Helyi Esélyegyenlőségi Program
Sajóvámos Község Önkormányzata
2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .......................................................................................... 3 Bevezetés.................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ............................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................. 8 Célok ........................................................................................................................................... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).................................................. 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................ 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................. 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység....................................... 27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 40 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................. 44 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ................................................................................................ 51 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................... 52 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................................................. 53 1. A HEP IT részletei .............................................................................................................. 53 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................... 53 A beavatkozások megvalósítói ............................................................................................ 55 Jövőképünk ......................................................................................................................... 56 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 56 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ......... 57 3. Megvalósítás ...................................................................................................................... 62 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................... 62 A megvalósítás folyamata ................................................................................................... 62 Monitoring és visszacsatolás............................................................................................... 64 Nyilvánosság....................................................................................................................... 64 Érvényesülés, módosítás .................................................................................................... 65 4. Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................... 63
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajóvámos Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1 valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása
Sajóvámos község bemutatása Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén terül el, Miskolctól alig 10 km-re észak-keletre. Községünk a Sajó-Hernád sík kistáj egyik települése. Környező községek: Szirmabesenyő, Sajópálfala, Sajósenye. A település közúton, több útvonalon közelíthető meg, illetve biztosított az autóbusz közlekedés. Saját vasútállomással nem rendelkezik. Sajóvámoson az infrastruktúra teljesen kiépített: a villamoshálózat, a vezetékes ivóvíz- és gázhálózat, a korszerű telefon – és szennyvízcsatorna hálózat a közutak 100%-ban aszfaltozottak, megoldott a kommunális hulladékszállítás, a kábeltelevíziós rendszer kiépítésre került. Sajóvámos kedvelt letelepedési helye a közeli Miskolcról csendesebb, de kulturált környezetbe vágyóknak. A Polgármesteri Hivatal azért, hogy megfeleljen a saját és a helyi lakosság egyre növekvő igényeinek, valamint vonzó legyen az ide érkezők számára, nagy gondot fordított és fordít jelenleg is a falukép igénye, virágos, parkos kialakítására és annak folyamatos fejlesztésére. Az ide látogató turistáknak elsősorban a település rendezettsége tűnik fel, majd közelítve a település központja felé- felújított közintézményekben, parkokban gyönyörködhetünk. A Kossuth téren található az egyik legszebb épületünk, - a Kossuth Közösségi Ház – ami szinte az egész megyében egyedül álló. Révai Tamás volt a tervezője, és 2002-ben került átadásra a nagyközönség számára.
3
A köztér mellett található a település nagy játszótere, ahol korszerű játékok várják a műfüves területen a kis lurkókat. A Református Templom, és a Katolikus templom gesztenye fái végig ölelik a sétánkat. A Római katolikus templom előtti II. világháborús hősi emlékmű megközelítését segíti a dekoratív térburkolat. Maga az emlékmű – ahol Október 23.-án a fáklyás felvonulást követően emlékezni szoktunk az elesettekre – teljes felújításra került az elmúlt évben.
Az emlékmű előtti parkban az idős fák helyett kis tujákat ültetett az önkormányzat és padokat helyeztek ki, ahol megpihenhetnek az ide látogatók. Gyönyörködhetnek a napfényben tündöklő rózsa soron, mely a korszerű Szuper-Coop Áruháztól a település központig vezet.
Sajóvámos egyik jellegzetessége a Rákóczi utca, mely mindkét oldalán padkával van ellátva. Az utak mentén virágszigetek lettek kialakítva, amit a közfoglalkoztatottakon kívül a helyi lakosság is locsol, attól ilyen szép!
Intézményeink gondos kezek munkáját dicsérik, mert településünk polgármester asszonya Komjáthy Lajosné Iluska, kiemelt gondot fordít valamennyi alapellátást biztosító létesítményre. Napjainkban újították fel az Arany János Általános Iskolát, az elmúlt évben a Kincses Sziget Óvodát, előtte pedig a Jegyzőség épületét akadály mentesítették. Természetesen büszkélkedhetünk a háziorvosi rendelőnkkel is, melyet, sárgaakác díszit a Rákóczi utca mentén.
A központi helyeken kívül Sajóvámos gyönyörű külterületekkel rendelkezik, ami igazi kikapcsolódást nyújt a természetkedvelőknek, egy séta alkalmával rengeteg őzet, fácánt, nyulat lehet látni, és előfordul a szarvassal történő találkozás is. Eljuthatunk a Kilátóig, a tanösvényig, és sétálhatunk a csörgedező Kis Sajó patak mentén, ahol gémek, és gólyák keresik táplálékukat. Sétánkat most befejezzük azzal, hogy akit sikerült elcsábítani a vidék tiszta levegőjével, a madárcsicsergéssel, azokat sok szeretettel várjuk és hívjuk egy Sajóvámosi Kirándulásra, és Hétvégére.
4
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén év
Fő
Változás
2007 2267 100% 2008 2243 99% 2009 2237 100% 2010 2234 100% 2011 2219 99% 2012 n.a. n.a. 2013 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Településünk lakónépessége, ha minimálisan is, de csökkenő tendenciát mutat, 2007-től 2011-ig 48 fővel csökkent a lakónépesség száma. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 1191 22 150 42 620 358 402
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
férfiak összesen 1016 2207 15 37 158 308 38 80 708 1328 154 512 20 422
nők 54% 59% 49% 53% 47% 70% 95%
férfiak 46% 27% 51% 48% 53% 30% 5%
Lakónépesség Állandó népesség nők
250 0
65 eve feletti 26 %
200 0
0-14 10 éves %
15-17 éves 3 %
150 0 100 0 18-59 éves38
50 0 60-64 éves23
0 200 7
200 8
200 9
201 0
201 1
201 2
201 3
201 4
201 5
201 6
201 7
%
%
g
Az állandó népesség 2,2%-a tartozik az óvodás (3-5 évesek), 7,9%-a pedig az általános iskolai 6-14 évesek korosztályhoz. Az állandó népességből a 18-59. év korúak száma a legmeghatározóbb, de a 60-64 évesek, valamint a 65 év felettiek száma is jelentősebb az összlakossághoz viszonyítva. A 0-14 éves korúak százalékos aránya egyre csökken. Sajnos megindult egy öregedési folyamat.
5
Állandó népesség - férfiak
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év 0-14 éves feletti korú Öregedési állandó állandó index (%) lakosok lakosok száma (fő) száma (fő)
Öregedési index (%) 120,0%
2001
374
369
101,4%
2008
278
319
87,1%
2009
296
309
95,8%
2010
301
314
95,9%
2011
299
308
97,1%
2012
312
286
109,1%
100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Az öregedési index 2001-ben 101,4%-os volt, míg 2012. évben már 109,1%-os lett. A férfiak és nők százalékos megoszlását vizsgálva látható, hogy a 18-53 év korú férfiak száma nagyobb, 53%-os, ugyanakkor a 60-64, és a 65 év feletti férfiak száma kevesebb, mint a nők száma.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
2008
35
35
0
2009
47
45
2
2010
42
42
0
2011
39
42
-3
2012
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség száma, a rendszerváltás óta lassú ütemű csökkenést mutat. Sajóvámos vonzza a beköltözőket, elsősorban Miskolcról. Külföldről nem jellemző a beköltözés a településre, de távolabbi helyekről, városokból jellemző inkább a bevándorlás.
6
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-1 -2 -3 -4
Az elköltözés nem jellemző, ha mégis máshol telepednek le, akkor a megyeszékhelyet és a közeli településeket választják. Akik a megyeszékhelyre mennek, azok főleg felsőfokú tanulmányaikat végzők, akik nem kívánnak visszajönni a szülő falujukba, hanem máshol keresnek munkahelyet. Ez a tendencia indokolja az öregedési index mutatóit. A település lakossága – ha kis mértékben is – de öregszik.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 13 2009 19 2010 29 2011 15 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma
természetes szaporodás (fő)
26 22 32 29 n.a. n.a.
-13 -3 -3 -14 0 0
természetes szaporodás (fő) 0 -2
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-4 -6 -8 -10 -12 -14 -16
7
Értékeink, küldetésünk A falukép igényes fejlesztése mellett, további meghatározó törekvése a vezetésnek színvonalas oktatási és kulturális intézmények szervezett rendszerének kialakítása és működtetése. Prioritást évez a település marketing, melynek eredményeként remélhetően a helyi fejlesztések eredményeit is egyre többen megismerik, és ennek hatásaként Sajóvámos egyre több vállalkozás számára is vonzóvá válik. A vidéki örökség megőrzése érdekében a falusias tájjelleg, a jó levegő, a virágos, szép lakókörnyezet vonzó valamennyi ide látogató részére. Miskolc város közelsége biztosítja az agglomerációs és szuburbanizációs hatások pozitív jelenségeit. A közművesítettség csaknem teljes körű. Elfogadható a humán alap infrastruktúra. Sajóvámos község jövőképében a miskolci agglomeráció organikusan fejlődő településképe jelenik meg. Vonzó virágos lakókörnyezet, a történelmi hagyományokkal együtt élő kertvárosi karakterül településsé válik. A környező településekkel együttműködve kistérségi munkamegosztás és mikro régiós központ (ikerközpont) alakul ki. A miskolci ipari park és logisztikai központ vonzatában a kertvárosi övezet és a lakóparkok fejlődnek. Erősödik a helyi identitás és a helyi közösség. Az oktatás minőségi színvonala javul. A község elsősorban azokat a fejlesztéseket fogadja be, melyek az innovációval és a fenntarthatósággal összeegyeztethetők. A település nagy hangsúlyt helyez az integrált érték védelemre. Az értékvédelem kerete az építészeti kultúra védelme. A konkrét védelem néhány népi lakóházra terjed csak ki, de a jellegzetes stílus elemek, a részletek megjelenése az épületeken és a mikro architektúrák a település sajátos arculatát és hangulatát adják. Az integrált értékvédelem magába foglalja a történeti, a kulturális és a szellemi örökség védelmét.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Sajóvámos település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. 8
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Kormányrendelet „2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Tvben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikához. • EU 2020 stratégia, • Nemzeti Reform Program, • Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia, • „Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia, • Nemzeti Ifjúsági Stratégia.
9
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31. §- a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programokban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedés is tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kel lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. (továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pont és az 53. §. (1) bekezdés felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határoz meg. A fent említett helyi szabályozások és dokumentumok az esélyegyenlőségi szempontjainak figyelembevételével készültek. Az eddigi szabályozások: • Sajóvámosi Önkormányzat Minőségirányítási programja 2004. • a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program (2007-2013.)-ban • 2005. évben, a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv – 2005. • a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv (2011-2015) A tervek önkormányzatunk által megadott adatokra, továbbá a KSH statisztikai jelentéseire épültek, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, a lakosság összetételét, intézményeink szerkezeti felépítését.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: Az önkormányzat feladat ellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladtok nagyobb részét a klasszikus értelembe vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességtől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat. •
2013. évi költségvetési koncepciója – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV tv. 24. §. Értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30.-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15.-éig – benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. A költségvetési koncepcióban az intézmények teljes körű akadálymentesítésének megvalósítása, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elérhetősége szerepel, ez biztosítja valamennyi sajóvámosi lakos számára az esélyegyenlőséget. 10
•
•
A 2010-2014. évekre vonatkozó Gazdasági program: - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.tv. 116.§-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Sajóvámos gazdasági programját 2012. évben fogadta el a Képviselő-testület. A programban rögzített fejlesztési elképzelések illeszkednek az esély egyenlőségi tervben szereplőintézkedési tervvel. Az öregedési index is mutatja, hogy a településen elindult egy „idősödő folyamat” melynek megakadályozására az önkormányzat a településfejlesztési tervében új telkek kialakítására törekedett. A 2005. évben elfogadott Sajóvámos községre vonatkozó Szolgáltatástervezési koncepció – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92. §-a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készített 2005. évben. A koncepcióban rögzített támogató szolgálat, házi segítségnyújtás valamint a fogyatékkal élők megsegítésére irányuló – egyházakkal kötött megállapodások – segítik az itt élő rászorulók helyzetét.
A 2007. év (VIII.24.) – én elfogadott Településfejlesztési koncepció – az 1997. évi LXXVIII. Törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerpele. A település fejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a Miskolc város és Sajóvámos település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell elkészíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek céljait, elvárásait meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítását és fenntartás módját is összefüggésben kezeli. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. §.- a értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy, vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi esély egyenlőségi program térségi társulási kapcsolódásainak bemutatása során javasolt elsősorban a társulási megállapodásban – többek közt – meghatározott, a társulás által ellátott. •
Sajóvámos Község 2013. január 1-ig a Bódva Közmű Kft. Társulat egyik tagja volt a nyolc másik település mellett. A szennyvízszolgáltatást ettől az évtől az ÉRV ZRT látja el, az ivóvíz szolgáltatása mellett. Valamennyi sajóvámosi lakos számára biztosítja a szolgáltató az egészséges ivóvizet a településen.
•
Községünk tagja a Miskolci Kistérség Többcélú Társulásának. Elsősorban a Családsegítés, a Gyermekjóléti Szolgáltatás, valamint a Belső ellenőrzési feladatok ellátása történik a társuláson keresztül. Lényeges feladat, amit ellát továbbá a Start munkaprogram térségi szintű pályáztatása, koordinálása, és a közfoglalkoztatás.
•
Településünk a Vámos Települések Szövetségének egyik tagja. A VTSZ Szövetségnek 20 magyarországi, romániai és szlovákiai település a tagja. 11
A szövetség céljai: a) a „Vámos” nevű településeken élő polgárok közötti kapcsolatok kialakítása /így baráti, idegenforgalmi, kulturális, sport stb./ b) az egyes települések hagyományainak, kultúrájának egymással történő megismertetése, a tapasztalatok átadása c) a települési önkormányzatok közötti segítségnyújtás /anyagi, vagy egyéb természetbeni támogatással / pl. jelentős a település nagy részét érintő elemi csapás/ E célok elérése, a kapcsolatok ápolása érdekében, minden évben megrendezik - és hagyománnyá fejlesztik – a „ Vámos Települések Találkozóját „ – váltakozó helyszíneken, melynek pontos időpontja mindig a rendező önkormányzat véleményének figyelembevételével kerül meghatározásra A célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség feladata, hogy a) Tájékoztassa a sajtót és más hírközlő szerveket a Szövetség munkájáról. b) Kapcsolatot teremtsen és tartson mindazokkal a szervezetekkel, amelyeknek a tevékenysége kapcsolódik a Szövetség feladataihoz. c) Működtessen információs adatbankot. •
Testvér településünk Vámosladány.
Székhelye: Kalvínske námestie 6/I, 93556, Nitra megye, Levice járás, Tekovsky región, Mytne Ludany / Szlovákia Képviselő: Olga Kollárdova Polgármester Tel. 421908787819, 036 / 639 00 73 Fax. 036 / 639 00 73 Email:
[email protected] http://www.mytneludany.ocu.sk/ Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy a két ország polgárai hagyományőrző, folklórteremtő baráti találkozókat szervezzenek. Megismerjék a kulturális, a sportéleten keresztül egymást betekintsenek önkormányzati szervezetük működésébe. Közös pályázatokat adjanak be az inter regionális kapcsolatok erősítése érdekében. Az Európa Polgáraiért EU pályázatra már több alkalommal pályáztunk, eddig azonban még nem sikerült. Szeretnénk, ha a Családi Napokat Sajóvámoson legközelebb már uniós támogatással szervezhetnénk. A legutóbb megtartott 10. Nemzetközi Sajóvámosi Családi Napra nem sikerült nyernünk, a rendezvény költségeit a település vállalkozói, a lakosok, és az önkormányzat viselte. Az összefogásnak szép példáját láthattuk a három napos rendezvény során. 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása: A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.) TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok sok tekintetben még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége „Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegélységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mély szegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti – Csapó - Orsós 2012.) Sajóvámos községben nincs cigány származású lakos, azonban mélyszegénységben élő előfordul, és számuk évről évre nő. Munkahelyek megszűnése miatt a térségben egyre nehezebb munkát találni azoknak, aki kikerülnek a munkaerő piacról. A nehézipari üzemek megszűnésével a munkanélküliségi ráta nőtt megyénkben, és folyamatosan kúszik felfelé Sajóvámoson is. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Sajóvámoson 2013. évben a HEP készítésekor 161 munkanélkülit tartanak számon, ez az állandó népesség 7,1%-a. A munkanélküliek 55,3%-a tartósan nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, a nagyobb nehézséget a tartós munkanélküli állapot jelenti. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat – Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen
nyilvántartott álláskeresők száma
nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 848 818 1666 61 7,1 85 10 146 8,7 2009 846 658 1504 74 8,7 91 13 165 10 2010 823 815 1638 77 9,3 83 10 160 9,7 2011 822 813 1635 79 9,6 82 10 161 9,8 2012 n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A közfoglalkoztatás szervezésében a település önkormányzata élen jár. Idén 34 főt foglalkoztat a Start közmunkaprogram keretében csapadékvíz elvezetésére, közterület tisztántartására, továbbá az intézményeinél biztosít munkát (óvodai kisegítő, hivatali dolgozó, iskola titkár, stb.). A közfoglalkoztatottak 2013. évtől mintakertben is dolgoznak, mely nem csak példaértékű az 13
iskolások, óvodások számára, hanem önkormányzati konyha fogja hasznosítani.
az
itt
előállított
mezőgazdasági
termékeket
az
Jelenleg Sajóvámoson 130 munkanélkülit tartanak számon, ez az állandó népesség 5,8 %-a. A munkanélküliek 55,3%-a tartósan nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, a legnagyobb nehézséget a tartós munkanélküli állapot jelenti. Teljes körű az adat, hogy hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Az önkormányzatnál nyilván van tartva a HHH statusz, a szülői nyilatkozatok felmérése megtörtént, 100%-ban áll rendelkezésre az adat. Mindezek ismeretében az esélyegyenlőség hiányosságaira vonatkozóan megállapításokat nem tehetünk, mivel az önkormányzat eleget tett a törvényi előírásoknak.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott 157 171 158 álláskeresők száma fő 146 összesen fő 4 6 3 4 20 éves és fiatalabb % 2,8% 3,8% 1,8% 2,5% fő 19 21 25 22 21-25 év % 13,1% 13,4% 14,6% 13,9% fő 20 18 24 21 26-30 év % 13,8% 11,5% 14,0% 13,3% fő 29 20 14 10 31-35 év % 20,0% 12,7% 8,2% 6,3% fő 10 18 19 21 36-40 év % 6,9% 11,5% 11,1% 13,3% fő 14 21 20 21 41-45 év % 9,7% 13,4% 11,7% 13,3% fő 15 19 22 19 46-50 év % 10,3% 12,1% 12,9% 12,0% fő 20 21 28 24 51-55 év % 13,8% 13,4% 16,4% 15,2% fő 14 13 15 15 56-60 év % 9,7% 8,3% 8,8% 9,5% fő 0 0 1 1 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,6% 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
száma 2012 139 1 0,7% 22 15,8% 13 9,4% 15 10,8% 10 7,2% 22 15,8% 18 12,9% 19 13,7% 19 13,7% 0 0,0%
A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben volt a legtöbb, a 2012-es adatok alapján csökkenést mutat. Elsősorban a 21-25 éves korosztály (pályakezdők) valamint a 51-60 év közötti korosztály nem talál munkát. A település aktív korú lakossága Miskolcra jár dolgozni, elsősorban a Megyei Kórház, a Tesco, Auchan foglalkoztat sajóvámosi lakost, de munkát talál Miskolcon a buszvezető, a kamionos, és még számtalan szakmában munkanélkülivé vált aktív korú lakos. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, szerényebb létszámot foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelmi, szolgáltatói szektorban dolgozók. 2013. évben az önkormányzat beruházási elképzelései között szerepel a Szőke Kastély étterem felújítása. (tetőszerkezet javítás, konyha, étterem burkolása, nyílászárók cseréje, valamint szálláshely kialakítása. A beruházás során igyekszünk foglalkoztatni a mély szegénységben élőket, a foglalkoztatási támogatásban részesülőket.
14
A 21-25. éves korosztály számára tervezzük az angol- és a német nyelvtanfolyamok beindítását, valamint átképzéseket a BAZ. Megyei Munkaügyi Központ segítségével. A fiatalokat ezzel is szeretnénk megtartani, továbbá azzal is, hogy bevonjuk őket a helyi munkaerő piacra. Korábba működött a fiatalok számára az első lakáshoz jutók támogatása, mely 150.000,-Ft-ot jelentett, és a kezdő házasoknak ez is nagy segítség volt. Ebben az évben már nincs lehetősége az önkormányzatnak ezt a támogatást nyújtani, tekintettel arra, hogy önhibáján kívül forráshiányos a gazdálkodás. Sajóvámos község jó kapcsolatot alakított ki a Munkaügyi Központtal. Eddig nem volt kapcsolata a TKKI-val, de miután az esélyegyenlőségi terv készítése kapcsán kapcsolat alakítására került sor, lehetőség szerint az átképzések számát is növelni fogjuk. A felnőtt képzési intézményekkel történő kapcsolatról információval nem rendelkezünk. Visszajelzések az általános iskolák részére történnek a középiskolákból. Önkormányzatunk saját intézményeiben 7 főt foglalkoztat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (22.800,- Ft/hó= mély szegénységben élők) közül. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen 2008 61 85 146 n.a n.a n.a. n.a. n.a. n.a 2009 71 86 157 49 62 111 45 % 55 % 100 % 2010 76 94 170 56 67 123 45 % 54 % 100 % 2011 77 80 157 52 51 103 50 % 50 % 100 % 2012 n.a. n.a. na. 83 87 170 n.a. n.a. n.a. Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal
15
Sajóvámos
Összesen
Munkanélküliek száma a településen
130
Ebből tartósan munkanélküli
72
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
25
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
29
ebből
48 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 13 hátrányos helyzetükről 0 Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 2011. évi adatok. Forrás: Sajóvámos Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve 2011-2015. Ez a táblázat azt mutatja, hogy településünkön a vizsgált időszakban a munkanélküliek közül jelentős a tartósan munkanélküli. A segélyezett családok száma 25, tekintettel arra, hogy egy háztartásból csak egy segélyezett lehet. A rászorult családok közül 29-en kapnak rendszeres szociális segélyt, 48 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 13 gyermek nevelkedik halmozottan hátrányos helyzetűként. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
év
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Hivatal
nő férfi összesen fő fő fő fő n.a. n.a. n.a. n.a. 24 21 45 5 23 29 52 8 23 22 45 8 n.a. N.a. n.a. n.a. TeIR, Nemzeti Munkaügyi
nő % n.a. 20,8% 34,8% 34,8% n.a.
fő n.a. 8 6 6 n.a.
Férfi % n.a. 38,1% 20,7% 27,3% n.a.
összesen fő % n.a. n.a. 13 28,9% 14 26,9% 14 31,1% n.a n.a.
Szeretnénk, ha a kiugróan magas pályakezdő munkanélküliség felszámolása érdekében egy olyan programot vezethetnénk be, mely ösztönzőleg hat a fiatalokra a munkaerő piacon. A bejárás költségeihez való hozzájárulással segíthetnék elhelyezkedésüket. A rendszerváltás után számtalan nagyüzem megszűnt a térségünkben. (LKM, DIGÉP, Sajóbábonyi Vegyiművek, stb.) – ez szintén hozzájárult a növekvő munkanélküliséghez. A fiatalok megtartása történhetne például a Fundamenta Lakáskassza támogató rendszerén keresztül. Erről az érintett érdeklődőket felvilágosító előadásokkal szeretnénk segíteni, melyet a Kossuth Közösségi Ház konferencia termében szervezhetnénk. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
16
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma év összesen végzettek száma összes nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi en fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 200 13,5 1802 959 843 1558 778 780 244 181 18,9% 63 7,5% 1 % 201 1635 822 813 n.a. 43 n.a. n.a. n.a. 779 94,8% n.a. n.a. 1 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A HEP készítésekor a 2011. évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 13,5%, ami meglehetősen soknak tűnik, ami azzal magyarázható, hogy 2001-ben még sok ilyen idős ember élt, aki a 6 elemi vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % n.a. 1 4,5% 1 4,3% 0 0,0%
Fő 0 22 23 20
2008 2009 2010 2011
8 általános fő 21 22 20
% n.a. 95,5% 95,7% 100,0%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % n.a. 0,0% 0,0% 0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 25
20
15
10
5
0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
17
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Községünkben az általános iskolai felnőtt oktatásban tanulók nem relevánsak, nincs ilyen.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban év felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 12 2 0,1 5 0,4 7 0,7 2010 14 4 0,4 6 0,7 7 0,7 2011 11 12 0,2 4 0,5 0 0 2012 n.a. n.a. n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Településünkön 2011. évben a képzési arány főként a szakközépiskolákban nagyobb, ezt követi a szakiskola, majd pedig a gimnáziumok. Ez a korábbi években fordítva volt. A BAZ. Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Dolgozók Iskolája számtalan képzési lehetőséget indít az egyre növekedő munkanélküliség enyhítésére a térségben.
Egyenlő eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacról kiszorultak a munkaerő piaci keresletnek megfelelő szakmák átképzésében a pályakezdőkkel. Számukra ez az egyetlen esély arra, hogy ismét munkát találjanak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év
2010 2011 2012
Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma 28 67 36
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
1,2 % 3,0% n.a.
-
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 18
A közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a vizsgált időszakban jelentősen megnövekedett. A közfoglalkoztatás szervezésében a település önkormányzata élen jár. Idén 34 főt foglalkoztat a Start közmunkaprogram keretében csapadékvíz elvezetésére, közterület tisztántartására, továbbá az intézményeinél biztosít munkát (óvodai kisegítő, hivatali dolgozó, iskola titkár, stb.). A közfoglalkoztatottak 2013. évtől mintakertben is dolgoznak, mely nem csak példaértékű az iskolások, óvodások számára, hanem az itt előállított mezőgazdasági termékeket az önkormányzati konyha fogja hasznosítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.).
3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások
év
regisztrált vállalkozások száma a településen
Kiskereskedelmi üzletek száma
vendéglátóhelyek száma
állami szektorban foglalkoztatottak száma
befizetett iparűzési adó (ft)
működő foglalkoztatási programok száma helyben
foglalkoztatási programokban részt vevők száma
2008
14
12
4
72
3.300.000
5.939.000
2
50
2009
15
13
3
75
5.800.000
6.361.000
1
14
2010
21
13
3
78
6.000.000
5.945.000
3
64
2011
23
13
3
75
6.000.000
8.594.000
1
32
2012
37
13
3
75
8.500.000
8.452.000
1
36
kivetett iparűzési adó (ft)
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai Sajóvámos vállalkozóira a családi és mikro vállalkozási forma a jellemző. Elsősorban önfenntartásra alakultak, és emiatt a befizetett iparűzési adó elenyésző.
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval
autóbusz járatpárok száma munkanapokon
átlagos utazási idő autóbusszal
vonat járatok átlagos száma munkanapokon
átlagos utazási idő vonattal
Kerékpár úton való megközelíthetőség
átlagos utazási idő kerékpáron
Legközelebbi centrum
Nem releváns
Nem releváns
Nem releváns
Nem releváns
Nem releváns
Nem releváns
Nem releváns
Megyeszékhely
15 perc
25
25 perc
9
25 perc
Nem releváns
Nem releváns
Főváros
2 óra
12
3 óra
15
3 óra 26 perc
Nem releváns
Nem releváns
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai
A településről könnyen elérhetőek közlekedési eszközzel a környékbeli községek, városok. Mint a táblázat is mutatja a megyeszékhelyre, Miskolcra gyakran közlekedik vonat és busz is egyaránt. 19
Vasút állomás a községben nincs, Szirmabesenyőben és Boldván van a legközelebbi vasút állomás. A lakosság részéről a busz a legnépszerűbb, mert gyakrabban közlekedik és a város központjáig több megállóhelyen megáll. A főváros is könnyen megközelíthető. A községet kerékpárút nem köti össze a szomszédos településekkel, erre lenne lakossági igény. Összegzésként megállapítható, hogy a település területe nem olyan nagy kiterjedésű, hogy indokolt lenne helyi járat.
3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok megkönnyítő településen
foglalkoztatását programok a
Felsorolás
nincs
-
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
- TÁMOP 1.1.2 NFSZ - TÁMOP 1.1.4 NFSZ -
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
nincs
-
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
- TÁMOP 1.1.2 NFSZ - TÁMOP 1.1.4 NFSZ -
Forrás: helyi adatgyűjtés A fiatalok foglalkoztatásának bővítésére különböző programok szervezése indult, uniós pályázati forrásból. Reméljük, hogy javulni fog az elhelyezkedési esélyük a munkaerő piacon. 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fő
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen férfi
nő
2008 2009 2010 2011 n.a. n.a. 2012 2 2 Forrás: helyi adatgyűjtés
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi
nő
n.a. 4
n.a. 4
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen férfi nő
n.a. 2
n.a. 2
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi nő
n.a. 0
n.a. 0
20
3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése van / nincs Felnőtt képző programok a településen
van
Felnőtt képző programok a vonzásközpontban
van
egyéb munkaerő ő-piaci szolgáltatások a településen
van
egyéb munkaerő-piaciszolgáltatások a vonzásközpontban
van
Helyi foglalkoztatási programok a településen
van
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
van
Felsorolás - digitális írástudás - TÁMOP 2.1.2. nyelvi és informatikai képzés - TÁMOP-2.1.6 „Újra tanulok!” - Családi-és Gyermekjóléti Szolgálat: tanácsadás, - Miskolci Munkaügyi Központ - közhasznú munkavégzés - Start program - Start program - Új Széchenyi Terv -
Forrás: helyi adatgyűjtés e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az idegen nyelv oktatása, a hagyományőrző és folklórteremtő kézműves mesterségek elsajátítása, szabó-varró szakkörök beindítása szerepel a terveink között. A felvilágosító előadások – Fundamenta lakáskassza, stb.- segíthetik a fiatalok lakáshoz jutásának rendszerét. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Munkaerő piaci integrációt segítő szervezet szempontjából nem releváns a község. Településünkön a helyi foglalkoztatási programokat elsősorban a közfoglalkoztatás keretében a Start munkaprogram nyújtja, de meg kell említeni a Sajópálfala és a Miskolci Egyetem megállapodása alapján indított képzéseket, informatikai és egyéb oktatásokat. (pl. nyelvoktatás) 2013 júliusától a Sajóvámosi Kossuth Közösségi házban is indul nyelvoktatás, és már működik a gépjármű vezetési oktatás is, melynek a helyi lakosság nagyon örült. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A mély szegénységben élőkről azért nincsenek pontos adataink, mert az emberek szégyellik, nem minden esetben jelzik a hivatal felé anyagi nehézségeiket. Azok a 62 ezer forint alatti egy főre eső jövedelemmel rendelkező lakosok tartoznak ide, akiket elsősorban közfoglalkoztatottként, rendszeres szociális segélyezettként, rehabilitációs eltartottként tart nyilván a hivatal. A település önkormányzata igyekszik minél több közfoglalkoztatottat alkalmazni, és saját intézményeinél (iskola, óvoda, étterem, hivatal, közösségi ház) lehetőséget nyújtani a munkába történő visszajuttatásuk érdekében. Alapvető jellemzőjük, hogy a rájuk bízott munkát megfelelő minőségben végzik el, munkaidőre pontosan érkeznek, és nem csak a település köztereit tartják 21
rendben, hanem az intézményeknél ugyanolyan minőségű munkát végeznek, mint a munkatörvénykönyv hatálya alá, a közalkalmazotti törvény hatálya alá, vagy akár a kormánytisztviselői törvény hatálya alá tartozó dolgozóink. Jelentős bérmegtakarítást jelent ez önkormányzati szinten. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Önkormányzatunknál ilyet nem tapasztaltunk. A lakosság részéről ilyen bejelentés nem érkezett.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások: Az 1993. évi III. tv.-ben rögzített pénzbeli és temészetbeni ellátások közül a vizsgált időszakban a rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 15-64 évesek %-ban 2010. évben emelkedett 2008. évhez viszonyítva. 9 fő helyett 13 fő lett, majd 2012. évben ez 8 főre csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy emelkedett a nyugdíjkorhatár, továbbá azzal is, hogy foglalkoztatási kötelezettséget írtak elő a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évre vonatkozóan. A segélyezési forma mellett a Nemzeti Rehabilitációs és Foglalkoztatási Hivatal (NRSZFH) a megváltozott munkaképesség csökkenéssel járó egészségromlásra új ellátási formát vezetett be, a rehabilitációs járadékot. Aki ezt az ellátási formát igényelte, az már nem szerepel a rendszeres szociális segélyben részesülők között. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás évről évre nőtt a településen a munkanélküliek %-ában szintén növekedés mutatkozik. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresési járadékra jogosultak álláskeresők száma fő 2008 85 2009 94 2010 99 2011 117 2012 119 2013 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
12 14 15 17 21 n.a.
14 % 14 % 15 % 14 % 17,6 % n.a.
A járadékra jogosultak száma 2011. évtől jelentősen megnőtt községünkben. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek szám Azoknak a száma, Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik akiktől helyi rendszeres szociális helyettesítő 30 nap munkaviszonyt önkormányzati segélyben támogatás nem tudtak igazolni és rendelet alapján részesülők (álláskeresési az FHT jogosultságtól megvonták a támogatás) elesett támogatást 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 9 0,005 61 0,418 2009 10 0,007 65 0,394 2010 13 0,008 68 0,425 2011 13 0,008 77 0,478 2012 8 86 nincs adat 22
A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 2010-2011. években volt a legdominánsabb, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2011. évben volt a legmagasabb. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakásállomány 2008 bázis évhez viszonyítva 26-tal nőtt. Örvendetes, hogy egyre több miskolci lakos költözött ki az elmúlt évben településünkre. A falusiak jellegének, a vidék vonzerejének köszönhető, hogy vásárolnak itt lakásokat, és szépítik környezetüket. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db
összes lakásállomány
bérlakás állomány
ebből ebből elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási körülmény körülmény eket eket biztosító biztosító lakások lakások száma száma 2008 670 0 1 0 2009 675 0 1 0 2010 675 0 1 0 2011 680 0 1 0 2012 704 0 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
szociális lakásállomány
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
A községben bérlakás-állománnyal csak az önkormányzat rendelkezik. Az önkormányzati lakás (ikerlakás) meghirdetésre került, szeretnénk értékesíteni, mivel az állagmegóvását csak így tudjuk biztosítani. A 1920-as években épült szolgálati lakásban a védőnő és családja lakott, majd pedig megüresedett. Az ikerlakás egyikét már értékesítettük, szeretnénk, ha a másik lakás sem maradna üresen, mert a település egyik szép lakókörnyezetében található az ingatlan. Szociális lakhatás nem jellemző Sajóvámosra, ilyen lakhatási forma nincs a településen. Az egyéb nem lakáscélú ingatlanokat bérbe adtuk és a lakosság igényeinek felmérését követően a helyi szolgáltatási ágazatba szerettük volna bevonni (faház: fodrászat, kozmetika, stb.). Elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat nem igényeltek és jeleztek az önkormányzat felé. A deviza alapú hitelek felvétele miatt jellemző itt is az eladósodottság a lakosság körében. A lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken 8 fő lakik, megfelelő körülmények között. Nem lakóövezetben elhelyezkedő lakásunk nincs, a minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés minden sajóvámosi részére biztosított. b) szociális lakhatás nem releváns a településünkön nincs ilyen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: ilyen Sajóvámos községben nincs
23
e) lakhatást segítő támogatások: Szeretnénk, ha önkormányzatunk anyagi lehetőségei ismét megengedhetnénk az Első lakáshoz jutók támogatásának bevezetését. Jelenleg nincs ilyen. f) eladósodottság: nem releváns g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: Lakott külterületen élők száma 8 fő, a teljes közműellátottság biztosítva van számukra is. Valamennyi lakos számára egyenlő esélyt biztosítunk a közszolgáltatásokhoz. (postahivatal, Polgármesteri Hivatal, oktatási intézmények, könyvtár, kulturális intézmények)
3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Településünkre ilyen nem jellemző, a táblázat ezért nem került kitöltésre.
3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma részesülők száma 2008 74 2009 74 2010 65 2011 109 2012 95 -
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Sajóvámos községben telep/szegregátum nincs. Veszélyeztetett terület nem fordul elő. A közműellátottság 100%-os, annak kiépítése csaknem teljes körű. A szennyvíz hálózatra történő rácsatlakozás érdekében az önkormányzat nagy szerepet vállalt, és szerény rácsatlakozási díj ellenében igyekezett biztosítani a lakosság részére az egészséges közműellátottságot. Az ivóvíz minősége környezet-egészségügyi szempontból kifogástalan. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 420 2009 570 2010 700 2011 920 2012 1024 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 420 570 700 920 1024
A házi orvosi ellátó rendszer településünkön vegyes körzetben működik, Sajósenye község lakossága is ehhez a házi orvosi körzethez tartozik. A körzet nagyszámú betegellátása miatt szerencsés lenne, ha önálló gyermekorvos is tevékenykedne az egészségügyi ellátó rendszerben. 24
A szolgálatok száma évről évre nő, és az egy orvosra jutó betegek száma is növekedik. Gyermekorvos a községben nincs, szeretnénk, majd a közeljövőben egy magasabb kihasználtságot az orvosi rendelőben. Ez megoldható lenne úgy is, hogy amikor nincs rendelés, akkor ortopéd, vagy egyéb szakorvos tarthatna egy-két órás rendelést felváltva. Ezzel a lakosságnak nem kellene beutaznia Miskolcra, és helyben lehetőség lenne vizsgálatokra.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008 2009 2010 2011 2012
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 24 25 14 18 21 Forrás: TeIR, KSH
Sajóvámos Községben a vizsgált időszakban a közgyógyellátottak száma 2010. évben volt a legkevesebb, majd 2012. évre ismét megnövekedett a közgyógyellátás, ami azt mutatja, hogy a lakosság egészségügyi állapota romlott. Az érintettek havi gyógyszerköltsége meghaladta a jövedelmük tíz százalékát, ugyanakkor rendszeres orvosi kezelés alatt állnak. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: Házi orvosi körzetünk (Sajóvámos és Sajósenye községek) biztosítja az alapellátást. A Pro Família Bt. képviseletében Dr. Pető Zsolt vállalkozó háziorvos látja el a vegyes (felnőtt és gyermek) egészségügyi körzetet. Gombkötőné Séllei Tünde védőnő látogatja a várandós kismamákat, és az új szülött babákat. 2005-ben sikerült egy korszerű, akadálymentesített háziorvosi rendelőt átadni a vállalkozó háziorvos számára. A tanácsadó épületét akadálymentesítettük, a váró helyiségeket komfortossá, és a kisgyermekek részére mesepalotává varázsolta önkormányzatunk. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés: Kiemelt feladatnak érezzük a megelőző tevékenységet. A prevenciós és szűrőprogramok részére a Kossuth Közösségi Házban biztosítunk helyet. Felvilágosító és oktató filmek vetítésére került már sor. A háziorvos és a védőnő közösen tájékoztatja a lakosságot az egészsége védelme érdekében szükséges cikkekkel (A helyi lapunk: a Kisbíró negyedévente jelenik meg) c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: honlapunkon: www.sajovamos.hu, hirdetőnkön, előadás sorozatokon, melyet a Kossuth Közösségi Ház szervez a lakosság részére. d) A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése fontos feladatunk. A Szőke kastélyban mintegy 250 főre főznek a konyhásaink. A nyersanyag norma emelkedése mellett kiemelt szerepet kap a sok-sok zöldség, az ivólevek, a természetes élelmiszer anyagok. Ettől az évtől a Start munkaprogram keretében a konyhakertben a közfoglalkoztatottak által előállított nyersanyagok többsége kerül majd feldolgozásra az Önkormányzati konyhánkban. e) sportprogramokhoz való hozzáférés: Mindenki számára biztosított a Sporttelep, melyet a versenysportok kivételével naponta látogathatnak a különböző korosztályú sportolni vágyók. A Sajóvámosi Sport Egyesület felnőtt és ifjúsági szakosztálya mellett az Arany János Általános Iskola és a Kincses Sziget Óvoda vezetése is igyekszik sportprogramokkal szórakoztatni a rendezvényre látogatókat. A Kossuth Közösségi Házban kondi terem került kialakításra, melyben az eszközök már pótlásra és cserére várnak, ezért pályázatot szeretnénk benyújtani erre a fejlesztési célra. 25
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: az önkormányzat az Egyházzal történő megállapodást követően biztosítja a házi segítségnyújtást a gondozó szolgálat bevonásával. Az étkeztetés önkormányzati fenntartású. Tagjai vagyunk a Támogató Szolgálatnak, valamint a jelzőrendszeres segítségnyújtásnak. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: Településünkön nem fordult ilyen elő, panasszal az Egyenlő Bánásmód hatóságnál senki nem élt. Dr. Hronszky Regina az Egyenlő Bánásmód Hatóság BAZ. Megyei Referense „Esélyegyenlőségi” fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban, mely tanácsadás térítés mentes. Erre május hónapban kerül sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: A rászorultak részére önkormányzatunk igyekszik biztosítani a természetbeni juttatások széles tárhelyei közül az alábbiakat: szociális tűzifa, nyári gyermekétkeztetés, beiskolázási támogatások, ingyenes szűrővizsgálatok, stb.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai: 2002. évben került átadásra a nagyközönség számára a Kossuth Közösségi Ház, mely épület az egyetlen közösségi színtere a település kultúrájának színfoltja. Évente Idősek Napját rendezünk a 70 éven felülieknek. Nyugdíjas Klub a községben még nincs, ezért jó lenne, ha ilyen kezdeményezés lenne és az idős embereket is többször be tudnánk vonni a közösségi életbe. b) közösségi együttélés jellemzői: A konfliktus kezelés technikáit a civil szervezetek bevonásával sajátítjuk el. A különböző korcsoportok számára work shopok szervezésével, valamint önkéntes szerveződések támogatásával járul hozzá az önkormányzat. Évente két alkalommal a Magyar Vöröskereszt által biztosított EU segélycsomagokat osztanak a hivatal munkatársai a nagy családos, a kis nyugdíjas, és a rászoruló egyedül élő személyek részére. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Felajánlásokból, valamint a jövedelmek utáni SZJA 1%-ából működik a Kossuth Közösségi Házért Közalapítvány, mely alapítványt számtalan magán személy, jogi személy, és vállalkozó támogat, közösségi, kulturális célok megvalósulása érdekében. A másik iskolai alapítványunk a Tehetséges Gyermekekért Alapítvány, mely a szegény családok tehetséges gyermekeinek továbbtanulásában nyújt segítséget. Településünkre az önkéntes munka az utóbbi időben nem jellemző, a 90-es években számtalan szép példája volt az önkéntes munkavégzésnek, mára azonban már alig fordul ilyen elő. A generációk közötti különbségek településünkön nem jellemzőek, egymással nem ütköznek, Segítik egymást. Szeretnénk, ha az idősek tapasztalataikat tovább adnák, a fiatalokkal közös programokat szerveznének. Erre keressük a pályázati lehetőségeket.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal: A településen nem működik roma nemzetiségi önkormányzat. Sem a térségi, sem az országos roma nemzetiséggel kapcsolatunk nincs.
26
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele a munkanélkülieknek adható támogatásokról. A megtartott fórumokon adatgyűjtés (a nem Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát regisztrált munkanélküliek elérése érdekében). a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál. A nem regisztrált munkanélküliek Munkaügyi Központba való beutaztatásának biztosítása. Lakóhelyi szegregátumok a településünkön nincsenek. A mélyszegénységben élőkről az önkormányzatnak adat: Nincs.
Nemleges A segélyezettekről az 1 főre eső jövedelem alapján pontos kimutatást kell készíteni
Magas munkanélküliségi ráta az országos arányhoz képest, ami a valóságban még nagyobb lehet (lásd fentebb), illetve az adatok alapján a 180 napnál régebben regisztráltak aránya is magas (41%).
1. helyi mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása a foglalkoztatottság növelése céljából (ilyen célú önkormányzati rendelet megalkotása) 2. alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása (pl.: szociális földprogram) 3. képzési mutatók javítása (helyi oktatási rendszer fejlesztése, minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása) 4. felnőttoktatás megszervezése munkaerőpiaci szükségletfelmérést követően 5. közfoglalkoztatás (a képzettségnek, képességek fejlettségének megfelelő munka) 6. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. 7. Állásbörze szervezése rendszeres időközönként
Nincs gyermekorvos, fogorvos a községben. Szakellátásra be kell utazni Miskolcra.
8. Mobil szűrőállomások szervezése 9. Egészségnap Szervezése.
A lakosság körében nem elterjedt a rendszeres mozgás, az egészség megóvása, a betegségek megelőzése
10. Sport rendezvényeken való részvétel növelése. Prevenciós, szűrőprogramokon való részvétel szorgalmazása.
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége
11. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása
27
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Megszűntetett esetek védelembe vett száma a 18 év alatti év 18 év alattiak védelembe vettek száma közül 2008 418 2 2009 402 1 2010 387 2 2011 388 1 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008
91
5
0
0
2
2009
106
4
0
0
10
2010
110
4
0
0
7
2011
104
3
0
0
15
2012
95
3
0
0
3
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 28
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási Nyári étkezésben étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők ellátásban étkezésre részesülők részesülők száma száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 24 20 nincs adat 104 0 21 2009
23
35
24
89
0
24
2010
21
44
23
95
0
0
2011
19
45
29
99
0
0
103
0
0
2012 18 37 32 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
29
4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma: A táblázatot nem szerepeltettem, mert településünkön nem releváns, adatot nem tartalmaz. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete: Sajóvámos községben 2008. évben 418 fő volt a 18 éven aluliak száma, ebből mindössze 2 főt kellett védelembe venni, elsősorban anyagi veszélyeztetettség miatt, és 1 esetben kellett megszüntetni a védelembe vételt, mivel a fiatalkorú szabálysértés miatti egy éves védelembe vételi határideje lejárt. A bázis évhez viszonyítva 2011-ben nem csak a gyermek létszám csökkent, hanem a 18 év alattiak száma is a népességben. Községünkben egy gyermeket kellett védelembe venni, ami azt mutatja, hogy a gyámhatósági tevékenység minimális, a családok életébe gyámügyi vonatkozásban nem szükséges beavatkozni. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma: A családok anyagi helyzete kis mértékben romlott az eltelt öt év alatt. A 91 fő RGYT kérelmező 95 főre nőtt. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban senki sem részesül, tartós betegségben három fő szenved, ez két fővel kevesebb, mint az előző időszakban. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya: A település önkormányzata minden évben beiskolázási segélyt nyújt az általános, a közép- és felsőfokú iskolába járó hallgatóknak. 2008-tól 2010. évekig alanyi jogon alsó tagozatos gyermekek után 3000,-Ft-ot, felső tagozatos gyermekek után 5.000,-Ft-ot, és egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermekek után 8.000,-Ft-ot kaptak a szülők. Ez bizony augusztus hónapokban nagy segítséget jelentett minden családnak. 2011-től az önkormányzat szűkülő anyagi helyzetére tekintettel már jövedelemhez kötötte a rászorultság mértékét, de így is részesülhetett 85 család beiskolázási támogatásban. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya: Azok a gyermekek, akik RGYT-ben részesülnek, ingyenes étkeztetésben vesznek részt. Azon gyermekek, akik 3 vagy több gyermekes családban nevelkednek a térítési díj 50%-át fizetik. 2012. évben az intézményi étkeztetésben, az önkormányzati étteremben 37 fő ingyenesen étkezett, és 32 fő 50%-os térítési díjat fizetett. Ingyenes tankönyvellátásban 103 gyermek részesült, ez közel azonos a 2012. évi támogatottal (önkormányzati nyilvántartási adat). e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya: Településünkön nincs ilyen gyermek. 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége: Nemleges, mert Sajóvámoson nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet. 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma
A településen élő 0-6 éves gyermekek száma
Adott településen található utazási idő (perc)
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma Ebből Összesen szegregátumban él 64
0
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma
Összese n
Ebből szegregátum ban él
Összesen
Ebből szegregátum ban él
0
0
0
0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
30
4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A településen élő, SNI tanulók A településen fogyatékosnak minősített (SNI) ellátásának élő általános általános iskolás tanulók száma települése iskolás (helyben vagy ebből tanulók száma más település összesen szegregátumban ahol tanulnak) él 170
0
0
helyben
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok
4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Intézmény OM azonosítój a
Iskola / Feladatellátási hely neve:
Feladatellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)
A feladatA feladat-ellátási A feladat-ellátási ellátási helyen helyen tanulók helyen tanulók tanulók közül a közül az 1. közül a 3. 2. szegregátum szegregátum(ok) szegregátum(o (ok)ban lakó ban lakó tanulók k)ban lakó tanulók száma száma tanulók száma
Sajóvámos, 168 0 0 Nevelők u. 4. Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok 029141
0
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok): 1 álláshely van 2008. óta, az egy védőnőre jutó gyermekek száma a 140 főről 116 főre csökkent. A védőnői leterheltség csökkent, ez a csökkenő gyermek létszámnak tudható be.
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői Egy védőnőre jutó év álláshelyek száma gyermekek száma 2008
1
14
2009
1
12
2010
1
13
2011
1
12
31
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Háziorvosi körzetünk vegyes körzet, gyermekorvos nincs a településen. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi - szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok: Miskolci GYEK-ben kapnak segítséget a szülők ilyen irányú kérelmükre. d) gyermekjóléti alapellátás: A Miskolc Többcélú Kistérségi Társulás Módszertani Intézete látta el a gyermekjóléti feladatokat az elmúlt évben. 2013-tól a Miskolci Járási Hivatal Szociális és Gyámhivatala irányítása alá került e nemes feladat. Az önkormányzati hivatal a rendszeres gyermekvédelmi támogatáson és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson kívül egyéb gyermekvédelmi hatáskört már nem lát el. e) gyermekvédelem: A védelembe vett gyermekek száma csökkent. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: Nem rendelkezünk bentlakásos intézménnyel. Azon gyermekek, akik rendkívüli élethelyzetbe kerülnek, és egészséges nevelésük már nem megoldott otthonukban – ideiglenes, átmeneti, vagy tartós nevelésbe kerülnek. Településünkön l fő volt a veszélyeztetett kiskorú gyermek száma, intézeti nevelésbe nem került gyermek, ideiglenesen egy gyermeket kellett kiemelni családjából, és a nagyszülők mellett kapott megfelelő nevelést, ellátást. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés: Kiemelt szerepet a Kossuth Közösségi Ház vállal e téren. A kulturális intézményben évente felvilágosító előadásokat szerveznek, ahol a háziorvos, a védőnő, valamint az intézményvezetők szerveznek előadásokat. Nem csupán az oktatási intézmények, hanem a község lakossága is hozzá férhet ezekhez a programokhoz. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: A gyermekétkeztetés intézményesített. Az Arany János Általános Iskola tanulói napközis formában veszik igénybe az étkezéseket. Az óvodába átszállításra kerül a napi háromszori étel, melyet a dadus nénik segítenek a csöppségeknek kiosztani. Az ingyenes étkezők száma 20-ról 37 re nőtt, az 50%-os kedvezményes étkezésre jogosultak száma 17-ről 32 főre nőtt. Ingyenes 32
tankönyv ellátásban 103 gyermeket tudunk részesíteni. Óvodáztatási támogatásban nem részesült senki az elmúlt években. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei: nem fordult elő még ilyen eset a községben. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: Tankönyvtámogatások, beiskolázási segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások biztosítása a segély keretből az arra rászoruló kérelmezőknek. Logopédus van az óvodában és az iskolában igény szerint. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 167 2011/2012 164 2012/2013 168 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 83 81 82
általános iskolások száma fő 167 164 168
napközis tanulók száma fő % 28 16,76 34 20,23 34 20,23
Az Arany János Általános Iskola tanulóinak száma, ha kis mértékben is, de növekedett az elmúlt évekhez képest. A tanulói létszám emelkedésével örvendetes, hogy a napközis tanulók száma is nőtt.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
1-4 évfolyamon 2010/2011 4 2011/2012 4 2012/2013 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar
5-8 évfolyamon 4 4 4
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
összes en
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
Összesen
8 8 8
-
-
-
általános iskolai feladatellátási helyek száma
db 1 1 1
33
A korábbi években két- három nyolcadikos osztály volt a kimenő évfolyam, ugyanakkor mára már csak egy nyolcadik osztály végez a tanév végére. Gyógypedagógiai oktatásban nem vesz részt egyetlen tanuló sem, ezt a szolgáltatást korábban a KEK Felsőzsolca, majd a Miskolci Kistérségi Társulás biztosította, mint lehetőséget. Napjainkra elterjedtebb forma az utazó pedagógusként járó gyógypedagógus rendszer, ezt inkább a magán tanulók veszik igénybe.
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás Létszám (fő)
A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk
A településen élő általános iskoláskorú gyermekek létszáma
168
X
Más településről bejáró általános iskolások
34
Más településről bejáró hh gyerekek
14
Más településről bejáró hhh gyerekek
9
Más településre eljáró általános iskolások
0
Más településre eljáró hh gyerekek
0
Más településre eljáró hhh gyerekek
0
Általános iskoláskorúak közül a hh gyerekek
45
Általános iskoláskorúak közül a hhh gyerekek
12
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
34
4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen
1 db A körzetbe A körzetbe járó hhh járó hh tanulók tanulók aránya a létszáma a település körzet tanulóinak hh össztanulóinak létszámáh összlétszámáho oz viszonyítva z (%) viszonyítva
A körzetbe járó hh A körzet A tanulók általános körzetb aránya a Iskolai körzetenkénti iskoláiba e járó körzet járó hh tanulóinak létszám és tanulók tanulók hh/hhh tanulók összmegoszlása összlétszá létszám létszámáh ma a oz viszonyítva (%)
A körzetb e járó hhh tanulók tanulók létszám a
168/45/12 Összesen
168/12 7,14 168/12 7,14
168 168
45 45
26,78 26,78
n.a. n.a.
A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámáh oz viszonyítv a n.a. n.a.
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói adatok
Fő 0 7 8 1 -
Hiányzó létszám
1
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
2010/2011 2011/2012 2012/2013
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 22 fő 100,00% 21 fő 100,00% 21fő 100,00%
35
4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) összlétszámon belül
HHHtanulók körében n.a. „
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összlétszámon belül
HHHtanulók körében n.a. „
2008/2009 n.a. n.a. 2009/2010 „ „ 2010/2011 2011/ 2012 országos átlag: 34,00% 35,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül n.a. „
29,00%
HHHtanulók körében n.a „
Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül n.a „
2,00%
HHHtanulók körében n.a „
Nem tanult tovább (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében n.a n.a „ „
0
0
4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Iskolánkban erről adatot nem tudtak szolgáltatni. országos átlag 2,1% 0,8% 2011/201 2 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
0,8%
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása: Külön pedagógiai program segítségével igyekeznek pedagógusaink elérni a H illetve a HH, helyzetű gyermekek felzárkóztatását. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 15 fő a tanári kar, 165 gyermekre.
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció: nem releváns, nem fordul elő. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: pozitív eredményt mutatnak. Örvendetes, hogy 100 %-os a felvételi arány. Nyári szünetben nyári napközi szervezése történik, és a nyári étkeztetésről gondoskodik az önkormányzat.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): a diszlexiás, valamint a diszgráfiás gyermekek részére gyógypedagógus jár ki az óvodába, illetve az iskolába.
4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony az óvodás korú beíratott gyerekek aránya (12,7%), bár férőhely lenne elég. Házi gyermekfelügyelet, illetve családi napközi igénybevételére nincs lehetőség. A három éves kor alattiak felvétele az óvodába, úgy hogy a normatívát nem igényli rá az önkormányzat
1. szükségletfelméréssel egybekötött tájékoztatási fórum a lehetőségekről 2. önkormányzati támogatás a szociálisan rászoruló szülőknek 3. alternatív megoldások támogatása (pl. házi gyermekfelügyelet, családi napközi)
Gyermekorvos nincs, vegyes egészségügyi körzet van.
4. Mobil szűrőállomások, egészségügyi prevenciós előadások szervezése.
A veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan növekszik, ennek megállítása, halmozott problémákkal küszködő gyermekek mielőbbi kiszűrése.
5. Jelző rendszer fejlesztése, erősítése.
A fiatalok elkövetőkké, áldozattá válásának elkerülése. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés gyakoribbá válása.
6. A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom – a lakosság és a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonására lenne szükség. A civil szervezetek közreműködésével a szabadidős programok bővítése. Figyelemfelkeltő előadások a kortárs erőszakkal, illetve a családon belül a gyermekekre irányuló erőszakkal kapcsolatban.
Megerősíteni a szocializációs és tanulási hátrányok kezelését szolgáló iskolán kívüli szolgáltatásokat minden korcsoportban, különös tekintettel azok számára, akik nem megfelelő lakókörnyezetben élnek.
7. Egész napos iskola bevezetése, felvilágosító előadások szervezése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Alaptörvény XV. Cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jogok tekintetében. A Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és azt előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést a jogszabály tiltja ugyan, de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárása és persze felszámolása az utóbbi években előtérbe került. A női elhelyezkedéseket tekintve változó az esély. Alap esetben egyenlő, azonban időről-időre változik, ahogy a munkalehetőségek jellege is változik. A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, minek következtében nagyobb arányban foglalkoztatják őket a szellemi. Felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, mint a férfiakat. Viszont hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és hátrányaikat erősítheti egy esetleges gyermekvállalás. A veszélyeztetett korcsoportokba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. Az esélyegyenlőség elősegítése szempontjából fontos támogatni és foglalkoztatni a gyedről, gyesről, családtag visszatérőket. Munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetűeknek mondhatók a gyermekek gondozásáról visszatérők. A pályakezdőkhöz hasonló módon az ő foglalkoztatásuk támogatása is indokolt.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
818 658 823 822 n.a. n.a.
848 846 815 813 n.a. n.a.
732 564 729 742 n.a. n.a.
777 766 739 736 n.a. n.a.
86 94 94 80 n.a. n.a.
71 80 76 77 n.a. n.a.
A foglalkoztatottak közül a férfiakat az utóbbi időben nagyobb mértékben foglalkoztatják, szemben a 2008-as évi adatokkal.
38
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
foglalkoztatottak
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
Foglalkoztatást segítő programok száma
Képzési programok száma
résztvevők száma
résztvevő nők száma
2008
2
1
21
12
2009 2010 2011 2012 2013
0 3 1 1 n.a.
0 1 1 0 n.a.
0 54 81 39 n.a.
0 41 24 19 n.a.
Forrás: Helyi adatgyűjtés Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
39
Kevés foglalkoztatást segítő program indul, és azokon is a férfiak részvétele nagyobb arányú. Szeretnénk, ha a nők számára több atipikus foglalkoztatási forma beindulna, erre keresni fogjuk a pályázati lehetőségeket. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei: Településünkön nem jellemző a nők alacsony iskolai végzettsége. Inkább magasabb. Foglalkoztatási helyzetük azonban csökkent az eltelt időszakban. Nincs bölcsőde a községben. Az óvoda két csoportos. Családi napközi nincs. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): Ilyen a községünkben nem fordult elő. A férfiak és nők átlagos keresete közel megegyezik, némi eltéréssel a férfiak javára. A képesítési feltételektől nagyban függ a betöltött álláshelyek száma. Nehéz azonban egyértelműen kimutatni a hátrányos megkülönböztetést a bérezésben, mert tisztán értékelhető adatok nem igazán állnak rendelkezésre az összehasonlításhoz. Foglalkoztatottak (fő) Munkavállalási korúak száma (fő)
1600
1800
1400
1600
1200
1400
1000
1200 1000
800
800
600
600
400
400
200
200
0
0 2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2008
2017
nők
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
Munkanélküliek (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
2017
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) bölcsődei 3 év alatti férőhelyek működő férőhelyek működő családi száma gyermekek száma férőhelyek bölcsődék száma napközik családi összesen önkor- egyéb száma a településen száma napközikben mányzati 2008 107 0 0 0 0 0 0 2009 98 0 0 0 0 0 0 2010 97 0 0 0 0 0 0 2011 94 0 0 0 0 0 0 2012 96 0 0 0 0 0 0 40
2017
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen. Bölcsőde a településen nincs, bár egyre több a három éves kor alatti gyermek nevelése az óvodában. Ezekre a gyermekekre az önkormányzat normatívát nem igényel, ugyanakkor a szülők a beszoktatási időt követően már nem viszik el másik intézménybe az apróságokat. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Községünkben a védőnői hálózat hatékonyan működik, mely az anyák és a gyermekek védelmét is szolgálják. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatosan felvilágosító előadásokat szervez a háziorvos és a védőnő. A család- és nővédelmi gondozást a közeli BAZ. Megyei Kórház GYEK központja segíti a védőnőn kívül. A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. § - a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás, és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek védőnők száma átlagos gyermekszám védőnőnként száma 2008 1 79 79 2009 1 68 68 2010 1 64 64 2011 1 62 62 2012 1 65 65 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Sajóvámoson egy védőnői betöltött állás van. A tanácsadó épületét 2009-ben sikerült akadálymentessé tennünk. Az egy védőnőre eső gyermekek létszáma az utóbbi évben örvendetesen - ha kis számban is - de növekedést mutat. A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnő hálózat fő tevékenységi körébe tartozik. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak a községben élő egészségügyi alkalmazottak. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban. A felkészítés egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával történik, kezdve a születéstől, a szoptatástól a tápláláson, gyermeknevelésen át. A jelző rendszer egyik fontos személyisége a védőnő. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. Tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önállótényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. Testi sértés, zaklatás, távolságtartás. A nők elleni erőszak különböző formáira a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A rendőrségi riasztások és bírósági eljárások számszerű adatainak összegyűjtése mellett érdemes megnézni, hogy működik-e olyan szervezet, ahová a bántalmazott nők fordulhatnak. Településünkön ilyen szervezet nincs, Miskolc a legközelebbi hely, ahol az anyák szállása, vagy a nők érdekvédelmi szervezete működik.
41
5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak tényleges rendőrök riasztása feljelentések bírósági ítélet családi viszályhoz száma 2008 4 1 0 2009 7 1 0 2010 5 1 0 2011 6 1 0 2012 8 1 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés A távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. Tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza a családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket. A sértettek sok esetben eltitkolják a családon belüli erőszakot, és ha történik is intézkedés e témában, a bírósági szakaszig már nem jut el. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy esetszámuk az utóbbi időben növekedett, a zaklatás, szexuális vagy családon belüli rendőrségi riasztások egyre gyakoribbak. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona a településen nincs. A krízis helyzetben lévő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért a várólistával működő szállók sok esetben nem tudnak azonnal segítséget nyújtani. Fontos a megfelelő tájékoztatás, az igények és kapacitás összhangja. Nem önkormányzati önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a (egyházi, alapítványi) Férőhelyek anyaotthon a anyaotthon a anyaotthon a száma település 50 kmtelepülésen település 50 km-es es körzetében településen körzetében 2008 nincs nincs nincs nincs 2009 nincs nincs nincs nincs 2010 nincs nincs nincs nincs 2011 nincs nincs nincs nincs 2012 nincs nincs nincs nincs
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Alaptörvény fent hivatkozott XV. Cikkére visszavezetve vizsgáltam a helyi közéletben a nők és férfiak azonos jogai a politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében érvényesülnek-e. Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. Az adatgyűjtés a nők adott településen való közéleti részvételét térképezi fel. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben.
2008 2009 2010 2011 2012
Képviselőtestület Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői tagja Férfi Nő Férfi Nő 8 2 n.a. n.a 8 2 n.a n.a 8 2 n.a n.a 6 1 n.a n.a 6 1 n.a n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés
Közgyűlések tagjai Férfi n.a n.a n.a n.a n.a
Nő n.a n.a n.a n.a n.a
42
Önkormányzatunknál a hét fős képviselő-testületből hat fő férfi, 1 fő a polgármester nő. A közéletben a férfiak aktivitása magasabb, mint a nőké. Ugyanakkor az intézmények vezetői nők, a közszférában dolgozók többsége nő. Az önkormányzati dolgozók közül hét a férfi, 53 fő a nő. Hátrányos megkülönböztetés a nemre tekintettel sosem fordult még elő, ilyen jellegű panasz nem érkezett.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Településünkön a leggyakrabban előforduló probléma az időskori magányosság, a növekvő munkanélküliség, valamint a munkahelyek hiánya. A munkanélküliség össztársadalmi probléma, melyet az Önkormányzat, a Munkaügyi Központ Miskolci Kirendeltsége, a civil szervezetek, a közoktatási intézmények, a Szociális Alapszolgáltató Központ szoros együttműködésével létrehozott komplex programokkal lehet enyhíteni. Nehéz egyértelműen kimutatni, hogy a hátrányos megkülönböztetés a nemek közötti megkülönböztetésből ered-e. A képzettség, a betöltött állások és sok más tényező a befolyásoló tényező e kérdésben. Önkormányzatunknál sem a bérezés, sem a kereset a beosztás nem a nemek közötti megkülönböztetés a jellemző, hátrányos megkülönböztetésről nem beszélhetünk. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nők munkába állását (munkaerőpiacra való visszatérését) nehezítik az alábbi körülmények: 1. alacsony a bölcsődés korú bölcsődébe beíratott gyerekek aránya (12,7%) 2. gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik az igényekhez
1. lásd 4.5 táblázat. 2. gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartásának kialakítása a célcsoport igényeinek megfelelően
Nincs lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni (részmunkaidő, rugalmas munkavégzés).
1. atipikus foglalkoztatási formák létrehozása (önkormányzati intézményrendszeren belül), támogatása.
Magas a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények aránya.
1. információs kampány szervezése (rendőrség bevonásával) 2. anonim jelzőrendszer megszervezése és működtetése.
Nincsenek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen).
1. családok átmeneti otthona és anyaotthon működtetése. 2. tájékoztatás a környéken elérhető ilyen típusú intézményekről.
43
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 228 398 626 2009 234 399 633 2010 230 387 617 2011 222 392 614 2012 na na n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága: A táblázatból látható, hogy az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetősége egyre csökken. Ez azzal magyarázható, hogy megváltozott a jogszabályi háttér (TB törvény, járulék fizetés mértéke, stb.) másrészről pedig azzal, hogy megszűntek a környező nagyobb foglalkoztató üzemek, gyárak (LKM, DIGÉP, Sajóbábony) kereskedelmi egységek (Bricostol) b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) év
Önkormány- Munkaügyi Központ zati által támogatott
db 2008 0 2009 0 2010 1 2011 1 2012 0 2013 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés
db 1 1 1 0 0 n.a.
Civil
Egyéb
Összesen
db 0 0 0 0 0 n.a.
db 0 0 0 0 0 n.a.
db 1 1 2 1 0 0
44
Településünkön kisebb lehetősége van annak, hogy az idősek el tudjanak helyezkedni, ez sajnos elmagányosodással jár. Ennek megakadályozására célszerű lenne pályáznunk egy Idősek Klubja beindítására, ahol véleményeket cserélnek az idősek, és esetleges képzésükkel, informatikai képzésekkel módjuk lenne elhelyezkedni, akár atipikus formában is (otthoni munkavégzés bedolgozással, bérlettámogatás beutazásuk biztosításához) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek év száma száma száma fő fő % fő fő % 2008 146 9 6% 99 n.a. n.a. 2009 165 17 10% 88 n.a n.a. 2010 160 14 9% 100 n.a. n.a. 2011 161 14 9% 80 n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. 80 n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
Településünk adatait vizsgálva látható, hogy 2008-tól növekszik a munkanélküliek száma. Nem becsülik az idősebb munkaerőt.
45
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése: Településünkön az idősek számára biztosított a házi orvosi ellátás. Szakellátást Miskolcon, Edelényben, vagy Szikszón vehetnek igénybe, ahova a közlekedés kiváló. (3.2.11.) Településünk szociális ellátási köre: a házi segítségnyújtás a Görög Katolikus, a Református Egyházzal kötött együttműködési megállapodás alapján történik. A Támogató Szolgálat nem csak az önkormányzati konyháról történő napi egyszeri meleg étel kiszállításáról gondoskodik, hanem az idős, rászoruló, egyedül élő beteg emberek lelki, mentális, és egyéb igényeit elégítik ki. Szociális Alapszolgáltató Központ a nagyvárosokban található, helyben nem működik. Idősek Klubja nincs.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012
fő 278 296 301 299 n.a.
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 n.a.
% 0% 0% 0% 0% n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
46
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
1 1 1 1 na
Forrás: TeIR, KSH Tstar
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés: A sajóvámosi idős emberek egyenlő eséllyel férnek hozzá a Közösségi Ház, a Könyvtár, az E Magyarország Pont és egyéb kulturális programokhoz. c) idősek informatikai jártassága: az ötven év felettiek kevésbé érdeklődnek az információs társadalom iránt. Ennek érdekében pályázott a Kossuth Közösségi Ház az Információs Társadalom Sajóvámoson Leader pályázatra, ahol 580.000,- Ft-ot nyert, és sikerült az informatikai hálózatot bővíteni.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Évente egy alkalommal szervez az önkormányzat Idősek Napját, ahol egy finom ebéddel és egy ajándékcsomaggal várjuk a 70 éven felüli településen élő lakosságot.
47
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Idősek informatikai jártassága alacsony.
1. informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, releváns civil szervezetek, önkéntesek bevonásával) 2. informatikai eszközök hozzáférhetővé tétele (pl. E-pontok, Teleházak működtetése, utazás megszervezése)
Magas az 51-60 év közöttiek száma a regisztrált álláskeresők között
1. képzések, átképzések szervezése számukra, valamint folyamatos kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal. Foglalkoztatási terv kidolgozása, bevonásuk a munkaerő piacra.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek személyek szociális év ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 2008 27 34 2009 25 30 2010 24 21 2011 20 15 2012 14 11 2013 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatból jól látható, hogy községünkben a megváltozott munkaképességűek száma az elmúlt öt év alatt csökkent. Ez magyarázható egyrészt a 2011. évi CXCI. Törvényben foglalt szigorúbb feltételekkel (össz szervezeti egészségkárosodás mértéke, stb.), másrészt azzal, hogy sokan közülük kikerültek a rendszerből (nyugdíjra szereztek jogosultságot, elhelyezkedtek, ezért a nyilvántartásuk nem pontos, stb.)
48
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével
7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény) fejlesztő4 felkészítésben Szociális résztvevők száma foglalkozatásban munka alkalmazottak rehabilitációban 0 foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak 0 száma Támogatott foglalkoztatásban 34 résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci 12 foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével
Non Gazdasági profit vállalkozás szervezet
2
n.a.
0
n.a.
0
0
0
n.a.
n.a.
n.a.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei: Az 1993. évi III. tv. alapján az önkormányzat biztosítja évente természetbeni juttatás keretében a fogyatékkal élők részére az 1 m3 tűzifát. Ez évig közlekedési támogatásban részesültek azok a mozgásukban korlátozott személyek, akik a tömegközlekedési eszközök igénybevételére képtelenek. 2013 februárjától ez a fajta támogatási forma megszűnt. A szerzési támogatás biztosítja még, hogy a jogosultak gépjárművüket átalakíthassák, illetve új gépjárművet vásárolhassanak maguknak, közlekedésük javítása érdekében.
49
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége: községünkben csaknem minden közintézmény akadálymentesítése megtörtént. A Kossuth Közösségi Ház vár még az akadálymentesítésre, erre pályázatot szeretnénk beadni. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége: a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 2009-ben valósult meg, rámpa segíti a tolókocsival érkező ügyfeleket, valamint a látássérültek közlekedésében a bray írás segít. A mosdó helyiséget már úgy alakítottuk ki, hogy azt a fogyatékkal élők is egyenlő eséllyel tudják igénybe venni. Indukciós hurok segít eligazodni az ügyfélváróban. A kulturális és sport programok között igyekszünk szervezni olyan rendezvényeket, mely az egészség megőrzésére, a prevencióra irányul. c) munkahelyek akadálymentesítettsége: munkalehetőséget az önkormányzat, a szolgáltatók, valamint a helyi vállalkozók biztosítják. Valamennyien arra törekednek, hogy megteremtsék az esély egyenlőségét a fogyatékkal élők számára. A megfelelő munkakörülmények jobb és hatékonyabb munkavégzést garantálnak. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége: Sajóvámos utcái aszfaltosak, az utcák mellett a járdák felújításra várnak. Önkormányzatunk egy helyszíni szemlén felmérte, hogy melyek azok a járdaszakaszok, ahol a biztonságos gyalogos közlekedés elengedhetetlen feltétele a járda javítása. A parkokra már jellemző, hogy vezető sáv különül el a burkolókban, és a színek különbözősége is segíti a sérült embereket. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.): Községünkben a speciális közlekedési megoldások nem relevánsak, fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen, a szomszédos községben Sajósenyén található a Fészek Református Egészségügyi Otthon, ahol 50 értelmi fogyatékos férfi gondozására van lehetőség. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Gyógyászati segédeszköz vásárlására átmeneti segélyt biztosít a polgármester asszony annak a rászorulónak, aki alacsony jövedelme miatt nem tudja kiváltani az egészségéhez szükséges gyógyászati segédeszközt. Speciális szoftverek vásárlását biztosítja a Kossuth Közösségi Ház, valamint a könyvtár a fogyatékosok számára. A jogtiszta hangos könyv beszerzését folyamatba helyezték. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A fogyatékkal élők elszigeteltségének megelőzése: (Idősek Klubja, Népdalkör, Hagyományőrző Klubok)
1. Tagok toborzása, érdeklődési körüknek megfelelő programok szervezése.
A kulturális és sportlétesítmények akadálymentesítését meg kell oldani.
2. Pályázati források felkutatása e témában.
A munkanélküliek száma megduplázódott a körükben. Adathiány az érintettekről
3. Rehabilitációs ellátásban részesülők után a munkáltató járulékfizetési kedvezményt vehet igénybe. 4. Nyilvántartásuk felvezetése nélkülözhetetlen.
50
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás): Önkormányzati intézményeinkben összesen 4 fő mozgáskorlátozottat foglalkoztatunk. A közfoglalkoztatásban azokat a fogyatékkal élőket vonhatjuk be, akiknek az egészségkárosodása az 50%-ot nem haladja meg. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Nincs ilyenről tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok: profilváltások, amit a gazdasági vállság idézett elő. Jelei már eddig is mutatkoztak, megnövekedett a segélyt kérők száma.
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.): A családsegítő szolgálat közreműködésével térképezheti fel az önkormányzat a mély szegénységben élőket. Roma a községben nincs, illetőleg nincs olyan személy, aki annak vallotta magát a népszámláláskor. Kisebbségi önkormányzat nem működik a községben. A jövedelmi helyzetről a segély kérelmek benyújtásakor értesül az önkormányzat. Sok olyan lakos van, aki rászorultsága miatt támogatásra jogosult, ugyanakkor nem jelentkezik a segélyezési rendszerben. Az egyházak kiemelt szerepet látnak el az idősek, fogyatékkal élők támogató rendszerében. Önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött a Görög Katolikus Egyházzal a kihordásos étel biztosítására. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása: Sajóvámos Község Önkormányzata Együttműködési Megállapodást kötött a Görög Katolikus Egyházzal, a Református Egyházzal folyamatban van a megállapodás megkötése az alábbi témakörben: A Támogató Szolgálat biztosítása az 1993. évi III. tv.-ben leírtak szerint. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség: Sajóvámos Község tagja a Miskolci Többcélú Társulásnak, mely 2013. július 1-től a családsegítésben, a gyermekjóléti szolgáltatásban, a Start munkaprogramban, valamint a belső ellenőrzésben teljesedik ki. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: nem releváns településünkön. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: Számos kulturális rendezvény lebonyolításában vesznek részt a fent említett partnerek. A Polgárőr Egyesület a biztonságérzetet próbálja növelni. Az oktatási intézmények civil szervezetei a gyermekek hátrányainak csökkentésére jöttek létre (Tehetséges Gyermekekért Alapítvány). f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában: A Sajóvámosi vállalkozók számtalan jelét mutatták annak, amikor egy helyi programot szponzoráltak, támogattak.
Legutóbb a XI. VTSZ találkozó szervezésekor adományoztak pénzbeli és természetbeli juttatásokat a rendezvény megtartásához. Szólnunk kell az óvodás bálokról, ahol szintén támogatásukról adtak bizonyságot.
51
A pince bál szintén egy olyan kezdeményezés, ahol helyet kap a folklór, a gasztronómia, valamint a vállalkozók által felajánlott tombolasorsolásra biztosított ajándéktárgy.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett oktatási intézmények, egészségügyi intézmény, civil szervezetek bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába: Az esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatában nagy hangsúly helyeződött a minél szélesebb körű adatok gyűjtés megszervezése. A dokumentumok készítéséhez szükséges adatok, információs gyűjtését a dokumentum készítői Komjáthy Lajosné polgármester irányításával végezték. Molnárné Cseh Mária jegyző koordinálásával a tevékenységbe bekapcsolódtak Sajóvámos község Önkormányzatának dolgozói, az oktatási, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények, civil szervezetek, az egyház, a Miskolci Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása: Honlapunkon www.sajovamos.hu nyilvános fórumot kap, ahol a lakosság és az érdekképviselet véleményezheti.
52
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
Romák és/vagy mély szegénységben élők
Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál.
Lakóhelyi szegregátumok a településünkön nincsenek. A mélyszegénységben élőkről az önkormányzatnak adat: Nincs.
Magas munkanélküliségi ráta az országos arányhoz képest, ami a valóságban még nagyobb lehet (lásd fentebb), illetve az adatok alapján a 180 napnál régebben regisztráltak aránya is magas (41%).
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele a munkanélkülieknek adható támogatásokról. A megtartott fórumokon adatgyűjtés (a nem regisztrált munkanélküliek elérése érdekében). A nem regisztrált munkanélküliek Munkaügyi Központba való beutaztatásának biztosítása. Nemleges A segélyezettekről az 1 főre eső jövedelem alapján pontos kimutatást kell készíteni helyi mikro-, kis-, és középvállalkozások támogatása a foglalkoztatottság növelése céljából (ilyen célú önkormányzati rendelet megalkotása) alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása (pl.: szociális földprogram) képzési mutatók javítása (helyi oktatási rendszer fejlesztése, minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása) felnőttoktatás megszervezése munkaerő-piaci szükségletfelmérést követően közfoglalkoztatás (a képzettségnek, képességek fejlettségének megfelelő munka) Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. Állásbörze szervezése rendszeres időközönként
Nincs gyermekorvos, fogorvos a községben. Szakellátásra be kell utazni Miskolcra.
Mobil szűrőállomások szervezése Egészségnap Szervezése.
A lakosság körében nem elterjedt a rendszeres mozgás, az egészség megóvása, a betegségek megelőzése
Sport rendezvényeken való részvétel növelése. Prevenciós, szűrőprogramokon való részvétel szorgalmazása.
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása 53
Gyermekek
Nők
Alacsony az óvodás korú beíratott gyerekek aránya (12,7%), bár férőhely lenne elég. Házi gyermekfelügyelet, illetve családi napközi igénybevételére nincs lehetőség. A három éves kor alattiak felvétele az óvodába, úgy hogy a normatívát nem igényli rá az önkormányzat
szükségletfelméréssel egybekötött tájékoztatási fórum a lehetőségekről önkormányzati támogatás a szociálisan rászoruló szülőknek alternatív megoldások támogatása (pl. házi gyermekfelügyelet, családi napközi)
Gyermekorvos nincs, vegyes egészségügyi körzet van.
Mobil szűrőállomások, egészségügyi prevenciós előadások szervezése.
A veszélyeztetett gyermekek száma folyamatosan növekszik, ennek megállítása, halmozott problémákkal küszködő gyermekek mielőbbi kiszűrése.
Jelző rendszer fejlesztése, erősítése.
A fiatalok elkövetőkké, áldozattá válásának elkerülése. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés gyakoribbá válása.
A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom – a lakosság és a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonására lenne szükség. A civil szervezetek közreműködésével a szabadidős programok bővítése. Figyelemfelkeltő előadások a kortárs erőszakkal, illetve a családon belül a gyermekekre irányuló erőszakkal kapcsolatban.
Megerősíteni a szocializációs és tanulási hátrányok kezelését szolgáló iskolán kívüli szolgáltatásokat minden korcsoportban, különös tekintettel azok számára, akik nem megfelelő lakókörnyezetben élnek.
Egész napos iskola bevezetése, felvilágosító előadások szervezése
A nők munkába állását (munkaerőpiacra való visszatérését) nehezítik az alábbi körülmények: alacsony a bölcsődés korú bölcsődébe beíratott gyerekek aránya (12,7%) gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik az igényekhez Nincs lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni (részmunkaidő, rugalmas munkavégzés). Magas a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények aránya. Nincsenek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen).
lásd a gyermekek táblázatát gyerekek nappali ellátását célzó intézmények nyitva tartásának kialakítása a célcsoport igényeinek megfelelően Atipikus foglalkoztatási formák létrehozása (önkormányzati intézményrendszeren belül), támogatása. információs kampány szervezése (rendőrség bevonásával) anonim jelzőrendszer megszervezése és működtetése. családok átmeneti otthona és anyaotthon működtetése. tájékoztatás a környéken elérhető ilyen típusú intézményekről. 54
Idősek
Fogyatékkal élők
Idősek informatikai jártassága alacsony.
informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, releváns civil szervezetek, önkéntesek bevonásával) informatikai eszközök hozzáférhetővé tétele (pl. E-pontok, Teleházak működtetése, utazás megszervezése)
Magas az 51-60 év közöttiek száma a regisztrált álláskeresők között
képzések, átképzések szervezése számukra, valamint folyamatos kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal. Foglalkoztatási terv kidolgozása, bevonásuk a munkaerő piacra.
A fogyatékkal élők elszigeteltségének megelőzése: (Idősek Klubja, Népdalkör, Hagyományőrző Klubok)
Tagok toborzása, érdeklődési körüknek megfelelő programok szervezése.
A kulturális és sportlétesítmények akadálymentesítését meg kell oldani.
Pályázati források felkutatása e témában.
A munkanélküliek száma megduplázódott a körükben.
Rehabilitációs ellátásban részesülők után a munkáltató járulékfizetési kedvezményt vehet igénybe.
Adathiány az érintettekről.
Nyilvántartásuk felvezetése nélkülözhetetlen.
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy Szociális jelzőrendszer mélyszegénységben élők Arany János Általános Iskola pedagógiai programjának átdolgozása. Gyermekek Kincses Sziget Óvoda fejlesztő pedagógus alkalmazása
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Miskolci Többcélú Társulás, szociális ügyintéző, háziorvos, védőnő Lipéczné Iván Katalin óvodavezető, Póczos Barnabásné iskolaigazgató, Gombkötőné Séllei Tünde védőnő,
Idősek
Orosz Zsoltné Sajóvámosi Népdalkör Információs Társadalom kialakítása vezető, Tötös Istvánné könyvtáros, Sajóvámoson, kiemelten kezelve az megbízott vezető a Kossuth Közösségi idős emberek internetezését. Házban.
Nők
Felvilágosító, oktató filmek szervezése Sajóbábonyi Rendőrőrs a Közösségi Házban.
Fogyatékkal élők
Együtt, egymásért szervezése Sajóvámoson
találkozók Dr. Pető Zsolt háziorvos, Gombkötőné Séllei Tünde védőnő 55
Jövőképünk •
Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek folyamatos felkészítését az óvodai, iskolai tanórákon, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkörök, tanuló szobák).
•
Folyamatosan odafigyelünk az idősek képzésére.
•
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkahelyteremtést, a foglalkoztatási helyzetük javítását. Kisgyermekes anyukák részére munkaidő kedvezményt biztosítunk az önkormányzat intézményeinél.
•
Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére, a látás sérültek részére a közlekedési sávok felfestésére, a hallás sérültek részére indukciós hurkot szereltettünk fel, a Polgármesteri Hivatalban a földszinten ügyfélvárót, és ügyfeles irodát alakítottunk ki. A mozgássérültek számára korlát került felhelyezésre, valamint a tolókocsis sérültek érdekében a nyílászárókat kicseréltettük szélesebbre, és a WC-ket is akadálymentesítettük a közintézményeinkben (tanácsadó, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, óvoda, iskola).
56
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A
B
C
D
E
A helyzetelemA célkitűzés Az zés Intézked Az összhangja intézke- következtetés és intézkedés egyéb Az intézkedés dés címe, eiben feltárt sorszásel elérni stratégiai tartalma megneve- esélyegyenlő ma kívánt cél dokumentumok zése ségi kal probléma megnevezése
1
F
Az intézkedés felelőse
KépviselőJóváhagyott HEP testületi ülésre intézkedési elfogadása előterjesztés terv, HEP
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításáho Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés z szükséges eredményeinek megvalósítás eredményess erőforrások fenntarthatóság ának égét mérő (humán, határideje indikátor(ok) a pénzügyi, technikai)
2013.06.25.
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
A településen nyilvántartott munkanélkülie k közül magas a pályakezdők Pályakezd aránya, ezért ő fiatalok különböző elhelyezke programok dését bevezetésével segíteni kell segítése őket a munkaerőpiac on történő elhelyezkedés ben.
Pályázat benyújtása a TÁMOP program Közfoglalkoztatá keretében si koncepció képzésre, Növekedjen készítése. átképzésre. Köznevelési a Közérdekű pályakezdő Terv foglalkoztatás a k reformálása. nyári elhelyezked Atipikus szünidőben. ési aránya. foglalkoztatási Angol - német formák nyelvtanfolyam kidolgozása. beindítása a Kossuth Közösségi Házban
A közfoglalkoztatási referens
2014.12.30.
2014. évi költségvetés, önkéntesek Munkaszerződ bevonása. ések száma. Generációs Mély programmal szegénységbe történő n élők száma. együttműködés. Szakképzettsé Iskolákggel foglalkoztatókrendelkezők munkaügyi aránya, központ Hatékonyan háromoldalú működő megállapodásával szünidei feltárni az érintett programok. elhelyezkedni kívánt pályakezdőket.
Családgondozó
2014.11.15.
Csökken a hátrányos helyzetű
Önműködővé válnak a hátránykompenz áló programok. A képzések utána a munkaerőpiac elhelyezkedésre a szülőknek nagyobb esélye van, csökken a mély szegénységben élők száma.
önműködővé válnak a hátránykompenz
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
Tanoda A hátrányos Megerősíte Köznevelési program helyzetű ni a Terv, Isko9la beindítása gyermekekkel szocializáci Pedagógiai
Pályázat benyújtása. Átképzések,
Humán: Iskolaigazgató, óvodavezető,
57
és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzés e, valamint szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése.
ós és tanulási hátrányok kezelését szolgáló iskolán kívül szolgáltatás okat minden korcsoportb an, különös tekintettel azok számára, akik hátrányos helyzetűek.
Programja, Kossuth Közösségi Ház 2014. évi programja
második szakképesítések megszerzése. Célcsoportok, személyek felkutatása. Egyéni vállalkozások elindításának ösztönzése a helyi adópolitikával.
gyermekek száma. Hátránykompe nzáló programok működtetése.
háziorvos, védőnő, közösségi házvezető, gyermekjóléti szolgálat. Pénzügyi: pályázati forrás, segélyezési keret, tehetséges gyermekek alapítványának támogatása. Technikai: egész napos iskola, felvilágosító előadások szervezése. Hagyományőrző szakkörök bevezetése.
áló programok. A képzések után a munkaerő piaci elhelyezkedésre szülőknek nagyobb esélye van, csökken a veszélyeztetett gyermekek száma.
III. A nők esélyegyenlősége
1
A gyermekgondo zási szabadságot követően a nők számára a munkaerőpiacr a való Fiatal nők visszajutás elhelyezke nehezebbé désének vált. A elősegítés jogszabályi e változások miatt a védettség is megszűnt, ezért kiszolgáltatottá váltak a fiatal gyermeket szült anyukák.
Atipikus foglalkoztat ási formák létrehozása önkormányz ati rendszeren belül. Információs kampány szervezése. A gyes-en lévők biztos jövőképe a gyermeknev elés anyagi hátterének megteremté se.
Az érintettek körének felmérése. A kapcsolat felvétele a munkaügyi központtal, Szociális koncepció, oktatási Gazdaságfejlesz intézményekkel. Képzési igények tési terv. összeállítása. Képzések megvalósítása, lebonyolítása. Képzés lefolytatása
Polgár-mester, család-gondozó, 2015.12.30. munkaügyi központ
humán: védőnő, családsegítő, munkaügyi központ, fiatal anyukák Az érintettek erőforrások: nagyobb elhelyezkedési TÁMOP pályázatok aránya. technikai: Előadások szervezése, felvilágosító munka
A fiatal anyukák vállalják a képzésben való részvételt, a gyermekfelügyel etről gondoskodni kell.
58
Ennek megoldására a GYES ideje alatt képzések szervezése, amely a GYES letelte után az elhelyezkedni kívánó nőknek több esélyt jelent munkahely megtalálására. Atipikus foglalkoztatási formák felkutatása a térségben. IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
A település megtartó- és vonzó képességének fejlesztése, a társadalmi kohézió erősítése, a A település közösségi és a elöregedés vállalkozói ének aktivitás megakadál erősítése a yozása. fejlődési potenciál feltárásával és megerősítésév el. A generációkülö nbségek enyhítése.
Idősek eljuttatása szakvizsgál a-tokra, szűrővizsgál atokra. Informatikai tanfolyamok szervezése, informatikai eszközök hozzáférése .
Információs társadalom Sajóvámoson című képzés kiterjesztése az idősebb korosztályra. A szűrő vizsgálatok utazó buszokkal történő megszervezése.
Információ gyűjtés az érintettek köréről, a Polgár-mester szűrővizsgálatok időpontjairól, szállítások megszervezése.
humán: háziorvos, Vöröskereszt, Az polgármester, egészségügyi közösségi mutatók házvezető javulása. A pénzügyi: beteglátogatás önkormányzat ok számának költségvetése csökkenése. technikai: Az idősek mikrobusz informatikai rendelkezésre jártassága bocsátása. Szűrő növekszik. kocsik kiszállítása a településre.
Egészségfejleszt ési Terv Gazdaságfejlesz tési Koncepció
humán: háziorvos, esélyegyenlőség családsegítő, i mentor polgár-mester előadása
A rehabilitáció segítségével javulni fog a fogyatékkal
A településen élő minden idős ember eljut a szakrendelésekr e.
a fogyatékkal élők elszigeteltségén ek,
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
A fogyatékka l élők elszigetelts
Felkutatni a fogyatékkal élőket a településen,
Információ beszerzése a MÁK-tól, a NYUFIG-tól,
Humán: rehabilitációs szakértő, kórházi szakorvosok
59
égének majd enyhítése. biztosítani a szolgáltatások színvonalának hozzáférési lehetőségét (pl. hangos könyvtár)
szociális ügyintézőtől .A fogyatékkal élők ismeretében programok szervezése "Együttegyműsért" segítő, támogató rendszer kialakítása. Felvilágosít ó előadások szervezése a Kossuth Közösségi Házban a pénzbeli és szociális ellátásokról, mely segíti megélhetés üket, anyagi körülményei k javítását.
pénzügyi: akadálymentesít és valamennyi közintézménybe n önkormányzati pályázat segítségével technikai: a fogyatékosság típusainak korai felismerése, fejlesztő pedagógusok bevonása, gyógytornászok, ortopédus, szemorvos, stb. szakrendelés időszakos (heti ll óra felváltva) biztosítása a települések, a rendelési időn kívül az önkormányzat háziorvosi rendelőjében
élők munkaerő piaci foglalkoztathat ósága.
felkutatása, akik vidéki rendelést vállalnak. technikai: a rendelő helyiségében való elkülönített egység kialakítása.
elmagányosodás ának felszámolása, elhelyezkedésük esélyének javítása.
60
A Intézke dés sorszá ma
Az intézkedés címe, megnev.
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja következtetései intézkedé egyéb ben feltárt ssel elérni stratégiai esélyegyenlősé kívánt cél dokumentu gi probléma mokkal megnevezése
E
Az intézkedé s tartalma
F
Az intézkedé s felelőse
G
H
I
J
Az intézkedés megv hat.
Az intézkedés Eredményességét mérő indikátor (ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …
61
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Tagjai: Munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
63
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
64
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
65
66
