HÁZIREND. Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

HÁZIREND

2010 ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KUNGL GYÖRGY IGAZGATÓ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1. MELLÉKLET

HÁZIREND, mely a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend célja és feladata

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyettesénél,  az osztályfőnököknél,  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolatitkárnál,  az iskolaszék vezetőjénél,  az iskolai szülői szervezet vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán,  a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük  a tanulókkal osztályfőnöki órán,  a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

1. A szülői szervezet a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

3

A Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény házirendjének elfogadása és jóváhagyása

Az iskolai házirendet a Diákönkormányzat 2010. év augusztus hó 30. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Zsámbék, 2010. augusztus 30. Diákönkormányzat elnöke

Az iskolai házirendet a Szülői Szervezet iskolai vezetősége 2010. év augusztus hó 30. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Zsámbék, 2010. augusztus 30. Szülői Szervezet elnöke

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2010. év augusztus hó 27. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Zsámbék, 2010. augusztus 27.

igazgató

A Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény házirendjét a Gödöllői Premontrei Perjelség, mint az iskola fenntartója 2010. szeptember 1. napján jóváhagyta. Kelt: Gödöllő, 2010. szeptember 1.

Ullmann Péter O. Pream Kormányzó Perjel

4

A Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény HÁZIREND

I. Bevezető rész: 1. Az iskolai közösség életét a házirend szabályozza. Ezek a szabályok nemcsak a diákkor életrendjét határozzák meg, nem pusztán a közös munka menetét meghatározó előírások, hanem iskolánk közösségének, jellemet alkotó hagyománya is. Célja, hogy olyan normákat jelöljön ki, amelyek biztosítják közösségünk tagjainak zavartalan együttélését. A házirend előírásai az iskolán kívüli életben is vonatkoznak tanulóinkra, bár természetesen nem fogalmaz meg pontos szabályokat számukra. Ott a szülők vezetése, útmutatása az irányadó. A házirend előírásain túl az udvariasság és a kölcsönös megbeszélés szabályai is kötelezik diákjainkat. 2. Általános elvárások Minden tanulónktól és munkatársunktól elvárjuk, hogy igyekezzen megismerni iskolánk múltját, ápolja hagyományait, dolgozzon iskolánk hírnevének öregbítésén, ismerje meg iskolánk Pedagógiai Programját, törekedjen fegyelmezett, eredményes munkával az abban megfogalmazott célok, normák teljesítésére. Vigyázzon társai, munkatársai és a maga testi épségére és tulajdonára. A társas életben tartsa meg a kulturált viselkedés szabályait. Elvárjuk tanulóinktól, munkatársainktól, hogy egymáshoz megbecsüléssel szóljanak, az iskolánkban nevelkedő fiatalabb társaknak felelősséggel adjanak példát a jóban. Tanulóink a felnőttek iránt iskolánkban és iskolán kívül is udvariasak, előzékenyek legyenek. A diák munkája a tanulás, kötelessége, hogy feladatait mindig a legjobb tudásának megfelelően végezze el. 3. A vallásgyakorlással kapcsolatos jogok és kötelességek Iskolánk katolikus alapítású és elkötelezettségű iskola. A nevelés a katolikus gyakorlat szerint valósul meg az iskolánkban, de ez a tény a másvallásúak megbecsülésével és tiszteletével jár. A vallásgyakorlás lehetőségei és kötelezettségei fokozott hangsúlyt kapnak iskolai életünkben. Az iskola tanulója az lehet, aki a keresztény értékeket elfogadja, életét ezek szerint éli, a vallásgyakorlás lényegét jelentő liturgikus alkalmakon rendszeresen részt vesz. Minden tanuló joga és kötelessége , hogy részt vegyen minden vallásgyakorlással kapcsolatos eseményen. Minden tanuló joga és lehetősége van arra, hogy rész vegyen a tanítás előtti „Nyitogatón”, a tanítás előtti imán, a heti két hittan órán (felekezet szerint), a tanulók havonta egy alkalommal az Iskola misén, vagy egyéb ünnephez kapcsolódó közös szentmisén, az adventi lelkigyakorlaton, a hittanár vagy osztályfőnök által, a tanítási időben szervezett közös lelki programon. Programütközés esetén (pl. cserkész foglalkozás, saját plébániai program) az iskolai programon kell részt venni.

5

II. A tanulói jogok gyakorlása Ez a fejezet tartalmazza azokat a szabályokat, eljárási módokat, melyek alkalmazásával diákjaink élhetnek az iskolai élet során őket megillető jogokkal. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:  osztályelnök, osztálytitkár, pénztáros  kettő fő képviselő az iskolai diákönkormányzat választmányába. A diákkörök 1. Ktv. 63.§ (1) Az iskolában a tanulók igényeiknek, érdeklődésüknek kielégítésére diákköröket hozhatnak létre melyekben a részvétel minden tanulónak alanyi joga. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására, tevékenységi körére javaslatot tehet az iskola vezetőségének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, az Iskolaszék és a Szülői Szervezet iskolai vezetősége. A diákkör tevékenységi köre egyezzen meg a Pedagógiai Programban foglaltakkal. A javaslatot írásban kell benyújtani. 3. A diákkör indításának minimális létszáma 8 fő. 4. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején, az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 5. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 6. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 7. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 8. A diákkörök, amennyiben tagságuk eléri a 20 főt, saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből /5-12.osztályig/, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati választmány irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5. Ktv. 63. § (3) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök

6

felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolatévé stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A tanítás nélküli munkanappal kapcsolatban az iskolavezetéssel egyeztetni kell. 

Jogorvoslati jog gyakorlása Ktv. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. Ktv. 83. § (2) A tanuló, a szülő, az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésbe ütközik. A tanulók jogorvoslati jogának gyors érvényesülését az alábbiak teszik lehetővé: A sérelmezett döntést követő 3 napon belül az érintett diák, vagy szülő eljárás előtti jogorvoslati kérelemmel élhet, melyet írásban benyújthat: a Diákönkormányzat elnökének vagy alelnökének a Diákönkormányzat tanár megbízottjának az Iskolaszék tanár tagjainak az iskolavezetésnek (igazgató, helyettesek) Aki a kérelmet átvette, köteles azt kivizsgálni és továbbítani az iskolavezetésnek. Az iskolavezetés vagy az általa kijelölt személy köteles írásban válaszolni a kérvény átvételét követő 4 napon belül. Ha a kapott válasz nem elégíti ki a jogorvoslati kérelem benyújtóját, lehetősége van még a törvény szabta 15 napon belül a Ktv. 83. § (2) bekezdése szerinti eljárás elindítására.



A kérdezés-érdemi válasz rendje A tanulók kérdéseket intézhetnek az iskolavezetéshez. Ez történhet a Diákönkormányzaton keresztül, vagy pedig közvetlenül az iskolavezetéshez intézve, írásban. Ezeket a leveleket a diákönkormányzat „kérdések” feliratú „postaládájába” lehet bedobni. Ezekre az iskolavezetés 8 napon belül szóban vagy írásban válaszol.



Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása A tanulók vélemény-nyilvánítási érdekképviseleti jogukat elsősorban diákönkormányzaton keresztül (elnök, tanár megbízott) gyakorolhatják.

7

a

Az iskolai diákközgyűlés Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. a rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákönkormányzat napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (11/1994. MKM rendelet 31.§) A tanulók jogai /köoktatási törvény 11§-12§/ A tanuló joga, (hogy)  az oktatás során korszerű ismeretekhez jusson.  nemzeti illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.  az egyenlő bánásmód elve alapján, mint személy, vagy csoport nem különíthető el etnikai hovatartozása illetve vagyoni helyzete alapján.  személyes fizikai, állapotának, adottságainak megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesüljön.  a nevelés során az erkölcsi értékeket személyes állásfoglalás alapján élje meg.  képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon.  megismerje az iskola dokumentumait, a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet.  információs önrendelkezési jogát érvényesítse.  szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről.  tanulmányaihoz, sportolásához, művelődéséhez igénybe vegye tanárai segítségét, az iskola felszerelését és létesítményeit.  tanulmányi eredményének, magatartási és szorgalmi értékelésének megokolt és rendszeres rögzítését megismerje.  az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről folyamatosan értesüljön.  tanáraik előzetes egyeztetése alapján két témazáró dolgozatnál többet ne írjon egy napon. Az írásbeli felelet nem minősül dolgozatnak.  az általa írt dolgozatot a megírástól számított 10 tanítási napon belül kijavítva és értékelve megkapja. A határidő után kiosztott dolgozatokra kapott érdemjegyről a diák eldöntheti, hogy a naplóba beírásra kerüljön-e, kivéve, ha a határidő betartása a diák hiányzása miatt nem volt lehetséges.  a közösséget, melynek tagja maga is formálja. Tagja az iskola- és osztályközösségnek, megválaszthatja közösségi élete tisztségviselőit, részt vehet a munka irányításában, értékelésében. Javaslatot tehet a munka végzésével, az iskola életével kapcsolatban.

8



          

személyes adatait az iskola csak célhoz kötötten, a tanuló információs önrendelkezési jogát figyelembe véve tartsa nyílván, azokat bizalmasan tárolja. A tanuló adatainak megváltozását, az osztályfőnökénél jelentheti be, helyesbítését, törlését az osztályfőnökétől kérheti. kérelmére családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. a tanulók jogában áll évente egyszer diákközgyűlést összehívni az őket közösségi szinten foglalkoztató iskolai életre vonatkozó ügyekben. személyes problémája, gondja vagy érdekei védelmében pedagógusaitól és az iskola vezetőjétől segítséget kérjen. az iskola rendezvényein részt vegyen, a szervezett versenyeken induljon, kirándulásokon, táborozásokon részt vegyen. iskolánkkal vendégtanulói jogviszonyt létesítsen (fakultáció, idegen nyelv) másik iskolával vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. szülői kérésre, az igazgató jóváhagyásával megfelelő indokok alapján magántanulói jogviszonyt létesítsen, előzetes egyeztetéssel osztályozóvizsgát tegyen úgy, hogy az iskola tanulóival megegyező jogok illessék meg. szülői, szakértői kérésre, az igazgató jóváhagyásával, határozatban rögzítve megfelelő indokok alapján megnevezett tantárgy tanulása, osztályozása, értékelése alóli felmentést kapjon. kérésére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt tudásáról számot adhasson. jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. kérje átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.

A tanulók jogai a tanórán kívüli és választható foglalkozások szervezésében Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi, melyekről a szülők az ellenőrzőn keresztül szeptember elején kapnak tájékoztatást. A különböző foglalkozásokra a tanuló a szülő által kitöltött, iskola által kiadott űrlapon jelentkezik. A jelentkezés önkéntes. A megszervezett foglalkozások látogatása félévig kötelező, ezt követően lemondása a szülő írásbeli kérése alapján történik. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Diákétkeztetés: a napközibe felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (ebéd, uzsonna) részesülnek. A felső tagozaton és gimnáziumban tanulóknak igény esetén az iskola ebédet biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban 10ig, illetve ha hétvégére esik, akkor a következő hétfőn csekken vagy átutalással kell befizetni. A csekk leadási határideje az adott hónap 15-e. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést egy nappal előre lemondja. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

9

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskola biztosítja az Iskolai Sportkör (ISK) működéséhez szükséges feltételeket, beleértve a dologi és bérjellegű kiadásokat is. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente a szülők közösségével való megállapodás szerint kirándulásokat szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon, ha az, tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Nyitvatartási ideje az ajtaján elhelyezett tájékoztatón található. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Az iskola a tanítási napokon 645-1900 óráig tart nyitva. Az őszi, téli, tavaszi szünet idején zárva van. A nyári szünet alatt a hirdetőtáblán feltüntetett időrend szerint irodai ügyeletet biztosít. Az iskola helységeinek tanítási időn kívüli használatára az igazgató, vagy helyettese adhat engedélyt.

10

Alapszabály: a tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az épületben. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A számítógép használatának rendje: az év elején és félévkor meghatározott napokon a számítástechnika terem gépparkja délután is igénybe vehető. A gépek zökkenőmentes használata érdekében az a tanuló élvez elsőbbséget, aki tanulmányi célra veszi igénybe a gépet. A gépek használatának időtartama tanulónként napi egy óra lehet. Ha nagyobb lélegzetű feladatot kell elvégeznie a számítógépen, szaktanári igazolást kell bemutatnia a felügyelő tanárnak. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1300 és 1700 között szervezhetik meg, a sportköri foglalkozásokat 1300 és 1900 között. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre, írásban értesíteni kell. III. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy  óvja saját és társai testi épségét, egészségét.  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket.  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat.  azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel.  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült.  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, tűz vagy bombariadó esetén a begyakorolt rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülés útvonalát az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a tanulókkal.  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. Az iskola kötelessége:  Fájdalom csillapítására és láz csillapítására a szülővel történt telefonos egyeztetés alapján kerül sor. Amennyiben a szülők nem érhetők el, a megadott gyógyszer érzékenységi listát, vagy a szülő vonatkozó írásban beadott utasítását vesszük figyelembe.  Baleset esetén az iskola azonnal értesíti a szülőt, és a tanuló állapotának megfelelően a szülő megérkezéséig vagy megoldja a tanuló felügyeletét, vagy értesíti az orvost és a további ellátást az orvos rendelkezéseinek megfelelően szervezi.  Kórházi ellátás esetén amennyiben a szülő nem elérhető, az iskola a tanuló kísérését biztosítja. 3. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló udvari óra esetén az udvaron, teremtorna esetén a kijelölt teremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük. 11

 a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az orvosi rendelőben iskolaorvos és védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és a védőnők előre megbeszélt időpontban végzik a vizsgálatokat, szűréseket, melyről az iskola a szülőket tájékoztatja. Az iskola a tanulót a vizsgálaton való részvételre nem kötelezi. Amennyiben a szülő a vizsgálatot nem igényli, köteles azt a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül jelezni. A tanuló felügyeletét az iskola biztosítja. A tanuló nem kötelezhető arra, hogy a vizsgálatot tanulótársai előtt folytassák le. 5. Az iskolaorvos vagy szakorvos biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  hallásvizsgálat: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente két alkalommal, 6. A védőnők elvégzik a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

7. Az iskolában dohányozni csak felnőtt személyeknek az arra kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyet az iskola igazgatója jelöli ki. Tanulóknak tilos a dohányzás! IV. Tanulóink kötelességei/közoktatási törvény 12§/ A kötelességek nagy része olyan írott vagy íratlan szabály, amely minden gyerekre, felnőttre egyformán vonatkozik: fegyelmezettség, kulturált viselkedés, közvagyon védelme Ugyanekkor az iskolának van saját követelménye:(általános elvárások)  tanítás rendje  iskolai élet szabályai Lelkiismereti kötelessége tanulóinknak, hogy ereje szerint, képességeinek megfelelően, becsületes, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással a tőle telhető legjobb eredményt érje el.  Vegyen részt a kötelező és a választott foglalkozásokon: órarendi órák, fakultációk, szakkörök, énekkar, korrepetálás. A választott, vagy a szaktanár által előírt foglalkozás az órarendi órákkal azonos súlyú kötelezettséget jelent.  Tegyen eleget - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. Minden órára készüljön, házi feladatát készítse el.  A tanítási órák kezdetén, illetve a foglalkozások kezdési időpontjában legyen a tanteremben, illetve a foglalkozás helyszínén. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.  A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült (Ktv. 12. § 1/d.) A tanuló köteles betartani a minden tanév első tanítási napján elhangzó balesetvédelmi oktatás során hallottakat, melyek az iskolai élet egészére, valamint különlegesen a szaktantermek, helyszínek használatára vonatkoznak: – szaktanterembe, szertárba tanári felügyelet illetve engedély nélkül a tanuló nem léphet be, ott nem tartózkodhat

12

–

minden helyszínen úgy mozogjon, úgy közlekedjen, hogy senki testi épségét ne veszélyeztesse – ne hozzon olyan tárgyat az iskolába, amely testi épséget veszélyeztethet.  Súlyos jogellenességek meghatározása: Súlyos, kiemelkedően veszélyes magatartásnak minősül – bármilyen testi sértés, fizikai megalázás –

alkoholfogyasztás, dohányzás az iskolában, iskolai programon

– kábítószer birtoklás, fogyasztás, terjesztés, valamint e cselekmények fedezése.  A diák iskolán kívüli magatartását a Házirend nem szabályozza, azért (jogilag is) a szülő, illetve maga a diák felelős, de a Házirend alapvető elvárásait a tantestület az iskolán kívül is mértékadónak tartja, és elvárja, hogy a tanuló az iskola értékrendjének megfelelően viselkedjen.  A tanuló kötelessége templomban való gyülekezéskor és távozáskor az alkalomhoz illő viselkedés betartása. V. A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül és az osztályfőnökök osztályfőnöki óráikon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban a fogadóórán és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösségének választmányi ülésén minden félév elején, az iskolatitkári szoba mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:



szóban:

a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőnegyedik évfolyamon negyedévi, félévi és a tanév végi értékelő lapokon. 6. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, Iskolaszékkel vagy a Szülői Szervezettel. VI. Tantárgyválasztás rendje A felvételiző tanulók választhatnak, hogy angol vagy német nyelvet szeretnének tanulni első idegen nyelvként. A választás lehetősége az induló osztály maximális létszámának 50%-ig lehetséges.

13

A 11. és 12. évfolyam tanulói a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanított tantárgyak közül egy tantárgyat kötelezően, további kettőt saját döntésük szerint választhatnak (fakultáció). Erre előzetesen az előző tanévben április 30-ig kell jelentkezni a 10. és 11. évfolyam osztályfőnökénél. Változtatni az adott tanév november 1-jéig lehet, az érintett szaktanárok és az osztályfőnökkel történt megbeszélés szerint. Fakultációs csoport minimum 5 fővel indulhat. VII. Szociális támogatások Ha a család anyagi helyzete indokolja, a tanulók, illetve szüleik tankönyv-támogatást, étkezési támogatást és a kötelező kirándulásokra kérhetnek támogatást. Tanulóink jogosultak az iskolai könyvtár tartós tankönyv készletének a használatára. A „Támogatási kérelem” űrlapot kitöltve (kapható az iskola titkárságán) leadják az igazgatói titkárságon: tankönyvtámogatás esetén az előzetes igényfelmérés határidejéig étkezési támogatás esetén az adott tanév szeptember 10-ig kirándulási támogatás esetén a kirándulást megelőzően 15 nappal. A kérelmeket az iskolavezetés 3 napon belül elbírálja és szóban vagy írásban értesíti a tanulót a döntésről. A támogatások esetében az aktuális törvényi szabályozás az irányadó.

VIII. Az iskola működési rendje

Az iskolaépület szorgalmi időben hétfőtől-péntekig 700-1700 óráig, a tornaterem 1900 óráig vannak nyitva. 1. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 700 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 2. Szükség szerint 0. órára kerülhet tanóra, melynek kezdési ideje 700. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 655-ig, illetve 745-ig kell megérkezniük. Tanulóink feladatai a tanítás megkezdése előtt:  a kabátokat az osztály részére kijelölt helyre tenni,  váltócipőt felvenni, és azt az épületben viselni (gimnáziumi tagozat tanulói november 1-től március 1-ig kötelesek váltócipőt viselni),  a táskából előkészíteni a felszerelését az órákra,  tornazsákot, a kijelölt helyre tenni. 4. 745 – kor a napot „Nyitogatóval” kezdjük. A „Nyitogató” alkalmával kerül sor a napra való rákészülésre, a reggeli beszélgetésre, melynek témáit a tanulók a pedagógussal közösen választják ki. Az elkésők a folyosón a padra leülve megvárják a „Nyitogató” végét. 5. A 800 óra után érkezők késését a naplóban vezetjük, a percek beírásával. A késéseket félévkor és év végén összeadjuk. 45 perc késés egy igazolt, vagy igazolatlan óra. Igazoltnak akkor tekintjük a reggeli késést, ha az hivatalos elfoglaltságból ered; orvosi vizsgálat stb., vagy az időjárásból fakadó akadályozottság az oka. 6. A tanulók a tanteremben felállással üdvözlik a belépő vagy távozó tanárt, valamint az órák látogatóit. Tanulóink a tantestület tagjait a napszaknak megfelelő köszönéssel üdvözlik (jó reggelt kívánok, jó napot kívánok Tanárnő / Úr!) az egyházi személyeket minden esetben a Dicsértessék, ill. Áldás békesség köszöntéssel.

14

7. A tanulók minden tanórára kötelesek a szükséges könyveket, füzeteket, egyéb tanszereket magukkal hozni, és azt rendeltetésszerűen használni. 8. A tanóra végén elő kell készíteni a következő tanóra felszerelését. 9. A tanítás végén az osztálytermet a kialakított beosztás alapján a felelősök takarítják ki. (székek felhelyezése a tanulóasztalokra, táblatörlés, asztalok nedves letörlése, felsöprés, polcokon rendrakás, hulladék elhelyezése a hulladékgyűjtőbe. 10. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: CSENGETÉSI REND

ÓRA 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

TANÓRÁK 00

45

7 -7 800- 845 855- 940 950- 1035 1050-1135 1145- 1230 1240- 1325 1340- 1425 1430-1515

SZÜNETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

15’ 10’ 10’ 15’ 10’ 10’ 15’ 5’

Érkezés, felkészülés a tanítási napra „tízórai szünet” „udvari szünet” levegőzés Utolsó órát tartó tanárok levezénylik a tanulók hazamenetelét.

11. A tanulóknak a 3. óra utáni szünettől jó idő esetén tanári felügyelet biztosításával az udvaron lehet tartózkodniuk. Rossz időben a tanulók tantermeikben és a folyosókon tartózkodnak tanári felügyelet mellett. 12. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben helyükön ülve, szalvétán étkezhetnek. 13. A tanulók a folyosókon csak lépésben közlekedjenek, kerüljék a kiabálást és minden olyan játékot, mely veszélyezteti a tanulók testi épségét, illetve rongáláshoz vezet. 14. A számítástechnika termet, könyvtárunkat tanuló csak tanári felügyelet mellett használhatja. 15. A tanári és igazgatói szobába tanuló kopogás után léphet, ha arra engedélyt kapott. 16. Tanítás után, az iskolában ebédelő tanuló táska nélkül mehet be az ebédlőbe. Az ebédet ülve fogyasztja el, helyét az étkezés befejezéséig nem hagyhatja el. Ételt, az uzsonna kivételével az ebédlőből kivinni nem szabad. 17. Az osztályközösség életét a megbízott hetesek segítik. Feladataik: – gondoskodnak arról, hogy a teremben tisztaság, rendezett légkör, megfelelő felszerelés (táblatörlő, kréta, stb.) legyen. – tanítás kezdete előtt ellenőrzik a létszámot, jelentik az iskolatitkárnak a hiányzó étkezőket, (5. évfolyamtól az ebédelést igénylő tanulók osztálymegbízottja) valamint óra előtt a tanítónak név szerint a hiányzókat. – a tanórakezdés után öt perccel jelzik az iskolatitkárnak, ha az órát tartó pedagógus nem érkezett meg a tanórára. – a tanórákra a naplót a hetesek viszik a tantermekbe, nap végén kötelességük a tanáriban a tartóba behelyezni. – ellenőrző könyvek összegyűjtése, adminisztráció elvégeztetése

15

18. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelősök: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 19. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 20. Az napközi otthonos csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:  tanulmányi (lecke) felelős  nemenként egy tisztaságfelelős  egy játékfelelős  terítős A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.

A tisztaságfelelősök megbízatása egy hétre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: felügyelnek a terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, ellenőrzik a kézmosás, fogmosás, tisztálkodás rendjét A játékfelelős feladatai: a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, felügyel a csoport játékainak megóvására, rendet tart a csoport játékszekrényében. A terítősök feladatai: segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, megterítenek étkezés előtt, tálalnak, ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát. 21. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Beteg gyerek nem mehet el egyedül, a szülőket értesíteni kell. 22. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 745 -1530 óra között. 23. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. 24. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 25. Az iskola épületébe érkező ismeretlen jövetelének ellenőrzése az iskola összes alkalmazottjának feladata. IX. Ellenőrző könyv  Az ellenőrző könyv fontos okmány, gondatlan kezelése, elvesztése, rongálása, a bejegyzések megmásítása fegyelmi vétség.  Az ellenőrző könyvet a tanuló minden nap köteles magával hozni, a tanári asztalra helyezni, az érdemjegyeket, azonnal beírni és a tanárral, szülővel aláíratni.  Az ellenőrző könyv hiánya az ellenőrző felelős által feljegyzésre kerül és a magatartás értékelésébe beszámít.  A tanulók szülei az iskola értesítéseit aláírásukkal veszik tudomásul.  Az ellenőrző elvesztése esetén a tanuló új ellenőrzőt csak igazgatói figyelmeztetéssel kaphat, annak megvásárlása az iskolatitkárnál történik.

16

X. Hiányzás, igazolás  A kötelező óratervi foglalkozások alóli hiányzást a tanuló köteles szülője vagy gondviselője nyilatkozatával – az ellenőrző útján-a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig igazoltatni /de maximum a hiányzást követő nyolcadik tanítási napig/.  A szülő egy félévben 3 napot igazolhat. A 6 nap nem vonható össze.  Három napon túli hiányzás esetén a szülői nyilatkozathoz orvosi igazolást is kell csatolni.  Orvosi igazolást a szülő aláírásával hitelesítse  A hiányzás okáról reggel az iskolát értesíteni kell.  Az osztályfőnök saját hatáskörén belül /előzetes bejelentés esetén/ egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat /pl. nyelvvizsgára való felkészülés/  3 napnál hosszabb időre történő távolmaradást csak az igazgató engedélyezhet.  Az a tanuló, aki 5 vagy annál több órát igazolatlanul mulasztott, vagy tanulmányi eredménye nem kielégítő, rendkívüli távolmaradásra nem kaphat engedélyt.  A tanuló hiányzása nem igazolható, ha – a hiányzás utolsó napja és az igazolás között egy következő osztályfőnöki óra volt már és nyolc tanítási napnál hosszabb idő telt el – Engedély nélkül távozott az iskolából – Napközbeni hiányzás utólag nem igazolható, következménye igazolatlan óra és osztályfőnöki intő, /vagy ennek birtokában a következő fokozat/ – Súlyos rendbontás miatt a tanítási óráról a tanár eltávolította. Ilyenkor a tanuló köteles az igazgatóságon jelentkezni, a második alkalom után igazgatói figyelmeztetés a következmény.  Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma egy tanév folyamán - 1 óra-szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés - 2 óra-osztályfőnöki figyelmeztetés - 3 óra-osztályfőnöki intő - 4 óra-osztályfőnöki rovó - 5 óra-igazgatói figyelmeztető, tanköteles tanuló esetén a szülő hivatalos felszólítást kap gyermeke iskolába járásáról való gondoskodásra - 7 óra-igazgatói intő - 9 óra-igazgatói rovó - 11óra-tantestületi fegyelmi eljárás indul, melynek következménye lehet a tanévtől való eltiltás vagy többszöri fegyelmi vétség után nem tanköteles tanuló esetében az iskolából való kizárás fegyelmi büntetés. XI. A dohányzásról, szeszesitalról, kábítószerekről szóló rendelkezések  Az iskolában a dohányzás tilos! /Okt.tv.76§/. A tilalom kiterjed az iskola épületére, és mindazokra a nem zárt légterű szabad területekre, ahol a tanulók tanítási időben a jelen Házirend értelmében tartózkodhatnak, ideértve a tanítási időben az iskola területén kívül lebonyolított rendezvényeket is.  A tilalmat megszegő tanuló /Okt.tv.76§(2)/ - Első esetben írásbeli igazgatói intő - Második esetben igazgatói rovó - Harmadik esetben másik iskolába való áthelyezés

17

 A szeszesital fogyasztása, vagy alkoholos állapotban, továbbá bármilyen, a tanuló belátási képességét csökkentő, kábító hatású anyag, vagy szer hatása alatt való megjelenés tanítási időben, továbbá a tanítási időn kívüli iskolai rendezvényeken vagy az iskola munkavállalói illetve tanulói vagy a szülők által szervezett programokon szigorúan tilos!  Az ilyen fegyelmi vétség esetén a tanulóra az Okt.tv.76§(2) érvényesül /lásd dohányzás- rendelkezés/.  Mind a tanulók, mind az iskola felnőtt korú munkavállalói, mind az iskola területén tartózkodó más személy számára tilos az iskola egész területén, az iskola közvetlen környezetében, valamint az iskola által szervezett rendezvényeken kábító hatású szert, vagy anyagot, továbbá annak előállítására alkalmas alapanyagot termeszteni, előállítani, megszerezni, tartani, az iskolába behozni, kínálni, átadni, vagy azzal kereskedni, valamint kábító hatású szert, vagy anyagot fogyasztani, vagy nyilvánosság előtt annak fogyasztására felhívni , továbbá mást e cselekmények bármelyikének elkövetésére felhívni, vállalkozni, vagy mással a közös elkövetésben megállapodni.  Amennyiben az iskola tanulója a fenti pontban meghatározott cselekményt elköveti vagy vele szemben egyébként a Btk.282.§(1)-(9) bekezdésébe ütköző bűncselekmény alapos gyanúja miatt nyomozás folyik, tanköteles tanuló esetén - első esetben a fegyelmi bizottság által meghatározott időre, de büntető eljárás megindulása esetén legalább a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett „másik iskolába való áthelyezés” /Okt.tv.76§(2)/fegyelmi büntetést -második esetben azonnali hatállyal „másik iskolába való áthelyezés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Nem tanköteles tanuló esetén az iskolából való kizárást kell kiszabni.  Ha a fegyelmi vétség kábító hatású szer vagy anyag kínálása vagy azzal való kereskedés, tanköteles tanuló esetén azonnali más iskolába helyezés, nem tanköteles tanuló esetén azonnali hatályú kizárás fegyelmi büntetést kell kiszabni.  Ha annak az alapos gyanúja merül fel, hogy a tanuló kábító hatású szert vagy anyagot fogyasztott, a szülő /gondviselő/ távbeszélő útján kért beleegyezés alapján a tanulót az iskola vezetője által megbízott orvossal megvizsgáltathatja /vérvétel/ abból a célból, hogy meggyőződjön arról, hogy a tanuló fogyasztott e kábító hatású szert vagy anyagot. A szülővel folytatott telefonos beszélgetésről hivatalos feljegyzést kell készíteni, és azt a tanulói jogviszony fennállásáig meg kell őrizni. Ha a szülő az orvosi vizsgálatba nem egyezik bele, kezdeményezni lehet a tanulmányok más iskolában történő folytatásban való megállapodást. A jelen pont nem érinti a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket. XII.Az iskola védelme  Az iskola épülete, felszerelése mindannyinké minden tanuló és alkalmazott kötelessége, hogy a bútorzatot, felszerelést, eszközöket óvja, a tudatos kártételt megakadályozza.  Ha az iskola épületében, bútoraiban, felszerelésében, tanulótárs felszerelésében, ruházatában gondatlanságból, szándékosan vagy fegyelmezetlen viselkedéssel a tanuló kárt okoz, azt szülei kötelesek megtéríteni.  Vagyonvédelmi okokból az iskola helységeit, tantermeit az utolsó foglakozás után a pedagógus, vagy a megbízott tanuló be kell zárja és a kulcsot az iskolatitkári irodában illetve a tanári szobában le kell adni.

18

XIII. A tanuló megjelenése  A tanuló öltözete, hajviselete legyen tiszta, gondozott, lehetőleg túlzásoktól mentes, alkalomhoz illő, életkorának megfelelő, ne legyen kihívó.  Megjelenésével fejezze ki az iskolai közösséghez tartozást és azt az értékrendet, amelyet az iskola képvisel.  Iskolai ünnepélyen fehér blúz/ing és sötétkék vagy fekete szoknya/nadrág, sötét cipő, fiúknak sötét zokni legyen az öltözéke /a farmer és edzőcipő nem ünnepi viselet/. XIV. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkárnál. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, lejátszót stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével, rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Ilyen esetben az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanuló leadta megőrzésre az iskolatitkári irodában. Az elveszett, vagy megrongálódott a tanulók által titokban bevitt eszközért az iskola felelősséget nem vállal. Mobil telefon órai használata tilos! Az elvett telefont a szülő veheti át. A telefont számolásra sem szabad használni. 3. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani lezárt állapotban. A kerékpár őrzéséért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 4. Egészségre káros dolgokat, veszélyes eszközöket tilos az iskolába hozni. XV. Iskolánk minősítési rendszere Minősítési rendszer magatartásból: A magatartási fokozat a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva fejezik ki a tanuló közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát (felelősségérzet, önállóság, közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). Példás fokozat elnyerésének feltételei: A tanuló:  iskolai és iskolán kívüli magatartásában, hangnemében, viselkedésében példát mutat,  házirendet megtartja, és arra törekszik, hogy mások is megtartsák,  a közössége érdekében önként, szívesen vállal feladatot,  az önként vállalt, vagy rá bízott feladatot képességeihez mérten a legjobban hajtja végre,  együttműködési készség, segítőkészség jellemezi kapcsolataiban,  becsületes minden helyzetben,  óvja, védi, szűkebb és tágabb környezetét,  helyes értelemben vett önállóság jellemezi. Jó fokozat feltételei:  a példás szintnél alacsonyabb szinten teljesíti a feltételeket, magatartása esetenként kifogásolható.

19

Változó fokozat feltételei:  a fenti követelményeknek nem folyamatosan, hanem változó intenzitással tesz eleget,  osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetése van,  házirend ellen ismételten vét,  a közösségi munkából nem szívesen vállal részt,  indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme esetenként kifogásolható,  igazolatlan órája van. Rossz fokozat feltételei:  ha a fenti követelményeknek folyamatosan nem tesz eleget, vagy 1-1 pontját súlyosan megsérti.  házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be,  kivonja magát a közösségi feladatokból,  a közösség munkáját, annak eredményességét gátolja, rossz hatással, rossz példával bomlasztja a közösséget,  felnőttekkel, társaival szemben őszintétlen, tiszteletlen, vagy durva,  viselkedéséért a fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesült. Minősítési rendszer szorgalomból A szorgalmi fokozat az egyéni képességet és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát (felelősségtudat, cselekvőkészség, rend és fegyelem, pontosság). Példás fokozat elnyerésének feltételei: A tanuló:  legjobb képessége szerint tanul,  munkáját a rend, fegyelem, pontosság, igényesség jellemzi,  a tanítási órákon aktívan, érdeklődéssel vesz részt, rendszeresen felkészül az órákra,  írásbeli feladatait mindig rendezetten, áttekinthetően, olvashatóan készíti el,  részt vesz tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, rendezvényeken, többlet feladatokat vállal. Jó fokozat:  az előbbi fokozatban megfogalmazott feltételeknek nem felel meg teljes mértékben. Változó fokozat:  az iskolai és otthoni munkában csak időnként mutat igyekezetet, ezért teljesítménye hullámzó,  kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran nem készíti el, és nem tanulja meg a házi feladatodat, hiányos a felszerelése. Hanyag fokozat: Képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

20

XVI. Ifjúságvédelmi lehetőségek A tanulók bármilyen iskolai vagy magánéleti problémájukkal megkereshetik az osztályfőnöküket, a diákönkormányzatot segítő tanárt, az iskola lelki vezetőjét, a nevelési feladatokkal megbízott igazgatóhelyettest, vagy a gimnázium igazgatóját. Az ő segítségükkel lehet, szükség esetén szakember, szakintézmény bevonásával a problémára megoldást keresni. A gimnázium a tanulók, szülők és tanárok számára tervszerű program keretében, szakember vezetésével prevenciós tevékenységet folytat a kábítószer veszély csökkentése, kiküszöbölése érdekében. A tanulók minden tanév elején általános és a szaktantermekre vonatkozóan speciális balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi oktatáson vesznek részt. XVII. Jutalmazások, dicséretek Jutalomban, dicséretben részesül iskolánkban az a tanuló, aki példamutató magatartásával képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, osztálya vagy iskolája érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon eredményesen vesz részt, hozzájárul iskolánk hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Szaktanári dicséret (szóban vagy írásban): - az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért, - szertári, szakköri munkáért, - tanulmányi munka és magatartás javulásáért, - tanulmányi versenyen elért eredményért. Osztályfőnöki dicséret (szóban vagy írásban): - az osztályban végzett közösségi munkáért, - ünnepeken való kiemelkedő szereplésért, - tanulmányi munka és magatartás javulásáért. Igazgatói dicséret (szóban vagy írásban): - kiemelkedő közösségi tevékenységért, - kiemelkedő egyéni teljesítményért (pályázatok, versenyek, ünnepélyek, sportversenyek, énekkar), - az osztály kiemelkedő teljesítményéért. Tantestületi dicséret (a tantestület előtt vagy a tanév végén a bizonyítványban): - kimagasló tanulmányi munkáért - példamutató magatartásért és szorgalomért. Szent Kereszt arany emlékéremmel tüntetjük ki a végzős tanulók közül azt, akit a nevelőtestület iskolánk legkiválóbb diákjának tart. Szent Kereszt ezüst emlékéremmel tüntetjük ki a végzős tanulók közül azt, akit osztálytársai a legkiválóbb diáknak tartanak. A kiemelkedő teljesítményt tanév végén be kell jegyezni a tanuló bizonyítványába. Az iskolaszinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói, nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (könyv, CD, alkotáshoz eszköz, táborozási utalvány) ismeri el az intézmény. Az a negyedik, nyolcadik, tizenkettedik évfolyamos tanuló, aki az adott oktatási idő alatt végig kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

Az iskolai szintű versenyek első helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

21

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. XVIII. Fegyelmi kérdések Iskolánkban büntetésben részesül az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírének. Fegyelmi vétség esetén - annak súlyosságától függően - a tanuló szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, intőt, rovót kap az osztályfőnökétől vagy az igazgatótól.

Fegyelmezési fokozatok és formái:  figyelmeztetés négyszemközt (szóban),  figyelmeztetés a közösség előtt (szóban),  figyelmeztetés, írásban, ellenőrzőben,  írásbeli intés (tanítói, szaktanári, osztályfőnöki),  írásbeli megrovás (tanítói, szaktanári, osztályfőnöki),  igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás,  nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, rovás. Ha kötelességeit súlyosan megszegi a tanuló, fegyelmi eljárás indítható ellene. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai:  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása,  tanuló kártérítés megfizetésére való kötelezése,  áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, iskolába. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,  a szándékos károkozás,  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Az igazgatói rovót követő vétség esetén az iskola fegyelmi bizottsága dönt a fegyelmi büntetés mértékéről (megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából). A fegyelmi bizottság tagjai a következők: az igazgató vagy megbízottja, az egyik igazgatóhelyettes, a lelki-vezető, az osztályfőnök, a diákönkormányzatot segítő tanár, a Diákönkormányzat elnöke és az érintett osztály Diákönkormányzat képviselője. Az iskola rendjével, szellemiségével való tudatos, rendszeres vagy komoly szembehelyezkedés az intézményből való eltávolítást vonja maga után. Ilyen szembehelyezkedést jelent a dohányzás, a szeszes ital fogyasztása, a kábítószer használata, terjesztése, valamint a pornográf képek, újságok, videokazetták iskolába történő behozása. Az Apor miséről való többszöri, valamint a lelkigyakorlatról történő igazolatlan távolmaradás az iskola szellemiségének elutasítását jelzi. Ezzel az illető tanuló saját magát zárja ki a gimnáziumból. 22

A tanítás előtti vagy az órai igazolatlan késés, függetlenül attól, hogy hány perc, fegyelmi vétségnek számít. 745 és 800 óra közötti „nyitogatóról” való késés esetén a tanuló a folyosón várja meg a tanóra kezdetét. Szándékos távolmaradás bármelyik óráról (fakultációról is) azonnali fegyelmi eljárást von maga után. „Az iskola köteles értesíteni a szülőt a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Ha a tanköteles diák igazolatlanul 10 óránál többet mulaszt, az igazgató értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 20%át (heti 2 órás tantárgy esetén 15, 3 órás esetén 22 óra) meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.” (11/1994. MKM. rendelet 20. §) A nem kötelező tanórai foglalkozás (fakultáció) minden tekintetben (osztályzás, hiányzás, továbbhaladás) kötelező órának számít. „Megszűnik a nem tanköteles diák jogviszonya, ha igazolatlanul harminc óránál többet mulaszt.” (11/1994. MKM. rendelet 28. §) A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból okozott anyagi kárt az iskola megtérítteti a tanuló szüleivel. Szándékos rongálás a kártérítésen túl a tanulói jogviszony azonnali megszüntetését vonhatja maga után. XIX. AZ ISKOLAI HÁZIREND KÖZZÉTÉTELÉNEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE Az iskola a Házirendet a Ktv. 40. § (12) alapján a tanév első napján teszi közzé. Azt minden diák/szülő kézhez is kapja az adott tanév kezdetekor. A Házirend módosításának esetén az új Házirend hatályba lépését követően az iskola a módosított Házirendet ismerteti tanulóival/szülőkkel. A Házirend elfogadásának és módosításának eljárását a Ktv. 40. § (7) bekezdése írja le akként, hogy a javaslatot az igazgató terjeszti a döntést meghozó nevelőtestület elé, s az iskolai diákönkormányzat, valamint az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol. Ez lehet a nevelőtestületi döntés előtti és utáni is. Az egyetértési jog gyakorlására a Ktv. 84. § (6) bekezdése tartalmaz szabályokat, az igazgatónak és a nevelőtestületnek e szabályokat be kell tartani. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2010. év szeptember hó 1. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői szervezet, a tantestület és az iskolai diákönkormányzat.

Kelt: P.H. igazgató

23

A HÁZIREND MELLÉKLETEI 1. Az általános iskolai tanulók jogai és kötelességei a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendelete alapján.

A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);

24

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka

25

Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. (6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium

26

alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait [Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. (8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését.

27

A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 43. § (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik f) a házirend elfogadása; 59. § (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. 61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol b) a házirend elfogadásakor; 62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

28

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; 84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. 102. § (2) A fenntartó f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját; (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.

29

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. (5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet, 121. § (1) E törvény alkalmazásában 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja; 129. § (4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógus-álláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés – a megadott keretek között – több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján – három órával – számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható. (8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-ig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

30

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELETNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 6/A. § (2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 8. § (1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 9. § (7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. 30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. 31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 31. § (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni. (6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről I S K O L A EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 4. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

31

GIMNÁZIUMI FELVÉTELI a/ saját tanulók átvétele az általános iskola 8. osztályából a gimnáziumi tagozatra – feltételek: tanulmányi kritériumok: - a hetedik osztály év végi tanulmányi eredménye ne tartalmazzon közepesnél rosszabb érdemjegyet, a tanuló átlaga minimum 3,5 legyen - a nyolcadik osztály első félévében, novemberben tartandó belső vizsgákon magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából a tanuló legalább közepes osztályzatot szerezzen választott tagozatos tárgyra vonatkozó követelmények: - a tanuló osztályzata hetedik osztály végén, illetve nyolcadik osztály félévkor jeles vagy jó legyen – amennyiben ez az osztályzat közepes, a tanuló adott tagozatra való felvételéhez tantestületi döntés szükséges - nyelvi tagozat esetén a nyolcadik osztályos első félévi idegennyelvi belső vizsga eredménye jeles vagy jó legyen – közepes vizsga esetén a felvétel tantestületi döntéssel lehetséges - nyelvi tagozatra nem vehető fel dyslexiás, illetve dysgraphiás tanuló általános elvárások: - a tanuló példás vagy jó magatartású és szorgalmú legyen - a házirend sorozatos megsértése, súlyos magatartási problémák, illetve az iskola értékrendjével ellentétes viselkedés az átvételből kizáró okok Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek nem felel meg, az általános felvételi eljárás során a gimnáziumunkba más iskolákból pályázókhoz hasonlóan felvételi vizsgát tehet és felvételét az ott elértek alapján bíráljuk el. b/ felvételi eljárás és pontszámítás más általános iskolákból jelentkezők esetén írásbeli – kötelező központi írásbeli magyarból és matematikából szóbeli – beszélgetés, melyen az életkori sajátosságoknak megfelelő általános műveltségi és hitéleti kérdések kerülnek szóba, valamint az eddig tanult idegen nyelven folyik rövid társalgás + tagozatos tárgy: művészeti tagozat – rajzkészség felmérése grafikai és színes gyakorlati feladatok alapján + művészettörteneti irányultságú beszélgetés nyelvi tagozat – nyelvi készségek felmérése rövid olvasott szöveg, illetve társalgás alapján informatika tagozat –„motivációs beszélgetés” pontszámítás írásbeli – max. 100 pont – a központi írásbeli alapján hozott – max. 50 pont – a matematika, magyar, történelem, idegen nyelv és egy választott tantárgy 7. osztály évvégi és 8. osztály félévi jegyeinek összege szóbeli – max. 50 pont – 25 pont művészeti tagozat esetén szóbeli és rajzi gyakorlati részre, nyelvi és informatikai tagozat esetén a szóbeli szaktárgyi részére + 25 pont az általános tájékozottságra  5x5 pont a vizsgabizottság tagjaitól max. összpontszám – 200 32

Nem vehető fel gimnáziumunkba olyan tanuló, aki a központi írásbeli vizsgán összesítve 40% alatt teljesít, illetve valamelyik vizsgatárgyból eredménye nem éri el a 15%-ot. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük:  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, 

azt a tanulót, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén, telephelyének településén található,



saját diákjainkat,



a testvéreket,



hitüket élő keresztény családok gyermekeit.

33