2013 Pedagógiai Program
031593 Szihalmi Általános Iskola és AMI 3377 Szihalom Hunyadi út 138.
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék: 1. Az iskola nevelési programja ...................................................................... 5 1.3. Fejlesztési területek – nevelési célok .......................................................................... 9 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 13 1.5Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 14 1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 16 1.6.1. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: ........................................................................................ 18 1.6.2. Az iskola külső partnerekkel való együttműködése és kapcsolatai: .................... 21 1.6.3. Közösségfejlesztés színterei: - tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ........................................................................................................................ 24 1.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................... 26 1.7.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai: ........................................................ 26 1.7.2. Az osztályfőnöki munka feladatai és tartalma: .................................................. 27 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: .............................................................................................................................. 27 1.8.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................ 32 1.8.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .......... 37 1.8.4 A gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................ 39 1.8.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................... 39 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................... 42 1.10. Az intézményfejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei................................ 42 1.10.1. A kulcskompetenciák fejlesztése ....................................................................... 42 1.11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 43 1.11.1. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................ 43 1.12. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések .................................. 44 1.12.1. A pedagógiai program módosítása: ................................................................. 44 1.12.2. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: ............................................ 45
2. Az intézmény helyi tanterve ...................................................................... 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 46 2.2 Óratervek ................................................................................................................... 47 2.3 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai egyes évfolyamokon .............. 48 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: ....................................................... 57 2.3 A nem szakrendszerű nevelés-oktatás tapasztalatai ................................................. 57 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 59 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......................................................................................................................................... 59 2.5.2. A tanulás megszerettetése................................................................................... 61 2.6. A tanulási motívumok fejlesztése ............................................................................. 62 2.6.1. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) .......... 62 2.6.2 Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) ........ 63 2.7 Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 70 2.8.A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................. 71 2
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái72 2.9.1 Osztályozás: ........................................................................................................ 72 2.9.2 Írásbeli feladatok értékelése................................................................................ 74 2.9.3 Iskolai írásbeli beszámolás formái, rendje, korlátai ........................................... 74 2.9.4 Szóbeli értékelés: ................................................................................................. 76 2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 76 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................ 77 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...... 78 2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................. 79 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 79 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 81 2.15.1 Az egészséges életmódra nevelés konkrét céljai: ................................................ 81 2.16.Az iskola környezeti nevelési elvei ........................................................................ 100 2.16.2. A környezeti és egészségnevelés intézményi alapelvei, céljai ........................... 101 2.17. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei . 128 2.17.1 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ....................................... 128 2.18. Az alapfokú művészeti oktatás általános célja, feladatai és értékelése .............. 132 2.19. A tanulók jutalmazása .......................................................................................... 134 2.20. A tanulókkal szembeni fegyelmező eljárások ...................................................... 135
Záró rendelkezések ...................................................................................... 137
3
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja „Az iskola arra való, hogy az ember meg tanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, meg tanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog” (Szent-Györgyi Albert)
A Szihalmi Általános Iskola, és AMI pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete készítette 2013-ban Pedagógiai programunk az új NAT 2012. évi hatályba lépése folytán módosításra kerül. A pedagógiai programot és a helyi tanterveket az iskola tanárai készítették: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, és a Nemzeti alaptanterv alapján, a kerettantervek felhasználásával, és korábbi helyi tanterveink átalakításával. Intézményszerkezet 2013.-tól január 1.-től Szihalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolaként működünk. (Szihalmi Általános Iskola és AMI) Intézményünk típusa: Összetett iskola Feladat ellátási hely: Székhelye: Szihalom Hunyadi J. út 138. Telephelye: Kál Rózsa Károly út 8. Intézményünkben az intézményegységek szakmai önállóságával - partneri együttműködéssel - biztosítjuk a 6 éves korosztálytól a 14 éves korosztályig az egységes, töretlen fejlődést. Pedagógiai programunk legfontosabb célkitűzésének azt tartjuk, hogy a vonzáskörzetünkbe tartozó iskolahasználók igényeinek megfeleljünk, hogy olyan lehetőségeket és képzéseket, jó színvonalat, valamint szabadidős programokat teremtsünk a környék lakói és gyermekeik 4
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja számára, amelyek az intézményünket nemcsak vonzóvá, de egyedivé is teszik. Az intézmény pedagógiai programja a közös pedagógiai célokat, feladatokat, s azokat a közös jellemzőket, eljárásokat tartalmazza, amelyek az intézmény egészére jellemzőek. A pedagógiai program szerves részét képezik az intézmény sajátosságait tartalmazó helyi tantervek is. Intézményünk értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával, törekszik a kor kihívásainak megfelelni.
1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő - oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak, és a tanulók képességeinek megfelelően. El kívánjuk érni, hogy Intézményünk a település és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Nevelőtestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat, és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó, és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületeikben, a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Az intézmény életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk.
5
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 1.2.Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: Olyan intézményt szeretnénk:
ahová a gyerekek szívesen járnak, mert befogadó, megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,
ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,
ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,
ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket,
ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,
amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez. „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”
A legfontosabb elvárások az intézménnyel szemben: tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra, bontakoztassuk ki egyéni képességeiket, nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget, biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort, a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek, kísérjük figyelemmel, és segítsük a gyermekek, tanulók fejlődését, legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer, legyen folyamatos a szülők tájékoztatása, adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához, az informatikai oktatás kövesse a korszerű számítástechnikai elveket, kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés, tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát. Olyan diákok nevelését tűzzük ki célul, akik képesek jó tanulmányi munka elérése mellett, összetartó osztályközösségeket kialakítani, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt 6
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja vesznek az iskola hagyományainak ápolásában. Fontosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több tanuló aktívan sportoljon. Számunkra fontos tanítványaink sikere, ezért rendszeresen felkészítjük őket a szaktárgyi versenyekre, hiszen az elért eredmények, elismerések további ösztönzést jelentenek diáktársaiknak. Az intézmény vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a gyerekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a közösség formálásáért és fejlesztéséért. Ennek érdekében együttműködünk a szülőkkel, a szülők közösségével. Intézményünk állami fenntartású alapfokú nevelési - oktatási intézmény, nem elkötelezett egyetlen vallás, vagy világnézet mellett sem. Pedagógiai programunk biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény működése, tevékenysége és irányítása, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Hit és erkölcstanoktatás Az állami általános iskolában az erkölcstan óra, vagy az e helyett választható, egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. (Nkt. 35.§) Melyre 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. osztályban a szülőknek kell nyilatkozniuk, mely tantárgyat választották. „Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása, és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban.” (NAT) Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik.
7
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Fontos számunkra:
Pozitív megerősítéssel fejlesszük gyermekeink személyiségét.
Nevelés - gondozás - oktatás egyenrangúsága munkánkban.
Tiszteletben tartjuk az egyén autonómiáját, gondolat- és érzésvilágát.
A követelmények betartása, betartatása.
Egészséges életkörülmények biztosítása gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Olyan pedagógiai környezet kialakítása a célunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, a tanító, a tanár, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.
Az óvoda és az általános iskola együttműködésében - speciális helyzetünk - miatt, érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára.
Az iskola célja: a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Alapvetően nem művészképzés kell, hogy folyjék, hanem a zene és egyéb művészetek iránti szeretetet, befogadóképességet kell fejlesztenünk. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége.
8
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel.
Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocio - kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit.
Az intézmény pedagógusközössége nevelési alapelveiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, a matematika az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport, a mozgás fontosságát is hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro és makro közösség igényeit.
Folyamatos cél megőrizni az intézményben a bensőséges, családias légkört, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása.
A kulcskompetenciák kialakításához a következő, a NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat kell megvalósítani:
1.3. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Testileg - lelkileg életmódjukat tekintve egészséges, családtisztelő gyermekek nevelése.
Tanulják meg óvni, védeni környezeti értékeinket, tudjanak a természettel harmóniában élni. Legyenek igényesek környezetük tisztaságára.
Gyermekeink tudják elfogadni a másságot, segítsék a különböző kultúrájú etnikumú, szociális helyzetű társaik beilleszkedését.
Gyermekeink egyéni képessége szerinti fejlesztése az átmenetek zökkenőmentessé tétele.
Nyugodt, családias légkör biztosításával segíteni, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, szívesen tevékenykedjenek érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően.
Értékrendünk a gyermekközpontúságot, a nyitottságot, a másság tiszteletét, a toleranciát, egymás segítését és megbecsülését, szakmai kultúránk fejlesztését, a múlt tiszteletét, új értékek teremtését, a partnerközpontú szemléletet tükrözi.
Feladataink:
Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka feladatait az általános emberi és nemzeti értékek, a Nemzeti Alaptantervben valamint és az Alapfokú Művészeti Iskola követelményében és tantervi programjában megfogalmazottak tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása, valamint annak következetes számonkérése határozza meg. A kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekre a gyermekeknek, tanulóknak szükségük van a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
A negatív társadalmi hatások ellensúlyozása érdekében kiemelt feladatunk, a diákok egymás közti kapcsolataiban az agresszió minden formájának (verbális, fizikai) háttérbe szorítása.
10
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A célok megvalósításához elengedhetetlen a minél őszintébb, közvetlenebb pedagógus-diák viszony kialakítása. Ehhez szükséges: -
A jogszabályokban és a házirendben biztosított gyermek és diákjog betartása a pedagógusok részéről,
-
empatikus, toleráns, a tanuló érdekeit mindenek fölé helyező, következetes pedagógus magatartás,
-
a gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő, de partnerszemléletű pedagógus magatartás.
Feladatunk iskolahasználók igényeinek és az intézmény kínálatának, programjának összehangolása. A tanulás, az önálló ismeret elsajátítás megtanítása az oktatási folyamat során. A tanulói
aktivitás
kibontakoztatása
az
iskolai
tanulási-tanítási
folyamatban,
ennek
érdekében feltétlenül szükséges: -
a problémamegoldás, az alkotó tevékenység előtérbe helyezése a tanulási folyamatban,
-
differenciált feladatjelölések és tanári segítség a különböző képességű, fejlettségű, személyiségű és helyzetű tanulók számára,
-
a kooperatív (együttműködő) tanulási formák (pl.: pármunka, csoportmunka) alkalmazása,
-
az iskolai könyvtár, számítógépek használata.
Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a tanulási nehézséggel vagy más problémával küzdő gyermekek, tanulók problémáinak feltárása, ehhez igazodó fejlesztés, segítés kidolgozása és alkalmazása. A kiemelkedő képességű, teljesítményű gyermekek, tanulók adottságainak feltárása, tehetséggondozásuk a nevelési időben, a tanórai és tanórán kívüli munka során (pl.: szakkörök, versenyfelkészítés, stb.). A dicséret, a pozitív megerősítés a nevelő-oktatómunkában a legfontosabb ösztönző.
11
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A pedagógus gyermekekre, tanulókra való közvetlen ráhatása sokféle téren érvényesül, így leginkább: a személyes példamutatás, a segítségadás, a beszélgetések révén. Esztétikus, tiszta és ingergazdag iskolai környezet kialakítása. Az eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:
következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében,
folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,
rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,
az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt.
Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:
minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,
osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,
a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében.
Fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése, és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket. Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ennek érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. A Nevelési és Pedagógiai programban megfogalmazott céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész, kreatív pedagógusokkal, segítőkész munkatársakkal, és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg
12
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelőtestületünk a pedagógiai tevékenység komplex értelmezésének híve, vagyis a nevelés és oktatás feladatrendszerével, azonos súllyal vállalja fel a nevelést, a gyermekek személyiségének tudatos fejlesztését. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat: állampolgári nevelés, munkára nevelés, egészséges életmódra nevelés erkölcsi nevelés, értelmi nevelés, társas kapcsolatokra nevelés (közösségi nevelés), érzelmi nevelés, akarati nevelés, nemzeti nevelés, esztétikai nevelés Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek, és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnőjének személyében képzett szakemberekkel rendelkezünk. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek, elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnöknek és a fent említett szakembernek fontos szerepe van. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai Szakszolgáltató 13
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Központ, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva, a személyiségfejlesztést szem előtt tartva - lehetőségeinkhez mérten - mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: diák centrikus tanári gondolkodás és magatartás, a tanári pályához hivatásbeli becsületen, a nevelésben való hiten alapuló felelősségteljes viszonyulás, kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár eszményének kialakítása, a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön, önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás, a diákot egyszerre saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki, belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés, önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése; alkotói műhelyek: önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítása, a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.
1.5Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Cél: Minden tanuló részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét hatékonyan fejlesztő tevékenységben. Ez a tevékenység a tanulók egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. - A tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal az egészségük megőrzése érdekében, kiemelten az alábbi területeken:
egészséges táplálkozás,
mindennapos testnevelés, testmozgás, 14
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
családi és párkapcsolatok,
bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
személyes higiéné,
baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás.
Feladat: Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a gyermekek egészséges életmódra nevelése, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése,
a gyermekek korszerű ismeretekkel, és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
Az iskolai egészségnevelést az alábbi tevékenységformák szolgálják: •
mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, stb.
•
az 5-8. évfolyam osztályfőnöki óráin feldolgozott ismeretek,
•
évente egy/vagy két egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással, foglalkozó projektnap szervezése,
•
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) segítségének igénybevétele: pl. félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezésében.
A helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési programot az 1. sz. melléklet tartalmazza.
15
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
A közösségfejlesztés hassa át az egész intézmény, a tanulócsoportok mindennapjait. Tudatosuljon bennük a csoporthoz, osztályhoz tartozás mellett az intézmény közösségéhez tartozás is.
A közösségbe történő beilleszkedés figyelemmel kísérése, segítése folyamatosan, de különösen egy-egy új közösség kialakításakor, (első osztály, ötödik osztály) egy-egy új gyermek, tanuló érkezésekor.
A gyermekek, tanulók bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkákba (pl.: iskolai kulturális bemutatók, rendezvények, sportnapok, sportversenyek, környezetvédelmi feladatok, hulladékgyűjtés, diák-önkormányzati munka).
A családi életre nevelés az osztályfőnöki órák kiemelt feladata. Tudatosítani kell a tanulókban a család - mint a társadalom legkisebb közössége - értékét, megtartó erejét.
Erősítsük kötődésüket az intézményhez, a településhez, a hazához, a nemzethez (pl.: iskolai hagyományok ápolása, iskolai ünnepélyek nemzeti ünnepeiken, helytörténet tanulmányozása).
Olyan intézményegységi élet kialakítása, melyben a diákok nemcsak egyénileg, hanem szervezetben is aktív szerepet kapnak (pl. diákkörök szervezésével, diákönkormányzattal stb.).
Új, hatékony tanulási módszerek, munkaformák (kooperatív tanulás, projektmódszer, a kritikai gondolkodás fejlesztése, témahetek, stb.) alkalmazásával segítjük a diákok együttműködését, s ezzel közösségi formálásukat.
A különböző kultúrák, vallások, életmódok, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat, s elfogadtatni az egész emberi közösséghez tartozás és az európaiság gondolatát.
Az inkluzivitás keretében a másság elfogadására való nevelés. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
16
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Feladataink:
A kapcsolatkultúra fejlesztése. A harmonikus társkapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek ismerete.
A konfliktus megoldást elősegítő személyiségvonások fejlesztése.
A helyes önismeret kialakítása.
Az önfejlesztés igénye.
A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciák: Szociális és állampolgári kompetenciák
A közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás.
A környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás.
Anyanyelvi kommunikáció
A saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.
A szociális kompetencia fejlesztésének feladatai:
Személyközi viselkedés: konstruktív válaszadásra törekvés, célravezető megoldások keresése, hangnem korrekció, agresszív viselkedés elkerülése.
Figyelem felkeltése: csak udvarias hangnem a megfelelő, a társak és a nevelő figyelmének felkeltése csak megfelelő módon.
Egymás üdvözlése: társak, felnőttek megfelelő köszöntése, udvariasság.
Segítés másokon, együttérzés problémával küzdő társakkal.
Viselkedés társalgás, szervezett játék közben: figyelés a beszélőre, megfelelő hangnem, játékszabályok megtartása, a vereség elviselése, a győztes elfogadása.
Pozitív attitűd mások iránt: mások teljesítményének elismerése, dicsérete, a miénktől eltérő karakterű társak tolerálása.
Önmagunkkal szembeni viselkedések: a helytelen tett következményeinek elfogadása; mások megsértése esetén, bocsánatkérés.
Etikus viselkedés: a „jó” és „rossz” megkülönböztetése.
17
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Pozitív én „attitűd”: a dicséret megköszönése, pozitív megnyilatkozás magunkról.
Felelősség: rendszeresség a felkészülésben, tanulásban, felelősi teendők ellátásában.
Feladattudat: figyelem a tanórán a nevelőre, társakra; információ megszerzésére törekvés.
Megbeszélés, vita: szituációnak megfelelő hangnem használata, érvek megfelelőssége.
Környezeti viselkedés: környezete megóvása, közlekedési morál, étkezési szabályok. 1.6.1. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása: a) Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködésének formái: - Iskolavezetői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, megbeszélések- éves munkaterv alapján. - A pedagógusok tájékoztatásának módjai, a nevelői kérdések, vélemények, közlésének módjai: A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési – oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik, - ha szükséges - az intézményi közösségek keretében. A nevelőtestület legfontosabb feladata a Pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása. b) A szakmai munkaközösségek együttműködése: a munkaközösségi feladatok területei, az együttműködés formája és módja. Szakmai munkaközösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató
18
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösségek számát, létrehozását a nevelőtestület a tanév elején határozza meg, az adott tanév feladatai alapján. c) Az iskola közösségeinek együttműködése: a kapcsolattartás formája, rendszeressége és a tájékoztatás módja. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. A diákönkormányzat (DÖK) A diákok legfőbb képviseleti fóruma a DÖK. A DÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az intézmény vezetősége felé. Delegáltakat küld az Iskolaszékbe, és a diákparlamentbe. Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében. d) Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése: a kapcsolattartás formája, rendszeressége és módja. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Kapcsolattartás az Iskolaszékkel Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Véleményezési jogot gyakorol a Pedagógiai Program, a Szervezeti és működési szabályzat, az Adatkeze19
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja lési szabályzat, valamint a Házirend elfogadásakor. Az Iskolaszék vezetőjével az intézmény vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn. Az intézmény vezetője és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánít, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. Az Iskolaszék tagjai évente legalább 2 alkalommal kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az Iskolaszék tevékenységéről. Formái: Iskolaszék ülései. Szülői Munkaközösség megbeszélései. Szülői értekezletek. Teadélutánok, kirándulások, múzeumlátogatások, színházlátogatások szervezése, projektek, szakmai napok, bemutatók szülők számára. Előadóművészek műsoros programjai. Hagyományos rendezvényeink: Mikulás, Karácsony, Farsang, Zöld hetek, Anyák napja, Gyereknap, koncertek, növendékhangversenyek, ünnepélyek, megemlékezések. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az intézményvezető végzi. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának elnökével az általános iskola igazgatója, a zeneiskola szülői munkaközösség választmányának elnökével a zeneiskola vezetője tart kapcsolatot. A szülői munkaközösségek választmányainak részére a részegységek vezetői tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást adnak a részegységek munkájáról.
20
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. 1.6.2. Az iskola külső partnerekkel való együttműködése és kapcsolatai: - A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése: fogadó óra, szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni megbeszélés, nyílt nap, írásbeli tájékoztatás stb. A szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.
A család és az intézmény harmonikus együttműködése nagyban hozzájárul a gyermekek, tanulók sikeres neveléséhez. Az értékközvetítő, normaalakító feladatokat kizárólag a szülői házzal együttműködve kívánjuk elérni. Figyelmünk középpontjában a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, pedagógusszülő, gyermek-szülő közötti viszony áll. Megfigyelések, tapasztalataink után jól ismerjük a családok életkörülményeit, lakáshelyzetüket, értékrendszerüket, nevelési attitűdjeiket. Hátrányos, halmozottan hátrányos, segítségre, támogatásra szoruló gyermekekkel, családokkal foglalkozunk, és szeretnénk esélyt adni arra, hogy ezek a gyermekek is megismerhessék értékeinket. Feltételezzük, hogy minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, igényei és szükségletei vannak. A szülők érvényesíthetik jogaikat a gyermekek érdekében. A szülők pozitívan értékelik jelenlegi nevelési gyakorlatunkat, ismerik elképzeléseinket, javaslataikkal ők is segítik programunk megvalósítását. A pedagógusnak meg kell ismernie a gyermek érdeklődését, képességeit, hogy hozzá köthesse azt, amit meg akar tanítani neki. Biztosítja, hogy a gyermek személyes tapasztalatán keresztül átérezhesse a munka és a tudás értékét.
21
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Szülői értekezletek Az iskola, éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdésben is konzultálunk a szülőkkel, valamint az osztályfőnök áttekintő képet ad osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldására. Fogadó órák – szülői konzultációk Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról.
Amennyiben a gyermek körülményei szükségessé teszik a gyermekvédelmi megbízott, az osztályfőnök, a Gyermekjóléti Szolgálat képviselője családlátogatást szervez.
Magatartási problémákkal küzdő gyermekeknél a szülővel együttműködve keressük fel a pszichológust, a Nevelési Tanácsadót, Szakértői Rehabilitációs Bizottságot.
Nyílt napok A nyílt napot az iskolában tanuló gyermekek szülei számára szervezi az intézmény igazgatósága és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a tájékoztató füzet révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket.
22
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A Közoktatási törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Kapcsolattartás „A Szihalmi Gyermekekért Alapítvánnyal” Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az intézmény nevelő-oktató munkájának segítése, a tanulók értékelése. A kuratórium elnöke, a tagok folyamatos kapcsolatban állnak az intézmény vezetőségével. Az intézmény programjához igazodva egyeztetik, miben vár az intézmény segítséget a tanév folyamán. Az intézményünk külső kapcsolatai: Szoros, együttműködő munkakapcsolat jellemzi az intézmény és fenntartója közötti viszonyt. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a tankerületi igazgatók révén látja el a szakmai irányítást, többek között a tantárgyfelosztást, csoportbontást, pedagógusok foglalkoztatását, működtetéssel kapcsolatos feladatokat stb. Az ő feladatkörük a szakmai munka segítése, a továbbképzések szervezése, a szakképzés szakmai irányítása, és a szakmai szolgáltatás megszervezése is.
Korrekt konzultációs és együttműködés jellemző a Szihalmi Egységes Óvoda- és Bölcsödével.
Megfelelő munkakapcsolat van az egyház képviselőivel.
A Szakmai Szolgáltatást végző intézetekkel (Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet, Tanulási Képességet vizsgáló Rehabilitációs Intézet, Pedagógiai Intézet),
A közművelődési intézménnyel (Könyvtár, Teleház, Művelődési Ház) napi kapcsolatban vagyunk, az épület adottságai miatt az átjárás is folyamatos. irodalmi kezdeményezések, órák, koncertek helyszíne.
További pozitív kapcsolataink: o
Városi, megyei ANTSZ;
o
Háziorvos, védőnő, fogorvos;
o
GYIV szolgálat;
o
Körzeti megbízott rendőr;
23
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja o
Civil szerveződések (sport, kulturális, önkéntes tűzoltók, polgárőrség, mozgáskorlátozottak);
o
Alapítványok (Szihalomért, Kis Bocs Baba-Mama, Kárpátok);
o
Középfokú intézmények Mezőkövesd - Szent László, Füzesabony – Remenyik Zsigmond, Eger - Szent Lőrinc, Eger - Szilágyi Erzsébet Gimnáziumok);
o
Felsőfokú intézmény (EKTF)
1.6.3. Közösségfejlesztés színterei: - tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Sajátos tevékenységi formák az iskolában – a tanórán kívüli foglalkozások -
szakkörök, művészeti csoportok,
-
énekkar,
-
tömegsport foglalkozások,
-
egészség megőrző programok,
-
tanulmányi, házi bajnokság, diáknap,
-
tanulmányi kirándulás,
-
környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozások,
-
kulturális- és sportversenyek,
-
felzárkóztató egyéni konzultációk.
Az iskolai énekkar Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportja. A legnagyobb létszámú művészeti csoport, amely rendszeres tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat valósít meg. Céljai:
az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése,
24
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése.
Diáksportkör, táborok Célkitűzései:
az egészséges életmódra nevelés,
sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak,
szervezett, egészséges programot biztosítani a szabadidőben,
eredményes szereplés a különböző versenyeken
minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.
Iskolánkban kialakított hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események meglétét. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: -
Tanévnyitó ünnepség,
-
Nemzeti ünnepek rendezvényei (évente kidolgozott módon és keretben),
-
Művészeti
iskolai
intézményegység
vizsgái
és
hangversenyei,
kiállításai,
táncbemutatók, -
Mikulás,
-
Intézményi karácsony,
-
Karácsonyi koncert a szihalmi Római Katolikus templom /a Művészeti Iskola szervezésében/,
-
Iskolai Farsang,
-
Zöld napok rendezvénysorozat, amely a Föld Napján indul és a Gyermeknappal zárul.
-
A DÖK éves rendezvényei,
-
Iskolánkban két évenként megrendezésre kerül a Megyei Rézfúvós Verseny
-
Tanévet lezáró értékelő nap,
-
Ballagási ünnepség.
25
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
1.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.7.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai: A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
26
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 1.7.2. Az osztályfőnöki munka feladatai és tartalma: Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: Különleges bánásmódot igénylő tanuló (az SNI tanulók) egyéni fejlesztése, rehabilitációjának megszervezése, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek (együttműködés a ped. szakszolgálattal), Fejlesztő pedagógiai elvek, módszerek; gyógypedagógiai célok, feladatok (32/2012. EMMI rend. szabályozza). A BTMN tanuló Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá sze27
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja mélyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az osztály létszámában 1 főként kell beszámítani (Nkt.22. §) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Az „SNI” tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 23§) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelés-oktatása, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, vagy külön csoportban is történhet. A fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, speciális tanterv, tankönyv szükségesek. Bármilyen problémával is küzd az intézményben nevelt gyermek kiemelt fontosságú a gyermek-gyermek, gyermek-pedagógus, pedagógus-szülő közötti kooperáció és kommunikáció valamint a pedagógus megváltozott szerepe. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy mediátorként tudjon közreműködni az „ép” és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek párbeszédében. Helyzetkép Intézményünkben integráltan tanulnak a BTMN és SNI tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. 28
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Jellemzőik:
részképesség zavarok – alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása,
kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi,
érzékenyebbek a meteorológiai változásokra
fáradékonyság,
igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat.
A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, valamint a nevelési tanácsadóval. A fejlesztés alapelvei, feladatok A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok SNI-s tanulókra is érvényesek. Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. A szakértői bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól a tanulót mentesíteni lehet. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére. Feladatok:
az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
a kudarctűrő képesség növelése,
az önállóságra nevelés,
A fejlesztő tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia
a testséma biztonságának kialakítása,
a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
a vizuo motoros koordináció gyakorlása, 29
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző- szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,
olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt,
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
Diszkalkulia
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
a testséma kialakítása,
a téri relációk biztonsága
a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
a szerialitás erősítése,
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés,
a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása.
Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében,
a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése,
együttműködés a családdal és más szakemberekkel,
fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
30
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Feladatok Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, az intézmény pedagógusai,) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia, az egyéni fejlődési lap vezetése az ő feladata. A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással, differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik. A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Ennek hiányában, a közoktatási törvényben előírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezően előírt óraszám 15%-a). A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik. Feltételek Személyi
gyógypedagógus
pszichológus
fejlesztő pedagógus
logopédus
iskolaorvos
Tárgyi feltételek
fejlesztő szoba
fejlesztő és terápiás eszközök 31
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
fejlesztő játékok
fénymásoló
számítógép, számítógépes programok
szakkönyvek, szakfolyóiratok
1.8.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Mivel az utóbbi években egyértelműen tapasztaljuk, hogy a jó – vagy kiemelkedő képességű tanulókat is nagyon nehéz megnyerni arra, hogy képességeik kibontakoztatása, további fejlesztése érdekében többletfeladatokat végezzenek, vállaljanak versenyre, bemutatóra szóló felkészülést, nagyon fontos feladatnak tartjuk a motiváció fejlesztését, a tanulási vágy felkeltését, fejlesztését. Eszközei:
Egyéni foglalkozások, kiscsoportos oktatás.
A tanítási folyamatban differenciálás (ha differenciálunk, akkor a gyermek egyéni sajátosságait, szükségleteit és érdeklődését vesszük figyelembe a tanítás folyamatának tervezésében, szervezésében, irányításában, pár-csoportmunka, kooperatív tanulási formák).
Érdeklődési kör alapján szerveződő szakkörök.
Iskolai versenyek szervezése, pályázatok, bemutatók, kiállítások.
Iskolán kívüli területeken versenyeztetés, országos, megyei szintű.
Közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása.
A tehetség felismerése a pszicho motoros területen korán megtörténik. A gyorsaság, izomfejlődés később. A zenei, a pszicho motoros és a matematikai tehetségfejlesztésben döntő szerepűek a genetikai, alkati tulajdonságok, melyek már az iskolás kor előtt az óvodában jelentkeznek.
32
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Az idegen nyelvi tehetség 7-9 éves korban fedezhető fel, fejlesztése negyedik osztálytól optimális. A felfogóképesség szoros kölcsönhatásban áll az iskolai teljesítményekkel, és a család szocio kulturális hátterével. A kreativitás olyan általános tehetség, amelynek különösen a problémamegoldásban van nagy szerepe. Jellemzője:
Eredetiség
Ötletesség
Hajlékonyság
Felismerése, fejlesztése nagy figyelmet igényel. A kreatív ember jellemzői:
Önálló az ítéletalkotásban,
Vállalja a kockázatot,
Nyitott, aktív, érdeklődő,
Van humorérzéke,
A tanulás örömet okoz számára.
Fejlesztendő kompetenciaterületek: Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén:
Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),
Digitális kompetencia területén:
Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)
Szociális és állampolgári kompetenciák területén:
Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség
Önálló tanulás
Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége
33
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógus feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. 1998-ban elkezdtük intézményünk általános iskolájában az általunk választott minőségbiztosítási, minőségfejlesztési modell, a Belső Gondozói Rendszer kiépítését. Ez a rendszer elsősorban tantervi folyamatokra koncentrál, éppen arra, hogy a tanulási-tanítási folyamatban hogyan kell egyénileg fejleszteni az eltérő képességű gyermekeket, az átlagtól gyengébbeket. Az alulteljesítő, lemaradó tanulók felzárkóztatás érdekében a legfőbb feladataink:
iskolában egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés,
az egyéni képességek és a szocio-kultúrális háttér felmérése első osztályban DIFER teszttel, ha a tanító úgy látja,
a részképesség zavarok, a SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás,
a felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása,
a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése, segítése,
a tanulás tanítása az egész oktatási folyamatban, minden szaktárgy esetén folyamatos feladatként, kiemelve az értő olvasás tanítását, gyakoroltatását,
a tanulási hátrányok enyhítése (pl. könyvtár- és számítógép-használat ösztönzése, lehetőségek szerinti egyéni kedvezmények nyújtása pl. alapítványi támogatás révén: színház-, hangverseny-látogatás stb. esetén),
a kommunikációs készség fejlesztése,
helyes viselkedési, magatartási szokások kialakítása.
A felzárkóztatást segítő tevékenységformák
34
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Tanítási órán belül:
bontott csoportos órák
fejlesztési terv szerinti differenciált egyéni foglalkozás
tanórai differenciált foglalkoztatás
Tanítási órán kívül:
egyéni fejlesztő foglalkozások (a jogszabályban előírtak, illetve az intézmény lehetőségeinek függvényében),
rendszeres illetve alkalmi korrepetálások,
délutáni foglalkozások, napközis foglalkozás, tanulószoba,
könyvtárhasználat,
számítógép- és internet használat,
személyes kapcsolatok, egyéni beszélgetések a pedagógusok és a gyerekek között,
együttműködés a szülőkkel, a családdal,
együttműködés a külső szakértői szervezetekkel (pl. Nevelési Tanácsadó, pszichológus stb.).
Fontos szem előtt tartanunk, hogy tanítványaink sikeresek legyenek a tanulásban. A teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok ugyanis a megismerésnek éppen az értelmét veszik el, megakasztják, és hibás vágányra terelik a gyermek szellemi fejlődést. Ezért célként kel kitűzni magunk elé, hogy tanulóink minél több sikert és egyre kevesebb kudarcot éljenek át iskolai tevékenységük során. Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. Egységes alapokra épülő differenciálás: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a gyermekek belső motivációinak kialakítását. A motiválás eszközei, módszerei:
személyes beszélgetés, egyéni motiválás
sikerélményhez juttatás
szorongó tanulóknál differenciálás 35
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
külön feladatok adása
érdeklődés felkeltése
tananyag érdekessé tétele
Keressük meg, mi motiválja a tanulni vágyót:
kíváncsiság
érdeklődés
megoldási késztetés
tanulási sikervágy
kudarcfélelem
tanulási elismerési vágy
kötődés a pedagógushoz
tanulási szándék
önfejlesztési igény
A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása:
Tanulásnak kell tekinteni azokat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által gazdagodik a személyiség.
Tudásnak kell elfogadni azokat a készségeket, képességeket, amelyek a kommunikáció és az információ feldolgozás magasabb szintjét biztosíthatják az egyén számára.
Az alapkészségek megfelelő szintre emelése az alsó tagozatban, mely előfeltétele annak, hogy a felső tagozatban már eszközként használják ezeket a készségeket a különböző tantárgyak tanulásakor.
Tanulói előzetes ismeretek feltárása, szükség esetén korrigálása.
Tanítás-tanulás folyamatában a kooperatív technikák alkalmazása. Tanulástréning tanórák.
A tanulói tevékenykedtetés során kerüljön előtérbe: önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség.
A tanulásszervezés fő elve a tanulókhoz alkalmazkodó optimális differenciálás: feladatkijelölésben, megoldásban, ellenőrzésben, értékelésben.
HH és HHH tanulók egyéni képességfejlesztése. 36
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Sajátos tanulásszervezési megoldások a sajátos nevelési igényű tanulók számára.
A könyv, az olvasás megszerettetése, a tudás értéke és tisztelete, ennek kialakítása különösen a szociális, kulturális hátrányokkal induló tanulók esetében fontos.
A délutáni tanulásszervezési, folyamatban kiemelt jelentőségű a pedagógusok együttműködése.
1.8.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Településünkön is érzékelhető, hogy a kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik gyermekeink között is a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Mindez tanítványaink viselkedés,- teljesítmény- és kapcsolatzavarainak formájában jelenik meg intézményünkben. A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. Rendkívül fontos feladat az egyén és a közösség szempontjából is a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek tanulók gondjainak időben történő felismerése és kezelése. Ennek érdekében a fejlesztő pedagógus, szaktanárok, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős rendszeres összehangolt munkájára van szükség. E területen gyakran igénybe kell vennünk külső segítséget is, pl.: Családgodozó, Nevelési Tanácsadó, Rehabilitációs Bizottság, pszichológus-pszichiáter támogatását. Feladataink:
Fel kell deríteni az okokat (pl. szociális eredetű-e, családi környezetből ered-e, iskolai ártalomból, peremhelyzetből stb. vagy biológiai okra vezethető vissza).
A zavarok megoldása illetve enyhítése, különböző pedagógiai tevékenységekkel, pl.:
szeretetteljes egyéni bánásmóddal,
a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás,
a pozitív énkép támogatásával - dicsérettel, bíztatással, - külső szakember segítségének igénybevétele - fejlesztő program kidolgozása.
37
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
A magatartászavar alapvető tünete:
Tartósan ellenkező, ellenséges, támadó, provokatív, indulatos viselkedés, amely különösen a tekintélyszemélyekkel szemben nyilvánul meg.
Állandó szófogadatlanság, indulatkitörések, társaival szemben alkalmazott durva bánásmód. Verekedés, mások tulajdonának rongálása. Lopás, hazudozás, iskolakerülés, csavargás.
Nincsenek e tulajdonságokkal rendelkező gyermekeknek baráti kapcsolataik, képtelenek durvaság nélkül közeledni társaikhoz.
Teljesítményük különösen a nyelvi feladatokban, olvasás területén igen gyenge, figyelmetlenek, nyugtalanok.
A gyermekek tisztában vannak saját hiányosságaikkal, de nem tudnak ellene tenni. Kisebbségi érzésük lehet, de ez csak agressziót, durvaságot szül.
Önértékelésük nem helyes, önszabályozási gyengeség jellemzi őket, valamint a céltól való könnyű eltéríthetőség.
Leküzdhetőség lehetséges megközelítése:
Felmérések készítése (kérdőívek, tesztek, stb.)
Az együttlét szabályainak pontos meghatározása. Toleranciakészség fejlesztése. A másik tisztelete, megbecsülése.
Team-munka: pedagógus - pszichológus - orvos - gyermekvédelmi megbízott. Fontos a szülők aktív bevonása.
Szülői kapcsolat feltétlen erősítése. Legyünk együttműködök, együttmunkálkodók, együtt döntéshozók. Különös figyelemmel arra, hogy az intézmény jelzéseire hogyan reagálnak a szülők.
Speciális fejlesztés: pl.: pszicho motoros terápia, vagy gyógypedagógiai intézkedés.
Széles tevékenységrepertoár létrehozása. Gondoskodni kell arról, hogy minden tanuló folyamatosan ellátandó feladatot, vagy legalább gyakran ismétlődő eseti megbízásokat kapjon.
38
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Tevékenységszervezésnél figyelni kell, hogy az alkalmazott szervezeti forma biztosítsa azt, hogy egyetlen tanuló se léphessen ki követelmények nélkül a tevékenységfolyamatból, ne válhasson számára az imitálás megfelelőnek.
Pedagógiailag célirányos kölcsönhatásokra építsünk. Fontos a munkacsoportmodell osztályon belül is.
Iskolán belüli további lehetőségek: kézműves foglalkozások, sport, énekkar, környezetvédelmi-, informatikai szakkör, felzárkóztatók, tehetséggondozói projekt.
Egyéni foglalkozások, beszélgetések: elmaradásaikat pótolni, ha nem tud társaival együtt haladni.
Pszichoterápiai kezelés
1.8.4 A gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelemnek első és legfontosabb feladata, hogy betöltse a jelzőrendszer szerepét. Célunk, hogy a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat.
A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény minden pedagógusa közreműködik. Kiemelt szerepe van a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek, az iskolaorvosnak, a védőnőnek és a gondozónőnek, óvodapedagógusoknak, osztályfőnököknek.
Gyermek-és ifjúságvédelmi feladataink ellátásában együtt kell működnünk a területi gyermekjóléti szolgálatokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel.
1.8.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységben az elsőleges feladat a prevenció.
fel kell ismerni a gyermekek problémáit
fel kell tárni a problémák okait
részt kell venni a veszélyeztető okok megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
A szülőket, tanulókat az intézményegységekben minden tanév elején tájékoztatni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről.
39
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Figyelemmel kell kísérni:
a halmozottan hátrányos helyzetű
a hátrányos helyzetű
a veszélyeztetett tanulók körülményeit, tanulmányi előmenetelét, mulasztásait. Szükség esetén családlátogatást kell kezdeményezni
Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető anyagi támogatásokról (pl.: étkezési kedvezmények, tankönyvtámogatás stb.)
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén javasolni és segíteni kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó kérelmet.
Nagy figyelmet kell fordítani az:
egészség fejlesztésre
drog prevencióra
agresszió megelőzésére
Nevelőszülőnél „kihelyezett” állami gondozott gyermekek, tanulók és a magántanulók érdekében
közösségbe integrálással segítségnyújtás
hiányzás minimalizálása
osztálykövetelmények teljesítése
tartósan nevelésbe vett tanulók szüleivel és az Intézettel folyamatos kapcsolattartás
Tanulmányi területen: Fejlesztő program, képzés keretén belül felkészítjük a HHH-, a SNI gyermekek, tanulókat, speciális képzéssel haladhatnak tovább. Magatartásproblémák esetén: A problémák megoldásához külső szakember segítségét kérjük:
40
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Nevelés Tanácsadó
Gyermek-ideggondozó
Pszichológus
Szakértői vizsgálatok: rendellenességek, gyógytestnevelés, fogyatékossági szint megállapítása.
A szülőkkel felvesszük a kapcsolatot, törekszünk a folyamatos kapcsolattartásra, együttműködésre. Általában, e gyermekek szüleivel nehéz szót értenünk, ilyenkor segíthet a GYIV-vel, az iskola vezetőjével, osztályfőnökkel tett közös családlátogatás, konzultáció. A közösségre gyakorolt romboló hatásukat minimalizálni kell, a pedagógus rendszeres jelenlétével, a konfliktusok minél részletesebb feltárásával. Erősen romboló hatású a jelenlétük. Igen erős tolerancia szükséges nevelésükhöz. Prevenciós programok: Drog, Alkohol, Bűnmegelőzés. Szakemberek tartanak beszélgetéseket, előadásokat (védőnő, orvos, rendőr, gyógypedagógus). A szülőket is bevonjuk a rendezvényekbe, megpróbáljuk interaktívvá tenni. Az egészségnevelési programunk is segíti a prevenció hatékonyságát. Az osztályfőnöki és biológiai órák ismeretanyagában komplex módon történik a prevenció beépítése. Folyamatos tájékoztatás: jogok, kötelezettségek /Diákönkormányzat segítésével/. A hivatásos pedagógia csak szélsőséges helyzetekben, végső esetben kíván beleszólni a gyermek iskolán kívüli életébe. Az iskolának hatóságilag kell vállalni a veszélyeztetett gyermek védelmét, és tiszteletben kell tartani a szülő jogkörét.
41
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanuló és pedagógus együttműködésének további lehetőségei:
A diákönkormányzat képviselőinek részvétele a diákok többségét érintő változtatások előtt a tanári értekezleten, vagy vezetőségi értekezleten.
Iskolai diákfórum megszervezése.
A DÖK segítő tanár folyamatos kapcsolattartása az intézmény vezetőségévek, a diákok kéréseinek továbbítása.
Diákrendezvényeken pedagógusok aktív részvétele (farsang, DÖK nap, osztályrendezvények, kirándulás).
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni pl: Az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, a házirend elfogadása előtt.
1.10. Az intézményfejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei 1.10.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát a gyors és hatékony alkalmazkodásra. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció 42
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
1.11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11.1. A felvételi eljárás különös szabályai A tanulók felvétele, átvétele, mentesítése A tanulók felvételénél a Nemzeti Köznevelési törvény szerint kell eljárni, figyelve a HHH tanulók arányára. 50§. (1)” A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.” „Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal, települési önkormányzat által működtetett intézmény esetében az önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét.”(NKT.) „Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.” (Nkt.51.§)
43
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Az első osztályos tanulók felvételét az óvoda vezetője, szükség szerint a nevelési tanácsadó, vagy a pedagógiai szakszolgálat javasolja. A felvételt az iskola igazgatója dönti el. A magasabb évfolyamra érkező tanuló felvételét az igazgató dönti el. Amennyiben különbözeti vizsgára van szükség, megfelelő időt biztosítunk a felkészülésre. A művészeti iskolába minden tanszakon alkalmassági vizsga után válasszuk ki a növendékeket. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá válásról – a szülő írásbeli kérelme alapján – az osztályfőnök, vagy a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. Felmentésre az egyes tantárgyak tanulása és értékelése alól – megfelelő indok esetén – az igazgató adhat engedélyt.
1.12. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A Pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. Törvényi változások, fenntartói elvárások esetén kötelező módosítani. Egyéb esetben az alábbiak szerint járunk el. 1.12.1. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői szervezet, a szülői munkaközösség, az iskola fenntartója, tehet javaslatot, illetve törvény szabályozhatja. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a diákönkormányzat és a szülői tanács képviselői útján javasolhatják.
44
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve az Iskolaszék, SZMK, és a DÖK véleményét az igazgató hagyja jóvá. A többletköltségekről a fenntartó dönt, és jóváhagyásával válik a dokumentum érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 1.12.2. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az igazgatóhelyettesnél az iskola honlapján
45
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2. Az intézmény helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait a 2011/12. tanévtől a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) alapján határozzuk meg. A törvény 27.§ (11) szerint 2012. szeptember 1.-től a mindennapos testnevelés az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben szervezzük. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben alkalmazzuk. Az ÚJ NAT: A Nemzeti Alaptanterv (110/2012.(VI.4) Korm. rendelet) alapján készített EMMI által közzétett kerettantervek szerint elkészült helye tantervünk 2013-2014.-tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. NAT: a 2007-ben módosított az alapján felülvizsgált Kerettanterv – helyi tanterve szerint folyik az oktatás.
2.1 A választott kerettanterv megnevezése ÉVFOLYAM ALSÓ TAGOZAT
FELSŐ TAGOZAT
20132014.
ÚJ NAT
Köznev. törvény
NAT
NAT
ÚJ NAT
Köznev. törvény
NAT
NAT
20142015.
ÚJ NAT
ÚJ NAT
Köznev. törvény
NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
Köznev. törvény
NAT
20152016.
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
Köznev. törvény
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
Köznev. törvény
20162017.
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
ÚJ NAT
46
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.2 Óratervek Iskolánk óraterve tartalmazza: -
az egyes évfolyamok óratervét, kötelező óraszámokat, a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti szabadon tervezhető időkeret) az évfolyamok összes óraszámát,
Az iskolában alkalmazott óratervek kötelező és nem kötelező tanítási órákat tartalmaznak. A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják. A szabadon tervezhető időkeret terhére alsó tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret és az informatika tantárgyak a felső tagozaton pedig természetismeret, matematika, fizika, kémia, biológia és informatika tantárgyak óraszámát növeltük. Ezeken a tanórákon a tanult ismeretek elmélyítése, készségek, képességek fejlesztése történik. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
47
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.3 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai egyes évfolyamokon 1.évf.
2.évf
3.évf.
4.évf. 5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
Kötelező óra
23
23
23
24
26
25
28
28
Szabadon tervezhető órák
2
2
2
3
2
3
3
3
Tanórai rendelkezésre álló időkeret
25
25
25
27
28
28
31
31
3
5
5
5,5
4,5
A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (csoportbontás) Tantárgyi engedélyezett többletórakeret
2
2
2
2
3
3
4
4
Heti tanulói terhelhetőség óraszáma maximum
30
30
30
35
35
35
35
35
Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)
25
25
25
22
15
15
15,5
15,5
Az osztályok számára engedélyezett időkeret
52
52
52
55
51
51
56
56
Nkt.27. (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
1
1
1
1
1
1
1
1
48
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom
7
1
Köznev. törvény 8
8
8
NAT 8
8
Erkölcstan v. hit- és erkölcstan
1
1
5
5
5
4
7
2
2
4
4
1
1
1,5
2
2
4
1
Informatika Természetismeret
1
1
1
Ének - zene
2
2
1
Rajz
2
2
Technika és életvitel
1
Testnevelés
5 23
Összesen
7
2
1
1,5
0,5
1,5
1,5
0,5
2
1,5
0,5
2
1
0,5
1,5
1
0,5
1,5
1
0,5
1,5
1
1
1
2
1
1
2
1
1
2
5
5
5
3
3
3
25
22
24
20
22
22,5
2
2
3 2
1- 4. osztály
4
Választható
NAT
Német/ Angol Matematika
Kötelező tanóra
4. évfolyam
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
3. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
2.évfolyam
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2013-2014-es tanév
Tantárgyak
Kötelező tanóra
1. évfolyam
24,5 49
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német/ Angol Matematika Informatika Erkölcstan v. hit- és erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének zene Hon- és népismeret Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom ismeret, etika
4 2 3 4
1 1
1 2
1 1 1 1 5 1
Köznev. törvény 4 2 3 5 1 1 2
1 1 1 1 5 1
4 2,5 3 4 1
0,5
1,5
1 1 1 1 4,5
4 2,5 3 4,5 1
2
28
24,5
3 2 3 3 1,5
1
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
NAT
NAT 3 2 3 4 1,5
3 2 3 3 1,5
2 1,5 1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1 1 1
2 1,5 3 1 0,5
2 1 3 0,5
29,5
25
1
3 2 3 4 1,5
1,5
0,5
1 1,5
0,5 0,5 0,5 1
1,5 1,5 5 1
1,5 1 1,5 1 1 2 1 3
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 1
0,5
26
8. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
7. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
Kötelező tanóra
Tantárgyak
6.évfolyam
3,5
28
25
4,5
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 1
4,5
2 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 3 1 0,5
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2013-2014-es tanév 5-8. osztály
5. évfolyam
29,5 50
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom
7
1
Új NAT 8
7
1
Köznev. törvény 8
8
8
Erkölcstan v. hit- és erkölcstan
1
1
5
4
1
1
1
5
4
Összesen
Választható
7
2
2
4
4
1
1
1,5
2
2
4
1
Informatika Természetismeret
1
1
1
1
1,5
Ének - zene
2
2
2
2
1,5
0,5
2
1,5
0,5
2
Rajz
2
2
2
2
1
0,5
1,5
1
0,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
2
1
1
2
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
3
25
23
25
22
24
22,5
23
2
2
2
3 2
1- 4. osztály
4
NAT 7
Német/ Angol Matematika
Kötelező tanóra
4. évfolyam
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
3. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
2.évfolyam
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2014-2015-ös tanév
Tantárgyak
Kötelező tanóra
1. évfolyam
24,5
51
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német/ Angol Matematika Informatika Erkölcstan v. hit- és erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének zene Hon- és népismeret Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom ismeret, etika
4 2 3 4
1 1
1 2
1 1 1 1 5 1
Új NAT 4 2 3 5 1 1 2
1 1 1 1 5 1
4 2 3 3 1 1 2
0,5
2
0,5
2
28
4,5 2 3 5 1 1 2,5
1
1
1 1 5 1
1 1 5 1
25
3
3 2 3 3 1,5
1,5 1 1,5 1 1 2 1 5
1
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 1
28
27
4,5
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Köznev. törvény
0,5 26
8. évfolyam
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
7. évfolyam
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
Kötelező tanóra
Tantárgyak
6.évfolyam
NAT
3 2 3 4 1,5
3 2 3 3 1,5
2 1,5 1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1 1 1
2 1,5 5 1 0,5
2 1 3 0,5
31,5
25
1
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 1 4,5
3 2 3 4 1,5
2 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 3 1 0,5
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2014-2015-es tanév 5.-8. osztály
5. évfolyam
29,5
52
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom
7
1
Új NAT 8
7
1
Új NAT 8
6
1
7
Erkölcstan v. hit- és erkölcstan
1
1
5
4
1
1
1
5
4
1
1
1
Összesen
7
7
2
2
4
4
1
1
2
2
2
5 1
Informatika Természetismeret
1
1
1
1
1
Ének - zene
2
2
2
2
2
2
1,5
0,5
2
Rajz
2
2
2
2
2
2
1
0,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
2
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
25
23
25
22
25
24,5
23
2
2
1
3
5
2
1- 4. osztály
4
Választható
Köznev. törvény
Német/ Angol Matematika
Kötelező tanóra
4. évfolyam
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
3. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
2.évfolyam
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2015-2016-es tanév
Tantárgyak
Kötelező tanóra
1. évfolyam
26,5 53
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német/ Angol Matematika Informatika Erkölcstan v. hit- és erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének zene Hon- és népismeret Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember és társadalom ismeret, etika
4 2 3 4
1 1
1 2
1 1 1 1 5 1
Új NAT 4 2 3 5 1 1 2
1 1 1 1 5 1
4 2 3 3 1 1 2
0,5
2
0,5
Új NAT 4,5 2 3 5 1 1 2,5
3 2 3 3 1 1
1
1
2 2 1 1 1
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
0,5
1 0,5
0,5 0,5
Köznev. törvény 3,5 2 3 4 1,5 1
3 2 3 3 1,5
2 2 1,5 1,5 1
1,5 1,5 1 1 1
1 1 5 1
2 1 5
1
0,5 0,5 0,5 0,5
0,5 1
0,5
26
2
28
25
3
28
28
3
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
8. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
7. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
6.évfolyam
31
27
4,5
3 2 3 4 1,5
2 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 5 1 0,5
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2015-2016-es tanév 5-8. osztály
Tantárgyak
Kötelező tanóra
5. évfolyam
31,5 54
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom
7
1
Új NAT 8
7
1
Új NAT 8
6
1
Új NAT 7
6
1
2 4
1
Természetismeret
1
1
1
1
1
Ének - zene
2
2
2
2
Rajz
2
2
2
Technika és életvitel
1
1
Testnevelés
5
1
5
4
1
1
1
5
4
1
1
1
5
4
1
1
2 1
23
2
5 1
1
1
2
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
5
25
23
25
22
25
24
2
1
7
3
3
1- 4. osztály
Német/ Angol Matematika Erkölcstan v. hit- és erkölcstan Informatika
Összesen
Választható
Kötelező tanóra
4. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
3. évfolyam Összesen
Választható
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
2.évfolyam
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2016-2017-ös tanév
Tantárgyak
Kötelező tanóra
1. évfolyam
27
55
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Új NAT Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német/ Angol Matematika Informatika Erkölcstan v. hit- és erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének zene Hon- és népismeret Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki
4 2 3 4
1 1
1 2
1 1 1 1 5 1
26
2
Új NAT 4 2 3 5 1 1 2
4 2 3 3 1 1 2
0,5
2
0,5
4,5 2 3 5 1 1 2,5
3 2 3 3 1 1
1 1 1 1 5 1
1
1
1 1 5 1
1 1 5 1
1 1 5 1
28
25
28
28
0,5
1 0,5
0,5 0,5
3
Összesen
Szabadon tervezhető
Kötelező tanóra
Összesen
8. évfolyam
Új NAT
2 2 1 1 1
3
Szabadon tervezhető
Kötelező tanóra
7. évfolyam Összesen
Szabadon tervezhető
Kötelező tanóra
Összesen
Szabadon tervezhető
6.évfolyam
Új NAT 3,5 2 3 4 1,5 1
4 2 3 3 1 1
2 2 1,5 1,5 1
1 1 2 2 1
1 1 5 1
1
1
5 1
5 1
31
28
1 0,5
1 0,5
3
4 2 3 4 1,5 1 2 1,5 2 2 1
31
AZ ISKOLA TANTÁGYAI ÉS ÓRA SZÁMAI 2016-2017-es tanév 5-8. osztály
Tantárgyak
Kötelező tanóra
5. évfolyam
56
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat
A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelés-oktatási területeink illetve a helyi adottságaikat (szaktantermek férőhelye) figyelembe véve a következő tantárgyaknál alkalmazunk csoportbontást: -
angol nyelv 5-8 osztály; technika 5-8 osztály; informatika 4-8 osztály.
TANTÁRGY/ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
Angol nyelv Informatika Technika
1
5.
6.
7.
8.
3
3
3
3
1
1
1,5
1,5
1
1
1
Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési feladatait és követelményeit a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
2.3 A nem szakrendszerű nevelés-oktatás tapasztalatai A 2008-2010-es tanévek tapasztalatai a nem szakrendszerű oktatásról: A nem szakrendszerű oktatás 5-6. osztályos bevezetése, gyakorlatban való megszervezése után elemeztük az eredményeket (kompetenciamérés eredményei, tanulók tanulmányi munkája, tanulmányi eredményei), amelyek alapján a következőket állapítottuk meg:
57
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja -
A nem szakrendszerű oktatás csoportbontás nélkül, csak az osztályon belüli differenciálással nehezen oldható meg, nem hozta a várt eredményt.
-
A gyengébb tanulók esetében szükség volt – a tanítási órákon kívül – további korrepetálásra, felzárkóztatásra.
-
A nem szakrendszerű oktatással járó lassúbb haladási ütem a jobb tanulókat nem motiválta.
-
A nem szakrendszerű órák „osztályozásmentessége” a gyerekek teljesítményét visszavetette, hiszen a 4. osztály végén már osztályzatot kaptak.
-
Az 5-6. osztályos tanulók kompetenciafejlesztése a szakrendszerű órákon is ugyanilyen hatékonysággal megoldható differenciált óraszervezéssel, amelyet kiegészít a tanórán kívüli fejlesztés és korrepetálás.
Összegezve a tapasztalatokat úgy döntöttünk, hogy élve az Oktatási Törvényi módosítása által adott lehetőséggel (2010. évi LXXI. törvény), a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. osztályban a 2011-2012-es tanévtől, felmenő rendszerben, megszüntetjük. A nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése: A megszüntetés folyamata: -
A 2011/2012-es tanévben, az 5-6. osztályban az előző két tanévhez hasonlóan nem szakrendszerű oktatás folyik heti 5,5 órában.
-
Átmeneti évként, a 2012/2013-es tanévben, csak a 6. évfolyamon folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást.
-
A 2013/2014-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás a felső tagozaton megszűnik.
A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél ügyelnünk kell arra, hogy nem maradhat el: A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése. A jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása. Ennek módjai: A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán. Differenciált óraszervezés. Korrepetálás. Fejlesztő pedagógusok foglalkozásain egyéni fejlesztés. Tanulmányi versenyek. 58
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Az ötödik osztályba lépés előkészítése.
2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre, adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra; alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; segítse a megértés, az önellenőrzés képességének fejlesztését; jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; tetszetős, tartós kivitelű legyen; ára legyen mérsékelt. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik. Ingyenes tankönyvellátásra való jogosult a helyi tankönyvellátás rendjét az SZMSZ tartalmazza
2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1 Tanulás- tanulásirányítás Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák meghatározott rendszerébe rendezték azokat a képességeket, tudásokat, amelyek az iskolai műveltség tartalmának irányadói.
59
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását. Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve a mindennapok problémáinak megoldására. Természettudományos kompetencia E kompetencia magába foglalja az emberi tevékenység, okozta változások megértését, a fenntartható fejlődés formálásáért való felelősséget. Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használata. A hatékony, önálló tanulás Az egyén képes kitartóan tanulni, idővel és információval hatékonyan gazdálkodni. Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Segíti az egyént a mindennapi életben a kínálkozó lehetőségek megragadására.
60
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Célunk: A tanulás és az együttműködés minél nagyobb szerepet töltsön be a gyerekek életében, különböző tanulási tevékenységekkel fejlesztjük az önálló tanulást egyéni és csoportos szinten egyaránt. Feladatunk: - Olyan szemlélet kialakítása, hogy a tanulás, a tudás értéket jelentsen a tanulók számára. - A szellemi munka és a szellemi értékek megbecsülése is fontos legyen. E feladatok megvalósítása iskolánk valamennyi pedagógusának folyamatos feladata. Iskolánk tehát támogatja, és teret biztosít olyan gyermekközpontú tanulásszervezési formának is, amelynek alapja a team munkára épülő kooperatív tanulás.
2.5.2. A tanulás megszerettetése Célunk: -
A tanulás megszerettetése, a pozitív viszony kialakítása az ismeretszerzéssel kapcsolatban.
-
A tanulás sikere nagymértékben függ az anyanyelv elsajátításának szintjétől. Ezért kiemelten kezeljük az anyanyelv oktatásának valamennyi területét, különösképpen a szövegértés fontosságát és a kommunikációs képesség fejlesztését. Az anyanyelv szóbeli és írásbeli használatának (a helyesírás készségének) olyan szintű elsajátíttatása, amely jól működő eszköze, és nem akadálya a tantárgyak megértésének. - A tantárgyi ismeretszerzés gazdag tanulási források révén valósuljon meg. A tankönyv mellett egyéb taneszköz felhasználása is elengedhetetlen.
-
A célra orientált fejlesztés, műveltségi területekhez igazodó legyen a tanulási tevékenység megszervezésének alapja.
-
A fejlesztés legyen a műveltségi területekhez igazodó, tanulási tevékenység megszervezésének alapja.
-
Változatossá kell tennünk a tanítás szervezeti formáit, előtérbe helyezve (a frontális osztálymunka helyett) a páros és csoportmunkát, kooperatív technikákat
-
A tanulási-önművelési kultúra fejlesztését szolgálja könyvtárunk gazdag kínálata. 61
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja -
A tanulók, szülők megismertetése a tantervi követelményekkel azért, hogy tudják, miért fontos a megtanulandó anyag, s melyek az eredményes tanulás normái és feltételei.
A tanuláshoz való viszonyulás jelentős formáló tényezője a differenciálás • a feladat minőségében, • a feladat mennyiségében, • a segítés módjába, • a tanítás-tanulás módszereinek megválasztásában.
2.6. A tanulási motívumok fejlesztése Az értelmi nevelés nem lehetséges a tanulók motivációjának erősítése nélkül. Ezért vállaljuk a motivációs rendszerünk fejlesztését; - az érdeklődés felkeltése, kiszélesítése, - az elsajátítandó tananyag megfelelő kiválasztása, - a tanulmányi karriertervek kidolgozása (tanulmányi versenyekre felkészítés), - a tanórákon alkalmazott módszerek tudatos tervezése, - a megismerési vágy felkeltése és a felfedezés örömének átélése, - a játék megszerettetése és az alkotásvágy felkeltése, - a cselekvés, aktív részvétel a tanulás bármely fázisában, - a siker utáni vágy felkeltése és a hozzátartozó pozitív érzelmek kialakítása, - a példaképek, eszményképek nevelő hatásának kiaknázása. 2.6.1. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza (1-2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyerekben megőrzi és továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás 62
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja tevékenységeibe a játékosság elvének szem előtt tartásával. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, ugyanakkor fogékonnyá teszi a környezete megismerésére, a társas kapcsolatok, később a társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ugyancsak a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épít az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (3-4. évfolyam). Motivált tanulási tevékenység során fejleszti a gyermekben a felelősségtudatot, a munkafegyelmet, növeli a kitartását, s egyben gazdagítja érzelemvilágát. Mintákat ad az ismeretszerzés lehetőségeire, a feladat- és problémamegoldó képesség fejlesztésével lerakja a tanulási szokások alapjait, meg- ismerteti a tanulási stratégiák elemi szintjével. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, a terhelés igazodik a tanulók képességéhez, lehetővé teszi gyermekek felzárkóztatását, a hátrány akár a gyermek szociáliskulturális környezetéből, akár eltérő ütemű éréséből fakad. A 4. évfolyam végére már meghatározóak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre va1ó törekvés áll. Ennek során a kisiskolás megismeri szűkebb és tágabb környezetének erkölcsi értékeit, olyan humánus magatartásmintákkal, szokásokkal szembesü1, amelyek formálják jellemét, ezáltal elősegítik a személyiségének érését. 2.6.2 Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam), és fejlesztő (7-8.. évfolyam) szakasza szervesen folytatja az előző két szakasza bevezető szakasza (1-2. évfolyam) és a kezdő szakasza (3-4. évfolyam) nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. A hagyományos felső évfolyam két szakaszra bontása figyelembe veszi a 10-12 éves és a 13-14 éves tanulók gondo1kodásának különbözőségét. Az előbbi korosztály gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az 5-6. évfolyamon az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A serdülőkor kezdetétől, a 7-8. évfolyamon viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az alapozó és fejlesztő szakasz az együtt nevelt, különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, és kultúrájú gyerekeket egyéni képességüknek, érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a to63
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja vábbi tanulásra, sőt az élethosszig tartó tanulásra. Azokat a képességeket és készségeket fejleszti bennük, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, akaratát, empátiáját és szolidaritás. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret A tanulók számára olyan motiváló tanulási környezetet kell biztosítani, amely a személyiség fejlődését úgy segíti elő, hogy közben önmagukat is megismerik. A tanulási tartalmak elsajátítása során a gyermekek maguk is aktív részesei legyenek ennek a folyamatnak. Képessé kell tenni őket az értékek megnevezésére és azonosítására. A tanulók énképének és önismeretének gazdagodásához olyan tanulási környezet szükséges, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok iránti érzékenységüket, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Ahhoz, hogy énképükbe tudják integrálni az újabb és újabb ismereteket, érezniük kell, hogy egyre kompetensebbek saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pedagógusoknak törekedniük kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a gyerekek megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit. Meg kell ismerniük kiemelkedő magyar történelmi személyeket, tudósokat, művészeket stb. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességét. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a család, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Alapozzuk meg a tanulókban a nemzettudatot, mélyítsük el bennük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet. Ugyanakkor ismerjék meg a hazánkban és a szomszédságunkban élő más né64
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja pek, nép- csoportok értékeit, becsüljék elért eredményeiket. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományaink feltárására, ápolására. Törekednünk kell arra, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a természeti és a társadalmi környezettel. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a család, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az a1apfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában is megértik a gyermekek, hogy a magyarság tágabb hazája Európa. Ismerjenek meg körülöttünk élő népeket, olvassanak, halljanak eltérő szokásaikról, életmódjukról, kulturális értékeikről. Ezáltal kialakul bennük a másság elfogadása, a másság iránti tisztelet. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként s majdan felnőttként is tudjanak élni az Európai Unió adta lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká, de legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, s az ezek megoldására kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjen érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének alapvető feladata formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.
65
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása, annak érdekében, hogy felnőttként képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, a környezetmegóvására, ezáltal elősegítik nemcsak az élő természet fennmaradását, hanem társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Különösen gondot kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Érzékennyé kell tenni őket a környezetük állapota iránt. Így lesznek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. Be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába, ezáltal alakul ki bennük a természet iránti tisztelet és felelősség. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy felismerjék és megőrizzék a környezet sajátosságait, minőségi változásait, a környezet természeti és ember alkotta értékeit. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapu1ó környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanu1ók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Tanulás tanítása A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulási stratégiák megválasztásában a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A 6-10 éves gyermekek első sorban tapasztalati úton szerzik ismereteiket, biztosítani kell számukra a
66
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja felfedezés lehetőségét, a kreativitás fejlesztését. Fejlődésüket folyamatosan nyomon kell követni, és alkalmazandó számukra a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A tanulás elengedhetetlen feltétele a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek és készségek elsajátítása. Az iskola valamennyi nevelőjének feladata, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését saját szaktárgyainak témái iránt, útba igazítsa őket a téma szerkezetével, elsajátításával kapcsolatban, tanítsa tanulni a gyerekeket. A tanulás elengedhetetlen feltétele az olvasási képesség megfelelő szintjének elérése, valamint az eredményes tanulás módszereinek technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása, mely a következőket fog1alja magában: l. az alapképességek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése), 2. az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, 3. az egyéne szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, 4. a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka, 5. az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, 6. a gondolkodási kultúra művelése, 7. az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, 8. az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit - mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával. A tanulók ismerjék meg a könyvtárban való keresés módját, a keresést, támogató eszközöket, főbb dokumentumfajtákat. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének és átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és elektronikus oktatási segédanyagok használata. Testi-lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálni. Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását kell segítenie, amelyek javítják a gyerekek egészségi állapotát. Igyekezni kell kielégí67
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja teni a gyermekek mozgásigényét, fejleszteni a mozgás- kultúrájukat, ritmusérzéküket, hallásukat. A tanulók ismerjék meg az egészséges életmód alapvető összetevőit, szokásait. Az iskola személyi és tárgyi feltételével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek javítják a gyerekek és a fiatalok egészségi állapotát. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A gyerekeket fel kell készíteni arra, hogy önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozzanak. Elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Ismerjék meg a környezet - otthon, iskola, közlekedés stb. leggyakoribb egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen serdülőkorban - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízis- helyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás. Figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra, történő felkészítésre. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: - az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, - a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése, - a lehetőségek és a valóság, a vágyak és realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülhetnek.
68
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Az iskolának - a tanulók életkorának megfelelően, a lehetőségekhez igazodva - a lehető legszélesebb képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan lehetőségeket kell biztosítani a tanulóknak, amelyekben kipróbálhatják képességeiket, adottságaikat. A pályaorientáció hosszabb folyamat során valósulhat meg, amelyben a tanórai és az iskolán kívüli tevékenységeket összehangolják. A pályaorientáció során a kulcskompetenciák közül kiemelt szerepet kap a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége. A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a tanulók társadalmi beilleszkedéséhez és az együttéléshez. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. A társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztésekor a jogaikat érvényesítő, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése folyik. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal az öntudatos fogyasztói magatartással, versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és munkaképesség szoros összefüggésben az ún. cselekvési, kompetenciák fejlesztésével. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség feltételezi az egyénnek, közösségeinek világban elfoglalt helyének a tudatosítását a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, és a kulturális életben való részvétel. Gazdasági nevelés A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. 69
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei –és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
2.7 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Oktatásunk főbb céljai: - tehetségek felfedezése és gondozása - gyengébb tanulók felzárkóztatása - szellemi terhelés kompenzálása - a mozgás, a sport váljék az örömszerzés forrásává, a tanulók életének szerves részévé, elősegítve az egészséges felnőtté válást. Ezen célok elérése érdekében a testnevelés tantárgy óraszámai iskolánkban az előírtnak megfelelő. A testnevelés tantárgy óraszámai heti 3-5 óra. Az 6-8. osztályig a tanórákon három testnevelés oktatása folyik, melyet délutáni sportfoglalkozásokkal egészítünk ki. Iskolánkban 1 testnevelés szakos tanár dolgozik. Az órák beosztását a tanév elején készítjük el. A tananyag függvényében udvari órákat is tartunk.
70
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A szabadtéri helyszín választási joga mindenkor a soros tornatermi tanulócsoporté. A testnevelők naponta folyamatosan egyeztetnek egymás között. Délután tanulóink szabadon választhatnak sportfoglalkozásainkból: labdarúgás, kézilabda, röplabda, floorball, labdás ügyességi játékok, asztalitenisz. A délutáni sportfoglalkozások jó helyszínei a felzárkóztatásnak, gyakorlásnak, játéknak éppúgy, mint az egészséges testi fejlesztésnek. Ezek az órák egy-egy sportág elmélyültebb ismeretét és elsajátítását, valamint a tehetségesek versenyre való felkészítését is biztosítják. A legtehetségesebbeket szakági egyesületbe irányítjuk. A délutáni sportfoglalkozások heti rendjét szeptemberben a testnevelők állítják össze, és ők választják meg a sportfoglalkozások helyszínét is. Ápoljuk hagyományainkat is. Minden tanévben szervezünk tanulóink részére iskolai háziversenyeket: a teremfoci tornát, a Szihafut futóversenyt, játékos sportversenyeket. Minden évben részt veszünk a körzeti Kisrendőr vetélkedőn. A délelőtti és délutáni órákról és a helyszínekről összefoglaló táblázat készül és ez megtalálható a tanév folyamán a tanáriban, a faliújságon és a tornatermeknél.
2.8.A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Intézményünk oktatási feladatának ellátásánál a kötelező tanórai, a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokkal együttesen kell számolnunk. Az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák maximális kihasználásával kell megoldani. Biztosítjuk a csoportbontásokat - idegen nyelv, informatika és technika tantárgyakból. Lehetőséget adnunk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására (magyar, matematika, idegen nyelv korrepetálás). A tanórán kívüli foglalkozások egyik része a tehetséggondozást, a továbbtanulásra felkészülést szolgálja. Másik része az iskolai ünnepségek, műsorok, rendezvények színvonalas megtartása céljából szerveződik (énekkar, szakkörök). A foglalkozások, bizonyos része a tanulók sportolását szolgálja. Tanórán kívülifoglalkozások: A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 71
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van a visszajelzésre, a megerősítésre. Tudnunk kell, hogy mit, hogyan csináltunk, mit kell megtartanunk, mi az, amin változtatni kell, milyen a hogyan tovább. Ehhez szükség van értékelésre, ellenőrzésre. "Az értékelés nem más, mint visszajelzés az eredmények, felöl a célok felé. " (Báthory Zoltán) Az értékelés magában foglalja az ellenőrzést is. Az ellenőrzés és az értékelés közös vonása a kritikai szerep. Az értékelés dinamikus, míg az ellenőrzés statikus jellegű. Értékelni kell: - a tanulót, pedagógust és az intézményt 2.9.1 Osztályozás: Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles / 5 /, jó /4/, közepes / 3 /, elégséges / 2 /, elégtelen /1/. Ez az értékelési forma a 2. évfolyam év végétől- 8. évfolyamig történik. Az egyes fokozatok tartalmát tantárgyaktól függetlenül az alábbiak szerint határozzuk meg. Jeles (5) érdemjegyet ill. osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai (tanórai) közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést mutat. Otthon feladatát állandóan, és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi. Az osztályban már feldolgozott tananyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és helyes magyarsággal számot tud adni, annak helye és önálló alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása társaira jótékony hatású. Amennyiben a tanuló osztályzata mindkét félévben valamennyi érdemjegye jeles, a tanuló szaktárgyi dicséretben részesülhet. Jó (4) érdemjegyet ill. osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában érdeklődéssel és figyelemmel vesz részt, otthoni feladatait általában segítség nélkül jól elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejezőképességében csak kisebb hiány fordul elő, de tanulmányi kötelezettségeinek teljesítéséről kellő bizonyítékot nyújt.
72
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Közepes (3) érdemjegyet ill. osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni feladatait nagyobbrészt önállóan elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban vagy írásban kisebb hiányokkal, tévedésekkel vagy pontatlanságokkal számot tud adni és azt segítséggel, alkalmazni is tudja, kifejezőkészségében időnként nehézségei mutatkoznak, amelyeket azonban kötelességtudóan megpróbál kijavítani. Elégséges (2) érdemjegyet ill. osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges elemeiben elvégzi, a már feldolgozott tananyag legfontosabb részeiről szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak eredménye pedig legalább felerészt elégséges. Elégtelen (1) minősítést kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában passzív, otthoni feladatai nem vagy csak hanyagul végzi el, a feldolgozott tananyag lényeges részeiből szóban és írásban sem tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye, pedig túlnyomórészt elégtelen. Az érdemjegyeket az osztálynaplóba és tanuló tájékoztató füzetébe (ellenőrző könyvbe) be kell írni. A témazáró dolgozatokat piros színnel, minden más érdemjegyet kék színnel írunk a naplóba. A félév során az érdemjegyek száma eggyel több legyen, mint a tantárgy heti óraszáma. Heti egyórás tantárgynál is minimum három érdemjegy legyen. A félévi és év végi minősítés - osztályozás – megállapítása a következő: • • •
Az érdemjegyek alapján számtani átlagot határozunk meg. A témazáró dolgozatok eredményeit súlyozottan, két érdemjegyként vesszük figyelembe. Ha a számított átlag több mint öt tizeddel tér el az egésztől, akkor felfelé kerekítünk
A záró osztályzatnak tükröznie kell a tanuló évközi szerepléseit. Értékelni kell az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. Az értékelések rögzítésére az országosan alkalmazott tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet, osztályozó naplót, bizonyítványt használjuk. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak „jeles" osztályzatai mellet magatartása és szorgalma is példás, a nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséreteket az ellenőrzőkben, naplókban, anyakönyvekben, bizonyítványokban is dokumentálni kell.
73
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 2.9.2 Írásbeli feladatok értékelése - A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. - Első osztály félévétől második osztály félévéig félévkor és év végén szöveges értékelést készítünk a tanulók teljesítményéről, munkavégzéséről tantárgyi képességének fejlődéséről a minden tantárgyból Tanév közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat iratunk melyeket százalékosan értékelünk. -
A magatartást és szorgalmat az iskolánk által kidolgozott szempontsor alapján értékeljük.
-
Az évközi értékeléseket a gyerekeknek a félévit és az év végit a szülőknek címezzük.
A félévi és év végi minősítés az első évfolyamon félévkor és évvégén, illetve a 2. évfolyam félévkor a törvény alapján történik: - Kiválóan teljesített - Jól teljesített - Megfelelően teljesített - Felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést, kap, a szülő bevonásával kell értékelnünk a tanuló teljesítményét. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükségek intézkedésekre. Egyéni fejlesztési tervet kell kidolgozni. 2.9.3 Iskolai írásbeli beszámolás formái, rendje, korlátai Az írásbeli értékelés vizsgálja (megismerjük, elemezzük) a teljesítményt, regisztrálja a fejlődést. Diagnosztizáló, formatív és összegző, szummatív mérést a készségtárgyakon kívül minden tantárgyból végzünk. Az iskolavezetés a szaktanárokkal, és osztályfőnökökkel osztályokra, és szaktárgyakra lebontva egyezteti az írásbeli felmérők témáját, és időpontját, a törvény által előírtak szerint, figyelembe véve a tanulók terhelhetőségét. Az egyeztetés ütemterve lebontva írásban a pedagógusok munkatervének része.
74
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
A tanév elején: diagnosztizáló (helyzetfeltáró) - felmérést végzünk feladatlapon - a tanulók meglévő tudására vagyunk kíváncsiak és arra, mire építhetünk, milyen hiányosságokat kell pótolnunk, hogyan szervezzük meg az ismétlést. Ezt a felmérést nem osztályozzuk. A tanév során: - egy-egy témakör lezárása végén formatív felmérést iratunk, A-B egymással ekvivalens feladatlap változaton. Ezeket százalékosan értékeljük: 100% - 90% jeles vagy kiváló (5) 89% - 76% jó (4) 75% - 51% közepes vagy megfelelő (3) 50% - 31% elégséges (2) 30% - 0% elégtelen vagy nem megfelelő ill. felzárkóztatásra szorul (1) Félévkor és évvégén: összegző, szummatív mérést végzünk feladatlapok segítségével. Az egy évfolyamra járók azonos feladatokat oldanak meg. A feladatsorokat vagy a pedagógusok állítják össze, vagy központi feladatlapokat használnak. A füzetek, munkafüzetek vezetését a pedagógusok folyamatosan értékelik. Alsós évfolyamon napi egy témazáró-felmérő íratható, felsős okon egy, legfeljebb kettő. Májusban: az aktuális évfolyamok részt vesznek az Országos Kompetencia Mérésén. A napi beszámoltatás formái: -
írásbeli házi feladatok rendszeres ellenőrzése, javítása, szóbeli házi feladatokból a felkészülés ellenőrzése feleltetés során, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, képességeit, leterheltségét,
75
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 2.9.4 Szóbeli értékelés: A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló és motiváló. Többféle módon jelenhet meg: - A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő szinte minden pillanatban megjelenő megnyilvánulások. - A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres szóbeli értékelés. - A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel. A személyes szóbeli értékelés munkánk minden percében folyamatos.
2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
76
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.
2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesí-tette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. - 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az " elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2. - 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől függően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy osztály ismétlésre kötelezi. Ha a tanuló a 2 - 8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a tantestület osztályozó vizsgára kötelezheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat meg- állapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott magántanuló volt. Az 1 évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: - 1 - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, - környezetismeret - 5-6. évfolyam: 77
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret - 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz
2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, - az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - a szóbeli és írásbeli házi feladatok, mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A fokozatosság elvét kell alkalmazni. 1 – 2.évfolyam: tanulási idő (gyakorlással együtt) 30 perc 3 – 4.évfolyam: 45 – 60 perc 5 – 6.évfolyam: 60 – 120 perc 7 – 8. évfolyam 120 – 150 perc - a szóbeli és írásbeli házi feladatokat a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan kell feladni (tanulási nehézségek figyelembevétele). A tanulók kommunikációs, narratív és problémamegoldó képességének fejlesztése érdekében a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya a szóbeliség dominanciáját erősítse. A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes tanóráját, valamint a tanulásra fordítható időkeret arányos megosztását a tantárgyak között.
78
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Csoportbontás
TANTÁRGY/ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
Angol nyelv
Informatika
1
Technika
5.
6.
7.
8.
3
3
3
3
1
1
1,5
1,5
1
1
1
Tanórán kívülifoglalkozások: A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll:
79
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erő-állóképességének mérése
hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erőállóképességének mérése
fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése
12 perces futás: az aerob, hosszú távú futó-állóképesség műszerek nélküli mérése (méterben)
A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge” – gyenge- kifogásolható- közepes- jó, kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés, illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján, nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését. Az évente kapott eredményeket a bizonyítványba mellékelve a szülők tudomására hozzuk.
80
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei „Óriási munka, amely a Föld népeinek egészségre szoktatásában vár a tudományra.” /Németh László/ Lehetőségek, célok, és feladatok a tanulók egészségnevelésében Az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés minden gyermekkel foglalkozó intézmény alapvető feladata. Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. A NAT / 13. 0./ a következőket írja elő: „Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges, testi, lelki és szociális fejlődését.”
2.15.1 Az egészséges életmódra nevelés konkrét céljai: Célunk: A pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Feladatunk az egészséges életmódra nevelés épüljön be az egész napos foglalkozás valamenynyi területébe, fejlesztési elképzelésébe. Az egészséges fejlődéshez szüksége feltételek és tevékenységek biztosítása. A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartatása. Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Nélkülözhetetlen egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Biztosítjuk, gyerekeink minél több időt szabad levegőn töltsenek, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. Fontos figyelmet fordítanunk ezért a helyes napi és heti rend kialakítására. Egészségnevelési követelmények:
Személyi és környezet higiéniára nevelés.
Egészséges táplálkozásra nevelés /korszerű táplálkozás, a táplálkozás napi és évszakos ritmusa, megfelelő étkezési szokások kialakítása, étkezés higiéniája, esztétikája, társas jellege, eltérő táplálkozási sajátosságokra nevelés/.
81
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése.
Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása.
Beteggondozásra, a gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. Szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés. Egészségnevelési feladataink témakörei A testnevelés és a sport szerepe Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Feladata: Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. Sportköreinkben elsősorban labdajátékokra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek a közös sikerélmény megszerzésének. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk sportegyesületi tagságukat.
Rendszeresen munkával elősegíteni a fizikai erőgyarapodást és az ellenálló képesség fejlődését.
A gyermekek napirendjébe beépülve növelje edzettségük szintjét, és a teljesítőképességüket. Kirándulási - és sportolási alkalmak számának emelésével lehetőség teremtése a mozgás örömének átélésére. A sikeres teljesítmény eléréséhez tegye próbára akaraterejüket, így fejlessze kitartásukat. Színesítse a gyermekek mozgáskultúráját. A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, irántuk a gyermeki érdeklődés felkeltése, cselekvésre ösztönzés. Az egészségnevelési témák részletes kifejtése évfolyamonként 1. Személyi higiéniára nevelés 1 -2. osztály: 82
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Tisztálkodás, a kézmosás, rendszeres fogmosás, helyes testtartás kialakítása. 2. osztály: Igény a mozgásra, az elemi higiénés szokások, megismertetése az öltözködés és napirend elemi ismeretei; a ruházat tisztántartása, a zsebkendő használata. 3. osztály: A higiénés szokások szükségességének belátása, együttműködés a szokásalakításban; a mozgás egészségmegőrző, élettani és mentális hatásának ismerete; a betegségmegelőző beál1ítádás erősödése. Az egészségmegőrzés jelentőségének felismerése; a károsító hatások elutasítása; teendők megszervezése betegség észlelésekor és baleset esetén. 4. osztály: Alakuljon ki a ruházat tisztán tal1ásának igénye. Legyen képes az időjárásnak, évszaknak, napszaknak és az alka1omnak megfelelően öltözködni. Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismerése és gyakorlása; a gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályai. A káros élvezeti szerek /nikotin, alkohol, drogok/ veszélyes fogyasztásának következményei. Tapasztalatok gyűjtése az élőlényeket károsító hatásokról. Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele szükség esetén /fogorvos/. 2. Egészséges táplálkozásra nevelés 1. osztály: Az egészséges táplálkozás ismerete; a napi ötszöri étkezés fontosságának ismerete. A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés és az étkezések rendjének ismerete. 2. osztály: A háztartási eszközök ismerete és rendeltetése; az asztal ízléses terítése. Egyszerű ajándékok készítése és ízléses becsomagolása. A vásárlással kapcsolatos elemi fogalmak /piac, bolt, adásvétel/, a pénz szerepe. A helyes és helytelen étkezési szokások ismerete. 3. osztály: Házimunkák /háztartási tennivalók - takarítás, edénymosogatás, munkamegosztás, bevásárlás, szellőztetés, a háztartási munkát könnyítő gépek, eszközök használata/. A háztartási gépek, okozta gyermekbalesetek forrásai, megelőzésük. 4. osztály: A legfontosabb táplálékok, az egészséges napi táplálkozás fontosságának ismerete.
83
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Gyakorlottság egyszerű háztartási munkák elvégzésében; felelősségtudat a rendszeres, napi feladatok ellátásában; a munkaeszközök balesetmentes, rendeltetésszerű használata; ismerje meg az ember számára nélkü1özhetetlen és egészséges életmódot, biztosító tápanyagokat. Gyűjtsön tapasztalatokat felhasználásukról. Egészséges mozgásfejlődés Célja: Olyan elemi mozgások és játékok tanítása, gyakorlása, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak a tanulóknak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez az egészséges életmód megszeretéséhez. Fejleszteni, összerendezni mozgásukat, térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igénye. Baleset megelőzés Biztonságos átkelés az úttesten; gyalogos és tömegközlekedési szabályok alkalmazása és ismerete; jelzőtáblák ismerete; kerékpározás szabályai; útburkolati jelek ismerete. Gyermekbalesetek megelőzése játék és szabadidőben; a háztartási gyermekbalesetek forrásai és megelőzésük. Érzékszervek védelme /szemüveg, hallókészülék/. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére a közlekedésben: 1. osztály: A gyalogos közlekedés szabályai /gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, úttest, jelzőlámpa, zebra, parkoló járművek/. A járművekkel való közlekedés szabályai. 2. osztály: A jelzőtáblák jelentései; biztonságos közlekedés; a gyalogosközlekedés szabályainak alkalmazása. Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. Tudja önállóan használni a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat. 3. osztály: A biztonságos gyalogosközlekedést elősegítő közúti létesítmények /alul- és felüljárók, láncés csőkorlátok/. Fényjelző készülékek jelzései. A kerékpárokra vonatkozó szabályok, jelzőlámpák, útburkolati jelek, jelzések. 4. osztály: A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzései; a kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete és alkalmazása.
84
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Egészséges lelki fejlődés 1 -4. osztályig növekvő mértékben életkori sajátosságoknak megfelelően - Helyünk a világban - Békében egymással - Együtt élünk - Kötelességeink - az erkölcsi parancsok - Aki szeret, az szeretetre méltó témakörökben. 5. évfolyam Életmód és az egészség Óracímek 2.15.2. Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Az óra központi témája annak megértetése a gyerekekkel, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy mit is jelent az egészség, valamint egészségesnek lenni. Másképp vélekedhetnek erről a kérdésről a különböző szakmák képviselői (pl. az egészségügyi dolgozók), a fiatalok, az idősek vagy akár a mozgássérült emberek. A gyerekekhez el kell, hogy jusson, hogy az egészség nem csupán valamilyen betegség hiányát jelenti, tehát a fizikai egészséget, hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot, valamint szociális jóllétet is. Mindez magában rejti azt, hogy egészségesek többféleképpen is lehetünk. Az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy átgondolják, mi teszi őket és általában az embereket egészségessé, mit tehetnek saját maguk az egészségükért, valamint ki segíthet abban, hogy egészségesek maradjanak. Ajánlott órai tevékenység: Egészségpiac 2. Mi is az, az életmód? Az óra fő témája annak átgondolása a gyerekekkel, hogy mit is értünk életmód alatt. Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és, egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Az óra során a gye-
85
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja rekek végiggondolhatják, hogyan is él az ő családjuk, milyen az életmódjuk, van-e különbség egyes családtagjaik életmódja között. Mindezt megoszthatják osztálytársaikkal, ami lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzék az egyes családok közötti különbségeket és hasonlóságokat. 3. Mitől egészséges-az én életmódom? Kutatások bizonyítják, hogy a jó egészségi állapot, valamint. az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, melyek valójában egyénre szabottak is. Az egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Ugyanis változhat az életmód az életkor előrehaladtával, az orvosi ismeretek bővülésével vagy új kockázati tényezők megjelenésével. Az emberek társadalmi hovatartozásuk, szokásaik, vallásuk, de testi adottságaik alapján is különböző életmódokat élnek, amelyek közül mind lehet egészségesek. Nem mondhatjuk, hogy csak egy járható út van, csak egyfajta egészséges életmód létezik, pontosabb, ha bevezetjük az egészséges életmódok fogalmát. A gyerekekkel meg kell értetni ezeket, az egyéni különbségeket, valamint azt hogy „mindenkinek vannak gazdálkodható lehetőségei”, mivel mindenkinek az életmódjában vannak olyan elemek, melyek egészségesek, és bizonyos fokú változtatásra is mindenki képes. 4. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. A gyerekek egyheti étrendjük megírásával alkalmat kapnak arra, hogy áttekintsék, hogyan táplálkoznak, és melyek családjuk étkezési szokásainak jellegzetességei. Lehetőségük nyílik arra is, hogy összevethessék saját családjuk szokásait más családokéival. Fontos kiemelni a tanulók számára azt, hogy az egészséges táplálkozás valójában a megfelelő egyensúlyon alapul. Bevezethetjük az órán az egészséges és a kevésbé egészséges ételek fogalmát, kerülve az egészségtelen szót. Beszélgethetünk a különböző tápanyagokról, a túlzott zsír-, cukor-, illetve só fogyasztásról, valamint hogy a gyerekek mennyit fogyasztanak ezekből. El kell fogadtatni a gyerekekkel, hogy végső soron ők felelősek a tápláléknak a kiválasztásáért, amely a szervezetükbe kerül. hangsúlyozni kell, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy étkezésüket teljes mértékben megváltoztassák, hanem azt, hogy tudatosságra próbáljanak törekedni táplálékuk megválasztásában.
86
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 5. Életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Ugyanakkor az erős érzelmi hatások (pl izgalom, idegesség, kétségbeesés, fenyegetettség) viselkedésmódunk alakulását befolyásolhatják, gyakran okozhatnak különféle baleseteket is, azáltal, hogy elnyomják a tudást, ~ tapasztalatot, az előzőleg már jól begyakorolt készségeket és akár azokat a szabályokat is, amelyeknek korábban engedelmeskedtek. 6. Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben, itt azonban azok kerülnek az óra középpontjába, melyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. Az óra központi témája azok az életmóddal, kapcsolatos veszélyes anyagok, amelyek szerepet játszanak saját életükben, vagy amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Fontos, hogy az óra lehetőséget adjon annak áttekintésére is, hogy a gyerekek milyen társadalmi helyzetekben kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a illegális vagy tiltott - anyagokkal, és mely helyzetekben kínálhatják meg őket velük. Tudatosítani kell a gyerekekben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos döntéseik hatását is későbbi életükre. 7. Az életmód és a kapcsolatok Az óra legfontosabb feladata annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk jellemzője. Ezen az órán arról esik szó, hogy milyen típusú kapcsolataink lehetnek, miként formálódnak ezek a kapcsolatok, valamint milyen hatással vannak ezek hétköznapjainkra. Az óra lehetőséget ad
87
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja arra, hogy a tanulók áttekintsék saját kapcsolatrendszereiket, és bemutassák ezeket egymásnak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy bizonyos kapcsolataink naponta változhatnak, és változnak is. Módot kell adni az órán arra is, hogy a gyereke megfogalmazzák a családi kapcsolatrendszerben való élés előnyeit és esetleges hátrányait. Fontos, hogy valamilyen módon azok a gyerekek is bevonódjanak az órai munkába, akiknek esetleg nincs családjuk. Ajánlott tevékenység: Kapcsolatháló megrajzolása. 8. Az életmód és a növekedés Visszautalva a korábbi órák beszélgetéseire, a gyerekek emlékezhetnek arra, hogy életmódjukat mennyi minden befolyásolhatja. Ezek között az egyik legfontosabb tényező az életkor változása. Életkorunk előre haladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülötlünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás; megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül mely életmódjukra is hatással van, vagy lehet. Ez az óra ezekre a növekedéssel kapcsolatos változásokra próbál rávilágítani, hangsúlyozva, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. 9. Az életmód és a környezet Az emberek - felnőttek és gyerekek -, tehát mi magunk „alkotórészei” vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Ezen az órán megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk „környezet” kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is az órán, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között. Befejezésképpen a gyerekek gondolják végig a közösségükben felmerülő legfontosabb, környezettel kapcsolatos kérdéseket is, valamint megbeszélhetik, hogy vajon maguk mit tudnának tenni környezetükért. Az óra fontos üzenetei, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra, és minősége egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja, valamint mindannyian felelősséggel tartozunk környezetünk állapotáért. 10. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? –Életmódjavító szerződés megkötése 88
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Az óra fő témája a tudatosság szerepe az életmódot illető szokások tekintetében. Az elmúlt órákon sokat beszélgettek az életmódról, az életmód összetevőiről, egészséges életmódról, valamint, hogy milyen is a mi életmódunk. Ezen az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megkössenek egy ún. életmódjavító szerződést, amely arra készteti őket, hogy tudatosan végiggondolják, hogy mi az, ami változtatásra szorul az életmódjukban, és mi az, aminek a megváltoztatását vállalni is tudják. A szerződésnek - bár betartását komolyan elvárjuk a gyerekektől - valójában szimbolikus jelentősége van: azt próbálja tudatosítani bennük, hogy annak elérésében, hogy egészségesebb és teljesebb életet éljenek, nagyon fontos, hogy kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket, valamint tudatosan próbáljanak törekedni arra, hogy változtassanak életmódjuk egy-egy összetevőjén. 6. évfolyam Korlátok és lehetőségek Óracímek 1. Amiről én döntök, és amiről nem. Egy korábbi óra során már megfogalmazódott, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell, hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel, járó felelősségre a lehetséges következményekre. 2. Légy bátor IGEN-t mondani! Az óra középpontjában a döntések meghozatalát befolyásoló tényezők áttekintése áll. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik, vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. 89
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 3. Légy bátor NEM-et mondani! Az óra célja különböző kommunikációs technikák elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet, az óra címe is valójában a csoportnyomásnak való ellenállást fejezi ki. A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében. 4. Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Az óra keretében egyrészt ezek hatását vizsgáljuk az étkezéssel kapcsolatos döntéseinkre. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. A reklámok értelmezése nem könnyű feladat, ebben segíthet ez az óra (pl. a reklámok sokkal inkább egy úgynevezett „életérzést”, vagyis egyfajta életszituációt közvetítenek, mint magát a terméket). Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat,sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző, kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tejérzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő megkötött étkezési szokásaikat. 5. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné. Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes, a i gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előrehaladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnák. Ezen óra elsősorban arra koncentrál, hogy megfogalmazza, mit érzünk, amikor olyan mozgást végzünk, amelyik örömet szerez, nem pedig olyat, amely speciális képességeket vagy ügyességet kíván. Fogalmazzák meg azt is a gyerekek, hogy miért nehéz a rendszeres testmozgás. Beszélgethetnek a szépségideálnak 90
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja való megfelelés vágya vagy a „menőként”, „jó fejként” való feltűnés és a testmozgás kapcsolatáról. A téma egyidejűleg alkalmat ad arra is, hogy a személyi higiénével kapcsolatos néhány kérdésről is beszélgessenek. 6. Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás. I. A két óra célja valójában kettős. Egyrészt megpróbál a gyerekekben egy általános és kiegyensúlyozott képet adni a fentebb említett anyagok természetéről és az előírásoknak megfelelő és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, valamint megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamilyen - legális vagy tiltott - anyaggal kínálják őket, megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az óra valójában nem ismereteket akar átadni. Nagy valószínűséggel minden gyerek tudja, hogy ezeknek az anyagoknak a használata káros egészségünkre. A kérdés sokkal inkább az, hogy ennek ellenére mégis, rengetegen használják őket. Miért? Van-e más választás? A gyerekek segítségével próbálunk választ adni ez utóbbi két kérdésre. 7. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. Az előző óra folytatása. 8. Amiről én döntök: környezet Az óra legfőbb feladata az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbi órákon már beszélgettek arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A „környezet” azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ez által úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk, vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy beszélgessenek olyan környezeti problémákról is, amelyek világszerte aggodalomra adnak okot.
91
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 9. Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Az óra központi témája a különféle döntési technikák megismertetése a gyerekekkel. Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban: ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója. 10. Mai döntések - holnapi következmények Az elmúlt órákon sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Ez az óra megpróbál rávilágítani az önvizsgálat szerepére későbbi döntéseink meghozatalában. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Léteznek bizonyos közmondások, mint "Okos ember más kárán tanul!" vagy "Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba!", melyek jól kifejezik a témával kapcsolatos emberi dilemmákat. Vajon mennyire könnyű követni az első közmondás tanácsát, és beletörődni a második által kifejezett helyzetbe? Szó kell, hogy essék itt az egyes döntéseinkkel kapcsolatos felelősség kérdéseiről, valamint a döntéshozatal lehetséges következményei felmérésének fontosságáról is. 7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség Óracímek 1. Változások kora - Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Az óra ezekre a változásokra világít rá azáltal, hogy megpróbálja 92
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja kideríteni, mennyit tudnak és értenek meg a gyerekek a növekedéssel járó testi változásokról. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. 2. Változások kora - Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? Ez az óra az előző folytatásának tekinthető. A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket, befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik, magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt, pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. 3. Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások - egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A 13 év körüli gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Ezt a jelenséget kell az óra során konkrét családi mindennapokból kölcsönzött példákon keresztül megvitatni a gyerekekkel annak érdekében, hogy az ő mindennapi feszültségeiket lehessen csökkenteni. Ezek a feszültségek ugyanis gyakran vezetnek valamilyen egészséget veszélyeztető magatartásforma kipróbálásához. 4. Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák.
93
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározzam öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni, és milyennek látják őket a többiek? Az óra során ezeket, a kérdéseket lehet körüljárni, empátiás és kommunikációs készségeik fejlesztésével. 5 .Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Ez az óra az előző folytatása, ugyanezt a társas kapcsolati problémakört hivatott körüljárni, a tárgyalás fókuszát egy további szemponttal bővítve: mi a különbség ma a társválasztásban, mint két évvel ezelőtt. Az időperspektíva bevezetése lehetővé teszi, hogy az aktuálisan alkalmazott kritériumok megfogalmazódhassanak. Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenysége 6. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? 7. osztályban vagyunk, egyre több esetben indokolt feltételezni, hogy szerelmek szövődnek, sok esetben persze nem az osztálytársak között. De még ezek a szerelmek is begyűrűznek az osztályba. Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermekversek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi. 7. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Ebben az évben ismét szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már, tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. Ezen az órán már nem szükséges ezeket az ismereteket hangsúlyozni, inkább olyan szituációs játékot lenne szerencsés kezdeményezni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek kimondják saját aggályaikat, például az illegális anyagok használatával kapcsolatban, vagy esetleg beszámoljanak saját létező és az esetek túlnyomó többségében rémületet vagy csalódást keltő tapasztalataikról. 94
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 8. A veszélyes anyagok és kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó. Mindenben egyformának kell lenni? Hogyan tudunk tartozni valahova úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan „snassz” nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Az órán annak megbeszélésére szükséges sort keríteni, hogy miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miként lehet társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük. 9. Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okozhatnak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi, és ki segíthet az új egyensúly kialakításában. 10. Előretekintés/visszatekintés Az év utolsó órájához érkeztünk. Ez az óra az előző szerves folytatása. Folytassuk a leltárkészítést, és nézzük meg milyen további változásokra számíthatunk. 8. évfolyam Felelősséged a jövőért Óracímek 1. Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében.
95
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 2. Gondolkozz globálisan - cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes, élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Mindemellett a feladat megtervezése és kivitelezése során a tanulók ismereteket szerezhetnek arról, hogy mi a projekt, gyakorolhatják a projektszerű gondolkodást. A feladat megválasztásánál mindenképpen törekedni kell arra, hogy viszonylag könnyen megvalósítható legyen a projekt, ne tűzzenek ki a tanulók irreális célokat, ezért a feladat kiválasztása során a tanár szerepe alapvető. Fontos, hogy a gyerekek előre meghatározzák, mit szeretnének elérni rövid, illetve középtávon, valamint mindenképpen legyen lehetőségük egy későbbi időszakban munkájuk értékelésére és elemzésére. 3. Alternatív étrendek Ebben az évben ismét szót ejtünk a táplálkozásról. E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. 4. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megváltoztatására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék, lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatatásra. Ismét szóba kerülhet a divat. illetőleg a reklámok szerepe. 5. Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem "menő" az, aki mozog. Más a "menőség", kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, 96
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt az órát valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban tartani vagy közvetlenül az után, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, közös élményekre. Így, ebben az összefüggésrendszerben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészség forrásnak. 6. Látsz-e változást életmódodban? A 8. osztály az összefoglalások, áttekintések időszaka. Az egészségfejlesztés terén is ezt teszszük: a saját élményeket hangsúlyozva áttekintjük, hogy mi is változott életmódunkban az elmúlt 4 év során. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy örülünk-e ezeknek a változásoknak, vagy sem. Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? 7. Mit változtatnál? A 8. osztály az áttekintések és összefoglalások mellett egyben arra is alkalmat ad, hogy jövőre vonatkozó elképzelések fogalmazódjanak meg. Nemcsak továbbtanulási tervek körvonalazódnak - egyébként kötelező jelleggel -, hanem élettervek is. Ezen az órán az életmódra vonatkozó jövőbeni tervekkel foglalkozzunk az egészséggel összefüggésben. 8. Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban) A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések, megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is (pl. S. Maugham: Edward Barnard bukása). 9. Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Visszatekintés az elmúlt évekre. Főbb változások, múltbéli döntések. Ezek alapján mit javasolhatunk? 10. Életed 10 év múlva Ezen az órán a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak "Életem 10 év múlva" címmel Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd. Tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek 97
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Iskolán belül: Egészségnap szervezés Egészségvédelmi filmvetítés Elsősegélynyújtás elsajátítása védőnők segítségével Drog-prevenció program külső szakemberekkel felvilágosító munka / 5-8. évf. /. Iskolán kívül:
Hétvégi sportvetélkedő gyerekek - szülők részére Évszakokhoz kapcsolódó séták a szülők közreműködésével, a gyerekek barátaival a környék felfedezésére
A mi reformkonyhánk - családok étkezési szokásainak bemutatása "Új élet - Új felfogás" - orvos, védőnő, pszichológus, gyógyszerész, szülők tanácsai.
Egészségnevelési módszerek Az alkalmazott módszereket így foglalhatjuk össze: - egyéni beszélgetés, szexuális és más tanácsadás, - kiscsoportos beszélgetés (drogfogyasztás, párkapcsolat) - élethelyzetek megelevenítése (dramatizálás), - bemutatók higiénés eszközök használatáról, - szépségápolási bemutató és gyakorlat, - bemutatók a helyes táplálkozásról, - ruházkodási bemutató, - plakát és rajzkészítő verseny, - egészségvédelmi filmvetítés, - kísérletek a dohányzás, az alkoholfogyasztás hatásáról, - természetgyógyászati bemutatás, sportvetélkedők, - elsősegély-nyújtási gyakorlat, a mentő munkája, - gyakorlati vetélkedők / baleset - megelőzés, ételkészítés) Összefoglalva Az egészségvédelem egyben érdekvédelmet is magába foglal, szoros és lényegi kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Az egészségi értékközvetítés az alapvető emberi értékek közvetítéséből nem maradhat ki Együttműködés az Egészségügyi Szolgálattal Iskolánkban orvosi és védőnői szolgálat működik. - hallás 98
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja - látás vizsgálat - gyógy-testnevelésre irányítás - sportorvoshoz irányítás - védőoltások - különböző összetett szűrő vizsgálatok történnek - pályaválasztási alkalmassági vizsgálat Félévenként gyermekeink iskolafogászati vizsgálaton vesznek részt. A kerületi ÁNTSZ ellenőrzi évente a gyermekek óvodai és iskolai környezetét, szükség esetén részt vesz szűrővizsgálatban /tetvesség/ A faluban található védőnői szolgálat bekapcsolódik az egészséges nap szervezésébe, felvilágosítást tartanak a lányoknak /menstruáció 5-6. o/, szexuális felvilágosítást 7-8. o-ban. Iskolánkban az iskola-egészségügy és az oktatásügy kapcsolata jó.
99
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
2.16.Az iskola környezeti nevelési elvei Környezeti nevelésünk alapgondolata: „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” /Szent- Györgyi Albert/ 2.16.1. A környezeti nevelés alapelvei és célkitűzése A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés tartalma - világszerte, így Magyarországon is - kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához segítségünkre lehetnek az Óvodai nevelés országos alapprogramja, és a Nemzeti Alaptanterv "környezeti nevelés" közös követelményében megfogalmazott elvárások. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fon-
100
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja tos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette. Az életbiztonság tehát a környezet és az ember kapcsolata. 2.16.2. A környezeti és egészségnevelés intézményi alapelvei, céljai • Rendszerszemléletre nevelés elve Hosszú távú cél: Tegyük képessé a tanulókat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal; lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. • Természet és társadalom harmóniájának elve Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyerekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet - benne az ember - harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az iskola esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. 101
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja • Fenntarthatóság elve Hosszú távú cél: Alakítsunk ki tanítványainkban a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt; a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. • Testi-lelki egészség védelmének elve Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon tanulóinkban, hogy az egészség érték – tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód iránti igény. • Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: Ismertessük meg tanulóinkkal a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi-indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a tanórai és szabadidős foglalkozások, nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki diákjainkban a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. Tanulóink életpályájuk során testben-lélekben kiegyensúlyozott, a változó társadalmi igényekhez alkalmazkodni tudó, kreatív állampolgárok legyenek. • Tantárgyközi integráció elve Hosszú távú cél:
102
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Legyünk képesek a különböző tantárgyak ismeretanyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására; a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. Rövidtávú céljaink: • Környezettudatos magatartásformák kialakítása. • Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása. • Helyes napirend és életrend kialakítása. • Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. • Egészségkárosító élvezeti cikkek elutasítása. • Drog-prevenció. • A szabadidő hasznos eltöltése. • Testi-lelki egészségvédelem a tanulók és dolgozók körében. A rövid távú célok elérését szolgáló konkrét feladatokat tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, keretében valósítjuk meg. A célok megvalósítását segítő partneri kör A Környezeti és Egészségnevelési programban kitűzött céljaink és tervezett feladataink megvalósításához a helyi és országos szintű közvetlen és közvetett partnereink széles köre nyújt segítséget. Környezeti és egészségnevelés a tanórákon Az általános iskolai nevelés-oktatás tartalmi kereteit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg. A műveltségterületek alapján kialakított tantárgyi rendszerünk (Lásd: Helyi tanterv) biztosítja, hogy a környezeti és egészségnevelés szakmai tartalma, konkrét feladatai és az alkalmazott módszerek, eszközök – az életkori sajátosságoknak megfelelően - minden oktatott tantárgy és modul tartalmában megjelenjenek. (Lásd: Tantárgyi tantervek - tanmenetek, tantárgyi programok) A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
103
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei –és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A minden pedagógus munkájában megjelenő – környezeti és egészségnevelést szolgáló – közös feladatok a tanítási órák keretében: A környezeti nevelés lehetőségei az intézményünkben A környezettel való ismerkedés a gyermek fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. A környezet megismerésére nevelés elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkornak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányította szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. A gyermeki megismerést az észlelés és motoros megtapasztaláshoz társított 104
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja szóbeli értelmezés, a szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti. Fejlődik a beszédmegértő, nyelvi kifejezőkészség. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolatkedvező alakulását. Érzékelik a gyermekek a környezetvédelem szerepét. Tanórán kívüli környezeti nevelés A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása, a környezeti értékek megismerése, a problémák megértése olyan tanulási helyzetek megteremtését is kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Szakkörök - a szakkör a kutató típusú, önálló vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyonjó színtere (már kétszer nyertünk pályázatot környezetvédelmi szakkör működtetéséhez) Vetélkedők tanulmányi versenyek - Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Az iskola, mint zöld milliő A környezeti nevelési program külön fejezetét képezze az iskola tárgyi, illetve közvetlen környezetének "zöldítésére" vonatkozó terv. Az iskola, mint környezet is hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Ezért ügyelni kell az iskola tárgyi világának esztétikusságára, ha lehetőség van rá parkosításra, (cserjék, tuják ültetése osztályonként) Módszerek a környezeti neveléshez A környezeti nevelés módszerei nagymértékben hozzájárulnak az iskolafejlesztési munkához. Olyan módszereket kell előnyben részesíteni, amelyek fejlesztik a tanulók gondoskodását. Önálló ismeretszerzési képességét, együttes cselekvését, problémamegoldó képességét, vitakészségét, konfliktuskezelési képességét, önismeretét. a környezeti nevelés módszereiben. Kiemelt helyen szerepel nálunk a tanulás-tanítása, egyéni tanulás, a kooperatív tanulás, páros kiscsoportos tanulás, az erdei iskola, zoopedagógia, drámapedagógia, játék, nyári tábor, rendhagyó órák, szabadban tartott órák, terepi foglalkozások, múzeumi könyvtári órák, üzemlátogatások, a projektmódszer, témanap, témahét, témahónap, akciók, vetélkedők.
105
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A környezeti nevelés sajátos értékelési formái: A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beál1ítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására, - a szociális képességek alakulására, - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére, - a csoporthelyzet megismerésére, - a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának, - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak, - az informális kapcsolatrendszerek, - a tevékenységrendszerek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú
106
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Választott módszereink lehetnek: - a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése, - a spontán és irányított személyes beszélgetések, - írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat, - nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése, - a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata. Összegezve: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell elősegíteni. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása minden gyermeket nevelő intézmény célja. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai oktatásnak és nevelésnek elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységeinek ezzel összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait, tudják elemi szinten értékelni azokat. Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A legfontosabb cél azonban a saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok környékén felmerülő környezeti konfliktusok felismerésének, megoldások keresésének. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség felelősség és tisztelet. Az önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, a konfliktuskezelés, megoldás, döntés technikáinak készség szintre fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a jövőben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusokat kezelni, felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni a mindennapi életükben. Az egészségnevelési program mentálhigiéniás célkitűzései között is szerepelnek ezek a célok, de mindez jól összekapcsolható a gyakorlati megvalósításban. 107
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
A környezeti nevelés tartalma az általános iskola alsó évfolyamán 1.osztály 1.Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben. Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. 2.Témakörök, tartalmak Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Tevékenységek Részvétel a helyben, hagyományos ünneplésben. Pl.: Madarak és fák napja, a Föld napja. 3.Témakörök, tartalmak A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Tevékenységek Növények gondozása az osztályban. Búzavetés Luca napkor, Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények. 2.osztály 1.Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok. Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése. 2.Témakörök, tartalmak A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. Tevékenységek 108
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása saláták készítése 3.Témakörök, tartalmak A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése Tevékenységek Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele i (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét 4.Témakörök, tartalmak Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Tevékenységek A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. 5.Témakörök, tartalmak A település és a környéke felszínének jellemző formái, vizei. Tevékenységek Természeti értékeink felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. 3. osztály 1. Tevékenységek Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek). Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes, feladatok " búvárkodásra " enciklopédiákból. 2.Témakörök, tartalmak Helyes viselkedésünk a természetben. 109
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Tevékenységek Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madár les, hangok a természetben („hangtérkép” játék). 3 Témakörök, tartalmak Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Tevékenységek Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: ha fákat ültettek az utcánkban. 4. Témakörök, tartalmak A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Tevékenységek Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az"örökbe fogadott" fával? 4.osztály 1 Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj. 2. Témakörök, tartalmak Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Tevékenységek Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi és természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. 110
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 3. Témakörök, tartalmak Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tevékenységek Dramatikus játékok helyes és helytelen szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között. 4.Témakörök, tartalmak A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés. Tevékenységek Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. 5.Témakörök, tartalmak Különválogató hulladékgyűjtés. Jelentőségének felismerése és szükségességének. belátása. Tevékenységek Elhasznált elemek, papír, komposztálható, hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. Újrahasznosított játékok, használati tárgyak készítése hulladékból.
111
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső évfolyamán Magyar nyelv és irodalom
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlő könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok). Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban, jegyzetben A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában
Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés.
Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása dráma-pedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. Környezet ábrázolása, leírása. Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Modern informatika és adatbáziskezelés a környezeti nevelésben. Sajátvélemény megfogalmazása! Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések
112
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Idegen nyelv
Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és ál1atok
Matematika
Cél: a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok környezetünkből: matematika a természettudományokban
Globális nevelés, biodiverzitási probléma, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Videó, kiselőadás, szituációs párbeszéd Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Kalóriaszámítás. Pénzmegtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban: pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter 113
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja levegőre van szükség stb. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Informatika
5. évfolyam
6. évfolyam
Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. Böngésző programok által a hazai nemzetközi környezetvédő szervezetek pályázatainak, irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése. A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Animáció készítése: Évszakok, Egy virág élete Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése; Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat; Könyvtári búvárkodás e témákban.
Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elsegítése
Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok).
Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is
114
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 7. évfolyam
8. évfolyam
A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezetés egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása I szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal beszkennelt letöltött képpel. Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok - szűrés. lekérdezés.
Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is.
A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen
115
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Történelem és állampolgári ismeretek
5. évfolyam
Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására Vadászat, halászat, gyűjtögetés, természeti népek napjainkban Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádás I Öntözéses földművelés Természet és gazdaság görög és a római világban Finnugor nomád pásztorkodás
Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, makettek, rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás révén. Természettudományi / Néprajzi Múzeum. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris". Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat / kézzel, horoggal. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal. Szituációs játék - varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás: Milyen környezeti katasztrófával járt Mezopotámiában a túlzott termelés? Egyéni beszámo116
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja lók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése otthoni munka. 6. évfolyam
7. évfolyam
Város és falu Falvak elhelyezkedése, épüAz újkor: gyarmatok, manu- let faktúra, szántók, legelők, kert; eszkövilágkereskedelem zök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természetátalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben /7. évfolyam anyagához/, Erdei Iskola. Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen "árat" fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó otthoni munka. A polgári átalakulás: a me- Iparművészeti / Mezőgazdazőgazdaság sági 117
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja és a gépek forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején /fények és árnyékok
8. évfolyam
Múzeum feladatlapok alapján való megtekintése egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálózat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről
Az ökológiai problémák környezetszennyezéséről. A fogyasztói társadalom 8. évfolyam Az ökológiai problémái problémák A fogyasztói társadalom A népességrobbanás a világ problémái szegényebb felén Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megA globalizáció problémája ismert problémákról; külföldi és hazai jó Az Európai Unióba való be- és rossz megoldásokról; a lépésünk problémái bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a 118
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja jövő városairól, otthonairól - otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával, élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat, pedig a lehetőség szerint minimalizálja Fizika
7. évfolyam
Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet
Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cik119
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
8. évfolyam
Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.
Biológia
Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az, ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt
7. évfolyam
kek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről azok hatásáról. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Fogyasztásmérők leolvasása Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon iskolában.
Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek ké120
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
8. évfolyam
Kémia
7. évfolyam
övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás
szítése. Látogatás valamelyik vadasparkba vagy állatkertbe. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára i gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szem1életét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert, anyagok szere- A környezetünkben előfordupe a, ló mindennapi életben helyes legismertebb kémiai változá121
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik
8. évfolyam
sok felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz). Oldatok kémhatása, mérések, pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezet- szennyezésekről. Légszennyezésse1 kapcsolatos adatok elemzése.
A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló I energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, 122
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja iontartalom, szerves szennyvíz és tisztítása.
szennyeződés,
Természetismeret
Cél: az egészséges és környezettel 1armonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a I környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket.
A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.
5. évfolyam
Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai
Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről 123
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja (intemeten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. I Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról 6. évfolyam
A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett, és nem védett természeti értékei.
Földünk és környezetünk
Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket
Megfigyelések, vizsgálódások természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről.
124
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja 7. évfolyam
8. évfolyam
Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel
Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolaj szállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés Természeti adottságaink és földrajzi erőforrásaink, medencejelleg. szempontból. Kiselőadások, A belvíz, beszélgetés, összefüggések az árvíz és a hóesés okozta keresése. Fotók, képeslapok veszélyek. gyűjtése, tabló készítése. Népesedési folyamatok Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás 125
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja hazánk nevezetességeiről Technika és életvitel
5. évfolyam
Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Az ember környezet-átalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése
Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszerbevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a 126
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? Gazdálkodás a természeti Beszélgetés az ember és a erőforrásokkal. A bányászat természet kapcsolatáról, a hatásai a természet anyagainak haszkörnyezetre. Környezetkímé- nosítási lő módjairól. technológiák, hulladékok. A Képek, szemelvények gyűjháztartási tése, hulladékok szelektív gyűjtése bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése. A fosszilis energiahordozók. Videofilm a savas esők okozA savas ta esők. környezetkárosító hatásokról. Az erőművek bemutatása. A környék épületeinek, szobAlternatív energia-források: rainak megfigyelése terepsé(nap szél biomassza, tán, a geotermikus energia). Az mészkőpusztulási formái. alternatív Szituációs játékok közlekeenergiahasznosítás (pl. napdési kollektor) szokásokkal kapcsolatban. egyszerű bemutatása. Villany-, gázszámlák A közlekedési eszközök tanulmányozása. Hogyan környezetkímélő használata. takarékoskodhatunk otthon, Energiatakarékosság a lakás- és az I ban iskolában az energiával? A természet kizsákmányolása Beszélgetés, képek, szemela vények fenntartható fejlődés. A nap- bemutatása alternatív elemek és energiaforrásokról. egyéb környezetkímélő A jövő környezetkímélő energiaforrások. Víztakaréközlekedésének megtervezékosság. se. Energiatakarékosság lehető- Üzemlátogatás során megfiségei a gyelés 127
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja fűtés során. Környezetkímélő közlekedési eszközök. A fogyasztói társadalom és a reklám.
a víz felhasználásáról, vízszennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk f61öslegesen, miért (listázás, indoklás)?
2.17. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.17.1 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését Személyre szabott legyen Vegye figyelembe a gyermek fejlődését Az értékelés folyamata: Az osztályfőnökök kéthavonta (október, december, április) értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok, osztályközösség véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. Félévkor és év végén – 2 havi osztályzatok, a szaktanárok és az osztályközösség véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol. A magatartás és szorgalom osztályzatokról a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítést használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 128
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden második hónap végén érdemjegyekkel értékeli (október, december, április). A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, kulturáltan viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, Jó (4) az a tanuló, aki a házirendet betartja, tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon kulturáltan viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, a közösségek munkájába csak felkérésre, biztatásra vesz részt, Változó (3) az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán, vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, 129
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, több írásos figyelmeztetése, intése, megrovása van, Rossz (2) az a tanuló, aki a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik, viselkedése az iskolai nevelést, oktatás akadályozza, sérti más tanuló jogait, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több írásos figyelmeztetése, intése, megrovása van, A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítést használjuk. Az első - nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, az órai és otthoni munka alapján (a képességek figyelembe vételével) és a nevelőtestület véleményének meghallgatásával állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: 130
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; 131
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
2.18. Az alapfokú művészeti oktatás általános célja, feladatai és értékelése AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS CÉLJA, HOGY -
fejlessze a gyerekek és fiatalok zenei ismereteit, mozgáskultúráját, művészeti kifejező készségeket. testi-lelki állóképességét, esztétikai érzékenység - nyitottságot, kapcsolatteremtő képességét, neveljen értő közönséget a művészetnek, készítse fel a szakirányú középiskolai továbbtanulásra, egészséges, erős, művészetet szerető, boldog felnőtteket neveljen.
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS STRUKTÚRÁJA A képzés tizenkét évfolyamon három szakaszban történik: Előképző 1. és 2. évfolyam Alapfok l.-6. évfolyam Továbbképző 7.-10. évfolyam
ÉRTÉKELÉS: A tanár az egész tanévben óráról – órára figyelemmel kíséri a növendékek fejlődését. A csoportos foglalkozáson minden növendék egyéni munkáját is értékeli szóban és alkalmanként írásban témakörönként érdemjegyekkel. Fontos, hogy a növendékek legyenek tisztában saját képességeikkel, tudják munkájukat, szorgalmukat reálisan értékelni. A növendékek tudják értékelni saját munkájukat (tanári segítséggel), így az értékelés közösen kialakított vélemény132
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja re épülhet. A felmérések anyagát a minimális követelmények alapján differenciáltan állítsa össze a pedagógus. Az év végi összefoglaló óra után a tanuló elméleti és gyakorlati vizsgát tesz az éves anyagból. Az érdemjegy tükrözze a növendék: -
képességeihez mért tudását, fejlődését, készség-, jártasság-, ismereti szintjét, kreativitását, kapcsolatát a zenével, tánccal, képzőművészettel az évközi munkáját az órákon
A művészeti iskolában tanító pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az előképző első és második évfolyamán valamint kamarazene, zenekar, zenetörténetzeneirodalom tárgyakból az értékelés szöveges: - megfelelt, - jól megfelelt, - kiválóan megfelelt. Az alapfok 1.-6. és a továbbképző 7.-10. évfolyamán 5 érdemjegyen alapul az értékelés: ÉRDEMJEGY:
SZORGALOM:
5 jeles
5 példás
4 jó
4 jó
3 közepes
3 változó
2 elégséges
2 hanyag
1 elégtelen A pedagógus szóban és írásban folyamatosan értékeli a tanulók munkáját az alábbi szempontok szerint: - a tanulás színvonalának fejlődése, - a pontos végrehajtás fejlődése - az előadókészség fejlődése 133
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja - a saját mozgásanyag gazdagságának fejlődése, - kapcsolatteremtő-, kifejezőkészség fejlődése
2.19. A tanulók jutalmazása Az a tanuló, aki munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, a sport, a művészetek vagy tantárgyi versenyeken kimagas területén hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben, illetve jutalomban részesül. A jutalmazás kiemelt szempontjai: tanulmányi eredmény szorgalom magatartás sportteljesítmény kulturális, művészeti teljesítmény közösségi teljesítmény Az intézményben elismerésként az alábbi írásos dicséretek adhatók: szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az intézményen kívül rendezett tanulmányi versenyeken, sportvetélkedőkön, kulturális versenyeken, művészeti versenyeken helyezést ér el. Nevelőtestületi dicséretet kap az, aki év végén jeles, vagy kitűnő eredményt ér el. A dicsérethez könyv, vagy más jutalomtárgy kapcsolódhat. Az a tanuló, aki 8 éven keresztül kiemelkedő teljesítményt ért el vagy a közösségért végzett tevékenysége kimagasló „Boszorkány – díjban” részesül, melyet az értékelő napon kell átadni. A díj odaítélésében a nevelőtestület dönt. Az elismerő okleveleket, jutalmakat az iskola közössége előtt kell átadni. A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni. 134
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A kiemelkedően végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító közösséget dicséretben és jutalomban kell részesíteni. A csoportos jutalmazási formák: színház- és hangversenybérletek kirándulások A jutalmakat a „Szihalmi Gyermekekért Alapítvány” biztosítja a gyermekek számára. Az osztályfőnököknek, az osztályközösségeknek joga van ahhoz, hogy a közösségen belül saját jutalmazási formákat alakítsanak ki.
2.20. A tanulókkal szembeni fegyelmező eljárások Azokat a tanulókat, akik nem fegyelmi vétséget követnek el, és magatartásukkal megsértik az intézmény életének írt vagy íratlan szabályait, nevelési értékeit, írásbeli figyelmeztetésben részesülnek. A figyelmeztetés célja a további fegyelmi vétségek megelőzése. A figyelmeztetéseket, azok számát és mértékét a nevelőtestület a tanuló magatartás osztályzatánál félévkor és év végén figyelembe veszi. A fegyelmező intézkedések formái: szóbeli írásbeli figyelmeztetés, amely lehet szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói A fegyelmező intézkedések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvét érvényesítjük, de ettől indokolt esetben el lehet térni, és alkalmazkodni kell az életkori sajátságokhoz. A fegyelmező intézkedéseket az üzenő füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni, és a naplóban regisztrálni kell. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést az osztályfőnök kezdeményezi. Testi fenyítést alkalmazni szigorúan tilos.
135
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja A tanulók munkafegyelmének kialakítása az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelők közös feladata. Helyes szabály rendszerek megteremtésével, azok következetes betartásával a tanulási módszerek megtanításával a tanulók megfelelő leterhelésének biztosításával kell elérni a munkafegyelem kialakítását. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az intézménynek biztosítani kell a szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
136
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja
Záró rendelkezések Elfogadó határozat A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében A Pedagógiai Program módosításához a Szülői Közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Szihalmi Általános Iskola és AMI A Pedagógiai Programot elfogadjuk. Szihalom, 2013. március 27. A nevelőtestület nevében: ………………………………… mk.vez
…………………………………… k.t. vez.
Véleményezés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szihalmi Általános Iskola és AMI A Pedagógiai Programot véleményeztük. Szihalom, 2013. március 27. A Szülői Munkaközösség nevében: …………………………………. SZMK részéről
Az Iskolaszék nevében:
……………………………………. Iskolaszék elnöke
137
Szihalmi Általános Iskola, és AMI Pedagógiai Programja Véleményezés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( a nemzeti köznevelésről) 25§ (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Szihalmi Általános Iskola és AMI A Pedagógiai Programot véleményeztük. Szihalom, 2013. március 27. A diákönkormányzat nevében: ………………………………….
…………………………………………
Dök. vez. tanuló
Dök vezető tanára
Szihalom, 2013. március hó …..
Jóváhagyta: ............................................ igazgató
138
