Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum
KATONA JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUMA OM: 203031 1138 Budapest, Váci út 107.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016 HATÁLYBA LÉPÉSE: 2016.09.01
TARTALOM 1
BEVEZETŐ .................................................................................................................................................8
1.1
Az iskola küldetésnyilatkozata ................................................................................... 9
1.2
A program alapvető jogi alapjai ................................................................................10
1.3
Az iskola adatai ......................................................................................................11
1.4
Iskolánk rövid története ..........................................................................................15
1.5
Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete ........................................................................16
1.5.1
Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés........................................................17
1.5.2
Gépészet ágazati szakközépiskolai képzés ...........................................................17
1.5.3
Gépészet ágazati szakgimnáziumi képzés ............................................................17
1.5.4
Informatika ágazati szakközépiskolai képzés ........................................................18
1.5.5
Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés .........................................................18
1.5.6
Ügyvitel ágazati szakközépiskolai képzés .............................................................18
1.5.7
Ügyvitel ágazati szakgimnáziumi képzés ..............................................................18
1.5.8
Felnőttoktatás ..................................................................................................19
1.6
Az iskola környezete ...............................................................................................20
1.7
Az iskola tanulói közössége ......................................................................................21
1.8
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere .......................................................................22
2
NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................23
2.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ..................23
2.1.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................23
2.1.2
Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink .....................................................25
2.1.3
Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében .................................25
2.2
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai ...........29
2.2.1
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................30
2.2.2
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................32
2.3
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................32
2.3.1 2.4
A személyiségfejlesztés területei .........................................................................33
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...............................................34
2.4.1
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .................................................................34
2.4.2
Az iskola egészségnevelési elvei .........................................................................39
2.4.3
Tanórai foglalkozások ........................................................................................40
2.4.4
Mindennapi testedzés – testnevelés ....................................................................40
2.4.5
Tanórán kívüli foglalkozások, programok .............................................................40
2.4.6
Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok .......................41
2.4.7
Iskolai ebédlő, büfé ...........................................................................................42
2.4.8
Az iskola környezeti nevelési elvei ......................................................................42
2.4.9
A környezeti nevelés rövidtávú céljai ...................................................................42
2.4.10 Tanórai foglalkozások ........................................................................................43 2.4.11 Tanórán kívüli foglalkozások, programok .............................................................43 2.5
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..................44
2.5.1
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................44
2.5.2
Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítási
formái,
módszerei,
eszközei,
tanulásszervezési módjai:..............................................................................................44 2.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...................44
2.6.1
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
teendők 44 2.6.2
Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók ........................45
2.6.3
Sajátos nevelési igényű tanulók ..........................................................................45
2.6.4
Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás ..............................................51
2.6.5
Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...........................................52
2.6.6
Koordinációs együttműködés ..............................................................................52
2.6.7
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................53
2.6.8
Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................53
2.6.9
Fejlesztőpedagógiai Műhely ................................................................................54
2.7
Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..55
2.7.1
A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái,
lehetőségei ..................................................................................................................56 2.8
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .....57
2.8.1
A tanulókkal való kapcsolattartás formái ..............................................................57
2.8.2
A szülőkkel való kapcsolattartás formái ...............................................................58
2.8.3
Partnerekkel való kapcsolattartás formái: ............................................................60 3
2.9
A tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga
követelményei .................................................................................................................60 2.9.1
Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................60
2.9.2
Alkalmassági vizsga ..........................................................................................60
2.9.3
A vizsgaszabályzat célja: ...................................................................................60
2.9.4
A vizsgák lebonyolításának rendje: .....................................................................60
2.9.5
A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t) ...................64
2.9.6
Vizsgák iratkezelési rendje .................................................................................64
2.9.7
A vizsgák értékelési és minősítési rendje .............................................................64
2.9.8
Év végi vizsgák minimum követelményei .............................................................65
2.10
A felvétel és az átvétel helyi szabályai .......................................................................65
2.10.1 Átvételi eljárás rendje .......................................................................................65 2.10.2 A felvételi eljárás rendje ....................................................................................66 2.11
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje 67 3
HELYI TANTERV .....................................................................................................................................68
3.1
A választott kerettantervek megnevezése, jellemzői ...................................................68
3.1.1
Tantárgyi tantervek ..........................................................................................69
3.1.2
Óratervek ........................................................................................................72
3.2
Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai
foglalkozások megnevezése, óraszámai ...............................................................................86 3.2.1
Tantárgy- és foglalkozás választás rendje: ...........................................................86
3.2.2
Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.)) ........................86
3.3
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás
szabályai .........................................................................................................................87 3.4
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................87
3.4.1 3.5
Az
Tanórán kívüli foglalkozások...............................................................................88 oktatásban
alkalmazható
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek
és
taneszközök
kiválasztásának elvei ........................................................................................................88 3.6
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
részletes szabályai ............................................................................................................90
4
3.7
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................91
3.8
A tanulók fizikai állapotának mérése, annak módszerei ................................................91
3.9
Érettségi vizsgatárgyak ...........................................................................................95
3.10
A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése.............................................96
3.10.1 Ellenőrzés ........................................................................................................96 3.10.2 Értékelés .........................................................................................................96 3.11
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai ...........................................................................................................................98 3.11.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje98 3.11.2 Az otthoni felkészülés szerepe ............................................................................99 3.11.3 Az otthoni felkészülés formái ..............................................................................99 3.11.4 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése .................99 3.11.5 Az otthoni felkészülés ellenőrzése .......................................................................99 3.11.6 Az otthoni felkészülés koordinációja .................................................................. 100 3.12
A
tanuló
jutalmazásával
összefüggő,
a
tanuló
magatartásának
és
szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................................................. 100 3.12.1 A tanulók jutalmazása: .................................................................................... 100 3.12.2 A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái ................ 101 3.13
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .................................................. 103
3.14
Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................................................... 104
3.15
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 105
3.16
A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ........................................... 107
3.16.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek ................................................... 107 3.16.2 A
társadalmi
bűnmegelőzéssel,
az
áldozattá
válással,
az
erőszakmentes
konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek ..................................................................... 107 3.16.3 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ...................................... 109 3.17
Középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................... 110
3.17.1 A 9-12. (13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik.110 3.17.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ............................... 111 3.17.3 Történelem – középszintű érettségi témakörök ................................................... 112 5
3.17.4 Emberismeret és etika ..................................................................................... 113 3.17.5 Matematika - középszint érettségi témakörök ..................................................... 116 3.17.6 Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök ................................................. 118 3.17.7 Fizika - középszintű érettségi témakörök ........................................................... 120 3.17.8 Informatika - középszintű érettségi témakörök ................................................... 122 3.17.9 Testnevelés - középszintű érettségi témakörök ................................................... 123 3.17.10 Biológia - középszintű érettségi témakörök ........................................................ 124 3.17.11 Földrajz - középszintű érettségi témakörök ........................................................ 125 3.17.12 Kémia - középszintű érettségi témakörök .......................................................... 127 3.17.13 Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök ..................................... 129 3.17.14 Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ................................. 132 3.17.15 Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ............................. 134 3.17.16 Művészettörténet ............................................................................................ 135 3.17.17 Tantárgyi kulcskompetenciák ........................................................................... 136 3.17.18 Osztályfőnöki óra keretében ............................................................................. 143 3.17.19 Magyar irodalom ............................................................................................. 145 3.17.20 Magyar nyelvtan ............................................................................................. 150 3.17.21 Történelem .................................................................................................... 153 3.17.22 Emberismeret és etika ..................................................................................... 153 3.17.23 Matematika .................................................................................................... 157 3.17.24 Angol, német, orosz nyelv ............................................................................... 159 3.17.25 Fizika ............................................................................................................ 161 3.17.26 Informatika .................................................................................................... 162 3.17.27 Testnevelés és sport ....................................................................................... 164 3.17.28 Biológia ......................................................................................................... 165 3.17.29 Földünk és környezetünk ................................................................................. 167 3.17.30 Kémia ........................................................................................................... 169 3.17.31 Rajz és vizuális kultúra .................................................................................... 171 3.17.32 Ügyviteli alapismeretek ................................................................................... 174 3.17.33 Gépészeti alapismeretek .................................................................................. 180 6
3.17.34 Informatikai alapismeretek .............................................................................. 185 3.17.35 Művészetek .................................................................................................... 189 4
SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................190
4.1
Az iskola szakképzési rendszere ............................................................................. 190
5.1
Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ...................................................... 221
5.2
Szakmai gyakorlati képzés ..................................................................................... 221
5
ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .....................................................................................................................222
5.1
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala......................................................... 222
5.2
Záró rendelkezések ............................................................................................... 222
5.3
Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról ............... 223
5.4
A pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta és véleményezte: ..................... 224
7
1
BEVEZETŐ "Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük." Széchenyi István
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény folyamatos változásai, valamint a 2011-ben megfogalmazott új Nemzeti Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, és a szakmai képzési követelmények (OKJ) változása az oktatási-nevelési intézmények számára elengedhetetlenné teszik, hogy folyamatosan megújítsák, módosítsák, korszerűsítsék pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően. Az Nkt. és a szakképzésről szóló törvény módosítása alapján a szakképzést érintő legfontosabb változások: A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció és az erről szóló Kormánydöntés megnyitotta a lehetőséget a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.), valamint az Nkt.-nak egyidejű és összehangolt módosítására. Az iskolatípusok átalakítása mellett 2015. július 1-jével új fenntartói szerkezetet vezetett be, amelyben a szakképző iskolák a gazdaság, valamint az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését valósíthatják meg. Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások eredményével. Az Intézményi önértékelés keretében iskolánk tanárai, diákjai, szülői szervezete segítségével értékeljük, múltunkat, jelenünket. A feldolgozott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában, az önértékelés, pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés megvalósulásában. Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, felsőoktatási intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat, és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit. Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint a XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, ágazati képzést folytat, alapvetően biztosítva a vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, ágazati oktatást, gépészet, informatika, és ügyvitel ágazatokban, a felnőttek iskolarendszerű oktatása az ágazati szakközépiskolai és a szakiskolások középiskolájában érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel érkezők rövidebbhosszabb távon történő célba juttatását. Bízom benne, aki elolvassa, pedagógiai programunkat- legyen az bárki,- meggyőződhet arról, hogy iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató-nevelő munkát folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel. Budapest, 2016. augusztus 31. Móricz Katalin Igazgató
8
Az iskola küldetésnyilatkozata
1.1
Alapvető feladatunk, hogy tanítványainkat olyan szellemben és módon neveljük, oktassuk, hogy alkalmasak legyenek a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, önálló világnézet kialakítására. Iskolánk összetett középiskola, melynek elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Az
ismeretközvetítés
tanulóközpontú,
magas
színvonalú,
a
munkaerőpiac
igényeihez
rugalmasan
alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művelt állampolgárokat képezünk. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat ad az ország számára. Fentieknek megfelelően pedagógiai munkánk középpontjába a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének sokoldalú fejlesztését helyezzük. Hagyományainknak megfelelően kiemelt szerepet szánunk a tehetséges tanulókkal való foglakozásnak. A szakképzésben elsősorban a magasabb kvalifikációt adó felsőfokú szakképzéseket részesítjük előnyben. Munkánk során figyelembe vesszük az intézménnyel szemben támasztott minőségi elvárásokat. Törekszünk az intézményi munka hatékonyságának folyamatos javítására annak érdekében, hogy tanulóink minőségileg garantált, a felemelkedés esélyeit biztosító oktatáshoz, neveléshez, munkaerő-piaci orientáltságú szakmai képzéshez jussanak. Elengedhetetlennek tarjuk a nevelő – oktató – képző munka partnerek számára történő átláthatóságát, a sokoldalú partneri igényeknek való megfelelést. 1.1.1.
Intézményi jövőkép
Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem előtt tartó, országosan elismert, ugyanakkor széles körű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenlőséget, valamint az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan intézménnyé, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a MI tudat, legfőbb erénye a képességeken alapuló minőségi munka méltó megbecsülése. Olyan intézménnyé, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű magas fokú felkészültség, amelyet együttműködésre kész elkötelezett vezetők irányítanak a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében.
9
Ez az intézmény kezdeményező és vállalja az úttörő szerepet. Mentes az előítéletektől, a szervezetlenségtől, tanult a múlt hibáiból, és a felmerülő problémáit belső erőből, munkatársai aktív és szakszerű tevékenysége nyomán képes rövid idő alatt a minőségügyi követelmények alkalmazásával megoldani.
1.2
A program alapvető jogi alapjai
Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült:
-
A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről, a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény, a Kormány 229/2012. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet, az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet – jelen esetben a 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet a 2016/2017. tanév rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról, 16/2004 (V. 18) OM - GYISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről, 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 277/1997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról az egészségügy évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programja, OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez, OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez, az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26.§-a alapján határozzuk meg,
10
1.3
Az iskola adatai
Költségvetési szerv:
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum
Költségvetési szerv székhelye:
1139 Budapest, Váci Út 179-183.
A köznevelési intézmény fenntartója:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Székhelye:
1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
Középirányító szerv:
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Székhelye.
1085 Budapest, Baross u. 52.
A tagintézmény neve:
Budapesti Gépészeti szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskolája Szakiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma
A tagintézmény székhelye:
Budapest XIII. Váci út 107.
A köznevelési intézmény típusa:
többcélú köznevelési intézmény
A köznevelési intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása.
OM azonosító:
203031
A költségvetési szerv jogelőd szerve:
Klebersberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor u.32.) Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály (Bp. Fehérvári út 10.)
Átszervezésből adódó közvetlen 11
jogelődje(i):
Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata (Bp. XIII., Vág u. 12-14.)
Közgazdasági Szakközépiskola (Bp., XIII. Gömb u. 25.)
Az oktatási intézmény alapítója:
Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11.
A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai:
Jogállása:
A szakképzési centrum a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint önállóan gazdálkodik
A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa: A szakképzési centrum vállalkozási tevékenységének felső határa a költségvetési szerv módosított költségvetési kiadási előirányzatainak a 30 %-a. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: iskolatípus 1
3
4
5
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolások
érettségire
3
felkészítő
szakközépiskolája Szakközépiskola
ágazati
szakmai
érettségire
ágazati
szakmai
érettségire
felkészítő szakasza Szakközépiskola
felkészítő szakasza nyelvi előkészítő évfolyammal Szakközépiskola
6
évfolyamok száma
felkészítő
szakképesítés
szakasza
2
4
5
megszerzésére
ágazaton
belüli
1
megszerzésére
2
szakképesítések esetén 7
Szakközépiskola
szakképesítés
12
felkészítő
szakasza
ágazaton
kívüli
szakképesítések esetén
8
Szakközépiskola
és
szakiskola
szakképesítés-
1
ráépülés megszerzésére felkészítő szakasza
9
Gimnázium ( kifutó rendszerben)
4
10
Szakgimnáziumi ágazati képzések
4
Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként
Feladatellátási helyek
Nappali rendszerű iskolai oktatás,
Nem nappali rendszerű
a nappali oktatás munkarendje
felnőttoktatás férőhelye
szerinti felnőttoktatás férőhelye
Budapest XIII. Váci út 107.
1000
900
Szakmai képzés
Ágazat: Gépészet, Informatika, Ügyvitel Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel -(kifutó)
Új osztályok, ágazaton belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon
2
Budapest XIII. kerület 26125/2 helyrajzi szám alatt felvett, 21.435 m területű, valóságban Budapest XIII. Váci út 107. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata.
Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint.
13
A köznevelési intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével.
Az köznevelési tagintézmény vezetőjét (igazgatóját) a szakképzési centrum nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat a Nemzetgazdasági Minisztérium közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza.
14
1.4
Iskolánk rövid története
Mottó: „Aki újjá épít, az a múlt jegyében együttműködik az idővel , megragadja vagy átalakítja annak szellemét, állomásokként segíti a jövőben a vezető útját, az megtalálja a kövek mögött a források titkát.”
Alapítási éve 1952. 21 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 1968-tól 21. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 1980-tól 21. sz. Katona József Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 1986-ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+1-es rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a gépészeti szakmacsoportban. 1990-ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 1996-ban fuzionáltunk a „Gömb utcai” Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli szakmacsoporttal. 1985ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét.
A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot (ÉPTISZK), melynek iskolánk tagja volt. 2008. július 1-jétől a Károlyi Gazdasági TISZK-nek is a tagiskolája voltunk megszűnéséig. 2008. július 1-jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés racionalizálási programja révén megszüntette felmenő rendszerben a nyelvi előkészítős osztályokat, amit fájó szívvel, de tudomásul vettünk. 2012-ben az iskola elnevezése is racionálisan egyszerűsödött, de ez a név, ha lehet, még pontosabban fejezi majd ki intézményünk fő profilját, hogy érettségi vizsgára készítsen fel a fiatalokat. 2013. január 01-jétől köznevelési intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik tovább. 15
2013 szeptemberétől ismét indulhat az ügyviteli képzés. További feladatokat is kaptunk. Indíthatunk szakiskolai és szakképzős osztályokat. 2015.07.01-től iskolánk új fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium. A megalakult szakképzési centrumok közül a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumhoz sorolták be iskolánkat, így a 2015-2016-os tanévet tagintézményként kezdtük el.
Az elmúlt 64 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett, folyamatosan gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat, azaz, hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról, hogy egy sikeresen működő, többcélú középiskola viseli a magyar reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét.
Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra,
alkalmazkodva
a
mindenkori,
újonnan
megfogalmazott
követelményekhez.
Pedagógiai
hitvallásunkban a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
1.5
Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete
Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal:
Szakközépiskola Gépészet ágazati Gépészet szakgimnáziumi képzés Informatika ágazati Informatika szakgimnáziumi képzés Ügyvitel ágazati Ügyvitel szakgimnáziumi képzés Szerszámkészítő – 3 éves szakközépiskolai képzés Érettségi utáni szakképzések: - 54 481 01 1000 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet beszámítás/ráépülés NR 2/14. - 54 481 01 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet NR 1/13 - 54 481 02 Gazdasági Informatikus OKJ-s képzés- tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13 - 54 521 03 Gépgyártástechnológiai Technikus OKJ-s képzés tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13 - 54 346 03 Irodai titkár - NR 1/13 - 54 213 05 Szoftverfejlesztő OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13. - 54 346 02 Ügyviteli titkár OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13. Felnőttoktatás – középiskola : - nappali rendszerű képzés: (ún. ifjúsági osztályok) - felmenő jelleggel és majd kifutó szakközépiskolai képzés – informatikai ágazat - felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája 16
-
- felmenő jelleggel szakgimnáziumi képzés - informatikai ágazat esti rendszerű képzés: kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola -
felmenő jelleggel és majd kifutó szakközépiskolai képzés – informatikai ágazat felmenő jelleggel szakiskolát végzettek középiskolája felmenő jelleggel szakgimnáziumi képzés - informatikai ágazat érettségi utáni szakképzések:
Szakképzések a felnőttoktatási tagozaton: 1.5.1
54 482 01 IT mentor OKJ-s képzés FE 1/13. 54 345 02 Non profit menedzser OKJ-s képzés FE 1/13. 54 481 02 Gazdasági Informatikus OKJ-s képzés FE 1/13. 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus OKJ-s képzés FE 1/13. 54 346 03 Irodai titkár OKJ-s képzés FE 1/13.
Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés
A szakiskolában egységes szakmai oktatás folyik a 9-11. évfolyamokon tanulók számára. Szerszám- és készülékgyártási, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátásában megszerzése mellett a szakmai vizsgára történő felkészítés a legfontosabb cél.
1.5.2
történő
jártasság
Gépészet ágazati szakközépiskolai képzés
A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 10. évfolyam után 105 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A szakközépiskolai képzésben részt vevők ma egy olyan szakmai érettségit kapnak a kezükbe - a negyedik tanév végén -, amely munkakör betöltésére is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak mellett gépészeti ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Fémtermék összeszerelő. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő gépészeti képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó forgácsolási, gyártástervezési és karbantartási alapismeretek gyakorlati alkalmazását. 1.5.3
Gépészet ágazati szakgimnáziumi képzés
A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 10. évfolyam után 140 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A szakközépiskolai képzésben részt vevők ma egy olyan szakmai érettségit kapnak a kezükbe - a negyedik tanév végén -, amely munkakör betöltésére is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak mellett gépészeti ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Gyártósori gépkezelő, gépszerelő. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő gépészeti képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon elsajátítandó forgácsolási, gyártástervezési és karbantartási alapismeretek gyakorlati alkalmazását.
17
1.5.4
Informatika ágazati szakközépiskolai képzés
A négy éves képzés során a kötelező érettségi tantárgyak mellett (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) a szakmai érettségire történő felkészítés is folyik. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 10. évfolyam után 105 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett informatikai ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Számítógépes karbantartó. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő informatikai képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon el-sajátítandó, gazdasági adatbázisokat kezelő, speciális projekttervező, vállalati információs és számviteli rendszereket segítő szoftverek gyakorlati alkalmazását.
1.5.5
Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés
A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 10. évfolyam után 140 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett informatikai ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Informatikai asszisztens. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt történő informatikai képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon el-sajátítandó, gazdasági adatbázisokat kezelő, speciális projekttervező, vállalati információs és számviteli rendszereket segítő szoftverek gyakorlati alkalmazását.
1.5.6
Ügyvitel ágazati szakközépiskolai képzés
9-12. évfolyamon az oktatás leghangsúlyosabb része az ügyviteli ismeretekhez kapcsolódik. A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 9. évfolyam után 70 óra, a 10. évfolyam után 105 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő nyári gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett ügyviteli ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Adminisztrációs ügyintéző. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt az alapozó ügyviteli képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon el-sajátítandó titkári ügyintézéssel, rendezvény-és programszervezéssel és a hivatali kommunikációval kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazását. 1.5.7
Ügyvitel ágazati szakgimnáziumi képzés
9-12. évfolyamon az oktatás leghangsúlyosabb része az ügyviteli ismeretekhez kapcsolódik. 18
A képzés legfontosabb feladata, hogy felkészítsen az érettségi vizsgára. A szakképzési törvény értelmében a tanulóknak a 10. évfolyam után 140 óra, a 11. évfolyam után 140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük, ez a feltétele a következő évfolyamra történő továbblépésnek. A közismereti tárgyak mellett ügyviteli ismeretekből is érettségi vizsgát kell tenni és így szakmai érettségivel betölthető munkakör: Ügyviteli asszisztens. A képzés 4 évfolyamos, a szakközépiskolai kerettantervekre épül. A tanulók egy idegen nyelvet (angol nyelv vagy német nyelv) tanulnak. A négy év alatt az alapozó ügyviteli képzésekkel megalapozzák a szakképző évfolyamon el-sajátítandó titkári ügyintézéssel, rendezvény-és programszervezéssel és a hivatali kommunikációval kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazását.
1.5.8
Felnőttoktatás
A felnőttoktatási tagozaton a 16 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó 12. melléklete szakközépiskolai típusú kerettanterve alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés. (Lásd: fentebb Informatika ágazati szakközépiskolai képzés.) 2016. 09.01-től a tagozaton is 9. évfolyamban a szakgimnáziumi informatikai ágazagti képzés indulhat. (Lásd:fentebb Informatika ágazati szakgimnáziumi képzés) A képzés célja – ha lehet, az előzetes iskolai végzettség beszámításával- az érettségire történő felkészítés.(szakközépiskolai) Emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve, illetve a másik 3 kötelező érettségi tárgyra való felkészülést, mint magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Továbbá az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervekről 13. melléklete alapján folyik a Szakiskolát végzettek 2 éves középiskolai képzése.
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás:
A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján: –
9. évfolyam( szakgimnáziumi)
–
10. évfolyam felmenő( a 9-es szakgimnázium folytatása)
- 10. évfolyam induló (9-ik évfolyam beszámítva, ill. különbözeti vizsga) - 11. évfolyam - 12. évfolyam Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a: -11. évfolyam -12. évfolyamon
19
Esti rendszerű oktatás: A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján: -
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában a:
-11. évfolyam -12. évfolyamon
- Érettségi utáni szakképzésben a: -13. és 14. évfolyamon
1.6
Az iskola környezete
Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az iskola mikro-, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával harmonizálható a szűkebb-, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt, feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek.
Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi-, és szolgáltató központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új „manhattan”-i negyed új munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami egyértelműen hatott az oktatási-, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindemellett új feltételeket jelentet új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt helyzetünk. Az volt ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július 1-jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt vettünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő-, oktató munka harmonizációjában. Ennek megfelelően úgy alakítottuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZK-ek mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és ésszerűbben be tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Az új 2015-ös intézményi integráció, a szakképzés újabb átalakítása alapján intézményünk a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum tagintézményeként működik tovább. Sajnos a régi TISZK iskolák többsége másik centrumhoz került, így az eddigi jól működő kölcsönös képzési kapcsolatainkat más módon kell pótolnunk. Így igyekszünk megfelelni a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciónak és az erről szóló Kormánydöntéseknek, a gyorsan változó munkaerő-piac igényeinek.
20
Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján is– a felnőttoktatás, ami a szakmai képzést és az érettségi megszerzését biztosítja összhangban az „Életen át tartó tanulás” pozitív szemléletével. Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.
1.7
Az iskola tanulói közössége
Diákjaink létszáma 783 fő. Szakközépiskolai nappali tagozaton jelenleg 393 fő, nappali tagozaton szakképzésben 55 fő, Felnőttoktatásban összesen 358 fő kezdte meg a tanulmányait. Kifutó gimnáziumi típusú képzésben 85 fő, szakközépiskolai képzésben 109 fő és szakiskolát végzettek középiskolájában 164 fő tanul. Létszámunk drasztikus csökkenése a demográfiai hullám és a szakképzés átalakulása következménye. Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége - 75-80%-a - budapesti, főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében – Dunakeszi, Fót, Göd, Vác, ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. – élnek. A tanulók szüleinek 25-30%-a felsőfokú, kb. 50%-a középiskolai-, a fennmaradó rész általános iskolai, ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók kevesebb mint fele él teljes családban, kb. 35%-a az egyik szülővel (csonka családban), 10%-a nevelőszülővel, kb. 10% egyéb (nagyszülő, rokon stb.). A szülők kb. 40%-a figyel gyermekének
továbbtanulására,
aktív
és
együttműködő
partnere
az
iskolának.
A
tanulók
40%-a
kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik. A tanulók 60%-a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%-a jogosult. A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja. A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése „motiválja”. A motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára. Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében. Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás nappali rendszerben átlagban 5 %, esti rendszerben 30-35%, de ez többnyire a családi, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi sikertelenséggel magyarázható.
21
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere
1.8
Meghatározó a kapcsolatrendszerünk:
a Nemzetgazdasági Minisztériummal
a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrummal
a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal és annak tagintézményeivel
az illetékes minisztériumokkal
az Oktatási Hivatallal
a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel
a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézettel
a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel
a Budapest Főváros Kormányhivatalával és Munkaügyi Központjával
sikeres kapcsolatot építettünk ki a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségével.
az Óbudai Egyetem tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát
Kodolányi János Főiskola –Andragógia szakos hallgatók rendszeresen iskolánkban töltik a gyakorlatukat, előadásokra, hospitálásokra járnak hozzánk.
a kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre.
a vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat által meghirdetett pályázatokon részt veszünk.
meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal.
iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői szervezet-, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró- megoldó kapcsolatot jelentenek mind a szülők, mind a pedagógusok számára.
bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba.
együttműködési megállapodás keretében különböző szervezetekkel a közösségi szolgálat teljesítése érdekében.
a szakmai gyakorlati képzés területén széleskörű együttműködésre törekszünk a vállalatokkal, üzemekkel. A közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően. 22
2
NEVELÉSI PROGRAM
„ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!” Németh László Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok: -
2.1 2.1.1
Magyarország alaptörvénye 2011. április 25. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája Diákjogi Charta Pedagógus Etikai Kódex Nemzeti Köznevelési Törvény Szakképzési törvény Közoktatási-, és Szakképzési fejlesztési terv Fenntartói állásfoglalások, utasítások
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. Tanítványainkat önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveljük. 23
Ahol lehetőség nyílik, kihasználjuk a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Építenünk a tanulók a gyakorlatban, a mindennapi életben megszerzett tudására, ismereteire. Óraterveinket és megvalósításukat reflektív módon elemezzük, logikára törekszünk. Tudatosan törekszünk a tanulók motiválására, aktivizálására. Célszerűen használjuk a digitális, online eszközöket. Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmi- filozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget, a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú megközelítését. Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is. Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató- nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető, irányító szerepének érvényesülnie kell. Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink „otthon” érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár-diák viszony, ahol minden diák számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Figyelembe vesszük a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszünk változtatni előzetes tanítási terveinken. Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény elérésére ösztönözzük őket. A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására, fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés. Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre, csapatmunkára építünk. Építünk a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszünk felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. A tanuló hibáit, tévesztéseit a tanulási folyamat részeként kezeljük. Visszajelzéseink, értékeléseink világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Tanulók életkorának megfelelő szókészletet és kifejezéseket használunk, célunk megismerni a tanulók rétegnyelvét. Munkánk során, kommunikálva a visszajelzéseket higgadtan, körültekintően fogadjuk, tudatosan keressük a kritika megalapozottságát, a vitákon észérveket használunk. Kommunikációnk során a szerzett ismereteket felhasználjuk szakmai fejlődésünk érdekében (pl. ITK használata). Az online és digitális tananyagokat lehetőségünk szerint tanulmányozzuk, véleményezzük, teszteljük osztály- vagy csoportkeretben. A különböző kommunikációs helyzeteket (pl. diákokkal, szülőkkel, kollégákkal folytatott beszélgetések, közösség előtti szereplések) elemzi, az elkövetett hibák javítására törekszik. 24
A tanítási órán ügyel a hanglejtésére, beszédtempójára, táblai, interaktív táblai munkájára. Ez utóbbiak esztétikusak, tartalmilag pontosak, érthetőek. Tisztában vagyunk szakmai felkészültségünkkel, személyiségünk sajátosságaival, és képesek vagyunk alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.
2.1.2
Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink
2.1.3
Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi képzési szerkezet és az új köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásokból és követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből, a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell kiindulni. Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (nappali tagozaton 3 féle szakmai szakközépiskolai és a felnőttoktatási tagozaton középiskolai) - preferálva az idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket. . Iskolánk korszerű középiskolaként, széles körű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli a közismereti tárgyakat, az ágazati és a szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől felkészít az érettségire – közép, ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten – így megteremti a továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ-, ill. a felsőfokú akkreditált szakképző évfolyamokra. Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek OKJ-s képzésekre. A felnőttoktatás keretén belül sokféle tanulmányi előélet figyelembevételével és integrálásával, lehetőséget adunk az érettségire történő felkészülésre, valamint szakképesítés megszerzésére. 25
Az új típusú modellünk szerkezetét a 1. sz. ábra szemlélteti. A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi-, szakmai jogosítványai, valamint a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását, a felülről jött intézkedések, a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg. Igazodva a nemzeti öntudat megerősítéséhez részt kívánunk venni a Határtalanul pályázatokban.Amennyiben sikeres pályázatot készítünk, vállaljuk a Nemzeti Összetartozás-Határtalanul! témanap megszervezését és lebonyolítását külön tervezet szerint.
26
Gépészet ágazat szakközépiskola
Gépészet ágazat
szakgimnázium
Ügyvitel ágazat szakközépiskola
Ügyvitel ágazat
szakgimnázium
9. évf Informatika ágazat
FELNŐTTEK 16. ÉVTŐL
szakgimnázium
10. évf
11. évf
12. évf
Szakközépiskola 10-12. évf., nappali rendszer, informatikai á Szakiskolások középiskolája, nappali rendszer 2 év Gimnázium, esti ( kifutó )
Informatika ágazat
szakgimnázium
EGYETEM, FŐISKOLA
Informatika ágazat szakközépiskola
OKJ SZERINTI SZAKKÉPZÉSEK
Informatika ágazat
szakgimnázium
SZAKMAI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szerszámkészítő (3 éves szakiskolai képzés)
Szakközépiskola 9-12. évf., esti rendszer, informatikai ágazat Szakiskolások középiskolája, esti rendszer, 2 év
27
1.sz. ábra
28
1. sz. ábra
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai
2.2
Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez.
Pedagógiai hitvallásunkban 65 éve a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk.
Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek, átkonvertálható tudással rendelkezzenek.
Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, OKJ-s képzésekre, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési cél elérését.
Feladatunknak tekintjük tehetséggondozást.
A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját.
Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésü(n)ket, esztétikai kifejezőképességüket.
A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása.
Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a konszenzuson alapuló megoldásra.
A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési rendszert alkalmazunk.
Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk.
a
tanulók
felzárkózatását,
változatos
magatartású,
módszerekkel
szavahihető,
biztosítjuk
a
Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra. Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
29
1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek -
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
-
Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés Ösztönzés.
-
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája
-
-
Magatartási
2.
modellek
bemutatása, közvetítése.
-
3. Tudatosítás (meggyőződés
-
kialakítása).
-
-
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanuló közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita
Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a 12. (13.) évfolyam végére.
Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85%-uk az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelményeinek.
Rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, intézményekben való továbbtanulásra.
Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET-hez szükséges viselkedés – és magatartásformákat.
amelyek
képessé
teszik
őket
a
felsőoktatási
Határozott elképzelésük van saját további életükről.
2.2.1
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés
A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel, szövegesen) és az eredmények felhasználása saját pedagógiai gyakorlatában, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasztja; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével és 30
az ésszerűség határain belül, dönt az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről.
A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;
A tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre a NAT és a PP és szakmai tervek figyelembe vételével (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni).
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és helyettesített órák adminisztrációja az Enaplóba
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése
Korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudása alapján a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés.
A szaktárgynak, a kompetenciafejlesztésnek és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. A módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.
Tanítványaiban kialakítja az on-line információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.
A hivatali titok megőrzése
A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása
A különbözeti, az osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítása
A kísérletek, dolgozatok és tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
A tanulmányi versenyek lebonyolítása
A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.
Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára.
Frissíti ismereteit, tájékozódik a szakmai és vizsgakövetelmények változásáról.
Napi rendszerességgel használja az iskolai levelezőrendszert tanítási heteken.
A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete
Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése
Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása
Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken
Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés
A tanulók felügyelete
az óraközi szünetekben
A tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken
A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése
Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés
Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése 31
A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartás, szertárrendezés
Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel
2.2.2
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit.
Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját
Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével
Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti
Szülői értekezletet és fogadóórát tart
Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: - digitális napló vezetése, ellenőrzése, - félévi és év végi statisztikai adatok szoláltatása - bizonyítványok, törzslapok megírása - továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése - hiányzások igazolása
Nyomon követi, segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát
Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel
Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
Élményszerű szabadidős programokat szervez
Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
Órát látogat az osztályában
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
2.3
Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük:
A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését. 32
Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítását, Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak, Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával, Diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését.
Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését. A
segítő
életmódra
nevelést,
a
szociális
kompetencia,
egyéni
szociális
értékrend,
szociális
képességrendszer fejlesztését. Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését. Tehetséggondozást a 9-12. évfolyamos tanulóknak.
2.3.1
A személyiségfejlesztés területei
A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak:
Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.
A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.
Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.
Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.
Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.
Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása, fejlesztése.
33
Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó” tanulásra.
Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.
Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának,
mint
értéknek
az
elfogadása,
közös
szabályok,
normák
alkotásához
és
működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.
Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.
Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a maguk javára fordítani.
A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését
2.4 2.4.1
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés eszmerendszerének való megfelelés: Iskolánkban már évek óta úgy gondolkozunk, hogy az egészségfejlesztés, egészségnevelés, drogmegelőzés feladatait a tanulóink számára sokoldalúan, sokrétűen, sokszor indirekt módon és élményeken, feladatokon, fejlődési folyamatokon keresztül oldjuk meg. Így a konkrét egészségnevelési programokon kívül nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének fejlesztésére, konfliktus kezelési és tanulás módszertani technikáik fejlesztésére, életvezetési kérdéseik megválaszolására és követhető minták adására. Ezek a törekvéseink megerősítést nyertek a közelmúlt továbbképzésein és konferenciáin elsajátított holisztikus felfogás terjedésében is. Ezen elvekkel és a Nemzeti stratégia fő célkitűzéseivel koherenciában kívánjuk e program keretében megújítani az évekkel ezelőtt megfogalmazott egészségnevelési és drog stratégiánkat is.
34
Az elmúlt években az iskola és tanulóinak érintettsége növekedett, bonyolultabbakká váltak azok a kihívások, amelyeknek meg kellene felelnünk. Az sem elhanyagolható, hogy iskolánk vezetése és tanárai egyre nagyobb odafigyelést tanúsítanak e területek felé. Nagyon sok továbbképzésen és konferencián vettünk részt ahol ezen feladatok megoldásához újabb és újabb információkat, ismereteket és kompetenciákat gyűjtöttünk. Elkészült az új „Nemzeti stratégia” és megismerkedtünk az egészségfejlesztés korszerű holisztikus módszerével is. 1. A komplex (teljes körű) egészség fejlesztési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként:
állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek,
ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait,
legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával,
tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását,
legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni, megőrizni a lelki egészséget,
ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását,
érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát,
készüljenek fel a kiegyensúlyozott, egészséges és boldog párkapcsolatra, családi életre,
ismerjék fel az erőszak, a megtévesztés, a bűnözés különböző veszélyeit, ne válhassanak áldozattá, vagy alanyává,
ismerjék meg azokat a kulturált és hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket, melyek értelemmel és elégedettséggel töltik ki az „üres” időt,
legyenek a természeti, társadalmi és kulturális javak tudatos fogyasztói, de mind ezt a hosszú távú fenntarthatóság szellemében tegyék,
tanulják meg az értékek felismerését, a helyes döntések mechanizmusát, találják meg az életvezetési kérdéseikben a pozitív támogatókat
1.1. Az egészségfejlesztési team Az egészségfejlesztési program egészségfejlesztési team végzi.
feladatainak
meghatározását,
koordinációját,
végrehajtását,
az
Tagjai:
Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes
Iskolaorvos, védőnő
Testnevelés munkaközösség vezető
Szabadidő-szervező
Diákönkormányzatot segítő pedagógus
Osztályfőnöki munkaközösség-vezetők
Szülői szervezet képviselője
Egészségnevelési koordinátor 35
Környezetvédelmi koordinátor
Diákképviselő
2. A komplex egészségfejlesztés területei 2.1. Fő célkitűzések:
Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését
Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják
Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani
Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre
2.2. Az egészségnevelés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:
Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése
Az egészséges táplálkozás
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”, HPV) szerepe az egészség megőrzésében
A dohányzás elleni küzdelem
Alkohol- és drog prevenció
Az idővel való gazdálkodás szerepe
A tanulási környezet tudatos alakítása
Az egészséges környezet jelentősége
Az aktív testmozgás, egészséges testtartás
Balesetvédelem
2.3. Az egészségnevelési feladatok, programok és színterei
A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és tüdőszűrést
Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt témában
Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat
„Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg
A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk
Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon 36
Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem, sportpályák, büfé, ebédlő, multimédiás szettek, projektorok, informatika termek és interaktív táblák biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Mindennapi testedzés – testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit. Tanulóinknak heti 2,5-5 kötelező testnevelési órája van. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
Sportköri foglalkozások
Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal), labdarúgás, mászó fal
Kondicionáló terem használata
Házi bajnokságokon való részvétel
Osztályok közötti sportversenyek
Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban minden
évben megrendezésre kerül az „Egészség és
Életmód/Sportnap”.
Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot,
Természetjáró túrák, ország és városlátogató-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni,
Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést,
Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen,
Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére (Ha vért adsz, életet adsz!),
Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben,
Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”. 37
Minden lehetőséget és pályázati forrást kihasználva törekszünk arra, hogy a szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő mintákat adjunk tanulóinknak a különféle színházlátogatások, a „kultúra élő épületeinek”
(Nemzeti Színház, MÜPA, Opera, Vígszínház) megismerését célzó programok,
Múzeumok állandó és időszakos kiállításainak szervezésével. Többször élünk a didaktikus témákat feldolgozó színházi (pl. Kolibri Színház előadásai) és mozi (pl. Toldi mozi drog-prevenciós filmvetítései) előadások megragadó, élményszerűen megrázó nevelő hatásaival. Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve minden nap jelen van a védőnő, szerdánként a védőnő szaktanácsadást tart, feladataik az alábbiak:
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció),
Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése,
Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,
Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat.
A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:
Életmód és betegségek összefüggései
Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok
A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában
Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre.
Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára,
Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést javaslunk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrésére, a hatványozottabb segítségnyújtásra,
A mentális, pszichés zavarokat azok jelzésével, szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus) segíthetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre, 38
A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása.
2.4.2
Az iskola egészségnevelési elvei
a. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. b. Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei
Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését
Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják
Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani
Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre
A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és általános ellenőrző vizsgálat
Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint különböző megbeszélt témákban (felvilágosító előadás, mell- és hererák, bőrgyógyászati problémák serdülőkorban)
Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat.
„Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg.
A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk.
Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon.
A 16 éves tanulók státus lapjának vizsgálatait végzik.
c. Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: 39
Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése
Az egészséges táplálkozás
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség megőrzésében
2.4.3
A dohányzás elleni küzdelem
Alkohol- és drog prevenció
Az idővel való gazdálkodás szerepe
A tanulási környezet tudatos alakítása
Az egészséges környezet jelentősége
Az aktív testmozgás, egészséges testtartás
Balesetvédelem
Tanórai foglalkozások
Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem, sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. 2.4.4
Mindennapi testedzés – testnevelés
Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit. Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
Sportköri foglalkozások
Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás
Kondicionáló terem használata
Házi bajnokságokon való részvétel
Osztályok közötti sportversenyek
2.4.5
Tanórán kívüli foglalkozások, programok Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. 40
Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni
Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést
Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen
Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)
Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve
Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”
2.4.6
Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok
Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve heti 4 alkalommal a védőnő, hetenként szaktanácsadást is tart, feladataik az alábbiak:
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) Az iskolai sportrendezvényeken, szalagavatón, bármilyen iskolai megmozduláson (Katona-nap) egészségügyi felügyeletet biztosítanak Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat
Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve. A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:
Életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre
Az évenkénti fogászati ellenőrzést a Visegrádi utcai Gyermekfogászat végzi Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést biztosítunk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrése, a hatványozottabb segítségnyújtásra A mentális, pszichés zavarokkal küzdő tanulók kiszűrését az osztályfőnökök segítségével a pszichológus végzi 41
2.4.7
A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása
Iskolai ebédlő, büfé
Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt feladatunknak tartjuk a büfé, és a konyha üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az iskolai büfé illetve konyha rendelkezik a kötelezően előírt jogosítvánnyal. A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolavezetést.
2.4.8
Az iskola környezeti nevelési elvei
A környezeti nevelés fő célkitűzései
2.4.9
A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és társadalom harmóniájának megteremtésére A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten. Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá
A környezeti nevelés rövidtávú céljai
A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához kapcsolódó ismereteket Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet kialakítása Takarékos energia (víz, villany) felhasználás A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul. Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési képességének megszerzését. Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását. Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására Bekapcsolódva az ÖKO iskolai hálózatba tanulóink érzékenyebbé válnak környezetük állapota iránt, felismerik az értékeket, megértik annak megőrzésének fontosságát. 42
2.4.10 Tanórai foglalkozások Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve rögzítjük ezeket a pontokat. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki, gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására
2.4.11 Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal, hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, kerékpár- és vízitúrák, tanulmányi kirándulások, az ország Nemzeti Parkjának megismerése Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén belül is látogatást szervezünk, melynek helyszínei: a Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kőolaj-finomító, Paksi atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások tapasztalatait feldolgozzuk, ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét. A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszeresen visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiterjesszük egy-egy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos-patak) „örökbefogadását” Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, végzős diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki. Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok között tisztasági versenyt hirdetünk, melyet a „tisztasági őrjárat” ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka, tisztaság technikus, és a DÖK képviselője A takarékos víz illetve villanyfogyasztás érdekében negyedévente tájékoztatjuk tanulóinkat az energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredményéről Pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek A „Katona-nap”-on külső előadók, illetve szakemberek segítségével szervezünk előadásokat a legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi, illetve globális szinten Az iskolánk az engedélyezett órakeret terhére lehetőséget ad környezetvédelemi-, illetve kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, kiállítások megszervezésére ÖKO iskolaként tudatosan alakítjuk környezetünket A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves munkatervbe rögzítjük. A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős.
43
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
2.5 2.5.1
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfontosabb céljai:
veszélyhelyzetek felismerése
életkornak megfelelő ismeretek közvetítése
az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása
2.5.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai:
Tanórán: biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra keretében előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök használatával. Tanórán kívül: szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében előadás, projekt gyakorlati bemutatók, IKT-eszközök használatával. Önálló ismeretszerzés keretében: házi feladat, gyűjtőmunka, kutatómunka, projekt IKT-eszközök használatával.
2.6 2.6.1
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők
Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás
stb.
A
közbelépés
halogatása
esetén
a
hátrányos
helyzetből
kialakulhat
a
veszélyeztetettség, segítséget jelenthet a tanulónak, ha Útravaló Ösztöndíjas; ezzel mentori segítséget kap és pénzbeli támogatásban részesül. Veszélyeztetettség
44
A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák
halmozott
előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény).
Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.
2.6.2
Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók
A beilleszkedési, ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében merülnek fel. Minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérjük a veszélyeztetett tanulókat – helyzetfelmérés után a problémásokat pszichológushoz, védőnőhöz vagy a gyermekvédelemhez küldjük.
Célunk megvalósítása során:
Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének ismerete. Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítésbeli sikereket.. Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód, egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, követelményekkel, elfogadja tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie négy, ill. öt éven keresztül.
Ennek érdekében:
2.6.3
beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai identitás meglapozását segítjük elő. Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján, ill. rendszeresen, de minimum negyedévenként közös – az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek segítségét kérjük. Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói foglalkoztatást.
Sajátos nevelési igényű tanulók
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése A SNI meghatározás A fogalom értelmezését és a feladatokat a 2012.szeptember 01-től életbe lépő 2011.évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 47.§-a adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos nevelési igényűnek (SNI). 45
A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra.
Alapító okiratunk szerint ellátható speciális feladatunk:
A 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: -
különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása
A köznevelési törvény 47.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg:
A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézményszolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktatónevelőmunka folyamatának a szervezését Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket
Jelentési kötelezettségek:
szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése
Intézményünkben a különleges gondozás formái:
iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés.
Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év).
Integráció-együttnevelés
46
A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg.
Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.
INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS)
INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS)
A módszer, az óraszervezés nem változik.
A
módszer,
az
óraszervezés
nem
hagyományos. Frontális, teljesítményorientált stílus.
Differenciáló,
önértékelésre
is
alapozó
pedagógia. A gondokért maga a gyermek a felelős.
Gondok
esetén
a
pedagógusnak
kell
változnia. A gyógypedagógusra hárul a probléma
A gyógypedagógus partner a megoldásban.
megoldása. Csak
az
osztályfőnök
vállal
integrálásban.
részt
az
Szemléletváltás
a
teljes
tantestületben,
nyitott iskola.
Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki.
Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek.
Az integrált nevelés feltételei:
1. tárgyi és személyi tényezők: Alapító okirat, Pedagógiai Program, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember segítsége (utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevétele) fogadó kész, felkészült pedagógusok, a tárgyi szükségletek biztosítása, osztálylétszám korlátozása, figyelembevétele 2. Módszerek: 47
differenciálás: eszközei:
segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, a tananyag tartalmában, az óraszervezésben, tanítási, tanulási ütemben, célokban, a megkövetelt szintben, számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.
céljai:
képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása.
Személyi feltételek
Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, pedagógiai asszisztens, gyógy testnevelő (akár az utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevételével) munkája kell, hogy segítse, a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk.
Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát.
Szakmai kompetencia biztosítása
Pedagógus felvétel: Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. 48
A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása
Pedagógus továbbképzés: Folyamatos képzés biztosítása Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal
Az iskolai műhelymunka: Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében.
Az iskolanevelés Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai
intézménybe
(szegregáltan)
vagy
együttnevelve
kortársaival
(integráltan)
teljesíti-e
tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
Az
iskolánkba
felvételt
nyert
„Különleges
bánásmódot
igénylő”
fiatal
egy
úgynevezett
tanulási
képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul.
A vizsgálat a következő részekből áll: 1. 2. 3. 4. 5.
felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel intelligencia teszt kitöltése (RAVEN) egyéni beszélgetés
Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján értékelik a jelentkező:
tanulási képességét, 49
egyéb tanulási akadályozottságát.
Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét.
Nevelési Tanácsadó
Tanulási
Képességet
Vizsgáló
Szakértői
és
Rehabilitációs Bizottság Célcsoport:
Célcsoport:
Beilleszkedési, tanulási,
sajátos nevelési igényű
magatartási nehézséggel
tanulók (fogyatékos)
küzdő gyermekek
- értelmi fogyatékos - pszichés fejlődési zavarral küzdő - autista
Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).
Alkalmazott pedagógiai módszerek
Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott fejlesztéssel valósul meg.
50
Alkalmazott módszerek a közvetítési módban:
feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás, tanítási stílusok váltakozása, több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), szükség esetén több ellenőrzés, feladaton belüli hangsúlyozás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), tananyag változatos feldolgozása. tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás
A tananyag tartalmában:
változtatás, kiváltás, elhagyás, vagy eltolás, kompenzálás.
Óraszervezés:
frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, együttműködés előtérbe helyezése, ösztönző társ megszervezése, tanulók csoportokba rendezése.
Tanítási ütem:
lassítás, képesség szerinti terhelés.
Számonkérés módja:
hagyományos, standardhoz viszonyítás, tanuló önmagához mért fejlődéséhez, szöveges értékelés, tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól.
Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik:
2.6.4
képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása, önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása.
Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás
51
Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek
szélesítése,
alkotóképességének
előtérbe
állítása,
kreativitásának
fejlesztése,
kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés.
Iskolánkban a tehetség, ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk:
A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára Egy-egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre” Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre
Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más-más módszereket alkalmaznak, ill. másfajta tehetségek kibontakoztatását kell elősegíteniük.
2.6.5
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása) Versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a tanulók felkészítése országos versenyeke, külön órakeretben Iskolai sportkör működtetése A továbbtanulás segítése Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeumlátogatás) Iskolai könyvtár, Internet használata.
Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére.
2.6.6
Koordinációs együttműködés
A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szükség esetén kapcsolatot tartunk: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, - szülőkkel Az épületben jól látható helyen elhelyezzük az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát. A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a szakirodalmakról és eljuttatjuk hozzájuk a beérkezett szórólapokat. Felhívjuk figyelmüket a továbbképzésekre.
52
A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tartunk, mert a szülői háztól távol ezek a gyermekek könnyen ellenőrizhetetlenné válnak, és nehezen alkalmazkodnak a kollégiumban kialakult fegyelemhez. Figyelemmel kísérjük a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívjuk az osztályfőnökök figyelmét.
2.6.7
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen az érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóztató programunk. Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja.
Egyéni korrepetálás Tanulószoba Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás A tanítás tanulásának „megtanítása” a 9. évfolyamokon tanórai keretben, csoportbontásban történik. (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.) A szaktanár segíti a fel nem tárt „diszes” problémák kezelését, illetve segít a tanulót megfelelő helyre irányítani.
Minden foglalkozás célja:
A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása. Hatékony tanulási formák kialakítása. Új, egyénre szabott módszerek bevezetése. Az alapképességek fejlesztése
A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzést szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályozóértekezleten számolnak be. Az osztályfőnökök és szaktanárok kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.
2.6.8
Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Az osztályfőnök a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart:
Iskolán belül:
-
Iskolán kívül: -
az intézmény igazgatójával a nevelési igazgatóhelyettessel DÖK patronáló tanárral pedagógus kollégával DÖK vezetőivel szülői szervezet tagjaival iskolaorvossal védőnővel szakellátó intézményekkel
-
pszichológussal Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálattal 53
-
Családsegítő Központtal Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával
Szociális hátrányok csökkentése érdekében
Az osztályfőnök feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára erről feljegyzést készít. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat tanáccsal segíti. Figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat. Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységét. Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes, kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a témával. Bűnmegelőzési témákhoz a rendőrségtől kérünk előadókat, szakembereket.
Iskolánk együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, bűnmegelőzési tanácsadó hálózatba való részvételről.
2.6.9
Fejlesztőpedagógiai Műhely
Iskolánkban Fejlesztőpedagógiai Műhely működik. A Fejlesztőpedagógiai Műhely célja, hogy a benne résztvevők rendszeres együttműködése által, szakszerűen foglalkozzon a különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN) tanulókkal. A Fejlesztőpedagógiai Műhely résztvevői: fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus, utazó gyógypedagógus, illetve minden olyan pedagógus, aki érintett különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésében, oktatásában (szaktanárok, osztályfőnökök). A Fejlesztőpedagógiai Műhely munkáját a fejlesztőpedagógus koordinálja. A Fejlesztőpedagógiai Műhely feladata, hogy a résztvevő pedagógusok segítsék és összehangolják a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos munkájukat. Az együttműködés módjai: -
félévente legalább egy értekezlet; rendszeres kommunikáció belső levelező rendszer segítségével; esetmegbeszélés; eseti jellegű megbeszélések.
A Fejlesztőpedagógiai Műhely nem kíván újabb terheket róni a résztvevő pedagógusokra, hanem a pedagógiai hatékonyság növelése érdekében szakszerű kereteket és segítséget nyújt az egyébként is szükséges differenciált oktatás megvalósításához.” […] 54
„Az iskola a fejlesztő foglalkozások lebonyolításához külön helységet biztosít.” […] „Iskolánk egyik pedagógiai alapelve az adaptivitás. „Az adaptivitás a differenciálás (a pedagógus által irányított fejlesztés és/vagy a tanulók önvezérelt fejlesztése) és az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységesség együttes alkalmazása a pedagógiai folyamatban. Az adaptivitás a résztvevők együttműködésén alapul, az érintettek kölcsönös alkalmazkodását feltételezi egymáshoz és a körülményekhez – a pedagógus szakértelmén alapuló felelősségét nem csökkentve.” (forrás: M. Nádasi Mária: Adaptív nevelés és oktatás)”
2.7
Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség, ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető kiemelt feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Belépő osztályok közösségének kialakítása érdekében „Gólya-tábort” szervezünk a DÖK segítségével minden tanév augusztusában. Osztály szinten beszélgetéseket kezdeményezünk, felméréseket készítünk, melyeket a tanulókkal megbeszélve és feldolgozva közvetett módon befolyásoljuk a közösségi struktúra szerveződését. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat „sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kedvezményezést, az önálló programok, önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
55
A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű osztályprogramok, ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását.
2.7.1
A
közösségfejlesztéssel,
hagyományápolással
kapcsolatos
feladatok
szervezeti
formái,
lehetőségei
Iskolai
hagyományok
őrzése,
ápolása,
továbbfejlesztése
sajátos
arculatot adnak
elgondolásainkba. Hagyományaink
szervesen
illeszkedik
iskolánknak, színesítik
nevelési a diákok
lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget és segítik a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását.
A tanév kezdete előtt, (augusztus végén) a kilencedikesek számára felkészítő tábort szervezünk. A táborban diákjaink néhány tanárral, leendő osztályfőnökeikkel, de elsősorban a „Katonás” diákokkal, a diákönkormányzat tagjaival töltenek el néhány napot, szabadidős körülmények között. Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályokkal. A tábor kellemes ráhangolódást jelent a tanév eseményeire.
Az érettségi előtt álló diákjaink hagyományos rendezvénye a „Szalagavató-bál”, melyet november végétől január végéig tartó időszakban rendezünk meg. A külső helyszínen megrendezésre kerülő esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringővel. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói, ismerősei, barátai.
Osztálykeretekben
készülünk,
és
az
utolsó
tanítási
napon
ünnepeljük
meg
egymás
megajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását.
A téli időszak eseménye a sítábor. A február vagy március hónapban szervezett program lehetőséget nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra.
Nyári program a vízitábor, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a tanulóknak.
Minden év tavaszán megrendezzük a „Katona- Napot” és 2 évenként a „Katona-gála”-t.
Minden tanév tavaszán, ill. a nyári szünetben megszervezzük lehetőség szerint külföldi iskolával együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi környezetben történő tanulást, ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészülést.
56
Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. évfolyam szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és családtagjaik jelenlétében búcsúzhatnak el iskolánktól. Az ünnepségen legjobb diákjaink kimagasló tanulmányi eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona emlékérem” kitűntetésben részesülnek, a kimagasló közösségi munkájukért a tanulók Katona-érmet kapnak.
A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek el diákjaink.
Kulturális hagyományok ápolására, más kulturális értékek megőrzésére, megbecsülésére szolgálnak az osztályszintű közös színház- és múzeumlátogatások.
Időszakonként szól az iskolarádió, iskolatévé, jelentős események (pl. évforduló) alkalmából megjelenik az iskolaújság. Jól felszerelt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében.
Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles körű tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak használatára.
Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős évfolyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások.
Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadika, március tizenötödike az eseményekhez illő tartalommal és színvonallal emlékeznek múltunkra, közvetítik őseink üzenetét. Az ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk meg, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk.
Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel, prózával közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat.
Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az iskolai sportkör-, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
2.8
Célja: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése
2.8.1
A tanulókkal való kapcsolattartás formái
A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola és az osztályfőnök tájékoztatják:
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen Diákönkormányzat résztvevője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül. Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 57
Az igazgatóhelyettes havonta az iskolarádión keresztül, ill. aktuális események esetén e-naplón keresztül Hálózaton az iskolai híradó útján.
A diákot és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve e-naplón keresztül írásban) tájékoztatják. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az szülői szervezettel.
2.8.2
A szülőkkel való kapcsolattartás formái
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskolavezetés, a szülői szervezet, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják.
Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei:
1.
szülői szervezet értekezlete félévente egy alkalommal szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal, fogadóórák, tanévenként két alkalommal, ellenőrző, e-napló.
Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás:
Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól Helyi tanterv követelményeiről Az iskola és a szaktanárok munkájáról Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.
A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, nevelőtestületével, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy a Szülői Szervezettel.
2.
Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata: 58
3.
A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is.
A fogadóórák tervezett időpontja: november-december
március – április
A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal)
A fogadórák időpontjait az ellenőrző könyvben, e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök, szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról. Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók.
4. Iskolai rendezvények:
osztálykirándulás, osztályprogram érettségi-, szakmai szóbeli vizsga ünnepségek, versenyek. szakmai kirándulások, gyárlátogatások
5. „Nyílt hét” vagy „Nyitott napok” A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint érdeklődhetnek.
6. Írásbeli tájékoztatás: Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló vagy szülő kérésére levél segítségével.
7. Elektronikus tájékoztatás: Az iskola honlapján, és arról elérhető elektronikus napló által. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői kódot kapnak, mely lehetőséget ad nekik arra, hogy gyermekük tanulmányaival és magatartásával összefüggő eseményekről tájékozódjanak napi szinten.
8. Szülői panasz, kérvény, javaslat A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával az iskolaszékkel, szülői szervezettel. Az írásban benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola igazgatója 15 napon belül válaszol. Az iskolaszéknek, ill. a szülői szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le lehet adni (ld. korábbi fejezetek). 59
A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza.
Partnerekkel való kapcsolattartás formái:
2.8.3
- Személyes találkozó - Levél - Elektronikus kapcsolattartás - Megkeresés - Szponzori lehetőségek A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős, kapcsolatait az igazgató vagy az általa megbízott vezető végzi
2.9
A tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei
2.9.1
Tanulmányok alatti vizsgák
2.9.2
osztályozó vizsgák különbözeti vizsgák javítóvizsgák pótló vizsgák Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli) Kis érettségi a 12. évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók
Alkalmassági vizsga Alkalmassági vizsgát a tanuló felvételekor csak akkor kell előírnunk, ha az adott szakképzés részletes Szakmai és Vizsga Követelménye előírja.
2.9.3
A vizsgaszabályzat célja:
2.9.4
A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendje.
A vizsgák lebonyolításának rendje:
A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az Nkt. 64-72.§ -ai szabályozzák:
60
A tanulmányok alatti vizsgák minimum követelményeit minden képzési típusra, évfolyamra és tantárgyra vonatkozóan, a mindig az aktuális tantervi követelmények határozzák meg. Ezek a követelmények terjedelmi okok miatt, a Pedagógiai Program részét képző CD mellékleten állnak rendelkezésre. A minimum követelményeket minden tanév elején aktualizáljuk. A követelmények nyilvánosságra hozatala:
a követelményeket a tanév eleji áttekintés után, de legkésőbb a következő vizsga előtt 1 hónappal nyilvánosságra hozzuk a követelmények mindenki számára elérhetők az iskola WEB - lapján megtekinthető a CD melléklet anyaga a könyvtárban rendelkezésre álló számító gépeken is az érintett tanulókat a szaktanárok a számukra aktuális követelményekről személyesen is tájékoztatja, útmutatást adnak a megfelelő felkészüléshez
Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák: a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben emlékeztetjük a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani
Negyedéves vizsgák az esti rendszerben: a négy beszámoló időpontja a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető a beszámolók részletes beosztását általában 3 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt ismertetjük a hallgatókkal (hirdető táblák, tanárok, WEB - lap) a beszámolók részletes követelményeit is az előzőekhez hasonlóan 3 héttel előbb ismertté tesszük
Beszámolók formái lehetnek – a szaktanár döntésének megfelelően:
írásbeli dolgozat, teszt szóbeli felelet otthoni dolgozat, feladatlapok megoldása egyénileg projektmunka, csoportmunka megajánlott jegy is lehet- egyéni mérlegelés következtében- az évközi kiemelkedő teljesítmény vagy tanulmányi verseny eredményének figyelembevételével
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága: A vizsgabizottság minden esetben minimum 3 fős:
A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató (tagozatvezető) felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 61
A vizsga a nappali tagozaton 8 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. A vizsga a felnőttoktatás sajátosságaihoz igazodva 12 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb húsz óráig tarthat. A vizsgák menetét és eredményét a megfelelő forma nyomtatványokon (vizsgajegyzőkönyveken) rögzíteni kell
Az írásbeli vizsga menete
Az írásbeli vizsgán a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. dolgozat, teszt, számítástechnikai program). A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Az íróeszközökről és az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről a tanuló maga köteles gondoskodni; azokat egymás között a vizsgázók nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
A köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.(ez csak osztályozó vizsga esetén alkalmazható!) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgató és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: 62
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
A szóbeli vizsga menete
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. A köznevelésről szóló törvény 71.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.
Ha a vizsgázónak a köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója legalább 2 hónappal a vizsga előtt jóváhagyja és a szokásos módon tájékoztatja az érintetteket.
a vizsgabizottság elnöke a vizsga kezdete előtt meggyőződik a vizsgához szükséges személyi-, tárgyi feltételekről 63
2.9.5
A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)
2.9.6
Az elnök tájékoztatja a résztvevőket a feladatokról és a követelményekről előre meghatározott idő áll a rendelkezésre a feladat végrehajtásához, melybe a tájékoztatás ideje nem számít bele a gyakorlati vizsgarészeket, majd a vizsgát érdemjeggyel kell értékelni és a megfelelő módon jegyzőkönyvben rögzíteni
osztályozó vizsgára jelentkezik a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított más intézményből átvételüket kérik az intézménybe, az intézmény igazgatója által különbözeti vizsga letételére utasított
Vizsgák iratkezelési rendje Az írásbeli vizsgák dokumentumait egy naptári évig őrizzük.
2.9.7
A vizsgák értékelési és minősítési rendje 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál:
0
-
33 %
1
34
-
50 %
2
51
-
75 %
3
76
-
89 %
4
90
-
100 % 5
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél
5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,
4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kishányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, 64
a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,
2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni,közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,
1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést! 2.9.8
Év végi vizsgák minimum követelményei
A részletesen kidolgozott, folyamatosan a tanrtervi változások hatására ellenőrzött, karbantartott, de az állandó változás és terjedelem miatt mind a nappalié, mind a felnőtté egy CD mellékleten és az iskola belső meghajtóján, valamint a WEB-lapon elérhető.
2.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A felvétel és az átvétel helyi szabályozásának alapja:
az osztályok száma az évfolyamon az osztályok létszáma a választott/ tanult idegen nyelv az alap/ emelt óraszámú tantárgyak különleges bánásmódot igénylő tanulók esetén: a személyi, tárgy feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása
2.10.1 Átvételi eljárás rendje Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról az iskola, írásban értesíti a tanuló képviselőjét, felhívja a figyelmet a döntés elleni jogorvoslati lehetőségre. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól, a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezhető. A felzárkóztatáshoz segítséget biztosítunk, a vizsga letételéhez szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti.
65
2.10.2 A felvételi eljárás rendje A jelentkezések elbírálása Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi pontszámok számítása a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatok duplázásával az alábbiak szerint történik:
magyar irodalom
maximum 20 pont
magyar nyelv
maximum 20 pont
történelem
maximum 20 pont
matematika
maximum 20 pont
idegen nyelv
maximum 20 pont
összesen:
maximum 100 pont
Központi írásbelit nem íratunk, kérésre azonban figyelembe vesszük az eredményt. Tájékozódó, ismerkedő jellegű beszélgetésre hívjuk be a hozzánk jelentkezőket.
A rangsorolás szabályai A felvételi rangsort a felvételi eljárás során elért összpontszám alapján alakítjuk ki. Mindenkit besorolunk minden tanulmányi területre, amelyre jelentkezett.
Azonos pontszám esetén előnyt élveznek:
a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beiskolázási körzetben (Budapest, Pest megye) lakó tanulók a különleges helyzetű tanulók: - akinek a testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll - akinek a testvére vagy a szülője az iskola tanulója volt - akinek a szülője, gondviselője közalkalmazott
Ideiglenes felvételi jegyzék: Az ideiglenes felvételi jegyzéket (a név vagy jelszó és a születési dátum megjelölésével) közzétesszük iskolánk honlapján és kifüggesztjük az iskola bejáratánál.
Végleges felvételi jegyzék: A végleges felvételi jegyzéket az ideiglenes felvételi jegyzék rangsora alapján állítjuk össze, és a felvételi ponthatárt a jelentkezők által elért pontszámok és a felvehető tanulók függvényében határozzuk meg. Nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem érte el a felvételi ponthatárt, illetve aki az ismerkedő jellegű beszélgetésen nem jelent meg, és a távolmaradás okát nem jelezte.
66
2.11 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselet útján - a jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört-a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken gyakorolhatják:
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban
Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti.
Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül (gimnázium, szakközépiskola, szakképzési évfolyam) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult. A DÖK jogosítványait a Nemzeti Köznevelési törvény 48. § és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet. 120. §-a tartalmazza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A
diákönkormányzat
feladatainak
ellátásához
térítésmentesen
használhatja
az
iskola
helyiségeit,
berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért.
Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot. Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEB-oldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi. 67
Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról.
3
HELYI TANTERV
„Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” (Konfuciusz)
3.1
A választott kerettantervek megnevezése, jellemzői
2016. szeptember 1-től 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. számú melléklet- Kerettanterv a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. számú melléklet- Kerettanterv a Szakiskolát végzettek középiskolája nevelés - oktatás számára 22/2016. (VIII. 25.) számú EMMI rendelet 9. számú melléklet- Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára 68
Szakképzési kerettanterv az 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítéshez, valamint a IX. gépészet ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 482 01 IT mentor szakképesítéshez, valamint a XIII. informatikai ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 213 05 Szoftverfejlesztő szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez, valamint a XXV. ügyvitel ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítéshez Szakképzési kerettanterv az 54 346 03 Irodai titkárszakképesítéshez Tantárgyi tantervek
3.1.1
A megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a nem kötelező óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük, hogy minden tanulónak – iskolatípustól függetlenül lehetőség nyílik - a 9. évfolyamon a gépírás elsajátítására, az informatika tantárgy tanulására, az emelt szintű érettségire történő felkészülése a kötelező felett két válaszható tantárgy esetén. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény által garantált maximális terhelhetőséget. A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek alapján készültek, elektronikus adatrögzítőn megtalálhatóak. A nappali tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 6. számú melléklete a Szakközépiskolák számára - 22/2016. (VIII. 25.) számú EMMI rendelet 9. számú melléklet- Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kimeneti követelményként: -
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet
A felnőttoktatási tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: -
-
110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 12. számú melléklete a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára és a 13. számú melléklet a Szakiskolát végzettek középiskolája nevelés - oktatás számára 22/2016. (VIII. 25.) számú EMMI rendelet 9. számú melléklet- Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
Kimeneti követelményként: -
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet
69
A kiválasztott tanterveket a Pedagógiai Program CD melléklete tartalmazza! A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található.
GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT
Gépészet ágazat- nappali 9-12 évfolyamon - Kód: GÉP-1N (felmenő)
Gépészet ágazat – Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam - Kód: GÉP- N/SZG
INFORMATIKA SZAKMACSOPORT
Informatika ágazat- nappali 9-12.évfolyamon - Kód: INF-1N/ÚJ szoftver (felmenő)
Informatika ágazat – Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam - Kód: INF-N/SZG
ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT
Ügyvitel ágazat- nappali 9-12. évfolyamon - Kód: ÜGYV-1N/ÚJ
(felmenő)
Ügyvitel ágazat- Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam - Kód: ÜGYV-N/SZG
FELNŐTTOKTATÁS Kifutó jelleggel:
Esti rendszerű, ált. tantervű képzés kódja: FELN. KÖZ. E. 9- 12. - azonosító: F-K-E-9-12
Felmenő rendszerben: 2014. szeptember 01-től
Esti rendszerű informatikai alapozású szakközépiskola - Azonosító: FE-SZI -9-12 - Kód: FELN- E-SZK-INFO
Esti rendszerű szakiskolát végzettek középiskolája - Azonosító: F-SZIK-E-11-12 - Kód: FELN- SZIK.- E. 11-12.
Nappali rendszerű informatikai alapozású szakközépiskola - Azonosító: FN-SZI -9-12 - Kód: FELN-N-SZK-INFO
Nappali rendszerű szakiskolát végzettek középiskolája - Azonosító: F-SZIK-N-11-12 - Kód: FELN- SZIK.- N. 11-12.
Felmenő rendszerben 2016. szeptember 1-től: (pontosítani, küldtem!) 70
Esti rendszerű informatikai szakgimnázium - Azonosító: FE- ÚJ SZGI-9-12 - Kód:FELN-E-SZG-Infó
Nappali rendszerű szakgimnázium - Azonosító : FN- ÚJ SZGI-9-12 - Kód:FELN-N-SZG-Infó
71
3.1.2
Óratervek
Azonosító: M-N-9-12
Kód: GÉP-1N
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
Gépészet ágazat nappali 9-12. évfolyam Tantárgyak
Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Szövegértés-tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem Műszaki mérés Szakmai gyakorlat *** Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat*** Elsősegélynyújtás gyakorlat*** Műszaki mérés gyakorlat***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2** 3** 3** 2+1
3 1** 3** 3+1 2
3 1 3+1** 3+1 3 1 2 1
3 1 3+1** 3+1 3
0+2** 5 1 8 (4) 4 -
2 2 2 1** 5 1 0+2** 0+1** 6 (3) 0,5 2,5 (3) 2+1*** -
2 2 1 1 1+1 0+2** 5 1 7 (4) 3+1
1
(3) 3*** -
(4) 3+1*** -
0+1** 5 1 11 (8) 4+1 1 2 (3) 1*** 2***
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
4
4
4
3
35 70 óra
36 105 óra
35 140 óra
34
A tanuló tényleges heti óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Informatika, Vizuális kultúra, Etika Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Informatika
+1 -
-
+1 2 2 1 1 2 -
2 2 1 1 2 1 72
**
Az osztály két csoportra bontva
***
Az osztály három csoportra bontva
73
Azonosító: G-N-SZG-9-12
Kód:GÉP-N/SZG
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől ÓRATERV
Gépészet ágazat – Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam Tantárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként
Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem Etika Informatika** Művészetek (Vizuális kultúra) Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok Vezérléstechnikai alapismeretek Gyártástervezés alapjai Műszaki mérés Szakmai gyakorlat *** Elsősegélynyújtás gyakorlat*** Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata*** Gépegységek szerelése és karbantartása*** Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat*** Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat*** Műszaki mérés gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat
**
Az osztály két csoportra bontva
***
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2** 4** 3** 2 2** 5 1 3 -
3 1** 4** 3 2 2** 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
-
-
2
2
11 (5) 0,5 4,5 (6) 0,5*** 5,5*** -
1 12 (6) 4 2 (6) 4*** 2*** -
10 (3) 3 (7) 2*** 2*** 3*** -
10 (5) 2 3 (5) 2*** 3***
35
36
35
35
-
140 óra
140 óra
-
Az osztály három csoportra bontva
74
Azonosító: I-N-9-12
Kód: INF-1N/ÚJ szoftver
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV Informatika ágazat nappali 9-12. Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Szövegértés-tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkaszervezési ismeretek Információtechnológiai alapok Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Szakmai gyakorlat*** Munkaszervezés gyakorlat*** Információtechnológiai gyakorlat*** Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat*** Hálózati ismeretek I. gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
3
2
2
2
34 70 óra
34 105óra
33 140 óra
34
A tanuló tényleges heti óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat
**
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 2** 1** 1 1 3** 3** 3+1** 3+1** 3** 3+1 3+1 3+1 2+1 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1+1 5 5 5 5 1 1 1 1 0+2** 0+1** 6 7 8 11 (2) (3) (3) (4) 0,5 1 1 0,5 1+1 2 1 1 1 2 (4) (4) (5) (7) 2*** 2*** 1+1*** 2*** 2+1*** 2+1*** 2*** 2*** 2*** 35 36 35 36
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Vizuális kultúra, Etika +1 +1 Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom 2 Történelem 2 1 Matematika 1 Idegen nyelv Szabadon választható 2 Fizika 2 Informatikai alapismeretek Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva
2 2 1 1 2 2
75
Azonosító: I-N-SZG-9-12
Kód:INF-N/SZG ÓRATERV
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől
Informatika ágazat – Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam Tantárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként
Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem Etika Informatika** Művészetek (Vizuális kultúra) Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet IT alapok Hálózatok I. Programozás IT szakmai angol nyelv** Linux alapok Irodai szoftverek IT szakorientáció Szakmai gyakorlat *** IT alapok gyakorlat*** Hálózatok I. gyakorlat*** Programozás gyakorlat*** Linux alapok gyakorlat*** Irodai szoftverek*** IT szakorientáció gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat
**
Az osztály két csoportra bontva
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2** 4** 3** 2 2* 5 1 3 -
3 1** 4** 3 2 2* 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
-
-
2
2
11 (5) 1 1 2** 1 (6) 2*** 2*** 2***
1 13 (6) 1 1 1 2** 1 (7) 1*** 2*** 2*** 2***
10 (3) 1 1 1 (7) 3*** 2*** 2*** -
9 (3) 1 1 1 (6) 2*** 2*** 2*** -
35
36 37 140 óra
35
35 34 -
-
***
140 óra
Az osztály három csoportra bontva
76
Azonosító: K-N-9-12
Kód: ÜGYV-1N/ÚJ
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV Ügyvitel ágazat nappali 9-12. Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 2** 1** 1 1 3** 3** 3+1** 3+1** 3** 3+1 3+1 3+1 2+1 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1+1 1** 0+2** 0+2** 0+1** 5 5 5 5 1 1 1 1 0+1** 6 7 8 11 (3) (2) (4) (6) 0,5 1 1 3 1 1 2 0,5 1 1 3 (3) (5) (4) (5) 2+1*** 2+1*** 1+1*** 2*** 2*** 4+1*** 35 36 35 35
Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Szövegértés-tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Levelezési ismeretek Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai gyakorlat*** Gépírás és iratkezelés*** Levelezési gyakorlat*** Üzleti kommunikáció*** Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
2
4
4
3
33 70 óra
36 105óra
35 140 óra
34
+1
+1
-
2 2 1 1 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma Összefüggő szakmai gyakorlat
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Fizika, Kémia, Ügyviteli alapismeretek, Testnevelés és sport Vizuális kultúra, Etika Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Földrajz Informatika **
Az osztály két csoportra bontva
***
-
2 2 1 1 2 2
Az osztály három csoportra bontva
77
Azonosító: Ü-N-SZG-9-12
Kód:ÜGYV-N/SZG
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől ÓRATERV
Ügyvitel ágazat – Szakgimnázium nappali 9-12. évfolyam Tantárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként
Magyar irodalom Magyar nyelv (**9-10. évfolyamon) Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem Etika Informatika** Művészetek (Vizuális kultúra) Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban** Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati ismeretek Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Kommunikáció a titkári munkában Rendezvény- és programszervezés Titkári ügyintézés Szakmai gyakorlat *** Gépírás gyakorlat*** Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat*** Ügyfélszolgálati gyakorlat*** Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban*** Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat*** Gépírás és levelezési gyakorlat*** Irodai alkalmazások gyakorlata*** Gyorsírás gyakorlata*** Titkári ügyintézés gyakorlata*** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat
**
Az osztály két csoportra bontva
***
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2** 4** 3** 2 2** 5 1 3 -
3 1** 4** 3 2 2** 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
3 1 4** 3 3 1 5 1 2
-
-
2
2
11 (6) 1 2 1 1 1 (5) 2*** 1*** 2*** -
1 12 (6) 1** 1 1 2 1 (6) 1*** 2*** 1*** 2*** -
10 (2) 1** 1 (8) 1*** 1*** 2*** 1*** 2*** 1***
10 (3) 1 1 1 (7) 1*** 1*** 2*** 2*** 1***
35
36
35
35
-
140 óra
140 óra
-
Az osztály három csoportra bontva
78
Azonosító: F-K-E-9-12 2016-17-ban: 12. L osztály
Kód: FELN. KÖZ. E. 9-12. Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől kifutó rendszerben Esti rendszerű ÓRATERV
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 2 2 3 1 1 1 1 2 2 2 2 1 3 3 3 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Tantárgyak Magyar Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német**) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) A tanuló kötelező heti óraszáma
15
15
15
12,5
A szabadsáv heti óraszáma
3
3
3
5,5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
3
3
4
5,5
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Biológia, Földrajz, Kémia Fizika, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
18
18
19
18
-
-
-
1 -
-
-
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
**
Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
79 / 224
Azonosító: FE-SZI -9-1
Kód: FELN-E-SZK-INFO
2016-17-ös évben: 10. L-11.L osztály
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől (kifutó)
ÓRATERV Informatika ágazat szakközépiskola esti 9-12. Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika** Osztályfőnöki Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkaszervezési ismeretek Információtechnológiai alapok Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Szakmai gyakorlat*** Munkaszervezés gyakorlat*** Információtechnológiai gyakorlat*** Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat*** Hálózati ismeretek I. gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 0,5 1 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 4 6 7 9 (2) (3) (4) (4) 0,5 1 1 0,5 2 2 2 1 2 1 (2) (3) (3) (5) 1 1 1 1 2 2 2 1 2 18 18 18 18
Szabadon tervezhető órakeret
0
0
0
0
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
0
1
0
0
A tanuló tényleges heti óraszáma Összefüggő nyári gyakorlat***
18 42
19 63
18 84
18 0
1 1 1 1
1 1 1 1
1 1
1 1
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Szakmai alapozó ism, Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Szabadon választható Fizika Informatikai alapismeretek ** ***
Az osztály két csoportra bontva ha 2 féle nyelv indul Az osztály három csoportra bontva
80 / 224
Azonosító: F-SZIK-E-11-12 jelleggel
Kód: FELN- SZIK.- E. 11-12. Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő
2016-17-os évben:11.N és 11.O valamint a 12.N és 12.O osztály Szakiskolások Középiskolája Esti rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak 11. évf.
12. évf.
Magyar Irodalom
2
2
Anyanyelv és kommunikáció
1
1
Történelem és állampolgári ismeretek
3
3
Emberismeret és etika
-
0,5
Idegen nyelv (angol vagy német**)
3
4
Matematika
4
4
0,5
-
Fizika
1
-
Földrajz
1
0,5
Biológia
1
0,5
Művészeti ismeretek
Kémia
1
Informatika
1
1
Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés)
0,5
0,5
A tanuló kötelező heti óraszáma
14
13
A szabadsáv heti óraszáma
4
5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
4
5
A tanuló tényleges heti óraszáma
18
18
A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:
-
1
Biológia, Földrajz, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
-
-
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Biológia Informatika
** két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
81 / 224
Azonosító: FE- ÚJ SZGI-9-12 2016-17-ben 9.L
Kód:FELN-E-SZG-Infó Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől felmenő
ÓRATERV Informatika ágazat – Szakgimnázium esti 9-12. évfolyam Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv**(2 féle nyelv esetén!) Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek (Vizuális kultúra) Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet IT alapok Hálózatok I. Programozás IT szakmai angol nyelv** Linux alapok Irodai szoftverek IT szakorientáció Szakmai gyakorlat *** IT alapok gyakorlat*** Hálózatok I. gyakorlat*** Programozás gyakorlat*** Linux alapok gyakorlat*** Irodai szoftverek*** IT szakorientáció gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat **
Az osztály két csoportra bontva
***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1 2 2 2 1 1 1 1 2** 2** 2** 2** 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 0,5 1 1 -
-
1
1
7 (4) 1 1 1** 1 (3) 1*** 1*** 1*** 18
0,5 9 (5) 1 1 1 1** 1 (4) 1*** 1*** 1*** 1*** 20
7 (3) 1 1 1 (4) 2*** 1*** 1*** 20
6 (3) 1 1 1 (3) 1*** 1*** 1*** 19
-
84 óra
84 óra
-
Az osztály három csoportra bontva
82 / 224
Azonosító: FN-SZI -9-12 Kód: FELN-N-SZK-INFO 2016-17-os évben: 10.K - 11.K és 12. K osztály
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől kifutó!
ÓRATERV Informatika ágazat nappali 9-12. Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai felzárkóztató Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkaszervezési ismeretek Információtechnológiai alapok Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Szakmai gyakorlat*** Munkaszervezés gyakorlat*** Információtechnológiai gyakorlat*** Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat*** Hálózati ismeretek I. gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret
4
2
2
2
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
2
2
2
2
A tanuló tényleges heti óraszáma Összefüggő nyári gyakorlat
30 63
32 98
32 126
32 0
2 2 1 1
2 2 1 1
2 2
2 2
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia, Földrajz, Testnevelés és sport, Szakmai alapozó ism, Informatika Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Szabadon választható Fizika Informatikai alapismeretek ** ***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 2 2 1 1 4 4 3 3 5 4 4 4 3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 3 1 1 1 1 2 4 6 9 12 (2) (3) (4) (5) 0,5 1 1 0,5 2 2 2 1 2 2 (2) (4) (5) (7) 2 1 1 1 3 3 2 2 2 28 30 30 30
Az osztály két csoportra bontva ha 2 féle nyelv indul Az osztály három csoportra bontva
83 / 224
Azonosító: F-SZIK-N-11-1 Kód: FELN- SZIK.- N. 11-12. 2016-17-os évben:11.S - 11.Z esetleg V és 12.S és Z osztályok Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel
Szakiskolások Középiskolája Nappali rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak 11. évf. 4 2 4 6 6 1 1 1 1 1 2 1 5
12. évf. 5 1 5 1 6 6 1 1 1 1 2 1 5
A tanuló kötelező heti óraszáma
32
31
A szabadsáv heti óraszáma
3
5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
3
5
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Biológia, Kémia, Földrajz Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
35
36
-
1 1 -
2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2
Magyar Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika** Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) Testnevelés
** két csoportra bontva
84 / 224
Azonosító: FN- ÚJ SZGI-9-12 2016-17-ben: 9.K
Kód:FELN-N-SZG-Infó Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől felmenő
ÓRATERV Informatika ágazat – Szakgimnázium felnőtt nappali 9-12. évfolyam Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika Történelem Etika Informatika** Művészetek (Vizuális kultúra) Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet IT alapok Hálózatok I. Programozás IT szakmai angol nyelv** Linux alapok Irodai szoftverek IT szakorientáció Szakmai gyakorlat *** IT alapok gyakorlat*** Hálózatok I. gyakorlat*** Programozás gyakorlat*** Linux alapok gyakorlat*** Irodai szoftverek*** IT szakorientáció gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret Összefüggő szakmai gyakorlat **
Az osztály két csoportra bontva
***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 2 1 1 1 4** 4** 4** 4** 3 3 3 3 2 2 3 3 1 2** 2** 1 3 3 3 3 1 1 1 1 3 2 2 2 -
-
2
2
11 (5) 1 1 2** 1 (6) 2*** 2*** 2*** 32
1 13 (6) 1 1 1 2** 1 (7) 1*** 2*** 2*** 2*** 35
10 (3) 1 1 1 (7) 3*** 2*** 2*** 33
9 (3) 1 1 1 (6) 2*** 2*** 2*** 32
-
126 óra
126 óra
-
Az osztály három csoportra bontva
85 / 224
Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható
3.2
tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai 3.2.1
Tantárgy- és foglalkozás választás rendje:
Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a – következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű, középszintű) felkészítő oktatásra: A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre történő jelentkezés A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés A 10. évfolyamon - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés
A
nem
kötelező,
szabadon
választható
tantárgyakra,
fakultációkra,
szakkörökre,
diákkörökre,
korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglalkozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30. (az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak) A nem kötelező, szabadon választott órákon, fakultációkon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra.
3.2.2
Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.))
Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-13. évfolyamos tanulók esetén. Az osztályfőnök és a szaktanár évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését.
86 / 224
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a
3.3
pedagógusválasztás szabályai Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
3.4
Csoportbontások Nappali tagozat 2 csoportra bontva: -
idegen nyelv informatika információkezelés szövegértés-tanulásmódszertan matematika a 9. évfolyamon (2013. szeptember 1-jétől) szakképzési évfolyamok gyakorlati és idegen nyelvi órái
3 csoportra bontva: a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, informatikai alapismeretek, ügyviteli alapismeretek) gyakorlati modultárgyai
Felnőttoktatási tagozat 2 csoportra bontva: idegen nyelv – nappali rendszerben minden osztálynál, esti rendszerben csak 2 féle tanulandó nyelv esetén - informatika – nappali rendszerű képzésnél minden osztályban 3 csoportra bontva: -
-
a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek) gyakorlati modultárgyai
Tanórán kívüli egyéb foglalkozások:
érettségi felkészítő (ÉF): középszintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.
emelt szintű oktatás (ESZ): emelt szintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf.
egyéni foglalkozás (E): felzárkóztatás 9-12. (13.) évf.
87 / 224
egyéni foglalkozásra kötelezett diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia stb. tanulók csoportja (EFD): 9-12. (13.) évf.
szakkör (SZ): igény szerint 9-12. (13.) évf.
tömegsport (TS): mindennapi testnevelés megvalósítására szervezzük 9-12. (13.) évf.
tanulószoba: 3 csoportban (reál, humán, nyelvi) szervezzük, napi 2-2 órában, 9-10. évfolyamos tanulók részére; igénybe vehetik a 11-12-13. évfolyamos tanulók is
választható tantárgyak foglalkozásai 9-12. (13.) évf.
3.4.1
-
2. idegen nyelv
-
gyorsírás
Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot.
Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni
Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést
Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen
Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)
Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve
Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”
3.5
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak.
88 / 224
Az új Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével az érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, csak
olyan
tankönyvet
választunk, ami az iskolai
tankönyvrendelés
kereti között
megrendelhető, amelyek tankönyvvé lettek nyilvánítva. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, vagy júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése tanév kezdése előtt a szülők kötelessége.
A felnőttoktatási tagozaton:
a nappali rendszerű oktatásban a következő tanév ajánlott tankönyveiről júniusban tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat írásban, illetve az iskola WEB - lapján keresztül. Azok megrendelése illetve beszerzése a szülők illetve a tanulók kötelessége.
az esti rendszerű képzésben a következő évre ajánlott tankönyvjegyzék szintén már júniusban rendelkezésre áll, a WEB-lapról letölthető formában, így megfelelő idejük van arra a tanulóknak, hogy a tanév kezdetéig azokat fokozatosan beszerezhessék
mindkét rendszerben kötelezően ajánlott a következőkben felsoroltak beszerzése: Négyjegyű függvénytábla, történelmi atlasz, földrajz atlasz, nyelvi szótárak, irodalmi szöveggyűjtemények.
amennyiben a tanulónak nem áll módjában tankönyveket venni a kötelezőn kívül, igénybe veheti az elektronikai alapú tankönyveink és oktatási segédleteink gyűjteményét
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül kiválaszthatóak, használhatók.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
89 / 224
Az iskola arra törekszik, hogy a támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó rendelet alapján kapják meg tanulóink tartós könyvtári használatból- a munkafüzetek kivételével.
A köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Az iskolának a jogszabályokban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
3.6
részletes szabályai A nevelő és oktató munka céljait részletesen leírtuk a nevelési programban
Az iskolánk pedagógiai feladatainak megvalósításában fontos cél, hogy:
a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra
alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására
készítsen fel az önművelésre
neveljen önálló munkára és gondolkodásra, tanulási tevékenység tudatos, intenzív alkalmazására
fejlessze, bővítse az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat
fejlesztő értékeléssel és az önértékelés képességének fejlesztésével, az önismeret alakításával az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban
90 / 224
A kompetenciafejlesztés keretén belül kiemelt fontosságú feladat intézményünk tanulói részére az információkezelés
és
gépírás
tantárgy
keretein
belül
IKT
eszközök
használatához
szükséges
alapkompetenciák elsajátítása, valamint a szövegértés- tanulásmódszertan tantárgy vonatkozásában a közismereti és szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges alapkompetenciák fejlesztése a kilencedik évfolyamon.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
3.7
Helyszínét tekintve tornateremben, kondicionáló teremben jelenleg megoldható, későbbiekben a fejlesztés alatt lévő nagy alapterületű tornaszobában valósítjuk meg. Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:
3.8
Sportköri foglalkozások
Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás
Kondicionáló terem használata
Házi bajnokságokon való részvétel
Osztályok közötti sportversenyek
A tanulók fizikai állapotának mérése, annak módszerei
A tanulók fizikai állapotának felmérése
1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll. Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig.
91 / 224
Értékelés: az utolsó vonal (távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben.
FIÚK 5p. 55mp-ig 4p. 56-61mp-ig 3p. 62-67mp-ig 2p. 68-73mp-ig 1p. 73mp fölött
LEÁNYOK 5p. 65mp-ig 4p. 66-71mp-ig 3p. 72-77mp-ig 2p. 78-83mp-ig 1p. 84mp fölött
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: kettő perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van Feladat: a tanuló az
1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk
1p.
9.
10.
11.
12.
30
32
36
40
92 / 224
2p.
31
33
37
41
3p.
32
34
38
42
4p.
33
35
39
43
5p.
34
36
40
44
Lányok
9.
10.
11.
12.
1p.
25
26
28
28
2p.
26
27
29
29
3p.
27
28
30
30
4p.
28
29
31
31
5p.
29
30
32
32
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk 9.
10.
11.
12.
1p.
50-59
55-64
60-69
70-79
2p.
60-69
65-74
70-79
80-89
3p.
70-79
75-84
80-89
90-99
93 / 224
4p.
80-89
85-94
90-99
100-109
5p.
90-99
95-104
100
110
9.
10.
11.
12.
1p.
50-59
55-64
60-69
70-79
2p.
60-69
65-74
70-79
80-89
3p.
70-79
75-84
80-89
90-99
4p.
80-89
85-94
90-99
100-109
5p.
90-99
95-104
100
110
Leányok
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk 9.
10.
11.
12.
1p.
15-19
17-21
21-25
25-29
2p.
20-24
22-26
26-30
30-34
3p.
25-29
24-31
31-35
35-39
4p.
30-34
32-36
36-40
40-44
5p.
35
37
41
45
94 / 224
3.9
Érettségi vizsgatárgyak
Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja
Felmenő rendszerben az ágazati szakközépiskolai nappali és felnőttoktatási képzésnél választható középszintű vizsgatárgyak: Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Testnevelés és sport, Informatika
Vizuális kultúra, Etika Emeltszintű vizsgatárgyak: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Idegen nyelv Szabadon választható: Fizika és Informatikai alapismeretek
Esti rendszerű osztályoknál: A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Kémia, Biológia, Földünk és környezetünk, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható): Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Idegen nyelv, Fizika, Biológia, Informatika
Szakiskolások középiskolájánál: A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Biológia, Kémia, Földrajz, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható): Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Idegen nyelv, Fizika, Biológia, Informatika Esti rendszerű osztályoknál: A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Kémia, Biológia, Földünk és környezetünk, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható): Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Idegen nyelv, Fizika, Biológia, Informatika
Szakiskolások középiskolájánál: A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Biológia, Kémia, Földrajz, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható): Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Idegen nyelv, Fizika, Biológia, Informatika
95 / 224
3.10 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 3.10.1 Ellenőrzés Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi
a
tanulók
elméleti
és
gyakorlati
felkészültségét, feladatmegoldásban
való jártasságát,
problémamegoldó képességét.
Az írásbeli számonkérés formái
Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar és idegen nyelvből, matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések. Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli) Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) Felnőttoktatásban írásbeli és szóbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák.
3.10.2 Értékelés Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.
96 / 224
Az érdemjegyek megállapítását
Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1-es osztályzatokhoz tartozó követelményeket. Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja, a követelmények, elvárások ismertetése mind a tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes tantárgyak éves követelményei, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük. 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi vizsgáknál:
0
-
33 %
1
34
-
50 %
2
51
-
75 %
3
76
-
89 %
4
90
-
100 % 5
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést! Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon a tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok alapján történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan vesszük figyelembe. Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak.
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél 5 /jeles/:
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,
97 / 224
4 /jó/:
összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/:
akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,
2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/:
elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.
Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése (kifutó) Az adott iskolatípus óratervében egyértelműen meghatároztuk az egyes képzési típusokban az adott modultárgyakat. Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének megállapítása. A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok hivatalos elnevezését és osztályzatait is (törzslap, bizonyítvány). Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.
3.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 3.11.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.
98 / 224
3.11.2 Az otthoni felkészülés szerepe
A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.
3.11.3 Az otthoni felkészülés formái
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
3.11.4 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése
Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, tanulásmódszertani foglalkozások. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
3.11.5 Az otthoni felkészülés ellenőrzése
A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz.
99 / 224
A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.
3.11.6 Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A tanárok dolgozataik idejét koordinálják a tanulók egyenletes terhelése végett. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.
Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
3.12 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.12.1 A tanulók jutalmazása:
Kiemelkedő tanulmányi eredményért;
Tanulmányi, kulturális, sport-
és
egyéb
versenyeken,
szereplésért, öntevékeny körben való részvételért
100 / 224
rendezvényeken
való eredményes
A közösségért végzett tevékenységért.
A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti:
A nevelőtestület bármely tagja; osztályfőnök, szaktanár, A nevelőtestület; A diákönkormányzat tagjai Az iskolaszék tagjai; A szülői munkaközösség tagjai; A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.
Az egyéni dicséretek, jutalmak formái Szaktanári (gyakorlati tanári) dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munkát végzett. A dicséretet az ellenőrző könyvbe, be kell jegyezni. Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe kell beírni, és az osztály előtt kihirdetni. Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság számára példaértékű. Katona József emlékérem: Végzős tanulók részére a szülői munkaközösség, ill. a támogató Alapítvány által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. Szempontrendszert a Szülői ÍSzervezet hagyja jóvá, ahogy a javasolt kitüntetendő tanulókat is. A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják.
Csoportos jutalmazási formák:
Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet a támogató alapítvány biztosítja. Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására
A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni 3.12.2 A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill. érdemjeggyel.
101 / 224
Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki -
-
kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi, a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, mindig időben érkezik az iskolába
Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -
élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi, megtartja az iskolai együttélés szabályait, udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos, néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra.
Változó (3) magatartású az a tanuló, aki -
meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését hátráltatja, állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni, közömbös a társaival szemben, figyelme ingadozó, munkája pontatlan sokszor késik
Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki -
hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan árt a közösségnek, viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös, a házirendet nem tartja be, udvariatlan, fegyelmezetlen, durva, rendszeresen késik.
A szorgalom minősítése: A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat.
A szorgalom értékelésének alapja: -
pedagógusok írásbeli jelzése osztályfőnök véleménye évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés)
Példás (5) -
Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző. Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes
102 / 224
Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó. Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.
Jó (4) -
Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes. Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható. Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.
Változó (3) -
Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem ellenőrzi magát. Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni. Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen. Ritkán érdeklődik.
Hanyag (2) -
Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes. Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív. Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi
3.13 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben, ill. a helyi tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illetve eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak, a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból (bármely 3 tárgy lehet, mely az adott évben a kötelező tantárgyai között szerepel) szerez „elégtelen” osztályzatot, javítóvizsgát tehet, ha mind a három tárgyból sikeres vizsgát tesz, akkor léphet a következő évfolyamra. Ha a tanuló a javítóvizsgán akár egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, magasabb évfolyamba nem léphet, az évfolyamot megismételheti.
A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:
Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
103 / 224
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. Egy tanítási évben 250 óránál, ill. a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, és ennek több mint fele igazolatlan. Hiányzásai miatt nincs meg a kellő számú osztályzata. Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat. Magántanuló volt. Nem teljesítette a negyedéves beszámolói, ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban. A felnőttoktatásban, ha egy-egy tantárgy éves óraszámánál 50%-nál több a hiányzása.
Az osztályozó és javító vizsgákhoz szükséges”minimum követelmények” nyilvánosak és minden érintett számára időben és térben elérhetők.
3.14 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási
intézmény
mindennapjaiban
rendszerszerűen
működő
egészségfejlesztő
tevékenységekben. 2. Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei
Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és általános ellenőrző vizsgálat Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint különböző megbeszélt témákban (felvilágosító előadás, mell- és hererák, bőrgyógyászati problémák serdülőkorban) Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat. „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg. A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk. Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon. A 16 éves tanulók státus lapjának vizsgálatait végzik.
3. Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:
Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése
104 / 224
Az egészséges táplálkozás A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség megőrzésében A dohányzás elleni küzdelem Alkohol- és drog prevenció Az idővel való gazdálkodás szerepe A tanulási környezet tudatos alakítása Az egészséges környezet jelentősége Az aktív testmozgás, egészséges testtartás Balesetvédelem
3.15 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat. Alapvető elvünk, hogy elítéljük a bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Hisszük, hogy mindenkinek joga van egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ennek alappillére kell, hogy legyen az oktatás.
Ennek érdekében feladatként valósítjuk meg:
A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény - szolgáltató szerepét a tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket
Célunk, hogy e fiataloknak az oktatását, nevelését és szakmához jut tatását minél eredményesebben valósítsuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy e fiatalok bárki mással, egyenlő eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Érettségihez, szakmához, műveltséghez és új kompetenciákhoz juttatásukkal szeretnénk növelni azon esélyüket, hogy hátrányos helyzetükből kitörve sikeres életpályát fussanak be, minőségi, minden emberhez méltó életet élhessenek. Tanulóink képzését szegregációmentesen, többi társukkal együtt, integráltan oldjuk meg. Nevelési Programunk előző, már részletesen kifejtett fejezetei is mind az esélyegyenlőség széleskörű biztosítását szolgálják, mint:
Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Komplex egészségfejlesztési, nevelési programunk A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
Az esélyegyenlőség sokoldalú biztosítása érdekében, a következő fontos tevékenységeket mindig előtérbe helyezzük:
105 / 224
Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, korrepetálással, valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A törvényi lehetőségeknek megfelelően elősegítjük, hogy arra jogosult tanulóink tankönyvtámogatást vehessenek igénybe. Azoknak a tanulóknak, akik az állami tankönyvtámogatás köréből kiesnek (pl. egyedülálló szülő által nevelt), de rászorulnak, tanulmányaik idejére ingyenes tankönyvet biztosítunk a könyvtár állományából. A gyermekek védelme érdekében szívügyünknek tekintjük a drog-prevenciót, bűnözés elleni küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és szakemberekkel, akik évente több, a témába vágó előadást tartanak tanulóinknak. Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe. A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői munkaközösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében zajlanak. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem férnének hozzá. Ennek részét képezik az iskola területén nyújtott különböző sport-lehetőségek, kulturális- és személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint az iskolához és a közösséghez való kötődés erősítését szolgáló rendezvények, ünnepekhez kapcsolódó programok. Iskolánkba olyan tanulók is járnak, akik más országból, ill. más kulturális közegből származnak. Az iskolai rendezvényeken lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy kultúrájukat, szokásaikat, művészetüket megismertessék társaikkal, ezzel segítve a kultúrák közötti megértést és egymás elfogadását. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során, sokkal nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat. Olyan pályázatokon, támogatási lehetőségeken való részvétel, amelyek biztosítják tanulóink részére az iskolai oktatás-nevelés és az iskolán kívüli programok egyenlő elérését. Igyekszünk olyan támogatási lehetőségeket keresni, amelyek révén a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókat még nagyobb mértékben tudjuk támogatni Javítjuk a külső és belső kommunikációt a problémák, konfliktusok minél gyorsabb, hatékonyabb rendezése érdekéért, ill. –amennyiben szükséges- szakemberek, gyermekvédelem, gyámügy, hatóságok bevonásával próbálunk intézkedni tanulóink védelmében. Felvesszük a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítségünkre lehetnek ebben. Továbbtanulási, átvételi és felvételi lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik az oktatási rendszerből valamilyen ok miatt lemorzsolódtak. Tanköteles koruk után is biztosítjuk az iskolai végzettséghez jutás lehetőségét. Jelenleg is zajló, ingyenes felnőttoktatási középiskolai képzésünkkel pedig felnőttek számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőségeink részt veszünk ezeken.
106 / 224
3.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 3.16.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek A fogyasztóvédelmi program részét képező problémák a képzés részét képezik csaknem minden szakon. A szakképzések egy részében e témakör a záróvizsga része is. Iskolánk tanulói közgazdasági értelemben fogyasztók. Mint fogyasztók, a gazdasági fejlődés szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be. A fogyasztói szerepkör jelentőségét az iskola minden tanulója megtanulja az erre vonatkozó tantárgyakban, tantárgyban. Hallgatóinkat meg kell ismertetni a fogyasztói társadalom előnyeivel és hátrányaival. A szakközépiskola és szakgimnázium tantárgyi struktúrájában a gazdasági ismeret és a gazdaság jog tantárgy is ad erre is keretet. A tanulóinkat, mint fogyasztókat meg kell ismertetni azzal is, hogy milyen védelemben részesülhetnek, illetve meg kell tanítani őket olyan gondolkodásmódra is, hogy önmagukat hogyan védhetik meg a fogyasztókért folyó öldöklő versenyben. A szakképzésben erre elsősorban a tantárgyi keretek hasznosíthatók. A tantárgyak egy része tárgyi ismereteket közöl a hallgatókkal, más része gondolkodásmódot közvetít. A fogyasztóvédelem szempontjából legfontosabb tantárgyak:
Jogi ismeretek
A fogyasztóvédelem fogalma, a fogyasztók tájékoztatása, a gyártó kötelességei, stb.
Marketing
A jogi ismeretben jelzett témakörök e tárgyban is feldolgozásra kerülnek más megközelítésben. A reklámismeretben kiemelt szerepet kapnak a "reklámetikai" kérdések, közöttük a fogyasztóvédelem.
Gazdagági ismeret
Gazdasági jog
Azokon a szakokon, ahol nincs jogi ismeretek és marketing tantárgy, a fogyasztóvédelem kérdéseit a közgazdaságtan vagy a gazdasági ismeretek tantárgyban kell elsajátíttatni, a középiskola 9-12.évfolyamán az osztályfőnöki és a társadalomismeret órák adnak erre jó lehetőséget.
3.16.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek Bűnmegelőzési ismeretek: A bűnmegelőzési ismeretek elsajátítása sok szálon szorosan összefügg a fiatalok testi- lelki egészségével, egyensúlyával, a megfelelő életvezetési normák és minták ismeretével, elfogadásával, a konfliktustűréssel és az erőszakmentes konfliktuskezeléssel, de még az internet és a média kritika nélküli használatával is. Ezekre indirekt módon meg kell kísérelnünk felhívni a tanulóink figyelmét, ki kell alakítanunk a veszélyek érzékelésére és lehetőség szerint elkerülésére való képességeiket.
107 / 224
A veszélyek és lehetőségek megismertetésével, „még veszélytelen” de élményszerű programokon keresztül a sokszor túl naiv elképzelések, vagy a divatos féligazságok mögé mutatva segítenünk kell őket abban, hogy minél kevésbé válhassanak áldozatokká, vagy tudatlanul és akaratlanul bűnelkövetővé. Az is fontos, hogy megismerjék azokat a szerveket, szervezeteket, hatóságokat, akik a bűnmegelőzésben, vagy a bűnüldözésben részt vesznek. Tudatosodjon bennük, hogy minden helytelen döntésnek meg van a maga következménye. A téma nagyon összetett és sok kapcsolódása van a társadalmi-, a gazdasági-, a szociális, - a kulturális-, a családi- helyzethez, az etikai és erkölcsi fejlettséghez, az önértékeléshez és a társas kapcsolatokhoz. Így a feldolgozásban a többi egészségnevelési területhez kapcsolódva mindig csak 1-1 kiemelt téma feldolgozását javasoljuk a közösségeknek. A feldolgozás során segítséget nyújthatnak a Rendőrség ifjúságvédelmi vagy bűnmegelőzési osztályán dolgozó nagy szaktudású előadók, az ifjúságvédelemben, a drog prevencióban, a családvédelemben, a különböző szeretet szolgálatokban, jótékony alapítványokban dolgozó szakemberek, önkéntesek és kortárs segítők. Egy – két kiemelt témajavaslat:
Gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése A városok (települések) biztonságának fokozása A családon belüli erőszak megelőzése Az áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése A bűnismétlés megelőzése Életkori határok Elkövető- és áldozatfogalmak A gyermek- és fiatalkori bűnözés nemzetközi tendenciái Új jelenségek a kiskorúak bűnözése körében: iskolai zaklatás (mobbing/bullying); iskolai erőszak; „happy slapping”, „snuff videó”– és ami mögöttük van Látens bűnözés és prekriminális cselekmények A kiskorú áldozatok a nagyvilágban – gyermekek gyermeki jogok nélkül A gyermekkel, fiatalkorúakkal szemben elkövetett tipikus (bűn) cselekmények Az elkövetővé és az áldozattá válás összefüggései, a kiskorúak bűnözésének okai Szegregáció, gyermekszegénység és esélyegyenlőség Abszolút szegénység - Relatív szegénység A magyar gyermekszegénység Szegregáció és társadalmi kirekesztődés Egyenlőtlen esélyek a devianciára A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata Társadalom – család – egyén: a társadalmi norma és az együttélés szabályai Peremen billegő fiatalok A gyermek szükségletei – veszélyeztető helyzetek Veszélyeztetés – veszélyeztetettség A gyermekbántalmazás és a családon belüli erőszak viszonya
108 / 224
Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: személyiség jellemzőinktől; a konfliktus tartalmától; a konfliktusban érintettektől; és egyéb körülményektől. FELADATUNK: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; Készség a másik meghallgatására, megértésére; Nyitottság, empátia; Mások megbecsülése; Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másiknak ártanánk); Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; Készség az együttműködésre. Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket; Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát; Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.
3.16.3 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei:
Megnevezés
Feladatai
Tanóra
Heterogén
osztályközösségnek
lehetőségével módszerek technikák,
élve,
változatos,
használatával-
szervezve, korszerű
különös
projektmódszer,
csoportbontás oktatásszervezési
tekintettel tanórai
a
kooperatív
differenciálás,
tevékenységközpontú oktatás használatára Tantárgytömbösítés
A szakrendszerű oktatásban, a gépészet és közlekedés alapozó szakmacsoportok gyakorlati tantárgyi modulok szervezésében.
Moduláris oktatás
Szakmai alapozó tantárgyak felépítéséből következően.
109 / 224
IKT-val támogatott tanóra
A tantárgyak többségénél a tárgyi adottságok figyelembevételével.
3.17 Középszintű érettségi vizsga témakörei A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi vizsgára jelentkezés és megkezdésének feltétele a meghatározott mértékű közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ez alól kivétel a felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók esete.
3.17.1 A 9-12. (13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik.
Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés, a tantárgyankénti szint megjelölésével, a 12. (13.) évfolyamon történik.
Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg.
A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató
szaktanár
állítja
össze.
A
tételek
összeállításánál
törekedni
kell
a
változatos,
a
problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:
Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Matematika Idegen nyelv Fizika Informatika Testnevelés Biológia Földrajz Kémia
110 / 224
Ügyviteli alapismeretek Gépészeti alapismeretek Közlekedési alapismeretek Informatikai alapismeretek Művészettörténet
3.17.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Csokonai és a felvilágosodás Vörösmarty gondolati költeményei Petőfi tájlírája Arany János balladái Katona: Bánk bán Mikszáth új típusú emberábrázolása Ady Endre szerelmi költészete Babits Mihály ars poeticája Kosztolányi Dezső életműve József Attila tájlírája Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről Örkény István: új műfaj és ábrázolás Márai Sándor alkotásai Balassi Bálint költészete Madách Az ember tragédiája- az eszmék szerepe Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész Antigonéja Kortársaink – Kertész Imre Sorstalanság/ Szabó Magda Abigél vagy egy mai novella Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások Móricz és a naturalizmus Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából egy szabadon választott színházi élmény vagy olvasott mű elemzése Kölcsey hazafias költészete Nyelvi témakörök
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Nyelvi jelek A kommunikáció tényezői A kommunikáció nem nyelvi formái A nyelvrokonság A nyelvemlékek A nyelvújítás A nyelv területi és társadalmi tagozódása A tömegkommunikáció műfajai A morfémák Helyesírásunk alapelvei Szófajok Az egyszerű mondat A szóalkotás módjai A szöveg egysége és felépítése A hivatalos stílus A retorika alapjai, az érvelés A retorika alapjai Egynyelvű szótárak
111 / 224
19. 20. 21. 22.
A képszerűség eszközei A szöveg grammatikai kapcsolóelemei A publicisztikai stílus A nyelv és gondolkodás
3.17.3
Történelem – középszintű érettségi témakörök
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
Magyarország Károly Róbert és Nagy Lajos korában A nagy földrajzi felfedezések
II. Népesség, település, életmód
Az első ipari forradalom A dualizmus korának társadalma Mindennapi élet a Kádár-korszakban
III. Egyén, közösség, társadalom
A középkori Magyar Királyság megteremtése A reformkor A kiegyezés A sztálini diktatúra
IV. Modern demokráciák működése
Az athéni demokrácia Az amerikai függetlenségi háború A kommunista diktatúra Magyarországon
V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
112 / 224
A XV. századi Magyarország nemzetközi konfliktusai Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Az I. világháború A Rákóczi-szabadságharc
VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
A II. világháború és a fasiszta ideológia A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon Erdély aranykora A reformáció 3.17.4 Emberismeret és etika Célok és feladatok Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Fejlesztési követelmények Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Belépő tevékenységformák. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint.
113 / 224
Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok.
Témakörök
Tartalmak
Az erkölcsi lény
A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága.
Az erkölcsi cselekedet
A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák.
Az etika megalapozása
A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján.
Az erények és a jellem
A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma.
114 / 224
Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. Személy és erkölcs
Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek.
Társadalom és erkölcs
Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság.
Vallás és erkölcs
A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye.
Korunk erkölcsi kihívásai
A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
115 / 224
3.17.5 Matematika - középszint érettségi témakörök
Javasolt szóbeli témakörök: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek
116 / 224
Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, sorozatok 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok
117 / 224
4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei
3.17.6 Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal: 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása
118 / 224
Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
119 / 224
Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
3.17.7 Fizika - középszintű érettségi témakörök
Newton törvényei Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont Mozgásfajták Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező
120 / 224
Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye
Időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek – A Laeser fény - A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei – Speciális relativitáselmélet alapelemei – Relativisztikus tömegnövelés Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
121 / 224
3.17.8 Informatika - középszintű érettségi témakörök
1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika - Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/ kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás
122 / 224
A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások ETO, ISBN, ISSN számok ismerete Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök Katalógusok - Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
A gyakorlati vizsga témakörei: Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika
3.17.9 Testnevelés - középszintű érettségi témakörök
Az elméleti ismeretek témakörei:
A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek
123 / 224
Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok
A gyakorlati ismeretek témakörei:
Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) Atlétika (futás, ugrás, dobás) Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo) Úszás (két választott úszásnemben)
3.17.10 Biológia - középszintű érettségi témakörök
1. Bevezetés a biológiába 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai 2. Egyed alatti szerveződési szint 1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2. Az anyagcsere folyamatai 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 1. Nem sejtes rendszerek 2. Önálló sejtek 3. Többsejtűség 4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet
124 / 224
1. Homeosztázis 2. Kültakaró 3. A mozgás 4. A táplálkozás 5. A légzés 6. Az anyagszállítás 7. A kiválasztás 8. A szabályozás 9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1. Populáció 2. Életközösségek (élőhelytípusok) 3. Bioszféra 4. Ökoszisztéma 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1. Molekuláris genetika 2. Mendeli genetika 3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 4. A bioszféra evolúciója
3.17.11 Földrajz - középszintű érettségi témakörök
1. Térképi ismeretek 1. A térképi ábrázolás 2. Térképi gyakorlatok 3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 1. A Naprendszer kialakulása 2. A Nap és kísérői
125 / 224
3. A Föld és mozgásai 4. Az űrkutatás és az emberiség 3. A geoszférák földrajza 1. A kőzetburok 2. A levegőburok 3. A vízburok 4. A talaj 5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 2. A vízszintes földrajzi övezetesség 3. A forró övezet 4. A mérsékelt övezet 5. A hideg övezet 6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség - és településföldrajz 1. A népesség földrajzi jellemzői 2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 1. A világgazdasági pólusok 2. A világgazdaság peremterületei 3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai 2. Magyarország természeti adottságai
126 / 224
3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom földrajzi képe 6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 1. Európa általános természetföldrajzi képe 2. Európa általános társadalom földrajzi képe 3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 4. Észak-Európa 5. Nyugat-Európa 6. Dél-Európa 7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe 8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 2. Ázsia 3. Ausztrália és Óceánia 4. Afrika általános földrajzi képe 5. Amerika 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
3.17.12 Kémia - középszintű érettségi témakörök
1. Általános kémia 1. Atomszerkezet
127 / 224
2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek 3. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás 4. Számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban 5. Termokémia 6. Kémiai egyensúly 7. Kémhatás
128 / 224
8. Elektrokémia
3.17.13 Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök
I. Gazdálkodási ismeretek szükséglet, javak, hasznosság termelési tényezők a piac működésével kapcsolatos fogalmak, összefüggések a kereslet-kínálat fogalma, hatásuk a vállalkozási formák jellemzői, összehasonlításuk a pénz fogalma, kialakulása, a modern pénzrendszer a pénzforgalom irányai az Európai Unió története, felépítése, működése hazánk helyzete, részvétele az Unióban A gazdaság alapelemei, a szükséglet, a hasznosság és a szűkösség fogalma A gazdasági javak csoportosítása A termelési tényezők A gazdasági körforgás A gazdasági szereplők A piac fogalma, elemei és működése A kereslet, a kínálat fogalma és törvénye A keresleti és kínálati függvény ábrázolása, jellemzői A Marshall-kereszt ábrázolása, jellemzői A vállalkozás fogalma A vállalkozás céljai A sikeres vállalkozás kritériumai A vállalkozások szervezeti formái, összehasonlítása, alapításuk és megszüntetésük legfontosabb szabályai A pénztörténet fontosabb állomásai A modern pénz fogalma és funkciói A pénzforgalom fajtái, bizonylatai A magyar bankrendszer A kétszintű bankrendszer sajátosságai, az MNB szerepe Az üzleti bankok fontosabb feladatai Az európai integráció története
129 / 224
Az Európai Unió legfontosabb szervezetei, feladatai Magyarország és az EU kapcsolatának főbb állomásai Magyarország EU-tagsága előnyei és hátrányai Az európai uniós pályázati lehetőségek
2. Jogi ismeretek jogalkotás, jogforrások, jogágak a magyar jogrendszer a polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták A jog fogalma A jogszabályi hierarchia fogalma A jogszabályok érvényessége, hatálya Az Alkotmányban biztosított alapvető állampolgári jogok és kötelességek A polgári jog fogalma, alapvető jellemzői A jogképesség, cselekvőképesség fogalma A szerződésfajták A beadvány tartalmi, formai elemei
3. Munkavállalás munkajogi ismeretek a munkaviszony keletkezése, megszűnése a munkavégzés szabályai a munkavállaló jogai és kötelességei az önéletrajz tartalmi és formai követelményei Álláskeresési technikák, az önéletrajz, a motivációs levél tartalmi elemei Az állásinterjúra való felkészülés folyamata A munkaviszony keletkezésének szabályai, a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmi elemei A munkavállalók és munkaadók jogai és kötelezettségei A munkaidővel, a pihenőidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályok A munkaviszony megszűnése esetei, a kapcsolódó dokumentumok, azok funkciói A kollektív szerződés megkötésének legfontosabb szabályai
4. Munkahelyi környezet a korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei A korszerű iroda jellemzői, ergonómiai követelményei
130 / 224
Az irodák típusai Az egyes irodafajták jellemzői A korszerű titkári iroda technikai (ügyvitelei és kommunikációs) eszközei Az irodai környezet legfontosabb emberi tényezői A titkárság helye, szerepe, funkciója a szervezet hierarchiájában A titkári/ügyviteli munkakör legfontosabb elvárásai A megjelenés alapvető követelményei az üzleti/hivatali életben A köszönés alapvető illemszabályai az üzleti/hivatali életben A bemutatás, bemutatkozás és megszólítás udvariassági szabályai az üzleti/hivatali életben A titkár (ügyviteli munkatárs) továbbképzésének fontossága, lehetőségei
5. Programszervezés, kapcsolattartás vendégfogadás főbb szabályai protokollismeretek programszervezési ismeretek A vendégfogadás főbb szabályai belső munkatársak, külső üzleti partnerek, illetve külföldi ügyfelek esetén Az üzleti életben szervezett rendezvények fajtái, funkciói A rendezvények előkészítésének és lebonyolításának teendői A rendezvények technikai eszközei, fontosabb dokumentumai A hivatalos telefonálás – hívás-fogadás – szabályai (vezetékes- és mobiltelefon, valamint üzenetrögzítő használata esetén) A titkár ügyfélfogadással, illetve tájékoztatással kapcsolatos teendői bejelentett és váratlan ügyfél esetén A konfliktuskezelés szabályai, eljárási technikák A titkári munkakörre vonatkozó kapcsolattartás szabályai (pl. vezető-titkár, munkatársak-titkár, ügyfél-titkár stb. kapcsolatban) A titkár hostessi, vendéglátói feladatai Az üzleti élet ajándékozási szokásai Az időgazdálkodás alapelvei A munkaidő megtervezésének folyamata A titkári munkakör alapvető munkahelyi elvárásainak bemutatása (lásd Titkárok Etikai Kódexe) A névjegy típusai, használatának alapvető szabályai
6. Hivatalos levelezés
131 / 224
hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek Az egyszerű iratok szerepe, formai, tartalmi és nyelvi jellemzőik Az üzleti levelek típusai, azok formai, tartalmi és nyelvi jellemzői Az írásbeli kapcsolattartás hagyományosa (papíralapú) formái, udvariassági szabályai Az elektronikus kapcsolattartás formái, udvariassági szabályai, előnyei és hátrányai A munkahelyi szervezetek kapcsolattartásának lehetséges formái A cégek belső kapcsolattartásának információs iratai (emlékeztető, feljegyzés, körlevél, jelentés, beszámoló, meghívó stb.) Az ügyiratkezelés fogalma, főbb követelményei Az ügyiratkezelés szakaszai, lehetséges szervezeti rendszerei Ügyintézési teendők az ügyiratkezelés egyes szakaszaiban Az ügyiratkezelés legfőbb dokumentumai Az irattározáshoz kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok A selejtezéshez kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok Az elektronikus iratkezelés bemutatása, a kéz és az elektronikus iratkezelés összehasonlítása
3.17.14 Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
1. Műszaki ábrázolás 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1 Síkmértani alapfogalmak 1.1.2 Térmértani alapfogalmak 1.1.3 Vetületi ábrázolás 1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5 Síkmetszés 1.1.6 Áthatások 1.1.7 Metszeti ábrázolás 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása
132 / 224
1.2.1 Felvételi vázlatkészítés 1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3 Mérethálózat 1.2.4 Mérettűrések 1.2.5 Alak-és helyzettűrések 1.2.6 Felületminőség 1.2.7 Jelképes ábrázolások 1.2.8. Munkadarabrajz készítése
2. Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1 Statikai alapfogalmak 2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 2.1.3 Tartók statikája 2.2 Szilárdságtan 2.2.1 Igénybevételek 2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre 2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre 3. Gépelemek 3.1. Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Hajtások 3.7 Hajtóművek 4. Műszaki mérések 4.1 Egyszerű méret és felületellenőrzés 4.2 Anyagvizsgálati mérések 5. Anyagismeret 5.1 Fémtani alapfogalmak
133 / 224
5.2 Fémes szerkezeti anyagok 5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok
6. Megmunkálások 6.1 Forgács nélküli megmunkálások 6.2 Hőkezelések 6.3 Hegesztés 6.4 Forrasztás 6.5 Műanyagok megmunkálása 7. Munka-, tűz-, és környezetvédelem 7.1 Munka- és tűzvédelem 7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak
3.17.15 Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
A) tétel: Szóbeli számonkérés
Hardver eszközök jellemzése Szoftver eszközök jellemzése Hálózati fogalmak Hálózati módszerek, eljárások Hálózati kommunikáció Rendszeradminisztrációs feladatok Algoritmus-leíró eszközök ismerete Programnyelvi tájékozottság Programozási tételek ismerete Adatbázis ismeretek
B) tétel: Számítógépen történő számonkérés
134 / 224
Általános szoftverek haladó alkalmazása Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete Képek grafikai jellemzőinek módosítása Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés) Információ keresése az Interneten Weblap készítési ismeretek Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése
Minden tétel két résztételből ("A" és "B") tevődik össze: Az "A" résztétel az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A "B" résztétel egy számítógéphez kapcsolódó feladat általános bemutatását és a probléma-megoldás módjának ismertetését igényli.
Az írásbeli vizsga részei:
Teszt jellegű központi írásbeli kérdéssor megoldása Központi feladatsor számítógépes megoldása
A 20-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban az informatikai alapozó ismeretekhez kapcsolódó (nem programozási) fogalmak, törvényszerűségek, és összefüggések szerepelnek. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A kérdéstípusok az előírt ismeretés képességjellegű követelményeknek felelnek meg.
A számítógép mellett megoldandó feladatsor a programozási és az adatbázis kezelési terület alkalmazás jellegű követelményeire épít. A feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.
3.17.16 Művészettörténet Érettségi követelmények Készségek, képességek, témakörök szerint: Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei
135 / 224
Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek:
Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világművészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz művészet Barokk művészet Klasszicizmus és romantika művészete Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete, szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX.század elején. A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
3.17.17 Tantárgyi kulcskompetenciák
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció
136 / 224
A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai
szakkifejezéseket
szabatosan
használni,
biztonsággal
alkalmazza
a
megfelelő
segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.
Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott
technikák
és
technológiák
előnyeit,
korlátait
és
kockázatait.
Képes
meghatározott
szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit.
Digitális kompetencia
137 / 224
A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.
Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.
138 / 224
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKTeszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egyegy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
139 / 224
Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
A családi életre nevelés
140 / 224
A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
141 / 224
A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
142 / 224
A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző
formáit.
Tud
különböző
természeti
és
társadalmi
jelenségeket
megkülönböztetni,
összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként:
3.17.18 Osztályfőnöki óra keretében A szakközépiskolában és gimnáziumban folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a kompetenciákat. A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos, kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diák-diák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben tartását. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon, ezeken az órákon fejlesztjük szociális és állampolgári kompetenciákat.
143 / 224
Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel. A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség látnivalóira, ismerkednek
az
adott
táj
történelmével,
élővilágával,
népművészetével.
Így
fejlődik
kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata. A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat, illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében.
A különböző évfolyamokon folyamatosan
szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9. évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését. Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés és a környezeti nevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód és a környezettudatosság elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezt a holisztikus egészségnevelési szemlélet szolgálja a legjobban.
Ezeken az órákon gyakorlatilag valamennyi
kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával. A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első, közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel kialakításához. Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat.
144 / 224
3.17.19 Magyar irodalom
A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű.
Kulcskompetenciák
Kiemelt fejlesztési feladatok
Anyanyelvi kommunikáció
Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére, helyes és kreatív használatára Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek segítségével Énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat fejlődésében Európai
azonosságtudat,
művelődéstörténeti
és
egyetemes
kultúra
stíluskorszakok
–
nyelvi
sajátosságainak megfigyelése, értelmezése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az irodalmi
szövegek
vitára
alkalmas
helyzeteinek
segítségével Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése Könyvtári információkeresés, idézés, jegyzetkészítés, helyesírási szótár használata Digitális kompetencia
Tájékozódás
a
világhálón,
adatgyűjtés,
prezentáció
készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére Web2.0 alkalmazások használata Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete, használata IKT, IST, SDT pcs. használata Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása
145 / 224
(pl. aktív tábla) Hatékony, önálló tanulás
Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az irodalmi
művek
megismerése
és
elemzése
során
(csoportmunka, fórum, vita) Az
információ
megosztásának
képessége
a
szövegértelmezésben, műelemzésben Reflektív tanulási szokások kialakítása Memoritertanulási stratégiák fejlesztése Szociális kompetencia
Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az irodalmi alkotásokban Együttműködés
és
vitakultúra
fejlesztését
szolgáló
feladatok alkalmazása Egyén
és
közösség
viszonyának
felismerése,
értelmezése az irodalmi művek segítségével Kezdeményezőképesség
és
vállalkozói Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés modellezése
kompetencia
A
tervezés,
szervezés
folyamatának
életszerű
és
megvalósítás
hármas
helyzetekben
történő
alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok értékelése) az
irodalmi
művek
elemzésére
kialakított
munkaformákban Esztétikai-
művészeti
kifejezőképesség
tudatosság
és Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése A
médiális
folyamatok
esztétikai
sajátosságainak
felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen) Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi szövegekben Modern és kortárs művészeti, esztétikai kifejezőeszközök felismerése,
értelmezése
(stílusgyakorlatok
az
irodalomórán) Az
irodalom
határterületeivel
való
együttműködést
biztosító alkotások elemzése (irodalom-film, irodalomszínház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene) Idegen nyelvi kommunikáció
Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek vagy műrészletek
146 / 224
segítségével Matematikai kompetencia
A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-műfaj kérdések
és
a
poétikai
eszközök
felismerésében,
értelmezésében A
logikus
érvelés
folyamatának
megismerése
és
alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban Rendszerező
táblázatok,
alkalmazása
a
szövegalkotásban
modellek,
struktúrák
szövegértelmezésben (pl.
és
szereplők-szereplőcsoportok
viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok) Természettudományos kompetencia
A
kronologikus
stíluskorszakok értelmezése,
irodalmi
és
tudományos csatolása
a
művelődéstörténeti
ill.
hátterének
elemzése,
művészeti,
esztétikai
kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás –Descartes Racionalizmus stb.) Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-ellenutópia)
Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4 évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai szerint alakulnak. A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul. Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web 2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott. Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor.
147 / 224
A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés jellemez. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni. Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is megismerjék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített kisérettségi, ill. a kétszintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés. A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok bevezetőiben, ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl. Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal, tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel.
Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére.
148 / 224
Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására és rendszerezésére. A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség kulturális igénye. Köztudott, hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak. Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be. Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel, erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is alkalmazhatnak. Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni, és tolerálni az őket körülvevő diákok másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját nehézségeiket is vállalniuk kell. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra nyújtott felmentésekkel éljenek. Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja, igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres támogatására. A diszlexia olyan tünet együttes, amely lehet veleszületett betegség, de kialakulhat konfliktussal terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent, melynek során a tanuló igen nehezen, és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését. Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond. Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás, mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést.
149 / 224
Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja. Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen.
3.17.20 Magyar nyelvtan
Kulcskompetenciák
Kiemelt fejlesztési feladatok
Anyanyelvi kommunikáció
Igény
az
anyanyelv
megismerésére,
használatára,
fejlesztésére Szövegértés- szövegalkotás Helyes és kreatív nyelvhasználat Énkép, önismeret Hon- és népismeret Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek, idegen nyelv tantárgyakkal Digitális kompetencia
Tájékozódás a világhálón A digitális feladatok elvégzésében való jártasság SDT megismertetése, használatában való jártasság Új feladatok létrehozásának készsége Kreativitás Együttműködés az informatika tantárggyal
Hatékony, önálló tanulás
Kitartó tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás A szükségletek és lehetőségek felismerése A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása,
beépítése
alkalmazása Motiváció, magabiztosság Szociális kompetencia
Közösségi beilleszkedés
150 / 224
és
útmutatások
keresése,
Harmonikus életvitel Hatékony együttműködés másokkal Együttműködés az etika tantárggyal Kezdeményezőképesség
és
vállalkozói A tágabb környezet megismerése
kompetencia
Képesség a lehetőségek megragadására Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás Kockázatvállalás Tervek készítése és végrehajtása
Esztétikai-
művészeti
tudatosság
kifejezőképesség
és Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni A
tradicionális
művészetek
nyelvének
ismerete,
használata A média nyelvének ismerete, használata Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete, használata Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal Idegen nyelvi kommunikáció
Más kultúrák megértése Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése Igény más nyelvek megismerésére
Matematikai kompetencia
Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés
Természettudományos kompetencia
Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség
151 / 224
A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása visszahat a nyelvhasználat változására. Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is. Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése. A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók. A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati
152 / 224
ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.
3.17.21 Történelem
Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása; Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A forráskritika alkalmazása; A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a globalizáció világában; Az integráció fontossága, folyamata; A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül; A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése; A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban; A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;
3.17.22 Emberismeret és etika
Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket.
Kulcskompetenciák
Kiemelt fejlesztési feladatok
A hatékony és az önálló Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen tanulás kompetenciái
megfigyeléséből,
hallott
és
olvasott
elbeszélő
szövegekből,
tömegkommunikációs Ismeretszerzés
filmekből,
a
eszközökből.
különböző
grafikonokból,
írásos
forrásokból,
statisztikai
táblázatokból, diagramokból.
153 / 224
Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. Digitális kompetencia
A
gyűjtött
A
történelmi
információk múlt
önálló
rekonstruálása
rendszerezése különböző
és
jellegű
értelmezése.
források
alapján.
Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás
önálló
jegyzetelése.
A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete
és
használata.
A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyanyelvi kommunikáció Kérdések kompetenciái
önálló
megfogalmazása
a
tárgyalt
témával
kapcsolatban.
Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek
problémaközpontú
elrendezése.
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés,
szöveg
Többféleképpen
átfogalmazása
értelmezhető
szövegek
adott
szempont
jelentésrétegeinek
szerint. feltárása.
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira
stb.
vonatkozóan.
Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi
és
más
elbeszélésekkel Szépirodalmi
fiktív
elbeszélések
összehasonlítása
narráció
módja
a
szövegek,
filmek
stb.
vizsgálata
a
történelmi alapján.
történelmi
hitelesség
szempontjából. Történelmi
szereplők,
társadalmi
csoportok,
intézmények
viselkedésének
elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló
vélemény
megfogalmazása
társadalmi,
történelmi
eseményekről,
jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek
gyűjtése
az
ellenvélemények
cáfolására.
Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmitörténelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális
szempontok
alapján.
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Az
érvek
154 / 224
kritikai
értékelése.
A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek,
szándékok
és
következmények
szerint.
Vizuális
rendezők
(táblázatok, ábrák) használata. Anyanyelvi kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető
megfogalmazása.
érvelésének
Mások
véleményének
összefoglalása
türelmes
és
meghallgatása, figyelembevétele.
A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. .
Események,
történetek
elbeszélése
emlékezetből
élőszóban.
A különböző információforrások - köztük primer történelmi források - elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli
kifejtése.
Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek,
rádió-
és
a
tévéműsorok
alapján.
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Szociáis és állampolgári A
tanultak
elhelyezése
az
időben
a
kiemelt
időpontokhoz
képest.
kompetencia
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
.
A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő
időbeli
ritmusának
és
kölcsönhatásainak
elemzése.
Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Szociáis és állampolgári Legyen kompetencia
alkalmuk
a
tanulóknak
arra,
hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; - további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; - - ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről
és
kultúrájáról;
- ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek köztük
a
romák
-
történetéről;
- ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; -
megismerkedjenek
a
20.
értékkonfliktusaival;
155 / 224
század
nagy
hatalmi,
társadalmi
és
- megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; - ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai
válság
és
az
információs
forradalom
társadalmi-történelmi
összefüggéseit; - felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai
Unió
politikai
rendszere,
az
érdekképviseletek,
- Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. - szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a
közélet
különböző
területein;
- ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére,
illetve
ismerjék
-
az
az
azokkal
alapvető
kapcsolatos
fogyasztói
problémákra.
magatartásmintákat.
- egy konkrét pédán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. Kezdeményezőképesség és
a
kompetencia
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre,
vállalkozói mint
a
-
abszolút
Vannak-e Miért
-
Milyen
-
Hányféle
következők.
kerülhet
erkölcsi
ellentmondásba
útjai közösségi
értékek?
erkölcs
és
jog?
vannak
az
önmegvalósításnak?
identitása
lehet
egy
embernek?
- Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? -
kényszerpályán
Haladhat-e
egy
ország
történelme?
- Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és
akadályai
vannak
a
kultúrák
közötti
kommunikációnak?
- - Mi az erőszak szerepe a történelemben? - Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? -
Hogyan
-
Az érdekek
változott vagy
az
az értékek
156 / 224
állam hatása
szerepe
a
történelemben?
erősebb-e
a különböző korok
társadalmaiban?
3.17.23 Matematika A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások
feltárásához,
a
természettudományos
gondolkodás
fejlődéséhez.
A
matematikai
kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi technikák elsajátíttatása sem. A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben. A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek: Aritmetika és algebra Geometria Logika Kombinatorika Valószínűség-számítás, statisztika Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket. Aritmetika és algebra A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák:
A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a zsebszámológép biztos használata. Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál. A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó kiszámításában.
157 / 224
Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek: pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában. A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál, pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva. Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából. Geometria A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák:
A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen fontosak a gyakorlatban. A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását. Logika, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele.
A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben. A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…, akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos. A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a gráfok). A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Kombinatorika A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle megoldási mód keresése. Valószínűség-számítás, statisztika Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában. Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás kialakítására kell törekednünk.
158 / 224
3.17.24 Angol, német, orosz nyelv
Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a nyelvtudásnak az elérése.
Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük:
szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban kommunikációs szándékok megértése és kifejezése az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása
A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon.
1. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás (írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között.
Konkrét tanulási helyzetek:
A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése (pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei) Szótározási feladat Fordítás
2. Matematikai kompetencia Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejleszthető.
159 / 224
Konkrét tanulási helyzetek:
Vita Szóbeli érvelés Érvelő fogalmazás Meggyőzés Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése
3. Természettudományos kompetencia Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.)
Konkrét témakörök:
A tudomány és a technika világa Környezet- és természetvédelem, A motorizáció hatása környezetünkre Egészséges életmód A környezetünkben élő növények és állatok
4. Digitális kompetencia A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán. Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az Internet.
Konkrét tanulási helyzetek:
Projektmunka készítése Prezentáció készítése Információgyűjtés Digitális oktatási keretrendszerek használata
5. A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék önálló tanulás kompetenciáját.
Konkrét tanulási helyzetek:
160 / 224
Pármunka, csoportmunka Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb. Szótárhasználat Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában
6. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen.
Konkrét tanulási helyzetek:
Pármunka, csoportmunka Vita Érvelés Megegyezés Meggyőzés
7. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek, amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik.
Konkrét tanulási helyzetek:
Projektmunka készítése (tabló, újság stb.) Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése Színház Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal
3.17.25 Fizika A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy. A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása, feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére. A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük. Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek, napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok) felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete nyílt
161 / 224
meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek környezetre gyakorolt hatásaira. A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók. Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék. A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél. A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények) során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap. Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet, környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti válságokat okoznak. A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók speciális, differenciált oktatását, nevelését!
3.17.26 Informatika
Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta: 1) Technikai IKT kompetencia – hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és üzemeltetési ismeretek) – alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés stb.) – a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás). 2) Kommunikációs IKT kompetencia – az információk közötti eligazodás képessége – az információ-szűrés készsége, – a régi és új ismeretek integrálásának képessége, – az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának képessége. 3) Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat – az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete) – a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem) – médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat) – a tartalmak kritikus értelmezésének képessége, – médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás). NAT A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős. A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is. Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban.
162 / 224
Anyanyelvi kompetencia A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó, plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására. Matematikai kompetencia A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek, matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg. A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására, mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el. Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus gondolkodás iránt.
Programozási kompetencia A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján.
Természettudományos kompetencia A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában. Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra (ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei, visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei). A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.)
163 / 224
A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása, megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén belül található. Digitális kompetencia Az
információ
és
kommunikáció,
a
táblázatkezelés,
az
adatbázis-kezelés
szövegszerkesztés,
prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, online párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével. Hatékony önálló tanulás Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat. Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. A könvvtári információs rendszer szolgáltatásai Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának (internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak elemzése. A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentumkészítésre jut idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.). Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények értelmezésének és használatának.
3.17.27 Testnevelés és sport
Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia
164 / 224
A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket, ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs képességek
(ügyesség,
egyensúlyérzék,
mozgástanulás
képessége)
csoportjait,
a
fejlesztésük
hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros” fogalmat. A mentális, akarati tényezők orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play” maximális szem előtt tartásával. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak.
3.17.28 Biológia
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos filmrészletek értelmezése mindmind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő plakátok, a házidolgozatok, illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa (irányított esszé, szövegkiegészítés, relációanalízis, stb.) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését szolgálják. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére. Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és
emberélettani
vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.) feldolgozása során.
165 / 224
Természettudományos kompetencia A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete, alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek, fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség.
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival, kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink sokaságával. Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül. Környezettudatosságra nevelés Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére. Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-, levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése, gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a tárgykörbe tartozik. Testi és lelki egészség
166 / 224
A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát, elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére, betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak megismerése. Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű. Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb. irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé. Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra, betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia tantárgy keretében.
3.17.29 Földünk és környezetünk
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés működtetésével kapcsolatban. Természettudományos kompetencia
167 / 224
E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl. földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek tanulmányozása során.
Szociális és állampolgári kompetencia E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával, intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok sokszínűségének megismeréséhez. Matematikai kompetencia Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák), számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya).
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön jellemző ingázást vesszük alapul, stb.). Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
168 / 224
Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a világvárosok problémáival a 10. évfolyamon). Gazdasági nevelés A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a diákok. Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását szolgálja. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a társadalomföldrajz tananyagnak
3.17.30 Kémia
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a dolgozatok különféle feladattípusain keresztül.
169 / 224
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.) keresztül
a
középszintű
érettségi
vizsgakövetelményekben
szereplő
összetett
számításokig.
Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket. Természettudományos kompetencia A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra. Digitális kompetencia A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek terén lehetőségek adódnak
a szövegszerkesztés
(házi dolgozatok), táblázatkezelés
(kísérleti mérési eredmények),
grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail) mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén
Kiemelt fejlesztési feladatok:
Hon- és népismeret Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert, Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
170 / 224
A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt. Gazdasági nevelés A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló, hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók piacának átalakulása mellett és ellene. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
3.17.31 Rajz és vizuális kultúra
Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában
A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz, és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit. A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb szinten való elsajátítására.
Témakörei tekintetében: - vizuális problémafelvetés - természetszemlélet - kreatív alkotótevékenység - képolvasás, tárgyelemzés
171 / 224
kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít. Pl.:
Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is) Önállóságot és kezdeményezőképességet Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet Kreativitást fejleszt
Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia segítségével
A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére. A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata. Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel: Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja.
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén szocializációját fejlesztik. Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg.
172 / 224
Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre. A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek megőrzésének
fontosságára,
környezetünk
tisztántartásának
szükségességére.
Ezzel
a
tudatos
gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba…
Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel az Európai azonosságtudategyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük.
A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a társaira és a többi látogatóra… A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat.
Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló – teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt.
A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása, továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon: történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön, tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken.
A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének egyik területe.
173 / 224
Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.
3.17.32 Ügyviteli alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Gazdálkodási ismeretek
174 / 224
Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció) Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba. Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen ismereteket. Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi, számviteli és statisztikai alapfogalmakat.
Információkezelés Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni.
Viselkedéskultúra Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket.
Kommunikáció Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése.
175 / 224
Gépírás és levelezés Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra. A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni. A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit. Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni. Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat. Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit.
Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni. Informatikai alkalmazások
Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni. Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek egyszerűbb grafikonokat. Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival.
Titkári ismeretek Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét. Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda. Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani. Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.
2013. szeptember 1-jétől
9-12. évfolyamon: Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
176 / 224
A tantárgy tanításának célja a tanulók általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Gépírás és iratkezelés gyakorlat tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a vakírás technikáját és bármilyen szöveg- és adatbeviteli feladatokat el tudjanak végezni számítógépen és írógépen egyaránt. Legyenek képesek szövegszerkesztésre és tetszőleges forrás alapján dokumentumkészítésre. Ismerjék és alkalmazzák a különböző technikai és tárgyi feltételeket. Alkalmazzák az iratkezelési előírásokat.
Levelezési ismeretek tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folyamatát.
Levelezési ismeretek gyakorlat tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a hivatali illetve hivatalos levélkészítés hagyományos és digitális formáját. Biztonsággal és önállóan tudjanak levelezést folytatni a partnerekkel, ezt a levelezést kezdeményezni, bonyolítani valamint lezárni. Legyenek képesek szóróanyagot, ismertetőket tervezni, összeállítani, alkalmazzák az üzleti és hivatali formai elvárásokat levélkészítés körben.
Kommunikáció alapjai tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommunikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztában a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végezzék munkájukat.
Üzleti kommunikáció gyakorlat tantárgy A tantárgy oktatásának célja, a hallgatók felkészítése a saját és a vállalat érdekeinek érvényesítésére, ehhez szükséges alapfogalmak és alapkészségek megtanítása, a sikeres tárgyalás "kellékeinek" megismertetése, alkalmazásának gyakoroltatása.
Gazdasági alapismeretek tantárgy
177 / 224
A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gazdasági alapfogalmakat, megértsék a gazdaság működési mechanizmusát. Ismerjék a piaci folyamatokat, azok törvényszerűségeit. Legyenek tisztában a pénz funkcióival és a pénzforgalom fajtáival, ismerjék a magyar bankrendszer felépítését.
Jogi ismeretek tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a jogi alapfogalmakat, a jogforrásokat, valamint a jogszabályi hierarchiát. Legyenek tisztában a közigazgatási eljárással, a munkajog és a gazdasági jog alapvető jellemzőivel, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségekkel. Biztonsággal kezeljék felhasználói szinten a jogszabályi nyelvezetet.
Vállalkozási ismeretek tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a vállalkozások jellemzőinek és működésüknek megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás.
Szakképző évfolyamon: Foglalkoztatás II. tantárgy A tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Foglalkoztatás I. tantárgy A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
Üzleti adminisztráció gyakorlat tantárgy
178 / 224
A tantárgy oktatásának célja, megismertetni a tanulókat a mindennapi írott kommunikációban gyakran használt egyszerű iratok, valamint kereskedelmi-üzleti levelek készítésének nyelvi –stilisztikai - fogalmazási, tartalmi-szakmai, formai-alaki követelményeit; a levelezési ismeretek elméleti alapjait, a levelezési alapfogalmak értelmezését, a hagyományos és elektronikus levelezés illemszabályait. - különös tekintettel a mindennapi egyszerű ügyiratokra és a kereskedelmi iratokra.
Ügyviteli ismeretek tantárgy A tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az ügyviteli folyamatokat, átlássák azokat, tisztában legyenek az ügyviteli renddel és annak fontosságával. Legyenek képesek adatgyűjtési, adatszolgáltatási és adatellenőrzési feladatok önálló elvégzésére, a különböző adatállományokból egyszerűbb beszámolók elkészítésére. Biztonsággal igazodjanak el az adathalmazokból kiszűrhető információk között, valamint az információkat képesek legyenek rendszerezni. Sajátítsák el a biztonságos irat és adatkezelés jellemzőit, az irodatechnikai berendezések kezelését.
Rendezvény és program dokumentáció alapjai tantárgy A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók az alapvető rendezvényszervezési és konferencia - protokoll ismereteket sajátítsák el. Ismerjék meg és sajátítsák el a rendezvény szervezés forgatókönyv írását, tudjanak költséget tervezni, jártasak legyenek a rendezvény utómunkálataiban is.
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban tantárgy A
tantárgy
oktatásának
célja,
hogy
a
tanulók
képesek
legyenek
a
különböző
rendezvények
megszervezésében közreműködni, majd kellő gyakorlat után azokat átfogóan szervezni és lebonyolítani. A tanulók képesek legyenek önállóan forgatókönyvet készíteni. Alkalmazási szinten kell elsajátítaniuk a rendezvények előkészítéséhez, kalkuláció készítéséhez szükséges ismereteket. Képesek legyenek a lebonyolítási ütemterv elkészítésére, valamint a rendezvény értékelésére, a tapasztalatok összegzésére.
Hivatali protokoll ismeretek tantárgy A tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az alapvető etikett, protokoll és illemszabályokat. A tanulók legyenek képesek alkalmazási szinten elsajátítani az üzleti és hivatali protokoll szabályait, valamint az eltérő kultúrák sajátosságaiból adódó különbségek jellemzőit.
Szakmai idegen nyelvgyakorlat tantárgy
179 / 224
A tantárgy tanításának célja, olyan idegen nyelvi ismeretek elsajátítása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat külföldi ügyfelekkel a szakmai kommunikációra, levelek magyarra fordítására és önálló idegen nyelvű levelek fogalmazására. Váljanak képessé az idegen nyelvű szövegek értelmezésére, a munkahelyi kommunikáció, hivatalos levelezés és telefonbeszélgetések szakszerű lebonyolítására. Ismerkedjenek meg a hallgatók a gazdasági, ügyviteli élet szókincsével, nyelvhasználatával. 3.17.33 Gépészeti alapismeretek
Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.
A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.
A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel az érdeklődést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket.
Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét.
A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit.
Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét.
180 / 224
Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.
Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet.
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit, felismerjék a természet- és környezetvédelem tudományos, műszaki, ökonómiai, jogi lehetőségét, tudatosítsa a természeti és a társadalmi környezet emberi egészséget veszélyeztető hatásait, bemutassa az információs technológiák hatását az emberre. Célja a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmód kialakítása.
Ábrázoló geometria alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Géprajzi ismeretek tanulása során az ismeretek és tevékenységek rendszerbe szervezése révén fejlődjenek az ábrázolási képességeik. Elméleti ismereteinek tanulása során, valamint az alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése révén ismerjék meg és alkalmazzák helyesen a szabványos előírásokat.
Ipari
anyagok
és
előgyártmányok
ismertesse
meg
a
tanulókkal
az
anyagok
tulajdonságait,
felhasználhatóságukat. A tárgy tanulása során ismerjék meg a fémtani fogalmakat, a gépészet területén leggyakrabban alkalmazott anyagok tulajdonságait, valamint felhasználási területüket. Nyerjenek betekintést a fontosabb gyártási, kötési és műanyag feldolgozási technológiákba.
Anyagvizsgálatok tanulása során megismerik az anyagvizsgáló eljárások csoportosítását, cél és módszer szerint. Fizikai vizsgálatok, kémiai vizsgálatok fajtáit, a mérések elvét, mintavételt. A mechanikai vizsgálatok elméleti alapjainak és a vizsgálatra vonatkozó szabványelőírások ismertetése.
181 / 224
Geometriai mérések ismerteti a mérési rendszereket, mértékegység-rendszereket. A tanulók megismerik a hosszúságmérések alapelvét, a hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibákat. Ismerteti a mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjait Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzőit (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérő eszközök jellemzőit, villamos elven működő hosszmérő eszközöket. Szögmérő eszközök Kúposság mérése. Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése. Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés. Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése.
Anyagválasztás elméleti alapjai kialakítja a koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél, az izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket, a Fe-Fe3C állapotábrából vezeti le, megfelelő hangsúlyt helyez a FeFe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére A vasötvözeteknél az érvényes szabványos jelölést alkalmazza, azonban a régebbi szabványjelöléseket is ismerteti.
Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás ismerteti a szerszámok üzemeltetésének feltételeit, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai jellemzők hatását - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjait, hajlító műveletek mélyhúzás hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek egyengetés, göngyölítés, peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb.
Gépészeti kötések oktatása során a tanulók ismerjék meg a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban előforduló gépészeti kötések funkcióját, működését, szerkezetét, alkalmazását, méretezését, ellenőrzését.
Gépészeti alapismeretek tanulása során a tanulók ismerjék meg a legfontosabb statikai és szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában.
Informatika (AutoCAD) oktatásának célja az informatikai készségek továbbfejlesztése a későbbi szakmai felhasználási igényeknek megfelelően. Fő feladat elsajátíttatni a műszaki dokumentációkészítés korszerű elektronikus módszereit és a CAD rajzkészítés alapjait. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része IX. Gépészet ágazat (2013. szeptember 1-jétől) Gépészeti alapismeretek
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
182 / 224
Foglalkoztatás I. tantárgy A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni.
Foglalkoztatás II. tantárgy A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Munkavédelem tantárgy A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók munkavégzésének balesetmentes és biztonságos kialakítását, valamint az önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére.
Gépészeti alapozó feladatok A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának
kialakulását
és
fejlesztését,
hozzájáruljon
a
gépészeti
alapozó
feladatok
megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak döntéseket hozni a gépészeti folyamatokkal és témakörökkel kapcsolatban.
Műszaki mérés tantárgy A Műszaki mérés elméleti tantárgy tanításának célja a műszaki életben előforduló és alkalmazott mérések megismertetése. Ismerjék a tanulók a mechanikai, villamos műszereket és méréstechnikai eszközök használatát, a villamos jellegű mérőműszerek alkalmazását, az anyagvizsgálati módszereket, a szakítóvizsgálatokat, a szilárdsági vizsgálatokat, a keménységmérést, az alakíthatósági vizsgálatokat. Képesek legyenek a mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, és optikai mérési eredmények dokumentálására, a mért és számított eredményekről, táblázatkezelő programok segítségével.
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat tantárgy
183 / 224
A tantárgy tanításának célja megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag, anyagminőségek, megmunkálások meghatározását, illetve az alkalmazott vizsgálatok módját.
Műszaki mérés gyakorlat tantárgy A Műszaki mérés gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a műszaki életben előforduló és alkalmazott mérések elméleti megismertetését követően jártasságot szerezzenek a tanulók a mérési folyamatban a mérőeszközök megfelelő használatában. Elsősegélynyújtás gyakorlat Az Elsősegélynyújtás gyakorlata tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett sérüléseket, és képesek legyenek az elsősegélynyújtás elvégzésére.
Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen
az
ismeretelemző-értékelő,
fogalomalkotó
gondolkodás,
a
kreativitás,
az
önálló
tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit,
ismerjék
fel
és
utasítsák
el
a
környezetszennyező,
tevékenységeket, az ilyen magatartást.
184 / 224
természet-
és
egészségkárosító
3.17.34 Informatikai alapismeretek Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk
fejlesztését,
alkalmazását
más
tantárgyakban,
későbbi
tanulmányaikban,
a
mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történő bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt. A szoftverfejlesztés tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján.
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Munkaszervezési ismeretek tantárgy A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat.
185 / 224
Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi
egészség
és
biztonság
megnevezésű
modulhoz
kapcsolódóan
megismeri
a
szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében.
Információtechnológiai alapok tantárgy Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására.
Hálózati ismeretek I. A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy
186 / 224
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Munkaszervezési gyakorlat tantárgy A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot
szerez
saját
munkája
elvégzéséhez
szükséges
információk
felkutatásában,
és
visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámlavezetés,
számla
kiállítása,
önköltségszámítás,
árajánlat
készítés.
Értelmezi
és
elemzi
a
szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek
alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A
minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges komponensek kiválasztására,
egy
adott
programnyelven
történő
implementálására,
az
adatmodell
fizikai
megvalósítására.
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
187 / 224
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen
egyszerű
folyamatok
számítógépes
modelljeivel,
figyelje
meg
a
paraméterek
módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben.
188 / 224
A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni.
3.17.35 Művészetek Kompetenciák: A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata. A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak. A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos
és
mai
értékeinek
megismertetéséhez,
közös
élményanyaggal
szolgálva
az
összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése.
189 / 224
4 4.1
SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakképzési rendszere
2013. szemptember 1-jétől alapozó oktatást folytatunk iskolánkban az alábbi ágazatokban:
gépészet
informatika
ügyvitel
Szakiskolai oktatás 34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés 1/9.
Szakközépiskola-szakképzés 54 481 01 1000 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet beszámítás/ráépülés NR 2/14. 54 481 01 CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés – tervezet NR 1/13 54 481 02 Gazdasági Informatikus OKJ-s képzés- tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus OKJ-s képzés tervezet FE 1/13. 54 482 01 IT mentor OKJ-s képzés tervezet FE 1/13. 54 346 03 Irodai titkár - NR 1/13 54 213 05 Szoftverfejlesztő OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13. 54 346 02 Ügyviteli titkár OKJ-s képzés-tervezet beszámítás/ráépülés NR 5/13.
Informatika ágazat: 54 481 01
CAD-CAM informatikus – 2013. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 481 02
Gazdasági informatikus - 2015. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 213 05
Szoftverfejlesztő - 2016. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 482 01
IT mentor – 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
Gépészet ágazat: 54 521 03
Gépgyártástechnológiai technikus – 2014. szeptember 1-jétől
190 / 224
Ügyvitel ágazat: 54 346 02
Ügyviteli titkár - 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 346 01
Irodai asszisztens - 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
54 346 03
Irodai titkár - 2016. szeptember 1-jétől engedélyezett
Közgazdaság ágazat: 54 345 02
Nonprofit menedzser - 2014. szeptember 1-jétől engedélyezett
191 / 224
Szakiskolai oktatás 34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv
szabadsáv
nélkül
nélkül
14,5 óra/hét
Ögy
heti óraszám
éves óraszám
szabadsávval
szabadsávval
17 óra/hét
612 óra/év
522 óra/év 140
10. évfolyam
23 óra/hét
Ögy
140
828 óra/év
25 óra/hét
900 óra/év
140
11. évfolyam
23 óra/hét
Összesen:
140
736 óra/év
25,5 óra/hét
816 óra/év
2366 óra
2608 óra
Szakiskolai képzés közismereti oktatással A közismereti és szakmai órák aránya
Közismeret
Területek
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Kötött órák
17 óra
11 óra
8 óra
1 óra
-
1,5 óra
Összesen
18 óra
11 óra
9,5 óra
Kötött órák
14,5 óra
23 óra
23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
Szabadon felhasználható órakeret
Szakmai elmélet
és
gyakorlat
Szabadon felhasználható órakeret Összesen
Heti összes óraszám
Szerszámkészítő 34 521 10
I/9.
II/10.
E Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem
GY
E
GY
1 1 2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szerszám és készülékgyártás
E
0,5
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
GY
III/11.
4 1
Szerszám és készülékgyártás gyakorlata
4 5
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
11 3
192 / 224
3,5 7
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
3
Üzemeltetés és karbantartás
2
2
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
8
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
összesen:
4,5
193 / 224
10
9
14
8
15
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől ÓRATERV-TERVEZET Szerszámkészítő nappali 9-11. szakiskolai képzés
Tantárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf.
11. évf.
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2
1
-
Idegen nyelv**
2
2
2+1,5
2+1
1
-
Társadalomismeret
2
1
-
Természetismeret
3
-
-
Testnevelés
5
5
5
Osztályközösség-építő program
1
1
1
Szabad órakeret
0
-
0
Közismereti órák
18
11
9,5
(6)
(11)
(12)
0,5
-
-
Foglalkoztatás II.
-
-
2
Foglalkoztatás I.
-
-
2
Munkavédelem
1
-
-
Gépészeti alapozó feladatok
2
-
-
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
-
3+1
-
Szerszám és készülékgyártás
1+1,5
4+1
3,5+2,5
Üzemeltetés és karbantartás
-
2
2
(11)
(14)
(15)
1
-
-
4+1
-
-
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
-
3
-
Szerszám és készülékgyártás gyakorlata
5
11
7
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
-
-
8
140
140
óra
óra
Szakmai órák
17
25
25,5
Heti összes óraszám
35
36
35
Matematika
Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság
Szakmai gyakorlat *** Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
Összefüggő szakmai gyakorlat
194 / 224
**
Az osztály két csoportra bontva
***
Az osztály három csoportra bontva
195 / 224
CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ száma: 54 481 01
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
Összesen:
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és
1260 óra/év 160 óra
992 óra/év
35 óra/hét
2268 óra
TANTÁRGY Munkavédelmi alapismeretek
1120 óra/év 2540 óra
1/13.
2/14.
0,5
biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen
196 / 224
2
nyelv 11499-12 Foglalkoztatás II. Információ-technológiai
10815-12
Foglalkoztatás Információ-technológiai alapok
0,5 1,5
alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,
munkahelyi
Munkaszervezési ismeretek
1
10817-12 Hálózatok, programozás
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
4
és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I.
4
10820 -12 CAD alapok
Műszaki ábrázolás és gépelemek
10819 -12 CAM alapok
Technológiai ismeretek
4
Műszaki ismeretek
3
Számítógépes gyártás
4
kommunikáció
10818
CNC
-12
gépkezelés,
2,5
programozás Információ-technológiai
10815-12
Információ-technológiai gyakorlat
2
alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,
munkahelyi
2 Munkaszervezés gyakorlat
kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
8
és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
8
10820 -12 CAD alapok
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat
2
CAD gyakorlat
4
CAD-CAM gyakorlat
3
Technológia gyakorlat
3
CNC gépek gyakorlat
3
10819 -12 CAM alapok 10818
-12
CNC
gépkezelés,
programozás összes óra
31
31
összes óra szabad sávval
35
35
197 / 224
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés Osztályfőnöki óra
1/13.
2/14.
1
1
Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Munkahelyi egészség és biztonság
2.
Foglalkoztatás I.
2
3.
Foglalkoztatás II.
0,5
4.
Információ-technológiai alapok
5.
0,5
1,5
Munkaszervezési ismeretek
1
6.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
4+1
7.
Hálózati ismeretek I.
4+1
8.
Műszaki ábrázolás és gépelemek
9.
Technológiai ismeretek
4
10.
Műszaki ismeretek
3
11.
Számítógépes gyártás
4
2,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak 1.
Információ-technológiai gyakorlat
2.
Munkaszervezés gyakorlat
2*
3.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
8*
4.
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
8*
5.
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat
6.
CAD gyakorlat
4 + 1*
7.
CAD-CAM gyakorlat
3+2*
8.
Technológia gyakorlat
3*
9.
CNC gépek gyakorlat
3*
2 + 1*
2*
Összes óra
35
*Csoportbontásban oktatott óra
198 / 224
35
GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ száma: 54 481 02
A szakképesítés óraterve nappali és esti rendszerű oktatásra
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
199 / 224
1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
Érvényes: 2015. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 481 02 Gazdasági informatikus
TANTÁRGY megnevezés
5/13.
Osztályfőnöki óra
1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak
17 óra
Munkahelyi egészség és biztonság
+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
2*
Gazdasági ismeretek
6
Vállalati információs rendszerek
4
Projektmenedzsment
2
Szakmai idegen nyelv
1,5*+05*
Szakmai gyakorlati tantárgyak
17 óra
Gazdasági ismeretek gyakorlat
5*
Projektmenedzsment gyakorlat
2*
Vállalati információs rendszerek gyakorlat
2*+2*
Informatikai alkalmazási gyakorlat
4*
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
2*
Összes óra
35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
200 / 224
Azonosító: FE-GI-13-14, Kód:FELN-E-GI-SZAKK.,
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől
2016-17-os évben: 13. G osztály
felmenő
GAZDASÁGI INFORMATIKUS ESTI KÉPZÉS Óraterve az új OKJ szerint: 54 481 02 TANTÁRGY megnevezése
1/13.
2/14.
Osztályfőnöki óra
1
1
Szakmai elméleti tantárgyak
8
8
1.
Foglalkoztatás II.
-
0,5
2.
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)(angol-német)
-
2
3.
Információtechnológiai alapok
4.
Hálózatok I.
5.
Programozás
6.
Gazdasági ismeretek
-
2
7.
Információs rendszerek
-
1
8.
Projektmenedzsment
-
1
9.
IT Szakmai angol nyelv
2
-
10.
Szakmai Idegen nyelv (angol-német)
1,5 2 2,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak
1,5 11
1.
Információtechnológiai alapok gyakorlat
2*
4.
Hálózatok I. gyakorlat
4*
Programozás gyakorlat
5*
11
5.
Gazdasági ismeretek gyakorlat
-
3*
6.
Projektmenedzsment gyakorlat
-
2*
7.
Információs rendszerek gyakorlat
-
2*
8.
Informatikai alkalmazási gyakorlat
-
3*
9.
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
-
1*
20
20
Összes óra
201 / 224
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ száma: 54 521 03
A szakképesítés óraterve nappali és esti rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
202 / 224
1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGY
11500-12 Munkahelyi egészség és
1/13.
Munkahelyi egészség és biztonság
2/14.
0,5
biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
Gépészeti
10163-12 munkabiztonság
Munkavédelem
1
és
környezetvédelem 10162-12
Gépészeti
alapozó
Gépészeti alapozó feladatok
13,5
feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés
2
10169-12
4
Forgácsoló
technológia
hagyományos
és
CNC
Forgácsolási alapismeretek
szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás
10170-12
6,5
Gyártástervezés és gyártásirányítás Szerszámgépek karbantartása
10171-12
4
Karbantartás és üzemvitel Gépészeti
10163-12 munkabiztonság
Elsősegélynyújtás gyakorlat
1
és
környezetvédelem 10162-12
Gépészeti
alapozó
feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés gyakorlat
11
2
10169-12
8
Forgácsoló hagyományos
technológia és
CNC
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
szerszámgépeken 10170-12
Gyártástervezés
Gyártástervezés és gyártásirányítás
gyakorlat
10171-12 Karbantartás és üzemvitel
és
gyártásirányítás
2
4
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
összes óra
31
203 / 224
31
Érvényes: 2015. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 481 01 Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés
5/13. 0,5 óra
Osztályfőnöki óra Szakmai elméleti tantárgyak
17,5
Munkahelyi egészség és biztonság
+ 0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
2*
Forgácsolási alapismeretek
4
Gyártástervezés és gyártásirányítás
6,5
Szerszámgépek karbantartása
4
Szakmai gyakorlati tantárgyak
17
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
8*
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
2+3*
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
4*
Összes óra
35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
204 / 224
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől Esti rendszerű képzés
ÓRATERV 54 481 01Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés Osztályfőnöki óra
1/13.
2/14.
1
1
Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Munkahelyi egészség és biztonság
2.
Foglalkoztatás I.
0,5
3.
Foglalkoztatás II.
0,5
4.
Munkavédelem
5.
Gépészeti alapozó feladatok
6.
Műszaki mérés
7.
Forgácsolási alapismeretek
3
8.
Gyártástervezés és gyártásirányítás
3
9.
Szerszámgépek karbantartása
2
0,5
1 7,5 1
Szakmai gyakorlati tantárgyak 1.
Elsősegélynyújtás gyakorlat
1*
2.
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
7*
3.
Műszaki mérés gyakorlat
1*
4.
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
6*
5.
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
2*
6.
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
2*
összes óra
20
*Csoportbontásban oktatott óra
205 / 224
20
IRODAI ASSZISZTENS OKJ száma: 54 346 01
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
206 / 224
1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGY
1/13.
ögy
5/13. és 2/14.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás
11498-12
I.
(érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás II.
0,5 e
Foglalkoztatás I.
2 e*
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
10067-12 Gépírás
0,5 e
Munkahelyi egészség és biztonság
és
dokumentumkészítés,
7 gy*
Levelezési ismeretek
1e
iratkezelés
Levelezési gyakorlat
5,5 gy*
10070-12
Kommunikáció alapjai
3,5 e
Munkahelyi kommunikáció
Üzleti kommunikáció gyakorlat
4 gy*
10066-12
Gazdasági alapismeretek
Gazdálkodási alapfeladatok
Jogi ismeretek Bizalmas
Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
technikája
85
15
4e 2,5 e
Vállalkozási ismeretek 10068-12
60
3e
információkezelés
1,5 e
Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció
készítése
7 gy* a
7 gy*
gyakorlatban 10069-12
Ügyviteli ismeretek
4e
Irodai asszisztensi feladatok
Marketing alapjai
2e
Időgazdálkodás
2e
Nyomtatvány- és adatbázis-kezelés
5 gy*
gyakorlat összes óra
14,5 e
összes óra szabad sávval
12 e
16,5gy*
19 gy*
31
31
35
207 / 224
160
160
35
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 346 01 Irodai asszisztens szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés
1/13.
2/14.
Osztályfőnöki óra
1 óra
1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak
14 óra
14 óra
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
2*
Levelezési ismeretek
1
Kommunikáció alapjai
3,5 + 0,5
Gazdasági alapismeretek
4
Jogi ismeretek
2,5
Vállalkozási ismeretek
3
Bizalmas információkezelés technikája
1,5 + 0,5
Ügyviteli ismeretek
4
Marketing alapjai
2 +1
Időgazdálkodás
2
Szakmai gyakorlati tantárgyak
19 óra
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
7 gy*
Levelezési gyakorlat
20 óra
5,5 + 0,5 gy*
Üzleti kommunikáció gyakorlat
4 gy*
Gyorsírási alapismeretek gyakorlat
+ 2 gy*
Dokumentáció készítése a gyakorlatban
7 gy* 7 gy*
Nyomtatvány- és adatbázis-kezelés gyakorlat
5 gy* +1*
Összes óra
35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
208 / 224
35 óra
Azonosító: FE - IT-13 -14
Kód:FELN-E-IT-SZAKK
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől felmenő
2016-17-os évben: 13. M.
ÓRATERV IRODAI TITKÁR- ESTI KÉPZÉS az új OKJ szerint: 54 346 03 Tantárgy megnevezése
1/13.
2/14.
Osztályfőnöki
1
1
Szakmai elméleti tárgyak
6
8
Foglalkoztatás II.
-
0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
-
2
Gazdasági vállalkozási ismeretek (angol-német) Jogi ismeretek
2
1
1
1
Kommunikáció a titkári munkában
1
1
Rendezvény- és programszervezés
1
-
Titkári ügyintézés
1
1
Irodai szakmai idegen nyelv
-
1,5
Szakmai gyakorlati tárgyak (angol-német) Gépírás és levelezési gyakorlat
13
11
4
2
Irodai alkalmazások gyakorlata
2
1
Gyorsírás gyakorlata
5
2
-
3
Titkári ügyintézés gyakorlata gyakorlata
2
3
Összesen:
20
20
Rendezvény-
és
programszervezés
209 / 224
IT MENTOR OKJ száma:54 482 01
A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
Ögy.
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
70 óra
216 óra/év
Ögy.
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
252 óra/év 105 óra
252 óra/év
Ögy.
216 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
2275 óra
évfolyam 1/13. évfolyam
2543 óra
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra
2/14. évfolyam
31 óra/hét
Összesen:
160 óra
992 óra/év
35 óra/hét
2268 óra
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGY
11500-12 Munkahelyi egészség és
1260 óra/év 1120 óra/év 2540 óra
1/13.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Információtechnológiai alapok
1,5
biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10817-12 Hálózatok,
programozás
és
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
4
Hálózati ismeretek I.
4
Munkaszervezési ismeretek
1
adatbáziskezelés 10826-12 Szakmai munkaszervezés,
életpálya-építés, munkahelyi
210 / 224
2/14.
kommunikáció 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
I.
(érettségire épülő képzések esetén)
0,5 2
Foglalkoztatás I.
10829-12
Emberismeret
1
Közösségi IT mentor feladatai
Társadalom-szervezési ismeretek
2
Gazdasági ismeretek
2
Szakma-módszertani ismeretek
2
10830-12
Társadalmi informatika és az IT mentor
2
Közösségi informatikai szolgáltató
szakma
feladatai Közigazgatási és jogi ismeretek
10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása,
az
1
e-ügysegédi
feladatok ellátása
10815-12
Információtechnológiai gyakorlat
2
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
8
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
8
Információtechnológiai alapok 10817-12 Hálózatok,
programozás
és
adatbáziskezelés 10826-12
2
Szakmai
életpálya-építés,
munkaszervezés,
munkahelyi
Munkaszervezési gyakorlat
kommunikáció 10829-12 Közösségi IT mentor feladatai
6
Közösségszervezés gyakorlat
10830-12
7
Közösségi informatikai szolgáltató
IT mentorálás
feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, feladatok ellátása
az
e-ügysegédi
e-Közszolgáltatás
és
6
Közösségi
kommunikáció
összes óra
31
211 / 224
31,5
Azonosító: FE - ITM-13 -14, Kód:FELN-E-ITM-SZAKK. évben:
2016-17-os
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől 13.
L.
felmenő IT Mentor - ESTI KÉPZÉS Óraterve az új OKJ szerint: 54 482 01 TANTÁRGY megnevezése
1/13.
2/14.
Osztályfőnöki óra
1
1
Szakmai elméleti tantárgyak
8
8,5
1.
Foglalkoztatás II.
-
0,5
2.
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)(angol-német)
-
2
3.
Információtechnológiai alapok
4.
Hálózatok I.
5.
Programozás
6.
Emberismeret
1
7.
Társadalom - szervezési ismeretek
1
8.
Gazdasági ismeretek
1
9.
Közigazgatási és jogi ismeretek
10.
Szakma módszertani ismeretek
11.
Társadalmi informatika
-
1
12.
IT Szakmai angol nyelv
2
-
11
10,5
1,5 2 2,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak
-
1 1
1.
Információtechnológiai alapok gyakorlat
2*
4.
Hálózatok I. gyakorlat
4*
Programozás gyakorlat
5*
5.
Közösségszervezési gyakorlat
-
3,5*
6.
IT mentorálás gyakorlat
-
4*
7.
e- Közszolgálati gyakorlat
-
3*
20
20
Összes óra
*Csoportbontásban oktatott óra
212 / 224
NONPROFIT MENEDZSER
OKJ száma:54 345 02
A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
Összesen:
160 óra
992 óra/év
35 óra/hét
2268 óra
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és
1260 óra/év
TANTÁRGY
1120 óra/év 2540 óra
1/13.
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Gazdasági és jogi alapismeretek
5,5
biztonság 11504-12 Gazdálkodási ellátása
alaptevékenység
Általános statisztika
2
Pénzügyi alapismeretek
4
Adózási alapismeretek
1,5
Számviteli alapismeretek
4,5
213 / 224
2/14.
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
I.
0,5
Szakmai idegen nyelv
2
(érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10810-12
Civil szervezet alapítása és vezetése
4
Helyi társadalom és közösség-szervezés
4
Civil szervezetek gazdálkodása
2
Civil szervezet alapítása és vezetése 10811-12 Közösségszervezés 10813-12 Civil szervezetek gazdálkodása Projekttervezés és projektmenedzsment
10812-12 Projektek
tervezése
5,5
és
projektmenedzsment Programszervezés és nonprofit marketing
10814-12 Programszervezés
és
4
nonprofit
marketing
11504-12 Gazdálkodási
alaptevékenység
ellátása
Ügyviteli gyakorlatok
6
Statisztika gyakorlat
2
Pénzügy gyakorlat
1
Adózás gyakorlat
1
Számvitel gyakorlat
1
10813-12
A
Civil szervezetek gazdálkodása
gyakorlata
10812-12 Projektek
tervezése
és
projektmenedzsment
civil
szervezetek
Projekttervezés
és
gazdálkodásának
2
4
projektmenedzsment
gyakorlat
10814-12 Programszervezés
3 és
nonprofit
A programszervezés és nonprofit marketing
marketing összes óra
31
214 / 224
31
Azonosító: FE-NM -13 -14
Kód: FELN-E-NM-SZAKK.
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől
2016-17-os évben: 13. N. osztály
felmenő és kifutó
NONPROFITMENEDZSER ESTI KÉPZÉS Óraterve – Régi OKJ- 52-345-05 TANTÁRGY megnevezése Osztályfőnöki óra
1/13.
2/14.
1
1
Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Munkahelyi egészség és biztonság
2.
Foglalkoztatás II.
-
0,5
3.
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)(angol-német)
-
2
4.
Szakmai idegen nyelv (angol-német)
2
5.
Gazdasági és jogi alapismeretek
2
6.
Általános statisztika
1
7.
Pénzügyi alapismeretek
2
8.
Adózási alapismeretek
1
9.
Számviteli alapismeretek
10.
Civil szervezet alapítása és vezetése
-
2
11.
Helyi társadalom és közösség-szervezés
-
2
12.
Civil szervezetek gazdálkodása
-
1
13.
Projekttervezés és projektmenedzsment
-
1,5
14.
Programszervezés és nonprofit marketing
-
1,5
0,5
2,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak 1.
Ügyviteli gyakorlatok
3*
2.
Statisztika gyakorlat
2*
3.
Pénzügy gyakorlat
1*
4.
Adózás gyakorlat
1*
5.
Számvitel gyakorlat
1*
6.
A civil szervezetek gazdálkodásának gyakorlata
-
2*
7.
Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlat
-
4*
8.
A programszervezés és nonprofit marketing
-
2*
20
20
Összes óra
*Csoportbontásban oktatott óra
215 / 224
54 213 05 SZOFTVERFEJLESZTŐ
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés
9-12.
középiskolai
évfolyamokra
jutó
ágazati
szakközépiskolai
szakmai
tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
216 / 224
Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 213 05 Szoftverfejlesztő
TANTÁRGY megnevezés
5/13.
Osztályfőnöki óra
1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak
13 óra
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
2
Operációs rendszerek
2
Alkalmazásfejlesztés
4,5
Web alkalmazásfejlesztés
2
Adatbázis fejlesztés
1
Szakmai idegen nyelv
1
Szakmai gyakorlati tantárgyak
18 óra
Operációs rendszerek gyakorlat
2
Alkalmazásfejlesztés gyakorlat
2
Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat
4
Programozási nyelvek gyakorlat
4
Multimédia gyakorlat
2
Adatbázis fejlesztés gyakorlat
2
Összes óra
32 óra
217 / 224
ÜGYVITELI TITKÁR OKJ száma: 54 346 02
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
heti óraszám évfolyam
szabadsáv nélkül
9. évfolyam
5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
180 óra/év
6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy.
70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét
352 óra/év
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
évfolyam 1/13. évfolyam
2275 óra heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
szabadsáv nélkül
szabadsáv nélkül
szabadsávval
szabadsávval
31 óra/hét
Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
2543 óra
1116 óra/év
35 óra/hét
160 óra 31 óra/hét
992 óra/év 2268 óra
218 / 224
1260 óra/év 160 óra
35 óra/hét
1120 óra/év 2540 óra
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGY
1/13.
ögy
5/13. és 2/14.
11500-12
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás
11498-12
I.
(érettségire épülő képzések esetén)
0,5 e
Foglalkoztatás II.
0,5 e
Foglalkoztatás I.
2 e*
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
7 gy
Levelezési ismeretek
1e
iratkezelés
Levelezési gyakorlat
5,5 gy
10070-12
Kommunikáció alapjai
3,5 e
Munkahelyi kommunikáció
Üzleti kommunikáció gyakorlat
4 gy
10066-12
Gazdasági alapismeretek
4e
Gazdálkodási alapfeladatok
Jogi ismeretek
10067-12 Gépírás
és
dokumentumkészítés,
85
15
2,5 e
Vállalkozási ismeretek
3e
10073-12
Üzleti adminisztráció gyakorlat
Titkári ügyintézés
Ügyviteli ismeretek
10072-12
Rendezvény
Rendezvény- és programszervezés
dokumentáció alapjai Rendezvény
60
6 gy* 4e
és és
program
3e
program
6 gy*
dokumentáció a gyakorlatban 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
2,5 e
Hivatali protokoll ismeretek
7 gy*
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
összes óra
14,5 e
összes óra szabad sávval
12 e
16,5gy
19 gy*
31
31
35
219 / 224
160
160
35
Érvényes: 2014. szeptember 1-jétől
ÓRATERV 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés
5/13.
Osztályfőnöki óra
1 óra
Szakmai elméleti tantárgyak
15 óra
Munkahelyi egészség és biztonság
+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
2*
Ügyviteli ismeretek
4+1
Rendezvény és programdokumentáció alapjai
3+1
Hivatali protokoll ismeretek
2,5 + 0,5
Szakmai gyakorlati tantárgyak
19 óra
Üzleti adminisztráció gyakorlat
6*
Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban
6*
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
7*
Összes óra
35 óra
*Csoportbontásban oktatott óra
220 / 224
5.1
Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében
2013. szeptember 1-jétől a CAD-CAM informatikus, 2014. szeptember 1-jétől az Ügyviteli titkár OKJ-s képzésre jelentkező tanulóink számára beszámítjuk az alapozó szakaszban elsajátított ismereteket. 2015.szeptember 1-jétől a Gazdasági informatikus és a Gépgyártástechnológiai technikus képzéseinkre jelentkező tanulóink számára beszámítjuk az alapozó szakaszban elsajátított ismereteket.
5.2
Szakmai gyakorlati képzés A gépészet és közlekedés szakmacsoport és ágazat: Iskolai tanműhelyünk 2 db gyakorlati alapképző műhellyel, 1 db vegyes forgácsoló műhellyel, 1 db CNC, MPC AUTOCAD labor, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. 1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsítéséről, fejlesztéséről. Újabb tantermek, számítógéptermek kibővítésére volt lehetőségünk. Összességében az iskola a szakmacsoport és ágazati szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető mérési gyakorlatokat, ill. a speciális CNC- és számítógépes tervezési gyakorlatot tudja biztosítani. Ez szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok 70–100%-át fedi le. A lefedetlen gyakorlati óraszámokat, hasonló képzési profilú szakközépiskolában, ill. egyedi munkahelyeken – vállalatoknál, kft-nél – együttműködési megállapodás alapján, ill. tanulószerződéssel teljesítjük.
Az ügyvitel és az informatika szakmacsoportban illetve, ágazatban a tanulók gyakorlati foglalkozásait iskolánk informatika termeiben tudjuk biztosítani. Az összefüggő szakmai gyakorlatot a 2013. szeptember 1-jétől érvényes kerettantervek alapján szervezzük.
221 / 224
5 5.1
ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának. A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor megtekinthetők A fenti dokumentum megtalálható
Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumnál az iskola intézményvezetőjénél az iskola igazgatóhelyetteseinél az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél az iskola könyvárában a tanári szobában az iskola „WEB” oldalon
A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.
5.2
Záró rendelkezések
A módosított pedagógiai program a törvényi előírásoknak megfelelően 2016. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre felmenőrendszerben. A 2015-ben jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre kifutórendszerben szűnik meg. A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A pedagógiai program érvényességi ideje 5 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a program felülvizsgálatát és értékelését.
222 / 224
5.3
Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról
Az iskola egészségügyi szolgálat részéről a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttoktatási Gimnázium 2016–ben felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program nevelési programjának részeként megfogalmazott „Iskolai egészségnevelési program” –ról
Dr. Erdélyi Anna iskolaorvos, a XIII. kerületi iskola egészségügyi szolgálat nevében, áttanulmányoztam az iskolai egészségnevelési programot, melyről megállapítottam, hogy szellemiségében és feladataiban megfelel az Egészség Évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programjában megfogalmazottaknak. A helyi programban megfogalmazott feladatok a kitűzött nemzeti célok megvalósulását szolgálják, így a 2014–ben megfogalmazott „iskolai egészségnevelési program” tartalmában nem igényel módosítást!
Dr. Erdélyi Anna iskolaorvos
223 / 224
5.4
A pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta és véleményezte:
Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai program módosítási javaslatát megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Németh Mária és Vit Olivér választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja.
Németh Mária
Vit Olivér
jegyzőkönyv hitelesítő
jegyzőkönyv hitelesítő
Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításában foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
diákönkormányzatot segítő pedagógus
Diákönkormányzat vezetője
Az Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításával egyetértünk, illetőleg a pedagógiai program elkészítéséhez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
a Szülői Szervezet képviselője
A Pedagógiai Programot jóváhagyom:
Budapest, 2016. augusztus 26.
Móricz Katalin igazgató
224 / 224
