Helyi Esélyegyenlőségi Program. Mogyoróska Község Önkormányzata 2013

Helyi Esélyegyenlőségi Program Mogyoróska Község Önkormányzata

2013.

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A település bemutatása ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Értékeink, küldetésünk ............................................................................. 9 Célok ................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................. 12 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......... 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénységHiba! A könyvjelző 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 73 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................... 79 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .................................... 85 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................... 87 1. A HEP IT részletei .............................................................................. 88 4. Elfogadás módja és dátuma............................................................... 102

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kazincbarcika Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

A település bemutatása Mogyoróska szinte még érintetlen természeti szépségű környezetben, a vadregényes Zemplénihegység szívében helyezkedik el. Falunkra a zempléni hegyvidék második legmagasabb hegye a Magosa (734 m) tekint le, panorámáját a falut körülölelő hegyek, erdőségek és a REGÉCI VÁR látképe adja. Mogyoróska egy erdőtelkes ún. irtványtelepülés, ami azt jelenti, hogy erdőterületek kiirtásával a középkorban létesült. Első oklevélszerű említése 1363-ból való. A korabeli viszonyok között a „településfoglalás” a következőképpen rekonstruálható: a területek akkori birtokosa egy meghatározott, „kiirtott” erdőterület benépesítésére megállapodást kötött egy „vállalkozóval” (kenéznek, soltésznak is nevezték), akik rendszerint a Kárpátok hegyvidéki régióiból származó ruszinok (ruténok) voltak. A megbízott gyűjtötte össze a letelepülni vágyókat, majd az új faluhelyet velük népesítette be. Egy ilyenfajta vállalkozás rengeteg kockázatot hordozott magában, ugyanakkor a „vállalkozó” munkája ellentételezéseként elnyerte az új falu bírói tisztét, s emellett telkeket és különféle iparűzési jogokat is kaphatott. Egy-egy új erdőtelkes település általában néhány évig mentes volt az adófizetéstől, de minden egyéb földesúri tehertől is. Mogyoróska településtörténete szorosan kapcsolódik a Regéci váruradalom történetéhez. A középkori eredetű Mogyoróska a 17.-18. század fordulóján – a környező településekhez hasonlóan – csaknem kihalt, így a 18. század első felében a Regéci uradalom akkori ura, a német Trautson herceg a hiányzó munkaerő pótlására kárpátaljai ruszinokkal telepítette újra Mogyoróskát (Baskót és Komlóskát hasonlóan). A millennium idején (1896) készült felmérés szerint Mogyoróska 50 házból állt, 269 magyar ajkú lakossal, és a településhez 269 hold szántó, 32 hold kert, 166 hold rét, 91 hold legelő és 2154 hold erdő tartozott. A felmérésekből kiderül, hogy addigra az eredetileg ruszin többségű faluközösség feloldódott és magyarnak tekintették magukat. A település mai arculata nagyon sok hagyományos elemet megőrzött eredeti formájából: az egyetlen utca a település tengelye, a belterület házaihoz ún. szalagparcellák csatlakoznak, amit az erdősült zóna követ. A település csekély belterületét kiterjedt külterület övezi. A külterület teljes termőterületének jelentős része (kb. 70%-a) erdősült, ami mind turisztikai, mind tájesztétikai, mind erdő- és vadgazdálkodási szempontból a település egyik legfőbb értéke. Magyarországon kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek, a rég múlt időknek. Aki távol akar lenni a nagyvilág zajától és útra kel Mogyoróskán a történelemben, a természetben, aki egy időre otthon tudja hagyni a stresszes helyzetekkel, szorító idővel teli mindennapokat, az részese lehet az oly ritkán megteremthető összetartozás érzésének.

A környéken 10 forrás létezése ismeretes. A 624 m magas sziklaszirten épült regéci vár lenyűgöző látványában gyönyörködhetünk. A Regéci Vár a túrázók kedvelt célpontja, melynek megmászásával, meghódításával páratlan látványban részesülnek: csodálatos a naplemente, tiszta időben látni lehet a messzi Tátra havas csúcsait, a Zempléni-hegység legmagasabb pontját a Gergely-hegyet (783 m), lenn, a közeli völgyekben kanyargó Hernádot, mely a kajakozók, kenusok, vadvízi evezősök kedvelt folyója. A várrom területe botanikai és zoológiai tekintetben is értékes terület, a falak és sziklák számos ritka növénynek adnak otthont. Közel 200 fás-, és lágyszárú növényfaj él a várhegyen. A ritka fajok közül kiemelendő a leánykökörcsin, az északi fodorka és a rózsás kövirózsa. Sok a védett madár, mint pl. a kékfutrinka és a havasi szürkebegy. Geológiai szempontból különlegesnek tekinthető a várhegy északnyugati lábánál kiöblösödő hirdokvarcittelér, amely a hosszan elnyúló utóvulkáni tevékenységre utal. Mogyoróskán és környékén sok olyan állat él, amely hazánk más területein igazi ritkaság. Ilyen pl. színjátszó lepke, folyami rák, petényi márna, alpesi gőte, császármadár, uhu, uráli

4

bagoly. Az emlősök közül a gímszarvas, őz, muflon és a vaddisznó északi-kárpáti illetve erdélyi változatai található nagy számban, így a vadászok által is gyakran látogatott hely. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő

Változás

77 75 71 70 78 NA NA Forrás: TeIR

97% 95% 99% 111% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 44

férfiak 40

összesen 84

nők 52%

férfiak 48%

7 0 15 0 22

6 1 21 1 11

13 1 36 1 33

54% 0% 42% 0% 67%

46% 100% 58% 100% 33%

5

Az adatokat elemezve a 0-tól 64 éves korig a nők és férfiak aránya között nem nagy eltérés mutatkozik. 65 év fölött a nők aránya magasabb.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 NA 0 2008 33 14 2009 34 11 2010 33 11 2011 33 13 2012 NA NA 2013 NA NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) #ÉRTÉK! 235,7% 309,1% 300,0% 253,8% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

6

A táblázat adataiból látható, hogy a települést- lakosság életkorát tekintve- az elöregedés jellemzi. Az öregedési index 2008-tól 2011-ig magas értékeket mutat.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 4 2009 1 2010 3 2011 4 2012 NA 2013 NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

6 7 5 1 NA NA

-2 -6 -2 3 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

A belföldi vándorlást mutató táblázatot vizsgálva azt vehetjük észre, hogy 2008-tól 2010-ig az elvándorlások száma meghaladja az állandó jellegű odavándorlások számát. 2011-ben az állandó jellegű odavándorlás mutat növekedést.

7

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 1 2009 0 2010 1 2011 1 2012 NA 2013 NA Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 2 2 1 1 NA NA

természetes szaporodás (fő) -1 -2 0 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Természetes szaporodás évenkénti alakulásának összevetése 2008-tól-2011-ig. A településen a halálozások száma 2008-tól 2009-ig magasabb volt, 2010-től a természetes szaporodás stagnált.

8

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra - függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: az

egyenlő

bánásmód

követelményének

érvényesítésére

a

helyi

önkormányzat

döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; a lakóhelyi szegregáció felszámolására; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Alapvető

követelmény

az

esélyteremtő

tevékenység,

valamint

ennek

tervszerű

dokumentálása a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásával és megvalósításával. Mindig a helyzet megismerése, a fontosabb problémák feltárása a kiindulópont. Ezt követően a lehetséges faktorok számbavétele, feladataik megjelölése következik. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a helyzetelemzés mellett a legtöbb, amit tehetünk, hogy képzett és felkészült, a probléma iránt érzékeny, elkötelezett együttműködő partnerek hálózatát alakítjuk ki.

9

Mogyoróska Község Önkormányzatának célja, hogy a község teljes lakossága számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet minden területén. Ezen célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében került kidolgozásra a Település Esélyegyenlőségi Programja. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő célés

feladat-meghatározásokat,

valamit

azok

megvalósításának ütemezését

és

főbb

paramétereit. A Települési Esélyegyenlőségi Programunk egyik legfőbb célja, hogy megfogalmazza és célkitűzésein és feladatrendszerén keresztül megvalósítsa az egyenlő bánásmód, és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását a hátrányos helyzetű csoportok számára, különösen a településünkön érintett csoportok:

- pályakezdő fiatalok, - munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - alacsony iskolázottságú személyek, - időskorú személyek, - roma származású személyek és a - nők számára.

10

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Mogyoróska település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Az esélyegyenlőségi csoportokat egyaránt érintik a helyi szabályozások. Ilyen a településrendezési tervek, a helyi és térségi közoktatási koncepciók, az önkormányzat, önkormányzati társulások és járás működési szabályzatai és tervei. Programjaink és szabályzataink elkészítése során kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség érvényesítésére, a diszkrimináció kirekesztésére valamint a társadalmi helyzet javítását célzó feladatokra.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

12

A települési esélyegyenlőségi program a települési önkormányzati dokumentumokkal, szabályozásokkal és programokkal egyetértésben készült. Elemzésünk és stratégiánk tervezése során a helyi és térségi adottságokat, jellemzőket és előírásokat figyelemmel kísértük. - Mogyoróska településrendezési terve (Településszerkezeti Terv) - Gazdasági program - Önkormányzati fenntarthatósági terv - Szervezetfejlesztési terv - Kommunikációs terv

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A Gönci járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gönc. Területe 549,60 km², népessége 18 722 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Gönc és Abaújszántó) és 30 község tartozik hozzá. Településeinek nagy része az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozott 2012-ig, de az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségtől is kerültek ide községek. A Gönci járás az 1950-es járásrendezés előtt is létezett, de a 19. század végétől Abaújszántó volt a székhelye. Gönc 1921 és 1950 között volt járási székhely (1938–1939 kivételével), de ebben az időszakban nem tartozott hozzá a különvált Abaújszántói járás, amely viszont egészen 1962-ig fennállt.

Települései Település

Rang

Kistérség

(2013. július 15.)

(2013. január 1.)

Népesség (2012. január 1.)

Terület (km²)

Gönc

járásszékhely város Abaúj-Hegyközi

1 951 37,27

Abaújszántó

város

Abaúj-Hegyközi

3 088 47,36

Abaújalpár

község

Encsi

Abaújkér

község

Encsi

76

8,48

667 17,28

13

Település

Rang

Kistérség

(2013. július 15.)

(2013. január 1.)

Népesség (2012. január 1.)

Terület (km²)

Abaújvár

község

Abaúj-Hegyközi

206

7,35

Arka

község

Abaúj-Hegyközi

73

9,49

Baskó

község

Abaúj-Hegyközi

183 29,63

Boldogkőújfalu

község

Abaúj-Hegyközi

544 10,98

Boldogkőváralja

község

Abaúj-Hegyközi

1 084 22,00

Felsődobsza

község

Szikszói

882 15,23

Fony

község

Abaúj-Hegyközi

343 40,56

Gibárt

község

Encsi

374

5,33

Golop

község

Szerencsi

523

9,43

Göncruszka

község

Abaúj-Hegyközi

623 16,69

Hejce

község

Abaúj-Hegyközi

268

9,52

Hernádbűd

község

Encsi

135

5,91

Hernádcéce

község

Abaúj-Hegyközi

210

9,91

Hernádszurdok

község

Abaúj-Hegyközi

178

4,48

Hidasnémeti

község

Abaúj-Hegyközi

1 062 16,07

Kéked

község

Abaúj-Hegyközi

171 13,01

Korlát

község

Abaúj-Hegyközi

295

Mogyoróska

község

Abaúj-Hegyközi

78 19,17

Pányok

község

Abaúj-Hegyközi

47

8,46

Pere

község

Encsi

333

9,53

Regéc

község

Abaúj-Hegyközi

100 27,21

Sima

község

Abaúj-Hegyközi

25

7,91

4,88

14

Település

Rang

Kistérség

(2013. július 15.)

(2013. január 1.)

Népesség (2012. január 1.)

Terület (km²)

Tállya

község

Szerencsi

Telkibánya

község

Abaúj-Hegyközi

555 46,82

Tornyosnémeti

község

Abaúj-Hegyközi

445 14,06

Vilmány

község

Abaúj-Hegyközi

1 348 12,51

Vizsoly

község

Abaúj-Hegyközi

786 18,40

Zsujta

község

Abaúj-Hegyközi

164

1 905 37,94

6,73

Története A Gönci járás egyike volt Abaúj illetve Abaúj-Torna vármegye járásainak már a 19. század előtt is, de a járások székhelyének 1886-ig a (fő)szolgabíró mindenkori lakóhelyét tekintették, így az változó volt. A vármegyéknek csak 1886 után kellett állandó székhelyeket kijelölniük, ekkor a Gönci járás székhelye Abaújszántó lett. Ennek területe kisebb volt a 2013-ban újraalakult járásénál, melynek egyes települései északon a Kassai és a Hernádzsadány székhelyű Füzéri járáshoz tartoztak, délen pedig Zemplén vármegye Szerencsi járásához. Az egykori járásból viszont délnyugaton néhány község a Szikszói járásba tartozik 2013-tól. Gönc 1921-ben lett járási székhely, amikor a trianoni békeszerződés nyomán a közigazgatási beosztást hozzá kellett igazítani az új országhatárokhoz. Ekkor a nagyrészt csehszlovák uralom alá került Füzéri és Kassai járások Magyarországon maradt részét összevonták a Gönci járással, amit egyúttal kettéválasztottak. Ettől kezdve a Gönc székhelyű északi rész (az újonnan ide került községek, valamint Gönc és néhány közeli község) neve lett Gönci járás, míg a régi székhely körüli déli rész az Abaújszántói járás elnevezést kapta, mindkettő az ország legkisebb járásai közé tartozott, és együttes területük nagyjából megegyezett a 2013ban kialakított Gönci járáséval. Ez az állapot, Abaújszántó és Gönc párhuzamos járási székhely szerepköre ezután rövid megszakítással 1950-ig fennmaradt. Amikor az első bécsi döntéssel az országhatár északabbra került, a Gönci járáshoz csatolták az egykori Füzéri járás újból Magyarországhoz került községeit, székhelyét ismét Hernádzsadányba helyezték, elnevezését pedig Füzér–gönci

15

járásra változtatták. Ez a megoldás azonban átmenetinek bizonyult, a következő évben a járás elnevezése, székhelye és határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba, a korábban Csehszlovákiához tartozó községeket pedig átcsatolták a Kassai járáshoz. A Gönci járás az 1950-es járásrendezés során megszűnt, területét az Abaújszántói és a korábban Zemplén vármegyéhez tartozó Sátoraljaújhelyi járás között osztották fel. A 2013-tól a Gönci járáshoz tartozó települések 2012-ig nagyrészt az Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartoztak, néhányuk az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói kistérségből került ide.

Közös hivatal

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ának (1) bekezdése alapján - összhangban Hidasnémeti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 292/2012. (XI.28.) önkormányzati határozatában, Hernádszurdok Község Önkormányzat Képviselőtestületének a 61/2012. (XI.28.) önkormányzati határozatában, Tornyosnémeti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 160/2012. (XI.28.) önkormányzati határozatában, Zsujta Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 30/2012. (XI.09.) önkormányzati határozatában, kinyilvánított szándékával - 2013. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, Hidasnémeti

központtal.

Telephelyként működik tovább a Tornyosnémeti, Hernádszurdok és Zsujta Kirendeltség. A székhely és a telephely közvetlenül a jegyző vezetése alatt állnak.

A feladatok, felelősségi körök részletezését a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal tekintetében az irányító szervet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a alapján megillető jogok és kötelezettségek Hidasnémeti Községi Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik.

Az

egyes

önkormányzatok

képviselő-testületei

a

Hivatal

bevételeiről,

kiadásairól, engedélyezett létszámáráról - a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselőtestületi ülés előtt - együttes testületi ülésen döntenek. Az adott település polgármesterének egyetértése

szükséges

az

adott

településen

működő kirendeltség köztisztviselője, 16

alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához. A közös önkormányzati hivatal felépítése: egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik, Mogyoróska

Községben

állandó

kirendeltséget

működtet,

melyek

munkarendje

megegyezik a közös önkormányzati hivatal munkarendjével. Hernádszurdok és Zsujta Községben ideiglenes jelleggel ügyfélfogadást, Mogyoróska kirendeltségen biztosítani szükséges az alábbi ügytípusok ellátását, különösen: szociális és gyermekvédelmi ügyek, közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztráció, anyakönyvi, hagyatéki ügyek, pénztári ki-, befizetések, valamennyi kirendeltségen biztosítani szükséges a képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív teendők ellátását, a fentiekben fel nem sorolt ügytípusok a munkaszervezés célszerűségét figyelembe véve elláthatók a székhelyen és a kirendeltségeken is.

A közös önkormányzati hivatal létszáma mindösszesen 8 fő: jegyző: 1 fő köztisztviselők: 7 fő, ebből: Hidasnémeti székhelyen: 6 fő 8 órában Tornyosnémeti Kirendeltségen: 1 fő 8 órában A Közös hivatal működési és szabályzati rendszerében foglalt esélyegyenlőséget érintő programokkal a települési esélyegyenlőségi programunk összhangban van, tekintettel a szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb ügyekre egyaránt.

17

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet melléklete meghatározza az egységesen rendelkezésre álló statisztikai mutatókat a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, illetve meghatározza azok forrását is. A jogszabály a mutatók forrásaként az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (a továbbiakban: TeIR) jelöli meg.

A TeIR web alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai az Interneten keresztül érhetőek el. Az országos, területi (regionális, kiemelt térségi, megyei, kistérségi) és települési szervezetek a TeIR egységes adatbázisához az alkalmazási rendszeren (felhasználói felületen) keresztül csatlakoznak.

A TeIR adatbázisa általában 2011. évig tartalmazza az adatokat, ez azonban az egyes területenként eltérő lehet. Ahol volt saját információ, ott a 2012. évi adatokkal ki tudtuk egészíteni az egyes táblázatokat. A 2011. évi népszámlálás adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részéről történő feldolgozása még nem teljes körűen történt meg, ezért ezen adatokat csak részben tudtuk felhasználni.

A TeIR adatbázisa mellett szükséges volt felhasználni más forrásokat is. Az adatok gyűjtésében, adatszolgáltatásokban – az önkormányzat saját adatbázisa is segítséget nyújtott.

18

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy helyzetükön önerőből változtassanak. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni – az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül – pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség jellemző a legtöbb romára közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely nagy valószínűséggel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól. Az egyre erősödő társadalmi feszültségek és az ezzel párhuzamosan megszaporodó radikális és szélsőséges megnyilvánulások is mutatják, a roma lakosság társadalmi integrációja ma sürgetőbb feladat, mint valaha. A helyzettel történő őszinte, közhelymentes szembenézés, valamint a felelős döntéshozatal is kiemelt feladat. A romák széleskörű társadalmi kirekesztődésének erősödése az etnikai feszültségek kezelhetetlen mértékű kiéleződéséhez vezethet, egyszersmind súlyosan visszavetheti a település és az egész ország gazdasági teljesítőképességét. Gyakori tévhit, hogy a romák (érdemtelenül) túltámogatottak, ezzel szemben kutatások igazolják, hogy sem a helyi, sem az országos hatáskörű különböző fejlesztési programokban nincs kellő mértékben reprezentálva a roma lakosság, sőt a célzottan romáknak szánt források is sokszor alacsony hatásfokkal érik el a célcsoportot. A helyi esélyegyenlőségi program éppen abban segíthet, hogy megmutassa milyen eszközök egymásra építésével lehetséges valódi eredményeket elérni akár anélkül, hogy arra jelentős külön forrást biztosítanának. A települési önkormányzatnak esélyegyenlőségi programja tervezésekor nem csak arra kell ügyelnie, hogy miként javítsa célprogramokkal, vagy többségi programokba történő integrálásuk révén a romák lakhatási, oktatási, szociális és egészségügyi helyzetét: olyan beavatkozásokat szükséges terveznie, amelyek egyszersmind oldják a romák kirekesztettségét

19

is. Nem elég tehát például betonúttal ellátni a „roma telepet”, szükség van a szegregációból történő kitörés útjainak megkönnyítésére is. Még a legjobban előkészített programok sem fogják elérni hatásukat, ha maguk a romák nem kapcsolódnak be a programok előkészítésétől a végrehajtásig minden szinten. A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezethet. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete,

20

ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember roma. Az viszont kijelenthető, hogy a romák élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény. A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. _ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez

tartozása,

társadalmi

származása,

vagyoni

helyzete

miatt

részesül

kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat

21

lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. Egy százaléknál is kevesebb roma tanul ma a hazai egyetemeken és főiskolákon a legfrissebb adatok szerint. A legfeljebb érettségizett romák aránya is mindössze csak 3,2 százalék a népcsoporton belül, szakmunkás-bizonyítványig 16,6 százalékuk jut el. A roma népesség 80,2 százaléka legfeljebb 8 általánossal, vagy azzal sem rendelkezik. A foglalkoztatási adataik ennek megfelelőek: miközben 1987-ben még 62 százalékuknak volt állandó munkája, addig 1994-ben már csak 22,6 százaléknak, és ez még tovább csökkent 2003-ra, amikor a munkaképes korú cigányoknak már csak 21 százaléka rendelkezett munkahellyel. Azok a romák, akik az 1990-es évek elején voltak kisgyerekek, ma már egyetemre járhatnának, vagy éppen adófizető munkavállalók lehetnének. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne akadályozza a tudás, a szakképzettség és a készségek hiánya, versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és alkalmazkodóképességének folyamatos fejlesztését kívánja meg, amit az egész életen át tartó tanulás kereteinek kialakítása biztosíthat. Ehhez javítani kell az oktatás és képzés minőségét, erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, és biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. A munkaerő egészségi állapota szintén kulcseleme a versenyképességnek. A társadalmi beilleszkedés elősegítésének, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének és leküzdésének fontos eszköze a munkaerő-piaci részvétel, a foglalkoztatás. Ahhoz, hogy mindenkinek esélye legyen a munkaerőpiacon való részvételre, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, valamint a szociális szolgáltatások területén egyaránt erőfeszítéseket kell tenni a kirekesztés megelőzésére. A hátrányos helyzetű emberek – a roma népesség, a hátrányos helyzetű térségben élők, a fogyatékkal élők – helyzetének javításához az oktatási lehetőségekhez, a szociális szolgáltatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség tekintetében tapasztalható regionális különbségek csökkentése is szükséges. Minden embernek megvolt/van az egyéni arculata a teljesítőképességét illetően. A rossz kedélyállapot, a céltalanság és a remény elvesztése legalább olyan veszélyes, mint egy halálossá is válható ragályos betegség. Az állam-szocialista gazdasági struktúrák lebontása, a mindenkire kiterjedő állami gondoskodás megszűnése, a képességek, készségek és tudásformák piaci leértékelése nagyon sok ember - közte a cigány kisebbség többségét - a teljes leszakadás, a reménytelenség helyzetébe sodorták40. A munkalehetőség elvesztése az

22

adósságcsapdát, a lakhatás elvesztésének veszélyét, a társdalomból, a munkamegosztásból való kiszorulást, az ebből adódó emberi együttműködési, érintkezési kapcsolatok drasztikus felszámolását, a szociális válságot is jelentette. Ma Magyarországon, a tanulás, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés a felemelkedés szinte kizárólagos útja azok számára, akik az elmúlt években, a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak. Az esélyteremtés tehát morális kötelesség is. Mivel nem lehet regisztrálni a romákat, így számadatunk nincs, ezért becslések és körülbelüli adatok állnak rendelkezésünkre, illetve korábbi mérésekből tudunk csak kiindulni. Nincs abszolút igazság, a halak a víz felett, az emberek a víz alatt nem jutnak levegőhöz. A cigányok azok közé kerültek, akik elvesztették korábbi, alacsony szinten meglévő létbiztonságukat. A korábban „megszerzett” alacsony végzettség sem a többségi akarat kényszere volt, hanem ez a példakép öröklődött.

Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fő, vagyis a lakosság 4%- a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. Magyarország nemzetiségei: bolgárok, cigányok/romák, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok. A romák helyzetének megismerésére vonatkozó információk ügyében a kistérségben lévő a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok fogalmazták meg a véleményeiket. Nagyobb támogatást nem kapnak az önkormányzatoktól – elmondásuk szerint -, így ők sem tudják a hozzájuk forduló romákat segíteni céljaik elérésében. Két fő tevékenységet tudnak megvalósítani általában a szegényes költségvetésből, melynek egyike az ételosztás, a másik ruhaosztás. Kiállítják a roma hovatartozást igazoló okiratot, amivel a tanulók ösztöndíjra tudnak pályázni. A kistérségben élő romák között vannak olyanok, akik korábban még nem láttak maguk előtt olyan mintát, amit érdemes lett volna követniük, igazán még nem is tudtak asszimilálódni. „Igaz legtöbb kisgyermek tiszta és rendes ruhában jár, azzal nincs probléma, de a tanulás fontosságát még nagyon sokan nem ismerték fel. A szülők hozzáállásán nagyon sokat kellene változtatni, mert igazán ők felelnek gyermekeik fejlődéséért. A kistérségben lakó roma

23

családok között sokan nem viszik gyermekeiket óvodába a kis csoporttól kezdve. Sajnos sokan az utolsó évben íratják be óvodás korú gyereküket, mert ekkor már kötelező.” A tanórán kívüli foglalkozásokkal versenyképesebbé, színvonalasabbá teszik az oktatást. Az intézményekben színvonalas oktatásban részesülnek a nebulók. A szülők oldaláról nagymértékben érzékelhető a diszkrimináció. Sajnos a sztereotípiákat nagyon nehezen lehet megváltoztatni. A roma szülők között is vannak olyanok, amelyek gyermekeik tanulmányait nem követik figyelemmel. Erősebb az érdeklődés az alsóbb osztályokban. Ott még tud a szülő segíteni és ezt többen meg is teszik. A szülői értekezletekre, illetve a fogadóórákra sajnos nem rendszeresen járnak, de ahol van IPR-s program, ott a program keretében negyedévente szöveges értékelést kapnak gyermekeikről. Ha az oktatástól eltávolodva a munkavállalást nézzük, akkor tapasztalható, hogy a munka lehetősége nagyon korlátozott a dolgozni akaró romák számára, így jelentős részük munkanélküli segélyt vesz igénybe. A közfoglalkoztatottak nagy %-a roma származású, mert nincs versenyképes végzettségük. Sőt a legnagyobb gondot a felnőtt romáknál a végzettség hiánya jelenti. A felnőtteket nem lehet és nem is akarják meggyőzni a szakmák erejéről, hogy jobb életet, magasabb egzisztenciát tudnak így családjuknak biztosítani.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A jövedelem és a vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4.§-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában.

a)15 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

24

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b)16 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább.

Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre

25

jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

14

22

36

3

21,4%

0

0,0%

3

8,3%

2009

14

19

33

4

28,6%

0

0,0%

4

12,1%

2010

15

20

35

2

13,3%

0

0,0%

2

5,7%

2011

15

23

38

1

6,7%

1

4,3%

2

5,3%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

NA

#ÉRTÉK!

NA

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

2013

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

NA

#ÉRTÉK!

NA

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresők aránya 30,0%

25,0%

20,0%

15,0%

10,0%

5,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

összesen

2014

2015

2016

2017

26

A nyilvántartott álláskeresők között a nők száma a férfiakhoz képest kiemelkedő. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2012

3

4

2

2

#ÉRTÉK!

0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 33,3% 0 0,0% 1 33,3% 1 33,3% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 0 0,0% 1 25,0% 1 25,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 25,0% 1 25,0% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 50,0% 1 50,0% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 1 50,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 50,0% 0 0,0% 0 0,0%

NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők száma (fő) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

27

Az 50 év feletti korosztályban a regisztrált munkanélküliek száma stagnál, mert életkorukból és egészségügyi állapotukból adódóan nehezebben tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi 2008 3 0 3 1 0 2009 4 0 4 1 0 2010 2 0 2 1 0 2011 1 1 2 1 0 2012 NA NA #ÉRTÉK! NA NA 2013 NA NA #ÉRTÉK! NA NA Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

összesen 1 1 1 1 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Nő 33,3% 25,0% 50,0% 100,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

férfi ######## ######## ######## 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

összesen 33,3% 25,0% 50,0% 50,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 120,0%

100,0%

80,0%

60,0%

40,0%

20,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

nők

férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

összesen

A 180 napnál régebben nyilvántartott álláskeresők aránya stagnál.

28

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

fő fő fő fő 2008 2 4 6 0 2009 2 3 5 0 2010 2 3 5 0 2011 2 3 5 0 2012 NA NA #ÉRTÉK! NA 2013 NA NA #ÉRTÉK! NA Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Férfi

% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

fő 0 0 0 1 NA NA

összesen

% 0,0% 0,0% 0,0% 33,3% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

fő 0 0 0 1 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

% 0,0% 0,0% 0,0% 20,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Pályakezdő álláskeresők száma 1,2

1

0,8

0,6

0,4

0,2

0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

Településünkön pályakezdő álláskereső száma 1 fő. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

év összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

Összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2001

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

47

23

24

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

2011

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

29

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

Településünkre adatot erre vonatkozóan nem tudunk biztosítani. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 #ÉRTÉK! 2009 #ÉRTÉK! 2010 #ÉRTÉK! 2011 #ÉRTÉK! 2012 #ÉRTÉK! 2013 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!

8 általános fő 1 1 1 0 NA NA

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 1 #ÉRTÉK! 1 #ÉRTÉK! 1 #ÉRTÉK! 1 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!

Településünkön csak a 8 általános és a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkről tudunk adatot biztosítani.

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 2,5

2

1,5

1

0,5

0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

30

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő

Fő

%

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Településünkön felnőttoktatásban résztvevők nincsenek. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

év fő

fő

%

fő

%

fő

%

2009

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2010

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2013

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Településünkön középfokú felnőttoktatásban részvevő nincs. c) közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatás olyan speciális munkaviszony, amelynek célja, hogy a munkavállalók bekerüljenek, illetve visszakerüljenek a munkavállalók világába. Átmeneti lehetőséget biztosíthatunk a munkára azok számára, akik az álláskeresésben hosszú távon nem jártak eredménnyel. Ezen munkák leginkább a szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segédmunkás munkakör betöltését jelenti. Törekszünk arra, hogy közfoglalkoztatottat alkalmazzunk, ahol csak lehet. A magas munkanélküliségi ráta csökkentéséhez járulhat hozzá az önkormányzat is, ezért a lehetőségek maximális kihasználására kell törekednünk és növelni a közfoglalkoztatottak számát.

31

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

A munkahelyteremtésben a település elhelyezkedése hátrányt jelenthet. Bár a település megközelítése az elmúlt évek során megépített infrastruktúrának köszönhetően kielégítő, a megyeszékhelytől való távolság az új vállalkozások beindításában hátrányt jelent. További hátrányt jelenthet, hogy a legtöbb munkáltató a munkavállalóit idényjellegűen, vagy az adott bértámogatások időszakára tudja csak foglalkoztatni. A településről a közlekedés a környező településekre, nagyobb városokba megoldott, de fejlesztésre szorul, hiszen az utazási lehetőségek javításával kitágulna a potenciális munkalehetőségek köre is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

A fiatalok foglalkoztatását az önkormányzat a lehetőségeihez mérten leginkább a közfoglalkozatási programokon keresztül tudja megoldani, de igény esetén mind információs mind technikai segítségnyújtással a fiatalok rendelkezésére állunk.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A munkaerő piaci integrációt térségünkben a BAZ megyei Kormányhivatal koordinálja. A munkanélküliek

regisztrációjáról,

nyilvántartásáról

és

a

kapcsolódó

képzések

lebonyolításáról a megyei munkaügyi hivatal gondoskodik.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatását az önkormányzat a lehetőségeihez mérten leginkább a közfoglalkozatási programokon keresztül tudja megoldani.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A foglalkoztatás területén az Egyenlő Bánásmód Hatóság településünk ellen eljárást nem indított.

32

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető szolgáltatásokat.

E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók:

Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 36 2009 33 2010 35 2011 38 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0 1 1 0 n.a. n.a.

segélyben részesülők % 0,0% 3,0% 2,9% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Településünkön álláskeresési segélyben részesülők száma a 15-64 évesek közötti lakónépesség számához képest csekély.

33

Segélyezettek száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

15-64 évesek

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Segélyben részesülők száma

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő 2008 3 2009 4 2010 2 2011 2 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő

%

0 1 1 0 n.a. n.a.

0,0% 25,0% 50,0% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Településünkön álláskeresési járadékra jogosultak száma csak 2009. és 2010. évben volt releváns.

34

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres szociális helyettesítő támogatás Azoknak a száma, akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől helyi segélyben részesülők (álláskeresési támogatás) munkaviszonyt nem tudtak igazolni önkormányzati rendelet alapján év fő

15-64 évesek %ában

fő

munkanélküliek %ában

és az FHT jogosultságtól elesett

megvonták a támogatást

2008

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Településünkön rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást nem kap senki.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28.500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.800,forintra.

Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

35

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=14284.607039 - foot54Az állami

foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés.

Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=14284.607039 - foot92-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén.

36

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint. Az álláskeresési segély a legfeljebb 5 évvel nyugdíj előtt álló álláskeresők szűkebb csoportját érinti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008. és 2010. között növekedett, 20112012. években pedig jelentősen csökkent. A válság kibontakozása megemelte a rászorulók számát, majd 2010. után a szociális és foglalkoztatási rendszer átalakítása, a közfoglalkoztatási és munkaerő piaci programok hatására csökkent a jogosultak száma.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomán y (db)

szociális lakásállomán y (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlano k (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

200 8

70

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

200 9

71

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 0

73

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 1

73

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

37

201 2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

Településünkön 2008. évtől 2011-ig növekedett a lakásállomány száma. b) szociális lakhatás Településünkön szociális lakhatás nincsen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nincsenek.

d)elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Településünkön elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztett lakhatási helyezetek, hajléktalanság nincs. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

8

NA

2009

5

NA

2010

5

NA

2011

12

NA

2012

NA

NA

2013

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

38

Községünkben évről évre növekszik a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. 2011. évben jelentős növekedés figyelhető meg, mivel a gázártámogatás megszüntetésre került. Ennek következtében megváltoztak a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei. A jogalkotó magasabb jövedelemhatárt állapított meg, így többen megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (2012-ben 71 250 forintot), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A támogatás minimum havonta 2500 forint, felső határa nincs, összeget a szociális törvényben foglalt képlet alapján kerül kiszámításra. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Az önkormányzathoz benyújtott űrlapon egyetlen közüzemi szolgáltatót kell megjelölni, ahová az önkormányzat utalja a megállapított támogatást: ez lehet, víz-, villany-, vagy gázszámla. A hátralék felhalmozódásának megakadályozását célozza a lakásfenntartási támogatás közvetlenül a szolgáltatóhoz történő utalása. Javasoljuk, hogy azt a szolgáltatót jelölje meg a kérelmező, ahol az esetleges hátraléka legjobban veszélyezteti a lakhatását. Az űrlaphoz mellékelni kell egy, az érintett közműtől kapott számlát az azonosító adatok miatt. Szükség van a háztartásban élők munkáltatói igazolására a benyújtást megelőző hónap jövedelméről, illetve a rendszeres pénzbeni juttatásokról, például: nyugdíj, árvaellátás, családi pótlék. Hitelt érdemlően bizonyítani kell a lakás nagyságát, például adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap másolatával, végső soron saját bevallással. Extrém esetben, ha nincs olyan rezsiszámla, amire a lakásfenntartási támogatás minden hónapban elutalható, az ügyfél igényelheti tűzifa vásárlása céljából. Ezt a megoldást az utóbbi időben egyre többen választják. Ilyenkor az ügyfél részére megállapított támogatás összegét egy elkülönített

39

számlán kezeljük, és ha egy nagyobb összeg keletkezik az ügyfél kérelmére, a tüzelő megvásárlásra és kiszállításra kerül a határozatban megjelölt lakcímre.

f) eladósodottság Településünkön eladósodottságról nem tudunk. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Településünkön külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nincsenek.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön telepek, szegregátumok nincsenek. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Településünkön telep, szegregátum mint lakókörnyezet nincsen. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Településünkön telepen, szegregátumban élők számáról nem tudunk. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Településünkön szegregációval veszélyeztetett területek nincsenek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A településen működik orvosi ellátás, háziorvosi rendelés keretein belül, amely a felnőttek és gyermekek vizsgálatát és egészségügyi ellátását egyaránt megvalósítja. A településen egy orvosi rendelő található. Az Ügyeleti Szolgálat Gönc székhellyel biztosított. Egészségügyi szakrendelés Encsen található. Az elmúltévek során került átadásra az uniós forrásokból fejlesztett kistérségi járóbeteg-szakellátó központ a kistérség központjában, Göncön. Közösségi közlekedéssel és igény szerint önkormányzati kiszállítással is megközelíthető.

40

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

17

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

14 13 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Közgyógyellátotttak száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A 2008. évtől 2010-ig folyamatosan csökkent a közgyógyellátásban részesülők száma.

41

A nagyfokú munkanélküliség és az ebből fakadó pénztelenség miatt kialakuló lelki válság kihatással van az egyének egészségi állapotára.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008

n.a.

2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Településünkön ápolási díjban senki sem részesült. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

A településen egészségügyi szakellátáshoz nincs hozzáférése a lakosságnak. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátás, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz valamint a prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés t é r s é g i s zinten b i z t o s í t o t t . Az alapfokú egészségügyi ellátás (háziorvosi ellátás, Védőnői Szolgálat) tekintetében Göncön kapnak a lakosok egészségügyi ellátást a járóbeteg szakellátó központban, mely uniós forrásból fejlesztett

szolgáltatás.

Közösségi

közlekedéssel

és

igény

szerint

önkormányzati

kiszállítással is megközelíthető. Az Ügyeleti Szolgálat Gönc székhellyel biztosított. Egészségügyi szakrendelés Encsen található. Az elmúlt évek során került átadásra az uniós forrásokból fejlesztett kistérségi járóbeteg-szakellátó központ a kistérség központjában, Göncön.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

42

Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátás, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz valamint a

prevenciós és szűrőprogramokhoz való

hozzáférés Mogyoróskán nem

biztosított.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

Fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz Mogyoróskán nincs lehetőség.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

A közétkeztetésben célunk az egészséges táplálkozás érvényesítése, kiemelt figyelmet fordítunk a helyi, térségi illetve hazai alapanyagok felhasználására. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2011. augusztus 01. napján közzétette a „A rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlását”. Az ajánlás rendelkezik többek között: a fogalmak meghatározásáról a nyersanyag-kiszabati ív vezetéséről az étrendtervezés szabályairól az ellátás során biztosítandó étkezésekről a tájékoztatási kötelezettségekről a naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportok összetételéről a tejtermékekre vonatkozó ajánlásról a sűrítésre és zsiradék felhasználásra vonatkozó ajánlásról, a folyadékpótlásra vonatkozó ajánlásról, a tíz élelmezési napra vonatkozó ajánlásról, a magas zsírtartalmú nyersanyagokra vonatkozó ajánlásról, a közétkeztetésben biztosított étkezések sótartalmára vonatkozó ajánlásról, a felhasznált élelmiszerek, élelmiszercsoportok felhasználásának gyakoriságára vonatkozó ajánlásról, a kerülendő élelmiszerekről és élelmiszercsoportokról,

43

a diétás étkeztetésről, a személyi feltételekről. Az ajánlás mellékletei között található: a nyersenyag-kiszabati útmutató a változatossági útmutató számításának képlete, a korcsoportonként napi energiaszükséglet az adagolási útmutató a korcsoportonként ajánlott sómennyiség az élelmiszerekre, élelmiszercsoportokra vonatkozó előírások tíz élelmezési napra számítva.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

A településen szervezett programokon, sportprogramokon a hozzáférés mindenki számára biztosított. A programok szervezésénél az esélyegyenlőség védelmét figyelembe vesszük, mind a programok jellegénél, mind a helyszín kiválasztásánál.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Településünkön a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz nincs hozzáférés.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

Hátrányos megkülönböztetés a településen nem történt.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

Fontosnak tartjuk mélyszegénységben élők és romák - indokoltság esetén - az önkormányzati rendkívüli segély kiutalását.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

44

A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, az oktatási, szociális intézmények, a templomok, a civil szervezetek, sportegyesületek, az azonos érdeklődésű emberek szerveződései, stb.

a) közösségi élet színterei, fórumai

Településünkön a közösségi élet színtere leginkább a közösségi ház. A neves eseményekhez köthető és egyéb apropóból megrendezésre kerülő műsorok, programok ezen a helyszínen kerülnek megvalósításra, amennyiben az időjárás szabadtéri program megrendezését nem teszi lehetővé.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Településünkön a multikulturális együttélés jól működik, etnikai konfliktusok nem fordulnak elő. A megfelelő társadalmi viszonyok megteremtését és fenntartását kell, hogy szolgálják a különböző rendezvények és közösségi programok.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

A helyi közösségi szolidaritás településünkön leginkább az alapítványoknak történő adakozásban és a civil önkéntes munka elvégzésében figyelhető meg.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

Településünkön Roma Kisebbségi önkormányzat nem működik.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során 45

településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A tartós munkanélküliség aránya a roma népesség között a legmagasabb

Közfoglalkoztatási programokba történő bevonásuk

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Egyre nagyobb méreteket ölt a gyermekszegénység. Nagyon sok gyermek csak az óvodában és az iskolában jut meleg ételhez. A szegény családok nagy része a gyerekek után járó ellátásokból él. Súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, a tüzelő beszerzése. Esetenként az óvodába és iskolába járás is nehézséget okoz a ruházat, cipő, tízórai hiánya miatt. A nehéz sorsú gyerekek hátrányait még inkább tetézi a kifizetetlen közműtartozás, villany, gáz kikötése. Ilyen esetekben sajnos a szülők sokszor fordulnak uzsorakamatosokhoz, amivel még inkább tetézik a bajt. Ebből az ördögi körből nagyon nehéz kijutni, szinte lehetetlen. Azok a szülők, akik rendelkeznek munkahellyel, azok is keveset keresnek, épp, hogy kijönnek a fizetésükből. A családok bevételei alig fedezik a rezsiköltséget, hiteleket, a gyerekek iskoláztatását, étkeztetését. A tartós munkanélküliség mentálisan is tönkreteszi a családokat. Az emberek alkoholizmusba, depresszióba, legrosszabb esetben öngyilkosságba menekülnek. Gyakorivá válik a megélhetési bűnözés. A

szegénység,

munkanélküliség

következtében

kialakult

családi

funkciózavarok,

mentálhigiénés problémák közvetlen hatással vannak a gyermek fejlődésére. A társadalmi következetlenségek kihatnak a család életére, amely nem tudja megvalósítani tápláló, biztonságot nyújtó funkcióját. A tápláló környezet ingoványos, bizonytalan környezetté válik. A

leírt

problémák

tükröződnek

a

gyermek

teljesítményében,

viselkedésében,

beszédkultúrájában. A gyermek személyiségfejlődésére ezen kívül veszélyt jelentenek még, és erőteljes hatást gyakorolnak a média erőszakot sugárzó műsorai is. A szülők többsége nem szelektálja a műsorokat, a gyerekek válogatás nélkül megnézhetnek mindent. Az erkölcsi értékek meglazulása tetten érhető a családok életében, életvitelében.

46

Az egyre mélyülő szegénységgel, nincstelenséggel a gyermekvédelemben dolgozók sajnos mindennap találkoznak munkájuk során. A gyermekek védelmével kapcsolatos problémák talán ezért is jelentkeznek halmozottan településünkön is.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Mogyoróska állandó népességének száma 2011-ben 84 fő volt, ebből gyermekkorú (0-17 év) 14 fő. Ez az összlakosság 16%-a. Életkori megoszlás szerint 0-14 éves korig 13 gyermek /lány: 7 fő, fiú: 6 fő/, 15-17 éves korig 1 (0 lány és 1 fiú) gyermek volt Mogyoróskán. Településünkön a leány gyermekek aránya a nagyobb. Mogyoróska Önkormányzata nagyon nagy hangsúlyt fektet a felnövekvő generáció nevelésére, oktatására, hasznos szabadidejének eltöltésére, preventív gyermekvédelemre, gyermekvédelmi rendszer működtetésére. Az ellátórendszer támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat s emellett a megelőző tevékenységét a szociális, köznevelési, egészségügyi, közművelődési, sport és civil szervezeteinek hálózatán keresztül és együttműködve tudja végezni. Elmondható, hogy a településen a gyermekvédelmi alapellátások jól működnek, a gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekekkel foglalkozó intézményben jelen van. A gyermekek, az iskoláskorúak ellátása, esélyegyenlősége az egyenlő bánásmód szerint jól működik.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 5. § (n) pontja: „veszélyeztetettség: olyan-magatartás, mulasztás vagy következtében kialakultállapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A veszélyeztetettség fogalma mellett a veszélyeztető magatartást is meg kell említeni. Bármilyen nehéz helyzetben élnek is családok, veszélyeztetettségről elsősorban

47

gyermekek esetében beszélünk. Olyan állapotról van szó, amelynek kialakulásában számtalan tényező játszhat közre a szülők, a környezet vagy éppen a gyerek részéről. A hatékony megelőzés érdekében fontos tisztázni, hogy az egyes érintettek veszélyeztető magatartása milyen mértékben járul hozzá a veszélyeztetett állapot kialakulásához.

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)

48

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

n.a.

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön védelembe vett 18 év alatti nem volt.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

49

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat

jegyzője

a

Gyvt-ben

meghatározott

feltételek

szerint

rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, részesül.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

11

n.a.

n.a.

n.a.

15

2009

8

n.a.

n.a.

n.a.

10

2010

8

n.a.

n.a.

n.a.

8

2011

6

n.a.

n.a.

n.a.

12

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

50

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

2012

2013

2014

kiegészítő kedvezmény

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Rendszeres kedvezmények 12

10 8

6

4 2

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

2008. óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény területén, melynek oka, hogy csökken a születések száma. Ugyanakkor megállapítható, hogy településünkön nő a létminimum alatt lévő, nehéz anyagi körülmények között élő családok száma.

51

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

A gyermekek jogán járó helyi juttatásokban részesülőkről az Önkormányzat képviselő testülete dönt.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Településünkön ingyenes étkeztetésben nem részesült gyermek.

52

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma

év

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

2008

0

0

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

0

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Településünkön magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek nincsenek.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A településen szegregátumok elkülönülése nem figyelhető meg.

53

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata.

Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megrendelő funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi 8-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.

A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítható gyermekek napközbeni ellátásának formái: a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, 54

d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.

Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.

55

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A védőnői szakszolgálat Hidasnémeti központtal működik, heti 1 napos településenkénti, helyszíni tanácsadás biztosítása mellett. Hidasnémeti, Mogyoróska és Hernádszurdok települések alkotnak egy körzetet. A védőnői szakszolgálatot ezen három település tartja fenn. A szolgálat 1 fő védőnővel működik. A körzetben a 0-3 év közötti gyermek felügyeletét és kapcsolódó tanácsadását végzi. A védőnői szolgáltatás így mindenki számára hozzáférhető.

56

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

Önálló gyermekorvos a településen nincs. Az ellátást felnőtt orvos végzi vállalkozás formában.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Családi napközi és bölcsődei ellátás Mogyoróska településen nincs. A legközelebbi családi napközi Miskolcon, bölcsőde pedig Encsen található.

57

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

n.a. Az óvoda telephelyeinek száma n.a.

Hány településről járnak be a gyermekek

n.a. Óvodai férőhelyek száma n.a. Óvodai csoportok száma n.a.

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

n.a. A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Gyógypedagógusok létszáma

Dajka/gondozónő

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Mogyoróska közoktatási intézményi feladatait többcélú társulás keretében látja el. A közoktatási feladatellátást az utóbbi években több változás is érintette. Hidasnémeti, Hernádszurdok,

Mogyoróska,

Göncruszka,

Regéc községek

önkormányzatai

2007.

szeptember 1-jei hatállyal döntöttek arról, hogy közös intézményfenntartói társulást hoznak létre.

58

Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola legközelebb 20 km-re, a kistérség határait átlépve Encsen található, kistérségi vonatkozásban a 30 km-re lévő Abaújszántón egy szakképző iskola működik. Felnőttképzési intézmény legközelebb 70 km-re található a településtől, a megyeszékhelyen Miskolcon. Közoktatási szakszolgálati ellátások közül a gyógypedagógiai és logopédiai ellátás Hidasnémetiben érhető el, a korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, valamint a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedig más településen (Encsen és Miskolcon).

d) gyermekjóléti alapellátás

Az önkormányzatok kötelező feladatainak sorába tartozik a gyermekvédelem helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése. A gyermekvédelmi rendszer egyik meghatározó eleme a gyermekjóléti alapellátás, mely hatékony működése esetén kiemelten szolgálja a prevenciót, elősegítve ezzel a törvény alapelveinek és céljainak megvalósulását. Többcélú

Kistérségi

Társulás fenntartásában

Göncön biztosítottak

a

gyermekjóléti

alapellátások, valamint a Szociális Alapszolgáltatási Társulás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

családsegítés,

szenvedélybetegek

közösségi

ellátása)

Abaújszántói

székhellyel. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat Mogyoróska önkormányzata a Kistérségi Társulás keretein belül biztosítja Göncön.

A gyermekjóléti szolgáltatás célja és feladata gyermek testi, lelki egészségének, a családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult

veszélyeztetettségének

megszüntetése,

a

családjából

kiemelt

gyermek

visszahelyezése. A gyermekjóléti feladatok megoldásában nagy segítséget nyújt az önkormányzatnak.

59

e) gyermekvédelem

A gyermekvédelemnek napjainkig nagyon sok meghatározása született. A gyermekvédelem hatáskörébe lényegében beletartozik a gyermek születésétől a felnőtté válásig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, illetve a társadalom bármely területén történik. Szűkebben értelmezve a gyermekvédelem hatáskörébe csak az állam különleges védelemre szoruló árva, félárva, környezetében nevelhetetlenné vált vagy veszélyeztetett helyzetbe került, züllés veszélyének kitett, elhagyott, lelkileg sérült gyermekek védelme, nevelése tartozik. A gyermekek védelméről iskolai, védőnői tanácsadással gondoskodunk a Göncön működő Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Krízishelyzetben a panaszok kezelését és kivizsgálását az önkormányzat és az oktatási intézmény képviselői hivatottak kivizsgálni. A településen sajnos nem működik gyermekek átmeneti gondozását szolgáló gyerekek átmeneti otthona /GYÁO/, sem a bajba jutott családok részére családok átmeneti otthona /CSÁO/. A családgondozók ez idáig, ha tehették, akkor nem az ideiglenes elhelyezést, és átmeneti nevelést preferálták, hanem a gyermekek átmeneti gondozását. Így a szülő szülői felügyelete megmaradt, a gyermek nem szakadt el teljesen a családjától.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Községünkben az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér működik, melynek kialakítását a régi iskola épületében felújítva oldottunk meg. Itt működik a könyvtár, és egy internet hozzáférést biztosító számítógépes terem, illetve a gyermekek játszóházban vehetnek részt. Cél, hogy kiszolgálja az egész lakosságot, elsősorban közösségi, közművelődési, egészségfejlesztő programok szervezésével. Segíti a helyi lakosok, vállalkozások információhoz jutását. Helyet ad továbbá különböző civil szervezeteknek, egyéb önszerveződéseknek.

60

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A Gyvt. 41. § (1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Településünkön a gyermekétkeztetés megfelel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése azon követelményének, mely szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Biztosított az életkor specifikus étrend. Biztosított továbbá az, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést. Óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítja meg, aki akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való részvételt, gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Településünkön az ingyenes tankönyv biztosított a rászoruló gyermekek részére. i)

hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

Településünkön hátrányos megkülönböztetés, követelményének megsértése nem történt.

illetve

az

egyenlő

a

bánásmód

61

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Községünkben pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem valósul meg.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezési szerint a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus, lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

62

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodába óvodai feladatóvodai óvodai beírt férőhelyek ellátási gyógypedagógiai gyermekek gyermekcsoportok száma helyek száma csoportok száma száma száma

év

3-6 éves korú gyermekek száma

2008

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodás korú gyermekek számáról, illetve az óvodai nevelés adatairól adatot szolgáltatni nem tudunk mivel a településünkön óvodai elhelyezést biztosító intézmény nem található.

63

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011/2012

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012/2013

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2013/2014

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

napközis tanulók száma

tanév

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön élő iskoláskorú gyermekek iskolai ellátását a közeli település látja el.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

tanév

általáno s iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 évfolyamo n

5-8 évfolyamo n

összese n

1-4 évfolyamo n

5-8 évfolyamo n

összese n

db

2010/2011

0

0

0

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

0

0

0

64

2012/2013

0

0

0

0

0

0

0

2013/2014

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön élő iskoláskorú gyermekek iskolai ellátását a közeli település látja el. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév

fő

%

2010/2011

0

0

2011/2012

0

0

2012/2013

0

0

2013/2014

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Településünkön élő iskoláskorú gyermekek iskolai ellátását a közeli település látja el. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat Hidasnémeti község iskolájának pedagógusai látják el.

65

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, és képzés területén és intézmények között nem történt.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

Településünkön élő iskolás korú gyermekek iskolai ellátását a közeli Hidasnémeti község látja el. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Településünkön pozitív diszkrimináció nem valósul meg. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Egészségfejlesztési, sport, szabadidős és szünidős programok hiánya

Kulturális és szabadidős programok szervezése

66

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A nemek közötti esélyegyenlőséget Európai Uniós irányelvek és további törvények is biztosítják. Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében azonos jogok illetik meg. A nőket és férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel a szociális biztonság, stb. területén.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

Magyarországon a nők gazdasági aktivitása kisebb, mint a Nyugat-Európai országokban. A nők gazdasági aktivitását nagymértékben befolyásolja társadalmi szerepvállalásuk. A nők gazdasági aktivitásának fontos befolyásoló tényezője a gyereknevelés. Míg a férfiak körében a gyereknevelés – lényegében függetlenül a gyerek korától – valamelyest növeli a munkavállalás valószínűségét, az iskoláskor alatti vagy kisiskolás korú gyereket nevelő nők aktivitása lényegesen alacsonyabb, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező gyerektelen vagy idősebb gyereket nevelő nőké, a gyereknevelés aktivitáscsökkentő hatása annál nagyobb, minél kisebb a gyerek. Befolyásolja a nők gazdasági aktivitását a gyermekek száma is, a három vagy több gyermek radikálisan csökkenti a nők gazdasági aktivitását. A gyereküket egyedül nevelő nők inkább kívánnak munkát vállalni, mint az azonos tulajdonságokkal rendelkező, s ugyanannyi és ugyanolyan korú gyereket nevelő, de párkapcsolatban élő nőtársaik. Markáns különbségek mutatkoznak a két nem között a munkavégzés keretei szerint. A nők között magasabb az alkalmazottak aránya, a férfiak viszont gyakrabban dolgoznak önfoglalkoztatóként (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások dolgozó tulajdonosai).

67

 Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.  a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,  a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,  a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének

a

foglalkoztatási

szociális

biztonsági

rendszerekben

történő

megvalósításáról. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

68

Országos adatok szerint a foglalkoztatott nők aránya kevesebb, mint a férfiaké. Ennek egyik oka, hogy a gyermekvállalás miatt több nő van az inaktívak között (GYES, GYED, GYET). A munkanélküliségbe lépő nők egy része nem állásvesztő, hanem korábban inaktív volt. Megállapítható az is, hogy a munkanélkülivé vált nők a férfiaknál kisebb eséllyel jutnak vissza a munkaerőpiacra, következésképpen az átlagosnál hosszabb időt töltenek munka nélkül, mint a férfiak. Annak, hogy a nők száma magasabb a munkanélküliek között oka lehet az is, hogy településünkön nem elterjedtek az atipikus, részmunkaidős foglalkoztatási formák, a rugalmas munkaidő beosztás.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

A településen a nők képzési programokba történő bevonása megoldott, olyan képzési programokon vesznek részt, amely területek hiányt mutatnak. Az alapképzés, és az átképzés is nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy csökkenthető legyen a munkanélküliség. Cél, hogy minden munkavállalási korú nő elhelyezkedjen, hiszen egy családban kell, hogy a nő is jövedelmet szerezzen, és ennek lehetősége abban áll, hogy részt vesznek képzési programokon. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

Településünkön az alacsony képzettséggel rendelkező nőknek szinte lehetetlen elhelyezkedni. Ennek érdekében kell megvalósítani, lehetőséget adni arra, hogy képzésben tudjanak részt venni.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Településünkön

hátrányos

megkülönböztetésről

a

foglalkoztatás

területén

nincs

tudomásunk.

69

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A családi, háztartási magánéletbeli feladatok leginkább a nőket terhelik. Általában ők gondoskodnak gyermekeikről, szüleikről, sokszor párjukról is. A kisgyermekes családoknál elhelyezkedési problémát, és a munkahelyi feladatok megoldását nagyban befolyásolja a bölcsőde ill. óvoda megléte. A mai korszerű munkahelyek elvárják a teljes odaadást, a cégnek megfelelő

munkahelyi

tempót,

ezért

az

otthoni

felelősségteljes

gyermekvállalás,

gyermeknevelés háttérbe szorul. Mogyoróskán nincs sem bölcsőde, sem családi napközi.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat tevékenységi körében realizálódik elsősorban. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak a városban a védőnők.

Családtervezéssel kapcsolatban a serdülőkorban lévő gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor, több alkalommal is szerveznek ilyen jellegű oktatást. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban a szülésfelkészítő tanfolyam keretében, egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával, kezdve a szüléstől, szoptatástól a tápláláson gyereknevelésen át. Segítséget kapnak a szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében, szükség esetén az utánajárásban is. A védőnői hálózat nagy figyelmet fordít a szociális okból vagy gondatlanságból veszélyeztetettségben élő gyermekek folyamatos nyomon követésére és a társszervekkel való kapcsolat felvételre.

70

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

0

n.a.

n.a.

2009

0

n.a.

n.a.

2010

0

n.a.

n.a.

2011

0

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A településen ugyan nincs védőnői hálózat, de védőnői ellátás Göncről biztosított. A gyermekorvos és a védőnő által nyújtott szolgáltatások révén nem szenvednek hiányt sem a családtervezés, sem az anya- és gyermekgondozás területén.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

Településünkön a családon belüli erőszak nem jellemző. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön nincsenek. Megyei szinten az ellátás biztosított Miskolcon a Családok Átmeneti Otthonában.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

71

Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására irányuló kezdeményezések a településen nincsenek.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési nehézségei

Képzések szervezése

72

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az öregedés folyamata elkerülhetetlen. Egy társadalom akkor kezeli az idősek kérdését sikeresen, ha az idős ember aktivitása, anyagi, egészségügyi, szociális és kapcsolati biztonsága az egyén számára megnyugtatóan alakul. Az életminőség megtartása részben az intézményekre, részben az egyénre hárul. Kérdés az, hogy az egyes szociális ellátó rendszerek mennyire készültek fel a növekvő igények ellátására, mennyi terhet bír el a család, milyen megtartó és támogató közösségekre támaszkodhatnak az idősek. Kiemelt figyelmet érdemelnek, mert magas az egyedül élők aránya, így az önkormányzat számára további odafigyelést jelent, mivel igényük várhatóan megnő a közösségi szolgáltatásokra.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék.

73

A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Mivel az idős emberek családjának aktív tagjai dolgoznak, egyes esetekben nem is a településen élnek, nagy a veszélye a településen az idősek elmagányosodásának, elszigetelődésének.

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011 2012 2013

11 11 10 NA NA NA

23 24 22 NA NA NA

34 35 32 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyugdjasok száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2008-tól egészen 2011-ig a nők száma lényegesen magasabb volt, mint a férfiaké.

74

Közöttük magas az egyedül élők aránya is, főleg az idős nők körében, ami az önkormányzat számára további odafigyelést jelent, mivel igényük várhatóan megnő a közösségi szolgáltatásokra.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

Magyarországon a KSH adatai szerint 2010-ben az 55 év feletti korosztály foglalkoztatási rátája alig haladta meg az 50 százalékot. Az intézmények, vállalatok ritkán alkalmaznak időseket, hiszen magasabb bért és addicionális költséget jelentenek számukra. Egy tanulmány szerint a két legerősebb érv, amit az 50 év feletti munkavállalók alkalmazása ellen megfogalmaznak: az idegen nyelvtudás és a megfelelő számítástechnikai ismeret hiánya. Ugyanakkor számos érv szól az alkalmazásuk mellett is: a munkában töltött évek alatt komoly szakmai tudásbázist halmoztak fel és jóval pontosabbak és megbízhatóbbak a fiataloknál (nem fognak más munkát keresni, megbecsülik a feladatokat), kevésbé kritikusak a felső vezetéssel és a vállalat működésével szemben és erős elkötelezettséget mutatnak a munkahelyük iránt. Emellett pedig részmunkaidőben, vagy akár kiszervezéssel is hajlandók dolgozni.

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

A munkaerő-piacon ők már nem képviselik magukat. Mezőgazdasági tevékenységekben vesznek részt, saját maguk látják el magukat megtermelhető élelmiszerekkel. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Településünkön élethosszig tartó tanulásra igény nem merül fel.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Településünkön

hátrányos

megkülönböztetésről

a

foglalkoztatás

területén

nincs

tudomásunk.

75

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

A szociális alapszolgáltatások megszervezése az állam és az önkormányzat feladata. Ezen ellátási forma biztosításával segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, vagy mentális állapotukból vagy más okból eredő problémák megoldásában.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma

év

fő 33 34 33 33 n.a. n.a.

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő NA NA NA NA NA NA

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

64 évnél idősebbek (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 nappali ellátásban részesült 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

76

64 évnél idősebbek 40

100%

35

90% 80%

30

70%

25

60%

20

50% 40%

15

30% 10 20% 5

10%

0 1

2

3

4

0% nappali ellátásban részesültek aránya 5 6 7 8 9 10

Községünkben nappali ellátást biztosító intézmény nem működik. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

2012

0

2013

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön időskorúak járadékában részesülők nincsenek. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A településen működik orvosi ellátás, háziorvosi rendelés keretein belül, amely a felnőttek vizsgálatát és egészségügyi ellátását egyaránt megvalósítja. A településen egy orvosi rendelő található.

77

Az alapfokú

egészségügyi

ellátás

tekintetében Hidasnémeti,

Hernádszurdok

és

Mogyoróska települések egyetlen körzetet alkotnak. A háziorvosi feladatokat vállalkozás biztosítja. Az Ügyeleti Szolgálat Gönc székhellyel biztosított. Egészségügyi szakrendelés Encsen található. Az elmúltévek során került átadásra az uniós forrásokból fejlesztett kistérségi járóbeteg-szakellátó központ a kistérség központjában, Göncön. Közösségi közlekedéssel és igény szerint önkormányzati kiszállítással is megközelíthető.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Környező települések által szervezett kulturális programok az érdeklődők számára hozzáférhető, ahol igény van, az utazást önkormányzatunk biztosítja.

c) idősek informatikai jártassága Az informatikai jártasságról felmérés nem készült, így nem ismerjük az idősek informatikai tudását.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

Amennyiben a szociális támogatásra rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formákban kell részükre ellátást biztosítani.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Informatikai jártasság hiánya

Informatikai képzések szervezése

78

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktívrészvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményes az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalást.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodott személy nincs, nappali ellátásban nem részesül fogyatékos személy.

79

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Településünkön nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek nincsenek. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

Településünkön a fogyatékkal élők nem élnek, így foglalkoztatás sincs.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Községünkben hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Településünkön önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok nincsenek.

80

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Ellátási formák:

Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan

fogyatékos

személy

részére

az

esélyegyenlőséget

elősegítő,

havi

rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.

Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult

Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július

1-jét

megelőzően

vaknak

minősítettek,

vagy

aki

vaknak

vagy

gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül

81

Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon

Aktuális jogszabályok: 141/ 2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól

Állami támogatásban részesülnek, az önkormányzat a lehetőségeihez mérten segíti, ezen személyek életének megkönnyítését együttműködve az érintett személyek igényének megfelelően.

Településünkön fogyatékkal élő személy nem él. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember –azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-

82

egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

A településen az akadálymentesítés részben megoldott, a közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához önkormányzatunk segítséget nyújt az igényeknek megfelelően, esetlegesen bevonva a közös hivatalként működő településeket.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

Az akadálymentesítés településünkön nem okoz gondot az érintettek részére. A rendezvények, épületek, információk hozzáférése megoldott.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

A községben a munkahelyek akadálymentesítése megoldásra vár.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

83

Akadálymentes parkolóhely településünkön a parkolók többségében ki van jelölve. A közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése részben biztosított a településen. Különös figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános alapelvként jelenjen meg – és ezáltal minden vonatkozásban érvényesüljön – az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

Települési szinten nappali intézménnyel nem rendelkezünk, a közlekedés megoldott az igényeknek megfelelően.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Településünkön nem élnek fogyatékos emberek, így pozitív diszkriminációban nem részesülnek.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Fogyatékkal élőkről adatok hiánya

Adatgyűjtés pontosítása és majd az igények ismeretében a tennivalók meghatározása

84

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a)a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

A helyi és a kis település lévén, a környező települések szervezetei folyamatosan gyarapodnak,

tevékenységüket bővítik annak érdekében, hogy

ezen

települések

élhetőbben legyenek, csökkenjen az elvándorlás és az öregedési index. Ezért van szükség arra, hogy

olyan

rendezvények

kerüljenek

megrendezésre, melynek

látogatottsága révén ismeretekben gazdagodhatnak a lakosok és az ide látogatók, valamint megismerjék ezen települések nyújtotta lehetőségeket. Az igények felmérése az alap, melyhez hozzáadódik a közös munka, ezáltal a szervezők, megvalósítók is élvezhetik „munkájukat” és annak gyümölcsét is.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

Önkormányzatunknak nagyon jó kapcsolata van az egyházzal, együttműködve építjük környezetünket, mely nemcsak minket érint, hanem a környező településeket is. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Mogyoróska közös hivatalt működtet 2013.01.01-től. Egyértelmű, hogy szükség van az együttműködésre minden területen annak érdekében, hogy a lakosság ne vándoroljon más településre, minden elérhető legyen, amire szükségük van.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Szlovákia közelsége szükségessé teszi, ezen nemzetség közelebb hozatalát annak érdekében, hogy együttműködve építsük, szépítsük közös érdekeinket.

85

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

A település életében jelen lévő szervezetek segítségével erősödik a nemzeti összetartás, a hagyományok megőrzése, tovább művelése, az egészségmegőrzés, és a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetősége.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

Nemcsak az önkormányzat számára fontos az élhető település, hanem helyi, közeli vállalkozásoké, ezért együttműködve dolgozunk azon, hogy az esélyegyenlőséget minden területen biztosítani tudjuk.

86

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során konzultáltunk az illetékes és érintett partnercsoportok

képviselőivel, intézmények vezetőivel. Az elkészítés folyamatába

bevonásra kerültek,

Egyéni problémák és megoldási alternatívák felvázolására is

lehetőségük volt, melyeket közösen megvitattunk és ezek alapján elkészítettük jelen programunkat. Önkormányzatunk ügyfélfogadási rendje szerint várta a jelentkezőket, akik hozzászólhattak a program kidolgozásához. A program megvalósíthatóságát és szakmaiságát is mindvégig szem előtt tartottuk. A különböző szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeit személyesen kezeltük, hirdető fórumainkon nyilvánossá tettük a közreműködés lehetőségét.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

Mogyoróska Község Települési Esélyegyenlőségi Programja mindenki számára nyilvános és elérhető. A hozzáférés Mogyoróska Polgármesteri Hivatalában, ügyfélfogadási időben, vagy előre egyeztetett további időpontban megtekinthető.

87

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása

fejlesztési lehetőségek meghatározása

rövid megnevezéssel

rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Munkanélküliség a romák körében.

Közfoglalkoztatási programba történő bevonás.

Gyermekek

Egészségfejlesztési, sport, szabadidős és szünidős programok hiánya.

Kulturális és szabadidős programok szervezése.

Nők

Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési nehézségei.

Képzések szervezése.

Idősek

Informatikai jártasság hiánya.

Informatikai képzések szervezése.

Fogyatékkal élők

Adatgyűjtés hiánya

Adatgyűjtés, a fogyatékossággal élők szükségleteinek feltárására

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Közfoglalkoztatás szervezése

Partner: önkormányzat, Munkaügyi Központ Felelős: polgármester

Szünidei programok

Partner: önkormányzat, Felelős: polgármester

88

Nők Idősek Fogyatékkal élők

Partner: önkormányzat, Képzések szervezése a nők munkaerő-piaci Kirendeltség esélyeik érdekében Felelős: polgármester Informatikai képzés az idősek körében Adatgyűjtés, a fogyatékossággal szükségleteinek feltárására

Munkaügyi

Partner: önkormányzat Felelős: polgármester élők Partner: önkormányzat Felelős: polgármester

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenrangúan vannak kezelve. Fontos számunkra, a mélyszegénységben élők felzárkóztatása. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődésének elősegítését. Folyamatosan odafigyelünk, hogy az idősek ne váljanak bűncselekmény áldozatává. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkaerő-piacra történő visszatérését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életének megkönnyítésére.

89

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Cím:

Adatgyűjtés, a fogyatékossággal élők szükségleteinek felmérésére, majd ezt követően a megfelelő intézkedésekkel életfeltételeik javítása

Leírás:

A különböző fogyatékossággal élők számáról nincs adat.

Felelős és határidő:

Voloncs Mária - 2013. 12. 31. (kedd)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Nincsenek konkrét adatok a különféle fogyatékossággal élőkről, ezért adatgyűjtés, felmérés céljából kapcsolatfelvétel a megyei érdekvédelmi szervezettek.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Az intézkedés tartalma:

Adatgyűjtés a különféle érdekvédelmi szervezetektől.

Az intézkedés eredményességét mérő Kérdőív indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

Humán erőforrás, pályázati forrás

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Ismertté válnak a különféle fogyatékkal élőkkel kapcsolatos információk.

90

Cím:

Gyermekek részére szünidei programok szervezése

Leírás:

Az intézkedés célja, hogy a gyermekek kulturált környezetben tölthessék el szünidejüket.

Felelős és határidő:

Voloncs Mária - 2014. 12. 31. (szerda)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

II. A gyermekek esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Rövidtávú: tájékoztatás, pályázat Középtávú: programok szervezése Hosszú távú: program létrehozása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Az intézkedés tartalma:

igényfelmérés pályázati lehetőségek felkutatása szünidei programok szervezése

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

pályázati pénz, támogatás, önkormányzati forrás, technikai háttér

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Pályázati támogatás függvénye.

91

Cím:

Közfoglalkoztatás szervezése, továbbfolytatása

Leírás:

A településen élő aktív korúak körében magas a munkanélküliség, melyet közfoglalkoztatás szervezésével szeretnénk csökkenteni.

Felelős és határidő:

Voloncs Mária - 2015. 10. 31. (szombat)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

cél: munkanélküliség csökkentése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Az intézkedés tartalma:

Pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra új munkahelyek létrehozása és megtartása.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Önkormányzati adatok, Helyi adatgyűjtés TeIR KSH

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

csökken a munkanélküliek száma munkahelyek létrejötte alacsony lesz a munkanélküliségi ráta nő a foglalkoztatás

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Pályázati pénz Támogatás Technikai háttér szakemberek megléte

92

Cím:

Informatikai képzések szervezése az idősek részére

Leírás:

Községünkben a digitális írástudatlanság jellemző az idős korosztályra.

Felelős és határidő:

Voloncs Mária - 2016. 12. 31. (szombat)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

IV. Az idősek esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Rövidtávú: tájékoztatás, képzés szervezése Középtávú: egyre többen vesznek részt az informatika képzésen Hosszú távú: további képzések indítása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Az intézkedés tartalma:

Igényfelmérés, jelentkezők összeírása, képzés megszervezése, illetve folytatása.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

Támogatás önkormányzati forrás technikai háttér szakemberek megléte

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

Pályázat Humán erőforrás technikai háttér

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá.

93

Cím:

Képzések szervezése a nők munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében

Leírás:

A nők az országos tendenciákhoz hasonlóan községünkben alulképzettek. Ezzel az intézkedéssel a munkaerő-piaci esélyeiket szeretnénk növelni.

Felelős és határidő:

Voloncs Mária - 2018. 12. 31. (hétfő)

Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:

Polgármester

Kategória:

III. A nők esélyegyenlősége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

cél: munkaerő-piacra jutás a nők köréből. Rövidtávú: adatgyűjtés Középtávú: képzések indítása Hosszú távú: még több képzés indítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Az intézkedés tartalma:

- igényel felmérése - pályázati lehetőségek felkutatása - tájékoztatás a lehetőségekről - képzések szervezése - szakképzettségek megszerzése - még több képzés indítása

Az intézkedés eredményességét mérő önkormányzati adatok, munkaügyi központ adatai indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):

pályázati pénz támogatás technikai háttér szakemberek megléte

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

pályázati lehetőség esetén megvalósítható.

94

A

B

C

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi elérni kívánt cél probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Közfoglalkoztatás szervezése, továbbfolytatása

A településen élő aktív korúak körében magas a munkanélküliség, cél: melyet munkanélküliség közfoglalkoztatás csökkentése szervezésével szeretnénk csökkenteni.

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az Az intézkedés Az intézkedés eredményességét szükséges intézkedés megvalósításának eredményeinek mérő erőforrások felelőse határideje fenntarthatósága indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Pályázat benyújtása közfoglalkoztatásra új munkahelyek Polgármester 2015.10.31. létrehozása és megtartása.

Önkormányzati adatok, Helyi adatgyűjtés TeIR KSH

csökken a munkanélküliek száma munkahelyek létrejötte alacsony lesz a munkanélküliségi ráta nő a foglalkoztatás

Rövidtávú: tájékoztatás, pályázat Helyi Középtávú: Esélyegyenlőségi programok Program szervezése Hosszú távú: program létrehozása

igényfelmérés pályázati lehetőségek Polgármester 2014.12.31. felkutatása szünidei programok szervezése

önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés

pályázati pénz, támogatás, önkormányzati forrás, technikai háttér

A nők az országos tendenciákhoz hasonlóan községünkben alulképzettek. Ezzel az intézkedéssel a munkaerő-piaci esélyeiket szeretnénk növelni.

cél: munkaerőpiacra jutás a nők köréből. Rövidtávú: adatgyűjtés Középtávú: képzések indítása Hosszú távú: még több képzés indítása.

- igényel felmérése pályázati lehetőségek felkutatása tájékoztatás a lehetőségekről Polgármester 2018.12.31. képzések szervezése szakképzettségek megszerzése - még több képzés indítása

önkormányzati adatok, munkaügyi központ adatai

pályázati pénz pályázati lehetőség támogatás technikai esetén háttér szakemberek megvalósítható. megléte

Községünkben a digitális írástudatlanság jellemző az idős korosztályra.

Rövidtávú: tájékoztatás, képzés szervezése Helyi Középtávú: egyre Esélyegyenlőségi többen vesznek Program részt az informatika képzésen Hosszú

Igényfelmérés, jelentkezők összeírása, képzés megszervezése, illetve folytatása.

Támogatás önkormányzati forrás technikai háttér szakemberek megléte

Pályázat Humán erőforrás technikai háttér

Pályázati pénz Támogatás Technikai háttér szakemberek megléte

Pályázati támogatás függvénye.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

Az intézkedés célja, hogy a gyermekek Gyermekek részére kulturált szünidei programok környezetben szervezése tölthessék el szünidejüket.

III. A nők esélyegyenlősége

1

Képzések szervezése a nők munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében érdekében.

Helyi Esélyegyenlőségi Program

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Informatikai képzések szervezése az idősek részére

Polgármester 2016.12.31.

Megvalósítható, ha a célcsoport tagjai pozitívan állnak hozzá.

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés feltárt sorszáma címe, megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az Az intézkedés Az intézkedés eredményességét szükséges intézkedés megvalósításának eredményeinek mérő erőforrások felelőse határideje fenntarthatósága indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

távú: további képzések indítása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Adatgyűjtés, a fogyatékossággal élők szükségleteinek felmérésére, majd ezt követően a megfelelő intézkedésekkel életfeltételeik javítása

Nincsenek konkrét adatok a különféle fogyatékossággal élőkről, ezért A különböző Helyi adatgyűjtés, fogyatékossággal élők Esélyegyenlőségi felmérés céljából számáról nincs adat. Program kapcsolatfelvétel a megyei érdekvédelmi szervezettek.

Adatgyűjtés a különféle érdekvédelmi szervezetektől.

Polgármester 2013.12.31.

Kérdőív

Humán erőforrás, pályázati forrás

Ismertté válnak a különféle fogyatékkal élőkkel kapcsolatos információk.

96

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.

Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.

Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

98

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

99

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

100

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

101

NÉV2

2

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 3

104