Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum KATONA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum KATONA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA

OM: 203031 1138 Budapest, Váci út 107.

HÁZIRENDJE 2015. hatályba lépése: 2015.szeptember 1.

I. JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK:

Az tagintézmény neve:

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskolája, Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma

A tagintézmény székhelye:

1138 Budapest, Váci út 107. Telefon/fax: 320-98-64 Postacím: 1138 Budapest, Váci út 107. E-mail cím: [email protected] Honlap: www.katonaj-mkszig.hu

Költségvetési szerv: Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Költségvetési szerv székhelye: 1139 Budapest, Váci Út 179-183. A köznevelési intézmény fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Középirányító szerv: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Székhelye. 1085 Budapest, Baross u. 52. A tagintézmény neve: Budapesti Gépészeti szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskolája Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma A tagintézmény székhelye: A köznevelési intézmény típusa:

Budapest XIII. Váci út 107. többcélú köznevelési intézmény

2

Az intézmény fontosabb adatai Igazgató:

Móricz Katalin

Telefonszám: 320-98-64 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected]

Általános igazgatóhelyettes:

Körtési Erzsébet

Telefonszám: 330-54-16 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected]

Szakmai igazgatóhelyettes:

Nagy Beáta

Telefonszám: 330-53-68 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected]

Felnőttoktatási igazgatóhelyettes:

Tajti Zsuzsanna

Telefonszám: 340-80-97 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected]

Gyakorlati Oktatásvezető:

Fehér László

PR-marketingvezető:

Tajti Zsuzsanna

Diákönkormányzatot segítő pedagógus: Biczó Márk Szülői Szervezet összekötője:

Virga Krisztina

Telefonszám:320-8224/124 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected] Telefonszám: 320-82-24 /131 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected] Telefonszám: 320-82-24 / 107 Fax: 320-98-64 E-mail cím: [email protected]

3

II. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK 2.1 A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan belső szabályozás kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a nevelő-oktató munka magas színvonalon történő végzését és a “demokratikus légkörű” közösségi életet biztosítja. 2.2 A házirend jogi háttere és egyéb forrásai     

          

Magyarország alaptörvénye 2011. április 25. Az 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabálya. Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról (2004. 07. 16.).7

A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről a Kormány 229/2012.(VIII:28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a Tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény A tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet. Az iskolai egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet. Az iskolánk Pedagógia Programja. Az iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata. Az iskolánk korábbi Házirendje.

A felsorolt dokumentumok az iskola könyvtárában megtalálhatók. 2.3 A házirend hatálya Személyi hatály:

A házirend vonatkozik minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóra, a pedagógusokra, nem pedagógus dolgozókra, kiskorú tanulók esetén a szülőkre.

Területi hatály:

A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve tanműhelyére; valamint a tanulók tanórán kívüli tevékenységére (szakkör, sportkör); az iskola által szervezett tanítási időn kívüli, ill. tanítási időn belüli programokra (szabadidős programok, kirándulások, színházlátogatás stb.) vonatkoznak.

Időbeli hatály:

A házirend csak arra az időszakra vonatkozik, amikor iskolánk ellátja a tanulók felügyeletét, illetve amikor az iskola által szervezett programokon vesznek részt a diákok, tanárok. 4

2.4 A házirend elfogadásának szabályai (Nkt. 25. §. (4)) 

A házirendet az iskola igazgatója készíti el.



A házirend tervezetét megvitatja az iskola nevelőtestülete, a tanulói közösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök) képviselői, a Szülői Szakszervezet és a diákönkormányzat.



A házirendet a Szülői Szervezet, illetve a diákönkormányzat egyetértésével az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti, és a nevelőtestület dönt annak elfogadásáról.



A Diákönkormányzatnak a Házirend elfogadásánál véleményezési joga van.



A házirend aláírása hitelesíti a véleményezési jog gyakorlását. 2.5 A házirend felülvizsgálata, módosítása



Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, illetve ha az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, és az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre.



A házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév június 30-ig javasolhatja: – – – –

az iskola igazgatója a nevelőtestület az iskolaszék a diákönkormányzat



A javaslatot írásban kell benyújtani, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az iskola igazgatójának, igazgatói kezdeményezés esetén az igazgató a nevelőtestületi értekezleten kezdeményezheti a módosítást.



A javaslatot a beterjesztést követően a következő tanév nyitóértekezletét követő 30 napon belül kell elbírálni, s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.



2.6 A tanulók közösségeinek meghatározása a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása szempontjából (Nkt.48 § és R. 120. § .) Iskolánkban a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: -

diákönkormányzat osztály szakkör sportkör diákkör, érdeklődési kör



Diákönkormányzatot illetve diákkört a tanulók saját maguk is alapíthatnak. Új diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját – írásban – haladéktalanul értesíteni kell.



A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEBoldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi.

5



Véleményezési jog szempontjából az iskolában a nappali tagozaton a képzési típusnak megfelelően minimum egy osztály, vagy minimum 50 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének. 2.7 A házirend nyilvánosságra hozatala (Nkt.25.§, R. 82.§.)



A házirendet az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az igazgató köteles intézkedni.



A házirend az alábbi helyeken található meg: – – – – – – – – –

az igazgatói titkárságon az igazgatóhelyetteseknél szülői szervezet elnökénél a tanári szobában a diákönkormányzatnál a könyvtárban az iskola WEB - lapján tanári belső hálózaton osztálytermekben 1-1 kivonat



Beiratkozáskor a házirend egy kivonati példányát a diákok és a szülők választásuk szerint digitális vagy nyomtatott formában kapják meg.



A házirendet minden tanév elején ismertetni kell: – – –



osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal szülői értekezleten a szülőkkel az új belépő dolgozókkal

A házirend változásakor a házirendet a fentiek szerint ismételten nyilvánosságra kell hozni

III. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK (NKT.46. § és 50-53. §) Az iskola tanulói a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Kiskorú és a szülővel egy háztartásban élő nagykorú nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók esetén csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük írásbeli nyilatkozata:          

magántanulói jogviszony kérése, tanulószobai foglalkozásra felvétel iránti kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga kérése, osztályozó-, ill. különbözeti vizsga kérése, egyes tantárgyak alóli mentesítés kérelme, ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul, ha a tanulói jogviszony megszűnik vagy szünetel, tankönyv támogatási kérelem, a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés, ösztöndíj-pályázat esetén.

6

3. 1. A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától vagy a tanév megkezdésétől: (Nkt. 46. §;(3-13).) 

megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit. A dokumentumok az iskola könyvtárában illetve az iskola WEB-lapján olvashatók;



személyiségi jogait, személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. E jogának gyakorlása nem korlátozhatja másokat e jogainak érvényesítésében, nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, ill. a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.



vallási meggyőződését, nemzeti, vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. E jogok gyakorlása nem ütközhet érvényes jogszabályokba, és nem sértheti más tanulók ugyanezen jogait



igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, könyvtárát, informatika tantermeit, tornacsarnokát, szak- és tantermeit.



kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről;



kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A témazárók időpontját előre tudhatja, s a tanév elején az ütemezést megkapja, a tervezett időpontról a szaktanár előre 1 héttel tájékoztatja a diákokat. A témazárókról való távolmaradás csak előzetes szülői kéréssel, illetve orvosi igazolással igazolható;



írásbeli dolgozatát, témazáróját 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve kapja vissza; lehetősége legyen a tanulónak arra, hogy pontos felvilágosítást kapjon a javítási útmutatóról, szempontokról



tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, a bejegyzésekről (késés, mulasztás) folyamatos tájékoztatást kapjon szaktanáraitól, osztályfőnökétől,



szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát;



javaslatot tegyen, a diákokat érintő kérdésekben, kérdést intézhessen az iskola vezetőihez, iskolaszékhez, s arra a megkeresést követő 10 munkanapon belül érdemi választ kapjon.



részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken;

 

részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában, tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek



10. osztálytól kezdődően – kerettantervben, vagy a pedagógiai programban, vagy érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – válasszon a választható tantárgyakból, foglalkozásokból, valamint ha erre lehetősége van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógusokat



kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre;



rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;



a saját iskolai életével összefüggő kiadásai mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi. A kérelmet az osztályfőnökön keresztül az igazgatóhelyettesnek vagy iskolaigazgatónak kell benyújtani; 7



igényeljen kedvezményes étkezést



az aktuális törvényeknek megfelelően kedvezményes (ingyenes) tankönyvellátásban részesüljön



osztályozó-, javítóvizsga, ill. különbözeti vizsgát tegyen a nevelőtestület döntése, ill. a jogszabályban foglaltak szerint, részleteket a vizsgaszabályzat tartalmazza



tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot. Kérelmét a szorgalmi idő megfelelő félévének utolsó tanítási napját megelőző harmincadik napig adhatja be az iskola igazgatójának, szülői aláírással,



az év végi bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül írásban kérje, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Kiskorú tanuló ezen igényét a szülő aláírásával kell bejelenteni az iskola igazgatójának



tanulószobai foglalkozásokat igénybe vegyen



jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen



a tanuló - a szülő választása (nagykorúnál saját maga) – alapján magántanulói jogviszonyt létesíthet, amennyiben megfelelő indokai vannak, pl. orvosilag igazoltan súlyos beteg, élsportoló. Hátrányos helyzetű tanulónál be kell szerezni a gyámhatóság, ill. a gyermekjóléti szakszolgálat véleményét. Magántanulói jogviszonyt az a tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén szülője/ gondviselője kérhet, aki ezt az igényét október 1-ig az igazgatónak írásban benyújtja. Szakközépiskolai oktatásban a szülőnek, ill. a tanulónak tudomásul kell vennie, hogy a magántanulói jogviszony ellenére a tanulónak a szakmai gyakorlatokon részt kell vennie, vagy azt pótolnia kell. Ha a tanuló körülményei indokolják, a magántanulói státust más időpontban is kérheti.



kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú más oktatási intézménybe (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján) vagy intézményen belül a törvényi feltételek fennállása esetén a felnőttoktatási tagozatra



kérje a két vagy több évfolyamra megállapított követelmények egy tanév alatti teljesítését. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtania (kiskorú tanuló esetén a szülő kérése alapján)



joga, hogy a 12. illetve 13. évfolyamot elvégezve a szakképző évfolyamon folytathassa tanulmányait

3. 2. A tanuló kötelessége, hogy (Nkt. 45. §, 46.§(1-2.)) 

képességei és legjobb tudása szerint, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással tegyen eleget a pedagógiai programban, a helyi tantervben meghatározott követelményeknek;



szerezzen általános és szakmai műveltséget, alakítson ki magában olyan emberi tulajdonságokat, melyek társadalmunk erkölcsi elvárásainak megfelelnek;



úgy éljen jogaival, hogy azokkal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában.



legyen udvarias, tartsa tiszteletben tanárai, az iskola dolgozói, társai emberi méltóságát és jogait;



vegyen részt a kötelező és választott tanórai foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon;



ismerje meg iskolánk múltját, ápolja hagyományait;



tevékenységével, magatartásával, tudásával szerezzen megbecsülést önmagának és az iskolának;



ismerje meg és tartsa be az iskola házirendjét, a különböző szabályzatok (szervezeti és működési, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat) rá vonatokozó előírásait, az iskola helyiségeinek, területének rendjét; 8



a tanítási órákhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket, ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon. Ellenőrző könyvét vezesse gondosan és pontosan, a bejegyzéseket írassa alá a szüleivel;



kímélje és gondozza környezetét, az iskola felszereléseit, berendezéseit. Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, illetve az oktatás során használt dolgokat, felszereléseket. Az általa okozott kárt térítse meg.



legyen aktív és kezdeményező az iskola és az osztályközösség (diákszervezet) érdekében végzett munkában, az iskolai rendezvények megszervezésében, megtartásában;



végezzen közösségi szolgálatot;



az iskolában elméleti, gyakorlati órákra úgy érkezzen, hogy az óra illetve a foglalkozás kezdetét jelző csengetés előtt 5 perccel a tanteremben, illetve az oktatókabinet -, szaktanterem előtt felkészülve várja tanárát;



óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési-, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat, észleleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket a közelben tartózkodó tanárnak vagy felnőtt dolgozónak



sajátítsa el és alkalmazza a munka- és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat.



az iskola területén, valamint az iskolán kívül szervezett foglalkozásokon, hivatalos rendezvényen (pl. kihelyezett gyakorlati foglalkozás, iskolai ünnepély, színház, koncert, múzeumlátogatás, sportverseny), osztálykiránduláson, ne űzzön szerencsejátékot, ne dohányozzon, ne fogyasszon kábítószert és szeszesitalt, ne tartson magánál és ne használjon olyan eszközt, amellyel sérülést okozhat.



hétköznapokon az iskolában az életkorának és az általános közízlésnek megfelelő öltözetben jelenjen meg.

3.3 Tanulói megbízatások: A hetesek megbízása, kötelességei: – – – – – – – – –

a szünetben felelősek a tantermek rendjéért; gondoskodik az óraközi szünetekben a szellőztetésről, az ablakok zárásáról, a világítás lekapcsolásáról, az osztályterem szükség szerinti zárásáról és tisztaságáról. ha az órát tartó tanár másképpen nem rendelkezik, az óra végén tisztára törli a táblát, szivacsról, a létszámváltozást minden óra előtt ellenőrzik, s jelentik a tanárnak; a szaktanárok kérésének megfelelően közreműködik a demonstrációk előkészítésében felügyel a rendre a tanár megérkezéséig ha bármilyen rendellenességet (rongálást, balesetet, tűzesetet) észlelnek, azonnal jelentik az osztályfőnöknek, a szaktanárnak, illetve az ügyeletes tanárnak, iskolavezetésnek ha az óra kezdetétől számított 10 percen belül a tanár nem jelenik meg az osztályban, jelentik a tanáriban vagy az oktatási igazgatóhelyettesnek; utolsó óra után a tanárral együtt felelnek a tanterem rendjéért.

A hetesek megbízásakor figyelembe kell venni a csoportbontásokat. Amennyiben a hetes a munkáját nem megfelelően végzi, osztályfőnöki elmarasztalásban részesül.

9

Egyéb megbízatások A gyakorlat-, számítástechnika-, gépírás-, informatikai-, tanirodai foglalkozásokon a foglalkozást vezető tanár a csoporttal egyeztetve felelősöket bízhat meg. Az elméleti órák előkészítéséhez a szaktanár felelősöket választhat (ez lehet a hetes is). Feladatukat az adott hely munkarendje és a foglalkozást vezető tanár írja elő. A megbízatás ideje feladatonként változhat, de maximálisan egy tanítási évre szólhat. Az osztályfőnök a tanulók étkezésének szervezésére felelőst jelölhet ki.

IV. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 4. 1. Diákkörök létrehozásának rendje: (Nkt. 48.§.R.120.§.) A diákkör az iskolai diákközösség tevékenységének egyik színtere, így a diákkör diák-önkormányzati szervként működik, önköltséges alapon és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. A diákkör saját tagjai sorából vezetőséget választ. A diákköri tevékenység segítésére, irányítására, vezetésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai diákkörök október 01-jétől kezdhetik meg munkájukat, és minden tanév május 31-ig tarthatnak a foglalkozások. A diákkörök létszáma minimum 10 fő. Kisebb létszámmal működő diákkörök működését az igazgató indokolt esetben engedélyezheti. A diákkörök programját és működési rendjét a diákkör tagsága készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A diákkörök tagjai közül egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4. 2. Kérdezés-, érdemi válasz rendje, vélemény-nyilvánítási, javaslattételi jog (Nkt.48.§, R.120.§.(4-6).) Fenti jogok érvényesítésének lehetőségei és formái a következők: - az osztályfőnökkel, valamint a nevelőtestület tagjaival folytatott egyéni beszélgetés - osztályfőnöki óra - osztály- és évfolyamgyűlések - fegyelmi bizottságban való képviselet, képviselet a nevelőtestületi értekezleten, képviselet a szülői értekezleten - diákközgyűlés - iskolaszék - igazgató, igazgatóhelyettesek - diákönkormányzati gyűlés - Kamasz-panasz

10

Az iskola tanulóinak a fenti keretek között feltett kérdéseire, javaslataira a címzett felnőtt köteles lehetőleg azonnal, legkésőbb 10 munkanapon belül érdemi választ adni, szükség szerint az iskolavezetést azonnal tájékoztatni. A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a tanulók jogaikat kulturált módon, az elvárható tiszteletet tanúsítva gyakorolják, továbbá, hogy a tanulók egy-egy, tanárokkal támadt esetleges konfliktusuk megoldásához osztályfőnökük segítségét kérjék, s ezt a segítséget a nevelőtestület minden tagja fogadja jóindulattal, az ellentétek feloldásának szándékával. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról A tanulót egyénileg az iskolai diákönkormányzat is képviselheti, ill. az iskolai diákönkormányzatnak javaslattételi joga van bármely tanulói ügyben. Osztály- és évfolyamgyűlések a tanulók kérésére is összehívhatók. A gyűléseken azok a pedagógusok, szaktanárok is részt vehetnek, akiknek jelenlétét legalább egy héttel a gyűlés előtt a tanulók kérték. Az iskola diákönkormányzata minden tanév februárjában, a félévi zárás után diákközgyűlést szervez, ahol bárki elmondhatja véleményét, javaslatait, felteheti kérdéseit. A közgyűlés előtt probléma-kezelő lapokon írásban is eljuttathatják kérdéseiket a címzetteknek. A tanulói vélemények nyilvánosságára hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. A felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. Szülői, ill. tanulói panaszt, kérelmet, írásban az igazgató titkárságán kell leadni, amelyre az igazgató a törvényes határidőn belül válaszol. A szülői szervezethez, iskolaszékhez intézett beadványokat zárt borítékban az igazgató titkárságán lehet leadni, aki továbbítja a címzetteknek. Az iskolavezetés minden évben szeptember 15-ig tájékoztatást ad fogadóórájáról. Rendkívüli esetben az igazgató - előzetes bejelentéssel - azonnal fogadja a szülőt, tanulót, a diákönkormányzat elnökét, illetve a diákönkormányzatot segítő tanárt. Az osztályfőnök szeptember 15-ig az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanárok rendszeres fogadóórájáról. 4. 3. A tanulók, tanulóközösségek tájékoztatásának lehetőségei, formái, az iskolai média iskolarádió, iskolaújság: (Ktv. 48.§, R. 120. §.) A tanulók rendszeres tájékoztatását hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi-, iskolaszéki döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók további tájékoztatási eszköze az iskolarádió, iskolatévé, az iskolai WEB-lap, illetve az iskolai diákújság, DÖK-hiradó a nagyszünetben. Minden, az iskolát, tanulókat érintő kérdésekben, döntésekben az iskolavezetőség – a hónap utolsó keddjén - az iskolarádió, ill. iskola TV útján tájékoztatást ad. Az iskola támogatja a diákmédia minden formáját - az iskolarádiót, iskola TV-t- amennyiben a diákok ezt igénylik és ennek szervezeti formáját kidolgozzák. A nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a műsorok színvonala, hangulata segítse az iskola nevelő-, oktató munkáját, és a kellemes iskolai komfortérzetet biztosítsa.

11

Az iskolarádió, iskola TV felszereltségének, üzemeltetésének költségét az iskolai költségvetés biztosítja az adásidőn belül. Minden más műsor, ill. adás szolgáltatását a diákönkormányzat előzetesen egyezteti a diákönkormányzatért felelős pedagógussal, ill. az iskolavezetéssel.( igazgatóhelyettessel) Iskolánkban igény szerint, diákújság készülhet. A diákújság megjelenését a diákönkormányzat kezdeményezheti, szerkesztéséhez az iskolavezetés szaktanárokat kér fel. A diákújságban az iskola vezetőségének minimum egy oldal áll rendelkezésére a legfontosabb közlemények, tájékoztatók közzététele céljából. A diákújság tartalmáért - a vonatkozó törvényeknek megfelelően – a szerkesztőbizottság viseli a felelősséget. 4. 4. Tanítás nélküli munkanap: (R. 120. § (2.)) Az iskolai diákönkormányzat egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról dönt. A DÖK minden tanév augusztus 31-ig átadja a tanítás nélküli munkanap tervezett programját, javaslatát, melyet a tantestület fogad el a tanévnyitó értekezleten. A tervezett programok költségvetését a DÖK és az iskola közösen viselik, a nevelőtestület a programok segítségében, felügyeletében aktív szerepet vállal. 4. 5. Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.)) Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-10. évfolyamos tanulók esetén. Az osztályfőnök és a szaktanár bármely évfolyamon évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését. A tanulószobai foglalkozások szigorúan ajánlott a gyengén teljesítő tanulók számára a szaktanár, osztályfőnök javaslata alapján. Amennyiben a tanuló mégsem kíván élni a lehetőséggel, úgy azt a szülőnek írásban meg kell erősíteni.

4. 6. Egészségügyi felügyeleti és ellátás rendje: (Nkt.46.§.) A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését, esetleges védőoltásokat, az iskolai gyermekorvos és asszisztense végzi. Személyük kijelölését a XIII. Kerületi Önkormányzat, ill. az ÁNTSZ biztosítja. Az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, ill. asszisztense a hét négy napján rendel az iskolában. A rendelési időpontok dátumát minden tanév szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni. Az iskolaorvos éves munkaterv alapján – az igazgatóhelyettessel egyeztetve – végzi, ill. ütemezi a kötelező szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat tart. A külső helyszínen történő kötelező vizsgálatok esetén – pl. fogászati szűrővizsgálat – a tanulók felügyeletét a kísérő tanárok látják el

12

Az iskolaorvos az adott napra igazolást adhat a tanórai hiányzások alól, de kötelessége, hogy az illetékes szakorvoshoz irányítsa a tanulókat. Az iskolaorvos részt vesz a tanévenkénti munkavédelmi bejáráson, véleménye, javaslatai meghatározóak az egészséges munkakörülmények biztosításában.

4. 7. Vagyoni jog: (Nkt. 46. § (9-10.)) Szervezett tanórai foglakozásokon a tanuló által előállított termék /szellemi-, vagy tárgyi) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíteni kívánja a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló a „hozzáadott értékkel” arányosan részesül. Az esetleges értékesítésről – az iskolavezetésnek - a tanulót, ill. szülőt írásban tájékoztatnia kell.

4. 8. Diáksportkör támogatása (Nkt. 48.§.R. 120. §. 128.§) Az iskolában diáksportkör működhet, tevékenységüket a saját szervezeti és működési szabályzatukban rögzíti. A tanulók bővebb tájékoztatásért a testnevelési munkaközösség vezetőhöz fordulhatnak, és a faliújságon információkat olvashatnak. Az egyesületek működését az iskolai költségvetés támogathatja, a rendelkezésére álló erőforrások alapján. Erről minden év január 30-ig tájékoztatja a diáksportkör vezetőit. Az iskola minden olyan pályázat beadását támogatja, amely a diákok testi-, egészséges fejlődését segíti elő, s szinkronban van az iskola egészségnevelési programjával. 4. 9. Térítési díj, tandíj befizetése, visszatérítése: (Nkt. 2.§ és Vhr. 33. § (1) ba, bc, és bg. bek.) A vonatkozó jogszabályok egyértelműen rögzítik az ingyenes,- ill. térítési-, tandíj köteles szolgáltatásokat. A térítési-, ill. tandíj mértékét jogszabályok és gazdaságossági számítások alapján kell meghatározni, legkésőbb minden év szeptember 30-ig. Tanulmányi eredmény-, ill. szociális okok miatt a díjak csökkenhetők. A kérelmeket az iskola igazgatójának - minden tanév félév első hónapja végéig - kell beadni, melynek elbírálásáról az érintett területek felelős vezetőivel történő egyeztetés után az igazgató dönt. A mérséklésnél figyelembe vehető körülmények: - kiemelkedő tanulmányi eredmény elérése - tanulmányi versenyeken elér eredmények - HH ill. HHH helyzetbe kerülés - átmeneti vagy tartós, igazolható rossz szociális helyzet - eltartott gyermekek száma - egy főre eső jövedelem igazolhatóan nagyon alacsony volta - vagy bármilyen körülmény, ami veszélyeztetheti a tanulmányok folytatását Ezen kérdésekben, a döntésekről, az érintetteket írásban tájékoztatni kell. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2.§.(1.) alapján és a Kormány 229/ 2012 (VIII.28.) Rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 33. §.(1.) ba, bc és bg bekezdései alapján az 13

iskola nappali és felnőttoktatási (estis is) tanulói számára a tanulói jogviszony fennállása esetén ingyenes: - a tanórai foglakozásokon való részvéte - a tanulmányok alatti vizsga - az évfolyamismétlés első alkalommal Térítési díj fizetésére kötelezett az a kormányrendelet 34.§-a (1.) alapján, aki: - második alkalommal ismétel évfolyamot - független vizsgát kér (1.) - vendégtanulói jogviszonyt létesít (2.) A térítési díj mértéke: - tanköteles tanuló esetén a „számított összeg” 12,5%-a, mely a házirendben részletezett feltételek szerint 5%-ig csökkenthető ( csak az 1. és 2. esetben!) - nem tanköteles tanuló esetén a „számított összeg” 25%-a, mely a házirendben részletezett feltételek szerint 20%-ig csökkenthető

4. 10. Jogszabályban előírt jogorvoslati lehetőségek: (Nkt. 37-40. §) Jogorvoslati kérelmeket (törvényességi kérelem, felül bírálati kérelem, panasz, közérdekű bejelentés és javaslat) benyújthatja: - a tanuló - a tanuló törvényes képviselője (szülő, gyám, gondviselő) - a tanuló képviseletében, illetve saját jogán a diákönkormányzat Jogszabálysértés esetén benyújtott panasz a törvényességi kérelem, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Ennek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A felül bírálati kérelemben le kell írni a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A kérelmet az iskolaszéknek címezve kell beadni (Zárt borítékban az iskola titkárságán is leadható). A kérelem kivizsgálására az iskolaszék jogosult, s 15 napon belül köteles elbírálni, illetve határozatot hozni. Panaszt nyújthat be a tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelem esetén a diákönkormányzathoz, ill. az iskola igazgatójához-, az iskolaszékhez. A diákönkormányzathoz benyújtott panasz eljárás rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az igazgatóhoz benyújtott panaszok esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell. Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az igazgató köteles rendőrségi feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.

V. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 5. 1. Az iskolai tanulói munkarend (Nkt. 30.§, R. 16. §) Az iskola szorgalmi időben reggel 545-től a szervezett foglalkozások befejezésig, de legkésőbb 2045ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon zárva kell tartani. (Kivételt képez, ha az iskolai programok megvalósítása érdekében a tanulók szombatra is kérik az épület használatát- versenyek, táncpróbák.) Ezekben az esetekben – írásban benyújtott – egyedi kérelmek alapján, az igazgató adhat engedélyt. 14

Az iskola biztonságát az állandó portai szolgálat biztosítja. Tanítási szünetekben csak rendkívüli esetekben tartható a diákok részére foglalkozás. Az engedélyt előzetesen az iskola igazgatójától kell kérni. Nappali tagozaton a „0.” órát – különlegesen indokolt esetben – a tanulók, szaktanárok, szülők közös írásbeli egyetértésével az igazgató engedélyezheti. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportlétesítményei és tanműhelye. Az elméleti és gyakorlati órák időtartama 45 perc a nappali tagozaton. A felnőttoktatásban a tanítási órák 40 percesek. Tanítási óra nem zavarható, nem rövidíthető, nem hosszabbítható és csak különleges esetben maradhat el, az igazgató engedélyével. Az iskolában felállított pingpongasztalokat és csocsó asztalt a tanulók csak a szünetben és az utolsó tanítási órák után használhatják. Kivételt képez, ha testnevelés órai feladatként asztali teniszezhet. A tanuló a tanítási óráról nem küldhető ki, ill. csak abban az esetben, ha a feladat végrehajtása ezt megköveteli.(pl. Iskolai könyvtár látogatása,) Az előrehozott érettségivel rendelkező tanulók az iskola igazgatójától kérik az adott tantárgy tanóráinak látogatása alóli felmentést, melyről az igazgató határozatot hoz. A mentességgel rendelkező tanulók az iskola könyvtárában, annak zárva tartása esetén, az iskola aulájában, a folyosón lévő pihenőkben tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak az iskola területén. A szülő (látogató) az iskola igazgatójának előzetes hozzájárulásával, az óralátogatások rendje szerint vehet részt az iskolai foglalkozásokon. A tanulók az iskola épületét a saját órarendjük szerinti tanítás befejezése előtt csak az érintett szaktanár és osztályfőnök jóváhagyásával, írásbeli engedélyével hagyhatják el. A távozási engedélyt a portaszolgálatnak le kell adni. Az osztályfőnök távolléte esetén engedélyt adhatnak: az osztályfőnökhelyettes vagy az iskolavezetés tagjai. Ha a tanuló engedély nélkül távozik, az osztályfőnök fegyelmező intézkedést kezdeményez ellene. Az óraközi szüneteket a tanulók az iskola épületében, az osztálytermekben, folyosókon, az aulában vagy 10.35-10.50 és 12.30-12.55-ig az udvaron tölthetik, a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját maguk és társaik testi épségére, biztonságára. A tanárok a szünetekben az ügyeleti beosztás szerint felügyelik a tanulókat. A kémia, fizika, informatika és a tornateremben, illetve a Radnai Teremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók, ezeket a helyiségeket minden eltávozás után be kell zárni. Az informatikatermek, a tanműhely gyakorlati termei és a Radnai Terem kulcsát az épület portáján a szaktanár veszi fel, melynek tényét a kulcsátadó-átvevő füzetben rögzíteni kell. Vagyonvédelmi okokból az iskola egyéb helyiségeit, tantermeit az utolsó óra, foglalkozás után kulcscsal be kell zárni A tanulók minden óra után a padokat és a termet tisztán hagyva távozzanak a tanteremből. Az iskola területére biciklivel érkező tanulók az udvari tárolóban helyezhetik el kerékpárjukat. Az őrzésért az iskola nem vállal anyagi felelősséget. A tároló kulcsát a portán lehet felvenni.

15

1. Az intézményben alkalmazott oktatás munkarendje: -

nappali oktatás munkarendje esti oktatás munkarendje nappali rendszerű felnőttoktatás más sajátos munkarend

2. Az iskolai ügyintézés időpontjai: Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatást kérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik a nappali tagozaton : hétfő-kedd- csütörtök 1035-1520 péntek 1035-1145 3. Az iskolaorvos rendelési ideje: hétfőn és páratlan hét pénteken 900-1300 óráig -

4. A Védőnői tanácsadás: hétfő-kedd –csütörtök és páratlan hét péntek 800-1400 óráig 5. Könyvtár iskolaidőben 800-1800 óráig 6. Tanévet követően a tanítási szünetben szerdánként van ügyfélfogadás. Az ügyeleti napokon az igazgató, vagy valamelyik helyettese az iskolában tartózkodik

5.2 A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, csengetési rend Az iskola csengetési rendje: Nappali tagozat 0.: 710 - 755 1.: 800 - 845 2.: 855 - 940 3.: 950 - 1035 4.: 1050 - 1135 5.: 1145 - 1230 6.: 1255 - 1340 7.: 1350 - 1435 8.: 1440 - 1520

Felnőttoktatási tagozat 1.: 2.: 3. : 4.: 5.: 6.: 7.: 8.:

1440 - 1520 1530 - 1610 1615 - 1655 1705 - 1745 1750 - 1830 1835 - 1915 1920 - 2000 2005 - 2045

Az iskolában a ki- illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai belépőkártyát kapnak, melynek nyilvántartását a titkárságokon vezetik. Az iskola tanulói a belépőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a portai szolgálat, ill. a tanár ellenőriz. Belépőkártya hiánya esetén a tanulónak a diákigazolványt kell felmutatnia. Egyéb esetekben a belépést az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, illetve szaktanár engedélyezheti. Az elveszett, megrongálódott belépőkártyát a tanuló köteles 3 napon belül pótolni. Az elveszett, megrongálódott belépőkártyák pótlása térítésköteles, a titkárságon lehet új kártyát készíttetni 16

5.3 A tanórai és egyéb foglalkozások rendje A szakmai gyakorlati, informatikai, nyelvi, testnevelési foglalkozások órái összevontan is megtarthatók olyan módon, hogy az óraközi szünetek időtartama összeadódik, és vagy később kezdődik, vagy korábban fejeződik be a foglalkozás. A három óránál hosszabb idejű foglalkozás esetén legalább egy tizenöt perces szünetet kell tartani Az elméleti, és a testnevelési órákat osztálykeretben, a helyi tantervben megjelölt elméleti és gyakorlati órákat csoportbontásban szervezzük. A csoportok beosztását a szaktanárok és az osztályfőnökök készítik el a tanulókkal, illetve képviselőikkel egyeztetve. A csoportok összetételének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján történhet. Az iskolában a tanár szakos hallgatók, a foglalkozásokat tartó tanár hozzájárulásával, az órákat látogathatják, illetve vezetőtanáruk irányításával órákat tarthatnak. Tanítási gyakorlatuk idején a szaktanárokra vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg őket. Az egyéb foglalkozások formái: - rendszeres elfoglaltságok pl: szakkör, sportkör, diákkör, énekkar - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, valamint iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételről kijelentkezni csak a következő naptári évi igényfelméréskor lehet. 5.4 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések (R.5. §. (2.)d és 7.§,(1).bf.) Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a – következő tanév – választható tantárgyaira, ill. emeltszintű érettségire történő felkészítő oktatásra. Választható tantárgyak: - második idegen nyelv - Katonai ismeretek - Rendészeti alapismeretek - Gyorsírás - Emeltszintű érettségire felkészítő foglakozásokra A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A szülő, tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján

17

kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglakozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30. (az érettségire felkészítő foglalkozások szeptember 15- április 30-ig tartanak) A nem kötelező, szabadon választott órákon, történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja. 5.5. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje (R.5.§.(2.)c.)

Eszközök, felszerelések védelme, a rábízás rendje: (R.61.§.) Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus, ill. a felelős felnőtt vezető utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló általános felelősséggel tartozik az iskola vagyontárgyai, ill. helyiségei iránt. (Kártérítési felelősség) A tanulók kérésre – feladatuk sikeres megvalósítása céljából - igénybe vehetik az iskola bizonyos vagyontárgyait. Az engedélyt az iskola igazgatója adja meg a szaktanár, vagy felelős felnőtt vezető javaslata alapján. Az átvétel aláírásával a tanuló, szülő, felnőtt tudomásul veszik, hogy vagyonvédelmi felelősséget is vállal. Az iskolai internet hálózatot jogosulatlanul, engedély nélkül használni szigorúan tilos. Ennek vétsége fegyelmi vétségnek minősül. Az osztálytermek használati rendjéhez: A tantermekben található konnektorokat, hangszórókat, kivetítőket, televíziókat saját célra használni szigorúan tilos. Ezen eszközök ilyen használata fegyelmi vétségnek számít. Az eszközök tanítási órán, tanári felügyelet mellett, tanári engedéllyel használhatók.

Az osztálytermek használati rendje (R.5.§. (2.)f.) A tanítás ún. osztálytermi rendszerben történik. Az osztályoknak beosztás szerint „saját” tantermük van. A tanulók elméleti óráit ezekben a tantermekben, csoportbontásból adódó elméleti óráit az órarendben feltüntetett helyeken kell megtartani. Az osztály tanulói egyénileg saját padjukat, az osztály egésze, a tantermet tartja rendben, felel annak állapotáért. A tanulók ízlésesen feldíszíthetik az osztálytermüket. A tantermek ellenőrzését az osztályfőnök, szaktanár, hetesek, valamint az osztálytermeket értékelő bizottság végzi. Az értékelő bizottság tagjai az iskolavezetés, a gondnokság és a környezetvédelmi munkacsoport képviselői. A vándorló csoportok felelnek az alkalmankénti teremhasználatból adódó esetleges károkozásért. A hetesek kötelessége, hogy bármilyen rendellenességet észlelnek, azonnal jelentsék az órát tartó szaktanárnak, ill. osztályfőnöknek. 18

A tanulók reggel, az első óra előtt elfoglalhatják helyüket a tantermükben. Kabátjaikat az ott elhelyezett fogasokon tarthatják. Szünetekben a saját termükben tartózkodhatnak a tanulók, de bármilyen probléma esetén a szaktanár-, ill. osztályfőnök kezdeményezésére időszakosan vagy véglegesen megtiltható, hogy a tanulók az osztálytermükben tartózkodjanak.

A tornaterem használati rendje A tornateremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A tornaterem és az öltözők eszközeit és felszereléseit csak rendeltetésszerűen szabad használni. A helyiségeket és berendezéseinek állapotát a használat előtt az osztályok ellenőrizzék, az észlelt hiányosságokat és meghibásodásokat azonnal jelentsék az órát tartó tanárnak. A testnevelés órákon a tanulók csak az előírt öltözetben vehetnek részt. Balesetveszély miatt a testnevelési órákon karóra, ékszer, testékszer nem viselhető. A tornaterembe utcai cipőben csak kivételes esetekben lehet belépni Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A testnevelésből felmentett tanulók – amennyiben testnevelés órájuk van - kötelesek testnevelés órán a tornacsarnokban tartózkodni.

Az ebédlő rendje Az étkezés csak érvényes étkezési jeggyel 1130-tól 1345-ig vehető igénybe az iskola étkezőjében. A fő étkezési idő az órarend szerint is biztosított 5. óra utáni szünet, ill. a 6. óra utáni időpont. Ha a tanuló órarendje megengedi (négy órája van), közvetlenül az órái után ebédelhet. Az étkezőben csak kulturáltan felöltözve és kulturáltan viselkedve lehet ebédelni. Az étkezés befejeztével a tányérokat, evőeszközöket, poharakat a megfelelő helyekre vissza kell vinni. A helyét mindenki tisztán és rendezetten hagyja ott.

A kémia – fizika előadóterem rendje A működési szabályzat betartása a kémiateremben bármilyen céllal ott tartózkodó valamennyi tanulóra, pedagógusra és egyéb dolgozóra nézve kötelező. A gondatlanság tüzet, robbanást, mérgezést, súlyos bőr- és szemsérülést okozhat. A balesetek megelőzése érdekében az utasítások betartása kötelező! A terembe a tanár lép be elsőnek és ő hagyja el a termet utoljára. A teremben ételt, italt fogyasztani a mérgezés veszélye miatt szigorúan tilos! A tanuló kísérleti eszközhöz csak tanári engedéllyel nyúlhat, ezeket csak utasításuknak megfelelő módon kezelhetik, ill. használhatják. A tanulók mindig azonos asztalnál dolgozhatnak, minden hiányt vagy rendellenességet azonnal jelenteniük kell. 19

A berendezés tartozékait leszerelni, kicserélni, azokra firkálni, karcolással, véséssel vagy bármilyen más módon rongálni tilos. Gyufát és öngyújtót a terembe bevinni tilos. Szükség esetén gyufát az iskola biztosít. Szigorúan tilos a csapok engedély nélküli kinyitása, a gáz meggyújtása. A gáz, mérgező, robbanást okozhat! A teremből sem vegyszert, sem eszközt nem szabad kivinni. A vegyszerek nagy része mérgező vagy gyúlékony. Az otthoni kísérletezés balesetveszélyes. A teremben elhelyezett munkavédelmi eszközök használata kísérleteknél kötelező. Gázfejlesztéssel járó kísérleteknél kötelező ablakot nyitni. A balesetek esetére vonatkozó általános kötelezettségeket, elsősegély-nyújtási és egyéb tudnivalókat az intézeti munkavédelmi szabályzat előírásai rögzítik. Ezen túlmenően: Tűz esetén az égő tárgy oltása vízzel, vagy tűzoltó készülékkel történjék, a tanár utasítása szerint. Ruha égése esetén az önmentő pokróc használata a legcélszerűbb. Tömény savat vagy lúgot a bőrfelületről vagy ruháról azonnal, bő vízzel le kell mosni. Gázmérgezés esetén a beteget azonnal friss levegőre kell vinni és mentőt kell hívni!

Az informatikatermek és a Radnai Terem rendje: Az informatikatermekben lévő számítógépeket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni a terem nyitvatartási idején belül. A teremben ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos! A számítógépekre telepített programokat szigorúan tilos törölni, vagy azokat módosítani, illetve a számítógépekre új programokat telepíteni. Tilos a terembe ételt és italt bevinni, illetve azt ott fogyasztani. Tilos a dohányzás, illetve nyíltláng használata. Mindenki köteles betartani az érvényes vagyonvédelmi, munkavédelmi és érintésvédelmi szabályokat. Az informatikatermek berendezéseit átrendezni, a számítógépeket elvinni szigorúan tilos. A gépteremben mindenki saját felelősségére végezhet munkát, írhat programot, illetve gyakorolhat, figyelve arra, hogy tevékenységével másokat ne zavarjon. A gépteremben lévő eszközökben okozott bármilyen kárt a károkozó köteles azonnal jelenteni, illetve az okozott kárt megtéríteni. Az informatikatermek rendjére minden belépőnek kötelessége ügyelni.

A DÖK-szoba „tízparancsolata”

20

A DÖK-szoba rendjének betartása valamennyi itt tartózkodó tanulóra, pedagógusra és egyéb dolgozóra vonatkozik. A balesetek megelőzése érdekében a tűzrendészeti és munkavédelmi utasítások betartása kötelező. Az iskolai házirendben előírtak a DÖK-szobában tartózkodókra is vonatkoznak. A szobában azok a tanulók, tartózkodhatnak, akik engedélyt kaptak erre a DÖK-segítő pedagógustól. A szobában egyedül is lehet tartózkodni. A tanulók, pedagógusok a szobában lévő műszaki eszközöket csak engedéllyel és az előírásnak megfelelően használhatják (a nyomtató használata előtt minden esetben engedélyt kell kérni). A berendezés tartozékait leszerelni, kicserélni, azokra firkálni vagy bármilyen módon rongálni tilos. Minden rendellenességet, firkálást, rongálást azonnal jelenteni kell. Az okozott kárt a tanuló, vagy törvényes képviselője köteles teljes mértékben megtéríteni. A szobából való távozáskor az ablakot mindig be kell csukni, a számítógépet, HI-FI berendezést ki kell kapcsolni, az ajtót be kell zárni. A szoba elhagyásakor mindenki elpakol maga után, szemetet nem hagy elől. A balesetek esetére vonatkozó általános kötelezettségeket, elsősegély-nyújtási és egyéb tudnivalókat az iskola munkavédelmi szabályzat előírásai rögzítik. Az illemhelységek használati rendje: Az iskolai mellékhelyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően lehet használni. Beszélgetésre, társalgásra az erre kijelölt helyeket javasoljuk, mert a rövid szünet alatt sok embernek szüksége van bejutni a WC-be, de az ott ácsorgók akadályozzák ebben. A dohányzás szigorúan tilos!

A társalgó használati rendje A kulcsot a tanárok a portán vehetik fel. Ha a teremben bármilyen rongálás történik, az felel érte, aki a kulcsot felvette. Időszakosan a társalgó aktuális feladatok elvégzésének is helyet adhat pl. szülők fogadása, beteg tanulók elkülönítése stb.

Könyvtárhasználati szabályzat (R 163-167.§.) - Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben ingyen használhatják. - Belépéskor a használó köteles átadni belépőkártyáját a könyvtárosnak, amennyiben a számítógépet kívánja használni. - Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. Természetesen, mint az iskola egész területén, itt is tilos a dohányzás!

21

- A könyvtárba tanszereken (tankönyv, írószer) kívül más nem vihető be, tilos az étkezés, a mobiltelefon használata, és minimális elvárás a kulturált, csendes, a többi könyvtárhasználó nyugalmát figyelembe vevő viselkedés. - Az olvasó felsőkabátját, táskáját nem viheti be az olvasói terekbe, a külön erre a célra kijelölt szekrényben tárolhatja. A beiratkozás módja - A hallgatók adatait (név, osztály, osztályfőnök) számítógépen tárolják. - A könyvtár a személyes adatok védelméről a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. - Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következik be. (Miután ezek a naplóban szereplő adatok is, a beiratkozáskor az évfolyamot kell feltüntetni az adatlapon és a számítógépes nyilvántartásban.) - A könyvár dokumentumai és használati tárgyai épségének óvása minden olvasónak kötelessége. Aki a kölcsönvett, vagy a helyben olvasásra kapott könyvtári dokumentumot, vagy a könyvtár használati tárgyait szándékosan megrongálja, köteles a kárt megtéríteni. - A könyvtárból kivitt dokumentumokat távozáskor az ellenőrzési pontnál – külön felhívás nélkül – köteles bemutatni. - Könyvtári dokumentum szabálytalan kivitele esetén a könyvtáros jegyzőkönyvet vesz fel. A könyvtár használati szabályait súlyosan megsértő olvasót a könyvtárvezető kizárhatja a könyvtár használatából. Kölcsönzés - Kölcsönözhető állomány - A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. Az iskolai könyvtár könyveiből tanulók 4 db könyvet, a dolgozók 6 db könyvet kölcsönözhetnek. - A kölcsönzési idő általában 3 hét, illetve a mű terjedelmétől függően egy hónap is lehet (videó kazetta, CD nem kölcsönözhető, csak iskolai lejátszásra). - Nevelők esetében és a tanulóknak a tankönyvek, tanulási segédletek, feladatgyűjtemények kölcsönzése esetén ettől el lehet térni egy tanév határidőre. - A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható. - A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. A kölcsönzési határidőt túllépőknek késedelmi díjat számolunk fel. Késedelem esetén a következő eljárás a szokásos: - a könyvtáros szóbeli emlékeztetője - osztályfőnöki figyelmeztetés a könyvtáros kérésére - írásos figyelmeztetés eljuttatása a szülőhöz (nagykorú tanulónál a tanulóhoz) A kölcsönző anyagi felelőssége A kölcsönző felelősséggel tartozik a dokumentumok és a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. - A tanulók és a dolgozók tanulói jog- illetve munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. - A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is telelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. 22

Az elvesztett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: - a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével - a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével - a dokumentum másolási értékének a megtérítésével - a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó {hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. 5.6. Az iskolában az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárható tanulói magatartás (R 5.§.(2.)g.)

-

a tanulók tisztelettudóan viselkedjenek kulturált magatartást tanúsítanak az intézmény nevéhez, jó hírnevéhez méltóan viselkedjenek a felügyeletüket ellátó pedagógus utasításainak eleget tegyenek

Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások, alkalmával a tanulók számára tilos: - a dohányzás (Az iskola egész területén és annak 5 méteres körzetében, az iskola által szervezett rendezvényeken is tilos a dohányzás, szeszesital illetve kábítószer hatású szer fogyasztása!) - a szeszesital fogyasztás - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás - szerencsejáték, illetve a tanulók közötti bármilyen üzleti tevékenység A tanítási órán tilos a mobiltelefon, szórakoztató elektronika használata. A behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. Esetleges lopás esetén az iskola saját hatáskörben nem kezdeményez kivizsgálást. A mobiltelefonok, ill. szórakoztató elektronikai eszközök tanórai tudatos használata esetén a tanár jogosult azokat elvenni, az óra végén visszajuttatni, ill. az igazgatóhelyettesnek leadni. A tanuló – előzetes egyeztetés után – a tanítási nap végén visszakapja az elvett eszközöket, tárgyakat, az igazgatóhelyettestől, ill. az osztályfőnöktől. Az iskolába nem hozható be ékszer, cigaretta, elektromos cigaretta, szeszesital, kábítószer, kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök (robbanó-, vágó-, szúró eszköz) A tanulók által behozott tárgyakért, értékekért, készpénzért az iskola felelősséget nem vállal. Elvárható öltözködés az iskolában: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: A lányok: fehér galléros blúzt, sötét szoknyát vagy nadrágot (nem farmert), illetve kosztümöt, a fiúk fehér inget, sötét nadrágot (nem farmert) vagy öltönyt viseljenek. Az öltözékhez az iskola egyennyakkendőjének viselése kötelező. Az öltözékhez hozzávaló cipő viselése kötelező (nem edzőcipő).

23

A kötelező ünneplő öltözék viselésének alkalmai: évnyitó, évzáró, október 23-i, március 15-i ünnepség, szalagavató bál, ballagás, Katona gála, érettségi, kis-érettségi, javítóvizsgák, osztályozóvizsgák, versenyek, börzék és minden olyan rendezvény ahol tanulóink iskolánkat képviselik. Kívánatos, hogy a tanulók hétköznapi viselete a közízlésnek megfelelő legyen iskolának, illetve munkahelynek egyaránt. Például iskola épületében ne viseljenek sapkát, kapucnit, atlétatrikót, illetve topot, viseljenek legalább térdig érő nadrágot vagy combközépig érő szoknyát, ruhájuk alól ne látszódjon ki a fehérneműjük, ne viseljenek mélyen dekoltált felsőt. A tanulók öltözékén nem lehet szeméremsértő vagy másokat emberi méltóságukban, érzelmeikben bántó felirat. Nem hordható, ill. viselhető, tiltott önkényuralmi, rasszista, alternatív, szélsőséges vallási, politikai irányzatot képviselő, jelképeket ábrázoló ruhadarab, tetoválás (testfestés) más tárgy, eszköz, jelvény.

VI. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSÁNAK RENDJE (R. 51. §.) 6.1 A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló köteles a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, az iskola által szervezett kötelező rendezvényekről való távolmaradását igazolni. A tanuló tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásról való késését illetve hiányzását az órát tartó szaktanár az e-naplóba, a gyakorlati foglalkozásról való mulasztását a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az e-naplóba köteles bejegyezni. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök illetve helyettese, külső gyakorlati képzésen részt vevő tanuló esetén a gyakorlati képzést biztosító intézmény képviselője jogosult. A mulasztások összesítését hetente, de maximum havonta az osztályfőnök végzi. Az igazolás történhet: Szülői igazolással:

A szülő évente legfeljebb három alkalommal, összesen három 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat (az e-napló letiltja a 4. alkalmat). Rendkívüli esetben, illetve egyéb súlyos okból való távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezheti.

Hatósági igazolással: A hatósági igazolásokat a szülővel is alá kell íratni. Orvosi igazolással:

Az orvosi igazolást a szülőnek, illetve kollégiumi nevelő tanárának is alá kell írnia.

A szülő a hiányzás első napján, telefonon (külön szülői telefonszám működik) értesítse az iskolát, illetve az osztályfőnököt. A mulasztást követően a szülő a tanuló ellenőrzőjébe vezesse be a hiányzás idejét és okát Amennyiben a szülői bejelentés elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése 48 órán belül. Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jelet talál, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, a szülőt értesíteni. Ha ez eredménytelen marad, az osztályfőnök a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a szülőt. A tanuló köteles a mulasztását – a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 napon belül - igazolni. Ennek elmulasztása esetén hiányzása igazolatlan távollétnek minősül. Külső gyakorla24

ti képzőhelyen résztvevő tanuló, az igazolását a gyakorlati helyen láttamoztatja, és úgy mutatja be az osztályfőnökének. A nagykorú tanuló 3 alkalommal maximum 3 napot, az osztályfőnökkel történő előzetes egyeztetés alapján, saját maga is igazolhat. További hiányzásait csak hatósági-, ill. orvosi igazolással igazolhatja. Elkésett az a tanuló, aki 8.00-ig a portai ügyleten nem haladt át. A késéseket mulasztásként regisztráljuk és minden hatodik, ill. újabb hat késés után az osztályfőnök fegyelmező intézkedéseket köteles kezdeményezni. (ld. A tanulók fegyelmező intézkedései) A tanuló késései összeadódnak,elbírálásuk az osztályfőnök feladata. Az igazolatlan késések a magatartásjegyet is befolyásolják. A késő tanuló a már megkezdett órára köteles bemenni, a tanár a tanulót köteles beengedni. Nem számít igazolatlannak az a késés, melyet a tanuló hivatalos igazolással bizonyít, távolsági járattal való érkezés esetén, illetve ha késését váratlan tömegközlekedési akadály (pl. baleset) okozta. 6.1.1. A Tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése: (Nkt. 54.§.) A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill. érdemjeggyel. Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki - kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi, - a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, - mindig időben érkezik az iskolába Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -

élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi, megtartja az iskolai együttélés szabályait, udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos, néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra.

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki - meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését hátráltatja, - állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni, - közömbös a társaival szemben, - figyelme ingadozó, munkája pontatlan - sokszor késik Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki

25

- hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan árt a közösségnek, - viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös, - a házirendet nem tartja be, - udvariatlan, fegyelmezetlen, durva, - rendszeresen késik. A szorgalom minősítése: A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat. A szorgalom értékelésének alapja: - pedagógusok írásbeli jelzése - osztályfőnök véleménye - évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés) Példás (5) -

Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző. Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó. Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.

Jó (4) - Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes. - Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható. - Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes. - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Változó (3) - Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem ellenőrzi magát. - Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni. - Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen. - Ritkán érdeklődik. Hanyag (2) -

Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes. Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív. Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi

6. 2. A megengedhető mulasztások mértéke (Nkt. 53. § és R. 51. §.)

26

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása az általános műveltséget megalapozó szakaszban (szakközépiskola 9-12/13.évf.) együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt ,érdemjeggyel értékelhető,a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve,ha a nevelőtestület engedélyezi,hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló bármely elméleti tantárgyból az éves óraszám 30%-áról hiányzik, félévkor vagy évvégén lezárható, ha megfelelő számú jeggyel (4-5 db) rendelkezik. Ha a tanulónak nincs elég jegye a lezáráshoz, akkor csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület a tanulótól az osztályozó vizsga letételét, 20 vagy 20-nál több igazolatlan órája van. Ekkor a tanuló évet ismételhet. Sikertelen osztályozó vizsga esetén a javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. 6. 3. Az igazolatlan mulasztások következményei: (Nkt. 53. § és R. 51. §.) Ha tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, tanulói jogviszonya megszűnik Ha a tanuló tanköteles: 1

igazolatlan óra:

- a szülő hivatalos értesítése levélben (1. levél )

2-3

igazolatlan óra:

- osztályfőnöki figyelmeztetés - írásban az ellenőrzőbe

4-9

igazolatlan óra:

- szülő hivatalos értesítése levélben (2. levél) az ellenőrzőbe intő-rovó fokozat kerül az osztályfőnök mérlegelése alapján. - igazgatói figyelmeztetés, a gyermekjóléti szolgálat értesítése, szülő hivatalos értesítése (3. levél) a jegyző hivatalos értesítése - Kormányhivatal értesítése, Gyermekvédelmi szakszolgálat - igazgatói intés

10-20 igazolatlan óra:

15

igazolatlan óra felett:

30

igazolatlan óra felett:

50

igazolatlan óra felett

- az osztályfőnök fegyelmi tárgyalást kezdeményezhet szülő értesítése ( 4. levél) - Kormányhivatal Szabálysértési Osztályának értesítése, Gyermekvédelmi szakszolgálat - szülő, Kormányhivatal Szabálysértési osztályának értesítése, Gyermekjóléti szakszolgálat

Ha a tanuló nem tanköteles, de még kiskorú:

.

1-9

igazolatlan óra:

- szülő értesítése, fegyelmező intézkedések (1. levél )

10

igazolatlan óra felett:

20

igazolatlan óra felett:

- az osztályfőnök köteles igazgatói fegyelmező intézkedést kezdeményezni a szülő értesítése hivatalos levélben (2. levél) - az osztályfőnök fegyelmi tárgyalást kezdeményezhet szülő értesítése (3.levél) 27

30

igazolatlan óra felett:

- a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, a tanulót törölni kell az osztálynévsorból.

Ha a tanuló 18 év feletti (nagykorú és nem tanköteles) 1-10 igazolatlan óra

- első levél a gondviselőnek

10-20

- második levél a gondviselőnek

igazolatlan felett

30 igazolatlan óra

- a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik

Az igazolatlan órák hatása a magatartás-osztályzatokra: Igazolatlan óra:

Magatartás:

1 igazolatlan óra

még lehet példás

2-4 igazolatlan óra

még lehet jó

5-nél több igazolatlan óra

legfeljebb változó lehet

Az egyéni dicséretek legfeljebb egy jeggyel módosíthatják a magatartási osztályzatot.

VII. SÚLYOS JOGELLENESSÉGEK MEGHATÁROZÁSA (NKT.25. §) Iskolánkban súlyosan elítélendő magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások emberi méltóságának-, személyiség jogainak megsértése, mások fenyegetése, zsarolása, megalázása, a rasszista megnyilvánulás. Súlyosan jogellenes a lopás, mások egészségének, testi épségének veszélyeztetése, tűzveszélyes dolgok használata és terjesztése, a kábítószer terjesztése, a fegyverrel vagy mérgező anyaggal történő visszaélés, az alkoholfogyasztás, a szándékos károkozás. Fenti esetek azonnali igazgatói fegyelmező intézkedéseket, ill. fegyelmi eljárás megindítását vonják maguk után.

VIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK, FEGYELMI BÜNTETÉSEK (Nkt. 58.§, R. 53-61. §.) Ha a tanuló a házirendben foglalt kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmező intézkedésben, illetve fegyelmi büntetésben részesíthető. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. A fegyelmező intézkedésekben a fokozatosság elve érvényesüljön, melytől indokolt esetben el lehet térni.

28

A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos! A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelességszegés óta három hónap már eltelt. H a kötelességszegés miatt büntető-vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozhatók: Szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, a felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozhatók: - beírás - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói szóbeli figyelmeztetés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - igazgatói megrovás - nevelőtestületi meghallgatás - fegyelmi büntetés Az osztályfőnöki és igazgatói fegyelmező intézkedésekből 1-1 adható, ezt követően nevelőtestületi meghallgatásra kerül sor. Szaktanári, osztályfőnöki beírás adható: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, a felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség, házirend megszegése (pl. dohányzás, ünnepi öltözet hiánya), belépőkártya hiánya, nem használása, órákról való késések, reggeli késések, tiszteletlen viselkedés, trágár beszéd, illetve rongálás miatt. Szaktanári és osztályfőnöki beírás összesen három alkalommal adható. 29

A beírásokat a következő alkalmakkor kell alkalmazni: - belépő kártya hiánya, nem használása 3 alkalmanként - testnevelés felszerelés hiánya 2 alkalmanként - reggeli, óraközi késésekért 5 alkalmanként Értelemszerűen, a házirend azon pontjai, melyek a szaktanári figyelmeztetéseket tartalmazzák, módosulnak, helyette beírás lesz. Ez kerül ki: Tanórai felszereléshiány esetén adható fegyelmező intézkedések: 1-2 alkalommal szaktanári figyelmeztető, 4 alkalommal szaktanári intő, 6 alkalommal szaktanári rovó, 8 alkalommal igazgatói figyelmeztető, 10 alkalommal igazgatói intő. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés szóban (vagy) írásban, rovás: A tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelességeinek megszegése, a házirend enyhébb megsértése illetve igazolatlan mulasztás miatt. Gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés, intés. Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás: Az igazgató fegyelmező intézkedéseit a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedések hatálya maximum 6 hónap. Nevelőtestületi fegyelmező eljárás: A fegyelmi vétségét sorozatosan elkövető tanuló (k) az egy adott osztályban tanító valamennyi tanár közreműködésével a kialakult fegyelmi helyzetet elemzik, megbeszélik és megoldási lehetőségeket, változási utakat keresnek. A megbeszélés ténye és eredménye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Az érintett tanuló szülője/gondviselője erről a nevelőtestületi meghallgatásról értesítést kap, ahol részt vehet és elmondhatja véleményét. Fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárást az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni, súlyos fegyelmi vétség és az írásbeli fegyelmező intézkedések többszöri kimerítése esetén, osztályfőnöki kezdeményezésre az igazgatóhelyettes jóváhagyásával. A fegyelmi eljárás megindítása előtt biztosítani kell az eljárást megelőző egyeztetési eljárás lehetőségét. Az eljárást a Szülői Szervezet és a DÖK együttesen kezdeményezheti. Az eljárás célja a kötelességszegő események feldolgozása, értékelése, a felek közötti megállapodás és a sérelem orvoslásának kialakulása. Az egyeztető eljárást a szülő egyetértésével lehet lefolytatni. A fegyelmi bizottság tagjai: Elnök az igazgatóhelyettes, további két tag, aki a vétkest nem tanítja, utóbbiak alkalmanként választva, vagy az igazgató által felkérve. Döntési jogköre a bizottságnak van, a nevelőtestület többi tagja tanúként jelen lehet, a DÖK képviselői szintén, a vétkes gondviselője és egyéb tanúk jelen lehetnek. Az iskola nevelőtestülete illetve fegyelmi bizottsága az alábbi fegyelmi büntetéseket hozhatja: – megrovás 30

– szigorú megrovás – meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat) – párhuzamos osztályba áthelyezés – áthelyezés másik iskolába – eltiltás a tanév folytatásától – kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás a tanév folytatásától”, ill. a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodik. Az iskolában a Btk.-ba ütköző cselekedetek esetén az ügy tisztázása céljából az igazgató a rendőrség segítségét kérheti. Ilyen problémák esetén a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. A fegyelmi büntetések hatálya maximum 6 hónap. A fegyelmi határozatokat az iskolában ki kell hirdetni. Fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi büntetések hatása a magatartás osztályzatokra: – osztályfőnöki, szaktanári, figyelmeztetés, intés, rovás

- még lehet jó

– igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás

- változó

– fegyelmi büntetés

- rossz

8.1 A tanuló kártérítési felelőssége: (Nkt. 59. §. R. 61.§.) A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott – gondatlan vagy szándékos – károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi öszszegét. A tanuló teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyek állandó, kizárólagos őrizetében vannak. A tanuló (ill. a kiskorú tanuló szülője) a tartós használatra kapott tankönyvet megrongálódásából, ill. elvesztéséből származó kárt köteles az iskolának megtéríteni. Térítés mértéke: elvesztés vagy teljes megrongálódás esetén a használattal arányos beszerzési érték, részleges megrongálódás esetén ennek megfelelő aránya. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető, a használtság fokával arányos áron. 31

A kártérítési kötelezettség mérséklése, ill. elengedése rendkívüli indokok fennállása esetén kérelembe lehetséges, melyben az igazgató dönt (a tanuló szociális rászorultsága és a körülmények mérlegelése alapján egyéni döntés keretében).

IX. A TANULÓK JUTALMAZÁSA (R. 5.§.(1.)E.) - Kiemelkedő tanulmányi eredményért; - Tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplésért, öntevékeny körben való részvételért - A közösségért végzett tevékenységért. A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti: – – – – – –

A nevelőtestület bármely tagja; osztályfőnök, szaktanár, A nevelőtestület; A diákönkormányzat tagjai Az iskolaszék tagjai; A szülői munkaközösség tagjai; A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.

Az egyéni dicséretek, jutalmak formái Szaktanári (gyakorlati tanári) dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munkát végzett. A dicséretet az ellenőrző könyvbe, be kell jegyezni. Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe kell beírni, és az osztály előtt kihirdetni. Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság számára példaértékű. Katona József-díj: Végzős tanulók részére a szülői munkaközösség, ill. a Mester-Diák Alapítvány által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. A tanuló az elismerő oklevél mellett pénzjutalomban is részesül. A pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja. Katona-emlékérem. Kaphatja az a végzős tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. Tanulmányi ideje alatt tanulmányi átlaga nem volt 4 egésznél, utolsó két évben 4,5-nél rosszabb, igazolatlan órája tanévenként nem volt egynél több, közösségi munkában, az osztályban és az iskolai életben is aktívan részt vett. Magatartás osztályzata a négy év során nem volt jónál rosszabb. A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja. (amennyiben ez lehetséges) Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni.

32

X. A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI (NKT. 54-57. §) 10.1 Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza: (Nkt.26. §. R.6-7-§.) –

a tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszerét, módszereit, az írásbeli beszámoltatás rendjét,

–

az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendjét,

–

a középszintű érettségi témaköröket, a kötelező, ill. a kötelezően választható érettségi tárgyakból.

A Pedagógiai Program minden tanuló számára hozzáférhető, olvasható az iskola WEB-lapján, ill. az iskolai könyvtárban. A tanulói teljesítmények értékelését egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja: a követelmények, elvárások ismertetése mind a tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, ill. a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes tantárgyak éves követelményeit, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük, ill. az iskola éves munkaterve is tartalmazza. Félévente minimálisan négy-, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kell szereznie a tanulónak. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok ill. a kötelezően elkészített és beadott írásbeli házi feladatok alapján történik, figyelembe- véve a fejlődési tendenciákat. A témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan, duplán számítva vesszük figyelembe. Ötfokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi vizsgáknál: 0

-

33 % 1

34

-

50 % 2

51

-

75 % 3

76

-

89 % 4

90

-

100 % 5

Azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem lehet íratni A témazárók pontos időpontjáról a szaktanár előre 1 héttel tájékoztatja a diákokat. A témazárókról való távolmaradás csak előzetes szülői kéréssel, ill. orvosi igazolással igazolható. A témazárokat a szaktanárok kötelesek 10 munkanapon belül kijavítani, és szóbeli-, ill. írásbeli értékeléssel az érdemjegyeket ismertetni. A javított munkát a tanulók megtekinthetik, arra a javítási útmutató alapján észrevételt tehetnek. Amennyiben – fel nem róható ok kivételével - a tanulók a javítási határidő után kapják meg a tájékoztatást, úgy a témazárók érdemjegye érvényüket veszítik.

33

Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak. A tanulói számonkérés, fegyelmező eszközként, büntetésként nem alkalmazható. 10.2. Tanulmányok alatti vizsgák rendje Osztályozó vizsgára történő jelentkezés feltételei, módja, határideje Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 64. § (2), (4)) e) magántanuló f) előrehozott érettségi vizsgára jelentkező A jelentkezés határideje a kijelölt vizsgaidőpont előtt legalább két héttel. Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés módja írásban. Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák: o a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető o a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük o a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben emlékeztetjük o a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani Tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje A vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei - elektronikus mellékletben található A tanulmányi vizsgák szabályzata a Pedagógiai Programban található meg. A vizsgák értékelési és minősítési rendje: 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál: 0

-

33 % 1

34

-

50 % 2 34

51

-

75 % 3

76

-

89 % 4

90

-

100 % 5

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél  5 /jeles/:

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

 4 /jó/:

összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,

 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,  2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,  1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló Ha az osztályozó, vagy javító vizsga az iskola előírásai szerint 2 részből áll, a tanulónak tudnia kell, hogy mint ahogy az érettségi vizsgán, így ezeken a vizsgákon is az írásbeli részen is minimum 12%nyi teljesítményt nyújtani kell ahhoz, hogy a vizsgát a szóbeli résszel folytathassa. Ilyen tantárgyak a matematika, idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom.

XI. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA (NKT. 72. § ÉS R. 5. §.) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskolavezetés, a Szülői Szervezet-, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják. Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei: A kapcsolattartás módjai: -

szülői munkaközösségi értekezlet félévente egy alkalommal, szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal, fogadóórák, tanévenként két alkalommal, e-napló, telefon, e-mail, szaktanári fogadóóra

Amennyiben a szülőnek nincs internet hozzáférési lehetősége, így nem tudja nézni az elektronikus naplót, és ezt jelzi az osztályfőnöknek, úgy az osztályfőnök köteles havonta egy alkalommal írásban, levél útján vagy megbeszélés szerint telefonon tájékoztatni a szülőt a tanuló tanulmányi eredményéről, hiányzásairól, késéseiről, beírásairól.

35

a.

Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás o Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. o Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól o Helyi tanterv követelményeiről o Az iskola és a szaktanárok munkájáról o Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról o A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről o Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról o A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

b.

Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata: o A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb. A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is. A fogadóórák tervezett időpontja:

november-december március - április

c.

A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal) A fogadórák időpontjait az ellenőrző könyvben, e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök, szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról. Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók.

d.

Iskolai rendezvények: o osztálykirándulás, osztályprogram o érettségi-, szakmai szóbeli vizsga o ünnepségek, versenyek.

e.

Nyílt hét: A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint érdeklődhetnek. További kapcsolatfelvételt és ismerkedési lehetőséget biztosít a jelentkezőknek az iskolánk által Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tárgyakból 15-15-alaklomból álló, ingyenes felvételi előkészítő foglalkozásokat tart, melyre egyre nagyobb az érdeklődés.

f.

Írásbeli tájékoztatás: Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló vagy az osztályfőnök írásos tájékoztatója segítségével.

g.

Szülői panasz, kérvény, javaslat A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, Szülői Szervezettel. Az írásban 36

benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola igazgatója 15 napon belül válaszol. Az Szülői Szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le lehet adni (ld. korábbi fejezetek)

11.1 Az elektronikus napló használata estén a szülő részéről való hozzáférés módja Az intézményben elektronikus napló használatra került, a szülő részéről történő hozzáférés módja a következő: Az elektronikus naplóhoz az édesapa/édesanya/gondviselő személyes kóddal férhetnek hozzá. A hozzáférési kódját személyesen az édesapa/édesanya illetve gondviselő kapja meg. Ha a személyes átvétel nem lehetséges, ajánlott levélben kerül megküldésre a kód. Az elektronikus napló használata érdekében a hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját: -

az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról

-

az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról

-

a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről, és módjáról

-

arról, hogy gyermeke osztályzatai/mulasztásait/késéseit hogyan tudja megtekinteni.

XII. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILL. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS, MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI (R. 5. § (1). C) 12. 1 Szociális támogatás Az iskola a tanulók részére szociális támogatást akkor biztosíthat, ha a fenntartója ehhez pénzügyi fedezet biztosít. Ez esetekben a támogatások odaítéléséről a szociális bizottság dönt. A bizottság tagjai: - szülői szervezet képviselője, - diákönkormányzat képviselője, - osztályfőnöki munkaközösség vezetők, - iskolavezetés képviselője (igazgatóhelyettes). A kérelmeket benyújtani az igazgatóhoz a tanév során bármely időpontban lehet. A kérelmeket írásban indokolni kell. A szociális bizottság minden kérelemről 15 napon belül dönt, és írásban tájékoztatja az érintetteket. A pénzbeli támogatás időtartama maximum 9 hónap. Az iskolába a tanév közben új tanulóként bekerült diák tankönyv-ellátását jogosultság/rászorultság esetén a könyvtári állományból biztosítjuk.

37

12. 2. Kedvezményes étkeztetés: (Nkt. 46. § (4)) A tanuló az étkeztetés igénybevételét a beiratkozás napjától, ill. a tanév elején az osztályfőnökénél, jelentheti be. A kedvezményekre jogosító igazolásokat, illetve kérvényeket a meghatározott időpontig kell benyújtani a gazdasági ügyintézőknél. (pénztár). A kedvezményes étkezés igénybevételét a jogszabályban meghatározottak alapján tanév első napjától, illetve a jogosultság keletkezésétől, a szülő írásban igényelheti. Az étkezés díját havonta az iskola pénztárában egy meghatározott és kihirdetett időpontban lehet befizetni. Késedelmes befizetés esetén az étkezés csak a következő második naptól vehető igénybe. Betegség, tartós távollét esetén az étkezést lemondani - a következő naptól kezdődően - telefonon, az iskola titkárságán vagy a gazdasági hivatal telefonszámán reggel 9 óráig lehet. A lemondott napokra befizetett összeg a következő hónapban kerül jóváírásra, abban az esetben, ha a felvett étkezési jegyekkel hiánytalanul elszámol. Az étkezési jegyeket a befizetéskor az iskola pénztárában lehet felvenni. 12.3. Tankönyvtámogatáshoz kapcsolódó szabályok: (Nkt. 46. § (4), TR.8.§.) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (4) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a törvények által meghatározottak szerint, közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. Minden tanév január 10-ig a szülő igényt nyújthat be – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – az ingyenes tankönyv ellátásra. Az igénybevétel jogcímeit, ill. annak bizonyítását az iskolai tankönyvellátás rendje szabályozza, a mindenkori érvényben lévő jogszabályok alapján. Rászorultsági alapon ingyenes tankönyvellátásra jogosult a tanuló, ha: tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. 38

Minden tanév január 10-ig a szülő további kedvezményekre is benyújthat kérelmet. Az igények elbírálását a vezetőség végzi. Az igények összegszerű meghatározása a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján történik. A döntés során előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. A benyújtott kérelmek a következő tanévre vonatkoznak A döntésről minden esetben írásban, tájékoztatjuk a tanulókat, ill. a szülőket. A tankönyv támogatás történhet a könyvtári állományban levő tartós tankönyvek kölcsönzésével is. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulóknak ingyenes tankönyvet biztosít, melyet a tanuló korlátlanul használhat, amíg az iskola tanulója. A tanuló által használt könyvek kölcsönzésének időtartama addig tart, amíg a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Tanulmányainak befejezésekor a könyvet a tanuló visszaadja a könyvtárnak, ill. megvásárolhatja – a használat fokához mért áron- ha erre igényt tart. A nem rendeltetésszerű használatból adódó rongálásért illetve az elveszett könyvekért a tanuló kártérítést köteles fizetni. A részletes feltételek az iskolai tankönyvellátás rendjében olvashatók.

XIII. DIÁKÖNKORMÁNYZAT JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK (Nkt. 48. § és R. 120. §) Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) az iskolában működő diákközösségek szerve, tevékenységét, működési rendjét (a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével) maga alakítja ki. Tanári vezetője a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Tagjai az iskolai diákközösségek választott képviselői: - az osztály diákbizottságok (ODB) képviseletében az ODB titkárok, tagok - az öntevékeny diákkörök képviseletében a diákkörök vezetői. A DÖK tagjai lehetnek ezen kívül az iskolával tanulói jogviszonyban álló, a diákönkormányzathoz egyénileg csatlakozott, a diákönkormányzat vezető tisztségviselőinek választásában résztvevő tanulók. A diákönkormányzat vezetősége munkájáról a diákközgyűlésnek évente köteles beszámolni. A diákönkormányzat az iskolai munkaterv alapján éves programját előre rögzíti. A diákönkormányzat jogai: Az egyes jogok gyakorlásának törvényben meghatározott keretei az iskolai diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában részletesen megtalálhatóak. Az iskolavezetés-, ill. a nevelőtestület biztosítja, hogy olyan értekezleteken, amelyek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése, jelenléti-, véleményezési jogot biztosít a DÖK-nek. Az iskolai házirend szabályozza a DÖK jogainak érvényesítési lehetőségeit.(ld. korábbi fejezetek) 39

A diákönkormányzat az iskolaszéki képviselő megválasztásáról a döntését a tanítási év második diákönkormányzati ülésén hozza meg a jelen lévő osztályképviselők 50% + 1 fő szavazati többségével. A diákönkormányzat évente egyszer, a tanév kezdetén diákönkormányzati ülésen javaslatot tesz a diákönkormányzatot segítő tanár személyéről, a jelen lévő tanulók 2/3-os többségi szavazatával. Ha ez nincs meg, akkor pályázatot kell kiírni a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérésére.

40

41

42

ETIKAI KÓDEX Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskolája, Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma tanulói számára Az etikai kódex a diákönkormányzat egyetértésével és közreműködésével, az iskola tanulóinak közmegegyezésén alapuló, általunk elfogadott etikai normákat sorolja fel. Nem szabályok és szankciók gyűjteménye, mert ezeket az iskolai szervezeti és működési szabályzat és a házirend tartalmazza. VISELKEDÉSI NORMÁK: 1. Köszönés, társas viszony: A megfelelő társas viszony kialakításának alapvető feltétele a köszönés. A diák a napszaknak megfelelően előre köszön az iskola felnőtt dolgozóinak és idelátogató vendégeinek (pl. Jó napot KÍVÁNOK!) és ez esetben joggal várhat el viszonzást. Megbecsüli az iskola nem pedagógus dolgozóinak munkáját is, velük szemben is tisztelettudóan viselkedik. Diáktársaival kapcsolatos viselkedése a kölcsönös tiszteleten, egymás tudásának, képességeinek elismerésén alapul. Vitás esetekben a véleménykülönbségek tisztázására és a békés megoldásra törekszik. 2. Iskolán kívüli programokon való viselkedés: Iskolai eseményeken, ünnepségeken, iskolán kívüli rendezvényeken fegyelmezetten, kifogástalanul viselkedik, mert tudja, hogy viselkedésével az egész iskolára nézve vívhat ki elismerést, vagy elmarasztalást. 3. Párkapcsolatok: A párkapcsolatok kialakításához mindenkinek joga van. A diák visszafogottan kezeli magánéleti kapcsolatait az iskolában. A diáktársakat, tanáraikat és az iskola életét intim jelenetekkel nem zavarja meg. 4. Beszédstílus, trágár beszéd: Iskolánkban az illetlen, trágár szavak, kifejezések használata (még ha nyelvújító szándékkal történnek is) nem megengedett. Helyette az árnyaltabb, civilizáltabb társalgási formákat részesítjük előnyben (pl: kérem, köszönöm). 5. Rágógumizás: Az iskolában a tanuló a tanórák alatt mellőzi a rágógumi fogyasztását, ha pedig a szünetben rágózik, akkor a rágót mindig a szemetesbe dobja. ESZTÉTIKAI NORMÁK: Az öltözködés legyen mindig az évszaknak és az iskola normáinak megfelelő. A tanuló kerülje a szélsőséges csoportokra jellemző, valamint a kompromittáló, agresszivitást keltő, kihívó feliratú és ábrájú ruhadarabok, ékszerek, jelképek, jelvények és egyéb kiegészítők viseletét bármilyen nyelven is legyen az feltüntetve. Olyan felsőt (ing, póló, blúz) viseljen, amely teljes egészében takarja a felsőtestet a nadrág vagy a szoknya vonaláig. Ezen kívül kerülje a top, átlátszó ing/blúz viseletét. Iskolai rendezvényeken és testnevelés órákon – a baleset elkerülése végett a tanuló – kiveszi vagy leragasztja testékszerét. A smink szolid és a napszaknak megfelelő frizura és a testékszerek az egyén természetességét tükrözi. (szín, forma) DROG, ALKOHOL, DOHÁNYZÁS: 1. Drog és alkoholfogyasztás: A diák kerüli a drogok fogyasztását és semmilyen körülmények között azt nem próbálja ki és nem fogadja el. A diák a drog és alkoholfogyasztással megzavarhatja és akadályozhatja diáktársai tanulását és életét. Ha a diák észreveszi, hogy valaki drogot, alkoholt fogyaszt, illetve drogot próbál terjeszteni, azonnal jelzi egy tanárnak. 2. Dohányzás: A törvény értelmében tilos a dohányzás az iskola területén és az iskola 5 méteres körzetében.

43

MOBILTELEFON HASZNÁLATA: A tanuló a mobiltelefont csak a szünetekben használja. A tanítási idő alatt a telefont kikapcsolt vagy lenémított állapotban a táskájában, zsebében tartja. SZALAGAVATÓ: A 12. évfolyam kivételével az iskola összes 9-11. évfolyamos, illetve a 12. évfolyamos NYEKosztályok nappali tagozatos tanulói hozzájárulnak a szalagavató bál megrendezéséhez a belépőjegy megvásárlásával. BOMBARIADÓ: Az iskolában folyó munkát, tanítást indokolatlanul nem zavarhatja a bombariadó elrendelésére okot adó bejelentés. A diák, bombariadó esetén fegyelmezetten hajtja végre a biztonsági utasításokat. HAGYOMÁNYŐRZÉS NORMÁI: Iskolánk tanulója törekszik arra, hogy megismerje és ápolja az iskola hagyományait, hogy ismerje az intézmény történetét és névadójának, Katona Józsefnek az életét és munkásságát.

44

Kötelező mellékletek: - DÖK SZMSZ - Felnőttoktatási tagozat Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata és Házirendje - Tantestületi ülés jegyzőkönyve

45

TARTALOMJEGYZÉK I. Jogi státusz, alapadatok: ___________________________________________________________2 II. A házirenddel kapcsolatos alapelvek _________________________________________________4 2.1 A házirend célja _____________________________________________________________________4 2.2 A házirend jogi háttere és egyéb forrásai ________________________________________________4 2.3 A házirend hatálya __________________________________________________________________4 2.4 A házirend elfogadásának szabályai (Nkt. 25. §. (4)) ________________________________________5 2.5 A házirend felülvizsgálata, módosítása __________________________________________________5 2.6 A tanulók közösségeinek meghatározása a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása szempontjából (Nkt.48 § és R. 120. § .) ______________________________________________________5 2.7 A házirend nyilvánosságra hozatala (Nkt.25.§, R. 82.§.) _____________________________________6

III. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK (NKT.46. § és 50-53. §) _______________________________6 3. 1. A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától vagy a tanév megkezdésétől: _______________________7 3. 2. A tanuló kötelessége, hogy (Nkt. 45. §, 46.§(1-2.)) _________________________________________8 3.3 Tanulói megbízatások:_________________________________________________________________9

IV. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ________________________10 4. 1. Diákkörök létrehozásának rendje: (Nkt. 48.§.R.120.§.) ____________________________________10 4. 2. Kérdezés-, érdemi válasz rendje, vélemény-nyilvánítási, javaslattételi jog _____________________10 4. 3. A tanulók, tanulóközösségek tájékoztatásának lehetőségei, formái, az iskolai média iskolarádió, iskolaújság: (Ktv. 48.§, R. 120. §.) __________________________________________________________11 4. 4. Tanítás nélküli munkanap: (R. 120. § (2.)) _______________________________________________12 4. 5. Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.)) ___________________________12 4. 6. Egészségügyi felügyeleti és ellátás rendje: (Nkt.46.§.) _____________________________________12 4. 7. Vagyoni jog: (Nkt. 46. § (9-10.)) _______________________________________________________13 4. 8. Diáksportkör támogatása (Nkt. 48.§.R. 120. §. 128.§) ______________________________________13 4. 9. Térítési díj, tandíj befizetése, visszatérítése: (Nkt. 2.§ és Vhr. 33. § (1) ba, bc, és bg. bek.) ________13 4. 10. Jogszabályban előírt jogorvoslati lehetőségek: (Nkt. 37-40. §) ______________________________14

V. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ____________________14 5. 1. Az iskolai tanulói munkarend (Nkt. 30.§, R. 16. §) _________________________________________14 5.2 A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, csengetési rend ______________________________________________________________16 5.3 A tanórai és egyéb foglalkozások rendje _________________________________________________17 5.4 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések (R.5. §. (2.)d és 7.§,(1).bf.) ____________________________________________________________________________17 5.5. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje (R.5.§.(2.)c.) _____________________________________________________________________18 Eszközök, felszerelések védelme, a rábízás rendje: (R.61.§.) _____________________________________18 Az osztálytermek használati rendje (R.5.§. (2.)f.) _____________________________________________18

46

A tornaterem használati rendje ___________________________________________________________19 Az ebédlő rendje _______________________________________________________________________19 A kémia – fizika előadóterem rendje _______________________________________________________19 Az informatikatermek és a Radnai Terem rendje: _____________________________________________20 A DÖK-szoba „tízparancsolata” ____________________________________________________________20 A társalgó használati rendje ______________________________________________________________21 5.6. Az iskolában az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárható tanulói magatartás (R 5.§.(2.)g.) _______________________________23

VI. Mulasztások igazolásának rendje (R. 51. §.) _________________________________________24 6.1 A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások __24 6. 2. A megengedhető mulasztások mértéke (Nkt. 53. § és R. 51. §.) ______________________________26 6. 3. Az igazolatlan mulasztások következményei: (Nkt. 53. § és R. 51. §.) _________________________27

VII. Súlyos jogellenességek meghatározása (Nkt.25. §) ___________________________________28 VIII. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések _____________________________________28 8.1 A tanuló kártérítési felelőssége: (Nkt. 59. §. R. 61.§.) _______________________________________31

IX. A tanulók jutalmazása (R. 5.§.(1.)e.) ________________________________________________32 X. A számonkérés formái (Nkt. 54-57. §) _______________________________________________33 10.1 Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza: (Nkt.26. §. R.6-7-§.) __________________________33 10.2. Tanulmányok alatti vizsgák rendje ____________________________________________________34

XI. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA (Nkt. 72. § és R. 5. §.) ______________________35 11.1 Az elektronikus napló használata estén a szülő részéről való hozzáférés módja _________________37

XII. A szociális ösztöndíj, ill. a szociális támogatás, megállapításának elvei ___________________37 (R. 5. § (1). c) _____________________________________________________________________37 12. 1 Szociális támogatás_________________________________________________________________37 12. 2. Kedvezményes étkeztetés: (Nkt. 46. § (4)) ______________________________________________38 12.3. Tankönyvtámogatáshoz kapcsolódó szabályok: (Nkt. 46. § (4), TR.8.§.) _______________________38

XIII. DIÁKÖNKORMÁNYZAT JOGAINAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ___________39 ETIKAI KÓDEX_____________________________________________________________________43 Kötelező mellékletek: ______________________________________________________________45

47