HÁZIREND Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum
KATONA JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA
2016. OM: 203031 1138 Budapest, Váci út 107. hatályba lépése: 2016.szeptember 1.
1 / 58
TARTALOM 1.
BEVEZETÉS ...............................................................................................................................................4
Jogi státusz, alapadatok: .................................................................................................... 4 1.1.
A házirend célja, feladata ......................................................................................... 6
Jogszabályi háttér.............................................................................................................. 6 1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya ........................................................................... 7
2.
A MŰKÖDÉS RENDJE ..............................................................................................................................9
2.1.
Az intézmény munkarendje (Nkt. 30.§, R. 16. §) ......................................................... 9
2.2.
Tanítási rend ......................................................................................................... 11
2.3.
Az egyéb foglalkozások rendje................................................................................. 12
2.4.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai .............................. 13
2.5.
Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja ............................................... 17
3.
A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ...................................................................................17
3.1.
Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok .......................... 17
3.2.
Óvó-védő intézkedések .......................................................................................... 19
3.3.
Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények .................................. 20
3.4.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás ..................................................... 21
3.5.
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ...... 23
3.6.
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai ................................................................. 23
3.7.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje .......................... 25
3.8.
Tantárgyválasztás .................................................................................................. 25
3.9.
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése: (NKT. 54. §) .......................... 26
3. 10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 28 3.11. A diákkörök működésének szabályai(opcionális) ........................................................ 31 3.12. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje .............. 32 4.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK
FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI ................................................................................................................35 4.1.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................................. 35
A tanulók jutalmazása (R. 5.§.(1.)e.) ................................................................................. 35 4.2.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................ 36
5.
A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI..............................................................................................39
5.1.
A tanulók jogai (NKT.46. § és 50-53. §) ................................................................... 39
5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása ..... 41 2 / 58
5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai ......................... 43 A szülőkkel való kapcsolattartás módja (Nkt. 72. § és R. 5. §.) ............................................ 44 5.2.
A tanulók kötelességei............................................................................................ 45
5.3.
Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok ................................................................ 46
6.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK ....................47
7.
FELNŐTTOKTATÁSI SAJÁTOSSÁGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE ................................................................48
MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................................49 1.
SZ. MELLÉKLET ......................................................................................................................................50
ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................................50 1.1.
Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz
iskolában tartózkodás során bekell tartani .......................................................................... 50 1.2.
Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén ......................................... 51
2.SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................................................51 AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE ......51 2.1
A tanórán kívüli foglalkozások rendje ....................................................................... 51
2.2
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje ......................................... 51
2.3
A számítógéptermek használati rendje ..................................................................... 52
2.4
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata .................................................. 53
2.5
A tornaterem használati rendje ............................................................................... 53
2.6
Az ebédlő használatának rendje .............................................................................. 54
2.7
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................... 54
3.SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................................................55 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI ..................................................55 3.1
Diákönkormányzat nyilatkozata ............................................................................... 55
3.2
Szülői szervezet nyilatkozata................................................................................... 55
3.3
A nevelőtestület nyilatkozata .................................................................................. 55
3.4
A házirend hatályba lépése ..................................................................................... 56
3.5
Fenntartói nyilatkozat ............................................................................................ 56
ETIKAI KÓDEX ................................................................................................................ 57
3 / 58
1. BEVEZETÉS Jogi státusz, alapadatok: Az tagintézmény neve:
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona
József
Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája
és
Felnőttoktatási Gimnáziuma A tagintézmény székhelye:
1138 Budapest, Váci út 107. Telefon/fax: 320-98-64 Postacím: 1138 Budapest, Váci út 107. E-mail cím:
[email protected] Honlap: www.katonaj-mkszig.hu
Költségvetési szerv:
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum
Költségvetési szerv székhelye:
1139 Budapest, Váci út 179-183.
A köznevelési intézmény fenntartója:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Székhelye:
1051 Budapest, József Nádor tér 2-4.
Középirányító szerv:
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Székhelye.
1085 Budapest, Baross u. 52.
A tagintézmény neve:
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona
József
Szakgimnáziuma,
Felnőttoktatási Gimnáziuma A tagintézmény székhelye:
Budapest, XIII. Váci út 107.
A köznevelési intézmény típusa:
többcélú köznevelési intézmény
4 / 58
Szakközépiskolája
és
Az intézmény fontosabb adatai
Igazgató:
Móricz Katalin
Telefonszám: 320-98-64 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Általános igazgatóhelyettes:
Körtési Erzsébet
Telefonszám: 330-54-16 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Szakmai igazgatóhelyettes:
Nagy Beáta
Telefonszám: 330-53-68 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Felnőttoktatási igazgatóhelyettes:
Tajti Zsuzsanna
Telefonszám: 340-8097 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Gyakorlati Oktatásvezető:
Fehér László
Telefonszám:320-8224/276 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
PR-marketing-
Tajti Zsuzsanna
vezető:
Telefonszám: 340-8097 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Diákönkormányzatot segítő pedagógus:
Biczó Márk
Telefonszám: 320-82-24 /131 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
Szülői Szervezet összekötője:
Virga Krisztina
Telefonszám: 320-82-24 / 107 Fax: 320-98-64 E-mail cím:
[email protected]
5 / 58
1.1. A házirend célja, feladata A házirend célja, hogy a tanulók, a szülők, az iskola dolgozói és az iskolával jogviszonyban nem lévő, de az intézmény létesítményeit jogszerűen használó személyek számára rögzítse a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának módját és az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Az itt szereplő előírások feladata, hogy biztosítsák az iskola törvényes működését, a nevelés-oktatás zavartalan megvalósítását, és segítse az iskola közösségi életének megszervezését. A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségekvégrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Jogszabályi háttér Külső szabályzók: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
Belső szabályzók: Szakmai alapdokumentum Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Intézményi munka- és tűzvédelmi szabályzat
6 / 58
1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya Személyi hatály:
A házirend betartása vonatkozik minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóra, a pedagógusokra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is.
Területi hatály:
A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve tanműhelyére; valamint a tanulók tanórán kívüli tevékenységére (szakkör, sportkör); az iskola által szervezett tanítási időn kívüli, ill. tanítási időn belüli programokra (szabadidős programok, kirándulások, színházlátogatás stb.) vonatkoznak.
Időbeli hatály:
Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
A házirend elfogadásának szabályai (Nkt. 25. §. (4))
A házirendet az iskola igazgatója készíti el.
A házirend tervezetét megvitatja az iskola nevelőtestülete, a tanulói közösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök) képviselői, a Szülői Szervezet és a diákönkormányzat.
A házirendet a Szülői Szervezet, illetve a diákönkormányzat egyetértésével az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti, és a nevelőtestület dönt annak elfogadásáról.
A Diákönkormányzatnak a Házirend elfogadásánál véleményezési joga van.
A házirend aláírása hitelesíti a véleményezési jog gyakorlását.
A házirend felülvizsgálata, módosítása
Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, illetve ha az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, és az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre.
A házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév június 30-ig javasolhatja: – – – –
az iskola igazgatója a nevelőtestület az iskolaszék a diákönkormányzat
7 / 58
A javaslatot írásban kell benyújtani, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az iskola igazgatójának, igazgatói kezdeményezés esetén az igazgató a nevelőtestületi értekezleten kezdeményezheti a módosítást.
A javaslatot a beterjesztést követően a következő tanév nyitóértekezletét követő 30 napon belül kell elbírálni, s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
A tanulók közösségeinek meghatározása a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása szempontjából (Nkt.48 § és R. 120. § .)
Iskolánkban a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: -
diákönkormányzat osztály szakkör sportkör diákkör, érdeklődési kör
Diákönkormányzatot illetve diákkört a tanulók saját maguk is alapíthatnak. Új diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját – írásban – haladéktalanul értesíteni kell.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola honlapján megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi.
Véleményezési jog szempontjából az iskolában a nappali tagozaton a képzési típusnak megfelelően minimum egy osztály, vagy minimum 50 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének.
A házirend nyilvánosságra hozatala (Nkt.25.§, R. 82.§.) A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Annak érdekében, hogy az érintettek megismerhessék a házirend előírásait, az iskola biztosíthatja hozzáférhetőségét az alábbi helyeken: Az iskola honlapja Az iskola könyvtára A tanári szoba Az iskola titkársága Az igazgatóhelyettesek A szülői szervezet vezetője A diákönkormányzat faliújsága ill. hirdetőtáblája A belső tanári hálózat Osztálytermekben 1-1 kivonat
Beiratkozáskor a házirend egy kivonati példányát a diákok és a szülők választásuk szerint digitális vagy nyomtatott formában kapják meg.
8 / 58
A házirendet minden tanév elején ismertetni kell: – osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal – szülői értekezleten a szülőkkel – az új belépő dolgozókkal
A házirend változásakor a házirendet a fentiek szerint ismételten nyilvánosságra kell hozni
2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje (Nkt. 30.§, R. 16. §) 45
45
Az iskola szorgalmi időben reggel 5 -től a szervezett foglalkozások befejezésig, de legkésőbb 20 -ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon zárva kell tartani. (Kivételt képez, ha az iskolai programok megvalósítása érdekében a tanulók szombatra is kérik az épület használatát- versenyek, táncpróbák.) Ezekben az esetekben – írásban benyújtott – egyedi kérelmek alapján, az igazgató adhat engedélyt. Az iskola biztonságát az állandó portai szolgálat biztosítja. Tanítási szünetekben csak rendkívüli esetekben tartható a diákok részére foglalkozás. Az engedélyt előzetesen az iskola igazgatójától kell kérni. Nappali tagozaton a „0.” órát – különlegesen indokolt esetben – a tanulók, szaktanárok, szülők közös írásbeli egyetértésével az igazgató engedélyezheti. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportlétesítményei és tanműhelye. Az elméleti és gyakorlati órák időtartama 45 perc a nappali tagozaton. A felnőttoktatásban a tanítási órák 40 percesek. A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül.A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. Tanítási óra nem zavarható, nem rövidíthető, nem hosszabbítható és csak különleges esetben maradhat el, az igazgató engedélyével. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni.
9 / 58
A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről. Az iskolában felállított pingpongasztalokat és csocsó asztalt a tanulók csak a szünetben és az utolsó tanítási órák után használhatják. Kivételt képez, ha testnevelés órai feladatként asztali teniszezhet. A tanuló a tanítási óráról nem küldhető ki, ill. csak abban az esetben, ha a feladat végrehajtása ezt megköveteli.(pl. Iskolai könyvtár látogatása,) Az előrehozott érettségivel rendelkező tanulók az iskola igazgatójától kérik az adott tantárgy tanóráinak látogatása alóli felmentést, melyről az igazgató határozatot hoz. A mentességgel rendelkező tanulók az iskola könyvtárában, annak zárva tartása esetén, az iskola aulájában, a folyosón lévő pihenőkben tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak az iskola területén. A szülő (látogató) az iskola igazgatójának előzetes hozzájárulásával, az óralátogatások rendje szerint vehet részt az iskolai foglalkozásokon. A tanulók az iskola épületét a saját órarendjük szerinti tanítás befejezése előtt csak az érintett szaktanár és osztályfőnök jóváhagyásával, írásbeli engedélyével hagyhatják el. A távozási engedélyt a portaszolgálatnak le kell adni. Az osztályfőnök távolléte esetén engedélyt adhatnak: az osztályfőnökhelyettes vagy az iskolavezetés tagjai. Ha a tanuló engedély nélkül távozik, az osztályfőnök fegyelmező intézkedést kezdeményez ellene. Az óraközi szüneteket a tanulók az iskola épületében, az osztálytermekben, folyosókon, az aulában vagy 10.35-10.50 és 12.30-12.55-ig az udvaron tölthetik, a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját maguk és társaik testi épségére, biztonságára. A tanárok a szünetekben az ügyeleti beosztás szerint felügyelik a tanulókat. A kémia, fizika, informatika és a tornateremben, a Radnai Teremben, a tanműhely kiejelölt kabineteiben (Rácz terem, Vegyes forgácsoló, Gépműhely) csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók, ezeket a helyiségeket minden eltávozás után be kell zárni. Az informatikatermek, a tanműhely gyakorlati termei (Rácz terem, Vegyes forgácsoló, Gépműhely) és a Radnai Terem kulcsát az épület portáján a szaktanár veszi fel, melynek tényét a kulcsátadó-átvevő füzetben rögzíteni kell. Vagyonvédelmi okokból az iskola egyéb helyiségeit, tantermeit az utolsó óra, foglalkozás után kulccsal be kell zárni A tanulók minden óra után a padokat és a termet tisztán hagyva távozzanak a tanteremből. Az iskola területére biciklivel érkező tanulók az udvari tárolóban helyezhetik el kerékpárjukat. Az őrzésért az iskola nem vállal anyagi felelősséget. A tároló kulcsát a portán lehet felvenni.
1. Az intézményben alkalmazott oktatás munkarendje: -
nappali oktatás munkarendje
-
esti oktatás munkarendje
-
nappali rendszerű felnőttoktatás
-
más sajátos munkarend
10 / 58
2. Az iskolai ügyintézés időpontjai: Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatást kérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik a nappali tagozaton :
35
20
hétfő – kedd - csütörtök 10 -15 35
45
péntek 10 -11
00
00
3. Az iskolaorvos rendelési ideje: hétfőn 9 -13 óráig 00
00
4. A védőnő rendelési ideje: hétfő - kedd - szerda 8 -14 óráig 00
Védőnői tanácsadás:kedd- szerda 10 -11 00
00
óráig
00
5. Könyvtár iskolaidőben 8 -18 óráig 6. Tanévet követően a tanítási szünetben szerdánként van ügyfélfogadás. Az ügyeleti napokon az igazgató, vagy valamelyik helyettese az iskolában tartózkodik. Tanítás nélküli munkanap (R. 120. § (2.))
Az iskolai diákönkormányzat egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról dönt. A DÖK minden tanév augusztus 31-ig átadja a tanítás nélküli munkanap tervezett programját, javaslatát, melyet a tantestület fogad el a tanévnyitó értekezleten. A tervezett programok költségvetését a DÖK és az iskola közösen viselik, a nevelőtestület a programok segítségében, felügyeletében aktív szerepet vállal.
2.2.
Tanítási rend
A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, csengetési rend Az iskola csengetési rendje: Nappali tagozat 0.:
10
7 - 7
Felnőttoktatási tagozat
55
00
45
1.:
14 - 15
55
40
2.:
15 - 16
1.:
8 - 8
2.:
8 - 9
3.:
9 - 10
4.:
10 - 11
5.:
11 - 12
6.:
12 - 13
40
20
30
10
50
35
3. :
16 - 16
15
55
50
35
4.:
17 - 17
45
30
5.:
17 - 18
55
40
6.:
18 - 19
05
45
50
30
35
15
11 / 58
50
35
40
20
7.:
13 - 14
8.:
14 - 15
20
00
05
45
7.:
19 - 20
8.:
20 - 20
A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. Nappali tagozat: Az első óra előtti becsengetéskor 7
55
órakor jelzőcsengetés van.
A tanulók kötelesek a tanóra előtti
jelzőcsengetés/csengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. Ebédszünet: az 5. órát követő szünetben. A tanítás reggel 8
00
órától 15
20
20
óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 15 -kor befejeződnek.
A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. Az iskolában a ki- illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai belépőkártyát kapnak, melynek nyilvántartását a titkárságokon vezetik. Az iskola tanulói a belépőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a portai szolgálat, ill. az osztályfőnök ellenőriz. A tanuló köteles a belépőkártyát használni be illetve kilépéskor. Belépőkártya hiánya esetén a tanulónak a diákigazolványt kell felmutatnia. Egyéb esetekben a belépést az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, illetve szaktanár engedélyezheti. Az elveszett, megrongálódott belépőkártyát a tanuló köteles 3 napon belül pótolni. Az elveszett, megrongálódott belépőkártyák pótlása térítésköteles, a titkárságon lehet új kártyát készíttetni.
2.3. Az egyéb foglalkozások rendje A szakmai gyakorlati, informatikai, nyelvi, testnevelési foglalkozások órái összevontan is megtarthatók olyan módon, hogy az óraközi szünetek időtartama összeadódik, és vagy később kezdődik, vagy korábban fejeződik be a foglalkozás. A három óránál hosszabb idejű foglalkozás esetén legalább egy tizenöt perces szünetet kell tartani Az elméleti, és a testnevelési órákat osztálykeretben, a helyi tantervben megjelölt elméleti és gyakorlati órákat csoportbontásban szervezzük. A csoportok beosztását a szaktanárok és az osztályfőnökök készítik el a tanulókkal, illetve képviselőikkel egyeztetve. A csoportok összetételének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján történhet. Az iskolában a tanár szakos hallgatók, a foglalkozásokat tartó tanár hozzájárulásával, az órákat látogathatják, illetve vezetőtanáruk irányításával órákat tarthatnak. Tanítási gyakorlatuk idején a szaktanárokra vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg őket. Az egyéb foglalkozások formái: -
rendszeres elfoglaltságok pl: szakkör, sportkör, diákkör, énekkar nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás
12 / 58
A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, valamint iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételről kijelentkezni csak a következő naptári évi igényfelméréskor lehet. Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 valamint hogy pedagógus felügyelete mellett történik.
45
óráig befejeződik,
Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi. Az
egyéb
foglalkozások
–fakultáció,
szakkör,
versenyfelkészítés,
érettségi
felkészítő,
tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások – rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
2.4.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai
Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani
13 / 58
Eszközök, felszerelések védelme, a rábízás rendje: (R.61.§.) Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus, ill. a felelős felnőtt vezető utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló általános felelősséggel tartozik az iskola vagyontárgyai, ill. helyiségei iránt. (Kártérítési felelősség) A tanulók kérésre – feladatuk sikeres megvalósítása céljából - igénybe vehetik az iskola bizonyos vagyontárgyait. Az engedélyt az iskola igazgatója adja meg a szaktanár, vagy felelős felnőtt vezető javaslata alapján. Az átvétel aláírásával a tanuló, szülő, felnőtt tudomásul veszik, hogy vagyonvédelmi felelősséget is vállal. Az iskolai internet hálózatot jogosulatlanul, engedély nélkül használni szigorúan tilos. Ennek vétsége fegyelmi vétségnek minősül.
Az osztálytermek használati rendje (R.5.§. (2.)f.) A tanítás osztálytermi rendszerben történik. Az osztályoknak beosztás szerint „saját” tantermük van. A tanulók elméleti óráit ezekben a tantermekben, csoportbontásból adódó elméleti óráit az órarendben feltüntetett helyeken kell megtartani. Az osztály tanulói egyénileg saját padjukat, az osztály egésze a tantermet tartja rendben, felel annak állapotáért. A tanulók ízlésesen feldíszíthetik az osztálytermüket. A tantermek ellenőrzését az osztályfőnök, a szaktanár, a hetesek végzik. A vándorló csoportok felelnek az alkalmankénti teremhasználatból adódó esetleges károkozásért. A hetesek kötelessége, hogy bármilyen rendellenességet észlelnek, azonnal jelentsék az órát tartó szaktanárnak, ill. osztályfőnöknek. A tanulók reggel, az első óra előtt elfoglalhatják helyüket a tantermükben. Kabátjaikat az ott elhelyezett fogasokon tarthatják. Szünetekben a tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben,de bármilyen probléma esetén a szaktanár-, ill. osztályfőnök kezdeményezésére időszakosan vagy véglegesen megtiltható, hogy a tanulók az osztálytermükben tartózkodjanak. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. A tantermekben található konnektorokat, hangszórókat, kivetítőket, televíziókat saját célra használni szigorúan tilos. Ezen eszközök ilyen használata fegyelmi vétségnek számít. Az eszközök tanítási órán, tanári felügyelet mellett, tanári engedéllyel használhatók. A kémia – fizika előadóterem rendje A működési szabályzat betartása a kémiateremben bármilyen céllal ott tartózkodó valamennyi tanulóra, pedagógusra és egyéb dolgozóra nézve kötelező. A gondatlanság tüzet, robbanást, mérgezést, súlyos bőrés szemsérülést okozhat.
14 / 58
A balesetek megelőzése érdekében az utasítások betartása kötelező! A terembe a tanár lép be elsőnek és ő hagyja el a termet utoljára. A teremben ételt, italt fogyasztani a mérgezés veszélye miatt szigorúan tilos! A tanuló kísérleti eszközhöz csak tanári engedéllyel nyúlhat, ezeket csak utasításuknak megfelelő módon kezelhetik, ill. használhatják. A tanulók mindig azonos asztalnál dolgozhatnak, minden hiányt vagy rendellenességet azonnal jelenteniük kell. A berendezés tartozékait leszerelni, kicserélni, azokra firkálni, karcolással, véséssel vagy bármilyen más módon rongálni tilos. Gyufát és öngyújtót a terembe bevinni tilos. Szükség esetén gyufát az iskola biztosít. Szigorúan tilos a csapok engedély nélküli kinyitása, a gáz meggyújtása. A gáz, mérgező, robbanást okozhat! A teremből sem vegyszert, sem eszközt nem szabad kivinni. A vegyszerek nagy része mérgező vagy gyúlékony. Az otthoni kísérletezés balesetveszélyes. A teremben elhelyezett munkavédelmi eszközök használata kísérleteknél kötelező. Gázfejlesztéssel járó kísérleteknél kötelező ablakot nyitni. A balesetek esetére vonatkozó általános kötelezettségeket, elsősegély-nyújtási és egyéb tudnivalókat az intézeti munkavédelmi szabályzat előírásai rögzítik. Ezen túlmenően: Tűz esetén az égő tárgy oltása vízzel, vagy tűzoltó készülékkel történjék, a tanár utasítása szerint. Ruha égése esetén az önmentő pokróc használata a legcélszerűbb. Tömény savat vagy lúgot a bőrfelületről vagy ruháról azonnal, bő vízzel le kell mosni. Gázmérgezés esetén a beteget azonnal friss levegőre kell vinni és mentőt kell hívni!
Az informatikatermek és a Radnai Terem rendje Az informatikatermekben lévő számítógépeket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni a terem nyitvatartási idején belül. A teremben ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos! A számítógépekre telepített programokat szigorúan tilos törölni, vagy azokat módosítani, illetve a számítógépekre új programokat telepíteni. Tilos a terembe ételt és italt bevinni, illetve azt ott fogyasztani. Tilos a dohányzás, illetve nyíltláng használata. Mindenki köteles betartani az érvényes vagyonvédelmi, munkavédelmi és érintésvédelmi szabályokat. Az informatikatermek berendezéseit átrendezni, a számítógépeket elvinni szigorúan tilos. A gépteremben mindenki saját felelősségére végezhet munkát, írhat programot, illetve gyakorolhat, figyelve arra, hogy tevékenységével másokat ne zavarjon. A gépteremben lévő eszközökben okozott bármilyen kárt a károkozó köteles azonnal jelenteni, illetve az okozott kárt megtéríteni. Az informatikatermek rendjére minden belépőnek kötelessége ügyelni.
15 / 58
A DÖK-szoba „tízparancsolata” A DÖK-szoba rendjének betartása valamennyi itt tartózkodó tanulóra, pedagógusra és egyéb dolgozóra vonatkozik. A balesetek megelőzése érdekében a tűzrendészeti és munkavédelmi utasítások betartása kötelező. Az iskolai házirendben előírtak a DÖK-szobában tartózkodókra is vonatkoznak. A szobában azok a tanulók, tartózkodhatnak, akik engedélyt kaptak erre a DÖK-segítő pedagógustól. A szobában egyedül is lehet tartózkodni. A tanulók, pedagógusok a szobában lévő műszaki eszközöket csak engedéllyel és az előírásnak megfelelően használhatják (a nyomtató használata előtt minden esetben engedélyt kell kérni). A berendezés tartozékait leszerelni, kicserélni, azokra firkálni vagy bármilyen módon rongálni tilos. Minden rendellenességet, firkálást, rongálást azonnal jelenteni kell. Az okozott kárt a tanuló, vagy törvényes képviselője köteles teljes mértékben megtéríteni. A szobából való távozáskor az ablakot mindig be kell csukni, a számítógépet, HI-FI berendezést ki kell kapcsolni, az ajtót be kell zárni. A szoba elhagyásakor mindenki elpakol maga után, szemetet nem hagy elől. A balesetek esetére vonatkozó általános kötelezettségeket, elsősegély-nyújtási és egyéb tudnivalókat az iskola munkavédelmi szabályzat előírásai rögzítik.
Az illemhelységek használati rendje Az iskolai mellékhelyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően lehet használni. Beszélgetésre, társalgásra az erre kijelölt helyeket javasoljuk, mert a rövid szünet alatt sok embernek szüksége van bejutni a WC-be, de az ott ácsorgók akadályozzák ebben. A dohányzás szigorúan tilos!
A társalgó használati rendje A kulcsot a tanárok a portán vehetik fel. Ha a teremben bármilyen rongálás történik, az felel érte, aki a kulcsot felvette. Időszakosan a társalgó aktuális feladatok elvégzésének is helyet adhat pl. szülők fogadása, beteg tanulók elkülönítése stb. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
16 / 58
2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával beletekinthet. A hozzáférési kódot személyesen az édesapa/édesanya illetve gondviselő kapja meg. Ha a személyes átvétel nem lehetséges, ajánlott levélben kerül megküldésre a kód. Az elektronikus napló használata érdekében a hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját: -
az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról
-
az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról
-
a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről, és módjáról
-
arról, hogy gyermeke osztályzatai/mulasztásait/késéseit hogyan tudja megtekinteni.
Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt.
3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Esetleges lopás esetén az iskola saját hatáskörben nem kezdeményez kivizsgálást. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót a tankötelezettségének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, iPod, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. A mobiltelefonok, ill. szórakoztató elektronikai eszközök tanórai tudatos használata esetén a tanár jogosult azokat elvenni, az óra végén visszajuttatni, ill. az igazgatóhelyettesnek leadni. A tanuló – előzetes egyeztetés után – a tanítási nap végén visszakapja az elvett eszközöket, tárgyakat, az igazgatóhelyettestől, ill. az osztályfőnöktől.
17 / 58
Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: ékszer, bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, veszélyt hordozó eszközök (robbanó-, vágó-, szúró eszköz), gyufa, dohány, cigaretta, elektromos cigaretta, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, kábítószer, kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet. A tanulók által behozott tárgyakért, értékekért, készpénzért az iskola felelősséget nem vállal. Elvárható öltözködés az iskolában: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: A lányok: fehér galléros blúzt, sötét szoknyát vagy nadrágot (nem farmert), illetve kosztümöt, a fiúk fehér inget, sötét nadrágot (nem farmert) vagy öltönyt viseljenek. Az öltözékhez az iskola egyen-nyakkendőjének viselése kötelező. Az öltözékhez hozzávaló cipő viselése kötelező (nem edzőcipő). A kötelező ünneplő öltözék viselésének alkalmai: évnyitó, évzáró, október 23-i, március 15-i ünnepség, szalagavató bál, ballagás, Katona gála, érettségi, kis-érettségi, javítóvizsgák, osztályozóvizsgák, versenyek, börzék és minden olyan rendezvény ahol tanulóink iskolánkat képviselik. Kívánatos, hogy a tanulók hétköznapi viselete a közízlésnek megfelelő legyen iskolának, illetve munkahelynek egyaránt. Például iskola épületében ne viseljenek sapkát, kapucnit, atlétatrikót, illetve topot, viseljenek legalább térdig érő nadrágot vagy combközépig érő szoknyát, ruhájuk alól ne látszódjon ki a fehérneműjük, ne viseljenek mélyen dekoltált felsőt. A tanulók öltözékén nem lehet szeméremsértő vagy másokat emberi méltóságukban, érzelmeikben bántó felirat. Nem hordható, ill. viselhető, tiltott önkényuralmi, rasszista, alternatív, szélsőséges vallási, politikai irányzatot képviselő, jelképeket ábrázoló ruhadarab, tetoválás (testfestés) más tárgy, eszköz, jelvény. A tanuló kártérítési felelőssége: (Nkt. 59. §. R. 61.§.)
A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott – gondatlan vagy szándékos – károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: - gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. A tanuló teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyek állandó, kizárólagos őrizetében vannak. A tanuló (ill. a kiskorú tanuló szülője) a tartós használatra kapott tankönyvet megrongálódásából, ill. elvesztéséből származó kárt köteles az iskolának megtéríteni.
18 / 58
Térítés mértéke: elvesztés vagy teljes megrongálódás esetén a használattal arányos beszerzési érték, részleges megrongálódás esetén ennek megfelelő aránya. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető, a használtság fokával arányos áron. A kártérítési kötelezettség mérséklése, ill. elengedése rendkívüli indokok fennállása esetén kérelembe lehetséges, melyben az igazgató dönt (a tanuló szociális rászorultsága és a körülmények mérlegelése alapján egyéni döntés keretében). A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.
3.2. Óvó-védő intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére.Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül fizika, kémia, informatika és testnevelés valamint az ágazati szakmai gyakorlati tantárgyakból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek.A gyakorlati oktatás során az iskola gondosokodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantarásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező.
19 / 58
Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapjánszervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon. Az iskolában az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárható tanulói magatartás (R 5.§.(2.)g.) -
a tanulók tisztelettudóan viselkedjenek kulturált magatartást tanúsítanak az intézmény nevéhez, jó hírnevéhez méltóan viselkedjenek a felügyeletüket ellátó pedagógus utasításainak eleget tegyenek
Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások, alkalmával a tanulók számára tilos: -
-
a dohányzás (Az iskola egész területén és annak 5 méteres körzetében, az iskola által szervezett rendezvényeken is tilos a dohányzás, szeszesital illetve kábítószer hatású szer fogyasztása!) a szeszesital fogyasztás kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás szerencsejáték, illetve a tanulók közötti bármilyen üzleti tevékenység
20 / 58
3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként – a fenntartóval való egyeztetést követően – az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3436. §-a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt.A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési-, ill. tandíj mértékét jogszabályok és gazdaságossági számítások alapján kell meghatározni, legkésőbb minden év szeptember 30-ig.
Térítési díjköteles: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megk.ezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga Tandíjköteles: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések.Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. A térítési és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető az alábbiak szerint: Tanulmányi eredmény-, ill. szociális okok miatt a díjak csökkenhetők. A kérelmeket az iskola igazgatójának minden tanév félév első hónapja végéig - kell beadni, melynek elbírálásáról az érintett területek felelős vezetőivel történő egyeztetés után az igazgató dönt. A mérséklésnél figyelembe vehető körülmények: 21 / 58
-
kiemelkedő tanulmányi eredmény elérése tanulmányi versenyeken elér eredmények HH ill. HHH helyzetbe kerülés átmeneti vagy tartós, igazolható rossz szociális helyzet eltartott gyermekek száma egy főre eső jövedelem igazolhatóan nagyon alacsony volta vagy bármilyen körülmény, ami veszélyeztetheti a tanulmányok folytatását
Ezen kérdésekben, a döntésekről, az érintetteket írásban tájékoztatni kell. Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2.§.(1.) alapján és a Kormány 229/ 2012 (VIII.28.) Rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 33. §.(1.) ba, bc és bg bekezdései alapján az iskola nappali és felnőttoktatási (estis is) tanulói számára a tanulói jogviszony fennállása esetén ingyenes: -
a tanórai foglakozásokon való részvéte a tanulmányok alatti vizsga az évfolyamismétlés első alkalommal
Térítési díj fizetésére kötelezett az a kormányrendelet 34.§-a (1.) alapján, aki: -
második alkalommal ismétel évfolyamot független vizsgát kér (1.) vendégtanulói jogviszonyt létesít (2.)
A térítési díj mértéke: -
tanköteles tanuló esetén a „számított összeg” 12,5%-a, mely a házirendben részletezett feltételek szerint 50%-ig csökkenthető ( csak az 1. és 2. esetben!) nem tanköteles tanuló esetén a „számított összeg” 25%-a, mely a házirendben részletezett feltételek szerint 50%-ig csökkenthető
A térítési díj befizetése félévenként vagy indokolt esetben negyedévenként történhet. A térítési díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni. Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Kedvezményes étkeztetés: (Nkt. 46. § (4)) A tanuló az étkeztetés igénybevételét a beiratkozás napjától, ill. a tanév elején az osztályfőnökénél, jelentheti be. A kedvezményekre jogosító igazolásokat, illetve kérvényeket a meghatározott időpontig kell benyújtani a gazdasági ügyintézőknél (pénztár). A kedvezményes étkezés igénybevételét a jogszabályban meghatározottak alapján tanév első napjától, illetve a jogosultság keletkezésétől, a szülő írásban igényelheti. Az étkezés díját havonta az iskola pénztárában egy meghatározott és kihirdetett időpontban lehet befizetni a gazdasági ügyintézőnél. Késedelmes befizetés esetén az étkezés csak a következő második naptól vehető igénybe.
22 / 58
Betegség, tartós távollét esetén az étkezést lemondani - a következő naptól kezdődően - telefonon, az iskola titkárságán vagy a gazdasági hivatal telefonszámán reggel 9 óráig lehet. A lemondott napokra befizetett összeg a következő hónapban kerül jóváírásra, abban az esetben, ha a felvett étkezési jegyekkel hiánytalanul elszámol. Az étkezési jegyeket a befizetéskor az iskola pénztárában lehet felvenni.
3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót szociális támogatásban részesítheti.
Szociális támogatás
Az iskola a tanulók részére szociális támogatást akkor biztosíthat, ha a fenntartója ehhez pénzügyi fedezet biztosít. Ez esetekben a támogatások odaítéléséről a szociális bizottság dönt. A bizottság tagjai:
- szülői szervezet képviselője, - diákönkormányzat képviselője, - osztályfőnöki munkaközösség vezetők, - iskolavezetés képviselője (igazgatóhelyettes).
A kérelmeket benyújtani az igazgatóhoz a tanév során bármely időpontban lehet. A kérelmeket írásban indokolni kell. A szociális bizottság minden kérelemről 15 napon belül dönt, és írásban tájékoztatja az érintetteket. A pénzbeli támogatás időtartama maximum 9 hónap. Az iskolába a tanév közben új tanulóként bekerült diák tankönyv-ellátását jogosultság/rászorultság esetén a könyvtári állományból biztosítjuk.
3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak.
23 / 58
Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. Tankönyvtámogatáshoz kapcsolódó szabályok: (Nkt. 46. § (4), TR.8.§.)
Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a Köznevelési törvény 46. § (4) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A Köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a törvények által meghatározottak szerint, közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. Minden tanév január 10-ig a szülő igényt nyújthat be – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – az ingyenes tankönyv ellátásra. Az igénybevétel jogcímeit, ill. annak bizonyítását az iskolai tankönyvellátás rendje szabályozza, a mindenkori érvényben lévő jogszabályok alapján. Rászorultsági alapon ingyenes tankönyvellátásra jogosult a tanuló, ha:
tartósan beteg,
sajátos nevelési igényű,
három- vagy többgyermekes családban él,
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.
Minden tanév január 10-ig a szülő további kedvezményekre is benyújthat kérelmet. Az igények elbírálását a vezetőség végzi. Az igények összegszerű meghatározása a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján történik.
24 / 58
A döntés során előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. A benyújtott kérelmek a következő tanévre vonatkoznak. A döntésről minden esetben írásban tájékoztatjuk a tanulókat, ill. a szülőket. A tankönyv támogatás történhet a könyvtári állományban levő tartós tankönyvek kölcsönzésével is. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulóknak ingyenes tankönyvet biztosít, melyet a tanuló korlátlanul használhat, amíg az iskola tanulója. A tanuló által használt könyvek kölcsönzésének időtartama addig tart, amíg a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Tanulmányainak befejezésekor a könyvet a tanuló visszaadja a könyvtárnak, ill. megvásárolhatja – a használat fokához mért áron- ha erre igényt tart. A nem rendeltetésszerű használatból adódó rongálásért illetve az elveszett könyvekért a tanuló kártérítést köteles fizetni. A részletes feltételek az iskolai tankönyvellátás rendjében olvashatók.
3.7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat.
3.8. Tantárgyválasztás Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések (R.5. §. (2.)d és 7.§,(1).bf.) Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a – következő tanév – választható tantárgyaira, ill. emeltszintű érettségire történő felkészítő oktatásra. Választható tantárgyak: - második idegen nyelv - emeltszintű érettségire felkészítő foglakozások A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15e. A szülő, tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai honlap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével.
25 / 58
A foglakozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30. (az érettségire felkészítő foglalkozások szeptember 15- április 30-ig tartanak) A nem kötelező, szabadon választott órákon, történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése: (NKT. 54. §)
3.9.
A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill. érdemjeggyel.
Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki -
-
kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi, a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, mindig időben érkezik az iskolába
Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -
élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi, megtartja az iskolai együttélés szabályait, udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos, néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra.
Változó (3) magatartású az a tanuló, aki -
meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését hátráltatja, állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni, közömbös a társaival szemben, figyelme ingadozó, munkája pontatlan sokszor késik
Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki -
hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan árt a közösségnek,
26 / 58
-
viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös, a házirendet nem tartja be, udvariatlan, fegyelmezetlen, durva, rendszeresen késik.
A szorgalom minősítése: A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat.
A szorgalom értékelésének alapja: -
pedagógusok írásbeli jelzése osztályfőnök véleménye évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés)
Példás (5) -
Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző. Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó. Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.
Jó (4) -
Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes. Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható. Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.
Változó (3) -
Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem ellenőrzi magát. Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni. Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen. Ritkán érdeklődik.
Hanyag (2) -
Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes. Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív. Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi
27 / 58
3. 10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló köteles a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, az iskola által szervezett kötelező rendezvényekről való távolmaradását igazolni. A tanuló tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásról való késését illetve hiányzását az órát tartó szaktanár az e-naplóba, a gyakorlati foglalkozásról való mulasztását a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az enaplóba köteles bejegyezni. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök illetve helyettese, külső gyakorlati képzésen részt vevő tanuló esetén a gyakorlati képzést biztosító intézmény képviselője jogosult. A mulasztások összesítését hetente, de maximum havonta az osztályfőnök végzi. Az igazolás történhet: Szülői igazolással:
A szülő évente legfeljebb három alkalommal, összesen három (3) tanítási napról való távolmaradást igazolhat (az e-napló letiltja a 4. alkalmat). Rendkívüli esetben, illetve egyéb súlyos okból való távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti.
Hatósági igazolással: A hatósági igazolásokat a szülővel is alá kell íratni. Orvosi igazolással:
Az orvosi igazolást a szülőnek, illetve kollégiumi nevelő tanárának is alá kell írnia.
A szülő a hiányzás első napján, telefonon (külön szülői telefonszám működik), majd azt követően írásban értesítse hiányzás idejéről és okáról az iskolát, illetve az osztályfőnököt. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nem egybefüggő nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. Amennyiben a szülői bejelentés elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése 48 órán belül. Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jelet talál, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, a szülőt értesíteni. Ha ez eredménytelen marad, az osztályfőnök a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a szülőt. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Ennek elmulasztása esetén hiányzása igazolatlan távollétnek minősül. Külső gyakorlati képzőhelyen résztvevő tanuló, az igazolását a gyakorlati helyen láttamoztatja, és úgy mutatja be az osztályfőnökének. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha
távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást elsődlegesen igazolja a háziorvos, szakorvos, (az iskola döntése szerint). Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől.
Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt az elektronikus naplóban is igazolnia kell.
28 / 58
Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. A nagykorú tanuló 3 alkalommal maximum 3 napot, az osztályfőnökkel történő előzetes egyeztetés alapján, saját maga is igazolhat. További hiányzásait csak hatósági-, ill. orvosi igazolással igazolhatja. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal, 3 napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet. Elkésett az a tanuló, aki 8.00-ig a portai ügyleten nem haladt át. A késéseket mulasztásként regisztráljuk és minden ötödik, ill. újabb öt késés után az osztályfőnök fegyelmező intézkedéseket köteles kezdeményezni. (ld. A tanulók fegyelmező intézkedései) A tanuló késései összeadódnak,elbírálásuk az osztályfőnök feladata. Az igazolatlan késések a magatartásjegyet is befolyásolják. A késő tanuló a már megkezdett órára köteles bemenni, a tanár a tanulót köteles beengedni. Nem számít igazolatlannak az a késés, melyet a tanuló hivatalos igazolással bizonyít, távolsági járattal való érkezés esetén, illetve ha késését váratlan tömegközlekedési akadály (pl. baleset) okozta. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt -kollégista tanuló esetében a kollégiumot is ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:
ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,
szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról.
Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzásokszáma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
29 / 58
Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt. Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagyaz igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta,a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. A megengedhető mulasztások mértéke (Nkt. 53. § és R. 51. §.)
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az általános műveltséget megalapozó szakaszban (szakközépiskola 9-12/13.évf.) együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető,a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi,hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló bármely elméleti tantárgyból az éves óraszám 30%-áról hiányzik, félévkor vagy évvégén lezárható, ha megfelelő számú jeggyel (4-5 db) rendelkezik. Ha a tanulónak nincs elég jegye a lezáráshoz, akkor csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület a tanulótól az osztályozó vizsga letételét, ha 20 vagy 20-nál több igazolatlan órája van. Ekkor a tanuló évet ismételhet. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. Az igazolatlan mulasztások következményei (Nkt. 53. § és R. 51. §.)
Ha tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanuló tanköteles: 1-9 igazolatlan óra:
- a szülő hivatalos értesítése levélben (1. levél), osztályfőnöki figyelmeztetés1-3 óráig, majd intő fokozat
10-19 igazolatlan óra:
- szülő hivatalos értesítése levélben (2. levél), területileg illetékes gyámhatóság, jegyző és a gyermekjóléti szolgálat értesítése, osztályfőnöki megrovás
20-29 igazolatlan óra:
- szülő hivatalos értesítése (3. levél), igazgatói figyelmeztetés,
30 / 58
30 igazolatlan óra:
- szülő értesítése (4. levél) Általános Szabálysértési hatóság, Gyermekjóléti szolgálat értesítése, igazgatói intés
31-49 igazolatlan óra:
- szülő értesítése (5. levél), igazgatói megrovás
50 igazolatlan óra felett:
- szülő értesítése (6. levél), Területileg illetékes gyámhatóság, jegyző értesítése
Ha a tanuló nem tanköteles, de még kiskorú: 1-9 igazolatlan óra:
- szülő értesítése, fegyelmező intézkedések (1. levél)
10 -19 igazolatlan óra:
- szülő értesítése hivatalos levélben (2. levél), gyermekjóléti szolgálat értesítése, az osztályfőnök köteles igazgatói fegyelmező intézkedést kezdeményezni
20 -29 igazolatlan óra:
- szülő értesítése (3.levél), az osztályfőnök fegyelmi tárgyalást kezdeményezhet
30 igazolatlan óra felett:
- szülő értesítése (4.levél), gyermekjóléti szolgálat értesítése, a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, a tanulót törölni kell az osztálynévsorból.
Ha a tanuló 18 év feletti (nagykorú és nem tanköteles) 1-9 igazolatlan óra
- első levél a gondviselőnek
10-19 igazolatlan óra
- második levél a gondviselőnek
20-29 igazolatlan óra
- harmadik levél a gondviselőnek
30 igazolatlan óra felett:
- szülő értesítése (4.levél), a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, a tanulót törölni kell az osztálynévsorból.
Az igazolatlan órák hatása a magatartás-osztályzatokra:
Igazolatlan óra:
Magatartás:
1 igazolatlan óra
még lehet példás
2-4 igazolatlan óra
még lehet jó
5-nél több igazolatlan óra
legfeljebb változó lehet
Az egyéni dicséretek legfeljebb egy jeggyel módosíthatják a magatartási osztályzatot.
3.11. A diákkörök működésének szabályai(opcionális) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. Diákkörök létrehozásának rendje: (Nkt. 48.§.R.120.§.)
31 / 58
A diákkör az iskolai diákközösség tevékenységének egyik színtere, így a diákkör diákönkormányzati szervként működik, önköltséges alapon és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. A diákkör saját tagjai sorából vezetőséget választ. A diákköri tevékenység segítésére, irányítására, vezetésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai diákkörök október 01-jétől kezdhetik meg munkájukat, és minden tanév május 31-ig tarthatnak a foglalkozások. A diákkörök létszáma minimum 10 fő. Kisebb létszámmal működő diákkörök működését az igazgató indokolt esetben engedélyezheti. A diákkörök programját és működési rendjét a diákkör tagsága készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
3.12. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A számonkérés formái Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza: (Nkt.26. §. R.6-7-§.) – – –
a tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszerét, módszereit, az ísásbeli beszámoltatás rendjét, az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendjét, a középszintű érettségi témaköröket, a kötelező, ill. a kötelezően választható érettségi tárgyakból.
A Pedagógiai Program minden tanuló számára hozzáférhető, olvasható az iskola WEB-lapján, ill. az iskolai könyvtárban. A tanulói teljesítmények értékelését egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja: a követelmények, elvárások ismertetése mind a tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, ill. a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes tantárgyak éves követelményeit, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük, ill. az iskola éves munkaterve is tartalmazza. Félévente minimálisan négy-, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kell szereznie a tanulónak. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok ill. a kötelezően elkészített és beadott írásbeli házi feladatok alapján történik, figyelembe- véve a fejlődési tendenciákat. A téazáró dolgozatok eredményét súlyozottan, duplán számítva vesszük figyelembe. Ötfokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi vizsgáknál:
32 / 58
0
-
33 %
1
34
-
50 %
2
51
-
75 %
3
76
-
89 %
4
90
-
100 % 5
Azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem lehet íratni A témazárók pontos időpontjáról a szaktanár előre 1 héttel tájékoztatja a diákokat. A témazárókról való távolmaradás csak előzetes szülői kéréssel, ill. orvosi igazolással igazolható. A témazárokat a szaktanárok kötelesek 10 munkanapon belül kijavítani, és szóbeli-, ill. írásbeli értékeléssel az érdemjegyeket ismertetni. A javított munkát a tanulók megtekinthetik, arra a javítási útmutató alapján észrevételt tehetnek. Amennyiben – fel nem róható ok kivételével - a tanulók a javítási határidő után kapják meg a tájékoztatást, úgy a témazárók érdemjegye érvényüket veszítik. Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak. A tanulói számonkérés, fegyelmező eszközként, büntetésként nem alkalmazható. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: Az év végi (évközi) osztályozó (javító) vizsgák minimum követelményei a mindenkor aktuális képzési típusoknak és tantervi követelményeknek megfelelően kidolgozott. E követelmények sokfélesége (nappali, felnőtt, informatika, ügyvitel, gépészet) és terjedelme miatt e szabályzatban nem részletezett. A tantervi és törvényi változások miatt folyamatosan változik. Ezen okok miatt, az aktuális részletes követelmények CD mellékleten találhatók. A tanárok és a tanulók számára ezek a követelmények legalább az életbe lépésük előtt 2 hónappal ismertté válnak. A követelmények megtalálhatók az intézmény informatikai hálózatán és az iskola WEB-lapján. Tanulmányok alatti vizsgák rendje
Osztályozó vizsgára történő jelentkezés feltéeteli, módja, határideje Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 64. § (2), (4)) e) magántanuló f) előrehozott érettségi vizsgára jelentkező A jelentkezés határideje a kijelölt vizsgaidőpont előtt legalább két héttel. Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés módja írásban.
33 / 58
Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák:
a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben emlékeztetjük a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani
A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje A vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető.
A tanulmányi vizsgák szabályzata a Pedagógiai Programban található meg. A vizsgák értékelési és minősítési rendje: 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál: 0
-
33 %
elégtelen (1)
34
-
50 %
elégséges (2)
51
-
75 %
közepes (3)
76
-
89 %
jó (4)
90
-
100 % jeles (5)
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél 5 /jeles/:
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,
4 /jó/:
összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló Ha az osztályozó, vagy javító vizsga az iskola előírásai szerint 2 részből áll, a tanulónak tudnia kell, hogy mint ahogy az érettségi vizsgán, így ezeken a vizsgákon is az írásbeli részen is minimum 12%-nyi teljesítményt nyújtani kell ahhoz, hogy a vizsgát a szóbeli résszel folytathassa. Ilyen tantárgyak a matematika, idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom.
34 / 58
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben („A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások”) vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló). A kisvizsgák tervezett időpontja az éves ütemtervben kerül rögzítésre. A 11. évfolyamon történelem és idegen nyelv tantárgyakból írásbeli és/ vagy szóbeli; a 12. évfolyamon matematikából írásbeli; magyar nyelv és irodalomból pedig szóbeli vizsgát tesznek a tanulók.
3. 13 Vagyoni jog: (Nkt. 46. § (9-10.))
Szervezett tanórai foglakozásokon a tanuló által előállított termék /szellemi-, vagy tárgyi) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíteni kívánja a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló a „hozzáadott értékkel” arányosan részesül. Az esetleges értékesítésről – az iskolavezetésnek - a tanulót, ill. szülőt írásban tájékoztatnia kell.
4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazása (R. 5.§.(1.)e.) - Kiemelkedő tanulmányi eredményért; - Tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplésért, öntevékeny körben való részvételért - A közösségért végzett tevékenységért. A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti: – – – – – –
A nevelőtestület bármely tagja: osztályfőnök, szaktanár; A nevelőtestület; A diákönkormányzat tagjai; Szülői szervezet A szülői munkaközösség tagjai; A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.
Az egyéni dicséretek, jutalmak formái Szaktanári dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munkát végzett. Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság számára példaértékű.
35 / 58
A dicséretet az e-naplóba, valamint a tanuló bizonyítványába és a törzslapra be kell jegyezeni. Katona József-díj: Végzős tanulók részére a Szülői Szervezet ill. a Nagy-Szivárvány Alapítvány által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. A tanuló az elismerő oklevél mellett pénzjutalomban is részesül. A pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja. Katona-emlékérem: Kaphatja az a végzős tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. Tanulmányi ideje alatt tanulmányi átlaga nem volt 4 egésznél, utolsó két évben 4,5-nél rosszabb, igazolatlan órája tanévenként nem volt egynél több, közösségi munkában, az osztályban és az iskolai életben is aktívan részt vett. Magatartás osztályzata a négy év során nem volt jónál rosszabb. A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják.
Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet a támogató alapítvány biztosítja. (amennyiben ez lehetséges) Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javasalata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt.
4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Súlyos jogellenességek meghatározása (Nkt.25. §) Iskolánkban súlyosan
elítélendő magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások emberi
méltóságának-, személyiség jogainak megsértése, mások fenyegetése, zsarolása, megalázása, a rasszista megnyilvánulás. Súlyosan jogellenes a lopás, mások egészségének, testi épségének veszélyeztetése, tűzveszélyes dolgok használata és terjesztése, a kábítószer terjesztése, a fegyverrel vagy mérgező anyaggal történő visszaélés, az alkoholfogyasztás, a szándékos károkozás. Fenti esetek azonnali igazgatói fegyelmező intézkedéseket, ill. fegyelmi eljárás megindítását vonják maguk után. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések (Nkt. 58.§, R. 53-61. §.)
Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.
36 / 58
Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. A fegyelmező intézkedésekben a fokozatosság elve érvényesüljön, melytől indokolt esetben el lehet térni. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos! A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelességszegés óta három hónap már eltelt. Ha kötelességszegés miatt büntető-vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozhatók: A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: -
beírás osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói szóbeli figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi meghallgatás fegyelmi büntetés
37 / 58
Az osztályfőnöki és igazgatói fegyelmező intézkedésekből 1-1 adható, ezt követően nevelőtestületi meghallgatásra kerül sor. Szaktanári, osztályfőnöki beírás adható: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, a felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség, házirend megszegése (pl. dohányzás, ünnepi öltözet hiánya), belépőkártya hiánya, nem használása, órákról való késések, reggeli késések, tiszteletlen viselkedés, trágár beszéd, illetve rongálás miatt. A beírásokat a következő esetekben kell alkalmazni: - testnevelés felszerelés hiánya (5 alkalmanként) - reggeli, óraközi késésekért (5 alkalmanként)
A fegyelmező intézkedések hatálya maximum 6 hónap. Nevelőtestületi fegyelmező eljárás: A fegyelmi vétségét sorozatosan elkövető tanuló(k) az egy adott osztályban tanító valamennyi tanár közreműködésével a kialakult fegyelmi helyzetet elemzik, megbeszélik és
megoldási
lehetőségeket,
változási
utakat
keresnek.
A megbeszélés
jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Az érintett tanuló szülője/gondviselője meghallgatásról értesítést kap, ahol részt vehet és elmondhatja véleményét.
ténye erről
és a
eredménye
nevelőtestületi
Fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárást az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni, súlyos fegyelmi vétség és az írásbeli fegyelmező intézkedések többszöri kimerítése esetén, osztályfőnöki kezdeményezésre az igazgatóhelyettes jóváhagyásával. A fegyelmi eljárás megindítása előtt biztosítani kell az eljárást megelőző egyeztetési eljárás lehetőségét. Az eljárást a Szülői Szervezet és a DÖK együttesen kezdeményezheti. Az eljárás célja a kötelességszegő események feldolgozása, értékelése, a felek közötti megállapodás és a sérelem orvoslásának kialakulása. Az egyeztető eljárást a szülő egyetértésével lehet lefolytatni.
A fegyelmi bizottság tagjai: Elnök az igazgatóhelyettes, további két tag, aki a vétkest nem tanítja, utóbbiak alkalmanként választva, vagy az igazgató által felkérve. Döntési jogköre a bizottságnak van, a nevelőtestület többi tagja tanúként jelen lehet, a DÖK képviselői szintén, a vétkes gondviselője és egyéb tanúk jelen lehetnek. Az iskola nevelőtestülete illetve fegyelmi bizottsága az alábbi fegyelmi büntetéseket hozhatja: – megrovás – szigorú megrovás – meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat) – párhuzamos osztályba áthelyezés – áthelyezés másik iskolába – eltiltás a tanév folytatásától 38 / 58
– kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás a tanév folytatásától”, ill. a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodik.
Az iskolában a Btk.-ba ütköző cselekedetek esetén az ügy tisztázása céljából az igazgató a rendőrség segítségét kérheti. Ilyen problémák esetén a szülőt haladéktalanul értesíteni kell.
A fegyelmi büntetések hatálya maximum 6 hónap. A fegyelmi határozatokat az iskolában ki kell hirdetni. Fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi büntetések hatása a magatartás osztályzatokra:
– osztályfőnöki, szaktanári, figyelmeztetés, intés, rovás
- még lehet jó
– igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás
- változó
– fegyelmi büntetés
- rossz
A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés kiszabható.
5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1. A tanulók jogai (NKT.46. § és 50-53. §) Az iskola tanulói a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Kiskorú és a szülővel egy háztartásban élő nagykorú nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók esetén csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük írásbeli nyilatkozata:
magántanulói jogviszony kérése, tanulószobai foglalkozásra felvétel iránti kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga kérése, osztályozó-, ill. különbözeti vizsga kérése, egyes tantárgyak alóli mentesítés kérelme, ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul, ha a tanulói jogviszony megszűnik vagy szünetel, tankönyv támogatási kérelem, a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés, ösztöndíj-pályázat esetén.
A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától vagy a tanév megkezdésétől (Nkt. 46. §;(3-13).) 39 / 58
megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit. A dokumentumok az iskola könyvtárában illetve az iskola honlapján olvashatók.
személyiségi jogait, személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. E jogának gyakorlása nem korlátozhatja másokat e jogainak érvényesítésében, nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, ill. a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.
vallási meggyőződését, nemzeti, vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. E jogok gyakorlása nem ütközhet érvényes jogszabályokba, és nem sértheti más tanulók ugyanezen jogait.
igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, könyvtárát, informatika tantermeit, tornacsarnokát, szak- és tantermeit.
kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről;
kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A témazárók időpontját előre tudhatja, s a tanév elején az ütemezést megkapja, a tervezett időpontról a szaktanár előre 1 héttel tájékoztatja a diákokat. A témazárókról való távolmaradás csak előzetes szülői kéréssel, illetve orvosi igazolással igazolható.
írásbeli dolgozatát, témazáróját 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve kapja vissza; lehetősége legyen a tanulónak arra, hogy pontos felvilágosítást kapjon a javítási útmutatóról, szempontokról;
tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, a bejegyzésekről tájékoztatást kapjon szaktanáraitól, osztályfőnökétől;
szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát;
javaslatot tegyen, a diákokat érintő kérdésekben, kérdést intézhessen az iskola vezetőihez, iskolaszékhez, s arra a megkeresést követő 10 munkanapon belül érdemi választ kapjon;
részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken;
részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában;
tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek;
10. osztálytól kezdődően – kerettantervben, vagy a pedagógiai programban, vagy érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – válasszon a választható tantárgyakból, foglalkozásokból, valamint ha erre lehetősége van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógusokat;
kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre;
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
a saját iskolai életével összefüggő kiadásai mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi. A kérelmet az osztályfőnökön keresztül az igazgatóhelyettesnek vagy iskolaigazgatónak kell benyújtani.
igényeljen kedvezményes étkezést;
az aktuális törvényeknek megfelelően kedvezményes (ingyenes) tankönyvellátásban részesüljön,
osztályozó-, javítóvizsga, ill. különbözeti vizsgát tegyen a nevelőtestület döntése, ill. a jogszabályban foglaltak szerint, részleteket a vizsgaszabályzat tartalmazza;
tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot. Kérelmét a szorgalmi idő megfelelő fél-évének utolsó tanítási napját megelőző harmincadik napig adhatja be az iskola igazgatójának, szülői aláírással;
40 / 58
(késés,
mulasztás)
folyamatos
az év végi bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül írásban kérje, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Kiskorú tanuló ezen igényét a szülő aláírásával kell bejelenteni az iskola igazgatójának.
tanulószobai foglalkozásokat igénybe vegyen;
jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
a tanuló – a szülő választása (nagykorúnál saját maga) – alapján magántanulói jogviszonyt létesíthet, amennyiben megfelelő indokai vannak, pl. orvosilag igazoltan súlyos beteg, élsportoló. Hátrányos helyzetű tanulónál be kell szerezni a gyámhatóság, ill. a gyermekjóléti szakszolgálat véleményét. Magántanulói jogviszonyt az a tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén szülője/ gondviselője kérhet, aki ezt az igényét október 1-ig az igazgatónak írásban benyújtja. Szakközépiskolai oktatásban a szülőnek, ill. a tanulónak tudomásul kell vennie, hogy a magántanulói jogviszony ellenére a tanulónak a szakmai gyakorlatokon részt kell vennie, vagy azt pótolnia kell. Ha a tanuló körülményei indokolják, a magántanulói státust más időpontban is kérheti.
kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú más oktatási intézménybe (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján) vagy intézményen belül a törvényi feltételek fennállása esetén a felnőttoktatási tagozatra;
kérje a két vagy több évfolyamra megállapított követelmények egy tanév alatti teljesítését. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtania (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján).
joga, hogy a 12. évfolyamot elvégezve a szakképző évfolyamon folytathassa tanulmányait.
Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés (Ktv. 53. § (3.))
Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-10. évfolyamos tanulók esetén. Az osztályfőnök és a szaktanár bármely évfolyamon évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését. A tanulószobai foglalkozások szigorúan ajánlott a gyengén teljesítő tanulók számára a szaktanár, osztályfőnök javaslata alapján. Amennyiben a tanuló mégsem kíván élni a lehetőséggel, úgy azt a szülőnek írásban meg kell erősíteni. 5.1.1.
A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. Kérdezés-, érdemi válasz rendje, vélemény-nyilvánítási, javaslattételi jog (Nkt.48.§, R.120.§.(4-6).) Fenti jogok érvényesítésének lehetőségei és formái a következők: -
az osztályfőnökkel, valamint a nevelőtestület tagjaival folytatott egyéni beszélgetés
-
osztályfőnöki óra
-
osztály- és évfolyamgyűlések
-
fegyelmi bizottságban való képviselet, képviselet a nevelőtestületi értekezleten, képviselet a
41 / 58
szülői értekezleten -
diákközgyűlés
-
igazgató, igazgatóhelyettesek
-
diákönkormányzati gyűlés
Az iskola tanulóinak a fenti keretek között feltett kérdéseire, javaslataira a címzett felnőtt köteles lehetőleg azonnal, legkésőbb 15 napon belül érdemi választ adni, szükség szerint az iskolavezetést azonnal tájékoztatni. A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a tanulók jogaikat kulturált módon, az elvárható tiszteletet tanúsítva gyakorolják, továbbá, hogy a tanulók egy-egy, tanárokkal támadt esetleges konfliktusuk megoldásához osztályfőnökük segítségét kérjék, s ezt a segítséget a nevelőtestület minden tagja fogadja jóindulattal, az ellentétek feloldásának szándékával. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról A tanulót egyénileg az iskolai diákönkormányzat is képviselheti, ill. az iskolai diákönkormányzatnak javaslattételi joga van bármely tanulói ügyben. Osztály- és évfolyamgyűlések a tanulók kérésére is összehívhatók. A gyűléseken azok a pedagógusok, szaktanárok is részt vehetnek, akiknek jelenlétét legalább egy héttel a gyűlés előtt a tanulók kérték. Az iskola diákönkormányzata minden tanév februárjában, a félévi zárás után diákközgyűlést szervez, ahol bárki elmondhatja véleményét, javaslatait, felteheti kérdéseit. A közgyűlés előtt probléma-kezelő lapokon írásban is eljuttathatják kérdéseiket a címzetteknek. A tanulói vélemények nyilvánosságára hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. A felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. Szülői, ill. tanulói panaszt, kérelmet, írásban az igazgató titkárságán kell leadni, amelyre az igazgató a törvényes határidőn belül válaszol. A szülői szervezethez intézett beadványokat zárt borítékban az igazgató titkárságán lehet leadni, aki továbbítja a címzetteknek. Az iskolavezetés minden évben szeptember 15-ig tájékoztatást ad fogadóórájáról. Rendkívüli esetben az igazgató – előzetes bejelentéssel – azonnal fogadja a szülőt, tanulót, a diákönkormányzat elnökét, illetve a diákönkormányzatot segítő tanárt. Az osztályfőnök szeptember 15-ig az e-naplón keresztül, vagy írásban ha a szülő nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, tájékoztatja a szülőket a tanárok rendszeres fogadóórájáról.
Jogszabályban előírt jogorvoslati lehetőségek (Nkt. 37-40. §)
Jogorvoslati kérelmeket (törvényességi kérelem, felül bírálati kérelem, panasz, közérdekű bejelentés és javaslat) benyújthatja: - a tanuló - a tanuló törvényes képviselője (szülő, gyám, gondviselő)
42 / 58
- a tanuló képviseletében, illetve saját jogán a diákönkormányzat Jogszabálysértés esetén benyújtott panasz a törvényességi kérelem, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Ennek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A felül bírálati kérelemben le kell írni a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A kérelmet az iskolaszéknek címezve kell beadni (Zárt borítékban az iskola titkárságán is leadható). A kérelem kivizsgálására az iskolaszék jogosult, s 15 napon belül köteles elbírálni, illetve határozatot hozni. Panaszt nyújthat be a tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelem esetén a diákönkormányzathoz, ill. az iskola igazgatójához-, az iskolaszékhez. A diákönkormányzathoz benyújtott panasz eljárás rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az igazgatóhoz benyújtott panaszok esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell. Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az igazgató köteles rendőrségi feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. 5.1.2.
A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai
A tanulók, tanulóközösségek tájékoztatásának lehetőségei, formái, az iskolai média iskolarádió, iskolaújság (Ktv. 48.§, R. 120. §.)
A tanulók rendszeres tájékoztatását hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók további tájékoztatási eszköze az iskolarádió, iskolatévé, az iskolai honlap, illetve az iskolai diákújság, DÖK-hiradó a nagyszünetben. Az iskola támogatja a diákmédia minden formáját – az iskolarádiót, iskola TV-t- amennyiben a diákok ezt igénylik és ennek szervezeti formáját kidolgozzák. A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a műsorok színvonala, hangulata segítse az iskola nevelő-, oktató munkáját, és a kellemes iskolai komfortérzetet biztosítsa. Minden más műsor, ill. adás szolgáltatását a diákönkormányzat előzetesen egyezteti a diákönkormányzatért felelős pedagógussal, ill. az iskolavezetéssel( igazgatóhelyettessel) . A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
43 / 58
A szülőkkel való kapcsolattartás módja (Nkt. 72. § és R. 5. §.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskolavezetés, a Szülői Szervezet-, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják. Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei: A kapcsolattartás módjai: -
szülői munkaközösségi értekezlet félévente egy alkalommal; szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal; fogadóórák, tanévenként két alkalommal, e-napló; telefon, e-mail; szaktanári fogadóóra.
Amennyiben a szülőnek nincs internet hozzáférési lehetősége, így nem tudja nézni az elektronikus naplót, és ezt jelzi az osztályfőnöknek, úgy az osztályfőnök köteles havonta egy alkalommal írásban, levél útján vagy megbeszélés szerint telefonon tájékoztatni a szülőt a tanuló tanulmányi eredményéről, hiányzásairól, késéseiről, beírásairól. a) Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás. - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. - Az országos és a helyi közoktatás alakulásáról, változásairól - Helyi tanterv követelményeiről. - Az iskola és a szaktanárok munkájáról. - Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról. - A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről. - Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. - A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.
b) Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata: - A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb. A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is. A fogadóórák tervezett időpontja:
november-december március – április
c) A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal) A fogadórák időpontjait az e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök, szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról.
44 / 58
Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók. d) Iskolai rendezvények: - osztálykirándulás, osztályprogram - érettségi-, szakmai szóbeli vizsga - ünnepségek, versenyek. e) Nyílt napok. A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint érdeklődhetnek.
f)
Írásbeli tájékoztatás: Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló vagy az osztályfőnök írásos tájékoztatója segítségével.
g) Szülői panasz, kérvény, javaslat A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, Szülői Szervezettel. Az írásban benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola igazgatója 15 napon belül válaszol. Az Szülői Szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le lehet adni.
5.2. A tanulók kötelességei A tanuló kötelessége, hogy (Nkt. 45. §, 46.§(1-2.))
képességei és legjobb tudása szerint, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással tegyen eleget a pedagógiai programban, a helyi tantervben meghatározott követelményeknek;
szerezzen általános és szakmai műveltséget, alakítson ki magában olyan emberi tulajdonságokat, melyek társadalmunk erkölcsi elvárásainak megfelelnek;
úgy éljen jogaival, hogy azokkal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában;
legyen udvarias, tartsa tiszteletben tanárai, az iskola dolgozói, társai emberi méltóságát és jogait;
vegyen részt a kötelező és választott tanórai foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon;
ismerje meg iskolánk múltját, ápolja hagyományait;
tevékenységével, magatartásával, tudásával szerezzen megbecsülést önmagának és az iskolának;
ismerje meg és tartsa be az iskola házirendjét, a különböző szabályzatok (szervezeti és működési, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat) rá vonatokozó előírásait, az iskola helyiségeinek, területének rendjét;
a tanítási órákhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket, belépőkártyáját mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon;
45 / 58
kímélje és gondozza környezetét, az iskola felszereléseit, berendezéseit. Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, illetve az oktatás során használt dolgokat, felszereléseket. Az általa okozott kárt térítse meg.
legyen aktív és kezdeményező az iskola és az osztályközösség (diákszervezet) érdekében végzett munkában, az iskolai rendezvények megszervezésében, megtartásában;
végezzen közösségi szolgálatot;
az iskolában elméleti, gyakorlati órákra úgy érkezzen, hogy az óra illetve a foglalkozás kezdetét jelző csengetés előtt 5 perccel a tanteremben, illetve az oktatókabinet -, szaktanterem előtt felkészülve várja tanárát;
óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési-, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat, észleleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket a közelben tartózkodó tanárnak vagy felnőtt dolgozónak;
sajátítsa el és alkalmazza a munka- és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat;
az iskola területén, valamint az iskolán kívül szervezett foglalkozásokon, hivatalos rendezvényen (pl. kihelyezett gyakorlati foglalkozás, iskolai ünnepély, színház, koncert, múzeumlátogatás, sportverseny), osztálykiránduláson, ne űzzön szerencsejátékot, ne dohányozzon, ne fogyasszon kábítószert és szeszesitalt, ne tartson magánál és ne használjon olyan eszközt, amellyel sérülést okozhat;
hétköznapokon az iskolában az életkorának és az általános közízlésnek megfelelő öltözetben jelenjen meg.
5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok Tanulói megbízatások: A hetesek megbízása, kötelességei: – – – – – – – – –
a szünetben felelősek a tantermek rendjéért; gondoskodik az óraközi szünetekben a szellőztetésről, az ablakok zárásáról, a világítás lekapcsolásáról, az osztályterem szükség szerinti zárásáról és tisztaságáról; ha az órát tartó tanár másképpen nem rendelkezik, az óra végén tisztára törli a táblát, szivacsról; a létszámváltozást minden óra előtt ellenőrzik, s jelentik a tanárnak; a szaktanárok kérésének megfelelően közreműködik a demonstrációk előkészítésében; felügyel a rendre a tanár megérkezéséig; ha bármilyen rendellenességet (rongálást, balesetet, tűzesetet) észlelnek, azonnal jelentik az osztályfőnöknek, a szaktanárnak, illetve az ügyeletes tanárnak, iskolavezetésnek; ha az óra kezdetétől számított 10 percen belül a tanár nem jelenik meg az osztályban, jelentik a tanáriban vagy az oktatási igazgatóhelyettesnek; utolsó óra után a tanárral együtt felelnek a tanterem rendjéért.
A hetesek megbízásakor figyelembe kell venni a csoportbontásokat. Amennyiben a hetes a munkáját nem megfelelően végzi, osztályfőnöki elmarasztalásban részesül.
Egyéb megbízatások Az informatika, információkezelés-gépírás, idegen nyelv valamint a szakmai ágazati gyakorlatokon a foglalkozást vezető tanár a csoporttal egyeztetve felelősöket bízhat meg.
46 / 58
Az elméleti órák előkészítéséhez a szaktanár felelősöket választhat (ez lehet a hetes is). Feladatukat az adott hely munkarendje és a foglalkozást vezető tanár írja elő. A megbízatás ideje feladatonként változhat, de maximálisan egy tanítási évre szólhat.
6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK E fejezetet a házirend 1. számú mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. Az osztályfőnökök, a szaktanárok és a gyakorlati oktatók a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmód mibenlétével. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. A tanulók számára a nyitvatartási időben biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények megvalósulásához.
használatát
az
egészségfejlesztő
iskolai
testmozgás
program
céljainak
Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van. Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. Egészségügyi felügyeleti és ellátás rendje: (Nkt.46.§.)
A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését, esetleges védőoltásokat, az iskolai gyermekorvos és asszisztense végzi. Személyük kijelölését a XIII. Kerületi Önkormányzat, ill. az ÁNTSZ biztosítja. Az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, ill. asszisztense a hét négy napján rendel az iskolában. A rendelési időpontok dátumát minden tanév szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni.
47 / 58
Az iskolaorvos éves munkaterv alapján – az igazgatóhelyettessel egyeztetve – végzi, ill. ütemezi a kötelező szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat tart. A külső helyszínen történő kötelező vizsgálatok esetén – pl. fogászati szűrővizsgálat – a tanulók felügyeletét a kísérő tanárok látják el. Az iskolaorvos az adott napra igazolást adhat a tanórai hiányzások alól, de kötelessége, hogy az illetékes szakorvoshoz irányítsa a tanulókat. Az iskolaorvos részt vesz a tanévenkénti munkavédelmi bejáráson, véleménye, javaslatai meghatározóak az egészséges munkakörülmények biztosításában. Diáksportkör támogatása (Nkt. 48.§.R. 120. §. 128.§) Az iskolában diáksportkör működhet, tevékenységüket a saját szervezeti és működési szabályzatukban rögzíti. A tanulók bővebb tájékoztatásért a testnevelési munkaközösség vezetőhöz fordulhatnak, és a faliújságon információkat olvashatnak. Az egyesületek működését az iskolai költségvetés támogathatja, a rendelkezésére álló erőforrások alapján. Erről minden év január 30-ig tájékoztatja a diáksportkör vezetőit. Az iskola minden olyan pályázat beadását támogatja, amely a diákok testi-, egészséges fejlődését segíti elő, s szinkronban van az iskola egészségnevelési programjával.
7. FELNŐTTOKTATÁSI SAJÁTOSSÁGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Az intézményben külön tagozatként nagylétszámú felnőttoktatás működik. A törvények lehetővé teszik, a sajátosságaikhoz való alkalmazkodást. Ennek következtében a felnőttoktatás saját házirenddel és vizsgaszabályzattal rendelkezik. (pl. hiányzások, vizsgák, felvétel, átvétel kérdései) A felnőttoktatás házirendje megfelel a törvényi előírásoknak, azonos elveket képvisel az intézméy házirendjével, szervesen illeszkedik ahhoz.
48 / 58
MELLÉKLETEK
49 / 58
1. SZ. MELLÉKLET
ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK [Házirend 3.2. pontjához]
1.1. Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz iskolában tartózkodás során bekell tartani A legfontosabb rendszabályok e körben következők: A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (dráma és tánc, testnevelés és sport, fizika, kémia, informatika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. Minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltoznak. A részletes szabályokat az intézményí munka- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos. Az iskola területénés közvetlen környékén, az iskola által szervezett rendezvényeken a bűncselekménynek számító tudatmódosító szerek, illegális drogok behozatala és fogyasztásaszigorúan tilos. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárások: Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata,oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. A vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
50 / 58
A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.
1.2. Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget. Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be. Az iskolában a folyosói mozgás során a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni. Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak. A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógustájékoztatja a szülőt. A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kelljegyzőkönyvben rögzíteni.
2.SZ. MELLÉKLET
AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE 2.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az általános igazgatóhelyettessel. A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
2.2 A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.
51 / 58
2.3
A számítógéptermek használati rendje
A számítógépteremben a tanulók csak tanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardver eszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait (lásd még: informatika szabályzat előírásai szabályai). A hardver eszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát. A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki kötelesbetartani. Az iskola könyvtárában a tanulók használhatják a számítógépeket, a rendelkezésre álló vezetéknélküli rendszeren keresztül az iskolai azonosítójukkal csatlakozhatnak az iskolai hálózathoz. Teremrend: A számítógépteremben lévő számítógépeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, nyitvatartási idején belül. A terem csak tanári felügyelet mellet lehet nyitva! A tanár gondoskodik a portán lévő kulcs felvételéről és visszaviteléről. A számítógépekre telepített programokat szigorúan tilos törölni, vagy azokat módosítani, illetve a számítógépekre új programokat telepíteni. Tilos a teremben ételt és italt bevinni, illetve azt ott fogyasztani. Tilos a dohányzás, és a nyílt láng használata. Mindenki köteles betartani az érvényes vagyonvédelmi, munkavédelmi és érintésvédelmi szabályokat. A számítógépterem berendezéseit átrendezni, a számítógépeket javítani, szétszedni, és tartozékaikat elvinni szigorúan tilos. A számítógépteremben mindenki saját felelősségére végezhet munkát, írhat programot, illetve gyakorolhat, figyelve arra, hogy tevékenységével másokat ne zavarjon. A számítógépteremben lévő eszközökben okozott bármilyen kárt az okozó azonnal köteles jelenteni, illetve az okozott kárt megtéríteni. A számítógépterem rendjére minden belépőnek kötelessége ügyelni, a rendellenességet jelenteni. A gépteremben csak ülésrend alapján lehet munkát végezni.
52 / 58
2.4
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata
A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató engedélyével tartózkodhatnak. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenniük a gyakorlati oktatás helyszínén. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak megőrzésre át kell adniuk. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapontban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondosággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások éssaját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.
2.5
A tornaterem használati rendje
A tornatermek tanítási időben és
tanítási időn kívül csak a testnevelő tanárok engedélyével és
felügyeletével használhatók, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők. E fejezet alkalmazásában testnevelő tanár alatt a testnevelés szaktárgyi órát tartó helyettesítő pedagógus, továbbá a sport szakoktató is értendő. A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytornára utalt tanulók felmentésükről az iskolaorvosi igazolást szeptember végéig átadják a testnevelő tanárnak. Esetenkénti felmentést a testnevelő tanár adhat szülői írásbeli kérésre vagy az iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. A testnevelési órára érkező tanulók megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be, majd a becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják a tanárt. A óra végén az öltöző elhagyásakor lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják annak ajtaját. Pénzt és értéktárgyat a tanulók nem hagyhatnak az öltözőben. Ezek elzárásáról az óra előtti szünetben a testnevelő tanár gondoskodik, míg az öltözők és zuhanyozók rendjéért, tisztaságáért a tanulók felelősek. A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének.
Teremrend: A tornateremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A tornaterem és az öltözők eszközeit és felszereléseit csak rendeltetésszerűen szabad használni. A helyiségeket és berendezéseinek állapotát a használat előtt az osztályok ellenőrizzék, az észlelt hiányosságokat és meghibásodásokat azonnal jelentsék az órát tartó tanárnak. A testnevelés órákon a tanulók csak az előírt öltözetben vehetnek részt. Balesetveszély miatt a testnevelési órákon karóra, ékszer, testékszer nem viselhető.
53 / 58
A tornaterembe utcai cipőben csak kivételes esetekben lehet belépni Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A testnevelésből felmentett tanulók – amennyiben testnevelés órájuk van - kötelesek testnevelés órán a tornacsarnokban tartózkodni.
2.6
Az ebédlő használatának rendje
A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt a tanulók a nyitvatartás alatt vehetik igénybe. Étkezés előtt – az egészségvédelem érdekében – ajánlott a kézmosás. Az étkezési jegyet át kell adni a konyha dolgozójának. Az ebédlőben önkiszolgálás van, a tanulók türelmesen álljanak sorban és legyenek udvariasak. Az étkezés befejezése után a tálcát, tányérokat, evőeszközöket a kijelölt helyen kell beadni. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az étkező tisztaságára, rendjére. Az ebédlő rendje 30
45
Az étkezés csak érvényes étkezési jeggyel 11 -tól 13 -ig vehető igénybe az iskola étkezőjében. A fő étkezési idő az órarend szerint is biztosított 5. óra utáni szünet, ill. a 6. óra utáni időpont. Ha a tanuló órarendje megengedi (négy órája van), közvetlenül az órái után ebédelhet. Az étkezőben csak kulturáltan felöltözve és kulturáltan viselkedve lehet ebédelni. Az étkezés befejeztével a tányérokat, evőeszközöket, poharakat a megfelelő helyekre vissza kell vinni. A helyét mindenki tisztán és rendezetten hagyja ott.
2.7
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskolában heti egy alkalommal orvos, a hét 3 napján pedig védőnő rendel. 00
00
Az iskolaorvos rendelési ideje: hétfőn 9 -13 óráig 00
A Védőnői tanácsadás: hétfő - kedd - szerda 8 -14
00
óráig
A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, míg az iskolai gyakorlati oktatás idején ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.
54 / 58
3.SZ. MELLÉKLET
AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI 3.1 Diákönkormányzat nyilatkozata A házirendet az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
3.2
.............................................
.............................................
diákönkormányzatot segítő pedagógus
diákönkormányzat vezetője
Szülői szervezet nyilatkozata
A házirendet az. szülői szervezet ........ év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az szülői szervezet véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. szülői szervezet képviselője
3.3
A nevelőtestület nyilatkozata
A házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
.............................................
.............................................
hitelesítő nevelőtestületi tag
hitelesítő nevelőtestületi tag
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
55 / 58
3.4
A házirend hatályba lépése A Házirend hatálybalépése
A Házirend 2016. szeptember 01. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Házirend hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. év szeptember hó 01. napján jóváhagyott (előző) Házirend.
A Házirend felülvizsgálata, módosítása A Házirend felülvizsgálatára, módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Budapest, 2016. augusztus 31.
Móricz Katalin
Ph.
3.5
igazgató
Fenntartói nyilatkozat
Jelen házirenddel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések
……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések)
vonatkozásában az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a házirendet jóváhagyó határozatról.)
56 / 58
Függelék ETIKAI KÓDEX Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma tanulói számára
Az etikai kódex a diákönkormányzat egyetértésével és közreműködésével, az iskola tanulóinak közmegegyezésén alapuló, általunk elfogadott etikai normákat sorolja fel. Nem szabályok és szankciók gyűjteménye, mert ezeket az iskolai szervezeti és működési szabályzat és a házirend tartalmazza.
VISELKEDÉSI NORMÁK: 1. Köszönés, érkezés az iskolába: A tanuló az iskolában tanítás előtt, illetve tanítási órákon pontosan jelenik meg. Csak indokolt esetben hiányzik az iskolából. A megfelelő társas viszony kialakításának alapvető feltétele a köszönés. A diák a napszaknak megfelelően előre köszön az iskola felnőtt dolgozóinak és idelátogató vendégeinek (pl. Jó napot KÍVÁNOK!) és ez esetben joggal várhat el viszonzást. 2. Társas viszony: Saját véleményét diáktársairól, tanárairól és az iskola többi dolgozójáról olyan módon, olyan helyen/helyzetben és időpontban fogalmazza meg, hogy az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Megbecsüli az iskola nem pedagógus dolgozóinak munkáját is, velük szemben is tisztelettudóan viselkedik. Diáktársaival kapcsolatos viselkedése a kölcsönös tiszteleten, egymás tudásának, képességeinek és tulajdonának elismerésén alapul. Elfogadja, ha valaki különbözik embertársaitól. Vitás esetekben a véleménykülönbségek tisztázására és a békés megoldásra törekszik. 3. Iskolán kívüli programokon való viselkedés: Iskolai eseményeken, ünnepségeken, iskolán kívüli rendezvényeken fegyelmezetten, kifogástalanul viselkedik, mert tudja, hogy viselkedésével az egész iskolára nézve vívhat ki elismerést, vagy elmarasztalást. 4. Párkapcsolatok, magánélet: A párkapcsolatok kialakításához mindenkinek joga van. A diák visszafogottan kezeli magánéleti kapcsolatait az iskolában. A diáktársakat, tanáraikat és az iskola életét intim jelenetekkel nem zavarja meg. 5. Beszédstílus, trágár beszéd: Iskolánkban az illetlen, trágár szavak, kifejezések használata nem megengedett. Helyette az árnyaltabb, civilizáltabb társalgási formákat részesítjük előnyben (pl: kérem, köszönöm). 6. Rágógumizás: Az iskolában a tanuló a tanórák alatt mellőzi a rágógumi fogyasztását, ha pedig a szünetben rágózik, akkor a rágót mindig a szemetesbe dobja. 7. Mosdóhasználat: A mosdóban ügyel a higiéniai szabályokra, nem klubhelyiségnek használja azt, lehetőséget ad társainak, hogy rendeltetésének megfelelően, még a szünet ideje alatt használhassák. ESZTÉTIKAI NORMÁK: Az öltözködés legyen mindig az évszaknak és az iskola normáinak megfelelő. A tanuló kerülje a szélsőséges csoportokra jellemző, valamint a kompromittáló, agresszivitást keltő, kihívó feliratú és ábrájú ruhadarabok, ékszerek, jelképek, jelvények és egyéb kiegészítők viseletét bármilyen nyelven is legyen az feltüntetve. Olyan felsőt (ing, póló, blúz) viseljen, amely teljes egészében takarja a felsőtestet a nadrág vagy a szoknya vonaláig. Ezenkívül kerülje a top, átlátszó ing/blúz viseletét. Iskolai rendezvényeken és testnevelés órákon – a baleset elkerülése végett a tanuló – kiveszi vagy leragasztja testékszerét. A smink szolid és a napszaknak megfelelő frizura és a testékszerek az egyén természetességét tükrözi. (szín, forma)
57 / 58
DROG, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS: 1. Drog és alkoholfogyasztás: A diák kerüli a drogok fogyasztását és semmilyen körülmények között azt nem próbálja ki és nem fogadja el. A diák a drog és alkoholfogyasztással megzavarhatja és akadályozhatja diáktársai tanulását és életét. Ha a diák észreveszi, hogy valaki drogot, alkoholt fogyaszt, illetve drogot próbál terjeszteni, azonnal jelzi egy tanárnak. Megtanul nemet mondani, ha olyan helyzetbe akarják belesodorni, ami józan ésszel, érzelmeivel és lelke tisztaságával ellentétes. 2. Dohányzás : A dohányzás a törvény értelmében az iskola területén mindenkinek tilos! MOBILTELEFON ÉS EGYÉB TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA: A tanuló a mobiltelefont és az egyéb tömegkommunikációs eszközöket csak a szünetekben használja. A tanórák alatt a telefont és más eszközöket kikapcsolt állapotban a táskájában, zsebében tartja. Tudatosan és megfontoltan válogat, mielőtt újságokat, könyveket vesz a kezébe, TV-műsorokat, filmeket néz, vagy az interneten böngészik. Bátran elutasítja azt, ami durva, kegyetlen, felzaklató. Fokozott tudatossággal fordul az internet közösségi portáljai felé, vigyáz arra, hogy ottani közléseivel sem maga, sem mások emberi jogait és méltóságát ne sértse meg. Iskolájáról, tanárairól és társairól soha nem közöl megalázó, lekicsinyítő dolgot, fényképet vagy videót. Kifejezetten etikátlan, ha az óra alatt, de akár a szünetekben, legtöbbször titokban, mobillal készített felvételeket tölt fel a közösségi oldalra. Nem feledkezik meg arról, hogy minden érintettnek, a tanárnak és a társaknak is vannak személyiségi jogai. Ilyen képek vagy videók csak akkor tölthetők fel, ha az érintettek ÍRÁSBELI beleegyezésüket adják hozzá. Az iskola informatikai rendszereit felelősségteljesen használja, hogy azok mindenki számára jól működjenek. Nem rongálja, nem használja úgy, hogy eredményeképpen pl. vírustól használhatatlan legyen, nem hatol be illetéktelenül lezárt adatbázisokba, meghajtókba, mert az már bűncselekmény, nem tréfa.
SZALAGAVATÓ: A végzős évfolyam kivételével az iskola összes 9-11 (12). évfolyamos nappali tagozatos tanulója hozzájárul a szalagavató bál megrendezéséhez egy belépőjegy megvásárlásával.
BOMBARIADÓ: Az iskolában folyó munkát, tanítást indokolatlanul nem zavarhatja a bombariadó elrendelésére okot adó bejelentés, ez bűncselekménynek minősül. A diák, bombariadó esetén fegyelmezetten hajtja végre a biztonsági utasításokat.
HAGYOMÁNYŐRZÉS NORMÁI: Iskolánk tanulója törekszik arra, hogy megismerje és ápolja az iskola hagyományait, hogy ismerje az intézmény történetét és névadójának, Katona Józsefnek az életét és munkásságát.
58 / 58