„HÉJA-NÁSZ” A ZÖLD GAZDASÁG ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN, AVAGY A ZÖLD FOGLALKOZTATÁS SZEREPE A MUNKANÉLKÜLISÉG FELSZÁMOLÁSÁBAN Tóth Nóra kutató, szociálpolitikus Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék, 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-3.,
[email protected] Kivonat A munkanélküliség problémájának megoldására számos kísérlet történt már, kevés sikerrel. A munkájukat elvesztők döntő többségét leginkább az alacsonyan képzett munkavállalók alkotják, a tartós munkanélküliség veszélye őket érinti a legerőteljesebben. Napjainkban a klímaváltozás, a súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák megoldásának szükségessége egyre elkerülhetetlenebb. A megújuló energiák, energiahatékonysági beruházások, az ún. zöld gazdaság térnyerése, ebből következően egyre jelentősebb. Ez az oka annak is, hogy számos hazai és Európai Uniós irányelv és program született ennek szabályozására. A tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a zöld gazdaság terjedése, valamint a megújuló energiák alkalmazásával kombinált energiahatékonysági beruházások létrejötte csökkentheti-e a gazdasági válságból adódó, munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokat zöld-munkahelyteremtő erejüknek köszönhetően, ill. milyen más közvetett hatással bírnak a társadalmi, szociális problémák megoldását tekintve. Elsősorban a mezőgazdaságban és a kistérségekben (ökofalvak) kifejtett hatásukat vizsgáltam, főként zöld közfoglalkoztatási programok keretében, alacsonyan képzett munkavállalók számára. Abstract Several experiments have been carried out to solve the problems of unemployment with little success. The majority of the unemployed are low-trained workers, they are stronger affected by the dangers of long term unemployment. Nowadays the necessity of solving climate changes and the more and more serious global environment problems are unavoidable. The renewable energies, energy efficient investments and the green economy have become more significant. That is why a lot of native and Europe Union directives and programs have been made to control that. In my study I intend to answer the question whether the spread of green economy just as the energy efficient investments combined with renewable energies are able to decrease the negative effects of labour market caused by the economic crisis or not and what kind of other indirect effects they have in the solution of social problems. Primarily, I examined the effects in agriculture and in micro-regions (eco-villages) especially in the frame of the green social employment programs for low-trained workers.
Bevezetés
1
A gazdasági világválság hatására emberek tömegei veszítik el állásukat, jelentősen visszaesik a gazdasági növekedés, és emiatt gyorsan növekszik a munkanélküliek száma. Rengeteg megoldási javaslat, módozat született már arra, hogy hogyan orvosolják e súlyos gazdasági és szociális gondot, mindezidáig sikertelenül. A KSH legfrissebb adatai szerint, 2012. szeptember-novemberében a munkanélküliek létszáma 468 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 10,6%, 8 ezer fővel (1,6%-kal) haladva meg az előző év azonos időszaki értékét. További adat az is, hogy a munkanélküliek 48,0%-a (!) egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt. (KSH 2012). Ezen adatok értelemszerűen indokolttá tesznek minden újszerű megoldást a munkanélküliség felszámolása érdekében. A fent vázolt probléma megoldásának egy új, érdekes alternatívája lehet a megújuló energiák, energiahatékonysági beruházások, az ún. zöld gazdaság térnyerése. Ennek valószínűleg az az elsődleges oka, hogy a klímaváltozás, a súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák megoldásának szükségessége egyre elkerülhetetlenebb. „A zöld munkahelyek fogalma alatt általában azokat a munkahelyeket értjük, amelyek a gazdaság olyan területein, ágazataiban keletkeztek, amelyek alacsony környezeti hatásokkal járnak, részt vesznek a környezeti károk csökkentésében illetve egyértelműen hozzájárulnak a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz, mind vállalati mind globális szinten” (Koltai 2011:73). A zöld munkahelyek széles skálában jönnek létre a magas képzettséget igénylőktől a sokszor alacsony képesítést igénylő munkákat is magukba foglalókig. A zöld munkahelyek megjelenése és terjedése tehát nagy hatást fog gyakorolni a munkaerőpiacra és ez a folyamat már el is kezdődött. „Magyarországon az alacsony képzettségű emberek munkaerő-piaci helyzete kiemelkedően rossz. 300.000-el több betöltött munkahely lenne hazánkban, ha az alacsonyan képzettek foglalkoztatási rátája megegyezne az EU átlagával” (Fazekas-Herczeg-Szabó-Morvai-Szepesi 2009:9). A közfoglalkoztatás jelentősége az alacsonyan képzett munkavállalók számára igen nagy, és ha azt vesszük figyelembe, hogy a munkanélküliség elsősorban az alacsonyan kvalifikált munkaerőt sújtja, akkor a problémát lokális, azaz önkormányzati szinten kell kezelni, átképzésekkel, és/vagy olyan közmunkaprogramokkal, ahol a zöld gazdaság már jelen van. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a helyi (lokális) szintű (település, térségi megoldások) mindig hatékonyabbak a helyi problémák megoldásában, hiszen jól ismerik a kiváltó okokat, a rendszereket. Ha pedig ez a problémamegoldás környezetvédelemmel is párosul, akkor máris rengeteget tettünk, nem csak a társadalmi, gazdasági helyzet javulásáért, hanem bolygónk, környezetünk védelméért is. Példaként lehetne említeni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (2007-2013) is bemutatott, önellátó SzabolcsSzatmár-Bereg megyei falut, Rozsályt, amely mindent maga termel és állít elő. Rozsály mindössze nyolcszáz lelkes kistelepülés, de ennek ellenére a Start munkaprogram mintatelepülése lett (Új Magyarország Vidékfejlesztési program 2012). A település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is
2
maga állítja elő úgy, hogy csak helyi vállalkozókat foglalkoztat. A fűtést helyi tüzeléssel oldják meg, venyigekazánok alkalmazásával. A lakossági, önkormányzati épületek fűtését ezzel a módszerrel oldják meg. A Rozsályhoz hasonló ökofalvak egyre jobban terjednek hazánkban, mely bizonyítja a társadalom folyamatosan növekvő igényét a fenntartható, környezettudatos életvitel megvalósítása iránt. Tiszatarján az ártéri területeken agresszívan terjeszkedő gyalogakác betakarítását végzi, mely nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is különösen nagy jelentőségű. A gyalogakác kiváló biomasszaalapanyag, így a közeli erőműbe szállítás után energia állítható elő belőle. A művelet nem igényel magas végzettséget, vagy szaktudást, így az alacsony képzettségű munkavállalók alkalmazása valósulhat meg. A megtisztított terület egy részén, ellenőrzött körülmények között energiaültetvényt hoznak létre hazánkban honos, kosárfonó és fehér fűzből. A fűz erőműbe történő szállítása is rendszeres és biztos jövedelmet ad a helyiek számára (WWF 2008). Mindezen példák azt mutatják tehát, hogy a zöld gazdaság lokális szinten történő alkalmazása számos pozitívummal jár együtt, többek között pl. a helyi gazdaságok fejlődésével, a foglalkoztatás növelésével. Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott Zöldgazdaság Fejlesztési Program is igazolja, hogy a megújuló energiaforrások területén jelentős számú alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megteremtésére és megtartására van lehetőség. Ennek megvalósítása pedig elsősorban a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban történthez meg, a biomassza begyűjtésével, az energiaültetvényeken történő gazdálkodással (Új Széchenyi Terv 2011:141). A program zöld közmunkaprogram létrehozását is támogatja, azzal az elsődleges céllal, hogy megélhetést biztosítson az alacsony képzettségűek számára. „Azok, akik részt vesznek az önkormányzatok által indított zöld közmunkaprogramban, a megújuló és alternatív energia előállításához szükséges tevékenységet végeznek. Ezáltal lehetővé válik a falvak, kisvárosok környezetében keletkező természeti, mező-és erdőgazdaság, agrár, ipari és kommunális hulladékok begyűjtése, feldolgozása, önkormányzati, ipari fenntartású épületekben történő hasznosítása” (Új Széchenyi Terv 2011:144). A zöld gazdaság, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika tehát összefonódik, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy mindezen célok megvalósulásához nélkülözhetetlen „az átfogó, integrált vidék- és regionális fejlesztés, ahol a vidék egyszerre munkát és fejlődést biztosít, összhangba hozva a megújuló energiák elterjedését, az agrárium fejlődését, valamint az ehhez alkalmazkodó támogatáspolitikát, közlekedéspolitikát, és a természeti, kulturális értékek védelmét” (Őri 2010:42). A zöldgazdaság fejlesztése elengedhetetlen, melynek során nagy hangsúlyt kell kapnia a megújuló energiák alkalmazásának, az energiatakarékosságnak, energiahatékonyságnak, a zöld iparnak, valamint az agrárenergetikának. Fontos tehát, hogy nem csak hazai, hanem európai uniós szinten is, a politikai döntéshozóinknak olyan programokat, irányelveket kell alkotnia, melyek az éppen aktuális társadalmi, gazdasági helyzetre reagálni tudnak.
3
Nem csak hazánkban, vagy az Európai Unióban, hanem a világ többi részén is megfigyelhető, hogy fokozatosan leépülőben vannak a fosszilis energiahordozókra (kőszén kőolaj, földgáz) épülő gazdaság. Számítások szerint a kőszén, és kőolajkészletek már vészesen kimerülő félben vannak, és még körülbelül 60-80 évig tudják biztosítani a világ energiaszükségletét. Emiatt, valamint a klímaváltozások következtében, a politikai döntéshozók olyan célokat, programokat dolgoznak ki és indítanak, melyek a megújuló energiák (szélenergia, vízenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia) hasznosítását, az energia hatékony felhasználását, az energiával való takarékosság megvalósítását tűzi ki célul. Az új, formálódó gazdasági modell alapja a zöldgazdaság eszközrendszere, melynek fontos része a zöldgazdaság fejlesztése. Az olyan irányelvek, programok, mint például az Európa 2020 stratégia, Magyarország 2012. évi Nemzeti Reform Programja, Új Széchenyi Terv és az ahhoz kapcsolódó Zöldgazdaság-fejlesztési program azon legújabb célokat fogalmazzák meg, melyek egy része nem csak a zöldgazdaság fontosságát hangsúlyozzák, és annak terjesztését ösztönzik, hanem összekapcsolva a munkanélküliség problémájának megoldásával, a foglalkoztatás növelésének lehetőségével köti össze az új, alternatív gazdasági modell alkalmazását. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalásának folyamatát lassíthatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A NegaJoule2020 kutatási projekt megállapítása szerint a magyar lakóépületek energiafelhasználását több mint 40%kal lehetne csökkenteni energiahatékonysági korszerűsítések révén (Negajoul 2011). Emiatt az Új Széchenyi Terv Energiahatékonysági Programja, a Kormány Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve célul tűzi ki az épületek energetikai korszerűsítését, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását a lakóépületek, a középületek és egyéb célú épületek energiahatékony fejlesztésével, a megújuló energiaforrások épületekben való alkalmazásával, a felújítással és az energiahatékony új építéssel (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011:10). Ezt a folyamatot erősíti a 2012 decemberében hatályba lépő Új Energiahatékonysági Irányelv is (Menedzsment Fórum 2011). A zöld beruházási, energiahatékonysági programok szerepe tehát jelentős az energiaköltségek csökkentésében, a hagyományos energiahordozók megújuló energiával történő kiváltásában, melynek munkahelyteremtő hatása is van. Ezt igazolja az alábbi néhány példa is, melyek olyan kistelepüléseket mutat be, ahol a megújuló energia hasznosítása energia-megtakarítással és foglalkoztatás növekedéssel jár együtt: Maroslelén vezetékes földgáz helyett biomassza kazán biztosítja a meleget a tökmagolajüzemben 2013 tavaszától. A beruházás keretében 2 ember foglalkoztatását is meg tudják oldani 2013 novemberéig. Az új kazánt szalmabálával vagy a közmunkából, ároktisztításból származó gallyakkal és egyéb száraz növényi részekkel lehet majd fűteni (delmagyar.hu 2013). Energiaültetvény telepítését kezdték meg 2012-ben, Tiszafüreden, ahol közel 15 hektáron létesítettek
4
energiaültetvényt, gyors növésű fűz- és nyárfadugvány ültetésével. A folyamat 1012 ember számára biztosít folyamatos munkát. Az energianövények előállítása növeli a vidéki foglalkoztatottságot, csökkenti az energia-kiszolgáltatottságot, egyúttal hozzájárul Magyarország 2020-ig vállalt megújulóenergia-felhasználási arányának teljesítéséhez (Alternativenergia.hu 2012). Könnyű belátni ezen példák esetén, hogy a bemutatott zöld gazdasági tevékenységek mindegyike általában helyi munkaerőt foglalkoztat, köztük szakképesítés nélküli és középfokú szakképesítéssel rendelkező dolgozókat. Ezek az energiahatékonysági beruházások nem csak ahhoz járul hozzá, hogy a települések csökkentsék energia-kiadásaikat. Közvetve ennek is köszönhető, hogy a lakosság kevesebb összeget költ rezsire, így több marad a pénztárcában. Megfelelő politikával, a felszabaduló összeget olyan fogyasztási cikkekre költhetnék el, melyek a hazai gazdaság termékei. Összegzés Összességében elmondható tehát, hogy a zöldgazdaság fejlesztése, az energiahatékonysági beruházások megvalósítása nemzetgazdasági érdek és egyben környezettudatos magatartást is jelent, valamint a klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez is hozzájárulnak. Számos hazai programok és EU-s irányelvek szorgalmazzák a zöld gazdaság terjesztését, megújuló energiák alkalmazásával történő energiahatékony beruházások létrejöttét, hiszen csökkenthetik a gazdasági válságból adódó, munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokat zöld-munkahelyteremtő erejüknek köszönhetően, mely főleg a mezőgazdaságban és a kistérségekben (ökofalvak) fejti ki hatását, elsősorban zöld közfoglalkoztatási programok keretében, főként az alacsonyan képzett munkavállalók számára. Magyarországon a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal az egyes megújuló energiaforrások között, ezen belül energetikai növénytermesztéssel, agrárhulladék-feldolgozással és egyéb biohulladékok feldolgozásával hasznosítják ezt a fajta megújuló energiát, számos kistelepülésen. A megújuló energiaforrások hasznosításával olyan beruházások valósíthatóak meg, melynek köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, csökken a fosszilis energiafüggőség, javul a közintézmények és lakosság ellátásbiztonsága, mérséklődik a családok és közintézmények energiaszámlái. Természetesen a munkanélküliség problémájának a megszüntetésére nem lehet csodaszerként alkalmazni a zöld gazdaságból adódó lehetőségeket, de új és sokszínű megoldási alternatívákat nyújt annak enyhítésére. Köszönetnyilvánítás A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-20120041 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
5
Irodalomjegyzék: Biomasszakazánnal fűtenek majd a tökmagolajüzemben. http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/biomasszakazannal_futenek_majd_a_tokmag olajuzemben/2313715/ (A letöltés ideje: 2013. január 19.) Energiaültetvényt telepítenek Tiszafüreden. http://www.alternativenergia.hu/energiaultetvenyt-telepitenek-tiszafureden/46538 (A letöltés ideje: 2013. január 19.) Fazekas Gergő – Herczeg Bálint – Szabó-Morvai Ágnes – Szepesi Balázs (2009): Messze van a munka. Az alacsony képzettségűek foglalkoztatási problémái Magyarországon. PPH Közpolitika Elemző Kft., Budapest, 9. oldal http://www.mgszt.hu/index2.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=33&It emid=17 (A letöltés ideje: 2013. január 10.) KSH (2012): Változatlan munkanélküliségi ráta. Munkanélküliség, 2012. szeptember– november. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21211.pdf (A letöltés ideje: 2013. január 10.) Menedzsment Fórum (2011): Energiahatékonysági irányelvet szavazott meg az Európai Parlament. http://m.mfor.hu/cikkek/Energiahatekonysagi_iranyelvet_szavazott_meg_az_Europa i_Parlament.html (A letöltés ideje: 2013. január 10.) Negajoul 2020: http://www.negajoule.hu/oldal/negajoule2020 (A letöltés ideje: 2013. január 19.) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2011): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020., 10. oldal.http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20M eg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3 %A9si%20Terve.pdf (A letöltés ideje: 2013. január 10.) Őri István (2010): Zöld gazdaság. A gazdaság zöldítése Magyarországon. Green Capital Zrt., 42.oldal http://www.greencapital.hu/dokumentumok/100513/Z%C3%B6ldgazdas%C3%A1g. pdf (A letöltés ideje: 2013. január 10.) Új Magyarország Vidékfejlesztési program (2012): Minta az önellátó falu. http://umvp.eu/?q=node/42482 (A letöltés ideje: 2013. január 10.) Új Széchenyi Terv (2011): Zöldgazdaság-fejlesztési program. 98.-144. oldal. http://ujszechenyiterv.gov.hu/lapozo/zoldgazdasag (A letöltés ideje: 2013. január 10.) WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány: Válság idején is működő gazdasági mechanizmust kínálunk. http://wwf.hu/archivum/2008ev/1/valsag-idejen-is-mukodogazdasagi-mechanizmust-kinalunk (A letöltés ideje: 2013. január 19.)
6
