájékoztatási pont működtetéséhez;  ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása, ifjúsági információs pult működtetése; közművelődési programok szervezése; Az intézményben került kialakításra az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete részére egy irodahelyiség. A civil szervezet hetente egy alkalommal klubfoglalkozásokat tart. Emellett a gyermekek részére kézműves foglalkozásokat tartanak, valamint a közeljövőben bőrdíszműves foglalkozást is be kívánnak indítani. A Közösségi Házban rendszeresen különböző fórumok, prevenciós szűrőprogramok, hagyományőrző programok valósulnak meg. A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata. Halmaj Községi Önkormányzat ezen feladatát nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti. A települési könyvtár gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, közhasznú információs szolgáltatást nyújt, helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, szabadpolcos állományrésszel rendelkezik. Testvértelepülési kapcsolatok Halmaj község a szlovákiai Nagyidával 1998. óta, az erdélyi Nyárádköszvényessel 1999. óta ápol testvértelepülési kapcsolatot, szép példáját adva az emberi összefogásnak. Jelentős szerepet töltenek be Halmaj életében. Szép és igazán kézzelfogható eredménye a kapcsolatnak a református templom előtt, valamint a trianoni emlékmű előtt felállított díszes, faragott székely kapu, amely az erdélyiek segítségével valósult meg. Évente több alkalommal kulturális rendezvényeken (falunap, idősek napja, nevezetes eseményekhez kapcsolódó megemlékezések stb.) látjuk vendégül a testvértelepülésekről érkező vendégeket. Pályázati támogatással rendszeresen megvalósul a diákok nyári csereüdültetése is.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttélés során az a tapasztalat, hogy a települési kulturális rendezvényeken a roma lakosság nem vesz részt (kivételt képez ez alól a falunapi rendezvénysorozat). Örömteli, hogy az esélyegyenlőségi program készítése során a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat véleménye szerint: „a közösségi együttélésre nem jellemző az etnikai konfliktus, egyenrangúak a polgárok.”

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen az Amerikai Ház Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt jóvoltából 2011. évtől kezdődően a „Gyerekszáj” program keretében, hetente két alkalommal tej, kenyér adományban részesül 22 (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, nehéz helyzetben élő) család. Emellett az Ökumenikus Segélyszervezet - több éve, rendszeresen - tartós élelmiszeradománnyal segíti a településen hátrányos helyzetben élő családokat. Az elmúlt évben 580 csomag adomány került szétosztásra a lakosság körében.

45

A „Minden Gyerek Lakjon Jól” Alapítvány - társadalmi összefogással létrejött - programjában is részt vesz a település. Az Alapítvány 2011. évtől kezdődően biztosít kerti vetőmagcsomagot, valamint kisállatot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok részére. Az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesületének karitatív tevékenysége is példamutató. Rendszeresen gyűjtenek adományokat nemes célok érdekében. A nehéz sorsú családok részére minden karácsonykor „cipősdoboz” ajándékokat készítenek és juttatnak el. Évente több alkalommal ruhagyűjtést szerveznek. Az elmúlt években a Gárdonyi Géza Általános Iskola tanulói, valamint a Képviselő-testület tagjai több alkalommal összegyűjtötték a közterületeken a hulladékot.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat a roma lakosság körében az öngondoskodást, az emberi közösségek legősibb önvédelmi formáját támogatja és segíti, az egészségügyi és szociális kockázatok leküzdése, csillapítása érdekében. Ennek formája a takarékoskodásra való ösztönzés, a halasztott fogyasztásra történő felkészülés, a családon belüli segítségnyújtás - gondoskodás, amely lehet pénzbeli és természetbeni segítségnyújtás egyaránt. A CNÖ pályázati támogatások igénybevételével mezőgazdasági termelést, állattartást (kecske, baromfi) kíván meghonosítani a roma lakosság körében. A nemzetiség hagyományainak, kultúrájának megőrzése, ápolása céljából különböző programokat szerveznek, zeneoktatás bevezetését tervezik, az egészséges életmód, a testmozgás népszerűsítése érdekében sportolási lehetőséget biztosítanak. A CNÖ Halmaj Község Önkormányzatával, a Gárdonyi Géza Általános Iskolával, valamint a Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtárral, együttműködési megállapodást kötött.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének, esélyegyenlőségének vizsgálata során településünkön beazonosított problémák munkanélküliség alacsony iskolázottság

eladósodottság

aluliskolázottak körében nehézséget okoz a hivatalos ügyek intézése értéktelenség érzése céltalanság érzése

fejlesztési lehetőségek munkahelyteremtés (vállalkozók, civilek bevonásával) közfoglalkoztatás szervezése, továbbképzések, tanfolyamok felzárkóztató programok, átképzések felvilágosító programok az eladósodottság visszaszorítása, megelőzése érdekében hitelek visszafizetésének átütemezése, kedvezőbb konstrukciók, Információ nyújtása a Nemzeti Eszközkezelő Programról, egyéb lehetőségekről a probléma kezelésére segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézéséhez önbizalom erősítése szabadidős programok szervezése

46

„Ha előlről kezdhetném a gyermeknevelést, fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet. Példálózás helyett példát mutatnék. Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék. Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék. Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot. Kirándulnék, sárkányt eregetnék. Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék. Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném.

Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat. Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről. és többet a szeretet hatalmáról.” (Diane Loomans)

Forrás: Internet

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.” (Forrás: 1997. évi XXXI. tv. 6. §. (2)

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát 2012. december 31. napjáig a település jegyzője tartotta nyilván. 2013. január 1-től a hatáskör a járási hivatalokhoz került. Védelembe kell venni a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembevételével védelembe vehető a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított fiatalkorú. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

4.1.

47

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

Megszűntetett esetek száma veszélyeztetett kiskorú a 18 év alatti védelembe gyermekek száma vettek közül

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008

5

4

5

2009

6

1

5

2010

5

1

5

2011

10

0

10

2012

4

6

10


A településen a szülők nagy része kellő gondoskodással neveli gyermekeit. Azonban a védelembe vételek száma is mutatja, hogy akad néhány kivétel. Ezen családokra az elhanyagoló életmód jellemző. A Szikszói Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata az érintett családokkal rendszeres kapcsolatot tart. A családgondozás célja a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. A gyámhatóság által elrendelt védelembe vételt évente felül kell vizsgálni.

48

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Az ellátás célja, annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult különféle kedvezmények – étkezési térítési díj kedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, pénzbeli támogatás stb. – igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre azon gyermekek jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át (37.050.-Ft.), egyedülálló esetén 140 %-át, (39.900.-Ft.) és a család nem rendelkezik a törvényben meghatározottnál nagyobb vagyonnal. Amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő gondozza, a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy nagykorú és a nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat, abban az esetben jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 39.900.-Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a jogosultság augusztus 1-jén fennáll augusztus hónapban, november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800.-Ft. összegű egyszeri támogatás illeti meg a kedvezményre jogosultat Erzsébet utalvány formájában. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg, fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

197

15

0

0

20

2009

203

5

0

0

19

2010

207

0

0

0

11

2011

187

15

0

0

15

2012

178

11

0

0

30

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

49

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutat.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A Képviselő-testület minden évben a tanév kezdetére azon általános iskolás, közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére, akiknek állandó lakcímük Halmaj községben van, és ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 92.000.-Ft-ot, iskolakezdési támogatást biztosít segélykerete terhére. A támogatás formája az általános iskolások körében természetbeni, a középiskolások, felsőfokú oktatásban nappali tagozaton résztvevők körében pénzbeli támogatás. Az iskolakezdési támogatásra nem jogosult a nevelőszülőnél elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanuló. 2012. évben 3 fő vesz részt az Arany János Tehetséggondozó programban. 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és három gyermekes háztartásban élő középiskolások 5.000.-Ft., egyéb esetben 10.000.-Ft., a felsőfokú tanulmányokat folytatók 12.000.-Ft. iskolakezdési támogatásban részesültek. 5.000.-Ft. támogatásban 62 fő, 10.000.-Ft. támogatásban 32 fő, 12.000.-Ft. támogatásban 26 fő részesült. A tankönyvek árához, természetbeni támogatásként 50 %-os kedvezményt nyújtott az Önkormányzat 24 fő részére.

d.) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az óvodás, valamint az 1-8. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyenes étkeztetésre jogosultak. Azon általános iskolai tanulók és óvodás gyermekek részére, akik normatív kedvezményre nem jogosultak, 30 % os étkezési térítési díj kedvezményt biztosít a Képviselő-testület abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Nem jogosult kedvezményre a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek.

50

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkezésre ellátásban száma iskola 1-8. részesülők száma jogosultak száma részesülők száma évfolyam 1-13. évfolyam

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

37

65

60

0

86

2009

43

75

21

15

60

2010

44

87

13

23

68

2011

42

102

16

21

113

2012

44

100

24

21

94

2013

42

103

20

18

77

Nyári étkeztetésben részesülők száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázatból kitűnik, hogy a kedvezményes óvodai, iskolai juttatásokban részesülő óvodás, iskolás gyermekek száma évről-évre emelkedik. 2008. évben az 50 %-os mértékű, kedvezményes étkeztetésre jogosultak számaránya lényegesen nagyobb volt a többi évhez viszonyítva. Ennek jogszabály változás az oka, tekintettel arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. fokozatosan, felmenő rendszerben vezette be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult általános iskolás gyermekek körében az étkezési díj alóli mentességet. datok

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs a településen.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezeten élő gyermek nincs a településen.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Fogyatékossággal élő az, aki látás, hallás, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, középsúlyos vagy súlyos állapotban lévő autista, Villiams szindrómában szenved, és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását orvos szakértő végzi.

51

Településünkön fogyatékossággal élő kiskorú gyermek nincs. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében meglévő pozitív diszkriminációs programok (ingyenes étkeztetés, nyári gyermekétkeztetés, iskolatej, iskolagyümölcs program, „Gyermekszáj” program, „Minden Gyerek Lakjon Jól” program, EU élelmiszer program, ingyenes tankönyvellátás) véleményünk szerint „jelentős terhet vesznek le a szülők válláról”, és nagymértékben kompenzálják a családban meglévő hátrányokat. Halmajon a 0-7 éves korúak között 4 olyan gyermek van, akinek szakértői vélemény alapján, korai fejlesztésre, gondozásra van szüksége. A fejlesztés Miskolcon és Encsen történik. A családok számára a beutazás gyakran problémát okoz.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Halmaji, kiskinizsi és csobádi ellátási körzettel működik a helyi Védőnői Szolgálat. Településünkön a rendszerváltás óta, Laczkó Katalin tölti be a védőnői munkakört. Az ellátás térítésmentesen biztosítja annak elősegítését, hogy a gyermek, a lehető legkedvezőbb körülmények között, egészségben, biztonságban, szeretetben foganhasson, születhessen és nevelkedhessen. Fő célkitűzés a védőnő által gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése. A feladatellátás során a védőnő együttműködik a gyógyító-megelőző és szociális ágazat szakembereivel. Fő tevékenysége a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozás, amelynek alapelemei: a segítségnyújtás és az elfogadás. A védőnői ellátás meghatározó eleme az esélyegyenlőség biztosítása.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

66

2009

1

77

2010

1

82

2011

1

75

2012

1

65

2013

1

55


52

Halmaj községben a vizsgált intervallumban csökkent a védőnőre jutó gyermekek száma, tekintettel a születésszám negatív irányú változására. Figyelembe kell venni azonban, hogy a Védőnői Szolgálat Csobádon és Kiskinizsen is ellátja az anya- és gyermekgondozás körében szükséges feladatokat, ezáltal lényegesen magasabb a védőnőre jutó 0-3 év közötti gyermekek száma.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermek szakorvosi ellátás legközelebb Szikszón vehető igénybe. A program készítésében résztvevők fontosnak tartják helyben, gyermek szakorvos alkalmazását. A nem megfelelően fejlődő gyermekek segítésére, támogatására korai fejlesztő pedagógus, valamint pszichológus foglalkoztatása is szükséges annak érdekében, hogy a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő, optimális fejlődésükhöz teljes körű szakmai segítséget kapjanak.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsőde, valamint családi napközi nem működik a településen. Az óvodába a második életévüket betöltött, szobatiszta gyermekek beíratására van lehetőség.

53

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

4

Óvodai férőhelyek száma

110

Óvodai csoportok száma

4

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6 -1630

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

2-3 hét

Személyi feltételek

30

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

9

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

9

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

4

0

Kisegítő személyzet

0

3


d) gyermekjóléti alapellátás A Gyermekjóléti Szolgáltatás működése a Szikszó Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központja keretein belül történik, négy alaptevékenységet – családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás – foglal magában. A szolgáltatás igénybe vétele lehet önkéntes vagy kötelezésen alapuló. Két családgondozó látja el a településen a gyermekjóléti feladatokat. Hetente egy alkalommal, szerdánként van ügyfélfogadás. A Gyermekjóléti Szolgálattal jó munkakapcsolatot építettünk ki. Az észlelt gyermekvédelmi problémákat jelezzük a Szolgálat felé, melyre vonatkozóan megteszik a szükséges intézkedéseket.

e.) gyermekvédelem A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezései értelmében a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások, valamint a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal hatósági intézkedései biztosítják, megteremtve az ellátások és az intézkedések összhangját.

54

f.) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás nincs a településen. Anyaotthon legközelebb a megyeszékhelyen működik, ezért szükséges a probléma kezelésére intézkedés meghatározása.

g.) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A település központjában sportpálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére, korábban Halmaji Futball Club Egyesület működött a településen, azonban az egyesület jelenleg aktív tevékenységet nem végez. A Közösségi Ház rendszeresen szervez különféle szabadidős programokat – kézműves foglalkozások, felolvasókörök, könyvtári órák, képességfejlesztő foglalkozások, szabadtéri programok - a gyermekek részére. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez elengedhetetlenül szükséges játszótér kialakítása. Emellett a szünidős programok keretében nyári napközi valamint játszóház működtetésére mutatkozik igény a lakosság körében.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megszervezett, valamennyi a feltételeknek megfelelő gyermek ingyenes, illetve 50 %-os étkezési támogatásban részesül. Iskolaidőben ez a napközis gyermekek esetében napi háromszori étkezést jelent. Nyári időszakban a nyári gyermekétkeztetésre is pályázik az önkormányzat. Jelenleg 77 gyermek részesül ebben az ellátásban. Az ingyenes tankönyvellátás is megoldott minden olyan gyermek számára, akinek a szülei az ehhez szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátják.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor történt hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód elvének megsértéséről nincs tudomásunk.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az Önkormányzat a hátránykompenzálás érdekében különféle szociális ellátásokat biztosít a településen élő gyermekek részére. Ilyen ellátás az általános iskolás, közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére biztosított iskolakezdési támogatás, a Bursa Hungarica ösztöndíj. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek körében több éve, pályázati támogatásból nyári gyermekétkeztetést biztosít. Emellett jelentős mennyiségű természetbeni támogatás – tűzifa – biztosításával segíti a családokat. 2012. évben 153 m3 2013. évben 104 m3 tűzifát osztott szét a lakosság körében.

55

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a)

a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a település iskolájában integrált oktatás folyik. Több éve eredményesen pályázik az önkormányzat az IPR programra, amelynek keretén belül személyre szóló fejlesztő foglalkozásokra, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítására, személyes felszerelés (tornafelszerelés, váltócipő) biztosítására is lehetőség van az érintett gyerekek számára. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek kezelésére szakember (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus) alkalmazása, a fejlesztéshez speciális eszközök szükségesek. Az iskola nem rendelkezik gyógypedagógussal és iskolapszichológussal, de pályázati forrásokból a rászoruló gyerekek logopédiai és fejlesztőpedagógia ellátása megoldott. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

Az intézménybe beíratott gyermekek 21 26 létszáma Más településről bejáró gyermekek 3 6 létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek 0 0 száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a 4 6 hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a 6 8 halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

29

28

0

104

5

3

0

17

0

0

0

0

7

6

0

23

7

7

0

28

A táblázat a Halmaji Kastély Óvodába Halmaj községből, valamint más településekről bejáró gyermekek, ezen belül a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH), valamint a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) gyermekek számát mutatja. A 2012/2013-as nevelési évben 20%-ot meghaladó hiányzás nem volt, ami rendkívül kedvező tendencia különösen a HH-s, HHH-s gyermekek tekintetében. A következő táblázat bemutatja a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek óvodai csoportokon belüli megoszlását. A táblázatból az is kiderül, hogy valamennyi beíratott HH-s, HHH-s gyermek fejlesztő foglalkozásban vesz részt.

56

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

beíratott HHH-s gyermekek létszáma

20%-ot meghaladóan hiányzott HHH-s gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő HHH-s gyermekek száma

4

6

0

6

0

6

8

0

8

7

0

7

7

0

7

Csoport 4

6

0

6

7

0

7

Összesen

23

0

23

28

0

28

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

2

2

2

beíratott HH-s gyermekek létszáma

20%-ot meghaladóan hiányzott HH-s gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő HH-s gyermekek száma

Csoport 1

4

0

Csoport 2

6

Csoport 3

2

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

110

145

255

26

10,2%

2011/2012

126

144

270

53

19,6%

2012/2013

125

153

278

56

20,1%

tanév

általános napközis tanulók iskolások száma száma


57

A táblázat a Halmaji Gárdonyi Géza Általános Iskolában tanulók létszámának alakulását mutatja be három tanévben. Az iskolai tanulók létszáma folyamatosan emelkedett a vizsgálat időszakban, amely kedvező tendencia, annak ellenére, hogy a születések száma csökken. A létszámemelkedés egyik oka a településen működő nevelőszülői hálózat (az utóbbi években jelentősen emelkedett a településre kihelyezett ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek létszáma), valamint az oktatási munka jó színvonala, melynek hatására a környező településekről több szülő íratta be gyermekét a helyi iskolába.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

tanév 1-4 évfolyamon

5-8 összesen évfolyamon

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

5

7

12

0

0

0

1

2011/2012

6

6

12

0

0

0

1

2012/2013

6

7

13

0

0

0

1


A Halmaj Gárdonyi Géza Általános Iskolában az utóbbi években az osztályok létszáma számottevően nem változott, gyógypedagógiai oktatás nem működik.

58

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

187

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

91

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

4

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

131

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

74

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

274

131

48%

74

A körzetbe járó A körzetbe járó A körzetbe járó hh tanulók hhh tanulók hhh tanulók létszáma a létszáma a aránya a körzet település hh település hhh tanulóinak össztanulóinak össz- tanulóinak összlétszámához létszámához létszámához viszonyítva (%) viszonyítva viszonyítva

27%

15%

64%


4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Nem szaktanítást végző tanító

Fő 10

Hiányzó létszám 1

Szaktanítást végző tanítók száma

4

0

Szaktanítást végző tanárok száma

8

1

Gyógypedagógusok létszáma

0

1

Gyermekvédelmi felelős

1

0

Iskolaorvos

1

0

Iskolapszichológus

0

0,5

Kisegítő személyzet

0

2


59

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

fő

%

2010/2011

35

100

2011/2012

28

100

2012/2013

44

100

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az Önkormányzat intézményfenntartóként mindent megtett annak érdekében, hogy a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyt kapjanak a beilleszkedésre, hátrányaik csökkentésére. Több éve eredményesen pályázott az IPR programra amelynek keretén belül integráltan valósul meg a gyerekek oktatása tanulást segítő eszközökhöz, személyes felszereléshez jutnak a tanulók. Egyéni fejlesztési tervek készülnek a gyerekek személyre szabott megsegítésére. A fejlesztő foglalkozások szintén egyénileg, vagy kis csoportokban zajlanak. Halmaj Község Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott nyertes TÁMOP-3.3.7-09/1-2009-0034 azonosító számú „Ezt egy életen át kell játszani” című projektjének keretén belül együttműködési megállapodást kötött a település két intézményével a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvodával és a Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtárral.

60

A fenti projekt megvalósítása során a két intézményben olyan tanórán kívüli tevékenységek valósultak meg, melyek lehetővé tették a településen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és ifjúsági korosztályba tartozó lakosainak a helyzetükből adódó hátrányok csökkentését. A programok megvalósítása 2010. novemberétől folyamatosan zajlik, szakkörök, kézműves foglalkozások felolvasókörök, könyvtári órák, képességfejlesztő foglalkozások valósultak és valósulnak meg. Ezek a foglalkozások a nyár folyamán is folyamatosan zajlanak heti rendszerességgel. Ezen kívül két nyári tábort és egy kézműves alkotótábort szervezett az intézmény táboronként 30 fő részvételével. Egész napos kirándulást terveztek és valósítottak meg 45 fő részvételével. Terepgyakorlatok keretében lehetőséget biztosítanak, a gyerekek számára korosztályuknak megfelelő mértékben szűkebb és tágabb lakókörnyezetük megismerésére és a biztos tájékozódás képességének megszerzésére. Az állami fenntartásba vétel nem változtat az eddigi jó gyakorlaton, továbbra is minden pályázati lehetőséget megragadunk és az önkormányzattal együttműködve segítjük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felemelkedését.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Véleményünk szerint - amely a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat véleményével is megegyező hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, valamint az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció nem tapasztalható.

d) az intézmények között a tanulók hatékonyságában mutatkozó eltérések

iskolai

eredményességében,

az

oktatás

Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességét az oktatás hatékonyságát az országos kompetenciamérés mutatja. A következő táblázatban összehasonlításra kerül matematikából és szövegértésből a helyi Általános Iskolai tanulók eredménye, valamint az országos átlag. Az országos átlaghoz viszonyítva, kevésbé jól teljesítettek a helyi iskolás gyermekek. 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE

2010

2011

Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

6. évfolyam

(matematika)

1372

1498

1372

1486

1390

1489

8. évfolyam

(matematika)

–

–

1661

1601

1515

1612

6. évfolyam

(szövegértés)

1390

1483

1364

1465

1420

1472

8. évfolyam

(szövegértés)

–

–

1447

1577

1473

1567


e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen élő, alanyi jogon tankönyvtámogatásra nem jogosult gyermekek részére az Önkormányzat 50 %-os kedvezménnyel biztosítja a tankönyveket. A közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére iskolakezdési támogatást biztosít. Emellett a felsőoktatásban résztvevő, nappali tagozatos hallgatók Bursa Hungarica ösztöndíjat vehetnek igénybe. Az Önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek körében több éve - pályázati támogatás igénybevételével - nyári gyermekétkeztetést biztosít.

61

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%)

Szakközépiskol a (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

összlétszámon belül





2008/2009

28

44

28

0

0

2009/2010

13

57

30

0

0

2010/2011

32

38

30

0

0

2011/2012

14

38

48

0

0

2012/2013

16

41

43

0

0

tanév

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az oktatási intézményben végzős gyermekek valamennyien továbbtanultak a vizsgált öt éves intervallumban, ami rendkívül pozitív eredmény az aluliskolázottság csökkentése érdekében.

62

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák gyermekek korai szűrése alulmotiváltság

HH, HHH gyermekek magas száma megfelelő szakember a hiányosságok kiszűrésére és javítására

fejlesztési lehetőségek gyermek szakorvosi rendelés indítása kedvcsináló programok megvalósítása, az iskola vonzóvá tétele, gyermekvédelmi szakemberek bevonása, összhangban a civil, illetve önkormányzati intézményekkel képzések, továbbképzések, munkahelyteremtés pszichológus, korai fejlesztő pedagógus

Forrás: Internet

63

Forrás: Internet

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti esélyegyenlőséget Európai Uniós irányelvek és további törvények is biztosítják. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében azonos jogok illetik meg. A nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel, a szociális biztonság és egyéb területeken is. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők gazdasági, munkaerő-piaci speciális helyzetét többek között az adja, hogy egyszerre több szerepet töltenek be a mindennapi életben, egyszerre kell helytállniuk a munkahelyen és a családjukban. Sokszor jelentős többletteher nehezedik rájuk. A szerepek összehangolása időnként nehézséget jelent a férfiak és nők számára egyaránt. A szülési szabadságról visszatérő, kisgyermeket nevelő nők a korábbi munkahelyükre való visszatérése több szempontból is nehézségbe ütközik. A munkáltató általános megítélése szerint a gyermeket nevelő nők kevésbé terhelhetők, gyermekük előforduló betegségei, a család ellátása miatt kevésbé kiszámíthatóak. Munkából való tartós távollétük alatt készségeik, ismereteik elavulnak. Jelentősebb hátrányban vannak azok, akik gyermekeiket egyedül nevelik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény, a nemet, családi állapotot, az anyaságot és a terhességet is.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség, kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetük számos okra vezethető vissza. Ilyen többek között az anyaság, az iskolázottság, az életkor. Megállapítható, hogy a nők száma magasabb, mint a férfiak száma. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A nők számát az aktív korú lakónépesség arányában vizsgálva megállapítható, hogy ebben a korosztályban számuk a férfiakénál alacsonyabb, amely a nyilvántartott álláskeresők viszonylatában is egyenes arányban van.

64

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

574

618

458

532

116

86

2009

466

618

349

525

117

93

2010

583

623

457

546

126

77

2011

576

611

483

517

93

94

2012

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

n. a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

65

66

Mind a férfiak, mind a nők körében magas a munkanélküliek száma. A vizsgált időszakban a munkanélküli férfiak aránya magasabb a nőkhöz viszonyítva. A munkanélküliség alakulásának a nők körében nem lehet okozati tényezője az óvodai férőhelyek száma, mert a településen mindenki számára elérhető a szolgáltatás. A fő problémát az aluliskolázottság, a szakképesítés hiánya, a motiválatlanság, valamint a munkahelyek hiánya jelenti.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen a nők foglalkoztatást segítő és képzési programokban való részvételéről tudomásunk nincs. A munkaügyi központ által szervezett képzésekben, pályázati programokban építenek a nők jelenlétére. c.) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők elhelyezkedési esélyeit csökkenti az alacsony iskolai végzettség, a származás, etnikai hovatartozás vagy ha hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknél ezek a tényezők együttesen jelentkeznek. Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési esélye a településen, valamint a térségben alacsony. Szinte kizárólag a közfoglalkoztatás nyújt lehetőséget az elhelyezkedésre. d.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk a nők és a férfiak között.

67

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatásként az Önkormányzat óvodai ellátást biztosít. A Halmaji Kastély Óvoda bővítése és felújítása 2012. évben valósult meg, ezáltal az intézmény helyhiány miatt, egyetlen gyermek felvételét sem utasítja el, a második életévüket betöltött, szobatiszta gyermekek részére már biztosított az ellátás igénybevétele. Bölcsődei férőhely jelenleg nincs. A közintézmények szokásos nyitva tartási idővel működnek.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

66

66

2009

1

77

77

2010

1

82

82

2011

1

77

77

2012

1

65

65

2013

1

67

67

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

68

A területi védőnő által elvégzendő feladatok közé tartozik a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészítés. Védőnői feladat a várandós anyák gondozása, a gyermekágyas időszakban tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban. Az anya- és gyermekgondozás családlátogatás és védőnői tanácsadás keretében történik. Ezek gyakorisága előírás, valamint szükség szerint történik. Az Általános Iskolában osztályfőnöki órák keretében történik a gyermekek felvilágosítása a következő témákban: személyi higiénia, elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szenvedélybetegségek megelőzése. 2012-ben részt vettünk az Általános Iskolával az A-HA programban, ami országos szexuális és mentálhigiéniás program.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

5

3

n. a.

2009 2010 2011 2012

3 4 7 6

2 4 5 2

n. a. n. a. n. a. n. a.

2013

5

2

távoltartás elrendelése nem peres eljárásban hozott végzésben

Forrás: Helyi adatgyűjtés

69

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. „A rendőrség a 2009. október 1-jével hatályba lépett 2009. évi LXXII. törvény és a végrehajtására vonatkozó 52/2009.(IX.30) IRM rendelet alapján 2009. október 1-je óta rendelkezik az ideiglenes megelőző távoltartásról. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény arra irányul, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne. Az ideiglenes megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Az ideiglenes megelőző távoltartás lényege, hogy a határozat alapján a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazottal közösen használt ingatlant, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza. A távoltartás nemcsak a közösen használt ingatlanra, hanem a személyes kontaktusra is vonatkozik. A távoltartás helyszíne elvileg minden térre kiterjed, de a törvény kifejezetten megjelöli a lakó- és munkahelyet, az oktatási intézményt, valamint a gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézményt, vagy a vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épületet, illetve általa rendszeresen látogatott egyéb intézményt. A rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti helyszíni intézkedés keretében haladéktalanul, ideiglenes távoltartó határozatot hoz, ha meggyőződik arról, hogy az élet, testi épség, vagyonbiztonság azonnali védelme ezt indokolja. Ugyanígy jár el, ha a családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja merül fel, de büntetőeljárási vagy szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazása nem indokolt. A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghozni. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg. Az elrendelő határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetőleg a lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell. Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama legfeljebb 72 óra lehet. A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt. A táblázatban foglalt tényleges feljelentések számában nem csak a családon belüli erőszak miatt indított közigazgatási eljárások, így a meghozott ideiglenes megelőző távoltartások száma van, hanem azon feljelentések is, melyek alapján büntetőeljárás indult az elkövetett cselekmény miatt.

70

A 2008. évi adatok mindhárom esetben olyan zaklatás miatt indult eljárások, melyek a volt házastárs, vagy élettárs sérelmére elkövetett cselekmények voltak. 2009. évben ugyancsak két ügyben indult zaklatás miatt eljárás. 2010. évben két esetben a családban élő gyermek sérelmére elkövetett gondatlan súlyos testi sértés miatt folyt eljárás. Ezen esetek azok voltak, amikor a gyermekek a szülői felügyelet alatt szereztek nyolc napon túl gyógyuló például égési - sérüléseket. 2010. évben ugyancsak előfordultak zaklatás miatt indított eljárások 2 esetben. A 2012-es év családon belüli erőszak tárgykörében viszonylag nyugalmasnak volt mondható Halmaj településen, hiszen mindösszesen 2 eset került a fenti táblázatba. Egyik esetben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére került sor a KET szabályai szerint. A másik esetben pedig erőszakos közösülés miatt indult eljárás. 2013. évben ez idáig Halmaj településen 2 esetben hozott a rendőrhatóság ideiglenes megelőző távoltartásról határozatot, mindkét esetben a bíróság nemperes eljárásban elrendelte a 30 napos távoltartást. Családon belüli erőszakkal összefüggésbe hozható bűncselekmény 2013. évben ezidáig még nem fordult elő. A fentiekben említett eljárásokban a rendőrhatóság nem tarthatja nyilván a bántalmazott, vagy a bántalmazó vonatkozásában, hogy mélyszegénységben élő, roma, vagy esetleg fogyatékkal élő személyekről van-e szó.” Forrás: Rendőrkapitányság Encs Szikszó Rendőrörs

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben lévő családok részére nyújtott szolgáltatás jelenleg nem megoldott. Anyaotthon, családok átmeneti otthona hozzánk legközelebb a megyeszékhelyen található. A Szociális Szolgáltató Központ tud segítséget nyújtani, családsegítés keretében:  a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,  az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,  a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,  közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,  a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,  a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az önkormányzati képviselők körében 2 nő található. A Gárdonyi Géza Általános Iskola, a Kastély Óvoda, valamint a Petőfi Sándor Közösségi Ház vezetője nő. Mindemellett fontos a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése.

71

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az önkormányzatnak az egészségügy, oktatás, területfejlesztés, foglalkoztatás, gazdaság, a helyi politika kultúra terén a szolgáltatások kialakítása során tekintettel kell lenni a nemek eltérő helyzetére és szükségletére, és törekedniük kell speciális, éppen nemük miatt jellemző problémák megoldására. A nők helyzetét vizsgálva ismert probléma a gyermeket vállaló anyák elhelyezkedése.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

magas a nők tartós munkanélkülisége

nők bevonása a közfoglalkoztatásba

nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések

alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők magas száma

tanfolyamok szervezése

72

„ Az idős emberek testében mindig ott van az a gyermek, aki valaha újoncnak számított a világ történetében. Az összes többi, amit kívülről látunk, az idő rétegződése.” Jostein Gaarder

Forrás: Internet

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A lakosságszám vizsgálatakor megállapítható, hogy a népességszám, ezen belül az időskorúak száma is csökken. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 2009 2010 2011 2012

195 194 187 187 n. a.

296 296 282 275 n. a.

491 490 469 462


73

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti nappali ellátásban részesülő időskorúak száma lakosság száma év fő fő % 2008 231 0 0% 2009 231 0 0% 2010 224 0 0% 2011 222 0 0% 2012 219 0 0% Forrás: TeIR, KSH Tstar

74

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0


Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló személy esetén a 95 %-át. A településen a vizsgált időszakban időskorúak járadéka nem került megállapításra.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a foglalkoztatás területén nem jellemző a nyugdíjas korúak foglalkoztatása. 55 éves kor felett rendkívül nehéz munkát találni. Az intézmények, vállalkozók ritkán alkalmaznak időseket, hiszen magasabb bért jelentenek számukra, annak ellenére, hogy alkalmazásuk mellett szóló érv többek között: szakmai tapasztalat, pontosság, megbízhatóság. b)

tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Az idősellátás területén kiemelt szerep jut az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesületének. Az Egyesület az idősek szabadidő eltöltésének sokszínű programját szervezi, egész évet lefedő találkozási alkalmakat teremtenek. A helyi önkormányzat is kiemelt figyelmet szentel az idősekre, évente megrendezésre kerül az idősek napja. c)

hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén az idősek körében nincs információnk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás jó színvonalú. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

75

Az idősgondozás két szintéren történhet. Az egyik szintér az idős saját lakókörnyezete, a másik a bentlakást nyújtó idősek otthona. Bentlakásos idősek otthona nincs a településen. Bentlakásos szociális otthonban van elhelyezve a településről 4 fő. Az Önkormányzat szociális étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk miatt. Az étkezést igénybevevők számában az elmúlt 5 évben emelkedő tendencia mutatkozik. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely lakókörnyezetében biztosítja az ellátott önálló életvitelének fenntartását. Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő életkorának, egészségi állapotának és szociális helyzetének megfelelő fizikai, mentális és szociális szükségleteinek biztosításában. Halmaj Község Önkormányzata az ellátást a Szikszói Szociális Szolgáltató Központ útján, házi segítségnyújtás keretében biztosítja, mely magában foglalja az ellátottnak a környezetével való kapcsolattartását, háztartásának vitelében és a higiénia biztosításában való segítségnyújtást (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), a háziorvos utasításainak megfelelő gondozási, ápolási feladatok ellátását. A gondozónő az ellátottal segítő kapcsolatot alakít ki. A szolgáltatást jelenleg 22 fő veszi igénybe. A gondozottak nagy része 65. életévét betöltött személy. A házi segítségnyújtásban részesülő idősek zöme összkomfortos lakásban él, nem számottevő a komfortos háztartások aránya. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, életkoruk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú személyek nagyfokú biztonsággal történő ellátását teszi lehetővé. Jelenleg Halmajra 12. db jelzőkészülék van kihelyezve. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybevevők közül 10-en a 65. év feletti korosztályhoz tartoznak, illetve 73 %-a egyszemélyes háztartásban él. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete lehetőséget nyújt közösségi együttlétre, kulturális foglalkozásokon való részvételre. Az Egyesület tagjainak létszáma állandóságot mutat, jelenleg 36 fő. A nemek közötti arány vonatkozásában a nők túlsúlya jelentős mértékben érvényesül. c) idősek informatikai jártassága Az informatika iránt érdeklődő, idősebb korosztályba tartozó lakosok részére a Petőfi Sándor Közösségi Ház minden évben informatikai alapismeretek oktatást szervez, annak érdekében, hogy a célcsoport megismerje a számítógép kezelését, használatát, megismerkedjen a internet világával. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Kulturális tevékenység körében az aktuális ünnepek, hagyományok felidézésére a népi szokások megismerésére nyílik lehetőség.

76

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák tevékeny időskor hiánya, elmagányosodás megbetegedések számának emelkedése

fejlesztési lehetőségek Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete közösségének bővítése időskori prevenció szemléletének erősítése, előadások, szűrővizsgálatok szervezése, segítségnyújtás idősek áldozattá válásának megelőzése

77

Forrás: Internet

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen fogyatékkal élőkről nem rendelkezünk pontos adattal. A helyzetelemzés során a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos adatok nem mutatnak teljes képet. Információink szerint a településen látási fogyatékkal élő 4 fő, hallási fogyatékos nincs, értelmi fogyatékkal élők száma 9 fő, mozgásszervi fogyatékos 15 fő. A fogyatékossággal élők számára a településen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a házi segítségnyújtás érhető el, a középületek nagy része akadálymentesített. A közszolgáltatások esetében az Orvosi Rendelő, a Védőnői Szolgálat, a Közösségi Ház, Általános Iskola fizikai akadálymentesítése megoldott. Azon közszolgáltatást nyújtó épületekben, ahol még nincs meg, szükséges mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása.

78

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők részesülők száma száma 2008

65

n. a.

2009

55

n. a.

2010

51

n. a.

2011

103

n. a.

2012

n. a.

n. a.


a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. b.) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Településünkön sajnos nem jellemző az integrált, és a védett foglalkoztatás. Az önkormányzat intézményei leginkább a törvényi előírásnak megfelelve foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyeket. Vizsgálatok alapján, a fogyatékos személyek többségének egészségi állapota lehetővé tenné az aktívabb munkaerő-piaci részvételt, de munkalehetőséget csak erősen korlátozott mértékben tud kínálni számukra a hazai munkaerőpiac. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének növelése érdekében szükséges mind a védett, vagy nyílt munkaerő-piaci lehetőségek bővítése, és a fizikai, illetve az infokommunikációs akadálymentesítés megteremtése az önkormányzat közszolgáltatásain túl is.

79

c.) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját lakókörnyezetben, élő fogyatékos személyeknek is biztosít alapszolgáltatást, a támogatást az igénybevevő saját környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdek-érvényesítést. A saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek a nappali ellátás is fejlesztési, étkezési lehetőséget nyújt, segíti az önálló életvitelt, a társadalmi szerepek gyakorlását. A gondozást igénylő fogyatékos személyek átmeneti elhelyezést, tartós bentlakásos szociális intézményi ellátást (rehabilitációs, ápoló-gondozó) a megyei városokban vehetnek igénybe. A településről jelenleg egy személy él ápoló-gondozó otthonban. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára igénybe vehető ellátási, támogatási formákról jogszabályok rendelkeznek. A fogyatékkal élő felnőttek legnagyobb részének sokszor egyetlen megélhetési forrása az általában alacsony összegű rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, illetve a feltételek fennállása esetén a fogyatékossági támogatás. A gyermekeket tartós betegségük okán magasabb összegű családi pótlék illeti meg. A fogyatékos személyeket a rendszeres szociális ellátások megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján további kedvezmények illetik meg (pl. a lakásfenntartási támogatásnál, aktív korúak ellátásánál a fogyasztási egység fogyatékosság, tartós betegség esetén +0,2-vel növekszik). A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára tartós beteg gyermeket nevelő családok esetén magasabb. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében a súlyos mozgáskorlátozott személyek gépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) jogosultak. Az Szt. alapján korábban járó közlekedési támogatás megszűnt. A közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy parkolási igazolványra jogosult. A fogyatékos személyek számára étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapellátási formák is rendelkezésre állnak. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A törvényi kötelezettség szerint az összes költségvetési intézménynek, az összes önkormányzati és közszolgáltatást nyújtó intézményeknek akadálymentesnek kellene lennie. Fontos, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybe vételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben-, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket, és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy számára. A mozgássérültekkel kapcsolatban leggyakrabban a biztonságos és akadálymentes, vakok esetében pedig az érzékelhető környezetről van szó.

80

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Ennek érdekében további fejlesztésre vár a honlap, hiszen hiányzik a hangos és a vakok és gyengén látók számára szükséges verziók telepítése. A településen a helyi kábel TV által megoldott a települési események, rendezvények, a közmeghallgatás felvételről történő televíziós közvetítése, amely nem csak a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét segíti elő, hanem a kábelszolgáltatást igénybe vevő lakosság információhoz jutását. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A helyi közintézmények nagy része akadálymentes, a Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár emelete is megközelíthető a mozgássérültek számára.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége Akadálymentesnek az az épület tekinthető, amelyben minden szerkezet, berendezési tárgy minden ember számára – beleértve az átmenetileg vagy tartósan fizikai, érzékszervi, értelmi fogyatékossággal élő embereket is – önállóan használható. Az épületben lévő munkahelyek önállóan, külső segítség nélkül, korlátlanul és biztonságosan igénybe vehetők, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. Nem biztosított az autóbusz megálló, a vasútállomás, a Rendőrség épülete, a gyógyszertár, vendéglátóhelyek, kereskedelmi egységek egy részének akadálymentes megközelítése. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A gyalogos átkelőhelyek süllyesztett járdaszegéllyel történő ellátása a település egy részén megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen fogyatékosok nappali intézménye nem működik.

f.

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A település több közintézménye akadálymentesített. A Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal épületének akadálymentesítése nem felel meg az előírásoknak, ezért az épület teljes akadálymentesítésének megvalósítása szükséges.

81

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

munkanélküliség

fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétele

önkormányzati épület tényleges akadálymentesítése

akadálymentesítés, akár önkormányzati önerőből, akár pályázati forrás útján

közösségi életbe történő bekapcsolódás hiánya

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzati-nemzetiségi önkormányzati együttműködést kétoldalú megállapodás szabályozza. Az együttműködés pénzügyekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására, rendezvények lebonyolítására is kiterjed. Biztosítja a működés feltételeit. Halmaj Község Önkormányzata a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat munkáját a törvényi előírás függvényében segíti, bevonja a véleménynyilvánítás, a települést érinti ügyek döntés előkészítésébe. Elsősorban kulturális területen kapcsolódnak a település életébe és hagyományápoló tevékenységükkel gazdagítják a helyi civil életet. Az egyházak jelentős szerepet töltenek be a település életében. Erősnek mondható az önkormányzat - civil szervezetek - egyház - önkormányzati intézmények közötti együttműködés, mely megnyilvánul a sikeres rendezvényekben. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat a település érdekeit szem előtt tartva több területen is együttműködik a térség településeivel. Ennek jegyében tagja a Szikszói Kistérségi Többcélú Társulásnak, az Abaúji Sporttársulásnak, az Abaúji Hulladékgazdálkodási Társulásnak. 2012. szeptember 10én együttműködési megállapodást írt alá Türr István Képző és Kutató Intézettel.

82

d)

a nemzetiségi tevékenysége

önkormányzatok

célcsoportokkal

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

A Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal jó kapcsolat került kialakításra. e)

civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

A településen működő Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete, valamint az Öregfiúk Közhasznú Egyesülete bekapcsolódik, illetve részt vesz a közfeladatok ellátásában, akik az érintett célcsoportokkal kapcsolatosan is az esélyegyenlőség elérésére törekszenek. A két szervezet alapszabályukban meghatározott módon képviselik tagságukat, társadalmi párbeszédet kezdeményeznek szükség esetén, támogatják lehetőségükhöz mérten a látókörükben élő rászoruló célcsoport tagjait. f.)

for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában

Az önkormányzat számára fontos a helyi vállalkozások szerepvállalása, a település érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtétele. Törekednek a jó partneri kapcsolat kialakítására, mely eredményeként közös akarattal tudnak lépéseket tenni az esélyegyenlőség megteremtéséért.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a)

a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A HEP elkészítésének folyamatába az Önkormányzat intézményei - Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete, Védőnői Szolgálat, Halmaj Községi Önkormányzat képviselői is bekapcsolódtak, hasznos javaslataikkal, ötleteikkel segítették a HE, valamint az IT elkészítését.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP elkészítésében segítséget nyújtó intézmények, egyesületek észrevételeit a Helyi Esélyegyenlőségi Programba, valamint az intézkedési tervbe beépítettük. A HEP fórum megalakult. A Képviselő-testület által elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programot nyilvánosságra hozzuk.

83

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Szakképzetlen száma Romák és/vagy mélyszegénységben élők

munkanélküliek

Hivatalos ügyek megmutatkozó nehézségek

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel magas

intézésében

Mélyszegénységben élők és a romák ügyeire irányuló intézkedések megkönnyítése

Munkahelyek hiánya

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása

Nőtt a mélyszegénységben élő gyermekes családok száma

Étkezési támogatások, nyári étkezés, nyári táborok, programok szervezése

Játszótér hiánya

A szabadidő hasznos eltöltése érdekében játszótér kialakítása

A szünidő nem megfelelő tartalommal való megtöltése

Nyári szünidős programok szervezése

Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetések számának növekedése

Drogfogyasztás felbukkanásának és fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Gyermekek

Bűncselekmények számának megnövekedése az idős lakosság körében

Idősek

Helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzések irányítás, koordinálás

Időseket érintő megelőzése

szervezése,

a

bűncselekmények

Elmagányosodás

Elmagányosodás megelőzése

Kevés az időskorúak körében az informatikai eszközöket használók száma

Informatikai képzések

Idős lakosság nem megfelelő egészségi állapota

Idős lakosság egészségi javítása, egészségügyi népszerűsítése

Nehéz a visszatérés a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések

Munkanélküliek körében

Munkanélküliek számának csökkentése

állapotának szűrések

Nők

Fogyatékkal élők

magas

száma

a

nők

Nem megfelelő akadálymentesítés a Halmaji Közös Önkormányzati Hivatalban

Az intézmény akadálymentesítése

84

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzések irányítás, koordinálás

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Mélyszegénységben élők és a romák ügyeire irányuló intézkedések megkönnyítése Közfoglalkoztatás szervezése, továbbfolytatása

Étkezési támogatások, nyári étkezés, nyári táborok, programok szervezése

Gyermekek

A szabadidő hasznos eltöltése érdekében játszótér kialakítása Nyári szünidős programok szervezése Drogfogyasztás felbukkanásának és a fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Munkaügyi Központ, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Halmaj Község Önkormányzata, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Kastély Óvoda, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár Halmaj Község Önkormányzata Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Kastély Óvoda Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár Gárdonyi Géza Általános Iskola, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár, civil szervezetek, Szociális Szolgáltató Központ, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete


Halmaj Község Önkormányzata Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete

Informatikai képzések

Munkaügyi Központ, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár

Idős lakosság egészségi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések

Halmaji Közös Önkormányzati megfelelő akadálymentesítése

Házi Orvosi Szolgálat, Szociális Szolgáltató Központ, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete Munkaügyi Központ, Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár, Munkaügyi Központ, Halmaj Község Önkormányzata

Munkanélküliek számának csökkentése Fogyatékkal élők

Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Szolgáltató Központ,

Időseket érintő bűncselekmények megelőzése

Idősek

Nők

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ, Halmaj Község Önkormányzata, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat,

Hivatal

Halmaj Község Önkormányzata

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák (és nem romák) nem élnek mélyszegénységben, munkaerő-piaci integrációjuk sikeres. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők anyagi helyzete pozitív irányban változzon, ezáltal ne küzdjenek mindennapi megélhetési problémákkal, alapvető szükségleteik kielégítettek legyenek. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek biztonságát, veszélyeztetettségük megelőzését, a szabadidejük tartalmas hasznos eltöltését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségmegőrző programjaira, aktív programokkal csökkentjük az elmagányosodás folyamatát. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmódot, a társadalmi beilleszkedésük segítését, elismerését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódjára.

85

Az intézkedési területek részletes kifejtése Étkezési támogatások, nyári gyermekétkeztetés biztosítása Leírás:

Étkezési támogatások, nyári gyermekétkeztetés biztosítása

Felelős és határidő:

Kiss Zoltánné - 2018. 06. 30. (szombat)

Megjegyzések:

Kockázati tényezők: forráshiány

Az intézkedés felelőse:

polgármester

Kategória:

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A gyermekéhezés megelőzése, rendszeres meleg étkeztetés feltételeinek megteremtése, nyári étkezés megszervezése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:

Pályázati lehetőségek felkutatása, adatgyűjtés, önkormányzati igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): statisztikák, elszámolások Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

Halmaji Kastély Óvoda, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal gyermekvédelemmel is foglalkozó szakalkalmazottai, pályázati támogatás,

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Rövidtávon csökken azon gyermekek száma, akik a család elhanyagoló életmódja miatt, otthoni környezetben nem részesülnek mindennap megfelelő táplálékban, elkerülve az alultápláltságot, a különböző betegségek kialakulását, valamint a későbbi mentális következményeket.

86

Közfoglalkoztatás szervezése, tovább folytatása Leírás:

A településen élő aktív korúak körében (3.2.1.) táblázat) 14 %-os a munkanélküliség, melyet közfoglalkoztatás széles körben történő szervezésével szeretnénk csökkenteni, ez a fajta foglalkoztatás elősegítené az elsődleges munkaerő-piacon való későbbi elhelyezkedésüket.



Megjegyzések:

Kockázatok: stagnál vagy nő a munkanélküliségi ráta, pályázatok hiánya, nem nyer pályázatot az Önkormányzat, az érintett nem vesz részt a közfoglalkoztatásban. Csökkentésük eszközei: az érintett meggyőzése a közfoglalkoztatásban való részvételről, további pályázati lehetőségek felkutatása


Polgármester

Kategória:



Rövidtávú: 2 év múlva 4 %-ból 11 % legyen. Középtávú: 5 év múlva még nagyobb csökkenés Hosszú távú: 10 év múlva még nagyobb csökkentés.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Az intézkedés tartalma:

Helyi adottságok feltérképezése, Pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra Új munkahelyek létrehozása és megtartása

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Csökken a munkanélküliek száma Munkahelyek létrejötte Csökken a munkanélküliségi ráta - Nő a foglalkoztatás

Az intézkedés megvalósításához önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés, TEIR, KSH szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, Pályázati pénz technikai): Támogatás Technikai háttér Szakemberek megléte


Működési és pályázati támogatottság függvényében folyamatosan megvalósítható.

87

A mélyszegénységben élők és a romák hivatalos ügyeire irányuló intézkedések megkönnyítése Leírás:

Szeretnénk, ha a településünkön nem okozna gondot az érintett célcsoportba tartozó személyek hivatalos ügyeinek intézése


Kiss Zoltánné - 2014. 12. 31. (szerda)

Megjegyzések:

Szeretnénk tanácsadás, fogadóóra keretében segíteni az érintett célcsoportot a hivatalos ügyek intézésében, iratok kitöltésében


Polgármester

Kategória:



Szeretnénk, ha minden érintett segítséget kapna hivatalos ügyeinek intézésében, illetve az ellátásra vonatkozó fontosabb ismeretek birtokába jutna.



Tájékoztatás, segítségnyújtás


önkrományzati adatok

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

tehcnikai feltételek, szakemberek biztosítása


Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet, mert megrövidülhet a hivatalos ügyek intézésének időtartama, hasznos információhoz jutnak az érintett célcsoportba tartozók.

88

Eladósodás visszaszorítására törekvés Leírás:

Az eladósodás folyamatának visszaszorítása érdekében háztartás vezetési és családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása.



Megjegyzések:

Az anyagi problémák miatt, az elmúlt években nőtt az eladósodott személyek száma, sokan adósságcsapdába kerültek.


Polgármester

Kategória:



Az érintettek megszólítása, bevonása, a probléma megfogalmazása, előadások szervezése, önfenntartó, problémamegoldó képesség erősítése, alternatív jövedelemszerzés feltérképezése, lehetőségeinek kihasználása


Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, szórólapok, tájékoztatás, életvezetési tanácsadások, előadások


Önkormányzati adatok TeIR KSH


tehcnikai feltételek, szakemberek felkérése, Szociális Szolgáltató Központ


Hosszú távon hasznos lehet, mert az eladósodás elkerülésével javulnának az érintett egyének, családok megélhetései esélyei.

89

Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása - helyi igény szerint, szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás Leírás:

A szakképzetlen munkanélküliek magas száma miatt szükséges beavatkozás az érintettek munkaerő-piaci helyzetének javítása


Kiss Zoltánné - 2015. 12. 31. (csütörtök)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:



A szakképzetlen munkanélküliek magas számának csökkentése. Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése. Tájékoztatás, szórólapok biztosításával, helyi televízióban. Képzések megszervezése helyi és térségi szinten



Adatgyűjtés, adatbázis készítés az érintettekről, képzésekről, kapcsolatfelvétel a partnerintézményekkel, civil szervezetekkel, vezetőkkel, koordinálás, közvetítés.


Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány.


Felnőttképzéssel foglalkozó munkaerő-piaci programra csatlakozás.


90

Drogfogyasztás felbukkanásának és a fiatalkori bűnelkövetések megelőzése Leírás:

Célunk, hogy a településünkön ne fordulon elő a fiatalok körében drogfogyasztás, illetve bűnelkövetés


Kiss Zoltánné - 2015. 06. 30. (kedd)

Megjegyzések:

Arra törekszünk, hogy a fiatalokat ráébresszük a drogfogyasztás és bűnelkövetés helytelenségére, következményeire


Kategória:

II. A gyermekek esélyegyenlősége


Arra törekszünk, hogy egyetlen gyermek se forduljon drogokhoz és élvezeti szerekhez községünkben. Emellett pedig ne forduljon elő településünkön a fiatalok által elkövetett bűncselekmény


Drogprevenciós előadások, bűncselekményekről felvilágoítás



terembérlet, technikai feltételek, szakemberek felkeresése


Hosszútávon hasznos lehet, mert megszűnnének községünkben a bűncselekmények, javulna a lakosság biztonságérzete

91

Nyári szünidős programok szervezése Leírás:

A szünidő hasznos eltöltése érdekében, tartalmas, szórakoztató programok szervezése a 3-18 éves korosztály számára


Kiss Zoltánné - 2015. 08. 31. (hétfő)


Polgármester

Kategória:



A szabadidő hasznos eltöltése, az érintett célcsoport egészséges, harmonikus testi, lelki, szellemi fejlődése. Szociális készségek, kapcsolatteremtő képességek fejlesztése. A gyermekek minél felszabadultabbak legyenek és leljék örömüket az egyes tevékenységekben, hiszen ezáltal gazdagítják érzelemvilágukat és a kreativitásukat.


Tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


jelenléti ívek, statisztikák


Pályázati forrás, önkormányzati támogatás


A gyermekek szabadidejének tartalmas eltöltése rövid-, közép- és hosszú távon is hasznos.

92

Játszótér létesítése Leírás:

Szükséges a településen megfelelő minőségű, a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő játszótér a gyermekek számára.




Polgármester

Kategória:



Kulturált, esztétikus játszótéri eszközökkel felszerelt, zöldfelülettel ellátott, közösségi tér a gyermekek részére a játéktevékenységhez.


Ajánlatok kérése, helyszín kijelölése, a játékeszközök beszerzése, beépítése


beruházás dokumentumai


Halmaj Község Önkormányzata, pályázati forrás


A játszótér létesítése a gyermekek egészséges, harmonikus lelki, szellemi, testi fejlődését hosszú távon elősegíti, szolgálja.

93

Munkanélküliség csökkentése a nők körében Leírás:

Csökkenteni kívánjuk településünkön a nők körében a munkanélküliséget



Megjegyzések:

Szeretnénk bevonni a nőket a közfoglalkoztatásba, esetlegesen ösztönözni őket önkéntes munkára.


Polgármester

Kategória:

III. A nők esélyegyenlősége


Kevesebb legyen a nők körében a munkanélküliség


Közfoglalkoztatásba való bevonás


önkormányzati adatok TeIR KSH


technikai feltételek, szakemberek


Hosszú távon hasznos lehet, mert javítaná a településen élő nők anyagi helyzetét, megélhetését

94

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka Leírás:

Nehéz a visszatérés, a munkába állás, a gyermeket vállaló anyák esetében




Szociális Szolgáltató Központ

Kategória:

III. A nők esélyegyenlősége


A nők munkába állásának segítése, közösségi programok szervezése, az elavult szakmák helyett, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése.


Adatgyűjtés, igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás


Jelenléti ív, statisztikák


szociális szakemberek bevonása, pályázati forrás, saját forrás

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága: Az intézkedés növeli a gyermeket vállaló nők elhelyezkedési esélyeit.

95

Az idős lakosság egészségi állapotának javítása, egészségügyi szűrések népszerűsítése Leírás:

Az idősek egészségi állapota nem megfelelő . Egészségügyi szűrésekkel, tanácsadásokkal szeretnénk az időseket segíteni az egészségük megtartásában.



Megjegyzések:

Kockázatok: érdektelenség, kevés a résztvevő a szűrőprogramban, forráshiány. Csökkentésük eszközei: folyamatos tájékoztatás, a szűrőporgramok népszerűsítése


Polgármester

Kategória:

IV. Az idősek esélyegyenlősége


Rövidtávú: tájékoztatás, egészséges életmódra nevelés, egészségi állapotuk szinten tartása Középtávú: egészségi állapotuk javítása szűrőprogramok segítségével Hosszú távú: Kevesebb betegség, hosszabb élettartam



- Tájékoztatás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés folyamatos - Pályázati lehetőségek felkutatása - folyamatos - Szűrőprogramok szervezése - két éven belül (2015)


- Nagy az érdeklődés - Magas a részvétel a szűrőprogramokon - Kevesebb a megbetegedés Önkormányzati adatok, KSH, TeIR


- pályázati támogatás - technikai háttér - szakemberek megléte


Folyamatosan fenntartható, de évenkénti elemzést igényel a felvilágosító munka eredményének felmérése. Pályázati forrás függvényében

96

Informatikai képzések az idős korúak számára Leírás:

Szeretnénk növelni az informatikai eszközöket használni tudók számát az idős korúak körében oktatásuk során, ezzel is biztosítva számukra az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző információkhoz.



Megjegyzések:

Kockázatok: érdeklődés hiánya, önkormányzati forráshiány Csökkentésük eszközei: folyamatos tájékoztatás


Polgármester

Kategória:



Rövidtávú: tájékoztatás, képzés megszervezése Középtávú: egyre többen vesznek részt az informatikai képzésen Hosszú távú: további képzés indítása, digitális írástudatlanság csökkentése, egyre többen használják és ismerik az internet előnyeit az idősek köréből.


-


- Nagy az érdeklődés - Magas a részvétel a képzésen - További képzések iránti igény

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): -


Igényfelmérés, jelentkezők összeírása - folyamatos Képzés megszervezése - egy éven belül (2014) Képzés lefolytatása További képzések szervezése - 3 éven belül (2016)

Önkormányzati adatgyűjtés támogatás önkormányzati forrás technikai háttér szakemberek megléte

Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Önkormányzati dötnés alapján folyamatosan fenntartható.

97

Az időseket érintő bűncselekmények megelőzése Leírás:

Célunk, hogy megelőzzük a településen az idős korosztály ellen elkövetett bűncselekményeket.


Kiss Zoltánné - 2015. 06. 30. (kedd)

Megjegyzések:

Szeretnénk, ha a településen élő idős személyek biztonságban éreznék magukat.


Polgármester

Kategória:



Szeretnénk, ha a településen továbbra is olyan lenne a közbiztonság, amely mellett az idős embereknek nem kellene aggódniuk, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.


Halmaj Biztonságáért Egyesület megalakulása, az Egyesület fokozott jelenléte a közterületeken, veszély esetén,rendőrség riasztása



Az intézkedés megvalósításához szükséges Polgárőr szervezet mozgósítása, erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): technikai feltételek, emberi erőforrások mozgósítása, önkéntesek bevonása


Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenhet a bűncselekmények száma.

98

Elmagányosodás megelőzése Leírás:

Fontos, hogy községünkben ne érezzék magányosnak magukat az idős lakosaink.



Megjegyzések:

Szeretnénk minden lehetőséget megragadni arra, hogy településünk magányosan élő, idős polgárai minél többet legyenek társaságban, közösségben és ne érezzék egyedül magukat.


Polgármester

Kategória:



Célunk, hogy az idős emberek minél kevesebb időt töltsenek egyedül, vidám légkör vegye körül őket


Klubfoglalkozásokon való részvétel közös érdeklődési körű idősek összeismertetése


önkormányzati adatok


technikai feltételek, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesületének bevonása, önkéntesek bevonása


Hosszú távon hasznos lehet, mert az idős emberek a nyugdíjas éveiket nem magányosan töltenék, hanem barátok között, kellemes légkörben

99

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése Leírás:

Az egyedülálló, idős emberek programokba történő bevonása, együvé tartozás, hovatartozás érzésének erősítése. Tájékoztatás a célcsoportokat érintő helyi és térségbeli ellátásokról, szociális támogatásokról, igénybe vehető szolgáltatásokról.



Megjegyzések:

Sok esetben előfordul a szeretet hiánya, a fontosság érzésének elvesztése


Polgármester

Kategória:



Az idősek aktivitásának megőrzése, célcsoportot megilleti ellátásokról, támogatásokról való tájékoztatás. Az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete taglétszámának növelése.


Szükséglet felmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): jelenléti ív, statisztikák Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete, Szociális Szolgáltató Központ


Az idős korban kialakuló depresszió előfordulásának csökkenése érdekében hasznos.

100

Nappali és bentlakásos szociális intézmény létesítése Leírás:

A térségben lévő szociális intézményekbe rendkívül nehéz a bejutás, hosszú a várakozási idő.




Polgármester

Kategória:



Nappali, valamint bentlakásos szociális ellátást biztosító intézmény létesítése. Munkahelyek teremtése.


tervezés, engedélyezési eljárás, kivitelezés,




pályázati forrás


Az intézmény megvalósítását követően lehetővé válik, hogy a településen, valamint a környező településeken élő idős személyek nappali, illetve bentlakásos elhelyezése biztosított legyen.

101

Halmaj Községi Önkormányzat épületének megfelelő akadálymentesítése Leírás:

Az intézmény akadálymentesítése, a megfelelő közlekedés biztosítása az épületen belül.




Polgármester

Kategória:

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége


Az intézmény megfelelő akadálymentesítésének megvalósítása,



Felmérés, tervezés, kivitelezés


kivitelezés dokumentumai


Halmaj Község Önkormányzata, saját forrás, pályázati forrás


A fogyatékkal élő személyek közéletben való részvételének, ügyei személyes intézése érdekében szükséges az épület akadálymentesítése.

102

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézk edés sorszá ma

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokument umokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Rövidtávon csökken azon gyermekek száma, akik a család elhanyagoló életmódja miatt, otthoni környezetben nem részesülnek mindennap megfelelő táplálékban, elkerülve az alultápláltságot, a különböző betegségek kialakulását, valamint a későbbi mentális következményeke t.

Működési és pályázati támogatottság függvényében folyamatosan megvalósítható.


1

Étkezési támogatások, Étkezési támogatások, nyári nyári gyermekétkeztetés biztosítása gyermekétkezteté s biztosítása

A gyermekéhezés megelőzése, rendszeres meleg étkeztetés feltételeinek megteremtése, nyári étkezés megszervezése

2

A településen élő aktív korúak körében (3.2.1.) táblázat) 14 %-os a Közfoglalkoztatás szervezése, munkanélküliség, tovább folytatása melyet közfoglalkoztatás széles körben történő szervezésével

Rövidtávú: 2 év múlva 14 %-ból 11 % legyen. Középtávú: 5 év múlva még nagyobb csökkenés. Hosszú távú: 10 év múlva még nagyobb csökkentés.

Pályázati lehetőségek felkutatása, adatgyűjtés, önkormányzati polgármester igényfelmérés, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás

Helyi adottságok feltérképezése, Pályázat benyújtása Polgármester közfoglalkoztatásra Új munkahelyek létrehozása és megtartása

2018.06.30.

statisztikák, elszámolások

Halmaji Kastély Óvoda, Gárdonyi Géza Általános Iskola, Halmaji Közös Önkormányzati Hivatal gyermekvédelem mel is foglalkozó szakalkalmazottai, pályázati támogatás,

2018.06.30.

Csökken a munkanélküliek száma Munkahelyek létrejötte Csökken a munkanélküliségi ráta - Nő a foglalkoztatás

önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés, TEIR, KSH Pályázati pénz Támogatás Technikai háttér Szakemberek megléte

103

szeretnénk csökkenteni, ez a fajta foglalkoztatás elősegítené az elsődleges munkaerő-piacon való későbbi elhelyezkedésüket .

3

Szeretnénk, ha a településünkön A mélyszegénységben élők és nem okozna a romák hivatalos ügyeire gondot az érintett irányuló intézkedések célcsoportba megkönnyítése tartozó személyek hivatalos ügyeinek intézése

Az eladósodás folyamatának visszaszorítása érdekében háztartásvezetési visszaszorítására és családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása.

4

Eladósodás törekvés

5

Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása - helyi igény szerint, szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás

A szakképzetlen munkanélküliek magas száma miatt szükséges beavatkozás az érintettek munkaerő-piaci

Szeretnénk, ha minden érintett segítséget kapna hivatalos ügyeinek intézésében, illetve az ellátásra vonatkozó fontosabb ismeretek birtokába jutna. Az érintettek megszólítása, bevonása, a probléma megfogalmazása, előadások szervezése, önfenntartó, problémamegoldó képesség erősítése, alternatív jövedelemszerzés feltérképezése, lehetőségeinek kihasználása A szakképzetlen munkanélküliek magas számának csökkentése. Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel

Tájékoztatás, segítségnyújtás

Polgármester

Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, szórólapok, Polgármester tájékoztatás, életvezetési tanácsadások, előadások

Adatgyűjtés, adatbázis készítés az érintettekről, képzésekről, kapcsolatfelvétel a Polgármester partnerintézményekkel, civil szervezetekkel, vezetőkkel, koordinálás,

Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet, mert megrövidülhet a hivatalos ügyek intézésének időtartama, hasznos információhoz jutnak az érintett célcsoportba tartozók.


technikai feltételek, szakemberek biztosítása

2018.06.30.

Önkormányzati adatok TeIR KSH

Hosszú távon hasznos lehet, technikai mert az feltételek, eladósodás szakemberek elkerülésével felkérése, Szociális javulnának az Szolgáltató érintett egyének, Központ családok megélhetései esélyei.

2015.12.31.

Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák,

Felnőttképzéssel foglalkozó munkaerő-piaci programra csatlakozás.

2014.12.31.

104

helyzetének javítása

való kapcsolattartás erősítése. Tájékoztatás, szórólapok biztosításával, helyi televízióban. Képzések megszervezése helyi és térségi szinten

közvetítés.

tanúsítvány.


1

Célunk, hogy a településünkön ne Drogfogyasztás forduljon elő a felbukkanásának és a fiatalkori fiatalok körében bűnelkövetések megelőzése drogfogyasztás, illetve bűnelkövetés

Arra törekszünk, hogy egyetlen gyermek se forduljon drogokhoz és élvezeti szerekhez községünkben. Emellett pedig ne forduljon elő településünkön a fiatalok által elkövetett bűncselekmény

Drogprevenciós előadások, bűncselekményekről felvilágosítás

2015.06.30.

terembérlet, technikai feltételek, szakemberek felkeresése

Hosszútávon hasznos lehet, mert megszűnnének községünkben a bűncselekmények, javulna a lakosság biztonságérzete

105

2

3

Nyári szünidős szervezése

A szabadidő hasznos eltöltése, az érintett célcsoport egészséges, harmonikus testi, lelki, szellemi A szünidő hasznos fejlődése. Szociális eltöltése készségek, érdekében, kapcsolatteremtő tartalmas, képességek programok szórakoztató fejlesztése. A programok gyermekek minél szervezése a 3-18 felszabadultabbak éves korosztály legyenek és leljék számára örömüket az egyes tevékenységekben , hiszen ezáltal gazdagítják érzelemvilágukat és a kreativitásukat.

Játszótér létesítése

Szükséges a településen megfelelő minőségű, a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő játszótér a gyermekek számára.

Kulturált, esztétikus játszótéri eszközökkel felszerelt, zöldfelülettel ellátott, közösségi tér a gyermekek részére a játéktevékenységh ez.

Tájékoztatás, lebonyolítás

szervezés,

Polgármester

Ajánlatok kérése, helyszín kijelölése, a játékeszközök Polgármester beszerzése, beépítése

2015.08.31.

2014.12.31.

jelenléti statisztikák

A gyermekek szabadidejének Pályázati forrás, ívek, tartalmas eltöltése önkormányzati rövid-, közép- és támogatás hosszú távon is hasznos.


A játszótér létesítése a gyermekek Halmaj Község egészséges, Önkormányzata, harmonikus lelki, pályázati forrás szellemi, testi fejlődését hosszú távon elősegíti, szolgálja.

III. A nők esélyegyenlősége 1

2

Csökkenteni kívánjuk Kevesebb legyen a Munkanélküliség csökkentése településünkön a nők körében a a nők körében nők körében a munkanélküliség munkanélkülisége t

Közfoglalkoztatásba bevonás

Segítő programok nők Nehéz számára, korszerű ismeretek visszatérés,

Adatgyűjtés, igényfelmérés,

a A nők munkába a állásának segítése,

való

Polgármester

2018.06.30.


Szociális Szolgáltató

2014.12.31.

Jelenléti statisztikák

technikai feltételek, szakemberek

ív, szociális szakemberek

Hosszú távon hasznos lehet, mert javítaná a településen élő nők anyagi helyzetét, megélhetését. Az intézkedés növeli a

106

megszerzését célzó képzések, munkába állás, a közösségi önkéntes munka gyermeket vállaló programok anyák esetében szervezése, az elavult szakmák helyett, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése.

tájékoztatás, lebonyolítás

szervezés, Központ

bevonása, gyermeket vállaló pályázati forrás, nők saját forrás elhelyezkedési esélyeit.


1

Az idősek egészségi állapota nem megfelelő. Az idős lakosság egészségi Egészségügyi állapotának javítása, szűrésekkel, egészségügyi szűrések tanácsadásokkal népszerűsítése szeretnénk az időseket segíteni az egészségük megtartásában.

2

Szeretnénk növelni az informatikai eszközöket használni tudók számát az időskorúak az körében oktatásuk során, ezzel is biztosítva számukra az egyenlő esélyű hozzáférést a különböző információkhoz.

Informatikai képzések időskorúak számára

Rövidtávú: tájékoztatás, egészséges életmódra nevelés, egészségi állapotuk szinten tartása Középtávú: egészségi állapotuk javítása szűrőprogramok segítségével Hosszú távú: Kevesebb betegség, hosszabb élettartam Rövidtávú: tájékoztatás, képzés megszervezése Középtávú: egyre többen vesznek részt az informatikai képzésen Hosszú távú: további képzés indítása, digitális írástudatlanság csökkentése, egyre többen használják és ismerik az internet előnyeit az idősek köréből.

Tájékoztatás, tanácsadás, egészséges életmódra nevelés folyamatos - Pályázati lehetőségek felkutatása - Polgármester folyamatos Szűrőprogramok szervezése - két éven belül (2015)

Igényfelmérés, jelentkezők összeírása folyamatos Képzés megszervezése - egy éven Polgármester belül (2014) - Képzés lefolytatása - További képzések szervezése - 3 éven belül (2016)

2015.12.31.

Nagy az érdeklődés Magas a részvétel a szűrőprogramoko n - Kevesebb a megbetegedés Önkormányzati adatok, KSH, TeIR

Folyamatosan fenntartható, de évenkénti pályázati elemzést igényel a támogatás felvilágosító technikai háttér munka szakemberek eredményének megléte felmérése. Pályázati forrás függvényében

2014.12.31.

Nagy az érdeklődés Magas a részvétel a képzésen További képzések iránti igény

- Önkormányzati adatgyűjtés támogatás önkormányzati forrás - technikai háttér szakemberek megléte

Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá. Önkormányzati döntés alapján folyamatosan fenntartható.

107

3

Célunk, hogy megelőzzük a településen az Az időseket érintő idős korosztály bűncselekmények megelőzése ellen elkövetett bűncselekmények et.

Szeretnénk, ha a településen továbbra is olyan lenne a közbiztonság, amely mellett az idős embereknek nem kellene aggódniuk, hogy bűncselekmény áldozatává válnak.

4


Fontos, hogy községünkben ne érezzék magányosnak magukat az idős lakosaink.

Célunk, hogy az idős emberek minél kevesebb időt töltsenek egyedül, vidám légkör vegye körül őket

5

Az egyedülálló, idős emberek programokba történő bevonása, együvé tartozás, hovatartozás érzésének Idősek számára aktivitást erősítése. megőrző programok Tájékoztatás a szervezése célcsoportokat érintő helyi és térségbeli ellátásokról, szociális támogatásokról, igénybe vehető szolgáltatásokról.

Az idősek aktivitásának megőrzése, célcsoportot megilleti ellátásokról, támogatásokról való tájékoztatás. Az Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete taglétszámának növelése.

6

A térségben lévő szociális Nappali és bentlakásos intézményekbe szociális intézmény létesítése rendkívül nehéz a bejutás, hosszú a várakozási idő.

Nappali, valamint bentlakásos szociális ellátást biztosító intézmény létesítése. Munkahelyek teremtése.

Halmaj Biztonságáért Egyesület megalakulása, az Egyesület fokozott jelenléte a Polgármester közterületeken, veszély esetén,rendőrség riasztása

Klubfoglalkozásokon való részvétel közös Polgármester érdeklődési körű idősek összeismertetése

Szükséglet tájékoztatás, lebonyolítás

felmérés, szervezés, Polgármester

tervezés, engedélyezési Polgármester eljárás, kivitelezés,

2015.06.30.

2018.06.30.

2015.12.31.

2018.06.30.


Polgárőr szervezet mozgósítása, technikai feltételek, emberi erőforrások mozgósítása, önkéntesek bevonása

Hosszú távon eredményes lehet, mert csökkenhet a bűncselekmények száma.


technikai feltételek, Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesületének bevonása, önkéntesek bevonása

Hosszú távon hasznos lehet, mert az idős emberek a nyugdíjas éveiket nem magányosan töltenék, hanem barátok között, kellemes légkörben

Őszi Napsugár Szépkorúak ív, Egyesülete, Szociális Szolgáltató Központ

Az idős korban kialakuló depresszió előfordulásának csökkenése érdekében hasznos.

pályázati forrás

Az intézmény megvalósítását követően lehetővé válik, hogy a településen, valamint a környező településeken élő

jelenléti statisztikák


108

idős személyek nappali, illetve bentlakásos elhelyezése biztosított legyen.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Az intézmény akadálymentesítés Halmaj Községi Önkormányzat e, a megfelelő épületének megfelelő közlekedés akadálymentesítése biztosítása az épületen belül.

Az intézmény megfelelő akadálymentesítés ének megvalósítása,

Felmérés, kivitelezés

tervezés,

Polgármester

2016.12.31.

kivitelezés dokumentumai

A fogyatékkal élő személyek közéletben való részvételének, Halmaj Község ügyei személyes Önkormányzata, intézése saját forrás, érdekében pályázati forrás szükséges az épület akadálymentesítés e

109

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

111

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

112

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Boldizsárné Volcsányi Mária képviselő felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

113

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

114

4. Elfogadás módja és dátuma I. Halmaj község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Halmaj község Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és az 503/2013.(IX.12.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Halmaj, 2013. szeptember 12.

Tóth József polgármester

A Halmaj Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

2013. szeptember 12.

Medvéné Bársony Katalin iskolaigazgató


Zsírosné Becse Gizella mb. óvodavezető


Tóthné Pekár Ágnes Közösségi Ház vezető


Horváth Elemér CNÖ elnök


Gulyás Istvánné egyesület elnöke


Laczkó Katalin védőnő

115

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

HEP részei3 1

2

3

4

5

Aláírás4 6

7

8

9

10

Halmaj Község RÉTE Önkormányzata

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Gárdonyi Géza Általános Iskola Halmaj

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Halmaji Kastély Óvoda

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Petőfi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Őszi Napsugár Szépkorúak Egyesülete Védőnői Szolgálat

1

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 2

117

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Halmaj Község Önkormányzata 2013

Recommend Documents