Házirend. Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 3377 Szihalom Hunyadi út 138

2013 Házirend

031593 Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 3377 Szihalom Hunyadi út 138.

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje

Tartalomjegyzék: 1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA .......................................................................................... 4 2. A HÁZIREND HATÁLYA ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE. ........................................................ 4 3. AZ INTÉZMÉNY ADATAI: ............................................................................................................ 5 4. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................................ 5 5. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK, KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI .......................................................................................................................................... 6 5.1.Tanulói Jogok: ............................................................................................................................................ 6 5.2 A tanulók kötelességei: .............................................................................................................................. 8 5.3. Egyéb rendelkezések ............................................................................................................................... 10

6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGBEN ...... 12 6.1. Az osztályközösség .................................................................................................................................. 12 6.2. Az iskolai diákönkormányzat DÖK ........................................................................................................... 12 6.3. A diákkörök ............................................................................................................................................. 13 6.4. Az iskolai diákközgyűlés .......................................................................................................................... 13

7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................. 13 8. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ................................................................................. 15 8.1.Az iskola helyiségeinek használati rendje: ................................................................................................ 15 8.2.Védő- óvó előírások ................................................................................................................................. 18 8.3.Tanulói egészségvédelem ......................................................................................................................... 19 8.4.Baleset- és tűzvédelem ............................................................................................................................. 19 8.5. Vagyonvédelem, kártérítés...................................................................................................................... 19

9. A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE: ......................................... 19 9.1. Tájékoztató füzet (ellenőrző) ................................................................................................................... 20

2

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 10. FELELŐSÖK KÖTELESSÉGEI ÉS FELADATAI: ................................................................. 20 10.1.Hetesek: ................................................................................................................................................. 20 10.2. Környezetvédelmi felelősök .................................................................................................................. 20

11. A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSÁNAK RENDJE ....................................................................... 21 12.TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÉVFOLYAMONKÉNT ÉS TANTÁRGYANKÉNT.... 22 13. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG.................................................................................. 79 14. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEGYSÉG RENDJE ......................................... 82 14.1.Tanulói jogviszony, felvételi eljárás: ....................................................................................................... 82 14.2.A tanuló jogai: ........................................................................................................................................ 82 14.3. A tanuló kötelessége: ............................................................................................................................ 83 14.4.A tanórai foglalkozások rendje: .............................................................................................................. 83 14.5. A működés, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje: ........................ 83 14.6. A művészeti iskola tanítási óráinak rendje: ........................................................................................... 84

15. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK FORMÁI......................... 84 16. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................ 85 17. HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE: .................................................................. 87 18. SZÜLŐI KÖTELEZETTSÉGEK: .............................................................................................. 87 19. A TÉRÍTÉSI DÍJ ......................................................................................................................... 87 20. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .............................................................. 88

3


Bevezetés A Szihalmi Általános Iskola, és AMI azoknak a diákoknak az iskolája, akik nyitottak az intellektuális környezetre, korszerű tudással kívánnak rendelkezni és igénylik személyiségük folyamatos fejlesztését. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratlan szabályaihoz és normáihoz.

1. A házirend célja és feladata 1.1 A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 1.2. A házirendbe foglalt előírások célja: biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

2. A Házirend hatálya és jogszabályi háttere. 2.1.Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit, a házirend betartása kötelező jellegű az iskolában tanító pedagógusoknak és alkalmazottainak. 2.2.A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

A házirend jogforrás megsértése jogsértésnek minősül. Jogszabályi háttér. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. ( Nkt.) 20/2012 . (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. Az intézmény SZMSZ szabályzata, Pedagógiai Programja.

4


3. Az Intézmény adatai: Hivatalos neve: Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola. Feladat ellátási helye: Székhelye: 3377 Szihalom, Hunyadi János út 138. Telephelye: 3350 Kál, Rózsa Károly út 8. Típusa: Összetett iskola OM azonosítója: 031593 Alapfeladata: Köznevelési alapfeladatok: Szihalom, Hunyadi János út 138. feladat-ellátási helyen: -

általános iskolai nevelés-oktatás o alsó tagozat o

-

felső tagozat

Alapfokú Művészetoktatás o zeneművészeti ág o táncművészeti ág o képző- és iparművészeti ág.

-

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása: enyhefokban értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Kál, Rózsa Károly út 8. feladat-ellátási helyen: -

Alapfokú Művészetoktatás o zeneművészeti ág.

4. A házirend nyilvánossága A Szihalmi Általános Iskola és AMI házirendjének előírásai nyilvánosak, minden érintett (szülő, tanuló, alkalmazott) számára kötelező annak ismerete. Az iskola honlapján mindenki által hozzáférhető. Az érdeklődő partnerek számára megtekinthető az iskolai irattárban, a nevelői szobában, az igazgatónál. A házirend egy példányát (a köznevelési törvény előírásainak megfelelően) az iskolába történő beiratkozáskor, ill. annak lényeges változásakor a szülőnek át kell adni.

5

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Az új, vagy módosított házirend előírásairól az intézményben minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: -

a tanulókat a tanév során, illetve a módosításokat követően, az első osztályfőnöki órán;

-

a szülőket a szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, intézményegység vezetőjétől, illetve az ig. helyettestől, valamint az osztályfőnököktől és a nevelőktől szülői értekezleten, fogadóórán.

5. A tanulói jogok gyakorlásának, kötelességek teljesítésének szabályai 5.1.Tanulói Jogok: A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Az iskola pedagógiai programja, SZMSZ-e és házirendje az iskola honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll. A pedagógiai programról tájékoztatást – munkaidőben – az iskola vezetőitől lehet kérni. 5.1.1A tanulók legfontosabb joga hogy, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. 5.1.2. A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog. 5.1.3.A tanuló személyes adatait feldolgozni csak pontosan meghatározott célra szabad az adatkezelési szabályzatban meghatározottak szerint. A tanuló adatainak módosítása a szülő, vagy gondviselő által benyújtott okmányok alapján lehetséges. 5.1.4.Tanulóközösségeinknek joguk van a közösségi életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező egyeztetni köteles az iskola igazgatójával. 5.1.5. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben. 6

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 5.1.6. Diákjainknak joguk van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarább tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyenként dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik-e dolgozatuk érvénytelenítését. Alsós évfolyamon napi 1, felsős évfolyamon napi legfeljebb 2 témazáró írása engedhető meg. 5.1.7. Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával tart kapcsolatot, problémáival és kérdéseivel közvetlenül az iskola igazgatóját keresheti meg. 5.1.8.Családja anyagi helyzetétől függően a tanulónak joga van a szülő kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön. 5.1.9.Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján • érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön • részt vegyen tanulmányi versenyeken, pályázatokon (tanár, diák, szülő egyeztetése alapján), • egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolai gyermekvédelmi felelős, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét 5.1.10. Kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon /lásd dicséretek címszó alatt/. 5.1.11.A levelezés szabadsága a kötelező és választott foglalkozásokon nem érvényesülhet a többi tanuló jogainak védelme érdekében. 5.1.12.A tanuló szülője, gondviselője által kérheti átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. 5.1.13. A tanuló joga, hogy szülője, gondviselője által magántanulói státusz iránti kérelmet nyújtson be az igazgatóhoz. 5.1.14.Igénybe veheti az iskola nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket a tanórán kívüli foglalkozásokon. 5.1.15.Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, a bevezetésre kerülő kötelező erkölcstan óra helyett valamelyik egyház által szervezett hit- es erkölcstan órán részt vegyen.

7


A jogok érvényesítése: o Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztülérvényesíthetik jogaikat. o A gyermekvédelmi felelőst a tanulók bármelyik szünetben megkereshetik problémáikkal, a szülők időpont egyeztetés alapján és fogadóóráján, o A tanuló szülője vagy gondviselője által a Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az iskolán keresztül az osztályfőnök javaslatára vagy saját belátása szerint léphet kapcsolatba. 5.2 A tanulók kötelességei: 5.2.1. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rá vonatkozó rendelkezéseit ismerje, és betartsa a kötelező és a választott tanórákon, foglalkozásokon, az óra közi szünetekben, és az iskola által az intézményen kívül szervezett rendezvények és kirándulások ideje alatt: • Részt vegyen a tanórákon, a kötelezően választott foglalkozásokon. • A tanuló kötelessége a szülőkkel történt egyeztetés után részt venni a sport és tanulmányi versenyeken. 5.2.2. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. • Érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, • a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha, hangszer) hozza magával, • segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, • tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, és jogaikat ne sértse. 5.2.3. Becsengetés után tanulóink – a lezárt termek kivételével – kötelesek a tantermekben tartózkodni. Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó pedagógus a naplóban rögzíti. A késő tanuló az óráról nem zárható ki. Ha a tanuló késéseinek időtartama eléri a 45 percet, a legutolsó késés óráját igazolatlannak tekintjük. 5.2.4. Az iskola épületét tanulóink szünetekben, délutáni foglalkozások között nem hagyhatják el. Rendkívüli esetekben az iskola elhagyása kizárólag az osztályfőnök vagy az 8

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje igazgató által aláírt kilépőcédulával történhet. Az óraközi szünetekben diákjaink a folyóson vagy az udvaron tartózkodhatnak, ahonnan csengetéskor vonulnak be a tanterembe, ügyeletes pedagógusok ügyelnek a biztonságukra. 5.2.5. A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet (pl. étkezés), amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. 5.2.6. A tanítási órákon a diákok számára audioeszközök, mobiltelefon és az iskolai munkát zavaró játékok használata szigorúan tilos. Tanulóink mobiltelefonjukat a tanítási órán nem tarthatják maguknál, az iskolába érkezéskor le kell adni az ügyeletes nevelőnek vagy az osztályfőnöknek melyet hazainduláskor, visszaad. Megszegése fegyelmi intézkedést és a szülő behívását vonja maga után. 5.2.7.Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat minden tanuló, csak saját felelősségére hozhat az iskolába. Szükség esetén azokat a tanulóktól az osztályfőnök megőrzésre átveszi; az iskola felelősséget csak a megőrzésre leadott tárgyakért vállal. 5.2.8. Tanulóinknak lehetőségük van az iskolai étkeztetés igénybevételére. Igénylésüket minden tanév elején a szülő kérelmezheti. Ha az iskolai étkeztetés igénylésében a szülő módosítást szeretne, azt csak minden hónap első napjától teheti. 5.2.9.Az ingyenes tankönyvellátást igénylő diákok szüleit az iskolai honlap révén értesítjük a normatív tankönyvellátási igény benyújtásának határidejéről. 5.2.10.A kölcsönzött tankönyv vagy hangszer a tanuló részére – szülő írásos kérésére – kölcsönözhető. A tankönyv vagy hangszer elvesztése, megrongálása esetén a tanulót, illetve szülőjét, gondviselőjét kártérítési kötelezettség terheli, amelynek összegszerű meghatározását az SZMSZ tartalmazza. 5.2.11.A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. A tanulók az általuk használt eszközöket, berendezéseket kötelesek rendben tartani, rendeltetésszerűen használni, az okozott kárért – a jogszabályok előírásai szerint – anyagilag felelősek, ha személyi felelősség megállapítható a kárt a tanuló szülője köteles megtéríteni, ha a személyi felelősséget nem tudjuk megállapítani a kárt okozó közössége fizeti meg. A szaktanár felügyelete és irányítása mellett diákjaink közreműködni kötelesek az általuk használt eszközök és környezetük rendben tartásában. 5.2.12.Minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartunk, amelynek során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. Ennek megtör9

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje téntét a tanulók aláírásukkal igazolják. A tanulók kötelesek betartani az egyes tanórákra vonatkozóan meghatározott, ott közzétett működési szabályokat, a baleset- és munkavédelmi tájékoztatóban meghatározott biztonsági szabályokat. Ennek tudomásul vételét a megfelelő szaktárgyi órán elhangzott munka – és balesetvédelmi oktatásokat, aláírásukkal igazolják. 5.2.13. A tanulói baleseteket azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi felelősnek. A bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén érvényes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, ezt az osztályfőnökök ismertetik a diákokkal a szükséges mértékben. 5.2.14. Tanulóinknak az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken szigorúan tilos a dohányzás, a szeszesital és az egészségre káros egyéb szerek fogyasztása. 5.2.15.Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. 5.2.16 . Tanulóink számára az intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tanulókra vonatkozó előírások, valamint az iskola létesítményeinek (számítógépterem, tornaterem, könyvtár, stb.) használati rendjét szabályozó utasítások betartása kötelező. 5.2.17.Alsó- felső tagozaton a váltócipő használata kötelező. Ez érvényes a Művészeti Iskola délutáni foglalkozásaira, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 5.2.18. Az iskola ünnepélyein és egyéb közös rendezvényein az iskolában ünneplő ruha viselése kötelező. Az ünneplő ruha a lányoknak sötét szoknya vagy nadrág és fehérblúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing. 5.2.19.A diákok öltözködésében mértéktartásnak kell érvényesülnie, a kirívó öltözködés (illetlenül rövid szoknya, nadrág, mélyre vágott dekoltázs), az arc sminkelése, a köröm festése, a haj festése és testékszerek (orr piercing, köldök piercing) viselése iskolánkban nem megengedett! 5.3. Egyéb rendelkezések 5.3.1. Biztosítsanak a szülők gyermeküknek testnevelés órákra és sportfoglalkozásokra az iskola által meghatározott felszerelést. (sötét nadrág, fehér póló, fehér talpú tornacipő).

10

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje A művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz szükséges kotta, kottafüzet beszerzése a szülő feladata. 5.3.2. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A hetesek a tanórák előtt a szünetben felírják a következő óra számát és a napi dátumot, az órát tartó pedagógusnak jelentik a hiányzókat. A tanóra végén a tantermet a diákok rendben hagyhatják el szaktanár / tanító engedélyével. 5.3.3. A számítógépeket az órát tartó, a kezelésért felelős pedagógusok, az iskolai könyvtárban lévőket a könyvtáros pedagógus, felügyelete mellett, a szaktanterem rendjét meghatározó szabályzatban rögzített módon használhatják diákjaink. Sportlétesítményeink (bitumenes pálya, tornaterem) az ifjúság rendelkezésére állnak az iskolai munkaterv és órarend szerint. Az egyéni és közösségi igényeket a testnevelő tanárokkal és az érintett szaktanárokkal kell egyeztetni. 5.3.4. A házirend előírásai a pedagógiai programhoz kapcsolódó, az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozások és rendezvények lebonyolításakor is érvényesek. A projektoktatási formában szervezett iskolai foglalkozásokat a résztvevő osztályok diákjain kívül az iskola más tanulói nem látogathatják. 5.3.5. Az óraközi szünetekben a folyosón kulturáltan, udvariasan kell viselkedni, probléma esetén az ügyeletes tanárhoz lehet fordulni. 5.3.6.A termekben levő magnók, CD lejátszók, projektor csak tanári engedéllyel és felügyelettel működtethetők; a teremből el nem vihetők a leltárilag felelős pedagógus engedélye nélkül. Használat után az eszközöket vissza kell vinni, és a leltárilag felelős pedagógusnak / technikai dolgozónak át kell adni. 5.3.7. Balesetvédelmi okokból tilos testnevelés és technika órákon óra, ékszer, testékszer viselése. A megtörtént iskolai balesetet, amely biztosítási eljárást von maga után, a munkavédelmi felelősnek, majd az iskolatitkárnak kell jelenteni. 5.3.8.Az intézményben a délutáni foglalkozásokra az általános iskolás tanulóknak és a művészeti iskola foglalkozásain résztvevő tanulóknak is az ügyeletes nevelőnél kell jelentkezni. Az iskolában ebédelő, de hazajáró tanulók szintén a délutáni ügyeletes nevelő csoportjához tartoznak távozásukig. 5.3.9. Az intézmény területén kerékpározni, motorozni tilos. A kerékpártárolóban az intézmény felnőtt dolgozóinak kerékpárja helyezhető el.

11

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 5.3.10. A tanulók kabátjukat, cipőjüket, táskájukat az erre a célra szolgáló folyosói szekrényben helyezik el. 5.3.11..A tanuló a tanóráról súlyos rendbontás esetén kiküldhető, de felügyeletéről gondoskodni kell, és őt tanórai feladattal kell ellátni. 5.3.12..Az intézményben fénymásolást csak az iskolatitkár vagy a tanárok végezhetnek, kérhetnek és csak iskolai célokra.

5.3.13.A hangszereket csak a zeneiskolások használhatják. 5.3.14. Rágógumi, napraforgó, tökmag, energiaital, kóla, chips behozatala az iskolába tilos! 5.3.15.Amennyiben bárki a házirendet megsérti, ellene fegyelmező intézkedésnek, fegyelmi eljárásnak van helye, és fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmező intézkedések fajtáit és módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az intézkedésnél az eset súlyossága a döntő, és így nem kell a fokozatosság elvét betartani.

6. A tanulók közösségei az általános iskolai intézményegységben 6.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 6.2. Az iskolai diákönkormányzat DÖK 7.2 1. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) tagjainak megválasztása, tanévenként az első tanítási napon 4.-8. osztályig, osztályszinten 3 fő demokratikus megválasztásával (szavazással) történik. 7.2.2. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 7.2.3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 7.2.4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét.

12

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 6.3. A diákkörök 

a Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának minimum 5%-t érintő kérdésekben kötelező kikérni a Diákönkormányzat véleményét,



a tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít,



diákkör létrehozását minimum 15 fő tanuló kezdeményezheti, amennyiben a létrehozásának feltétele, a működéshez szükséges személyi feltétel és finanszírozás biztosítva van (órakeret, óradíj),



az iskolában tantárgyi, kulturális, sport, szakmai valamint demokrácia, közélet felelősség érdekében diákkörök alakíthatók,



a diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti



diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük.

6.4. Az iskolai diákközgyűlés 

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést tartunk.



A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév szeptemberében az iskola igazgatója a felelős.



Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.



A diákközgyűlésen, a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

7. Az Iskola Működési rendje 7.1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától délután 18.00 óráig tart nyitva. 7.2.. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások esetén – 16.00 óráig – tudja biztosítani. 7.3. Az iskola tanulóinak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük. Az iskola aulájába babakocsit behozni tilos!

13


7.4. A tanítási órák és szünetek rendje: 1. óra 8.00 - 8.45 2. óra 9.00 - 9.45 3. óra 10.00 - 10.45 4. óra 10.55 - 11.40 5. óra 11.45 - 12.30 6. óra 12.40 - 13.25 7. óra 13.35 - 14.20 8. óra 14.25 - 15.10 A szülőknek az intézményben a tanítási idő alatt tartózkodni tilos! (7.45-16.00h) Kivétel: - iskolai rendezvények - szülői értekezletek - szülői konzultációk - hivatalos ügy intézése miatt (előzetes időpont egyeztetés után) Az művészetoktatásban a tanulóknak hétfőtől-péntekig 11.30-tól 18.30-ig, a tantárgyfelosztástól függően - ha szükségessé válik szombaton 8.00-tól 13.30-ig- van oktatás. Az általános iskolában az órák 45 percesek. A zeneiskolai főtárgy (hangszeres órák) hetente kétszer 30 percesek, vagy igazgatói engedéllyel egyszer 60 percesek, a szolfézs és egyéb csoportos órák heti kétszer 45 percesek. A szolfézs órákat az általános iskolai 7 – 8. osztályos korosztálynál felváltja a zeneirodalom vagy zenekar-kamarazene tanítása kétszer 45 percben. Az általános iskolában az első és második szünet 15 perces a többi 10 perces, kivétel a negyedik és ötödik óra közötti szünet, amely öt perces, a bejáró tanulók buszjáratának indulásához igazítva. A szünetekben, jó idő esetén a gyerekek az udvaron is tartózkodhatnak, vagy egyéb esetben a folyosókon. Az udvari tartózkodás esetén a tanári ügyeletet meg kell osztani, hogy az ügyeletes nevelők a tanulók felügyeletéről az udvaron és az épületben is tudjanak gondoskodni. A tanulók mozgásfejlesztésére az első szünetben a felső tagozatosok, a második szünetben az alsó tagozatosok a tornateremben vagy jó idő esetén, a bitumenes pályán egy kört futnak. Az iskola, tanítási szünetekben, a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt az iskola főbejáratára és a tanári szobában hirdetményként kifüggeszti, az iskola honlapján közzéteszi. 14

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik, erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskola ebédlőjében étkezzenek a kialakított étkezési rend és szabályok betartása mellett. Az első szünetben az alsó tagozatosok, a második szünetben a felső tagozatosok tízóraiznak, a rendelkezésre álló idő 15 perc. Az ebédelés ideje a 4. óra után 11:40-kor kezdődik és a tanórák befejezésétől függően folyamatosan 13:30-ig tart. A délutáni foglalkozások rendjét órarendben rögzítjük. A tanítási órák befejezése után, a délutáni foglalkozások kezdete előtt a tanulók a folyosón, vagy udvaron várakozhatnak. Az épületben folyó munkát rendbontással nem zavarhatják. A tornaöltözőbe tanári felügyelet mellett szabad a diákoknak tartózkodni. A művészeti iskola elektronikus naplót használ. Az ehhez szükséges hozzáférés minden beiratkozás alkalmával megkapja az osztályfőnök és a szülő.

8. Általános működési szabályok A tanév rendjét az EMMI rendelet határozza meg, ennek keretein belül kell meghatározni a nevelési-oktatási feladatokat. Az iskola, éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A munkaterv meghatározásakor beépítjük a DÖK javaslatait is. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni, egy nap felhasználásáról a DÖK dönt. Szülő a tanítási óráról és délutáni foglalkozásról csak sürgős és rendkívüli esetben kérheti el a tanulót. 8.1.Az iskola helyiségeinek használati rendje: Az intézmény területét nyitvatartási időn túl tanári felügyelet nélkül, a tanulók nem használhatják. Az intézmény nem oktatási célú helyiségeibe a tanulók csak engedéllyel, vagy ügyintézés céljából léphetnek be. A tanórákon, a délutáni foglalkozásokon és a szervezett iskolai rendezvényeken a helyiségek használatának rendje a következő: 8.1.1. Tantermek Minden tanuló kötelessége: 15

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  a berendezések és felszerelések rendeltetésszerű használata;  a dekoráció védelme;  a szemléltető és audiovizuális eszközök, hangszerek, bútorok megóvása. 8.1.2. A technika és természettudományi tanterem rendje  Technika terem használata előtt a folyosón kell gyülekezni, a technikát tanító tanárral kell a technika terembe az udvaron átmenni, utcai cipőben.  A munkateremben elhelyezett gépekhez, elektromos berendezésekhez, a tanuló, csak tanári felügyelet mellett nyúlhat.  A munka megkezdése előtt minden tanuló ellenőrzi szerszáma / munkaeszköze épségét, meghibásodását azonnal jelenti.  A szerszámokat / munkaeszközöket minden tanuló köteles szakszerűen használni, és azokkal kapcsolatos tanári utasításokat betartani.  A tanuló a munkavégzésre kijelölt helyet csak engedéllyel hagyhatja el.  Minden balesetet, sérülést azonnal jelenteni kell a tanárnak.  A munka végeztével munkavégzésének helyét mindenki köteles rendben hagyni, a munka során keletkezett szemetet, hulladékot a kijelölt helyen elhelyezni.  Az aznapi utolsó foglalkozás után a tanulószékeket a munkapadra fel kell helyezni.  Az utolsó óra után az órát tartó tanár köteles az elektromos hálózatot áramtalanítani.  A kémia – fizikaszertár felügyelete a kémiát és fizikát tanító szaktanárok feladata. A szertárhoz kizárólag csak az erre megbízott személyeknek lehet kulcsa. 8.1.3.A számítógép terem használati rendje  A tanulók a folyosón várakoznak, és csak a tanárral együtt mennek be a tanterembe.  Az első tanítási órán a tanár ismerteti a balesetvédelmi és munkavédelmi előírásokat.  A terembe mindig a tanár megy be először, és ő hagyja el utolsónak a tantermet.  Tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat a tanteremben.  A számítógépet csak a tanár engedélyével lehet bekapcsolni.  A szándékos rongálásért és firkálásért (pl. egerek stb.) a tanuló anyagi felelősséggel tartozik.  A számítógépbe az otthonról hozott lemezeket csak a tanár előzetes ellenőrzése után lehet tenni; az ezt megszegők kötelesek – a közvetlen károkozás miatt – anyagilag is részt vállalni az esetleges vírusirtásban.  A számítástechnika tanteremben bármiféle ételt és italt fogyasztani tilos.  A gépből a lemezeket ki kell venni, a gépeket ki kell kapcsolni, az ablakokat be kell csukni. 16

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Mindezeket a tanár a tanterem elhagyása előtt ellenőrzi. 8.1.4.A mellékhelyiségek használatának rendje  A mellékhelyiségekben csak indokolt esetben lehet tartózkodni.  A berendezési tárgyakat megóvni, és a higiéniára ügyelni minden tanuló kötelessége. Az iskola mellékhelyiségeit (mosdó, WC) a tanulók rendeltetésüknek megfelelően kötelesek használni (WC papír használata, öblítés, kézmosás). 8.1.5.Az étkező használatának rendje  A tanulók az étkezési rend beosztása alapján fegyelmezetten érkezzenek az ebédlőhöz.  Az ebédlő előtt sorakozzanak, és csendben várják a bejutást.  Az asztalhoz ülnek, napost választanak, ha mindenki befejezte az étkezést, a tányérokat, evőeszközöket összerakva, üres pohárral a naposok kiviszik a mosogató pulthoz. 8.1.6.A testnevelés öltözők és a tornaterem rendje  A tornaterembe és az öltözőkbe csak tanári felügyelettel lehet bemenni.  A tanulóknak a szünetben kell átöltözni. A tornateremben tornacipó használata, fehér póló és rövidnadrág viselete kötelező.  Az öltözők átadása, átvétele a következőképpen történik: Ha az öltöző foglalt, a testnevelés órára érkező osztály köteles megvárni, amíg az előző osztály minden tagja elhagyja az öltözőt. Az öltözőt a mindenkori öltözőfelelősök veszik át. Az öltöző felelősöket a szaktanár jelöli ki. Szabad öltöző esetén a felelős átnézi az öltözőt, s ezt követően mehet be és öltözhet át az osztály. Az átvételkor észlelt rendellenességet, rongálást, firkálást a felelős a testnevelő tanárának azonnal jelzi. 8.1.7. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket a könyvtáros a tanév kezdetekor ismerteti a tanulókkal. Az iskolai könyvtárat a tanítási idő és az iskolai foglalkozások alatt csak tanári engedéllyel látogathatják a tanulók. A délutáni szabadidő alatt, a könyvtárban csak tanári engedéllyel lehet tartózkodniuk a tanulóknak. 8.1.8. A kötelezően választott, és tanórán kívüli órákra vonatkozó szabályok A képességek fejlesztését szolgálják a kötelezően választott órák, sportköri foglalkozások, amelyekre jelentkeznek tanulóink. A jelentkezők számára a választott foglalkozás lá17

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje togatása kötelező az év végéig. Év közben a tanórán kívüli órákról kimaradni, csak a szülő írásos kérésére lehet. 8.2.Védő- óvó előírások A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 18

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 8.3.Tanulói egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva, hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelést biztosít a fenntartó. Fogászati szűrésre évente két alkalommal van lehetőség. A szűrővizsgálatok és a kötelező védőoltások az iskolaorvos és az osztályfőnökök koordinálásával, a szülőkkel való egyeztetés után történik. 8.4.Baleset- és tűzvédelem Vészhelyzetben (bombariadó, tűzriadó), a mindenkor az intézményben tartózkodó vezető, illetve intézkedésre jogosult pedagógus értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A tűzriadó terv szerint menekítjük ki a gyermekeket az épületből. Közben, az épületben lévő vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán illetve az első szakórán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. Az oktatáson való részvételről jelenléti ív készül. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. 8.5. Vagyonvédelem, kártérítés Az iskolának vagy tanulótársainak okozott kárért a tanuló fegyelmileg, a szülő anyagilag felelős.

9. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje: A tanulók az őket érintő programokról az osztályfőnöki órákon értesülnek, szóban vagy írásban (tájékoztató füzet, ellenőrző). Az osztály DÖK képviselője a Diákönkormányzat munkájáról, az elhangzott döntésekről, tervekről tájékoztatja az osztály tanulóit. Információhoz jutnak a tanulók Diákönkormányzat faliújságján, az alsó folyóson elhelyezett hirdető táblán, az iskolai TV- n és honlapon keresztül. A 8. osztályos tanulók rendszeres tájékoztatást kapnak a továbbtanulás lehetőségeiről és eljárásáról az osztályfőnöküktől és az igazgatótól. Az érintett szülőknek októberben pályaválasz-

19

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje tási szülői értekezletet tartunk, a 7-8 osztályos tanulóknak pályaválasztási fórumot szervezünk középiskolás diákokkal, pedagógusokkal. 9.1. Tájékoztató füzet (ellenőrző) Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet (ellenőrző könyv), amely okmány. A tájékoztató füzet (ellenőrző könyv) bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét) minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni és a bejegyzéseket beírattatni. A szülővel aláíratni legkésőbb egy héten belül köteles. A tájékoztató füzet (ellenőrző) elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Szándékos megrongálása fegyelmi fokozatot von maga után. Elvesztése esetén a szülőnek kell újat beszerezni az iskola titkártól.

10. Felelősök kötelességei és feladatai: 10.1.Hetesek: A két hetes feladatát megosztva teljesíti. 

Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz előkészítése, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet.



Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.



Jelentik a hiányzók nevét, az ellenőrző hiányát, az esetleges gondokat, rendellenességeket.



A hetes kötelezettségének elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

10.2. Környezetvédelmi felelősök  A teremben elhelyezett szobanövényeket ápolják / hetente locsolják/  Madáretetőket gondozzák  A tanítás végén, illetve megfelelő fény viszonyok mellett az elektromosságot zárják.  A téli időszakban a szellőztetést csak a szükséges ideig végzik. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munkát: a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az

20

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, szertáros, térképfelelős stb.

11. A hiányzások igazolásának rendje A tanulók osztályzatait, igazolt és igazolatlan mulasztásait, késéseit, továbbá dicséreteit és elmarasztalásait, a pedagógusok naplóban, az AMI-ban, digitális naplóban rögzítik. A szülők és a diákok számára az iskola jogosultságot ad az előbbiekben felsorolt adatok megtekintéséhez. o Tanulóink hiányzásának igazolását az iskola szervezeti és működési szabályzatának előírásai szerint az osztályfőnökök végzik. A tanulók hiányzásukat öt munkanapon belül kötelesek igazolni. Az orvosi igazolást a diák tájékoztató füzetébe (ellenőrzőjébe) kell bejegyeztetni. -

Tanulóink évente legföljebb három nap időtartamra – szüleik előzetes írásbeli kérelmére – engedélyt kaphatnak a távolmaradásra. Az osztályfőnök utólagos szülői igazolást nem fogadhat el. A három napot meghaladó előre látható hiányzáshoz az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélye szükséges.

-

A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. A késő tanuló az óra rendjét nem zavarhatja!

-

Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

-

A távolmaradást követő első napon a tanulónak az igazolást be kell mutatni a hiányzott órákról. amennyiben ezt elmulasztja, hiányzása igazolatlan óráknak minősül.

-

Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola, köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31) (EMMI rendelet) 51.§ (3) bekezdése alapján, a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak jogkövetkezményei:

-

a 10. óra mulasztás után az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

21

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje -

a 30. óra mulasztás után az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekvédelmi szolgálatot, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. A járási hivatal szabálysértési eljárást kezdeményez a szülő/törvényes képviselővel szemben.

-

az 50. óra mulasztás után az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot. amely kezdeményezi az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését, valamint megindíthatja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt.

 A fentiek szerinti hiányzás igazolását, legkésőbb 5 napon belül, a nevelési – oktatási intézmény részére, hitelt érdemlő formában a tanulónak be kell mutatni! Egyéb esetekben, az igazolást az iskola házirendjében leírt módon és határidőben belül kell bemutatni. -

A tanuló által vállalt szakköri és művészeti foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek.

-

A versenyeken és a középiskolai iskolalátogatáson való részvétel szabályait (igazolások) részletesen az SZMSZ tartalmazza.

-

Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát, az egy adott tantárgyból igazolt távollét 30 %-át. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól



hiányzás mértéke miatt

12.Továbbhaladás feltételei évfolyamonként és tantárgyanként

1. évfolyam 22


Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció:  A tanuló érthetően beszél, tisztában van a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket! Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Olvasás:  Ismeri az írott és nyomtatott betűket, rendelkezik megfelelő szókinccsel.  Ismert és begyakorolt szavakat, egyszerű mondatokat folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel.  Szavakat, rövidebb mondatokat képes néma olvasással értelmezni, a vele kapcsolatos feladatokat megérteni. Írás:  Tudja olvashatóan leírni valamennyi kis, - és nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket!  A betűk kapcsolásával képes szavak, egyszerű mondatok írására, a tanult betűkötési formákra törekedve.  Képes egyszerűbb szavakat, rövid mondatot kevés hibával másolni. Helyesírás:  A begyakorolt szavakban kevés hibával használja hosszú és rövid hangok jelölését.  A begyakorolt szójegyzék egyszerűbb szavait képes tollbamondás után leírni.  Másoláskor legalább 5 -6 szóban helyesen használja a j – ly jelölést.

Matematika:  Tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján.  Legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, tudja azokat összehasonlítani.  Használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket.  Legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatot felismerni, folytatni adott szabály alapján.  Biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat a húszas számkörben.  Használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket.  Ismerje fel a páros és páratlan számokat.  Tudja a számok kisebb és nagyobb szomszédait.  Legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában.  Tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.  Legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával.  Tudja helyesen alkalmazni a tanult mértékegységeket, kiemelten a hét, nap, óra időtartamot.

Erkölcstan v. Hit és erkölcstan:  Tudja a tanuló saját személyi adatait. Személyes tárgyait el tudja különíteni társaiétól. Külső testi jellemzőit ismeri. Öröm-szomorúság-félelem, érzését megkülönbözteti.  Kedvenc játékáról tud beszélni.  Ismerőseit, rokonait megkülönbözteti. Megfelelően tud kérni, köszönni, segítséget kérni. Érzéseit udvarias szavakkal juttatja kifejezésre.  Tudja. milyen közösségekhez tartozik (család, rokonság, osztály). Ismeri a hétköznap és az 23

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje ünnepnap különbségét, a szabadidő jelentését.  Lakóhelyére vonatkozóan, néhány jellemző dolgot meg tud nevezni. (szomszéd, falu, város).  A mese és a valóság világát el tudja különíteni. A jó és a rossz szereplőket megkülönbözteti  Tudja, hogy a környezetében élő növényeket, állatokat gondozni kell.

24


Környezetismeret: A tanuló  Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz.  Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése.  Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása.  Iskola és címének ismerete, saját lakcím ismerete.  Napszakok, a hét napjainak, hónapok és évszakok ismerete.  Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása.  Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése.  Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés.  Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése.  Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

Ének-zene:  A tanulók 20 gyermekdalt képesek előadni a kapcsolódó játékokkal, emlékezetből. Képesek csoportosan bátran, zengő hangon, megfelelő hangmagasságban énekelni, az új dalokat hallás után megtanulni.  Kreatívan részt vesznek a generatív / alkotó / játékokban.  Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást, a 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket /ritmus, dallam/ felismerik.  A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatokat pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is.  Képesek csendben, tásaikkal együtt figyelmesen zenét hallgatni.

Technika:  A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása..  A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának felismerése, megértése.  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján.  Életkori szintnek megfelelő probléma felismerés, problémamegoldás..  Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.  Képlékeny anyagok, papír, faanyagok magabiztos alakítása.  Építés mintakövetéssel és önállóan.  Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.  A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. 25

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.  A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.  Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

Rajz:  Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.  Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.  Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.  A felszerelés önálló rendben tartása.  A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.  Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.  A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.  Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.  Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.  Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.  A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).  A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.  Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.  Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

Testnevelés: Rendgyakorlatok  Hajtsák végre a vezényszónak megfelelő alakzatot. Gimnasztika  Gimnasztikai gyakorlatok végzése bemutatott v. a pedagógus által elmondott utasítások alapján. Járások és futások  Változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását.  Tudjon 6-8 percig futni megállás nélkül. Tudjon futni iram- és irányváltoztatással, tárgykerüléssel stb. Tudjon 30 m-t maximális sebességgel lefutni. Szökdelések és ugrások  Helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása.  Ugrókötél gyakorlatok 30 mp-ig folyamatosan. Helyből távolugrás:  fiú: 100cm,  lány: 100cm. 26

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Dobások  A tevékenység céljának megfelelően használja a labdát, próbálja a technikát minél pontosabban gyakorolni. Ismerje a használt szerek nevét. Célbedobás zsámolyra, karikába 6 mről.  Távolba dobás kislabdával  Fiú: 14-20 m. Lány: 13-14 m. Kúszás, mászás  Legyen képes különböző játékos és egyszerű kúszó és mászó gyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok  Legyen képes különböző játékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel.  A testtömeg megtartása függésben és támaszban.  Mászókötélen mászókulcsolással mászási kísérletek.  Tudja bemutatni az órán tanult támasz és egyensúly gyakorlatokat önállóan. Labdás gyakorlatok  Labdajátékok. Tudja a labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult átadási módokkal a társnak átadni.  Szlalom labdavezetés 15 m-es pályán.  Labdaadogatás párokban 1 perc 3 m-es távolságból 20 átadás. Foglalkozások a szabadban  Speciális szabadtéri játékok szabályainak ismerete. (Ugróiskolák, fogócskák, labdázás.)

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció:  A tanuló érthetően beszél, tisztában van a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket!  Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Képes 2- 3 összefüggő mondat alkotására!  Követhetően számol be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mond el legalább két memoritert. Olvasás:  Ismert és begyakorolt rövidebb szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel.  Tanítója segítségével ki tudja emelni az olvasottak lényegét.  Az egyszerűbb, egy szálon futó cselekményű történetek lényegét néma olvasással is megérti, meg tudja nevezni a helyszínt, szereplőket, érti az időrendiség fogalmát. Írás:  A betűket a vonalrendszerben helyesen helyezi el, betűi mérete nem nagyon térnek el az átlagostól.  Az írást a sor elején kezdi, és csak néha lépi át a margót.  Írása viszonylag rendezett, pontos!  Használja a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket. Helyesírás:  Rövidebb szöveg másolásakor kevés hibát ejt.  A begyakorolt szókészlet szavaiból legalább 10 –ben jól alkalmazza a j – ly jelölést.  A begyakorolt szókészlet szavaiból tollbamondás után viszonylag kevés hibával képes szavakat leírni. 27

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Nyelvtan  Képes az ABC hangjainak felsorolására.  Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.  Helyesen választja el az egyszerűbb szavakat.  Képes 3-4 szó esetén betűrend felállítására, az első betűk alapján.  Képes egyszerűbb szavakon a szótő felismerésére.  Segítséggel képes a hangok csoportosítására fajtájuk és időtartamuk alapján.  Felismeri a kijelentő és kérdő mondatot a beszélői szándék alapján.  Segítséggel képes kérdő és felkiáltó mondat alkotására.

Matematika:               

Tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani. Tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján. Legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására. Tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat megfogalmazni. Legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint. Tudjon tárgyakat meg-és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével. Ismerje a számok nevét és jelét a 100-as számkörben. Találja meg a számok helyét a számegyenesen. Tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást a 100-as számkörben. Végezze el az összeadást, kivonást, pótlást, ha kell eszközhasználat segítségével. Ismerje és alkalmazza a szorzótáblát. Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat. Ismerje fel a téglalapot és a négyzetet. Tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint. Ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket.

Erkölcstan v. Hit és erkölcstan:  A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.  Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.  Képes kapcsolatba lépni környezete tagjaival .  A beszélgetés során törekszik az udvarias társalgás elemi szabályait betartani.  Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Fel tud idézni néhány családi szokást, ünnepet.  Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.  Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.  Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.  képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni;  ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit;  tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát;

28


Környezetismeret:  A tanuló tud tájékozódni az iskolában és környékén;  felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz;  ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő szokásokat;  képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint;  felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között;  meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat;  felismeri a halmazállapotokat;  egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére;  képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására;  felismeri közvetlen környezete jellemző természeti formáit;  le tudja írni szóban a megismert növények, állatok jellemző tulajdonságait;  igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára.

Ének-zene:  A tanulók 40 dalt / népdalt és gyermekdalt / képesek előadni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’-d” hangterjedelemben.  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.  A tanult zenei elemeket / ritmus, dallam / felismerik kottaképről.  A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról szolmizálva éneklik.  Képesek csendben, tásaikkal együtt figyelmesen zenét hallgatni. Megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek a vidám – szomorú, derűs – komoly, a reális és mesés, varázslatos között.  Fejlődik hallásuk és formaérzékük. Megkülönböztetik a hegedű, fuvola, fagott és üstdob hangszínét. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Technika:  A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása.  Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.  A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.  A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. 29

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete.  Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás.  Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete.  Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.  Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.  Építés mintakövetéssel és önállóan.  Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.  A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.  A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.  Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

Rajz:  Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.  Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.  Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.  A felszerelés önálló rendben tartása.  A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.  Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.  A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.  Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.  Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.  Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.  A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).  A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.  Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.  Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezés 30


Testnevelés: Rendgyakorlatok  Hajtsák végre a vezényszónak megfelelő alakzatot. Gimnasztika  Gimnasztikai gyakorlatok végzése bemutatott v. a pedagógus által elmondott utasítások alapján. Járások és futások  Változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását.  Tudjon 6-8 percig futni megállás nélkül. Tudjon futni iram- és irányváltoztatással, tárgykerüléssel stb. Tudjon 30 m-t maximális sebességgel lefutni. Szökdelések és ugrások  Helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása.  Ugrókötél gyakorlatok 30 mp-ig folyamatosan. Helyből távolugrás:  fiú: 100cm,  lány: 100cm. Dobások  A tevékenység céljának megfelelően használja a labdát, próbálja a technikát minél pontosabban gyakorolni. Ismerje a használt szerek nevét. Célbedobás zsámolyra, karikába 6 mről.  Távolba dobás kislabdával  Fiú: 14-20 m. Lány: 13-14 m. Kúszás, mászás  Legyen képes különböző játékos és egyszerű kúszó és mászó gyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok  Legyen képes különböző játékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel.  A testtömeg megtartása függésben és támaszban.  Mászókötélen mászókulcsolással mászási kísérletek.  Tudja bemutatni az órán tanult támasz és egyensúly gyakorlatokat önállóan. Labdás gyakorlatok  Labdajátékok. Tudja a labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult átadási módokkal a társnak átadni.  Szlalom labdavezetés 15 m-es pályán.  Labdaadogatás párokban 1 perc 3 m-es távolságból 20 átadás. Foglalkozások a szabadban  Speciális szabadtéri játékok szabályainak ismerete. (Ugróiskolák, fogócskák, labdázás.) Úszás  Az uszoda és a természetes vizek ismerete.  Vízbiztonság.  4-5m biztonságos leúszása segédeszközök nélkül.

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció  A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulato31

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje kat. Beszédstílusát a beszélgető partneréhez igazítja.  Igyekszik bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, értékelésbe. Olvasás  Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvas fel ismert rövidebb szöveget. Felolvasása igyekezzen értelmező, az írásjelek szerint tagolt lenni!  Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű rövidebb olvasmányt megért néma olvasás útján. Megnevezi az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét egyszerű mondatokban, de képes megfogalmazni. Egyszerűbb ok – okozati összefüggéseket meglát. Érti az időrendiség fogalmát.  Konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.  A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik. Segítséggel használja az ismert kézikönyveket.  Az egyszerűbb, rövidebb memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Helyesírás  Írásbeli munkái viszonylag rendezettek, olvashatóak.  A mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja;  A begyakorolt szókészlet körében többnyire biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.  Helyesírását tanári segítséggel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. Nyelvtan  Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat.  Felismeri a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatot a beszélő szándéka szerint.  Képes kis segítséggel ilyen mondatok alkotására.  Tudja a főnév, az ige, a melléknév fogalmát, segítséggel felismeri őket.  Ismeri a főnév fajtáit. ( köznév , tulajdonnév – élőlény, tárgy, gondolati dolog)  Irányítás mellett képes többes számú főnevet alkotni.  Tanári segítséggel felismeri és megnevezi az igeidőket és az igekötőket.  Felismeri a melléknév fokozott alakjait.  Felismeri a rokon értelmű,az ellentétes, a többjelentésű, azonos alakú szavakat. Fogalmazás  A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával képes kb. 6 -8 mondat terjedelmű elbeszélő fogalmazást készíteni.  A fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használni.  Ismeri a bevezetés, tárgyalás, befejezés fogalmát, azok tartalmát.  A tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit

Matematika: A tanuló         

képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, képes az összes eset megtalálására próbálgatással, tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni, ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben, tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M); helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, 32


                              

adósság) segítségével, képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben, képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben, alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést, képes pontosan számolni fejben százas számkörben, biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására, ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal képes a műveletek ellenőrzésére, szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát, képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére, képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja, ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc. képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között, egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére, egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget, megérti a test és a síkidom közötti különbséget, felismeri a kockát, téglatestet, képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására, tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét, képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel, képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait, képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására, valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat, tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, ismer egy rajzoló programot, egyszerű ábrákat elkészít, színez, együttműködik az interaktív tábla használatánál.

Erkölcstan v. Hit és erkölcstan: 

Önmagára vonatkozó megfigyelésekre törekszik. Tudja, hogy külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik. Véleménye van arról miben ügyes,miben kevésbé.  Társaival, felnőttekkel törekszik az udvarias kapcsolat felvételre, kapcsolattartásra.  Tudja, hogy a partner személyére is figyelni kell. Érti, hogy másoknak is lehet véleménye róla. 33

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje     

Tudja,hogy a tulajdonságainkon változtatni is lehet. Érzi, hogy a közösségnek vannak hagyományai. Segíti társait. Kerüli a durvaságot, társai kirekesztését. Érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Az osztályközösség szabályait betartja. Ismeri iskolája nevét. Meg tud nevezni néhány nemzeti jelképet, népszokást. Tudja, hogy van családi és nemzeti ünnep. Érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Tudja, hogy a világ titkait különbözően magyarázzák.

Környezetismeret: A tanuló  ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

Ének-zene:  A tanulók további 20 dalt / 15 népzene, 5 műzene / el tudnak énekelni emlékezetből, több versszakkal, csoportosan, bátran és zengő hangon, hangi adottságaiknak megfelelő hangmagasságban, a’-é” hangterjedelemben.  Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról megtanulni.  Többszólamú éneklés előkészítése  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban.  A 2/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó gyakorlatokat pontosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is.  A tanult szolmizációs hangokból dallamfordulatokat improvizálnak, kérdés-felelet formában.  Az ismert dalokat olvassák kézjelről és betűkottáról csoportosan.  Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszereket. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit / azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció / meg tudják fogalmazni.  Fejlődik zenei memóriájuk és zenei hallásuk. 34


Technika:  Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.  Használati utasítások értő olvasása, betartása.  Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.  Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.  A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Rajz:  Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.  Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.  Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.  A felszerelés önálló rendben tartása.  A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.  Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.  A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.  Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.  Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.  Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.  A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).  A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.  Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.  Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezés

Testnevelés: Rendgyakorlatok  Alakzatok felvétele és változtatása a reprodukálás szintjén. Gimnasztika  Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően. Járások és futások  A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. 35

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása.  A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása. Szökdelések és ugrások  A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. Dobások  Vegyen részt többféle labdajátékokban. Szabályok ismerete. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok  Testtömegük megtartása támaszban és függésben, majd mozgás közben. Labdás gyakorlatok  A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása. Foglalkozások a szabadban  Speciális szabadtéri játékok.  Rendszeres mozgásos tevékenységek végzése.

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció  A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki a gondolatait.  Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.  Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja.  Igyekszik bekapcsolódni a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe.  A közös tevékenységeket együttműködő magatartással igyekszik segíteni. Olvasás  Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvas fel ismert rövidebb szöveget. Felolvasása igyekezzen értelmező, az írásjelek szerint tagolt lenni, hanglejtése és tempója az élő beszéd felé közelítő legyen!  Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket.  Azonosítja a történet idejét és helyszínét; tanári irányítással a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.  Konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.  Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, tanári irányítással, pár összefüggő mondattal képes elmondani.  Ismeri a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Tanári irányítással képes hasznosítani azokat.  A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik. Tanári irányítással használja az ismert kézikönyveket.  Az egyszerűbb memoritereket igyekszik szöveghűen elmondani.  Művészi eszközök felismerése tanári irányítással lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).  Nemzeti ünnepeink, jelképeink ismerete tanári irányítás mellett.  A magyar történelem tanult, egy – két kiemelkedő alakjának ismerete, cselekedeteik felidézése tanári irányítással. 36

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Helyesírás  Tanári irányítással képes a helyesírási szabályok alkalmazására különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.  Tanári irányítással képes a főnév -val, -vel toldalékos (ragos) alakjainak helyesírására.  A j hang megfelelő jelölése a begyakorolt szókészlet szavainak legalább egyötödében, a tanult szófajok körében. Nyelvtan  Irányítással képes a tulajdonnevek csoportjainak felismerésére: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények nevek, márkanevek, címek.  Tanári irányítással képes felismerni az igemódokat.  Tanári segítséggel képes az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezésére.  Felismeri a számneveket, képes azok fokozására. Törekszik a fokozott számnévi alakok helyes használatára.  Felismeri a névelőket és a névutókat. Törekszik a névelők helyes használatára.  A névmások (személyes, mutató, kérdő) tanári irányítással történő felismerése, szerepük megértése a mondatban. Fogalmazás  Képes adott vagy választott témáról 8–10 mondatos leírást, jellemzést készíteni a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával;  Tanári irányítással figyel a bemutatás sorrendjére, és a nyelvi eszközök használatára;  A fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ;  A tartalmi egységek kezdetét igyekszik bekezdéssel jelölni.  A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, tanári irányítással képes tájékoztató szövegeket, rövid szöveges üzeneteket készíteni.  A tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.

Angol/német: Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést vagy állítást pontosan megért. Beszédkészség A tanuló  hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű, rövid szövegeket (mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál.  ismert témákról, tanult tárgyakról, élőlényekről képes rövid mondatokkal, nonverbális elemekkel támogatva beszélni. Olvasott szöveg értése A tanuló  észreveszi a magyarul illetve angolul történő olvasás közötti különbségeket.  felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas;  ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. 37

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Íráskészség A tanuló  észreveszi a magyarul illetve angolul történő írás közötti különbségeket.  felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

Matematika: A tanuló                                

tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, értelmezése a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, próbálgatással képes az összes eset megtalálására, tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben, ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben, tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M); helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével, képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben, képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül, alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein, tud fejben számolni százas számkörben, biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét, ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban, tudja a műveletek helyességének ellenőrzését, képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával, ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát, felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni, képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja, képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek), ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között, képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére, létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerési, megnevezi jellemzőiket, ismeri a kör fogalmát, megértési a test és a síkidom közötti különbséget, felismerés és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket, 38

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje          

felismerési a gömböt, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállít tükrös alakzatokat, tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét, képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel, képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére, képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására, értelmezése a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat, tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, ismer egy rajzoló programot; tud egyszerű ábrákat elkészíteni, színezni, együttműködik az interaktív tábla használatánál.

Erkölcstan      

Késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. Oda tud figyelni másokra. Be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Törekszik másokkal a kapcsolatok ápolására. A konfliktusokat igyekszik megoldani. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona

Környezetismeret: A tanuló  ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;  képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

Ének-zene:  A tanulók 40dalt / 30 népzenei és 10 műzenei szemelvényt / el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben, több versszakkal, csoportosan. 39

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról szolmizálva, majd szöveggel megtanulni.  Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.  Többszólamú éneklési készségük fejlődik / ritmus osztinátó, egyszerű kétszólamú zenei anyag, kánon /  Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni.  A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó gyakorlatokat pontosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is.  A tanult zenei elemeket /pl. metrum, dinamikai jelzések, ritmus, dallam / felismerik kottaképről és helyesen értelmezik azokat.  Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A 4. évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásban, amelyre építve a zenei befogadás egyre árnyaltabbá válik.  Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszereket. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit / azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció / meg tudják fogalmazni.

Technika:  Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.  Használati utasítások értő olvasása, betartása.  Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).  A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.  Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.  Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.  A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.  Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.  Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Rajz:  Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.  Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.  Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.  A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.  A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).  Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.  Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás.  A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi 40


    

hatásának felismerése. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

Testnevelés: Rendgyakorlatok  Alakzatok felvétele és változtatása a reprodukálás szintjén. Gimnasztika  Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően, majd önállóan is. Járások és futások  A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását futását.  Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Szökdelések és ugrások  Közepes lendületű nekifutással végrehajtott ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan.  Helyből távolugrás  fiú: 120 cm,  lány: 100 cm. Dobások  A megfelelő dobásmód kiválasztása és végrehajtása.  Célbadobások. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok  Testtömegük megtartása támaszban és függésben, majd mozgás közben. Labdás gyakorlatok  Vegyen részt többféle labdajátékban. Szabályok ismerete. Foglalkozások a szabadban  Speciális szabadtéri játékok.  Rendszeres mozgásos tevékenységek végzése.

Informatika: A tanuló  ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje a mindennapi életben leginkább elterjedt digitális eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit.  ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, 41

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.  legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni.  ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. legyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait.  tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom:  A tanuló megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből; tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát. Ismerje az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Tudja pontosan meghatározni néhány mű versformáját, rímelését.  Legyen képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.) és néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére.  Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Saját szavaival fogalmazza meg véleményét, érvelő szövegeket készítsen. Az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített helyzetekről tudjon véleményt alkotni szóban és írásban, amelyben törekszik a pontosságra, szakszerűségre, illetve a helyes beszédre.  Érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés), néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat (pl.: mese, elbeszélő költemény, mítosz, tájleíró költemény, elbeszélés, ritmus). Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét ( János vitéz, A Pál utcai fiúk)  Előzetesen fel tudjon készülni a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.) Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a memoritereket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.  Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.  Mindennapi kommunikációs szituációk, különféle helyzetek felismerése, annak megfelelő reagálás. A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.  Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél. A szöveg tartalmának összefoglalása és önálló 42

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje vázlat készítése, ismerje a szövegszerkesztés állomásait, legyen képes önálló szövegalkotásra.  A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában. A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag ismerete és helyes alkalmazása. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése, a szövegalkotás során tudatos használat.  A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik ismerete.

Történelem és állampolgári ismeretek:  A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között.  Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint.  Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók.  Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.  Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni.  Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez.  Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.  Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

Német/ Angol: Hallott szöveg értése  A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; 43

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

Matematika: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. Számtan, algebra  Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése.  A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osztóval.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok felismerése.  Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.  Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedes törtek kerekítése. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolút érték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban.  A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése).  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése.  Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. Geometria  Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, testszemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára.  Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével.  A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése.  Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata.  A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint. 44

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása.  A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban.  Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe.  A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása.  A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete.  A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban.  Testek ábrázolása; építése.  A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Informatika: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;  ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait;  tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;  tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni;  ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;  tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal;  segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat;  tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;  ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakterformázásokat  ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;  tudjon adatokat táblázatba rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;  ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;  legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; 45

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni;  legyen képes a találatok értelmezésére;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni

Erkölcstan  A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért.  Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket.  Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére.  Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.  Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával.  Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat.

Természetismeret:  A tanuló tudjon anyagokat felismerni, jellemezni.  Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.  Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.  Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.  Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.  Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.  Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. 46

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Ének-zene:  A dalanyagból 5 mű kifejező éneklése, a stílusnak megfelelően, egyénileg vagy csoportosan előadva. Különböző ritmusok és metrumok felismerése, alkalmazása, 6/8, 3/4 helyes hangsúlyozása, páros-páratlan metrumok váltakozásának érzékelése a tanult művek során.  Kisebb zenei formák alkotása improvizációval, szolmizálva, adott egységekkel. Zeneelméleti ismeretek felismerése hallás után illetve kottaképről.  Zenei előadásra vonatkozó jelzések használata, az énekelt műveknél tudatos használata. Énekes hangfajok ismerete (szoprán, mezzo, alt, tenor, bariton, basszus)  A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer.  Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban.  Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, formai megoldások).

Hon- és népismeret:  A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk.  Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról.  A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat.  Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében.  Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.  Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

Rajz és vizuális kultúra:  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.  Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. 47

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.  Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.  A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.  Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika és életvitel:  A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1–4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek.  A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására.  A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak.  A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni.  A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá.  Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor.  A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, 48

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során.  A Közlekedés témakör az 1–4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése. A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat.

Testnevelés és sport: Természetes és nem természetes mozgásformák  A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.  Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.  A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.  810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.  A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.  A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása.  Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.  A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Sportjátékok  A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.  Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.  A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.  Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.  Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok  A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.  A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.  A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.  Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.  A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.  A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.  Az atlétikai versenyek alapvetőszabályainak ismerete.  Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok  A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.  A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.  A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.  Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. 49

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal.  Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.  A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása.  A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.  A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.  A balesetvédelmi utasítások betartása.  Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok  A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.  A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.  A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.  A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.  A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok  Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.  A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.  Jártasság néhány önvédelmi fogásban.  A test-test elleni küzdelmet vállalása.  Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.  Mások teljesítményének elismerése.  A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.  A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom:  A tanuló megismer, rendszerez mondatípusokat, a tanult műfajoktól képes elkülöníteni az új ismereteket, illetve felfedez hasonlóságokat. Megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját és műismereti minimuma: egy népballada és egy Arany-ballada.  Felismeri az elbeszélő költemény műfaját, elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. A tanuló ismeri és képes írásban vagy szóban közvetíteni az Egri csillagok cselekményét, értelmezni a szereplők tetteit.  Tudják csoportosítani és szembeállítani az érveiket. Legyen képes véleményének megfogalmazására, írásban és szóban, törekedve a pontosságra, a helyes nyelvhasználatra.  Felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, alakzatok), a versritmust. Képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, 50


  

 

levél, kreatív írás. Megfelelően használ fogalmakat, szakszavakat, felismeri a műfaji sajátosságokat (pl.: monda, ballada, regény, líra, verselés, szerkezeti egységek). Meg tudja különböztetni az epikai és lírai műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján) és felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl. gondolat- vagy hangulatlíra). Képes az önálló jegyzetelésre és vázlatkészítésre (időrendben, tematikusan). Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. A tanuló képes alkalmazkodni a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jeleket megfelelően alkalmazza. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. A tanuló önállóan alkot vázlatot, illetve képes kiegészíteni. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. A tulajdonnév értelem tükröztető helyesírási alapjainak megismerése, a tulajdonnevek fajtái, helyesírásuk. Az ige és főnév szemantikája. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. Törekedjen a mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.

Történelem és állampolgári ismeretek:  A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel.  Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni.  Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.  Népművészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése, néhány jellegzetes motívum képi megalkotása.  A naptári év legfontosabb népszokásainak ismerete, ezek közül egy karácsonyi és egy húsvéti népszokás szövegének előadása, részvétel egy dramatikus játékban.

Német/ Angol: Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

51

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

Matematika: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felírása.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. Számtan, algebra  A tízes számrendszer fogalma, a tízes számrendszer helyiértékeinek ismerete.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök megkeresése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.  Egész számok fogalmának ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Az egész számokkal végzett műveletek szabályainak alkalmazása.  Törtek, tizedes törtek értelmezése, írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk. Tizedes törtek kerekítése. Törtek, tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A racionális szám fogalma. Műveletek a racionális számok körében (negatív törtekkel, tizedes törtekkel is).  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Két szám aránya. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság [és a fordított arányosság] értése, használata.  A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. 52

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv (szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között), becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése.  Az egyenes arányosság, mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése.  Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. Geometria  Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata.  Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével.  Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése.  Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete.  A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése.  Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése.  A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria stb.).A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása.  A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés).  A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása.  A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakorlati jellegű feladatok megoldásában.  A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizsgálata.  A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban.  Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése.

53

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Valószínűség, statisztika  Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása.

Informatika: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;  segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat;  tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;  ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;  tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni;  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat;  használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;  ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;  segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,  tudjon különféle adatbázisokban keresni;  ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;  ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;  képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;  tudjon egyszerű programot készíteni;  legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes a találatok értelmezésére;  legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;  legyen képes az interneten talált információk mentésére;  ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;  konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; 54

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

Erkölcstan v. hit- és erkölcstan:  Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat.  Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.  Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.  Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit.  Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez.  Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz.

Természetismeret:  A tanuló tudjon kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából  Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.  Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.  Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.  Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.  Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.  Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

Ének-zene:    

Tisztán intonált, kifejező éneklés a tanult dalanyag hangoztatása során. Régi és új stílusú népdalok éneklése, szolmizálása és a stílus jegyeinek felismerése. Változatos ritmusképletek használata, felismerése. Improvizáció adott ritmusra vagy dallamra. Eddig megszerzett zeneelméleti ismeretek felhasználásával új hangközök felismerése, hangozatása. 55

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Különböző zenei formák felismerése.  A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása.  A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése.

Rajz és vizuális kultúra:  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.  Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.  Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.  A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása.  Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.  Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.  Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.  A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.  Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika és életvitel: 



 



A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja a 6. évfolyamon az, hogy az 5. évfolyamon történő irányított cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei tovább erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek, elvontabbá váljanak. A tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel folytatódik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A 56












jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése, hobbi- és haszonállatok gondozása is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör egyrészt az 5. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás), másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat.

Testnevelés és sport: Természetes és nem természetes mozgásformák  A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.  Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.  A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.  810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.  A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.  A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása.  Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.  A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok  Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás.  Intenzív úszásra törekvés rövidtávon.  Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben.  Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. 57

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben.  Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok  A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.  Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.  A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.  Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.  Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok  A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.  A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.  A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.  Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.  A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.  A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.  Az atlétikai versenyek alapvetőszabályainak ismerete.  Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok  A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.  A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.  A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.  Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása.  Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal.  Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.  A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása.  A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása.  A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.  A balesetvédelmi utasítások betartása.  Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok  A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.  A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.  A természeti és környezeti hatások és a szervezet, alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon

58


7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom:  A tanuló képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása.  Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.  Megismerkedik egy korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel illetve megismeri a korszakolás nehézségeit; a romantika hátterét, esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, hangnemeit; a stílus formajegyeit. Ismerettel rendelkezik a romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével kapcsolatban s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más művészeti ágak között.  Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alkotások) és megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat.  Képes önállóan értelmezni, elemezni a Himnuszt és a Szózatot. Azonosítja, elemzi az időés térviszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, epizódokat; a szereplők kapcsolatait, a cselekmény elemeit Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regény kapcsán. A tanuló tudja megosztani az irodalmi élményt, különféle vélemények összevetésére képes, műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait.  Használja az fogalmazásaiban az irodalmi fogalmakat, szakkifejezéseket (pl.: romantika, óda, himnusz, dal, epigramma, regény, korstílus, dráma, komédia). Felismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a komédia műfaját.  A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni.  Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.  A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése.  A tanulást segítő papíralapú jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.  Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai egyszerű mondatok esetében.  A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók.  A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk, helyesírásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.  Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. 59


Történelem és állampolgári ismeretek:  Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján.  Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban.  Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban.  Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit.  Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni.  Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.  Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése.  Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására.  Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.  Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel.  Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.  A régi paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. A paraszti kultúra térbeli és időbeli változásának néhány példával való indoklása, a városi kultúrától való eltéréseinek felismerése. A paraszttársadalom változásainak az egész nemzet társadalmi átalakulásával való kölcsönhatása, annak felismerése, hogy a társadalmi változások a történelem részét képezik. Néprajzi kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, filmek, fotók ismerete, ezek forrásként való használata. Múzeumok látogatása, az ott látott tárgyak, enteriőrök alapján az életmód elemeinek azonosítása.

Német/ Angol: Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, 60

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  kérdéseket tesz fel,  eseményeket mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  részt vesz egyszerű párbeszédben,  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló    

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló    

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

Matematika: Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása.  A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek értelmezése.  Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában.  Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során. Számtan, algebra  A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében.  A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét természetes szám kitevőjű hatványokkal.  A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatványozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.  Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény.

61

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban.  A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása..  Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése.  Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) Összefüggések, függvények, sorozatok  A hozzárendelés(reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete.  Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása.  Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása.  Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata.  A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása (esetleg összegtartozó számpárok segítségével). A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a vektor fogalmát.  Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.  A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban.  Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések,háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rombusz, téglalap, négyzet) fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza feladatok megoldásában.  Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, te62

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje rületét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában.  A tanuló képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat.  Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket.  Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatának fogalmát, a térfogat szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, továbbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egyszerűbb esetekben.  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram olvasása.

Informatika: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerjen meg különböző informatikai környezeteket;  ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;  tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit;  ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit;  önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni;  tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;  tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni;  tudjon bemutatót készíteni;  tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  ismerje és használja az algoritmus leíró eszközöket;  ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;  tudjon kódolni algoritmusokat;  legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes megkeresni a kívánt információt;  legyen képes az információ értékelésére;  használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket;  ismerjen megbízható információforrásokat; 63

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  legyen képes értékelni az információ hitelességét. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz;  képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás).

Erkölcstan  A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.  Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják.  Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire.  Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit.  Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget.  Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni.  Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért.

Fizika:            

A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. 64

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 

A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja.  Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben.

Biológia:                

A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Legyen tisztába a bőr és a mozgásrendszer felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

Kémia: A tanuló  Ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.  Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.  Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket.  Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.  Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában. 65


Földrajz:  Időjárási elemek, jelenségek. A besugárzás és a felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai, a felhő- és csapadékképződés jelenségek felismerése.  Példák hozatala az időjárási elemek térbeli és időbeli változásaira, az éghajlat-módosító tényezők megnyilvánulására.  A nedves és a száraz kontinentális éghajlat jellemzése, társadalmi-gazdasági hatásainak felismerése hazai példákon.  A Föld gömb alakjának és az éghajlati övezetek kialakulásának összekapcsolása. A gazdaság természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése példákban. A családi bevétel és kiadás példáinak ismerete  A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságainak és környezeti problémáinak összefüggései.  A földrajzi övek és a tipikus tájak földrajzi jellemzési algoritmusának használata. A földrészek és az óceánok megnevezése. A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben.  A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságaival és környezeti problémáinak összefüggései.  A sivatag, a tajgavidék, a magashegység, az agglomeráció és a technológiai park tipikus tájak jellemzői, az országok jellemzési algoritmusának használata.  A szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények példái. Eligazodás a földtörténeti időben. A forró és a hideg övezet és öveik főbb természeti adottságainak, környezeti problémáinak ismerete.

Ének-zene:  Magyar népdalok, más népek dalainak illetve műdaloknak a kifejező, stílushoz alkalmazkodó előadásmódja. Többszólamú éneklés csoportosan. Különböző metrikájú, egyszerű ritmusgyakorlatok alkotása és reprodukálása. egyszerű dallam alkotása megadott paraméterekkel (hangkészlet, metrum, ritmikai elemek, szekvencia), rögtönzött folytatás (pl. kérdés és felelet rögtönzés).  Felismerő kottaolvasási képesség fejlesztése egy-egy meghallgatott zenemű kottaképének követése alapján. Zeneelméleti ismeretek alkalmazása, pontos hangoztatása. Szerkesztési és formai ismeretek: homofon és polifon szerkesztésmód.  Műzene és népzene megkülönböztetése hangszerek megfigyelésével. Alapvető ismeretek, a mű keletkezésének körülményeiről, zeneművek történeti koráról, a zeneszerzők életéről, a művek műfajáról és formájáról.  Más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása, az önálló ismeretszerző tevékenységre való ösztönzés, önálló gyűjtések, kutatások (zenei példa és ismeretanyag).  A középkor és a reneszánsz zenéje: madrigál,barokk zene: szvit, concerto, concerto grosso részletek,bécsi klasszicizmus: vonósnégyes, versenymű, a romantika zenéje: romantikus dal, operarészlet, zongoradarabok, programzene, szimfonikus költemény, a 20. század zenéje felismerése, énekes szemelvények hangozatása, a fogalmak szakszerű használata. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről.  Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák.

66


Rajz és vizuális kultúra:  Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.  Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.  Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.  Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.  Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.  A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.  A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése.  Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.  Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.  A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról

Technika és életvitel:  A technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban a 7. évfolyamon új és egyszersmind nagy jelentőségű tematikai egységként a munkába állás előzményeit, a munkákat, munkakörnyezeteket, szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket közvetlenül és célzottan bemutató, pályaorientációt szolgáló tanórák, foglalkozások jelennek meg.  A korábbi években a produktív tevékenységek tapasztalatai révén kialakult önismeret, a már felismert saját tulajdonságok összevethetővé válnak a megismert lehetőségekkel, az ismeretek az életpályára vonatkozó elképzeléssé válhatnak, a továbbtanulásról, a pályaválasztásról szóló elhatározássá érlelődhetnek.  A 7. évfolyamon a család által használt összetettebb műszaki rendszerek, közművek, közszolgáltatások összefoglalásával befejeződik, teljessé válik a háztartás, a lakókörnyezet megismerése. Ennek révén a családi életre nevelés elemeként tudatosabbá válhat a családon belüli munkamegosztás és az azon belül lehetséges saját szerepek.  Az ennek keretében szerzett tapasztalatok, a vizsgálódás, a működési próbák, a környezet alakításában elvégzett kisebb feladatok, amellett, hogy a pályaorientációt segítve további alkalmakat adnak arra, hogy a tanulók feltárják saját képességeiket, jelentősen fejlesztik a műszaki és természettudományos kompetenciát is.  Ezeken a foglalkozásokon a tanulók egyrészt felhasználják a természettudományos tantárgyakban tanultakat, másrészt az ekkor szerzett tapasztalatok alapul szolgálnak a későbbi években sorra kerülő tanuláshoz. A társas kapcsolati kultúra fejlesztésére a csoportos kere67

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje tek között végzett feladatmegoldás, a tanuló saját tevékenységének, a saját továbbtanulási elképzeléseknek a társakéival való összevetése adhat alkalmat.  A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását a saját szerep megtalálása, az ötleteknek, elképzeléseknek a valósággal, a lehetőségekkel való összevetése és értékelése, a tanulás tanítását, a hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlődését pedig a tantárgy valamennyi 7. osztályos foglalkozását jellemző feladatközpontú tevékenységi tartalmak segítik.  A matematikai kompetenciát és a gazdasági, pénzügyi nevelést a háztartási és a közlekedési rendszerek megismerése, működésük elemzése során elvégzett, célzottan a mennyiségi összefüggésekről szóló számítási feladatok szolgálják. Ezeknek a költségekre vonatkozó eredményei egyben hozzájárulnak a takarékosság, a környezettudatosság, a fenntarthatóság iráni elkötelezettség fejlesztéséhez is.

Testnevelés és sport: Természetes és nem természetes mozgásformák  Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.  Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.  Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.  Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.  Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.  A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.  Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok öszszekapcsolása. Sportjátékok  Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.  Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.  A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.  A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.  A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.  Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.  Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok  Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.  Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.  Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.  Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.  A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok  A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.  Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.  A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.  Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.  Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. 68

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Alternatív környezetben űzhető sportok  Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.  A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.  A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.  A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.  A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok  A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.  A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.  Állásküzdelemben jártasság.  A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.  A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.  A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom:  A tanuló értelmezi a XX. század stílusirányzatait (pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió). Felismeri az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit illetve jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait.  Alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket). Képes az irodalmi élmény megosztására, érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.  Elemzi az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Képes felismerni a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben. Használja a tetszésvagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáit, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére.  Elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjét. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni.  Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. 69

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  A tanuló képes a kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozásra. A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.  A sajtó leggyakoribb műfajai: hír, tudósítás, interjú. Felfedi és elemzi az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseit. A tanuló legyen képes kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írására.  Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Képes néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotásra (hír, interjú, riport, tudósítás).  Az írásban történő bemutatkozás szabályait ismeri, a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Ismeri a netikett legfontosabb szabályait. A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az egyszerű és összetett mondatokat megkülönbözteti. Felismeri és tudatosan értelmezi az alárendelő és mellérendelő összetett mondatokat, a tagmondatok közötti tartalmilogikai és/vagy grammatikai viszony felismerése.  A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.  Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

Történelem és állampolgári ismeretek:  A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani.  Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején.  Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között.  Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait.  Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.  Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

Német/Angol: Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; 70

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló    

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Matematika: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete, eszköz jellegű alkalmazásuk számelméleti, geometriai vizsgálatokban. Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  A nyelv logikai elemeinek („nem”, „és”, „vagy”, „ha …, akkor …”, „legalább”, „legfeljebb”, „pontosan akkor …, ha …”, „minden”, „van olyan”) helyes értelmezése, tudatos használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése. A szaknyelv tudatos használata. 71

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása, szemléltetése fagráffal. Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a matematika különböző területein (például oszthatósági problémák megoldásában, geometriai feladatok megoldásának diszkussziójában, valószínűség-számítási feladatokban a lehetséges, illetve a kedvező esetek összeszámlálásában).  Gráfok használata a matematika különböző témaköreiben,a feladatmegoldások gondolatmenetének követése, összefüggések, fogalmak közti kapcsolatok szemléltetése során.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus, esetleg kutatási területének, eredményének megnevezése Számtan, algebra  A számhalmazok (természetes, egész, racionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.  A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása számológép használatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felismerése, alkalmazása.  Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek, számolási eljárások ismerete, alkalmazása egyszerű oszthatósági feladatok megoldásában, törtek egyszerűsítésében, törtekkel végzett műveletek végrehajtásában.  A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatározása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző témaköreiben.  Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, geometriai számításokban. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. A mindennapjainkhoz kapcsolódó százalékszámítási feladatok megoldása. Kamatos kamat kiszámítása.  Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása, az ismeretlen változó kifejezése a képletből.  Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerete. Gyakorlottság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a kapott eredmény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen.  Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) Geometria  Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térelemek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meghatározni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása. Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a szaknyelvet.  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. 72

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkesztések elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszerkesztése.  A Pitagorasz-tétel kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásában.  Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában.  Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt.  Ismeri a térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkalmazására.  Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.  Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok  A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete.  Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása.  Mennyiségek közti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjának ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása.  Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete. Adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata.  A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon).  [Javasolt kiegészítő követelmény: Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása.]  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A számtani sorozat felismerése. Valószínűség, statisztika  A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a 73

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazásával egyszerűbb esetekben.  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

Informatika: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére  ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen;  ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit;  önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére  tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;  tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni;  ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;  tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére  lássa át a problémamegoldás folyamatát;  tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben;  ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat;  legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján. A tanuló az infokommunikáció témakör végére  legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra;  tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és a védendő adatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;  ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit;  ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;  ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást;  legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére  a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;  egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

Erkölcstan Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. 74

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére. Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

Fizika:                    

A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

Biológia:  A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. 75

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje  Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.  Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit.  Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.  Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.  Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig).  Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.  Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.  Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.  Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival.  Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.  Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.  Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.  Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

Kémia: A tanuló  Ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.  Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait.  Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik.  Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni.  Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában.  Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.  Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

76


Földrajz:  Szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények felismerése példákban.  Eligazodás a földtörténeti időben. A földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságai, környezeti problémái.  A szélrendszerek éghajlatot meghatározó szerepe.  A földrészek és országcsoportok szerepe a világgazdaságban  Az óceánok és a tengerek tulajdonságainak elkülönítése, a földrészek és az óceánok megnevezése.  Áttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmigazdasági lehetőségekről.  A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek, a vándorló állattartás lényegének ismerete.  Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése. A földszerkezetet alakító folyamatok. Éghajlatot alakító és módosító tényezők, a vízhálózat.  Áttekintő kép Európa és benne Közép-Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről, környezeti veszélyhelyzetekről.  A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája. A középeurópai és a magyarországi nagytájak ismerete.  A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek.  Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája.  A közép-európai és a magyarországi nagytájak ismerete. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai.  A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj.

Ének-zene:  A magyar népzene és más népek, más földrészek népdalainak ismerete, elkülönítése és helyes intonációjú, stílusnak megfelelő előadása.  Műdalok az adott korstílusnak megfelelő hangoztatása egyénileg vagy csoportosan. Egyszerűbb ritmusgyakorlatok alkotása és reprodukálása.  Ritmusképletek felismerése, pontos hangozatása. Zeneelméleti ismeretek felhasználása az ismert dalanyagon, hangközök, ütemmutató, szolmizációs készség. Szerkesztési és formai ismeretek: homofon és polifon szerkesztésmód.  A népdalfeldolgozás módjai Bartók és Kodály művészetében. Műzene és népzene megkülönböztetése hangszerek megfigyelésével.  Impresszionizmus a festészetben és a zenében. A populáris dalok zenei jellemzőinek megfigyelése a következő szempontok alapján: forma, szöveg, szövegábrázolás, dallami jellemzők, alapritmus és más érdekes ritmikai elemek, hangszerelés, improvizáció, dallami díszítés, különleges előadói megoldások.  Összefüggések bemutatása a zenei stíluskorszakok és történelmi események között, önálló gyűjtőmunka segítségével.  A tanuló legyen képes felismerni a különböző korstílusok zenéjét stílusjegyeik alapján, a középkort és a reneszánsz zenéjét: gregorián és trubadúr ének. A barokk zenét: kantáta és oratórium, a bécsi klasszicizmust: szimfónia. A romantika zenéjét: romantikus dal és a 20. század zenéjét: kórusművek, opera, táncjáték, kamarazene. Ismerje a jazz és a rock születésé, illetve példákat ismerjen a kortárs zenei művekből. A zenehallgatásra ajánlott, stílus77

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje ból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

Rajz és vizuális kultúra:  Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.  A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.  Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.  Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.  Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.  Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.  Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.  A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.  A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése.  Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.  Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.  A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.  Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.  A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.  Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról

Testnevelés és sport: Természetes és nem természetes mozgásformák  Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.  Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.  Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.  Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.  Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.  A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.  Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok öszszekapcsolása. Úszás és úszó jellegű feladatok  A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása.  Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően.  A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.  A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása.  Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban. Sportjátékok  Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. 78

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje     

Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.  Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok  Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.  Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.  Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.  Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.  A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok  A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.  Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.  A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.  Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.  Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok  Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.  A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.  A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.  A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.  A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása

13. A tanórán kívüli tevékenység 13.1. A tanulók a kötelező órákon túl érdeklődésük kielégítése, alkotókészségük fejlesztése érdekében részt vehetnek iskolai diákkörök (szakkör, énekkar, sportkör, tömegsport, tehetséggondozás) munkájában, javaslatot tehetnek létrehozásukra. 13.2. A szakkörök indításáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt. A tanulók szeptember első hetében jelentkezhetnek. A diákkörök legkésőbb október 1-én indulhatnak, kezdik meg működésüket.

79

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 13.3. Az iskolában tanítási idő után öntevékenyen, osztályközösségen belül, ill. a diákönkormányzat szervezésében rendezvényeket, programokat lehet szervezni. A rendezvényeken folyamatosan pedagógus felügyelete szükséges; Ennek feltétele, hogy: 

az igazgató engedélyezze;



osztályprogramok szervezése előtt 1 héttel az osztályfőnökkel, iskolai rendezvények esetén az igazgatóval egyeztetni kell a szervezési és technikai feladatokat.

13.4. Az iskola a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi az érdeklődésnek megfelelően, valamint a költségvetési lehetőségek függvényében: Diákétkeztetés -

A tanulók napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy kétszeri (tízórai, ebéd), vagy egyszeri (ebéd) étkezést igényelhetnek.

-

A megállapított térítési díjakat a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájában lehet fizetni számla ellenében, készpénzzel. A fizetési határidő a tárgyhót követő 5 – 10-ig. Amennyiben a fizetési határidőt szülők (gondviselők) nem tartják be, és a felszólításokra sem rendezik tartozásukat az étkező gyermek kizárható az étkeztetésből.

-

Az étkeztetésből hiányzó tanulókat a legkésőbb 8.00 óráig jelenteni kell az ügyeletes nevelőnél. A 8.00 óra utáni bejelentést a konyha üzemeltetője nem tudja figyelembe venni.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

80


Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente legalább egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulásról otthonmaradó tanulók tanítási napon kötelesek az igazgató által kijelölt tanulócsoport munkájában részt venni. Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíthetik – táborszerű módon – az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Tartósan beteg vagy családi ok miatt otthonmaradó tanulók kötelesek az erdei iskola ideje alatt, az igazgató által kijelölt tanulócsoport munkájában részt venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy adott témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, játékos vetélkedők stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 13.5 Az iskolán kívüli foglalkozások a Pedagógiai Programban megfogalmazottak megvalósítását segítő szervezett programok. Az iskolán kívüli foglalkozás a gyülekezésre kijelölt helyen és időben kezdődik, és a szülőkkel előre egyeztetett időpontban és helyen ér véget. A szülőnek előre jeleznie kell, ha kiskorú gyermeke az iskolán kívüli program végeztével egyedül eltávozhat. Amennyiben ilyen jelzést nem kap a programot szervező tanár, a tanulót egyedül el nem engedheti, a szülőnek a gyermekért kell menni. 81

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 13.6. Az iskolán kívüli program időtartama alatt a tanulók a program helyszínét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. 13.7. A tanórán kívüli foglalkozásokra (kirándulás, koncertlátogatás, tanulmányi versenyek, kiállítások) a diákok a tájékoztató füzetben a szülő aláírásával jelentkezhetnek.

14. Az alapfokú művészeti intézményegység rendje 14.1.Tanulói jogviszony, felvételi eljárás:  A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, mely felvétel vagy átvétel útján keletkezik, jelentkezés alapján.  Mindkét esetben az iskola igazgatója dönt a felvételről.  A művészeti iskolába történő jelentkezés és felvétel a jelentkezési lap kitöltésével és a felvételi meghallgatáson történik. A meghallgatáson a szaktanári bizottság a tanuló által választott tanszakra való alkalmasságot vizsgálja. A felvételik – a hirdető táblán és az iskola honlapján meghirdetett időpontokban és helyszíneken – minden év júniusában (pótfelvételi eljárás esetén, szeptember elején) zajlanak. A következő tanévre felvételt nyert növendékek névsorát a hirdető táblán kifüggesztjük. A szolfézs előképző osztályokba a tanulók jelentkezését az adott tanév szeptember 10-ével zárja le a csoportot vezető tanár.  A felvételi eljárásban - megfelelő képesség esetén – előnyben kell részesíteni azt a tanulót, aki Szihalmon lakik és/vagy tanul, vagy akinek azt sajátos helyzete indokolja. Sajátos helyzetűnek tekinthető az a növedék, akit szociális helyzete miatt a jegyző védelme alá vont, valamint akinek értelmi és fizikai fejlődéséhez a zenei nevelés igénye fejlesztő tevékenységként jelenhet meg.  A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ekkortól kezdve gyakorolhatja. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt.  A beiratkozás eljárási rendje: bizonyítvány leadás, nyilatkozat kitöltése, és a kedvezmény elbírálásához szükséges nyomtatványok leadása. 14.2.A tanuló jogai: -

A főtárgyat képességei alapján a szakmai bizottság ajánlja. A kötelező tárgy alapfokú vizsgája után”A” tagozaton (szolfézs 4 év után) a főtárgy tanárral történt egyeztetés 82

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje után – az igazgató engedélye alapján – kötelezően választható vagy választható tárgyat tanuljon. -

hogy tehetségének továbbfejlesztése érdekében felkészüljön a továbbtanulásra.

-

hogy igénybe vegye az iskola létesítményeit, kedvezményeit.

-

hogy tanulmányai alatt használja az iskola hangszereit, kivételes tehetsége esetén, jobb minőségű hangszer segítse előmenetelében.

14.3. A tanuló kötelessége: -

A növendék a szihalmi Alapfokú Művészeti Iskola képviseletében tanára tudtával és beleegyezésével szerepelhet iskolán kívüli rendezvényen.

-

Iskolán kívüli versenyen, hangversenyen vagy nyilvános előadáson csak igazgatói engedéllyel vehet részt.

-

A művészeti iskola tulajdonát képező, kölcsönzött hangszerek, ruhák állapotáért a tanuló gondviselője felelős; a használat közben előforduló kisebb javítások elvégeztetését, az „n” tartozékok pótlását, a gyermek gondatlanságából bekövetkező károkért az anyagi felelősséget a növendék gondviselőjének kell vállalnia.

-

A növendék a zeneiskola hangversenyein, a vizsgákon, meghallgatásokon és más rendezvényeken alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg.

14.4.A tanórai foglalkozások rendje: -

az egyéni órák időtartama 30, ill. 45 perc, a csoportos óráké 45 perc.

-

a heti óraszámot tanszakonként "Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja" határozza meg. A magasabb osztályos növendékek esetében a heti kétszeri főtárgy és/vagy kötelezőtárgyi órák - indokolt esetben – összevonhatók.

-

zenekari foglalkozások - a növendékek egyéb óráit figyelembe véve – tarthatók szombaton is.

14.5. A működés, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje: Intézményünk zene, néptánc és képzőművészeti szakon folytat oktató és nevelőmunkát székhelyén (Szihalom, Hunyadi u. 138.) és egy telephelyen (Kál, Rózsa u.8.). A művészeti iskola nyitva tartása megegyezik az általános iskolai nyitvatartási idővel.

83

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje 14.6. A művészeti iskola tanítási óráinak rendje: A tanulónak a tanítási órákra az óra előtt 5 perccel kell megérkeznie. Külön megegyezés alapján – a szülő kérésére – a főtárgy tanár a korábban érkező tanuló számára is biztosítja a felügyeletet. Azoknak az alsóbb osztályos tanulóknak, akiknek a délelőtti tanítás után nem csatlakozó órában van a művészeti iskolai órájuk, az általános iskola igazgatójával egyeztetve – a megadott napokon – biztosítja a napközi otthonos felügyeletet, ha a szülők beíratják oda gyermekeiket. Amennyiben ezt nem teszik, haza kell vinni az iskolából a kisgyermekeket, s csak az órakezdésre hozhatják vissza. Az órarend és foglalkozási rend által behatárolt tanulmányi időben (tanítási időben) az iskola épülete csak a szaktanár engedélyével hagyható el. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás helyszínén megjelenni. Nyílt napok és bemutató órák kivételével a tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak, egyeztetés után. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A szülők az iskola tanárait előzetes időpont-egyeztetés után kereshetik fel. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Az iskola a rendezvények, szünetek, ünnepek, alkotónapok rendjét az éves munkaterv alapján mindenki számára hozzáférhető helyen (iskolai honlap, faliújság) közli, a tanév megszokott rendjétől eltérő változásokról írásban tájékoztat.

15. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái -

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.

-

Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, sport, kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese, stb.) jutalmát a ballagási vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.

84

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje -

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  Tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi  Kitartó szorgalmat, illetve példamutató közösségi magatartást tanúsít,  Eredményes kulturális tevékenységet folytat  Kimagasló sportteljesítményt ér el  Jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez.  Papírgyűjtés, kiváló felelősi munka, ünnepélyen való szereplésért.

-

Év végi jutalmak:  könyvjutalom  könyvutalvány  tárgyjutalom  oklevél

Azok a tanulók, akik 8 éven keresztül kiemelkedő teljesítményt értek el mind tanulmányi eredményben mind a közösségért végzett munkájukért részesülnek a „Boszorkány – díjból”, melyet az értékelő napon kell átadni. Dicséretek beírása: 1-8. évfolyamon tájékoztató füzetbe /ellenőrzőbe/, naplóba. -

A csoportos jutalmazási formák:  színház- és hangversenybérletek  kirándulások

Az év végi jutalmakat a „Szihalmi Gyermekekért Alapítvány” biztosítja a gyermekek számára. Az intézmény nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök – a szaktanárok véleményének kikérése után – írásban tesz javaslatot. Az osztályfőnököknek, az osztályközösségeknek joga van ahhoz, hogy a közösségen belül saját jutalmazási formákat alakítsanak ki.

16. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki rovó, igazgatói intés. A fegyelmező intézkedésekről a szülőket írásban tájékoztatja az iskola. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. 2) FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK: 85

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje Szaktanári fegyelmező intézkedések -

írásbeli szaktanári figyelmeztetés tájékoztatóba/ellenőrzőbe, naplóba

-

szaktanári intő tájékoztatóba/ellenőrzőbe, naplóba

Napközis nevelők fegyelmező intézkedései -

írásbeli figyelmeztetés tájékoztatóba/ellenőrzőbe, naplóba

-

írásbeli intő (előtte egyeztetés az osztályfőnökkel)

Osztályfőnöki fegyelmező intézkedések -

osztályfőnöki figyelmeztető: ellenőrzőbe, naplóba (alsóban és felsőben az első 5 magatartásfüzetbe történő beírás után, majd a továbbiakban 5 beírásonként egy fokozat)

-

osztályfőnöki intő: ellenőrzőbe, naplóba

-

osztályfőnöki rovó: ellenőrzőbe, naplóba

Igazgatói fegyelmező intézkedések -

szülő behívása (érintett kollegák jelenléte)

-

igazgatói figyelmeztető

-

igazgatói intő

-

igazgatói rovó

Tantestületi intézkedések: Fegyelmi eljárás lépései: -

Egyeztető eljárás:

-

Fegyelmi eljárás:

A részletes eljárásrend az SZMSZ- be került kidolgozásra. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetési fokozatról a tantestület határoz. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható.

86


17. Hivatalos ügyek intézésének rendje: -

A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak.

-

Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.

-

Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak ügyfélfogadási időben (13.00-15.00) kereshetik fel.

18. Szülői kötelezettségek: -

Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

-

Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget.

-

Rendszeresen ellenőrizzék, és kézjegyükkel ellássák az ellenőrzőbe beírtakat.

-

Rendszeres kapcsolatot tartsanak a gyermeket tanító pedagógusokkal.

-

Tartsák tiszteletben az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.

-

Tegye meg a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.

-

Kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi ellátáson, a fejlesztő foglalkozásokon való részvételt.

19. A térítési díj 19.1 A tanuló a nevelési-oktatási intézményben, illetve a művészeti oktatásban való első részvételért a jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet kapnak azok a tanulók, akik az aktuális jogszabályban meghatározottak szerint erre jogosultak 19.2. Általános iskolai tankönyvtámogatás rendje. o Az általános iskolai tanulók tankönyvtámogatásának rendjét intézményünkben külön – részletes – szabályzat rögzíti, amelyet a szülők a szervezeti és működési szabályzattal együtt ismerhetnek meg. o Eszerint a tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése minden év november 25-ig történik meg azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az iskola 87

Szihalmi Általános Iskola, és AMI Házirendje tanulói. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a beiratkozás napjáig kell az igényfelmérésnek megtörténnie. o A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-ig dönt. A döntést írásban rögzíteni kell.

20. A házirenddel kapcsolatos szabályok 1. Az elfogadás módja: Az igazgató javaslata alapján a Szülői Közösség és a diákönkormányzat véleményezésével a nevelőtestület fogadja el. Az igazgató jóváhagyásával hatályos. 2. Nyilvánosságra hozatal: A házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát a diákönkormányzatnak és a Szülői Közösségnek át kell adni, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában ki kell függeszteni és a kivonatot a tantermekben a diákok számára hozzáférhetővé kell tenni. Ugyancsak a könyvtárban és a tanári szobában hozzáférhetőek a következő dokumentumok: 

a köznevelési törvény és végrehajtási rendelete



a Szervezeti és Működési Szabályzat diákokat is közvetlenül érintő részei

3. A Házirendben foglaltakat beiratkozáskor az új tanulóval és szülőjével megismertetjük. 4. A Házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról a nevelőtestület 30 napon belül dönt. 5. A tanév megkezdését követő 4 héten belül az iskola vezetősége és a diákönkormányzat vezetősége áttekinti a Házirendet, s dönt arról, hogy szükséges-e módosítani. 6. Hatályba lépés dátuma: 2013.szeptember 1.

88


Elfogadó határozat A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében a Házirend módosításához a Szülői Közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Szihalmi Általános Iskola és AMI Házirendjét elfogadjuk.

Szihalom, 2013. március 31.

A nevelőtestület nevében: ................................................... igazgató

.......................................................

........................................................

mk.vez

k.t. vez.

Véleményezés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szihalmi Általános Iskola és AMI Házirendjét véleményeztük.


A Szülői Munkaközösség nevében: ....................................................... SZMK részéről Az Iskolaszék nevében: ...................................................... Iskolaszék elnöke

89


Véleményezés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szihalmi Általános Iskola és AMI Házirendjét véleményeztük.


A diákönkormányzat nevében:

.......................................................

........................................................

Dök. vez. tanuló

Dök vezető tanára

90

Házirend. Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 3377 Szihalom Hunyadi út 138

Recommend Documents