Helyi Esélyegyenlőségi Program Belsősárd Község Önkormányzata
2013 DÁTUM
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 32 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 56 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 61 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 64 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 64 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 66 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 66 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 66 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 66 Jövőképünk....................................................................................................................................... 67 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 67 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 73 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 75 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 75 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 75 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 77 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 77 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 78 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 79
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Belsősárd Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Település nevének első említése 1389-ből származik, Sard-nak hívták ekkor. A név a mai alakját 1773-ban nyerte el Belső Sárd formájában. Első okleveles leírásakor az alsólendvai Bánffyak birtokaihoz tartozott. A Bánffyak kihalásával, 1644-től előbb a Nádasdyaké, majd a kincstáré volt és a lenti kamarához tartozott. 1690-ben vásárlás révén az Eszterházy család tulajdonába került. A kisközség előbb alsólendvai, majd az örökébe lépő lenti járáshoz tartozott. A trianoni békerendszer és a nyomában kialakuló helyzet sokat ártott Belsősárdnak is. Elszakadt kapcsolatai egy részétől. Ugyanakkor a hatalmas Eszterházy birtok mellet a paraszti földbirtok fejlődése lehetetlen volt. 1935-ben területe 1737 kataszteri hold, lakosainak száma 244 fő volt és 53 lakóházat számláltak. Községi elemi iskolájában egy tanteremben egy tanító látta el az oktatást. 1945-ben, a háború utolsó napjaiban a falu környékén viszonylag jelentős harcok voltak a visszavonuló német és a gyorsan előretörő szovjet egységek között. A falu a háborúban öt lakóját vesztette el. Belsősárd a tipikus nyugat-zalai kis falvak közé tartozik. Az e vidéken levő településekhez hasonlóan a rossz magyar-jugoszláv viszony miatt évtizedekig nem lehetett helyben semmit sem fejleszteni. Az emberek másutt találtak munkát, aztán a gyermekeiknek is iskolát majd egy idő után lakást is. Tanácsilag Rédics Közös Községi Tanács társközsége volt. Az önkormányzatiság visszaállítása után a szakszerűség érdekében és gazdasági megfontolások miatt Rédics székhellyel Közös Önkormányzati Hivatal működik.
3
1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
117 114 114 109 109 100
Változás
97% 100% 96% 100% 92% 0% ######## ######## ######## ########
A lakónépesség 2012 évben 100 fő volt, az 5 évet vizsgálva látható a lakónépesség fokozatos csökkenése, a csökkenés mértéke 5 év alatt 14,5%. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 50
férfiak 50
összesen 100
nők 50%
férfiak 50%
5 1 29 1 14
2 2 39 2 5
7 3 68 3 19
71% 33% 43% 33% 74%
29% 67% 57% 67% 26%
4
A táblázatból megállapítható a 17 év alatti népesség száma 10 fő, összlakosság 10%-a, 18-64 évesek száma 71 fő, az összlakosság 71%-a, 65 év felettiek száma 19 fő, összlakosság 19%-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 29 10 2008 29 11 2009 27 12 2010 21 11 2011 20 9 2012 19 7 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 290,0% 263,6% 225,0% 190,9% 222,2% 271,4% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
5
A táblázatból látható az öregedési index 2010 évig csökkent, majd 2011 évtől ismét emelkedett. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
1 5 0 2 5
elvándorlás
egyenleg
3 2 2 4 1
-2 3 -2 -2 4 0 0 0 0 0
6
A táblázat alapján az 5 évet vizsgálva látható, hogy 2009-és 2012 évben pozitív a mérleg, a beköltözők száma nagyobb, mint az elköltözőké, 2008-2010-2011 években az elköltözők nagyobb arányban vannak , mint a bevándorlók. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 1 2009 0 2010 1 2011 0 2012 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 2 3 3 3 4
természetes szaporodás (fő) -1 -3 -2 -3 -4 0 0 0 0 0
A táblázatból megállapítható a vizsgált 5 év alatt a halálozások száma minden évben magasabb volt, mint a születések száma, a természetes szaporodás negatív .
Értékeink, küldetésünk Értéknek tekintjük a községünket körülölelő földjeinket, amit a lakosság egyénileg művel és a termést saját részére használja fel. A község határában található a jól működő kavicsbánya , és halastó. A község szép tiszta, virágos, a házak, udvarok rendezettek, romos épület nincs. A faluközpont kialakításával szeretnénk a faluképet javítani, és közösségi programokkal vonzóbbá tenni az itt élő emberek szabadidejét.
Célok 7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Belsősárd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2/2013.(II.28.) Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről 14/2010.(XII.31) A gyermekvédelmi ellátások helyi szabályiról
13/2010.(XII.31.) A szociális ellátások helyi szabályairól
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Költségvetési rendelet: A költségvetési rendeletben kerülnek részletesen meghatározásra a tárgyévben ellátandó működési- és fejlesztési feladatok, illetőleg az azokra bizosított pénzügyi források. Gazdasági Program: Belsősárd Község 2011-2020 évekre vonatkozóan határozta meg gazdasági programját, amely a következő fejezetek tartalmazza : -gazdasági program anyagi forásainak megteremtése, - fejlesztési elképzelések, - településfejlesztési célok, - közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása. Köznevelés fejlesztési terv: Az Önkormányzat önállóan Köznevelési fejlesztési tervet nem
készített, tekintettel arra, hogy köznevelési intézménnyel önállóan nem rendelkezik, a köznevelési feladatait, a Rédicsi székhelyű intézmény útján látja el. 9
Településrendezési terv:
Az Önkormányzat érvényes száma:22/2006.(XII.12sz.
helyi
építési
szabályzattal
rendelkezik,
melynek
Településfejlesztési koncepció: Az Önkormányzat a rendezési terv előkészítési munkáit megelőzően elfogadta a településfejlesztési koncepciót. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
Az alábbi megállapodásokat kötötte az önkormányzati feladatok ellátására: 1.) Lenti Kistérség Többcélú Társulásával. A Társulás a Közoktatási Intézményekre vonatkozóan Helyi Esélyegyenlőségi Programmal rendelkezik. 2013. január 1-től a következő feladatokat biztosítja az önkormányzat részére: - Központi háziorvosi ügyelet - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2.) Lenti Város Önkormányzatával 2013. január 1. napjától a 3 év alatti gyermekek bölcsődei ellátására. 3.) Rédics Térségi Önkormányzati Feladatellátó Társulásával. 2013.07.01-től az alábbi feladatokat látja el: - Szociális szolgáltatás: Falugondnoki szolgáltatás - Köznevelési feladatok: A Rédicsi Napköziotthonos Óvoda fenntartása, üzemeltetése - Település üzemeltetési feladatok 4.) KOLPING Oktatási és Szociális Intézményfenntartó szervezettel az idősek bentlakásos elhelyezésére és a házigondozási feladatok ellátására 5.) NAPÁVA Szociális Gondozó Közhasznú Nonprofit Kft-vel a házi segítségnyújtási feladatok ellátására. 6.) Zala Megyei Kormányhivatalhoz, mert a Lenti Járási Hivatal ügysegédje az esélyegyenlőségi célcsoportok egyes rászoruló tagjainak további ellátásokat, támogatásokat állapíthat meg; 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI.5) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
10
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen élők jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A jövedelmi helyzetre következtethetünk a gépjárművek számából 59 db, ebből 35 db személyautó. A munkanélküliség és az alacsony jövedelmek következtében az alábbi támogatásokat vehetjük figyelembe Belsősárdon lévő 38 háztartásból 1 család részesül lakásfenntartási támogatásban, továbbá az aktív korú lakosságból 1 fő részesül az aktív korúak támogatásában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő 30 28 29 30 31
fő 43 42 43 42 43
fő 2008 73 2009 70 2010 72 2011 72 2012 74 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 2 2 1 2 2
% 6,7% 7,1% 3,4% 6,7% 6,5% ####### ####### ####### ####### #######
fő 4 4 5 1 1
% 9,3% 9,5% 11,6% 2,4% 2,3% ####### ####### ####### ####### #######
fő 6 6 6 3 3 0 0 0 0 0
% 8,2% 8,6% 8,3% 4,2% 4,1% ####### ####### ####### ####### #######
11
A táblázatból látható az álláskeresők száma 2012 évben 3 fő. Az 5 évet vizsgálva megállapítható 2008-2010 években 6fő/év volt a nyilvántartott álláskeresők száma, majd csökkent a számuk 3 főre, munkaképes korú lakosság 4,1%-a.
12
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
0
0
0
0
0
fő
6
6
6
3
3
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
0 0,0% 1 16,7% 0 0,0% 1 16,7% 0 0,0% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 1 16,7% 1 16,7% 1 16,7% 0 0,0% 2 33,3% 1 16,7% 0 0,0% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 16,7% 1 16,7% 0 0,0% 1 16,7% 2 33,3% 1 16,7% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 33,3% 0 0,0% 1 33,3% 1 33,3% 0 0,0% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 33,3% 0 0,0% 1 33,3% 1 33,3% 0 0,0% 0 0,0%
######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## ######### ######## ######## ######## ######## #########
A táblázatból látható az álláskeresők számának csökkenése. 2012 évben 3 fő volt. Az álláskeresők életkori megoszlása a vizsgált időszakban vegyes képet mutat, minden évben volt álláskereső a 46- 50 éves és a 5155 éves korosztályból. 30 év alattiak közül 2010 év óta nem volt álláskereső. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő 2 2 1 2 2
férfi 4 4 5 1 1
összesen 2008 6 2009 6 2010 6 2011 3 2012 3 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő férfi 1 1 1 0 0 1 2 0 1 1
összesen 2 1 1 2 2 0 0 0 0 0
Nő 50,0% 50,0% 0,0% 100,0% 50,0% ######## ######## ######## ######## ########
férfi 25,0% 0,0% 20,0% 0,0% 100,0% ######## ######## ######## ######## ########
összesen 33,3% 16,7% 16,7% 66,7% 66,7% ######### ######### ######### ######### #########
A táblázatból látjuk a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma az 5 év alatt csak kismértékben ingadozott 1-2 fő/év. 2012 évben 2 fő volt. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
fő 7 5 5 6 8
fő 15 13 12 9 7
összesen
fő fő 2008 22 1 2009 18 0 2010 17 0 2011 15 0 2012 15 1 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő % 14,3% 0,0% 0,0% 0,0% 12,5% ######## ######## ######## ######## ########
Férfi fő 0 0 0 0 0
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% ######## ######## ######## ######## ########
összesen fő 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0
% 4,5% 0,0% 0,0% 0,0% 6,7% ######## ######## ######## ######## ########
15
A táblázatból látható a pályakezdő álláskeresők száma a 2012 évben 1 fő volt, ezen kívül a vizsgált időszakban 2008-as évben volt 1 fő , a köztes időszakban nem volt pályakezdő álláskereső.
16
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
év összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
Összesen
nő
fő fő fő fő fő fő fő % fő % 2001 90 35 55 90 35 55 0 0,0% 0 0,0% 2011 92 44 48 92 44 48 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A táblázatból megállapítható a lakosságból mindenki rendelkezik általános iskolai végzettséggel, mind 2001-2011 években. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Fő 2008 6 2009 6 2010 6 2011 3 2012 3 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% ######### ######### ######### ######### #########
8 általános fő 2 2 2 1 1
% 33,3% 33,3% 33,3% 33,3% 33,3% ########## ########## ########## ########## ##########
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 4 66,7% 4 66,7% 4 66,7% 2 66,7% 2 66,7% ########## ########## ########## ########## ##########
férfi fő 0 0
% 0,0% 0,0%
A táblázatból látható a vizsgált időszakban az álláskeresők közül a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségűek voltak nagyobb számban mind az 5 évben. 2008-2010-ig évente 4fő, 2011-2012 évben 2-2 fő. 8 osztályt végzettek száma 2008-2010 években 2-2 fő volt, 2011-2012 évben 1-1 fő.
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A táblázatban nincs releváns adat.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők év fő
fő
%
fő
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2013 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A táblázatban nincs releváns adat.
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
%
fő
%
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
0 0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
c) közfoglalkoztatás
A foglalkoztatást és felnőttképzést a Lenti Járási Munkaügyi Központ a Belsősárd Község Önkormányzatával együttműködve koordinálja. Tájékoztatást nyújtanak tanfolyamokról, munkalehetőségről, állásbörzékről. A közfoglalkoztatásban résztvevők kiválasztása is a Munkaügyi Központtal egyeztetve történik. Az önkormányzat minden évben maximálisan kihasználja a munkaügyi központok által biztosított közfoglalkoztatási keretet. 2012 évben 2 fő közfoglalkoztatott volt alkalmazásban. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A községben 2 vállalkozás működik, Hödl kavics Kft. és egy vegyesbolt. A munkaképes korú lakosság zömében a 10 km-re lévő Csesztregi székhelyű Hoffman és Femat cég üzemeiben talált munkát. a dolgozók bejárását a munkáltató biztosítja. A lakossági tömegközlekedés autóbusszal történik, ami jónak mondható, naponta többször érintik a falut az autóbuszjáratok, Lenti, Rédics és Csesztreg irányába is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: A településen a Faluházban internetes tájékozódási lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére, Lenti Járási Munkaügyi Központ szervez átképző, továbbképző programokat. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
A foglalkoztatást és felnőttképzést a Lenti Járási Munkaügyi Központ a Belsősárd Község Önkormányzatával együttműködve koordinálja. Tájékoztatást nyújtanak tanfolyamokról, munkalehetőségről, állásbörzékről. A közfoglalkoztatásban résztvevők kiválasztása is a Munkaügyi Központtal egyeztetve történik. 2012 évben 2 fő közfoglalkoztatott dolgozott. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Saját fenntartású intézmény 1 van Belsősárdon, a Faluház, itt 1 fő közfoglalkoztatott dolgozik. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem történt. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 73 2009 70 2010 72 2011 72 2012 74 2013 2014 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
1 3 4 2 1
segélyben részesülők % 1,4% 4,3% 5,6% 2,8% 1,4% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
A táblázat alapján megállapítható, hogy álláskeresési segélyt 2012 évben 1 fő kapott, 2009 és 2010 évben kissé magasabb volt a jogosultak száma 3 illetve 4 fő. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év fő fő % 2008 6 2009 6 2010 6 2011 3 2012 3 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
1 3 4 2 1
16,7% 50,0% 66,7% 66,7% 33,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
21
A táblázatból megállapítható, 2012 évben a nyilvántartott álláskeresőkből 1 fő kapott álláskeresési járadékot, a vizsgált időszakban 2010-2011 években volt a legmagasabb számú álláskeresési járadékos. 3 illetve 4 fő.
22
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 évesek fő %-ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
2008 0 0 3 2009 0 0 3 2010 0 0 3 2011 0 0 2 2012 0 0 2 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
munkanélküliek %ában
50 50 50 67 67
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
A táblázat alapján megállapítható a vizsgált 5 évben rendszeres szociális segélyezett nem volt, foglalkozást helyettesítő támogatást 2008-2010-ig 3 fő kapott, ezt követő 2 évben 2-2 fő volt jogosult a támogatásra.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Belsősárd község közművekkel ellátott település – víz,csatorna, villany, gáz, telefon kábel TV, és internetkapcsolat is van. A hulladék elszállításáról a Lenti Hulladékkezelő Kft. (8960 Lenti Templom tér 9.) gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település központjában kerültek elhelyezésre a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Továbbá havi 1-1 alkalommal külön erre a célra kihelyezett zsákokban gyűjtik külön-külön a papír, illetve műanyag hulladékot a települési háztartásokból. A településen élők saját családi házukban élnek, lakhatási gondjaik nincsenek.
a) bérlakás-állomány Bérlakás nem található a községben 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év
összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
44
0
0
0
0
0
0
0
2009
44
0
0
0
0
0
0
0
2010
44
0
0
0
0
0
0
0
2011
44
0
0
0
0
0
0
0
2012
44
0
0
0
0
0
0
0
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A táblázat alapján megállapítható Belsősárdon 44 lakás található, elégtelen körülményű lakás nincs. b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs ilyen ingatlan a községben. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
2
0
2009
2
0
2010
2
0
2011
2
0
2012
1
0
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A táblázatból megállapítható a vizsgált 5 évben lakásfenntartási támogatásra 2 háztartás volt jogosult évente, 2012 évben a jogosultság tovább csökkent 1 háztartásra.
f) eladósodottság A község lakóinak lakáscélú hitele nincs, közmű tartozások jellemzőek. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen lakás nincs, Belsősárdon 2 utca található, egy rövid mellékúton helyezkedik el néhány ház a többi lakás a főút mentén található. A községet naponta többször is meg lehet közelíteni autóbuszjárattal Lenti, Rédics és Csesztreg irányából. Postai szolgáltatás mobilpostával megoldott. Minden közmű a lakosság rendelkezésre áll, víz, csatorna, villany internet, kábel TV. A községben 2 hetente van orvosi rendelés, más napokon Rédicsen lehet igénybe venni az orvosi ellátást, nincs a községben bölcsőde, óvoda,iskola és szociális otthon. Házigondozást, szociális étkeztetést a rászorulók igényelhetik. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Belsősárdon nincs szegregatum. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
27
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
1
0
0
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
1 1 1 1
0 0 0 0
0 0 0 0
A táblázatból látjuk 1 fő háziorvos látja el Belsősárd lakosait.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, melyet társulás formájában old meg a Rédicsen működő intézményekkel./ orvos, fogorvos, védőnő/ Szabad orvosválasztás van, a betegnek jogában áll más orvost választani. A védőnőnek területi ellátási kötelezettsége van , ő nem választható. A községben 2 hetente helyben rendel az orvos, a többi napon a 3 km-re lévő Rédicsre kell beutazniuk a betegeknek. Gyógyszertár is Rédicsen található. A szakorvosi ellátás a Lenti székhelyű Hetés Ferenc Rendelőintézetben biztosított, kórházi ellátást Zalaegerszegen Megyei Kórházban kapnak a betegek. Mind a hétvégi , mind a hétközi ügyeletet Lenti központtal az önkormányzat társulás formájában biztosítja a Lenti Kistérség Többcélú Társulása útján. A Napsugár Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1 munkatársa napi 6 órában áll a rászorulók rendelkezésére. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar , önkormányzati adat A táblázatból megállapítható Belsősárdon nincs Közgyógyellátási Igazolvánnyal rendelkező személy.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
1 1 1 1 1
A táblázat alapján látható, hogy a vizsgált 5 évben ápolási díjra minden évben 1 fő jogosult.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés
Védőnői Szolgálat életkorhoz kötötten rendszeresen végez szűrővizsgálatokat és a háziorvos is. Havonta egy alkalommal kijár Rédicsre a gyermekorvos Lentiből Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretén belül, a csecsemőket és kisgyermekeket havi rendszerességgel látja szakorvos. Bejelentésre került a Népjóléti Minisztertől a kisgyermekek kiemelt szűrőprogramja, a korai fejlesztésre vonatkozóan, védőnők feladata lesz. A belsősárdi iskoláskorú gyermekek Rédicsre járnak iskolába, itt történik a rendszeres évenkénti szűrővizsgálatuk, szükség esetén szakorvoshoz irányításuk. A 45-65 év közötti nőknek 2 évente emlőszűrésre van lehetőségük, amit a védőnő szervez meg, a szűrést Zalaegerszegen a Rendelőintézetben végzik. A védőnők felkeresik a szűrésre esedékes nőket személyesen, külön autóbuszt szerveznek számukra. A védőnő a az érintett korosztály méhnyak cytológiai vizsgálatára is felhívja a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
Lentiben a Hetés Ferenc Rendelőintézetben van mozgásfejlesztés és rehabilitáció, Móricz Zsigmond Általános Iskola - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, Nevelési Tanácsadóban és Zalaegerszegen a Megyei Kórházban állnak rendelkezésre szakemberek. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
A Rédicsi Napköziotthonos Óvoda konyháról kapnak az óvodás korúak és iskolás korúak ebédet. A szociális étkezőknek szintén az Óvoda konyhából a Falugondnoki Szolgálat hordja ki az ebédet Belsősárdra. Kiemelten figyelnek a megfelelő tápanyagarányok összeállítására. Napi rendszerességgel kapnak zöldséget, gyümölcsöt, ügyelnek az esztétikai tálalásra. e) sportprogramokhoz való hozzáférés
A sport kiemelkedő jelentőségű az ifjúság testi, lelki fejlődésében. Megfelelő testi kondíció nélkül nincs egészséges élet, a sport a testi hatásai mellett fejleszti a kitartást és az erkölcsi értékrendet és nagy örömforrás.
30
Rédicsen a Móra Ferenc Általános Iskolában korszerű tornateremben és sportpályán tornásznak a belsősárdi gyermekek. Helyben a horgásztó környéke szépen parkosított, itt van lehetőség tollaslabdázásra és kerékpározásra. Sportpálya nincs, nagyon hiányzik a fiataloknak. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó szervezet keretein belül végzik a házi segítségnyújtást, a községben működik a jelzőrendszer is. Belsősárdon jelenleg nincs ilyen jellegű igény. A Falugondnoki Szolgálat feladata a szociális étkeztetést igénylők részére az ebéd kihordása , idősek, betegek orvoshoz , szakorvoshoz szállítása, gyógyszerek kiváltása, karbantartási munkákat végez, informál. A szociális étkeztetés a rédicsi Napköziotthonos Óvoda konyhájáról történik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem történt jogsértés az esélyegyenlőség területén. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzat helyi szabályozás alapján biztosítja a BURSA ösztöndíjat az arra jogosultak részére. 2012 évben 1 fő kapott BURSA ösztöndíjat.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai
A közművelődés feladata a szórakoztatás, hagyományápolás, új ismeretek átadása, melynek a célja a közösség kapcsolatainak építése. A közösségi élet színterei, fórumai: Faluház - könyvtár, - Imaszoba - szabadidőpark, horgásztó Belsősárdon a Faluház több célt szolgál, itt található az Orvosi Rendelő, az Imaszoba, könyvtár, és internetezésre is van lehetőség. Szabadidő eltöltésének hasznos eltöltése a horgásztó és környékén kempingezés, kerékpározás. a Faluház felújításra szorul, nem korszerű. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nincs etnikai konfliktus. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nagyon összetartó közösség él Belsősárdon, gyönyörű virágos tiszta rendezett a település, egymást segítve, támogatva élnek itt az emberek.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
Nincs roma nemzetiségű önkormányzat.
31
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nincs releváns adat.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Már születésünk s talán fogantatásunk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, hazánk keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, vane választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja! Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyelő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. Belsősárd községre is jellemző a szülőképes korúak elvándorlása külföldre vagy városba, ahol jobban fizető munkát találnak,mint a környéken lévő üzemek fizetései. A helyben maradóknál a gyermekvállalás eltolódott a 30 –as éveik második felére.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
A statisztikai adatok alapján 2012 év végén 100 fő lakosa volt Belsősárdnak, ebből: 0-2 év : 0 2-14 év : 7 fő, összlakosság 7%-a 15-17 év: 3 fő összlakosság 3%-a A gyermekek száma fokozatosan csökken. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
32
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
3
2009
0
0
3
2010
0
0
3
2011
0
0
3
2012
0
0
3
2013 2014 2015 2016
2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar
33
A táblázatból látható veszélyeztetett gyermek 3 fő volt a vizsgált időszak minden évében.
34
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
8
0
0
0
0
2009
6
0
0
0
0
2010
6
0
0
0
0
2011
6
0
0
0
0
2012
3
0
0
0
0
Ebből tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg fogyatékos kedvezményben gyermekek száma részesítettek száma
2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
A táblázatból megállapítható 2012 évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 3 fő kapott, az 5 évet vizsgálva látható a kedvezményezettek számának csökkenése, a csökkenés mértéke 62,5%. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 2012. évben Belsősárd Községben 10 fő a 18 év alattiak száma, ebből 4 fő részesült tankönyv támogatásban 3 fő általános iskolás és 1 fő középiskolás, 1 fő Bursa ösztöndíj támogatást kapott, ingyenes nyári étkezésben részesült 2 fő. Az önkormányzat a költségvetésének ismeretében dönt a támogatás mértékéről.
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
2
2
0
2
0
2
2009
3
2
0
2
0
2
2010
3
3
0
4
0
2
2011
2
4
0
4
0
4
2012
2
3
0
3
0
2
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
A táblázatból látható 2012 évben ingyenes étkeztetésben részesült 2 fő óvodáskorú és 3 fő iskoláskorú gyermek. A 14 éven aluli gyermekek 50%-a volt jogosult az ingyenes étkezésre.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen gyermek a községben.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Nincs szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott
ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
5
2009
1
6
2010
1
6
2011
1
4
2012
1
2
2013 2014 2015 2016
2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A 4.3.1. táblázatokból megállapíthatjuk Belsősárd községben a 7 éven aluli gyermekek száma 2012 év végén 2 fő . A gyermekek száma a vizsgált 5 évben az alábbiak szerint változott 2008 évben 5 fő , majd a következő 2 évben 6-6 fő, 2011 évben 4 fő. A védőnő tevékenységét szabályozó 49/2004. EszCsM rendelet szabályozza a különböző életkorú gyermekek látogatási rendjét. Helyben nincs védőnő, a Védőnői Szolgálat Rédics székhellyel működik, 9 község tartozik a védőnő ellátási területéhez, a községek 5-9 km távolságra helyezkednek el egymástól, tömegközlekedéssel Belsősárd elérhető, a falvak közül Gosztola és Lendvadedes elérhetetlen napközben, csak saját gépkocsival elláthatóak.
39
A védőnő a gyermek tartózkodási helyén látogatásokat végez, a gyermek fejlődéséről dokumentációt vezet, védőoltási kötelezettségeket lát el, prevenciós munkát végez. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekeket a háziorvos látja el. A háziorvos két hetente helyben rendel, más napokon Rédicsen az Orvosi Rendelőben látja el a belsősárdi gyermekeket. Havi 1 alkalommal Lentiből a Rendelőintézetből gyermekorvos tart MSzSz tanácsadást Rédicsen, felügyeli a csecsemők, kisdedek, kisgyermekek egészségi állapotát.
40
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat alapján nincs releváns adat.
szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
A táblázat alapján nincs releváns adat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekeket a háziorvos látja el. A háziorvos Rédics központtal végzi a betegek ellátását, de két hetente van orvosi rendelés a községben is, havi 1 alkalommal Lentiből a Rendelőintézetből gyermekorvos tart MSzSz tanácsadást Rédicsen, felügyeli a csecsemők, kisdedek, kisgyermekek egészségi állapotát. Az iskoláskorú gyermekeket évente Rédicsen az iskolaorvos vizsgálja meg, Ő szintén háziorvos. c, 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan a szülők, a védőnő, családgondozó, valamint a gyermekorvos együttműködésével és a Szakértői Bizottság véleménye alapján kapnak segítséget helyben és a közeli városok ilyen jellegű problémákra szakosodott intézményeivel. Belsősárdon, sem a környező településeken nem található , családi napközi. A bölcsődei ellátást Lentiben vehetnek igénybe a gyermekek, az óvodai ellátást Rédicsen a Napköziotthonos Óvoda bíztosítja. Speciális fejlesztés a rédicsi óvodában is történik heti 1 alkalommal foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel logopédus. Mozgásfejlesztést Lentiben a Móricz Zsigmond Általános Iskolában kaphatnak a rászorulók, amely módszertani intézmény és fejlesztő iskola is . Mozgásfejlesztést a
Lenti Szakorvosi Rendelőintézetben gyógytornász is végez. Viselkedési, pszichés problémákkal a Móricz Zsigmond Általános Iskolához tartozó Nevelési Tanácsadó nyújt segítséget. d) gyermekjóléti alapellátás
Lenti Napsugár Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata társulásban látja el. A Szolgálat által nyújtott ellátás célja, hogy személyes szociális szolgáltatásokkal segítse a gyermekek testi, lelki egészségének biztosítását, családban történő nevelését. A gyermek veszélyeztetettségének megszűntetését, továbbá a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Családgondozás alkalmával a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok között illetve más konfliktuskezelő családterápiás módszer alkalmazását segítik elő, megoldására javaslatot tesznek. Szolgáltatásuk alapvető céljai: a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő érzelmi értelmi nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez támogatás, a családi környezetbe visszakerült gyermekek utógondozása
e) gyermekvédelem
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti Belsősárdon 2012 évben 3 fő kapott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. a 17 éven aluli lakosság 30%-a. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, Rendőrség, Nevelési Tanácsadó, Családok Átmeneti Otthona g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Már az óvodában kezdik megismertetni a gyermekekkel a sport és az egészséges életmód fontosságát. Rendszeresen tartanak egészségnapot mind az óvoda, mind az iskola intézményében. Hetente több alkalomban testnevelési órákon próbálják megszerettetni a kis gyermekekkel a sportot, és hangsúlyozzák fontosságát. Rédicsen a Móra Ferenc Általános Iskolában korszerű tornateremben és sportpályán tornásznak az idejáró belsősárdi iskolás gyermekek. Belsősárdon a horgásztó környéki parkban labdajátékra és kerékpározásra van lehetőségük. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére. 43
Tanévben az intézményekben lehetőségük nyílik a napi háromszori étkezés igénybevételére, szünidőben napi egy meleg étkeztetést biztosít az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára. Hétvégén azonban a gyermekek részére semmiféle étkezési lehetőség nem nyílik az otthoni étkezésen kívül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az a tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Belsősárdi gyermekek közül 2012 évben 5 fő részesült ingyenes étkeztetésben. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások
nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem történt. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Iskolában integrációs program, kulturális program keretein belül minden gyermekre vonatkozóan. A gyermekeket színházba, állatkertbe, kirándulásra vitték. A belsősárdi iskolás gyermekek száma 5 fő, minden gyermek részesült a programokban
44
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
0 Az óvoda telephelyeinek száma 0
Hány településről járnak be a gyermekek
0 Óvodai férőhelyek száma 0 Óvodai csoportok száma 0
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
0 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Fő
Hiányzó létszám
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyógypedagógusok létszáma
Dajka/gondozónő
Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Megállapíthatjuk nincs óvoda a községben.
45
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
4
0
0
0
0
0
2009
5
0
0
0
0
0
2010
3
0
0
0
0
0
2011
2
0
0
0
0
0
2012
1
0
0
0
0
0
2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az óvodáskorú gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat. 2012 évben 1 fő óvodásgyermek volt a községben. A vizsgált 5 évben 2008-2009 évben 1 fő emelkedést látunk, majd 2010 évtől fokozatos csökkenés tapasztalható.
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
2010/2011
5
3
8
0,0%
2011/2012
3
3
6
0,0%
2012/2013
3
2
5
0,0%
2013/2014
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2014/2015
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2015/2016
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2016/2017
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
napközis tanulók száma
tanév
fő
%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Önkormányzati adatok A táblázatból látható 2010 évtől az iskoláskorúak számának fokozatos csökkenése, 2012 évben 5 fő iskoláskorú gyermek tanult a rédicsi Móra Ferenc Általános Iskolában. A vizsgált időszakban 37,5%-os a csökkenés mértéke. 47
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
4
4
8
0
0
0
0
2011/2012
4
4
8
0
0
0
0
2012/2013
4
4
8
0
0
0
0
2013/2014
0
0
2014/2015
0
0
2015/2016
0
0
2016/2017
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
48
A táblázatból látható minden évfolyamon egy osztály indult Rédicsen a Móra Ferenc Általános Iskolában. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása
A beszédhibás óvodás gyermekekkel heti 1 alkalommal logopédus szakember foglalkozik, az óvodába 2012 évben 1fő járt, de számára nem volt szükséges a fejlesztés. A Móra Ferenc Általános Iskolában 5 fő belsősárdi gyermek tanul, közülük 3 fő hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása integráltan történik, a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális tanrend szerint részesülnek az oktatásban. A Móricz Zsigmond Általános Iskolából 2 fő gyógypedagógus jár ki Rédicsre,hetente 3 alkalommal, segítve az SNI-s gyermekek oktatását. Rédicsen a Móra Ferenc Általános Iskola helyben is alkalmaz 1 fő fejlesztő pedagógust. Beilleszkedési és magatartászavaros gyermekek a Lentiben működő Nevelési Tanácsadóban kapnak szakellátást. A Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó, Egységes Pedagógiai Szolgálat, Gyermekotthon, mely általános iskola; speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola; kollégium, diákotthon; pedagógiai szakszolgálat; pedagógiai szakmai szolgáltatással foglalkozik; 8960 Lenti, Béke utca 71. szám alatt. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
A Napköziotthonos Óvodában a logopédus szakember dolgozik heti rendszerességgel. Móra Ferenc Általános Iskolában 2 fő gyógypedagógus heti 3 alkalommal jár ki a Móricz Zsigmond Gyógypedagógiai Módszertani Intézetből, 1 fő fejlesztő tanár dolgozik helyben. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs elkülönítés, nincs elkülönített tanulócsoport az iskolában.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Rédicsen kis létszámú osztályokban tanulnak, problémás esetben a tanárok több időt tudnak fordítani a tananyagban elmaradt gyermekekre, felzárkóztató órákat kapnak. Az SNI gyermekek speciális tanrend szerint tanulnak. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A községben van egy olyan család, akinek az anyagi helyzete nem teszi lehetővé számítógép vásárlását, így internet előfizetéssel sem rendelkeznek. A Faluházban ez a lehetőség adott, de az eszközpark igen elavult. A Faluház felújításra szorul. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Kulturális programok (színház, múzeum látogatás), Integrációs programok. Az iskolában tanulók teljes létszámban részt vesznek a programokon.
50
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Közösségi programok hiánya a Faluház alkalmatlansága miatt. Sportolási lehetőségek hiánya
A Faluház alkalmassá tétele közösségi programokra. Faluközpont kialakítása, sportpálya, füves futballpálya létesítése.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak – alacsony iskolai végzettségűek - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények miatt, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiányából, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 42 27 2009 41 26 2010 42 27 2011 41 27 2012 42 28 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
38 37 37 40 41
25 24 26 25 26
4 4 5 1 1
2 2 1 2 2
51
52
53
A táblázatból látható a vizsgált 5 évben a munkanélküli nők száma 2010-es év kivételével (1 fő) minden évben 2 fő volt. A munkavállalási korú nők 7,1%-a.
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Lenti munkaügyi központ szervezésében tanfolyamokon, átképzéseken vehetnek részt a nők .
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A környékünkön lévő munkalehetőségek, amennyiben van felvétel: Csesztregen a Hoffman és Femat cégeknél, Nován Ada bútorgyártó cégnél, szociális nővérként Rédicsen, Zalabaksán betanított munkásként vagy közmunkásként Belsősárdon d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs releváns adat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)
A belsősárdi 3 év alatti bölcsődés korú gyermekeket Lenti bölcsőde fogadja, 2012 évben a bölcsődei szolgáltatást nem vette igénybe a lakosság, az óvodások Rédicsre járnak a Napköziotthonos Óvodába. Minden óvodáskorú gyermeknek van férőhelye. Rugalmas munkaidőt a helyben lévő munkahelyek nem biztosítanak 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek összességét értjük, amely az utódnak, a családnak és a társadalomnak is a legmegfelelőbb. A gyermek optimális időben születése meghatározó a testi és szellemi állapotára. A korszerű fogamzásgátló módszerek elterjedésével elméletileg mindenki számára lehetővé válhatna az optimális családtervezés. Sajnos a gyakorlatban azt látjuk, hogy a szegényebb, iskolázatlan embereknél születnek többen, ahol az egészséget 54
számtalan negatív hatás befolyásolhatja (alkohol,drog, lakhatási körülmények, életvitel). Az általános iskola felsőbb osztályaiban rendszeresen tart a védőnő fogamzásgátlással, családtervezéssel kapcsolatos órát, filmekkel, kerekasztal megbeszélésekkel, irásos anyagokkal. Ebben a munkában részt vesz a Gyermekjóléti szolgálat és a pedagógus is. A várandós anyák gondozását a védőnő koordinálja, gondozási tervet készít, az anya állapotát gondosan figyelemmel kíséri, a megfelelő vizsgálatokra irányítja, felkészíti a gyermek érkezésére. Az utóbbi években a szülésnél jelen lehet az apa is, ez az élmény meghatározó a család összekovácsolására is. A gyermekágyas anyának a védőnő és a nőgyógyász szakorvosnak is fel hívja a figyelmét fogamzásgátlás módszereire. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
2
2
2 1 1 1
2 1 1 1 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
A táblázatból látható a vizsgált időszakban 0-3 éves korú gyermekek száma 2008-2009-es évben 2-2 fő volt, majd a követő időszakban évente 1-1 fő volt.
55
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A rendőrség tájékoztatása alapján erőszakos bűncselekmény nem történt. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A térségünkben a Családok Átmeneti Otthona, Zalaegerszeg , Hock János út.96. tudja fogadni a krízis helyzetben lévő családot.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A község közéletében 5 fős testületből 2 fő vállal képviselői tevékenységet. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési nehézsége. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony iskolai végzettségű nők munkanélkülisége.
Közmunkaprogram, felzárkóztató képzések.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásnál is megnyilvánul.
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
56
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
12 12 9 6 6
19 18 16 17 16
31 30 25 23 22 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A táblázatból látható a nyugdíjasok számának alakulása. A vizsgált 5 év alatt a nyugdíjasok számának csökkenését tapasztalhatjuk. A csökkenés mértéke 29%.
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek számára nincs munkalehetőség a községben, és a környéken lévő munkahelyeken. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)
57
Belsősárdon nincs nyugdíjasok klubja, a nyugdíjasok horgásznak, ház körüli munkákban tevékenykednek és a szőlőhegyen dolgoznak. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs nyugdíjas foglalkoztatás a községben. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása, melyet társulás formájában old meg a Rédicsen működő intézményekkel./ orvos, fogorvos, védőnő/ Szabad orvosválasztás van, a betegnek jogában áll más orvost választani. A községben 2 hetente helyben rendel az orvos, a többi napon a 3 km-re lévő Rédicsre kell beutazniuk a betegeknek. Gyógyszertár is Rédicsen található. A szakorvosi ellátás a Lenti székhelyű Hetés Ferenc Rendelőintézetben biztosított, kórházi ellátást Zalaegerszegen Megyei Kórházban kapnak a betegek. A szakorvosi vizsgálatokra gyakran igénylik az idős emberek a falugondnoki autót. Mind a hétvégi , mind a hétközi ügyeletet Lenti központtal az önkormányzat társulás formájában biztosítja a Lenti Kistérség Többcélú Társulása útján. A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó szervezet keretein belül végzik a házi segítségnyújtást, a községben működik a jelzőrendszer is. Belsősárdon jelenleg nincs ilyen jellegű igény. A Falugondnoki Szolgálat feladata a szociális étkeztetést igénylők részére az ebéd kihordása , idősek, betegek orvoshoz , szakorvoshoz szállítása, gyógyszerek kiváltása, karbantartási munkákat végez, informál. A szociális étkeztetés a rédicsi Napköziotthonos Óvoda konyhájáról történik. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
fő 29 27 22 21 20
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0
% 0% 0% 0% 0% 0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, KSH Tstar
58
A táblázatból látható 2012 évben a 64 évnél idősebbek száma 20 fő, a vizsgált időszakban 31%-os a korosztály csökkenése. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatban nincs releváns adat.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Belsősárdon a Faluházban van lehetőség a kulturális eseményeken való részvételen, ugyanitt könyvtár és Imaház is működik. Minden évben megtartják az Idősek Napja rendezvényt, ahol ajándékot kapnak az önkormányzattól. A Falunapon kulturális műsorokkal szórakoztatják a lakosságot. A horgásztónál horgászás és baráti beszélgetéseken vehetnek részt. c) idősek informatikai jártassága Nincs pontos adat az idősek számítógépes ismeretéről. A technikai újdonságok megismerését nagy mértékben befolyásolja hogy ha van olyan fiatal családtagja aki megtanítja a számítógép használatára, és így az idős ember is skypolhat, böngészhet az interneten. 59
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
A településen Idősek klubja nincs, templomba járnak rendszeresen az idősek. Minden évben megrendezésre kerül a Falunap, és az Idősek Napja. Sajnos a járdák állapota balesetveszélyes, nagyon megnehezítik az idősek közlekedését és a Faluház nincs akadály mentesítve. Az idősek gyakran kijárnak a temetőbe, a parkolási lehetőség nincs biztosítva, emiatt balesetveszély áll fenn.
60
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A Faluház és közterületek akadálymentesítettségének hiánya. Az idős korosztály számára a közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás kapcsán nem megoldott, rossz a járdák burkolata. A temetőnél nincs parkolási lehetőség.
A Faluház és a közterületek akadálymentesítése pályázati forrásból. Pályázati segítséggel a járda burkolatának felújítása és a temetői parkoló kialakítása.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Magyarországon közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg.
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat alapján megállapítható, nincs releváns adat. 61
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
2013 2014
2015
2016
2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A táblázatban nincs releváns adat.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától, és ez a társadalmi életben való részvételt jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. A fogyatékosság lehet veleszületett vagy okozhatja baleset, betegség, öregség. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A közfoglalkoztatás folyamán nehéz fizikai munkát kell végezni, kaszálás, bokrozás, nehéz tárgyak emelgetése. Belsősárdon és a környéken levő üzemekben nincs védett foglalkoztatás. 62
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fogyatékosság mértéke és az életkor. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Helyben Faluházban levő könyvtárat használhatják. Fogyatékosok nappali intézménye Lentiben a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központban található. A fogyatékos személyek szállítását az intézmény megoldja.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 2012 évben nem volt rászoruló személy.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen lévő Faluházban nincs akadálymentesítés. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A vegyes bolt akadálymentesítettsége megtörtént. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzaton kívül 2 munkahely található Belsősárdon, a Hödlbeton Kft nem akadálymentesített, a vegyesbolt igen. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nincs akadálymentesítés a községben lévő járdáknál. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye Lentiben a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központban található. A fogyatékos személyek szállítását az intézmény megoldja. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem történt.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nem releváns.
63
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Nincs a községben. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nincs a községben. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az alábbi megállapodásokat kötötte az önkormányzati feladatok ellátására: 1.) Lenti Kistérség Többcélú Társulásával. A Társulás a Közoktatási Intézményekre vonatkozóan Helyi Esélyegyenlőségi Programmal rendelkezik. 2013. január 1-től a következő feladatokat biztosítja az önkormányzat részére: - Központi háziorvosi ügyelet - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2.) Lenti Város Önkormányzatával 2013. január 1. napjától a 3 év alatti gyermekek bölcsődei ellátására. 3.) Rédics Térségi Önkormányzati Feladatellátó Társulásával. 2013.07.01-től az alábbi feladatokat látja el: - Szociális szolgáltatás: Falugondnoki szolgáltatás - Köznevelési feladatok: A Rédicsi Napköziotthonos Óvoda fenntartása, üzemeltetése - Település üzemeltetési feladatok 4.) KOLPING Oktatási és Szociális Intézményfenntartó szervezettel az idősek bentlakásos elhelyezésére és a házigondozási feladatok ellátására 5.) NAPÁVA Szociális Gondozó Közhasznú Nonprofit Kft-vel a házi segítségnyújtási feladatok ellátására. 6.) Zala Megyei Kormányhivatalhoz, mert a Lenti Járási Hivatal ügysegédje az esélyegyenlőségi célcsoportok egyes rászoruló tagjainak további ellátásokat, támogatásokat állapíthat meg;
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs a községben. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs for-profit szereplő.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába 64
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. - Belsősárd Község Önkormányzata, - Rédics Általános Iskola - Napköziotthonos Óvoda - Rendőrség - Napsugár Családsegítő Központ - Védőnői szolgálat - Házgondozói szolgálat - Falugondnoki szolgálat - Kolping Szociális Otthon A fenti szervezetek képviselőit a Helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatában a fórum összehívásával kezdtük meg. A Fórumon megbeszélésre kerültek a HEP elkészítésével kapcsolatos teendők, feladatok , határidők, felelősök és az együttműködés módja. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Fórum szervezésével kívántuk feltárni a mélyszegénységben élők, illetve romák, nők, idősek, gyermekek és fogyatékkal élők helyzetét, valamint beazonosítani a problémákat, majd megoldást találni a meglévő problémákra. Belsősárd Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Belsősárd Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadja, előzetesen széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében.
65
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Idősek
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Nincs releváns adat. -A Faluház alkalmassá tétele közösségi - Közösségi programok hiánya a Faluház programokra. alkalmatlansága miatt. –A faluközpont kialakítása, sportpálya, - Sportolási lehetőségek hiánya. füves focipálya létesítése. -Az idős korosztály számára a közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás kapcsán -Pályázati segítséggel a járda burkolatának nem megoldott, rossz a járdák burkolata. A felújítása, és a temetői parkoló kialakítása. temetőnél nincs parkolási lehetőség. –A Faluház és a közterületek –A Faluház és a közterületek akadálymentesítettsége pályázati forrásból. akadálymentesítettségének a hiánya.
Nők
-Alacsony iskolai munkanélkülisége.
Fogyatékkal élők
Nincs releváns adat.
végzettségű
nők Közmunkaprogram, képzések.
felzárkóztató
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Nincs releváns adat.
Gyermekek
-A Faluház alkalmassá tétele közösségi programokra. Polgármester, –A faluközpont kialakítása, sportpálya, szakemberek füves futballpálya létesítése.
jegyző,
önkormányzat,
66
Idősek
-A Fauház és a közterületek akadálymentesítettsége pályázati forrásból. Polgármester, –Pályázati segítséggel a járda burkolatának szakemberek felújítása és a temetői parkoló kialakítása.
Nők
Közmunkaprogram, felzárkóztató képzések.
Fogyatékkal élők
Nincs releváns adat.
jegyző,
önkormányzat,
Polgármester, Munkaügyi Központ
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő jogokat és megbecsülést élveznek a nem romákkal. A romák számára is fontos érték lesz a tanulás, mert ráébrednek, csak így juthatnak munkához, rendes lakáshoz és számukra is a iskolázottság lesz az út a minőségi élethez. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők anyagi helyzetének , életkörülményinek a javulása., segítenünk kell őket ,hogy kijussanak a rossz anyagi helyzetükből, tájékoztatással, programokkal, ötletekkel, hogy munkához jussanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek megfelelő testi, lelki, szellemi fejlődését., minden gyermek jusson hozzá a képességeinek megfelelő iskolához és szerető családban , biztonságban nőljön fel. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségére, megfelelő törődéssel, szeretettel vesszük őket körül és amikor nem tudják magukat ellátni gondoskodunk róluk. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében az esélyegyenlőséget a munkához, gyermekvállaláshoz és a közéletben is. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők másságának elfogadására, segítjük őket hogy megkapják a nekik járó juttatásokat, a megfelelő szakellátásokat, a munkaképes állapotúak kapjanak munkát, és ha felügyeletre szorulnak, a megfelelő intézmény álljon rendelkezésükre.
67
Az intézkedési területek részletes kifejtése: Gyermekek
Intézkedés címe:
A Faluház alkalmassá tétele közösségi programokra.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Közösségi programok hiánya a Faluház alkalmatlansága miatt.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Felmérés, költségvetés elkészítése. Anyagi források biztosítása. Kivitelezés, a felújított Faluház használatba vétele.
A Faluházban szükséges felújítások terveinek elkészítése, költségvetés készítése. Pályázat megírása. A beruházás megvalósítása.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, Polgármester
Partnerek
Jegyző
Határidő(k) pontokba szedve
2014.12.31. év tervezés, felmérés. 2014.06.30. Anyagi források pályázati lehetőséggel 2015. 12.31. Beruházás kivitelezése.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A Faluház komfortosításával megindulhat a közösség kialakulása. A kulturált helyiségek kialakításával lehetőség nyílik hosszabb programok szervezéséhez is. Önkormányzat éves beszámolója.
Együttműködés hiánya, forráshiány,
Szükséges erőforrások Tárgyi, személyi, anyagi források,
68
Az intézkedési területek részletes kifejtése: Gyermekek
Intézkedés címe:
A faluközpont kialakítása, sportpálya, füves futballpálya létesítése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel
Sportolási lehetőségek hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövid távú cél: A tervezett felújítások ütemének megtervezése. Anyagi források megteremtése A tervezett beruházások kivitelezése. Hosszú távú cél: A szabadidő eltöltésének ,változatos, hasznos, szórakoztató eltöltése. A felújítandó középület és közterület állapotfelmérése. Anyagi források , költségvetés elkészítése.
Résztvevők és felelős
Polgármester, önkormányzat, jegyző
Partnerek
Civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
2014.06.30. Felmérések,tervek elkészítése. 2015.11.30. Pályázattal anyagi források megteremtése, 2016.06.30. Beruházások végrehajtása. Korszerű létesítményekben színvonalas programokon résztvevők számának növekedése. A fiatalok változatos szabadidős tevékenységekben vehetnek részt. Sportolási lehetőségük lesz a helyi fiataloknak. Önkormányzat éves beszámolója.
Együttműködés hiánya, forráshiány
Szükséges erőforrások Tárgyi, személyi, anyagi erőforrások
69
Az intézkedési területek részletes kifejtése: Nők
Intézkedés címe:
Közfoglalkoztatás, felzárkóztató képzések.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel
Alacsony iskolai végzettségű nők munkanélkülisége.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Felmérés a nők munkahelyi lehetőségeiről. Kapcsolattartás Munkaügyi Központtal, átképzési lehetőségek, tanfolyamokon részt vétel, közmunka program. Csökkenjen a munkanélküliek száma. Önfoglalkoztatás, mint lehetőség , helyi programok szervezése. Átképzések, tanfolyamok Munkaügyi Központ szervezésében, vagy helyileg. Közfoglalkoztatásba bevonás és térségi munkahelyeken munka vállalása.
Résztvevők és felelős
Polgármester, Munkaügyi Központ, jegyző
Partnerek
Népművelő, falugazdász, Családsegítő Szolgálat,
Határidő(k) pontokba szedve
2014 év I . félév felmérések készítése, elemzése. 2014.II félévtől Átképzéseken és felzárkóztató programokban részt vétel. 2015.01.01. Közmunkaprogramban és a térségben levő munkahelyeken munkavállalása.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Önkormányzat éves beszámolója. Csökkenjen a munkanélküliek száma.
Együttműködés hiánya, forráshiány
Szükséges erőforrások Tárgyi, személyi, anyagi erőforrások
Az intézkedési területek részletes kifejtése: Idősek
Intézkedés címe:
A Faluház és a közterületek akadálymentesítése pályázati forrásból.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel
A Faluház és a közterületek akadálymentesítettségének hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Akadálymentesítettségi munkák felmérése, tervezete. Anyagi források biztosítása. A középület és közterületek akadálymentesítettségének a megvalósulása.
A tervezett munkák felmérése. A munkák megtervezése. Anyagi, tárgyi feltételek biztosítása. A tervezett munkák elvégzése.
Résztvevők és felelős
Polgármester, önkormányzat, jegyző
Partnerek
Falugondnoki Szolgálat, Kolping Szociális otthon,
Határidő(k) pontokba szedve
2014 év Munka tervezése. 2015 év Anyagi források biztosítása. 2016.06.30. A középülete, közterületek akadálymentesítettségének megvalósulása.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A fogyatékkal élők biztonságos közlekedése, középültbe bejutása megoldódik. Önkormányzat éves beszámolója.
Forráshiány, együttműködés hiánya.
Szükséges erőforrások Tárgyi, személyi, anyagi erőforrások
71
Az intézkedési területek részletes kifejtése: Idősek
Intézkedés címe:
Pályázati segítséggel a járda burkolatának javítása és a temetői parkoló kialakítása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel
Az idős korosztály számára a közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás kapcsán nem megoldott, rossz a járdák burkolata. A temetőnél nincs parkolási lehetőség.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A járdák felújításának és temetői parkoló kialakításának tervezete. Anyagi források biztosítása. A járdán biztonságosan lehessen közlekedni,és a temetői parkolás is megoldódjon.
Állapotfelmérés. Anyagi források biztosítása. A tervezett felújítás végrehajtása.
Résztvevők és felelős
Polgármester, önkormányzat, jegyző.
Partnerek
Civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
2014.12.31. Felmérés az járdák és a temetői parkoló állapotáról. 2015.06.30. Tervezés, anyagi források biztosítása 2015.12.31. Kivitelezés
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Biztonságos közlekedés, szebb falukép. Önkormányzat éves beszámolója.
Együttműködés hiánya, forráshiány
Szükséges erőforrások Tárgyi, személyi, anyagi erőforrások
72
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1Nem releváns. 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A Faluház alkalmassá tétele közösségi programokra.
Közösségi Szabadidő programok értékes hiánya a Faluház eltöltése. alkalmatlansága miatt.
2
A faluközpont Sportolási kialakítása, lehetőségek sportpálya, hiánya. füves futballpálya létesítése.
Szabadidő értékes eltöltése, sportolási lehetőségek elérhetővé válnak.
Közművelődési terv, Költségvetési koncepció
Erőforrások felmérése, források megteremtése, beruházások megvalósítása
Önkormányzat 2015.12.31. által kijelölt személy
A felújított középületben létrejött programok száma
Technikai Hosszú feltételek, működés humán feltétel, pályázati forrás
távú
Költségvetési koncepció
Erőforrások felmérése, források megteremtése, beruházások megvalósítása
Önkormányzat 2016.06.30. által kijelölt személy
A felújított középületben és sportpályán létrejött programok száma
Technikai Hosszú feltételek, működés humán feltétel, pályázati forrás
távú
Munkavállalók számának növekedési tendenciája
Tárgyi, személyi, Folyamatos anyagi ütemterv erőforrások
3 … III. A nők esélyegyenlősége 1
Közfoglalkoztatá Alacsony iskolai Munkanélkülisé s, felzárkóztató végzettségű nők g csökkenjen. képzések munkanélkülisé ge.
Közfoglalkoztatá Munkaügyi Önkormányzat 2015.01.01. si terv Központtal által kijelölt együttműködve, személy közfoglalkoztatá sba , felnőttoktatásba bevonás.
73
2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
A Faluház és a közterületek akadálymentesít ése pályázati forrásból.
A Faluház és a közterületek akadálymentesít ettségének hiánya.
A középület és Éves közterületek költségvetési akadálymentesít koncepció ettsége.
2
Pályázati segítséggel a járda burkolatának felújítása, és a temetői parkoló kialakítása.
Az idős Biztonságos korosztály közlekedés számára a parkolás. közlekedés, a szolgáltatásokho z való hozzájutás kapcsán nem megoldott, rossz a járdák burkolata. a temetőnél nincs parkolási lehetőség.
Éves és költségvetési koncepció
Erőforrások felmérése, források megteremtése, beruházások megvalósítása
Önkormányzat 2016.06.30. által kijelölt személy
A középületekbe Anyagi forrás, Hosszú bejutás humán működés lehetősége. erőforrás, technikai háttér
távú
Erőforrások felmérése, források megteremtése, beruházások megvalósítása
Önkormányzat 2015.12.31. által kijelölt személy
A közlekedés Anyagi forrás, Hosszú biztonsága. humán működés erőforrás, technikai háttér
távú
3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1Nem releváns. 2 3 …
74
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
76
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Vida József Polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
77
-
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
78
4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum Belsősárd, 2013.08. 05.
Aláírás
A…Belsősárdi…………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
79
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
