Helyi Esélyegyenlőségi Program Márianosztra Község Önkormányzata
2013.
Tartalom
- Bevezetés - A település bemutatása - Értékeink, küldetésümk - Célok - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
Jogszabályi hatter
Strarégiai környezet
Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
Gyermekek helyzete, esélyegyenlődége, gyermekszegénység
Nők helyzete, esélyegyenlősége
Idősek helyzete, esélyegyenlősége
Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.
- A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Márianosztra Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. A 280 m tengerszint feletti magasságon fekvő nosztrai pálos kolostor Nagy Lajos király alapította. Máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra. A Börzsöny hegység Nagybörzsöny Márianosztra, illetve az Ipoly közötti része a Nyugat-Börzsöny. Csak a legmagasabb csúcsa, a Nagy-Sas-hegy éri el a 600 m-es magasságot. A többi csúcs valamivel alacsonyabb: Só-hegy (584 m), Kopasz-hegy (538 m), Tolmács-hegy (528 m), Nagy-Koppány (548 m). A márianosztrai medencét nyugat felől szép kúp alakú hegyek szegélyezik. Ilyen a kettős csúcsú, 479 m magas Nagy-Galla, a 313 m magas Zuvárihegy, a 400 m-es Varjú-hegy, illetve az 548 m magas Nagy-Koppány. Mintegy 5-8 kilométerre található a településtól a Duna és Az Ipoly folyó. Márianosztra nem fekszik a fő közlekedési útvonalak mentén, átmenő forgalma kicsi. A Szalkai elágazástól a faluba vezető úton főként a Nosztrára és Kóspallagra igyekvők közlekednek. A településről induló turista útvonalakon a Börzsöny bármely tájára el lehet jutni. A táj növényzetét főként kocsányos tölgy és gyertyán alkotják, számos csodálatos, erdei és réti védett virág tarkítja a börzsönyi erdőket és réteket. Gazdag állatvilágában található szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, réti és király sas, karvaly, és a Magyarországon csak itt élő szalamandra. Márianosztra területén számos tiszta vizű forrás és két patak található. A Rákos-patak különlegessége, hogy az ország területén, egyedülálló módon, folyami rák él benne. Kiemelkedő természeti érték a Kálvária területén található közel 300 éves hársfa sor.
Értékeink, küldetésünk Az önkormányzat az eltelt több mint 20 év folyamán minden lehetőséget megragadott annak
érdekében, hogy a település infrastruktuárlis helyzete javuljon. Ennek eredménye a község vezetékes ívóvízzel, szennyvízelvezető hálózattal, gázhálózattal, telefonnal, kábeltévé és internettel történő ellátása. Közúthálózatának rendbe tétele, aszfaltos utakkal az itt élő családok számára biztosítja a városi ellátás szinvonalát. Helyben óvoda, iskola működik. Az önkormányzat biztosítja az idősek ellátását, a hétközi és hétvégi orvosi ügyeleti ellátást. Biztosított a háziorvosi ellátás.
Célok Értékeink megőrzése és ennek további minőségi fejlesztése. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Márianosztra település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1
A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. – – – – – – – –
gyermekek családok nők idősek romák, szegregátumok fogyatékkal élők munkanélküliek mélyszegények
Önkormányzat rendeletben szabályozza a szociális igazgatást és a gyermekvédelmet. 2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
- Szobi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás alapján látja el az önkormányzat a családsegítést, a gyermekvédelmi alapellátást, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. - A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület tagja az önkormányzat, mely előnyt jelent a pályázatok benyújtásánál, amit önkormányzatunk már kihasznált és szeretne továbbra is kihasználni.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az önkormányzat kezdetektől tagja a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának, melynek keretén belül látjuk el családsegítést, a gyermekvédelmi alapellátást, a szociális étkeztetést a házisegítségnyújtást, az orvosi ügyeletet, valamint az általános iskolai oktatást. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Jelenleg Márianosztra Község Önkormányzata esélyegyenlőségi programmal nem rendelkezik. Nincs tudomásunk arról, hogy szociológiai felmérések, kutatások e tárgyban készültek volna. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az önkormányzat adatai szerint hajléktalan, valamint településszintre bejelentkezett személy nem él. A jövedelmi viszonyok tekintetében a munkanélküliség, és a minimálbéren történő foglalkoztatás gyakorlata a közüzemi számlák kiegyenlítésének, vagy teljes elmaradásának tényét eredményezi, mely a szociális törvény, valamint az önkormányzat szociális juttatásainak adataiból látszik. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A munkanélküliek száma 2011. évben volt a legmagasabb, ekkor a lakónépesség 5,17%-a munkanélküli volt. Az állástalanság legnagyobb mértékben a 21-25, 36-40, illetve a 56-60 év közöttieket sújtja leginkább. A munkanélküliség nem szerinti összetétele a férfiak között magasabb. A 180 napnál régebben munka nélkül lévők a munkanélküliek 51,1%-át teszik ki. A képzettség szerinti megoszlás tekintetében az 8 osztályt, vagy az alatti végzettségűek a munkanélküliek 44,44%-ot teszi ki. Az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 2011. évben 21 fő volt. Nyilvántartott pályakezdő munkanélküli 7 fő szerepel.
Álláskeresők aránya 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
nők 2012 férfiak 2013
összesen2015 2014
2016
2017
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0%
50,0%
40,0%
30,0%
20,0%
10,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
összesen 2014 2015
2016
2017
A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a nyilvántartott álláskeresők számának 2011 évi adatai alapján 35,55% volt.
A Szobi Kistérség hátrányos helyzetű, ezen belül a Budapesttől mért távolság szerint egyre csökken a foglalkoztatáshoz való hozzájutás esélye, mivel csak buszközlekedéssel valamint átszállással lehet megközelíteni a jelentős munkalehetőségeket. Márianosztra speciális helyzetben van a Márianosztrai Fegyház és Börtön jelenléte miatt, mely potenciálisan jó munkalehetőség. Több településről is vannak ingázó munkavállalók. Nehézséget okoz, hogy pont a munkanélküliek csoportjának – tehát jövedelem nélkül maradtaknak – kell Vácra utaznia – átszállással - a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Váci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségére, mivel az utazási költség utánfinanszírozott. Természetesen a helyi munkalehetőségek egyáltalán nem elhanyagolható tényezők a területen, de a regisztrált vállalkozások száma a vizsgált 4 év alatt szinte stagnált. Jellemző a településre, hogy vallási zarándokhely, mely turisztikai szempontból sem elhanyagolható.
2008
regisztrált vállalkozások száma a településen 39
2009 2010 2011
40 42 41
év
Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek üzletek száma száma 5
7
na na 5
na 9 9
A munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások hiányoznak a térségből. A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatására nincs adat. Hátrányos megkülönböztetésre nincs adat.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A regisztrált munkanélküliek arányának növekedésével folyamatosan növekedik az önkormányzatok által folyósított aktív korúak ellátása, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesítettek aránya. Az aktív korúak ellátásában részesülők adatai évközben ingadozó számot mutatnak, a közfoglalkoztatással érintett időszakban kevesebb mértékű.
év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
2008
0
2009
0
2010
5
2011
4
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakásállomány Márianosztra községben 2009 év óta 401 lakással stagnál, az összes közszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosított. Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma 354, árammal 589, vezetékes gázzal 139, és a szennyvízelvezető csatornával rendelkező ingatlanok száma 288. Szociális bérlakással nem rendelkezik a település. Lakhatást segítő támogatások közül - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi törvény alapján folyósítható - lakásfenntartási támogatás szinte az egyetlen lehetőség. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregációval veszélyeztetett területre nincs adat.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A községben működik orvosi alapellátás, védőnői szolgálat nem működik, Szob városa látja el a települést. A szakellátáshoz való hozzáférés is Szobon, vagy a váci Jávorszky Ödön Kórházban valósítható meg. Speciális esetben a Budapesti ellátást igénybevevők vonattal kénytelenek utazni. A Nagymarosi Főtéri Patika Fiókgyógyszertárat működtet a településen. A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés szintén csak Vácon, Budapesten érhető el. A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés szinte kizárólag Budapesten található. Településünkön tartósan beteg, fogyatékossággal élő ember nem él, a közgyógyellátásban részesülők száma 14 fő, a lakosság 1,61 %-a. Ápolási díjban részesültek száma 3 fő, a lakosság 0,34%-a. Mindkét ellátás tekintetében 2013. január 01. napjától az eljárás lefolytatására, illetve a hatósági nyilvántartás vezetésére illetékes szerv a Pest Megyei Kormányhivatal Szobi Járási Hivatala, melynek megközelítése 15 perc autóbusszal. A település rendelkezik sportpályával, valamint tornateremmel. sportprogramokhoz való hozzáférés bárki számára elérhető. A hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére nincs adat.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Etnikai konfliktusokra nincs adat. Karitatív tevékenységet folytató civil szervezet nem működik a településen.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nemzetiségi Önkormányzat nem működik a településen.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkanélküliség aránya nő
Közfoglalkoztatás megtartása, kiszélesítése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A település lakossága 2011. évben 869 fő. 0-2 évesek 21
3-14 száma 159
évesek 15-17 száma 32
évesek 18-60 éves korig 485
60-x éves korig 172
Márianosztrán 1 óvoda működik 35 férőhellyel, 1 csoporttal, 28 fő beíratott gyermekkel 2 fő óvodapedagógus foglalkoztatásával. A településen 25 fő 3-6 éves korú gyermek él. A Márianosztrai Általános Iskola 4 alsó tagozatos osztállyal, valamint 3 felső tagozatos osztállyal működik, a településen 95 általános iskoláskorú gyermek él.
Rendszeres kedvezmények 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
0 2008
2009
2010
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Középiskola Szobon, illetőleg Vácon vannak a legközelebb. Védelembe vétel 2011. évben 1 alkalommal keletkezett, bármely okból veszélyeztetett kiskorúak száma 21 fő. Hátrányos helyzetű gyermek – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek -száma 2012. évben 34 fő volt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül 6 fő óvodás korú és 28 fő általános iskoláskorú. Nyári gyermekétkeztetésre igénylés hiányában nem működik a településen. A z óvoda és az általános iskola csatlakozott az egészséges táplálkozás programhoz. Baba-mama klub, Nagyi-Unoka torna, valamint Szexuális Felvilágosító program működik a településen.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
2008
27
1
35
1
29
2009
27
2
35
1
33
2010
26
1
35
1
25
2011
25
1
35
1
28
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregáció nincs a településen.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A házi- és gyermekorvosi, valamint védőnői ellátás heti két alkalommal biztosított a településen. Nyári gyermekétkeztetés igénylés hiányában nem működik a településen. A családsegítést és gyermekjóléti alapellátást a Szobi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás alapján látja el az önkormányzat. A településen sem a pozitív sem a negatív diszkriminációra nincs adat.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
Gyógypedagógus, iskolapszichológus nincs a településen. Logopédiai illetve nevelési tanácsadás – gyermekpszichológussal - Szobon működik.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Helyben lévő, vagy atipikus foglalkoztatás hiánya
Munkaügyi Központ információ javítása
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Márianosztrán élő 15-64 év közötti női lakosság 4%-a munkanélküli, mely alig változó számú adat. Szintén alig változó adat a 3 éven aluli lakosság száma is, mely felveti azon problémát, hogy a Gyes lejárta után a munkavállalás megnehezül, illetőleg a gyermek ellátása miatti atipikus foglalkoztatási formák hiányoznak a térségből. A álláskereső nők 52,63 %-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, pályakezdő nincs.
Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év
2008 2009 2010 2011
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
288 287 287 336
254 247 251 365
269 265 265 310
234 226 228 346
19 22 22 26
20 21 23 19
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Bölcsődei ellátás nincs a településen, viszont óvodával és általános iskolával rendelkezik a település. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Háziorvos és védőnői szolgált heti két alkalommal működik a községben. Szakrendelés Szobon, illetve Vácon érhető el. Baba-mama klub működik a településen. Az óvoda és az általános iskola csatlakozott az egészséges táplálkozási programhoz. A településen 2 alkalommal egészségnapot tartottunk. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nincs adat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok otthona Budapesten érhető el. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A polgármester több választási ciklus óta férfi. A képviselő-testületben 4 fő képviselőből 3 fő nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nincs adat. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Atipikus foglalkoztatási formák hiánya
Munkaügyi Központ információcsere javítása
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A teljes lakosság 14,27 %-a 65 év feletti, a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők 272 fő. A 0-14 éves lakosság lassú csökkenését és a 65 év feletti lakosság növekedését még meg lehet fordítani (az élve születések száma 2011. évben 9 fő, az elhalálozások száma 12 fő, a 0-14 éves lakosság a 4 vizsgált év alatt 12 fővel csökkent – legnagyobb és legkisebb érték közti különbség alapján-, a 65 év feletti lakosság 5 fővel növekedett ). nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 119 127 122 120
év 2008 2009 2010 2011
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 157 150 149 152
összes nyugdíjas 276 277 271 272
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Foglalkoztatás számadataira vonatkozóan nincs nyilvántartás. A munkanélküliség az 50-60 év közötti korosztályt is sújtja, a munkanélküliek 13,33 %-át teszik ki. Ezen korosztály elhelyezkedésének nehézségei társadalmilag jelentkezik, így aki teheti a nyugdíjszerű ellátásokat veszi igénybe, a 60 év feletti lakosságszám: 172 fő, a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma: 272 fő. Regisztrált munkanélküliek száma fő 39 43 45 45
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 1 5 6 6
% 3% 12% 13% 13%
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Egészségügyi alapszolgáltatás és szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított. Szociális étkezés és házi segítségnyújtás működik a településen, a Szobi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A nyilvántartás nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy a könyvtár látogató, vagy egy-egy rendezvény látogató milyen korosztályból kerül ki, a könyvtárlátogatás száma: 1.779,- fő, rendezvényen való részvétel 159,- fő. A Községi Közművelődési Könyvtárban működik eMagyarország Pont.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A Nagyi-unoka tornát kivéve sajátos igényeket kielégítő programok nem működnek a településen.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
50 éven felüliek foglalkoztatásának növelése
Munkaügyi Központ által nyújtott támogatásokról való tájékoztatás hatékonyabbá tétele
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 2 fő fogyatékkal élő személy lakik a településen, foglalkoztatásuk a térségben szinte lehetetlen. A fogyatékosokat segítő és ellátó intézmények, szolgáltatások, programok hiányoznak a térségből. Legközelebb Vácon működik Mozgáskorlátozottak Egyesülete.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A mozgáskorlátozottak pénzbeli támogatása jogszabályváltozás miatt megszűnt, a parkolási igazolványokat a Szobi Járási Hivatal Okmányirodája állítja ki, a gépjármű átalakítási és szerzési támogatásra vonatkozó eljárás teljes mértékben átkerült a Pest Megyei Kormányhivatalhoz.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek nem teljes körűen akadálymentesítettek. A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított, akadálymentesített. Márianosztra község hivatalos honlapja akadálymentesített. A közlekedés nem akadálymentesített.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A középületek, és közlekedés akadálymentesítése
Pályázatok benyújtása akadálymentesítésre
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Főtéri Nagy Lajos Király Íjászai, valamint a Márianosztráért Közhasznú Egyesület
A Márianosztráért Közhasznú Egyesület alapítói lelkes helybéli civilek, akiket szülőföldjük, lakóhelyük iránti szeretetük indított arra, hogy civil szervezetet hozzanak létre a következő, Alapszabályban megfogalmazott célokkal:
Márianosztra település és környéke természeti és épített értékeinek bemutatása, védelme; az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés;
A község kulturális, művészeti életének fejlesztése, bemutatása;
Terület és településfejlesztés; a község külső képének továbbfejlesztése...
Hagyományok ápolása, a honismereti munka segítése, a község törtélnelmi múltjának kutatása, feltárása, az ezzel kapcsolatos eredmények bemutatása;
Részvétel a falunapok megrendezésének munkájában;
Egészséges életmód...Programok szervezése;
Színjátszókör működtetése;
Ifjúsági és felnőtt tömegsport támogatása.
A fentiek megvalósítása érdekében pályázatok írása és benyújtása, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése.”
Az Egyesület működésének hatásköre: országos. Az Egyesület, és céljaink a támogatása általában tagdíjakból, szponzorok segítségével és pályázati forrásokból valósul meg. Az egyesület tagsága meglehetősen vegyes összetételű: helyi lakosok, érdeklődők a kultúra, sport területéről, turisztikai magánvállakozások vezetői, üzlettulajdonosok, intézményvezetők, kézművesek, helyi termelők, pedagógusok. Márianosztra zarándokhely, a Pálos rend Kegytemploma a Márianosztrai Fegyház és Börtön udvarán található. A település a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának tagja.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Munkaügyi Központ támogatásairól való információk hatékonyabb áramlása, közfoglalkoztatás megtartása és kiszélesítése Munkanélküliség aránya stagnál, illetve nő A Munkaügyi Központtal való kapcsolattartás elektronikus úton való teljesítéséről szóló információ közzététele A családok anyagi helyzetét a foglalkoztatás A rendszeres gyermekvédelmi javításával lehet elérni, ezért a Munkaügyi kedvezményben részesülők száma nő Központ információinak hatékonyabb áramlása szükséges A Munkaügyi Központ támogatásairól szóló Az idősödők munkanélküliségének aránya információk áramoltatásának javítása nő, Pályázat benyújtása akadálymentesítés Közintézmények megközelítése megvalósítására Munkaügyi Központ támogatásairól való információk hatékonyabb áramlása, Tartós munkanélküliek száma nő, atipikus közfoglalkoztatás megtartása és foglalkoztatás nincs kiszélesítése Közintézmények megközelítése
Pályázat benyújtása megvalósítására
akadálymentesítés
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ, vállalkozások
Önkormányzat,
helyi
Gyermekek
Munkaügyi Központ, vállalkozások
Önkormányzat,
helyi
Idősek
Munkaügyi Központ, vállalkozások
Önkormányzat,
helyi
Nők
Munkaügyi Központ, vállalkozások
Önkormányzat,
helyi
Fogyatékkal élők
Önkormányzat
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák …………………………… Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők………………… Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek……………. Folyamatosan odafigyelünk az idősek…………… Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén…………… Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők…………
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,
forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …
2
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Márianosztra polgármestere felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
