HÁZIREND
„Budapest Táncművészeti Stúdió” Szakközépiskola OM AZONOSÍTÓ: 200672
2015.
Házirend Tartalom A tanulói mulasztások igazolása .............................................................................................................................. 5 A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje 11 Véleménynyilvánítás gyakorlása ........................................................................................................................... 11 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA ................................................................................................................. 14 A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................................................. 15 Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai ................................................................. 15 Szünetek rendje....................................................................................................................................................... 16 Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai ........................................................................... 16 Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai .............. 16 A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai .......................... 17 Rendezvények, ünnepélyek rendje ........................................................................................................................ 18 Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban .................................................................................. 18 Tantárgy -, foglalkozás- tanárválasztás rendje .................................................................................................... 18 AZ ISKOLA BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI, HELYISÉGEI, AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE ................................................................................................... 18 Felelősség taneszközökért, fellépő ruhákért ......................................................................................................... 18 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme ................................................. 19 Az épület, a terület és a berendezések használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban ............................................................................................................................. 19 A használat korlátai ................................................................................................................................................ 20 A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok .................................................................... 20 AZ ISKOLÁN KÍVÜLI – PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ - PROGRAMOKBAN ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS ........................................................................................................................... 20 A NYILVÁNOSSÁGGAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................................................ 20 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................. 21
2
Házirend
BEVEZETÉS Az intézmény legfontosabb adatai 1. A közoktatási intézmény neve: „Budapest Táncművészeti Stúdió ”Szakközépiskola 2. Az intézmény székhelye: 1147 Budapest, Miskolci u. 141-145. 3. Az alapító-fenntartó neve, címe és az alapítás ideje: Stúdió Zene – és Táncművészeti Alapítvány, 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 49., fsz. 1. – alapítva: 2005. július 19. 4. Az intézmény OM azonosítója: 200672 5. Az intézmény típusa: Szakközépiskola Az intézmény alapfeladata: szakközépiskolai nevelés-oktatás TEÁOR szám 8531 8532
Tevékenység megnevezése Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás
a) Érettségi vizsgára és művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás – párhuzamos oktatás keretén belül Nkt. 12. § (4)-(5) bekezdései szerinti, 9. évfolyamon kezdődő nevelés-oktatás/ b) szakközépiskolai oktatás-képzés – szakképzési évfolyamokkal Az intézménybe maximálisan felvehető tanulók száma összesen - és annak csoportosítása 175 fő a) szakközépiskolai oktatás – párhuzamos oktatás keretén belül: 125 fő b) szakközépiskolai oktatás-képzés – kizárólag szakképzési évfolyammal: 50 fő Évfolyamok száma a) szakközépiskolai oktatás – párhuzamos oktatás évfolyamainak száma: 5 évfolyam b) szakközépiskolai oktatás-képzés – kizárólag szakképzési évfolyammal: 2 évfolyam A szakképzés alapadatai a) A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció b) A szakképesítés azonosító száma: 54 212 09 (Kifutó rendszerben: OKJ 54 212 07 0010 54 04) c) A szakképesítés megnevezése: Táncos (Színházi táncos) d) Ágazati besorolás száma és megnevezése: 3
Házirend
A Házirend célja Az iskola házirendje állapítja meg a köznevelési jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A Házirendet az iskola vezetője készíti, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadáskor, illetve módosításkor a szülői munkaközösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Házirend nyilvános. A nevelőtestület által meghatározott Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti iskolánk oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend – az intézmény tanévenkénti munkatervével együtt – az alábbiakban szabályozza az iskola belső rendjét:
A Házirend jogszabályi alapja
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2017. 08. 31-ig kifutó rendszerben) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.) 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 4
Házirend
20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI Előzetes engedély az iskolai foglalkozásokról előre látható távolmaradásra Előzetes engedélyt adhat:
1-3 napig az osztályfőnök a szülő kérésére, ha a tanuló magatartása és tanulmányi eredménye megfelelő. 3 napnál hosszabb időre az igazgató, az osztályfőnök véleményét is tartalmazó írásbeli szülői kérésre, 3 napnál hosszabb tánc és egyéb rendezvényekre az igazgató, ha ahhoz szülő beleegyező nyilatkozatát és az osztályfőnök véleményét is csatolják. Az országos versenyek I. fordulójában a verseny napja, a II. fordulóban plusz egy szabad nap jár. A döntőbe jutott tanulók részére az igazgató engedélyez a szaktanár javaslatára szabad napokat. Egyéb versenyeknél egyéni igazgatói elbírálás dönt.
A tanulói mulasztások igazolása
A tanuló az igazolást az igazgatóhelyettesnek adja át. A szülő csak három napnál nem hosszabb mulasztást igazolhat. Az orvosi igazolást a szülővel, ill. a kollégiumi nevelőtanárral alá kell íratni. Az igazolást a mulasztást követő egy héten belül kell bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást egy héten belül nem igazolja, mulasztását az osztályfőnök igazolatlan óráknak minősítheti.
Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Az igazolatlan mulasztás, az iskolából tanítási idő alatti engedély nélküli távozás egyben fegyelmi vétség is.
3 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetés, 5 igazolatlan óra osztályfőnöki intés, 7 igazolatlan óra osztályfőnöki megrovás, 9 igazolatlan óra igazgatói intés, további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni következményekkel járhat.
elbírálás
szerinti
fegyelmi
A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés tényét bejegyzi. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést az osztályfőnöknél igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
5
Házirend
Öt igazolatlan késés osztályfőnöki figyelmeztetést, 8 igazolatlan késés osztályfőnöki intést, 10 igazolatlan késés osztályfőnöki megrovást, 12 igazolatlan késés igazgatói intést von maga után.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri:
a párhuzamos képzés 9-12. évfolyamain a 250 órát, a 13. évfolyamon, valamint a középiskolai végzettségre épülő két éves szakképzés mindkét évfolyamán az elméleti tanítási órák 20%-át, valamennyi képzési formában egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló tanév végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni.
Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása a fent meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a nevelőtestület dönt.
Az intézmény igazgatója által engedélyezett fellépések miatti hiányzások igazolt hiányzásoknak tekintendők. A fent leírt szabályok alkalmazásánál ezeket a hiányzásokat figyelmen kívül kell hagyni. A tanuló köteles részt venni az iskola éves munkatervében rögzített rendezvényeken, az igazgató által meghatározott fellépéseken, valamint az iskolai ünnepélyeken. A tanulónak hiányzását ezekben az esetekben is igazolnia kell. A tanuló köteles az iskola által meghatározott versenyeken, fellépéseken, valamint az azt megelőző, illetve a fellépések időtartama alatt szervezett próbákon részt venni, fellépés-és próbaképes állapotban megjelenni, tudása legjavát nyújtani. A tanuló olyan versenyeken, fellépéseken, melyeket nem az iskola határoz meg számára, csak igazgatói engedéllyel vehet részt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. 6
Házirend
Az igazolatlan mulasztások kezelésének rendje Igazolatlan mulasztások száma
Iskola kötelezettsége
Ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul mulaszt.
Köteles értesíteni a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is.
Ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.
Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, (a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek)
Az iskola igazgatója – a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban –
értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.
Gyermekvédelmi szakszolgálat, gyámhivatalok teendője
Jogkövetkezmények
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói
A köznevelési intézmény igazgatójának jelzése alapján a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal
7
a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezmé-
Házirend
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, (a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató)
Az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. A járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal
nyekre,
A járási gyámhivatal a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás (iskoláztatási támogatás) szüneteltetését. A 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét elrendeli.
A FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ SZABÁLYAI Fizetési kötelezettség a tanulói jogviszony létesítéséért, fenntartásáért:
Az Nkt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján a tanulói jogviszony létesítése, fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető. A megállapodást új tanuló esetén beiratkozáskor, már tanulói jogviszonyban állók esetén minden tanévben szeptember közepéig kell megkötni. A fizetési kötelezettség mértékét a megelőző tanév májusának végéig közzé kell tenni az Iskola honlapján.
Az Iskola a tanuló számára e megállapodásban meghatározott fizetési kötelezettségen felül csak a 229/2012. Korm. rendelet szerinti térítési, illetve tandíjat állapíthat meg. A fizetési kötelezettségen felül az alábbi szolgáltatásokat az Iskola további ellenszolgáltatás nélkül biztosítja:
a tanórai foglalkozás, 8
Házirend
a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor.
Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
az Nkt. 33. §-ban meg nem határozott, az ingyenes szolgáltatás körébe nem tartozó egyéb foglalkozások, a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor az Nkt. 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
A tandíjfizetési kötelezettség áll fenn az alábbi esetekben:
az iskolában a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, 9
Házirend
a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
A térítési díj és a tandíj mértéke A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.
A SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJ FELOSZTÁSÁNAK ELVEI, A KÉRELEM ELBÍRÁLÁS RENDJE A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményre jogosultakon kívül, a szülő írásbeli kérelmére az igazgató döntése alapján biztosítható a tanuló számára tankönyv. A kérelemben foglaltakat az azt alátámasztó dokumentumokkal szükséges bizonyítani. Az ingyenes tankönyvellátás történhet - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján - a tankönyvek árának megtérítésével, vagy a tankönyvek használatának ingyenes biztosításával. Intézményünk az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyveket elsősorban tankönyvkölcsönzéssel biztosítja. Az ingyenes tankönyvellátás igénylési feltételeiről, valamint az igénylés alapjául szolgáló szükséges dokumentumokról a szülőket írásban tájékoztatjuk. Egyéb szociális támogatást, valamint az év táncosának járó ösztöndíjat a nevelőtestület javaslatára az intézmény - a fenntartó anyagi helyzetétől függően - az intézmény éves költségvetésében meghatározottak szerint nyújthat.
A TANULÓI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKEGYEZTETÉS ISKOLAI RENDSZERE A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diák önkormányzati gyűléseken, a rendszeres partneri elégedettség mérések alkalmával és a diákközgyűléseken. A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél kötelező az adott ügyben kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségét érintő írásbeli kérdést a vezetőség kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz, és azt indokolja. A tanuló az őt illegő jogokról az osztályfőnökétől, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az igazgatótól kaphat információt.
10
Házirend A tanulók, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.
A diákönkormányzat működési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A kérdezés-érdemi válasz, véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, a gyakorlati oktatásvezetőt, az igazgatót felkeresni. A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapni. A diákközgyűlés: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés.
Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni! A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.
Véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. 11
Házirend A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az érintetthez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik.
A tanulók tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok az iskola titkárságán, valamint az iskola honlapján hozzáférhetők.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE A tanulók kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamennyi kimagasló tevékenységükért részesülhetnek egyéni, vagy csoportos jutalomban. Dicséret Formája lehet: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató írja be az ellenőrző könyvbe, vagy a bizonyítványba. Oklevél, év táncosa oklevél, könyv, tárgyjutalom, ösztöndíj Kiemelkedő versenyeredményért, a szakmai és közismereti tantárgyakban elért eredményekért, kitűnő bizonyítványért, valamint példamutató közösségi munkáért az osztályban tanítók, a tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján az oklevelek, könyvés tárgyjutalmak tanév végén kerülnek kiosztásra. A tanulók bizonyítványosztáskor, illetve az utolsó éves tanulók a ballagási ünnepélyen veszik át. A kitűnő tanulóknak, valamint az év táncosának a nevelőtestület döntése és a fenntartó jóváhagyása alapján ösztöndíj adható. Az ösztöndíj mértékéről a fenntartó tanévenként, a tanév kezdését megelőző május 31-ig határoz. Az ösztöndíj folyósítását a fenntartó az igazgató javaslatára megszüntetheti, illetve szüneteltetheti, amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása, a szakmai felkészültségében való negatív változás, valamint a táncos szakmában elvárható alkattól való negatív eltérés ezt indokolja.
12
Házirend
A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK SZABÁLYAI, A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: Fegyelmező intézkedések:
szaktanári figyelmeztetés (naplóba bejegyezve), osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói intés.
Fegyelmi felelősség Azokkal a tanulókkal szemben, akik ismételten megszegik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeiket, vagy tettükkel – órai vagy órán kívüli viselkedésükkel – szándékosan zavarják meg a tanulóközösségek, az iskola munkáját, esetleg az iskolán kívüli viselkedésükkel okoznak kárt az intézmény jó hírének, fegyelmi eljárást kezdeményezhetünk. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet:
megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Az eljárás lefolytatására az Nkt. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályai alkalmazandóak. 13
Házirend
TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy tanulmányok alatti vizsga alapján kell megállapítani.
Tanulmányok alatti vizsga:
az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a pótló vizsga, javító vizsga.
A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett, a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Osztályozó vizsgának számít – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát kell tennie az eltérő követelményrendszerű intézményből érkező tanulónak, amennyiben iskolánkban kívánja folytatni tanulmányait. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte.
14
Házirend A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani.
A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.
Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja határozza meg. A lebonyolítás szabályait 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza.
A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Tanórák, foglalkozások (napi, heti) rendjének kialakítási szabályai A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. 15
Házirend Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A szakmai gyakorlati órákat elsősorban a délelőtti sávban, a szakmai elméleti és a közismereti órákat elsősorban a délutáni sávban kell megtartani. A szakmai gyakorlati órák 50 percesek, a szakmai elméleti és a közismereti órák 45 percesek. Amennyiben az órarendet az előbbiek szerint nem lehet összeállítani, az órák hossza a csengetési rendhez igazodik. A csengetési rendet, a délelőtti és délutáni tanítás közti ebédszünet sávját a Házirend 1. számú függeléke határozza meg, melyet minden tanév alakuló értekezletén a nevelőtestület véglegesít. Szünetek rendje Az órák között legalább 10 perc szünet van. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok ezt a tanulói jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy ne zavarjanak ebben másokat. Az épületet és az udvart a tanórák közti szünetekben elhagyni tilos. A délelőtti és délutáni tanítás közti időtartamban, szünetekben a 18 életévüket betöltött tanulók elhagyhatják az épületet, az épületen kívül tartózkodó tanulókért az iskola nem vállal felelősséget. A szünetek rendjét a tanárok ellenőrzik. Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szervezhetőek. Ezek lehetnek többek közt a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti.
A szakköri foglalkozások időtartama 45-60 perc között lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.
Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai Az épület szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 7.30 óra és este 19 óra között tart nyitva. Az eltérő nyitva tartásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási szünetek nyitvatartási és ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket.
16
Házirend Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés a következő: Titkársági: hétfő - péntek:
10.00 – 12.00; 14:00-15:30
A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a szünetben vagy a délelőtti tanítás után intézhetik. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő a mindenkori tanév rendje rendeletben meghatározott időpontig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében a tanév rendjének megfelelően, az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév rendje és annak közzététele: A tanév helyi rendje (éves munkaterve) tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:
az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, ezen belül nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, háziversenyek tervezett időpontjait, a vizsgák (érettségi, szakmai, osztályozó, javító, különbözeti) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időtartamát – miniszteri rendelet keretein belül, az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját, a félévi és év végi vizsgabemutató időpontjait, minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot tájékoztatja. Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot lehetőség szerint legalább hét nappal korábban írásban tájékoztatni kell.
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait, a házirendet, és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A nyitva tartást és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 17
Házirend Rendezvények, ünnepélyek rendje Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a tanulói közösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóközösség minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása /az iskola és a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint/ minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A tanulók az iskolai rendezvényeken az igazgató vagy az osztályfőnök utasításának megfelelő öltözékben jelennek meg. Az ünnepi öltözék:
lányoknak sötét szoknya, ill. nadrág, fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing, illetve öltöny nyakkendővel.
A félévi és év végi bemutatókon a diákok megjelenése legyen tiszta, rendes, alkalomhoz illő, kerüljék a feltűnést. Az iskola igazgatója köteles megszervezni a 18 éven aluli tanulók szálláshelyre történő juttatását, amennyiben a rendezvények, fellépések vége meghaladja a 22.00 órát és a szülők a tanuló hazaszállítását nem tudják megoldani. Közreműködés „rend fenntartásában”, önkiszolgálásban A tanulók csengetéskor bevonulnak a terembe. A hetes gondoskodik a tanterem rendjéről. Minden óra előtt letörli a táblát. Az osztályba belépő tanárt a diákok felállással köszöntik, és a hetes jelentését állva hallgatják. Csoport esetén a hetest a szaktanár jelöli ki. Tantárgy -, foglalkozás- tanárválasztás rendje A párhuzamos képzés szerinti oktatásban részesülő mindenkori 10. évfolyam tanulóit az iskola igazgatója minden év április 15-ig tájékoztatja azokról a tantárgyakról, amelyekből pedagógiai program alapján az intézmény biztosítani tudja az emelt szintű érettségire való felkészítést.
AZ ISKOLA BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI, HELYISÉGEI, AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE Felelősség taneszközökért, fellépő ruhákért A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helyiségei iránt. A szándékosan, vagy vétlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az osztályfőnök jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről. 18
Házirend
A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladja meg. A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai, védelme Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kezeli. A tanuló kérésére, saját célra igénybe veheti az iskola bizonyos vagyontárgyait. Átvételkor aláírásával tudomásul veszi, hogy egyúttal vagyonvédelmi felelősséget is vállalt. Az esetleges kárt ez esetben is meg kell téríteni. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges tárgyak iskolába történő behozatalát a Házirend tiltja. Az Intézménybe különösen nem hozhatóak be az alábbi eszközök, anyagok:
kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök (robbanó, szúró, vágó eszköz, kábítószernek minősülő anyagok stb.). mobiltelefont és magán célra szórakoztató elektronikai berendezéseket tanítási órán sem a tanulók, sem a tanárok nem használhatnak, ezen eszközök tanítási óra alatt kikapcsolva tartandók. Amennyiben ezeket a szabályokat a tanuló a tanórán megszegi, a pedagógus a tanulóktól az eszközt elveheti, és csak a tanítási óra befejezésekor köteles visszaadni.
Az épület, a terület és a berendezések használati lehetőségei, szabályai; tanórán, tanórán kívüli, szüneti, hétvégi, szünidei időpontokban Az intézmény vezetője a fenntartó, valamint az épület bérbeadójának bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, tantermei, tánctermei, udvara a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola vezetője gondoskodik. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Az informatika szaktanteremben, tánctermekben a tanulók csak tanárok felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket csak a tanár irányításával használhatják. Kivételes esetben, az igazgató engedélyével a tánctermeket gyakorlásra tanári felügyelet nélkül is használhatják a versenyre, fellépésre készülő tanulók. A termek felhasználásának egyeztetését az intézmény vezetője végzi.A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős a megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. A szertárosok nevét az éves munkatervben kell rögzíteni. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a fenntartóval egyeztetve az iskolavezetés felnőtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni. 19
Házirend Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Az intézmény előtti területen csak a jogszabályok által meghatározott formában lehet dohányozni. A használat korlátai Az iskola helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskola épületében politikai rendezvényt nem lehet tartani. A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok Az iskola használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák.
AZ ISKOLÁN KÍVÜLI – PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ - PROGRAMOKBAN ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen, a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl. osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda és visszaútján, közös színházlátogatáson, koncerteken, stb. Ezen esetekben az adott foglalkozásért, programért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Megszűnik az iskola felelőssége is a foglalkozások után, pl. iskolából hazamenet.
A NYILVÁNOSSÁGGAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az Intézmény Házirendjének megismerése Az iskola Házirendje nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, az iskola titkárságán. A házirend olvasható az iskola honlapján is. Minden szülőnek joga, hogy megismerje az iskola Házirendjét. Minden osztályfőnök, minden tanév első szülői értekezletén ismerteti a szülőkkel, a diákokkal pedig minden év első osztályfőnöki óráján. A szülők az iskola dokumentumairól az SZM Választmányán keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. A szülő kérésére a Házirend egy másolati példányát át kell adni. A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletének, az iskola Pedagógiai Programjának, Szervezeti Működési Szabályzatának diákokat közvetlenül érintő részeinek megismerhetősége az intézmény titkárságán minden iskolahasználó számára biztosított.
20
Házirend
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Házirend módosítása A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése különösen az igazgató és a DÖK feladata. A rendszeres – évenkénti felülvizsgálatának és módosításának rendszere illetve eljárási szabályai:
Bármelyik érintett fél (tantestület, DÖK, szülői szervezet, fenntartó) kezdeményezheti írásban az iskola vezetőjénél a módosítást. A benyújtott írásbeli kérelem alapján – indokoltság esetén - az intézmény vezetője megszervezi a Házirend módosítását, beszerzi a szükséges véleményeket (szülői szervezet, DÖK), egyetértési nyilatkozatot (fenntartó) és a nevelőtestület elé terjeszti elfogadásra.
Véleményezési, egyetértési jog gyakorlása, hatályba léptető rendelkezések A „Budapest Táncművészeti Stúdió” Szakközépiskola Házirendjében foglaltakat megismerte, véleményezési jogát gyakorolta: Budapest, 2015. június ……….. …………………………………… véleményezési jogot gyakorolt szülői szervezet
Budapest, 2015. június ……….. ………………………………….. véleményezési jogot gyakorolt diákönkormányzat
A Stúdió Zene – és Táncművészeti Alapítvány a „Budapest Táncművészeti Stúdió” Szakközépiskola Házirendjében foglaltakat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Budapest, 2013. június …………….
………………………………. Fenntartó képviselője Ph. Az Intézmény új házirendjét a „Budapest Táncművészeti Stúdió” Szakközépiskola Nevelőtestülete 2015. augusztus 24. napján megtartott ülésén elfogadta. A Nevelőtestület jóváhagyását követő napon jelen Házirend (21 oldal) hatályba lép. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2013. június 27-től hatályban lévő Házirend hatályát veszti.
Budapest, 2015. augusztus 27. ……………….. igazgató Ph. 21
