Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 1149 Budapest, Várna u. 21/b OM 035456
HÁZIREND Módosítva 2012. 06. 22.
Budapest 2011 HÁZIREND
1
mely az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján A Házirend az iskolai életet szabályozó jogi norma, amelynek célja biztosítani a törvényes működés feltételeit. Feladatának tekinti a tanulók, a szülők, és az iskolában foglalkoztatottak jogainak és kötelezettségeinek meghatározását, valamint a közoktatási intézményekkel szemben támasztott követelményeknek (művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján, lelkiismereti meggyőződés szabadsága és a vallás szabadsága, a hazaszeretetre nevelés, a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának, a tanszabadság és a tanítás szabadságának) iskolán belüli érvényesítését.
I. Bevezető (a házirend hatálya, nyilvánossága) 1.
A közoktatásról szóló törvény 40.§ (8) bekezdésének előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket Házirendben kell szabályozni. 2. A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 3. A Házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire és az iskola dolgozóira vonatkoznak. 4. A Házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége. (Közoktatási törvény 12.§ (1) bekezdés h) pontja). 5. A Házirend előírásai minden olyan helyzetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 6. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülő, illetve a felnőtt korú tanuló megkapja. 7. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél az osztályfőnököknél a diákönkormányzatot segítő tanárnál az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél az iskola Internetes honlapján (www.ybleszi.hu) 8. Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten. 9. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten. 10. A Házirend megalkotása során alkalmazott jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. Rendelet, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996. (XII. 20.) Főv. Kgy. Rendelet. 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet. 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelmi törvény végrehajtásáról 17/2005. (II.8.) Kormányrendelet a diákigazolványról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügy ellátásáról
2 331/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje
II. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, magatartásformák 1.
2.
3.
4. 5. 6.
7.
A tanuló kötelessége, hogy: az iskola dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi – ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl. tornacipő, edzőcipő, póló, „egyenpólót”, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük, a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, illetve egyéb balesetet okozó kiegészítőket. A szaktantermekre vonatkozó szabályok: a szaktantermek és berendezéseik használatánál a terem munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásai az irányadók; a szaktantermek használatára vonatkozó szabályokat a szaktanár ismerteti a tanulókkal a tanév elején. A tanműhelyek és berendezéseik használatának munkavédelmi, tűzvédelmi szabályait külön dokumentum szabályozza, és azt a tanév első gyakorlati foglalkozásán a szakoktató ismerteti. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, tüdőszűrés: évente egy alkalommal, időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat évente, soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálat. Az iskolában ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, gyógypedagógus tevékenykedik. Feladatuk a szociális és lelki segítségnyújtás. Elérhetők az iskola központi telefonszámán, valamint személyesen a Várna utcai portánál található irodában.
III. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok, a tanulók közösségei 1. 2. 3. 4. 5.
Az iskola életét, mindennapjait úgy kell megszervezni, hogy a közoktatási törvény 10. és 11. §-ában meghatározott diákjogok érvényesüljenek. Az általános együttélés szabályait minden tanuló köteles betartani. Ezeket az általános kötelességeket a közoktatási törvény 12. §-a tartalmazza. A tanulmányi követelmények teljesítésének feltételeit a tanév elején minden tanulóval ismertetni kell. A témazáró, vagy nagyobb egységet lezáró dolgozatok, a beadandó feladatok számát tanévkezdéskor, megírásának, beadásának időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. A témazáró, vagy nagyobb egységet lezáró dolgozatok száma egy tanítási napon max. 2 óra terjedelemben lehet.
Az osztályközösség 1.
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
3 2.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – megbízottat (osztálytitkárt) választanak, az iskolai diákküldött-közgyűlésre két főt delegálnak.
Diákkörök 1. 2.
3. 4. 5.
6.
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának június 30-ig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség intézményi vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Az iskola tanulói is létrehozhatnak diákkört a közös tevékenységük megszervezésére. Az így létrehozott diákkör munkáját a tanulók által felkért, felnőtt segíti. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, működésének helyszínét, feltételeit, a felkért vezető személyét vele egyeztetni kell. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) 1. 2. 3. 4. 5.
6.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskola diákönkormányzat tevékenységét az osztályok által a diákközgyűlésbe delegált tagok közül (vagy az általuk javasolt jelöltek közül) megválasztott vezetőség irányítja. A diákönkormányzat saját vezetőit külső befolyásolás nélkül maga választja meg. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok képviselői által felkért és az igazgató által ez után megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyeztetési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákok nagyobb csoportját érintő kérdésekben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét.
Az iskolai diákküldött-közgyűlés 1. 2. 3. 4. 5.
A diákküldött-közgyűlés összehívását az intézmény vezetője kezdeményezi. Az időpontnak szerepelnie kell az iskola éves munkatervében. Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti a DÖK elnöke vagy helyettese, illetve a DÖK munkáját segítő pedagógus. A diákküldött-közgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákküldött-közgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákküldött-közgyűlésen a DÖK vezetője, illetve a segítő pedagógus beszámol az előző diákküldött-közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.
IV. A tanulók, szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1.
2. 3.
4.
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, a diákküldött-közgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a diákokat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók és a szülők a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók és szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.
4 5.
6. 7.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői (szervezet) munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnök a szülői értekezleteken tájékoztatják. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők közösségének képviselői tanévenként állást foglalnak a tankönyvrendeléssel kapcsolatosan.
V. Az iskola működési rendje 1. 2. 3. 4. 5.
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:30 órától este 20:00 óráig tartanak nyitva. Az iskolába a tanulóknak az első tanítási órájuk kezdete előtt 10 perccel kell megérkezniük. Az iskola tanulói és dolgozói a Várna utcai épületbe 7:00 - 8:00 óráig a Várna u. és a középső bejáraton, 8:00 óra után csak a középső bejáraton közlekedhetnek, minden esetben beléptető kártyájuk rendeltetésszerű használatával. A beléptető kártya pótlása meghibásodás, elvesztés esetén 15 naptári napon belül kötelező. Ennek elmulasztása osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, mint első fegyelmező fokozat, amely 15 naponként súlyosbodik. Az iskolában az elméleti tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Nappali Levelező 1. óra: 7:30 – 8:15 1. óra: 7:30 – 8:10 2. óra: 8:25 – 9:10 2. óra: 8:15 – 8:55 3. óra: 9:20 – 10:05 3. óra: 9:00 – 9:40 4. óra: 10:20 – 11:05 4. óra: 9:45 – 10:25 5. óra: 11:15 – 12:00 5. óra: 10:30 – 11:10 6. óra: 12:10 – 12:55 6. óra: 11:15 – 11:55 7. óra: 13:25 – 14:10 7. óra: 12:00 – 12:40 8. óra: 14:20 – 15:05 8. óra: 12:45 – 13:25 9. óra: 15:10 – 15:55 9. óra: 13:30 – 14:10 10. óra: 16:00 – 16:45 10. óra: 14:15 – 14:55 11. óra: 16:50 – 17:35 11. óra: 15:00 – 15:40 12. óra: 17:45 – 18:30 12. óra: 15:45 – 16:25 13. óra: 18:35 – 19:20 13. óra: 16:30 – 17:10 14. óra: 19:25 – 20:10 14. óra: 17:15 – 17:55
6.
A szakmai gyakorlat órái az iskolában, a tanműhelyben és a gyakorló helyeken 60 percesek. A szakmai gyakorlat foglalkozásainak időtartama 7:30 – 14:05; 8 órás szakmai gyakorlat esetén 7:30 – 14:50 a gyakorló helyeken: a gyakorlóhely munkarendje szerint 7. Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 8. Az iskola épületeibe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. 9. Tanítási idő alatt a nappali tagozatos tanuló csak osztályfőnöke vagy az ügyeletes vezető ellenőrzőbe írt írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét (kivétel a tornacsarnok foglalkozásai), beléptető kártya használata szükséges. 10. A tanuló az iskola egyéb létesítményeit és helyiségeit (könyvtár, informatika terem, sportcsarnok, szakköri helyiségek) azok nyitvatartási idejében, nevelő felügyelete mellett használhatja. 11. Tanítási napokon a tanulói ügyek intézése a „Tanulói ügyintézés”-en történik, a kiírt félfogadási időben. 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a dolgozók tudomására hozza.
VI. A tanulók tantárgyválasztása 1.
Az iskola helyi tanterve szakközépiskolai tanulói számára az ötödik kötelezően választható érettségi tantárgy kiválasztására a következő tantárgyak közül ajánl egyet a 11. és 12. évfolyamokon, középszinten: Fizika Földrajz Informatika Ötödik választható tantárgy emelt szinten: Informatika
5
2.
3. 4. 5.
6.
A kötelező érettségi tantárgyak - matematika, magyar, történelem, idegen nyelv (angol, német) - esetében csak a felkészülés szintjét van mód megválasztani. Középszinten a helyi tantervnek megfelelő „rendes” órarend szerinti órákon, emelt szintre különórákon lehet felkészülni ezekből a tantárgyakból. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, valamint az érettségire felkészítés szintjéről. A tanuló illetve a szülő minden év május végéig írásban adja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészítési szint következő tanévi megválasztásával kapcsolatos igényét az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adja le a tantárgyválasztással kapcsolatos igényét az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév első teljes hetének végéig írásban kérheti és az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos igényét. Ezt követően a választott tantárgy és a választott szint módosítására már nincs lehetőség az adott tanévben. Megszervezett foglalkozáson egész tanévben kötelező a részvétel, ebből osztályzatot is kap a tanuló, és mulasztásait a rendes tanítási órákról való távolmaradásra érvényes szabályok szerint kell kezelni
VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, az iskolai rendezvényeken 1.
2. 3.
4.
5. 6.
Az intézmény létesítményeit, helyiségeit, berendezéseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és munkabiztonsági, egészségvédelmi szabályok betartásáért, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában osztályonként két-két hetes kap megbízást. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök a tanítási hetet megelőző osztályfőnöki óráin jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb.) a szünetben a termet kiszellőztetik, az óra kezdetén a tanár megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, az órát tartó tanárnak az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó tanár a becsengetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az ügyeletes vezetőt, az óra végén a táblát letörlik és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. A székek felrakásáról az utolsó órát tartó tanár köteles gondoskodni. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskolán belüli és kívüli rendezvényeken a tanulók számára tilos a szeszesital fogyasztás, 18 éven aluliaknak dohányzás. A 18 éven felüliek csak az arra kijelölt helyen dohányozhatnak. A rendezvényeken az alkalomhoz illő ruházat a kötelező viselet.
VIII. A tanulók mulasztásának, késésének igazolása, a távolmaradással kapcsolatos szabályok 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7.
A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének (felnőtt korú tanuló önmagának), összesen három nap hiányzását igazolhatja a tanuló ellenőrző könyvében. Távollét esetén a szülő, vagy a tanuló két napon belül köteles bejelenteni távolmaradásának okát az osztályfőnöknek illetve a szakoktatónak A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán szülői, orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását, szülő vagy gondviselő aláírásával láttamozva, mely igazolást az osztályfőnöknek kell leadni. Gyakorlati oktatási hétről történő hiányzás esetén az igazolást az oktatónak is be kell mutatni. Szakképző évfolyamokon csak a táppénzes igazolás fogadható el. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A tanítási órák és a tanítás nélküli munkanapok programjai minden diák számára kötelezőek, azokról távol maradni csak indokolt estben és csak igazoltan lehet. A tanuló számára előzetes szülői, vagy tanulói kérésre a szaktanár és a szakoktató saját foglalkozásáról indokolt esetben, három alkalommal, az osztályfőnök illetve a gyakorlati oktatásvezető tanévenként három nap,
6
8.
9. 10.
11.
12.
13. 14.
az igazgató három napot meghaladó távolmaradást engedélyezhet. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó tanár a késés tényét és idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskola képviseletében az iskolán kívüli tevékenységben vesz részt (tanulmányi verseny, szakmai bemutató, külföldi szakmai tanulmányút, stb.), távolmaradása igazolt hiányzás. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásai esetén: első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor – az osztályfőnök köteles levélben értesíteni a tanuló szüleit vagy gondviselőjét illetve a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is a mulasztások tényéről, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat igénybe vételével kell megkeresni a szülőt. 10 óra igazolatlan hiányzás esetén értesíteni kell a szülőket, + osztályfőnöki figyelmeztetés 20 óra igazolatlan hiányzás esetén ismételten értesíteni kell a szülőt és a gyermekjóléti szolgálatot, + igazgatói figyelmeztetés 30 óra igazolatlan hiányzás esetén ismételten tájékoztatni kell a gyermekjóléti szolgálatot. 50 óra igazolatlan hiányzás esetén értesíteni kell a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt. Nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásai esetén: 10 óra igazolatlan hiányzás esetén értesíteni kell a szülőt vagy gondviselőt, illetve a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is 20 óra igazolatlan hiányzás esetén ismételt értesítés szükséges 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. A 10. pontban foglaltak bonyolításában és okainak felderítésében a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt jár el. Indokolt esetben egyedi elbírálás alapján fegyelmi eljárás kezdeményezhető az osztályban tanító tanárok többsége által, vagy az igazgatóság kezdeményezésére. Amennyiben a tanuló félévkor hiányzásai miatt nem osztályozható, osztályozó vizsgát köteles tenni (igazolt távollét esetén pótolhatja). Tanulmányok alatti vizsgák az éves munkatervben kijelölt időszakban tehetők, javítóvizsga tanév végén bármennyi elégtelen tantárgy esetén tehető. Az osztályban tanító tanárok értekezlete a félév /év vége előtti héten dönt arról, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehet-e.
IX. Térítési díj és tandíj fizetésével kapcsolatos szabályok 1.
2.
3. 4. 5.
6.
Az oktatási törvény alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési díjat és a tandíjat a tanuló választása szerint félévente egy összegben, (szeptember 15-ig, illetve február 15ig) - vagy külön kérvény alapján havonta, az adott hónap 15. napjáig - kell befizetni a nappali tagozatos képzésben résztvevőknek. A térítési és tandíjat az első és a második beszámoló időpontjáig (november, február) köteles a levelező tagozaton résztvevő tanuló befizetni. Az első vagy második félév tanulmányi eredménye alapján a térítési és tandíj csökken a Térítési és tandíjfizetési szabályzat alapján. Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya neki fel nem róható okból a tanév befejezése előtt megszűnik, vagy tartósan szünetel, az iskola a befizetett térítési díj és tandíj időarányos részét visszatéríti, vagy a tanulmányok későbbi folytatásakor jóváírja. A Kt. 12. & (4) bekezdésében meghatározott, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait a házirend erre vonatkozó melléklet tartalmazza.
X. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1.
2.
3. 4. 5.
A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben az iskola erre jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató a nevelőtestület nevében dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, akinek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 150 %-át, akinek magatartási és tanulmányi munkája eléri a 3,0. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak kifizetése a hatályos ösztöndíj rendeletben előírtak alapján történik. A szülő és a tanuló (nagykorú tanuló) minden év november 15-ig a gyermekvédelmi felelős által kiadott nyomtatványon igényelheti a térítésmentes illetve tartós tankönyvet. A tanuló az érvényes jogszabályok alapján térítésmentes tankönyvre és/vagy ingyenes étkezésre jogosult, ha: tartósan beteg,
7 sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Az iskola tankönyvkölcsönzéssel biztosítja a térítésmentes tankönyvre jogosultaknak a tanulói jogviszony idejére a szükséges tankönyveket. A kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítése mindenki számára kötelező. A kártérítési kötelezettség mérséklése, elengedése egyedi elbírálás alapján az igazgatóhoz benyújtott kérelem alapján történhet. A tankönyvek értékesítése esetén a fizetendő összeg tanévenként kerül az igazgató által megállapításra.
XI. Tanórán kívüli foglalkozások 1.
2.
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők és a tanulók igénylik – az iskolában a tanítási napokon a délutáni időszakban a 9. és a 10. évfolyam számára tanulószoba működik. A tanulószobai felvétel iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A tanulószobai részvételt az iskola minden kérelmező számára biztosítja. Diákétkeztetés. Az iskola igény esetén a tanulók étkeztetését a szomszédos tanulói étkezdében tudja biztosítani. Az étkezési jegyeket egyénileg befizetve kell kérvényezni. Az étkezés önköltségi áron történik. Az esetleges kedvezmények alkalmazása a jogszabályokban foglaltak szerint lehetséges. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai Diáksport Egyesület. Az Iskolai Diáksport Egyesület tagja az intézmény minden tanulója. Az Iskolai Diáksport Egyesület sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az intézményi és intézményen kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, szakmai, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az intézmény pedagógusai az igazgatóság előzetes engedélyének birtokában, a nevelő-oktató munka elősegítése céljából a tanulók számára kirándulásokat szervezhetnek. A helyi tantervben, és az iskola éves munkatervében tervezett tanulmányi kirándulás a tanulók részére kötelező. A tanulmányi időn kívül, illetve a helyi tantervben nem tervezett szervezett, de megszervezésre kerülő kiránduláson a tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Táborok. Az iskola csoportok számára igény szerint tábort szervezhet, melyben a tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell finanszírozniuk. Az iskola évente egy alkalommal a költségekhez hozzájárul az anyagi lehetőségeket figyelembe véve, melynek mértékét az iskola igazgatósága állapítja meg. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. (Az iskola kulturális támogatást biztosít tanulóként/tanévenként egy alkalommal, évenként meghatározott mértékben színházjegyhez, múzeumi belépőre.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Diákmédia. Az iskolarádió működésének célja a tanulók tájékoztatása, a szünetek tartalmas kitöltése, ünnepi megemlékezések lebonyolítása. Az iskolaújság évente max. négy alkalommal jelenik meg. Az iskolai hagyományok ápolásához kapcsolódó rendezvények: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, YBL-napok. A tanulók részvétele ezeken a rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben kötelező. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény pedagógusai a tanórák után, 20.00 óráig szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
8 3. 4.
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait csak a könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe a könyvtár használati szabályzatában foglaltak szerint.
XII. A tanulók jutalmazásának formái, elvei 1.
2.
3.
4.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el (akár egyes tantárgyakból), vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, ill. az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, művészeti, stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesítheti. Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: szaktanári, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, gyakorlati oktatásvezetői dicséret, igazgatói dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi vagy közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, gyakorlati foglalkozáson kiemelkedő teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába és törzslapjába is be kell jegyezni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazások formái: 1. Könyvjutalom (egyéni jutalmazási forma) Adható tanév végén a bizonyítvány osztásakor, ill. eseményhez kötve. Feltétele az igazgatói dicséret mellett az elismerendő tevékenységtől függően esetenként osztályfőnöki javaslat, illetve iskolai vagy területi szintű vetélkedőkön és versenyeken elért I-IV. helyezés, továbbá az iskola közösségének erősítéséért végzett munkavégzés ténye. 2. Kirándulás, múzeum- és színházlátogatás finanszírozása (egyéni és csoportos jutalmazási forma) Adható esetenként a diákönkormányzat egyetértésével osztályfőnöki vagy igazgatóhelyettesi javaslat alapján. 3. Pénzjutalom (egyéni jutalmazási forma) Adható az országos versenyeken I-X. helyezést elérő tanulóknak. 4. Szakmai díj (egyéni jutalmazási forma) Adható a végzős tanulók ballagásakor, az alapító adja át szándéka szerint a folyamatosan kimagasló teljesítményt nyújtó végzős tanulóknak 5. Iskolatörténeti és iskola névadó ismereti verseny - YBL KUPA
XIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái, elvei 1. 2.
3.
A házirend jogszabály, megszegése komoly következményekkel járhat, tanulói fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetés alapjául szolgálhat. Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy igazolatlanul és többszörösen késik, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés, szakoktatói figyelmeztetés szaktanári intés, szakoktatói intés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés gyakorlati oktatásvezetői intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés
9
4.
5.
6.
7.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősül: az agresszió, a másik tanuló megsértése, bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, szándékos károkozás az iskola nevelői, oktatói és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, ezen túl mindazon cselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárást követő fegyelmi tárgyaláson a jogszabályok által meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki. A határozat írásban megküldendő a szülőnek, gondviselőnek, illetve a nagykorú tanulónak. A fegyelmi eljárás megindítását az iskola nevelőtestületének bármely tagja kezdeményezheti. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője (gondviselője) a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárást biztosítjuk. A fegyelmi tárgyalást elrendelő levél kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül egyeztető eljárást le kell folytatni. Szabályait a 11/1994. MKM rendelet rögzíti. A fegyelmi bizottság tagjai: gyermek- és ifjúság védelmi felelős, osztályfőnök, szakoktató, ODB-, IDB képviselő, osztályfőnöki munkaközösség vezető, igazgató vagy képviselője és a fegyelmi bizottság elnöke. A fegyelmi tárgyaláson a munkaközösség-vezetőn kívül, minden, az osztályban tanító tanár köteles írásos véleményt adni, és aki személyesen megjelenik a fegyelmi tárgyaláson, az szavazati joggal vesz részt a határozathozatalban.
XIV. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1.
2.
3.
A tanulók az intézménybe a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó pedagógusnak bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola gondnokságán. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, stb.), valamint 5.000.- Ft. feletti összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével, saját felelősségükre hozhatnak. Az iskolába behozott nagyobb értékű tárgyakért az iskola semmilyen anyagi felelősséget nem vállal. A tanulók az iskolában a mobil telefont csak óraközi szünetekben használhatják. Tanítási órákon a mobiltelefonokat a tanulók kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál úgy, hogy az a tanítást semmilyen módon ne zavarhassa. Ennek megszegése a tanulóknál első esetben igazgatói figyelmeztetés, másodszor igazgatói intés, továbbiakban fegyelmi eljárást eredményez.
XV. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1.
2.
A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportjára vonatkozó kérdés az, amelyik az érintett tanulók 25 %-át, foglalja magában. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az érintett tanulók 25 %-a tekintendő.
XVI. A felvételi eljárás során előnyben részesíthetők sajátos helyzetének meghatározása A felvételi az általános iskolai jelentkezési lapok alapján a tanulmányi eredmények figyelembe vételével történik. A szempontok évente kerülnek meghatározásra a jelentkezések és felvételi keretszám függvényében.
